Geological Characteristics of the Oil Fields in the Sloven Ian Part of the Pannonian Basin

Total Page:16

File Type:pdf, Size:1020Kb

Geological Characteristics of the Oil Fields in the Sloven Ian Part of the Pannonian Basin GEOL. CROAT. 49/2 127 1 - 275 1 2 Figs. ZAGREB 1996 1 Review po{)er Geological Characteristics of the Oil Fields in the Sloven ian Part of the Pannonian Basin Pero MIOC and Miro ZNIDARCIC PROCEEDINGS Key words: Geological structure, Potentia! source Klj ucnc rijcci: geo[oska struktura, potencijalne mati­ rocks, Reservoir rocks, Structure traps, Oil-gas cne stijene, kolektorske stijene, strukturne zamke, fields. naftno-plinska polja. Abstract Saietak [n (ile Slovcnian part of the Pannonian basin the oil-gas field U slovcnskom dijclu Panonskog bazcna II protck 10m jc razdobljll Pclisovci , the gas fields Oolil1<1 and Gancani, and lhe oil fields f-ilov­ otkriveno naftno-plinsko polje Petisovci, plinska polja Dolina i ei, Bakovci and Bukovci were discovered. With the exception of Gancani, IC naftna polja Filovci, Bakovci i Bukovci. Od spomcnutih PclisoYci, the mentioned fields afC current ly nOll prodllclivc. On [his nalazista d,lllas je II proizvodnji samo potje Petisovci. Na temetjll pri­ basis, and as a consequence of recent results of oil geo logical investi ­ je spomcnlltog i s obzirom na rezuttate novijih istrazivanja, prikazan gat ions, lhe lithostratigraphic description of lhe Neogene beds of Ihis jc litostratigrafski sastav ncogcnskih naslaga ovoga dijcta Panonskog part of the Pannonian basin is presented, together wilh occurrences or bazena, Ie pojave maticnih stijena i strllktul'lla gracla podrucja. II'.nije- source rocks in the given strat igraphic horizons, as well as the struc­ 10 je i misljenje 0 nesto vecoj perspektivnOsli istrazivanja na nekim tural charactcristics or thc tcrrilOry. The resul ts highlight the some­ podrucjirna, slo bi bilo i ekonomski naj vaznijc. what hi gher potcntial 01" ccrtain arcas, which is also of importance economicall y. I. INTRODUCTION ber of deep boreholes were drilled. The results of these investigations included the lithological and stratigraphi­ The Sloven ian part of the Pannonian basin is known cal study of Neogene deposits, determination of the as Ihe Mura depression (AKSIN el aI., 1981). This rep­ lithological composition of Pre-Tertiary basement, and resents one of the deep depressions in the marginal area tectonic subdivision of the Mura depression into indi­ or the southern and southwestern parts of the Pannonian vidual uni ts. In terms of petroleum geology the source basin. rocks were identified from which the hydrocarbons The Mura depression is bounded in the west by the mi grated into favourable reservoir rocks and pools. A massifs of the Eastern Alps, Pohorje and Kobansko number of structural problems were solved, and also the with Kozjak, and along the southwestern side by the general structures and tectonic units of the known oil extensions of the Eastern Karavanke Mountains (Fig. and gas fields were determined. I). The eastern extensions of these mountain chains This li thostratigraphical and tectonical framework is were submerged during the Neogene when the basin presented, together with the petroleum geological char­ was formed and in which the Neogene beds were acteristics, and the economically optimal areas for deposited. The total area of the Slovenian part of the future investigations are highlighted. 2 Mura depression is approximately 2,640 km • At the end of the 19th century oil was discovered at Selnica in the neighbouring Croatian part of the Mura 2. LITHOSTRATIGRAPHY depression. In the Slovenian pan of the depression dur­ ing the Second World War two field s were discovered: The geology of the Mura depression can be separat­ the Peli sovci oil-gas field and the Dolina gas field. ed into three distinct units: the Pre-Neogene basement, Arter the war, the gas field Gancani was discovered, as the Tertiary sediments (mostly Miocene-Pliocene), and well as th e three oil fields, Filovei, Bakovci and Bukovci the Quaternary cover. (Fig. I). The Pre-Neogene basement consists of metamorphic In the past, geological and geophysical investiga­ rocks and Mesozoic sed im entary rocks. Among the tions over 11 wider region were performed, and a num- metamorphics gneisses prevail, with mica schists, <lmphibolites and lenses of eclogite, marble and quartzite (Middle Austroalpine). These rocks arc over­ Geological Survey, Dimiceva 14, 1000 Ljllbljana, Slovenia. lain by phyllites (Ordovician) and Silurian-Devonian 272 Geologia Cromiea 49/2 \ i s \l Fig. 1 Sketch-map of th e tectonic p units of the Mura depression. o H 0 R ) Legend: R - Radgona depression; M - Murska Sobota massif; P - Ptuj-Ljutomer Depression; 0- Ormo7.-Seln ica antiform; a-b - trace of the profile; - --- supposed borde r between tectonic units; - oil-gas fields. dark and greenish schists. These beds were overlain by characterislic (ANICIC & JURISA, 1985; MIOC, Permo-Triassic red sandstones (Upper Austroalpine). 1978). The Tri assic is represented by limestones and dolo­ mites, and the youngest Mesozoic member is represent ­ ee! by Senonian limestones, breccias and marls 3. OVERVIEW OF THE GEOLOGICAL (PLENICAR, 1954, 1979; FLUGEL, 1988; MIOC el STRUCTURE aI., 1993). The Tertiary sedimentary rocks consist of Neogene The wider region of the Mura depression Jies, in the beds from Ollnangian - Ponlian age (RIJAVEC, 1976). geotectonic sense, in the eastern extension of lh e East­ The Oltnangian-Carpathian deposit s include conglom­ ern and Southern Alps that represent the Pre-Tertiary erate, sandstone and siltit c. In th e lower part of these basement of this territory. After intensive tangential beds individual layers occur (2-10 m lhick) of bilumi­ movements and overthrusts the basement disintegrated nous black marl that was identified as the source rock into individual blocks (tectonic units) before the of the hydrocarbons. In the upper part clacitic-andesitic Miocene. In the areas of subsided units basins formed tuff occurs between marls and sandstones. The Baden­ in which rapid deposition took place. Tectonic activity ian beds afC represented in their lower part by poorly of various degrees also continued during deposition of consolidated coarse grained breccia and conglomerate the Neogene beds, as evidenced by the variable thi ck­ with sand, overlain by marl and lithothamnian lime­ ness of the Neogene sediments. Vertical and horizontal stone. During the Sarmatian clastic deposition contin­ movements and weak overthrustings al reverse faults ued, and the marine environment became gradually (e.g. the Ljutomer fault) are characteristic. In this man­ brackish. Marls, sands and conglomerates are the char­ ner units were form ed in the shape o[ depressions (e.g. acteriSlic lithological members (RIJAVEC, 1978). This the Radgona depression) and uplifted blocks - horsts clastic deposition persisted throughout the Pannonian (e.g. the Murska Sobota massif that passes into PohOIje and Pontian. in the west). Lilhostratigraphically the Neogene beds can be su b­ During prospecti ng [or oil and gas, special attention divided into three formations: the Murska Sobota for­ was paid to solving the stratigraphic-tectonic and struc­ mation, from Lower Miocene to Lower Pannonian, the tural problems of the wider region. These problems Lendava formation, from Upper Pannonian to Lower were studied by numerous authors, among them Pontian, and the Mura formation, from Dacian to PLENICAR (1954), SIMON (1973), KISOV AR Romanian. (1977), MIOC & ZNIDARCIC (1989), DURASEK & South of the Drava River, in the area of Haloze and HARI (1992), and olhers. After geophysical investiga­ westerly, in the Southern Karavanke, older, Upper tion and deep drilling the following, more important Oligocene (Egerian) beds also occur in which the units were di stinguished from north to south: the Rad­ anclesitic tuffs of the Smrekovec series are especially gona depression, the Murska Sobota massif, the Ptuj- Mioc & Znidareic: GeolO~ i c31 Char.IC[eristics of [he Oil Fields in the Sloven ian Pa n of the P:mnonian Aa sin 273 a ® + @ + ® + @ b -- Fig. 2 Schematic c ross-section of the territory - between th e Radgona depression and (he Onnoz-Sclnica antiform. Legend : N) Neo- 3 gene (mostl y sand, sa nd stone. marl and 5 clay): T ) Triassic (limestoncs, dolomi tes and dolomitc brcccia): MA ) Mi (ldlc and 10 2Q :xl 40 50 km Upper Au stroalpine (gnciss. amphibolit e, phylite): -) Fault. Ljutomer depression and Ihe Ormoz-Sclni ca antiform antiform, as suggested by th e regional analys is of the (Figs. 1 and 2). geological structure, consists of Mesozoic , predomi ­ The gcological struct.ures of the Pre-Tert iary base­ nantly Triassic beds of th e Northern Karavankc. Thcse ment that extend in the NE-SW direction are not lateral­ beds arc overthrusted on the metamorphic basement in ly equi va lent , and deposition of th e Neogene beds did the Northern Karavanke Mountains. Tn the course o f not commence at th e same time in all localities. forming of the Pannonian basin these struc tures sub­ Tn the Pre-Tertiary basement of th e Radgona depres­ sided. The Neogene sediments that were deposi ted o n sion Older Palaeozoic shales, Perm o-Triassic sand­ th em were deformed already partly during th eir deposi­ stone, and limestone with dolomite, as well as Creta­ ti on, and to a larger degrce later, during reactivation of ceous beds occur. This basement was overl ain by Neo­ the Pre-Terti ary basement. This is indicated by reverse gene sediment s. Their thi ckness in creases towards the faults in the northern rim of the Ormoz-Selnica northeast where it exceeds 4,500 m. The extension of antiform, and in pan by ovenhrusting on th e neighbour­ this unit towards th e southwest is represent ed by thc ing Ptuj-LjulOmcr depression. Ribniea-Sclnica grabell (MIOC, 1977). The Ormoz-Selnica antiform is widcst in its north­ The Murska Sobota massif lies to th e south of the west part, and subslanlially narrower towards the south­ Radgona dcpression. Tn the geological structure of Ihe east, in th e area of the Dravinja vineyards and Halozc.
Recommended publications
  • Odziv Prebivalcev Mestne Občine Murska Sobota Na Izboljšave V Javnem Potniškem Prometu
    Matej GABROVEC, Marjan LEP in Beno MESAREC: Odziv prebivalcev Mestne občine Murska Sobota na izboljšave v javnem potniškem prometu ODZIV PREBIVALCEV MESTNE OBČINE MURSKA SOBOTA NA IZBOLJŠAVE V JAVNEM POTNIŠKEM PROMETU Dr. Matej Gabrovec Geografski inštitut Antona Melika ZRC SAZU, Gosposka ulica 13, SI – 1000 Ljubljana, Slovenija e-naslov: [email protected] Dr. Marjan Lep Fakulteta za gradbeništvo Univerze v Mariboru, Smetanova 17, SI – 2000 Maribor, Slovenija e-naslov: [email protected] Beno Mesarec, univ. dipl. inž. gradb. Fakulteta za gradbeništvo Univerze v Mariboru, Smetanova 17, SI – 2000 Maribor, Slovenija e-naslov: [email protected] Izvleček V Sloveniji je v zadnjem desetletju značilen stalen upad povpraševanja in ponudbe javnega potniškega prometa. Med letoma 1991 in 2002 je po podatkih popisov prebivalstva delež uporabnikov javnega potniškega prometa med dnevnimi vozači na delo padel s 46 na 10 %. Posamezne lokalne skupnosti so se na ta negativen trend uporabe javnega prevoza odzvale z izboljšanjem ponudbe in/ali pocenitvijo javnega prevoza na svojem območju. V okviru mednarodnega projekta REDECON se je na območju Mestne občine Murska Sobota na posameznih linijah izvajal pilotni projekt izboljšave javnega potniškega prometa. V prispevku prikazujemo odziv prebivalcev na izboljšano ponudbo javnega potniškega prometa. Ključne besede: dnevna mobilnost, javni potniški promet, Prekmurje. RESPONSE OF THE INHABITANTS OF THE MURSKA SOBOTA CITY UNICIPALITY TO THE IMPROVEMENTS IN THE PUBLIC PASSENGER TRANSPORT Abstract Public passenger transport in the Republic of Slovenia is characterized by the fact that both supply and demand have been more or less steeply declining for the last 10 years. According to population censuses in 1991 and 2002 the share of public passenger transport users decreased from 46 to 10 %.
    [Show full text]
  • A Muravidéki Magyarság 1918-1941
    Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Modernkori Történelem Tanszék Doktori program GÖNCZ LÁSZLÓ A MURAVIDÉKI MAGYARSÁG 1918-1941 Doktori disszertáció (PhD) Konzulens tanár: Dr. Ormos Mária akadémikus, egyetemi tanár Dr. Polányi Imre, egyetemi tanár Lendva - 2000 TARTALOM Előszó Göncz László monográfiájához I. BEVEZETŐ I. 1. A Mura mente 20. századi történelmi kutatásának általános jellege, szempontjai I. 2. A Mura mente a századforduló időszakában (egykori és mai véleményekkel illusztrálva) I. 3. Néhány általános szempont ismertetése a Muravidék elcsatolásának körülményeiről és az esemény értelmezéséről II. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ VÉGÉTŐL A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉIG II. 1. 1918 novemberétől a Károlyi-kormány bukásáig - Autonómia-tervezetek a Muravidéken II. 2. A proletárdiktatúra időszaka és a Mura mente elcsatolása II. 3. Élet az új határ mentén III. HATÁRMEGÁLLAPÍTÁS A MURA MENTI TÉRSÉGBEN IV. A MURAVIDÉKI MAGYARSÁG POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI ÉLETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT IV. 1. A muravidéki magyarság a politika tükrében IV. 2. A magyarság társadalmi helyzetének jellemzői IV. 3. Muravidék és a muravidéki magyarság gazdasági életének jellemzői a két világháború között IV. 4. A muravidéki magyarság művelődési tevékenysége és a magyar nyelvű sajtó a két világháború között IV. 5. A muravidéki magyarság vallási élete a két világháború között IV. 6. A földreform és a betelepítések (kolonizáció) IV. 7. A muravidéki magyarság kivándorlása a két világháború között IV. 8. Oktatás V. A MURAVIDÉK VISSZACSATOLÁSA MAGYARORSZÁGHOZ
    [Show full text]
  • Časopis Za Zgodovino in Narodopisje
    • - •"•;' <ASOPIS ZA ZGODOVINO IN NARODOPISJE NOVA VRSTA 6. (XLI.) LETNIK 1970 DRUGI ZVEZEK 1970 ZALOŽBA OBZORJA MARIBOR I¿vle5ke prispevkov v tem =asopisu objavljata Historical Abstracts in America: History and Life Abstracts of ari idos in this journal are included in Historical Abstracts and America: History and Life N.i prednji strani platnic je fotografija reliefne plo££e erotov, najdene pri Bctnavl (Stanl;o Palile: Maribor v rimski Hobi, str. •2) Naslov uredništva CZN: Pedagoška akademija Maribor, Mladinska 9 Redakcija tega zvezka je bila kon=ana junija 1970 Za znanstveno vsebino prispevkov odgovarjajo avtorji Stanko Pahi7 MARIBOR V RIMSKI DOBI V anti=ni dobi se položaj mariborskega prostora sicer ni bistveno spremenil v tistem smislu, da bi bilo tu nastalo novo enotno naselitveno središ=e, pa= pa v tem, da so nanj pri=ele delovati popolnoma nove geopoliti=ne silnice, ki so, izrazito usmerjane od zunaj, odlo=ilno vplivale na razvoj njegove poselitve. V vsem prazgodovinskem obdobju je bilo tod najzna=ilnejše gibanje ljudstev predvsem v vzhodno-zahodni smeri, zagatna lega ob Dravi in pomanjkanje pomembnejših poti v smeri sever—jug, ki bi bile s križiš=em mariborskemu kraju tako lego poživile. Vaške naselbine in zaselki prazgodovinskih prebivalcev se tod niso nikjer odlo=ilno osredoto=ili v obsežnejšo naselitveno skupnost z lastnim kulturnim izžarevanjem, temve= so se nevezano nizali po obrobjih reke. Težiš=e naselitve je bilo bolj ali manj izrazito prej na južnem kot na severnem bregu Drave, v železni dobi pa je na južni strani v glavnem tudi edino obsta- jalo. Kar je bilo kulturnih vplivov, prispelih semkaj s priseljenimi ljudstvi ali iz sosednjih središ= ter po trgovski poti, so se razpršili v partikularizmu lokalne naselitve, ali pa se nam danes ob dosedanjih najdbah samo tako zdi.1 Po prihodu Rimljanov je tako postal mariborski prostor prvi= izrazito in =vrsto — z upravo, gospodarstvom in kulturo — povezan z južno rimsko civi- lizacijo, kar je vplivalo tudi na družbeno sestavo njegovih prebivalcev.
    [Show full text]
  • Lindua 21/2019
    LINDUA 21/2019 LINDUA 13. letnik/évfolyam Številka/szám: LINDUA 21/2019 Dejan Süč Družinska zgodba največjega prekmurskega tiskarja Bence Lajos Alsólendvai Hiradó – egy lap helytállása nehéz időkben Franc Koren Bakhusove votline LINDUA Multikulturna strokovno- žosovnoitenoetnostn evineenv Lendva Község multikulturális, tudományos, társadalomtudományi, irodalmi és épzmvészeti olirata Lendava/Lendva, 2019 Multikulturna stoovnožosovno itenoetnostnev ineenv LINDUA Lendva Község multikulturális, tudományos, társadalomtudományi, Odgovorni urednikeesseest irodalmi és épzmvészeti olirata Pisnjak Atilla Uredniški odboreestiotts Pisnjak Atilla mag. Gabriela Zver dr. Bence Lajos ejan S Jezikovni pregledetos Maja Budin K/K dr. Szende Virág Izdajatelj in založnikKi Knjižnia Kltrni enter endava Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ Za izdajateljaistee dr. Halász Albert Oblikovanjeiteves Peter Orban Tisko Tiskarna ARMA, Lendava/Lendva Letnikvo letni/évolam tevila/szm / Naslov uredništvaeestsi Uredniški odbor revije Lindua/Lindua folyóirat szerkesztősége Glavna ulica/Fő utca 12., 9220 Lendava/Lendva* * sedež Knjižnice – Kulturnega centra Lendava/ a Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ székhelye Elektronski naslov/E-mail cím: [email protected] pletna stran publikaeA kiadvány honlapja Avtorji so brezplačno www.kkl.si/lindua odstopili svoje prispevke. www.kl-kl.si/lindua A szerzők akik tértésmentesen ajánlották el szvegeiket ISSN 1854-7931 Ko/Tartalomjegyzék Uvodnik/lsz Atilla Pisnjak akajoč odota ___________________________________________________________
    [Show full text]
  • A Muravidéki Magyarság 1918-1941
    Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Modernkori Történelem Tanszék Doktori program GÖNCZ LÁSZLÓ A MURAVIDÉKI MAGYARSÁG 1918-1941 Doktori disszertáció (PhD) Konzulens tanár: Dr. Ormos Mária akadémikus, egyetemi tanár Dr. Polányi Imre, egyetemi tanár Lendva - 2000 TARTALOM Előszó Göncz László monográfiájához I. BEVEZETŐ I. 1. A Mura mente 20. századi történelmi kutatásának általános jellege, szempontjai I. 2. A Mura mente a századforduló időszakában (egykori és mai véleményekkel illusztrálva) I. 3. Néhány általános szempont ismertetése a Muravidék elcsatolásának körülményeiről és az esemény értelmezéséről II. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ VÉGÉTŐL A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉIG II. 1. 1918 novemberétől a Károlyi-kormány bukásáig - Autonómia-tervezetek a Muravidéken II. 2. A proletárdiktatúra időszaka és a Mura mente elcsatolása II. 3. Élet az új határ mentén III. HATÁRMEGÁLLAPÍTÁS A MURA MENTI TÉRSÉGBEN IV. A MURAVIDÉKI MAGYARSÁG POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI ÉLETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT IV. 1. A muravidéki magyarság a politika tükrében IV. 2. A magyarság társadalmi helyzetének jellemzői IV. 3. Muravidék és a muravidéki magyarság gazdasági életének jellemzői a két világháború között IV. 4. A muravidéki magyarság művelődési tevékenysége és a magyar nyelvű sajtó a két világháború között IV. 5. A muravidéki magyarság vallási élete a két világháború között IV. 6. A földreform és a betelepítések (kolonizáció) IV. 7. A muravidéki magyarság kivándorlása a két világháború között IV. 8. Oktatás V. A MURAVIDÉK VISSZACSATOLÁSA MAGYARORSZÁGHOZ
    [Show full text]
  • 3 Gradovi, 2 Deželi, 1 Zgodba 3 Schlösser, 2 Länder, 1 Geschichte
    3 Schlösser, 2 Länder, 1 Geschichte 3 gradovi, 2 deželi, 1 zgodba 3 gradovi, 2 deželi, 1 zgodba 3 Schlösser, 2 Länder, 1 Geschichte Izdal in založil / Herausgeber und Verleger Pomurski muzej Murska Sobota Uredila / Redaktion Metka Fujs Avtorji besedil / Autoren Tamara Andrejek, Tadeja Andrejek, Harald Dimböck, Metka Fujs, Felix Josef, Attila Kovacs, Christian Porzelt Slovenski jezikovni pregled / Slowenisches Lektorat Janja Adanič Vratarič, Irena Destovnik Prevod v nemščino / Deutsche Übersetzung Andrea Haberl-Zemljič Prevod v slovenščino / Slowenische Übersetzung Tamara Andrejek Oblikovanje / Gestaltung Tomislav Vrečič, Metka Fujs E-naslov www.pomurski-muzej.si Naslov e-knjige www.pomurski-muzej.si/muzej/publikacije Murska Sobota 2019 Za vsebino prispevkov odgovarjajo avtorji. / Für den Inhalt der Beiträge sind die Autoren verantwortlich. CIP - Kataložni zapis o publikaciji Univerzitetna knjižnica Maribor 728.81)(0.034.2) TRIJE gradovi, dve deželi, ena zgodba [Elektronski vir] = Drei Schlösser, zwei Länder, eine Geschichte / [avtor- ji besedil Tamara Andrejek ... [et al.] ; [prevod v nemščino Andrea Haberl-Zemljič ; prevod v slovenščino Tamara Andrejek]. - Murska Sobota : Pomurski muzej, 2019 Način dostopa (URL): www.pomurski-muzej.si/muzej/publikacije. - Nasl. v kolofonu: 3 gradovi, 2 deželi, 1 zgodba ISBN 978-961-6579-44-5 1. Vzp. stv. nasl. 2. Dr. vzp. stv. nasl. 3. Andrejek, Tamara COBISS.SI-ID 96595201 KAZALO/INHALT/INDEX Trije gradovi, dve deželi, ena zgodba........................................................................................................5
    [Show full text]
  • Investment for Health and Development in Slovenia
    !!MuraHealthInvestOVIT#1.aiMuraHealthInvestOVIT#1.ai 003.03.083.03.08 114:44:004:44:00 UUhrhr Investment for Health and Development Programme MURA in Slovenia Programme MURA Tatjana Buzeti Jožica Maučec Zakotnik Investment for Health and Development in Slovenia !MuraHealthInvestKNJBL#14.qxp 04.03.08 14:49 Uhr Page 1 I NVESTMENT FOR H EALTH AND D EVELOPMENT IN S LOVENIA: PROGRAMME MURA «Systems for integrating public health aspects in non-health policy sectors in order to develop health-conducive policies need to be strengthened and made more efficient at all levels of government (i.e., European, National, Regional, and Local). Such systems could include, inter alia, appropriate surveillance systems for health outcomes and determinants, public health policy reporting systems that make the links between health outcomes, health determinants and policies explicit, mainstreaming health impact assessments in all policy- making, processes for intersectoral co-operation, such as intersectoral com- mittees and institutionalized processes for intersectoral policymaking.» Declaration of the EU Ministerial Conference «Health In All Policies» Rome, 18 December 2007 !MuraHealthInvestKNJBL#14.qxp 04.03.08 14:49 Uhr Page 2 © Centre for Health and Development Murska Sobota, 2008 All rights reserved. Please address requests for permission to reproduce or translate this publication to: Centre for Health and Development Murska Sobota, Arhitekta Novaka 2/b, 9000 Murska Sobota, Slovenia The views expressed by authors do not necessarily represent the decisions
    [Show full text]
  • Magyar Irodalmi Kapcsolatok Tükröződése a Fordításirodalomban
    Zágorec-Csuka Judit A magyar-szlovén és a szlovén-magyar iro­ dalmi kapcsolatok tük­ röződése a fordítás­ irodalomban című könyve a fontosnak tűnő tendenciákat ki­ emelve nyújt áttekin­ tést a magyar iroda­ lom szlovéniai recep­ Zágorec-Csuka Judit ciójáról az 1945-ös évektől kezdődően, a ’80-as éveken keresz­ tül egészen máig. Az alapvetően a szlovénra fordított magyar művek diskurzusára épülő mű hangsúlyozottan a fordításirodalom mi­ kéntjére és annak a helyzetére és lehetőségeire keresi a választ, amely a 20. század kezdetén Közép-Európa két szomszédos irodalmában, a magyar és a szlovén irodalomban és olvasás­ kultúrában jelen van. Értekezésében az irodal­ mi befogadásnak mint az irodalmi kölcsönhatás általános rendszerét alkotó szükséges és valós elemnek a vizsgálatával foglalkozik. A könyv megkísérli bemutatni, hogy a lefor­ dított szövegek a szlovén kulturális térségben milyen mozzanatok által válhatnak a mélyebb megértés alanyává és tárgyává. Ennek megfele­ lően a szerkezete döntő módon különíti el az első részben tárgyalt lefordított művek törté­ neti és művelődéstörténeti hátterét, hangsúlyo­ zottan a recepcióesztétika alapelveire, s ezekre rámutatva nyitja meg a teret a filológiai alapú második résznek. Zágorec-Csuka Judit A magyar–szlovén és a szlovén–magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban 1 Szaklektorok / Strokovna recenzenta Dr. RUDAŠ Jutka, Dr. SZÍJÁRTÓ Imre Szlovén nyelvi lektor / Lektorica za slovenski jezik Olga PAUŠIČ 2 Zágorec-Csuka Judit A magyar–szlovén és a szlovén–magyar irodalmi kapcsolatok
    [Show full text]
  • Republic of Slovenia Ministry of Agriculture and the Environment Environmental Agency of the Republic of Slovenia
    REPUBLIC OF SLOVENIA MINISTRY OF AGRICULTURE AND THE ENVIRONMENT ENVIRONMENTAL AGENCY OF THE REPUBLIC OF SLOVENIA Vojkova 1b, 1000 Ljubljana Number: 35402-3/2012-38 Date: 9 October 2012 On the basis of the fifth paragraph of Article 8 of the Decree on Administrative Authorities within Ministries (Official Gazette of the Republic of Slovenia, Nos. 58/03, 45/04, 86/04-ZVOP-1, 138/04, 52/05, 82/05, 17/06, 76/06, 132/06, 41/07, 64/08-ZViS-F, 63/09, 69/10, 40/11, 98/11, 17/12 and 23/12) and the second paragraph of Article 61 of the Environment Protection Act (Official Gazette of the Republic of Slovenia, Nos. 39/06-ZVO-1-Official Consolidated Text 1, 49/06-ZMetD, 66/06 - Constitutional Court Decision, 112/06 - Constitutional Court Decision, 33/07-ZPNačrt, 57/08-ZFO-1A, 70/08, 108/09, 48/12 and 57/12), taking into account the second paragraph of Article 39 of the Rules on the Assessment of Acceptability of Impacts Caused by the Execution of Plans and Activities Affecting Nature in Protected Areas (Official Gazette of the Republic of Slovenia, Nos.130/04, 53/06, 38/10 and 3/11), the Environmental Agency of the Republic of Slovenia in the administrative matter of issuing the environmental protection consent for the electrification, reconstruction and upgrading of the railway line Pragersko-Hodoš to the Client, the Ministry of Infrastructure and Spatial Planning, Langusova 4, 1535 Ljubljana, represented by Minister Zvone Černač, who is by delegation represented by Director General Boštjan Rigler, issues the following ENVIRONMENTAL PROTECTION CONSENT I.
    [Show full text]
  • Sezmamek Prekmurskih Občin (Krajev) Z Označbo Pošte in Zemljevidom
    SEZMAMEK PREKMURSKIH OBČIN (KRAJEV) Z OZNAČBO POŠTE IN ZEMLJEVIDOM SESTAVIL J. VENGUST POSTNI OFICIJftL RADGONA 1919 Seznamek prekmurskih občin (krajev) z označbo pošte in zemljevidom Sestavil J. Vengust poštni oficijal Radgona 1919 Pojasnilo. Prekmurje, osvobojeno od tisočletnega madžarskega jarma, je velikemu delu naše javnosti »terra incognita«. Madžari so pred par desetletji uvedli v celem Prekmurju madžarska krajevna imena, ki se nahajajo na vseh zemljevidih in specijalnih kartah, ter dajejo tej slovenski pokrajini na zunaj docela madžarsko lice. Takoj izza osvobojenja se je pokazalo, da delajo krajevna imena ljudstvu, posebno pa našim oblastim in uradom, mnogo preglavic in težkoč ter je nastala nujna potreba, da se izda seznamek slovenskih krajevnih imen v celern zasedenem ozemlju Prekmurja. Ta potreba je narekovala mojo skromno brošurico. Pri sestavljanju sem imel pred očmi zgolj praktični pomen seznamka in zato ne morem prevzeti odgovornosti, ali pisava imen odgovarja vsem jezikoslovnim pravilom ali ne. Pravilno pisavo bodo morali poklicani stro- kovnjaki večinoma šele določiti. Ker nisem imel nobenih podatkov in pripomočkov, sem sestavil ta seznamek na podlagi imenika preč. g. dr. M. Slaviča in s sodelovanjem preč. g. vpok. župnika —- domačina J. Klekla. Obema gospodoma izrekam najtoplejšo zahvalo. Upam, da bo moje delce dobrodošlo našim uradom pa tudi drugim oblastim ter strankam, dokler se ne najde kaj boljšega in temeljitejšega. V " ' ' ' - J. Vengust. 01 Znamenje: A 2 = ležišče kraja v polju zemljevida in sicer označuje črka
    [Show full text]
  • Letöltés 2020
    154. évfolyam 2020 | 4. szám SZÁZADOK A Magyar Történelmi Társulat folyóirata Az alapítás éve 1867 Főszerkesztő: Frank Tibor Felelős szerkesztő: Simon Anita Szerkesztőség: Bácsatyai Dániel, Bartha Ákos, Csukovits Enikő, Eiler Ferenc, Kenyeres István, Toma Katalin, Völgyesi Orsolya SZÁZADOK www.szazadok.hu A Magyar Történelmi Társulat folyóirata Szerkesztőség: H–1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. B. épület V. emelet 511. Telefon: (+36) 1 224 67 00 / 4637 mellék E mail: [email protected] 154. évfolyam (2020) 4. szám Szerkesztőbizottság: Csernus Sándor, Draskóczy István, Fodor Pál, Font Márta, Földes György, Gecsényi Lajos, Gyarmati György, Hermann Róbert, Horn Ildikó, Izsák Lajos, Klaniczay Gábor, Kövér György, Krász Lilla, Lévai Csaba, Orosz István, Pál Judit, Pálff y Géza, Papp Klára, Pók Attila, Rainer M. János, Romsics Ignác, Sajti Enikő, Szakály Sándor, Varga Zsuzsanna, Veszprémy László, Vonyó József, Zakar Péter, Zsoldos Attila Nemzetközi tanácsadó testület: Robert John Weston Evans (UK), Marie-Madeleine de Cevins (Franciaország), Holger Fischer (Németország), Ovidiu Ghitta (Románia), Olga Khavanova (Oroszország), Árpád von Klimó (USA), Lengyel Tünde (Szlovákia), Stanisław A. Sroka (Lengyelország), Arnold Suppan (Ausztria), Kees Teszelszky (Hollandia) Olvasószerkesztő: Reményi József Tamás Tördelés, nyomdai előkészítés: ElektroPress www.elektropress.hu Nyomás, kötészet: Prime Rate www.primerate.hu ISSN 0039–8098 TARTALOMJEGYZÉK UTAK TRIANONHOZ Zeidler Miklós: A Daniélou-misszió .............................................................................675
    [Show full text]
  • Muravidéktől Trianonig
    [Erdélyi Magyar Adatbank] Dr. Zsiga Tibor MURAVIDÉKTŐL TRIANONIG Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet Lendva 1996 [Erdélyi Magyar Adatbank] Kiadta a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet a magyar honfoglalás 1100. évfordulóján. [Erdélyi Magyar Adatbank] Előszó Minden régió, térség számára gyökeres változást jelent területének külső (tehát tőle független) beavatkozásokkal történő megváltoztatása. A változáso- kat – az adott térben és időben – csakis negatív jelenségnek minősíthetjük, hiszen azok következtében természetes, történelmi és spontán folyamatok szakadnak meg. Az igazságosságát illetően számos elemében megkérdőjelez- hető békediktátum határmódosításai esetében mindenképpen erről van szó! A „trianoni béke” néven közismert végleges nagyhatalmi döntéssel az egykori (történelmi Magyarországhoz tartozó) nyugat-dunántúli régió is több, számos vonatkozásban működésképtelen területre szakadt. Részben Auszt- riához és az újonnan létrejött délszláv államalakulathoz, részben az ún. tri- anoni Magyarországhoz tartozott, tartozik 1920 óta. A döntés meghozatalának körülményeiről, igazságosságáról, jellegéről nem volt divat beszélni. Többek számára talán még manapság is nacionalis- ta, revizionista megnyilvánulásnak, konfliktusszításnak számít az arra vo- natkozó, mindmáig többé-kevésbé tabu témát jelentő véleménynyilvánítás. Vagy úgy is fogalmazhatnék, hogy a kisebbségi közösségektől (sem a mura- vidéki magyaroktól, sem a rábavidéki szlovénektől) nem vették jó néven ilyen jellegű felszólalásaikat. De hasonló volt a helyzet másutt is, ahol
    [Show full text]