Észak-magyarországi- középhegység 2. Észak-magyarországi-középhegység = Északi-középhegység

• Környezetéből szigetszerűen kiemelkedő, alacsony középhegységek láncolata és az azokat övező dombságok:  Vulkáni (és üledékes) kőzetekből felépülő (alacsony és valódi) középhegységek  Karsztos (alacsony és valódi) középhegységek  Harmadidőszaki üledékekből és vulkáni kőzetekből felépülő hegységbeli, hegységperemi és medencedombságok

BÜKK-VIDÉK AGGTELEK-RUDABÁNYAI-HEGYVIDÉK

BÜKK-VIDÉK AGGTELEK–RUDABÁNYAI-HGV. AGGTELEKI-KARSZT KÖZPONTI-BÜKK Aggteleki-hegység Bükk-fennsík Alsó-hegy Északi-Bükk Déli-Bükk RUDABÁNYA-SZALONNAI-HG. Rudabányai-hegység BÜKKALJA Szalonnai-hegység Tárkányi-medence Bódva-völgy Egri-Bükkalja Tornai-dombság Miskolci-Bükkalja

BÜKKLÁBA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI- MEDENCÉK Tardonai-dombság IPOLY-VÖLGY ÉS NÓGRÁDI-MEDENCE Upponyi-hegység FELSŐ-ZAGYVA-TARNA-KÖZI-DOMBSÁG GÖMÖR-HEVESI-DOMBSÁG; BORSODI-DOMBSÁG CSEREHÁT; HERNÁD-VÖLGYMEDENCE Felszínfejlődés Upponyi-, Szendrői-hegység • Óidei (ordovícium  karbonig) üledékekből felépülő röghg-ek

Bükk-, Aggtelek–Rudabányai-hegység fő hegységalkotó kőzetei újpaleozoikum  középsőjura során (ül.gyűjtő: a Vardar-óceán)

• Triász mészkövek – Bükk: Fehérkői, Fennsíki, Kisfennsíki, Répáshutai, Hollóstetői Mészkő – AggtelekRudabányai-hegyvidék: Gutensteini, Steinalmi, Wettersteini, Hallstatti mkő stb. • Agyagpalák és vulkanitok – Bükk: Szilvásváradi Aleurolitpala (karbon), Lök-völgyi Agyagpala (jura), garadna-völgyi vulkanitok (triász), szarvaskői vulkanitok (jura) – Aggtelek Rudabányai-hegyvidék: bódva-völgyi vulkanitok (triász), agyagpalák (jura) Felszínfejlődés Felsőjura-felsőeocén: Tethys-óceán összezáródása  Szerkezetalakulás: Bükk, AggtelekRudabányai-hgv. redős/ takarós szerkezete  Kiemelkedés  lepusztulás  trópusi kúpkarsztos tönkfelszínek formálódása

Bükk-hegység • Felsőeocén, oligocén: Bükk tönkje üledéktakarót kapott • Miocén eleje: exhumáció vagy újabb fedőtakaró? AggtelekRudabányai-hegyvidék • Paleogén üledéktakaró? (Kiv. Rudabányai-hgv.) Neogén: újabb fedőtakarók • Bükk-hegység: középsőmiocén tufa + tengeri üledék • Aggtelek-Rudabányai-hgv.: szarmata pliocén (Poltári Kavics  pedimentek) Pannon-beltó visszahúzódása  hegylábfel-színképződés

Pliocén-pleisztocén: • Szakaszos, differenciált kiemelkedés • Kistájak elkülönülése • Erőteljes völgyi felszabdalódás  szurdokvölgyek • Exhumálódó mészkőfennsíkokon: karsztos felszínformálás – Karrok, víznyelők, zsombolyok, töbörsoros völgyek, poljék – Többszintes barlangok, karsztforrások, édesvízi mészkövek • Periglaciális formakincs Bükk lába Tardonai-dombság Upponyi-hegység Központi-Bükk

Bükk-fennsík Északi-Bükk

Déli-Bükk

A Bükk kistájai

Bükkalja Bükk-fennsík

„Óriások asztala” Kis- és Nagy-fennsík (elvál.: Garadna-völgy) (600900 m) • Lápák  víznyelők (Létrási-, Bolhási-, Jávorkúti-víznyelő, Bánkúti stb.)  poljék: több töbörsoros völgy találkozásánál (Nagy-Mező, Létrás, Kis-sár-völgy, Zsidó-rét stb.) • Belső bércek  karrok, rombarlangok, zsombolyok, tető közeli töbrök • Külső bércek  a „bükki kövek”  fennsík peremen (Bél-, Pes-,

Tar-kő, Látókövek, Örvény-, Istállós-kő (959 m) stb.) Völgyközihátak • Szurdokszakaszok  Forrás-, Lusta-völgy A Nagy-fennsík földtani felépítése és formakincse A Kis-fennsík geomorfológiai térképe

Belső bércek Tető közeli töbrök

Töbörsoros völgyek A zsidó-réti és a kis-sár-völgyi polje Nagy-mező Nagy-fennsík: Nagy-mező Nagy-fennsík: Kőrös-lyuk

Udvar-kői szakadéktöbör Bánkúti-víznyelő

Csipkéskúti visszafolyó Az „Óriások asztala” a Tárkányi-medencén át Kövek vonulatának 4 tagja Kilátás a Tar-kőről

Tar-kő a Nagy-fennsík DNy-i peremén A Bél-kő tömege Északi-Bükk: Látó- kövek Három-kúti sziklakapu Örvény-kő fala alatta kőtörmeléklejtő Déli-, Északi-Bükk • Mély völgyekkel szabdalt, 500700 m-es gerincekre tagolódó hegységrészek – Déli-Bükk: Tárkányi-patak, Hór-völgy völgyrendszere • Mészkőszurdokok: Berva-, Lök-, Hór-, Szinva-, Balla-völgy stb. – Északi-Bükk: sugárirányban kifutó mély völgyek • Szalajka-, Ablakos-kő-, Leány-völgy stb. • „Kövek”: felmagasodó rétegbordák (ag.pala-mkő)  Buzgó-, Odvas-, / Imó-, Fehér-kő, stb. • Periglaciális formakincs

• Délkeleti-Bükk: Répáshutai-, KisgyőrTapolcai-mészkőhátság, Fehér- kő–Vár-tető  Karsztos formakincs, szurdokvölgyek (Tatár-árok) A Tárkányi-patak és a Hór völgyrendszere Hór-völgye az Ódor-várról Ódor-vár krioplanációs taréja Répáshuta Szinva-völgy: Fehér-kő

Fehér-kő alatti kőtörmelék-lejtő Ódor-vár: kőkapu és kőtörmelék-garat Hazai barlangok ~ ¼-e a Bükkben! István-, Anna-, Szeleta-, Istállós-kői-bg., Suba-lyuk, Miskolc-tapolcai-tavasbarlang, István-lápai-, Létrási-, Pénz-pataki, Hajnóczy-barlang stb.

Hór-völgy: forrásbarlang

Hór-völgy: Suba-lyuk Északi-Bükk: Leány- völgy Ablakos-kő-völgy Imó-kői időszakos karsztforrás Szilvásvárad: Fátyol-vízesés Hegységelőtéri dombságok Bükkalja • Széles riolittufa-takaró, É-on paleogén, D-en pannon üledékek • Kettős szintű hegylábfelszín maradványa  idősebb, > 300m: tetők és aszimmetrikus hegyek (ignimbritek)  fiatalabb, > 200m: völgyközi hátak • ÉÉNyDDK-i irányú eróziós völgyek és deráziós völgyek, medencék tagolják – Tárkányi-medence • Védett kaptárkövek Bükk lába (É) • Oligocén, miocén homokos-agyagos, széntelepes üledékek + óidei: Upponyi-hg. (agy.pala, hk., mk.) • Kettős szintű hegylábfelszín, az idősebb: > 400m • DNyÉK-i irányú medencékkel, eróziós völgyekkel tagolt – Parasznyai-, Csokvaományi, Upponyi-medence stb. • Gazdag deráziós formákban, csuszamlásokban (bányászat) Bükkalja: Nyomó-hegy (aszimmetrikus) Egri-Bükkalja A Hór-völgy bejárati szurdoka Szomolya: kaptárkő Upponyi Mészkő az Upponyi-szorosban Aggtelek–Rudabányai-hegyvidék kistájai

Alsó-hegy Aggteleki-hegység Bódva-völgy

Szalonnai-hegység

Aggteleki-karszt Tornai-dombság

Rudabányai-hegység AggtelekRudabányai-hegyvidék domborzata

• Gömör-Tornai-karszt D-i része • Széles NyK-i csapású mészkőpászták + keskeny agyagpala- és dolomitsávok építik fel. Aggteleki-karszt: fennsíkokra tagolódik; karsztformákban gazdag Aggteleki-karszt fennsíkjai

Szilasi-fennsík Nagyoldal Derenki-fennsík

Haragistya

Galya-fennsík Jósvafői-fennsík

Aggteleki-fennsík

Teresztenyei-fennsík AggtelekRudabányai-hegyvidék domborzata

Aggteleki-karszt: fennsíkokra tagolódik; karsztformákban gazdag • Haragistya-fennsík, Nagy-oldal (500600 m): utóbbi völgyekkel tagoltabb • Kevéssé kiemelt Galya-fennsík (400450 m), töbörsoros mkőplató • Jósvafői-fennsík karsztos (tektonikus) polje (300 m)  völgyek szabdalták fel; Vass Imre-, Kossuth-barlang • Aggteleki-fennsík (450400 m)  Ny-K-i csapású, töbörsoros völgyek, karrok – BaradlaDomica-rendszer, Béke-barlang (ma is form.) óriásbarlangok, KecsőJósva-völgy felé tartó, mélybefejeződött, kavicsos hordalékú vízfolyások formálták ki – AggtelekTeresztenyei kaptúravonal  Acheron, Zombor- lyuk stb. AggtelekRudabányai-hegyvidék domborzata

• Teresztenyei-fennsík (350 m) • Alsó-hegy (500600 m) – K: Szilasi-fennsík: hatalmas dolinák, zsombolyok (Vecsem- bükki-zsomboly), töbörsoros lápák – Ny: Derenki-fennsík: karsztos formák + eróziós völgyek; periglaciális formák (Szádvár környéke)

Alsó-hegy fennsíkja Aggteleki-fennsík sordolinái Jósva-völgy Aggtelek: Ördögszántás A Baradla bejárata Cseppkőoszlopok a Baradlából Béke-barlang Aggteleki-karszt: terra rossa és kúpkarszt Biogén karsztosodás Víznyelő a fedett és fedetlen karszt határán Zombor-lyuk Rudabánya–Szalonnai-hegység

• Kőzettanilag változatosabb  Bódva-völgyi Ofiolitok, Perkupai Evaporitok, rudabányai vasérc ( őshominoidea lelet (Rudapithecus)) • Mély völgyekkel tagolt, kevés karsztos forma

Rudabányai-hegység DNyÉK-i csapású, keskeny sasbércvonulat DNy ÉK felé emelkedő alacsony hegység (260360 m) Szalonnai-hegység Rudabányai-hegység Bódva-völgyén túli folytatása (400500 m) Tornai-dombság: hegységperemi dombság Eróziós/deráziós völgyekkel tagolt egykori hegylábfelszín Bódva-völgy Két szélesebb tektonikus völgymedence + szurdokszakaszok Rudabányai-hegység Rudabánya: felhagyott vasércbánya EGYÉB TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK

Éghajlat

• Éghajlati körzetei: hűvösnedves  mérsékelten meleg és mérsékelten száraz • Éghajlati mutatói: magasság + Alföldtől való elzártság függvényében változnak  – Napfénytartam: 1950 (Bükkalja) 1800 óra (Aggtelek- Rudabányai-hgv.) – Januári khm.: 2  4,5 oC, ill. 3  4 oC – Júliusi khm.: 1521 oC, ill. 1820 oC – Évi csapadék: 900570 mm ill. 710 650 mm

Töbrök mikroklímája!! Vízrajzi viszonyok

• Felszíni vízfolyásokban szegények  forrásgazdag alacsonyabban – Bükkvidék: Szalajka- és Szikla-forrás, ill. időszakos források: Imó-, Feketelen-, Vörös-kő stb. – Aggtelek–Rudabányai hegyvidék: Jósva-, Komlós-, Kis- és Nagy- Tohonya-forrás stb.  állandó vízfolyású patakok • Miskolc, Eger vízellátása  szennyeződésveszély • Tavak – Természetes: Vörös- (dolina), Aggteleki- (víznyelő), Arlói-tó (elgátolt - csuszamlás) – Mesterséges: Hámori-tó, Lázbérci-tározó, völgyi tározók • Felszín alatti vizek  karsztvizek – Bükk-vidék termálkarszt-vize  fürdők: Miskolctapolca, Eger, Mezőkövesd, Egerszalók, Bogács stb. – Talajvíz: hegységelőtéri dombságokon (elnitrátosodott) – Rétegvíz-készlet nem túl jelentős (harmadidőszaki üledékekben) Szalajka-völgy: Szikla- forrás Vörös-kő-völgyi forrás

Jósva-forrás Jósvafő Aggteleki-karszt: Vörös-tó 2005 és korábban Aggteleki-tó Lillafüred: Hámori-tó Talajok

• Zonális – Agyagbemosódásos BET, barnaföldek, csernozjom BET, savanyú nem podzolos BET • Kőzethatású – Rendzinák, „terra rossa”, nyirok • Völgyekben – Öntés-, öntés réti, réti talajok, láptalajok • Talajerózió – Köves-sziklás váztalajok, lejtőhordalék-talajok Növényzet Zonális – Montán, szubmontán bükkösök, gyertyános-, cseres- és molyhos tölgyesek • Kőzethatás – Mészkedvelő, mészkerülő tölgyesek, sajmeggyes karszt- bokorerdők, mészkő-sziklagyepek és sztyepprétek, • Domborzat/vízhatás – Sziklai bükkösök, hárs-kőris sziklaerdők, szurdokerdők, égerligetek • Antropogén hatás – Mészkőfennsíkok irtásrétjei

Területhasználat  erdőarány:  95  50 % Természetvédelem: BNP, ANP  világörökség Szártalan bábakalács Kornis tárnincs Montán bükkös Virággazdag hegyirét Látogatóközpont a Vörös-tónál Az Észak-magyarországi-medencék

171-180. oldal Kistáj-csoportjai, kistájai

• Helyzete  hegységek közé zárt medencesor Részei • Ipoly-völgy és Nógrádi-medence – Alsó-Ipoly-völgy, Középső-Ipoly-völgy, Nógrádi-medence • Felső-ZagyvaTarna-közi-dombság – Zagyva-völgy, Medves-vidék, Felső-Tarnai-dombság,Tarna- völgy • GömöriHevesi-dombság – Pétervásárai-dombság, ÓzdEgercsehi-medence • Borsodi-dombság – Sajó-völgy, Putnoki-dombság, • Cserehát – Szendrői-rögvidék, Rakacai-völgymedence, Ny-, K-Cserehát • Hernád-völgymedence – Hernád-völgy, Szerencsköz Észak-magyarországi-medencesor

kistájai Szendrői-hg. Rakacai-völgym. Hernád-völgy Putnoki-dombság

Pétervásárai-d.

Medves-vidék Középső-Ipoly-v.

Alsó-Ipoly-v. Sajó-völgy

K/Ny-Cserehát Szerencsköz Ózd-Egercsehi-m.

Nógrádi-medence Felső-Tarnai-d. Tarna-völgy Zagyva-völgy Felszínfejlődés Aljzat • Pelsói nagyszerkezeti egység + Kárpáti nagyszerk. egység Szendrői-hegység  legidősebb felszíni képződmények • Devon-karbon  Abodi Mészkő, Rakacai Márvány, Szendrői Fillit Alaphegységre a paleogénben  medencesor Ny-i és középső részén, majd a miocénben a K-i részén is  harmadidőszaki képződmények települtek • Felsőoligicén, alsómiocén  Szécsényi Slír, Pétervásárai Homokkő, Ipolytarnóci Homokkő, Gyulakeszi Riolittufa, Salgótarjáni Barnakőszén, Kazári Homokkő, Garábi Slír • Bádeni, szarmata  vulkanitok /andezit, riolittufa/ – Előfordulás  Felső-ZagyvaTarna-közi-dombság, GömöriHevesi-dombság, Borsodi-dombság  Cserehát Felszínfejlődés

Szarmata  eltérő fejlődés  NyK Ny-i és középső részein: • Lepusztulás  Ipoly-völgy és Nógrádi-medence, Felső-ZagyvaTarna-közi-dombság, GömöriHevesi- dombság  hegylábfelszínek formálódnak – Nógrádi-medence  Ős-Ipoly • Felső-ZagyvaTarna-közi-dombság  plio- cén  bazaltvulkanizmus (Salgóvári Bazalt) Keleten: • Üledékfelhalmozódás (szarmata, pannon)  Putnoki-dombság, Cserehát, Szerencsköz  akku- mulációs glacis kialakulása Nógrád-gömöri bazaltvidék Paleozóos kőzetek A.pleisztocén kavics

1 A.pleisztocén vörösagyag o 2 '---'

, 1

6 1 Pannon üledékek

A Cserehát Pleisztocén képződmény földtani felépítése Szarmata képződmények Tájtípusai Teraszos folyóvölgyek Alsó-, Középső-Ipoly-, Zagyva, Tarna-, Sajó- Bódva-, Hernád-v. Jellemzői: • Szerkezeti előrejelzettség • Szorosok/völgymedencék – Középső-Ipolyvölgy  fitalal süllyedéksorozat  Rárosi- szoros; Szendrői-rögvidék: Bódva • Teraszok – Ipoly, Bódva völgymedencéiben, Sajó, Hernád? • Aszimmetrikus völgykeresztmetszet – Sajó  K-en: teraszok (II-V.), Ny-on: csuszamlásos lejtők – Hernád K-en: a csuszamlásos magaspart, Ny-on: geliszoliflukciósan átformált • Csuszamlások, geliszoliflukció – Sajó, Hernád Bódva-völgye Bódva, háttérben az Esztramos Hernád magaspart: hepetavak Vulkáni kőzetekből felépülő alacsony középhegység tájmozaikok Medvesvidék É-i fele + Felső-Tarnai-dombság Vulkáni formák • Takarók  Medves  rétegvulkáni felépítés • Rétegvulkáni kúpok, kürtőkitöltések, lávafolyások – Tanúhegyek  Nagy-Salgó, Pécs-kő Perigalciális formák • Nagy-Szilvás-kő, Somos-kő, Boszorkány-kő, Somlyó, Hegyeske stb. Antropogén formák • Berogyások, repedések, hasadékok  szénbányá- szat • Felhagyott bazaltbányák  szemét Medves-fennsík Medves-fennsík, a Nagy-Salgóval Eróziós-deráziós völgyekkel tagolt medencedombságok Nógrádi- medence, Medves-vidék D-i része, Felső-Tarnai-, Pétervásárai-, ÓzdEgercsehi-, Putnoki-dombság, Cserehát, Szerencsköz Formakincse • Egykori hegylábfelszínek (pediment/ akkumulációs glacik) • Eróziós völgyek – Tektonikus előrejelzettség (Nógrádi-m.) – Bódva K  Ny-i, Hernád meridionális mellékvölgyei • Változatos deráziós formák  völgyek, fülkék, nyergek, lejtők stb. • Változó tagoltság: kiemeltség mértéke, lejtőfolyamatok intenzitása – Gyengén tagolt: Putnoki-dombság, Cserehát – Közepesen tagolt: Nógrádi-medence, Ózd–Egercsehi-medence – Erősen tagolt: Medves-vidék, Felső-Tarnai-, Pétervásárai-d. o .

Cserehát vízfolyásai és csuszamlásos területei Ózd–Egercsehi-medence, háttérben a Pétervásárai-dombság Ózd–Egercsehi-medence, háttérben a Pétervásárai-dombság Pétervásárai- dombság: eróziós völgy Szendrői-hegységet átszelő eróziós völgy Csereháti völgy pannon üledéken Jellegzetes csereháti táj Ózd–Egercsehi-medence: deráziós völgy Ózd–Egercsehi-medence: deráziós völgy fülkékkel Domborzati formák, folyamatok

• Csuszamlások  általános elterjedtség  bányászat – Cserehát, Putnoki-, ÓzdEgercsehi-dombság (Arló), Pétervásárai-dombság, Medves-vidék, Felső-Tarnai-dombság, Nógrádi-medence • Talajerózió – Medves-vidék  kazári „badland”, eróziós árkok • Kőzethez kötődő sajátos lepusztulási formák – Bazaltorgonák  Nagy-Szilvás-kő, Somos-kő stb. – Cipós homokkövek  Istenmezeje: „Noé szőlője” Járdánháza: csuszamlás szakadásfala Lecsúszott tömeg Cserehát: szőnyegcsuszamlás „Variációk egy témára” Cserehát: szeletes csuszamlás Cserehát: hepetavak Csereháti „badland” Cserehát: recens szakadásfal Cserehát: recens szakadások Boszorkány- kő Kazári „badland” riolttufán Cserehát: eróziós árkok Istenmezeje: Noé szőlője Egyéb tájalkotó tényezők Éghajlat  egységes: mérsékleten hűvösmér- sékelten száraz Jellemzői • É-i fekvés, Alföldtől való elzártság • Alacsonyabb hőmérsékletek (-3 és  -4 Co, 18 21 Co) • Változó csapadékmennyiség (570  650 mm) ) • Változatos szélirányok Vízrajz • Folyókban gazdag  árvizek, szennyeződés  együtt- működés • Csuszamlásos tavak  Arlói-, Mohos-tavak • Mesterséges tavak  Rakaca-tározó • Parti szűrésű vizek • Talajvizek nitrátszennyezettsége Rakacai-tározó Talajok, növényzet

Talajok • Dombsági, hegységi részeken  ABET, barnaföld, CsBET • Völgyekben  öntés/réti talajok • Talajerózió  földes kopárok, köves-sziklás váztalaj  ÓzdEgercsehi-medence (20%) Növényzet • Dombságokon, hegységi részeken: cseres, gyertyános, mészkerülő tölgyesek, szubmontán bükkösök, sziklagyepek, lejtősztyepprétek • Völgyekben: mocsár-, kaszálórétek, keményfa-, égerligetek, magaskórós társulások • D-i peremen: lösztársulások • Erdőirtások, magas akácarány! Cserehát: barázdás erózió