Rubicon – 28. Évf. 5. Sz. (2017. Május)
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
ÁRA : 695 F t TÖRTÉNELMI MAGAZIN 2017/ 5 Re mén yek ésillúz iók KÁL LAY MIKLÓS Miniszterelnök, Nem volt 194 2–1944 hintapolitikus Megjelent! 2017/1. Különszám TARTA LOM Soós István: Sisi és családja Niederhauser Emil: Ferenc József és Erzsébet F. Dózsa Katalin: Megértô feleség és szenvedélyes anya Niederhauser Emil: A magányos menekülô F. Dózsa Katalin: Erzsébet és a bécsi udvar Niederhauser Emil: Erzsébet és a magyarok F. Dózsa Katalin: Erzsébet társasága Kovács Éva: Erzsébet királyné Gödöllőn F. Dózsa Katalin: A világ legszebb asszonya Niederhauser Emil: A méltatlan vég KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL! Különszámainkat elôfizetőink is az újságárusoknál vásárolhatják meg! www.rubicon.hu TARTALOM 2017/5 KÁLLAY MIKLÓS – REMÉNYEK ÉS ILLÚZIÓK TÖRTÉNELMI MAGAZIN 4 Joó András: Kállay Miklós. XXVIII. ÉVFOLYAM 307. SZÁM Magyarország 31. miniszterelnöke LEKTORÁLT FOLYÓIRAT 14 Kerepeszki Róbert: Elveszett illúziók. 4 FŒ szer kesz tŒ: Szó sincs hintapolitikáról! Rácz Ár pád Kállay Miklós külpolitikájának háttere és realitása 14 Szer kesz tŒ bi zott ság: 26 Szabó Péter: Mély bizalmatlanság. Bács kai Ve ra, Bertényi Iván, Kállay Miklós miniszterelnök és a katonai vezetés Gyarmati György, Me zey Barna, 30 Estók János: Kállay, az agrárpolitikus Ormos Mária, Orosz Ist ván 38 Kosztolnyik Krisztián: Kállay Miklós Szer kesz tŒség: és az öntözésügy Csorba László, Hahner Péter, 40 Ujváry Gábor: Szinyei Merse JenŒ Hermann Róbert, Magyarics Tamás, és a Kállay-kormány kultúrpolitikája Németh György, Rainer M. János, Rácz György, Romsics Gergely, 46 Joó András – Orosz László – Sáringer János: Szakály Sándor, Ujváry Gábor A Kállay-kormány kulcsszemélyiségei 52 Orosz László: Kényszerhelyzet, meghasonlottság. OlvasószerkesztŒ: A magyarországi németek a Kállay-kormány idején Potencsik Erika 30 KépszerkesztŒ: 54 Joó András: Remények, illúziók, manŒverek Basics Beatrix, Vajda László 58 Fülöp Mihály: Kilépni nehéz. Fo tó: Kiugrások, kapitulációk, 1943–1944 Kardos Judit, 62 Ritter László: Szöktetés a szerájból? Mudrák Attila A brit Titkos HírszerzŒ Szolgálat és Kállay Miklós Térkép: Nagy Béla, SebŒk László 64 Janek István: Egy elvetélt elképzelés. Kísérletek a közös kiugrás megszervezésére TervezŒszerkesztŒ: Szlovákia vezetŒivel 1943–44-ben Czeizel Balázs Ki ad ja a Rubicon–Ház Kft. 66 Joó András: Kállay Miklós emigrációban Fe le lŒs ki adó: Rácz Ár pád 70 Bern Andrea: FŒméltóságos Úr! / Kedves Mica! A szer kesz tŒ ség cí me: 1161 Bu da pest, Sándor u. 60. Horthy Miklós és Kállay Miklós emigrációs Telefon: 402-1848 levelezése – 1947–1956 Fax: 402-1849 74 Kertész Tünde Fruzsina: Kállay Miklós e-mail: [email protected] dél-amerikai körútja 1956 nyarán honlap: www.rubicon.hu 78 Németh Péter: A Kállay-címer Megjelenik évente 12 szám 80 Zeidler Sándor: Hogyan kerül a Kállay-gyıjteménybe Nyomtatás: Ipress Center Central Europe Zrt. Horthy Miklós kormányzó egyik kitüntetése? 2600 Vác, Nádas utca 8. FelelŒs vezetŒ: Borbás Gábor ONLINE PLUSZ Ter jesz ti a Lapker Zrt. Hollósi Gábor: Az 1942. évi XVI. törvénycikk ElŒ fi zet he tŒ a RUBICON–HÁZ Kft.-nél a mezŒgazdaság fejlesztésérŒl. A Kállay-kormány (Bank szám la szám: Buda pest Bank Rt., 70 „nagy” mezŒgazdasági törvénye 10102237-77185300-00000001), Sáringer János: Emberek és sorsok. vala mint Budapes ten a Magyar Posta Zrt. Kállay Miklós és ifj. Horthy Miklós Levél- és Hírlapüzletági Igazgatóságán 78 (XIII., Lehel u. 10/A, E számunk a VERITAS Történetkutató Intézettel le vél cím: LHI, Budapest 1900), együttmıködésben, a Magyarország sorsfordító illetve kerületi ügyfélszolgálati irodáiban, esztendŒi: Kállay Miklós miniszterelnökségének vidéken a postahiva talokban. mérlege címı, 2017. március 10-én megrendezett Külföldön terjeszti a COLOR Interpress Kft. konferencia elŒadásai alapján készült. 1039 Budapest, Hatvany Lajos u. 14. Tel.: +36 1 243 9232 Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok és Történeti www.colorinterpress.hu Fotótár · Jósa András Múzeum, Kállay-gyıjtemény, Nyíregyháza · HU ISSN 0865-6347 Magyar MezŒgazdasági Múzeum · Magyar Nemzeti Levéltár · ifj. Kállay Miklós · Wettstein János · Zeidler Sándor · Photocon Joó András 74&£∞ ∞∞§£™ KÁLLAY MIKLÓS MAGYARORSZÁG 31. MINISZTERELNÖKE 74&£∞ ∞∞§£™ állay Miklóst a brit történész C. A. Macartney – aki rendszeres és személyes K kapcsolatban állt vele időskorában az emigrációban – úgy jellemezte, mint a magyar dzsentri „prototípusát”. A jómódú, igen erős politikai öntudattal és ha- gyományokkal bíró alföldi földbirtokosok között a közélet és a magánszféra terüle- tein egyaránt szövődtek hosszabb távon meghatározónak bizonyuló bizalmi szálak. Kállay Horthy úgynevezett „vadászköréhez” tartozónak számított, tehát olyan személynek, aki előtt a kormányzó ajtaja szinte mindig nyitva állt. oviális, rugalmas, pragmatikus és jól alkalmazkodó politikusi alkat volt, akinek Jpályája során alkalma nyílt arra, hogy az államélet szinte valamennyi területén tapasztalatokat szerezzen. Tisztelői elsősorban jó helyzetfelismerő képességét, ki- vételes politikai leleményességét és hazaszeretetét méltatták, kritikusai és ellenségei azonban következetlennek, ravaszkodónak és kétszínűnek igyekeztek bemutatni. korszellem és a radikális eszmék nem érintették meg, s közelebb álltak hozzá A a gyakorlati kérdések, a mezőgazdaság és a kereskedelem ügyei, ma talán úgy mondanánk, hogy jobbára a technokrata jellegű feladatok. Sokan nem tekin- tették igazán komoly államférfinak, így csupán a vármegyei politikában edződött, ügyes, de mégis inkább provinciális szemléletű politikust láttak benne. háború alatt rendkívüli és korábbi pályája során kevésbé megszokott kihívá- A sokkal kellett szembenéznie. A kihívás elsősorban külpolitikai jellegű volt. Az államfő rendkívüli és személyes bizalmán alapuló megbízatást a belpolitikában jelentős ellenszélben, a felszínen gyakran leplezett módon kellett Kállaynak telje - sítenie. Sokáig fenntartható volt azonban egy kényes egyensúly egyrészt a belső viszonyok tekintetében, másrészt Németországgal szemben, ami a hosszas manő - verezést és kiútkeresést is lehetővé tette egészen a német megszállás bekövetkeztéig. RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 5 állay Miklós közismerten nagy múltú család tagja volt. A Sza- Kbolcs vármegyében őshonos Balog-Semjén nemzetség – amely a honfoglalás korában megtelepülő ún. ősnemzetségek egyike volt – tagjai év- századok óta éltek, gazdálkodtak és egyúttal politizáltak is az egykori nem- zetségi szállásterületeiken elhelyez- kedő birtoktesteikre támaszkodva. A család oklevelekből ismert legrégibb őse a Balog-Semjén (Bolok Simian) nembéli Ubul, aki II. András korában élt. A nemesi ősök – királyhűségük révén – egyre erősödtek és gyarapod- tak, különösképpen az Anjouk idejé- ben, de a 14. században többször kel- lett jogaikért és birtokaikért komoly küzdelmeket vállalniuk. Már a közép- korban Szabolcsból több megyébe ága- zott szét a népesedő család, miközben tisztségek elnyerése révén politikai ér- telemben is egyre jelentősebbé vált. A Kállay család egyike volt a legerő- sebb identitástudatú magyar nemesi famíliáknak. Tagjai a vármegyei és az országos közéletnek egyaránt ismert szereplőivé váltak. A 18. században Kál- lósemjén lett a katolikus vallású Kál- layak igazi fészke, amely az utóbb oly ismertté és tiszteltté vált nevet – az eredeti nemzetségnév egy részével – magában is hordozta. Az akkori megye- gyűlések színhelyéhez, Nagykállóhoz közel fekvő településen épült fel a sem- család hagyományainak ápolására és 74&£∞ ∞∞§£™ jéni kúria is, miközben a család több gyermekeinek neveltetésére. Ezekben Az édesapa: Kállay András, más szabolcsi községhez – így Nagyha- az években főleg Nagyhalászban élt a Szabolcs vármegye főispánja lászhoz, Napkorhoz vagy később Nyír- család. Az elemi iskolai tanulmányokat 74&£∞ ∞∞§£™ egyházához – szintén erősen kötődött. Miklós magántanulóként végezte, a kö- Kállay Miklós a család különösképpen zépiskolai évek egy részét pedig Nyír- érdeklődött, s a diplomáciai pálya lebe- Mária Terézia idején jelentőssé váló, ún. egyházán, az ágostai hitvallású Evangé- gett a szeme előtt, de – bár ebben túl napkori főágának leszármazottja volt, likus Főgimnázium falai között töl- szerényen ítélte meg önmagát – nem amely mind Szabolcs vármegyének, tötte, végül a gimnáziumi tanulmányo- érezte elég biztosnak a francia- s még mind az országos közéletnek több ki- kat a neves budapesti Magyar Királyi kevésbé a németnyelv-ismeretét ahhoz, emelkedő személyiséget adott, köztük Ferenc József Nevelőintézet kollégis - hogy ezt a pályát válassza. főispánt, országgyűlési képviselőket és tájaként fejezte be (az elitképzőnek Az egyetemi diákévek során – a pe- minisztereket is. Ebből az ágból szár- szánt intézetet a bécsi Theresianum regrináció lehetőségeivel élve – Drez- mazott például Kállay Tibor, aki 1921 mintájára 1888-ban hozták létre). dában, Genfben és Párizsban is tanult, és 1924 között pénzügyminiszter volt. A gyermek Miklós éles eszű, kivéte- majd Budapesten szerezte meg az ál- Távolabbi rokonságban állt Kállay Bé- les memóriával, továbbá igen korán lamtudományi diplomát és a doktori nivel, az Osztrák–Magyar Monarchia megmutatkozó szónoki képességekkel oklevelet. Ifjúkorában alapvetően fran- közös pénzügyminiszterével is. is megáldott fiú volt, tanulni, leckét ké- ciás műveltségre tett szert, de tervei szíteni azonban nem szeretett. A nyelv- közt szerepelt egy hosszabb angliai ta- tan általában nehezen ment, a helyes- nulmányút is, amelyről rövid londoni GYERMEKÉVEK ÉS IFJÚKOR írás (főleg a szépírás) pedig valóságos tartózkodása után – mint időskorában küzdelem volt számára. A testedzés és egyszer említette – a zord időjárás