Bibliografija Mag. Franca Kuzmiča 1952—2018 Mag

Total Page:16

File Type:pdf, Size:1020Kb

Bibliografija Mag. Franca Kuzmiča 1952—2018 Mag Bibliografija 1952—2018 mag. Franca Kuzmiča 1952—2018 mag. Franca Kuzmiča Kuzmiča Franca mag. Bibliografija Murska Sobota 2018 Bibliografija mag. Franca Kuzmiča 1952—2018 Spremna beseda: Metka Fujs Uredila in zbrala: Klaudija Sedar Oblikovanje in priprava za tisk: Matej Končan Slikovno gradivo: osebni arhiv družine Kuzmič Založile: Ustanova dr. Šiftarjeva fundacija Petanjci, Pokrajinska in študijska knjižnica Murska Sobota ter Pokrajinski muzej Murska Sobota Tisk: Tiskarna Januš d.o.o., Sternadova u. 12, 1210 Ljubljana-Šentvid Naklada: 300 izvodov Izšlo s finančno podporo Mestne občine Murska Sobota Murska Sobota 2018 CIP - Kataložni zapis o publikaciji Narodna in univerzitetna knjižnica, Ljubljana 012:929Kuzmič F. SEDAR, Klaudija Bibliografija mag. Franca Kuzmiča : 1952-2018 / [zbrala in uredila Klaudija Sedar ; spremna beseda Metka Fujs ; slikovno gradivo osebni arhiv družine Kuzmič]. - Petanjci : Ustanova dr. Šiftarjeva fundacija ; Murska Sobota : Pokrajinska in študijska knjižnica : Pokrajinski muzej, 2018 ISBN 978-961-94543-0-5 (Ustanova dr. Šiftarjeva fundacija) 1. Gl. stv. nasl. 297136896 Bibliografija mag. Franca Kuzmiča 1952—2018 Murska Sobota 2018 Vsebina Mag. Franc Kuzmič (Klaudija Sedar) ............................................................................... 7 K bibliografiji (Klaudija Sedar) .......................................................................................... 9 Monografije in druga zaključena dela ........................................................................... 13 Sekundarno avtorstvo (urednik, prevajalec) .............................................................. 17 Članki in drugi sestavni deli ............................................................................................... 21 Bibliografije .................................................................................................................................. 59 Spremna beseda (Metka Fujs) ........................................................................................... 67 Mag. Franc Kuzmič (1952-2018): in memoriam (Geza Erniša) ...................... 69 Bibliografija mag. Franca Kuzmiča 1952—2018 6 Bibliografija mag. Franca Kuzmiča 1952—2018 Klaudija Sedar Mag. Franc Kuzmič 1952 Rojen 3. novembra v Murski Soboti. 1959-1967 Osnovna šola v Kupšincih in na OŠ I v Murski Soboti. 1967-1971 Srednja ekonomska šola v Murski Soboti. 1971 Študij na Pedagoški akademiji v Ljubljani (administrativna smer in pedagoško-psihološki predmeti) – diploma 1974. 1974 Študij na Pedagoški akademiji v Ljubljani (slovenski jezik in knjižničarstvo), Filozofski fakulteti v Ljubljani (pedagogika s psihologijo), Biblijskem teološkem inštitutu v Zagrebu in Evangelijski teološki fakulteti v Osijeku (humanistična teologi- ja - cerkvena zgodovina) – diploma 1991. 1975-1980 Profesor na Srednji ekonomski šoli v Murski Soboti. 1980-1992 Bibliotekar in domoznanec v Pokrajinski in študijski knjižnici Murska Sobota. 1991-2005 Gostujoči profesor cerkvene zgodovine na Teološki fakulteti v Osijeku. 1992-2012 Muzejski svetovalec, kustos pedagog in bibliotekar v Pomur- skem muzeju Murska Sobota. 2000 Magisterij na Evangelijski teološki fakulteti v Osijeku. 2012 Upokojitev. 2018 Umrl 6. aprila v Bethlehemu v Izraelu. 7 Bibliografija mag. Franca Kuzmiča 1952—2018 Klaudija Sedar K bibliografiji Da je bilo življenje med knjigami, nenehno raziskovanje in proučevanje Prek- murja praktično z vseh področij in o tem govori njegova bibliografija. Domoznan- stvo je bila njegova strast.. Bibliografija mag. Franca Kuzmiča zajema bibliografske enote med leti 1969 in 2018 v kronološkem zaporedju, pri čemer pa so enote razdeljene v štiri sklope: na monografije in zaključena dela, sekundarno avtorstvo, članke in druge sestavne dele in bibliografije. Čeprav bi lahko četrti sklop uvrstili med ostale, so njegove osebne in tematske bibliografije namerno podane kot posebno poglavje, saj je bil mag. Franc Kuzmič oziroma Feri kot smo ga poznali vsi od blizu in od daleč poleg bibliotekarja, muzejskega svetovalca, pedagoga in pastorja Binkoštne cerkev tudi izjemen bibliograf. Razvrstitev po tematiki bi bila zelo težka, saj se nekateri pri- spevki tematsko prepletajo in hkrati osvetljujejo več področij. Mag. Franc Kuzmič je zapustil izjemen opus in zbranega predajamo naprej vsem, ki si želijo boljši vpogled v podobo domoznanstva Prekmurja in vsem, ki to podro- čje raziskujejo oz. ga bodo raziskovali, obnavljali ali izpopolnjevali svoje znanje. Zbrana bibliografija je prav tako poklon opusu mag. Franca Kuzmiča V bibliografijo so zajete tudi številne enote, ki jih ne najdemo v COBISS-u, niso pa zajete njegove predstavitve na raznih konferencah, predavanjih … zagotovo pa je kakšna objava izostala. Pod svoja dela se je najpogosteje podpisoval kot Franc Kuzmič, redko Feri Kuz- mič. Predvsem pri kakšnih krajših prispevkih in poročilih se je podpisoval tudi krajše, kot F. Kuzmič, F. Ku. in F. K. Zbrana bibliografija je prav tako poklon opusu mag. Franca Kuzmiča, ki jo izdaja- mo v mesecu njegovega osebnega praznika… Pri pripravi bibliografije se iskreno zahvaljujem njegovi družini, ženi Veri in sinu Jerneju, ter vsem, ki so mi v času priprave bibliografije prijazno priskočili na po- moč. Predvsem pa gre zahvala Feriju, ki nam je zapustil neprecenljivo in trajno zakladnico naše kulturne dediščine. 9 Bibliografija mag. Franca Kuzmiča 1952—2018 10 11 Monografije in druga zaključena dela Monografije in druga zaključena dela 1970 1 Reformacija v Prekmurju. – Veščica. 1970, 34 str. – (tipkopis) 1974 2 Diplomska naloga. – Ljubljana : Pedagoška akademija, 1974. 1986 3 Dragocenosti Pokrajinske in študijske knjižnice v Murski Soboti : katalog razstave posvečene 40-letnici knjižnice in 80-letnici knjižničarstva v Prekmurju : Kulturni center Miško Kranjec Murska Sobota - DE Pokrajinska in študijska knjižnica - študijski oddelek 10.-30. junij 1986 / Jože Vugrinec (ur.). – Murska Sobota : Pokrajinska in študijska knjižnica, 1986. 27 str. : ilustr. ; 17 x 23 cm. – (soavtor z Jože Vugrinec) 1988 4 Kranjčeve knjižne izdaje in rokopisi v murskosoboški knjižnici : katalog razstave : Galerija v Murski Soboti 15.-30. 9. 1988, (Kulturni center Miško Kranjec, Murska Sobota) / Jože Vugrinec ; Franc Kuzmič. – Murska Sobota: Kulturni center Miško Kranjec, DE Pokrajinska in študijska knjižnica, 1988. 46 str. ; 20 cm. – (soavtor z Jože Vugrinec) 1991 5 Židje v Prekmurju. Diplomska naloga. – Osijek : Evangelijska teološka fakulteta, 1991. 1995 6 Bibliografija tiskov Binkoštne cerkve v Jugoslaviji 1936-1991. –Murska Sobota, 1995. 7 Božidar Raić in predstavitev Prekmurja osrednji Sloveniji. – Ljubljana : Slovenska akademija znanosti in umetnosti, 1995. – (separat) 13 Bibliografija mag. Franca Kuzmiča 1952—2018 1996 8 Bibliografija tiskov Binkoštne cerkve v Sloveniji 1939-1995. – Murska Sobota, 1996. 1998 9 Veščica: podoba vasi skozi stoletja. – Veščica : Minigrafika Kosednar, 1998. – 43 str. : ilustr. ; 21 cm. 1999 10 Bibliografija prekmurskih tiskov 1920 – 1998. – Ljubljana : ZRC SAZU, 1999. – 94 str ; 24 cm. 2000 11 Dragocenosti Pokrajinske in študijske knjižnice v Murski Soboti : [katalog razstave] = A muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár könyvritkaságai : [kiállítási katalógus] / Jože Vugrinec (ur.). – 2. dop. izd. – Murska Sobota : Pokrajinska in študijska knjižnica, 2000. 40 str. : ilustr. ; 16 x 23 cm. – (soavtor z József Papp, Andrej Pavlič, Jože Vugrinec) 12 Zgodovinski prikaz publicistične, versko-literarne in izdajateljske dejavnosti Binkoštne Cerkve v Jugoslaviji v obdobju 1936-1991. Magistrska naloga. – Osijek : [F. Kuzmič], 2000. – 179 str. ; 30 cm. 2001 13 Gasilstvo v Veščici : ob 70-letnici obstoja in delovanja gasilskega društva v Veščici. – Veščica : Gasilsko društvo, 2001. – 64 str. : ilustr. ; 21 cm. 2003 14 Nacionalna in kulturna identiteta pri prekmurskih Romih. – Murska Sobota : [Pokrajinski muzej], 2003. – 7 str. ; 30 cm. 15 Zgodovinski pregled delovanja baptistov v Sloveniji : l. delovna verzija. – Murska Sobota, 2003. 14 Monografije in druga zaključena dela 2004 16 Holokavst 1933-1945 : (pogum, da se spominjamo) : [Kulturni center Sinagoga, 24. 11.-31. 12. 2004]. – Maribor: Pokrajinski muzej, 2004. [8] str. (soavtorsvo z Marjan Toš) 17 Viktor Vrbnjak. – Selnica: [F. Kuzmič, 2004]. 4 fotogr. – (fotograf ; umetna zbirka) 2015 18 Med podeželjem in mestom : Murska Sobota 1850-1920 : katalog razstave v okviru projekta pHisCulture : Spoznajmo skupno preteklost v kulturnem sodelovanju za prihodnost / Mateja Huber (ur.). Čakovec : Muzej Međimurja, 2015. 83 str. (soavtor z Metka Fujs, Tamara Andrejek, Mateja Huber) 15 Sekundarno avtorstvo (urednik, prevajalec) Sekundarno avtorstvo (urednik, prevajalec) 1969 19 Mati po božjem srcu / Heinrich Müller. – Ljubljana : Kristusova binkoštna cerkev, 1969. 20 str. ; 20 cm. (prevod v slovenščino) 1993 20 Bančništvo in hranilništvo v Pomurju / Vanek Šiftar et al. – Murska Sobota : LB Pomurska banka d. d. , 1993. 98 str. (urednik) 21 Iskala sva resnico / Dura Bernhard. – Murska Sobota: Zarja; Winterthur: Skupnost slovenskih kristjanov, 1998. 39 str. (prevajalec ; prevod dela : Wir suchten die Wahrheit) 2000 22 Rojeni za umreti? / Billy Graham. – Murska Sobota: Zarja; Winterthur: Skupnost slovenskih kristjanov, 2000. 58 str. (prevajalec : prevod dela : Geboren um zu sterben?). 2001 23 Binkoštna cerkev v Murski Soboti: pregled nastanka Binkoštne Cerkve v Murski Soboti in opis nastajanja nove zgradbe Binkoštne Cerkve 1991- 2001. – Murska Sobota : Binkoštna cerkev, 2001. – 28 str. : ilustr. ; 21 cm. (urednik) 24 Ekomuzej Velika
Recommended publications
  • Odziv Prebivalcev Mestne Občine Murska Sobota Na Izboljšave V Javnem Potniškem Prometu
    Matej GABROVEC, Marjan LEP in Beno MESAREC: Odziv prebivalcev Mestne občine Murska Sobota na izboljšave v javnem potniškem prometu ODZIV PREBIVALCEV MESTNE OBČINE MURSKA SOBOTA NA IZBOLJŠAVE V JAVNEM POTNIŠKEM PROMETU Dr. Matej Gabrovec Geografski inštitut Antona Melika ZRC SAZU, Gosposka ulica 13, SI – 1000 Ljubljana, Slovenija e-naslov: [email protected] Dr. Marjan Lep Fakulteta za gradbeništvo Univerze v Mariboru, Smetanova 17, SI – 2000 Maribor, Slovenija e-naslov: [email protected] Beno Mesarec, univ. dipl. inž. gradb. Fakulteta za gradbeništvo Univerze v Mariboru, Smetanova 17, SI – 2000 Maribor, Slovenija e-naslov: [email protected] Izvleček V Sloveniji je v zadnjem desetletju značilen stalen upad povpraševanja in ponudbe javnega potniškega prometa. Med letoma 1991 in 2002 je po podatkih popisov prebivalstva delež uporabnikov javnega potniškega prometa med dnevnimi vozači na delo padel s 46 na 10 %. Posamezne lokalne skupnosti so se na ta negativen trend uporabe javnega prevoza odzvale z izboljšanjem ponudbe in/ali pocenitvijo javnega prevoza na svojem območju. V okviru mednarodnega projekta REDECON se je na območju Mestne občine Murska Sobota na posameznih linijah izvajal pilotni projekt izboljšave javnega potniškega prometa. V prispevku prikazujemo odziv prebivalcev na izboljšano ponudbo javnega potniškega prometa. Ključne besede: dnevna mobilnost, javni potniški promet, Prekmurje. RESPONSE OF THE INHABITANTS OF THE MURSKA SOBOTA CITY UNICIPALITY TO THE IMPROVEMENTS IN THE PUBLIC PASSENGER TRANSPORT Abstract Public passenger transport in the Republic of Slovenia is characterized by the fact that both supply and demand have been more or less steeply declining for the last 10 years. According to population censuses in 1991 and 2002 the share of public passenger transport users decreased from 46 to 10 %.
    [Show full text]
  • A Muravidéki Magyarság 1918-1941
    Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Modernkori Történelem Tanszék Doktori program GÖNCZ LÁSZLÓ A MURAVIDÉKI MAGYARSÁG 1918-1941 Doktori disszertáció (PhD) Konzulens tanár: Dr. Ormos Mária akadémikus, egyetemi tanár Dr. Polányi Imre, egyetemi tanár Lendva - 2000 TARTALOM Előszó Göncz László monográfiájához I. BEVEZETŐ I. 1. A Mura mente 20. századi történelmi kutatásának általános jellege, szempontjai I. 2. A Mura mente a századforduló időszakában (egykori és mai véleményekkel illusztrálva) I. 3. Néhány általános szempont ismertetése a Muravidék elcsatolásának körülményeiről és az esemény értelmezéséről II. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ VÉGÉTŐL A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉIG II. 1. 1918 novemberétől a Károlyi-kormány bukásáig - Autonómia-tervezetek a Muravidéken II. 2. A proletárdiktatúra időszaka és a Mura mente elcsatolása II. 3. Élet az új határ mentén III. HATÁRMEGÁLLAPÍTÁS A MURA MENTI TÉRSÉGBEN IV. A MURAVIDÉKI MAGYARSÁG POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI ÉLETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT IV. 1. A muravidéki magyarság a politika tükrében IV. 2. A magyarság társadalmi helyzetének jellemzői IV. 3. Muravidék és a muravidéki magyarság gazdasági életének jellemzői a két világháború között IV. 4. A muravidéki magyarság művelődési tevékenysége és a magyar nyelvű sajtó a két világháború között IV. 5. A muravidéki magyarság vallási élete a két világháború között IV. 6. A földreform és a betelepítések (kolonizáció) IV. 7. A muravidéki magyarság kivándorlása a két világháború között IV. 8. Oktatás V. A MURAVIDÉK VISSZACSATOLÁSA MAGYARORSZÁGHOZ
    [Show full text]
  • Časopis Za Zgodovino in Narodopisje
    • - •"•;' <ASOPIS ZA ZGODOVINO IN NARODOPISJE NOVA VRSTA 6. (XLI.) LETNIK 1970 DRUGI ZVEZEK 1970 ZALOŽBA OBZORJA MARIBOR I¿vle5ke prispevkov v tem =asopisu objavljata Historical Abstracts in America: History and Life Abstracts of ari idos in this journal are included in Historical Abstracts and America: History and Life N.i prednji strani platnic je fotografija reliefne plo££e erotov, najdene pri Bctnavl (Stanl;o Palile: Maribor v rimski Hobi, str. •2) Naslov uredništva CZN: Pedagoška akademija Maribor, Mladinska 9 Redakcija tega zvezka je bila kon=ana junija 1970 Za znanstveno vsebino prispevkov odgovarjajo avtorji Stanko Pahi7 MARIBOR V RIMSKI DOBI V anti=ni dobi se položaj mariborskega prostora sicer ni bistveno spremenil v tistem smislu, da bi bilo tu nastalo novo enotno naselitveno središ=e, pa= pa v tem, da so nanj pri=ele delovati popolnoma nove geopoliti=ne silnice, ki so, izrazito usmerjane od zunaj, odlo=ilno vplivale na razvoj njegove poselitve. V vsem prazgodovinskem obdobju je bilo tod najzna=ilnejše gibanje ljudstev predvsem v vzhodno-zahodni smeri, zagatna lega ob Dravi in pomanjkanje pomembnejših poti v smeri sever—jug, ki bi bile s križiš=em mariborskemu kraju tako lego poživile. Vaške naselbine in zaselki prazgodovinskih prebivalcev se tod niso nikjer odlo=ilno osredoto=ili v obsežnejšo naselitveno skupnost z lastnim kulturnim izžarevanjem, temve= so se nevezano nizali po obrobjih reke. Težiš=e naselitve je bilo bolj ali manj izrazito prej na južnem kot na severnem bregu Drave, v železni dobi pa je na južni strani v glavnem tudi edino obsta- jalo. Kar je bilo kulturnih vplivov, prispelih semkaj s priseljenimi ljudstvi ali iz sosednjih središ= ter po trgovski poti, so se razpršili v partikularizmu lokalne naselitve, ali pa se nam danes ob dosedanjih najdbah samo tako zdi.1 Po prihodu Rimljanov je tako postal mariborski prostor prvi= izrazito in =vrsto — z upravo, gospodarstvom in kulturo — povezan z južno rimsko civi- lizacijo, kar je vplivalo tudi na družbeno sestavo njegovih prebivalcev.
    [Show full text]
  • Lindua 21/2019
    LINDUA 21/2019 LINDUA 13. letnik/évfolyam Številka/szám: LINDUA 21/2019 Dejan Süč Družinska zgodba največjega prekmurskega tiskarja Bence Lajos Alsólendvai Hiradó – egy lap helytállása nehéz időkben Franc Koren Bakhusove votline LINDUA Multikulturna strokovno- žosovnoitenoetnostn evineenv Lendva Község multikulturális, tudományos, társadalomtudományi, irodalmi és épzmvészeti olirata Lendava/Lendva, 2019 Multikulturna stoovnožosovno itenoetnostnev ineenv LINDUA Lendva Község multikulturális, tudományos, társadalomtudományi, Odgovorni urednikeesseest irodalmi és épzmvészeti olirata Pisnjak Atilla Uredniški odboreestiotts Pisnjak Atilla mag. Gabriela Zver dr. Bence Lajos ejan S Jezikovni pregledetos Maja Budin K/K dr. Szende Virág Izdajatelj in založnikKi Knjižnia Kltrni enter endava Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ Za izdajateljaistee dr. Halász Albert Oblikovanjeiteves Peter Orban Tisko Tiskarna ARMA, Lendava/Lendva Letnikvo letni/évolam tevila/szm / Naslov uredništvaeestsi Uredniški odbor revije Lindua/Lindua folyóirat szerkesztősége Glavna ulica/Fő utca 12., 9220 Lendava/Lendva* * sedež Knjižnice – Kulturnega centra Lendava/ a Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ székhelye Elektronski naslov/E-mail cím: [email protected] pletna stran publikaeA kiadvány honlapja Avtorji so brezplačno www.kkl.si/lindua odstopili svoje prispevke. www.kl-kl.si/lindua A szerzők akik tértésmentesen ajánlották el szvegeiket ISSN 1854-7931 Ko/Tartalomjegyzék Uvodnik/lsz Atilla Pisnjak akajoč odota ___________________________________________________________
    [Show full text]
  • A Muravidéki Magyarság 1918-1941
    Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Modernkori Történelem Tanszék Doktori program GÖNCZ LÁSZLÓ A MURAVIDÉKI MAGYARSÁG 1918-1941 Doktori disszertáció (PhD) Konzulens tanár: Dr. Ormos Mária akadémikus, egyetemi tanár Dr. Polányi Imre, egyetemi tanár Lendva - 2000 TARTALOM Előszó Göncz László monográfiájához I. BEVEZETŐ I. 1. A Mura mente 20. századi történelmi kutatásának általános jellege, szempontjai I. 2. A Mura mente a századforduló időszakában (egykori és mai véleményekkel illusztrálva) I. 3. Néhány általános szempont ismertetése a Muravidék elcsatolásának körülményeiről és az esemény értelmezéséről II. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ VÉGÉTŐL A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉIG II. 1. 1918 novemberétől a Károlyi-kormány bukásáig - Autonómia-tervezetek a Muravidéken II. 2. A proletárdiktatúra időszaka és a Mura mente elcsatolása II. 3. Élet az új határ mentén III. HATÁRMEGÁLLAPÍTÁS A MURA MENTI TÉRSÉGBEN IV. A MURAVIDÉKI MAGYARSÁG POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI ÉLETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT IV. 1. A muravidéki magyarság a politika tükrében IV. 2. A magyarság társadalmi helyzetének jellemzői IV. 3. Muravidék és a muravidéki magyarság gazdasági életének jellemzői a két világháború között IV. 4. A muravidéki magyarság művelődési tevékenysége és a magyar nyelvű sajtó a két világháború között IV. 5. A muravidéki magyarság vallási élete a két világháború között IV. 6. A földreform és a betelepítések (kolonizáció) IV. 7. A muravidéki magyarság kivándorlása a két világháború között IV. 8. Oktatás V. A MURAVIDÉK VISSZACSATOLÁSA MAGYARORSZÁGHOZ
    [Show full text]
  • 3 Gradovi, 2 Deželi, 1 Zgodba 3 Schlösser, 2 Länder, 1 Geschichte
    3 Schlösser, 2 Länder, 1 Geschichte 3 gradovi, 2 deželi, 1 zgodba 3 gradovi, 2 deželi, 1 zgodba 3 Schlösser, 2 Länder, 1 Geschichte Izdal in založil / Herausgeber und Verleger Pomurski muzej Murska Sobota Uredila / Redaktion Metka Fujs Avtorji besedil / Autoren Tamara Andrejek, Tadeja Andrejek, Harald Dimböck, Metka Fujs, Felix Josef, Attila Kovacs, Christian Porzelt Slovenski jezikovni pregled / Slowenisches Lektorat Janja Adanič Vratarič, Irena Destovnik Prevod v nemščino / Deutsche Übersetzung Andrea Haberl-Zemljič Prevod v slovenščino / Slowenische Übersetzung Tamara Andrejek Oblikovanje / Gestaltung Tomislav Vrečič, Metka Fujs E-naslov www.pomurski-muzej.si Naslov e-knjige www.pomurski-muzej.si/muzej/publikacije Murska Sobota 2019 Za vsebino prispevkov odgovarjajo avtorji. / Für den Inhalt der Beiträge sind die Autoren verantwortlich. CIP - Kataložni zapis o publikaciji Univerzitetna knjižnica Maribor 728.81)(0.034.2) TRIJE gradovi, dve deželi, ena zgodba [Elektronski vir] = Drei Schlösser, zwei Länder, eine Geschichte / [avtor- ji besedil Tamara Andrejek ... [et al.] ; [prevod v nemščino Andrea Haberl-Zemljič ; prevod v slovenščino Tamara Andrejek]. - Murska Sobota : Pomurski muzej, 2019 Način dostopa (URL): www.pomurski-muzej.si/muzej/publikacije. - Nasl. v kolofonu: 3 gradovi, 2 deželi, 1 zgodba ISBN 978-961-6579-44-5 1. Vzp. stv. nasl. 2. Dr. vzp. stv. nasl. 3. Andrejek, Tamara COBISS.SI-ID 96595201 KAZALO/INHALT/INDEX Trije gradovi, dve deželi, ena zgodba........................................................................................................5
    [Show full text]
  • Investment for Health and Development in Slovenia
    !!MuraHealthInvestOVIT#1.aiMuraHealthInvestOVIT#1.ai 003.03.083.03.08 114:44:004:44:00 UUhrhr Investment for Health and Development Programme MURA in Slovenia Programme MURA Tatjana Buzeti Jožica Maučec Zakotnik Investment for Health and Development in Slovenia !MuraHealthInvestKNJBL#14.qxp 04.03.08 14:49 Uhr Page 1 I NVESTMENT FOR H EALTH AND D EVELOPMENT IN S LOVENIA: PROGRAMME MURA «Systems for integrating public health aspects in non-health policy sectors in order to develop health-conducive policies need to be strengthened and made more efficient at all levels of government (i.e., European, National, Regional, and Local). Such systems could include, inter alia, appropriate surveillance systems for health outcomes and determinants, public health policy reporting systems that make the links between health outcomes, health determinants and policies explicit, mainstreaming health impact assessments in all policy- making, processes for intersectoral co-operation, such as intersectoral com- mittees and institutionalized processes for intersectoral policymaking.» Declaration of the EU Ministerial Conference «Health In All Policies» Rome, 18 December 2007 !MuraHealthInvestKNJBL#14.qxp 04.03.08 14:49 Uhr Page 2 © Centre for Health and Development Murska Sobota, 2008 All rights reserved. Please address requests for permission to reproduce or translate this publication to: Centre for Health and Development Murska Sobota, Arhitekta Novaka 2/b, 9000 Murska Sobota, Slovenia The views expressed by authors do not necessarily represent the decisions
    [Show full text]
  • Magyar Irodalmi Kapcsolatok Tükröződése a Fordításirodalomban
    Zágorec-Csuka Judit A magyar-szlovén és a szlovén-magyar iro­ dalmi kapcsolatok tük­ röződése a fordítás­ irodalomban című könyve a fontosnak tűnő tendenciákat ki­ emelve nyújt áttekin­ tést a magyar iroda­ lom szlovéniai recep­ Zágorec-Csuka Judit ciójáról az 1945-ös évektől kezdődően, a ’80-as éveken keresz­ tül egészen máig. Az alapvetően a szlovénra fordított magyar művek diskurzusára épülő mű hangsúlyozottan a fordításirodalom mi­ kéntjére és annak a helyzetére és lehetőségeire keresi a választ, amely a 20. század kezdetén Közép-Európa két szomszédos irodalmában, a magyar és a szlovén irodalomban és olvasás­ kultúrában jelen van. Értekezésében az irodal­ mi befogadásnak mint az irodalmi kölcsönhatás általános rendszerét alkotó szükséges és valós elemnek a vizsgálatával foglalkozik. A könyv megkísérli bemutatni, hogy a lefor­ dított szövegek a szlovén kulturális térségben milyen mozzanatok által válhatnak a mélyebb megértés alanyává és tárgyává. Ennek megfele­ lően a szerkezete döntő módon különíti el az első részben tárgyalt lefordított művek törté­ neti és művelődéstörténeti hátterét, hangsúlyo­ zottan a recepcióesztétika alapelveire, s ezekre rámutatva nyitja meg a teret a filológiai alapú második résznek. Zágorec-Csuka Judit A magyar–szlovén és a szlovén–magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban 1 Szaklektorok / Strokovna recenzenta Dr. RUDAŠ Jutka, Dr. SZÍJÁRTÓ Imre Szlovén nyelvi lektor / Lektorica za slovenski jezik Olga PAUŠIČ 2 Zágorec-Csuka Judit A magyar–szlovén és a szlovén–magyar irodalmi kapcsolatok
    [Show full text]
  • Republic of Slovenia Ministry of Agriculture and the Environment Environmental Agency of the Republic of Slovenia
    REPUBLIC OF SLOVENIA MINISTRY OF AGRICULTURE AND THE ENVIRONMENT ENVIRONMENTAL AGENCY OF THE REPUBLIC OF SLOVENIA Vojkova 1b, 1000 Ljubljana Number: 35402-3/2012-38 Date: 9 October 2012 On the basis of the fifth paragraph of Article 8 of the Decree on Administrative Authorities within Ministries (Official Gazette of the Republic of Slovenia, Nos. 58/03, 45/04, 86/04-ZVOP-1, 138/04, 52/05, 82/05, 17/06, 76/06, 132/06, 41/07, 64/08-ZViS-F, 63/09, 69/10, 40/11, 98/11, 17/12 and 23/12) and the second paragraph of Article 61 of the Environment Protection Act (Official Gazette of the Republic of Slovenia, Nos. 39/06-ZVO-1-Official Consolidated Text 1, 49/06-ZMetD, 66/06 - Constitutional Court Decision, 112/06 - Constitutional Court Decision, 33/07-ZPNačrt, 57/08-ZFO-1A, 70/08, 108/09, 48/12 and 57/12), taking into account the second paragraph of Article 39 of the Rules on the Assessment of Acceptability of Impacts Caused by the Execution of Plans and Activities Affecting Nature in Protected Areas (Official Gazette of the Republic of Slovenia, Nos.130/04, 53/06, 38/10 and 3/11), the Environmental Agency of the Republic of Slovenia in the administrative matter of issuing the environmental protection consent for the electrification, reconstruction and upgrading of the railway line Pragersko-Hodoš to the Client, the Ministry of Infrastructure and Spatial Planning, Langusova 4, 1535 Ljubljana, represented by Minister Zvone Černač, who is by delegation represented by Director General Boštjan Rigler, issues the following ENVIRONMENTAL PROTECTION CONSENT I.
    [Show full text]
  • Sezmamek Prekmurskih Občin (Krajev) Z Označbo Pošte in Zemljevidom
    SEZMAMEK PREKMURSKIH OBČIN (KRAJEV) Z OZNAČBO POŠTE IN ZEMLJEVIDOM SESTAVIL J. VENGUST POSTNI OFICIJftL RADGONA 1919 Seznamek prekmurskih občin (krajev) z označbo pošte in zemljevidom Sestavil J. Vengust poštni oficijal Radgona 1919 Pojasnilo. Prekmurje, osvobojeno od tisočletnega madžarskega jarma, je velikemu delu naše javnosti »terra incognita«. Madžari so pred par desetletji uvedli v celem Prekmurju madžarska krajevna imena, ki se nahajajo na vseh zemljevidih in specijalnih kartah, ter dajejo tej slovenski pokrajini na zunaj docela madžarsko lice. Takoj izza osvobojenja se je pokazalo, da delajo krajevna imena ljudstvu, posebno pa našim oblastim in uradom, mnogo preglavic in težkoč ter je nastala nujna potreba, da se izda seznamek slovenskih krajevnih imen v celern zasedenem ozemlju Prekmurja. Ta potreba je narekovala mojo skromno brošurico. Pri sestavljanju sem imel pred očmi zgolj praktični pomen seznamka in zato ne morem prevzeti odgovornosti, ali pisava imen odgovarja vsem jezikoslovnim pravilom ali ne. Pravilno pisavo bodo morali poklicani stro- kovnjaki večinoma šele določiti. Ker nisem imel nobenih podatkov in pripomočkov, sem sestavil ta seznamek na podlagi imenika preč. g. dr. M. Slaviča in s sodelovanjem preč. g. vpok. župnika —- domačina J. Klekla. Obema gospodoma izrekam najtoplejšo zahvalo. Upam, da bo moje delce dobrodošlo našim uradom pa tudi drugim oblastim ter strankam, dokler se ne najde kaj boljšega in temeljitejšega. V " ' ' ' - J. Vengust. 01 Znamenje: A 2 = ležišče kraja v polju zemljevida in sicer označuje črka
    [Show full text]
  • Letöltés 2020
    154. évfolyam 2020 | 4. szám SZÁZADOK A Magyar Történelmi Társulat folyóirata Az alapítás éve 1867 Főszerkesztő: Frank Tibor Felelős szerkesztő: Simon Anita Szerkesztőség: Bácsatyai Dániel, Bartha Ákos, Csukovits Enikő, Eiler Ferenc, Kenyeres István, Toma Katalin, Völgyesi Orsolya SZÁZADOK www.szazadok.hu A Magyar Történelmi Társulat folyóirata Szerkesztőség: H–1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. B. épület V. emelet 511. Telefon: (+36) 1 224 67 00 / 4637 mellék E mail: [email protected] 154. évfolyam (2020) 4. szám Szerkesztőbizottság: Csernus Sándor, Draskóczy István, Fodor Pál, Font Márta, Földes György, Gecsényi Lajos, Gyarmati György, Hermann Róbert, Horn Ildikó, Izsák Lajos, Klaniczay Gábor, Kövér György, Krász Lilla, Lévai Csaba, Orosz István, Pál Judit, Pálff y Géza, Papp Klára, Pók Attila, Rainer M. János, Romsics Ignác, Sajti Enikő, Szakály Sándor, Varga Zsuzsanna, Veszprémy László, Vonyó József, Zakar Péter, Zsoldos Attila Nemzetközi tanácsadó testület: Robert John Weston Evans (UK), Marie-Madeleine de Cevins (Franciaország), Holger Fischer (Németország), Ovidiu Ghitta (Románia), Olga Khavanova (Oroszország), Árpád von Klimó (USA), Lengyel Tünde (Szlovákia), Stanisław A. Sroka (Lengyelország), Arnold Suppan (Ausztria), Kees Teszelszky (Hollandia) Olvasószerkesztő: Reményi József Tamás Tördelés, nyomdai előkészítés: ElektroPress www.elektropress.hu Nyomás, kötészet: Prime Rate www.primerate.hu ISSN 0039–8098 TARTALOMJEGYZÉK UTAK TRIANONHOZ Zeidler Miklós: A Daniélou-misszió .............................................................................675
    [Show full text]
  • Muravidéktől Trianonig
    [Erdélyi Magyar Adatbank] Dr. Zsiga Tibor MURAVIDÉKTŐL TRIANONIG Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet Lendva 1996 [Erdélyi Magyar Adatbank] Kiadta a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet a magyar honfoglalás 1100. évfordulóján. [Erdélyi Magyar Adatbank] Előszó Minden régió, térség számára gyökeres változást jelent területének külső (tehát tőle független) beavatkozásokkal történő megváltoztatása. A változáso- kat – az adott térben és időben – csakis negatív jelenségnek minősíthetjük, hiszen azok következtében természetes, történelmi és spontán folyamatok szakadnak meg. Az igazságosságát illetően számos elemében megkérdőjelez- hető békediktátum határmódosításai esetében mindenképpen erről van szó! A „trianoni béke” néven közismert végleges nagyhatalmi döntéssel az egykori (történelmi Magyarországhoz tartozó) nyugat-dunántúli régió is több, számos vonatkozásban működésképtelen területre szakadt. Részben Auszt- riához és az újonnan létrejött délszláv államalakulathoz, részben az ún. tri- anoni Magyarországhoz tartozott, tartozik 1920 óta. A döntés meghozatalának körülményeiről, igazságosságáról, jellegéről nem volt divat beszélni. Többek számára talán még manapság is nacionalis- ta, revizionista megnyilvánulásnak, konfliktusszításnak számít az arra vo- natkozó, mindmáig többé-kevésbé tabu témát jelentő véleménynyilvánítás. Vagy úgy is fogalmazhatnék, hogy a kisebbségi közösségektől (sem a mura- vidéki magyaroktól, sem a rábavidéki szlovénektől) nem vették jó néven ilyen jellegű felszólalásaikat. De hasonló volt a helyzet másutt is, ahol
    [Show full text]