Oktatás És Írni-Olvasni Tudás a Rába És a Mura Közötti Többnyelvű

Total Page:16

File Type:pdf, Size:1020Kb

Oktatás És Írni-Olvasni Tudás a Rába És a Mura Közötti Többnyelvű MARIBORI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDÁNYI KAR MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANSZÉK, TÖRTÉNELEM TANSZÉK OKTATÁS ÉS AZ ÍRNI-OLVASNI TUDÁS A RÁBA ÉS A MURA KÖZÖTTI TÖBBNYELVŰ TERÜLETEN 1880 ÉS 1910 KÖZÖTT ŠTAMPAH MIHA LENDVA, 2016 I Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv ésIrodalom Tanszék, Történelem Tanszék SZAKDOLGOZAT Oktatás és írni-olvasni tudás a Rába és a Mura közötti többnyelvű területen 1870 és 1910 között GRADUATION THESIS Education and literacy in the multilingual area among the rivers of Raba and Mura from 1870 to 1910 Mentorok: red. prof. dr. Kolláth Anna Szerző: Štampah Miha red. prof. dr. Matjaţ Klemenčič Társmentorok: dr. Kovács Attila doc. dr. Hozjan Andrej Lendva, 2016 Magyar nyelvi lektor: doc. dr. N. Császi Ildikó Szlovén nyelvi lektor: doc. dr. Anja Benko Fordítók: Novák Császár Jolán, Vida Vesna, Vörös Koni, Koren Brigita (ang.) KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönöm: - Kovács Attila mentoromnak a témaválasztásnál való irányadást és segítséget. Korrekt hozzáállásáért, motiváló és segítőkészségéért mindig hálás leszek; - Hozjan Andrej professzor úrnak, aki egyetemi éveim alatt reális életszemléletével, olykor szarkasztikus, de helyénvaló tanácsaival többször a „helyes vágányra terelt”; - Matjaţ Klemenčič professzor úrnak, aki elfogadta a kívánt témát, és rávilágított néhány fontos kisebbségi kérdésre; - Kolláth Anna professzor asszonynak, akinek jósága, törődése és pozitív kisugárzása átitatta egyetemi éveimet; - Minden fordítónak, lektornak az elvégzett munkát, abban a rövid időszakban, ami a rendelkezésükre állt; - NaĎ Évának, Szolarics Dorisznak, Gönc Rokinak, Krajnc Sebinek, Milič Mihának és Nagy Bélanak – a segítséget, amit kaptam tőlük; - A családomnak, barátaimnak és mindazoknak, akik hittek bennem. Koroška cesta 160 2000 Maribor IZJAVA Spodaj podpisani Miha Štampah, rojen 21. januarja 1988, študent Filozofske fakultete Univerze v Mariboru, smer Madţarski jezik s knjiţevnostjo in Zgodovina, izjavljam, da je diplomsko delo z naslovom Šolstvo in pismenost v večjezičnem prostoru med rekama Rabo in Muro od 1870 do 1910, nastalo pod mentorstvom red. prof. dr. Anne Kolláth in red. prof. dr. Matjaţa Klemenčiča, avtorsko delo. V diplomskem delu so uporabljeni viri in literatura ustrezno navedeni; besedila niso prepisana brez navedbe avtorjev. __________________________________ (podpis študenta) Lendava, 28. 3. 2016 IZJAVA O ISTOVETNOSTI TISKANE IN ELEKTRONSKE RAZLIČICE ZAKLJUČNEGA DELA IN IZJAVA O OBJAVI OSEBNIH PODATKOV DIPLOMANTOV Ime in priimek diplomanta: Miha Štampah Vpisna številka: 61244041 Študijski program: Madţarski jezik s knjiţevnostjo in Zgodovina Naslov diplomskega dela: Šolstvo in pismenost v večjezičnem prostoru med rekama Rabo in Muro od 1870 do 1910 Mentorja: red. prof. dr. Anna Kolláth in red. prof. dr. Matjaţ Klemenčič Somentorja: dr. Attila Kovács in doc. dr. Andrej Hozjan Spodaj podpisani Miha Štampah izjavljam, da sem za potrebe arhiviranja oddal elektronsko različico zaključnega dela v Digitalno knjiţnico Univerze v Mariboru. Diplomsko delo sem izdelal sam ob pomoči mentorjev in somentorjev. V skladu s 1. odstavkom 21. člena Zakona o avtorskih in sorodnih pravicah dovoljujem, da se zgoraj navedeno zaključeno delo objavi na portalu Digitalne knjiţnice Univerze v Mariboru. Tiskana različica diplomskega dela je istovetna elektronski, ki sem jo oddal za objavo v Digitalno knjiţnico Univerze v Mariboru. Podpisani izjavljam, da dovoljujem objavo osebnih podatkov, vezanih na zaključek študija (ime, priimek, leto in kraj rojstva, datum diplomiranja, naslov diplomskega dela) na spletnih straneh in v publikacijah Univerze v Mariboru. Podpis diplomanta: _________________________ Lendava, 26. 2. 2016 ÖSSZEGZÉS ÉS KULCSSZAVAK A szakdolgozat témája a magyarországi oktatásügy fejlődésének, valamint az írni- olvasni tudás állapotának bemutatása a Rába és a Mura folyók által határolt Muravidéken és Rábavidéken 1870 és 1910 között. A diplomadolgozatelsődleges célja bemutatni, milyen formában és mértékben hatott az 1868-ban elfogadott, Eötvös József által kidolgozott népoktatási törvény az oktatásra és ebből kifolyólag az írni-olvasni tudók arányára a kutatott területen. A munkám során figyelembe vettem a témával kapcsolatos magyar és szlovén szakirodalmat, forráskiadványokat, valamint az 1880-as, 1900-as és az 1910-es népszámlálások adatait. A dolgozat eredményei igazolják a törvény létjogosultságát és sikerességét. A jogszabály elsődleges célja a lakosság minél nagyobb arányú bevonása az oktatási folyamatokba, és ezáltal az analfabetizmus minél sikeresebb felszámolása eredményes volt. A statisztikai adatok alapján 1880-ban Muravidéken az összlakosság 28,5%-a tudott írni és olvasni. Rábavidéken ez az arány 21,7% volt 1880-ban. Harminc évvel később, 1910-ben Muravidék lakosságának 61,2%-a tudott írni és olvasni, míg Rábavidéken 58,9%-a. Kulcsszavak: Muravidék, Rábavidék, Eötvös József, 1868-as népoktatási törvény, oktatás, írni-olvasni tudás. SUMMARY AND KEY WORDS The theme of the thesis is to introduce in which rate and form the law of people's education from the year 1868 prepared by József Eötvös influenced education and consequently also the rate of literacy in the analized area. Preparing the thesis I considered Hungarian and Slovenian literature and sources connected to the addressed theme together with the census of the years 1880, 1900 and 1910. The results obtained during the research justified the urgency and eligibility of the law. The primary goal of the law, the largest possible inclusion of population into educational processes with simultaneous elimination of illiteracy was successfully achieved. Based on statistic facts from 1880, 28,5% of the population in Prekmurje could read and write. In Porabje the relation was 21,7%. Thirty years later in 1910 the rate of literacy in Prekmurje had raised to 61,2% and in Porabje to 58,9%. Key words: Prekmurje, Porabje, József Eötvös, , the law of people's education from the year 1868, education, literacy TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETŐ ................................................................................................................ 1 2 A HELYSÉGNÉVVÁLTOZÁSOK MAGYARÁZATA ........................................... 3 3 AZ OKTATÁSÜGY MAGYARORSZÁGON A KEZDETEKTŐL A KIEGYEZÉSIG ................................................................................................................ 13 3.1 A magyar oktatásfejlődés történetének áttekintése ........................................ 13 3.2 A modern oktatási rendszer kiépítése a 19. század második felétől a kiegyezés 17 3.3 A muravidéki népoktatás áttekintése ............................................................... 22 4 AZ 1868. ÉVI NÉPISKOLAI TÖRVÉNY – A MODERN KULTÚRA MEGALAPOZÁSA .......................................................................................................... 28 4.1 Az 1868-as népiskolai törvény .......................................................................... 29 5 AZ OKTATÁSI HÁLÓZATRENDSZER ................................................................ 38 5.1 A modern oktatási rendszer kiépítése .............................................................. 38 5.2 A magyar tanügyigazgatás és kiadásai .............................................................. 47 5.3 Az iskolahálózat ................................................................................................. 51 6 AZ ÍRNI-OLVASNI TUDÁS A MURAVIDÉKEN ÉS A RÁBAVIDÉKEN ......... 74 6.1 Az 1880-as népszámlálás adatai ....................................................................... 74 6.2 Az 1900-as népszámlálás adatai ....................................................................... 79 6.3 Az 1910-es népszámlálás adatai ....................................................................... 84 6.4 Az összlakosság és az írni-olvasni tudók arányának alakulása a Rába és a Mura közti területen 1880 és 1910 között ............................................................................. 89 6.5 Az írás-olvasás tudásáról szóló adatok analízise és szintézise .......................... 187 7 AZ ISKOLAHÁLÓZAT BŐVÜLÉSE ................................................................... 192 7.1 A csáktornyai tanítóképző létrehozása ........................................................... 197 8 ÖSSZEGZÉS .......................................................................................................... 202 9 FORRÁS ÉS IRODALOM ..................................................................................... 205 CSATOLMÁNYOK ....................................................................................................... 208 1 BEVEZETŐ Az oktatás ez egyik legfontosabb társadalmi folyamat, amelynek többek között személyiségformáló szerepe is van. Az egyének pedig személyiségük létével különféle közösségeket alkotnak. A közösségek hatnak a globális társadalmi változásokra és ezzel magára a világ egészére. A szakdolgozatom célja bemutatni az oktatást és az írni-olvasni tudás fejlődését a Rába és a Mura folyók közti többnyelvű területen 1880 és 1910 között. Olyan adatok kerülnek közlésre a szakdolgozatban, amelyek első ízben lesznek publikálva – gondolok itt az írni- olvasni tudás kutatásának eredményeirea Muravidéken és a Rábavidéken. Az adatokból következtetéseket vonhatunk le, hogy a különböző történelmi korszakokon keresztül (reformáció, ellenreformáció, abszolutizmus) hogyan jutott el Magyarország és a benne élő nemzetek a modern oktatás alapjáig, aminek alapköve az Eötvös József által megalkotott 1868-as népoktatási törvény, vagyis hivatalos nevén az
Recommended publications
  • Etnikai Térstruktúra, Asszimiláció És Identitás a Történelmi Vas Megyében
    Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék ETNIKAI TÉRSTRUKTÚRA , ASSZIMILÁCIÓ ÉS IDENTITÁS A TÖRTÉNELMI VAS MEGYÉBEN PhD-értekezés Balizs Dániel Témavezet ő Dr. Bajmócy Péter egyetemi docens Szeged 2015 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ............................................................................................................................................ 2 1.1. Problémafelvetés ......................................................................................................................... 2 1.2. Célkit űzések ................................................................................................................................ 3 2. Szakirodalmi el őzmények ................................................................................................................. 5 2.1. Földrajzi és történeti munkák ...................................................................................................... 5 2.2. A kutatásban szerepl ő fontosabb fogalmak ................................................................................. 6 3. Adatbázis, módszerek ..................................................................................................................... 12 3.1. Az adatok forrásai ..................................................................................................................... 12 3.2. Az adatbázis felépítésével kapcsolatos problémák ..................................................................
    [Show full text]
  • 2020 12 Novine-St.-41
    GLASILO OBČINE GORNJI PETROVCI LETN. XXV • ŠT. 41 • 23. DECEMBER 2020 • ISSN 2738-4691 SREČNO 2021! NOVINE, številka 41 Uvodnik Drage bralke in dragi bralci! Pričakovanja, želje polne ne smo začeli postavljati znova in se hkrati »boriti optimizma ter načrti na z mlini na virus«, pri čemer so žal nekateri omaga- osebni ali družbeni ravni li, drugi z veliko mero previdnosti skušali vendarle ob vstopu v letu 2020 so se postopoma uresničevati svoje naloge in zadane ci- z mesecem marcem začeli lje. Ob izteku tega čudnega leta, kot je naslovljen podirati in spreminjati, pa- tudi eden izmed prispevkov v Novinah, ki so pred dati kot domine, ki smo si vami in za vas, pa vsaj potihem vsi upamo, da bo jih skrbno postavljali. Ves v letu 2021 »veter spremenil smer in odpihnil vi- svet je nekako obstal, jut- rus«, ki nam je spremenil in zaznamoval življenja, dr. Klaudija Sedar rišnji dan je postal nego- postavil hudo preizkušnjo z oviro, ki jo še vedno tov, način življenja pa ubral novo smer, prilagojeno premagujemo. koronavirusu. Po spomladanski epidemiji smo vsak Pogled na leto, ki se izteka, mineva ob prisotnosti zase in skupaj poskušali nadoknaditi zamujeno, vrniti življenje sebi, drug drugemu, kraju, mestu, koronavirusa, kateremu je vse od marca prilagojen svetu in se vrniti v ustaljen ritem. Vsak svoje domi- sleherni korak, dogodek, nemalo kateri načrtovan tudi odpovedan in/ali prestavljen na ugodnejše VSEBINA razmere. Zaustavitev javnega življenja in omejitev pristnih medčloveških odnosov je vplivala na vse Uvodnik 2 sfere življenja. Utrip tega v Občini Gornji Petrov- Investicije 3 ci podajajo zapisi v letošnji številki Novin, kate- Občinski praznik 7 rih vsebina je na prvi pogled običajna, pa vendar drugačna, saj je prepletena z novim, spremenjenim Krajinski park Goričko 9 načinom toka življenja.
    [Show full text]
  • Javne Poti (JP) V Naseljih in Med Naselji So
    Stran 5256 / Št. 69 / 9. 10. 1998 Uradni list Republike Slovenije 5. èlen Javne poti (JP) v naseljih in med naselji so: Zap. Št. ceste Zaèetek Potek ceste Konec Dolžina Namen Preostala št. ali ceste ali ceste ali ceste v uporabe dolžina odseka odseka odseka obèini ceste (v m) v sosednji obèini (v m) 12 3 4 5 6 7 8 1. 835300 JP 833100 STRUKOVCI - SKAKOVCI (PREK LEDAVE)RIII 715 0.328 MP 0.430 2. 833100 LC 197010 TOPOLOVCI - ZGORNJI STRUKOVCI LC333020 0.782 MP 1.744 3. 854020 JP 833160 DOMAJINSKI VRH - DOMAJINCI LC333030 2.178 MP 0.240 4. 530010 LC 197010 TOPOLOVCI - POKOPALIŠČE MRLIŠKA VEŽA 0.410 MP 5. 530020 JP 833100 TOPOLOVCI - BEZNOVCI JP833120 1.218 MP 6. 530030 JP 530010 TOPOLOVCI-DOMAJINCI LC333030 0.710 MP 7. 530040 JP 854020 DOMAJINSKI VRH - KRAŠČI (HARI) LC197010 0.645 MP 8. 530050 JP854020 DOMAJINSKI VRH DO HIŠE H. ŠT. 54 0.582 MP 9. 530060 JP 854020 DOMAJINCI NA BREGU - DO HIŠE H. ŠT. 56 0.360 MP 10. 530070 JP 854020 DOMAJINCI NA BREGU - DO HIŠE H. ŠT. 0.115 MP 11. 530080 JP 854020 DOMAJINCI - VADARCI JP833150 0.342 MP 12. 530090 LC 354060 GERLINCI - SOMBOTEL H. ŠT. 0.173 MP 13. 530100 LC 354060 GERLINCI - PRI GORI G.C. 905 0.935 MP 14. 530110 LC 030010 GERLINCI - KOVAÈ H. ŠT. 54 1.750 MP 15. 530120 LC 030010 GERLINCI - MUHIÈ H. ŠT. 0.307 MP 16. 530130 LC 354120 JAUKOV BREG-GOMBOC H. ŠT. 55 0.515 MP 17. 530140 LC 354120 GERLINCI - ŠEMENOVE GRABE H.
    [Show full text]
  • Za Casopis.Indd
    Spoštovane občanke, Spoštovani občani! male pridelovalce zelenjave iz naše obči- ne), Kandidatke in kandidati liste STRANKA MLADIH – ZELENI EVROPE vas • z vidika kmetijstva je v večini vasi potrebna koma- uvodoma najprej lepo pozdravljamo! Smo dinamična skupina priljubljenih, sacija (Čikečka vas, Selo, Fokovci, itd.) poštenih ljudi, ki ima dosti življenjske energije, smo mladi in mladi po srcu. • ekološki turizem, kot pomembna razvojna Kandidati prihajamo iz vseh predelov občine in smo prav vsi odprti za po- smernica Slovenije, trebe ljudi, za vse interesne skupine, predvsem pa tudi za pogosto pozabljene • večja promocija in razvoj lovskega turizma, saj ima- potrebe NAVADNEGA OBČANA. mo v občini dobre naravne danosti kar se tiče divja- Kandidatke in kandidati smo ob svoji kandidaturi ugotovili, da je po- di (vzgled bi nam lahko bili Madžari), trebno v naši občini nameniti prostor številnim projektom in vsebinam, • v povprečju zadnjih petih let je bila samooskrba nekatere vam predstavljamo: z zelenjavo v Sloveniji manj kot 40%. Na podla- • prostor v vrtcih za vse otroke in brezplačne vrtce, gi dejstev, ki jih navaja Urad za makroekonomske • izgradnja subvencioniranih stanovanj za mlade družine (npr. v Mora- analize in razvoj, se da ugotoviti, da bi lahko v Ob- vskih Toplicah, Goričko), da mladi ne odhajajo iz občine v mesta (sub- čini Moravske Toplice še bolj intenzivno podpirali vencionirano bivanje in nakupi zemljišč), razvojne potenciale pridelave in predelave zelenja- • izgradnja uličnih razsvetljav, s poudarkom na varčevanju električne ener- ve ter oblikovali inovativno marketinško strategijo gije, občine za prodajo zelenjave na domačem trgu in • pogostejša košnja trave, predvsem ob stranskih cestah, in pogostejše či- izvoz v druge države EU.
    [Show full text]
  • RODILNIŠKA OBLIKA PANONSKIH, ŠTAJERSKIH in BELOKRANJSKIH KRAJEVNIH IMEN NA ‑CI, ‑OVCI/‑EVCI, ‑INCI (TIP BELTINCI – IZ BELTINEC/BELTINCEV) Mojca Horvat
    RODILNIŠKA OBLIKA PANONSKIH, ŠTAJERSKIH IN BELOKRANJSKIH KRAJEVNIH IMEN NA ‑CI, ‑OVCI/‑EVCI, ‑INCI (TIP BELTINCI – IZ BELTINEC/BELTINCEV) Mojca Horvat Uvod Odgovor na vprašanje, kako se v knjižnem jeziku glasi množinska rodilniška oblika samostal- nikov moškega spola, ki se sklanjajo po prvi moški sklanjatvi, je povsem neproblematičen (tip škorci – škorcev oz . konji – konjev/konj) . Kot kaže, pa ta neproblematičnost velja le za občno-, ne pa tudi za lastnoimensko izrazje, in sicer za krajevna imena, ki kot del organskega pola jezika v svojem izvornem okolju pogosto živijo povsem svojo zgodbo ter tam z vsemi svojimi značilnostmi delujejo nevtralno in sistemsko, izven izvornega okolja, npr . v knjižnem jeziku, pa ne . Enega izmed pojavov, ki na regionalnem nivoju odstopa od norme knjižnega jezika, je zaslediti pri krajevnih imenih na -ci, katerih rodilniška oblika (kot odgovor na vprašanje Odkod si?) ni enaka knjižni na -ev, pač pa se na območju panonske, deloma tudi štajerske narečne skupine in belokranjskih narečij ta glasi na -(e)c (npr . Beltinec, Juršinec, Večeslavec, Pavlovec, Žiberc, Pribinec), ki je tam značilna le za tu obravnavana krajevna imena, ne pa tudi za občna imena, pri katerih v razmerju do knjižnega jezika ni razlik (npr . žganci – žgancev in ne *žganec) 1. Razlikovanje med narečno in knjižno rodilniško obliko krajevnih imen na -ci (tip Beltinci:2 nar . Beltinec : knjiž . Beltincev) izhaja iz dejstva, da je v lokalni/narečni obliki prisoten odraz moškega sklanjatvenega vzorca s prvotno tvorbo rodilnikov množine z ničto končnico, ki se v knjižni normi pojavlja še pri samostalniku konj, v knjižni obliki obravnavanih krajevnih imen pa je kot v občnoimenskem izrazju posplošena u-jevska končnica -ov/-ev .
    [Show full text]
  • Hármas Határok Néprajzi Értelmezésben an Ethnographic Interpretation of Tri-Border Areas
    HÁRMAS HATÁROK NÉPRAJZI ÉRTELMEZÉSBEN AN ETHNOGRAPHIC INTERPRETATION OF TRI-BORDER AREAS HÁRMAS HATÁROK NÉPRAJZI ÉRTELMEZÉSBEN Szerkesztő Turai Tünde Budapest, 2015 Hármas határok néprajzi értelmezésben An Ethnographic Interpretation of Tri-Border Areas Szerkesztő Turai Tünde A kutatási program vezetője Balogh Balázs Fordítók Rachel Jane Maltese és Vásárhelyi Ágnes Tördelő Komor Judit Borítótervező Szilágyi Levente ISBN 978-963-567-062-8 © MTA BTK Néprajztudományi Intézet A kiadásért felelős az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Főigazgatója. Megjelent az OTKA támogatásával (NK 84283). A nyomdai munkákat a Kapitális Nyomdaipari Kft. végezte. Tartalom Balogh Balázs: Hármas határok vizsgálata / Tri-Border Studies 7 Határkutatás és migráció Mészáros Csaba: A határkutatás néprajzi megközelítései 13 Balogh Balázs: Vázlat a magyarországi migrációs folyamatokról (Áttekintés a migránshullámot megelőző száz esztendőről) 26 Helena Ruotsala: „Ez a határ akkoriban még nem volt itt.” Transznacionalizmus és multilokalitás Tornio és Haparanda testvérvárosokban 36 Gráfik Imre: A hely… amely hármas határ (és konferenciá/zó/k helyszíne) 53 Magyar-osztrák-szlovén hármas határ Mészáros Csaba: A kvalitatív kutatás esélyei a magyar-osztrák-szlovén hármas határ térségében 73 Bednárik János: „Langsam wochs ma zam”, avagy lassan összenövünk? A magyar-osztrák-szlovén hármashatár-régió néhány gyenge kötése 85 Mód László: „A határ, ami elválaszt és összeköt.” Emlékművek és ünnepek a magyar-szlovén államhatáron 95 Kardos Ferenc: Határon átjáró és határt kerülő
    [Show full text]
  • POROČILO O Reviziji Poslovanja OBČINE MORAVSKE TOPLICE Za Obdobje 1995−1999, S Poudarkom Na Letu 1998
    RAČUNSKO SODIŠČE REPUBLIKE SLOVENIJE Na podlagi prvega odstavka 24. člena Zakona o računskem sodišču (Uradni list RS, št. 48/94) in 23. člena Poslovnika Računskega sodišča Republike Slovenije (Uradni list RS, št. 20/95) izdaja pristojna članica računskega sodišča naslednje predhodno POROČILO o reviziji poslovanja OBČINE MORAVSKE TOPLICE za obdobje 1995−1999, s poudarkom na letu 1998 Številka: 1215-35/99-43 Ljubljana, 5. april 2000 KAZALO MNENJE ................................................................................................................................................4 PRIPOROČILA ......................................................................................................................................7 PREDSTAVITEV OBČINE...................................................................................................................8 1 Osnovne informacije o občini.............................................................................................................8 2 Sprejemanje in veljavnost proračunskih predpisov...........................................................................11 UGOTOVITVE ....................................................................................................................................12 1 Upoštevanje proračuna za leta 1995−1998 .......................................................................................12 2 Poslovne knjige in računovodski izkazi............................................................................................14
    [Show full text]
  • UNIVERZA V MARIBORU FILOZOFSKA FAKULTETA Oddelek Za Slovanske Jezike in Književnosti
    UNIVERZA V MARIBORU FILOZOFSKA FAKULTETA Oddelek za slovanske jezike in književnosti Diplomsko delo Brigita Klujber Varga Maribor, 2012 UNIVERZA V MARIBORU FILOZOFSKA FAKULTETA Oddelek za slovanske jezike in književnosti Diplomsko delo ŽIVLJENJE, DELO IN POMEN AVGUSTA PAVLA V SLOVENSKO-MADŽARSKO- AVSTRIJSKEM PROSTORU Mentor: Kandidatka: Red. prof. dr. Marko Jesenšek Brigita Klujber Varga Somentorica: Izr. prof. dr. Anna Kolláth Maribor, 2012 Lektorica: Ivanka Bratkovič, profesorica slovenskega jezika Prevajalec: Márk Szabó, profesor angleškega jezika ZAHVALA Za strokovno pomoč in potrpeţljivost se iskreno zahvaljujem svojemu mentorju, red. prof. dr. Marku Jesenšku, in somentorici, izred. prof. dr. Anni Kolláth, ki sta mi s svojimi idejami in spodbudami pomagala pri nastajanju diplomskega dela. Prisrčno se zahvaljujem gospe Judit Simonné Pavel, ki me je ljubeznivo sprejela in mi priskočila na pomoč pri prebiranju pisem ter mi posredovala podatke o očetu. Za strokovno pomoč se zahvaljujem tudi prof. dr. Károlyu Gadányiju. Zahvaljujem se še ţupanu Občine Cankova, Dragu Vogrinčiču, in gospe Hildi Vogrinčič, ker sta mi omogočila vpogled v gradivo v spominski sobi na Cankovi. Posebej se zahvaljujem svoji druţini, staršem za moralno in finančno pomoč, Dejanu za potrpeţljivost in spodbudne besede. Teu in Davidu pa se opravičujem, ker sta morala pogrešati mamico. Vsem, ki ste verjeli vame, iskrena hvala. IZJAVA Podpisana Brigita Klujber Varga, rojena 10.10.1981, študentka Filozofske fakultete Univerze v Mariboru, smer SLOVENSKI JEZIK S KNJIŢEVNOSTJO IN MADŢARSKI JEZIK S KNJIŢEVNOSTJO, izjavljam, da je diplomsko delo z naslovom ŢIVLJENJE, DELO IN POMEN AVGUSTA PAVLA V SLOVENSKO-MADŢARSKO-AVSTRIJSKEM PROSTORU pri mentorju, red. prof. dr. Marku Jesenšku, avtorsko delo. V diplomskem delu so uporabljeni viri in literatura korektno navedeni, teksti niso prepisani brez navedbe avtorjev.
    [Show full text]
  • Občina Cankova-Tišina
    OBČINA T I Š I N A Nadzorni odbor telefon: (02) 5391 7 10, faks: (02) 53 917 11 Tišina 4, 9251 TIŠINA e-mail: [email protected] internetna stran: www.tisina.si Številka: 011-0001/2015 Datum: 22.12.2015 Na podlagi 46. člena Statuta Občine Tišina (Uradni list RS št. 41/2015) in 31. členom Poslovnika Nadzornega odbora Občine Tišina (Uradni list RS št. 5/2015) je Nadzorni odbor Občine Tišina na . seji, dne sprejel KONČNO POROČILO O OPRAVLJENEM NADZORU »Obnova vaško-gasilskih domov v občini Tišina« 1 UVOD Na podlagi 44. člena Statuta Občine Tišina (Uradni list RS št. 41/2015) in 30. členom Poslovnika Nadzornega odbora Občine Tišina (Uradni list RS št. 5/2015) je Nadzorni odbor Občine Tišina na . seji, dne obravnaval in sprejel osnutek poročila o opravljenem nadzoru: »Obnova vaško-gasilskih domov v občini Tišina«. 2 NADZOR VGD 2.1 Zakonodaja Nadzor je bil opravljen na podlagi naslednjih predpisov: - Statut občine Tišina - Zakon o javnih financah (Uradni list RS, št. 11/11 - uradno prečiščeno besedilo, 14/13 - popr. in 101/13); v nadaljevanju: ZJF), - Uredba o dokumentih razvojnega načrtovanja in postopkih za pripravo predloga državnega proračuna in proračunov samoupravnih lokalnih skupnosti (Uradni list RS, št. 44/07), - Odredba o funkcionalni klasifikaciji javnofinančnih izdatkov (Uradni list RS, št. 43/00), - Pravilnik o programski klasifikaciji izdatkov občinskih proračunov (Uradni list RS, št. 57/05, 88/05- popr.,138/06 in 108/08), - Navodilo o pripravi finančnih načrtov posrednih uporabnikov državnega in občinskih proračunov (Uradni list RS, št. 91/00 in 122/00) Pri pripravi proračuna je potrebno upoštevati tudi podzakonske predpise Zakona o računovodstvu (Uradni list RS, št.
    [Show full text]
  • Odlok O Kategorizaciji Ob Činskih Javnih Cest in Kolesarskih Poti V Ob Čini Gornji Petrovci – Seznam Odsekov Po Kategorijah Z Opombami
    Odlok o kategorizaciji ob činskih javnih cest in kolesarskih poti v Ob čini Gornji Petrovci – seznam odsekov po kategorijah z opombami Lokalne ceste (LC) med naselji v Občini Gornji Petrovci in ceste med naselji v Ob čini Gornji Petrovci in naselji v sosednjih ob činah so: Zap. Za četek Konec Dolžina Preostala dolžina št. Cesta Odsek odseka Opis odseka [m] v sosednji ob čini [m] Opomba 1. 109011 109011 C R3 721 G. Petrovci-Adrijanci-Šalovci C R1 232 3.707 1.271 Šalovci 2. 109021 109021 C 109010 Adrijanci-Markovci C R3 723 1.007 966 Šalovci 3. 109031 109031 C 120140 Lucova-Adrijanci C 109020 2.385 4. 109041 109041 C R3 721 Martinje-Neradnovci C 120140 4.332 5. 109051 109051 C R3 721 Bore ča-Ženavlje C R3 721 3.883 povezava z LC 109121 v enoten odsek 6. 109052 109052 O 109051 Ženavlje-Šulinci C R3 721 1.975 7. 109061 109061 C 197220 Stanjevci C R1 232 1.241 8. 109071 109071 C 197220 G. Petrovci C R3 721 2.317 9. 109081 109081 C 109010 Adrijanci-G. Petrovci C R3 721 1.548 10. 109091 109091 C 109140 Matjašovini-Košarovci C 109130 2.197 11. 109101 109101 C 265110 Križevci-Domanjševci C R3 724 3.231 2.231 Šalovci 12. 109111 109111 C 265110 Križevci-Martini C 109100 1.946 13. 109131 109131 C 265110 Križevci-Kuštanovci-Moš čanci C R1 232 2.571 3.546 Puconci 14. 109141 109141 C 265090 Bokra či-Panovci C 265110 3.139 15. 109151 109151 C 265110 Kan čevci-Kuke č C 109140 2.000 16.
    [Show full text]
  • Geografska Učna Pot Selo Je Učilnica Da V Dolini Kobiljskega Potoka Sta Le Dva Objekta Iz V Naravi
    Informacije: • OŠ Fokovci, Fokovci 32, 9208 Fokovci, T: 02/544 90 20, kontaktna oseba: Suzana Deutsch, T: 041/798–722, ravnateljica.osmsfo@ Geografska guest.arnes.si • Društvo geografov Pomurja, Šolsko naselje 12, 9000 Murska Sobota, drustvo-geografov-po- učna pot [email protected], www.drustvo-geografov- pomurja.si, kontaktna oseba: Drago Balajc, T: 051/840–186, Tatjana Kikec, T: 031/597–459 Selo Majhne kmetije, parcelna razdrobljenost ter agrarna • TIC Moravske Toplice, Kranjčeva 3, 9226 prenaseljenost so vzroki stoletnega odseljevanja go- Moravske Toplice, [email protected], www. ričkega človeka. Posledice tega procesa so vidne v moravske-toplice.com T: 02/538 15 20 propadajočih domovih, opuščenih kmetijskih povr- šinah in v prevladi starega prebivalstva. Znak Rotunda vas bo prijazno vodil po učni poti. Časarov mlin na Ratkovskem potoku z bogato zbirko kmečkega in mlinarskega orodja ter romanska rotun- Geografska učna pot Selo je učilnica da v dolini Kobiljskega potoka sta le dva objekta iz v naravi. Obiskovalci učne poti s pomočjo bogate kulturne dediščine območja. Romanska ro- informacijskih tabel in opazovanja tunda iz 13. stoletja sodi med najpomembnejše kul- spoznajo pokrajino gričev in dolin, turnozgodovinske objekte v Sloveniji in je biser Geo- povezanost narave in človeka. grafske učne poti Selo. Osnovni podatki o učni poti Kje leži: v naseljih Selo in Berkovci na Goričkem v Prekmurju Dostop: po regionalni cesti Murska Sobota – Martjanci – Prosenjakovci, začetek poti je v Selu na parkirišču pri rotundi Postavitev: 2007/2008 Število informacijskih tabel: 16 Dolžina poti: 3 km Zahtevnost: nezahtevna, primerna za družine, kolesarje Potreben čas: 2 uri Komu je namenjena: skupinam, turistom ter vsem, Vodni del učne poti je speljan ob Kobiljskem potoku ki želite nekaj časa preživeti v naravnem okolju in revitalizirani mlaki; na slemenu griča stoji vodnjak, Avtorji učne poti: Drago Balajc, Suzana Deutsch, globok kar 54 metrov.
    [Show full text]
  • Občina Cankova-Tišina
    OBČINA T I Š I N A Občinska uprava telefon: (02) 539 17 10 Tišina 4, 9251 TIŠINA e-mail: [email protected] internetna stran: www.tisina.si POROČILO O IZVRŠITVI SKLEPOV 2. REDNE SEJE OBČINSKEGA SVETA OBČINE TIŠINA z dne 05.02.2019 SKLEP ŠT. 6: POTRDI SE MANDAT ČLANU OBČINSKEGA SVETA OBČINE TIŠINA G. FRANCU PERTOCI IZ PETANJCEV 11. Sklep je bil realiziran. SKLEP ŠT. 7: IMENUJE SE ODBOR ZA GOSPODARSTVO, VARSTO OKOLJA IN GOSPODARSKE JAVNE SLUŽBE V SESTAVI: - MILAN KAROLI, GEDEROVCI 14 – PREDSEDNIK - PETRA KNAUS, MURSKI ČRNCI 45/D – ČLANICA - ŠTEFAN KRANČIČ, BOREJCI 3 – ČLAN - OTO FLISAR, BOREJCI 25 – ČLAN - ZLATKO HAHN, VANČA VAS 78 – ČLAN - MARIJA RIBAŠ, MURSKI ČRNCI 54/A – ČLANICA - GYÖREK ROBERT, MURSKI ČRNCI 45/A – ČLAN Sklep je bil realiziran. Imenovani so prejeli sklepe. SKLEP ŠT. 8: IMENUJE SE ODBOR ZA NEGOSPODARSTVO IN JAVNE SLUŽBE DRUŽBENIH DEJAVNOSTI V SESTAVI: - MIRO BERKE, GRADIŠČE 69/A – PREDSEDNIK - GINA KULIČ, KRAJNA 30 – ČLANICA - RUDOLF HORVAT, VANČA VAS 67/B – ČLAN - DANIJEL KOVAČ, VANČA VAS 57 – ČLAN - ERNEST SERDT, MURSKI ČRNCI 54/C - ČLAN - STANISLAV GOMBOC, TIŠINA 42/A – ČLAN - MITJA STOJISAVLJEVIČ, SODIŠINCI 18 – ČLAN Sklep je bil realiziran. Imenovani so prejeli sklepe. SKLEP ŠT. 9: IMENUJE SE ODBOR ZA PROSTORSKO PLANIRANJE IN GOSPODARJENJE Z NEPREMIČNINAMI V SESTAVI: - VINKO GAJŠT, TROPOVCI, KOLESARSKA 60 – PREDSEDNIK - FRANC KOVAČ, PETANJCI 18/A – ČLAN - MIRO BERKE, GRADIŠČE 69/A – ČLAN - FRANC PERTOCI, PETANJCI 11 – ČLAN - DUŠAN RADIČ, TROPOVCI, JORDAN 28 – ČLAN - FRANC GIBIČAR, GEDEROVCI 36 – ČLAN - ANDREJA MERKLIN, MURSKI ČRNCI 10 – ČLANICA Sklep je bil realiziran. Imenovani so prejeli sklepe. SKLEP ŠT.
    [Show full text]