Az Emberi Erőforrás Mérése Települési Szinten Békés Megyében
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
Ph.D. disszertáció Malatyinszki Szilárd Az emberi er ıforrás mérése települési szinten Békés megyében Témavezet ı: Dr. Tóth József A Ph.D. program címe: A társadalmi-gazdasági aktivitás területi-környezeti problémái Programvezet ı: Dr. Tóth József Pécs 2008. Tartalomjegyzék I. Bevezetés 3. oldal 1. A témaválasztás indokoltsága 3. oldal 2. Beruházások az emberi er ıforrásba 4. oldal 4. A kutatás szerkezeti felépítése 6. oldal II. Vizsgálati módszerek és szakirodalmi áttekintés 7. oldal 1. Az emberi er ıforrások mérésének hazai és nemzetközi módszerei 7. oldal 2. Az emberi fejlettség mutatója (HDI) 10. oldal 3. A HDI kistérségre vonatkozó magyar adaptációi 15. oldal 4. A kutatás célja és vizsgálati módszerei 17. oldal 4. 1. A kutatás célja 17. oldal 4. 2. Kvantitatív módszerek 19. oldal 4. 3. Kvalitatív módszerek 21. oldal 5. Fogalmi rendszer 22. oldal 5. 1. Az emberi t ıke, az emberi er ıforrás jelent ısége 22. oldal 5. 2. Verseny és az emberi t ıke 26. oldal 5. 3. Az emberi er ıforrás 28. oldal 5. 4. Emberi tényez ı 31. oldal 5. 5. Település, falu, nagyközség, város 32. oldal III. Települési szint ő HDI-mutató 35. oldal 1. A kutatás el ızményei 35. oldal 2. A HDI települési szint ő módosítása 37. oldal 3. A HDI új települési szint ő változata húsz részindexb ıl 41. oldal 4. A HDI új települési szint ő változata (SHDI) húsz részindexb ıl kib ıvítve 47. oldal az elérhet ıségi vizsgálatokkal 4. 1. Demográfia 47. oldal 4. 2. Egészség 53. oldal 4. 3. Oktatás, képzettség 57. oldal 4. 4. Foglalkoztatás, munkaer ı 67. oldal 4. 5. Gazdaság 73. oldal 4. 6. Életmin ıség 78. oldal 4. 7. Kultúra 85. oldal 4. 8. A közlekedési elérhet ıségek vizsgálata 88. oldal 4. 8. 1. A három legközelebbi város közlekedési elérhet ıségének átlaga 89. oldal percben 4. 8. 2. A három legközelebbi kistérségi központ közlekedési elérhet ıségé- 90. oldal nek átlaga percben 4. 8. 3. A három legközelebbi megyeszékhely vagy megyei jogú város köz- 91. oldal lekedési elérhet ıségének átlaga percben 4. 8. 4. Az elérések átlagának elemzése 92. oldal IV. A települési szint ő HDI elemzése elérhet ıségi mutatókkal kiegészítve 93. oldal 1. A Békéscsabai kistérség településeinek részletes elemzése 94. oldal 2. A Békési kistérség településeinek részletes elemzése 95. oldal 3. A Gyulai kistérség településeinek részletes elemzése 98. oldal 4. A Mez ıkovácsházai kistérség településeinek részletes elemzése 100. oldal 5. Az Orosházai kistérség településeinek részletes elemzése 105. oldal 1 6. A Sarkadi kistérség településeinek részletes elemzése 108. oldal 7. A Szarvasi kistérség településeinek részletes elemzése 110. oldal 8. A Szeghalomi kistérség településeinek részletes elemzése 112. oldal V. Empirikus vizsgálataim Békés megyében 115. oldal 1. A Sarkadi kistérség emberi er ıforrásainak empirikus megismerése 115. oldal 2. A Sarkadi kistérség bemutatása 115. oldal 3. A Sarkadi kistérség településeinek elemzése a vezet ıkkel történt interjú 117. oldal alapján 4. A Sarkadi kistérség településinek vezet ıivel készített interjúk összefog- 124. oldal lalása 5. Békés megye településeinek vezet ıi által kitöltött kérd ıívek értékelése 125. oldal 5. 1. Kvantitatív kérdések 126. oldal 5. 2. Kvalitatív kérdések 128. oldal VI. Békés megye településeinek dinamikus elemzése 131. oldal 1. A népességszám változása 131. oldal 2. A népesség vándorlásának változása 132. oldal 3. 100 gyerekkorúra jutó id ıskorú arányának változása 133. oldal 4. Alap- és középfokú iskolák száma és elhelyezkedése 134. oldal 5. A foglalkoztatottság és munkanélküliség tendenciái 136. oldal 5. 1. A foglalkoztatottság változása 137. oldal 5. 2. Az eltartottak arányának változása 138. oldal 5. 3. A munkanélküliek és inaktívak arányának változása Békés megyében 139. oldal 5. 4. A tartós munkanélküliek arányának változása 140. oldal 6. A m őköd ı vállalkozások számának változása 141. oldal 7. 1. A vezetékes ivóvíz-ellátottság változása 143. oldal 7. 2. A vezetékes gázellátottság változása 144. oldal 7. 3. A személygépjárm ővek számának változása 145. oldal 7. 4. A háztartások kábeltelevízió ellátottságának változása 146. oldal 8. A könyvtárakkal való ellátottság változása 147. oldal VII. Határ menti együttm őködések az emberi er ıforrásban 149. oldal 1. Oktatás, képzettség 151. oldal 2. A vállalkozások kapcsolatai, a munkaer ı mobilitása 152. oldal 3. A társadalmi kapcsolatok 154. oldal VIII. A kutatás eredményei, a hasznosítás lehet ıségei 156. oldal Felhasznált és hivatkozott irodalom 162. oldal Táblázatok 176. oldal Mellékletek 215. oldal Ábrák 218. oldal 2 I. Bevezetés 1. A témaválasztás indokoltsága Az emberi er ıforrás vizsgálata szinte ısid ıkig nyúlik vissza, tudományos vizsgálata azon- ban mindössze néhány száz éves. A hadseregek felépítéséhez már érteni kellett az „emberi er ıforrás” szerkezetéhez, a motivációhoz, a célok kit őzéséhez. Napjainkban az élet számos területén van szükség e tudomány kutatásaira, eredményeire még akkor is, ha sokszor nem közvetett módon. A közgazdaságtan folyamatosan követi a t ıke fejl ıdését, vándorlását, m őködését. Alapté- zis e tudományban, hogy a t ıke oda vándorol, ahol a megtérülése gyorsabb, kevesebb befek- tetést igényel, és maximális hozammal kecsegtet. E hozam viszont akkor lesz maximális, ha a társadalom tudása, tapasztalata, munkakultúrája lehet ıvé teszi, hogy képes legyen az adott szektorban ezt létrehozni. Az országnak rendelkeznie kell a gépgyártásban például megfelel ı mennyiség ő mérnökkel, aki megtervezi a terméket, több szakmunkással, aki a korszer ő esz- közöket képes legyártani és mindazokkal a szakemberekkel, akik irányítani tudják e töme- geket. A globális világban azonban a fent felsorolt tényez ıket a multinacionális vállalatok sokszor nem egy országban, néha nem egy földrészen találják meg. A folyamatot árnyalja, hogy e ponton még nem gondoltunk az alapanyagok, politikai rendszerek, logisztikai mód- szerek és a szállítási folyamatos sokszín őségére. Mint láthatjuk társadalmunk egy igen bo- nyolult és komplex rendszer. A társadalomba történ ı bármilyen beavatkozás hatással lesz a többi elem m őködésére. A beavatkozások többnyire az ember oldaláról szoktak bekövetkez- ni, egyre többet akar birtokolni mind anyagiakban, mind térben. E birtoklási vágy így befo- lyásolja mind a tér szerkezetét, mind a társadalom felépítését. Dolgozatomban törekszem bemutatni azt, hogy a tér – egy viszonylag kicsiny – területén, települési szinten milyen hatással van az emberi erıforrás a társadalomra, annak m őködésé- re, folyamataira. Kutatásom alapjául Békés megyét választottam els ısorban kutatási el ıéle- tem, korábbi publikációim alapján (MALATYINSZKI SZ. 2006, 2007 A, 2007 B, 2007 C, 2007 D). Békés megye azon kevés megyék egyike, ahol viszonylag több halmozottan hátrányos hely- zet ő kistérség van, ezért indokolt ezen hátrányok feltárása, az emberi er ıforrások mélyebb vizsgálata. A megye – a Viharsarok – hátránya köztudottan történelmi múltból fakad. A hát- rányt tudomásul kell venni, de a jöv ıben mindent el kell követni, hogy megsz őnjön. Fontos cél lehet a területi kiegyenlítést célzó politika, a fejlettebb megyékt ıl való „távolság” csök- 3 kentése, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a lemaradás csökkentése. Az Európai Unió egyik célkit őzése a területi kiegyenlítés, melyre költségvetésének közel 40 %-át fordítja. Az össze- gek hatékony felhasználásához objektív, pontos kutatások kellenek. Össztársadalmi érdek, hogy az emberi er ıforrásban rejl ı kihasználatlan potenciálokat ne hagyjuk parlagon heverni, minden lehetséges módszerrel meg kell akadályoznunk az elöregedést, a szegregációt, az elvándorlást… stb, ehhez azonban fel kell tárni az okokat. Békés megye határos a romániai Arad és Bihar megyékkel, így természetes vonzáskörzettel bír mind munkaer ıben, gazda- ságban, fogyasztói bázisban, stb. A dinamikus fejl ıdés már elindult, sok területen fejletteb- bek Románia határ menti térségei, mint a Dél-Alföld. Ha a fejlettebb nyugati területeink több szempontból magasabb életmin ıségét el szeretnénk érni, akkor ehhez szintén kutatások szükségesek. Békés megye választása azért is fontos volt számomra, mert nem engedhet ı meg, hogy a közel négyszázezer ember mindig le- és elmaradott legyen. Mindenkinek joga van a fejlett technikához, jó közlekedéshez, kedvezı infrastrukturális ellátottsághoz, egész- ségügyi rendszerhez, mint bárki másnak. 2. Beruházások az emberi er ıforrásokba Ulbert azt a folyamatot, tevékenységet és az ennek eredményeképpen létrejött objektumot nevezi beruházásnak, amely t ıkefelhasználással, t ıkelekötéssel jár, id ıt igényel, állandóan de nem szükségszer ően ismétl ıdik, valamint egyértelm ő hozamsorral jellemezhetı (ULBERT J, 1992). Az emberi er ıforrásokba történ ı beruházás azonban szinte folyamatos befektetést igényel, megtérülése viszont korántsem egyértelm ő. Az ember és az állam jelenet ıs id ı- és t ıkeráfordításokat végez annak érdekében, hogy mind jobban felhasználja, kihasználja az emberi t ıkét. A magánszemélyek beruháznak saját magukba annak tudatában, hogy ez által magasabb tudásra, jövedelemre tehetnek szert, eset- leg csak azért, hogy megtartsák állásukat. Azt remélik, hogy így a fogyasztási javakból töb- bet, jobb min ıséget birtokolhatnak majd és az egyre több szabadidejüket kényelmesebben tölthetik el. Az állam e beruházásoktól azt várja, hogy a dolgozók nagyobb hozzáadott – szellemi – értéket teremtve hatékonyabban és eredményesebben dolgoznak majd és így job- ban hozzájárulnak az állam m őködéséhez, több adót „termelnek”. E mellett az állam az önál- lóbb és önellátóbb társadalom miatt a szociális kiadások és társadalmi problémák