Doktori Disszertáció

Total Page:16

File Type:pdf, Size:1020Kb

Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ MASÁT ÁDÁM A BERLINI FAL ÉS A MENEKÜLTKÉRDÉS Történelemtudományok Doktori Iskola Dr. ErdĘdy Gábor DSc, az MTA doktora, egyetemi tanár a Doktori Iskola vezetĘje Új- és Jelenkori Egyetemes Történelem Doktori Program Dr. Balogh András DSc, egyetemi tanár a Program vezetĘje A bizottság tagjai és tudományos fokozatuk: Dr. Majoros István DSc, egyetemi tanár, a bizottság elnöke Dr. Székely Gábor DSc, egyetemi tanár, bíráló Dr. Kiss J. László CSc, egyetemi tanár, bíráló Dr. Búr Gábor PhD, habilitált egyetemi docens, a bizottság titkára Dr. Békés Csaba PhD, a bizottság tagja TémavezetĘ és tudományos fokozata: Dr. Maruzsa Zoltán PhD, egyetemi adjunktus Budapest, 2014 MASÁT ÁDÁM A BERLINI FAL ÉS A MENEKÜLTKÉRDÉS 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés …………………………………………………………… 5 2. Terminológiai és fordítási problémák ……………………………… 8 3. Berlin megosztottságának kialakulása……………………………… 16 3.1. Németország és fĘvárosának felosztása a gyĘztes hatalmak által ………… 16 3.2. A kapituláció – ahogy a berliniek megélték ………………………………. 25 3.3. A berlini blokád …………………………………………………………… 28 4. A menekültkérdés története 1961-ig ……………………………….. 35 4.1. A német migráció kezdetei ………………………………………………... 35 4.2. A belnémet határ kiépülése ………………………………………………... 38 4.3. Terminológiai kérdések és statisztikai problémák ………………………... 47 4.4. A menekültkérdés számok tükrében ………………………………………. 52 4.5. A munkaerĘ tömeges kiáramlása és ennek hatása ………………………… 64 5. A berlini fal megépítése ……………………………………………. 72 5.1. Az 1961. évi berlini események helye a hidegháború történetében ………. 72 5.2. Döntés a berlini fal megépítésérĘl ………………………………………… 73 5.2.1. A fal megépítésének okai …………………………………………... 73 5.2.2. A döntés megszületésének elĘzményei és körülményei ……………. 76 5.2.3. A fal megépítésének technikai elĘkészületei ………………………. 83 5.3. Határzárás Berlinben ……………………………………………………… 85 5.4. A politikusok reagálása a határzárásra ……………………………………. 92 5.5. A nyugati hatalmak elĘzetes információi a berlini falról …………………. 97 5.6. Szektorhatárból államhatár ……………………………………………….. 103 5.6.1. A Berlinen belüli változások ………………………………………. 103 5.6.1.1. Az ellenĘrzĘ pontok kialakítása és megerĘsítése ……………. 107 5.6.1.2. A szellemállomások létrejötte ……………………………….. 112 5.6.1.3. Kényszerkilakoltatások ……………………………………… 114 5.6.1.4. A határzárás egyéb következményei és a fal továbbfejlesztése 116 5.6.2. A Berlinen kívüli változások ………………………………………. 127 5.6.2.1. A belnémet határ megerĘsítése ………………………………. 129 5.6.2.2. Az exklávék sorsa …………………………………………… 133 3 6. Menekültek és áldozatok (1961–1989) ……………………………. 136 6.1. A szabad költözési jog és a tiltott határátlépés jogi szabályozása az NDK-ban 136 6.2. A lĘfegyverhasználat szabályai a keletnémet államhatárnál ……………… 138 6.3. Dezertálások ……………………………………………………………… 141 6.4. Szökések és szökési kísérletek a határzárás után …………………………. 147 6.5. A berlini fal áldozatai ……………………………………………………… 150 6.6. Az NDK és a szocialista országok állambiztonsági együttmĦködése …….. 160 7. A berlini fal leomlása és a két német állam egyesülése …………… 171 7.1. A kelet-közép-európai szocialista rendszerek összeomlása ………………. 171 7.2. A keletnémet rendszerváltozás dilemmája ………………………………... 177 7.3. Menekülés a követségekre ………………………………………………… 184 7.4. A menekültkérdés és a magyarországi határnyitás ……………………….. 191 7.5. A berlini fal leomlása ……………………………………………………... 199 7.6. A berlini fal leomlásának jelentĘsége …………………………………….. 203 7.7. A demokratizálódási folyamat és az egyesülés elĘzményei ………………. 204 7.8. A két német állam egyesülése és a közvetlen következmények ………….. 208 8. Összegzés…………………………………………………………… 213 A felhaszált levéltári források jegyzéke ………………………………. 217 A felhasznált szakirodalom jegyzéke …………………………………. 219 A táblázatok jegyzéke ………………………………………………… 228 Mellékletek ……………………………………………………………. 230 4 1. Bevezetés A disszertáció célja a berlini fal és a keletnémet menekültkérdés bemutatása. A keletnémet menekültkérdésnek meghatározó szerepe volt a berlini fal megépítésében és leomlásában. Ennek megfelelĘen a disszertáció nem párhuzamos leírásokból áll, hanem a menekültkérdés és a berlini fal közötti összefüggést kívánja bemutatni. Ez az összefüggés régóta ismert, mégsem kellĘen feltárt. Magyarországon a mai napig nem született tudományos igényességgel megírt monográfia a menekültkérdésrĘl és a falról. A témával foglalkozó német történészek is csak az elmúlt néhány évben végezték el azokat az alapkutatásokat, amelyek számos, eddig megválaszolatlan kérdést tisztáztak. Fehér foltok azonban továbbra is maradtak. Azok a történeti munkák, amelyek a fal fennállásának idején születtek, számos helyen pontosításra és jelentĘs bĘvítésre szorulnak a ma már hozzáférhetĘ levéltári anyagok alapján. A rendszerváltozás óta több tucatnyi élménybeszámoló jellegĦ visszaemlékezés, nem tudományos céllal készült összefoglaló, zsurnalisztikai írás, illetve propagandaanyag jelent meg a témában, amelyeket a kutatónak csak alapos forráskritikával szabad tanulmányoznia. Az elsĘsorban történészek által publikált tudományos munkák viszont sokszor egymásnak ellentmondó adatokat és információkat tartalmaznak. A mai napig számos alapvetĘ kérdésben nincs egyetértés a történészek között, sĘt több bizonyítottnak hitt állítás megkérdĘjelezĘdött az elmúlt idĘszakban. Vitatott például az az alapvetĘ kérdés is, hogy mikor és ki vagy kik hoztak döntést a fal megépítésérĘl. A disszertáció elĘzményének tekinthetĘ, hogy a történelem szakdolgozatomat az 1961. augusztus 13-i határzárás témájában írtam. A téma levéltári anyagának kutatását két ösztöndíj tette lehetĘvé 2008-ban: elĘbb a Deutscher Akademischer Austauschdienst (DAAD) ösztöndíjának, majd a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjnak köszönhetĘen négy német levéltárban végezhettem kutatást. A freiburgi katonai levéltárban (Bundesarchiv, Abteilung Militärarchiv) elsĘsorban a Nemzeti Néphadsereg, a Népi RendĘrség és a határĘrizeti szervek iratanyagát tanulmányoztam, ennek révén nyertem betekintést a menekültkérdés számos vonatkozásába. A berlini fal megépítésére és leomlására vonatkozóan fontos, részben a mai napig publikálatlan anyagot sikerült gyĦjtenem. A berlini tartományi levéltár (Landesarchiv Berlin) iratanyaga a berlini blokáddal, a fal megépítésének nyugat-berlini fogadtatásával és a határjárók ügyével kapcsolatban nyújtott jelentĘs segítséget. Az állambiztonsági iratok levéltárában (BStU) elsĘsorban az 1961 és 5 1989 közötti menekültkérdéssel kapcsolatban kerestem és találtam iratokat, de itt tudtam anyagot gyĦjteni a kelet-közép-európai szocialista országok állambiztonsági szerveinek PĦködésérĘl is. A legrövidebb ideig a pártok és tömegszervezetek levéltárában (Bundesarchiv, SAPMO) kutattam: itt Walter Ulbricht irodai anyagainak, illetve az 1989-es pártanyagok feldolgozására koncentráltam. Rövid levéltári kutatást folytattam továbbá a Magyar Országos Levéltárban. Bár a doktori témám alapvetĘen német vonatkozású, sok fontos magyar szál van benne, ezért törekedtem a magyar szempontból fontos anyagok válogatására. A disszertáció öt nagy fejezetbĘl áll össze, melyek kronológiailag és logikailag egymásra épülnek. Az elsĘ rész Berlin megosztottságának kialakulásával foglalkozik a második világháború végétĘl a blokádon át egészen a két német állam létrejöttéig. Ha a második világháború végén a nagyhatalmak más módon osztották volna fel Németországot és annak fĘvárosát, akkor nem került volna sor a berlini fal megépítésére. A berlini blokád, amely közismertsége ellenére a történészek által elhanyagolt kutatási területnek számít, az elsĘ hidegháborús válság és Berlin megosztottságának problematikájába nyújt betekintést. A második rész a menekültkérdés történetét mutatja be 1961-ig, és elemzi a fal megépítéséhez vezetĘ tendenciákat. A rendelkezésre álló menekültügyi információk, statisztikai adatok és pártjelentések, beszámolók analizálásával lehetett szemléltetni azt, hogy a munkaerĘ tömeges kiáramlása milyen módon lehetetlenítette el az NDK gazdasági PĦködését. Ezt követi a disszertáció legfontosabb fejezete: a berlini fal megépítését több aspektusból ismertetĘ rész. Ezen belül kiemelten vizsgáltam a fal megépítésére vonatkozó döntést, a határzárás technikai kivitelezését és hatását. Az érdekelt különösen, hogy a Berlinben élĘ emberek életében milyen változást hozott a két városrész közötti átjárhatóság megszüntetése, és hogy folyamatos modernizálással hogyan tudta a keletnémet pártvezetés tökéletesíteni a határĘrizeti rendszert. Az 1961 és 1989 közötti idĘszakkal a disszertáció negyedik részében, több résztéma feldolgozásával foglalkozom. Megvizsgáltam, hogy mi volt a tiltott határátlépésnek és a tĦzparancsnak a jogi háttere. Külön alfejezetben mutatom be a dezertálásokat, a menekülések leggyakoribb módjait, különös tekintettel az 1980-as évek végén felerĘsödĘ menekülthullámra. A közelmúltban lezajlott történészi viták és a publikált számadatok segítségével pedig a fal áldozatairól nyújtok áttekintést. Az utolsó, ötödik rész a berlini fal leomlásával és a német egyesüléssel foglalkozik. Ebben külön alfejezetet szántam a magyarországi határnyitásnak, amely nemcsak a menekültkérdésre jelentett megoldást, hanem közvetett módon hozzájárult a berlini fal leomlásához is. A 6 disszertáció elején és az egyes fejezetekben, ahol szükségesnek láttam, boncolgattam elméleti kérdéseket, és törekedtem a terminológiai problémák tisztázására. A disszertáció eredetileg felkért témavezetĘje Dr. Németh István volt. Köszönöm, hogy éveken át figyelemmel követte kutatásaimat, és átolvasta, javította
Recommended publications
  • Die Berliner Mauer in Berlin-Mitte, Gartenstr
    21. Berliner Archäologentag am 17. Oktober 2018 Bewegte Zeiten – Archäologie in Berlin Martin-Gropius-Bau, Kinosaal Torsten Dressler Altstadt Spandau, Fischerstraße 33-34 Archäologische Untersuchungen und Dokumentation: Die Berliner Mauer in Berlin-Mitte, Gartenstr. 85-87/ Geländes des Nordbahnhofs Die archäologische Untersuchung und Dokumentation am ehemaligen Mauerstreifen in Berlin-Mitte, Gartenstraße 85-87 erfolgte im Vorfeld der geplanten Bebauung mit einem Wohn- und Geschäftshaus „Quartier am Nordbahnhof“ im Zeitraum von Mai bis August 2017. Auf dieser Fläche konnte insbesondere der Ausbau der DDR-Grenzanlagen von 1961 bis 1989 am Nordbahnhof bzw. ehemaligen Stettiner Bahnhof archäologisch nachgewiesen werden. Der Vortrag gliedert sich in die Vorstellung der festgestellten Befunde und Funde nach: (1) Vorphase mit Stettiner Bahnhof ab 1842 und Wohnbebauung Gartenstraße 85-87 (19./20. Jahrhundert) 1. Grenz-Ausbauphase vom 13. August 1961 bis 1965 (2) Abrissmaßnahmen für die Grenzsicherung 1966 bis 1974 (3) 2. Grenz-Ausbauphase von 1966 bis 1979 (4) 3. Grenz-Ausbauphase von 1980 bis 1989 (5) Mauerfall und Abbruch der Grenzanlagen 1989 bis 1990 Der Bau der Berliner Mauer entlang der dicht bebauten und bewohnten Bernauer Straße zwischen Berlin-Wedding (Westberlin) und Berlin-Mitte (Ostberlin) stellte eine radikale Zäsur der deutschen Teilung ab dem 13. August 1961 dar. Um die Welt gingen die Bilder der verzweifelten Menschen mit dem Sprung in die Freiheit aus den Fenstern der Grenzhäuser und über die ersten Grenzabsperrungen. Hier ist u.a. mit Ida Siekmann das erste Todesopfer an der Berliner Mauer am 22. August 1961 zu beklagen. Die Anwohner auf der Ostseite der Bernauer Straße wurden zwangsumgesiedelt, ihre Häuser und Fenster zugemauert und anschließend abgerissen.
    [Show full text]
  • The Fall of the Berlin Wall
    5/3/2016 THE PEACE MOVEMENT: HOW INFORMAL NETWORKS RESULTED IN THE COLLAPSE OF THE GDR & THE CHURCH’S INVOLVEMENT TESS MARSHALL WHAT IS THE BERLIN WALL? • Border between East and West Germany • After World War II German territories split into four “allied occupation zones” • West Germany: Democratic Republic – Occupied by British, American and French sectors • East Germany – Controlled by the German Democratic Republic (Soviet Union) • Berlin also separated this way although it was in East Germany • Joint occupation began in 1945 www.flickr.com 1 5/3/2016 WHY WAS THE WALL BUILT? • Between 1945 and 1961 almost 3 million refugees fled from East to West Germany – Most were young, educated workers • July 1961 over 30,000 fled • August 12 more than 2,400 people fled – Largest number recorded in one day – Later that day Premier Khrushchev gave orders to the GDR to close the border • Two weeks later a barbed wire and concrete fence was built • After this it was impossible to travel from East to West Germany without passing through checkpoints • Families and friends were separated, jobs were lost THE WALL AND ITS BEGINNING • The Wall was steadily made more durable • Between the borders was the “Death Strip”– an area where GDR officials could patrol for and shoot escapees • Some tried to escape immediately • Ida Siekmann was the first death in attempted escape – Lived on a road that ran along the border – Jumped out of her window but died on impact idasiekmann.blogspot.com 2 5/3/2016 ANALYSIS OF THE PEACE MOVEMENT AND MONDAY DEMONSTRATIONS • No
    [Show full text]
  • The Victims at the Berlin Wall, 1961-1989 by Hans-Hermann Hertle/Maria Nooke August 2011
    Special CWIHP Research Report The Victims at the Berlin Wall, 1961-1989 By Hans-Hermann Hertle/Maria Nooke August 2011 Forty-four years after the Berlin Wall was built and 15 years after the East German archives were opened, reliable data on the number of people killed at the Wall were still lacking. Depending on the sources, purpose, and date of the studies, the figures varied between 78 (Central Registry of State Judicial Administrations in Salzgitter), 86 (Berlin Public Prosecution Service), 92 (Berlin Police President), 122 (Central Investigation Office for Government and Unification Criminality), and more than 200 deaths (Working Group 13 August). The names of many of the victims, their biographies and the circumstances in which they died were widely unknown.1 This special CWIHP report summarizes the findings of a research project by the Center for Research on Contemporary History Potsdam and the Berlin Wall Memorial Site and Documentation Center which sought to establish the number and identities of the individuals who died at the Berlin Wall between 1961 and 1989 and to document their lives and deaths through historical and biographical research.2 Definition In order to provide reliable figures, the project had to begin by developing clear criteria and a definition of what individuals are to be considered victims at the Berlin Wall. We regard the “provable causal and spatial connection of a death with an attempted escape or a direct or indirect cause or lack of action by the ‘border organs’ in the border territory” as the critical factor. In simpler terms: the criteria are either an attempted escape or a temporal and spatial link between the death and the border regime.
    [Show full text]
  • 50Th Anniversary of the Berlin Wall
    Berlin Brats Alumni Association Newsletter August 2011 Volume 7, Issue 1 Wreaths laid down in front of a preserved segment of the Berlin Wall near the memorial site at Bernauer Strasse in Berlin on August 13, 2011 in Berlin. Berlin marks the 50th anniversary of the construction of the Berlin Wall on Saturday. AFP 50th Anniversary of the Berlin Wall Berlin marks 50th Wall anniversary with minute of silence Agence France-Presse 9:15 pm | Saturday, August 13th, 2011 These included Ida Siekmann, 58, the first known Berlin Wall victim who fell to her death when jumping to the West from BERLIN—Berlin on Saturday marked the 50th anniversary of the day the third story of a building on August 22, 1961. the Berlin Wall started to go up with a memorial service and a minute And Chris Gueffroy, 20, the last victim, shot dead on February of silence in memory of those who died trying to flee to the West. 6, 1989 — nine months before the Wall fell — while trying to German President Christian Wulff, Chancellor Angela Merkel, who swim across a canal. grew up in the East, and Berlin mayor Klaus Wowereit attended a The Wall was born in the early hours of Sunday August 13, nationally televised commemoration followed by a ecumenical 1961, a day chosen by East German authorities as that most church service at a chapel built where the Wall stood for 28 years. likely to catch people by surprise as they enjoyed a Flags flew at half mast on the Reichstag (parliament) and church bells summer day off.
    [Show full text]
  • 140 Victims at the Berlin Wall, 1961 – 1989
    August 2017 Hans-Hermann Hertle/Maria Nooke 140 Victims at the Berlin Wall, 1961 – 1989 Fugitives who were either shot, suffered a fatal accident or took their own lives at the Berlin Wall between 1961 and 1989; individuals from the East and the West who did not intend to flee but were killed or suffered a fatal accident on the border grounds Name Born Died Circumstances of death 1961 Ida Siekmann 23.08.1902 22.08.1961 Killed in an accident while trying to escape. Günter Litfin 19.01.1937 24.08.1961 Shot dead while trying to escape Roland Hoff 19.03.1934 29.08.1961 Shot dead while trying to escape Rudolf Urban 06.06.1914 17.09.1961 Died as a result of injuries incurred while trying to escape Olga Segler 31.07.1881 26.09.1961 Died as a result of injuries incurred while trying to escape Bernd Lünser 11.03.1939 04.10.1961 Fatally wounded under fire while trying to escape Udo Düllick 03.08.1936 05.10.1961 Drowned under fire while trying to escape Werner Probst 18.06.1936 14.10.1961 Shot dead while trying to escape Lothar Lehmann 28.01.1942 26.11.1961 Drowned while trying to escape Dieter Wohlfahrt 27.05.1941 09.12.1961 Shot as an escape helper while supporting others in their escape attempts Ingo Krüger 31.01.1940 11.12.1961 Drowned while trying to escape Georg Feldhahn 12.08.1941 19.12.1961 Drowned while trying to escape 1962 Dorit Schmiel 25.04.1941 19.02.1962 Shot dead while trying to escape.
    [Show full text]
  • MAUERRESTE Ln Berlln RELICTS of the BERLIN WALL
    Gerhard Sälter MAUERRESTE IN BERLIN RELICTS OF THE BERLIN WALL Der Abbau der Berliner Mauer und noch sichtbare Reste in der Berliner Innenstadt The Dismantling of the Berlin Wall and the Visible Remains in the Berlin City Center Zweite, überarbeitete Auflage Translated by Miriamne Fields Based on the 2nd revised edition Herausgegeben vom Verein Berliner Mauer Gedenkstätte und Dokumentationszentrum e.V. Berlin 2007 INHALT 4 Das Ende der Berliner Mauer The end of the Berlin wall 10 Abriss der Mauer Tearing Down the Wall 18 Verbleib der Relikte What Happened to the Wall Relicts 24 In Berlin noch sichtbare Reste der Mauer Locating Relicts of the Wall in Berlin Impressum Herausgeber/Publisher 42 Literaturhinweise Verein Berliner Mauer – Gedenkstätte und Dokumentationszentrum Bibiliography Redaktion/Editor Maria Nooke, Lydia Dollmann 43 Anmerkungen Notes Fotonachweis/Photo credits S. 5: Landesarchiv Berlin (1989) S. 13: Rainer Just (1990) S. 16, 21, 27, 29, 30, 32, 33, 34, Umschlag: Yvonne Kavermann (2004) S. 37: Brigitte Hiss (2004) Gestaltung/Design gewerk design, Berlin Druck Druckerei Elsholz, Berlin Berlin 2007 ISBN 3-00-014780-2 2 3 DAS ENDE DER BERLINER MAUER THE END OF THE BERLIN WALL Die Berliner Mauer hat das Stadt bild zwi - The Wall had a major impact on Berlin’s schen 1961 und 1989 wesentlich geprägt. Sie war wie die Befestigung urban landscape from 1961 to 1989. Like the fortification of the border bet- und Absicherung der innerdeutschen Grenze ein wesentliches Instru- ween West Germany and the GDR, it was an instrument to stabilize the East ment der Herrschaftssicherung in der DDR, indem sie die Freizügig- German government’s power by effectively restricting the population’s free- keit der Bevölkerung wirksam unterband.1 Darüber hinaus symbo lisiert dom of movement.1 sie heute wie damals den Charakter des SED-Regimes und wurde nach Today, it continues to characterize the nature of the SED (the ruling com- 1989 zu einem Symbol für die überwundene Teilung Berlins, Deutsch- munist party in the GDR) regime.
    [Show full text]
  • Jihočeská Univerzita V Českých Budějovicích Filozofická Fakulta Ústav Česko-Německých Areálových Studií a Germanistiky
    JIHOČESKÁ UNIVERZITA V ČESKÝCH BUDĚJOVICÍCH FILOZOFICKÁ FAKULTA ÚSTAV ČESKO-NĚMECKÝCH AREÁLOVÝCH STUDIÍ A GERMANISTIKY DIPLOMOVÁ PRÁCE BERLÍNSKÁ ZEĎ Vedoucí práce: doc. PhDr. et PaedDr. Marek Šmíd, Ph.D. Autor práce: Bc. Lenka Váchová Studijní obor: Česko-německá areálová studia Ročník: 2 2019 Prohlášení Prohlašuji, že svoji bakalářskou práci jsem vypracoval/a samostatně, pouze s použitím pramenů a literatury uvedených v seznamu citované literatury. Prohlašuji, že v souladu s § 47b zákona č. 111/1998 Sb. v platném znění souhlasím se zveřejněním své bakalářské práce, a to v nezkrácené podobě elektronickou cestou ve veřejně přístupné části databáze STAG provozované Jihočeskou univerzitou v Českých Budějovicích na jejích internetových stránkách, a to se zachováním autorského práva k odevzdanému textu této kvalifikační práce. Souhlasím dále s tím, aby toutéž elektronickou cestou byly v souladu s uvedeným ustanovením zákona č. 111/1998 Sb. zveřejněny posudky školitele a oponentů práce i záznam o průběhu a výsledky obhajoby kvalifikační práce. Rovněž souhlasím s porovnáním textu mé kvalifikační práce s databází kvalifikačních prací Theses.cz provozovanou Národním registrem vysokoškolských kvalifikačních prací a systémem na odhalování plagiátů. České Budějovice 10. května 2019 ......................................... Bc. Lenka Váchová 2 Poděkování Ráda bych touto cestou poděkovala doc. PhDr. et PaedDr. Marku Šmídovi, Ph.D. za vedení a pomoc při zpracování diplomové práce. Mé poděkování patří také mé rodině, která mi byla po celou dobu studia oporou. V neposlední řadě bych chtěla dále poděkovat paní Svatavě Heroutové, se kterou jsem konzultovala jazykovou stránku práce. 3 Anotace Diplomová práce s názvem „Berlínská zeď“ je zaměřena na zmapování období stavby, existence a pádu Berlínské zdi. V práci jsou obsaženy události předcházející stavbě zdi a její důsledky, které obyvatelům Berlína přinesla, a také okolnosti pádu zdi a jeho následky.
    [Show full text]
  • 102/210 Bereiche.Indd
    bkxxhhdd Leiter nach und lief zur Grenz- mauer, die er ebenfalls ohne Schwierig keiten überwand. Die Grenzsol da ten im Wachturm Ruppiner Straße bemerkten ihn erst, als er bereits an der Mauer war. Sie wollten auf ihn schießen, konnten aber ihr Fenster nicht öffnen. Als sie die Scheibe einge- schlagen hatten und einen Feuer- stoß ab gaben, war der Mann bereits im Westen. West D 414 Nachzeichnung Mauerpark D 409: Einschusslöcher in West- Renate L., Sekretärin der Ost- der Grenzmauer Berliner Wohnung, 1965 Ber liner Wohnungs bauverwal- Nachzeichnung der Grenzmauer tung, besichtigte in Begleitung D 409 D 411 eines Ost-Berliner Polizisten das Todeszeichen Gegen fünf Uhr morgens am Klaus-Peter K. wurde am 14. Gebäude Bernauer Straße 31. Als Nachzeichnung für Olga Segler Todeszeichen der Grenzmauer Todeszeichen für Ida Siekmann 4. Januar 1965 konnte ein etwa Dezember 1973 von den Grenz- sie sich in einem unbeobachteten für Bernd Lünser 25-jäh riger Mann in der Nähe der trup pen verhaftet. Er hatte an der Augenblick allein im Hof befand, Gedenkstätte Berliner Mauer Ruppiner Straße fliehen. Ausge- Brun nenstraße versucht, nach nutzte sie die Gelegenheit und rüstet mit einer Drahtschere, West-Berlin zu fliehen. Er wurde flüchtete durch die noch unver- M 10 Strick leiter und Wurfleine gelang- nach Überwinden der Hinterland- schlossene Haustür nach West- Bereich D: M Bernauer Straße Lage des „Tunnels 29“ Bernauer Straße M M 10 D 417: Kontakte nach dem Mauerbau, Wolliner Straße te er unbemerkt ins Grenzgebiet. mauer und des Signalzauns auf Berlin. Bernauer Straße 34, 29.8.1961 U2 D 427 D 429 D 430 D 439 D 443 Er wurde von den Grenzposten Höhe des Kolonnenweges fest- D 418 D 417 D 415 D 423 D 422 D 441 Eberswalder Straße Alltag an der Mauer D 412 D 414 D 416 D 409 D 434 D 433 D 445 D 447 D 448 D 442 D 446 erst entdeckt, als er am Signal- genommen.
    [Show full text]
  • Global Iconic Events
    Global Iconic Events: How News Stories Travel Through Time, Space and Media Julia Sonnevend Submitted in partial fulfillment of the requirements for the degree of Doctor of Philosophy under the Executive Committee of the Graduate School of Arts and Sciences COLUMBIA UNIVERSITY 2013 © 2013 Julia Sonnevend All Rights Reserved ABSTRACT Global Iconic Events: How News Stories Travel Through Time, Space and Media Julia Sonnevend This dissertation examines how a news event may become a global social myth. In order to track this voyage from the particular to the universal, I developed a theoretical concept of “global iconic events.” I define global iconic events as news events that are covered extensively and remembered ritually by international media. I suggest five narrative aspects to consider in connection with them: (1) their narrative prerequisites; (2) their elevated and interpretative story; (3) their condensation into a simple phrase, a short narrative, and a recognizable visual scene; (4) their competing stories; and (5) their ability to travel across multiple media platforms and changing social and political contexts. I perform textual analysis on media representations from four distinct national contexts (West German, East German, Hungarian, and American) to examine two case studies. With the help of the central case study, the “fall of the Berlin Wall,” I exhibit the successful social construction of a global iconic event. The second case study, the 1956 Hungarian revolution, illuminates some factors, in particular local counter-narration, incoherent and contextual international representation, forgetting, and marginality of the event’s location, as instrumental in the failure of an event to become a global iconic event.
    [Show full text]
  • Gesamtkonzept Der Dokumentation Der Berliner Mauer Drs 15/3920, 15/4315, 15/4597 - Schlussbericht
    Drucksache 15/ 5308 21.06.2006 15. Wahlperiode Mitteilung – zur Kenntnisnahme – Gesamtkonzept der Dokumentation der Berliner Mauer Drs 15/3920, 15/4315, 15/4597 - Schlussbericht - Die Drucksachen des Abgeordnetenhauses sind bei der Kulturbuch-Verlag GmbH zu beziehen. Hausanschrift: Sprosserweg 3, 12351 Berlin-Buckow · Postanschrift: Postfach 47 04 49, 12313 Berlin, Telefon: 6 61 84 84; Telefax: 6 61 78 28. Der Senat von Berlin SenWissKult – K C 2 Kle - Tel.: 9(0)228-540 An das Abgeordnetenhaus von Berlin über Senatskanzlei - G Sen - M i t t e i l u n g - zur Kenntnisnahme - über Gesamtkonzept der Dokumentation der Berliner Mauer Drucksachen – Nr. 15/3920, 15/4315, 15/4597 – Schlussbericht – -------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Der Senat von Berlin legt nachstehende Mitteilung dem Abgeordnetenhaus zur Besprechung vor. Das Abgeordnetenhaus hat in seiner Sitzung am 12. Mai 2005 Folgendes beschlos- sen: "Der Senat wird aufgefordert, ein Gesamtkonzept der Dokumentation der Berliner Mauer als Zeugnis der Teilung Berlins zu entwickeln. In diesem Gesamtkonzept ist darzustellen, 1. wie die vorhandenen authentischen Mauerzeugnisse dauerhaft gesichert und im Stadtbild sichtbar gemacht werden können; 2. wie im öffentlichen Raum der an der Mauer getöteten Menschen angemessen und würdevoll gedacht werden soll; 3. welche finanziellen Auswirkungen zu erwarten sind. Dem Abgeordnetenhaus ist bis zum 31. Oktober 2005 zu berichten.“ Gemäß den mit dem 2. Zwischenbericht (Drucksachen Nr. 15/3920, 15/4315) vorge- legten Informationen zum Stand des Projektes wurde die Frist auf den 30. Juni 2006 verlängert. Hierzu wird der beiliegende Schlussbericht vorgelegt. Der Senat von Berlin hat das hier vorgelegte „Gesamtkonzept zur Erinnerung an die Berliner Mauer: Dokumentation, Information und Gedenken“ am 20.
    [Show full text]
  • Collective Memory of the Berlin Wall As Represented In
    The Wall Still Stands… Or Does It? Collective Memory of the Berlin Wall as Represented in American and German Newspapers A thesis presented to the faculty of the Scripps College of Communication of Ohio University and the Institute for Communication and Media Studies of Leipzig University In partial fulfillment of the requirements for the degrees Master of Science in Journalism (Ohio University), Master of Arts in Global Mass Communication (Leipzig University) Katlin M. Hiller August 2018 © 2018 Katlin M. Hiller. All Rights Reserved. This thesis titled The Wall Still Stands… Or Does It? Collective Memory of the Berlin Wall as Represented in American and German Newspapers by KATLIN M. HILLER has been approved for the E.W. Scripps School of Journalism, the Scripps College of Communication, and the Institute for Communication and Media Studies by Michael S. Sweeney Professor, E.W. Scripps School of Journalism, Ohio University Scott Titsworth Dean, Scripps College of Communication, Ohio University Christian Pieter Hoffman Director, Institute for Communication and Media Studies, Leipzig University ii Abstract HILLER, KATLIN M., M.S., Journalism; M.A., Global Mass Communication, August 2018 3752360 The Wall Still Stands… Or Does It? Collective Memory of the Berlin Wall as Represented in American and German Newspapers. Director of Thesis: Michael S. Sweeney Committee Members: Mirna Zakić, Patrick Merziger The fall of the Berlin Wall is widely seen as one of the defining moments of international relations in the twentieth century. The thesis compares and contrasts how the American and German narratives reconstruct and interpret the events of November 9, 1989 and its aftermath.
    [Show full text]
  • Deutschland Archiv 2013 Deutschland Archiv 2013 Schriftenreihe Band 1387 Deutschland Archiv 2013 Bonn 2013
    Deutschland Archiv 2013 Deutschland Archiv 2013 Schriftenreihe Band 1387 Deutschland Archiv 2013 Bonn 2013 © Bundeszentrale für politische Bildung Adenauerallee 86, 53113 Bonn Lektorat und Redaktion Print- und E-Book-Ausgabe: Johannes Piepenbrink, Mitarbeit: Jenny Rademann Redaktion »Deutschland Archiv« Online: ]init[ AG für digitale Kommunikation (Katharina Barnstedt, Hendrik Hoffmann, Dr. Clemens Maier-Wolthausen, Simon Ruff) Diese Veröffentlichung stellt keine Meinungsäußerung der Bundeszentrale für poli­ tische Bildung dar. Für die inhaltlichen Aussagen tragen die Autorinnen und Auto­ ren die Verantwortung. Umschlaggestaltung: Michael Rechl, Kassel Umschlagfoto: ddp images Satzherstellung: Naumilkat, Düsseldorf Druck: freiburger graphische betriebe, Freiburg Sämtliche Einzeltexte stehen – mit Ausnahme der Bilder – unter einer Creative Commons Lizenz vom Typ Namensnennung-NichtKommerziell-KeineBearbeitung 3.0 Deutschland. ISBN: 978-3-8389-0387-3 www.bpb.de/deutschlandarchiv Inhalt Vorwort 7 Edgar Wolfrum l Der 17. Juni 1953 und Europa 9 Ehrhart Neubert l Geschichtspolitische Aspekte des 17. Juni 16 Thomas Wiedemann Rütteln an den Grundfesten der Adenauer-Republik: Der folgenschwere D ialog des Publizistik wissenschaftlers Walter H agemann mit der SED 27 Benjamin Koerfer Die Taktik der »Bürgernähe« des MfS: Willy Brandts Besuch in Ost-Berlin 1985 42 Matthias Judt »Bananen, gute Apfelsinen, Erdnüsse u. a. sind doch keine 59 kapitalistischen Privilegien« Regina Wick Friedensvertrag auf grüner Pappe – 31. Oktober 1983 77 Arne Hoffrichter l Die Berliner Luftbrücke und das Problem der SBZ-Flucht 1948/49 85 Tobias Wunschik l Die Aufnahmelager für West-Ost- Migranten. Öffentl iche Darstellung und heim liche Überwachung nach dem Mauerbau 96 Günter Riederer l Die Barackenstadt. Wolfsburg und seine Lager nach 1945 107 Inhalt Corinna Wagner l Die Gedenkstätte und Museum Trutzhain.
    [Show full text]