Észak-magyarországi- középhegység 2. Észak-magyarországi-középhegység = Északi-középhegység • Környezetéből szigetszerűen kiemelkedő, alacsony középhegységek láncolata és az azokat övező dombságok: Vulkáni (és üledékes) kőzetekből felépülő (alacsony és valódi) középhegységek Karsztos (alacsony és valódi) középhegységek Harmadidőszaki üledékekből és vulkáni kőzetekből felépülő hegységbeli, hegységperemi és medencedombságok BÜKK-VIDÉK AGGTELEK-RUDABÁNYAI-HEGYVIDÉK BÜKK-VIDÉK AGGTELEK–RUDABÁNYAI-HGV. AGGTELEKI-KARSZT KÖZPONTI-BÜKK Aggteleki-hegység Bükk-fennsík Alsó-hegy Északi-Bükk Déli-Bükk RUDABÁNYA-SZALONNAI-HG. Rudabányai-hegység BÜKKALJA Szalonnai-hegység Tárkányi-medence Bódva-völgy Egri-Bükkalja Tornai-dombság Miskolci-Bükkalja BÜKKLÁBA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI- MEDENCÉK Tardonai-dombság IPOLY-VÖLGY ÉS NÓGRÁDI-MEDENCE Upponyi-hegység FELSŐ-ZAGYVA-TARNA-KÖZI-DOMBSÁG GÖMÖR-HEVESI-DOMBSÁG; BORSODI-DOMBSÁG CSEREHÁT; HERNÁD-VÖLGYMEDENCE Felszínfejlődés Upponyi-, Szendrői-hegység • Óidei (ordovícium karbonig) üledékekből felépülő röghg-ek Bükk-, Aggtelek–Rudabányai-hegység fő hegységalkotó kőzetei újpaleozoikum középsőjura során (ül.gyűjtő: a Vardar-óceán) • Triász mészkövek – Bükk: Fehérkői, Fennsíki, Kisfennsíki, Répáshutai, Hollóstetői Mészkő – AggtelekRudabányai-hegyvidék: Gutensteini, Steinalmi, Wettersteini, Hallstatti mkő stb. • Agyagpalák és vulkanitok – Bükk: Szilvásváradi Aleurolitpala (karbon), Lök-völgyi Agyagpala (jura), garadna-völgyi vulkanitok (triász), szarvaskői vulkanitok (jura) – Aggtelek Rudabányai-hegyvidék: bódva-völgyi vulkanitok (triász), agyagpalák (jura) Felszínfejlődés Felsőjura-felsőeocén: Tethys-óceán összezáródása Szerkezetalakulás: Bükk, AggtelekRudabányai-hgv. redős/ takarós szerkezete Kiemelkedés lepusztulás trópusi kúpkarsztos tönkfelszínek formálódása Bükk-hegység • Felsőeocén, oligocén: Bükk tönkje üledéktakarót kapott • Miocén eleje: exhumáció vagy újabb fedőtakaró? AggtelekRudabányai-hegyvidék • Paleogén üledéktakaró? (Kiv. Rudabányai-hgv.) Neogén: újabb fedőtakarók • Bükk-hegység: középsőmiocén tufa + tengeri üledék • Aggtelek-Rudabányai-hgv.: szarmata pliocén (Poltári Kavics pedimentek) Pannon-beltó visszahúzódása hegylábfel-színképződés Pliocén-pleisztocén: • Szakaszos, differenciált kiemelkedés • Kistájak elkülönülése • Erőteljes völgyi felszabdalódás szurdokvölgyek • Exhumálódó mészkőfennsíkokon: karsztos felszínformálás – Karrok, víznyelők, zsombolyok, töbörsoros völgyek, poljék – Többszintes barlangok, karsztforrások, édesvízi mészkövek • Periglaciális formakincs Bükk lába Tardonai-dombság Upponyi-hegység Központi-Bükk Bükk-fennsík Északi-Bükk Déli-Bükk A Bükk kistájai Bükkalja Bükk-fennsík „Óriások asztala” Kis- és Nagy-fennsík (elvál.: Garadna-völgy) (600900 m) • Lápák víznyelők (Létrási-, Bolhási-, Jávorkúti-víznyelő, Bánkúti stb.) poljék: több töbörsoros völgy találkozásánál (Nagy-Mező, Létrás, Kis-sár-völgy, Zsidó-rét stb.) • Belső bércek karrok, rombarlangok, zsombolyok, tető közeli töbrök • Külső bércek a „bükki kövek” fennsík peremen (Bél-, Pes-, Tar-kő, Látókövek, Örvény-, Istállós-kő (959 m) stb.) Völgyközihátak • Szurdokszakaszok Forrás-, Lusta-völgy A Nagy-fennsík földtani felépítése és formakincse A Kis-fennsík geomorfológiai térképe Belső bércek Tető közeli töbrök Töbörsoros völgyek A zsidó-réti és a kis-sár-völgyi polje Nagy-mező Nagy-fennsík: Nagy-mező Nagy-fennsík: Kőrös-lyuk Udvar-kői szakadéktöbör Bánkúti-víznyelő Csipkéskúti visszafolyó Az „Óriások asztala” a Tárkányi-medencén át Kövek vonulatának 4 tagja Kilátás a Tar-kőről Tar-kő a Nagy-fennsík DNy-i peremén A Bél-kő tömege Északi-Bükk: Látó- kövek Három-kúti sziklakapu Örvény-kő fala alatta kőtörmeléklejtő Déli-, Északi-Bükk • Mély völgyekkel szabdalt, 500700 m-es gerincekre tagolódó hegységrészek – Déli-Bükk: Tárkányi-patak, Hór-völgy völgyrendszere • Mészkőszurdokok: Berva-, Lök-, Hór-, Szinva-, Balla-völgy stb. – Északi-Bükk: sugárirányban kifutó mély völgyek • Szalajka-, Ablakos-kő-, Leány-völgy stb. • „Kövek”: felmagasodó rétegbordák (ag.pala-mkő) Buzgó-, Odvas-, / Imó-, Fehér-kő, stb. • Periglaciális formakincs • Délkeleti-Bükk: Répáshutai-, KisgyőrTapolcai-mészkőhátság, Fehér- kő–Vár-tető Karsztos formakincs, szurdokvölgyek (Tatár-árok) A Tárkányi-patak és a Hór völgyrendszere Hór-völgye az Ódor-várról Ódor-vár krioplanációs taréja Répáshuta Szinva-völgy: Fehér-kő Fehér-kő alatti kőtörmelék-lejtő Ódor-vár: kőkapu és kőtörmelék-garat Hazai barlangok ~ ¼-e a Bükkben! István-, Anna-, Szeleta-, Istállós-kői-bg., Suba-lyuk, Miskolc-tapolcai-tavasbarlang, István-lápai-, Létrási-, Pénz-pataki, Hajnóczy-barlang stb. Hór-völgy: forrásbarlang Hór-völgy: Suba-lyuk Északi-Bükk: Leány- völgy Ablakos-kő-völgy Imó-kői időszakos karsztforrás Szilvásvárad: Fátyol-vízesés Hegységelőtéri dombságok Bükkalja • Széles riolittufa-takaró, É-on paleogén, D-en pannon üledékek • Kettős szintű hegylábfelszín maradványa idősebb, > 300m: tetők és aszimmetrikus hegyek (ignimbritek) fiatalabb, > 200m: völgyközi hátak • ÉÉNyDDK-i irányú eróziós völgyek és deráziós völgyek, medencék tagolják – Tárkányi-medence • Védett kaptárkövek Bükk lába (É) • Oligocén, miocén homokos-agyagos, széntelepes üledékek + óidei: Upponyi-hg. (agy.pala, hk., mk.) • Kettős szintű hegylábfelszín, az idősebb: > 400m • DNyÉK-i irányú medencékkel, eróziós völgyekkel tagolt – Parasznyai-, Csokvaományi, Upponyi-medence stb. • Gazdag deráziós formákban, csuszamlásokban (bányászat) Bükkalja: Nyomó-hegy (aszimmetrikus) Egri-Bükkalja A Hór-völgy bejárati szurdoka Szomolya: kaptárkő Upponyi Mészkő az Upponyi-szorosban Aggtelek–Rudabányai-hegyvidék kistájai Alsó-hegy Aggteleki-hegység Bódva-völgy Szalonnai-hegység Aggteleki-karszt Tornai-dombság Rudabányai-hegység AggtelekRudabányai-hegyvidék domborzata • Gömör-Tornai-karszt D-i része • Széles NyK-i csapású mészkőpászták + keskeny agyagpala- és dolomitsávok építik fel. Aggteleki-karszt: fennsíkokra tagolódik; karsztformákban gazdag Aggteleki-karszt fennsíkjai Szilasi-fennsík Nagyoldal Derenki-fennsík Haragistya Galya-fennsík Jósvafői-fennsík Aggteleki-fennsík Teresztenyei-fennsík AggtelekRudabányai-hegyvidék domborzata Aggteleki-karszt: fennsíkokra tagolódik; karsztformákban gazdag • Haragistya-fennsík, Nagy-oldal (500600 m): utóbbi völgyekkel tagoltabb • Kevéssé kiemelt Galya-fennsík (400450 m), töbörsoros mkőplató • Jósvafői-fennsík karsztos (tektonikus) polje (300 m) völgyek szabdalták fel; Vass Imre-, Kossuth-barlang • Aggteleki-fennsík (450400 m) Ny-K-i csapású, töbörsoros völgyek, karrok – BaradlaDomica-rendszer, Béke-barlang (ma is form.) óriásbarlangok, KecsőJósva-völgy felé tartó, mélybefejeződött, kavicsos hordalékú vízfolyások formálták ki – AggtelekTeresztenyei kaptúravonal Acheron, Zombor- lyuk stb. AggtelekRudabányai-hegyvidék domborzata • Teresztenyei-fennsík (350 m) • Alsó-hegy (500600 m) – K: Szilasi-fennsík: hatalmas dolinák, zsombolyok (Vecsem- bükki-zsomboly), töbörsoros lápák – Ny: Derenki-fennsík: karsztos formák + eróziós völgyek; periglaciális formák (Szádvár környéke) Alsó-hegy fennsíkja Aggteleki-fennsík sordolinái Jósva-völgy Aggtelek: Ördögszántás A Baradla bejárata Cseppkőoszlopok a Baradlából Béke-barlang Aggteleki-karszt: terra rossa és kúpkarszt Biogén karsztosodás Víznyelő a fedett és fedetlen karszt határán Zombor-lyuk Rudabánya–Szalonnai-hegység • Kőzettanilag változatosabb Bódva-völgyi Ofiolitok, Perkupai Evaporitok, rudabányai vasérc ( őshominoidea lelet (Rudapithecus)) • Mély völgyekkel tagolt, kevés karsztos forma Rudabányai-hegység DNyÉK-i csapású, keskeny sasbércvonulat DNy ÉK felé emelkedő alacsony hegység (260360 m) Szalonnai-hegység Rudabányai-hegység Bódva-völgyén túli folytatása (400500 m) Tornai-dombság: hegységperemi dombság Eróziós/deráziós völgyekkel tagolt egykori hegylábfelszín Bódva-völgy Két szélesebb tektonikus völgymedence + szurdokszakaszok Rudabányai-hegység Rudabánya: felhagyott vasércbánya EGYÉB TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK Éghajlat • Éghajlati körzetei: hűvösnedves mérsékelten meleg és mérsékelten száraz • Éghajlati mutatói: magasság + Alföldtől való elzártság függvényében változnak – Napfénytartam: 1950 (Bükkalja) 1800 óra (Aggtelek- Rudabányai-hgv.) – Januári khm.: 2 4,5 oC, ill. 3 4 oC – Júliusi khm.: 1521 oC, ill. 1820 oC – Évi csapadék: 900570 mm ill. 710 650 mm Töbrök mikroklímája!! Vízrajzi viszonyok • Felszíni vízfolyásokban szegények forrásgazdag alacsonyabban – Bükkvidék: Szalajka- és Szikla-forrás, ill. időszakos források: Imó-, Feketelen-, Vörös-kő stb. – Aggtelek–Rudabányai hegyvidék: Jósva-, Komlós-, Kis- és Nagy- Tohonya-forrás stb. állandó vízfolyású patakok • Miskolc, Eger vízellátása szennyeződésveszély • Tavak – Természetes: Vörös- (dolina), Aggteleki- (víznyelő), Arlói-tó (elgátolt - csuszamlás) – Mesterséges: Hámori-tó, Lázbérci-tározó, völgyi tározók • Felszín alatti vizek karsztvizek – Bükk-vidék termálkarszt-vize fürdők: Miskolctapolca, Eger, Mezőkövesd, Egerszalók, Bogács stb. – Talajvíz: hegységelőtéri dombságokon (elnitrátosodott) – Rétegvíz-készlet nem túl jelentős (harmadidőszaki üledékekben) Szalajka-völgy: Szikla- forrás Vörös-kő-völgyi forrás Jósva-forrás Jósvafő Aggteleki-karszt: Vörös-tó 2005 és korábban Aggteleki-tó Lillafüred: Hámori-tó Talajok • Zonális – Agyagbemosódásos BET, barnaföldek, csernozjom BET, savanyú nem podzolos BET • Kőzethatású – Rendzinák, „terra rossa”, nyirok • Völgyekben – Öntés-, öntés réti, réti talajok, láptalajok • Talajerózió – Köves-sziklás váztalajok, lejtőhordalék-talajok Növényzet Zonális – Montán, szubmontán bükkösök, gyertyános-, cseres- és molyhos tölgyesek • Kőzethatás