Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Előzetes Integrált Területi Programja

melléklet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének …/2021.(….) határozatához

2021-2027

2021. június

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Integrált Területi Cím Programja Verzió 1.0 Megyei közgyűlési határozat [határozat száma és megnevezése] száma és dátuma [határozat megjelenésének dátuma]

Kormánydöntés [határozat száma és megnevezése / IH jóváhagyó határozatszáma / IH levél iktatószáma] jóváhagyó levél iktatószáma és dátuma: [határozat megjelenésének / kiértesítés dátuma] Finanszírozó operatív Terület- és Településfejlesztési Operatív Program program: Plusz (TOP Plusz) Érintett földrajzi terület: Borsod-Abaúj-Zemplén megye

ITP felelős szervezet: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surmann Antal ITP felelős szervezet kapcsolattartó: Területfejlesztési, Tervezési és Stratégiai Osztály, osztályvezető ITP felelős szervezet címe: 3525 Miskolc, Városház tér 1.

Miskolc, 2021. [június]

Tartalomjegyzék

0. Verziókövetés ...... 4 1. Az Integrált Területi Program (ITP) 2021-27 viszonya a területfejlesztési program céljaihoz ...... 5 2. A megye külső kapcsolatrendszerének vizsgálata ...... 10 2.1. A megyehatáron átnyúló együttműködések, terjedési tendenciák, megyén átívelő fejlődési tengelyek ...... 10 2.2. A megye országhatáron átnyúló együttműködései...... 12 2.3. Ágazati kapcsolódások...... 13 3. A megye belső területi kapcsolatrendszerének vizsgálata ...... 15 3.1. Város-vidék kapcsolatrendszerek B.-A.-Z. megyében ...... 15 3.1.1. Funkcionális várostérségek ...... 16 3.2. Területfejlesztési szempontból kiemelt térségek...... 16 3.2.1. Komplex Programmal fejlesztendő járások ...... 16 3.2.2. Felzárkózó Települések hosszú távú programja, Kedvezményezett Települések Gazdaságélénkítő Programja ...... 17 3.2.3. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kiemelt térségei ...... 17 4. Az ITP 2021-27 fejlesztési célterületeinek kijelölése – A megyei forrásfelhasználási módok ...... 20 4.1 Forrásfelhasználási módok ...... 20 4.1.1 Fenntartható városfejlesztés ...... 20 4.1.2 Kiemelt kedvezményezettek ...... 20 4.1.3 Fejlesztési célterületek ...... 21 5. A projektkiválasztás az ITP 2021-27 alapján - településdifferenciálás ...... 25 6. A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer szükségessége és kapcsolata az ITP 2021-27 dokumentummal ...... 30 7. Az ITP 2021-27 monitoringja és indikátorvállalásai ...... 35 8. Az ITP 2021-27 ütemezése ...... 36 9. Mellékletek ...... 37 10. Ábra- és táblázatjegyzék ...... 38 10.1. Ábrajegyzék ...... 38 10.2. Táblázatjegyzék ...... 38

0. Verziókövetés Az alábbi táblázat Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Integrált Területi Program 2021-27 egyes verzióit, valamint az egyes verziók közgyűlés általi elfogadásának, valamint a Kormány általi elfogadásának dátumát mutatja be:

Közgyűlés általi Kormány általi Verziószám elfogadás dátuma elfogadás dátuma Borsod-Abaúj-Zemplén Megye ITP 2021-27 v1.0

1. Az Integrált Területi Program (ITP) 2021-27 viszonya a területfejlesztési program céljaihoz A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ITP 2021-27 dokumentumnak kétirányú illeszkedést kell mutatnia. Egyrészt az ITP 2021-27 alapjául szolgáló tervezési dokumentum, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Program irányába, másrészt a finanszírozást biztosító Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz és annak vonatkozó prioritásainak céljai felé. Ezzel a kétirányú illeszkedéssel az ITP 2021-27 jelenti célok szintjén a kapcsolatot a terület specifikus fejlesztési dokumentum és a finanszírozást részben biztosító operatív program között.

Az alábbi ábra a megyei ITP 2021-27 viszonyát mutatja be a Területfejlesztési Programhoz, valamint a TOP Pluszhoz.

1. ábra: A megyei ITP 2021-27 viszonya a Területfejlesztési Programhoz és TOP Pluszhoz

Mint az ábrából jól látszik teljes koherencia van a 3 dokumentum között. A Területfejlesztési Program képezi az alapját az ITP-nek, így a kettő célrendszere teljes mértékben megegyezik (szürke vastag nyíl). Az Integrált Területi Program teljes mértékben a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz intézkedéseire reflektál (sárga nyíl).

2. ábra: TFP területi céljainak illeszkedése az ITP 2021-27-hez

A fenti ábra jól szemlélteti, hogy a TOP Plusz intézkedések jelentősen hozzájárulnak a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei TFP területi céljainak eléréséhez.

Megvizsgáltuk a TOP Plusz intézkedéseinek a kapcsolatát a TFP stratégiai s azon keresztül az átfogó céljaihoz is (fekete vékony nyíl). Ezen kapcsolat részletesebb bemutatása az alábbi táblázatban is jól látható.

1. táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei TFP prioritásainak és a TOP Plusz intézkedéseinek koherenciája

B.-A.-Z. Megyei TFP TOP Plusz kapcsolódó intézkedések B.-A.-Z. Megyei TFP Prioritás B.-A.-Z. Megyei TFP kapcsolódó átfogó cél kapcsolódó neve stratégiai cél 1.2. Településfejlesztés, települési szolgáltatások Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Prioritás 1: Munkaerőpiaci Humán központú 1.3. Fenntartható városfejlesztés népességmegtartó képességének növelése a igényeken alapuló képzés és minőségi 3.1. Megyei fejlesztések ESZA Plusz elemei lakosság életminőségének javulásával és minőségi szolgáltatások biztosítása szolgáltatások fenntartható infrastruktúra biztosításával 3.2. Fenntartható városfejlesztés ESZA Plusz elemei 3.3. Helyi és térségi közszolgáltatások 1.2. Településfejlesztés, települési szolgáltatások Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Humán központú 1.3. Fenntartható városfejlesztés Prioritás 2: Alternatív, komplex népességmegtartó képességének növelése a minőségi 3.1. Megyei fejlesztések ESZA Plusz elemei felzárkóztatás és közösségfejlesztés lakosság életminőségének javulásával és szolgáltatások fenntartható infrastruktúra biztosításával 3.2. Fenntartható városfejlesztés ESZA Plusz elemei 3.3. Helyi és térségi közszolgáltatások 1.1. Helyi gazdaságfejlesztés Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 1.2. Településfejlesztés, települési szolgáltatások Humán központú Prioritás 3: Helyi és térségi népességmegtartó képességének növelése a 1.3. Fenntartható városfejlesztés minőségi közszolgáltatások fejlesztése lakosság életminőségének javulásával és szolgáltatások 3.1. Megyei fejlesztések ESZA Plusz elemei fenntartható infrastruktúra biztosításával 3.2. Fenntartható városfejlesztés ESZA Plusz elemei 3.3. Helyi és térségi közszolgáltatások Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 1.1. Helyi gazdaságfejlesztés népességmegtartó képességének növelése a 1.2. Településfejlesztés, települési szolgáltatások lakosság életminőségének javulásával és Korszerű és 1.3. Fenntartható városfejlesztés Prioritás 4: Közlekedési és környezeti fenntartható infrastruktúra biztosításával; fenntartható infrastruktúra fejlesztése 2.1. Klímabarát megye Borsod-Abaúj-Zemplén Megye természeti infrastruktúra adottságaira, hagyományaira és korszerű infrastruktúrára épülő versenyképes gazdaság kialakítása

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2.1. Klímabarát megye népességmegtartó képességének növelése a 3.1. Megyei fejlesztések ESZA Plusz elemei Prioritás 5: Megújuló lakosság életminőségének javulásával és Korszerű és 3.2. Fenntartható városfejlesztés ESZA Plusz elemei energiatermelés és -felhasználás fenntartható infrastruktúra biztosításával; fenntartható növelése, károsanyag kibocsátás Borsod-Abaúj-Zemplén Megye természeti infrastruktúra csökkentése adottságaira, hagyományaira és korszerű infrastruktúrára épülő versenyképes gazdaság kialakítása 1.1. Helyi gazdaságfejlesztés Borsod-Abaúj-Zemplén Megye természeti Prioritás 6: Befektetésösztönző és a 1.2. Településfejlesztés, települési szolgáltatások adottságaira, hagyományaira és korszerű Versenyképes vállalkozások versenyképességét 1.3. Fenntartható városfejlesztés infrastruktúrára épülő versenyképes gazdaság gazdaság növelő üzleti környezet kialakítása kialakítása

1.1. Helyi gazdaságfejlesztés Borsod-Abaúj-Zemplén Megye természeti 1.2. Településfejlesztés, települési szolgáltatások Prioritás 7: Körforgásos és helyi adottságaira, hagyományaira és korszerű Versenyképes 1.3. Fenntartható városfejlesztés gazdaságfejlesztés infrastruktúrára épülő versenyképes gazdaság gazdaság 2.1. Klímabarát megye kialakítása 3.1. Megyei fejlesztések ESZA Plusz elemei 3.2. Fenntartható városfejlesztés ESZA Plusz elemei Borsod-Abaúj-Zemplén Megye természeti 1.1. Helyi gazdaságfejlesztés Prioritás 8: A megye turisztikai adottságaira, hagyományaira és korszerű Versenyképes 1.3. Fenntartható városfejlesztés potenciáljának átfogó fejlesztése infrastruktúrára épülő versenyképes gazdaság gazdaság kialakítása

Tervezési körülmények A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat a 2021-27-es programozási időszak tervezése során végig törekedett arra, hogy – a jogszabályban rögzített szereplőkön túl – az érintettek azon körét is bevonja a folyamatba, akik a korábbi időszakban a megyei fejlesztéseknek és a megye felzárkóztatásáért folyó munkának meghatározó szereplői voltak. A kapcsolattartás módját végig meghatározta a COVID-19 járvány, ennek megfelelően a kapcsolattartás elsődleges formája az elektronikus levelezés és az online felületek, alkalmazások használata volt.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat már 2020 nyarán elkezdte a különböző szintű egyeztetések lefolytatását a Területfejlesztési Koncepció (TFK) felülvizsgálatának és a Területfejlesztési Program (TFP) 2021-27 előkészítésének érdekében.

A fentiek mellett 2020 novemberétől folyamatosak az online és telefonos egyeztetések a területi szereplőkkel, és stratégia döntéshozó szinttel, valamint Pénzügyminisztérium Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatóságával is. A TFP véglegesítése és az ITP kidolgozásának elindítása során 2021 márciusában 7 alkalommal a megyében megtalálható települési önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok és civil szervezetek számára online szakmai fórumok kerültek megtartásra. A szakmai fórumok során az ITP tervezéséről már rendelkezésre álló információk ismertetésre, illetve a főbb stratégiai irányok is bemutatásra kerültek. Az előzetes ITP a Közgyűlési jóváhagyást követően a megyei önkormányzat honlapján elérhető lesz.

Mivel a területfejlesztési koncepciónak a felülvizsgálata valósult meg, így a megyei jogú város aktív bevonása a TFP kidolgozásának fázisában vált hangsúlyosabbá, azonban már a TFK felülvizsgálata során begyűjtésre kerültek a megyei jogú város által tervezett főbb fejlesztési irányok.

A megyei TFP-ben Miskolc Megyei Jogú Város egyedüliként került a fenntartható városfejlesztés eszközben nevesített városként. A megye által tett városkijelöléssel ugyanakkor az ERFA 9. cikk eszközébe kijelölt város nem válik függetlenné a megyében zajló területfejlesztési folyamatoktól. Ennek megfelelően a megyei önkormányzat az ITP tervezése során kiemelten egyeztetett az ERFA 9. cikk eszközét alkalmazó Miskolc Megyei Jogú Várossal a városfejlesztési szükségleteiről, ezek térségi kihatásairól. Miskolc központi szerepéből és a megye többi településétől eltérő közlekedési szerkezetéből adódóan kiemelt fontosságú a közlekedésfejlesztés: elsősorban közúti infrastruktúra, valamint a kötöttpályás közlekedés. A megyeszékhely részesedése megyei szinten is kiugró a bruttó hozzáadott értékben. A megyei gazdaság tevékenységét legdöntőbben befolyásoló iparágak jelen vannak Miskolcon is, mely iparágak fejlődése (főként a gépipar) kiemelt szerepet fog kapni, azonban fontos lesz a koncentrált gazdasági szerkezet oldását támogató fejlesztések megvalósítása is. A megye turisztikai kínálata országos összehasonlításban jelentős és sokszínű, a turisztikai ágazat újraindításában Miskolc meghatározó megyei turisztikai szerepe miatt fontos lesz az ezirányú fejlesztések gyors és hatékony megvalósítása. Kiemelt cél lesz továbbá a közszolgáltatások minőségi fejlesztése, valamint a szegregátumokban élők életminőségének javítását szolgáló programok megvalósítása is. Miskolc MJV és a BAZ Megyei Önkormányzat által delegált szakértők között az ITP kidolgozása során a kapcsolattartás folyamatos, melyet a városi ITS kidolgozása során is fenn kívánunk tartani. Célunk, hogy a megyei jogú város a saját, stratégián alapuló fejlesztéseivel járuljon hozzá a Borsod-Abaúj-Zemplén megye területfejlesztési céljaihoz – ezzel együtt a TOP Plusz felé teljesítendő indikátorok célértékének eléréséhez.

2. A megye külső kapcsolatrendszerének vizsgálata

2.1. A megyehatáron átnyúló együttműködések, terjedési tendenciák, megyén átívelő fejlődési tengelyek A megyehatáron átnyúló együttműködések Borsod-Abaúj-Zemplén megye széles körű kapcsolatokkal rendelkezik az országhatáron belül és kívül egyaránt. Egyrészt az Észak-magyarországi régió tagjaként intenzív kapcsolatokat ápol Nógrád és Heves megyével és így a megyeszékhely Miskolc az egész térség igazgatási és gazdasági központjának számít. Másrészt déli és keleti irányba Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyével szoros az együttműködés, amelyet a vasút és az M3-as autópálya is erősít.

Az ITP 2021-27 megvalósulásával a teljes körű közúti infrastruktúrának és megbízható közösségi közlekedésnek köszönhetően gyorssá és megbízhatóvá válik a megye belső és külső elérhetősége mind a környező településekről, mind az ország távolabbi részeiből.

A megye gazdasági centrumterületei és a határos megyék közti közlekedési kapcsolatok javulását szolgálják a 4. prioritáson (Közlekedési és környezeti infrastruktúra fejlesztése) belül az alábbi intézkedések: 4.1. A megye közúthálózatának fejlesztése; 4.2. Kerékpáros infrastruktúrához kapcsolódó fejlesztések; 4.3. A helyi autóbusz közlekedés és a vasúthálózat szinergikus fejlesztése.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye irányába történő közlekedést javíthatja a Mezőzombor–Nyíregyháza vasútvonal átépítése a 4.3. intézkedésen belül (vasúthálózat szinergikus fejlesztése).

A megyét érintő természetes vízi útvonalak a Tisza, a Bodrog, a Sajó, és a Hernád. A 4.7.1 intézkedés (Víziközlekedés és kikötői infrastruktúra fejlesztése) a Tisza szerepét növeli, így a határos Hajdú-Bihar megye, de közvetetten Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Heves megye fejlődését is elősegítheti. A térségben jelentős beruházások valósulnak meg (pl. MOL poliol üzem Tiszaújváros), melynek megvalósításához a vízen történő szállítás kiemelten fontos szempont.

Illeszkedés a területileg határos megyék területfejlesztési koncepcióihoz Borsod-Abaúj Zemplén megye területileg öt megyével határos, ezért az alábbi megyék területfejlesztési koncepcióhoz való illeszkedése fontos:

• Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Koncepciója • Hajdú-Bihar Megye Területfejlesztési Koncepciója • Nógrád Megye Területfejlesztési Koncepciója • Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója • Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területfejlesztési Koncepciója Megállapítható, hogy mind az átfogó, mind a stratégiai célok szintjén is a megyei célrendszer több ponton illeszkedik az öt szomszédos megye célrendszeréhez.

Az alábbi intézkedések esetén egyértelműen beazonosíthatók a határos megyékkel kapcsolati pontok:

A közúthálózat fejlesztés (4.1 A megye közúthálózatának fejlesztése), illetve a kerékpárút hálózat fejlesztése (4.2 Kerékpáros infrastruktúrához kapcsolódó fejlesztések) mind az 5 határos megye esetében fontos intézkedés, amelynek megvalósítása a TOP Pluszból az adott megye szintjén önállóan finanszírozható, de releváns esetben összehangolt projekt megvalósítást igényelhet.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kapcsolódó intézkedései: • Közúthálózat fejlesztést és kerékpárút fejlesztést célzó intézkedések: 6.2 A decentrumok elérhetőségének javítása és környezetbarát települési közlekedésfejlesztés megvalósítása

Hajdú Bihar megye kapcsolódó intézkedései: • Közúthálózat fejlesztést célzó intézkedések: 2.8. A közúti közlekedés klímabarát fejlesztése 4.1. Települési és alsóbbrendű utak fejlesztése, alvóvárosok elérhetőségének javítása

Nógrád megye kapcsolódó intézkedései: • Közúthálózat és kerékpárhálózat fejlesztést célzó intézkedés: 3.1. Fenntartható, szlovákiai hálózathoz kapcsolódó közlekedésfejlesztés

Heves megye kapcsolódó intézkedései: • Közúthálózat és kerékpárhálózat fejlesztést célzó intézkedés: 5.1. Az elérhetőség feltételeinek javítása

Jász-Nagykun-Szolnok megye kapcsolódó intézkedései: • Közúthálózat fejlesztést célzó intézkedések: 1.1 Elérhetőség javítása, kiemelten az M4 tovább építése 1.3 Megyén belüli közúti elérhetőségek javítása • Kerékpárhálózat fejlesztést célzó intézkedés: 5.2.3 Tisza-tavi térségi kerékpárúthálózat kapcsolódásának kiépítése - megyei kerékpárútfejlesztési program „Creative Region – Határtalan fejlődés” Északkelet-Magyarország komplex területi és gazdaságstratégiai fejlesztési terve a határon túli területek bekapcsolásával Az „Creative Region – Határtalan fejlődés” Északkelet-Magyarország komplex területi és gazdaságstratégiai fejlesztési tervének hat megyére vonatkozó célrendszere teljesen mértékben illeszkedik a megyei TFP célrendszeréhez. Az TFP 1-es átfogó célja illeszkedik a Kreatív Régió B.-A.-Z. megyére vonatkozó „Helyi identitás erősítése, lakosság képzettségi szintjének emelése” átfogó céljához, 2 -es átfogó cél illeszkedik az „Infrastruktúra fejlesztés – SMART térség” átfogó célhoz, a 3-as átfogó cél pedig a „Versenyképes gazdaságfejlesztés a helyi adottságok figyelembevételével” átfogó célhoz.

2.2. A megye országhatáron átnyúló együttműködései A megye nemzetközi kapcsolatai is sokrétűek. Mivel a térség várhatóan az Európai Unió keleti határvidéke marad – Ukrajna közelében, ezért mindenképpen fontos, hogy a megye jó viszonyt ápoljon szomszédjaival.

Kiemelkedően fontos a megye számára a Miskolc–Kassa interregionális együttműködés. Ennek kisugárzó ereje a két város közötti forgalmi folyosó mentén már tapasztalható, de Kassa foglalkoztatási, kereskedelmi, oktatási, kulturális vonzása Abaúj és Hegyköz északi részére intenzív és idővel akár erősödő szuburbanizációs folyamatokat is beindíthat.

A megye északi határán intenzív, térségi alapú határmenti együttműködés folyik a szlovákiai területekkel: Aggtelek környéke és Rozsnyó, Tótújhely vagy Kisújhely és Sátoraljaújhely, Ózd és Tornaalja, Putnok és Rimaszombat, illetve Kassa és Miskolc között. Az együttműködés elsősorban a nyelvismeret miatt a magyar ajkú szervezetekkel intenzívebb. A határon átnyúló együttműködéseket támogatja a szlovák-magyar területi együttműködés programja.

A megye földrajzi helyzetéből adódóan a nemzetközi kereskedelmi forgalom egyik központja: mind észak-déli (lengyel-magyar-román kereskedelmi tengely), mind a nyugat-keleti irányban. Kitűnő kapcsolódási lehetőség adódik a határon túli nagyobb városokhoz Kassához, Ungvárhoz, illetve Nagyváradhoz.

A megye települései aktív testvérvárosi kapcsolatokat tartanak fenn. A megye kedvező adottságait és a folyamatosan javuló minőségű közlekedési infrastruktúra előnyeit kihasználva a nemzetközi kapcsolatok mélyülése minden meghatározó ágazatban és B.-A.-Z. megye egész területén tetten érhető.

Az TFP 6. prioritása (Befektetésösztönző és a vállalkozások versenyképességét növelő üzleti környezet kialakítása), és azon belül is a 6.7. intézkedés (Határokon átnyúló gazdaságfejlesztés) kifejezetten épít a szlovákiai kapcsolatok fejlesztésére és kiaknázására. A Felvidékkel való gazdasági-kulturális kapcsolat, sok kiaknázatlan lehetőséget rejt. Az észak-déli tengely erősödésével Miskolc újra lehetőséget kapott a határokon átívelő régióközponti szerep kialakítására. Az épülő Miskolc-Kassa autópálya közel hozza a Felvidéket, gazdasági és kulturális értelemben egyaránt. Szintén kiemelt terület a Putnok- Rimaszombat tengely, a számos magyar kulturális emlék ápolása. A határon átnyúló együttműködések akadályainak csökkentése érdekében az intézkedés révén megoldódhat a jogszabályi harmonizáció, a szükséges információs rendszer és tanácsadó hálózat létrehozása, a gazdasági és a közös intézményi és civil kapcsolatok fejlesztése.

A szlovák-magyar határon átnyúló együttműködések komoly előnyhöz juttathatják a megyét más megyékkel szemben, az által, hogy a meglévő kapcsolatokat a megye az TFP megvalósítása során saját céljaihoz igazítja, fejleszti és kihasználja a bennük rejlő együttműködési lehetőségeket. A fejlesztési elképzelések a nemzetközi partnerség bővülését vetítik elő, a megye kis- és középvállalkozásainak kapcsolatrendszere kifejezetten dinamikusan bővülhet a szlovák partnerek bevonásával. A megyeközpont, Miskolc nemzetközi kapcsolatrendszerével tovább erősítheti vezető gazdasági-kulturális centrum szerepét. A 4. prioritás 4.6 intézkedése (Repülőtér fejlesztés) végre megteremti a légi összeköttetést is a nemzetközi gazdasági kapcsoltatok fejlesztéséhez. A légi teherszállítás fejlesztését mezőkövesdi és miskolci beruházás mozdíthatja elő.

2.3. Ágazati kapcsolódások A tervezett megyei intézkedések illeszkednek számos egyéb hazai stratégiához. Teljeskörű az illeszkedés az alábbi kormányzati célokhoz:

• a területi és társadalmi fejlesztések (területi fejlesztések, hátrányos helyzetű térségek és települések, társadalmi felzárkózás): az összes prioritás intézkedései • népesedés (demográfia, családok): az összes prioritás intézkedései • humán fejlődés (oktatás, képzés): Prioritás 1: Munkaerőpiaci igényeken alapuló képzés és minőségi szolgáltatások biztosítása • környezetvédelem és vízgazdálkodás: 4.9 Vízbázisvédelem, vízvédelmi beavatkozások; 4.10 Vízgazdálkodási programok; 4.11 Települési zöldfelületek, közterületek megújítása; 4.12 Természeti értékek védelme, a biodiverzitás fenntartása • fenntartható, zöld közlekedés: 4.2 Kerékpáros infrastruktúrához kapcsolódó fejlesztések; 4.3 A helyi autóbusz közlekedés és a vasúthálózat szinergikus fejlesztése; 4.4 Integrált közlekedési megoldások fejlesztése; 4.8 Fenntartható közlekedésfejlesztés Miskolcon; 5.4 Környezetbarát buszok használata a helyi és a távolsági közösségi közlekedésben; 5.7 E-mobilitás elterjesztése Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében • energiabiztonság (energiafüggetlenség) és zöld átállás: 5.1 Lakossági szénfűtés kiváltása és a megújuló energiák fűtés célú használatának elterjesztése; 5.2 Megújuló energia használata a távhő ellátásban; 5.3 Napelem használat elterjesztése a vállalkozások, a lakosság és a közszféra területén; 5.5 Megyei épületállomány energetikai korszerűsítése • körforgásos gazdaság (hulladékgazdálkodás és -újrahasznosítás): 7.1 A hulladékgazdálkodás felkészítése a körforgásos gazdaságra; 7.2 Ipari szimbiózis kezdeményezések támogatása; 7.3 Megosztáson alapuló gazdaság helyi megoldásainak ösztönzése • digitalizáció: 6.1 Kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése, vállalkozások közötti együttműködések erősítése; 6.4 Kis- és középvállalkozások digitális hozzáférhetőségének javítása • egészségügy és egészségipar: 3.1 Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése, egészségi állapot javítást szolgáló programok • turisztikai fejlesztési célkitűzések: Prioritás 8: A megye turisztikai potenciáljának átfogó fejlesztése

Jól azonosítható az alábbi kiemelt kormányzati programokkal való összhang is: • Családvédelmi Akcióterv: a családosoknak nyújtott otthonteremtési és otthonfelújítási támogatások, hitelek által kapcsolódik a megye „2.2 A lakhatás feltételeinek könnyítése a lakosság életkörülményeinek javítása érdekében” című intézkedésével. • Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna (Creativ Region) programjával való illeszkedést már korábban is jeleztük: Az 1-es átfogó cél illeszkedik a Kreatív Régió B.-A.-Z. megyére vonatkozó „Helyi identitás erősítése, lakosság képzettségi szintjének emelése” átfogó céljához, 2 -es átfogó cél illeszkedik az „Infrastruktúra fejlesztés – SMART térség” átfogó célhoz, a 3-as átfogó cél pedig a „Versenyképes gazdaságfejlesztés a helyi adottságok figyelembevételével” átfogó célhoz. • Magyar Falu Program: segíti a megye kistelepüléseinek kisléptékű infrastrukturális fejlesztését, humán közszolgáltatás fejlesztését és közösségi terek fejlesztését, összhangban a megye alábbi intézkedéseivel: o 3.1 Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése, egészségi állapot javítást szolgáló programok o 3.3 Óvodai ellátás és alap- és középfokú oktatás fejlesztése

o 3.4 Települési sport és szabadidős terek, kulturális és közösségi infrastruktúra kialakítása, megújítása o 4.1 A megye közúthálózatának fejlesztése • Felzárkózó települések programja, Kedvezményezett települések gazdaságélénkítő programja A 1057/2021. (II.19.) Kormányhatározat alapján cél a társadalmi, gazdasági, infrastrukturális hátrányok csökkentése, a helyi foglalkoztatás bővítése, a vidék lakosságmegtartó képességének növelése. A foglalkoztatási, iskolázottsági, lakhatási, jövedelmi helyzet javítása érdekében a megye számos intézkedést meghatároz, az alábbi prioritásai pedig teljes tartalmukban ezt szolgálják: o Prioritás 1: Munkaerőpiaci igényeken alapuló képzés és minőségi szolgáltatások biztosítása o Prioritás 2: Alternatív, komplex felzárkóztatás és közösségfejlesztés o Prioritás 3: Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése

3. A megye belső területi kapcsolatrendszerének vizsgálata

A belső kapcsolatrendszer vonatkozásában szükséges feltérképezni a megyén belüli jellemző trendeket, folyamatokat, mozgásokat, együttműködéseket, amelyek jó alapot adhatnak a megye fejlődéséhez. Mint ahogy a megye neve is elárulja, 3 nagyobb területből tevődik össze, Borsod, Abaúj és Zemplén alkotja, de földrajzilag több tájat, kistájat foglal magába. A borsodi területeken, a Sajó-völgyében jelentősebb a gazdasági szervezőerő, az ipari termelés és feldolgozó üzemek itt kaptak s jelenleg is kapnak helyet, legnagyobb szerepet. Ezzel szemben Zemplénben a borhoz kapcsolódóan a gazdasági ágazatok közül a mezőgazdaság és turizmus jelenik meg nagyobb hangsúllyal. A „középen” elhelyezkedő Abaúj alapvetően mezőgazdasági beállítottságú terület. Persze a turizmus térbeli „eloszlása” nem ennyire egyértelmű a megyében, hiszen nemcsak a Zemplén kiemelkedő a turisztikai vonzerő, hanem szerencsére rengeteg turisztikai célpont van, hiszen a megye bővelkedik természeti és történelmi/kulturális látnivalókban, rendezvényekben és programokban is. Ha területileg körül határoljuk a nagyobb turisztikai pontokat, akkor meg kell említenünk a Bükki Nemzeti Park és az Aggteleki Nemzeti Park területét, Tokaj-Hegyalját, a Zemplén területét, de nem nagyon van a megyének olyan része, ahol ne lenne turisztikai potenciál. Maximum a potenciál szintjében vannak eltérések, hiszen a lokális – helyi szinttől a világhírű látnivalóig minden megtalálható.

3.1. Város-vidék kapcsolatrendszerek B.-A.-Z. megyében A megye esetében jelentős térszervező erőt jelent a megyeszékhely, Miskolc. Mint megyeközpont jelentős agglomerációval rendelkezik, ami az egyik legtipikusabb város-vidék kapcsolat. Miskolc és agglomerációja a megye lakosságának kb. 35%-át foglalja magába, emiatt jelentős gazdasági szerepkörrel is bír. Rengeteg olyan funkció és szolgáltatás található Miskolcon, amely megyei és/vagy országos hatókörű. Borsod-Abaúj-Zemplén megye estében várostérség nem került lehatárolásra. A fenntartható városfejlesztésre allokált forrás jellemzően egy-egy város közigazgatási területét fedi le. Ugyanakkor ez a város rendelkezhet kiterjedt agglomerációs térséggel is, ebben az esetben alkothat az egész térség új ERFA rendelet 9. cikk szerinti célterületet. Ennek azonban feltétele, hogy ez a várostérség formalizált keretek között működjön. Miskolc és agglomerációja között nincsen ilyen formalizált kapcsolat, így az új ERFA rendelet 9. cikk fenntartható városfejlesztés intézkedése alá csak az adott város, jelen esetben Miskolc tartozik. Emellett Miskolc és a Miskolci agglomeráció külön forrásfelhasználási módba került a megyei tervezés során.

A megye többi városának – Miskolcon kívül – vonatkozásában a város és környező vidéke közötti együttműködések azonban nem jelentenek agglomerálódó térséget. A központi város és a körülötte elhelyezkedő egyéb települések kapcsolata kevésbé szoros, ilyenkor a központi város feladata a környező térség központi szolgáltatásokkal való ellátása, míg az egyéb települések kölcsönös egymásrautaltsága – így együttműködése – esetleges. A városok és vonzáskörzetük esetében mindenkor „munkamegosztás” tapasztalható: míg a város biztosítja a városi funkciókat, munkahelyet és különböző szolgáltatásokat, addig a környező települések munkaerőt, rekreációs szolgáltatásokat, lakóterületet és mezőgazdasági termékeket biztosítanak a városnak. Ezeknek a településegyütteseknek a léte és működése olyan sok szálon fonódik össze, hogy fejlesztési szempontból együtt kezelendőek. A B.-A.-Z Megyei Területfejlesztési Programban ezen kapcsolatok erősítésére a területi céloknál 3 cél került megfogalmazásra a különböző településméretek lehatárolásával (Fejlett, innovatív regionális centrum; Vonzó járásközpontok és az Élhető vidék).

3.1.1. Funkcionális várostérségek Miskolc funkcionális várostérsége két részből áll. A szűkebb körhöz 18 település (Alsózsolca, Arnót, Bükkaranyos, Bükkszentkereszt, Felsőzsolca, Kisgyőr, Kistokaj, Mályi, Nyékládháza, Parasznya, Radostyán, Répáshuta, Sajóbábony, Sajólászlófalva, Sajópetri, Sajókeresztúr, Szirmabesenyő, Varbó), míg a tágabb körhöz további 31 település tartozik. A Miskolc fejlesztési agglomeráció forrásfelhasználási mód ezt a 31 települést foglalja magába. Miskolc Megyei Jogú Város multifunkcionalitását közigazgatási-, oktatási-, egészségügyi-, kulturális intézményrendszerének sokszínűsége, összetett kereskedelmi hálózata igazolja. A megyeközpont egyben közlekedési (vasúti és közúti) csomópont, vonzáskörzetének infrastrukturális központja.

Fontos a megyei jogú város és a területén működő megyei önkormányzat együttműködésének, ezen belül is az együttműködést érintő kihasznált és kihasználatlan lehetőségek, továbbá a fejlesztési koncepciók, stratégiák összehangolása. Ennek érdekében folyamatos a kapcsolattartás és az egyeztetések területfejlesztési program és az ITP kapcsán is.

3.2. Területfejlesztési szempontból kiemelt térségek Az OFTK és a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (továbbiakban Tftv.) 17. § (1) által kijelölt kiemelt térségek a területfejlesztésben önálló egységet jelentenek, fejlesztésük olyan területi tervezési alapelveket határoz meg, amely a térség összes fejlesztésének alapját képezi.

3.2.1. Komplex Programmal fejlesztendő járások A 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet a kedvezményezett járások besorolásáról egy olyan komplex mutatót (társadalmi és demográfiai, lakás és életkörülmények, helyi gazdaság és munkaerő-piaci, valamint infrastruktúra és környezeti mutatókból képzett, összetett mutatószám) alkalmaz a járások besorolására, amely alapján 3 kategóriába sorolja azokat: kedvezményezett, fejlesztendő, komplex programmal fejlesztendő.

Ez alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járása közül 8 került a komplex programmal fejlesztendő járások közé (Cigándi, Edelényi, Encsi, Gönci, Mezőcsáti, Ózdi, Putnoki, Szikszói járások) és kettő pedig a fejlesztendő járások kategóriájába (Szerencsi, Tokaji járások). A többi járás kedvezményezett járásnak minősül, ezek a következők: Kazincbarcikai, Mezőkövesdi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi. Ez is azt mutatja, hogy a térség jelentős fejlesztésre szorul. A komplex programmal érintett járásokból pályázó települések előnyben részesítendők az egyes felhívások TSM-ében (kivéve Abaúj-Cserehát térséget, ahol az egész térség komplex programmal érintett járásokból tevődik össze).

A Komplex Programmal fejlesztendő járások számára önálló forrásfelhasználási mód nem került lehatárolásra, mivel 8 járást érint, így a megye fele egy forrásfelhasználási módba került volna. Ehelyett a 4-es fejezetben leírtak alapján több fejlesztési célterületet határoztunk meg, így pontosabban, problémákra orientáltan tudtunk választ adni az egyes térségek fejlesztési szükségleteire.

3.2.2. Felzárkózó Települések hosszú távú programja, Kedvezményezett Települések Gazdaságélénkítő Programja Emellett meg kell említenünk, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében két program valósul meg a felzárkózás jegyében: • „Felzárkózó települések” hosszú távú programjának megalapozásáról szóló 1404/2019. (VII. 5.) Korm. határozata alapján 2019-ben indult el a program, amely Magyarország 300 hátrányos helyzetű településén megvalósuló felzárkózási stratégia a Magyar Máltai Szeretetszolgálat modellje alapján. A program 2019-ben 30 település bevonásával indult el országos szinten, ez a szám 2020-ban 67 településsel bővült és 2024-ig mind a 300 település bevonásra kerül. • Magyarország egyes területei közötti gazdasági egyenlőtlenség csökkentése érdekében szükséges fejlesztési programcsomagról szóló 1403/2019. (VII. 5.) Korm. határozata alapján indult el a Kedvezményezett Települések Gazdaságélénkítő Programja a program első körében 50 település bevonásával. A program első 3 körében eddig 25 megyei település került be.

3.2.3. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kiemelt térségei 3.2.3.1. Tokaj Borvidék kiemelt térség Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban nevesített kiemelt fejlesztési térségek integrált fejlesztéséhez országos érdek fűződik. Az 1/2014. (I.3.) OGY határozat kiemelt térségként nevesíti a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet, a Budapesti Agglomerációt, a Tokaj Borvidéket és a Közép- Duna Menti Kiemelt Térséget. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 2021-27-es tervezési időszakban ennek megfelelően Tokaj Borvidék kiemelt fejlesztési térségként kezelendő (lásd 485/2016 (XII.28. Kormányhatározat).

Tokaj-Zemplén Térségfejlesztési Program

A Kormány teljes Tokaj-Zemplén térség komplex fejlesztésének elősegítése érdekében 2020 novemberében elfogadta 1791/2020. (XI. 11.) Korm. határozatban a Tokaj-Zemplén Térségfejlesztési Programot, egyúttal 149,516 milliárd forint költségvetési támogatás biztosításáról döntött a 2020- 2024 évekre vonatkozóan, elősegítve a Magyarország egyik legfrekventáltabb térségében kiemelten szükséges közlekedési, turisztikai és önkormányzati fejlesztések megvalósítását. A tervezett fejlesztés sorozat a világörökségi kultúrtájra, a meglévő nemzetgazdasági és kulturális értékekre, valamint a borászati tudásvagyon által meghatározott gasztronómiára építve hoz létre új minőséget. A térség jövője a jól átgondolt és hatékonyan működtetett idegenforgalomban, az ahhoz kapcsolódó vendéglátásban, a borászaton nyugvó gasztronómiában van. A TOP Plusz alapján azonban nem az egész Tokaj-Zemplén kiemelt programban szereplő település, hanem csak Tokaj Borvidék települései kezelendők kiemelt fejlesztési térségként, külön forrásfelhasználási módban, ahogy az a településdifferenciálásnál bemutatásra kerül.

Térségi szintű fejlesztések

 Infrastrukturális fejlesztések • Közúthálózat rekonstrukciója: Az itt élők és az idegenforgalmi követelmények miatt szükséges és indokolt a közúthálózat átgondolt, jelentős léptékű fejlesztése. Ennek része a 37-es főút Szerencs-Sátoraljaújhely közötti szakaszának rekonstrukciója, Sátoraljaújhely- Hollóháza közötti út felújítása, a borvidék nyugati határán húzódó útvonal (Kéked-Gönc- Abaújszántó-Tállya-Mád) felújítása, illetve a fejlesztéssel érintett települések összekötő utak rekonstrukciója. • Kerékpárútfejlesztés: A közelmúltban lezajlott és folyamatban lévő kerékpárút kialakítások folytatása a térség érdeke. A kerékpárút hálózat további bővítése fontos a célok elérése érdekében (pl. Eurovelo 11 útvonal hiányzó részeinek kiépítése). Körpanoráma kerékpárút: Sárospatak-Hollóháza-Gönc-Abaújszántó-Mád-Tokaj. • Dűlőutak komplex rekonstrukciója: A borvidék szőlőültetvényeinek is a megközelíthetőségét biztosító dűlőutak állapota jelentősen leromlott. A fejlesztés során a szőlészeti-borászati szempontok mellett figyelembe kell venni a világörökségi és turisztikai aspektusokat is. • Nagyteljesítményű elektromos autótöltő állomások kiépítése: a hálózat kiépítése a térség idegenforgalmi vonzerejének növelő tényezője lehet. • Nosztalgia gőzös indítása: A közelmúltban végrehajtott vasútfejlesztéseknek köszönhetően jó minőségű vasúti pályatest áll rendelkezésre. Ez lehetőséget kínál nosztalgia gőzös rendszer beállítását a Kassa- Sátoraljaújhely – Szerencs vonalon.  Szolgáltatásfejlesztés • Marketing kampány megvalósítása, egységes Marketing és Turisztikai Szervezet felállítása: Tokaj-Hegyalja a világörökségi és térségfejlesztési szempontból egyaránt egy egységet képez, mégis hiányzik a turisztikai szakmai háttér, a térség turisztikai szempontból történő egységes kezelése és szervezése. • Szálláshely és Szolgáltatás Fejlesztési Program: A tokaji borvidék jelenlegi alacsony látogatottsági szintjének okai között a minőségi szálláshelyek hiánya és a gasztronómiai- idegenforgalmi szolgáltatások alacsony színvonala meghatározó szerepet játszik. Jelen elem ezen hátrányok leküzdését hívatott segíteni. • Kistelepülési Fejlesztési Alap: A borvidék kisebb létszámú települései számára létrehozandó fejlesztési forrás, amely lehetőséget biztosít a belterületek megújítására, turisztikai és gazdasági célú fejlesztések megvalósítására.

Települési szintű fejlesztések

A Tokaj-Zemplén Térségfejlesztési Programban a Tokaji borvidék 27 településének és további 14 zempléni településnek1 a fejlesztései jelennek meg. Tokaj, Sárospatak és Sátoraljaújhely települést kivéve jellemzően 1-1 települési szintű fejlesztés valósul meg a program keretében. Tokaj, Sárospatak és Sátoraljaújhely települések esetében hangsúlyosan turisztikai célú projektek (szálloda fejlesztéseket

1 Kéked, Gönc, Vizsoly, Hollóháza, Füzérkomlós, Nyíri, Regéc, Göncruszka, Pálháza, Telkibánya, Pusztafalu, Füzérradvány, Füzér, Bózsva 18 is magukba foglalva) kerülnek megvalósításra kiegészítve városrehabilitációt szolgáló projektekkel. A fejlesztések típusai a következőek:

o gazdaságfejlesztés, ipari park, ipartelep fejlesztések (Szerencs, Mád) o turisztikai, idegenforgalmi fejlesztések, szálláshely fejlesztések (valamennyi érintett településen, ahol a program alapján indokolt; a zempléni települések esetében jellemzően turista szálláshelyek fejlesztése, vagy helyi sajátosságokra épülő szolgáltatás fejlesztés, látogatóközpontok kialakítása valósul meg) o városrehabilitációs fejlesztések, elsősorban műemléki épületek homlokzati felújítása, funkcióváltást szolgáló fejlesztések, főutca rekonstrukciók valósulnak meg (Sátoraljaújhely, Sárospatak, Tokaj, Tarcal, Abaújszántó) o önkormányzati utak felújítása (Bekecs, Makkoshotyka, Tállya, Legyesbénye, Nyíri, Pálháza, Füzér)

A térségi és települési fejlesztések alapján megállapítható, hogy a TOP Pluszban tervezett 4 tématerület lehet érintett a Tokaj-Zemplén térség fejlesztési programban:

1.1.1 Helyi gazdaságfejlesztés - Tokaj kiemelt térségben az érintett településeknek szükséges bemutatni a projektek keretében az egyértelmű lehatárolást a TOP Pluszban tervezett fejlesztések és a Tokaj-Zemplén térségi fejlesztési program keretében megvalósításra kerülő fejlesztések között.

1.1.3 Helyi és térségi turizmusfejlesztés – Tokaj kiemelt térségben ezen területre forrás nem került allokálásra. Abaúj-Cserehát és Délkelet zempléni térségben az érintett településeknek szükséges bemutatni a projektek keretében az egyértelmű lehatárolást a TOP Pluszban tervezett fejlesztések és a Tokaj-Zemplén térségi fejlesztési program keretében megvalósításra kerülő fejlesztések között.

1.2.1 Élhető települések/Zöld infrastruktúra fejlesztések – Az érintett településeknek szükséges bemutatni a projektek keretében az egyértelmű lehatárolást a TOP Pluszban tervezett fejlesztések és a Tokaj-Zemplén térségi fejlesztési program keretében megvalósításra kerülő fejlesztések között.

1.2.1 Élhető települések/Kerékpárút – Tokaj kiemelt térségben ezen területre forrás nem került allokálásra. Abaúj-Cserehát és Délkelet zempléni térségben az érintett településeknek szükséges bemutatni a projektek keretében az egyértelmű lehatárolást a TOP Pluszban tervezett fejlesztések és a Tokaj-Zemplén térségi fejlesztési program keretében megvalósításra kerülő fejlesztések között.

1.2.3 Belterületi utak fejlesztés – Az érintett településeknek szükséges bemutatni a projektek keretében az egyértelmű lehatárolást a TOP Pluszban tervezett fejlesztések és a Tokaj-Zemplén térségi fejlesztési program keretében megvalósításra kerülő fejlesztések között.

4. Az ITP 2021-27 fejlesztési célterületeinek kijelölése – A megyei forrásfelhasználási módok

4.1 Forrásfelhasználási módok A BAZ Megye ITP 2021-27 keretében 8 forrásfelhasználási mód került meghatározásra, az ITP útmutatóban foglalt módszertan alapján. Az alábbi forrásfelhasználási módok kerültek azonosításra: • fenntartható városfejlesztés • kiemelt kedvezményezett • fejlesztési célterület

4.1.1 Fenntartható városfejlesztés A Fenntartható városfejlesztés eszköz (új ERFA rendelet 9. cikk) keretében saját önálló forráskerettel kijelölt város a megyében Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyetlen megyei jogú városa, Miskolc. Miskolc olyan jelentős regionális központ, amely mind gazdasági, mind közlekedési, mind társadalmi és kulturális szempontból is jelentős kihatással vagy a megye egészére. Továbbá a megye lakosságának közel egynegyede (24%) a településen él, valamint a város fejlesztési agglomerációját is figyelembe véve, a megye lakosainak 34,46%-a él a térségben. A fentiek okán Miskolc, mint megyei jogú város, és a megye húzó települése külön forrásfelhasználási mód keretében, saját kerettel rendelkező forrásallokáció keretében valósíthatja meg a 2021-27 között TOP Pluszból tervezett fejlesztéseit. Miskolc Megyei Jogú Város a 2021-27-es tervezési folyamat során több ponton is történt egyeztetés a megye és a város között. A TFP tervezése során a város ismertette a megyével a főbb fejlesztési ötleteit, amelyek beépítésre kerültek a megyei TFP-be is. Az ITP tervezéshez kapcsolódóan több megbeszélés történt a városi keretösszegről. A város és a megye is kijelölt kapcsolattartót a maga részéről, akik folyamatos kapcsolatban vannak a megyei és majd a városi tervezés során, biztosítandó, hogy a városi fejlesztések teljes mértékben illeszkedjenek a megyei ITP-hez, valamint hozzájáruljanak a megyei indikátorok teljesüléséhez.

4.1.2 Kiemelt kedvezményezettek Az ITP 2021-27 tervezése során a fenntartható városfejlesztés forrásfelhasználási módon túlmenően két további kiemelt kedvezményezett került azonosításra, szintén saját forrásfelhasználási módokkal. Az egyik kiemelt kedvezményezett maga a megye, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat. A B-A-Z Megyei Önkormányzat három intézkedés keretében jelenik meg önálló forrással rendelkező, kiemelt kedvezményezettként. Ezek az alábbiak:

2. táblázat: A TOP Plusz felhívások Borsod-Abaúj-Zemplén megyére allokált forrásai TOP Plusz felhívás Megyére allokált forrás (mrd Ft) 2.1.1 Helyi, önkormányzati energiahatékonyság és megújuló 2,5 energia-felhasználás és energiaközösségek 3.1.1 Megyei paktumok 8,4 3.1.3 Helyi humán fejlesztések 3,7

A megyei önkormányzat a TOP Plusz „2.1.1 Helyi, önkormányzati energiahatékonyság és megújuló energia-felhasználás és energiaközösségek” c. felhívás keretében, közvetlen érdekeltként, 2,5 mrd forintot allokált a megyei önkormányzat épületének teljeskörű energetikai megújítására. A TOP Plusz „3.1.1 Megyei paktumok” c. felhívásra benyújtásra kerülő kiemelt projektben szintén közvetlen érintettként, konzorciumvezetőként működik közre a megyei önkormányzat, és 8,4 mrd Ft- ot allokált a megyei Kormányhivatallal konzorciumi formában, az egész megye területén megvalósuló paktumtevékenységek elvégzésére a 2021-27-es időszakban. A TOP Plusz „3.1.3 Helyi humán fejlesztések” c. felhívás megyei keretösszegéből 3,7 mrd Ft forrás került a megyei önkormányzat számára elkülönítésre. Ennek keretében a megyei önkormányzat a projekt kedvezményezettjeként és megvalósítójaként az egész megyét érintő tevékenységeket kíván megvalósítani.

A megyei önkormányzat mellett a másik kiemelt kedvezményezett a 4 és 5 számjegyű utak kezelését, fenntartását, karbantartását végző állami Magyar Közút Nonprofit Zrt. A TOP Plusz „1.1.2 4 és 5 számjegyű utak fejlesztése” c. felhívás kiemelt kedvezményezettjeként jelenik meg a Magyar Közút Nonprofit Zrt., hiszen ő jogosult ezen utak kezelésére, felújítására. Az ITP-ben a megyei 4 és 5 számjegyű utak felújítását szolgáló felhívásra allokált megyei forrás 14,249 mrd Ft.

4.1.3 Fejlesztési célterületek A fejlesztési célterületek – a vonatkozó útmutató alapján – olyan megyei térségeket, település- együtteseket takar, amelyek geomorfológiailag egybefüggő területet képeznek. A lehatárolt fejlesztési célterületek önálló forrásallokációval rendelkeznek minden felhívás tekintetében. Az útmutató alapján az új ERFA rendelet 9. cikk alá tartozó, a fenntartható városfejlesztés eszközzel érintett város(ok) körüli agglomerációs térség külön fejlesztési célterületet kell, hogy képviseljen. Továbbá, amennyiben a megye területén található kiemelt térség, a kiemelt térség részére is külön fejlesztési célterület definiálása szükséges. Borsod-Abaúj-Zemplén megye esetében kiemelt térség a „Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi kezelési tervéről” szóló 485/2016 (XII.28.) számú Kormányrendelet által kijelölt 27 település. A fentiek alapján a BAZ megyei ITP-ben a következő fejlesztési célterületek kerültek meghatározásra: • Miskolc fejlesztési agglomeráció • Tokaj kiemelt térség • Észak-borsodi ipari tengely • Dél-borsodi térség • Abaúj-Cserehát térsége • Délkelet-zempléni térség

Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy az egyes területileg lehatárolt célterületek hány települést tartalmaznak, és a megyei lakosság hány százalékát fedik le.

3. táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megye lehatárolt célterületeinek településszáma és a lakosság aránya

Térség Település Lakosság szám aránya Fenntartható városfejlesztés (Miskolc) 1 24,01% Miskolci fejlesztési agglomeráció 31 10,45% Tokaj kiemelt térség 27 10,56% Észak-borsodi ipari tengely 67 20,34% Dél-borsodi térség 52 14,63% Abaúj-Cserehát térsége 140 12,37% Délkelet-zempléni térség 40 7,64%

A megyei települések egyes térségekbe való besorolását az ITP mellékletét képző településlista Excel táblázat tartalmazza.

A fentiek alapján látható, hogy a megyei ITP hét térségi lehatárolással hézagmentesen fedi le a megyét, amelyet az alábbi megyei térképi ábrázoláson is szemléltetünk:

3. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye ITP térségfelosztás

Ahogy említésre került, a hét térségi forrásfelhasználási módon túlmenően a kiemelt kedvezményezett számára is külön forrásfelhasználási mód került meghatározásra, így a B.-A.-Z. megye ITP 2021-27 keretében összesen nyolc forrásfelhasználási módon keresztül kerülnek megvalósításra a megyei szereplők 2021-27 közötti TOP Plusz forrásból finanszírozott fejlesztései.

Az ITP forrásfelhasználási módjai és a forrásfelhasználási módokra allokált források a következők:

4. táblázat: Az ITP forrásfelhasználási módokra allokált forrásai

Forrásfelhasználási mód Forrás Komplex programmal érintett járások tervezett forrásallokációs aránya (%) I. Fenntartható városfejlesztés (Miskolc Megyei Jogú 31,35 mrd Ft NR Város) II. Miskolc fejlesztési agglomeráció 11,972 mrd Ft NR III. Tokaj kiemelt térség 8,296 mrd Ft NR IV. Észak-borsodi ipari tengely 21,913 mrd Ft 53% V. Dél-borsodi térség 15,415 mrd Ft 14% VI. Abaúj-Cserehát térsége 12,899 mrd Ft 100% VII. Dél-kelet zempléni térség 6,465 mrd Ft 52% VIII. Kiemelt kedvezményezett 28,8 mrd Ft NR Összesen 137,159 mrd Ft

A teljes megyei ITP forrásallokációt az alábbi táblázat mutatja be: 5. táblázat: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei ITP 2021-27 teljes forrásallokációja

Forrásfelhasználási mód II. Miskolc Forrásfelhasználási mód IV. Észak- Forrásfelhasználási mód VIII. Kiemelt Priortiás keretösszege Intézkedés forráskerete Intézkedés aránya prioritáson belül Felhívás/Tématerület Felhívás/Tématerület aránya Forrásfelhasználási mód III. Tokaj Forrásfelhasználási mód V. Dél- Forrásfelhasználási mód VI. Abaúj- Forrásfelhasználási mód VII. Délkelet- Forrásfelhasználási módok Prioritás Intézkedés (VMOP 2.0 alapján) Felhívás fejlesztési agglomeráció borsodi ipari tengely keretösszege kedvezményezett keretösszege (MrdFt) (MrdFt) (%) forráskerete (MrdFt) intézkedésen belül (%) kiemelt térség keretösszege (MrdFt) borsodi térség keretösszege (MrdFt) Cserehát térsége keretösszege (MrdFt) zempléni térség keretösszege (MrdFt) keretösszege összesen (MrdFt) keretösszege (MrdFt) (MrdFt) (MrdFt)

1.1.1 Helyi gazdaságfejlesztés 7,745 27,4% 0,775 0,622 3,057 1,830 1,000 0,461 0,000 7,745 1.1.2 4 és 5 számjegyű utak fejlesztése 14,249 50,4% 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 14,249 14,249 1.1 Helyi gazdaságfejlesztés 28,294 36,5% 1.1.3 Helyi és térségi turizmusfejlesztés 6,300 22,3% 0,850 0,000 1,880 1,665 1,300 0,605 0,000 6,300 Összesen 28,294 1,625 0,622 4,937 3,495 2,300 1,066 14,249 28,294 Forrásfelhasználási mód II. Miskolc Forrásfelhasználási mód IV. Észak- Forrásfelhasználási mód VIII. Kiemelt Forrásfelhasználási mód III. Tokaj Forrásfelhasználási mód V. Dél- Forrásfelhasználási mód VI. Abaúj- Forrásfelhasználási mód VII. Délkelet- Forrásfelhasználási módok fejlesztési agglomeráció borsodi ipari tengely keretösszege kedvezményezett keretösszege kiemelt térség keretösszege (MrdFt) borsodi térség keretösszege (MrdFt) Cserehát térsége keretösszege (MrdFt) zempléni térség keretösszege (MrdFt) keretösszege összesen (MrdFt) keretösszege (MrdFt) (MrdFt) (MrdFt) 1.2.1 Élhető települések 23,205 76,8% 4,584 2,484 6,537 4,180 3,841 1,579 0,000 23,205 Ebből: Zöld infrastruktúra fejlesztése 4,150 0,650 0,750 1,150 0,850 0,500 0,250 0,000 4,150 1. PRIORITÁS: Csapadékvíz 7,500 1,512 0,956 2,243 0,875 1,341 0,573 0,000 7,500 77,534 1.2 Településfejlesztés, települési VERSENYKÉPES MEGYE 30,205 39,0% Kerékpárút 6,000 1,700 0,000 1,700 1,400 1,000 0,200 0,000 szolgáltatások 6,000 1.2.2 Szociális célú városrehabilitáció (ERFA) 1,500 5,0% 0,300 0,200 0,300 0,200 0,300 0,200 0,000 1,500 1.2.3 Belterületi utak fejlesztése 5,500 18,2% 0,890 0,250 1,980 1,350 0,830 0,200 0,000 5,500 Összesen: 30,205 5,774 2,934 8,817 5,730 4,971 1,979 0,000 30,205 Forrásfelhasználási mód I. Forrásfelhasználási módok (Fenntartható Városfejlesztés) keretösszege összesen (MrdFt) keretösszege (MrdFt)

1.3 Fenntartható városfejlesztés (1.3.1 és 1.3.2 konstrukciók 1.3 Fenntartható városfejlesztés 19,035 24,6% 19,035 24,6% 19,035 19,035 összesen)

Forrásfelhasználási mód II. Miskolc Forrásfelhasználási mód IV. Észak- Forrásfelhasználási mód VIII. Kiemelt Forrásfelhasználási mód III. Tokaj Forrásfelhasználási mód V. Dél- Forrásfelhasználási mód VI. Abaúj- Forrásfelhasználási mód VII. Délkelet- Forrásfelhasználási módok fejlesztési agglomeráció borsodi ipari tengely keretösszege kedvezményezett keretösszege kiemelt térség keretösszege (MrdFt) borsodi térség keretösszege (MrdFt) Cserehát térsége keretösszege (MrdFt) zempléni térség keretösszege (MrdFt) keretösszege összesen (MrdFt) keretösszege (MrdFt) (MrdFt) (MrdFt) 2.1.1 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése, 2. PRIORITÁS: 8,489 69,7% 0,900 1,000 1,619 0,970 1,000 0,500 2,500 8,489 12,178 energiaközösségek KLÍMABARÁT MEGYE Forrásfelhasználási mód I. Forrásfelhasználási módok 2.1 Klímabarát megye 12,178 100,0% (Fenntartható Városfejlesztés) keretösszege összesen (MrdFt) keretösszege (MrdFt) 2.1.2 Fenntartható városfejlesztés (energetika) 3,689 30,3% 3,689 3,689 Összesen 12,178 4,589 1,000 1,619 0,970 1,000 0,500 2,500 12,178 Forrásfelhasználási mód II. Miskolc Forrásfelhasználási mód IV. Észak- Forrásfelhasználási mód VIII. Kiemelt Forrásfelhasználási mód III. Tokaj Forrásfelhasználási mód V. Dél- Forrásfelhasználási mód VI. Abaúj- Forrásfelhasználási mód VII. Délkelet- Forrásfelhasználási módok fejlesztési agglomeráció borsodi ipari tengely keretösszege kedvezményezett keretösszege kiemelt térség keretösszege (MrdFt) borsodi térség keretösszege (MrdFt) Cserehát térsége keretösszege (MrdFt) zempléni térség keretösszege (MrdFt) keretösszege összesen (MrdFt) keretösszege (MrdFt) (MrdFt) (MrdFt)

3.1.1 Megyei foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések 8,400 42,5% 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 8,400 8,400 3.1 Megyei és térségi fejlesztések (ESZA+ 3.1.2 Szociális célú várorehabilitáció 1,000 5,1% 0,125 0,220 0,270 0,170 0,115 0,100 0,000 1,000 19,755 41,6% elemei) 3.1.3 Helyi humán fejlesztések 10,355 52,4% 0,850 0,900 1,650 1,350 1,205 0,700 3,700 10,355 Összesen 19,755 0,975 1,120 1,920 1,520 1,320 0,800 12,100 19,755

Forrásfelhasználási mód I. Forrásfelhasználási módok (Fenntartható Városfejlesztés) keretösszege összesen (MrdFt) keretösszege (MrdFt)

3. 2 Fenntartható városfejlesztés (ESZA+ 3,487 7,3% 3.2.1 Fenntartható városfejlesztés 3,487 7,3% 3,487 3,487 3. PRIORITÁS: elemei) 47,447 GONDOSKODÓ MEGYE Forrásfelhasználási mód II. Miskolc Forrásfelhasználási mód IV. Észak- Forrásfelhasználási mód VIII. Kiemelt Forrásfelhasználási mód III. Tokaj Forrásfelhasználási mód V. Dél- Forrásfelhasználási mód VI. Abaúj- Forrásfelhasználási mód VII. Délkelet- Forrásfelhasználási módok fejlesztési agglomeráció borsodi ipari tengely keretösszege kedvezményezett keretösszege kiemelt térség keretösszege (MrdFt) borsodi térség keretösszege (MrdFt) Cserehát térsége keretösszege (MrdFt) zempléni térség keretösszege (MrdFt) keretösszege összesen (MrdFt) keretösszege (MrdFt) (MrdFt) (MrdFt)

3.3.1 Gyermeknevelést támogató humán infrastruktúra fejlesztése 12,470 51,5% 2,078 1,400 2,785 2,200 2,507 1,500 0,000 12,470 Bölcsődei fejlesztés 3,500 0,800 0,400 0,500 0,800 0,600 0,400 0,000 3,500 Óvodai fejlesztés 2,800 0,500 0,400 0,800 0,200 0,600 0,300 0,000 2,800 Köznevelés 6,170 0,778 0,600 1,485 1,200 1,307 0,800 0,000 6,170 3.3 Helyi és térségi közszolgáltatások 3.3.2 Helyi egészségügyi és szociális infrastruktúra fejlesztése 6,596 27,3% 0,620 1,220 1,835 1,500 0,801 0,620 0,000 6,596 (ERFA) 24,205 198,8% Egészégügyi alap-és szakrendelés 3,535 0,320 0,520 0,985 0,950 0,440 0,320 0,000 3,535 Szociális alapszolgáltatás 3,061 0,300 0,700 0,850 0,550 0,361 0,300 0,000 3,061 Forrásfelhasználási mód I. Forrásfelhasználási módok (Fenntartható Városfejlesztés) keretösszege összesen (MrdFt) keretösszege (MrdFt) 3.3.3 Fenntartható városfejlesztés (bölcsőde, óvoda, köznevelés, 5,139 21,2% 5,139 egészségügyi alap- és szakrendelés, szoc. alapszolgáltatás) 5,139 Összesen: 24,205 7,837 2,620 4,620 3,700 3,308 2,120 0,000 24,205

5. A projektkiválasztás az ITP 2021-27 alapján - településdifferenciálás

A források korlátozott rendelkezésre állása nem képes minden megyei település igényét valamennyi, az OP által támogatható területen kielégíteni. Ezért van szükség mégis bizonyos fejlesztések vagy települések / térségek priorizálására, előnyben részesítésére.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat a megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területfejlesztési program jövőképe, átfogó és tematikus, horizontális, valamint stratégiai céljai mentén a megye településeinek adottságait figyelembe véve alakította ki a differenciálást, amely elősegíti a megyére allokált forrás teljes felhasználását.

A településdifferenciálás az alábbi szempontok alapján valósítható meg. Az egyes szempontok szerint a települések besorolása forrásfelhasználási módonként külön táblázatban (lásd. 1.4 sz. Excel melléklet) kerül bemutatásra.

1. Rászorultság

Egyik település differenciálási szempont a rászorultság, amit több jogszabály is rögzít fejlesztéspolitikai szempontból országos szinten, strukturális problémákat, munkanélküliségi mutatókat, társadalmi és demográfiai mutatókat egyaránt vizsgálva.

A 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről aszerint vizsgál egy-egy települést, hogy milyen súlyos strukturális problémákkal küzd, amely problémák alapján kedvezményezett településnek minősül. A Korm. rendelet az alábbi szempontokat szerint rangsorol:

1. Jelentős munkanélküliséggel sújtott települések: azok a települések, amelyekben a munkanélküliségi ráta meghaladja az országos átlag 1,75-szeresét (munkanélküliségi ráta: a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú állandó népességből).

2. Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett települések: a komplex mutató alapján rangsorolt települések legkedvezőtlenebb harmada (komplex mutató: társadalmi és demográfiai, lakás és életkörülmények, helyi gazdaság és munkaerő-piaci, valamint infrastruktúra és környezeti mutatókból képzett, összetett mutatószám).

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 358 településéből 221 olyan település van a megyében, ami a rendelet alapján valamelyik kategóriában érintett, ebből 1-1 besorolású, azaz mindkét mutató tekintettében érintett 121 település.

Az TOP Plusz 3.3 Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése és 3.1. Megyei fejlesztések ESZA Plusz elemei intézkedések esetében indokolt a mindkét kategóriában érintett településeket előnyben részesíteni, azonos szakmai tartalmú projektek esetén ezek a települések kaphatják a magasabb pontot az értékelés során.

A 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet a kedvezményezett járások besorolásáról egy olyan komplex mutatót (társadalmi és demográfiai, lakás és életkörülmények, helyi gazdaság és munkaerő-piaci,

25 valamint infrastruktúra és környezeti mutatókból képzett, összetett mutatószám) alkalmaz a járások besorolására, amely alapján 3 kategóriába sorolja azokat: kedvezményezett, fejlesztendő, komplex programmal fejlesztendő. Ez alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járása közül 8 került a komplex programmal fejlesztendő járások közé (Cigándi, Edelényi, Encsi, Gönci, Mezőcsáti, Ózdi, Putnoki, Szikszói járások) és 2 pedig a fejlesztendő járások kategóriájába (Szerencsi, Tokaji járások). Ez is azt mutatja, hogy a térség jelentős fejlesztésre szorul. Az TOP Plusz 1.2 Településfejlesztés, települési szolgáltatások, 3.3 Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése és 3.1. Megyei fejlesztések ESZA Plusz elemei intézkedések esetében indokolt a komplex programmal fejlesztendő járásokban érintett településeket előnyben részesíteni, azonos szakmai tartalmú projektek esetén ezek a települések kaphatják a magasabb pontot az értékelés során.

A Kormány 1057/2021. (II. 19.) Korm. határozata rendelkezik a Magyarország egyes területei közötti gazdasági egyenlőtlenség csökkentése érdekében szükséges fejlesztési program, továbbá a „Felzárkózó települések” hosszú távú programjának kiterjesztéséről.

A nevesített 1057/2021. (II.19.) Kormányhatározat alapján cél a társadalmi, gazdasági, infrastrukturális hátrányok csökkentése, a helyi foglalkoztatás bővítése, a vidék lakosságmegtartó képességének növelése. Ennek érdekében került elindításra ütemezetten a „Felzárkózó települések” hosszú távú programja, mely 300 komplex foglalkoztatási, iskolázottsági, lakhatási, jövedelmi, közbiztonsági viszonyokat és korszerkezetet figyelembe vevő szempontrendszer alapján kiválasztott magyarországi településen valósul. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az I-III. ütemben 25 település érintett, valamint 46 település kapott egyéb besorolást.

Az TOP Plusz 1.2 Településfejlesztés, települési szolgáltatások, 3.3 Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése és 3.1. Megyei fejlesztések ESZA Plusz elemei intézkedések esetében indokolt a Felzárkózó települések” hosszú távú programjában érintett településeket előnyben részesíteni, azonos szakmai tartalmú projektek esetén ezek a települések kaphatják a magasabb pontot az értékelés során.

2. Megyei településszerkezetben elfoglalt funkció, településméret szerint A megye városai közül 7 város népessége haladja meg a 10 ezer főt, 8 város lakosságszáma 5 és 10 ezer fő között van, míg a többi város népességszáma 5 ezer fő alatt van. A megyében található az ország legalacsonyabb lakosságszámú városa, Pálháza. A megyében a települések száma 358, melyből 29 városi rangú település. Jellemző a nagy településsűrűség, valamint az aprófalvak magas aránya. A járások száma 16, melyek közül a legnagyobb népességszámú a Miskolci járás, míg a legkevesebben a Tokaji járásban laknak.

A megye 358 települése lakosságszám és megyén belül elfoglalt településszerkezeti funkció alapján került differenciálásra.

Regionális centrum: Miskolc Megyei Jogú Város. Megyei Centrumok: Ózd, Kazincbarcika, Mezőkövesd, Tiszaújváros, Sátoraljaújhely, Szerencs. Járásközpontok: Sárospatak, Edelény, Putnok, Encs, Mezőcsát, Szikszó, Tokaj, Cigánd, Gönc. A miskolci fejlesztési agglomerációban maradt még 2 település, ami 5000 feletti: Alsózsolca és Felsőzsolca és az

Észak-borsodi ipari tengelyen belül 1 település: Sajószentpéter. Ezen felül van 38 db 2000 feletti, 71 db 1.000 feletti és 230 olyan település, ami 1.000 fő alatti lakosságszámmal rendelkezik. A megye településszerkezetét az aprófalvak erősen meghatározzák. 2018. január 1-jén 155 olyan község volt a megyében, ahol a lakónépesség száma nem érte el az 500 főt. Magyarország leginkább elaprózott településszerkezetű tájai az Északi-középhegységben a Cserehát, az Aggteleki-karszt, a Zempléni-hegység és a Hegyköz. Ezen tájegységeken az apró-, illetve a törpefalu az uralkodó településtípus, jellemzően hegy-, illetve dombvidéken helyezkednek el, valamint néhány kivétellel a megye északi részén, a szlovák-magyar határhoz közel. A megye településeit gazdasági szempontok szerint a kettősség jellemzi: míg a megyében találhatók prosperáló városok (Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika), addig a kistelepülések – részben a lakosság elöregedése/elvándorlása miatt, részben a kistelepüléseken alacsony számban található vállalkozások miatt - napi szinten küzdenek a fennmaradásért. Az egyenletes színvonalú szolgáltatások elérése akkor lehetséges, hogyha a hátrányból induló térségek központjai, illetve a versenyképes térségek centrumai egyaránt további megerősítésre kerülnek sajátságaik figyelembevételével. Ez a célkitűzés feladatokat generál mind a leszakadó térségek, mind a fejlett térségek fejlesztése irányába, azonban eltérő fókuszokkal.

Az TOP Plusz 1.1 Helyi gazdaságfejlesztés – 1.1.1 Ipari park, helyi gazdaságfejlesztésen felhíváson belül elsősorban a megyei centrumok, járásközpontok, 5000 fő lakosságszám feletti és forrásfelhasználási módtól függően a 2000 fő lakosságszám feletti települések részesülhetnek előnyben.

Az 1.2 Településfejlesztés, települési szolgáltatások intézkedés esetében előnyben részesíthető a minél nagyobb lakosságszámot elérő projektek.

3. Területfejlesztési szempontból kiemelt térség – Tokaj Borvidék Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban nevesített kiemelt fejlesztési térségek integrált fejlesztéséhez országos érdek fűződik. A TOP Pluszban 3 térség integrált fejlesztése került nevesítésre, melyből egy, a Tokaji Borvidék található Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

A 485/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi kezelési tervéről alapján a Tokaji Borvidékhez tartozó települések száma 27, ez a 27 település tartozik ehhez a kiemelt térséghez. Javasolt a felhívásokban a települések, civil szervezetek és egyházak mellett a borvidéken működő Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács, mint lehetséges Kedvezményezett vagy konzorciumi partner megjelenítése.

A helyi turizmusfejlesztés terén azonban szükséges a megye egészének adottságaira épülő integrált, komplex turisztikai attrakciók és vonzerők, magasabb kategóriát képviselő minőségi szolgáltatások létesítése, egész évre szóló bor-gasztronómiai, rekreációs és szabadidős program ajánlatokkal, a térségen belüli célcsoport specifikus turisztikai együttműködések, hálózatok, tematikus utak bővítésével. Ennek érdekében előnyben részesíthető a TOP Plusz 1.1 Helyi gazdaságfejlesztés, azon belül a 1.1.3 Helyi és térségi turizmusfejlesztés esetében a turisztikai térségek meghatározásáról szóló 429/2020. (IX.14.) Korm. rendeletben rögzített B.-A.-Z. megyei települések.

4. Árvizekkel erősen veszélyeztetett települések A megye felszíni vízfolyásokban és feltörő forrásokban gazdag, de a folyók (patakok) vízhozama a csapadék megoszlásából következően meglehetősen egyenetlen, nagy vízhozam-ingadozásokat mutat. Vízgazdálkodási szempontból Borsod–Abaúj–Zemplén megye az ország egyik legváltozatosabb tájegysége. A Tiszának és mellékfolyóinak felső szakasza különösen heves vízjárású. Gyakori, hogy az év bármely szakaszában nagyobb mennyiségű csapadék hatására a határszelvényekben akár egy nap alatt is több métert emelkedhet a vízszint. A Sajó- és a Hernád-völgyében nem épült ki folyamatos védvonalrendszer, védett öblözetek és nyílt árterek váltogatják egymást. A megye területének csaknem háromnegyedét veszélyezteti vízerózió, különösen a hegyvidéki és változatos domborzati adottságú északi és nyugati területeken. A megye alacsonyabban fekvő déli és délkeleti területeit inkább a belvíz (főként a Tisza közelében fekvő területeken) veszélyezteti. A megyében a Tisza, a Bodrog, a Sajó, a Hernád folyók és a Takta-övcsatorna által árvízzel veszélyeztetett terület 1501 km2. Ebből 1171 km2 töltéssel védett, azonban 330 km2 hullámtér és nyílt ártér, melyet a folyók rendszeresen elönthetnek. A Felső-Tisza-vidéke árvíz szempontjából kiemelten veszélyeztetett terület. A Tisza sokévi átlagban 1,5-2 évenként lép ki medréből, nagyobb árvizek 5-6 évenként, rendkívüli árvizek 10-12 évenként fordulnak elő. A megye hegy- és dombvidéki területein 48 db tározó található 30,3 millió m3 kapacitással. A víztározók nemcsak a mezőgazdasági öntözés biztosítására és a stabil termelési feltételek kialakítására alkalmasak, hanem árvízvédelmi célokat is szolgálnak. A megye területe – a Tisza-menti községek közigazgatási területének Tisza bal partjára eső részének kivételével –, vízgazdálkodási és vízkárelhárítási szempontból az ÉMVIZIG működési területéhez tartozik. Árvizekkel erősen veszélyeztetett Borsod-Abaúj-Zemplén megyei települések: Abaújkér, Abaújszántó, Abaújvár, Alsózsolca, Aszaló, Berente, Berzék, Bodrogolaszi, Bogács, Boldva, Borsodszentgyörgy, Bőcs, Dédestapolcsány, Encs, Erdőhorváti, Felsődobsza, Felsőzsolca, Fügöd, Gesztely, Gibárt, Girincs, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hernádbűd, Hernádkak, Hernádkércs, Hidasnémeti, Ináncs, Kazincbarcika, Kesznyéten, Kiscsécs, Kiskinizs, Kondó, Korlát, Köröm, Méra, Mezőkeresztes, Mezőzombor, Muhi, Nagycsécs, Nagykinizs, Ócsanálos, Ónod, Ózd, Pálháza, Parasznya, Pere, Radostyán, Sajóecseg, Sajóhidvég, Sajóivánka, Sajókápolna, Sajókaza, Sajókeresztúr, Sajólád, Sajólászlófalva, Sajópálfala, Sajópetri, Sajósenye, Sajószentpéter, Sajóvámos, Sajóvelezd, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szentistvánbaksa, Szikszó, Szomolya, Tard, Telkibánya, Tiszalúc, Tokaj, Tolcsva, Tornyosnémeti és Vadna.

4. ábra: B.-A.-Z. megye árvízzel veszélyeztetett területei

Az TOP Plusz 1.2 Településfejlesztés, települési szolgáltatások (Helyi (települési) zöld és kék infrastruktúra fejlesztése, klíma-alkalmazkodás, helyi környezetvédelmi infrastruktúra és körforgásos gazdaság intézkedés esetében a belterületet veszélyeztető vízfolyások lokális vízkár elhárítási fejlesztést tartalmazó projektek esetében indokolt a Településfejlesztési Koncepcióban rögzített, árvizekkel erősen veszélyeztetett megyei településeket előnyben részesíteni, azonos szakmai tartalmú projektek esetén ezek a települések kaphatják a magasabb pontot az értékelés során. Ezen települések nem szenvedhetnek hátrányt abban az esetben sem, amennyiben nem komplex projektet valósítanak meg a TOP 1.2 intézkedésen belül.

5. Komplexitás, integrált projektek megvalósítása

Az integrált projektek olyan komplex tartalmú önkormányzati fejlesztések, melyeket a település meghatározott idő alatt, meghatározott műszaki, gazdasági, társadalmi és városépítészeti eredményekkel, meghatározott pénzügyi paraméterekkel (kiadásokkal és bevételekkel) akar megvalósítani. Tervezése során a fejlesztés térbeli, ágazati és időbeli koordinációja történik meg, a lehető legszélesebb spektrummal. Az integrált projekt magában foglalja egy akár magas bekerülési költségű infrastruktúra fejlesztését és annak kiegészítését több, kisebb kapcsolódó beruházással és szoft elemekkel meghatározott földrajzi területen belül, amelyek együttesen lehetővé teszik, hogy a fejlesztés minél több szempontra tekintettel, kompakt módon, mégis magas hozzáadott értékű eredmény elérésére fókuszáltan valósuljon meg.

Ez jelenthet olyan több tevékenységet is magában foglaló akcióterületi beruházást, amelynek keretében a település egy adott, jól definiált részén összehangolt akció keretében újul meg az épített és a természeti környezet. Integrált projekt lehet az is, amikor egy konkrét fejlesztés olyan formában valósul meg, hogy a szűken vett tématerületén annak teljes vertikumában kezelve zajlik egy beruházás.

Az TOP Plusz 1.2 Településfejlesztés, települési szolgáltatások esetében indokolt a komplex programokat megvalósító településeket előnyben részesíteni, azonos szakmai tartalmú projektek esetén ezek a települések kaphatják a magasabb pontot az értékelés során.

6. A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer szükségessége és kapcsolata az ITP 2021-27 dokumentummal

Döntéselőkészítés Az IH által leértékelt támogatási kérelmeket a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatalon belül elkülönült szervezeti egység, a Területfejlesztési osztály megvizsgálja a megye által meghatározott területi kiválasztási kritériumok alapján, és előkészíti döntésre a megyei közgyűlés számára. A döntéselőkészítési feladatot ellátó munkatársak megfelelnek a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendeletben meghatározott "Település-, terület- és vidékfejlesztési, település-üzemeltetési feladatkör" képzettségi előírásainak.

Döntéshozatal A megyei közgyűlés zárt ülésen, egyszerű többséggel dönt a pályázatok támogathatóságáról. A megyei közgyűlés tagjai az elnököt delegálják a DEB-be. A folyamat során a megyei döntéselőkészítésbe és döntéshozatalba bevont személyek titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesznek.

Azon felhívások esetében, melyekre nem csak a területi szereplő vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társasága jogosult támogatási kérelmet benyújtani, az IH a benyújtott támogatási kérelmekről születő döntés megalapozása érdekében döntés-előkészítő bizottságot (DEB) hív össze, melynek a megyei közgyűlés által delegált személy is tagja. Egy projekt kizárólag akkor támogatható, ha az IH és a megye által delegált tag is támogatja azt.

Borsod-Abaúj Zemplén megye Területi Kiválasztási Kritériumai

A területi kiválasztási kritériumrendszer az a keretrendszer, melyből levezethetőek a projektek későbbi kiválasztását megalapozó értékelési szempontok. A projekt kiválasztási kritériumok egy része központilag, az irányító hatóság által meghatározott, másik részét a megyei önkormányzat azonosította a speciális szükségletei szerint.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye a ……………… Korm. határozat alapján meghatározott Integrált Területi Program forráskeretének felhasználásához az alábbi saját Területi Kiválasztási Rendszer kritériumokat kívánja figyelembe venni, melyeket elfogadásra előterjesztett a Monitoring Bizottság felé.

6. táblázat: Területi Kiválasztási Rendszer kritériumai

Kritérium megnevezése Alkalmazás Sorszám Tartalmi magyarázat

Illeszkedés a megyei IGEN/NEM A kiválasztás kritériuma, a megye területfejlesztési területfejlesztési programjának céljaihoz és programhoz és hozzájárulás 1. az adott témában megjelenített a TOP Plusz vonatkozó indikátorokhoz való hozzájárulás. indikátoraihoz A kiválasztási kritérium értelmében az IGEN/NEM értékelésben előnyt élveznek azok a Klíma semleges támogatási kérelmek, amelyek olyan megoldásokat alkalmazó megoldásokkal próbálják a települési / 2. fejlesztések előnyben térségi szükségleteket kielégíteni, részesítése amelyeknek a környezeti hatása elhanyagolható. A kiválasztási kritérium értelmében az IGEN/NEM A digitális átállást elősegítő értékelésben előnyt élveznek azok a 3. projektek előnyben támogatási kérelmek, amelyek digitális részesítése technológiák innovációs célú kiaknázását tartalmazzák. A kiválasztási kritérium értelmében az IGEN/NEM értékelésben előnyt élveznek azok a Komplex beruházások támogatási kérelmek, amelyek a projekt 4. előnyben részesítése által azonosított problémát többféle tevékenységgel, azok ötvözésével oldják meg.

Hozzájárulás belső területi A kritérium bevezetése az adott földrajzi IGEN/NEM 5. kiegyenlítődéshez területen belüli bárminemű egyensúlytalanságot hivatott kiküszöbölni. Hozzájárulás belső A kritérium a lakosságon belüli szociális és IGEN/NEM társadalmi 6. életminőségre vonatkozó különbségek kiegyenlítődéshez kiegyenlítődését szolgálja.

Hozzájárulás a gazdasági A kritérium alapján a beavatkozások IGEN/NEM 7. növekedéshez gazdasági növekedéshez történő hozzájárulása kerül mérlegelésre.

A kritériumok kiválasztásának indoklása:

7. táblázat: A területi Kiválasztási Rendszer kritériumainak indoklása

Kritérium megnevezése Sorszám Kiválasztás indoklása Alapvető kritérium, hogy a támogatási kérelmeknek illeszkednie kell a megye elfogadott területfejlesztési programjának céljaihoz továbbá, Illeszkedés a megyei hogy a projekt javaslatok járuljanak hozzá az adott területfejlesztési programhoz témában megjelenített indikátorok eléréséhez. 1. és a hozzájárulás az ITP-ben foglalt indikátorvállalásokhoz Releváns megyei célterületek: - Humán központú minőségi szolgáltatások - Korszerű és fenntartható infrastruktúra - Versenyképes gazdaság Az éghajlatváltozás korunk egyik legnagyobb kihívása a társadalom és a gazdaság számára. A megyében nagyobb mértékű hőmérséklet- emelkedés várható. A vízhiány, illetve az aszály közvetlen hatással vannak az emberekre, a természetes élővilágra és a vizet felhasználó és attól függő ágazatokra, kiemelkedően a vízgazdálkodásra Klíma semleges megoldásokat és a mezőgazdaságra. Mindezek figyelembevételével növelni szükséges a 2. alkalmazó fejlesztések előnyben részesítése megújuló energiaforrások részarányát, elő kell segíteni az energia-megtakarítással járó intézkedéseket, csökkenteni szükséges az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét. Előnyben kell részesíteni zöld- és kék infrastruktúrákat, valamint gazdálkodást. Releváns megyei célterületek: - Korszerű és fenntartható infrastruktúra - Versenyképes gazdaság Előnyt élveznek az innovációt, digitalizációt, illetve a gazdasági /társadalmi rezilienciát erősítő támogató A digitális átállást elősegítő projektek. 3. projektek előnyben részesítése Releváns megyei célterületek: - Humán központú minőségi szolgáltatások - Versenyképes gazdaság A kiválasztási kritérium értelmében az értékelésben előnyt élveznek azok a támogatási kérelmek, Komplex beruházások amelyek a projekt által azonosított problémát 4. előnyben részesítése többféle tevékenységgel, azok ötvözésével oldják meg. Releváns megyei célterületek: - Humán központú minőségi szolgáltatások

- Korszerű és fenntartható infrastruktúra - Versenyképes gazdaság A városias és vidéki térségek közötti különbségek jelentősek és egyes területeken belül is magas a halmozottan hátrányos helyzetű lakosság aránya. A kritérium a gazdasági és szociális különbségek Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődését szolgálja. 5. kiegyenlítődéshez

Releváns megyei célterületek: - Humán központú minőségi szolgáltatások - Korszerű és fenntartható infrastruktúra - Versenyképes gazdaság A megye legnagyobb gazdasági potenciájával rendelkező, kiemelkedő fizikai és humán infrastruktúrával ellátott ágazatai kiemelkedő szerepet játszanak a gazdasági és társadalmi fejlődésben. Ezért a kiválasztási követelményrendszerben fontos vizsgálni, hogy a programban meghatározott, perspektivikusan is versenyképes ágazati fókuszokban, illetve a legjobb Hozzájárulás a gazdasági fejlődési potenciállal rendelkező területeken 7. növekedéshez valósulnak meg projektek, közvetlenül vagy közvetetten hatást gyakorolva a szűkebb, tágabb környezet növekedésére.

Releváns megyei célterületek: - Humán központú minőségi szolgáltatások - Korszerű és fenntartható infrastruktúra - Versenyképes gazdaság

A megyei TKR kritériumok kapcsolódása az ITP célterületeihez:

8. táblázat: A megyei TKR kritériumok kapcsolódása az ITP célterületeihez

1.1. Helyi 1.2 Településfejlesztés, 2.1 Klímabarát 3.1 Megyei és térségi 3.3 Helyi és térségi gazdaságfejlesztés települési szolgáltatások megye fejlesztések közszolgáltatások

TKR Kritérium megnevezése (megyei) (ERFA) Szociális célú Önkormányzati Önkormányzati sport, stb) fejlesztése fejlesztése fejlesztése 1.1.1 Helyi és szociális 2 Szociális célú 4 és 5 számjegyű számjegyű 5 és 4 3.1.3 Egyéb Élhető települések infrastruktúra infrastruktúra korszerűsítése, utak fejlesztése támogató humán humán támogató városrehabilitáció városrehabilitáció turizmusfejlesztés gazdaságfejlesztés 3.1. 1.2.2 energiaközösségek (közösségfejlesztés, (közösségfejlesztés, épületek energetikai 1.1.3 Helyi és térségi 2.1.1 1.2.3 Belterületi utak 1.1.2 3.3.1 Gyermeknevelést 1.2.1 3.3.2 Helyi egészségügyi

Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és hozzájárulás az ITP foglalt + + + + + + + + + + + indikátorvállalásokhoz Klíma semleges megoldásokat alkalmazó fejlesztések + + + + + + + + + előnyben részesítése A digitális átállást elősegítő projektek előnyben + + + + + + részesítése Komplex beruházások előnyben részesítése + + + + + + Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez + + + + + + + + Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez + + +

7. Az ITP 2021-27 monitoringja és indikátorvállalásai

Jelen fejezet a későbbiek során kerül pontosításra az RFP IH iránymutatásai alapján. Az országos TOP Plusz indikátor vállalásokból a Borsod-Abaúj-Zemplén megyére eső forrásarányos indikátorvállalásokat az alábbi táblázat mutatja be:

9. táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ITP 2021-27 indikátorvállalások

INDIKÁTOR VÁLLALÁSOK Megye neve: Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Integrált Területi Program 2021- Megyei ITP neve: 27

Megye forráskerete 137,16 (Mrd Ft):

TOP Plusz IH által javasolt TOP Plusz Prioritás Kimeneti indikátor neve Mértékegység célérték (2027) célérték (2027) RCO01 - Támogatott vállalkozások (mikro-, kis-, db 944,00 95 közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban) RCO46 - A TEN-T úthálózaton kívüli rekonstruált vagy korszerűsített utak hossza (4-5 számjegyű km 442,41 42,75 utak) RCO77 - Támogatott kulturális és idegenforgalmi db 329,00 25,00 helyek száma RCO 26 - Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében újonnan épített vagy ha 65,20 4,87 korszerűsített zöld infrastruktúra (ha) RCR 35 - Árvízvédelmi intézkedések előnyeiből fő 168 968,00 16 875,00 részesülő lakosság (fő) 1. Versenyképes megye RCO58 - Támogatott kerékpár-infrastruktúra (km) km 669,72 51,80 RCO65 - Az új vagy korszerűsített szociális lakások fő 540,00 93,00 kapacitása (személyek) RCO46 - A TEN-T úthálózaton kívüli rekonstruált km 290,69 16,50 vagy korszerűsített utak hossza (Belterületi utak) RCO74 - Az integrált területfejlesztési stratégiák fő projektjei által érintett lakosság (fő) RCO75 - Támogatott integrált területfejlesztési db stratégiák (db) Eredményt keresünk még. Várhatóan: RCR52 - Zöld területek kialakítására, szociális lakásokra, gazdasági vagy egyéb célokra rehabilitált földterület (ha) RCR 29 - Becsült ÜHG-kibocsátás (CO2t/év) CO2t/év 25 056,26 2 457,76

RCO19 - Javított energetikai teljesítménnyel m2 274 739,68 26 949,11 rendelkező középületek (m2) 2. Klímabarát megye RCR 29 - Becsült ÜHG-kibocsátás CO2t/év 14 330,27 1 068,05 (CO2t/év)_"fenntartható városfejlesztés" RCO19 - Javított energetikai teljesítménnyel rendelkező középületek (m2)_"fenntartható m2 157 130,16 11 711,11 városfejlesztés" Munkanélküli és inaktív résztvevők CO01 + CO03 - (kb. a korábbi PO25) fő 54 686,00 5 154,00 TOTAL NUMBER OF PARTICIPANTS indikátor része OP specifikus a korábbi alapján: Társadalmi akciókban résztvevők száma (szociális fő 61 254,00 4 537,00 városrehabilitáció) OP specifikus a korábbi alapján: Társadalmi akciókban résztvevők száma (egyéb ESZA fő 1 501 456,00 179 638,00 projektek)

OP specifikus kimeneti: Megvalósított programok fő 3. Gondoskodó megye száma tagállami kimeneti indikátort javasoljuk.

RCO66 - Az új vagy korszerűsített gyermekgondozási létesítmények férőhely db 5 480,00 459,00 kapacitása (személyek)

RCO67 - Az új vagy korszerűsített oktatási db 14 683,00 2 429,00 létesítmények férőhely kapacitása (személyek)

Az alkalmazott indikátor és célérték módszertan egyeztetés alatt áll, később kerülnek megadásra további indikátorok.(RCR73 vagy RCO69 lesz.)

8. Az ITP 2021-27 ütemezése

Jelen fejezet a későbbiek során kerül pontosításra az RFP IH iránymutatásai alapján. Az alábbi táblázat a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ITP 2021-27 forrásallokációs ütemezését mutatja be.

10. táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megye ITP 2021-27 forrásallokáció ütemezése

ÜTEMEZÉS

Megye neve: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye forráskerete 137,159 (Mrd Ft):

2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 Összes Ell. forrás

Prioritás Felhívások Felhívásra eső összeg 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né

1.1.1 Helyi gazdaságfejlesztés 7,745 6,196 1,549 7,745 0,000 1.1.2 4 és 5 számjegyű utak fejlesztése 14,249 14,249 14,249 0,000 1.1.3 Helyi és térségi turizmusfejlesztés 6,300 5,040 1,260 6,300 0,000

1.2.1 Élhető települések 18,564 4,641 1. PRIORITÁS: 23,205 23,205 0,000 VERSENYKÉPES MEGYE 1.2.2 Szociális célú városrehabilitáció (ERFA) 1,200 0,300 1,500 1,500 0,000

1.2.3 Belterületi utak fejlesztése 4,400 1,100 5,500 5,500 0,000

1.3 Fenntartható városfejlesztés (1.3.1 és 1.3.2 felhívások) 19,035 19,035 19,035 0,000

2.1.1 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése 6,791 1,698 2. PRIORITÁS: 8,489 8,489 0,000 KLÍMABARÁT MEGYE 2.1.2 Fenntartható városfejlesztés (energetika) 3,689 3,689 3,689 0,000

3.1.1 Megyei paktumok 8,400 8,400 8,400 0,000

3.1.2 Szociális várorehabilitáció (ESZA+) 0,800 0,200 1,000 1,000 0,000

3.1.3 Egyéb (közösségfejlesztés+sport+egyebek) 8,284 2,071 10,355 10,355 0,000 3. PRIORITÁS: GONDOSKODÓ 3.2.1 Fenntartható városfejlesztés (ESZA+) 3,487 MEGYE 3,487 3,487 0,000

3.3.1 Gyermeknevelést támogató humán infrastruktúra fejlesztése 9,976 2,494 12,470 12,470 0,000

3.3.2 Helyi egészségügyi és szociális infrastruktúra fejlesztése 5,277 1,319 6,596 6,596 0,000 3.3.3 Fenntartható városfejlesztés (bölcsőde, óvoda, köznevelés, 5,139 egészségügyi alap- és szakrendelés, szoc. alapszolgáltatás) 5,139 5,139 0,000

137,159 0,000 0,000 53,999 66,528 0,000 0,000 16,632 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 137,159 0,000

9. Mellékletek

1.1. melléklet: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ITP forrásallokációs tábla + ütemezés

1.2. melléklet: Forrásfelhasználási módok – településlista

1.3. melléklet: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ITP eredmény és kimeneti mutatók

1.4. mellékelt: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ITP településdifferenciálás tábla

10. Ábra- és táblázatjegyzék

10.1. Ábrajegyzék 1. ábra: A megyei ITP 2021-27 viszonya a Területfejlesztési Programhoz és TOP Pluszhoz ...... 5 2. ábra: TFP területi céljainak illeszkedése az ITP 2021-27-hez ...... 6 3. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye ITP térségfelosztás...... 22 4. ábra: B.-A.-Z. megye árvízzel veszélyeztetett területei ...... 29

10.2. Táblázatjegyzék 1. táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei TFP prioritásainak és a TOP Plusz intézkedéseinek koherenciája ...... 7 2. táblázat: A TOP Plusz felhívások Borsod-Abaúj-Zemplén megyére allokált forrásai ...... 21 3. táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megye lehatárolt célterületeinek településszáma és a lakosság aránya ...... 22 4. táblázat: Az ITP forrásfelhasználási módokra allokált forrásai ...... 23 5. táblázat: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei ITP 2021-27 teljes forrásallokációja ...... 24 6. táblázat: Területi Kiválasztási Rendszer kritériumai ...... 31 7. táblázat: A területi Kiválasztási Rendszer kritériumainak indoklása ...... 32 8. táblázat: A megyei TKR kritériumok kapcsolódása az ITP célterületeihez ...... 34 9. táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ITP 2021-27 indikátorvállalások ...... 35 10. táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megye ITP 2021-27 forrásallokáció ütemezése ...... 36

1.1 mellékelt - BAZ_Forrásallokációs_új_0602_IH korr_0616.xlsx

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye: megye Megyei keretösszeg 137,159 összesen (Mrd Ft):

Alapadattábla 1. prioritás 3. prioritás keretösszege keretösszege 2. prioritás keretösszege (Mrd Ft) Megyei ERFA összesen (Mrd Ft) Megyei ESZA összesen (Mrd Ft) Összesen (Mrd Ft) (Mrd Ft)

megye 77,534 12,178 47,447 113,917 23,242 137,159

Tervezési tábla

Forrásfelhasználási mód II. Miskolc Forrásfelhasználási mód IV. Észak- Forrásfelhasználási mód VIII. Kiemelt Priortiás keretösszege Intézkedés forráskerete Intézkedés aránya prioritáson belül Felhívás/Tématerület Felhívás/Tématerület aránya Forrásfelhasználási mód III. Tokaj Forrásfelhasználási mód V. Dél-borsodi Forrásfelhasználási mód VI. Abaúj- Forrásfelhasználási mód VII. Délkelet- Forrásfelhasználási módok keretösszege Prioritás Intézkedés (VMOP 2.0 alapján) Felhívás fejlesztési agglomeráció borsodi ipari tengely keretösszege kedvezményezett keretösszege (MrdFt) (MrdFt) (%) forráskerete (MrdFt) intézkedésen belül (%) kiemelt térség keretösszege (MrdFt) térség keretösszege (MrdFt) Cserehát térsége keretösszege (MrdFt) zempléni térség keretösszege (MrdFt) összesen (MrdFt) keretösszege (MrdFt) (MrdFt) (MrdFt)

1.1.1 Helyi gazdaságfejlesztés 7,745 27,4% 0,775 0,622 3,057 1,830 1,000 0,461 0,000 7,745 1.1.2 4 és 5 számjegyű utak fejlesztése 14,249 50,4% 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 14,249 14,249 1.1 Helyi gazdaságfejlesztés 28,294 36,5% 1.1.3 Helyi és térségi turizmusfejlesztés 6,300 22,3% 0,850 0,000 1,880 1,665 1,300 0,605 0,000 6,300 Összesen 28,294 1,625 0,622 4,937 3,495 2,300 1,066 14,249 28,294 Forrásfelhasználási mód II. Miskolc Forrásfelhasználási mód IV. Észak- Forrásfelhasználási mód VIII. Kiemelt Forrásfelhasználási mód III. Tokaj Forrásfelhasználási mód V. Dél-borsodi Forrásfelhasználási mód VI. Abaúj- Forrásfelhasználási mód VII. Délkelet- Forrásfelhasználási módok keretösszege fejlesztési agglomeráció borsodi ipari tengely keretösszege kedvezményezett keretösszege kiemelt térség keretösszege (MrdFt) térség keretösszege (MrdFt) Cserehát térsége keretösszege (MrdFt) zempléni térség keretösszege (MrdFt) összesen (MrdFt) keretösszege (MrdFt) (MrdFt) (MrdFt) 1.2.1 Élhető települések 23,205 76,8% 4,584 2,484 6,537 4,180 3,841 1,579 0,000 23,205 Ebből: Zöld infrastruktúra fejlesztése 4,150 0,650 0,750 1,150 0,850 0,500 0,250 0,000 4,150 1. PRIORITÁS: Csapadékvíz 7,500 1,512 0,956 2,243 0,875 1,341 0,573 0,000 7,500 77,534 1.2 Településfejlesztés, települési VERSENYKÉPES MEGYE 30,205 39,0% Kerékpárút 6,000 1,700 0,000 1,700 1,400 1,000 0,200 0,000 szolgáltatások 6,000 1.2.2 Szociális célú városrehabilitáció (ERFA) 1,500 5,0% 0,300 0,200 0,300 0,200 0,300 0,200 0,000 1,500 1.2.3 Belterületi utak fejlesztése 5,500 18,2% 0,890 0,250 1,980 1,350 0,830 0,200 0,000 5,500 Összesen: 30,205 5,774 2,934 8,817 5,730 4,971 1,979 0,000 30,205 Forrásfelhasználási mód I. Forrásfelhasználási módok keretösszege (Fenntartható Városfejlesztés) összesen (MrdFt) keretösszege (MrdFt)

1.3 Fenntartható városfejlesztés (1.3.1 és 1.3.2 konstrukciók 1.3 Fenntartható városfejlesztés 19,035 24,6% 19,035 24,6% 19,035 19,035 összesen)

Forrásfelhasználási mód II. Miskolc Forrásfelhasználási mód IV. Észak- Forrásfelhasználási mód VIII. Kiemelt Forrásfelhasználási mód III. Tokaj Forrásfelhasználási mód V. Dél-borsodi Forrásfelhasználási mód VI. Abaúj- Forrásfelhasználási mód VII. Délkelet- Forrásfelhasználási módok keretösszege fejlesztési agglomeráció borsodi ipari tengely keretösszege kedvezményezett keretösszege kiemelt térség keretösszege (MrdFt) térség keretösszege (MrdFt) Cserehát térsége keretösszege (MrdFt) zempléni térség keretösszege (MrdFt) összesen (MrdFt) keretösszege (MrdFt) (MrdFt) (MrdFt) 2.1.1 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése, 2. PRIORITÁS: 8,489 69,7% 0,900 1,000 1,619 0,970 1,000 0,500 2,500 8,489 12,178 energiaközösségek KLÍMABARÁT MEGYE Forrásfelhasználási mód I. Forrásfelhasználási módok keretösszege 2.1 Klímabarát megye 12,178 100,0% (Fenntartható Városfejlesztés) összesen (MrdFt) keretösszege (MrdFt) 2.1.2 Fenntartható városfejlesztés (energetika) 3,689 30,3% 3,689 3,689 Összesen 12,178 4,589 1,000 1,619 0,970 1,000 0,500 2,500 12,178 Forrásfelhasználási mód II. Miskolc Forrásfelhasználási mód IV. Észak- Forrásfelhasználási mód VIII. Kiemelt Forrásfelhasználási mód III. Tokaj Forrásfelhasználási mód V. Dél-borsodi Forrásfelhasználási mód VI. Abaúj- Forrásfelhasználási mód VII. Délkelet- Forrásfelhasználási módok keretösszege fejlesztési agglomeráció borsodi ipari tengely keretösszege kedvezményezett keretösszege kiemelt térség keretösszege (MrdFt) térség keretösszege (MrdFt) Cserehát térsége keretösszege (MrdFt) zempléni térség keretösszege (MrdFt) összesen (MrdFt) keretösszege (MrdFt) (MrdFt) (MrdFt)

3. 2 Fenntartható városfejlesztés (ESZA+ 3,487 7,3% 3.2.1 Fenntartható városfejlesztés 3,487 7,3% 3,487 3,487 elemei) 3. PRIORITÁS: 47,447 GONDOSKODÓ MEGYE Forrásfelhasználási mód II. Miskolc Forrásfelhasználási mód IV. Észak- Forrásfelhasználási mód VIII. Kiemelt Forrásfelhasználási mód III. Tokaj Forrásfelhasználási mód V. Dél-borsodi Forrásfelhasználási mód VI. Abaúj- Forrásfelhasználási mód VII. Délkelet- Forrásfelhasználási módok keretösszege fejlesztési agglomeráció borsodi ipari tengely keretösszege kedvezményezett keretösszege kiemelt térség keretösszege (MrdFt) térség keretösszege (MrdFt) Cserehát térsége keretösszege (MrdFt) zempléni térség keretösszege (MrdFt) összesen (MrdFt) keretösszege (MrdFt) (MrdFt) (MrdFt) 3.3.1 Gyermeknevelést támogató humán infrastruktúra fejlesztése 12,470 51,5% 2,078 1,400 2,785 2,200 2,507 1,500 0,000 12,470 Bölcsődei fejlesztés 3,500 0,800 0,400 0,500 0,800 0,600 0,400 0,000 3,500 Óvodai fejlesztés 2,800 0,500 0,400 0,800 0,200 0,600 0,300 0,000 2,800 Köznevelés 6,170 0,778 0,600 1,485 1,200 1,307 0,800 0,000 6,170 3.3.2 Helyi egészségügyi és szociális infrastruktúra fejlesztése 6,596 27,3% 0,620 1,220 1,835 1,500 0,801 0,620 0,000 6,596 3.3 Helyi és térségi közszolgáltatások Egészégügyi alap-és szakrendelés 3,535 0,320 0,520 0,985 0,950 0,440 0,320 0,000 3,535 (ERFA) 24,205 198,8% Szociális alapszolgáltatás 3,061 0,300 0,700 0,850 0,550 0,361 0,300 0,000 3,061 Forrásfelhasználási mód I. Forrásfelhasználási módok keretösszege (Fenntartható Városfejlesztés) összesen (MrdFt) keretösszege (MrdFt) 3.3.3 Fenntartható városfejlesztés (bölcsőde, óvoda, köznevelés, 5,139 21,2% 5,139 egészségügyi alap- és szakrendelés, szoc. alapszolgáltatás) 5,139 Összesen: 24,205 7,837 2,620 4,620 3,700 3,308 2,120 0,000 24,205

- Kérjük, hogy a "G" oszlopban szereplő adatok ne kerüljenek módosításra. Amennyiben a megye bármely adaton módosítani szeretne, előzetesen egyeztetnie szükséges az IH-val. - Kérjük a forrásfelhasználási módok oszlopainak feltöltését, a "G" oszlopban szereplő adatoknak megfelelően. A felesleges oszlopok törölhetőek. - A táblát forintban szükséges kitölteni, amely Mrd Ft-ban látszódik. A cellák formátuma nem módosítható. - Kérem, hogy oszlop beszúrásnál vagy törlésnél, ügyeljenek az "Összesítő" oszlopban szereplő képletek igazítására. - A kiemelt kedvezményezetti forrásfelhasználási módra vonatkozóan egy oszlop kitöltése szükséges. Abban összevontan szükséges feltüntetni a megyei önkormányzat és a Magyar Közút forráskereteit. - Amennyiben a fenntartható városfejlesztés körében több város kerül kijelölésre, egy oszlop kitöltése szükséges. Abban összevontan szükséges feltüntetni az elkülönített keretösszeget, nem kell városokra külön megbontani.

1. oldal 8.1._ütemezés

ÜTEMEZÉS

Megye neve: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Megye forráskerete 137,159 (Mrd Ft):

2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 Összes forrás Ell.

1.2.1 Élhető települések 18,564 4,641 1. PRIORITÁS: 23,205 23,205 0,000 VERSENYKÉPES MEGYE 1.2.2 Szociális célú városrehabilitáció (ERFA) 1,200 0,300 1,500 1,500 0,000

1.2.3 Belterületi utak fejlesztése 4,400 1,100 5,500 5,500 0,000

1.3 Fenntartható városfejlesztés (1.3.1 és 1.3.2 felhívások) 19,035 19,035 19,035 0,000

3.1.1 Megyei paktumok 8,400 8,400 8,400 0,000

3.1.2 Szociális várorehabilitáció (ESZA+) 0,800 0,200 1,000 1,000 0,000

3.1.3 Egyéb (közösségfejlesztés+sport+egyebek) 8,284 2,071 10,355 10,355 0,000 3. PRIORITÁS: 3.2.1 Fenntartható városfejlesztés (ESZA+) 3,487 GONDOSKODÓ MEGYE 3,487 3,487 0,000

3.3.1 Gyermeknevelést támogató humán infrastruktúra fejlesztése 9,976 2,494 12,470 12,470 0,000

3.3.2 Helyi egészségügyi és szociális infrastruktúra fejlesztése 5,277 1,319 6,596 6,596 0,000 3.3.3 Fenntartható városfejlesztés (bölcsőde, óvoda, köznevelés, egészségügyi 5,139 alap- és szakrendelés, szoc. alapszolgáltatás) 5,139 5,139 0,000

137,159 0,000 0,000 53,999 66,528 0,000 0,000 16,632 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 137,159 0,000

Az ütemezés táblában a meghirdetések tervezett időpontjait (negyedéves bontásban) és összegét (a forrásösszesítő tábla egyéni számformátumával megegyező módon) szükséges rögzítenie a területi szereplőknek. Kizárólag a sárga cellák módosíthatóak. Kérjük, az AHoszlopban található ellenőrzés eredményét vegye figyelembe az ütemezés véglegesítése során! Kérjük, a táblázatot illessze be az ITP dokumentum 8. fejezetébe, kép formátumban.

2. oldal I. Fenntartható városfejlesztés Település 1. Miskolc II. Miskolc fejlesztési agglomeráció Település 1. Alsózsolca 2. Arnót 3. Bőcs 4. Bükkaranyos 5. Bükkszentkereszt 6. Felsőzsolca 7. Gesztely 8. Harsány 9. Hernádkak 10. Hernádnémeti 11. Kisgyőr 12. Kistokaj 13. Mályi 14. Nyékládháza 15. Onga 16. Parasznya 17. Radostyán 18. Répáshuta 19. Sajóbábony 20. Sajóecseg 21. Sajókeresztúr 22. Sajólád 23. Sajólászlófalva 24. Sajópálfala 25. Sajópetri 26. Sajósenye 27. Sajóvámos 28. Sóstófalva 29. Szirmabesenyő 30. Újcsanálos 31. Varbó III. Tokaj kiemelt térség Település 1. Abaújszántó 2. Bekecs 3. Bodrogkeresztúr 4. Bodrogkisfalud 5. Bodrogolaszi 6. Erdőbénye 7. Erdőhorváti 8. Golop 9. Hercegkút 10. Legyesbénye 11. Mád 12. Makkoshotyka 13. Mezőzombor 14. Monok 15. Olaszliszka 16. Rátka 17. Sárazsadány 18. Sárospatak 19. Sátoraljaújhely 20. Szegi 21. Szegilong 22. Szerencs 23. Tállya 24. Tarcal 25. Tokaj 26. Tolcsva 27. Vámosújfalu IV. Észak-borsodi ipari tengely Település 1. Aggtelek 2. Alacska 3. Alsószuha 4. Alsótelekes 5. Arló 6. Bánhorváti 7. Bánréve 8. Berente 9. Borsodbóta 10. Borsodnádasd 11. Borsodszentgyörgy 12. Bükkmogyorósd 13. Csernely 14. Csokvaomány 15. Dédestapolcsány 16. Domaháza 17. Dövény 18. Dubicsány 19. Farkaslyuk 20. Felsőkelecsény 21. Felsőnyárád 22. Felsőtelekes 23. Gömörszőlős 24. Hangony 25. Hét 26. Imola 27. Izsófalva 28. Jákfalva 29. Járdánháza 30. Jósvafő 31. Kánó 32. Kazincbarcika 33. Kelemér 34. Királd 35. Kissikátor 36. Kondó 37. Kurityán 38. Lénárddaróc 39. Mályinka 40. Múcsony 41. Nagybarca 42. Nekézseny 43. Ormosbánya 44. Ózd 45. Putnok 46. Ragály 47. Rudabánya 48. Rudolftelep 49. Sajógalgóc 50. Sajóivánka 51. Sajókápolna 52. Sajókaza 53. Sajómercse 54. Sajónémeti 55. Sajópüspöki 56. Sajószentpéter 57. Sajóvelezd 58. Sáta 59. Serényfalva 60. Szuhafő 61. Szuhakálló 62. Tardona 63. Trizs 64. Uppony 65. Vadna 66. Zádorfalva 67. Zubogy V. Dél-borsodi térség Település 1. Ároktő 2. Berzék 3. Bogács 4. Borsodgeszt 5. Borsodivánka 6. Bükkábrány 7. Bükkzsérc 8. Cserépfalu 9. Cserépváralja 10. Csincse 11. Egerlövő 12. Emőd 13. Gelej 14. Girincs 15. Hejőbába 16. Hejőkeresztúr 17. Hejőkürt 18. Hejőpapi 19. Hejőszalonta 20. Igrici 21. Kács 22. Kesznyéten 23. Kiscsécs 24. Köröm 25. Mezőcsát 26. Mezőkeresztes 27. Mezőkövesd 28. Mezőnagymihály 29. Mezőnyárád 30. Muhi 31. Nagycsécs 32. Négyes 33. Nemesbikk 34. Ónod 35. Oszlár 36. Sajóhídvég 37. Sajóörös 38. Sajószöged 39. Sály 40. Szakáld 41. Szentistván 42. Szomolya 43. Tard 44. Tibolddaróc 45. Tiszabábolna 46. Tiszadorogma 47. Tiszakeszi 48. Tiszapalkonya 49. Tiszatarján 50. Tiszaújváros 51. Tiszavalk 52. Vatta VI. Abaúj-Cserehát térsége Település 1. Abaújalpár 2. Abaújkér 3. Abaújlak 4. Abaújszolnok 5. Abaújvár 6. Abod 7. Alsógagy 8. Alsóregmec 9. Alsóvadász 10. Arka 11. Baktakék 12. Balajt 13. Baskó 14. Becskeháza 15. Beret 16. Bódvalenke 17. Bódvarákó 18. Bódvaszilas 19. Boldogkőújfalu 20. Boldogkőváralja 21. Boldva 22. Borsodszirák 23. Bózsva 24. Büttös 25. Csenyéte 26. Csobád 27. Damak 28. Debréte 29. Detek 30. Edelény 31. Égerszög 32. Encs 33. Fáj 34. Fancsal 35. Felsődobsza 36. Felsőgagy 37. Felsőregmec 38. Felsővadász 39. Filkeháza 40. Fony 41. Forró 42. Fulókércs 43. Füzér 44. Füzérkajata 45. Füzérkomlós 46. Füzérradvány 47. Gadna 48. Gagyapáti 49. Gagybátor 50. Gagyvendégi 51. Galvács 52. Garadna 53. Gibárt 54. Gönc 55. Göncruszka 56. Hangács 57. Háromhuta 58. Hegymeg 59. Hejce 60. Hernádbűd 61. Hernádcéce 62. Hernádpetri 63. Hernádszentandrás 64. Hernádszurdok 65. Hernádvécse 66. Hidasnémeti 67. Hidvégardó 68. Hollóháza 69. Homrogd 70. Ináncs 71. Irota 72. Kány 73. Kázsmárk 74. Kéked 75. Keresztéte 76. Kishuta 77. Komjáti 78. Komlóska 79. Korlát 80. Kovácsvágás 81. Krasznokvajda 82. Kupa 83. Ládbesenyő 84. Lak 85. Léh 86. Litka 87. Martonyi 88. Méra 89. Meszes 90. Mikóháza 91. Mogyoróska 92. Monaj 93. Nagyhuta 94. Novajidrány 95. Nyésta 96. Nyíri 97. Nyomár 98. Pálháza 99. Pamlény 100. Pányok 101. Pere 102. Perecse 103. Perkupa 104. Pusztafalu 105. Pusztaradvány 106. Rakaca 107. Rakacaszend 108. Rásonysápberencs 109. Regéc 110. Selyeb 111. Sima 112. Szakácsi 113. Szalaszend 114. Szalonna 115. Szászfa 116. Szemere 117. Szendrő 118. Szendrőlád 119. Szin 120. Szinpetri 121. Szögliget 122. Szőlősardó 123. Szuhogy 124. Telkibánya 125. Teresztenye 126. Tomor 127. Tornabarakony 128. Tornakápolna 129. Tornanádaska 130. Tornaszentandrás 131. Tornaszentjakab 132. Tornyosnémeti 133. Vágáshuta 134. Varbóc 135. Vilmány 136. Vilyvitány 137. Viszló 138. Vizsoly 139. Ziliz 140. Zsujta VII. Délkelet-zempléni térség Település 1. Alsóberecki 2. Alsódobsza 3. Aszaló 4. Bodroghalom 5. Cigánd 6. Csobaj 7. Dámóc 8. Felsőberecki 9. Györgytarló 10. Halmaj 11. Hernádkércs 12. Karcsa 13. Karos 14. Kenézlő 15. Kiskinizs 16. Kisrozvágy 17. Lácacséke 18. Megyaszó 19. Nagykinizs 20. Nagyrozvágy 21. Pácin 22. Prügy 23. Révleányvár 24. Ricse 25. Semjén 26. Szentistvánbaksa 27. Szikszó 28. Taktabáj 29. Taktaharkány 30. Taktakenéz 31. Taktaszada 32. Tiszacsermely 33. Tiszakarád 34. Tiszaladány 35. Tiszalúc 36. Tiszatardos 37. Vajdácska 38. Viss 39. Zalkod 40. Zemplénagárd 7.1._indikátor összesito

INDIKÁTOR VÁLLALÁSOK Megye neve: Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Megyei ITP neve: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Integrált Területi Program 2021-27

Megye forráskerete 137,16 (Mrd Ft):

TOP Plusz IH által javasolt TOP Plusz Prioritás Kimeneti indikátor neve Mértékegység célérték (2027) célérték (2027)

RCO01 - Támogatott vállalkozások (mikro-, kis-, db 944,00 95 közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban)

RCO46 - A TEN-T úthálózaton kívüli rekonstruált vagy km 442,41 42,75 korszerűsített utak hossza (4-5 számjegyű utak) RCO77 - Támogatott kulturális és idegenforgalmi db 329,00 25,00 helyek száma RCO 26 - Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében újonnan épített vagy korszerűsített zöld ha 65,20 4,87 infrastruktúra (ha) RCR 35 - Árvízvédelmi intézkedések előnyeiből fő 168 968,00 16 875,00 részesülő lakosság (fő) 1. Versenyképes megye RCO58 - Támogatott kerékpár-infrastruktúra (km) km 669,72 51,80 RCO65 - Az új vagy korszerűsített szociális lakások fő 540,00 93,00 kapacitása (személyek) RCO46 - A TEN-T úthálózaton kívüli rekonstruált vagy km 290,69 16,50 korszerűsített utak hossza (Belterületi utak) RCO74 - Az integrált területfejlesztési stratégiák fő projektjei által érintett lakosság (fő) RCO75 - Támogatott integrált területfejlesztési db stratégiák (db) Eredményt keresünk még. Várhatóan: RCR52 - Zöld területek kialakítására, szociális lakásokra, gazdasági vagy egyéb célokra rehabilitált földterület (ha)

RCR 29 - Becsült ÜHG-kibocsátás (CO2t/év) CO2t/év 25 056,26 2 457,76

RCO19 - Javított energetikai teljesítménnyel m2 274 739,68 26 949,11 rendelkező középületek (m2) 2. Klímabarát megye RCR 29 - Becsült ÜHG-kibocsátás CO2t/év 14 330,27 1 068,05 (CO2t/év)_"fenntartható városfejlesztés" RCO19 - Javított energetikai teljesítménnyel rendelkező középületek (m2)_"fenntartható m2 157 130,16 11 711,11 városfejlesztés" Munkanélküli és inaktív résztvevők CO01 + CO03 - (kb. a korábbi PO25) fő 54 686,00 5 154,00 TOTAL NUMBER OF PARTICIPANTS indikátor része OP specifikus a korábbi alapján: Társadalmi akciókban résztvevők száma (szociális fő 61 254,00 4 537,00 városrehabilitáció) OP specifikus a korábbi alapján: Társadalmi fő 1 501 456,00 179 638,00 akciókban résztvevők száma (egyéb ESZA projektek)

OP specifikus kimeneti: Megvalósított programok 3. Gondoskodó megye fő száma tagállami kimeneti indikátort javasoljuk.

RCO66 - Az új vagy korszerűsített gyermekgondozási db 5 480,00 459,00 létesítmények férőhely kapacitása (személyek)

RCO67 - Az új vagy korszerűsített oktatási db 14 683,00 2 429,00 létesítmények férőhely kapacitása (személyek) Az alkalmazott indikátor és célérték módszertan egyeztetés alatt áll, később kerülnek megadásra további indikátorok.(RCR73 vagy RCO69 lesz.)

1. oldal, összesen: 1 B.-A.-Z. MEGYE TELEPÜLÉSEK 290/2015.(XI.26.) 429/2020 (IX.14.) 105/2015. (IV.23.) Korm. Rendelet 1057/2021. (II. 19.) Korm. Határozat Korm.rendelet Korm. rendelet Komplex programmal Társadalmi, gazdasági és A „Felzárkózó fejlesztendő járás (3) infrastrukturális Jelentős Gazdaságélénkítő Árvízzel erősen Lakosság- Településszerk Települések” hosszú Kiemelt turisztikai Település Forrásfelhasználási mód Járás Fejlesztendő járás (2) szempontból munkanélküliséggel programba (GÉP) érintett települések szám ezeti funkció távú programjába térség Kedvezményezett járás (1) kedvezményezett sújtott település javasolt (TFK alapján) (FETE) javasolt Nem sorolt (0) település Abaújalpár 49 Abaúj-Cserehát térség Gönci 1000 fő alatti 3 1 1 Abaújkér 592 Abaúj-Cserehát térség Gönci 1000 fő alatti 3 Igen Igen Abaújlak 56 Abaúj-Cserehát térség Szikszói 1000 fő alatti 3 1 0 Abaújszántó 2 951 Tokaj kiemelt térség Gönci 2000 fő feletti 3 I-II. ütem Igen Igen Abaújszolnok 175 Abaúj-Cserehát térség Szikszói 1000 fő alatti 3 1 0 Egyéb Abaújvár 213 Abaúj-Cserehát térség Gönci 1000 fő alatti 3 1 0 Igen Igen Abod 193 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 1 0 Aggtelek 531 Észak-borsodi ipari tengely Putnoki 1000 fő alatti 3 Alacska 738 Észak-borsodi ipari tengely Kazincbarcikai 1000 fő alatti 1 0 1 I-II. ütem Alsóberecki 711 Délkelet-zempléni térség Sátoraljaújhelyi 1000 fő alatti 1 III. ütem Igen Alsódobsza 273 Délkelet-zempléni térség Szerencsi 1000 fő alatti 2 Alsógagy 81 Abaúj-Cserehát térség Encsi 1000 fő alatti 3 1 1 Alsóregmec 177 Abaúj-Cserehát térség Sátoraljaújhelyi 1000 fő alatti 1 Igen Alsószuha 415 Észak-borsodi ipari tengely Putnoki 1000 fő alatti 3 Alsótelekes 121 Észak-borsodi ipari tengely Kazincbarcikai 1000 fő alatti 1 1 0 Alsóvadász 1 469 Abaúj-Cserehát térség Szikszói 1000 fő feletti 3 1 1 Egyéb Alsózsolca 5 614 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 5000 fő feletti 0 1 Igen Arka 64 Abaúj-Cserehát térség Gönci 1000 fő alatti 3 Arló 3 554 Észak-borsodi ipari tengely Ózdi 2000 fő feletti 3 1 1 II. ütem Arnót 2 350 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 2000 fő feletti Ároktő 1 116 Dél-borsodi térség Mezőcsáti 1000 fő feletti 3 1 0 Egyéb Aszaló 1 838 Délkelet-zempléni térség Szikszói 1000 fő feletti 3 1 1 Egyéb Igen Baktakék 723 Abaúj-Cserehát térség Encsi 1000 fő alatti 3 1 0 III. ütem Balajt 491 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 1 1 II. ütem Bánhorváti 1 303 Észak-borsodi ipari tengely Kazincbarcikai 1000 fő feletti 1 0 1 Egyéb Bánréve 1 241 Észak-borsodi ipari tengely Putnoki 1000 fő feletti 3 III. ütem Baskó 157 Abaúj-Cserehát térség Gönci 1000 fő alatti 3 1 1 Igen Becskeháza 35 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 1 1 Bekecs 2 378 Tokaj kiemelt térség Szerencsi 2000 fő feletti 2 Egyéb Igen Berente 1 142 Észak-borsodi ipari tengely Kazincbarcikai 1000 fő feletti 1 Igen Beret 289 Abaúj-Cserehát térség Encsi 1000 fő alatti 3 1 1 Egyéb Berzék 1 095 Dél-borsodi térség Miskolci 1000 fő feletti Igen Bodroghalom 1 342 Délkelet-zempléni térség Cigándi 1000 fő feletti 3 1 0 Igen Bodrogkeresztúr 1 077 Tokaj kiemelt térség Tokaji 1000 fő feletti 2 I-II. ütem Igen Bodrogkisfalud 875 Tokaj kiemelt térség Tokaji 1000 fő alatti 2 0 1 III. ütem Igen Bodrogolaszi 861 Tokaj kiemelt térség Sárospataki 1000 fő alatti 1 III. ütem Igen Igen Bódvalenke 222 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 1 1 III. ütem Bódvarákó 84 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 1 0 Bódvaszilas 1 027 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő feletti 3 Egyéb Bogács 1 926 Dél-borsodi térség Mezőkövesdi 1000 fő feletti 1 Igen Igen Boldogkőújfalu 590 Abaúj-Cserehát térség Gönci 1000 fő alatti 3 1 1 I. ütem Igen Boldogkőváralja 1 113 Abaúj-Cserehát térség Gönci 1000 fő feletti 3 1 0 Egyéb Igen Boldva 2 311 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 2000 fő feletti 3 0 1 I-II. ütem Igen Borsodbóta 872 Észak-borsodi ipari tengely Ózdi 1000 fő alatti 3 1 1 Egyéb Borsodgeszt 251 Dél-borsodi térség Mezőkövesdi 1000 fő alatti 1 1 1 Borsodivánka 704 Dél-borsodi térség Mezőkövesdi 1000 fő alatti 1 Borsodnádasd 3 079 Észak-borsodi ipari tengely Ózdi 2000 fő feletti 3 1 1 I-II. ütem Borsodszentgyörgy 1 214 Észak-borsodi ipari tengely Ózdi 1000 fő feletti 3 1 0 Igen Borsodszirák 1 149 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő feletti 3 0 1 Egyéb Bózsva 178 Abaúj-Cserehát térség Sátoraljaújhelyi 1000 fő alatti 1 Igen Bőcs 2 615 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 2000 fő feletti Igen Bükkábrány 1 642 Dél-borsodi térség Mezőkövesdi 1000 fő feletti 1 Bükkaranyos 1 522 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 1000 fő feletti 0 1 Bükkmogyorósd 125 Észak-borsodi ipari tengely Ózdi 1000 fő alatti 3 1 1 Bükkszentkereszt 1 146 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 1000 fő feletti Igen Bükkzsérc 916 Dél-borsodi térség Mezőkövesdi 1000 fő alatti 1 Igen Büttös 151 Abaúj-Cserehát térség Encsi 1000 fő alatti 3 1 1 Cigánd 3 009 Délkelet-zempléni térség Cigándi járásközpont 3 1 1 I-II. ütem Igen Csenyéte 404 Abaúj-Cserehát térség Encsi 1000 fő alatti 3 1 1 I. ütem Cserépfalu 977 Dél-borsodi térség Mezőkövesdi 1000 fő alatti 1 Igen Cserépváralja 359 Dél-borsodi térség Mezőkövesdi 1000 fő alatti 1 Csernely 709 Észak-borsodi ipari tengely Ózdi 1000 fő alatti 3 1 1 Egyéb Csincse 552 Dél-borsodi térség Mezőkövesdi 1000 fő alatti 1 0 1 Csobád 683 Abaúj-Cserehát térség Encsi 1000 fő alatti 3 Csobaj 656 Délkelet-zempléni térség Tokaji 1000 fő alatti 2 1 1 Csokvaomány 807 Észak-borsodi ipari tengely Ózdi 1000 fő alatti 3 1 1 Damak 242 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 Dámóc 322 Délkelet-zempléni térség Cigándi 1000 fő alatti 3 1 1 I. ütem Debréte 12 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 Dédestapolcsány 1 460 Észak-borsodi ipari tengely Kazincbarcikai 1000 fő feletti 1 I-II. ütem Igen Detek 241 Abaúj-Cserehát térség Encsi 1000 fő alatti 3 1 1 Domaháza 763 Észak-borsodi ipari tengely Ózdi 1000 fő alatti 3 1 1 Egyéb Dövény 283 Észak-borsodi ipari tengely Putnoki 1000 fő alatti 3 1 1 Dubicsány 203 Észak-borsodi ipari tengely Putnoki 1000 fő alatti 3 Edelény 9 389 Abaúj-Cserehát térség Edelényi járásközpont 3 Egerlövő 491 Dél-borsodi térség Mezőkövesdi 1000 fő alatti 1 Égerszög 51 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 1 1 Emőd 4 698 Dél-borsodi térség Miskolci 2000 fő feletti Encs 6 254 Abaúj-Cserehát térség Encsi járásközpont 3 0 1 Igen Igen Erdőbénye 1 038 Tokaj kiemelt térség Tokaji 1000 fő feletti 2 1 1 I-II. ütem Igen Erdőhorváti 615 Tokaj kiemelt térség Sárospataki 1000 fő alatti 1 Igen Igen Fáj 448 Abaúj-Cserehát térség Encsi 1000 fő alatti 3 1 0 Egyéb Fancsal 294 Abaúj-Cserehát térség Encsi 1000 fő alatti 3 Farkaslyuk 1 827 Észak-borsodi ipari tengely Ózdi 1000 fő feletti 3 1 1 Egyéb Felsőberecki 260 Délkelet-zempléni térség Sátoraljaújhelyi 1000 fő alatti 1 1 0 Igen Felsődobsza 926 Abaúj-Cserehát térség Gönci 1000 fő alatti 3 1 1 II. ütem Igen Felsőgagy 212 Abaúj-Cserehát térség Encsi 1000 fő alatti 3 1 0 Egyéb Felsőkelecsény 323 Észak-borsodi ipari tengely Putnoki 1000 fő alatti 3 1 0 Felsőnyárád 947 Észak-borsodi ipari tengely Putnoki 1000 fő alatti 3 Egyéb Felsőregmec 303 Abaúj-Cserehát térség Sátoraljaújhelyi 1000 fő alatti 1 1 0 Egyéb Felsőtelekes 669 Észak-borsodi ipari tengely Kazincbarcikai 1000 fő alatti 1 1 1 Egyéb Felsővadász 514 Abaúj-Cserehát térség Szikszói 1000 fő alatti 3 1 1 Egyéb Felsőzsolca 6 446 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 5000 fő feletti Igen Filkeháza 110 Abaúj-Cserehát térség Sátoraljaújhelyi 1000 fő alatti 1 1 1 Igen Fony 298 Abaúj-Cserehát térség Gönci 1000 fő alatti 3 1 0 Forró 2 535 Abaúj-Cserehát térség Encsi 2000 fő feletti 3 1 1 Egyéb Fulókércs 388 Abaúj-Cserehát térség Encsi 1000 fő alatti 3 1 0 I. ütem Füzér 395 Abaúj-Cserehát térség Sátoraljaújhelyi 1000 fő alatti 1 Igen Füzérkajata 107 Abaúj-Cserehát térség Sátoraljaújhelyi 1000 fő alatti 1 1 0 Igen Füzérkomlós 255 Abaúj-Cserehát térség Sátoraljaújhelyi 1000 fő alatti 1 Igen Füzérradvány 272 Abaúj-Cserehát térség Sátoraljaújhelyi 1000 fő alatti 1 1 0 Igen Gadna 282 Abaúj-Cserehát térség Szikszói 1000 fő alatti 3 1 1 II. ütem Gagyapáti 21 Abaúj-Cserehát térség Encsi 1000 fő alatti 3 1 1 Gagybátor 190 Abaúj-Cserehát térség Szikszói 1000 fő alatti 3 1 0 Egyéb Gagyvendégi 204 Abaúj-Cserehát térség Szikszói 1000 fő alatti 3 1 1 Galvács 78 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 1 0 Garadna 343 Abaúj-Cserehát térség Encsi 1000 fő alatti 3 Gelej 604 Dél-borsodi térség Mezőcsáti 1000 fő alatti 3 Gesztely 2 581 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 2000 fő feletti 0 1 Egyéb Igen Gibárt 312 Abaúj-Cserehát térség Gönci 1000 fő alatti 3 Igen Girincs 854 Dél-borsodi térség Tiszaújvárosi 1000 fő alatti 1 0 Egyéb Igen Golop 539 Tokaj kiemelt térség Szerencsi 1000 fő alatti 2 Igen Gömörszőlős 82 Észak-borsodi ipari tengely Putnoki 1000 fő alatti 3 Gönc 1 968 Abaúj-Cserehát térség Gönci járásközpont 3 1 0 Egyéb Igen Igen Göncruszka 686 Abaúj-Cserehát térség Gönci 1000 fő alatti 3 1 1 I. ütem Igen Györgytarló 512 Délkelet-zempléni térség Sárospataki 1000 fő alatti 1 1 1 Egyéb Igen

1/3 Halmaj 1 817 Délkelet-zempléni térség Szikszói 1000 fő feletti 2 Igen Hangács 570 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 1 1 Egyéb Hangony 1 563 Észak-borsodi ipari tengely Ózdi 1000 fő feletti 3 1 1 Egyéb Háromhuta 105 Abaúj-Cserehát térség Sárospataki 1000 fő alatti 1 Igen Harsány 2 024 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 2000 fő feletti Hegymeg 122 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 0 1 Hejce 194 Abaúj-Cserehát térség Gönci 1000 fő alatti 3 Igen Hejőbába 1 884 Dél-borsodi térség Tiszaújvárosi 1000 fő feletti 1 0 Hejőkeresztúr 1 006 Dél-borsodi térség Tiszaújvárosi 1000 fő feletti Hejőkürt 261 Dél-borsodi térség Tiszaújvárosi 1000 fő alatti 0 1 Hejőpapi 1 080 Dél-borsodi térség Mezőcsáti 1000 fő feletti 3 1 1 Egyéb Hejőszalonta 835 Dél-borsodi térség Tiszaújvárosi 1000 fő alatti 1 1 Egyéb Hercegkút 661 Tokaj kiemelt térség Sárospataki 1000 fő alatti 1 Igen Hernádbűd 119 Abaúj-Cserehát térség Gönci 1000 fő alatti 3 1 0 Igen Hernádcéce 200 Abaúj-Cserehát térség Gönci 1000 fő alatti 3 1 1 Hernádkak 1 595 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 1000 fő feletti Igen Hernádkércs 283 Délkelet-zempléni térség Szikszói 1000 fő alatti 2 Igen Hernádnémeti 3 409 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 2000 fő feletti 0 1 Igen Hernádpetri 210 Abaúj-Cserehát térség Encsi 1000 fő alatti 3 1 1 Hernádszentandrás 427 Abaúj-Cserehát térség Encsi 1000 fő alatti 3 1 0 III. ütem Hernádszurdok 157 Abaúj-Cserehát térség Gönci 1000 fő alatti 3 1 1 Hernádvécse 1 121 Abaúj-Cserehát térség Encsi 1000 fő feletti 3 1 1 II. ütem Igen Hét 439 Észak-borsodi ipari tengely Putnoki 1000 fő alatti 3 1 0 Hidasnémeti 1 097 Abaúj-Cserehát térség Gönci 1000 fő feletti 3 Egyéb Hidvégardó 540 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 1 0 Hollóháza 726 Abaúj-Cserehát térség Sátoraljaújhelyi 1000 fő alatti 1 0 1 III. ütem Igen Homrogd 829 Abaúj-Cserehát térség Szikszói 1000 fő alatti 3 1 0 Egyéb Igrici 1 146 Dél-borsodi térség Mezőcsáti 1000 fő feletti 3 Imola 85 Észak-borsodi ipari tengely Putnoki 1000 fő alatti 3 1 1 Ináncs 1 203 Abaúj-Cserehát térség Encsi 1000 fő feletti 3 Egyéb Igen Irota 74 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 Izsófalva 1 754 Észak-borsodi ipari tengely Kazincbarcikai 1000 fő feletti 1 0 1 I-II. ütem Jákfalva 475 Észak-borsodi ipari tengely Putnoki 1000 fő alatti 3 1 1 Egyéb Járdánháza 1 808 Észak-borsodi ipari tengely Ózdi 1000 fő feletti 3 1 1 Egyéb Jósvafő 216 Észak-borsodi ipari tengely Putnoki 1000 fő alatti 3 Kács 436 Dél-borsodi térség Mezőkövesdi 1000 fő alatti 1 Egyéb Kánó 163 Észak-borsodi ipari tengely Putnoki 1000 fő alatti 3 1 0 Kány 38 Abaúj-Cserehát térség Encsi 1000 fő alatti 3 1 0 Karcsa 1 803 Délkelet-zempléni térség Cigándi 1000 fő feletti 3 1 0 III. ütem Igen Karos 485 Délkelet-zempléni térség Cigándi 1000 fő alatti 3 1 0 Igen Kazincbarcika 26 337 Észak-borsodi ipari tengely Kazincbarcikai megyei centrum 1 Igen Kázsmárk 964 Abaúj-Cserehát térség Szikszói 1000 fő alatti 3 1 1 Egyéb Kéked 141 Abaúj-Cserehát térség Gönci 1000 fő alatti 3 1 1 Igen Kelemér 485 Észak-borsodi ipari tengely Putnoki 1000 fő alatti 3 1 1 Egyéb Kenézlő 1 086 Délkelet-zempléni térség Sárospataki 1000 fő feletti 1 1 1 Egyéb Keresztéte 20 Abaúj-Cserehát térség Encsi 1000 fő alatti 3 Kesznyéten 1 725 Dél-borsodi térség Tiszaújvárosi 1000 fő feletti 1 1 Egyéb Igen Királd 760 Észak-borsodi ipari tengely Putnoki 1000 fő alatti 3 Kiscsécs 206 Dél-borsodi térség Tiszaújvárosi 1000 fő alatti 1 1 Igen Kisgyőr 1 655 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 1000 fő feletti 0 1 Kishuta 271 Abaúj-Cserehát térség Sátoraljaújhelyi 1000 fő alatti 1 0 1 Igen Kiskinizs 311 Délkelet-zempléni térség Szikszói 1000 fő alatti 3 Igen Kisrozvágy 151 Délkelet-zempléni térség Cigándi 1000 fő alatti 3 1 0 Kissikátor 285 Észak-borsodi ipari tengely Ózdi 1000 fő alatti 3 Kistokaj 2 091 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 2000 fő feletti Komjáti 185 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 1 1 Komlóska 219 Abaúj-Cserehát térség Sárospataki 1000 fő alatti 1 Igen Kondó 602 Észak-borsodi ipari tengely Miskolci 1000 fő alatti Igen Korlát 284 Abaúj-Cserehát térség Gönci 1000 fő alatti 3 1 1 Igen Igen Kovácsvágás 638 Abaúj-Cserehát térség Sátoraljaújhelyi 1000 fő alatti 1 1 0 Egyéb Köröm 1 411 Dél-borsodi térség Miskolci 1000 fő feletti 1 1 Egyéb Igen Krasznokvajda 494 Abaúj-Cserehát térség Encsi 1000 fő alatti 3 1 1 Egyéb Kupa 169 Abaúj-Cserehát térség Szikszói 1000 fő alatti 3 1 1 Kurityán 1 535 Észak-borsodi ipari tengely Kazincbarcikai 1000 fő feletti 1 0 1 Egyéb Lácacséke 281 Délkelet-zempléni térség Cigándi 1000 fő alatti 3 1 1 Egyéb Ládbesenyő 285 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 1 1 Lak 660 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 1 0 Egyéb Legyesbénye 1 443 Tokaj kiemelt térség Szerencsi 1000 fő feletti 2 1 1 Egyéb Igen Léh 395 Abaúj-Cserehát térség Szikszói 1000 fő alatti 3 1 1 Egyéb Lénárddaróc 237 Észak-borsodi ipari tengely Ózdi 1000 fő alatti 3 1 1 Litka 34 Abaúj-Cserehát térség Encsi 1000 fő alatti 3 1 0 Mád 2 131 Tokaj kiemelt térség Szerencsi 2000 fő feletti 2 I-II. ütem Igen Makkoshotyka 847 Tokaj kiemelt térség Sárospataki 1000 fő alatti 1 1 1 Igen Mályi 3 897 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 2000 fő feletti Mályinka 411 Észak-borsodi ipari tengely Kazincbarcikai 1000 fő alatti 1 0 1 Igen Martonyi 370 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 1 0 III. ütem Megyaszó 2 641 Délkelet-zempléni térség Szerencsi 2000 fő feletti 2 1 1 Egyéb Méra 1 674 Abaúj-Cserehát térség Encsi 1000 fő feletti 3 Igen Meszes 172 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 1 0 Mezőcsát 5 661 Dél-borsodi térség Mezőcsáti járásközpont 3 Egyéb Mezőkeresztes 3 612 Dél-borsodi térség Mezőkövesdi 2000 fő feletti 1 Igen Mezőkövesd 16 107 Dél-borsodi térség Mezőkövesdi megyei centrum 1 Igen Mezőnagymihály 990 Dél-borsodi térség Mezőkövesdi 1000 fő alatti 1 Mezőnyárád 1 590 Dél-borsodi térség Mezőkövesdi 1000 fő feletti 1 Mezőzombor 2 426 Tokaj kiemelt térség Szerencsi 2000 fő feletti 2 1 0 III. ütem Igen Igen Mikóháza 513 Abaúj-Cserehát térség Sátoraljaújhelyi 1000 fő alatti 1 Igen Miskolc 155 650 Miskolc Miskolci regionális centrum Igen Mogyoróska 74 Abaúj-Cserehát térség Gönci 1000 fő alatti 3 Igen Monaj 247 Abaúj-Cserehát térség Szikszói 1000 fő alatti 3 1 1 Egyéb Monok 1 504 Tokaj kiemelt térség Szerencsi 1000 fő feletti 2 1 0 I-II. ütem Igen Múcsony 2 894 Észak-borsodi ipari tengely Kazincbarcikai 2000 fő feletti 1 Muhi 455 Dél-borsodi térség Tiszaújvárosi 1000 fő alatti Igen Nagybarca 960 Észak-borsodi ipari tengely Kazincbarcikai 1000 fő alatti 1 1 1 Egyéb Nagycsécs 769 Dél-borsodi térség Tiszaújvárosi 1000 fő alatti Igen Nagyhuta 54 Abaúj-Cserehát térség Sátoraljaújhelyi 1000 fő alatti 1 Igen Nagykinizs 310 Délkelet-zempléni térség Szikszói 1000 fő alatti 3 1 0 Egyéb Igen Nagyrozvágy 638 Délkelet-zempléni térség Cigándi 1000 fő alatti 3 1 0 Négyes 236 Dél-borsodi térség Mezőkövesdi 1000 fő alatti 1 Nekézseny 678 Észak-borsodi ipari tengely Ózdi 1000 fő alatti 3 0 1 Nemesbikk 922 Dél-borsodi térség Tiszaújvárosi 1000 fő alatti 1 1 Egyéb Novajidrány 1 338 Abaúj-Cserehát térség Encsi 1000 fő feletti 3 1 1 III. ütem Nyékládháza 4 859 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 2000 fő feletti Nyésta 30 Abaúj-Cserehát térség Szikszói 1000 fő alatti 3 1 1 Nyíri 364 Abaúj-Cserehát térség Sátoraljaújhelyi 1000 fő alatti 1 1 1 Nyomár 270 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 Olaszliszka 1 712 Tokaj kiemelt térség Sárospataki 1000 fő feletti 1 Igen Onga 4 775 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 2000 fő feletti 0 1 Igen Ónod 2 271 Dél-borsodi térség Miskolci 2000 fő feletti 0 1 Egyéb Igen Ormosbánya 1 547 Észak-borsodi ipari tengely Kazincbarcikai 1000 fő feletti 1 1 1 Egyéb Oszlár 341 Dél-borsodi térség Tiszaújvárosi 1000 fő alatti Ózd 32 564 Észak-borsodi ipari tengely Ózdi megyei centrum 3 1 1 Igen Pácin 1 407 Délkelet-zempléni térség Cigándi 1000 fő feletti 3 1 1 Egyéb Igen Pálháza 1 048 Abaúj-Cserehát térség Sátoraljaújhelyi 1000 fő feletti 1 Igen Igen Pamlény 41 Abaúj-Cserehát térség Szikszói 1000 fő alatti 3 1 1 Pányok 60 Abaúj-Cserehát térség Gönci 1000 fő alatti 3 1 0 Igen Parasznya 1 143 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 1000 fő feletti Igen Pere 335 Abaúj-Cserehát térség Gönci 1000 fő alatti 3 1 0 III. ütem Igen Perecse 27 Abaúj-Cserehát térség Encsi 1000 fő alatti 3 1 1 Perkupa 800 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 Prügy 2 456 Délkelet-zempléni térség Szerencsi 2000 fő feletti 2 1 1 Egyéb Pusztafalu 167 Abaúj-Cserehát térség Sátoraljaújhelyi 1000 fő alatti 1 0 1 Igen

2/3 Pusztaradvány 215 Abaúj-Cserehát térség Encsi 1000 fő alatti 3 1 0 Putnok 6 492 Észak-borsodi ipari tengely Putnoki járásközpont 3 III. ütem Radostyán 564 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 1000 fő alatti Igen Ragály 607 Észak-borsodi ipari tengely Putnoki 1000 fő alatti 3 1 1 Rakaca 831 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 1 1 Egyéb Rakacaszend 329 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 1 0 Egyéb Rásonysápberencs 523 Abaúj-Cserehát térség Szikszói 1000 fő alatti 3 1 1 Egyéb Rátka 936 Tokaj kiemelt térség Szerencsi 1000 fő alatti 2 I-II. ütem Igen Regéc 74 Abaúj-Cserehát térség Gönci 1000 fő alatti 3 Igen Répáshuta 431 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 1000 fő alatti Igen Révleányvár 423 Délkelet-zempléni térség Cigándi 1000 fő alatti 3 1 0 Ricse 1 781 Délkelet-zempléni térség Cigándi 1000 fő feletti 3 1 1 I. ütem Rudabánya 2 355 Észak-borsodi ipari tengely Kazincbarcikai 2000 fő feletti 1 1 1 Egyéb Rudolftelep 706 Észak-borsodi ipari tengely Kazincbarcikai 1000 fő alatti 1 1 1 Egyéb Sajóbábony 2 625 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 2000 fő feletti 0 1 Sajóecseg 1 030 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 1000 fő feletti Igen Sajógalgóc 313 Észak-borsodi ipari tengely Kazincbarcikai 1000 fő alatti 1 0 1 Sajóhídvég 1 086 Dél-borsodi térség Miskolci 1000 fő feletti Igen Sajóivánka 594 Észak-borsodi ipari tengely Kazincbarcikai 1000 fő alatti 1 Igen Sajókápolna 369 Észak-borsodi ipari tengely Miskolci 1000 fő alatti 0 1 Igen Sajókaza 3 055 Észak-borsodi ipari tengely Kazincbarcikai 2000 fő feletti 1 1 1 III. ütem Igen Sajókeresztúr 1 423 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 1000 fő feletti Igen Sajólád 2 732 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 2000 fő feletti Igen Sajólászlófalva 423 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 1000 fő alatti Igen Sajómercse 197 Észak-borsodi ipari tengely Putnoki 1000 fő alatti 3 1 1 Sajónémeti 455 Észak-borsodi ipari tengely Putnoki 1000 fő alatti 3 1 1 Egyéb Sajóörös 1 322 Dél-borsodi térség Tiszaújvárosi 1000 fő feletti Sajópálfala 692 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 1000 fő alatti Igen Sajópetri 1 394 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 1000 fő feletti 0 1 Egyéb Igen Sajópüspöki 454 Észak-borsodi ipari tengely Putnoki 1000 fő alatti 3 1 0 Sajósenye 430 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 1000 fő alatti Igen Sajószentpéter 11 253 Észak-borsodi ipari tengely Kazincbarcikai 5000 fő feletti 1 0 1 Igen Sajószöged 2 243 Dél-borsodi térség Tiszaújvárosi 2000 fő feletti Sajóvámos 2 032 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 2000 fő feletti Igen Sajóvelezd 739 Észak-borsodi ipari tengely Putnoki 1000 fő alatti 3 Egyéb Igen Sály 1 633 Dél-borsodi térség Mezőkövesdi 1000 fő feletti 1 1 1 Egyéb Sárazsadány 227 Tokaj kiemelt térség Sárospataki 1000 fő alatti 1 1 0 Igen Sárospatak 11 768 Tokaj kiemelt térség Sárospataki járásközpont 1 Igen Igen Sáta 1 077 Észak-borsodi ipari tengely Ózdi 1000 fő feletti 3 1 1 Egyéb Sátoraljaújhely 14 253 Tokaj kiemelt térség Sátoraljaújhelyi megyei centrum 1 Igen Igen Selyeb 429 Abaúj-Cserehát térség Szikszói 1000 fő alatti 3 1 1 III. ütem Semjén 506 Délkelet-zempléni térség Cigándi 1000 fő alatti 3 1 1 Egyéb Serényfalva 962 Észak-borsodi ipari tengely Putnoki 1000 fő alatti 3 1 0 Egyéb Sima 30 Abaúj-Cserehát térség Gönci 1000 fő alatti 3 Igen Sóstófalva 210 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 1000 fő alatti 1 1 Szakácsi 184 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 1 1 Szakáld 466 Dél-borsodi térség Tiszaújvárosi 1000 fő alatti Szalaszend 1 042 Abaúj-Cserehát térség Encsi 1000 fő feletti 3 1 1 Egyéb Szalonna 1 074 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő feletti 3 1 1 Egyéb Szászfa 108 Abaúj-Cserehát térség Szikszói 1000 fő alatti 3 1 1 Szegi 260 Tokaj kiemelt térség Tokaji 1000 fő alatti 2 1 1 Igen Szegilong 220 Tokaj kiemelt térség Tokaji 1000 fő alatti 2 1 0 III. ütem Igen Szemere 443 Abaúj-Cserehát térség Encsi 1000 fő alatti 3 1 0 Egyéb Szendrő 4 259 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 2000 fő feletti 3 Szendrőlád 2 135 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 2000 fő feletti 3 1 1 Egyéb Szentistván 2 357 Dél-borsodi térség Mezőkövesdi 2000 fő feletti 1 0 1 Szentistvánbaksa 266 Délkelet-zempléni térség Szikszói 1000 fő alatti 3 1 0 Igen Szerencs 8 676 Tokaj kiemelt térség Szerencsi megyei centrum 2 Igen Szikszó 5 278 Délkelet-zempléni térség Szikszói járásközpont 3 Igen Szin 836 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 1 1 III. ütem Szinpetri 210 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 1 1 Szirmabesenyő 4 102 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 2000 fő feletti Szomolya 1 569 Dél-borsodi térség Mezőkövesdi 1000 fő feletti 1 Igen Igen Szögliget 549 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 Szőlősardó 102 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 Szuhafő 136 Észak-borsodi ipari tengely Putnoki 1000 fő alatti 3 Szuhakálló 879 Észak-borsodi ipari tengely Kazincbarcikai 1000 fő alatti 1 0 1 Egyéb Szuhogy 1 099 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő feletti 3 0 1 Egyéb Taktabáj 591 Délkelet-zempléni térség Tokaji 1000 fő alatti 2 1 1 III. ütem Taktaharkány 3 557 Délkelet-zempléni térség Szerencsi 2000 fő feletti 2 1 1 Taktakenéz 1 228 Délkelet-zempléni térség Szerencsi 1000 fő feletti 2 1 1 Egyéb Taktaszada 1 863 Délkelet-zempléni térség Szerencsi 1000 fő feletti 2 1 1 Egyéb Tállya 1 757 Tokaj kiemelt térség Szerencsi 1000 fő feletti 2 Igen Tarcal 2 811 Tokaj kiemelt térség Tokaji 2000 fő feletti 2 0 1 III. ütem Igen Tard 1 127 Dél-borsodi térség Mezőkövesdi 1000 fő feletti 1 Igen Tardona 980 Észak-borsodi ipari tengely Kazincbarcikai 1000 fő alatti 1 Egyéb Telkibánya 518 Abaúj-Cserehát térség Gönci 1000 fő alatti 3 0 1 Igen Igen Teresztenye 31 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 Tibolddaróc 1 308 Dél-borsodi térség Mezőkövesdi 1000 fő feletti 1 Tiszabábolna 332 Dél-borsodi térség Mezőkövesdi 1000 fő alatti 1 Tiszacsermely 509 Délkelet-zempléni térség Cigándi 1000 fő alatti 3 1 1 Egyéb Tiszadorogma 318 Dél-borsodi térség Mezőcsáti 1000 fő alatti 3 Tiszakarád 2 332 Délkelet-zempléni térség Cigándi 2000 fő feletti 3 1 1 I. ütem Tiszakeszi 2 533 Dél-borsodi térség Mezőcsáti 2000 fő feletti 3 Egyéb Tiszaladány 637 Délkelet-zempléni térség Tokaji 1000 fő alatti 2 1 1 Tiszalúc 4 796 Délkelet-zempléni térség Szerencsi 2000 fő feletti 2 I-II. ütem Igen Tiszapalkonya 1 400 Dél-borsodi térség Tiszaújvárosi 1000 fő feletti 0 1 Tiszatardos 215 Délkelet-zempléni térség Tokaji 1000 fő alatti 2 1 0 Tiszatarján 1 423 Dél-borsodi térség Mezőcsáti 1000 fő feletti 3 0 1 Egyéb Tiszaújváros 15 371 Dél-borsodi térség Tiszaújvárosi megyei centrum Tiszavalk 292 Dél-borsodi térség Mezőkövesdi 1000 fő alatti 1 Tokaj 4 069 Tokaj kiemelt térség Tokaji járásközpont 2 Egyéb Igen Igen Tolcsva 1 719 Tokaj kiemelt térség Sárospataki 1000 fő feletti 1 III. ütem Igen Igen Tomor 243 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 1 0 Tornabarakony 13 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 1 0 Tornakápolna 24 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 1 1 Tornanádaska 755 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 1 0 Egyéb Tornaszentandrás 147 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 1 1 Tornaszentjakab 233 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 1 1 Egyéb Tornyosnémeti 465 Abaúj-Cserehát térség Gönci 1000 fő alatti 3 1 0 Igen Trizs 210 Észak-borsodi ipari tengely Putnoki 1000 fő alatti 3 Újcsanálos 837 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 1000 fő alatti 1 1 Uppony 227 Észak-borsodi ipari tengely Ózdi 1000 fő alatti 3 1 1 Vadna 642 Észak-borsodi ipari tengely Kazincbarcikai 1000 fő alatti 1 Igen Vágáshuta 76 Abaúj-Cserehát térség Sátoraljaújhelyi 1000 fő alatti 1 1 0 Igen Vajdácska 1 296 Délkelet-zempléni térség Sárospataki 1000 fő feletti 1 1 1 I-II. ütem Igen Vámosújfalu 717 Tokaj kiemelt térség Sárospataki 1000 fő alatti 1 Igen Varbó 1 070 Miskolc fejlesztési agglomeráció Miskolci 1000 fő feletti Varbóc 43 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 Vatta 901 Dél-borsodi térség Mezőkövesdi 1000 fő alatti 1 0 1 Vilmány 1 474 Abaúj-Cserehát térség Gönci 1000 fő feletti 3 1 1 II. ütem Vilyvitány 224 Abaúj-Cserehát térség Sátoraljaújhelyi 1000 fő alatti 1 1 0 Viss 706 Délkelet-zempléni térség Sárospataki 1000 fő alatti 1 1 1 Egyéb Igen Viszló 69 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 1 1 Vizsoly 830 Abaúj-Cserehát térség Gönci 1000 fő alatti 3 1 1 I. ütem Igen Zádorfalva 452 Észak-borsodi ipari tengely Putnoki 1000 fő alatti 3 1 0 Egyéb Zalkod 204 Délkelet-zempléni térség Sárospataki 1000 fő alatti 1 1 1 Igen Zemplénagárd 743 Délkelet-zempléni térség Cigándi 1000 fő alatti 3 1 0 I. ütem Ziliz 350 Abaúj-Cserehát térség Edelényi 1000 fő alatti 3 1 1 Zubogy 486 Észak-borsodi ipari tengely Putnoki 1000 fő alatti 3 Zsujta 151 Abaúj-Cserehát térség Gönci 1000 fő alatti 3 1 1

3/3