Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ MASÁT ÁDÁM A BERLINI FAL ÉS A MENEKÜLTKÉRDÉS Történelemtudományok Doktori Iskola Dr. ErdĘdy Gábor DSc, az MTA doktora, egyetemi tanár a Doktori Iskola vezetĘje Új- és Jelenkori Egyetemes Történelem Doktori Program Dr. Balogh András DSc, egyetemi tanár a Program vezetĘje A bizottság tagjai és tudományos fokozatuk: Dr. Majoros István DSc, egyetemi tanár, a bizottság elnöke Dr. Székely Gábor DSc, egyetemi tanár, bíráló Dr. Kiss J. László CSc, egyetemi tanár, bíráló Dr. Búr Gábor PhD, habilitált egyetemi docens, a bizottság titkára Dr. Békés Csaba PhD, a bizottság tagja TémavezetĘ és tudományos fokozata: Dr. Maruzsa Zoltán PhD, egyetemi adjunktus Budapest, 2014 MASÁT ÁDÁM A BERLINI FAL ÉS A MENEKÜLTKÉRDÉS 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés …………………………………………………………… 5 2. Terminológiai és fordítási problémák ……………………………… 8 3. Berlin megosztottságának kialakulása……………………………… 16 3.1. Németország és fĘvárosának felosztása a gyĘztes hatalmak által ………… 16 3.2. A kapituláció – ahogy a berliniek megélték ………………………………. 25 3.3. A berlini blokád …………………………………………………………… 28 4. A menekültkérdés története 1961-ig ……………………………….. 35 4.1. A német migráció kezdetei ………………………………………………... 35 4.2. A belnémet határ kiépülése ………………………………………………... 38 4.3. Terminológiai kérdések és statisztikai problémák ………………………... 47 4.4. A menekültkérdés számok tükrében ………………………………………. 52 4.5. A munkaerĘ tömeges kiáramlása és ennek hatása ………………………… 64 5. A berlini fal megépítése ……………………………………………. 72 5.1. Az 1961. évi berlini események helye a hidegháború történetében ………. 72 5.2. Döntés a berlini fal megépítésérĘl ………………………………………… 73 5.2.1. A fal megépítésének okai …………………………………………... 73 5.2.2. A döntés megszületésének elĘzményei és körülményei ……………. 76 5.2.3. A fal megépítésének technikai elĘkészületei ………………………. 83 5.3. Határzárás Berlinben ……………………………………………………… 85 5.4. A politikusok reagálása a határzárásra ……………………………………. 92 5.5. A nyugati hatalmak elĘzetes információi a berlini falról …………………. 97 5.6. Szektorhatárból államhatár ……………………………………………….. 103 5.6.1. A Berlinen belüli változások ………………………………………. 103 5.6.1.1. Az ellenĘrzĘ pontok kialakítása és megerĘsítése ……………. 107 5.6.1.2. A szellemállomások létrejötte ……………………………….. 112 5.6.1.3. Kényszerkilakoltatások ……………………………………… 114 5.6.1.4. A határzárás egyéb következményei és a fal továbbfejlesztése 116 5.6.2. A Berlinen kívüli változások ………………………………………. 127 5.6.2.1. A belnémet határ megerĘsítése ………………………………. 129 5.6.2.2. Az exklávék sorsa …………………………………………… 133 3 6. Menekültek és áldozatok (1961–1989) ……………………………. 136 6.1. A szabad költözési jog és a tiltott határátlépés jogi szabályozása az NDK-ban 136 6.2. A lĘfegyverhasználat szabályai a keletnémet államhatárnál ……………… 138 6.3. Dezertálások ……………………………………………………………… 141 6.4. Szökések és szökési kísérletek a határzárás után …………………………. 147 6.5. A berlini fal áldozatai ……………………………………………………… 150 6.6. Az NDK és a szocialista országok állambiztonsági együttmĦködése …….. 160 7. A berlini fal leomlása és a két német állam egyesülése …………… 171 7.1. A kelet-közép-európai szocialista rendszerek összeomlása ………………. 171 7.2. A keletnémet rendszerváltozás dilemmája ………………………………... 177 7.3. Menekülés a követségekre ………………………………………………… 184 7.4. A menekültkérdés és a magyarországi határnyitás ……………………….. 191 7.5. A berlini fal leomlása ……………………………………………………... 199 7.6. A berlini fal leomlásának jelentĘsége …………………………………….. 203 7.7. A demokratizálódási folyamat és az egyesülés elĘzményei ………………. 204 7.8. A két német állam egyesülése és a közvetlen következmények ………….. 208 8. Összegzés…………………………………………………………… 213 A felhaszált levéltári források jegyzéke ………………………………. 217 A felhasznált szakirodalom jegyzéke …………………………………. 219 A táblázatok jegyzéke ………………………………………………… 228 Mellékletek ……………………………………………………………. 230 4 1. Bevezetés A disszertáció célja a berlini fal és a keletnémet menekültkérdés bemutatása. A keletnémet menekültkérdésnek meghatározó szerepe volt a berlini fal megépítésében és leomlásában. Ennek megfelelĘen a disszertáció nem párhuzamos leírásokból áll, hanem a menekültkérdés és a berlini fal közötti összefüggést kívánja bemutatni. Ez az összefüggés régóta ismert, mégsem kellĘen feltárt. Magyarországon a mai napig nem született tudományos igényességgel megírt monográfia a menekültkérdésrĘl és a falról. A témával foglalkozó német történészek is csak az elmúlt néhány évben végezték el azokat az alapkutatásokat, amelyek számos, eddig megválaszolatlan kérdést tisztáztak. Fehér foltok azonban továbbra is maradtak. Azok a történeti munkák, amelyek a fal fennállásának idején születtek, számos helyen pontosításra és jelentĘs bĘvítésre szorulnak a ma már hozzáférhetĘ levéltári anyagok alapján. A rendszerváltozás óta több tucatnyi élménybeszámoló jellegĦ visszaemlékezés, nem tudományos céllal készült összefoglaló, zsurnalisztikai írás, illetve propagandaanyag jelent meg a témában, amelyeket a kutatónak csak alapos forráskritikával szabad tanulmányoznia. Az elsĘsorban történészek által publikált tudományos munkák viszont sokszor egymásnak ellentmondó adatokat és információkat tartalmaznak. A mai napig számos alapvetĘ kérdésben nincs egyetértés a történészek között, sĘt több bizonyítottnak hitt állítás megkérdĘjelezĘdött az elmúlt idĘszakban. Vitatott például az az alapvetĘ kérdés is, hogy mikor és ki vagy kik hoztak döntést a fal megépítésérĘl. A disszertáció elĘzményének tekinthetĘ, hogy a történelem szakdolgozatomat az 1961. augusztus 13-i határzárás témájában írtam. A téma levéltári anyagának kutatását két ösztöndíj tette lehetĘvé 2008-ban: elĘbb a Deutscher Akademischer Austauschdienst (DAAD) ösztöndíjának, majd a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjnak köszönhetĘen négy német levéltárban végezhettem kutatást. A freiburgi katonai levéltárban (Bundesarchiv, Abteilung Militärarchiv) elsĘsorban a Nemzeti Néphadsereg, a Népi RendĘrség és a határĘrizeti szervek iratanyagát tanulmányoztam, ennek révén nyertem betekintést a menekültkérdés számos vonatkozásába. A berlini fal megépítésére és leomlására vonatkozóan fontos, részben a mai napig publikálatlan anyagot sikerült gyĦjtenem. A berlini tartományi levéltár (Landesarchiv Berlin) iratanyaga a berlini blokáddal, a fal megépítésének nyugat-berlini fogadtatásával és a határjárók ügyével kapcsolatban nyújtott jelentĘs segítséget. Az állambiztonsági iratok levéltárában (BStU) elsĘsorban az 1961 és 5 1989 közötti menekültkérdéssel kapcsolatban kerestem és találtam iratokat, de itt tudtam anyagot gyĦjteni a kelet-közép-európai szocialista országok állambiztonsági szerveinek PĦködésérĘl is. A legrövidebb ideig a pártok és tömegszervezetek levéltárában (Bundesarchiv, SAPMO) kutattam: itt Walter Ulbricht irodai anyagainak, illetve az 1989-es pártanyagok feldolgozására koncentráltam. Rövid levéltári kutatást folytattam továbbá a Magyar Országos Levéltárban. Bár a doktori témám alapvetĘen német vonatkozású, sok fontos magyar szál van benne, ezért törekedtem a magyar szempontból fontos anyagok válogatására. A disszertáció öt nagy fejezetbĘl áll össze, melyek kronológiailag és logikailag egymásra épülnek. Az elsĘ rész Berlin megosztottságának kialakulásával foglalkozik a második világháború végétĘl a blokádon át egészen a két német állam létrejöttéig. Ha a második világháború végén a nagyhatalmak más módon osztották volna fel Németországot és annak fĘvárosát, akkor nem került volna sor a berlini fal megépítésére. A berlini blokád, amely közismertsége ellenére a történészek által elhanyagolt kutatási területnek számít, az elsĘ hidegháborús válság és Berlin megosztottságának problematikájába nyújt betekintést. A második rész a menekültkérdés történetét mutatja be 1961-ig, és elemzi a fal megépítéséhez vezetĘ tendenciákat. A rendelkezésre álló menekültügyi információk, statisztikai adatok és pártjelentések, beszámolók analizálásával lehetett szemléltetni azt, hogy a munkaerĘ tömeges kiáramlása milyen módon lehetetlenítette el az NDK gazdasági PĦködését. Ezt követi a disszertáció legfontosabb fejezete: a berlini fal megépítését több aspektusból ismertetĘ rész. Ezen belül kiemelten vizsgáltam a fal megépítésére vonatkozó döntést, a határzárás technikai kivitelezését és hatását. Az érdekelt különösen, hogy a Berlinben élĘ emberek életében milyen változást hozott a két városrész közötti átjárhatóság megszüntetése, és hogy folyamatos modernizálással hogyan tudta a keletnémet pártvezetés tökéletesíteni a határĘrizeti rendszert. Az 1961 és 1989 közötti idĘszakkal a disszertáció negyedik részében, több résztéma feldolgozásával foglalkozom. Megvizsgáltam, hogy mi volt a tiltott határátlépésnek és a tĦzparancsnak a jogi háttere. Külön alfejezetben mutatom be a dezertálásokat, a menekülések leggyakoribb módjait, különös tekintettel az 1980-as évek végén felerĘsödĘ menekülthullámra. A közelmúltban lezajlott történészi viták és a publikált számadatok segítségével pedig a fal áldozatairól nyújtok áttekintést. Az utolsó, ötödik rész a berlini fal leomlásával és a német egyesüléssel foglalkozik. Ebben külön alfejezetet szántam a magyarországi határnyitásnak, amely nemcsak a menekültkérdésre jelentett megoldást, hanem közvetett módon hozzájárult a berlini fal leomlásához is. A 6 disszertáció elején és az egyes fejezetekben, ahol szükségesnek láttam, boncolgattam elméleti kérdéseket, és törekedtem a terminológiai problémák tisztázására. A disszertáció eredetileg felkért témavezetĘje Dr. Németh István volt. Köszönöm, hogy éveken át figyelemmel követte kutatásaimat, és átolvasta, javította