A 27. Európai Cortinarius Konferencia Mikológiai Eredményei

Mikológiai Közlemények, Clusiana 49(1–2): 5–66. (2010)

TUDOMÁNYOS DOLGOZATOK RESEARCH ARTICLES

A 27. EURÓPAI CORTINARIUS KONFERENCIA MIKOLÓGIAI EREDMÉNYEI

DIMA Bálint1, SILLER Irén2, ALBERT László3, RIMÓCZI Imre4 és BENEDEK Lajos4 1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1; [email protected] 2Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Zoológiai Intézet, Növénytani Tanszék, 1400 Buda- pest, Pf. 2; [email protected] 31121 Budapest, Karthauzi u. 4/a; [email protected] 4Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Növénytani Tanszék,1118 Budapest, Ménesi út 44; [email protected], [email protected]

A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei. – A 27. Európai Cortina- rius Konferencia 2009. október 18–24. került megrendezésre a Nyíregyházi Főiskolán. Az öt terepnap alkalmával (Vámosatya, Baktalórántháza, Kállósemjén, Bátorliget, Miskolc (Csa- nyik-völgy)) gyűjtött és meghatározott nagygombataxonok száma 391, melyből 41 előfordu- lását Magyarországon korábban még nem publikálták. Ezek a következők: Bovista furfuracea, Clitocybe anisata, C. metachroa var. aquosoumbrina, C. truncicola, Clitopilus cystidiatus, Conocybe graminis, Cortinarius argutus, C. diasemospermus var. leptospermus, C. phaeosmus, C. platypus, C. safranopes, Entoloma bisporigerum, Flammulaster granulosus, Hebe- loma fusisporum, H. gigaspermum, H. lutense, H. nigellum, Hemipholiota heteroclita, Ho- henbuehelia grisea, Hypholoma xanthocephalum, Marasmius setosus, Mycena abramsii, M. capillaripes, M. citrinomarginata, M. corynephora, M. leucogala, M. terena, Naucoria salicis, N. scolecina, Paxillus obscurisporus, P. validus, Pholiota elegans, P. limonella, Pholio- tina aeruginosa, P. velata, Steccherinum bourdotii, S. robustius, Tulostoma cyclophorum, Xerocomus cisalpinus. A rendezvény előtti időszak száraz és hűvös időjárásának köszönhe- tően a vizsgált területek mindegyikére jellemző volt, hogy a mikorrhizás fajok száma messze elmaradt a szokásostól, míg a szaprotróf gombák dominanciája jelentős volt. A teljes anyag- ból 198 taxon 256 herbáriumi példányát dokumentáltuk. Ezek közül az MTM Növénytárá- ban (BP) 113 példányt helyeztünk el, míg a fennmaradók többnyire magángyűjteményekbe kerültek. A teljes fajlista közlése mellett, számos ritka és érdekes taxon esetében mikroszkó- pos tulajdonságokat, taxonómiai és morfológiai megjegyzéseket, valamint irodalmi adatokat is feltüntettünk, továbbá a Cortinarius argutus és a C. lucorum fajok korábbi publikált gyűj- téseinek herbáriumi példányait ellenőriztük és revideáltuk. Mycological results of the 27th European Cortinarius Conference. – The 27th European Cortinarius Conference was organised between 18–24 October 2009 at the College of Nyír- egyháza, East Hungary. A total of 391 macrofungi taxa was collected and identified during the five field excursions (Vámosatya, Baktalórántháza, Kállósemjén, Bátorliget, Miskolc (valley Csanyik-völgy)), from which 41 are new to Hungary: Bovista furfuracea, Clitocybe anisata, C. metachroa var. aquosoumbrina, C. truncicola, Clitopilus cystidiatus, Conocybe graminis, Cortinarius argutus, C. diasemospermus var. leptospermus, C. phaeosmus, C. platypus, C. safranopes, Entoloma bisporigerum, Flammulaster granulosus, Hebeloma fusisporum, H. gigaspermum, H. lutense, H. nigellum, Hemipholiota heteroclita, Hohenbuehelia grisea, Hypholoma xanthocephalum, Marasmius setosus, Mycena abramsii, M. capillaripes,

Mikológiai Közlemények, Clusiana 49(1–2), 2010 Magyar Mikológiai Társaság, Budapest 6 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L. M. citrinomarginata, M. corynephora, M. leucogala, M. terena, Naucoria salicis, N. scolecina, Paxillus obscurisporus, P. validus, Pholiota elegans, P. limonella, Pholiotina aeruginosa, P. velata, Steccherinum bourdotii, S. robustius, Tulostoma cyclophorum, Xerocomus cisalpinus. All of the studied localities were characterised by low number of micorrhizal species and relatively high number of saprobionts, due to the dry and cool weather conditions in the region before the conference. The documented 256 herbarium specimens represented altogether 198 taxa, from which 113 specimens were deposited in BP, while the others are available mostly in private herbaria. Detailed microscopical characterisations, taxonomic, morphological notes and literature records are given for several rare and interesting taxa. Furthermore the herbarium specimens of the formerly published records of Cortinarius argutus and C. lucorum in Hungary were checked and revised.

Kulcsszavak: Bükk, Európai Cortinarius Konferencia, fajlista, nagygombák, Nyíregyháza, Nyírség Key words: Bükk Mts, checklist, European Cortinarius Conference, macrofungi, Nyíregyháza, Nyírség

BEVEZETÉS

A Magyar Mikológiai Társaság szervezésében, közel 60 külföldi (9 országból) és több mint 20 hazai résztvevővel (1. függelék) 2009. október 18. és 24. között Nyíregyházán került megrendezésre a 27. Európai Cortinarius Konferencia, a Nyír- egyházi Főiskola Agrártudományi Tanszékének közreműködésével. A mikológiai rendezvény folyamán öt alkalommal került sor terepbejárásra, melyek közül négy terület (Bockerek-erdő, Baktalórántházi-erdő, Nagymohos, Fényi-erdő) Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében található. Egy alkalommal a Bükkben (Csanyik-völgy) került sor a gyűjtésre. Mind a négy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei helyszín természetvédelmi terület, így a belépéshez és a kutatáshoz a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természet- védelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélye szükségeltetett. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyes részei mikológiai szempontból a viszonylag jól kutatott területek közé tartoznak. Jelentős számú hazai irodalomban találha- tunk a régió nagygombáiról előfordulási adatokat (pl. ALBERT és DIMA 2005a, b, ALBERT és mtsai 2004, BABOS 1989, BARTHA 1986, BERNÁTSKY 1900, 1901, HOL- LÓS 1898, LUKÁCS 2007, RIMÓCZI 1994, 2002, RIMÓCZI és mtsai 1997, 2009, UBRI- ZSY 1940, 1941, 1942, 1943a, b, 1947, 1953), sőt nemzetközi publikációkban is szerepel számos ritka, külföldi mikológusok által gyűjtött taxon is (pl. Crepidotus calolepis var. squamulosus (Cout.) Senn-Irlet (CONSIGLIO és SETTI 2008), Pholiotina brunnea (Watling) Singer, P. filipes (G. F. Atk.) Singer, P. mairei (Watling) Enderle, P. nemoralis var. dentatomarginata (Watling) Hauskn., P. sulcata Arnolds et Hauskn., P. velata (Velen.) Hauskn., P. vestita (Fr.) Singer (HAUSKNECHT 2007), Entoloma pluteisimilis Noordel. et Hermosilla (NOORDELOOS és HAUSKNECHT 2007)). Az ÉK-i Bükkből (Miskolc és környékéről) is rendelkezünk mikológiai információkkal, egyrészt korábbi munkákból (pl. BABOS 1989, LUKÁCS 2002), újabban pedig a Mis- kolci Gombász Egyesület tevékenységének köszönhetően is (MIGE 2010). Ennyi mikológus szakember azonban egyszerre még nem kutatta ezeket az élő- helyeket, így a – nagygombák termőtestképzéséhez – kedvezőtlen időjárás ellenére is 391 taxon került elő (2. függelék) a konferencia hete alatt.

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 7 ANYAG ÉS MÓDSZER

A vizsgált területek rövid jellemzése

1) Vámosatya (Bockerek-erdő), 2009. október 19. – A Bockerek-erdő 700 hek- táron elterülő természetvédelmi terület, melyből 233 hektár erdőrezervátum. Termé- szetközeli erdőtársulásai a magyar Alföld ősi erdeinek maradványai: fűzlápok (Sali- cetum cinereae), égerlápok (Alnetum glutinosae), tölgy-kőris-szil ligeterdők (Fraxino pannonicae-Ulmetum), gyertyános-kocsányos tölgyesek (Querco robori-Carpine- tum). Az utóbbi két erdőtársulás állományainak keveredése nagyobb területeken megfigyelhető. 2) Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), 2009. október 20. – A Baktaló- rántházi-erdőben a szubboreális korszakból megmaradt gyertyános-tölgyes (Querco robori-Carpinetum) 212 hektáros állománya az Alföldön egyedülálló. Az ugyanitt élő pusztai tölgyesek (Festuco-Quercetum roboris) kisebb foltjaiban Tilia tomentosa és Acer tataricum is előfordul. Talaja mészben szegény, kissé savanyú homok. 2a) Baktalórántháza (erdészet) – A Baktalórántházi-erdő látogatása előtt az erdészet területén, parkosított részen került sor néhány gombafaj gyűjtésére, több- nyire mulcson, bolygatott részeken és mohás, nyírt gyepben. 3) Kállósemjén (Nagymohos), 2009. október 21. – A Nagymohos Kállósemjén községtől 5 km-re található, homokbuckák veszik körül. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egykor kiterjedt lápvilágának utolsó maradványai közé tartozik, 1954 óta vé- dett. Az egykor 25 hektáros tó az elmúlt fél évszázadban a vízszint csökkenése, a belső feltöltődést eredményező szukcesszió miatt nyílt víztükrét csaknem teljesen elvesztette. A Nagymohos partját kiterjedt fűzláp (Salicetum cinereae) és keskeny éger-kőris láperdő (Fraxino pannonicae-Alnetum) veszi körül. Az égerláp szárazabb részein Populus × canescens és Quercus robur is elegyedik. A Nagymohos partjától nem messze néhol Populus × euramericana, Quercus rubra és Robinia pseudacacia ültetvények is találhatók. 3a) Apagy, 3b) Oros – A két terület homokpusztagyepjeiből néhány pöfeteg- félével gazdagodott a konferencia fajlistája. 3c) Nyíregyháza (Campus) – A főiskola területén a szállás és a labor közötti területről több gombafaj is előkerült, köztük egy Európa-szerte nagyon ritka nye- lespöfetegfaj, a Tulostoma cyclophorum. 4) Bátorliget (Fényi-erdő), 2009. október 22. – A Fényi-erdő a Szabolcs-Szat- már-Bereg megye egykor nagy kiterjedésű erdőségeiből megmaradt reliktum erdő- folt. Messze túlnyúlik a magyar–román országhatáron. Magyarországi területe a ki- sebbik, 756 hektár. Ebből 285 hektár 1953 óta védett. Erdőtársulásai közül a homoki erdőssztyepp (Festuco rupicolae-Quercetum roboris) jól mutatja, hogy a Kárpát- medencében van a keleti erdőssztyeppzóna legnyugatibb nyúlványa. A tölgy-kőris- szil ligeterdő (Fraxino pannonicae-Ulmetum) és a gyöngyvirágos-tölgyes (Conval- lario-Quercetum roboris), valamint az alföldi gyertyános-tölgyes (Querco robori- Carpinetum) mozaikszerű foltjai váltják egymást, keverednek. 4a) Bátorliget (Nagy-legelő) – A fokozottan védett területen ma már többnyire homoki legelő (Potentillo arenariae-Festucetum pseudovinae) társulás az ural-

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 8 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L. kodó, de megtalálható még a homoki sztyepprét (Pulsatillo hungaricae-Festuce- tum rupicolae) is (LENTI és mtsai 2004). Több unikális értékű növényfaj él a te- rületen (pl. Pulsatilla patens). A bátorligeti Nagy-legelő nagygombáiról már jelent meg publikáció (LENTI és mtsai 2004), a konferencia alatt azonban további, főleg ritka csillaggomba- és pöfetegfajokkal gazdagodott ennek az értékes terület- nek a fajlistája. 5) Bükk (Miskolc, Csanyik-völgy), 2009. október 23. – A Csanyik-völgy a Bükk hegység ÉK-i részén található, Miskolc és Lillafüred között. Geológiailag nagyrészt üledékes, főleg meszes kőzetek alkotják, melyeken főleg bázikus vagy gyengén sa- vanyú erdőtalajok alakultak ki. A jellemző erdőtípusok a mészkedvelő tölgyesek (Corno-Quercetum), a cseres-tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris) és a közép- hegységi gyertyános-tölgyesek (Carici pilosae-Carpinetum), de a patak partját éger- fák és bükkök is kísérik. 5a) Tiszavasvári – Néhány mikológus gyűjtött a környék homoki gyepjeiben, de mindössze egy faj került be a végleges fajlistába.

Gombahatározás, gombadokumentálás A konferencia résztvevőinek többsége saját mikroszkóppal határozta a gyűjtött anyagot, de a Nyíregyházi Főiskola is biztosított mikroszkópokat az ezt igénylők számára. A meghatározott gombák minden este kiállításra kerültek a Nyíregyházi Fő- iskola Agrártudományi Tanszékének folyosóján. A kiállított fajokból minden nap végén kiválasztottuk a dokumentálandó, herbáriumra szánt példányokat, melyeket aszalógépekkel szárítottunk le. A fajlistát a kiállított példányok, valamint Francesco Bellù, Anton Hausknecht, Mikael Jeppson, Esteri Ohenoja által dokumentált taxo- nokból állítottuk össze. A példányok nagy részét az MTM Növénytárába (BP) he- lyeztük el, de Bécsbe (WU), Ouluba (OU), Leidenbe (L) is kerültek további anyagok. Ezen kívül a Budapesti Corvinus Egyetem Növénytani Tanszékén (RI), valamint Albert László (AL), Giovanni Consiglio (GC), Dima Bálint (DB), Finy Péter (FP), Mikael Jeppson (MJ), Günter Saar (GS) és Siller Irén (HSI), magángyűjteményében is találhatók példányok. A kérdéses fajok egy részét a rendezvény után revideáltuk. A mikroszkópos vizs- gálatokat Zeiss Laboval 2/I/C mikroszkóppal, 100-szoros nagyítású immerziós objek- tív segítségével végeztük el. A spóramérések Melzer-reagensben vagy 2%-os KOH- oldatban történtek. A gombákat az alábbi monográfiák és cikkek segítségével hatá- roztuk meg: ARONSEN (2010), BERNICCHIA és GORJÓN (2010), CONSIGLIO és SETTI (2008), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2000a, b, 2001, 2003), NOORDELOOS (2004), ROBICH (2003), VESTERHOLT (2005). A nevezéktan revíziója és egységesítése nagyrészt a Funga Nordica (KNUDSEN és VESTERHOLT 2008) nómenklatúrája, kisebb részben az Index Fungorum (CABI 2010) alapján történt. A herbáriumok rövidítéseihez THIERS (2010) munkáját hasz- náltuk. A taxonok irodalmi adatainak megadásakor a szögletes zárójelben szereplő szám az adott irodalomra vonatkozó adatszámot jelenti (pl. [1] = 1 adat).

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 9 EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

A 2. függelékben alfabetikus sorrendben ismertetjük a konferencia alatt gyűjtött és meghatározott taxonokat. A hazai szakirodalom alapos áttanulmányozása során megállapítottuk, hogy a 391 taxonból 41 első magyarországi adatait publikáljuk dol- gozatunkban. A Magyarországra új taxonokat csillaggal (*) jelöltük. A résztvevők mindössze két védett gombafajt találtak a héten: Cortinarius paracephalixus Bohus – Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Saar, G. 2009.10.21. Hypsizygus ulmarius (Bull.) Redhead – Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Kowalenko, O. 2009.10.22., det. Bellù, F.; Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. et det. MIGE 2009.10.23., herb. RI. A konferencia alatt vizsgált helyszíneken a taxonok megoszlásának alakulását az 1. táblázatban mutatjuk be.

1. táblázat. A konferencia gyűjtési helyszínei és a dokumentált taxonok száma. A gyűjtések helyszíne A gyűjtések dátuma Taxonok száma 1) Vámosatya (Bockerek-erdő) 2009.10.19. 162 2) Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő) 2009.10.20. 161 2a) Baktalórántháza (erdészet) 2009.10.20. 5 3) Kállósemjén (Nagymohos) 2009.10.21. 117 3a) Apagy 2009.10.21. 5 3b) Oros 2009.10.21. 1 3c) Nyíregyháza (Campus) 2009.10.21. 2 4) Bátorliget (Fényi-erdő) 2009.10.22. 107 4a) Bátorliget (Nagy-legelő) 2009.10.22. 7 5) Bükk (Miskolc, Csanyik-völgy) 2009.10.23. 67 5a) Tiszavasvári 2009.10.23. 1

A rendezvény előtti héten a térségben a gombák termőtestképzésének szempont- jából megfelelő mennyiségű csapadék esett, azonban az ősz korábbi időszaka igen aszályos volt, és a konferencia előtt meglehetősen hideg, néha télies időjárás volt a jellemző a Nyírségben. Ennek köszönhetően a nagyobb termőtestű, főleg mikorrhi- zás fajok dominanciája elmaradt, míg a szaprotróf gombák jelenléte említést érdem- lő volt. A gombataxonokat három nagy morfológiai „gyűjtőzsákban” foglaltuk össze HAUSKNECHT és KLOFAC (2008), illetve HAUSKNECHT és mtsai (2006, 2009) csopor- tosítása alapján. Az alábbiakban áttekintést adunk ezek előfordulási gyakoriságáról. Agaricales s. l. – Számos, Magyarországon nem vagy alig kutatott nemzetség ritka vagy ritkának tartott fajának sikerült értékes adatait dokumentálnunk, főként a szaprotróf életmódot folytatók közül. A legfajgazdagabb nemzetségek az alábbiak voltak: Clitocybe s. l. (Infundibulicybe is) (15 taxon), Gymnopus (8), Marasmius s. l. (Marasmiellus és Mycetinis is) (11), Mycena (27), Pluteus (8), Psathyrella (14). Ezek- hez többnyire kisebb termőtestű fajok tartoznak. A mikorrhizás nemzetségek fajszáma messze elmaradt a szokásostól, pl. Amanita (4), Boletus (2), Cortinarius (13), Hebeloma (12), Hygrophorus (1), Inocybe (2), Lactarius (5), Leccinum (3), Russula (5), Tricholoma (6), Xerocomus (1). Annak el- lenére, hogy a Cortinarius nemzetség a J.E.C. konferenciák történetében negatív re- kordot jelentő 13 fajjal képviseltette csak magát, még így is a pókhálósgombákból

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 10 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L. gyűjtöttük a legtöbbet a héten a mikorrhizások közül. Számottevő volt a fakógombák (Hebeloma) jelenléte, melyekből 12 fajt dokumentálhattunk. Aphyllophorales s. l. – Praktikus okokból minden olyan bazídiumos gombát (pl. taplók, pöfetegfélék, korallgombák, osztott bazídiumú gombák stb.), mely nem az Agaricales s. l.-ba (lemezes vagy csöves termőrétegtartójú kalaposgombák) tartozik, ebben a csoportban tárgyalunk. A lignikol életmódú taplók köréből 84 fajt sikerült meghatározni a résztvevőknek, a legfajgazdagabb nemzetségek a Phellinus (4), a Steccherinum (4), a Stereum (4) és a Trametes (7) voltak. A zárt termőtestű pöfeteg- szerűekből 25 fajt dokumentáltunk, köztük nagyon ritka csillaggombákat (pl. Geast- rum pseudolimbatum) és nyelespöfetegeket (pl. Tulostoma cyclophorum). A korall- gomba-, illetve a gerebengomba-szerűekből 5 faj, míg a kocsonyás állagú, osztott bazídiumú gombák csoportjából 8 faj került a listába. Ascomycota – A tömlősgombákból kevés, mindössze 15 faj került elő a hét alatt.

Adatok és megjegyzések Magyarországra új, ritka vagy érdekes taxonokról A következőkben felsorolt Magyarországra nézve új (*), ritka vagy ritkának vélt taxonoknál több esetben feltüntettük mikroszkópos tulajdonságaikat, illetve egyes taxonokat megjegyzésekkel is kiegészítettünk, míg a ritka fajok esetében az eddigi hazai irodalmi adatokat is megadtuk. Sok fajnál mindössze egy vagy két hazai termő- hely volt ismert eddig.

Bolbitius pluteoides M. M. Moser

Irodalmi adatok: RIMÓCZI (1994): [1] Soproni-hg.; SILLER (1986): Bükk. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellù, F. 2009.10.19.; Kálló- semjén (Nagymohos), leg. et det. Rimóczi I. 2009.10.21., herb. RI.

Calvatia candida (Rostk.) Hollós

Irodalmi adatok: BABOS (1999): [5] Kecskemét, Kecskemét-Talfája, Lakitelek, Nagykőrös, Tatár- szentgyörgy; BÁNHEGYI és mtsai (1953); NAGY és GORLICZAI (2007): [1] Örkény; RIMÓCZI (1993, 1994, 1999): [1] Soroksár. Gyűjtési adatok: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Jeppson, M. 2009. 10.20., herb. MJ 8847; Apagy, leg. et det. Jeppson, M. 2009.10.21., herb. MJ 8859.

Clitocybe agrestis Harmaja

Irodalmi adatok: RIMÓCZI (1994): [3] Kerecsend, MTB 7981.4 (Csesztve?). Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. Finy P. 2009.10.21., det. Hausknecht, A., herb. BP 101840.

*Clitocybe anisata Velen. (1. ábra)1 Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák ellipszis, nyújtott ellipszis alakúak, sima felületűek, hialinok, gyakran összetapadnak, (3,8–)4,4–5,6(–6,3) × 2,5–3,1(–3,4) µm, átlag: 5,1 × 2,7 µm, Qátl. = 1,84.

1 Lásd a 159. oldalon (Színes oldalak).

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 11 Megjegyzések: A Clitocybe nemzetség néhány faja jellegzetes ánizsillattal rendelkezik. Legismertebb és leggyakoribb közülük a zöld ánizsgomba (Clitocybe odora). A többi hasonló illatú tölcsérgomba fehéres, krémszínű, és jóval kisebb termetű. A C. anisata jellemző tulajdonságai az ánizsillat mellett a higrofán és fiatalon hamvas kalap, a viszonylag ritkán álló lemezek, valamint többnyire nyújtott ellipszis ala- kú, nagyon keskeny spórák. Leginkább hasonló hozzá a C. albofragrans, melynek lemezállása sűrűbb, spórái pedig rövidebbek, de szélesebbek, nem annyira nyújtot- tak. A szintén ánizsillatú és higrofán kalapú, de hamvasság nélküli C. fragrans (= C. depauperata, C. obsoleta, C. suaveolens) jóval nagyobb spórákkal rendelkezik (6,5–9 × 3,5–5 µm). A C. anisata termőtestei, hazánkból először a Fényi-erdőből (Bátorliget) kerültek elő, nedves, mohás, világos erdőszélről. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Kutszegi, G. 2009.10.22., det. Dima, B., herb. DB 3780.

Clitocybe collina (Velen.) Klán

Irodalmi adatok: BABOS (1989): [1] Aggtelek, sub nom. C. herbarum; VASAS és LOCSMÁNDI (2009): u. a., mint BABOS (1989). Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Hausknecht, A. 2009.10.21.

Clitopilus hobsonii (Berk. et Broome) P. D. Orton Megjegyzések: Egyetlen magyarországi termőhelyét kiparcellázták és beépítet- ték (BABOS 1989). A vámosatyai Bockerek-erdőből előkerült példányokat a vadak- nak kiszórt kukoricacsutkán találták. Valószínűleg nem ritka hazánkban. Irodalmi adatok: BABOS (1989): [1] Horány (ex.); RIMÓCZI (1994): u. a., mint BABOS (1989). Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 2009.10.19., herb. BP 101775.

Conocybe ambigua Watling

Irodalmi adatok: BABOS (1989, 1999): [1] Fülöpszállás. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 2009.10.22., herb. BP 101857.

Conocybe rickenii (Jul. Schaeff.) Kühner

Irodalmi adatok: RIMÓCZI (1994): [1] Csévharaszt. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 2009.10.19., herb. BP 101776.

Conocybe subpallida Enderle

Irodalmi adatok: NAGY és GORLICZAI (2007): [2] Bugac, Kecskemét. Gyűjtési adatok: Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. Ohenoja, E. 2009.10.23., det. Hausknecht, A., herb. OU.

Conocybe subpubescens P. D. Orton

Irodalmi adatok: SILLER (2004): [2] Bükk (Őserdő), Mátra (Kékes).

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 12 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L.

Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 2009.10.19., herb. RI; Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 2009.10.20., herb. BP 101812.

*Cortinarius argutus Fr. (3. ábra)2 Megjegyzések: BRANDRUD (1996), valamint BRANDRUD és mtsai (1989) neve- zéktanát követve az obligát nyármikorrhizás C. argutus a Phlegmacium alnemzetség Phlegmacium szekciójának Arguti alszekciójába tartozik a szintén nyárakkal élő C. paracephalixus Bohus és C. populinus Brandrud fajokkal együtt. A fajcsoport továb- bi tagjai a hegyvidékeken, lucfenyő (Picea) alatt élő C. fraudulosus és C. rosargutus, valamint a mediterrán régióban megtalálható cédrusmikorrhizás C. herculeus. A C. argutus legközelebbi rokona a C. paracephalixus, melyhez makro- és mikrobélye- gekben is hasonlít, valamint fapartnerük is azonos. Mindkettő nyárfákkal él mikorrhi- zakapcsolatban, az előbbi főleg Populus tremula, míg az utóbbi P. alba és P. canescens partnere. Mindkét faj húsa vágásra vörösödik, majd kékesfeketésre színeződik, valamint jellegzetes dohos földszaggal vagy főtt kukoricára emlékeztető illattal ren- delkeznek. Biztosan elkülöníteni a két fajt főleg a tönkön lévő makrobélyegek, valamint mikroszkópos tulajdonságok alapján lehetséges. A C. paracephalixus a tönkön jóval fejlettebb vélumövekkel és nagyobb (főleg szélesebb) spórákkal rendelkezik, mint a C. argutus. Ezen kívül a C. paracephalixus húsa KOH hatására sárga színű reakciót ad, míg a C. argutus-é negatív marad. A két faj elterjedésben is különbözik, hiszen a C. paracephalixus síksági faj, a meszes homoktalajokat kedveli, míg a C. argutus inkább hegyvidéki faj, és kötöttebb, savanyúbb talajokon is előfordul. A C. argutus magyarországi előfordulását eddig az Alföldről (NAGY 2004), valamint a Cserehátból (RUDOLF és mtsai 2008) jelezték. A herbáriumi példányok elle- nőrzése után (2. táblázat) azonban megállapítottuk, hogy ezekben a munkákban fél- rehatározás történt, és nem a C. argutus-t gyűjtötték a fenti területekről, így ennek a fajnak az első magyarországi lelőhelye a vámosatyai Bockerek-erdő.

2. táblázat. A Cortinarius argutus első magyarországi példányának, valamint a korábban ezen a néven publikált példányok morfológiai tulajdonságainak összehasonlítása (NL = Nagy László herbáriuma). Vizsgált példányok C. argutus (BP 101777) C. argutus (NL 3390) C. cf. argutus (jelen munka) (NAGY 2004) (RUDOLF és mtsai 2008) = C. paracephalixus = Cortinarius sp. (Tel.) Spóraméret (µm) / 10–11,3(–11,9) × 5,3–6,6 (9,4–)10,3–12,2 × 6,3–7 8,8–10 × 5,6–6,3(–6,9) (spóramérések / (20) / (30) / (15) száma, db) Spóraalak mandula, csaknem citrom mandula ellipszoid Spóraornamentáció durván érdes durván érdes izoláltan szemcsés, főleg a csúcsán Átlag (µm) 10,9 × 6,1 11,1 × 6,7 9,5 × 6

Qátl. 1,8 1,66 1,56 KOH-reakció a negatív sárga nincs adat húsban Élőhely Populus sp. alatt Populus alba alatt Melittio-Fagetum

2 Lásd a 160. oldalon (Színes oldalak).

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 13

A NAGY (2004) által publikált példányok KOH-reakciója a húsban sárga színű volt, valamint jól fejlett vélumövekkel rendelkeztek (a szerzőnek a példányon tett megjegyzése alapján), továbbá a spórái nagyobbak voltak (10,3–12,2 × 6,3–7 µm), mint a C. argutus-é (10–11,3 × 5,3–6,6) (2. táblázat). A termőtestek meszes talajú homokterületről kerültek elő (Kecskemét-Nyír). Ezek a tulajdonságok teljesen meg- egyeztek a C. paracephalixus jellemzőivel. A RUDOLF és mtsai (2008) dolgozatában szereplő C. cf. argutus valószínűleg egy Telamonia alnemzetségbe tartozó faj, tekin- tettel a herbáriumi példány igen kis méretére, valamint a spórák alakjára, ornamen- tációjára. Irodalmi adatok: NAGY (2004): [1] Kecskemét (Nyír), 2003.09.21. = C. paracephalixus; RUDOLF és mtsai (2008): [1] Szendrőlád = C. sp. (Tel.). Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. Kovács D. 2009.10.19., det. Bellù, F., Saar, G., herb. BP 101777.

*Cortinarius diasemospermus var. leptospermus H. Lindstr. Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák nyújtott ellipszis, kissé mandula alakúak, 8,8–10(–10,5) × 4,7–5,6 µm, átlag: 9,5 × 5,1 µm, Qátl. = 1,85. Megjegyzések: Ez a kis termetű, barna színű, a Telamonia alnemzetség, Incrus- tati szekciójába tartozó taxon (BRANDRUD és mtsai 1998) könnyen felismerhető muskátlira (Pelargonium) emlékeztető illatáról, valamint hosszúkás, keskeny spó- ráiról. Az alapváltozat (var. diasemospermus) spórái rövidebbek és szélesebbek. Ál- talában nedves élőhelyeken terem, füzek (Salix) alatt, de bükk (Fagus) és hársak (Tilia) közelében is előfordul. Magyarországon minden bizonnyal gyakori, elterjedt taxon. Több, még publikálásra váró adata származik Nyugat-Magyarországról. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellù, F. 2009.10.19.; Kálló- semjén (Nagymohos), leg. et det. Dima B. 2009.10.21., herb. DB 3774.

Cortinarius lucorum (Fr.) J. E. Lange Megjegyzések: A C. lucorum kizárólag Populus fajokkal él szimbiózisban, azon belül is főleg rezgő nyárral (P. tremula). Morfológiailag legközelebbi rokona a C. saturninus, mely füzek (Salix) mikorrhizapartnere. Ez utóbbi faj Magyarországon viszonylag elterjedt füzek alatt. A C. lucorum-ról ellenben nem sok ismeretünk van, egyetlen adata Farkasgyepüről (Bakony) származik (BABOS 1989, RIMÓCZI 1994, 1998, RIMÓCZI és ALBERT 1992). Makroszkóposan könnyen összetéveszthetők egy- mással, viszont a C. lucorum spórái nagyobbak (9,5–11 × 5,5–6,5 µm) (KNUDSEN és VESTERHOLT 2008), mint a C. saturninus-é ((7,5–)8–9(–9,5) × 4,5–5,5 µm (BP 101842)). Az MTM Növénytárában található C. lucorum példány (BP 41113) spó- ráinak mérete 9–11(–11,5) × 5,5–6,5 µm, alakjuk többnyire ellipszis vagy ovális, a szárítmány színe szürkésbarnás. Mivel a nemzetközi irodalmakban (BRANDRUD és mtsai 1995, KNUDSEN és VESTERHOLT 2008) szereplő tulajdonságokkal ezek az adatok megegyeznek, a farkasgyepüi gyűjtés azonosítható a C. lucorum-mal, bár termő- helyként mészkerülő bükköst (Luzulo-Fagetum) adott meg Bohus Gábor és Babos Margit. A Kövesd-patak völgyében gyűjtötték, ahol esetleg elképzelhető, hogy elő- fordult rezgő nyár (Populus tremula) vagy más nyárfaj (Populus spp.).

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 14 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L.

Irodalmi adatok: BABOS (1989): [1] Farkasgyepü; RIMÓCZI (1994, 1998), RIMÓCZI és ALBERT (1992): u. a., mint BABOS (1989). Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellù, F. 2009.10.19.; Kálló- semjén (Nagymohos), leg. et det. Bellù, F. 2009.10.21.

*Cortinarius platypus (M. M. Moser) M. M. Moser Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák mandula alakúak, néha kihegyesedő vé- gűek, 9,4–11,3 × 5,6–6,6 µm, átlag: 10 × 6,1 µm, Qátl. = 1,63. Megjegyzések: A Phlegmacium alnemzetség, Calochroi szekciójába tartozó faj főbb jellemzői a halványsárgás, krémszínű kalap a fiatalon szürkéslilás lemezek, a feltűnően széles peremes gumó, a termőtest minden részén negatív KOH-reakció, valamint a mandula alakú spórák. Jóllehet ez a faj első publikált adata C. platypus néven, a nemzetség hazai revíziós vizsgálatainak jelen állapotában kijelenthető, hogy a C. platypus az ország több területéről is ismert (Dima és Albert, publikálatlan), és többnyire C. calochrous vagy C. calochrous var. coniferarum néven közölték. A bá- torligeti Fényi-erdőből korábban gyűjtött C. calochrous-ként meghatározott gomba (ALBERT és DIMA 2005b) szintén a C. platypus (Színes oldalak 147–148 o.). Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. Rossi, C., Rimóczi I. 2009.10.19., det. Saar, G., Dima B., Rimóczi I., herb. DB 3752, RI.

Cortinarius uliginosus Berk. Megjegyzések: A fűzlápok karakterfajaként ismert C. uliginosus a hazai irodalmi adatok alapján csak a Bakonyban található öcsi Nagy-tóról és az Őrségből (Fe- kete-tó) volt ismert (ALBERT és mtsai 2004). Az öcsi Nagy-tóról az elmúlt három évtized alatt több alkalommal is előkerült, ami feltételezi, hogy a fajnak biztos popu- lációja él ezen a tőzegmohás élőhelyen. A konferencia első napján a Bockerek-erdő bokorfüzeseiben kb. 40 termőtestből álló termőhelyet fedeztünk fel, mely a C. uliginosus harmadik magyarországi lelőhelye. Az egyik korábbi öcsi gyűjtésről jellemzés és fénykép is megjelent a Mikológiai Közleményekben (ALBERT 1998). Irodalmi adatok: ALBERT (1998): [1] Öcs; ALBERT és mtsai (2004): [1] Farkasfa (Fekete-tó), [5] Öcs; BABOS (1989): [1] Öcs, sub nom. Dermocybe uliginosa; RIMÓCZI (1994, 1998): u. a., mint BABOS (1989). Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Albert L., Dima B., Rimóczi I. 2009. 10.19., herb. BP 101780.

Crepidotus caspari Velen. Irodalmi adatok: BABOS (1989): [2] Bakony (Vinye-major), Visegrádi-hg. (Apátkúti-völgy); RI- MÓCZI (1994): [1] u. a., mint BABOS (1989) bakonyi adata; VASAS és LOCSMÁNDI (2009): [2] Aggtelek, Égerszög. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 2009.10.19., herb. BP 101783, BP 101784.

Crepidotus macedonicus Pilát Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák széles ellipszis, ellipszis alakúak, finoman szemcsés felületűek, 5,6–7,2(–7,5) × 4–5(–5,3) µm, átlag: 6,6 × 4,8, Qátl. = 1,36.

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 15 Keilocisztídiumok hengeresek, görbültek, a csúcsukon kiszélesedők, sokszor szabály- talanul elágazók. Irodalmi adatok: LUKÁCS és HORVÁTH (2010): [1] Budakeszi. Gyűjtési adatok: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. Masera, G. 2009.10.20., det. Dima B., herb. BP 101815.

Crepidotus subverrucisporus Pilát

Irodalmi adatok: NAGY és GORLICZAI (2007): [2] Kecskemét (Nyír), Lakitelek (Tőserdő); RIMÓCZI (1994): [2] Bugacpuszta. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Bellù, F. 2009.10.22.

*Entoloma bisporigerum (P. D. Orton) Noordel. (2. ábra)3 Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák szabálytalanul sokszögűek, 6–9 csúcsúak, (8,8–)9,1–11,3(–11,6) × (6,3–)7,5–9,4(–9,7) µm, átlag: 10,2 × 8,3 µm, Qátl. = 1,22. Bazídiumok kétspórásak. Megjegyzések: A Bockerek-erdő bokorfüzesében gyűjtött döggomba az Entolo- ma alnemzetségbe, azon belül a Polita szekcióba tartozik, ahová főleg collybioid vagy omphalioid gombák tartoznak, többnyire szabálytalan, tölcséresedő kalapalak- kal és sima, fénylő tönkkel (NOORDELOOS 2004). Nedves élőhelyeken fordulnak elő, lombos fák alatt. Az E. bisporigerum kétspórás bazídiumával különbözik a szekcióba tartozó többi fajtól. Ezen tulajdonság mellett a makroszkóposan hozzá nagyon ha- sonló E. politum-nak kisebbek (7,5–10,5 × 6,5–8,5 µm), az E. caccabus pedig más alakú spórákkal (Qátl. = 1,3–1,4) rendelkezik. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. Albert L., Dima B. 2009.10.19., det. Dima B., herb. BP 101788.

Exidia recisa (Ditmar) Fr. (5. ábra)4

Irodalmi adatok: BÁNHEGYI és mtsai (1953); RIMÓCZI és mtsai (1997): [1] Bátorliget; RUDOLF és mtsai (2008): [1] Nyésta. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), Salix-on, leg. et det. Dima B., Siller I. 2009.10.19., herb. BP 101789; Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Siller I. 2009.10.21.

Flammula alnicola (Fr.) P. Kumm. Pholiota alnicola (Fr.) Singer Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák ellipszis–mandula alakúak, vastag falúak, simák, 7,4–9 × 4,5–6 µm. Keilocisztídiumok bunkósak, kissé fejecskések. Megjegyzések: Korábban a Pholiota nemzetségbe tartozó fajt újabban ismét a Flammula nemzetségbe sorolják (KNUDSEN és VESTERHOLT 2008). Míg a Pholiota nemzetség maradt a Strophariaceae családban, addig a Flammula nemzetség moleku- láris vizsgálatok alapján a Hymenogasteraceae családba tartozik (MATHENY és mtsai

3 Lásd a 159. oldalon (Színes oldalak). 4 Lásd a 161. oldalon (Színes oldalak).

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 16 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L. 2006), többek között a Hebeloma (fakógombák) és a Galerina (sisakgombák) genus- okkal együtt. Irodalmi adatok: BABOS (1989): [3] Barcs, Sopron, Szakonyfalu, sub nom. Pholiota alnicola; BOHUS és mtsai (1951); RIMÓCZI (1994): [2] Bakonyoszlop, Erdőbénye, sub nom. P. alnicola. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. Bellù, F. 2009.10.19., det. Bellù, F., Dima B., herb. BP 101790.

*Flammulaster granulosus (J. E. Lange) Watling (6. ábra)5 Megjegyzések: A F. granulosus-t Magyarországról még nem publikálták koráb- ban. Ennek oka valószínűleg az, hogy a faj meglehetősen kis termetű (kalapja max. 1,5 cm), és fakó, okkeres, fahéjbarnás színével beleolvad környezetébe, ezért nehéz észrevenni. A termőtestet, főleg fiatal korban apró, finom szemcsék fedik. Tápanyag- ban gazdag élőhelyeket részesíti előnyben. KRIEGLSTEINER (2003) szerint sík vidé- keken elterjedt, de erősen visszaszorulóban lévő faj. A konferencia alatt két területről is előkerült. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. Forstinger, H. 2009.10.19., det. Haus- knecht A., herb. WU 29998; Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Finy P. 2009.10.21., herb. FP; ibid., leg. et det. Rimóczi I., herb. RI.

Flammulaster limulatus (Fr.) Watling Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák bab alakúak, vastag falúak, 7,2–8,4(–8,8) × 4,1–4,7(–5) µm, átlag: 7,8 × 4,4 µm, Qátl. = 1,78. Keilocisztídiumok hengeresek, kissé bunkósak, 24–28 × 5–6,3 µm, hifák csatosak, kalapbőr pikkelyhifái hosszúkás, hengeres végsejtekkel. Irodalmi adatok: BABOS (1989): [1] Lenti; FODOR és mtsai (2001): [3] Szigetköz; RIMÓCZI (1994): u. a., mint BABOS (1989); RUDOLF és mtsai (2008): [1] Nyésta; SILLER (2004): [2] Bükk (Őserdő), [3] Mátra (Kékes); SILLER és TURCSÁNYI (2003), SILLER és mtsai (2002): u. a., mint SILLER (2004). Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Kutszegi G. 2009.10.22., det. Dima B., herb. BP 101860; ibid., leg. Schrimpl, L., det. Laber, D.

Geastrum pseudolimbatum Hollós

Irodalmi adatok: BABOS (1999): Hollós László korábbi adatait foglalja össze. Ezek a gyűjtések mind a 20. század első éveiből származnak (HOLLÓS 1901, 1903, 1904, 1913). FINTHA és mtsai (2005): [1] Zám (Kenderhántó-telek). Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Nagy-legelő), leg. et det. Jeppson, M. 2009.10.22., herb. MJ 8868.

Gymnopus hybridus (Kühner et Romagn.) Antonín et Noordel.

Irodalmi adatok: RIMÓCZI (1994): [3] Kerecsend, Újszász. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellù, F. 2009.10.19.; Kálló- semjén (Nagymohos), leg. Betta, F. 2009.10.21., det. Hausknecht, A.

5 Lásd a 161. oldalon (Színes oldalak).

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 17 *Hebeloma fusisporum Gröger et Zschiesch. Megjegyzések: A Sacchariolenta szekcióba tartozó fajok (VESTERHOLT 2005) legfőbb makroszkópos ismertetőjegye a jellegzetes és igen intenzív narancsvirágillat. Ebbe a szekcióba több faj is tartozik, melyeket a spórák, a cisztídiumok, valamint a termőhelyi különbségek alapján lehet elkülöníteni. A gyakoribb, lomberdei H. sacchariolens mellett a ritkább fajok többnyire füzesekben élnek, üde, higrofil termőhelye- ken. A H. fusisporum a szekcióba tartozó fajok közül a legkisebb termetű (kalap max. 3 cm), csaknem teljesen fehér színű és jellegzetes orsó alakú spórákkal rendelkezik. Többnyire füzek (Salix) alól ismert előfordulása, de hárs (Tilia) alatt is találták már (VESTERHOLT 2005). Első magyarországi adata a Bockerek-erdő bokorfüzeseiből származik. Valószínűleg elterjedt hazánkban. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), Salix alatt, leg. et det. Ohenoja, E. 2009. 10.19., herb. OU.

*Hebeloma gigaspermum Gröger et Zschiesch. Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák széles mandula vagy citrom alakúak, 13,3–17 × 7,5–9 µm, átlag: 15,3 × 8,2 µm, Qátl. = 1,86 (BP 101796); 13,3–16,3 × 7,5–9 µm, átlag: 15,4 × 8,2 µm, Qátl. = 1,88 (BP 101864). Megjegyzések: A kellemes narancsvirág-illatú H. gigaspermum a legnagyobb spórával rendelkező faj a Sacchariolenta szekcióban. Tipikusan fűzlápok, ritkábban égerlápok gombája (KNUDSEN és VESTERHOLT 2008). A konferencia alatt két termő- helyről is megtalálták, mindkét esetben fűz (Salix) alatt. A jövőben bizonyára több magyarországi fűzlápból is előkerülhet. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellù, F. 2009.10.19., herb. BP 101796; Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Zanforlin, O. 2009.10.22., det. Rossi, C., herb. BP 101864.

Hebeloma hetieri Boud. Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák citrom alakúak, 12,5–16,3 × 7,5–9 µm, átlag: 14,2 × 8,2 µm, Qátl. = 1,73. Keilocisztídiumok ± rövidek (30 µm alattiak). Megjegyzések: A H. hetieri is a Sacchariolenta szekcióba tartozik, és az ide tar- tozó fajokhoz hasonlóan jellegzetes narancsvirágillattal rendelkezik. A fentebb em- lített H. fusisporum-mal és a H. gigaspermum-mal együtt nedves élőhelyeken füzek (Salix) vagy égerek (Alnus) alatt fordulnak elő. A H. hetieri-t nemezes kalapjával és más mikroszkópos tulajdonságokkal (spóra, keilocisztida) lehet elkülöníteni az előbbi két fajtól. Irodalmi adatok: NAGY (2004): [1] Szeged (botanikus kert), sub nom. Hebeloma sacchariolens var. tomentosum; NAGY és GORLICZAI (2007): u. a., mint NAGY (2004). Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Betta, F. 2009.10.22., det. Rossi, C., herb. BP 101865.

Hebeloma hiemale Bres.

Irodalmi adatok: BABOS (1989): [3] Ócsa, Soroksár, Szabadszállás; BABOS (1999): [2] Ócsa, Sza- badszállás; RIMÓCZI (1994): [3] Salgóvár hegy; RIMÓCZI (1998, 2002), RIMÓCZI és mtsai (1997): Bátor- liget.

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 18 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L.

Gyűjtési adatok: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. Siller I. 2009.10.20., det. Saar, G., herb. BP 101819.

*Hebeloma nigellum Bruchet Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák ± mandula alakúak, 9,5–12,5 × 5,2–6,7 µm, átlag: 10,8 × 5,9 µm, Qátl. = 1,8. Keilocisztídiumok hengeresek, keskeny palack alakúak, a közepüknél kiszélesedők, a csúcsuk felé elkeskenyedők. Megjegyzések: Ez a faj a Hebeloma szekcióba tartozik, ahol pókhálós részleges burokkal rendelkező fajok találhatók. A H. nigellum burokmaradványa a tönkön és sokszor a kalap peremén is megfigyelhető. A tönkje lefelé sötétedik, húsa retek sza- gú. Fűzfajok (Salix) mikorrhizapartnereként főként nedves élőhelyeken fordul elő. Annak ellenére, hogy ez az első hazai adata, bizonyára gyakoribb előfordulású és a hazai fűzlápokban, illetve tavak melletti bokorfüzesekben karakterfajnak tekinthető. Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. Albert L. 2009.10.21., det. Albert L., Dima B., herb. AL 09/74.

Hebeloma pusillum J. E. Lange (7. ábra)6 Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák mandula vagy nyújtott mandula alakúak, 10,5–13,3(–14,8) × 5,5–6,7 µm, átlag: 12 × 6 µm, Qátl. = 2. Irodalmi adatok: ALBERT és mtsai (2004): [2] Öcs, Szigetcsép; BABOS (1989, 1999): [3] Fülöp- szállás, Tabdi; NAGY és GORLICZAI (2007): [3] Kecskemét (Nyomási-erdő), Lakitelek (Tőserdő); RI- MÓCZI (1994): [1] Tabdi, u. a., mint BABOS (1989); RIMÓCZI (1998, 2002); RIMÓCZI és mtsai (1997): Bátorliget. Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Dima B. 2009.10.21., herb. DB 3772.

Hemimycena candida (Bres.) Singer Megjegyzések: Ez a kis termetű Hemimycena faj kizárólag élő fekete nadálytő (Symphytum officinale) szárának tövén fejleszti termőtesteit. Ez a harmadik adata Magyarországról, de minden bizonnyal sokkal elterjedtebb, hiszen gazdanövénye gyakori. Irodalmi adatok: LUKÁCS (2010): [1] Budakalász; RIMÓCZI (1994): [1] Nagykálló. Gyűjtési adatok: Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. et det. Hausknecht, A. 2009.10.23., herb. BP 101881.

Hypholoma ericaeoides P. D. Orton Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák ellipszis–mandula alakúak, csírapórussal, 9–12 × 6–7,5(–7,8) µm, átlag: 10,9 × 6,7 µm, Qátl. = 1,63. Keilocisztídiumok gyakoriak, keskeny palack alakúak, pleurocisztídiumok, mint krizocisztídiumok, palack alakúak. Irodalmi adatok: BABOS (1989): [1] Szenta; RIMÓCZI (1993, 1994, 1999): [1] Soroksár. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), Salix alatt, leg. Albert L., Dima B. 2009. 10.19., det. Dima B., herb. BP 101798.

6 Lásd a 162. oldalon (Színes oldalak).

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 19 Hypholoma laeticolor (F. H. Møller) P. D. Orton

Irodalmi adatok: ALBERT és mtsai (2004): [2] Hangony, Kelemér; RIMÓCZI (1994): [1] u. a., mint ALBERT és mtsai (2004) hangonyi adata; VASAS és LOCSMÁNDI (1995): [1] Kétvölgy. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellù, F. 2009.10.19.

Hypholoma subericaeum (Fr.) Kühner (8. ábra)7 Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák ellipszis–ovális alakúak, 7,5–9,5 × 4,4–5 µm, átlag: 8,9 × 4,6 µm, Qátl. = 1,9. Keilocisztídiumok hengeresek, pleurocisztídiu- mok bunkósak. Megjegyzések: Nedves élőhelyekhez kötődő faj, főleg tőzeges, lápos területeken fordul elő (KRIEGLSTEINER 2003). Ennek ellenére Magyarországról több adata is származik az alföldi homokterületekről (BABOS 1989, 1999), de tőzegmohalápról is dokumentálták már (VASAS és LOCSMÁNDI 1995). A bükki példányokat egy éppen állandó víztől mentes időszakos vízfolyásban találtuk. KRIEGLSTEINER (2003) szerint főleg északi elterjedésű faj, délebbre nagyon ritka és erősen veszélyeztetett. Irodalmi adatok: BABOS (1989): [2] Tabdi, Újszentmargita; BABOS (1999): [3] Bugac, Kecske- mét (Talfája), Tabdi; RIMÓCZI (1994): [1] u. a., mint BABOS (1989) tabdi adata; VASAS és LOCSMÁNDI (1995): [1] Farkasfa (Fekete-tó). Gyűjtési adatok: Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. Dima B. 2009.10.23., det. Albert L., Dima B., herb. BP 101882.

Lactarius hepaticus Plowr.

Irodalmi adatok: PÁL-FÁM (2001): [1] Mecsek. Gyűjtési adatok: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Bellù, F. 2009. 10.20.

Macrotyphula juncea (Alb. et Schwein.) Berthier Macrotyphula filiformis (Bull.) Rauschert

Irodalmi adatok: BÁNHEGYI és mtsai (1953): sub. nom. Clavaria juncea; LUKÁCS és mtsai (2001): [1] Nagyrákos, sub nom. M. filiformis; RIMÓCZI és mtsai (1997): Bátorliget, sub nom. M. filiformis; SIL- LER (1999): [1] Mátra (Kékes), sub nom. M. filiformis. Gyűjtési adatok: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Finy P. 2009.10.20., herb. FP.

Marasmius limosus Boud. et Quél.

Irodalmi adatok: ALBERT és mtsai (2004): [1] Velencei-tó (Kerék-víz); RIMÓCZI (1994): [2] Nagy- kálló. Gyűjtési adatok: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Szász B. 2009.10.19.

Mycena albidolilacea Kühner et Maire

Irodalmi adatok: RIMÓCZI (1994): [1] Kerecsend. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. Hausknecht, A. 2009.10.19., det. Bellù, F., Hausknecht, A., herb. BP 101799; Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. Ohenoja, E. 2009.

7 Lásd a 162. oldalon (Színes oldalak).

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 20 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L.

10.20., det. Hausknecht, A., herb. WU 29999; Kállósmején (Nagymohos), leg. et det. Rimóczi I. 2009. 10.21., herb. RI; Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 2009.10.22.; Bükk: Miskolc (Csa- nyik-völgy), leg. et det. Neuhäusler, M., Schlatter, M. 2009.10.23.

Mycena erubescens Höhn.

Irodalmi adatok: FODOR és mtsai (2001): [4] Szigetköz; PÁL-FÁM (2001): [1] Mecsek; RUDOLF és mtsai (2008): [1] Nyésta. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Hauke, E., Kowalenko, O. 2009.10.22., det. Hausknecht, A., herb. BP 101866; ibid., leg. et det. Neuhäusler, M., Schlatter, M., herb. BP 101867.

Mycena flavescens Velen.

Irodalmi adatok: BALÁZS (2007): [1] Kaposvár; RIMÓCZI (1994): [2] Hortobágy. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 2009.10.19.

Mycena flavoalba (Fr.) Quél.

Irodalmi adatok: BABOS (1989): [1] Budakalász; BOHUS és mtsai (1951); RIMÓCZI (1999): [1]: Soroksár; ZAGYVA (1997): [1] Kétvölgy. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Neuhäusler, M., Schlatter, M. 2009. 10.22., herb. BP 101868.

Mycena meliigena (Berk. et Cooke) Sacc. Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák gömbölydedek, amiloidok, 8,8–10,3 × 8,1–9,7 µm. Keilocisztídiumok bunkó alakúak, rövid ujjszerű kinövésekkel a csú- csukon. Irodalmi adatok: PÁL-FÁM (2001): [1] Mecsek. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Dima B. 2009.10.22., herb. DB 3776.

Mycena pseudocorticola Kühner (9. ábra)8 Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák gömbölydedek, amiloidok, 10–11,3 × 8,8–10,6 µm (AL 09/70), 9,4–12,5 × 8,8–11,3 µm (BP 101846). Keilocisztídiumok bunkó alakúak, rövid ujjszerű kinövésekkel a csúcsukon. Irodalmi adatok: NAGY (2004): [1] Lakitelek (Tőserdő); NAGY és GORLICZAI (2007): [1] Bácsalmás. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), Alnus-on, leg. Pál-Fám F. 2009.10.19., det. Dima B., herb. AL 09/70; ibid., leg. et det. Rimóczi I., herb. RI; Baktalórántháza (Baktalórántházi- erdő), leg. et det. Saar, G., Rimóczi I. 2009.10.20., herb. RI; Kállósemjén (Nagymohos), leg. Takács K. 2009.10.21., det. Dima B., herb. BP 101846.

Mycena speirea (Fr.) Gillet

Irodalmi adatok: RIMÓCZI (2002); RIMÓCZI és mtsai (1997): Bátorliget; SILLER (2004): [2] Bükk (Őserdő). Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellù, F. 2009.10.19.; Kálló- semjén (Nagymohos), leg. et det. Bellù, F. 2009.10.21.

8 Lásd a 163. oldalon (Színes oldalak).

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 21 *Mycena terena Aronsen et Maas Geest. Megjegyzések: A Polyadelphia szekcióba tartozó kígyógomba teljesen fehér szí- nű, azonban a tönkbázis felé kissé sötétedő. Csak néhány lemezzel rendelkezik (max. 8 db), és kalapátmérője legfeljebb 3 mm. Kizárólag fűzfaleveleken fordul elő. Való- színűleg elterjedt, de kis mérete miatt nagyon nehéz rátalálni. Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Dima B. 2009.10.21., herb. DB 3773.

Mycoacia uda (Fr.) Donk Megjegyzések: A Mycoacia nemzetség közeli rokonságban van a Phlebia nem- zetséggel, ezért egyes szerzők (NAKASONE 1997) a Phlebia-k között tárgyalják a Mycoacia fajokat. Mindkét nemzetségnek ugyanis viasszerű a termőteste. A Mycoa- cia fajok termőrétege tüskés vagy bibircses, színük változó, szürkés, halványsárga, barnássárga, barna. KOH hatására sötétlila, vörös vagy sötétbarna reakciót adnak. A nemzetség gyakoribb faja a M. aurea már több helyről ismert Magyarországon (SILLER 2004, TRECZKER és SZABÓ 2002). A M. uda hazánkból csak Lakitelek környékéről ismert (NAGY 2004, NAGY és GORLICZAI 2007). Siller Irén őrségi gyűj- téseiben (2009–2010) is előfordul (publikálatlan közlés). Irodalmi adatok: NAGY (2004): [1] Lakitelek; NAGY és GORLICZAI (2007): [2] Lakitelek. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Siller I. 2009.10.19., herb. BP 101801.

*Naucoria scolecina (Fr.) Quél. (10. ábra)9 Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák mandula–orsó alakúak, (9,4–)9,7–13,2 × (4,4–)4,7–6 µm, átlag: 10,6 × 5,3 µm, Qátl. = 2 (BP 101849). Keilocisztídiumok palack alakúak, erősen elkeskenyedő csúccsal, 45–56 × 6–7,5 µm. Megjegyzések: A Naucoria (korábban Alnicola) nemzetség Magyarországon ke- véssé kutatott, szinte egyáltalán nem ismert a hazánkban élő taxonok száma és elter- jedése. A kis termetű fülőke habitusú fajokat csak mikroszkóp alatt lehet elkülöníte- ni, ahol mindenekelőtt cisztídiumainak és spóráinak tulajdonságait kell ellenőrizni. Nedves élőhelyeken fordulnak elő, égerek és füzek partnereként. A N. scolecina égermikorrhizás, nedvesen sötét gesztenyebarna, kifakulva sárgásbarna színű, íze nem keserű, spóráinak hossza 10 µm feletti, keilocisztídiumai urticoidak. A nyírségi példányok jelentik a faj első magyarországi adatait. Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg et det. Schrimpl, L. 2009.10.21., herb. BP 101848; ibid., Alnus, Salix alatt, leg. Albert L., Dima B., det. Dima B., herb. BP 101849.

*Paxillus obscurisporus C. Hahn (11. ábra)10 Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák ellipszis alakúak, (8–)8,5–10,4(–11) × (5–)5,5–7(–7,5) µm, átlag: 9,3 × 6,1 µm, Qátl. = 1,52. Keilocisztídiumok orsó alakúak, a csúcsuk felé hirtelen elkeskenyedők.

9 Lásd a 163. oldalon (Színes oldalak). 10 Lásd a 164. oldalon (Színes oldalak).

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 22 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L.

Megjegyzések: A Paxillus-ok modern rendszertanát HAHN és AGERER (1999a, b) dolgozta fel, és eredményeikben több új faj is leírásra került a Paxillus involutus alak- körből, a spórapor színe, a termőhely, valamint a termőidőszak különbözőségei alap- ján. Az egyik ilyen faj a P. obscurisporus, melynek spóraporszíne sötét vörösbarna, és tápanyagban gazdag talajokon fordul elő, számos lombos és fenyőfa mikorrhiza- partnereként (pl. Betula, Corylus, Quercus, Tilia, Abies). Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya, Betula alatt, leg. Dima B., Albert L., Takács K., Szőke Zs. 2009.10.19., det. Hausknecht, A., herb. BP 101802; Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 2009.10.20., herb. WU 29997.

*Paxillus validus C. Hahn Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák ellipszis alakúak, 9–11,5(–12) × 5,5–7,5 µm, átlag: 9,9 × 6,4 µm, Qátl. = 1,55. Keilocisztídiumok orsó alakúak, a csúcsuk felé hirtelen elkeskenyedők. Megjegyzések: A P. obscurisporus-tól csak más árnyalatú spóraporszíne (olív- barna) és valamivel nagyobb spórái különítik el. Szintén tápanyagban gazdagabb ta- lajokat részesít előnyben, különböző lombos fával képez mikorrhizát (pl. Carpinus, Populus, Tilia). A hazai P. involutus példányok revíziója szükséges annak megálla- pításához, hogy ezek a taxonok milyen elterjedéssel és gyakorisággal képviseltetik magukat Magyarországon. Gyűjtési adatok: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Bellù, F. 2009.10.20.; ibid., leg. Schrimpl, L., det. Dima B., herb. BP 101825.

Piptoporus quercinus (Schrad.) P. Karst.

Irodalmi adatok: LUKÁCS (2010): [6] Budapest (János-hegy), Budakeszi, Csikóváralja, Esztergom, Komló, Salgóbánya; RIMÓCZI és mtsai (1997): Bátorliget; SILLER (2002): [3] Debrecen, Káló, Sopron. Gyűjtési adatok: Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. et det. Bellù, F., Rimóczi I. 2009.10.23., herb. RI; ibid., leg. Bühler, E., det. Forstinger, H., herb. HSI.

Psathyrella corrugis (Pers.) Konrad et Maubl.

Irodalmi adatok: NAGY és GORLICZAI (2007): [2] Kecskemét (temetőben), Lakitelek (Tőserdő), sub nom. P. gracilis f. corrugis; RIMÓCZI (1992): [1] Tarnalelesz; RIMÓCZI (1994): [4] Bugacpuszta, Csévharaszt, Tarnalelesz; RIMÓCZI (2002): Bátorliget; RIMÓCZI és mtsai (1997): Bátorliget. Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. Wasstorp, B. 2009.10.21., det. Haus- knecht, A., herb. BP 101850; Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 2009.10.22., herb. BP 101874.

Psathyrella fatua (Fr.) Konrad et Maubl.

Irodalmi adatok: NAGY és GORLICZAI (2007): [1] Kecskemét (Törökfái). Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Hausknecht, A. 2009.10.21.

Psathyrella noli-tangere (Fr.) A. Pearson et Dennis

Irodalmi adatok: NAGY és GORLICZAI (2007): [1] Kunszentmiklós. Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. Ohenoja, E. 2009.10.21., det. Haus- knecht, A.

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 23 Psathyrella obtusata (Pers.) A. H. Sm.

Irodalmi adatok: BABOS (1989, 1999): [3] Bugac, Kiskőrös; NAGY és GORLICZAI (2007): [5] csak a P. obtusata var. aberrans-ról – Kecskemét (Nyír), Kecskemét (Nyomási-erdő), Kunbaracs. Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Bellù, F. 2009.10.21. Psathyrella odorata Sacc. Psathyrella bipellis (Quél.) A. H. Sm.

Irodalmi adatok: BABOS (1999): [1] Pusztavacs, sub nom. P. bipellis; NAGY és GORLICZAI (2007): [3] Fülöpháza, Kecskemét (Millenáris-erdő, Nyír), sub nom. P. bipellis. Gyűjtési adatok: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Bellù, F. 2009. 10.20.; Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Bellù, F. 2009.10.22.

Psathyrella orbitarum (Romagn.) M. M. Moser

Irodalmi adatok: NAGY és GORLICZAI (2007): [1] Kecskemét (Nyír), sub nom. P. prona f. orbitarum); RIMÓCZI (1994): [1] Kerecsend. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Bellù, F. 2009.10.22.

Psathyrella pseudocorrugis (Romagn.) Bon

Irodalmi adatok: NAGY és GORLICZAI (2007): [1] Kerekegyháza és Kunbaracs között; RIMÓCZI (1994): [2] Bugacpuszta. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 2009.10.22., herb. BP 101876.

Psathyrella spadicea (Schaeff.) Singer

Irodalmi adatok: BOHUS és mtsai (1951); NAGY (2004): [1] Kecskemét (Nyír); NAGY és GORLI- CZAI (2007): [1] Kecskemét (Nyír); RIMÓCZI (1994): [2] MTB 8967.1 (Jeli Arborétum?), Uzsapuszta; SILLER (2004): [1] Mátra (Kékes). Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellù, F. 2009.10.19.

Pseudoclitocybe expallens (Pers.) M. M. Moser

Irodalmi adatok: BABOS (1989): [2] Bugac, Farkasgyepü; BABOS (1999): [5] Bugac, Kecskemét (Talfája, Nyír), Nagykőrös, Nyárlőrinc. Gyűjtési adatok: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. Zanforlin, O. 2009.10.20., det. Bellù, F., herb. BP 101829.

Psilocybe crobula (Fr.) Singer

Irodalmi adatok: BABOS (1989): [2] Csévharaszt, Nagykovácsi; RIMÓCZI (1994): [1] u. a., mint BABOS (1989) csévharaszti adata; SILLER (2004): [2] Bükk (Őserdő), Mátra (Kékes), sub nom. P. inqui- lina var. crobula. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellù, F. 2009.10.19.

Ramaria eumorpha (P. Karst.) Corner Ramaria invalii (Cotton et Wakef.) Donk

Irodalmi adatok: VASAS és LOCSMÁNDI (1995): u. a., mint VASS (1992); VASS (1992): [1] Baján- senye, sub nom. R. invalii.

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 24 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L.

Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. ? 2009.10.21., det. Hausknecht, A., herb. BP 101852.

*Steccherinum bourdotii Saliba et A. David Megjegyzések: Kalaposodó termőtestéről és 2–3 mm hosszú, krém- vagy okker- sárga színű csapos termőrétegéről ismerhető fel. Vörösesbarna, rozsdabarna színű, nagy kiterjedésű. A csapok/tüskék hossza 2–3 mm, a termőréteg széle rojtos, nem felhajló. Biztos elkülönítése a S. robustius-tól csak az újabb határozókönyvek (pl. BERNICCHIA és GORJÓN 2010) alapján lehetséges. Magyarországon BÁNHEGYI és mtsai (1953) szerint két faj volt ismert: a S. ochraceum és a S. fimbriatum. Az újabb munkákban (NAGY 2004, NAGY és GORLICZAI 2007, SILLER 2004) is e fajokkal ta- lálkozhattunk csupán. Siller Irén őrségi gyűjtéseiben (2009–2010) már előfordul (publikálatlan közlés). Gyűjtési adatok: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. Ohenoja, E. 2009.10.20., det. Siller I., herb. HSI; Kállósemjén, leg. Ohenoja, E. 2009.10.21., det. Siller I., herb. OU.

*Steccherinum robustius (J. Erikss. et S. Lundell) J. Erikss. (4. ábra)11 Megjegyzések: Teljesen reszupinátus termőteste narancsvörös, rozsdabarna, vö- rösesbarna színű, nagy kiterjedésű. Termőrétege csapos, a széle rojtos, nem felhajló, a tüskék hossza 2–3 mm. A szakirodalom sokáig több fajt szinonimként összemosott. JÜLICH-nél (1984) a S. laeticolor (Berk. et M. A. Curt.) Banker szinonimjaként, mint Mycoleptodon robustior J. Erikss. et S. Lundell szerepel. KRIEGLSTEINER (2000a) a S. bourdotii Saliba et A. David szinonimjai között jegyzi (S. dichroum sensu Bour- dot et Galzin, S. laeticolor (Berk. et M. A. Curt.) Banker, S. robustius (J. Erikss. et S. Lundell) J. Erikss.). Egyedül BERNICCHIA és GORJÓN (2010) tesz világos különb- séget az említett fajok között, és közöl részletes leírást erről a fajról. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Siller I. 2009.10.22., herb. BP 101870.

Stropharia inuncta (Fr.) Quél.

Irodalmi adatok: BABOS (1989): [4] Csobánka, Gödöllő, Horány, Pilisszentkereszt; RIMÓCZI (1994): [3] Dejtár, Pilisszentkereszt, Szolnok; ZAGYVA (1997): [1] Kétvölgy. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Kutszegi G. 2009.10.22., det. Albert L.

*Tulostoma cyclophorum Lloyd Megjegyzések: Ezt az Európa-szerte nagyon ritka nyelespöfetegfajt Nyíregyhá- zán, a Főiskola területén, a járda melletti füves területről gyűjtötte Mikael Jeppson, svéd pöfetegszakértő. Elmondása szerint Spanyolország után ez a fajnak a második európai adata. Erről az értékes gyűjtésről külön, részletes publikáció készül (Jeppson és mtsai, in press). Gyűjtési adatok: Nyírség: Nyíregyháza (Campus), leg. et det. Jeppson, M. 2009.10.21., herb. MJ 8862, AL 63/10.

11 Lásd a 160. oldalon (Színes oldalak).

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 25 Typhula erythropus (Pers.) Fr.

Irodalmi adatok: BÁNHEGYI és mtsai (1953); KÁNYÁSI (1992): [1] Nagyhuta (Komlós-patak völ- gye); LUKÁCS (2010): [2] Budakalász, Tahi. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Neuhäusler, M. 2009.10.22., det. Bellù, F., herb. BP 101879.

*Xerocomus cisalpinus Simonini, H. Ladurner et Peintner Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák orsó alakúak, Melzer-reagensben finoman csíkosak, 10,5–15,3 × 4,4–5,6 µm, átlag: 13 × 4,9 µm, Qátl. = 2,7. Megjegyzések: A Xerocomus nemzetségben az elmúlt években újabb fajokat fe- deztek fel a molekuláris vizsgálatok eredményeképpen (PEINTNER és mtsai 2003, TAYLOR és mtsai 2006, 2007). A X. cisalpinus-t Ausztriából írták le, tölgyek alól (PEINTNER és mtsai 2003). Jellemző makroszkópos tulajdonságai a repedező kalap- bőr és a repedések alatti rózsás kalaphús, a tönkben erősen kékülő hús, míg mikrosz- kóposan a finoman csíkos spórafelület (Melzer-reagensben), az igen variábilis spó- rahosszúság (10–16 µm), valamint az átlagosan 5 µm alatti spóraszélesség. Külső bélyegek alapján a X. chrysenteron-nal és a X. porosporus-szal, míg mikroszkópiai tulajdonságok alapján a X. pruinatus-szal téveszthető össze (3. táblázat). Magyarországon minden bizonnyal elterjedt, hiszen potenciális élőhelyei (tölgye- sek, tölggyel elegyes lomberdők) hazánkban gyakoriak. A X. chrysenteron név alatt dokumentált herbáriumi példányokat revízió alá kell vetni, a X. cisalpinus elterjedé- sének tisztázása érdekében.

3. táblázat. A Xerocomus cisalpinus, a X. pruinatus és a X. chrysenteron tulajdonságainak összehason- lító táblázata. Fajok X. cisalpinus X. pruinatus X. chrysenteron Kalap okkerbarna, szürkésbarna, sötétbarna, vörösbarna, barnás, szürkésbarnás, vö- olívbarna, sötétbarna bíborbarna rösbarna molyhos-bársonyos hamvas molyhos-bársonyos repedezik nem repedezik repedezik Kalapbőrvastagság 50–200 µm 50–200 µm 300–400 µm Tönk pirosas/vöröses pirosas/vöröses pirosas/vöröses Hús fehéres, lefelé sárgább élénk sárga sárga, sárgás kalapban nem kékül kalapban nem kékül kalapban kékül Tönkbázis húsa vöröses foltokkal ritkán vöröses foltokkal vöröses foltokkal erősen kékül erősen kékül nem kékül Spórák 10,5–16 × 4–5,5 µm 13–14,5 × 4,5–5,5 µm 13–14,5 × 4,5–5,5 µm átlagszélesség < 5 µm átlagszélesség > 5 µm csíkos Melzerben csíkos Melzerben nem csíkos Kalapbőr véghifái 33–67 × 9–17 µm 16–34 × 6–16 µm 23–50 × 9–18 µm Qátl. 2,5–5,5 1,5–3,5 2–4 Élőhely lomberdők lomb- és fenyőerdők lomb- és fenyőerdők főleg tölgyek alatt főleg bükk és luc alatt főleg bükk és luc alatt Termőidőszak nyár–ősz ősszel, késő ősszel nyár–ősz

Gyűjtési adatok: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. Albert L. 2009.10.20., det. Albert L., Dima B., herb. BP 102021.

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 26 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L. Xylobolus frustulatus (Pers.) Boidin Megjegyzések: A X. frustulatus reszupinátus vagy csak nagyon kissé válik el az aljzattól. Évelő, fás állagú, poligonális darabokra széthasadó termőteste teszi jelleg- zetessé. Egyedüli szubsztrátumaként a Quercus nemzetség fafajai szolgálnak. Idős, öreg tölgyek törzsén, illetve vágásfelszínén nő, ha a faanyag már több évig elfeküdt a talajon, kérgét vesztette és korhadásnak indult. Az észak- és közép-európai orszá- gokban is ritka, Dél-Európában valószínűleg nem él (KRIEGLSTEINER 2000a). A gazdasági erdőkből általában hiányzik, a fatörzsek gyors kiszállítása, kivitele miatt. Egyedül a természetvédelmi területeken van lehetősége a fennmaradásra, ahol évti- zedekig megmaradnak a kidőlt, öreg tölgyek. Ezért Európa több országában is a vö- rös listákon szerepel, és kipusztulással fenyegetett fajnak tekintik például Németor- szágban (KRIEGLSTEINER 2000a). Mint fehérkorhasztó gombafaj egy különleges korhadási képet okoz, amelyet „fogolyfa” néven ismernek. A rozsdabarna színű fa- anyagban először sok, fehér cellulózfoltot képez, amelyek később hosszúkás üregek- ké olvadnak össze. Magyarországon BÁNHEGYI és mtsai (1953) határozóköny- vükben nem ritka gombaként említik, azonban az MTM Növénytárában mindössze- sen egyetlen adat található, Moesz Gusztáv 1909-ből származó gyűjtése (Budapest, János-hegy, X. frustulatus bontásnyoma említéssel, Quercus-on, termőtest nélkül). A Miskolci Gombász Egyesület honlapján (MIGE 2010) található egy fotó is erről a fajról (Bükk: Garadna, öreg, kidőlt tölgy törzsén). Irodalmi adatok: BÁNHEGYI és mtsai (1953). Gyűjtési adatok: Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. et det. Siller I. 2009.10.23., herb. HSI.

* * * Köszönetnyilvánítás – Köszönettel tartozunk a konferencia minden résztvevőjének, külö- nösképpen Francesco Bellù (Bolzano), Heinz Forstinger (Ried), Anton Hausknecht (Mais- sau), Mikael Jeppson (Trollhättän), Doris Laber (Titisee-Neustadt), Machiel E. Noordeloos (Leiden), Esteri Ohenoja (Oulu), Claudio Rossi (Casteldarne-Chienes) és Günter Saar (Lahr- Sulz) mikológusoknak a gombák meghatározásban nyújtott igen hasznos munkájukért, valamint fajlistáik közrebocsátásáért. Köszönet illeti a Nyíregyházi Főiskola vezetőségét a hely- szín biztosításáért, Vágvölgyi Sándor tanszékvezető urat és Erdősi Marianna tanszéki ügyin- tézőt a rendezvény lebonyolításában nyújtott segítségükért, valamint Jakucs Erzsébet elnök- asszonyt (Budapest) és a Magyar Mikológiai Társaság azon tagjait, akik a szervezésben aktí- van részt vettek. Köszönjük a segítségét Lenti Istvánnak (Nyíregyháza), aki biztosította szá- munkra a laborját és mikroszkópját, illetve Szőke Zsuzsának (Nyíregyháza), aki helyisme- retével nagy segítségünkre volt a terepbejárások alkalmával. Köszönettel tartozunk Lőkös Lászlónak (Budapest) a kézirat magyar és angol nyelvű lektorálásáért és hasznos tanácsaiért, Nagy Lászlónak (Szeged), Rudolf Kingának (Pécs) és Vasas Gizellának (Budapest) a revízióhoz szükséges Cortinarius példányok kölcsönzéséért.

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 27

MYCOLOGICAL RESULTS OF THE 27TH EUROPEAN CORTINARIUS CONFERENCE

Bálint DIMA1, Irén SILLER2, László ALBERT3, Imre RIMÓCZI4 and Lajos BENEDEK4 1Department of Nature Conservation and Landscape Ecology, Faculty of Agricultural and Environ- mental Sciences, Szent István University, H–2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1, Hungary; [email protected] 2Department of Botany, Faculty of Veterinary Science, Szent István University, H–1400 Budapest, Pf. 2, Hungary; [email protected] 3H–1121 Budapest, Karthauzi u. 4/a, Hungary; [email protected] 4Department of Botany, Faculty of Horticultural Sciences, Corvinus University of Budapest, H–1118 Budapest, Ménesi út 44, Hungary; [email protected], [email protected]

INTRODUCTION

The 27th European Cortinarius Conference was organised by the Hungarian Mycological Society (in cooperation with the Department of Agriculture Sciences, College of Nyíregyháza) in Nyíregyháza, East Hungary with about eighty participants (incl. almost 60 foreigners) from ten countries between 18–24 October 2009 (Appendix 1). Five different field excursions were organised during the conference, four of them in the county Szabolcs-Szatmár-Bereg megye in the surroundings of Nyíregyháza (Bockerek-erdő, Baktalórántházi-erdő, Nagymohos, Fényi-erdő), and the fifth in the Bükk Mts (Csanyik-völgy). All of the four areas in the county Szabolcs-Szatmár-Bereg megye are under nature protection. The research permissions were issued by the Inspectorate of Upper- Tisza for Environment, Nature Protection and Water. Some parts of the county Szabolcs-Szatmár-Bereg megye are relatively well- explored areas of Hungary from mycological point of view. Remarkable amounts of distributional records were published on the macrofungi of the region (e.g. AL- BERT and DIMA 2005a, b, ALBERT et al. 2004, BABOS 1989, BARTHA 1986, BER- NÁTSKY 1900, 1901, HOLLÓS 1898, LUKÁCS 2007, RIMÓCZI 1994, 2002, RIMÓCZI et al. 1997, 2009, UBRIZSY 1940, 1941, 1942, 1943a, b, 1947, 1953). Further rare taxa from publications of foreign mycologists: e.g. Crepidotus calolepis var. squamulosus (Cout.) Senn-Irlet (CONSIGLIO and SETTI 2008), Pholiotina brunnea (Wat- ling) Singer, P. filipes (G. F. Atk.) Singer, P. mairei (Watling) Enderle, P. nemoralis var. dentatomarginata (Watling) Hauskn., P. sulcata Arnolds et Hauskn., P. velata (Velen.) Hauskn., P. vestita (Fr.) Singer (HAUSKNECHT 2007), and Entoloma pluteisimilis Noordel. et Hermosilla (NOORDELOOS and HAUSKNECHT 2007). The NE Bükk Mts (surrounding of Miskolc) is poorly explored mycologically, only some former papers are known (e.g. BABOS 1989, LUKÁCS 2002). The Mycological As- sociation of Miskolc (MIGE 2010) has recent considerable activities in this area. These habitats were not investigated simultaneously by so many mycologists so far. Although the climatic conditions to the fruiting of the macrofungi were unfa- vourable, altogether 391 taxa were documented (Appendix 2) during the conference.

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 28 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L. MATERIALS AND METHODS

Short characterisation of the studied area

1) Vámosatya (Bockerek-erdő), 19 October 2009 – The Bockerek-erdő is a nature protected area of 700 ha with a forest reserve of 233 ha. Its natural forest communities are regarded as the remnants of ancient forests of the Great Hungarian Plain, e.g. willow-bogs (Salicetum cinereae), alder-bogs (Alnetum glutinosae), gallery forests (Fraxino pannonicae-Ulmetum), oak-hornbeam forests (Querco robori- Carpinetum). The mixture of the two latter communities can be observed in larger areas. 2) Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), 20 October 2009 – A subboreal relict oak-hornbeam forest (Querco robori-Carpinetum) stand (212 ha) in the Bak- talórántházi-erdő is unique in the Great Hungarian Plain. Steppe oak forests (Festu- co-Quercetum roboris) are also present in the same area, with sporadic occurrences of Acer tataricum and Tilia tomentosa. The soil is slightly acidic sand, poor in lime. 2a) Baktalórántháza (forestry station) – Before visiting the Baktalórántházi- erdő some macrofungi were collected in the park of the forestry station, mostly on wood-chips, in disturbed places and in mossy lawns. 3) Kállósemjén (Nagymohos), 21 October 2009 – The Nagymohos, 5 km far from Kállósemjén, is surrounding by sand dunes. It is one of the last relict mires of the former extended moorland of county Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. It has been under nature protection since 1954. The lake was originally 25 ha, but in the last 50 years the open water surface almost totally disappeared following the decrease of the water level due to succession. Its margin surrounded by large willow-bogs (Sa- licetum cinereae) and by a narrow alder-ash swamp forest (Fraxino pannonicae- Alnetum). Drier parts of the latter are mixed with poplar (Populus × canescens) and oak (Quercus robur) trees. Plantations of Populus × euramericana, Quercus rubra or Robinia pseudacacia occur in some places close to the lake. 3a) Apagy, 3b) Oros – Some gasteromycetous fungi were collected in the sandy grasslands of these localities. 3c) Nyíregyháza (Campus) – A couple of species were found in the area of the college between the hotel and the lab including the very rare Tulostoma cyclophorum. 4) Bátorliget (Fényi-erdő), 22 October 2009 – The Fényi-erdő a relict forest of the former huge woodlands of the county Szabolcs-Szatmár-Bereg megye extends over the border between Hungary and Romania. The Hungarian part is smaller with 756 ha. A total of 285 ha area has been protected by law since 1953. One of its forest communities, the sandy steppe forest (Festuco rupicolae-Quercetum roboris) is the westernmost representative of the eastern steppe forest zone in the Carpathian Basin. The stands of oak-ash-elm gallery forests (Fraxino pannonicae-Ulmetum), the pedunculate oak woods (Convallario-Quercetum roboris), and the oak-hornbeam forests (Querco robori-Carpinetum) are located in a mosaic-like pattern. 4a) Bátorliget (Nagy-legelő) – Nowadays, the strictly protected area is mostly dominated by pastures (Potentillo arenariae-Festucetum pseudovinae), but some

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 29 patches of sandy grasslands (Pulsatillo hungaricae-Festucetum rupicolae) are also present (LENTI et al. 2004). Several unique plant species (e.g. Pulsatilla patens) occur in the area. A checklist of macrofungi from the Nagy-legelő (Bátor- liget) published by LENTI et al. (2004) was completed by additional rare, mostly Geastrum and other gasteromycetous species found in this valuable area during the conference. 5) Bükk (Miskolc, Csanyik-völgy), 23 October 2009 – The valley Csanyik- völgy is situated in the NE Bükk Mts between Miskolc and Lillafüred. Its bedrock is mostly composed of by sedimentary rocks mainly limestone, thus the predominant soil is calcareous or slightly acidic. Calcareous oak forests (Corno-Quercetum), oak forests (Quercetum petraeae-cerris) and hornbeam-oak forests (Carici pilosae-Car- pinetum) cover the main area, but alder (Alnus) and beech (Fagus) trees grow along the stream as well. 5a) Tiszavasvári – Some mycologists did an extra field excursion to the sandy grassland of the region, and completed the checklist by one valuable species.

Identification and documentation Most participants used their own microscope, but the College of Nyíregyháza also ensured some more upon request. In every evening the identified taxa were exhibited in the corridor of the Department of Agriculture Sciences, College of Nyíregyháza. The documented specimens, chosen by the organisers from the exhibi- tion, were dried by dryer equipment. The checklist was compiled from the exhibited specimens and from taxa documented by Francesco Bellù, Anton Hausknecht, Mi- kael Jeppson and Esteri Ohenoja. Most of the specimens were deposited in BP, and the rest in WU, OU, L, Department of Botany, Corvinus University of Budapest (RI), and in several private collections including László Albert (AL), Giovanni Con- siglio (GC), Bálint Dima (DB), Péter Finy (FP), Mikael Jeppson (MJ), Günter Saar (GS) and Irén Siller (HSI). The ambiguous or the misidentified specimens have been revised after the conference. For microscopical identification Zeiss Laboval 2/I/C microscope was used mostly with oil immersion at 1600×. Spores were measured in Melzer’s or in 2% KOH. The following sources were used for identification: ARONSEN (2010), BER- NICCHIA and GORJÓN (2010), CONSIGLIO and SETTI (2008), KNUDSEN and VES- TERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2000a, b, 2001, 2003), NOORDELOOS (2004), ROBICH (2003), VESTERHOLT (2005). Nomenclatural standardisation was done mostly by Funga Nordica (KNUDSEN and VESTERHOLT 2008) and the Index Fungorum (CABI 2010). Herbarium acro- nyms follow THIERS (2010). The numbers in square brackets after the cited literature in ‘literature records’ of the taxa refer to the number of published occurrences (e.g. [1] = 1 record).

RESULTS AND DISCUSSION

A total of 391 identified taxa is listed in alphabetical order in Appendix 2. After studying the Hungarian literature thoroughly, we established that 41 taxa are new

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 30 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L. to Hungary marked with an asterisk (*) in the text. Two protected species were found during the conference. Cortinarius paracephalixus Bohus – Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Saar, G. 21.10.2009. Hypsizygus ulmarius (Bull.) Redhead – Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Kowalenko, O. 22.10.2009, det. Bellù, F.; Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. et det. MIGE 23.10.2009., herb. RI. The distribution of the taxa collected in the studied localities during the conference is shown in Table 1.

Table 1. Localities and number of the documented taxa of the conference. Localities Date of collecting Number of taxa 1) Vámosatya (Bockerek-erdő) 19.10.2009 162 2) Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő) 20.10.2009 161 2a) Baktalórántháza (forestry) 20.10.2009 5 3) Kállósemjén (Nagymohos) 20.10.2009 117 3a) Apagy 21.10.2009 5 3b) Oros 21.10.2009 1 3c) Nyíregyháza (Campus) 21.10.2009 2 4) Bátorliget (Fényi-erdő) 22.10.2009 107 4a) Bátorliget (Nagy-legelő) 22.10.2009 7 5) Bükk (Miskolc, Csanyik-völgy) 23.10.2009 67 5a) Tiszavasvári 23.10.2009 1

Although a favourable amount precipitation, enough for the fruiting of macrofungi, fell a week before the conference, the previous period of the autumn was too dry; and just before the meeting the weather turned into cold and almost winter-like in the region. This might be the reason why the mycorrhizal species with larger basidiomata were less represented. However, the presence of saprobionts was considerable. Three main morphological groups according to HAUSKNECHT and KLOFAC (2008), and HAUSKNECHT et al. (2006, 2009) are summarised below with frequency data of genera. Agaricales s. l. – Occurrences of rare species of several less or not studied genera in Hungary were confirmed by valuable records, mainly from the saprobionts. The most species-rich saprobiont genera, usually with smaller fruit-bodies were: Clitocybe s. l. (including Infundibulicybe) (15 taxa), Gymnopus (8), Marasmius s. l. (including Marasmiellus and Mycetinis) (11), Mycena (27), Pluteus (8), Psathyrella (14). The species number of the mycorrhizal genera were far less than expected, e.g. Amanita (with 4 taxa), Boletus (2), Cortinarius (13), Hebeloma (12), Hygrophorus (1), Inocybe (2), Lactarius (5), Leccinum (3), Russula (5), Tricholoma (6), Xeroco- mus (1). Although the most species among the mycorrhizal fungi were collected from the genus Cortinarius, the reported 13 species was a negative record in the history of the J.E.C. conferences. The relatively high number of species (12) within Hebeloma was also considerable.

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 31 Aphyllophorales s. l. – For practical reasons all basidiomycetes (e.g. polypores, puffballs, coralloid fungi and heterobasidiomycetes, etc.), which are not belonging to the Agaricales s. l. (cap-fungi with gilled or poroid hymenium) were treated in this group. The participants identified a total of 84 species from the lignicolous polypores. The most species-rich genera were Phellinus (4), Steccherinum (4), Stereum (4) and Trametes (7). Altogether 25 species were documented from the gasteromycetes, among them the very rare Geastrum pseudolimbatum and Tulostoma cyclophorum. The coralloid-clavarioid, the hydnoid and the heterobasidiomycetous fungi were not dominant, only 5 species were found from the former two, while 8 species were listed from the latter. Ascomycota – Only 15 species were reported during the week.

Records and comments of some new, rare and interesting taxa of Hungary Taxa seem to be rare, or actually rare, or new to Hungary are discussed in details in the following enumeration. Occasional microscopical characterisations and some additional comments are given for several taxa. In case of the rare species the Hun- garian literature records known so far are also listed. Lots of species had only one or two known occurrences in Hungary.

Bolbitius pluteoides M. M. Moser

Literature records: RIMÓCZI (1994): [1] Sopron Mts; SILLER (1986): Bükk. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellù, F. 19.10.2009; Kálló- semjén (Nagymohos), leg. et det. Rimóczi, I. 21.10.2009, herb. RI.

Calvatia candida (Rostk.) Hollós

Literature records: BABOS (1999): [5] Kecskemét, Kecskemét-Talfája, Lakitelek, Nagykőrös, Tatárszentgyörgy; BÁNHEGYI et al. (1953); NAGY and GORLICZAI (2007): [1] Örkény; RIMÓCZI (1993, 1994, 1999): [1] Soroksár. Collecting data: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Jeppson, M. 20.10. 2009, herb. MJ 8847; Apagy, leg. et det. Jeppson, M. 21.10.2009, herb. MJ 8859.

Clitocybe agrestis Harmaja

Literature records: RIMÓCZI (1994): [3] Kerecsend, MTB 7981.4 (Csesztve?). Collecting data: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. Finy, P. 21.10.2009, det. Hausknecht, A., herb. BP 101840.

*Clitocybe anisata Velen. (Fig. 1)12 Microcharacters: Spores ellipsoid or oblong, smooth, hyaline, often agglutinat- ing, (3.8–)4.4–5.6(–6.3) × (2.2–)2.5–3.1(–3.4) µm, on average: 5.1 × 2.7 µm, Qav. = 1.84. Notes: Within the genus Clitocybe there are couple of species with characteristic smell of aniseed. Clitocybe odora is the most common and well-known species of

12 See on page 159 (Colour pages).

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 32 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L. this group. The others with the same smell have mostly whitish and smaller fruit- bodies. The main characters of C. anisata are the smell, the hygrophanous, pruinose pileus, the more or less distant lamellae, and the more or less oblong to ellipsoid, very narrow spores. C. albofragrans is closely related, but it has more crowded lamellae and shorter but broader, not so oblong spores. C. fragrans (= C. depauperata, C. obsoleta, C. suaveolens) has also similar smell and hygrophanous pileus, but without pruinose surface, and it has distinctly larger spores (6.5–9 × 3.5–5 µm). C. anisata is new to Hungary and it was collected in a moist and mossy place, at the open forest margin of the Fényi-erdő (Bátorliget). Collecting data: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Kutszegi, G. 22.10.2009, det. Dima, B., herb. DB 3780.

Clitocybe collina (Velen.) Klán

Literature records: BABOS (1989): [1] Aggtelek, sub nom. C. herbarum; VASAS and LOCSMÁNDI (2009): same as in BABOS (1989). Collecting data: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Hausknecht, A. 21.10.2009.

Clitopilus hobsonii (Berk. et Broome) P. D. Orton Notes: The only known Hungarian locality of this species so far had been par- celled out and built earlier (BABOS 1989). The specimens collected in the Bockerek- erdő (Vámosatya) were found on corncob, put out to feed animals. Probably it is more common in Hungary than we think. Literature records: BABOS (1989): [1] Horány (ex.); RIMÓCZI (1994): same as in BABOS (1989). Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 19.10.2009, herb. BP 101775.

Conocybe ambigua Watling

Literature records: BABOS (1989, 1999): [1] Fülöpszállás. Collecting data: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 22.10.2009, herb. BP 101857.

Conocybe rickenii (Jul. Schaeff.) Kühner

Literature records: RIMÓCZI (1994): [1] Csévharaszt. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 19.10.2009, herb. BP 101776.

Conocybe subpallida Enderle

Literature records: NAGY and GORLICZAI (2007): [2] Bugac, Kecskemét. Collecting data: Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. Ohenoja, E. 23.10.2009, det. Hausknecht, A., herb. OU.

Conocybe subpubescens P. D. Orton

Literature records: SILLER (2004): [2] Bükk (Őserdő), Mátra (Kékes). Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 19.10.2009, herb. RI; Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 20.10.2009, herb. BP 101812.

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 33 *Cortinarius argutus Fr. (Fig. 3)13 Notes: Following BRANDRUD (1996) and BRANDRUD et al. (1989), C. argutus is strictly mycorrhizal with Populus species belonging to subgenus Phlegmacium section Phlegmacium subsection Arguti together with the other Populus mycorrhizal species C. paracephalixus Bohus and C. populinus Brandrud. Furher members of this group are C. fraudulosus and C. rosargutus, species of montane coniferous forests, associated with Picea, and C. herculeus mycorrhizal with Cedrus in the Mediterranean area. The most closely related species of C. argutus is C. paracephalixus. They share several macro- and micromorphological characters, in addi- tion both are mycorrhizal with poplars, however, the former grows mostly with Po- pulus tremula and the latter with P. alba or P. canescens. Context discolouring reddish when cut, and turning to bluish-blackish later, furthermore they have a distinct earth-like smell which is often reminiscent of cooked corn. To distinguish the two species it is necessary to investigate the macrocharacters of the stipe and to check the spores. C. paracephalixus has more distinct veil girdles on the stipe and larger (mostly broader) spores, than that of C. argutus. The KOH reaction of C. paracephalixus is yellow, but negative in C. argutus. Their distributions are also different, C. paracephalixus occurring mostly in lowland habitats, on calcareous sandy soils, whereas C. argutus is mainly collin or montane species and may occur on more or less acid soil. The Hungarian records of C. argutus were published from the Great Hungarian Plain (NAGY 2004), and from the Cserehát (collin zone) (RUDOLF and mtsai 2008) so far. After revising the herbarium materials (Table 2) we established that all formerly published C. argutus records (from Hungary) based on misidentifications, thus we reported now the first known locality and record of this species from the Bockerek-erdő near Vámosatya.

Table 2. Comparision of the morphological characters of the first Hungarian material of Cortinarius argutus, and the other specimens published earlier under this name in Hungary (NL = private herbarium of László Nagy). Studied speci- C. argutus (BP 101777) C. argutus (NL-3390) C. cf. argutus mens (present study) (NAGY 2004) (RUDOLF et al. 2008) = C. paracephalixus = Cortinarius sp. (Tel.) Spores (µm) / 10–11.3(11.9) × 5.3–6.6 (9.4–)10.3–12.2 × 6.3–7 8.8–10 × 5.6–6.3(–6.9) (number of / (20) / (30) / (15) measured spores) Shape of spores amygdaloid, subcitriform amygdaloid ellipsoid Ornamentation coarsely verrucose coarsely verrucose with isolated warts, espe- of spores cially at apex Average 10.9 × 6.1 11.1 × 6.7 9.5 × 6 Qav 1.8 1.66 1.56 KOH reaction in negative yellow – context Habitat under Populus sp. under Populus alba Melittio-Fagetum

13 See on page 160 (Colour pages).

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 34 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L.

The herbarium specimens of NAGY (2004) had yellow KOH reaction in the context, and well-developed veil girdles on the stipe (according to the description of the author on the herbarium specimen). Furthermore the spores were larger (10.3–12.2 × 6.3–7 µm) than that of C. argutus (10–11.3 × 5.3–6.6 µm) (Table 2) and were found on calcareous sandy soils (Kecskemét-Nyír). These characters correspond well with C. paracephalixus. The herbarium specimen of Cortinarius cf. argutus from RUDOLF et al. (2008) may represent a species from the subgenus Telamonia, being too small and the mi- croscopic characters (e.g. ornamentation and shape of the spores) do not resemble any members of the subgenus Phlegmacium. Literature records: NAGY (2004): [1] Kecskemét (Nyír), 21.09.2003 = C. paracephalixus; RU- DOLF et al. (2008): [1] Szendrőlád = C. sp. (Tel.). Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. Kovács, D. 19.10.2009, det. Bellù, F., Saar, G., herb. BP 101777.

*Cortinarius diasemospermus var. leptospermus H. Lindstr. Microcharacters: Spores narrowly ellipsoid, sometimes slightly amygdaloid, 8.8–10(–10.5) × 4.7–5.6 µm, on average: 9.5 × 5.1 µm, Qav. = 1.85. Notes: This small brownish Telamonia belongs to the section Incrustati (BRAND- RUD et al. 1998). It can be easily recognised by the smell of Pelargonium, and the oblong, narrow spores. The var. diasemospermus has shorter and wider spores. Mainly occurring in moist places together with willows (Salix), but associated with beech (Fagus) and lime (Tilia) too. It is certainly common and widespread taxon in Hungary. Further records from western Hungary are waiting for publishing. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellù, F. 19.10.2009; Kállósem- jén (Nagymohos), leg. et det. Dima, B. 10.21.2009, herb. DB 3774.

Cortinarius lucorum (Fr.) J. E. Lange Notes: C. lucorum has an obligate association with Populus species, mainly with P. tremula. Morphologically it is close to the Salix mycorrhizal C. saturninus. The latter species is relatively widespread in Hungary under willows. But we do not have enough knowledge about C. lucorum. It was reported only once in Hungary, published from Farkasgyepü (Bakony Mts) by BABOS (1989), followed by RIMÓCZI (1994, 1998) and RIMÓCZI and ALBERT (1992). C. lucorum and C. saturninus can be easily confused macroscopically, but microscopically C. lucorum has larger spores (9.5–11 × 5.5–6.5 µm) (KNUDSEN and VESTERHOLT 2008) than C. saturninus ((7.5–)8–9(–9.5) × 4.5–5.5 µm) (BP 101842). The spores of C. lucorum deposited in BP (BP 41113) are mostly ellipsoid or ovoid, 9–11(–11.5) × 5.5–6.5 µm, and the colour of the dried specimens is greyish-brownish. These characters are congruent with those of BRANDRUD et al. (1995) and KNUDSEN and VESTERHOLT (2008), thus the specimens from Farkasgyepü might be identified as C. lucorum, although the habitat indicated by Gábor Bohus and Margit Babos was an acidophilous Fagus forest. It was collected in a valley of a creek (Kövesd-patak), where supposedly Po- pulus tremula or other Populus species might occur.

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 35

Literature records: BABOS (1989): [1] Farkasgyepü; RIMÓCZI (1994, 1998), RIMÓCZI and ALBERT (1992): same as in BABOS (1989). Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellù, F. 19.10.2009; Kálló- semjén (Nagymohos), leg. et det. Bellù, F. 21.10.2009.

*Cortinarius platypus (M. M. Moser) M. M. Moser Microcharacters: Spores amygdaloid, sometimes slightly subcitriform (with papilla), 9.4–11.3 × 5.6–6.6 µm, on average: 10 × 6.1 µm, Qav. = 1.63. Notes: The species belongs to the subgenus Phlegmacium, section Calochroi and characterised by the pale yellowish, cream pileus, the greyish lilac lamellae when young, the strongly marginated bulb on the base of stipe, the negative KOH reaction on all surfaces, and the amygdaloid, coarsely verrucose spores. This is the first record of the species in Hungary under the name C. platypus, although the present status of the revisional work of the subgenus Phlegmacium in Hungary indicates, that C. platypus is known from more localities in the country (Dima and Albert, unpublished), but mostly published under the name C. calochrous or C. calochrous var. coniferarum in the past. The earlier collection from Bátorliget (Fényi-erdő) identified as C. calochrous (ALBERT and DIMA 2005) represents C. platypus as well (Colour pages, page 147–148). Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. Rossi, C., Rimóczi, I. 19.10.2009, det. Saar, G., Dima, B., Rimóczi, I., herb. DB 3752, RI.

Cortinarius uliginosus Berk. Notes: C. uliginosus is known as a character species of Salix bogs. According to the Hungarian records it was only known from two localities (lake Nagy-tó at Öcs in Bakony Mts, and lake Fekete-tó in Őrség) so far (ALBERT et al. 2004). From the former place it was reported more times during the last thirty years and it seems it might have a noteworthy population in this Sphagnum marsh. On the first field trip of the conference in Vámosatya we discovered a locality in a Salix bog with about 40 fruit-bodies, which is the third locality of C. uliginosus in Hungary. Earlier collection of the species from Öcs was published by ALBERT (1998) with morphological descriptions and colour photograph. Literature records: ALBERT (1998): [1] Öcs; ALBERT et al. (2004): [1] Farkasfa (Fekete-tó), [5] Öcs; BABOS (1989): [1] Öcs, sub nom. Dermocybe uliginosa; RIMÓCZI (1994, 1998): same as in BABOS (1989). Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Albert, L., Dima, B., Rimóczi, I. 19.10. 2009, herb. BP 101780.

Crepidotus caspari Velen. Literature records: BABOS (1989): [2] Bakony (Vinye-major), Visegrád Mts (Apátkúti-völgy); RIMÓCZI (1994): [1] same as the records from Bakony in BABOS (1989); VASAS and LOCSMÁNDI (2009): [2] Aggtelek, Égerszög. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 19.10.2009, herb. BP 101783, BP 101784.

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 36 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L. Crepidotus macedonicus Pilát Microcharacters: Spores broadly ellipsoid to ellipsoid, finely verrucose, 5.6–7.2 (–7.5) × 4–5(–5.3) µm, on average: 6.6 × 4.8 µm, Qav. = 1.36. Cheilocystidia cylindrical, curved, widened at top, mainly irregularly branched. Literature records: LUKÁCS and HORVÁTH (2010): [1] Budakeszi. Collecting data: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. Masera, G. 20.10.2009., det. Dima, B., herb. BP 101815.

Crepidotus subverrucisporus Pilát

Literature records: NAGY and GORLICZAI (2007): [2] Kecskemét (Nyír), Lakitelek (Tőserdő); RIMÓCZI (1994): [2] Bugacpuszta. Collecting data: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Bellù, F. 22.10.2009.

*Entoloma bisporigerum (P. D. Orton) Noordel. (Fig. 2)14 Microcharacters: Spores heterodiametrical, 6–9 angled, (8.8–)9.1–11.3(–11.6) × (6.3–)7.5–9.4(–9.7) µm, on average 10.2 × 8.3 µm, Qav. = 1.22. Basidia two-spored. Notes: This Entoloma species collected in willow-bogs of the Bockerek-erdő belongs to the subgenus Entoloma section Polita. The members of this section are characterised with more or less collybioid or omphalioid appearance, with irregu- lar, infundibuliform pileus and with polished stipe and with an occurrence in moist habitats under various deciduous trees. In the section Entoloma bisporigerum is a species with a unique character of two-spored basidia. The macroscopically most similar E. politum differs from E. bisporigerum with its smaller spores (7.5–10.5 × 6.5–8.5 µm) and E. caccabus with its different shape of spores (Qav. = 1.3–1.4). Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. Albert, L., Dima, B. 19.10.2009, det. Dima, B., herb. BP 101788.

Exidia recisa (Ditmar) Fr. (Fig. 5)15

Literature records: BÁNHEGYI et al. (1953); RIMÓCZI et al. (1997): [1] Bátorliget; RUDOLF et al. (2008): [1] Nyésta. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), on Salix, leg. et det. Dima, B., Siller, I. 19.10.2009, herb. BP 101789; Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Siller, I. 21.10.2009.

Flammula alnicola (Fr.) P. Kumm. Pholiota alnicola (Fr.) Singer Microcharacters: Spores ellipsoid to amygdaloid, thick-walled, smooth, 7.4–9 × 4.5–6 µm. Cheilocystidia clavate, slightly tibiiform. Notes: The species belonged earlier to Pholiota, but nowadays listed in Flammula (KNUDSEN and VESTERHOLT 2008). Pholiota stayed in Strophariaceae, while Flam- mula belongs to Hymenogasteraceae together with e.g. Hebeloma and Galerina according to recent molecular results (MATHENY et al. 2006).

14 See on page 159 (Colour pages). 15 See on page 161 (Colour pages).

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 37

Literature records: BABOS (1989): [3] Barcs, Sopron, Szakonyfalu, sub nom. Pholiota alnicola; BOHUS et al. (1951); RIMÓCZI (1994): [2] Bakonyoszlop, Erdőbénye, sub nom. P. alnicola. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. Bellù, F. 19.10.2009, det. Bellù, F., Dima, B., herb. BP 101790.

*Flammulaster granulosus (J. E. Lange) Watling (Fig. 6)16 Notes: F. granulosus has not been published from Hungary yet. The species are almost indiscernible, because of its small size (pileus up to 1.5 cm). Furthermore it has pale ochraceous or cinnamon brownish fruit-bodies, which are covered by small and fine granules, mostly when young. It occurs mostly in nutrient rich soils. Ac- cording to KRIEGLSTEINER (2003) it is widespread in lowlands, but strongly declin- ing. It was collected from two localities during the conference. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. Forstinger, H. 19.10.2009, det. Haus- knecht A., herb. WU 29998; Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Finy, P. 21.10.2009, herb. FP.

Flammulaster limulatus (Fr.) Watling Microcharacters: Spores phaseoliform, thick-walled, 7.2–8.4(–8.8) × 4.1–4.7(–5) µm, on average: 7.8 × 4.4 µm, Qav. = 1.78. Cheilocystidia cylindrical, slightly clavate, 24–28 × 5–6.3 µm. Hyphae with clamps, scales of pileipellis with elongate, cylindrical terminal elements. Literature records: BABOS (1989): [1] Lenti; FODOR et al. (2001): [3] Szigetköz; RIMÓCZI (1994): same as in BABOS (1989); RUDOLF et al. (2008): [1] Nyésta; SILLER (2004): [2] Bükk (Őserdő), [3] Mátra (Kékes); SILLER and TURCSÁNYI (2003), SILLER et al. (2002): same as in SILLER (2004). Collecting data: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Kutszegi, G., 22.10.2009, det. Dima, B., herb. BP 101860; ibid., leg. Schrimpl, L., det. Laber, D.

Geastrum pseudolimbatum Hollós

Literature records: BABOS (1999): earlier records of László Hollós are summarised from the first half of the 20th century (HOLLÓS 1901, 1903, 1904, 1913). FINTHA et al. (2005): [1] Zám (Kenderhán- tó-telek). Collecting data: Nyírség: Bátorliget (Nagy-legelő), leg. et det. Jeppson, M. 22.10.2009, herb. MJ 8868.

Gymnopus hybridus (Kühner et Romagn.) Antonín et Noordel.

Literature records: RIMÓCZI (1994): [3] Kerecsend, Újszász. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellù, F. 19.10.2009; Kálló- semjén (Nagymohos), leg. Betta, F. 21.10.2009, det. Hausknecht, A.

*Hebeloma fusisporum Gröger et Zschiesch. Notes: The most important macroscopical character of the members of the section Sacchariolenta is the strong and sweetish smell, reminiscent of that of orange-flower (VESTERHOLT 2005). Some species belong to this section, and can be distinguished

16 See on page 161 (Colour pages).

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 38 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L. from each other by the spores, the cystidia and habitat differences. Beside the more common, deciduous forest species, H. sacchariolens, there are other rare species, occurring mostly in willow-bogs or bushes in moist habitats. H. fusisporum is the smallest in the section (pileus up to 3 cm), its fruit-body is almost pure white and the spores are characteristically fusiform. It mostly occurs under willows (Salix), but found also under lime (Tilia) (VES- TERHOLT 2005). The first Hungarian record of H. fusisporum is reported from the willow-bogs of the forest Bockerek-erdő (Vámosatya). It is likely not rare in Hun- gary. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), under Salix, leg. et det. Ohenoja, E. 19.10. 2009, herb. OU.

*Hebeloma gigaspermum Gröger et Zschiesch. Microcharacters: Spores broadly amygdaloid or citriform, 13.3–17 × 7.5–9 µm, on average: 15.3 × 8.2 µm, Qav. = 1.86 (BP 101796); 13.3–16.3 × 7.5–9 µm, on average: 15.4 × 8.2 µm, Qav. = 1.88 (BP 101864). Notes: H. gigaspermum with its pleasant smell, reminding orange-flower, has the largest spores in the section Sacchariolenta. It is a typical species in willow-bogs or rarely in alder-bogs (KNUDSEN and VESTERHOLT 2008). It was collected from two localities during the conference, in both cases under Salix. Certainly it might be found in other willow-bogs of Hungary in the future. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellù, F. 19.10.2009, herb. BP 101796; Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Zanforlin, O. 22.10.2009, det. Rossi, C., herb. BP 101864.

Hebeloma hetieri Boud. Microcharacters: Spores citriform, 12.5–16.3 × 7.5–9 µm, on average: 14.2 × 8.2 µm, Qav. = 1.73; cheilocystidia more or less short (less than 30 µm long). Notes: H. hetieri also belongs to the section Sacchariolenta, and it has characteristic sweetish smell of orange-flower similar to the other members of the group. It occurred in wet habitats under willows (Salix) and alders (Alnus) together with the above-mentioned H. fusisporum and H. gigaspermum. H. hetieri can be distinguished from the latter two species by the tomentose pileus and other microscopical features (e.g. spores, cheilocystidia). Literature records: NAGY (2004): [1] Szeged (botanical garden), sub nom. Hebeloma sacchariolens var. tomentosum; NAGY and GORLICZAI (2007): same as in NAGY (2004). Collecting data: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Betta, F. 22.10.2009, det. Rossi, C., herb. BP 101865.

Hebeloma hiemale Bres.

Literature records: BABOS (1989): [3] Ócsa, Soroksár, Szabadszállás; BABOS (1999): [2] Ócsa, Szabadszállás; RIMÓCZI (1994): [1] Salgóvár hegy; RIMÓCZI (1998, 2002), RIMÓCZI et al. (1997): Bá- torliget. Collecting data: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. Siller, I. 20.10.2009, det. Saar, G.

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 39 *Hebeloma nigellum Bruchet Microcharacters: Spores more or less amygdaloid, 9.5–12.5 × 5.2–6.7 µm, on average: 10.8 × 5.9 µm, Qav. = 1.8. Cheilocystidia cylindrical, lageniform, wider at middle, narrower at apical part. Notes: H. nigellum belongs to the section Hebeloma, where the species have characteristic cobweb-like partial veil. The veil remnants of H. nigellum often seen at the margin of the pileus and on the stipe. It is darkening towards the base in the outer part of the stipe as well as inside the context. It has a distinct raphanoid smell. Mycorrhizal with willows (Salix), mostly in wet habitats. It is overlooked but certainly more common and should be regarded as a character species of the willow- bogs and -bushes around lakes. Collecting data: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. Albert, L. 21.10.2009, det. Albert, L., Dima, B., herb. AL 09/74.

Hebeloma pusillum J. E. Lange (Fig. 7)17 Microcharacters: Spores amygdaloid or narrowly amygdaloid, 10.5–13.3(–14.8) × 5.5–6.7 µm, on average: 12 × 6 µm, Qav. = 2. Literature records: ALBERT et al. (2004): [2] Öcs, Szigetcsép; BABOS (1989, 1999): [3] Fülöp- szállás, Tabdi; RIMÓCZI (1994): [1] Tabdi, same as in BABOS (1989); NAGY and GORLICZAI (2007): [3] Kecskemét (Nyomási-erdő), Lakitelek (Tőserdő); RIMÓCZI (1998, 2002); RIMÓCZI et al. (1997): Bá- torliget. Collecting data: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Dima, B. 21.10.2009, herb. DB 3772.

Hemimycena candida (Bres.) Singer Notes: This small-sized Hemimycena fruiting exclusively on the base of the stem of Symphytum officinale. This is its third record of Hungary, but it can be regarded much more widespread, while its host is common. Literature records: LUKÁCS (2010): [1] Budakalász; RIMÓCZI (1994): [1] Nagykálló. Collecting data: Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. et det. Hausknecht, A. 23.10.2009, BP 101881.

Hypholoma ericaeoides P. D. Orton Microcharacters: Spores ellipsoid to amygdaloid with germ pore, 9–12 × 6–7.5 (–7.8) µm, on average: 10.9 × 6.7 µm, Qav. = 1.63. Cheilocystidia numerous, lageniform, pleurocystidia as chrysocystidia, lageniform. Literature records: BABOS (1989): [1] Szenta; RIMÓCZI (1993, 1994, 1999): [1] Soroksár. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), under Salix, leg. Albert, L., Dima, B. 19.10. 2009, det. Dima, B., herb. BP 101798.

17 See on page 162 (Colour pages).

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 40 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L. Hypholoma laeticolor (F. H. Møller) P. D. Orton

Literature records: ALBERT et al. (2004): [2] Kelemér, Hangony; RIMÓCZI (1994): [1] Hangony, same as the record from Hangony in ALBERT et al. (2004); VASAS and LOCSMÁNDI (1995): [1] Kétvölgy. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellù, F. 19.10.2009.

Hypholoma subericaeum (Fr.) Kühner (Fig. 8)18 Microcharacters: Spores ellipsoid to ovoid, 7.5–9.5 × 4.4–5 µm, on average: 8.9 × 4.6 µm, Qav. = 1.9. Notes: The species is connected to moist habitats, occurring mostly in peaty or marshy places (KRIEGLSTEINER 2003). Nevertheless, more records were reported from sandy areas of the Great Hungarian Plain in Hungary (BABOS 1989, 1999), but also documented from Sphagnum-bogs as well (VASAS and LOCSMÁNDI 1995). The specimens collected in Bükk Mts were found in a periodic streambed just without water. According to KRIEGLSTEINER (2003) the species has a northern distribution. It is very rare and critically endangered in the south. Literature records: BABOS (1989): [2] Tabdi, Újszentmargita; BABOS (1999): [3] Bugac, Kecske- mét (Talfája), Tabdi; RIMÓCZI (1994): [1] Tabdi, same as in BABOS (1989); VASAS and LOCSMÁNDI (1995): [1] Farkasfa (Fekete-tó). Collecting data: Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. Dima, B. 23.10.2009, det. Albert, L., Dima, B., herb. BP 101882.

Lactarius hepaticus Plowr.

Literature records: PÁL-FÁM (2001): [1] Mecsek. Collecting data: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Bellù, F. 20.10.2009.

Macrotyphula juncea (Alb. et Schwein.) Berthier Macrotyphula filiformis (Bull.) Rauschert

Literature records: BÁNHEGYI et al. (1953): sub. nom. Clavaria juncea; LUKÁCS et al. (2001): [1] Nagyrákos, sub nom. M. filiformis; RIMÓCZI et al. (1997): Bátorliget, sub nom. M. filiformis; SILLER (1999): [1] Mátra (Kékes), sub nom. M. filiformis. Collecting data: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Finy, P. 20.10.2009.

Marasmius limosus Boud. et Quél.

Literature records: ALBERT et al. (2004): [1] Velencei-tó (Kerék-víz); RIMÓCZI (1994): [2] Nagy- kálló. Collecting data: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Szász, B. 19.10.2009.

Mycena albidolilacea Kühner et Maire

Literature records: RIMÓCZI (1994): [1] Kerecsend. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. Hausknecht, A. 19.10.2009, det. Bellù, F., Hausknecht, A., herb. BP 101799; Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. Ohenoja, E. 20.10. 2009, det. Hausknecht, A., herb. WU 29999; Kállósmején (Nagymohos), leg. et det. Rimóczi, I. 21.10.

18 See on page 162 (Colour pages).

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 41

2009, herb. RI; Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 22.10.2009; Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. et det. Neuhäusler, M., Schlatter, M. 23.10.2009.

Mycena erubescens Höhn.

Literature records: FODOR et al. (2001): [4] Szigetköz; PÁL-FÁM (2001): [1] Mecsek; RUDOLF et al. (2008): [1] Nyésta. Collecting data: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Hauke, E., Kowalenko, O. 22.10.2009, det. Hausknecht, A., herb. BP 101866; ibid., leg. et det. Neuhäusler, M., Schlatter, M., herb. BP 101867.

Mycena flavescens Velen.

Literature records: BALÁZS (2007): [1] Kaposvár; RIMÓCZI (1994): [2] Hortobágy. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 19.10.2009. Mycena flavoalba (Fr.) Quél.

Literature records: BABOS (1989): [1] Budakalász; BOHUS et al. (1951); RIMÓCZI (1999): [1]: So- roksár; ZAGYVA (1997): [1] Kétvölgy. Collecting data: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Neuhäusler, M., Schlatter, M. 22.10. 2009.

Mycena meliigena (Berk. et Cooke) Sacc. Microcharacters: Spores subglobose, amyloid, 8.8–10.3 × 8.1–9.7 µm. Cheilo- cystidia clavate, with short excrescences at top. Literature records: PÁL-FÁM (2001): [1] Mecsek. Collecting data: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Dima, B. 22.10.2009, herb. DB 3776. Mycena pseudocorticola Kühner (Fig. 9)19 Microcharacters: Spores subglobose, moderately amyloid, 10–11.3 × 8.8–10.6 µm (AL 09/70); 9.4–12.5 × 8.8–11.3 µm (BP 101846). Cheilocystidia clavate, with short excrescences at top. Literature records: NAGY (2004): [1] Lakitelek (Tőserdő); NAGY and GORLICZAI (2007): [1] Bács- almás. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), on Alnus, leg. Pál-Fám, F. 19.10.2009, det. Dima, B., herb. AL 09/70; ibid., leg. et det. Rimóczi, I., herb. RI; Baktalórántháza (Baktalórántházi- erdő), leg. et det. Saar, G., Rimóczi, I. 20.10.2009, herb. RI; Kállósemjén (Nagymohos), leg. Takács, K. 21.10.2009, det. Dima, B., herb. BP 101846.

Mycena speirea (Fr.) Gillet

Literature records: RIMÓCZI (2002); RIMÓCZI et al. (1997): Bátorliget; SILLER (2004): [2] Bükk (Őserdő). Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellù, F. 19.10.2009; Kálló- semjén (Nagymohos), leg. et det. Bellù, F. 21.10.2009.

*Mycena terena Aronsen et Maas Geest. Notes: The species belongs to the section Polyadelphia. It is totally white, but it becomes darker (blackish) towards the base, and it has only few lamellae (max. 8).

19 See on page 163 (Colour pages).

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 42 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L. The diameter of the pileus is not exceeding 3 mm. Fruiting only on leaves of Salix. Probably it is more widespread, but hard to find due to its minute size. Collecting data: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Dima, B. 21.10.2009, herb. DB 3773.

Mycoacia uda (Fr.) Donk Notes: Mycoacia species are placed into the genus Phlebia (NAKASONE 1997) by some authors, because they are closely related. Both genera have waxy fruit-bodies. Mycoacia has spiny or warty hymenium with various colours, e.g. greyish, pale yellow, brownish yellow, brown. It is reacting dark violet, red or dark brown with KOH. The more common M. aurea already known from several localities in Hungary (SILLER 2004, TRECZKER and SZABÓ 2002), however, Mycoacia uda is reported in Hungary only from the surrounding of Lakitelek (Great Hungarian Plain) (NAGY 2004, NAGY and GORLICZAI 2007). It has been found among the collectings of Irén Siller (2009–2010) too (unpublished). Literature records: NAGY (2004): [1] Lakitelek; NAGY and GORLICZAI (2007): [2] Lakitelek. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Siller, I. 10.19.2009, herb. BP 101801.

*Naucoria scolecina (Fr.) Quél. (Fig 10)20 Microcharacters: Spores amygdaloid to fusiform, (9.4–)9.7–13.2 × (4.4–)4.7–6 µm, on average: 10.6 × 5.3 µm, Qav. = 2 (BP 101849). Cheilocystidia urticoid, 45–56 × 6–7.5 µm. Notes: The genus Naucoria (formerly Alnicola) is poorly investigated in Hun- gary, thus the number of the taxa and their distribution are almost unknown. The species have generally small, collybioid basidiomata and can be separated from each other mostly under microscope, where the morphology of the cystidia and spores as important characters have to be studied. They occur in wet habitats in association with Alnus and Salix. N. scolecina is mycorrhizal with Alnus. Its pileus is dark chest- nut brown when moist, turning yellowish brown when dry out. It has no bitter taste, spores over 10 µm long and its cystidia urticoid. Reported for the first time from Hungary. Collecting data: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg et det. Schrimpl, L. 21.10.2009, herb. BP 101848; ibid., under Alnus and Salix, leg. Albert, L., Dima, B., det. Dima, B., herb. BP 101849.

*Paxillus obscurisporus C. Hahn (Fig. 11)21 Microcharacters: Spores are ellipsoid, (8–)8.5–10.4(–11) × (5–)5.5–7(–7.5) µm, on average: 9.3 × 6.1 µm, Qav. = 1.52. Cheilocystidia fusiform, with abruptly narrow apical part. Notes: The latest taxonomic works on the genus Paxillus were published by HAHN and AGERER (1999a, b), wherein some new species were described in the

20 See on page 163 (Colour pages). 21 See on page 164 (Colour pages).

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 43 Paxillus involutus complex, based on the difference of the spore print colour, the habitat and the fruiting period. One of the recently described species is P. obscurisporus, which has dark red-brown spore print and occurs in rich soils, in association with several deciduous and coniferous trees (e.g. Betula, Corylus, Quercus, Ti- lia, and Abies). It would be necessary to revise the Hungarian herbarium specimens of P. involutus to establish the frequency and the distribution of these new taxa in Hungary. Collecting data: Nyírség: Vámosatya, under Betula, leg. Dima, B., Albert, L., Takács, K., Szőke, Zs. 19.10.2009, det. Hausknecht, A., herb. BP 101802; Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 20.10.2009, herb. WU 29997.

*Paxillus validus C. Hahn Microcharacters: Spores are ellipsoid, 9–11.5(–12) × 5.5–7.5 µm, on average: 9.9 × 6.4 µm, Qav. = 1.55. Cheilocystidia fusiform, with abruptly narrow apical part. Notes: P. validus can only be separated from the above-mentioned P. obscurisporus with the different tinged spore print (olive-brown), and with the somewhat larger spores. It occurs in more or less rich soils as well. Mycorrhizal with different deciduous trees (e.g. Carpinus, Populus, Tilia). Collecting data: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Bellù, F. 20.10. 2009; ibid., leg. Schrimpl, L., det. Dima, B., herb. BP 101825.

Piptoporus quercinus (Schrad.) P. Karst.

Literature records: LUKÁCS (2010): [6] Budakeszi, Budapest (János-hegy), Csikóváralja, Eszter- gom, Komló, Salgóbánya; RIMÓCZI et al. (1997): Bátorliget; SILLER (2004): [3] Debrecen, Káló, Sopron. Collecting data: Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. et det. Bellù, F., Rimóczi, I. 23.10.2009, herb. RI; ibid., leg. Bühler, E., det. Forstinger, H., herb. HSI.

Psathyrella corrugis (Pers.) Konrad et Maubl.

Literature records: NAGY and GORLICZAI (2007): [2] Kecskemét (cemetery), Lakitelek (Tőserdő), sub nom. P. gracilis f. corrugis; RIMÓCZI (1992): [1] Tarnalelesz; RIMÓCZI (1994): [4] Bugacpuszta, Csévharaszt, Tarnalelesz; RIMÓCZI (2002): Bátorliget; RIMÓCZI et al. (1997): Bátorliget. Collecting data: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. Wasstorp, B. 21.10.2009, det. Haus- knecht, A., herb. BP 101850; Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 22.10.2009, herb. BP 101874.

Psathyrella fatua (Fr.) Konrad et Maubl.

Literature records: NAGY and GORLICZAI (2007): [1] Kecskemét (Törökfái). Collecting data: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Hausknecht, A. 21.10.2009, herb. BP 101851.

Psathyrella noli-tangere (Fr.) A. Pearson et Dennis

Literature records: NAGY and GORLICZAI (2007): [1] Kunszentmiklós. Collecting data: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. Ohenoja, E. 21.10.2009, det. Haus- knecht, A.

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 44 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L. Psathyrella obtusata (Pers.) A. H. Sm.

Literature records: BABOS (1989): [2] Bugac, Kiskőrös; BABOS (1999): [3] Bugac, Kiskőrös; NAGY and GORLICZAI (2007): [5] Kecskemét (Nyír), Kecskemét (Nyomási-erdő), Kunbaracs, as P. obtusata var. aberrans. Collecting data: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Bellù, F. 2009.10.21.

Psathyrella odorata Sacc. Psathyrella bipellis (Quél.) A. H. Sm.

Literature records: BABOS (1999): [1] Pusztavacs, sub nom. P. bipellis; NAGY and GORLICZAI (2007): [3] Fülöpháza, Kecskemét (Millenáris-erdő, Nyír), sub nom. P. bipellis. Collecting data: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Bellù, F. 20.10.2009; Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Bellù, F. 22.10.2009.

Psathyrella orbitarum (Romagn.) M. M. Moser

Literature records: NAGY and GORLICZAI (2007): [1] Kecskemét (Nyír), sub nom. P. prona f. orbitarum); RIMÓCZI (1994): [1] Kerecsend. Collecting data: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Bellù, F. 22.10.2009.

Psathyrella pseudocorrugis (Romagn.) Bon

Literature records: NAGY and GORLICZAI (2007): [1] between Kerekegyháza and Kunbaracs; RI- MÓCZI (1994): [2] Bugacpuszta. Collecting data: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 22.10.2009, herb. BP 101876.

Psathyrella spadicea (Schaeff.) Singer

Literature records: BOHUS et al. (1951); NAGY (2004): [1] Kecskemét (Nyír); NAGY and GORLI- CZAI (2007): [1] Kecskemét (Nyír); RIMÓCZI (1994): [2] MTB 8967.1 (Jeli Arborétum?), Uzsapuszta; SILLER (2004): [1] Mátra (Kékes). Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellù, F. 19.10.2009.

Pseudoclitocybe expallens (Pers.) M. M. Moser

Literature records: BABOS (1989): [2] Bugac, Farkasgyepü; BABOS (1999): [5] Bugac, Kecskemét (Talfája, Nyír), Nagykőrős, Nyárlőrinc. Collecting data: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. Zanforlin, O. 20.10.2009, det. Bellù, F., herb. BP 101829.

Psilocybe crobula (Fr.) Singer

Literature records: BABOS (1989): [2] Csévharaszt, Nagykovácsi; RIMÓCZI (1994): [1] Csévha- raszt, same as in BABOS (1989); SILLER (2004): [2] Bükk (Őserdő), Mátra (Kékes), sub nom. P. inqui- lina var. crobula. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellù, F. 19.10.2009.

Ramaria eumorpha (P. Karst.) Corner Ramaria invalii (Cotton et Wakef.) Donk

Literature records: VASAS and LOCSMÁNDI (1995): same as in VASS (1992); VASS (1992): [1] Bajánsenye, sub nom. R. invalii.

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 45

Collecting data: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. ? 21.10.2009, det. Hausknecht, A., herb. BP 101852.

*Steccherinum bourdotii Saliba et A. David Notes: This species is characterised by the pileate fruit-body and the cream yellow or ochraceous yellow hymenium with 2–3 mm long teeth. The fruit-bodies are reddish brown, rusty brown, with large expansion. The teeth are 2–3 mm long, the margin of the hymenium is fibrous-wrinkled, not involute. Certain separation from S. robustius is only possible based on the latest monographs (e.g. BERNICCHIA and GORJÓN 2010). According to BÁNHEGYI et al. (1953) it was only two species occurred in Hungary: S. ochraceum and S. fimbriatum. These are published in the latest studies as well (NAGY 2004, NAGY and GORLICZAI 2007, SILLER 2004). It has been already found among the collectings of Irén Siller (2009–2010) too (unpublished). Collecting data: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. Ohenoja, E. 20.10.2009, det. Siller, I., herb. HSI; Kállósemjén, leg. Ohenoja, E. 20.10.2009, det. Siller, I., herb. OU.

*Steccherinum robustius (J. Erikss. et S. Lundell) J. Erikss. (Fig. 4)22 Notes: Completely resupinate, with large expansion, fruit-body reddish orange, reddish brown, rusty brown. Hymenium with teeth, margin fibrous-wrinkled, not involute, the teeth are 2–3 mm long. More species were confused in literature as synonyms for a long time. It was regarded only a synonym of S. laeticolor (Berk. et M. A. Curt.) Banker in JÜLICH (1984) as Mycoleptodon robustior J. Erikss. et S. Lundell. KRIEGLSTEINER (2000) listed among the synonyms of S. bourdotii (Saiba et A. David) (S. dichroum sensu Bourdot et Galzin, S. laeticolor (Berk. et M. A. Curt.) Banker, S. robustius (J. Erikss. et S. Lundell) J. Erikss.). Only BERNICCHIA and GORJÓN (2010) separated clearly the species from S. robustius, and published a detailed description on it. Collecting data: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Siller, I. 22.10.2009, herb. BP 101870.

Stropharia inuncta (Fr.) Quél.

Literature records: BABOS (1989): [4] Csobánka, Gödöllő, Horány, Pilisszentkereszt; RIMÓCZI (1994): [3] Dejtár, Szolnok, Pilisszentkereszt; ZAGYVA (1997): [1] Kétvölgy. Collecting data: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Kutszegi, G. 22.10.2009, det. Albert, L.

*Tulostoma cyclophorum Lloyd Notes: T. cyclophorum is a very rare species in Europe. It was found in Nyíregy- háza, in the area of the College, in a lawn near the sidewalk, collected by the Swed- ish gasteromycetes expert Mikael Jeppson. After a Spanish collection this is the sec- ond record in Europe of this species (Jeppson, pers. com.). A separate publication is prepared from this interesting found (Jeppson et al., in press). Collecting data: Nyírség: Nyíregyháza (Campus), leg. et det. Jeppson, M. 21.10.2009, herb. MJ 8862, AL 63/10.

22 See on page 160 (Colour pages).

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 46 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L. Typhula erythropus (Pers.) Fr.

Literature records: BÁNHEGYI et al. (1953); KÁNYÁSI (1993): [1] Nagyhuta (valley of Komlós- patak); LUKÁCS (2010): [2] Budakalász, Tahi. Collecting data: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Neuhäusler, M. 22.10.2009, det. Bellù, F., herb. BP 101879.

*Xerocomus cisalpinus Simonini, H. Ladurner et Peintner Microcharacters: Spores fusiform, finely striate in Melzer’s, 10.5–15.3 × 4.4–5.6 µm, on average: 13 × 4.9 µm, Qav. = 2.7. Notes: Couple of new species were discovered in the recent years in the genus Xerocomus according to the results of the molecular studies (PEINTNER et al. 2003, TAYLOR et al. 2006, 2007). X. cisalpinus was described from Austria, where it was discovered under oak (Quercus) trees (PEINTNER et al. 2003). It is characterised macroscopically by the cracking pileus, the rosaceous flesh of the pileus beneath the surface, and the strongly blueing context at the stipe. The most important microscopical features are the finely striate spores in Melzer’s, the variable spore length (10–16 µm), and the spore width, which never exceeds 5 µm. Macroscopically it can be confused with Xerocomus chrysenteron and X. porosporus, and microscopically with X. pruinatus (Table 3).

Table 3. Comparing characters of Xerocomus cisalpinus, X. pruinatus and X. chrysenteron. Species X. cisalpinus X. pruinatus X. chrysenteron Pileus ochre-brown, olivaceous dark brown, red-brown, brownish, greyish brown, brown, greyish brown, purple-brown red-brown dark brown tomentose-felty pruinose tomentose-felty cracking not cracking cracking Width of 50–200 µm 50–200 µm 300–400 µm pileipellis Stipe reddish reddish reddish Flesh whitish, more yellow vivid yellow yellow, yellowish downwards not blueing in pileus not blueing in pileus blueing in pileus Flesh of stipe with reddish spots rarely with reddish spots with reddish spots base strongly blueing strongly blueing not blueing Spores 10.5–16 × 4–5.5 µm 13–14.5 × 4.5–5.5 µm 13–14.5 × 4.5–5.5 µm on average < 5 µm broad on average > 5 µm broad striate in Melzer’s striate in Melzer’s not striate Terminal cells of 33–67 × 9–17 µm 16–34 × 6–16 µm 23–50 × 9–18 µm pileipellis Qav. 2.5–5.5 1.5–3.5 2–4 Habitat in deciduous forests in deciduous and conifer- in deciduous and coniferous forests ous forests mostly under Quercus mostly under Fagus and mostly under Fagus and Picea Picea Fruiting period summer to autumn autumn, late autumn summer to autumn

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 47 Probably it is widespread in Hungary, because its potential habitats (oak woods, deciduous forests mixed with oak) are common in our country. The herbarium specimens identified as X. chrysenteron need to be revised to clarify the distribution of X. cisalpinus. Collecting data: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. Albert, L. 20.10.2009, det. Albert, L., Dima, B., herb. BP 102021.

Xylobolus frustulatus (Pers.) Boidin Notes: X. frustulatus is resupinate or separates only slightly from the substrate. Perennial, woody, it is characterised by the fruit-bodies ripping to polygonal pieces. Its solely substrate is the genus Quercus. Growing on trunks of old oaks, or on cut surfaces, when the wood has been deposited on the soil for years, losing its bark and starting to rot. Rare in the northern and in the Central European countries as well, and probably not occurring in southern Europe (KRIEGLSTEINER 2000). Usually missing from the planted forests, because of the quick remove of trunks. It has the only chance to survive in nature reserves, where the old oaks remain in the forest for decades. X. frustulatus is red-listed species in several European countries and for example treated as threatened with extinction in Germany (KRIEGLSTEINER 2000). The species causes special white pocket rot decay, known as partridge wood. It is composed of white cellulose patches in the rusty brown wood at first, which merge to elongate cavities later. In Hungary it is regarded as not rare (BÁNHEGYI et al. 1953), but only one specimen exists in BP from the collecting of Gusztáv Moesz in 1909 (labelled as “rot mark of X. frustulatus, without fruit-body, on Quercus, Budapest, János-hegy”). There is a colour photograph of this species uploaded on the website of the Mycological Association of Miskolc (MIGE 2010) from the Bükk Mts (Garadna, on old, fallen trunk of an oak). Literature records: BÁNHEGYI et al. (1953). Collecting data: Bükk: Miskolc (Csanyik), leg. et det. Siller, I. 23.10.2009, herb. HSI.

* * * Acknowledgements – We express our gratitude to all participants of the conference, es- pecially Francesco Bellù (Bolzano), Heinz Forstinger (Ried), Anton Hausknecht (Maissau), Mikael Jeppson (Trollhättän), Doris Laber (Titisee-Neustadt), Machiel E. Noordeloos (Lei- den), Esteri Ohenoja (Oulu), Claudio Rossi (Casteldarne-Chienes) and Günter Saar (Lahr- Sulz) mycologists for giving very useful help in identification of the fungi, and for contribut- ing to the checklist. The council of the College of Nyíregyháza for supplying the place, Sán- dor Vágvölgyi (leader of department) and Marianna Erdősi (administrator) for helping to manage the event, Erzsébet Jakucs and those members of the Hungarian Mycological Soci- ety, who helped in organisation of the conference are thanked. Furthermore we thank István Lenti (Nyíregyháza) for providing his lab and microscope and Zsuzsa Szőke (Nyíregyháza) for helping in the field excursions. We are grateful to László Lőkös (Budapest) for reviewing the Hungarian and English manuscripts as well as giving a number of useful advice, and László Nagy (Szeged), Kinga Rudolf (Pécs) and Gizella Vasas (Budapest) for loaning some Cortinarius specimens for the revision.

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 48 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L. IRODALOMJEGYZÉK / REFERENCES

ALBERT, L. (1998): Színes oldalak. Colour Pages. Cortinarius uliginosus. – Mikol. Közlem., Clusiana 37(1–3): 99–100. ALBERT, L. and DIMA, B. (2005a): Ritka nagygombafajok (Basidiomycetes) előfordulása Magyaror- szágon 1. – Mikol. Közlem., Clusiana 44(1–2): 3–22. ALBERT, L. and DIMA, B. (2005b): Cortinarius species from the Bátorliget-primeval bog and from the Fényi-forest. – Acta Microbiol. et Immun. Hung. 52(2): 223. ALBERT, L., ZÖLD-BALOGH, Á., BABOS, M. and BRATEK, Z. (2004): A Kárpát-medence úszólápjainak jellemző kalapos gombái. – Mikol. Közlem., Clusiana 43(1–3): 61–74. ARONSEN, A. (2010): Mycena PAGE. A key to the Mycenas of Norway. – http://home.online.no/ ~araronse/mycenapage/mycenapage.html#. BABOS, M. (1989): Magyarország kalaposgombáinak (Agaricales s. l.) jegyzéke. – Mikol. Közlem., Clusiana 28(1–3): 3–234. BABOS, M. (1999): Higher fungi (Basidiomycotina) of the Kiskunság National Park and its environs. – In: LŐKÖS, L. and RAJCZY, M. (eds): The flora of the Kiskunság National Park, II. Cryptogams. MTM, Budapest, pp. 199–298. BALÁZS, I. (2007): Nagygombák vizsgálata a Kaposvár melletti Tókaji-parkerdőben. – Somogyi Múz. Közlem. 17: 17–30. BARTHA, D. (1986): Adatok a Nyírség gyertyános-tölgyeseinek tapló (Polyporaceae s. l.) gombáihoz. – Mikol. Közlem., Clusiana 25(1): 49–58. BÁNHEGYI, J., BOHUS, G., KALMÁR, Z. and UBRIZSY, G. (1953): Magyarország nagygombái a kala- posgombák kivételével. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 368 pp. BERNÁTSKY, J. (1900): A Nyírség növényeiről. – Pf. Term.tud. Közl. 32: 190–192. BERNÁTSKY, J. (1901): Növényföldrajzi megfigyelések a Nyírségben. – Pf. Term.tud. Közl. 33: 203–216. BERNICCHIA, A. and GORJÓN, S. P. (2010): Corticiaceae s. l. – In: Fungi Europaei 12. Edizioni Can- dusso, Alassio. BOHUS, G., KALMÁR, Z. and UBRIZSY, G. (1951): Magyarország kalaposgombái. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 512 pp. BRANDRUD, T. E. (1996): Cortinarius subgenus Phlegmacium section Phlegmacium in Europe: Desc- riptive part. – Edinb. J. Bot. 53: 331–400. BRANDRUD, T. E., LINDSTRÖM, H., MARKLUND, H., MELOT, J. and MUSKOS, S. (1989): Cortinarius Flora Photographica 1. – Cortinarius HB, Matfors. BRANDRUD, T. E., LINDSTRÖM, H., MARKLUND, H., MELOT, J. and MUSKOS, S. (1995): Cortinarius Flora Photographica 3. – Cortinarius HB, Matfors. BRANDRUD, T. E., LINDSTRÖM, H., MARKLUND, H., MELOT, J. and MUSKOS, S. (1998): Cortinarius Flora Photographica 4. – Cortinarius HB, Matfors. CABI (2010): The Index Fungorum. – www.indexfungorum.org. CONSIGLIO, G. and SETTI, L. (2008): Il genere Crepidotus in Europa. – A. M. B., Trento, 344 pp. FINTHA, I., KOVÁCS, G. and MOLNÁR, A. (2005): Ritkább nagygombafajok előfordulása a Hortobágyon. – In: MOLNÁR, A. (ed.): Hortobágyi mozaikok. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen, pp. 73–82. FODOR, L., PÁL-FÁM, F. and RIMÓCZI, I. (2001): Adatok a Szigetköz nagygombáinak ismeretéhez. – Mikol. Közlem., Clusiana 40(3): 47–58. HAHN, C. and AGERER, R. (1999a): Studien zur Systematik der Paxillaceae (Boletales, Basidiomycota). – Sendtnera 6: 115–133. HAHN, C. and AGERER, R. (1999b): Studien zum Paxillus involutus Formenkreis. – Nova Hedwigia 69: 241–310. HAUSKNECHT, A. (2007): Beiträge zur Kenntnis der Bolbitiaceae 11. Unberingte Arten der Gattung Pholiotina. – Österr. Z. Pilzk. 16: 35–116. HAUSKNECHT, A. and KLOFAC, W. (2008): Ergebnisse des Mycologischen Arbeitstreffens in Holzöster (Oberösterreich) im September/Oktober 2006. – Österr. Z. Pilzk. 17: 153–171. HAUSKNECHT, A., KRISAI-GREILHUBER, I. and KLOFAC, W. (2009): Ergebnisse des Mycologischen Arbeitstreffens in Malta (Kärnten) im August/September 2008. – Österr. Z. Pilzk. 18: 201–220.

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 49

HAUSKNECHT, A., PIDLICH-AIGNER, H. and FORSTINGER, H. (2006): Ergebnisse des Mycologischen Arbeitstreffens Langschlag (Waldviertel, Niederösterreich) im September/Oktober 2005. – Österr. Z. Pilzk. 15: 149–179. HOLLÓS, L. (1898): Adatok Magyarország gombáinak ismeretéhez. – Term.tud. Közl. 30: 50. HOLLÓS, L. (1901): Uj Gasteromyceta fajok Magyarországból. – Math. Term.tud. Ért. 19(5): 504–512. HOLLÓS, L. (1903, 1904): Magyarország Gasteromycetái. – Budapest, 259 pp, Leipzig, 275 pp. HOLLÓS, L. (1913): Kecskemét vidékének gombái. – Math. Term.tud. Közlem. 32(3): 147–325. JÜLICH, W. (1984): Die Nichtblätterpilze, Gallertpilze und Bauchpilze. – In: Kleine Kryptogamenflora II b/1. Gustav Fischer Verlag, Stuttgart, 626 pp. KÁNYÁSI, I.-NÉ (1992): Adatok a Tokaj-Zempléni hegyvidék gombaflórájához. – Calandrella 6(2): 12–23. KNUDSEN, H. and VESTERHOLT, J. (eds) (2008): Funga Nordica Vol. 1. Agaricoid, Boletoid and Cyphel- loid genera. – Nordsvamp, Copenhagen, 966 pp. KRIEGLSTEINER, G. J. (ed.) (2000a): Die Grosspilze Baden-Württembergs, 1. – Ulmer, Stuttgart, 629 pp. KRIEGLSTEINER, G. J. (ed.) (2000b): Die Grosspilze Baden-Württembergs, 2. – Ulmer, Stuttgart, 620 pp. KRIEGLSTEINER, G. J. (ed.) (2001): Die Grosspilze Baden-Württembergs, 3. – Ulmer, Stuttgart, 634 pp. KRIEGLSTEINER, G. J. (ed.) (2003): Die Grosspilze Baden-Württembergs, 4. – Ulmer, Stuttgart, 467 pp. LENTI, I., RIMÓCZI, I. and BORONKAY, F.-NÉ (2004): A Bátorligeti-nagylegelő gombái. – Mikol. Közlem., Clusiana 43(1–3): 47–60. LUKÁCS, Z. (2002): Újabb adatok Magyarország nagygombavilágához 1. – Mikol. Közlem., Clusiana 41(2–3): 45–52. LUKÁCS, Z. (2007): Újabb adatok Magyarország nagygombavilágához 3. – Mikol. Közlem., Clusiana 46(2): 187–210. LUKÁCS, Z. (2010): Újabb adatok Magyarország nagygombavilágához 4. – Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2): 79–119. LUKÁCS, Z. and HORVÁTH, I. (2010): Makedón kacskagomba (Crepidotus macedonicus Pilát 1949). – Magyar Gombász 8(1): 15–16. LUKÁCS, Z., NYILAS, I., BATHÓ, A., GÁBOR, E. and POLGÁRI, J. (2001): Gombakutatások az Őrségben és a Zala megyei Csödén, illetve a szomszédos Vas megye néhány településének környékén. – Mi- kol. Közlem., Clusiana 40(1–2): 77–88. MATHENY, P. B., CURTI, J. M., HOFSTETTER, V., AIME, M. C., MONCALVO, J. M., GE, Z. W., YANG, Z. L., SLOT, J. C., AMMIRATI, J. F., BARONI, T. J., BOUGHER, N. L., HUGHES, K. W., LODGE, D. J., KERRIGAN, R. W., SEIDL, M. T., AANEN, D. K., DENITIS, M., DANIELE, G. M., DESJARDIN, D. E., KROPP, B. R., NORVELL, L. L., PARKER, A., VELLINGA, E. C., VILGALYS, R. and HIBBETT, D. S. (2006): Major clades of Agaricales: a multilocus phylogenetic overview. – Mycologia 98: 984–997. MIGE (2010): Miskolci Gombász Egyesület (MIGE) honlapja. – www.miskolcigombasz.hu. NAGY, L. (2004): Fungisztikai vizsgálatok az Alföldön 1997 és 2003 között. – Mikol. Közlem., Clusiana 43(1–3): 15–46. NAGY, L. and GORLICZAI, ZS. (2007): Újabb adatok az Alföld gombavilágához. – Mikol. Közlem., Clu- siana 46(2): 211–256. NAKASONE, K. K. (1997): Studies in Phlebia. Six species with teeth. – Sydowia 49(1): 49–79. NOORDELOOS, M. E. (2004): Entoloma s. l. – In: Fungi Europaei 5a. Edizioni Candusso, Alassio. NOORDELOOS, M. E. and HAUSKNECHT, A. (2007): New and interesting Entoloma species from Central Europe. – Österr. Z. Pilzk. 18: 169–182. PÁL-FÁM, F. (2001): A Mecsek-hegység nagygombái. – Mikol. Közlem., Clusiana 40(1–2): 5–66. PEINTNER, U., LADURNER, H. and SIMONINI, G. (2003): Xerocomus cisalpinus sp. nov., and the delimi- tation of species in the X. chrysenteron complex based on morphology and rDNA-LSU sequences. – Mycol. Res. 107(6): 659–679. RIMÓCZI, I. (1992): A Tarnavölgyi erdők nagygombái. – Fol. Hist.-nat Mus. Matr. 17: 131–138. RIMÓCZI, I. (1993): Gombacönológiai és aszpektusvizsgálatok a Pesti-síkság védett területén. – Mikol. Közlem., Clusiana 32(1–2): 43–68. RIMÓCZI, I. (1994): Nagygombáink cönológiai és ökológiai jellemzése. – Mikol. Közlem., Clusiana 33(1–2): 3–180. RIMÓCZI, I. (1998): Gefährdete Cortinariaceae-Taxa in Ungarn. – Journ. J. E. C. 0: 16–27. RIMÓCZI, I. (1999): Mycological reasons of protected state of Soroksár Botanical Garden. – A Kert. és Élelmiszerip. Egyetem Közlem. 49: 191–198.

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 50 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L.

RIMÓCZI, I. (2002): A Bátorligeti ősláp nagygombáinak rendszertani és társulástani jellemzése. – In: LENTI, I. and ARADI, CS. (eds): Bátorliget élővilága – ma. – Bátorliget Önkormányzat, Bátorliget, pp. 109–139. RIMÓCZI, I. and ALBERT, L. (1992): Cortinarius-Arten in Ungarn. – Beitr. Kennt. d. Pilze Mitteleur. 8: 208–220. RIMÓCZI, I., BENEDEK, L. and FORSTINGER, H. (2009): Wood-inhabiting macrofungi proposed for conservation from the primeval bog of Bátorliget. – Acta Silv. Lign. Hung. 5: 19–25. RIMÓCZI, I., MÁTÉ, J. and LENTI, I. (1997): Osztott bazídiumú és nem lemezes nagygombák a Bátorli- geti-őslápon. – Mikol. Közlem., Clusiana 36(2–3): 13–29. ROBICH, G. (2003): Mycena d’Europe. – Centro Studi Micologici, A. M. B., Trento, 728 pp. RUDOLF, K., PÁL-FÁM, F. and MORSCHHAUSER, T. (2008): A Cserehát nagygombái. – Mikol. Közlem., Clusiana 47(1): 45–74. SILLER, I. (1986): Nagygombák cönológiai vizsgálata rezervátum és gazdasági bükkös állományokban. – Mikol. Közlem., Clusiana 25(2–3): 95–116. SILLER, I. (1999): Ritka nagygombafajok a Kékes Észak erdőrezervátumában 1. – Mikol. Közlem., Clusiana 38(1–3): 11–24. SILLER I. (2002): Buglossoporus pulvinus (Pers.) Donk újabb adata Magyarországon. – Mikol. Közlem., Clusiana 41(2–3): 63–66. SILLER, I. (2004): Hazai montán bükkös erdőrezervátumok (Mátra: Kékes Észak, Bükk: Őserdő) nagy- gombái. – PhD disszertáció, Budapest, www.lib.uni-corvinus.hu/phd/siller_iren.pdf. SILLER, I. and TURCSÁNYI, G. (2003): New and rare macrofungi species of two forest reserves in Hungary. 29. Mykologische Dreiländertagung, Graz, 9–14. 09. 2002. – Fritschiana 42: 48–58. SILLER, I., TURCSÁNYI, G., MAGLÓCZKY, ZS. and CZÁJLIK, P. (2002): Lignicolous macrofungi of the Kékes North forest reserve in the Mátra mountains, Hungary. – Acta Microbiol. Immun. Hung. 49(2–3): 193–205. TAYLOR, A. F. S., HILLS, A. E., SIMONINI, G., BOTH, E. E. and EBERHARDT, U. (2006): Detection of species within the Xerocomus subtomentosus complex in Europe using rDNA-ITS sequences. – Mycol. Res. 110(3): 276–287. TAYLOR, A. F. S., HILLS, A. E., SIMONINI, G., MUÑOZ, J. A. and EBERHARDT, U. (2007): Xerocomus silwoodensis sp. nov., a new species within the European X. subtomentosus complex. – Mycol. Res. 111(4): 403–408. THIERS, B. (2010): Index Herbariorum: a global directory of public herbaria and associated staff. – New York Botanical Garden’s Virtual Herbarium, http://sweetgum.nybg.org/ih/. TRECZKER, K. and SZABÓ, I. (2002): Farontó gombák a ropolyi erdőrezervátumból. – Mikol. Közlem. Clusiana 41(2–3): 67–94. UBRIZSY, G. (1940): Adatok a Nyírség gombavegetációjának ismeretéhez. – Acta Geobot. Hung. 3: 66–77. UBRIZSY, G. (1941): A Nyírség gombavegetációja. – Tisia 5: 43–91. UBRIZSY, G. (1942): Farontó gombák a Nyírségről. – Kertészeti Akad. Közlem. 8: 113–121. UBRIZSY, G. (1943a): Szociológiai vizsgálatok a Nyírség gombavegetációján. – Acta Geobot. Hung. 5: 251–279. UBRIZSY, G. (1943b): Újabb adatok a Nyírség gombaflórájának ismeretéhez. – Borbásia 3: 151–155. UBRIZSY, G. (1947): Újabb kutatások a Nyírség gombaflóráján. – Magyar Gombászati Lapok 4: 52–55. UBRIZSY, G. (1953): Mycophyta = Gombák. – In: SZÉKESSY, V. (ed.): Bátorliget élővilága. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 23–25. VASAS, G. and LOCSMÁNDI, CS. (1995): The macroscopic fungi (Basidiomycetes) of Őrség, Western Hungary. – Savaria 22(2): 265–294. VASAS, G. and LOCSMÁNDI, CS. (2009): The basidiomycetes of the Aggtelek National Park. – In: PAPP, B. (ed.): Flora of the Aggtelek National Park, Cryptogams. Hungarian Natural History Museum, Budapest, pp. 53–107. VASS, A. (1992): Az Őrség gyertyános-tölgyeseinek kalapos és nagygombái. – Savaria 20(2): 253–261. VESTERHOLT, J. (2005): The genus Hebeloma. – In: Fungi of Northern Europe 3. Jan Vesterholt & Danish Mycological Society, Tilst, 146 pp. ZAGYVA, T. (1997): Contribution to the knowledge of macroscopic fungi (Basidiomycetes) of Őrség, Western Hungary. – Savaria 24(2): 122–126.

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 51

1. függelék. A konferencia résztvevőinek listája. Appendix 1. The participants of the conference. Név / Name Város / City, town, etc. Ország / Country AIARDI Andrea Castione di Brentonico Olaszország / Italy AIGNER Johanna Vipiteno Olaszország / Italy ALBERT László Budapest Magyarország / Hungary BAMBERGER Thaddäus Ehingen Németország /Germany BELLÙ Francesco Bolzano Olaszország / Italy BENEDEK Lajos Budapest Magyarország / Hungary BETTA Fabio Bolzano Olaszország / Italy BLASS Dietmar Rastatt Németország /Germany BOCHERENS MINGARD Josiane La Chaux Svájc / Switzerland BÜHLER-HOLZER Erika Einsiedeln Svájc / Switzerland CESTER Antonio Bolzano Olaszország / Italy CONSIGLIO Giovanni Casalecchio di Reno Olaszország / Italy DELOGU Gian Mario Bressanone Olaszország / Italy DIMA Bálint Budapest Magyarország / Hungary ENSKONATUS Peter Berlin Németország /Germany FERRI Daniele Vipiteno Olaszország / Italy FERRI Gianfranco Vipiteno Olaszország / Italy FINY Péter Székesfehérvár Magyarország / Hungary FORSTINGER Heinz Ried Ausztria / Austria FRANZÉN Inga-Lill Stockolm Svédország / Sweden FRESI Maria Bolzano Olaszország / Italy FÜGLISTALER Silvana Islikon Svájc / Switzerland GARBELLOTTO Aldo Sesto San Giovanni Olaszország / Italy GEML József Leiden Hollandia / The Netherlands GYARMATI Lenke Kerkabarabás Magyarország / Hungary HAUKE Eva Kempten Németország /Germany HAUSKNECHT Anton Maissau Ausztria / Austria HAUSKNECHT Ingrid Maissau Ausztria / Austria HERB Michael Rastatt Németország /Germany HUGLI Jean-Marc La Chaux Svájc / Switzerland JAKUCS Erzsébet Budapest Magyarország / Hungary JEPPSON Mikael Trollhättän Svédország / Sweden KOB Karl Bolzano Olaszország / Italy KOVÁCS Dániel Budapest Magyarország / Hungary KOWALENKO Otto Kempten Németország / Germany KUTSZEGI Gergely Budapest Magyarország / Hungary LABER Doris Titisee-Neustadt Németország /Germany LABER Peter Titisee-Neustadt Németország /Germany LE COZ Robert Lorient Franciaország / France LE NY Roland Quimperlé Franciaország / France LE NY Rolande Quimperlé Franciaország / France LOCKWALD Gisella Rheinau Németország /Germany MASERA Guido Bolzano Olaszország / Italy MEZEI Zsuzsanna Budapest Magyarország / Hungary MÜLLER Angela Berlin Németország /Germany NAGY István Budapest Magyarország / Hungary

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 52 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L.

1. függelék folyt. / Appendix 1 cont. Név / Name Város / City, town, etc. Ország / Country NAGY László Szeged Magyarország / Hungary NEUHÄUSLER Maria Horgen Svájc / Switzerland NOORDELOOS Machiel Leiden Hollandia /The Netherlands OHENOJA Esteri Oulu Finnország / Finland PÁL-FÁM Ferenc Kaposvár Magyarország / Hungary PÁLFALVI György Göd Magyarország / Hungary PÁLFALVINÉ HAJDU Eszter Göd Magyarország / Hungary PAPP Viktor Budapest Magyarország / Hungary PERDISA Guido Casalecchio di Reno Olaszország / Italy REGIN Harry Bexbach Németország /Germany REGIN Helga Bexbach Németország /Germany RIMÓCZI Imre Budapest Magyarország / Hungary ROHNER Oswald Trachslau Svájc / Switzerland ROLF Mohan Wünnewil Svájc / Switzerland ROSSI Claudio Casteldarne-Chienes Olaszország / Italy SAAR Günter Lahr-Sulz Németország /Germany SCHLATTER Marionna Hinwil Svájc / Switzerland SCHREPFER Helmut Stuttgart Németország /Germany SCHREPFER Renate Stuttgart Németország /Germany SCHRIMPL Leopold Emmendingen Németország /Germany SETTI Ledo Suzzara Olaszország / Italy SILLER Irén Budapest Magyarország / Hungary STEFANOVICS Pál Budapest Magyarország / Hungary SZÁNTÓ Mária Dág Magyarország / Hungary SZÁSZ Balázs Sepsiszentgyörgy Románia / Romania SZŐKE Zsuzsa Nyíregyháza Magyarország / Hungary TAKÁCS Katalin Herceghalom Magyarország / Hungary WASSTORP Brigitta Solna Svédország / Sweden WEBER Monika Muellheim Svájc / Switzerland ZANFORLIN Oscar Bolzano Olaszország / Italy ZIGARINI Erminia Suzzara Olaszország / Italy ZSIGMOND Győző Sepsiszentgyörgy Románia / Romania

2. függelék. A 27. Európai Cortinarius Konferencia alatt gyűjtött nagygombafajok listája (1 = Vámosatya (Bockerek-erdő), 2 = Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), 2a = Baktalórántháza (erdészet), 3 = Kál- lósemjén (Nagymohos), 3a = Apagy, 3b = Oros, 3c = Nyíregyháza (Campus), 4 = Bátorliget (Fényi-erdő), 4a = Bátorliget (Nagy-legelő), 5 = Bükk (Miskolc, Csanyik-völgy), 5a = Tiszavasvári; AL = Albert László, BP = MTM Növénytár (Budapest), DB = Dima Bálint, FP = Finy Péter, GC = Giovanni Consiglio, GS = Günter Saar, HSI = Siller Irén, L = Leiden, MIGE = Miskolci Gombász Egyesület, MJ = Mikael Jeppson, OU = Oulu, RI = Budapesti Corvinus Egyetem, Növénytani Tanszék, WU = Bécs). Appendix 2. Checklist of the collected taxa of macrofungi during the 27th European Cortinarius Conference. (1 = Vámosatya (Bockerek-erdő forest), 2 = Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő forest), 2a = Baktalórántháza (forestry station), 3 = Kállósemjén (Nagymohos), 3a = Apagy, 3b = Oros, 3c = Nyíregyháza (Campus), 4 = Bátorliget (Fényi-erdő forest), 4a = Bátorliget (Nagy-legelő), 5 = Bükk (Miskolc, Csanyik-völgy), 5a = Tiszavasvári; AL = László Albert, BP = Department of Botany, Hungarian Natural History Museum, Budapest, DB = Bálint Dima, FP = Péter Finy, GC = Giovanni Consiglio; GS = Günter Saar, HSI = Irén Siller, L = Leiden, MIGE = Mycological Association of Miskolc, MJ = Mikael Jeppson, OU = Oulu, RI = Department of Botany, Corvinus University of Budapest, WU = Vienna).

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 53

Taxon Lelőhely / Leg. Det. Herb. Locality Abortiporus biennis (Bull.) Singer 1 Wasstorp Siller BP 101774 Agaricus augustus Fr. 2 R. Le Coz R. Le Coz – Agaricus bresadolanus Bohus 3 Bellù Bellù – Agaricus campestris L. 4 Bellù Bellù – Agaricus impudicus (Rea) Pilát 3 Takács Albert BP 101837 Agaricus moelleri Wasser 1 Franzén Bellù – (= A. praeclaresquamosus) Agaricus moellerianus Bon 4 Zanforlin DB, Albert BP 101855 Agaricus semotus Fr. 2 Takács Albert BP 101807 3 Kovács Albert BP 101838 Agrocybe pediades (Fr.) Fayod 3 Finy Finy FP Amanita citrina (Pers.) Pers. 2 Albert Albert – 4 Finy Finy – Amanita muscaria (L.) Lam. 1 Bocherens Bocherens – 2 Kob Kob – 4 Bellù Bellù – Amanita pantherina (DC) Krombh. 1 Bellù Bellù – 2 Neuhäusler, Saar – Schlatter Amanita phalloides (Vaill. ex Fr.) Link 2 Albert Albert – Antrodia malicola (Berk. et M. A. Curtis) 2 Bellù Bellù – Donk Armillaria lutea Gillet (= A. gallica) 1 Takács Albert OU 2 Bellù Bellù – Armillaria mellea (Vahl) P. Kumm. 2, 3, 4 Bellù Bellù – Armillaria ostoyae (Romagn.) Herink 4 Ohenoja Bellù OU 5 Bellù Bellù – Artomyces pyxidatus (Pers.) Jülich 2, 3 Neuhäusler, Bellù – Schlatter 4 Schrimpl Schrimpl – 5 Bühler Schrimpl – Ascocoryne cylichnium (Tul.) Korf 5 Zanforlin Bellù – Ascocoryne sarcoides (Jacq.) J. W. Groves et 1 Siller Siller HSI D. E. Wilson DB 3755 Auricularia auricula-judae (Bull.) Quél. 2 Szász Szász – 3 Bellù Bellù – 4 Bühler Bühler – 5 Bellù Bellù – Auricularia mesenterica (Dicks.) Pers. 1 Siller Siller – 4 Schrepfer Schrepfer – Auriscalpium vulgare Gray 2 Kovács Kovács – Basidioradulum radula (Fr.) Nobles 2 Siller Siller HSI (= Hyphoderma r.) Bisporella citrina (Batsch) Korf et S. E. Carp. 1, 3 Schrimpl Schrimpl – 5 Bühler Bühler – Bjerkandera adusta (Willd.) P. Karst. 2 Rohner Rohner – 3 Ohenoja Ohenoja – 5 Siller Siller – Bjerkandera fumosa (Pers.) P. Karst. 3 Siller Siller BP 101839 Bolbitius pluteoides M. M. Moser 1 Bellù Bellù – 3 Rimóczi Rimóczi RI

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 54 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L.

2. függelék (folyt.) / Appendix 2 (cont.) Taxon Lelőhely / Leg. Det. Herb. Locality Bolbitius reticulatus (Pers.) Ricken 2 Hausknecht Hausknecht WU 30001 Boletus luridiformis Rostk. 2 Albert Albert – Boletus pulverulentus Opat. 2 Albert Albert AL 09/72 Rimóczi Rimóczi RI Bovista aestivalis (Bonord.) Demoulin 1 Jeppson Jeppson – 2 Jeppson Jeppson BP 101808 3a Jeppson Jeppson MJ 8860 *Bovista furfuracea Pers. 2 Jeppson Jeppson BP 101809 3a Jeppson Jeppson MJ 8858 Bovista plumbea Pers. 1 Jeppson Jeppson – 3a Jeppson Jeppson MJ 8856 4a Jeppson Jeppson BP 101856 Bulgaria inquinans (Pers.) Fr. 4 Pál-Fám Pál-Fám – Byssomerulius corium (Pers.) Parmasto 1 Wasstorp Wasstorp HSI 2 Ohenoja Siller OU 5 Siller Siller – Calocera cornea (Batsch) Fr. 3 Ohenoja Ohenoja – Calocera furcata (Fr.) Fr. 1 ? ? – 2 Siller Siller HSI Calvatia candida (Rostk.) Hollós 2 Jeppson Jeppson MJ 8847 3a Jeppson Jeppson MJ 8859 Calvatia gigantea (Batsch) Lloyd 3 Kovács Kovács – Cerrena unicolor (Bull.) Murrill 2 Bellù Bellù – Chlorophyllum brunneum (Farl. et Burt) 3 Lockwald Hausknecht – Vellinga Chlorophyllum rachodes (Vittad.) Vellinga 4 Bellù Bellù – Chondrostereum purpureum (Pers.) Pouzar 1, 2 Benedek Benedek – 3 Bellù Bellù – Clitocybe agrestis Harmaja 3 Finy Hausknecht BP 101840 *Clitocybe anisata Velen. 4 Kutszegi DB DB 3780 Clitocybe collina (Velen.) Klán 3 Hausknecht Hausknecht – Clitocybe fragrans (With.) P. Kumm. 2 Bellù Bellù – Clitocybe inornata (Sowerby) Gillet 3 Bellù Bellù – *Clitocybe metachroa var. aquosoumbrina 2 Bellù Bellù – (Raithelh.) Kuyper Clitocybe nebularis (Batsch) P. Kumm. 2 Saar Saar – 3 Schrimpl Schrimpl – Clitocybe odora (Bull.) P. Kumm. 2 DB DB – Clitocybe phaeophthalma (Pers.) Kuyper 2 Bellù Bellù – 3 Boheren Hausknecht – 5 Bellù Bellù – Clitocybe rivulosa (Pers.) P. Kumm. 4 Bellù Bellù – Clitocybe truellaeformis (Fr.) P. Karst. 3 Finy Finy FP *Clitocybe truncicola (Peck) Sacc. 4 Bellù Bellù – *Clitopilus cystidiatus Hauskn. et Noordel. 1 Bellù Bellù – Clitopilus fallax (Quél.) Kühner et Romagn. 3 Finy Hausknecht, BP 101841 (= Rhodocybe fallax) Noordeloos Clitopilus geminus (Fr.) Noordel. Et 3 Neuhäusler, Neuhäusler, OU Co-David Schlatter Schlatter (= Rhodocybe gemina) 4 Aiardi Aiardi –

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 55

2. függelék (folyt.) / Appendix 2 (cont.) Taxon Lelőhely / Leg. Det. Herb. Locality Clitopilus hobsonii (Berk. et Broome) P. D. 1 Hausknecht Hausknecht BP 101775 Orton Conocybe ambigua Watling 4 Hausknecht Hausknecht BP 101857 *Conocybe graminis Hauskn. 5a Nagy L. Hausknecht BP 101880 WU 30004 Conocybe rickeniana P. D. Orton 1 Rimóczi Rimóczi RI 2 Hausknecht Hausknecht – 3 Bellù Hausknecht – 4 Aiardi Aiardi BP 101858 Conocybe rickenii (Jul. Schaeff.) Kühner 1 Hausknecht Hausknecht BP 101776 Conocybe semiglobata Kühner et Watling 2 Hausknecht Hausknecht BP 101811 Conocybe subpallida Enderle 5 Ohenoja Hausknecht OU Conocybe subpubescens P. D. Orton 1 Hausknecht Hausknecht RI 2 Hausknecht Hausknecht BP 101812 Coprinellus disseminatus (Pers.) J. E. Lange 2a R. Leny R. Leny – Coprinellus domesticus (Bolton) Vilgalys, 2 DB DB BP 101813 Hopple et Jacq. Johnson Coprinopsis atramentaria (Bull.) Redhead, 3 Laber Laber – Vilgalys et Moncalvo Coprinopsis picacea (Bull.) Redhead, 2 Kob Kob – Vilgalys et Moncalvo Coprinus comatus (O.F. Müll.) Pers. 2 Hauke Hauke – Coriolopsis gallica (Fr.) Ryvarden 1 Wasstorp Wasstorp – *Cortinarius argutus Fr. 1 Kovács Bellù, Saar BP 101777 Cortinarius decipiens (Pers.) Fr. s. l. 1 Albert, DB DB AL 09/65 DB 3764 *Cortinarius diasemospermus var. 1 Bellù Bellù – leptospermus H. Lindstr. 3 DB DB DB 3774 Cortinarius hinnuleus Fr. s. l. 1 ? DB BP 101778 Cortinarius infractus Berk. s. l. 1 Bamberger Kowalenko BP 101779 Cortinarius lucorum (Fr.) J. E. Lange 1, 3 Bellù Bellù – Cortinarius paracephalixus Bohus 3 Saar Saar GS, OU *Cortinarius phaeosmus Rob. Henry 1 Bellù Bellù – *Cortinarius platypus (M. M. Moser) M. M. 1 Rossi, Saar, DB, DB 3752 Moser Rimóczi Rimóczi RI *Cortinarius safranopes Rob. Henry 1 Bellù Bellù – Cortinarius saturninus (Fr.) Fr. 2 Rimóczi Rimóczi RI 3 Albert, DB Albert, DB BP 101842 Ohenoja Bellù OU 4 Zanforlin Rossi – Cortinarius subpurpurascens (Batsch) Fr. 1 Rossi Rossi DB 3751 Cortinarius uliginosus Berk. 1 Albert, DB, Albert, DB, BP 101780 Rimóczi Rimóczi Crepidotus calolepis (Fr.) P. Karst. 1 Bamberger Saar BP 101781 BP 101782 4 Masera Setti HSI Crepidotus caspari Velen. 1 Hausknecht Hausknecht BP 101783 BP 101784 Crepidotus cesatii (Rabenh.) Sacc. 1 Bellù Bellù, DB BP 101785 2 Forstinger Forstinger BP 101814 4 Bellù, DB Bellù, DB DB 3782

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 56 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L.

2. függelék (folyt.) / Appendix 2 (cont.) Taxon Lelőhely / Leg. Det. Herb. Locality Crepidotus macedonicus Pilát 2 Masera DB BP 101815 Crepidotus mollis (Schaeff.) Staude 4 DB DB – Crepidotus subverrucisporus Pilát 4 Bellù Bellù – Crepidotus variabilis (Pers.) P. Kumm. 1 ? ? BP 101786 BP 101787 Crinipellis scabella (Alb. et Schwein.) 2 Wasstorp Wasstorp BP 101816 Murrill Crucibulum laeve (Huds.) Kambly 2 Takács DB BP 101817 Cyathus olla (Batsch) Pers. 2 Jeppson Jeppson HSI 3 Bühler Bühler – Cyathus striatus (Huds.) Willd. 1 Siller Siller – 2 Ohenoja Ohenoja – Cystoderma amianthinum (Scop.) Fayod 4 Kovács Pál-Fám – Daedalea quercina (L.) Pers. 1, 2 Bellù Bellù – Daedaleopsis confragosa (Bolton) J. Schröt. 1 Wasstorp Wasstorp HSI 2 R. Le Coz R. Le Coz – 3 Masera Masera – 4 Bühler Bühler – 5 Schrimpl Schrimpl – Daldinia concentrica (Bolton) Ces. et De 4 Kovács Kovács – Not. Dendrothele acerina (Pers.) P. A. Lemke 1 Wasstorp Bellù – 4 Forstinger Forstinger – Dichomitus campestris (Quél.) Domański et 1 Bellù Bellù – Orlicz Disciseda bovista (Klotzsch) Henn. 4a Jeppson Jeppson BP 101859 Disciseda candida (Schwein.) Lloyd 2 Jeppson Jeppson MJ 8848–50 3a Jeppson Jeppson MJ 8851–57 4a Jeppson Jeppson MJ 8866, MJ 8871 Echinoderma asperum (Pers.) Bon 3 Hausknecht Hausknecht – (= Lepiota aspera) *Entoloma bisporigerum (P. D. Orton) 1 Albert, DB DB BP 101788 Noordel. Exidia glandulosa (Bull.) Fr. (= E. truncata) 3, 5 Bellù Bellù –

Exidia nigricans (With.) P. Roberts (= E. 1 Takács DB – plana) 2 Siller Siller – 3 Forstinger Forstinger – Exidia recisa (Ditmar) Fr. 1 DB, Siller DB, Siller BP 101789 3 Siller Siller – Fistulina hepatica (Schaeff.) With. 2 Schrimpl Schrimpl – 3 Franzén Franzén – Flammula alnicola (Fr.) P. Kumm. 1 Bellù Bellù, DB BP 101790 *Flammulaster granulosus (J. E. Lange) 1 Forstinger Hausknecht WU 29998 Watling 3 Finy Finy FP Rimóczi Rimóczi RI Flammulaster limulatus (Fr.) Watling 4 Kutszegi, DB, BP 101860 Schrimpl Laber Flammulina velutipes (Curtis) Singer 3 R. Le Coz R. Le Coz – 4 Zanforlin Zanforlin –

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 57

2. függelék (folyt.) / Appendix 2 (cont.) Taxon Lelőhely / Leg. Det. Herb. Locality Fomes fomentarius (L.) J. Kickx 1, 2, 4 Bellù Bellù – 5 Rohner Saar – Fomitiporia punctata (P. Karst.) Murrill 1 Bellù Bellù – (= Phellinus punctata) 2 Forstinger Forstinger HSI 3 Bellù, Bellù, – Forstinger Forstinger HSI Fomitopsis pinicola (Sw.) P. Karst. 5 Bellù Bellù – Fuscoporia contigua (Pers.) G. Cunn. 2 Schrimpl, Schrimpl, HSI (= Phellinus contiguus) Forstinger Forstinger – Fuscoporia ferruginosa (Schrad.) Murrill 2, 3 Bellù Bellù – (= Phellinus f.) Galerina laevis (Pers.) Singer 2a Siller Siller – Galerina marginata (Batsch) Kühner 1 Schrepfer Laber – 4 Bellù Bellù – Ganoderma adspersum (Schulzer) Donk 5 Bellù Bellù HSI Ganoderma applanatum (Pers.) Pat. 1 ? ? – Ganoderma lucidum (Curtis) P. Karst. 4 Bamberger Bamberger – Geastrum campestre Morgan 4a Jeppson Jeppson MJ 8872 Geastrum floriforme Vittad. 4a Jeppson Jeppson BP 101861 Geastrum pseudolimbatum Hollós 4a Jeppson Jeppson MJ 8868 Geastrum rufescens Pers. 3 ? Jeppson MJ 8854 5 Bellù Bellù – Geastrum schmidelii Vittad. 4a Jeppson Jeppson BP 101862 Geastrum striatum DC. 3 ? Jeppson MJ 8854 Gloeophyllum sepiarium (Wulfen) P. Karst. 2 Bellù Bellù – Gloeoporus dichrous (Fr.) Bres. 1, 3 Wasstorp Wasstorp HSI 2 Bellù Bellù – 4 Schrimpl Forstinger – 5 Bühler Bühler – Grifola frondosa (Dicks.) Gray 4 Takács Albert, DB BP 101863 Gymnopilus spectabilis (Fr.) Singer 1 Takács, Takács BP 101791 Szőke Gymnopus aquosus (Bull.) Antonín et 1 Takács Noordeloos BP 101792 Noordel. 2 Dima Dima – 4 Rimóczi Rimóczi RI Gymnopus brassicolens (Romagn.) Antonín 3 Siller Siller – et Noordel. 4 Ohenoja Finy OU Gymnopus dryophilus (Bull.) Murrill 1, 2 Bellù Bellù – 3, 4 Bühler Bühler – Gymnopus erythropus (Pers.) Antonín, 1 Bocheren Bocheren BP 101793 Halling et Noordel. 2 Finy Finy – 3 Ohenoja Ohenoja OU 4 Rimóczi Rimóczi RI Gymnopus fusipes (Bull.) Gray 2 Hauke Hauke – 3 Franzén Franzén – 4 Zsigmond Zsigmond – Gymnopus hybridus (Kühner et Romagn.) 1 Bellù Bellù – Antonín et Noordel. 3 Betta Hausknecht – Gymnopus ocior (Pers.) Antonín et Noordel. 1 Kovács, Noordeloos, BP 101794 Ohenoja Ohenoja

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 58 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L.

2. függelék (folyt.) / Appendix 2 (cont.) Taxon Lelőhely / Leg. Det. Herb. Locality Gymnopus peronatus (Bolton) Antonín, 1 Bellù Bellù – Halling et Noordel. 2 Szász Szász – 3 Schrimpl Schrimpl – Hapalopilus nidulans (Fr.) P. Karst. 2, 3 Siller Siller BP 101818 Hebeloma birrus (Fr.) Sacc. 1 Hausknecht Hausknecht BP 101795 WU 30000 Hebeloma crustuliniforme (Bull.) Quél. 4 Rossi Rossi – *Hebeloma fragilipes Romagn. s. l. 1 Rimóczi Rimóczi RI *Hebeloma fusisporum Gröger et Zschiesch. 1 Ohenoja Ohenoja OU *Hebeloma gigaspermum Gröger et 1 Bellù Bellù BP 101796 Zschiesch. 4 Zanforlin Rossi BP 101864 Hebeloma hetieri Boud. 4 Betta Rossi BP 101865 Hebeloma hiemale Bres. 2 Siller Saar BP 101819 *Hebeloma lutense Romagn. 1 Bellù Bellù – 3 Rimóczi Rimóczi RI *Hebeloma nigellum Bruchet 3 Albert Albert, DB AL 09/74 Hebeloma pusillum J. E. Lange 3 DB, DB, DB 3772 Rimóczi Rimóczi RI Hebeloma sacchariolens Quél. 1 Kowalenko Kowalenko BP 101797 Hebeloma velutipes Bruchet (= H. leucosarx) 1, 2 Bellù Bellù – 3 Hausknecht Hausknecht – Helvella elastica Bull. 2 R. Le Ny R. Le Ny BP 101820 Hemimycena candida (Bres.) Singer 5 Hausknecht Hausknecht BP 101881 *Hemipholiota heteroclita (Fr.) Bon 4 Ohenoja Bellù – Hohenbuehelia atrocoerulea (Fr.) Singer 2 Finy Finy FP *Hohenbuehelia grisea (Peck) Singer 2 Consiglio Hausknecht GC Hygrocybe conica (Schaeff.) P. Kumm. s. l. 2a Wasstorp Wasstorp BP 101821 Hygrophoropsis aurantiaca (Wulfen) Maire 2 Kob Kob – Hygrophorus cossus (Sowerby) Fr. 1 Laber Laber – Hymenochaete rubiginosa (Dicks.) Lév. 1 Benedek Benedek – 2 Schrimpl Schrimpl – 5 Bellù Bellù – Hyphodontia quercina (Pers.) J. Erikss. 2, 5 Bellù Bellù – Hypholoma capnoides (Fr.) P. Kumm. 1 Bellù Bellù – Hypholoma ericaeoides P. D. Orton 1 Albert, DB DB BP 101798 Hypholoma fasciculare (Huds.) P. Kumm. 1 Ohenoja, Ohenoja, – Bühler Bühler – 2 Bellù Bellù – Hypholoma laeticolor (F. H. Møller) P. D. 1 Bellù Bellù – Orton Hypholoma lateritium (Schaeff.) P. Kumm. 1 Takács Takács – 2 Bühler Bühler – 3 Masera Masera – 5 Bellù Bellù – Hypholoma subericaeum (Fr.) Kühner 5 DB Albert, DB BP 101882 *Hypholoma xanthocephalum P.D. Orton 1 Bellù Bellù – Hypocrea citrina (Pers.) Fr. 2 Siller Siller HSI Hypocrea rufa (Pers.) Fr. 2 Ohenoja Siller HSI Hypocrea sulphurea (Schwein.) Sacc. 2 Hausknecht Hausknecht BP 101822 Hypoxylon fragiforme (Pers.) J. Kickx 5 Bellù Bellù –

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 59

2. függelék (folyt.) / Appendix 2 (cont.) Taxon Lelőhely / Leg. Det. Herb. Locality Hypsizygus ulmarius (Bull.) Redhead 4 Kowalenko Bellù – 5 MIGE, MIGE, Rimóczi Rimóczi RI Infundibulicybe geotropa (Bull.) Harmaja 4 Bellù Bellù – (= Clitocybe g.) Infundibulicybe gibba (Pers.) Harmaja 1, 2, 4 Bellù Bellù – (= Clitocybe gibba) 3 Kovács Schrepfer – 5 Saar Saar – Infundibulicybe glareosa (Röllin et 2 Bellù Bellù – Monthoux) Harmaja Inocybe geophylla (Fr.) P. Kumm. 1, 3 Bellù Bellù – 2 Aiardi Aiardi – Inocybe lilacina (Peck) Kauffman 1 ? ? – 2 Ohenoja Ohenoja – Inonotus radiatus (Sowerby) P. Karst. 1 Wasstorp Wasstorp HSI 3 Forstinger Forstinger – Irpex lacteus (Fr.) Fr. 1 Siller Siller HSI 2 Saar Saar HSI Ischnoderma resinosum (Schrad.) P. Karst. 5 Bellù Bellù – Junghuhnia nitida (Pers.) Ryvarden 1, 5 Bellù Bellù – Laccaria laccata (Scop.) Cooke 2 Finy, DB Finy, DB – Lacrymaria lacrymabunda (Bull.) Pat. 1 Takács DB – Lactarius controversus (Pers.) Pers. 2 Takács DB – Lactarius decipiens Quél. 1 DB DB – 2 DB DB BP 102020 Lactarius hepaticus Plowr. 2 Bellù Bellù – Lactarius necator (Bull.) Pers. 2 Finy Finy – Lactarius quietus (Fr.) Fr. 2 DB DB – Laeticorticium roseum (Pers.) Donk 1 Siller Siller HSI (= Corticium r.) 3 ? ? – Laetiporus sulphureus (Bull.) Murrill 4 Schrimpl Schrimpl – 5 Bellù Bellù – Leccinum aurantiacum (Bull.) Gray 1 Kovács Albert – Leccinum crocipodium (Letell.) Watling 1 Bellù Bellù – Leccinum duriusculum (Schulzer ex 1 ? Albert – Kalchbr.) Singer 2 Kob Albert – 4 Geml Albert AL 09/80 Lentinellus cochleatus (Pers.) P. Karst. 4 Siller, Saar Siller, Saar HSI Lentinellus ursinus (Fr.) Kühner 2 Bühler Forstinger HSI 5 Hausknecht Hausknecht – Lentinus tigrinus (Bull.) Fr. 1 Bocheren Bocheren – Lenzites betulina (L.) Fr. 1 Wasstorp Wasstorp – Lepiota cristata (Bolton) P. Kumm. 2 R. Le Coz R. Le Coz – 3 Bellù Bellù – Lepista flaccida (Sowerby) Pat. 2 Saar Saar – 3 Bellù Bellù – Lepista nuda (Bull.) Cooke 2, 5 DB DB – Lepista sordida (Schumach.) Singer 2 Bellù Bellù – 4 Ohenoja Benedek OU

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 60 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L.

2. függelék (folyt.) / Appendix 2 (cont.) Taxon Lelőhely / Leg. Det. Herb. Locality Leratiomyces squamosus (Pers.) Bridge et 5 Albert, DB Albert, DB BP 101883 Spooner (= Psilocybe squamosa, Stropharia squamosa, Stropholma squamosa) Leucoagaricus leucothites (Vittad.) Wasser 3 Kovács Kovács – Leucocortinarius bulbiger (Alb. et Schwein.) 1 Jeppson Jeppson – Singer Leucopaxillus cutefractus Noordel. 3 Noordeloos Noordeloos, BP 101843 Hausknecht Leucopaxillus paradoxus (Costantin et L. 3 ? ? – M. Dufour) Boursier Lycoperdon pratense Pers. 1 Jeppson Jeppson – Lycoperdon utriforme Bull. 3 Gyarmati Gyarmati – Lyophyllum decastes (Fr.) Singer 1 Bamberger Bamberger – 3 Bühler Bühler – Macrolepiota procera (Scop.) Singer 1 Bühler Bühler – 3 Masera Masera – 5 Bellù Bellù – Macrotyphula juncea (Alb. et Schwein.) 2 Finy Finy FP Berthier Marasmiellus foetidus (Sowerby) Antonín, 4 Bühler Bühler – Halling et Noordel. Marasmius bulliardii Quél. 1 Szász Szász – 2 Ohenoja Ohenoja OU 4 Zanforlin Rossi – Marasmius epiphyllus (Pers.) Fr. 1, 2 Bellù Bellù – 3 Siller Siller BP 101844 4 DB DB DB 3775 Marasmius limosus Boud. et Quél. 1 Szász Szász – Marasmius oreades (Bolton) Fr. 1 R. Le Coz R. Le Coz – 2, 4 Bellù Bellù – 3 Siller Siller – Marasmius rotula (Scop.) Fr. 1 Szász Szász – 5 Bellù Bellù – *Marasmius setosus (Sowerby) Noordel. 1 Hausknecht Hausknecht – Marasmius wynnei Berk. et Broome 1 Kob Kob OU Melanoleuca melaleuca (Pers.) Murrill 2 Bellù Bellù – Melanoleuca subpulverulenta (Pers.) Métrod 4 Rimóczi Rimóczi RI Merulius tremellosus Schrad. 1 Takács DB – 3 Kovács Kovács – 4 Bühler Bühler – *Mycena abramsii (Murrill) Murrill 3 Hausknecht Hausknecht BP 101845 Mycena acicula (Schaeff.) P. Kumm. 2 Bellù Bellù – Mycena albidolilacea Kühner et Maire 1 Hausknecht Bellù, BP 101799 Hausknecht 2 Ohenoja Hausknecht WU 29999 3 Rimóczi Rimóczi RI 4 Hausknecht Hausknecht – 5 Neuhäusler, Neuhäusler, – Schlatter Schlatter

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 61

2. függelék (folyt.) / Appendix 2 (cont.) Taxon Lelőhely / Leg. Det. Herb. Locality Mycena arcangeliana Bres. 5 DB, Saar DB, Saar BP 101884 *Mycena capillaripes Peck 1 Bellù Bellù – *Mycena citrinomarginata Gillet 3 Bellù Bellù – *Mycena corynephora Maas Geest. 1 Hausknecht Hausknecht BP 101800 Mycena crocata (Schrad.) P. Kumm. 5 Bellù Bellù – Mycena epipterygia (Scop.) Gray 4 Schrepfer Hausknecht – Mycena erubescens Höhn. 4 Neuhäusler, Neuhäusler, BP 101867 Schlatter Schlatter Hauke, Hausknecht BP 101866 Kowalenko Mycena flavescens Velen. 1 Hausknecht Hausknecht – Mycena flavoalba (Fr.) Quél. 4 Neuhäusler, Neuhäusler, BP 101868 Schlatter Schlatter Mycena galericulata (Scop.) Gray 1 Bocheren Bocheren – 2, 4 Bellù Bellù – 3 Laber Laber – 5 Saar, DB Saar, DB – Mycena haematopus (Pers.) P. Kumm. 1 Schrepfer Schrepfer – 4 Bellù Bellù – Mycena inclinata (Fr.) Quél. 1 Takács DB – 2, 4 Saar Saar – 5 Bellù Bellù – *Mycena leucogala (Cooke) Sacc. 1 Bellù Bellù – Mycena meliigena (Berk. et Cooke) Sacc. 4 DB DB DB 3776 Mycena polygramma (Bull.) Gray 1 Bellù Bellù – 2 Papp Papp – 4 Kovács, DB BP 101869 Albert Mycena pseudocorticola Kühner 1 Pál-Fám DB AL 09/70 Rimóczi Rimóczi RI 2 Saar, Saar, Rimóczi Rimóczi RI 3 Takács DB BP 101846 Mycena pura (Pers.) P. Kumm. 1 Ohenoja Ohenoja – 2 Bellù Bellù – Mycena pura f. lutea (Gillet) Arnolds 4 Benedek Pál-Fám – Mycena renati Quél. 4 Saar Saar OU 5 Rohner Rohner – Mycena rosea (Schumach.) Gramberg 2 Bühler Laber – 3 Ohenoja Siller – 4 Geml Geml – 5 Saar Saar – Mycena speirea (Fr.) Gillet 1, 3 Bellù Bellù – *Mycena terena Aronsen et Maas Geest. 3 DB DB DB 3773 Mycena vitilis (Fr.) Quél. 1 Benedek Benedek – 2, 4 Bellù Bellù – 5 Pálfalviné Benedek BP 101885 Mycena zephirus (Fr.) P. Kumm. 2 ? Rossi – Mycetinis alliaceus (Jacq.) Earle 5 Saar Saar – (= Marasmius alliaceus)

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 62 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L.

2. függelék (folyt.) / Appendix 2 (cont.) Taxon Lelőhely / Leg. Det. Herb. Locality Mycetinis querceus (Britzelm.) Antonín et 1 Finy DB – Noordel. 2 Bühler, Laber, BP 101823 (= Marasmius q., Marasmius prasiosmus) Ohenoja Ohenoja OU Mycetinis scorodonius (Fr.) Wilson et 2 Ohenoja Ohenoja – Desjardin (= Marasmius scorodonius) Mycoacia uda (Fr.) Donk 1 Siller Siller BP 101801 Naucoria escharioides (Fr.) P. Kumm. 3 Albert DB BP 101847 *Naucoria salicis P. D. Orton 1 Bellù Bellù – 3 Rimóczi Rimóczi RI *Naucoria scolecina (Fr.) Quél. 3 Schrimpl, Schrimpl BP 101848 Albert, DB DB BP 101849 Nectria cinnabarina (Tode) Fr. 2 R. Le Coz R. Le Coz – 3 Bellù Bellù – Neolentinus schaefferi (Weinm.) Redhead et 2 Siller Siller HSI Ginns (= Lentinus cyathiformis) Oxyporus latemarginatus (Durieu et Mont.) 3 Forstinger Forstinger HSI Donk Oxyporus populinus (Schumach). Donk 3 Forstinger Siller HSI Panellus stipticus (Bull.) P. Karst. 1 R. Le Coz R. Le Coz – 3 Bellù Bellù – Parasola conopilus (Fr.) Örstadius et E. Larss. 2 Albert, Albert, BP 101824 (= Psathyrella conopilus (Fr.) A. Pearson Ohenoja Hausknecht OU et Dennis) 3 Hausknecht Hausknecht – 4 Wasstorp Hausknecht – 5 Rohner Rohner – *Paxillus obscurisporus C. Hahn 1 DB Hausknecht BP 101802 2 Hausknecht Hausknecht WU 29997 Paxillus rubicundulus P. D. Orton 3 Kovács Kovács – *Paxillus validus C. Hahn 2 Bellù Bellù – Schrimpl DB BP 101825 Peniophora limitata (Chaillet ex Fr.) Cooke 1 Bellù Bellù – Peniophora quercina (Pers.) Cooke 1 Saar Saar HSI 2 ? Benedek – 3 Bellù Bellù – Perenniporia fraxinea (Bull.) Ryvarden 4 DB Saar HSI Phaeomarasmius erinaceus (Fr.) Scherff. ex 1 Albert Albert, DB BP 101803 Romagn. Phallus hadriani Vent. 2 Bellù Bellù – 3 Takács, Takács, OU Ohenoja Ohenoja 3c DB DB – Phellinus igniarius (L.) Quél. 1 Siller Siller HSI Phellinus pomaceus (Pers.) Maire 2a Siller Siller HSI Phellinus robustus (P. Karst.) Bourdot et 5 Rohner Rohner HSI Galzin Phellinus tremulae (Bondartsev) Bondartsev 4 Saar, Siller Saar, Siller HSI et P. N. Borisov Forstinger Forstinger – Phlebia radiata Fr. 5 Bellù Bellù – Pholiota cerifera (P. Karst.) P. Karst. 4 Ohenoja Ohenoja –

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 63

2. függelék (folyt.) / Appendix 2 (cont.) Taxon Lelőhely / Leg. Det. Herb. Locality Pholiota conissans (Fr.) M. M. Moser 1 Bellù Bellù BP 101804 3 Ohenoja Hausknecht BP 101805 DB DB DB 3771 *Pholiota elegans Jacobsson 3, 4 Bellù Bellù – Pholiota gummosa (Lasch) Singer 1 Bellù Bellù – *Pholiota limonella (Peck) Sacc. 4 Saar Saar, – Hausknecht Pholiota squarrosa (Vahl) P. Kumm. 2 DB DB BP 101826 *Pholiotina aeruginosa (Romagn.) M. M. 1 Bocherens WU 30002 Moser Hausknecht *Pholiotina velata (Velen.) Hauskn. 4 Rossi Hausknecht BP 101871 Piptoporus betulinus (Bull.) P. Karst. 2 Bühler Schrimpl – 4 Masera Masera – 5 Bellù Bellù – Piptoporus quercinus (Schrad.) P. Karst. 5 Bellù, Bellù, RI (= Buglossoporus pulvinus) Rimóczi Rimóczi Bühler Forstinger HSI Pleurotus dryinus (Pers.) P. Kumm. 2 Bellù Bellù – 3 Gyarmati Gyarmati – Pleurotus ostreatus (Jacq.) P. Kumm. 3 Aiardi Aiardi – Pleurotus pulmonarius (Fr.) Quél. 2 Kowalenko Kowalenko – 5 Pálfalviné DB – Plicaturopsis crispa (Pers.) D. A. Reid 3 Bellù Bellù – Wasstorp Siller HSI Pluteus cervinus (Schaeff.) P. Kumm. 1 Rohner Rohner – 2, Bellù Bellù – 4 Schrepfer DB BP 101872 5 Pálfalvi Bühler – Pluteus chrysophaeus (Schaeff.) Quél. 4 Ohenoja Albert BP 101873 Pluteus pellitus (Pers.) P. Kumm. 2 Hausknecht Hausknecht – Rimóczi Rimóczi RI Pluteus phlebophorus Cooke 4 Ohenoja Ohenoja – Pluteus romellii (Britzelm.) Lapl. 2 Rolf Füglistaler – Pluteus salicinus (Pers.) P. Kumm. 1 Ohenoja Laber – 2 Bellù Bellù Pluteus semibulbosus (Lasch) Quél. 1 Albert Albert OU Pluteus thomsonii (Berk. et Broome) Dennis 4 Albert, DB Albert, DB DB 3784 Polyporus alveolaris (DC.) Bondartsev et 2 DB DB BP 101827 Singer 3 Bellù, Bellù, – Masera Masera HSI Polyporus squamosus (Huds.) Fr. 3 Kovács Kovács – Polyporus varius (Pers.) Fr. 3 Albert Siller – Postia tephroleuca (Fr.) Jülich 1, 4, 5 Siller Siller HSI Psathyrella candolleana (Fr.) Maire 4 Bellù Bellù – Psathyrella corrugis (Pers.) Konrad et 3 Wasstorp Hausknecht BP 101850 Maubl. 4 Hausknecht Hausknecht BP 101874 Psathyrella fatua (Fr.) Konrad et Maubl. 3 Hausknecht Hausknecht BP 101851 *Psathyrella impexa (Romagn.) Bon 3 Rimóczi Rimóczi RI Psathyrella marcescibilis (Britzelm.) Singer 2 Ohenoja Hausknecht OU Psathyrella microrhiza (Lasch) Konrad et 4 Hausknecht Hausknecht BP 101875 Maubl.

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 64 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L.

2. függelék (folyt.) / Appendix 2 (cont.) Taxon Lelőhely / Leg. Det. Herb. Locality Psathyrella noli-tangere (Fr.) A. Pearson et 3 Ohenoja Hausknecht OU Dennis Psathyrella obtusata (Pers.) A.H. Sm. 3 Bellù Bellù – Psathyrella odorata Sacc. 2, 4 Bellù Bellù – (= P. bipellis) Psathyrella orbitarum (Romagn.) M. M. 4 Bellù Bellù – Moser Psathyrella piluliformis (Bull.) P.D. Orton 1 Takács Albert – 2 Benedek Benedek BP 101828 4 Aiardi Rossi – 5 Bellù Bellù – Psathyrella pseudocorrugis (Romagn.) Bon 4 Hausknecht Hausknecht BP 101876 Psathyrella pygmaea (Bull.) Singer 2 Rimóczi Rimóczi RI Psathyrella spadicea (Schaeff.) Singer 1 Bellù Bellù – Pseudoclitocybe expallens (Pers.) M.M. 2 Zanforlin Bellù BP 101829 Moser Psilocybe crobula (Fr.) Singer 1 Bellù Bellù – Pycnoporus cinnabarinus (Jacq.) P. Karst. 2, 3 Saar Saar – Radulomyces molaris (Chaillet ex Fr.) M. P. 2 DB Siller BP 101810 Christ. 4 Siller Siller – Ramaria eumorpha (P. Karst.) Corner 3 ? Hausknecht BP 101852 Resupinatus applicatus (Batsch) Gray 2 Rimóczi Rimóczi RI Rhodocollybia butyracea (Bull.) Lennox 1, 3 Bellù Bellù – Rickenella fibula (Bull.) Raithelh. 1 Pál-Fám Pál-Fám – Ripartites tricholoma (Alb. et Schwein.) P. 2 Takács DB BP 101830 Karst. Royoporus badius (Pers.) A. B. De 1 Wasstorp Wasstorp – (= Polyporus b.) 2 Saar Saar – 3 Gyarmati Gyarmati – 4 Bühler Bühler – Russula cyanoxantha (Schaeff.) Fr. 2 Szász Szász – Russula graveolens Romell 2 Füglistaler DB BP 101831 Bühler Laber BP 101832 Russula nigricans (Bull.) Fr. 2 Albert Albert – Russula pectinatoides Peck 2 Bühler DB BP 101833 Russula undulata Velen. 1 Bellù Bellù – Sarcodontia spumea (Sowerby) Spirin 1 Saar Saar HSI (= Spongipellis spumeus) 5 Wasstorp Siller – Schizophyllum amplum (Lév.) Nakasone 3 Szász Szász – (= Auriculariopsis ampla) Schizophyllum commune Fr. 1 R. Le Coz R. Le Coz – 2 Bellù Bellù – 5 DB DB – Schizopora carneolutea (Rodway et Cleland) 1, 2 Siller Siller HSI Kotl. et Pouzar Schizopora paradoxa (Schrad.) Donk 1, 2 Bellù Bellù HSI Scleroderma areolatum Ehrenb. 4 Bellù Bellù – Scleroderma bovista Fr. 1 Jeppson Jeppson – 2 Bellù Bellù – Scleroderma citrinum Pers. 1 Bamberger Bamberger – 2 Bellù Bellù –

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 65

2. függelék (folyt.) / Appendix 2 (cont.) Taxon Lelőhely / Leg. Det. Herb. Locality Scleroderma verrucosum (Bull.) Pers. 2 Ohenoja Jeppson MJ 8853 4 Ohenoja Jeppson BP 101877 Skeletocutis amorpha (Fr.) Kotl. et Pouzar 2 Siller Siller HSI Skeletocutis nivea (Jungh.) Jean Keller 1 Saar Saar HSI *Steccherinum bourdotii Saliba et A. David 2 Ohenoja Siller HSI 3 Ohenoja Siller OU Steccherinum fimbriatum (Pers.) J. Erikss. 2 Bellù Bellù HSI Steccherinum ochraceum (Pers.) Gray 1 Wasstorp Wasstorp – 2, 4, 5 Bellù Bellù – *Steccherinum robustius (J. Erikss. et S. 4 Siller Siller BP 101870 Lundell) J. Erikss. Stereum hirsutum (Willd.) Pers. 1, 2, 4, 5 Bellù Bellù – Stereum ochraceum Lloyd 2 ? ? – Stereum rugosum Pers. 5 Wasstorp Wasstorp HSI Stereum subtomentosum Pouzar 1, 2 Forstinger Siller HSI 3 Wasstorp Wasstorp HSI 4 Siller Siller – 5 Bellù Bellù – Strobilurus tenacellus (Pers.) Singer 2 Siller Siller – Stropharia caerulea Kreisel 3 Takács Noordeloos BP 101853 Stropharia inuncta (Fr.) Quél. 4 Kutszegi Albert – Trametes gibbosa (Pers.) Fr. 1, 4 Saar Saar – 5 Bellù Bellù – Trametes hirsuta (Wulfen) Lloyd 1, 5 Bellù Bellù – 4 Franzén Franzén HSI Trametes ochracea (Pers.) Gilb. et Ryvarden 1, 4, 5 Bellù Bellù – Trametes pubescens (Schumach.) Pilát 2 Forstinger Forstinger – Siller Siller HSI Trametes suaveolens (L.) Fr. 5 Bellù Bellù – Trametes trogii Berk. 1 Saar Saar – (= Funalia t.) 3 DB DB BP 101854 Trametes versicolor (L.) Lloyd 1, 3 Rohner Rohner – 2, 4, 5 Bellù Bellù – Tremella mesenterica Schaeff. 1 Kovács Kovács – 2 Bocheren Bocheren – 3 Schrimpl Schrimpl – 5 Siller Siller – Trichaptum biforme (Fr.) Ryvarden 1 Saar Benedek – 2 Hauke, Saar – Kowalenko 3 Bellù Bellù HSI 4 Hausknecht Hausknecht L 5 Pálfalviné DB OU Tricholoma album (Schaeff.) P. Kumm. 1 Finy Finy – 2 Takács, Albert, DB, BP 101834 Laber Laber Tricholoma populinum J. E. Lange 1 Kovács Kovács – 2 Cester, Kob Rossi – 3 R. Le Ny R. Le Coz – 4 Takács, Albert, DB BP 101878 Geml, Finy

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 66 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L.

2. függelék (folyt.) / Appendix 2 (cont.) Taxon Lelőhely / Leg. Det. Herb. Locality Tricholoma sejunctum (Sowerby) Quél. 1 Rimóczi Rimóczi RI Tricholoma sulphureum (Bull.) P. Kumm. 1 Bellù Bellù – Tricholoma ustale (Fr.) P. Kumm. 1 Bellù Bellù – Tricholoma ustaloides Romagn. 1 Rimóczi Rimóczi RI Tubaria furfuracea (Pers.) Gillet 1 Bellù Bellù – 2 Finy Finy BP 101835 Tuber brumale Vittad. 5 Nagy I. Nagy I. – *Tulostoma cyclophorum Lloyd 3c Jeppson Jeppson MJ 8862 AL 63/10 Tulostoma fimbriatum Fr. 2a Jeppson Jeppson BP 101836 3b Jeppson Jeppson MJ 8861 Typhula erythropus (Pers.) Fr. 4 Neuhäusler Bühler BP 101879 Tyromyces chioneus (Fr.) P. Karst. 5 Bellù Bellù – Tyromyces subcaesius A. David 1 Forstinger Forstinger BP 101806 4 Forstinger Forstinger – Volvariella gloiocephala (DC.) Boekhout et 2 R. Le Coz R. Le Ny – Enderle Vuilleminia comedens (Nees) Maire 1 Siller Siller – *Xerocomus cisalpinus Simonini, H. 2 Albert Albert, DB BP 102021 Ladurner et Peintner Xerula longipes (Bull.) Maire 1 Siller Siller – 4 Saar Saar – Xerula radicata (Relhan) Dörfelt 3, 5 Bellù Bellù – Xylaria hypoxylon (L.) Grev. 1 Takács, Takács, – Szőke Szőke Xylaria longipes Nitschke 2 Takács Siller – Xylaria polymorpha (Pers.) Grev. 2 Hauke, Hauke, – Kowalenko Kowalenko 3 Kovács Kovács – 4 Franzén Franzén – Xylobolus frustulatus (Pers.) Boidin 5 Siller Siller HSI

Mikol. Közlem., Clusiana 49(1–2), 2010 1. ábra / Fig. 1. Clitocybe anisata Velen. – Bátorliget (Fényi-erdő), (DB 3780). Fotó / Photo: Dima B. (DIMA és mtsai cikkéhez, lásd a 10. oldalon / see on page 31)

2. ábra / Fig. 2. Entoloma bisporigerum (P. D. Orton) Noordel. – Vámosatya (Bockerek-erdő) (BP 101788). Fotó / Photo: Dima B. (DIMA és mtsai cikkéhez, lásd a 15. oldalon / see on page 36) 3. ábra / Fig. 3. Cortinarius argutus Fr. – Vámosatya (Bockerek-erdő) (BP 101777). Fotó / Photo: Albert L. (DIMA és mtsai cikkéhez, lásd a 12. oldalon / see on page 33) A B

4. ábra / Fig. 4. Steccherinum robustius (J. Erikss. et S. Lundell) J. Erikss. – Bátorliget (Fényi- erdő) (BP 101870). Fotó / Photo: (A) Siller I., (B) Kutszegi G. (DIMA és mtsai cikkéhez, lásd a 24. oldalon / see on page 42) 5. ábra / Fig. 5. Exidia recisa (Ditmar) Fr. – Vámosatya (Bockerek-erdő) (BP 101789). Fotó / Photo: Dima B. (DIMA és mtsai cikkéhez, lásd a 15. oldalon / see on page 36)

6. ábra / Fig. 6. Flammulaster granulosus (J. E. Lange) Watling – Kállósemjén (Nagymohos) (FP, RI). Fotó / Photo: Albert L. (DIMA és mtsai cikkéhez, lásd a 16. oldalon / see on page 37) 7. ábra / Fig. 7. Hebeloma pusillum J. E. Lange – Kállósemjén (Nagymohos) (DB 3772). Fotó / Photo: Dima B. (DIMA és mtsai cikkéhez, lásd a 18. oldalon / see on page 39)

8. ábra / Fig. 8. Hypholoma subericaeum (Fr.) Kühner – Bükk (Miskolc, Csanyik-völgy) (BP 101882). Fotó / Photo: Dima B. (DIMA és mtsai cikkéhez, lásd a 19. oldalon / see on page 40) 9. ábra / Fig. 9. Mycena pseudocorticola Kühner – Kállósemjén (Nagymohos) (BP 101846). Fotó / Photo: Dima B. (DIMA és mtsai cikkéhez, lásd a 20. oldalon / see on page 41)

10. ábra / Fig. 10. Naucoria scolecina (Fr.) Quél. – Kállósemjén (Nagymohos) (BP 101849). Fotó / Photo: Albert L. (DIMA és mtsai cikkéhez, lásd a 21. oldalon / see on page 42) 11. ábra / Fig. 11. Paxillus obscurisporus C. Hahn – Vámosatya (BP 101802). Fotó / Photo: Dima B. (DIMA és mtsai cikkéhez, lásd a 21. oldalon / see on page 42)