ÁRA : 695 F t TÖRTÉNELMI MAGAZIN 2017/ 5

Re mén yek ésillúz iók KÁL LAY MIKLÓS Miniszterelnök, Nem volt 194 2–1944 hintapolitikus Megjelent! 2017/1. Különszám

TARTA LOM Soós István: Sisi és családja Niederhauser Emil: Ferenc József és Erzsébet F. Dózsa Katalin: Megértô feleség és szenvedélyes anya Niederhauser Emil: A magányos menekülô F. Dózsa Katalin: Erzsébet és a bécsi udvar Niederhauser Emil: Erzsébet és a magyarok F. Dózsa Katalin: Erzsébet társasága Kovács Éva: Erzsébet királyné Gödöllőn F. Dózsa Katalin: A világ legszebb asszonya Niederhauser Emil: A méltatlan vég KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL! Különszámainkat elôfizetőink is az újságárusoknál vásárolhatják meg! www.rubicon.hu TARTALOM 2017/5 KÁLLAY MIKLÓS – REMÉNYEK ÉS ILLÚZIÓK

TÖRTÉNELMI MAGAZIN 4 Joó András: Kállay Miklós. XXVIII. ÉVFOLYAM 307. SZÁM Magyarország 31. miniszterelnöke LEKTORÁLT FOLYÓIRAT 14 Kerepeszki Róbert: Elveszett illúziók. 4 FŒ szer kesz tŒ: Szó sincs hintapolitikáról! Rácz Ár pád Kállay Miklós külpolitikájának háttere és realitása 14 Szer kesz tŒ bi zott ság: 26 Szabó Péter: Mély bizalmatlanság. Bács kai Ve ra, Bertényi Iván, Kállay Miklós miniszterelnök és a katonai vezetés Gyarmati György, Me zey Barna, 30 Estók János: Kállay, az agrárpolitikus Ormos Mária, Orosz Ist ván 38 Kosztolnyik Krisztián: Kállay Miklós Szer kesz tŒség: és az öntözésügy Csorba László, Hahner Péter, 40 Ujváry Gábor: Szinyei Merse JenŒ Hermann Róbert, Magyarics Tamás, és a Kállay-kormány kultúrpolitikája Németh György, Rainer M. János, Rácz György, Romsics Gergely, 46 Joó András – Orosz László – Sáringer János: Szakály Sándor, Ujváry Gábor A Kállay-kormány kulcsszemélyiségei 52 Orosz László: Kényszerhelyzet, meghasonlottság. OlvasószerkesztŒ: A magyarországi németek a Kállay-kormány idején Potencsik Erika 30 KépszerkesztŒ: 54 Joó András: Remények, illúziók, manŒverek Basics Beatrix, Vajda László 58 Fülöp Mihály: Kilépni nehéz. Fo tó: Kiugrások, kapitulációk, 1943–1944 Kardos Judit, 62 Ritter László: Szöktetés a szerájból? Mudrák Attila A brit Titkos HírszerzŒ Szolgálat és Kállay Miklós Térkép: Nagy Béla, SebŒk László 64 Janek István: Egy elvetélt elképzelés. Kísérletek a közös kiugrás megszervezésére TervezŒszerkesztŒ: Szlovákia vezetŒivel 1943–44-ben Czeizel Balázs Ki ad ja a Rubicon–Ház Kft. 66 Joó András: Kállay Miklós emigrációban Fele l Œs ki adó: Rácz Ár pád 70 Bern Andrea: FŒméltóságos Úr! / Kedves Mica! A szerkesz t Œség címe: 1161 Bu da pest, Sándor u. 60. Horthy Miklós és Kállay Miklós emigrációs Telefon: 402-1848 levelezése – 1947–1956 Fax: 402-1849 74 Kertész Tünde Fruzsina: Kállay Miklós e-mail: [email protected] dél-amerikai körútja 1956 nyarán honlap: www.rubicon.hu 78 Németh Péter: A Kállay-címer Megjelenik évente 12 szám 80 Zeidler Sándor: Hogyan kerül a Kállay-gyıjteménybe Nyomtatás: Ipress Center Central Europe Zrt. Horthy Miklós kormányzó egyik kitüntetése? 2600 Vác, Nádas utca 8. FelelŒs vezetŒ: Borbás Gábor ONLINE PLUSZ Terjesz ti a Lapker Zrt. Hollósi Gábor: Az 1942. évi XVI. törvénycikk ElŒfi zet he t Œ a RUBICON–HÁZ Kft.-nél a mezŒgazdaság fejlesztésérŒl. A Kállay-kormány (Bankszám la szám: Budapest Bank Rt., 70 „nagy” mezŒgazdasági törvénye 10102237-77185300-00000001), Sáringer János: Emberek és sorsok. valamint Budapesten a Magyar Posta Zrt. Kállay Miklós és ifj. Horthy Miklós Levél- és Hírlapüzletági Igazgatóságán 78 (XIII., Lehel u. 10/A, E számunk a VERITAS Történetkutató Intézettel levél cím: LHI, Budapest 1900), együttmıködésben, a Magyarország sorsfordító illetve kerületi ügyfélszolgálati irodáiban, esztendŒi: Kállay Miklós miniszterelnökségének vidéken a postahivatalokban. mérlege címı, 2017. március 10-én megrendezett Külföldön terjeszti a COLOR Interpress Kft. konferencia elŒadásai alapján készült. 1039 Budapest, Hatvany Lajos u. 14. Tel.: +36 1 243 9232 Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok és Történeti www.colorinterpress.hu Fotótár · Jósa András Múzeum, Kállay-gyıjtemény, Nyíregyháza · HU ISSN 0865-6347 Magyar MezŒgazdasági Múzeum · Magyar Nemzeti Levéltár · ifj. Kállay Miklós · Wettstein János · Zeidler Sándor · Photocon

Joó András 74&£∞ ∞∞§£™ KÁLLAY MIKLÓS MAGYARORSZÁG 31. MINISZTERELNÖKE 74&£∞ ∞∞§£™

állay Miklóst a brit történész C. A. Macartney – aki rendszeres és személyes K kapcsolatban állt vele időskorában az emigrációban – úgy jellemezte, mint a magyar dzsentri „prototípusát”. A jómódú, igen erős politikai öntudattal és ha- gyományokkal bíró alföldi földbirtokosok között a közélet és a magánszféra terüle- tein egyaránt szövődtek hosszabb távon meghatározónak bizonyuló bizalmi szálak. Kállay Horthy úgynevezett „vadászköréhez” tartozónak számított, tehát olyan személynek, aki előtt a kormányzó ajtaja szinte mindig nyitva állt.

oviális, rugalmas, pragmatikus és jól alkalmazkodó politikusi alkat volt, akinek Jpályája során alkalma nyílt arra, hogy az államélet szinte valamennyi területén tapasztalatokat szerezzen. Tisztelői elsősorban jó helyzetfelismerő képességét, ki- vételes politikai leleményességét és hazaszeretetét méltatták, kritikusai és ellenségei azonban következetlennek, ravaszkodónak és kétszínűnek igyekeztek bemutatni.

korszellem és a radikális eszmék nem érintették meg, s közelebb álltak hozzá A a gyakorlati kérdések, a mezőgazdaság és a kereskedelem ügyei, ma talán úgy mondanánk, hogy jobbára a technokrata jellegű feladatok. Sokan nem tekin- tették igazán komoly államférfinak, így csupán a vármegyei politikában edződött, ügyes, de mégis inkább provinciális szemléletű politikust láttak benne.

háború alatt rendkívüli és korábbi pályája során kevésbé megszokott kihívá- A sokkal kellett szembenéznie. A kihívás elsősorban külpolitikai jellegű volt. Az államfő rendkívüli és személyes bizalmán alapuló megbízatást a belpolitikában jelentős ellenszélben, a felszínen gyakran leplezett módon kellett Kállaynak telje- sítenie. Sokáig fenntartható volt azonban egy kényes egyensúly egyrészt a belső viszonyok tekintetében, másrészt Németországgal szemben, ami a hosszas manő- verezést és kiútkeresést is lehetővé tette egészen a német megszállás bekövetkeztéig.

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 5 állay Miklós közismerten nagy múltú család tagja volt. A Sza- Kbolcs vármegyében őshonos Balog-Semjén nemzetség – amely a honfoglalás korában megtelepülő ún. ősnemzetségek egyike volt – tagjai év- századok óta éltek, gazdálkodtak és egyúttal politizáltak is az egykori nem- zetségi szállásterületeiken elhelyez- kedő birtoktesteikre támaszkodva. A család oklevelekből ismert legrégibb őse a Balog-Semjén (Bolok Simian) nembéli Ubul, aki II. András korában élt. A nemesi ősök – királyhűségük révén – egyre erősödtek és gyarapod- tak, különösképpen az Anjouk idejé- ben, de a 14. században többször kel- lett jogaikért és birtokaikért komoly küzdelmeket vállalniuk. Már a közép- korban Szabolcsból több megyébe ága- zott szét a népesedő család, miközben tisztségek elnyerése révén politikai ér- telemben is egyre jelentősebbé vált. A Kállay család egyike volt a legerő- sebb identitástudatú magyar nemesi famíliáknak. Tagjai a vármegyei és az országos közéletnek egyaránt ismert szereplőivé váltak. A 18. században Kál- lósemjén lett a katolikus vallású Kál- layak igazi fészke, amely az utóbb oly ismertté és tiszteltté vált nevet – az eredeti nemzetségnév egy részével – magában is hordozta. Az akkori megye- gyűlések színhelyéhez, Nagykállóhoz közel fekvő településen épült fel a sem- család hagyományainak ápolására és 74&£∞ ∞∞§£™ jéni kúria is, miközben a család több gyermekeinek neveltetésére. Ezekben Az édesapa: Kállay András, más szabolcsi községhez – így Nagyha- az években főleg Nagyhalászban élt a Szabolcs vármegye főispánja lászhoz, Napkorhoz vagy később Nyír- család. Az elemi iskolai tanulmányokat 74&£∞ ∞∞§£™ egyházához – szintén erősen kötődött. Miklós magántanulóként végezte, a kö- Kállay Miklós a család különösképpen zépiskolai évek egy részét pedig Nyír- érdeklődött, s a diplomáciai pálya lebe- Mária Terézia idején jelentőssé váló, ún. egyházán, az ágostai hitvallású Evangé- gett a szeme előtt, de – bár ebben túl napkori főágának leszármazottja volt, likus Főgimnázium falai között töl- szerényen ítélte meg önmagát – nem amely mind Szabolcs vármegyének, tötte, végül a gimnáziumi tanulmányo- érezte elég biztosnak a francia- s még mind az országos közéletnek több ki- kat a neves budapesti Magyar Királyi kevésbé a németnyelv-ismeretét ahhoz, emelkedő személyiséget adott, köztük Ferenc József Nevelőintézet kollégis - hogy ezt a pályát válassza. főispánt, országgyűlési képviselőket és tájaként fejezte be (az elitképzőnek Az egyetemi diákévek során – a pe- minisztereket is. Ebből az ágból szár- szánt intézetet a bécsi Theresianum regrináció lehetőségeivel élve – Drez- mazott például Kállay Tibor, aki 1921 mintájára 1888-ban hozták létre). dában, Genfben és Párizsban is tanult, és 1924 között pénzügyminiszter volt. A gyermek Miklós éles eszű, kivéte- majd Budapesten szerezte meg az ál- Távolabbi rokonságban állt Kállay Bé- les memóriával, továbbá igen korán lamtudományi diplomát és a doktori nivel, az Osztrák–Magyar Monarchia megmutatkozó szónoki képességekkel oklevelet. Ifjúkorában alapvetően fran- közös pénzügyminiszterével is. is megáldott fiú volt, tanulni, leckét ké- ciás műveltségre tett szert, de tervei szíteni azonban nem szeretett. A nyelv- közt szerepelt egy hosszabb angliai ta- tan általában nehezen ment, a helyes- nulmányút is, amelyről rövid londoni GYERMEKÉVEK ÉS IFJÚKOR írás (főleg a szépírás) pedig valóságos tartózkodása után – mint időskorában küzdelem volt számára. A testedzés és egyszer említette – a zord időjárás A későbbi miniszterelnök 1887. január az erőgyakorlatok viszont annál inkább miatt letett. A Párizsban töltött idő 23-án látta meg a napvilágot Nyíregy- a kedvére valók voltak. Később Buda- alatt a Sorbonne előadásait látogatta, házán, Kállay András szabolcsi főispán pesten, a Ferenc József Nevelőintézet- majd az ekkoriban szintén ott időző és felesége, Csuha Vilma legkisebb ben a kardvívást gyakorolta, utóbb Eckhardt Tiborral (a későbbi kisgazda gyermekeként. Édesapja a megye ki - pedig, az egyetemi évek alatt az ökölví- politikussal) esténként a festő Szinyei emelked ő személyiségei közé tarto- vásban tűnt ki társai közül. Különösen Merse kávéházi asztalához ülve figyel- zott, aki nagy figyelmet fordított az ősi az idegen nyelvek és a történelem iránt ték a művészek társalgását.

6 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN Szabolcs (majd Szabolcs és Ung ideig- lenesen egyesített) vármegye főispán- jává. 1929-ig tartó főispánsága alatt je- lentős közmunkák, főképp útépítések zajlottak a megyében. Pályája innentől egyenesen ívelt felfelé, amint egy új - ságírónak egyszer nyilatkozta: „Külö- nös gonddal viseltettem a kereskede- lem és az ipar problémái iránt. Ezen a téren elért eredményeim fordították felém Bethlen István figyelmét, aki ki- küldött a római és a Rio de Janeiró-i in- terparlamentáris kereskedelmi konfe- renciákra. Ezt követőleg 1929-ben a ke- reskedelmi minisztérium politikai ál- lamtitkára lettem.”

ÁLLAMTITKÁR, FÖLD- MÍVELÉSÜGYI MINISZTER

Kállay 1929 őszétől két éven át a Beth- len-kormány kereskedelemügyi állam- titkára volt. Elsősorban a külkereske- delmi kapcsolatokkal, főképp az agrár- exporttal foglalkozott. Több külföldi utat tett, így 1931 májusában delegá- ciót vezetett egy francia gyarmatügyi kiállításra, ahol az ünnepi fogadáson beszédet mondott. Neve lassanként külföldön is ismertté, egyre jobban csengővé vált. Kállósemjéni birtokán korábban Kál- lay igyekezett mintagazdaságot kiépí- 74&£∞ ∞∞§£™ erdélyi Udvarhely megyében indult teni. Az agrárkérdések és a parasztság Közeli rokon: Kállay Tibor volna, de Tisza bukása miatt ez lekerült helyzete – ide értve egy valóban gyöke- pénzügyminiszter (1921–1924) a napirendről. Az első világháborúban res földreformot is – fiatal éveitől 74&£∞ ∞∞§£™ hadikórház építését irányította Nyíregy- kezdve foglalkoztatták. Mindemellett házán. A háború végén Kállay, saját állí- Horthy Miklós „vadászköréhez” tarto- Korai éveitől vonzódott a politiká- tása szerint „még mielőtt a forradalom zónak, vagyis olyan embernek számí- hoz, noha apja igyekezett a nehéz s kitört volna”, lemondott a főszolgabíró- tott, aki előtt a kormányzó ajtaja köny- anyagi értelemben igen kockázatosnak ságról. Ezután gazdálkodott kállósem- nyedén megnyílt. Horthy személyes fel- ítélt politikusi pályáról lebeszélni. Pesti jéni földbirtokán. Visszavonultan vé- kérésére vállalt szerepet Gömbös Gyula jogászévei alatt az Országos Kaszinó- szelte át a Tanácsköztársaság, majd a kabinetjében. Neve futólag a külügymi- ban élvezettel hallgatta az akkor meg- román megszállás időszakát, bár, mint niszteri poszt várományosaként is fel- határozó politikusok eszmefuttatásait. maga utalt rá később, „néhány letartóz- merült, végül azonban a tapasztalatai- Hivatali pályáját 1910 októberében gya- tatás” azért alkalmasint kijutott neki. nak és habitusának jóval megfelelőbb kornoki poszton kezdte Szabolcs vár- Még 1914 szeptemberében megnő- földmívelésügyi tárca élére nevezték ki megyében, majd fokozatosan emelke- sült, feleségül vette Kállay Ilona Helént, 1932. október elején. dett a ranglétrán, először Kisvárdán a nyíregyházi Erzsébet Közkórház igaz- Miniszterségének eredményei kö- tiszteletbeli szolgabíró, majd rövidesen gató főorvosának, Kállay Rudolfnak a zül kiemelhető a nemzetközi téren is Nagykálló főszolgabírója lett. leányát. Házasságukból három fiúgyer- elismerést nyerő erdőtörvény, továbbá mek (Kristóf, Miklós és András) szüle- az eleinte még elhúzódó vámháború- tett, akik közül a legidősebb, Kállay val fenyegető kereskedelmi tárgyalá- A SZABOLCSI FŐISPÁNSÁGIG Kristóf a második világháború idején sok Ausztriával, melyek végül mégis külügyminisztériumi állományba ke- meglepően gyorsan megállapodáshoz Tisza István még kisvárdai működése rült, majd a német megszállásig apja vezettek. 1934 őszén irányítása alatt alatt felszólította, hogy induljon el kép- mellett dolgozott magántitkárként a rendezték meg a jelentős érdeklődés- viselőjelöltként a nyírbátori választóke- miniszterelnökségen. sel kísért Budapesti Mezőgazdasági Ki- rületben, ahol végül alulmaradt egy 48- 1922-ben Klebelsberg Kuno bel- állítást. Kállay azonban tárcáját külö- as jelölttel szemben. Tisza ezután fo- ügyminiszter ajánlotta fel számára a nösen nehéz helyzetben vette át. Évek gadta, jelezve, hogy „adandó alkalom- szabolcsi főispáni tisztséget. A kor- óta tartott az agrárválság, a mezőgaz- mal” megint „gondol rá”. 1917-ben az mányzó 1922. március 4-én nevezte ki dasági termékek nem voltak eladha-

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 7 4&£∞ ∞∞§£™ formra, a Gömbös-kormányban azon- taforradalomnak minősített politikai Kállay földmívelésügyi miniszterként ban inkább kerékkötője volt a minisz- akció a miniszterelnökkel szemben a Belvárosi Polgári Körben, terelnök erre irányuló merészebb tö- végül eredménytelen maradt. Ezután 1933. december 14. rekvéseinek, és – jobbára a konzerva- Kállay 1935. január 9-én távozott a kor- tív földbirtokos politikusok nézeteit mányból, márciusban pedig elhagyta 4&£∞ ∞∞§£™ osztva – csupán mérsékelt, telepítése- a kormánypárt (Nemzeti Egység Párt- tók, ami súlyosan érintette a magyar ken és vagyonváltságon nyugvó, korlá- ja) sorait is. kivitelt. Az ország hagyományos ex- tozott reformok mellett szállt síkra. portpiacainak (Németország, Ausztria, Emögött politikai megfontolások áll- Olaszország) felvevőképessége végle- tak. Szűkebb, politikai értelemben TÁVOL ÉS MÉGIS KÖZEL tesen beszűkült. ugyanis Kállay Bethlen Istvánt képvi- A POLITIKÁHOZ Kállaynak és munkatársainak nagy selte a Gömbös-kormányban. 1934 szerepük volt a Németországgal 1933- decemberében, a jugoszláv király ellen Kállay Miklós az 1935-ös választáso- ban és 1934-ben kötött kereskedelmi elkövetett marseille-i merénylet után kon korábbi választókerületében (Ke- pótegyezmények előkészítésében, va- felszínre kerültek az ügy magyaror- mecse) független jelöltként indult és lamint a háttérben még abban is, hogy szági szálai (jankapusztai usztasa ki- mandátumot szerzett. 1936-ban titkos 1934 márciusában a római jegyzőköny- képzőtábor). A kormány nemzetközi tanácsosi címet kapott, majd a követ- vek (olasz–osztrák–magyar egyez- szinten elszigetelődött. kező évben visszalépett a kormány- mény) aláírásával Magyarország to- Bethlen kormányon belüli hívei – pártba. Korábbi minisztersége alatt vábbi jelentős mennyiségű agrárter- Imrédy Béla, Keresztes-Fischer Ferenc szerzett tapasztalatait és eredményeit mékének biztosíthatott piacot. Minisz- és Kállay –, kihasználva Gömbös szo- is figyelembe véve a kormányzó 1937. tersége végén nagy figyelmet szentelt rult helyzetét, a külpolitika kérdésé- július 31-én az Országos Öntözésügyi a szőlő- és borgazdálkodás törvényi ben felvetették a bizalom hiányát a mi- Hivatal elnökévé nevezte ki. Horthy szabályozásának, s maga is elismert nisztertanácsban (a megszokott gya- Miklós egyúttal örökös felsőházi tag- szőlősgazdának számított. korlat szerint ezen a fórumon külpoli- sággal is honorálta addigi tevékenysé- Kállay nem tagadta ugyan, hogy tikai vita elvétve zajlott). Az egyesek – gét. Ekkor le kellett mondania képvi- szükség van egy jelentősebb földre- így például Hóman Bálint – által palo- selői mandátumáról.

8 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN Kállay irányítása alatt az Öntözés- időre feltűnt a jelentősebb protokollá- §£™∞∞ ∞&£ 4 ügyi Hivatal dolgozta ki a Tiszalöki Víz- ris eseményeken. Teleki Pál mellett állt Kállay Miklós miniszterelnök lépcső és a csatlakozó Keleti-főcsatorna például a második bécsi döntés után a az egri pályaudvaron, 1942 öntözőrendszerének terveit. A megva- Keleti pályaudvaron tartott üdvözlő fo- lósítást az 1937. évi XX. törvénycikk gadás alkalmával, de meghívták a Joa- §£™∞∞ ∞&£ 4 írta elő, amely a magyar mezőgazda- chim von Ribbentrop német birodalmi a kivételesen nagy kockázatokat. Mi- sági export fejlesztését célozta. Szintén külügyminiszter nevezetes 1942. janu- niszterelnöki ténykedése során nagy kiemelkedő eredmény volt a Békés- ári látogatása alkalmával megrende- vonalakban Bethlen iránymutatásait szent andrásnál megépített duzzasztó- zett vadászatra is (ekkor már koránt- igyekezett követni, ahogyan korábban gát, amely lehetővé tette a nagyüzemi sem véletlenül). sok ízben, és vissza szeretett volna ka- rizstermesztés megindítását. Az öntö- Nem rekonstruálható egészen pon- nyarodni Teleki irányvonalához, akivel zésügy igen hatékonyan fellépő veze- tosan, hogy Kállay személye miként is felfogása nagyjából egyezett is. tőt nyert Kállay személyében, aki előtt került előtérbe. Ahogyan egy emlékíró az ajtók könnyen szélesre tárultak. Kál- fogalmazott: néhány befolyásos té- lay leginkább ezen a területen, az Al- nyező szóba hozta, majd „lassanként MINISZTERELNÖKSÉGÉNEK föld és a mezőgazdaság ügyeivel fog- meggyőződéssé vált, hogy nincs is más”. BELPOLITIKAI HÁTTERE lalkozva érezte magát otthon, éppúgy, Kormányfői felkérése ügyében állítólag mint a birtokán virágzó almafák közt, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisz- Egy barátja állítólag a következőt büszkén mutogatva őket nála vendé- ter lépett fel, de végül Horthy akarata mondta Kállaynak miniszterelnöki ki- geskedő politikustársainak: „Látod, ez volt a döntő, aki ebben a vonatkozás- nevezéséhez gratulálva: „Miklós, most az én munkám!” ban könnyen meggyőzhetőnek bizo- nyeregben vagy”, amire ironikusan Egy időre távolabb került tehát – nyult. Annál hosszabb ideig tartott annyit felelt csupán: „Igen, de nincs nem is szándékaitól függetlenül – a po- meggyőzni magát Kállayt, ugyanis alattam ló.” Ez az anekdotikus párbe- litika élvonalától, noha Teleki és Beth- 1942 márciusában nem érezte aktuá- széd, noha nem biztos, hogy akár csak len politikai holdudvarában maradva lisnak szerepvállalását, nyomasztónak szűk körben is elhangzott ebben a for- informális kapcsolatrendszerét meg- ítélve a tengelyhatalmak még meglévő mában, eléggé hűen tükrözi a minisz- szakítás nélkül fenntartotta, s időről fölényét, továbbá látva a kihívásokat és terelnök kényes helyzetét. Aki mellett

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 9 fakadt az államfő iránti lojalitásból, annak ellenére, hogy sokan úgyszól- ván semmiben sem azonosultak Kállay politikai elképzeléseivel. Ez a fajta lo- jális beállítottság bírta maradásra a Bárdossy-kormánynak azokat a mi- nisztereit is (pl. Reményi-Schneller La- jost vagy Hóman Bálintot), akik a vál- tozások miatt a lemondás gondolatá- val foglalkoztak 1942 márciusában. A Képviselőház 1942 és 1944 kö- zötti erőviszonyai az 1939-es választá- sok eredményein alapultak. Az, hogy a fennálló hatalmi rendszer belső sta- bilitását nem veszélyeztette már akkor a szélsőjobboldali előretörés, csak a Te- leki-kormány intézkedéseinek (válasz- tói kör szűkítése, pártbetiltások, letar- tóztatások, szavazatok aránytalan el- osztása, a mandátumelosztás rendsze- rének manipulálása) volt köszönhető. A végeredmény manipulálására – a vá- lasztások titkossága ellenére – a még 1938 májusában elfogadott választó- jogi törvény nyújtott számos lehetősé- get. A kormányzat intézkedései a szél- sőjobboldal nagyobb arányú előretöré- sét ugyan lefékezték, de a választás csak látszólagos, átmeneti diadalt je- lentett Teleki számára. A kormánypárt 180 mandátumnál is többet szerzett, szemben a nyilasok 29 parlamenti helyével, azonban a kor- mánypárti képviselőknek csak a ki- sebbsége számított Teleki hívének – akinek irányvonalához Kállay vissza kí- vánt térni. A nyilas képviselőkön felül a mandátumok további néhány száza- léka kisebb, lényegében szintén a szél- sőjobboldalhoz sorolható pártoknak jutott. A választók – szűkebb értelme- zéssel is – mintegy 25%-a adta voksát szélsőjobboldali jelöltekre vagy listára. A kisgazdapárt, amelynek tagjai öröm- mel fogadták Kállay kinevezését, mind- összesen 14 mandátumot tudott meg- szerezni. A szociáldemokraták súlyos vereséget szenvedtek, és csupán 5 kép- viselőjük volt jelen a Képviselőházban, ahogyan a Rassay Károly vezette Pol- 4&£∞ ∞∞§£™ volt, az ő személyében pedig a kor- gári Szabadság Pártnak is. A háború- Kállay Miklós miniszterelnök mányzó „tökéletesen megbízott”. ból való mielőbbi kilépést, a német vadászaton A korszakban a kormányok stabili- szövetség felszámolását viszont job- tása nagyban függött az államfő szán- bára csak e kisebb létszámú erők kép- 4&£∞ ∞∞§£™ dékaitól és jóindulatától, s ha valaki viselői támogatták következetesen. azonban Horthy Miklós kormányzó a mellett Horthy hajlandó volt lándzsát A legnagyobb egységes ellenzéki tekintélyével síkra szállt, annak a po- törni, vagy épp ellenkezőleg, az adott erőt ugyan jó ideig a nyilasok jelentet- zícióját nehéz, sőt csaknem lehetetlen politikusban megrendült a bizalma, az ték, de Szálasi pártja megosztottá vált, volt pusztán parlamenti eszközökkel országgyűlési erőviszonyok ehhez a bi- az ellentétek pedig már 1941-ben ha- megingatni. Ahogyan Kállay maga is zalmi viszonyhoz képest – ha nem is sadáshoz vezettek, így végül Kállay mi- hangsúlyozta emlékirataiban: az, hogy éppen elhanyagolhatóak, de – jobbára niszterelnöksége idejére átrendeződés a „kormánypárt ne fogadja el Horthy másodlagosak maradtak. A kormány zajlott le. A Magyar Nemzet egyik ko- jelöltjét”, egyszerűen „elképzelhetetlen” feje iránt tanúsított lojalitás egyenesen rabeli cikke ezt így kommentálta: a

10 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN „szélsőjobboldalon a domináló párt sze- repét” az Imrédy-csoport „számbelileg” is átvette, és így a Baky László nevéhez köthető Magyar Nemzetiszocialista Párttal (Magyar Megújulás Nemzeti- szocialista Pártszövetség név alatt al- kotva blokkot) együttesen képzett je- lentősebb parlamenti erőt, amely körül a nyilas képviselők „mint mellék- bolygók” helyezkedtek el.

KÁLLAY KONTRA IMRÉDY

A nyilasokat Kállay nem tartotta iga- zán veszélyesnek, annál inkább Im- rédyt, akinek pártja csak 1940 októbe- rében vált önálló erővé a magyar köz- életben. A Magyar Megújulás Pártjá- nak belpolitikai súlya nem is annyira szervezettségében, mint inkább – pár- tokon és intézményeken is átnyúló – társadalmi kapcsolataiban rejlett. Im- rédy jó összeköttetésekkel rendelke- zett az államapparátusban, pártjának a kulturális élet és a közvélemény-for- málás fontos területein volt jelentős a befolyása. Különösen kiváló kapcsola- tokkal rendelkezett a tisztikarban. A Magyar Megújulás Pártja a prog- ramjában deklarálta, hogy a „zsidókér- dés megoldásában” az európai „össz- megoldásba” kell bekapcsolódni. Kállay viszont – különösen 1942 őszétől – a kirajzolódó német „végső megoldás” el- lenében kívánt politizálni. A német fel- szólítások azonban az úgynevezett zsi- dókérdés átfogóbb rendezésére – értve ezalatt a deportálásokat is – ekkorra megszaporodtak. A miniszterelnök pozíciója 1942 késő őszén az egyre erősödő belső és külső nyomás dacára szilárd maradt, de célkitűzéseinek megvalósítását, főleg a politikai hangulat Kállay szá- mára előnyös átalakítását ellenfelei – főképp tehát Imrédy és szövetségesei – eredményesen lassították. Minden kap- csolatukat és a parlamenti vitákat is fel- használták arra, hogy Kállayt gátolják törekvései megvalósításában. Eleinte tikai okokból jelentős engedményeket §£™∞∞ ∞&£ 4 leginkább a sajtópolitikát támadták és tett. Kerülni igyekezett ugyanis a nyíl- Kállay Miklós a Magyar Élet Pártja a zsidókérdés megoldatlanságát osto- tabb konfrontációt, amely nagyobb saj- nagygyűlésén rozták. Különösen aggasztotta az Im- tóhírverést és nem kívánt külpolitikai rédy-párti képviselőket, hogy a katonai visszhangot eredményezhetett. Mind- §£™∞∞ ∞&£ 4 részvétel a háborúban csökkenhet, to- ezzel azonban politikáját felemássá is Kállaynak az úgynevezett „zsidókér- vábbá az is, hogy a honvédelmi tárca tette. Kállaynak szembe kellett néznie désben” folytatott politikáját – Berlin élén a számukra elfogadhatatlan Nagy- azzal, hogy „lanyha” zsidópolitikájának igényeivel szemben – igyekeztek azzal baczoni Nagy Vilmos áll, aki Kállayt tá- folyamatos kipellengérezése aláaknáz- „magyarázni” nácibarát ellenzékének mogatja s igyekszik javítani a munka- hatja a helyzetét. A hadsereg politizáló soraiban, hogy jó üzleti „érzéke” volt, szolgálatos zsidók helyzetén. – s igen nagy számban németbarát – s így – állítólag – „zsidó vonalakkal” tar- Kállay a külső német nyomásnak tisztikara előtt amúgy is igen csekély tott kapcsolatot. Ez a nézet a szélső- ugyan ellenállt, de belpolitikai és tak- tekintélye volt. jobboldal által 1943 tavaszán indított

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 11 második, igen heves politikai kampány rét német követelésekkel szemben kérdése „társadalmi” probléma, majd nyomán vált hangsúlyossá. A szélső- 1942 őszétől a zsidóság számára vé- kijelentette, hogy mégis „faji” kérdésről jobboldali ellenzék támadásainak elő- dettséget biztosító politikát folytatott, van szó. Egyúttal szociális reformokat terébe a honvédelmi miniszter, Nagy a már meghozott antiszemita törvé- sürgetett, hogy ne következzék be még Vilmos került, akivel szemben hasonló nyek végrehajtása és a zsidókat sújtó egyszer az, ami 1918-ban. Attól tartott, érvek jelentek meg az újságok hasáb- különböző egyéb intézkedések azon- ha későbbi, a frontok alakulása révén jain egy konkrét korábbi üzleti kapcso- ban lényegében tovább folytak, a faj- baloldali politikai fordulat áll elő, az ál- lata miatt (a zsidó származású Hart- védő szociálpolitika jegyében. Itt első- lamhatalmi funkciók meggyengülnek, mann család cégével). Kállay végül en- sorban az 1942. évi XV. törvénycikk, az és így képtelenség lesz elkerülni egy gedett a politikai nyomásnak, minisz- ún. „negyedik zsidótörvény” rendelke- újabb Trianont. Abban hitt, hogy kizá- terét – amolyan vezéráldozatként – zéseire kell utalni. Kállay 1943 novem- rólag az adott politikai elit vezetheti át menesztette, az országgyűlés üléseit berében egymillió holdnyi ún. „zsidó a jövőbe az országot. A tömegekkel viszont az államfő segítségével őszig föld” kisajátításáról számolt be, amivel szemben Kállay rendkívül bizalmatlan elnapoltatta, így a Képviselőházat ugyan igencsak túlzott, mégis – a kö- volt, a parasztságot pedig nem tekin- mint fórumot ezektől a támadásoktól rülbelül 75 ezer hold átadását érintő tette politikailag érettnek. Úgy látta, po- egyelőre megóvta. intézkedések nyomán – a földek osz- litikája szemben áll a magyar társadal- Az imrédysta agrárprogram lényegi togatása több helyen zajlott botrányos mat ekkor jelentős mértékben átható elemét képezte a zsidó kézben lévő körülmények között. A zsidó földbir- szélsőjobboldali vagy épp kifejezetten birtokok kisajátítása, addig is, amíg az tokok elkobzásával nyert területekből náci ihletésű nézetekkel. Kállay tehát a említett európai „összmegoldásra” sor korántsem csak szociális szempontok tömegeket túl jobboldalinak és német- nem kerül. Napirenden tartották a alapján lehetett nagyobb szeleteket ki- barátnak vélte, a katonai vezetőkről zsidó birtokoknak a földbirtok-politika hasítani. Mindennek súlyos erkölcsi és nem is beszélve. Szemléletét jól tükröz- céljaira való átvételét. Kállay a politikai politikai következményeire Bajcsy-Zsi- ték 1943 nyarán a kormánypárt (Ma- viták nyomán, amelyek a zsidóságot linszky Endre nyomatékosan felhívta gyar Élet Pártja) klubnapjain mondott sújtó, diszkriminatív törvénykezés to- a belügyminiszter figyelmét. beszédei, amelyek a Mussolini bukása vábbvitele körül zajlottak, ezen a téren A miniszterelnök tehát igyekezett körüli napokban hangzottak el. Miköz- is jelentős engedményeket tett. A konk- gazdasági síkra terelni zsidópolitikáját, ben a kisgazdákkal és baloldali ellenzé- miközben retorikai fordulatokkal pró- kének tagjaival gyakorta egyeztetett, 4&£∞ ∞∞§£™ bálta helyettesíteni a németek által kö- sőt politikai helyzetüket is erősítette, Kállay Miklós miniszterelnök vetelt radikális intézkedéseket. Beszé- pártja előtt mindezt tudatosan leplezni feleségével és fiával, Kristóffal deiben ellentmondásokba keveredett: igyekezett. A kormánypárt képviselői- 4&£∞ ∞∞§£™ egyrészt azt állította, hogy a zsidóság nek többsége ugyanis Imrédyvel rokon- 4&£∞ ∞∞§£™ Kállay Miklósné rádiószózatot mond 4a &£∞hadiárvákért.∞∞§£™ Mellette fia, Kristóf dapesten járt. A Magyar Megújulás Pártjának vezetői a vele folytatott meg- beszéléseik során meggyőződtek arról, hogy a németek örömmel fogadnák a kormányváltozást Magyarországon. Így került sor röviddel utóbb újabb, heves politikai támadásukra Kállay ellen. Jaross Andor a képviselőházban kifejtette, hogy a miniszterelnök jobb- oldali programja „elszürkülőben van” és balra „kezd tolódni az ország sze- kere”. Javasolta egy kifogásolt minisz- terelnöki beszéd megvitatásának napi- rendre tűzését is, valamint a bizalmi kérdés felvetését. Indítványát a képvi- selőház csekély – mindössze 11 főnyi – többséggel utasította el. Nem túlzás azt állítani, hogy Kállay a parlament szüneteltetésével (1942. december 21.–1943. április 12.), majd utóbb hosszabb elnapoltatásával (1943. szenvezett, ám ennek dacára zömük lo- ban távolodott el”, de ellenfeleit ezzel május 4.–október 21.) tudta csak szi- jális maradt, sőt a miniszterelnök be- egyáltalán nem győzte meg. Imrédy lárdan a kezében tartani a gyeplőt. nyomásai szerint támogatottsága 1943 hívei és a nyilasok egyszerre látták el- Horthy ragaszkodásán és feltétlen tá- végére némiképp erősödött is. érkezettnek az időt 1942 novemberé- mogatásán ugyanakkor rendre megtör- nek végén, hogy a parlamentben táma- tek a személye ellen intézett, egyre he- dást intézzenek a kormány ellen, kifo- vesebb jobboldali támadások. Segítsé- A SZÉLSŐJOBBOLDALI gásolva néhány baloldali szellemiségű gére volt viszont – bár tömegerőt nem ELLENZÉK TÁMADÁSA sajtóorgánum zavartalan megjelenését. képviselt – Bethlen István befolyásos A vita kezdetén a miniszterelnök a és tehetős személyekből álló köre, Kállay a számára kedvezőtlennek mu- véleménynyilvánítás diktatórikus kor- amelynek tagjai 1943 februárjában asz- tatkozó hangulatot a sajtó szigorúbb látozásának felvetésével igyekezett le- taltársaságukra támaszkodva létrehoz- irányításával kívánta befolyásolni. 1942. szerelni ellenfeleit. Két hónappal koráb- ták a Magyar Nemzeti Társaskört. szeptember 22-én a miniszterelnök a ban Imrédy párttársa, Rajniss Ferenc a Veesenmayer két ízben is tájékozó- külügyminisztérium tanácstermébe következőket írta a sajtóirányításért fe- dott Budapesten, s meglehetősen bi- hívta a magyar sajtó képviselőit. Intel- lelős Ullein-Reviczkynek: „A cenzúra zakodó volt abban a tekintetben, hogy meiből világosan kitűnt, hogy nem szerint nem igaz az, hogy világfronton katonai beavatkozás nélkül is elérhető érezte maga mögött a közvélemény tá- védjük legdrágább kincsünket: a ma- a német szempontból kedvező belpo- mogatását. A háború után sokan kér- gyar hazát. Ezt jelenti a mellékelt cen- litikai fordulat. A német megbízott ték rajta számon, hogy a szélsőséges zúrapéldány, és ebből minden józan Bethlent erőtlennek látta, Kállay ellen- megnyilatkozásokat „nem fékezte” és a ember csak egy óvatos, félkezes, határo- feleit viszont dinamikusnak. Horthy közvélemény „megmérgezett atmoszfé- zatlan, s az angol és az amerikai győze- pozíciójának fenntartását, a politikai ráját” nem készítette elő a változá- lemre spekuláló állásfoglalást olvashat rendszer stabilitásának megőrzését sokra. Tény azonban, hogy a miniszter- ki.” Kállay ezután durván nekitámadt ugyanakkor – legalábbis a felszínen – elnök – Ullein-Reviczky Antal sajtófő- Rajnissnak a parlamentben, de még a német érdekekkel felettébb egyező- nök útján – 1942 őszétől titkos erőfe- aznap este – politikája magyarázása cél- nek találta. Az angolbarátok köre gyen- szítéseinek megfelelően igyekezett jából – diszkrét beszélgetést folytatott gének tűnhetett, helyzetüket, illetőleg alakítani a sajtó irányítását. Főleg a az Imrédy-párti képviselővel. Kállay tar- a kormányfő pozícióit azonban kizáró- szélsőjobboldalnak a közvéleményre tott attól, hogy a kormánypárt Imrédy- lag a belpolitikai folyamatokat kiak- gyakorolt befolyását kívánta csökken- hez húzó tagjai elpártolnak tőle, ezért názva, közvetett eszközökkel végül teni a sajtó irányításán keresztül. minden eszközt bevetett, hogy leg- nem lehetett megingatni, így csak a A miniszterelnöknek törvényes le- alább korlátozott önmérsékletre bírja német katonai fellépés, az ország meg- hetősége volt a lapokban közölt infor- imrédysta ellenzékének egyes tagjait. szállása eredményezett változást. mációk mennyiségét és tálalását befo- Imrédy hívei előtt nem maradt titok lyásolni. Igyekezett ugyan bizonygatni: Kállay berlini kegyvesztettsége. Ed- A SZERZŐ A VERITAS TÖRTÉNET - kormánya figyel arra, hogy „sokszoro- mund Veesenmayer, a náci Németor- KUTATÓ INTÉZET TUDOMÁNYOS san több szabadsága” legyen annak a szág hírhedt külpolitikai ágense 1943 FŐMUNKATÁRSA (PHD) sajtónak, amely tőle „jobboldali irány- áprilisában helyzetfelmérés céljából Bu-

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 13

KEREPESZKI RÓBERT 74&£∞ ∞∞§£™ SZÓ SINCS HINTAPOLITIKÁRÓL! Elveszett illúziók KÁLLAY MIKLÓS KÜLPOLITIKÁJÁNAK HÁTTERE ÉS REALITÁSA 74&£∞ ∞∞§£™

Kállay külpolitikai útkeresését, tevékenységét szokás a köznyelv- ben és az iskolai tankönyvekben még manapság is a „hintapo- litika” vagy „Kállay-kettős” kifejezéssel illetni. Hangsúlyozzuk, hogy ezek nem új keletű jelzők, már a korszakban is előfordultak, mivel a kortársak közül is többen érzékelték, hogy a miniszterelnök szakított a korábbi irányvonallal. Azonban ezek nem fedik pontosan Kállay kül- politikáját, sőt félrevezetőek. Ugyanis a miniszterelnök tevékenységét valójában nem az ide-oda ingázás vagy „hintázás” jellemezte, hanem a német szövetségből történő lassú kihátrálás vágya, ezzel együtt a nyugati szövetségesekkel való megegyezés és a függetlenség, illetve a semleges státusz helyreállításának reménye.

Ez a politika azonban a háború alakulása során több okból is lehetetlen vállalkozás volt. Magyarországot hatalmas szom- szédja több szállal is erősen magához láncolta. Az egyik leginkább el- téphetetlennek látszó szál az volt, hogy 1942-re a magyar gazdaság már kizárólag a némettől függött, amit az 1930-as években megkötött ún. klíring kereskedelmi egyezmények alapoztak meg. Az ország föld- rajzi elhelyezkedése pedig egyáltalán nem kedvezett az előrelátó és józan megfontolásoknak. e katasztrófába viszed az orszá- gyan jellemezhetjük a németekkel való vatkozással – lemondatta Bárdossy got. Rólad mindenki tudja, hogy kapcsolat alakulását, amely végül Ma- Lászlót, és helyére a miniszterelnöki „Tnémetellenes vagy, és angolbarát gyarország megszállásához vezetett? székbe Kállay Miklóst szemelte ki. vagy és nem vagy antiszemita. Futsz Kállayról köztudott volt, hogy mély majd az angolok után, de soha nem ellenérzéssel viseltetik a nemzetiszo- nyered meg őket, ahogy Bethlen sem KÁLLAY KINEVEZÉSE cializmussal szemben, és a külpolitiká- tudta, sem senki más. Ők le vannak kö- ban a korábbi kormányfők, Bethlen Ist- telezve ellenségeinknek, az oroszoknak 1942 elejére, alig háromnegyed évnyi ván és Teleki Pál álláspontjával azono- és a kisantantnak, és soha nem fogják kormányzás után Horthy Miklós bi- sulva angolbarát gondolkodást képvi- cserbenhagyni őket. Te viszont elveszí- zalma több okból is megingott a Teleki sel, így a legmegfelelőbb embernek ted a németek barátságát, és Magyar- Pál öngyilkosságát követően kineve- tűnt a kormányzó számára. A „jelölt” ország magára marad. Azon a tényen, zett miniszterelnökében, Bárdossy azonban vonakodott elfogadni a kine- hogy ha a németeket megverik, minket Lászlóban. Az államfő csalódását egy- vezést és az ezzel járó felelősséget, is a vesztesek közé sorolnak, te úgysem részt az okozta, hogy az ország 1941 mivel pontosan felmérte, hogy szemé- tudsz változtatni. Ez eldőlt már az első decemberében hadiállapotba került lye milyen kül- és belpolitikai kockáza- világháborúban, és eldőlt Trianonban Nagy-Britanniával és az Amerikai Egye- tokat jelentene az ország számára. is.” Kállay Miklós visszaemlékezése sze- sült Államokkal, másrészt az, hogy – Kállay több alkalommal hangot is rint ezeket a kemény mondatokat mi- ebből adódóan – még szorosabbá vált adott aggályainak, amire a Miniszterel- niszterelnöki elődje, a lemondatása a kapcsolat a náci Németországgal, rá- nökség és a Külügyminisztérium sajtó- miatt csalódott és frusztrált Bárdossy adásul Bárdossy nem is rejtette véka főnökeként őt jól ismerő Ullein-Re- László vágta a fejéhez 1942 márciusá- alá a németek iránti szimpátiáját. Az viczky Antal a következőképpen emlé- ban. A volt kormányfő szavai szinte angolszász államokkal jó viszonyt kezett vissza: Kállay „azt kezdte magya- jóslatszerűek és nem is állnak messze ápolni kívánó Horthy szemében a kor- rázni nekem, hogy véleménye szerint az a majdan bekövetkező valóságtól. Eny- mányfő másik hibája az volt, hogy nem ő ideje még nem érkezett el, hiszen ő nyire egyértelműen előre látható volt támogatta fia, Horthy István kormány- csakis a Teleki Pál-féle politikai irányvo- az események alakulása? Volt-e reali- zóhelyettesi kinevezését. Mindezek nal folytatására volna hajlandó. Márpe- tása Kállay külpolitikai elképzelései- miatt 1942. március elején az államfő dig ha Teleki akkor, amikor még nem nek? Egyáltalán milyen célkitűzéssel – a korszak „szokásainak” megfelelően álltunk hadban senkivel, az öngyilkos- vállalta el a miniszterelnökséget, és ho- „megrendült egészségi állapotára” hi- ságon kívül nem talált más megoldást,

16 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 4&£∞ ∞∞§£™ KÁLLAY annak a szempontnak figyelembevéte- Kállay hazaérkezése Hitlertől, 1942. ELSŐ DILEMMÁJA lével, hogy eljárásunkból a Szovjet hasz- A képen balról jobbra: Dietrich von Jagow, not ne húzhasson.” Kállay Miklós, Bartha Károly, Radocsay Ennek a célnak az elérését tovább László, Reményi-Schellner Lajos Bár Kállay a németektŒl való függés nehezítette az, amire Kállay is utalt, lazításában és a Nyugathoz közele- hogy Magyarország nyugaton a náci 4&£∞ ∞∞§£™ désben számíthatott a baloldali és a Németországgal volt határos, északon konzervatív ellenzékre is, saját kor- a német bábállam Szlovákiával, észak- hogy hű maradjon az elveihez, ugyan mánypártjában, a Magyar Élet Párt- keleten a Szovjetunióval, amellyel ha- hogy lehetne sikerre vinni politikáját jában (MÉP) azonban egyáltalán nem diállapotban állt, keleten Romániával, Bárdossy négy hadüzenetével a háta bízhatott meg. A MÉP sem volt egy- amely bármire kész volt az 1940-es má- mögött? Ahhoz, hogy egy magyar mi- séges, több képviselŒje nyíltan szim- sodik bécsi döntéssel Magyarország- niszterelnök újra magyar és ne német patizált a németekkel és a nyilasok- hoz csatolt Észak-Erdély visszaszerzése politikát folytathasson, előbb minden kal. Hasonlóan kényes helyzettel kel- érdekében, délen pedig a szélsőjobbol- rossz okának, Németországnak kell je- lett szembenéznie a minisztertanács dali usztasák által vezetett Horvátor- lentősen meggyengülnie. Márpedig Né- tagjainak esetében is. A németek szággal, amely szintén Hitler döntésé- metország még nagyon erős; egyelőre gyanakvásának csökkentése érdeké- nek köszönhette a létét. Ugyanakkor nincs hát mit tenni.” ben nem változtatott elŒdje kormá- az 1942. eleji hadi helyzet sem kedve- Hasonlóan borúlátó képet festett nyának összetételén, és elsŒ minisz- zett a németektől való függés lazításá- Kállay – memoárja szerint – a kormány- terelnöki nyilatkozataiban úgy fogal- nak és a semleges állapot visszaszerzé- zóval való első egyeztetések során is: mazott, hogy nem lesz változás a sének, ugyanis ekkor a tengelyhatal- „A kormányzó úrnak tudnia kell, hogy magyar külpolitika irányvonalában, mak minden fronton előrenyomultak elkerülhetetlenül szembekerülnék a né- sŒt még a nácik által elfogadott Bár- és megállíthatatlannak tűntek: az 1941. metekkel, hiszen mélyen elítélem a nem- dossy felé is tett gesztust. Ám ez decemberi megtorpanás után keleten zetiszocializmus eszméit és hatalmi po- groteszk helyzetet eredményezett, újra a németeké volt a kezdeményezés litikáját. Éppen ezért számítson a néme- melyet jól szemléltet a Kállay-kor- a szovjetek ellen, Rommel sikeres had- tek ellenséges fellépésére is, ha engem a mányról készült elsŒ csoportkép is, járatot folytatott Észak-Afrikában, a kormány élére állít. De ha ő e fenyegető ahol a miniszterelnök jobbján a nyilas csendes-óceáni hadszíntéren pedig körülmények ellenére mégis engem mozgalom terjedését minden ható- Japán terjeszkedett. akar miniszterelnöknek, engem óvatos- sági eszközzel akadályozni igyekvŒ, Ebben a helyzetben Kállay nem vá- ságra késztetnek a ránk váró nehézsé- németellenes Keresztes-Fischer Fe- laszthatta a nyílt szembefordulást a gek. Vállalhatom-e ezt a feladatot, kér- renc belügyminiszter, mellette vi- náci Németországgal. Ám nemcsak a deztem Horthytól és önmagamtól, szont a nácikat messzemenŒen infor- nemzetközi, hanem a belpolitikai kö- amikor alig látom esélyét, hogy kijavít- máló Reményi-Schneller Lajos pénz- rülmények is óvatos megközelítésre hassuk a hitleri Németországgal való ügyminiszter foglalt helyet. Ebben a késztették a miniszterelnököt. Noha kapcsolatunkban elkövetett korábbi hi- bonyolult és ingatag helyzetben kel- Kállay úgy vélte, hogy a szélsőjobbol- bákat. Megmaradhatok-e s boldogul- lett (volna) Kállaynak a stabil kor- dali ellenzék jóval kisebb támogatott- hatok-e egyáltalán, ha csak vergődöm mányzást, a HitlertŒl függés lazítá- sággal bír az országban, mint amekko- a múlt végzetes politikájának hálójá- sát és az angolszász szövetségesek- rát a „hangos propagandájuk” sugallt, ban? […] Németország a markában kel való megegyezést elérnie, ami tisztában volt azzal, hogy jelenlétük tart bennünket, körbe vagyunk zárva, gyakorlatilag megoldhatatlan egyen- mekkora kockázatot és kárt jelent az kiszolgáltatva neki meg a csatlósainak, letet jelentett. ország bel- és külpolitikai helyzetére hozzájuk vagyunk láncolva gazdasági- nézve is. Ahogy ezt a visszaemlékezé- lag is. Kétezer kilométerre határainktól sében megfogalmazta: „Semmi esetre pusztul a hadseregünk, és gyöngesége benső összefüggésben volt a megválto- sem volt tehát jelentős a szélsőjobb be- folytán bizonyosan elpusztul, még ha a zott általános politikai és katonai hely- folyás, de provokáló volt és veszélyes. németek győznek is, pedig akkor lenne zettel. […] Miniszterelnöki politikája Provokálta a német beavatkozást, a igazán szükségünk rá. […] Ilyen pre- arra irányult, hogy Magyarország sorsa német törekvések ötödik hadoszlopát misszákkal és az én elveimmel hogyan felett a szabad rendelkezés lehetőségét képezte, és ami a legkellemetlenebb vezessem ezt az országot? Ússzam az visszaszerezze, és, ha mód van rá, vissza- volt, kifelé azt a látszatot keltette, árral, vagy éppen az ár ellen? Mind- térhessen nem hadviselő állapotába. mintha Magyarországon sok ember kettő katasztrófához vezet.” […] Kállay miniszterelnök számba vette volna náciszimpatizáns.” Horthy azonban a végletekig ra- a közhangulatot, és kifelé hangsúlyozta, A szélsőjobboldal látszólag erős, va- gaszkodott Kállay személyéhez, ugyan - hogy változatlanul az eddigi vonalon ha- lójában képlékeny helyzetének oka a is az ő megfontolt, tapintatos szemé- ladunk tovább. Köztem és közte azon- belső megosztottság volt. Soha nem lyiségében látta a kiút lehetőségét Ma- ban hallgatólagos egyetértés állt fenn tudtak egységet alkotni, minden ilyen gyarország többszörösen összetett, abban a tekintetben, hogy Kállaynak – irányú törekvésük zátonyra futott – szorongatott külpolitikai helyzetéből. anélkül, hogy engem minden egyes rész- főleg a személyes ambíciók miatt. Gya- A kormányzó visszaemlékezésében a letről tájékoztatnia kellene – szabad kori jelenségnek számított a külön- következőképpen foglalta össze az új keze legyen az angolszász hatalmak felé, böző frakciók (különösen Szálasi Fe- miniszterelnökkel szembeni elvárásait: baráti kapcsolatok előkészítésére; termé- renc és Imrédy Béla pártjai) közötti „A Kállay miniszterelnökké kinevezésével szetesen a Hitler Németországával fenn- torzsalkodás, sőt a sajtójukban nem- bekövetkezett változás mélyreható álló viszonyunk látszatra fenntartása és csak a kormányt és a baloldali ellenzé-

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 17 gyar politikát fogunk folytatni – írja a AZ ELSŐ MINISZTERELNÖKI visszaemlékezésében –, a lehető legerő- MEGNYILATKOZÁSOKBÓL sebb szellemi és erkölcsi ellenállást fejtve ki; gazdaságilag is csak annyi en- gedményt teszünk, amennyi elkerülhe- „Mély meggyŒzŒdésen és meg nem változtatható akaraton kívül az a körülmény is, tetlenül szükséges. Mindemellett vi- hogy kormányomban a volt kormány tagjai foglalnak helyet, és hogy Bárdossy Lász- gyázni fogunk, nehogy kiprovokáljuk lót várom vissza a külügyminiszteri székbe, biztosítéka és záloga annak, ami ter- Magyarország német megszállását, mészetes, hogy nem lesz változás Magyarország külpolitikájában, hanem töretlenül mert az – ha ellenállunk, ha nem – a állunk azon a vonalon, amelyen nem becsületes ember az, aki meginog. Helyünk végünket jelentené, s elpusztulna és nem lehet másutt, mint ahová az elmúlt világháború utáni politikánk állított Né- odaveszne minden, amit építettünk és metország és Olaszország mellett, azon a vonalon, amelyen soha ingás, bizonyta- megőriztünk hosszú történelmünk lanság a magvar életben sem volt.” (Bemutatkozás a kormánypárt képviselŒi elŒtt, során: alkotmányunk, polgári jogren- 1942. március 13.) x dünk, függetlenségünk, szellemi, „Az elsŒ, amit le kell szögeznem, hogy háborús kabinet vagyunk. […] Nemzetünk a anyagi javaink. […] Már maga a kine- kereszténység védŒpajzsaként történelmi hivatásának megfelelŒen küzd a bolse- vezésem is kihívás volt a németeknek, vizmus ázsiai veszélye ellen. A magyar orientáció hıséget is jelent. Hıséget és ki- illetve a magyar nácik és antiszemiták tartást nagy szövetségeseink és barátaink, a tengelyhatalmak oldalán, amikor Œk számára, ezért nekem óvatosan kellett és velük együtt mi is, egy igazságosabb világrendért, egy új Európáért szállunk küz- megindulnom, lassanként lépegetve a delembe. […] A mi helyünk Németország és Olaszország mellett van, éppúgy ma a cél felé, taktikázni, az időt húzni, meg- háborúban, mint holnap a béketárgyalások, a döntések asztalánál.” (Bemutatkozás várni, míg a hadi, a kül- és belpolitikai a képviselŒházban, 1942. március 19.) helyzet meg nem érik a nyílt ellenál- lásra. Eközben át kellett hangolnom a magyar közvéleményt is, hogy támo- gassa az igazi magyar politikát, s éb- ket, hanem egymást is támadták, oly- szerek jelentik a választási lehetősége- redjen rá a valóságra, arra, hogy a né- kor útszéli hangnemben gyalázták ket. „Két nagy szemlélet csapott akkor metek elveszíthetik a háborút.” A kor- (csak egy példa a szélsőjobboldaliak össze az elsőbbségért – írja a visszaem- mányzó számára pedig a következő egymást becsmérlő kijelentéseire Gera lékezésében –, a magyar szemlélet a metaforával érzékeltette a helyzetet: József Szálasi-párti újságíró megjegy- régi kulturális hagyomány alapján a „Sajnos a szakadék szélére jutottunk, zése, aki egyik cikkében gúnyosan „köl- Nyugathoz, a liberalizmushoz és álta- egy hajszálnyira a lezuhanástól. A ro- niszagú nemzetiszocializmusnak” ne- lában a Nyugat eszmevilágához kí- hanó vonatból kiugrani nem lehet, vezte Imrédyék mozgalmát). Ennek el- vánta kötni az országot, míg a vele mert az nyaktörő vállalkozás. Először lenére bármikor készek voltak a nácik szemben álló másik, újabb keletű szem- lassítani kell a rohanást, majd kitérő- kiszolgálására, ahogy ezt 1944 márci- lélet új világra vágyott, amelyet Német- vágányt keresni. Programomat követ- usa után meg is tették. országtól remélt megkapni.” kezetesen és mértéktartóan igyekszem Éppen ezért már első miniszterel- megvalósítani, soha el nem térve a ki- nöki nyilatkozataiban hangsúlyozta, tűzött céltól.” KÁLLAY KÜLPOLITIKAI hogy Magyarország a bolsevizmussal Ezekben a mondatokban megbújik GONDOLKODÁSA ÉS KEZDETI szemben folytat háborút, többször Kállay külpolitikai koncepciójának TEVÉKENYSÉGE használta a magyar külpolitikai gon- egyik illúziója, nevezetesen az, hogy el- dolkodást hosszú ideje meghatározó sődleges célja a magyar politikai gon- Ahogy kortársai közül többen, Kállay „kereszténység védőbástyája” frázist is dolkodásra jellemző „nemzethalál” is úgy vélte, hogy a második világhá- – függetlenül attól, hogy a náci Német- vízió elkerülésére a Horthy-rendszer ború egy nagy világnézeti összecsapás, országnak épp annyira nem volt köze háború utáni túlélésének biztosítása amelyben Magyarországnak meg kell a kereszténységhez, mint a kommu- volt. Ám valójában erre még a néme- találnia azt a helyet, amely a túlélését nista Szovjetuniónak. Ugyanakkor tu- tek győzelme esetén is rendkívül cse- jelentheti. Viszont másokkal ellentét- datosan kerülte azt, hogy akár csak kély esély látszott, a vereség pedig ben – akik úgy gondolták, hogy a föld- megemlítse az angolszász hatalmakat, egyértelműen a rendszer bukását je- rajzi elhelyezkedésből adódóan Ma- nemhogy bármilyen ellenséges meg- lentette, ahogy már az első világhá- gyarországnak a nácizmus és a kom- nyilvánulást tegyen feléjük. ború vesztes országai esetében is ta- munizmus közül kell választania – a Kállay végig tisztában volt külpoli- pasztalható volt. Ugyanakkor Kállay miniszterelnök úgy vélte, a diktatúrák tikája kockázataival. „A németekkel külpolitikája magában rejtett egy és a szabadabb felfogású politikai rend- szemben óvatos, de következetesen ma- másik illúziót is, amelyet egyébként Horthy Miklós is táplált. Mindketten bíztak ugyanis abban, hogy „kiegyezé- Vigyázni fogunk, nehogy kiprovokáljuk Magyarország német ses” békével ér véget a második világ- háború. Azonban a Churchill brit mi- megszállását, mert az – ha ellenállunk, ha nem – a végünket niszterelnök és Roosevelt amerikai elnök által 1941 augusztusában aláírt jelentené, s elpusztulna és odaveszne minden, amit építettünk Atlanti Charta is tartalmazott utalást arra vonatkozóan, hogy a szövetsége- és megőriztünk hosszú történelmünk során. sek „a náci zsarnokság teljes megsem-

18 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN misítéséig” folytatják a háborút. Ezt a A rohanó vonatból kiugrani nem lehet, későbbiekben több alkalommal meg- erősítették, így 1943 januárjában a ca- mert az nyaktörő vállalkozás. Először lassítani kell sablancai konferencián, ahol deklarál- ták a feltétel nélküli kapituláció elvét, a rohanást, majd kitérővágányt keresni. amely ugyan elsősorban Németor- szágra vonatkozott, de ezzel már nyil- vánvalóvá kellett volna válnia Kállay és jogi korlátozásokat helyezett kilátásba látó és józan megfontolásoknak. Ma- Horthy számára, hogy nem lesz „ki- a zsidósággal szemben. Sőt már az ezt gyarországot hatalmas szomszédja egyezéses” béke a szemben álló felek megelőző napon rendeletet adott ki több szállal is erősen magához lán- között. Ezt egyébként Kállaynak legké- „a zsidók tulajdonában levő mező- és colta. Az egyik leginkább eltéphetet- sőbb 1943 áprilisában, a Mussolinival erdőgazdasági ingatlanok forgalmá- lennek látszó szál az volt, hogy 1942- való találkozása során be kellett látnia. nak korlátozásáról és zárlat alá helye- re a magyar gazdaság már kizárólag a A Duce ugyanis a casablancai deklará- zéséről”. Az év folyamán pedig több, a némettől függött, amit az 1930-as cióra utalva kijelentette: „Különbékére zsidóságot diszkriminatívan érintő to- években megkötött ún. klíring keres- gondolni sem lehet. Először is, a becsü- vábbi intézkedés (a zsidónak tekin- kedelmi egyezmények alapoztak meg. let nem engedi. Másodszor, Olaszor- tendő orvosok gyakorlati, illetve szak- A második világháború idején a néme- szág nem érne el vele semmit, helyzete orvosi képzésének korlátozása, a zsi- tek egyre kevésbé teljesítették a gaz- nem lenne jobb, kilátásai sem kedve- dóknak a házfelügyelői, házgondnoki, dasági megegyezések rájuk eső részét, zőbbek, viszont az ország harctérré vál- házkezelői alkalmazásból való kizá- sőt a háború utánra kívánták azt ki- nék. […] Egyébként a feltétlen meg- rása, a zsidók tulajdonában lévő egyes tolni, viszont Magyarországtól egyre adás elvének kimondása el is zárta ingatlanok elidegenítésének szabályo- nagyobb áldozatvállalást követeltek. ennek lehetőségét.” Kállaynak értenie zása stb.) mellett megszületett a zsi- Jól szemlélteti ezt az 1942. évi né- kellett, hogy Mussolini ezt minden bi- dók mező- és erdőgazdasági ingatla- met–magyar kereskedelmi egyezmény zonnyal nemcsak saját országára nairól szóló, ún. „negyedik” zsidótör- tárgyalásakor elhangzott német érve- nézve gondolta a legvalószínűbb „for- vény (1942. évi XV. tc.), és a kormány lés, mely szerint: „A magyar szállítások gatókönyvnek”. az izraelita felekezetet a „bevett” stá- zömére […] úgy tekinthetünk, mint a A kormányzás eleje lényegében idő- tuszról „elismertté” minősítette vissza. közös hadi erőfeszítésekhez nyújtott húzással és kivárással telt, illetve azzal, Ugyanakkor Kállay határozottan elzár- hozzájárulásra. […] A rögzített össze- hogy megpróbálják a németek gyanú- kózott a zsidóság gettósítására, a sár - gek rendezésének módja olyan kérdés, ját elaltatni. Ezt a célt szolgálta a kor- ga csillag viselését előíró rendelkezés amellyel majd a háború után fogunk mány összetételének már említett vál- meghozatalára, illetve a deportálásra foglalkozni.” Hasonló volt a helyzet a tozatlanul hagyása, valamint az, hogy vonatkozó német kérések elől. katonai szerepvállalás kérdésében, Kál- Kállay lépten-nyomon hangoztatta az lay ebben a vonatkozásban is olyan kö- országnak a szovjetellenes (de csak a telezettségeket „örökölt”, amelyek szovjetellenes) háborúban való követ- A TÁVOLODÁS KORLÁTAI miatt nehezen akadályozhatta volna kezetes részvételét. Például 1942 ápri- meg 1942 tavaszán a második magyar lisában a kormánypárt ülésén a követ- Kállay időhúzó taktikája azonban bizo- hadsereg kiszállítását a keleti frontra. kezőket mondta: „A nemzeti összefo- nyos szempontból nem érte el a re- 1942 második felében és 1943 ele- gást hirdetem. A nemzeti összefogást mélt eredményt, ugyanis a németek jén azonban olyan fordulat követke- hirdetem a háborúban először. Hirde- továbbra is bizalmatlanul figyelték a zett be a háború menetében, amely új tem a háborúban, amelyben győznünk tevékenységét. Az ország földrajzi el- szakaszt eredményezett Kállay külpo- kell, mert még egyszer és utoljára mon- helyezkedése sem kedvezett az előre- litikájában is: a szövetségesek sikeres dom, ha nem győzünk, nem lesz or- szág, nem lesz magyar nép, nem lesz vallás. Nem lesz Miatyánk, mert hiá- nyozni fog belőle a mindennapi kenyér, KÁLLAY MIKLÓS A ZSIDÓKÉRDÉSRŐL (MINISZTERELNÖKI BEMUTATKOZÓ BESZÉD, 1942. MÁRCIUS 19.) és a gonosz fog uralkodni ezen a föl- dön. Ehhez kérek és keresek én munka- társakat. Ehhez hívlak benneteket.” A beszéd ezen részletét a korabeli film- „Társadalmi probléma a zsidóság kérdése is. Annak, a mindnyájunk által tehetsé- híradó is megörökítette. Aki végignézi gesnek, pompásnak elismert magyar parasztságból, kevesen jutottak a felsŒbb tár- ezt a rövid bejátszást, annak számára sadalmi rétegekbe, nagyrészt az volt az oka, hogy ez az át nem eresztŒ réteg az – a háttér ismerete nélkül – szinte hi- egészséges társadalmi kapillarizációt megakadályozta. Ez máris kiküszöbölŒdött, hetővé is válik, hogy miniszterelnök de teljes kiküszöbölését egyik legfŒbb feladatomnak tekintem. Méltóztatnak tudni, komolyan gondolja a németek melletti hogy a zsidókérdésrŒl nem mint faji kérdésrŒl beszélek. Én azt hittem, régen túlha- kiállást, olyan vehemenciával beszél. ladott kérdés már, hogy a zsidóság faj. Nem hittem, hogy foglalkoznom kell ezzel A németek megnyugtatását célzó a kérdéssel, ezt olyannak tartottam, mintha e probléma abc-jét mondanám el. Ezért harmadik lépés az volt, hogy Kállay a ezt a kérdést múltkor szociális vonatkozásában igyekeztem, ma pedig társadalmi képviselőház plénuma előtt mondott és földbirtok-politikai vonatkozásaiban igyekszem a dolog praktikuma szempont- miniszterelnöki bemutatkozásában – jából beállítani, mert hiszen az az elméleti meghatározás, hogy a zsidóság faj, ter- noha nem volt antiszemita – kemény mészetes, másnak, mint fajnak, el sem tudnám képzelni.” zsidóellenes frázisokat használva újabb

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 19 vetségesek balkáni partraszállásában, amelynek révén ők a Vörös Hadsereg- nél hamarabb érhették volna el Ma- gyarország határait, s ebből adódóan el akarta kerülni, hogy a magyar kato- náknak a nyugatiakkal is szembe kell- jen nézniük. Bizonyos szemszögből nézve ez az elképzelés is illúziónak hat- hat, ha az 1943-as hadi helyzetet térké- pen szemléljük. Ugyanis a katonai stra- tégia szempontjából kézenfekvőbb vá- lasztásnak tűnhet a szövetségesek (ké- sőbb be is következő) nyugat-európai partraszállása, mivel így nemcsak való- ban teljes harapófogóba lehetett szo- rítani Németországot a keleti szovjet ellentámadással és az 1943 nyarától in- duló olaszországi offenzívával, de Nyu- gat-Európában sokkal kedvezőbbek voltak a terepviszonyok is, mint egy balkáni hadjárat esetében. Minderről azonban 1943 első felé- ben még nem döntöttek az angolszász szövetségesek, sőt Churchill reális al- ternatívaként gondolt a balkáni part- raszállásra, amelyhez Görögország je- lentette volna a kiindulópontot. Ezt azonban a szovjet érdekek húzták ke- resztül, és az 1943. májusi washing- toni, majd az augusztusi quebeci angol–amerikai egyeztetések után szü- letett döntés a második front követ- kező évi franciaországi megnyitásáról. A kapcsolatfelvételek során az angol- szász fél nem tájékoztatta erről a ma- gyar kormány képviselőit, mivel ér- deke volt, hogy a magyarokkal folyta- tott tárgyalásokkal minél tovább bi- zonytalanságban tartsa a németeket. Ha innen nézzük, akkor Kállay próbál- kozásai lényegében eszközt jelentet- tek a szövetségesek kezében Hitler megtévesztésére, a magyar kormányfő pedig érthetően bízott azokban, akik- hez segítségért fordult. De már a kapcsolatfelvétel ténye is bátorítólag hatott a miniszterelnökre, 4&£∞ ∞∞§£™ és titkos(nak remélt) kapcsolatfelvétel, aki 1943 folyamán egyre határozottab- Kállay Hitler főhadiszállásán, 1942. június 6. illetve az érdemi tárgyalások a nyugati ban állt ki a németekkel szemben, szövetségesekkel Európa semleges or- amit ő maga a visszaemlékezésében 4&£∞ ∞∞§£™ szágaiban (bár ezek során az angolok egy szellemes anekdotával igyekezett partraszállást hajtottak végre Észak- lényegében teljesíthetetlen feltétele- alátámasztani. Amikor egy alkalommal Afrikában, a csendes-óceáni hadszínté- ket szabtak a magyar kormánynak). Carl von Clodiusszal, a német Külügy - ren az Egyesült Államok az első győ- Ezzel párhuzamosan Kállaynak sike- minisztérium Gazdaságpolitikai Osz- zelmeit aratta Japán felett, és a keleti rült elérnie, hogy Magyarországnak ne tályának helyettes vezetőjével tárgyalt, fronton is megtorpant a német előre- kelljen több harcoló alakulatot külde- anémet diplomata a következőket nyomulás, amelynek Magyarországra nie a keleti frontra, s a még kint lévők mond ta neki: „Nézze, én akármit kérek nézve legtragikusabb fejezete a máso- is „csak” megszállási feladatokat lássa- önöktől, nem kapok meg semmit. For- dik magyar hadsereg doni veresége nak el az ukrán területeken. Emellett dítsuk meg a dolgot: ön ajánljon föl va- volt. Kállay külpolitikájának ezen má- elzárkózott attól is, hogy a honvédség lamit, amit teljesíteni is tud.” Erre Kál- sodik, 1943 tavasza és ősze közötti sza- három hadosztállyal csatlakozzon a lay a következőt válaszolta a memo- kaszát már nem a passzív kivárás, tá- német hadsereghez Szerbia megszállá- árja szerint: „Szívesen rendelkezésükre jékozódás jellemezte, hanem az aktív sában. Kállay a végletekig bízott a szö- bocsátok egy szalonkocsit, ha akarja.”

20 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN TALÁLKOZÓ HITLERREL | KÁLLAY MIKLÓS VISSZAEMLÉKEZÉSE

Hitlerrel történt elsŒ és egyetlen találkozására három hónappal is, végig halkan, társalgási tónusban, nyugodtan folytatta; Œszin- miniszterelnöki kinevezése után, 1942 júniusában került sor, és tén szólva az volt az érzésem, hogy az egész ügy nem nagyon ér- meglepŒ az is, hogy Kállay milyen benyomásokkal távozott a Füh- dekli. […] Sokat hallottam lenyıgözŒ egyéniségérŒl, delejes nézé- rer rastenburgi fŒhadiszállásáról: sérŒl, és hogy mindenkit elbıvöl és levesz a lábáról, akivel csak be- „Mindig úgy hallottam, hogy Hitlernek rendkívül kellemetlen szo- szél. Én ebbŒl semmit sem tapasztaltam. Egy napot töltöttem kása mindjárt az elején szóáradatot zúdítani a partnerére, aki ilyen- vele, azalatt egyszerı volt és közvetlen. Jó polgári modor, semmi formán ki se nyithatja a száját. Most egészen másképp történt. diktátori póz; nem tett nagy kijelentéseket, nem követelt, nem fe- Mihelyt leültünk, Œ hozzám fordult, és megkért, hogy tájékoztas- nyegetŒzött, egészen rendes embernek látszott. Azt mondják, sam a magyarországi helyzetrŒl, és mert úgy hallja, hogy a nagy komédiás; lehet, hogy nekem is szerepet játszott; ha ez igaz, román–magyar viszony kiélezŒdött, azt kéri, hogy erre külön térjek akkor jól játszotta. Egy kicsit el van hízva, kis pocakot eresztett. ki. […] A legnagyobb meglepetésemre Hitler egyetlen megjegyzés, Állítólag nincs rendben az egészsége, a bunkerben töltött tél nem egyetlen mozdulat nélkül, figyelmesen végighallgatott. Az arcáról tett jót neki. Kár, hogy nem olyan ember, amilyennek mutatta sem tudtam leolvasni semmit. Halkan kezdett beszélni, de azután magát.”

ÚTA NÉMET Ezért elvárás lett a sajtóval szem- sokat a német jelentésekkel kívánnák MEGSZÁLLÁSHOZ ben, hogy ne támadja az angolszász ál- megcáfolni. […] Szigorúan cenzúrázni lamokat, ugyanakkor ne haragítsa ma- kell az imrédysta és nyilas lapokat. Ki- Nem véletlen, hogy Kállay személye gára a németeket, amit a miniszterel- adásukat meg kell nehezíteni, és ha a egyre jobban irritálta Hitlert, mivel a nök – a visszaemlékezése szerint – a sajtót irányító szervek elfogadható okot német hírszerzés információkkal ren- következőképpen kívánt elérni: „A kor- találnak rá, megjelenésüket fel kell füg- delkezett az angolszász hatalmakkal mánysajtó szorítsa a minimumra szim- geszteni vagy véglegesen be kell tiltani.” kötendő fegyverszünet elérésére irá- pátia-megnyilvánulásait Németország Ilyen körülmények között került nyuló magyar lépésekről. Ugyanakkor iránt. A nemzetiszocialista világnézetet sor 1943 áprilisában Horthy és Hitler tájékozottak voltak a magyar belső vi- soha ne említsék egy szóval se; az újság - klessheimi találkozójára, amely rend- szonyokkal kapcsolatban is. Jól érzé- írók ne bizonygassák, hogy hisznek a kívül feszülten zajlott le. Kállay szán- kelték, hogy a miniszterelnök céljai- német ügy igazában és bíznak a néme- dékosan nem tájékoztatta a kormány- hoz idomult a magyar tájékoztatáspo- tek győzelmében; főleg a német–ma- zót az angolszász szövetségesekkel litika is. Kállay és környezete számára gyar sorsközösség emlegetésétől tartóz- alapvető fontossággal bírt, hogy mi- kodjanak. Lapjaink közöljék a német §£™∞∞ ∞&£ 4 ként alakul a nyugati szövetségesek hadijelentéseket, de a kommentárokba Horthy és Hitler találkozója, Klessheim, Magyarország-képe, amely elősegíthet - rejtsék bele a szövetségesekéit is olyan 1943. április 14. te a tárgyalások sikerét. formában, mintha a nyugati tudósítá- §£™∞∞ ∞&£ 4 Magyarország német szemmel A NÉMET KATONAI HÍRSZERZÉS ÉS ELHÁRÍTÁS (ABWEHR) ÜGYNÖKÉNEK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL RÉSZLETEK ADOLF HITLER FÃHADISZÁLLÁSON ELMONDOTT MONOLÓGJAIBÓL „Ha valaki manapság Németországból Magyar- országra utazik, akkor a szinte totálisan hadi- „A nemzetiszocializmust még Magyarországra sem lehet exportálni. Szé- állapotban lévŒ országból egy szinte totálisan les tömegeiben a magyar nép épp olyan lusta, mint az orosz.” (1941. békegazdasággal mıködŒ országba érkezik. szeptember 17.) A magyar veszteségek – magyar nagyságrend- „A magyarok mindig hízelgŒk voltak. […] Számukra a háború állam- ben mérve – lehetnek ugyan sajnálatosak és rezon és tenyészmarhák kérdése. Valamikor valamennyien kardot visel- fájdalmasak, az utcaképen mégis alig lehet tek, de nem volt az nemesei katonaság. Komolyságnak nyoma sem volt!” érezni a gyászruhások számát. A Németor- (1942. augusztus 22.) szágból jövŒnek sokkal inkább az a gondtalan- „ElsŒsorban Budapest a legnagyszerıbb, amit az ember csak elkép- ság tınik fel, amivel a tipikus magyar élet zelhet magának. Az egész Német Birodalomban nincs hozzá fogható. halad a maga útján: a bérbŒl és fizetésbŒl élŒk A Parlament, a vár, a bazilika, a hidak – mély benyomást gyakorolnak nagy, széles rétege és a vékony, de annál in- az emberre esti kivilágításban. […] Az építészek valamennyien németek. kább kiemelt uralkodó csoport az országban […] Ilyennek kell Berlinnek lennie!” (1942. augusztus 28.) és a városokban.” (1943. április 1.)

RÉSZLETEK EDMUND VEESENMAYER MAGYARORSZÁGRÓL SZÓLÓ JELENTÉSÉBÃL

„A jelenlegi háború nagy világnézeti el- jellemzi. […] Nem utolsósorban a ma- rehajtásának elŒfeltétele a jelenlegi kor- lentéte természetszerıen Magyaror- gyar emberanyag nyújt lehetŒséget se- mány leváltása; pótlására a nemzeti el- szágra is komoly terhelési próbát jelent gítség és sok irányú tehermentesítés lenzékkel német irányítás alatt álló kor- nemzeti, fizikai és lelki szempontból szempontjából. Sajnálatos volna, ha az mány alakítandó. A nemzeti ellenzék egyaránt, és Magyarország mai helyzete angoloknak azt az alapelvét, hogy he- összes személyiségei közül még legin- bizonyítja, hogy a próbát nem állja. lyettük mások dolgozzanak, harcoljanak kább Imrédy volt miniszterelnököt tar- Annál groteszkebben hat, ha a biroda- és vérezzenek, nem alkalmaznánk leg- tom a legalkalmasabbnak. A legnyíltabb lomtól való félelembŒl Kállay és társai nagyobb mértékben éppen Magyaror- gondolkozású, személyében és jellemi- készek arra, hogy Magyarországot kiszol- szággal szemben. Minden magyar pa- leg tiszta, bizonyos tekintélye van, és vi- gáltassák Anglia vagy Oroszország aka- raszt, munkás vagy katona, akinek be- déken is szervezett követŒi vannak. ratának, és ugyanakkor azt állítják, hogy vetése bennünket tehermentesít, erŒsíti Alapjában azonban a parlamenti rend- le kell küzdeni a nemzeti ellenzéket, a birodalomban a Führer tartalékait. szer híve, és mint szıkebb baráti köré- mert az Magyarországot elárulja a biro- Minden értünk vérzŒ magyar a mi vérál- nek legtöbb tagja, az is marad. Ezért dalomnak. A félelem éppenséggel nem dozatunkat csökkenti, erŒsíti tartaléka- csak csekély átütŒerŒvel rendelkezik. Kri- világnézet, […] de a félelem – hogy gyá- inkat a további hadviseléshez, és segít tikai értékelés szerint hasznosabb re- vaságról ne beszéljünk – alapvetŒ vonás, abban, hogy erŒinket megŒrizzük a há- szortminiszter volna, mint miniszterel- amely a felelŒs magyar politikusokat és ború utáni nagy feladatok megoldására. nök. De sajnos nincs kéznél alkalmasabb a magyar polgári tömegek nagy részét A reális napi politika ezen feladata vég- személy.” (1943. december 10.)

DIETRICH VON JAGOW BUDAPESTI NÉMET KÖVET TÁVIRATA JOACHIM VON RIBBENTROP KÜLÜGYMINISZTERNEK RÉSZLET JOSEPH GOEBBELS NÁCI PROPAGANDA- „Az Imrédy-pártiak belépése a kormányba megerŒsítené a háborús elszántságot, MINISZTER NAPLÓJÁBÓL kifelé csakúgy, mint befelé, és megszilárdítaná szövetségesi viszonyunkat is. Ez idŒ szerint azonban nem látok semmiféle kiindulási pontot arra, hogy elérjem „Ami mármost a többi csatlósok árulási a jobboldali ellenzék belépését a jelenlegi kormányba. Meg kellett azt állapítanom, lehetŒségeit illeti, Horthy szívesen kiug- hogy […] Kállay szilárdan ül a nyeregben, a Kormányzó határozottan egyetért rana, csakhogy a Führer megtette a szük- séges ellenlépéseket. Kállay, a miniszter- K[állay] politikájával, és határozott meggyŒzŒdése, hogy K[állay] nem folytat Ba- elnöke, cégéres disznó. De nem árulja el doglio-politikát. […] Elérkezettnek tartom az idŒpontot, hogy a kormányzót és magát, óvatosabb, semhogy kimutassa kormányt szorosabban magunkhoz fızzük. K[állay] végre néhány pozitív kijelen- a foga fehérét. Ezért egyelŒre mi is jó tést tett a parlament nyilvánossága elŒtt. Megszabadulni nem fogunk tŒle. ErrŒl képet vágunk a dologhoz.” (1943. szep- ⇠ év alatt meggyŒzŒdhettünk. Némiképp azonban Œ is meg fog puhulni.” (1943. tember 23.) december 31.)

22 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN folytatott előzetes tárgyalások állásá- ról. Ez tükröződik Horthy visszaemlé- kezésében is: „Viszonyunk Berlinnel hó- napról hónapra rosszabbodott, azért is, mert a semleges államok sajtója mind gyakrabban foglalkozott semle- ges fővárosokban történt magyar tapo- gatózások hírével és olyan alaptalan tu- dósításokkal is, amelyek nekünk külön- békére irányuló szándékot tulajdonítot- tak. Különbéke Magyarországra nézve, melynek határai olyan távol feküdtek a nyugati hatalmak arcvonalaitól, el- képzelhetetlen volt.” Hitler azt köve- telte Horthytól, hogy menessze a mi- niszterelnökét, a kormányzó azonban ezt határozottan visszautasította. A találkozó után még hűvösebbé vált a viszony, mert a magyar kormány nem volt hajlandó a közös nyilatkozat köz- zétételére, amely kinyilvánította, hogy „a Führer és a kormányzó annak a szi- lárd elhatározásuknak adtak kifejezést, hogy a bolsevizmus és angol–amerikai szövetségeseik elleni harcot állhatato- san, a végső győzelemig folytatják”. A hivatalos magyar kommüniké egy nap- pal a német után, az angolokra és az amerikaiakra vonatkozó utalás teljes ki- hagyásával jelent meg. Kállay így emlé- kezett vissza: „A németek hallatlan he- vességgel reagáltak; táviratok, telefo- nok, futárok jöttek és mentek, nagy volt a nyüzsgés Berlinben és Budapesten; az egésznek az lett a vége, hogy a buda- pesti német követ démarche-sal jelent- kezett a Külügyminisztériumban helyet- tesemnél, és magyarázatot kért. Erre azt a választ kapta, hogy mi csak olyan deklaráció közzétételét vállalhatjuk, amelyet a kormányzó úr jóváhagyott, de ettől eltekintve sem érdeke Magyar- országnak, hogy egy nyilatkozattal min- den különösebb ok és értelem nélkül sajátos érveléssel a következőképpen §£™∞∞ ∞&£ 4 Keitel és Ribbentrop megérkezik provokálja az angolszász hatalmakat, fogalmazta ezt meg: „az európai öntu- amelyekkel eddig semmiféle összetű- dat és európai kötelességérzet állított Horthy István temetésére, Kállay Miklós zésbe vagy fegyveres konfliktusba nem minket harcba 1941-ben a bolsevista fogadja őket, 1942 keveredett.” támadással és veszéllyel szemben, ez §£™∞∞ ∞&£ 4 1943 tavaszától Kállay egyre gyak- adta kezünkbe a fegyvert, hogy meg- rabban szerepelt a nyilvánosság előtt. védjük mindazt, amit értéknek tartunk. talmasabb, az erősebb kívánságai előtt. Beszédeiben hangsúlybeli eltolódás Védekező háborút folytatunk, egyetlen Magyarország nem kér ebből.” volt észrevehető, és többször – bár el- érdekünk az, hogy békében élhessünk Ehhez a politikai hitvalláshoz Kállay térő tartalommal – emlegette a Göm- határaink között, mint egyike azoknak igyekezett társakat találni a tengelyha- bös Gyulához köthető „nemzeti öncé- az önálló és független európai nemze- talmak szövetségi rendszerén belül lúság” kifejezést. Míg az 1930-as évek teknek, amelyek saját hagyományaik, (Olaszország mellett Szlovákiával is első felében ez a nyugati kapcsolatok- saját intézményeik, saját életformájuk folytatott ilyen irányú tapogatózást), tól való eltávolodást jelentette, addig keretei között akarják munkálni az em- tehát lényegében nemcsak a nyugati Kállaynál már a szoros német függés beri fejlődés nagy céljait. Az utóbbi idő- szövetségesek között, hanem a Hitler- fellazítását és ezzel együtt a független- ben sok mindent hallottunk a kis nem- hez láncolt csatlósok között is támo- ség visszaszerzését, illetve általában zetek életképtelenségéről és arról, hogy gatókat keresett külpolitikai céljaihoz. véve a kis európai nemzetek életképes- tulajdonképpen csak a nagy nemzetek Azonban Mussolini már idézett reak- ségének hangoztatását. 1943 májusá- árnyékában volna joguk élni – érdek- ciója minden bizonnyal kijózanító ha- ban a kormánypárt fővárosi gyűlésén szférákban, mindig meghajolva a ha- tást gyakorolt a magyar miniszterel-

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 23 4&£∞ ∞∞§£™ a kormányzó nem gondolta reális ve- ver volt a németek kezében, amit nem is Kállay Miklós a rádiómikrofon előtt szélynek azt, hogy a németek bevonul- nagyon titkoltak, sőt a kormányzó és 4&£∞ ∞∞§£™ nak Magyarországra. Kállay visszaem- Hitler 1944. március 18-i találkozóján lékezésében ezt olvashatjuk: Horthy azzal presszionáltak bennünket, hogy a nökre. Bármennyire is számíthatott nem hitte, hogy az ország függetlensé- román csapatokat is be fogják vonni Ma- Magyarország az addig eltelt évek gét „Németország veszélyeztetné; ő ezt gyarország megszállásába. Ettől pedig során a Duce támogatására, 1943 kö- egyszer már tisztázta Hitlerrel, ez a kér- népünk, emlékezve az 1919-es tapaszta- zepére Olaszország minden hatalmi dés föl sem merülhet többé”. latokra, legalább annyira félt, mint az súlyát elvesztette: májusban az olasz– Sokkal inkább tartottak a németek orosz megszállástól.” német csapatok vereséget szenvedtek kezében lévő „román adutól”. Ismét Kál- A valós félelmek és a már említett il- Észak-Afrikában, két hónappal később layt idézve: „Az oroszok elleni háború fo- lúziók bénító hatása miatt 1944 márciu - a szövetségesek partra szálltak Szicíliá- lyamán a román hadsereg hatalmasan sában, amikor Hitler újból Kless heimbe ban, szeptemberben az olasz király el- kiépült. Több, mint kétszerese volt a ma- hívatta Horthy kormányzót, Magyaror- mozdította posztjáról Mussolinit, és a gyarnak, és összehasonlíthatatlanul job- szág már lényegében teljesen kiszolgál- helyébe lépő Badoglio-kormány a felté- ban felszerelve, mert mi azután, hogy tatott és vesztes helyzetben volt. tel nélküli megadás elve alapján fegy- csapatainkat az orosz frontról visszahív- verszünetet kötött. Ezt követően adott tuk, többet semmilyen fegyvert nem kap- Hitler utasítást az általa egyébként is tunk. A román hadsereg már kezdettől „NEM VOLT KÉTKULACSOS megvetett és megbízhatatlannak ítélt fogva jobban startolt, bennünket A POLITIKÁM” Magyarország megszállásának kidolgo- ugyanis Trianonban lefegyvereztek, ők zására, mivel nem engedhette meg, viszont a csehekkel együtt minden támo- A német megszállással nyilvánvalóvá hogy újabb csatlósát elveszítse. gatást megkaptak, elsősorban a franci- vált, hogy a Horthy-rendszer csapdába A következő hónapokban egyre áktól. Természetesen amikor harcba került, külpolitikai mozgástere lénye- gyakrabban érkeztek figyelmeztető és szálltak, nem csak Bessz arábia, hanem gében megszűnt, a kör bezárult. Az or- vészjósló hírek a német megszállás ter- Erdély visszaszerzése is céljuk volt, az szág geopolitikai helyzete, a háború veiről, azonban Kállay, Horthy és kör- utóbbi talán még inkább. Ezt nem csak előtti és alatti nemzetközi körülmé- nyezetük nem tett semmilyen intézke- propagandájukban, hanem a katona- nyek, a hadi helyzet alakulása és végső dést az önvédelem megszervezésére, s sághoz intézett kiáltványaikban, sőt hi- soron a magyar politikai vezető réteg ez a tehetetlenség pótolhatatlan idő- vatalos jellegű nyilatkozataikban is nyíl- szinte az egész korszakot jellemző veszteséget jelentett. Magatartásuk tan hangoztatták. Egészen magától ér- téves, esetenként naiv, nagyobb távla- mögött egy újabb végzetes illúzió hú- tetődő tehát, hogy a románoknak ez a tokban és összefüggésekben alig gon- zódott meg: sem a miniszterelnök, sem magatartása velünk szemben nagy fegy- dolkodó helyzetértékelései eredmé-

24 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN nyezték a megszállást és a szuvereni- ragadta magával, talán nem túlzás azt §£™∞∞ ∞&£ 4 tás elvesztését. Ebben a történetben a állítani, hogy végeredményben az or- Ribbentrop és Kállay Miklós végjátékos hálátlan szerepe jutott Kál- szág sorsát ezek az erők döntötték el §£™∞∞ ∞&£ 4 lay Miklósnak: célját, Magyarország há- és nem a magyar diplomáciának többé- borúból való kivezetését végig szem kevésbé sikerült kombinációi. [… Egy] nyű helyzetben lévő nemzet lehetőségeit előtt tartotta, de ennek elérése gyakor- kis ország óriási világfelfordulás közép- teljesen tisztán látva gondolkodtam és latilag lehetetlen volt. pontjában nem csinálja, hanem elszen- cselekedtem. Hogy habozó voltam? Hát A korszak neves diplomatája, Barcza vedi a történelmet.” ezért voltam az. Miért nem ugrottam ki; György a következőképpen értékelte Ezekhez az értékelésekhez hozzá miért engedtem át országunkon a né- Kállay tevékenységét: „Az első időszak- kell tennünk, hogy bár Kállay politikája meteket; miért voltak zsidó munkaszol- ban taktikázott, időt akart nyerni, a má- józan, megfontolt és óvatos volt, mégis gálatosok; miért nem bővítettem erőseb- sodikban el akart távolodni a németek- alapvetően hamis realizmuson alapult, ben balfelé a kormányomat stb. stb. – től és közeledni a túloldalhoz, anélkül amely több illúzióból – a kiegyezéses ezek és hasonló kérdések vonulnak azonban, hogy ezen törekvését beszédek béke, a szövetségesek balkáni partra- végig működésem kritikáján. Válaszom: és gesztusok és a túloldalhoz való titkos szállásának és a német megszállás el- azért, hogy húzzam az időt; azért, hogy diplomáciai kapcsolatok szövésén kívül kerülhetőségének reményéből – táplál- meg ne szálljanak a németek. Végül pozitív és bátor cselekedetekkel is kimu- kozott. Sorsát miniszterelnökségének mégsem tudtam elkerülni a megszállást, tatta és tényleg meg is valósította volna. sodródással és tehetetlenséggel eltelt de legalább megkíséreltem, és próbál- Így Kállay működése első és második utolsó három hónapja pecsételte meg, tam megtalálni a menekülés útját. Az korszakában is időnyerésre dolgozott, illetve az, hogy teljesen elzárkózott a események tanúsága szerint nem volt de elfelejtette, hogy az időből kifogyhat, nyitástól a szovjetek felé. Kétéves kor- rá lehetőségem, de az események viha- mert az események iramát nem ő mányzását ő maga – a memoárokra jel- ros sodródásával szemben nem csak az szabja meg, hanem a háború. Ebben rej- lemző önigazoló szándékkal – a követ- én erőm bizonyult végesnek. De adhat- lik politikájának kezdetlegessége és kezőképpen értékelte: tam még két értékes esztendőt egy nem- egyéni tragédiája is, mely egyszersmind „Hogy mi lett a kétéves küzdelmem zetnek, egy népnek, és menedéket a Magyarország tragédiájává vált.” vége, azt látjuk. Borotvaélen balanszí- német megszállás előtt egymilliónyi em- Kállay közeli munkatársa, a már idé- roztam, de mindig a legjobb hiszemben beri életnek. Ez az én kormányfői tevé- zett sajtófőnök, Ullein-Reviczky Antal és tiszta szándékkal. Nem volt kétkula- kenységem mérlege.” szintén elsősorban a külső tényezők- csos a politikám. Én mindig csak egyet ben látta a kudarc okait: „Magyaror- néztem: nemzetem üdvét, és ezt az első A SZEZŐ ADJUNKTUS, szágot, éppúgy, mint más országokat, perctől kezdve a nyugati demokráciák DEBRECENI EGYETEM (HABIL. DR.) az óriási erők forgataga mint a pelyhet révén gondoltam elérhetőnek. Egy ször-

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 25 §£™∞∞ ∞&£ 4 Nagy Vilmos honvédelmi miniszter, Kállay Miklós és Szombathelyi Ferenc, a Honvéd Vezérkar főnöke a levente ifjúság ünnepén,1943. március 15. SZABÓ PÉTER §£™∞∞ ∞&£ 4 MÉLY BIZALMATLANSÁG Kállay Miklós miniszterelnök és a katonai vezetés

A területi revízió megvalósításában, illetve a szö- legfőbb céljaként. A szövetséges angolszász nagy- vetségesek részbeni megválasztásában a politikai és hatalmakkal való érdemi kapcsolatfelvételeket ennek a katonai vezetés a második világháború előtt és érdekében a honvédvezetés is elfogadhatónak találta. alatt többnyire eltérő álláspontot képviselt. Idővel Miközben a Kállay Miklós irányította kormány és mély ellentét alakult ki közöttük, melyet a katonai a katonai vezetés a szövetséges haderő balkáni part- vezetés egyre növekvő hatalmi pozíciója is súlyos- raszállásában, majd olasz területekről történő előre- bított. A 2. hadsereg Don menti tragédiáját, vala- nyomulásában és Magyarország megszállásában re- mint a német haderő sorozatos vereségeit követően ménykedett, a segítőkésznek mutatkozó Nagy-Bri- a magyar politikai vezetés a német szövetségből és tannia és az Egyesült Államok lemondott kelet- egyben a háborúból való mielőbbi kiválást tűzte ki közép-európai érdekeltségeiről.

26 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN Kállay-kormány megalakulása rikai vereségei a már amúgy is a német Ők is úgy vélték, hogy a német győze- azon időszakra esett, amikor a szövetségből való kiválás gondolatával lembe vetett hit már irreális, a további A magyar királyi 2. honvédhad- foglalkozó Kállay Miklós miniszterelnö- magyar áldozatvállalás hiábavaló, s sereg alakulatai már a keleti hadműve- köt és a németellenes, Nyugat-barát kö- egyelőre a német szövetségen belül, de leti területre készülődtek. A 2. hadse- röket végleg megerősítették abban, keresni kell azokat a lehetőségeket, reg hadszíntérre küldését az általa ki- hogy Németország feltehetőleg elvesz - amelyekre a magyar katonapolitikai el- alakítandó új, erőtartalékoló, illetve ti a háborút, ezért folytatni kell az an- képzeléseket építeni lehet. -megőrző katonapolitika szempontjá- golszász szövetséges hatalmakkal való A háborús kudarcokat követő első ból az új kormány is elkerülhetetlen- kapcsolatkeresést, és mielőbb tudomá- német–magyar tárgyalásra 1943. feb- nek és kényszerű lépésnek tartotta, de sukra kell hozni a magyar szándékot. ruár 1-jén került sor. A Honvéd Vezér- ennél több magyar kontingenst sem- Egyetértett ezzel a Szombathelyi Fe- miképpen sem kívánt feláldozni a né - renc vezérezredes, a Honvéd Vezérkar §£™∞∞ ∞&£ 4 met szövetség céljaira. Remélte, hogy főnöke és Nagy Vilmos nyugállományú Kállay Miklós és Nagy Vilmos a kiszállítandó alakulatok hadirészvé- vezérezredes, honvédelmi miniszter honvédelmi miniszter, 1942 tele nem húzódik el és az 1941 végén irányította magyar katonai vezetés is. hazatért Gyorshadtesthez hasonlóan §£™∞∞ ∞&£ 4 hamarosan visszatérhetnek.

A ROMÁN VESZÉLY ELHÁRÍTÁSA

A német–szovjet arcvonal déli szaka- sza 1942. szeptember végére megme- revedett. A német csapatok a létfon- tosságú bakui olajmezőkig nem jutot- tak el, és a kezdeményezés kicsúszott a kezükből. A magyar politikai és ka- tonai vezetésnek, bár ismerte a 2. had- seregnek a nyári hídfőharcok során el- szenvedett súlyos veszteségeit, nem volt távlati terve a kialakult helyzet megoldására. A németektől várta a se- gítséget, és a csapatok minimális mér- tékű fegyverzeti kiegészítésére, illetve az állomány novembertől kezdődő, fo- kozatos felváltására hajlott. A 2. hadsereg súlyos helyzete iránti látszólagos érzéketlenség nem a ma- gyar politikai és katonai vezetés rész- vétlenségéből fakadt. A Kállay-kor- mány új bel- és külpolitikai célkitűzé- sei gátolták a Don mentén helytálló magyar csapatok megsegítését. A ma- gyar kormány legfőbb célja ugyanis az volt, hogy az egyre feszültebbé váló magyar–román viszonyra és a bizony- talan külpolitikai helyzetre tekintettel az országot kivezesse a háborúból. Óri- ási teherként nehezedett rá a román vezetés Észak-Erdély és a Székelyföld visszaszerzésére irányuló, egyre nyíl- tabban hangoztatott szándéka. A ma- gyar honvédelmi vezetést mindez arra késztette, hogy erőforrásai nagy részét a háború befejeztével elkerülhetetlen- nek látszó magyar–román fegyveres konfliktusra tartalékolja. Lényeges el- határozása volt, hogy a honvédséget fejleszti és az ország határainak védel- mére összpontosítja. A Don menti tragédia, valamint a német haderő sztálingrádi és észak-af-

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 27 kar főnökének azzal a kormánymegbí- na a kormány kialakuló kapcsolatát az számára elérkezett a szövetségesek- zatással kellett Hitler elé állnia, hogy angolszászokkal és a jugo szláv emig- nek ígért cselekvés ideje. A nyugati kísérelje meg elérni a 2. hadsereg meg- ráns kormánnyal. A másik jelentős dön- szövetséges hatalmak olasz kiugrás maradt részének hazahozatalát, és tés az volt, hogy a minisztertanács a 2. esetén Magyarországtól is hasonló lé- semmiképpen se járuljon hozzá újabb hadsereg hazahozatala mellett foglalt pést vártak, akár a német megszállás seregtestek kiszállításához. E célokból állást. El akarta érni – akár újabb ma- kockázatának vállalásával is. Azonban a tárgyaláson egyet sem sikerült elér- gyar megszálló hadosztályok kiküldése sem a kormánynak, sem a magyar had- nie. Hitler a 2. hadsereg további front- árán is – a Donnál súlyos vesztesége - vezetésnek nem volt elképzelése a vár- szolgálatára és átszervezésére tett ja- ket szen vedett csapatok visszatértét. ható hadi helyzet megoldására, illetve vaslatot, sőt a német csapatok leter- Horthy ezúttal mindenben támogatta a szükséges katonai előkészületek heltségére tekintettel a Balkánra is kormánya álláspontját a Honvéd Vezér- megtételére. Az események – a várt kért magyar megszálló kontingenst. kar főnökével szemben. olasz fegyverszüneti bejelentés késésé- Szombathelyi úgy vélte, hogy következ- Szerbia megszállásában a magyar vel s a német hadsereg nagyobb sza- mények nélkül ezen újabb német kí- részvétel kérdése – Hitler indítványára bású olaszországi megjelenésével – vánságok elől sem lehet kitérni, legfel- – a későbbi honvédelmi miniszter, Csa- azonban másképp alakultak. jebb mérsékelni vagy elodázni lehet tay Lajos vezérezredes 1943. augusz- azokat, ezért hagyta magát meggyőzni. tusi németországi bemutatkozó láto- 1943. február 12-ei memoranduma sze- gatásakor is szóba került. A katonai ve- A KIUGRÁSÁÉRT CSERÉBE rint elsősorban az alábbiak miatt tar- zetés azonban ezúttal sem tudta Kál- NEM ÍGÉRTEK SEMMIT totta kívánatosnak a magyar csapatok layt és Horthyt meggyőzni ennek balkáni jelenlétét: „Egy balkáni partra- szükségességéről és esetleges előnye- A módosult helyzetben a szembefordu- szállás következménye kétségtelenül Ro- iről. Közrejátszott ebben az a nyugati lást a németekkel mind a politikai, mánia átpártolása lesz az angolszász szövetségesektől származó s a katonai mind a katonai vezetés csak abban az hatalmak oldalára […] Ez az átpárto- vezetés elől eltitkolt információ is, esetben vélte megvalósíthatónak, ha a lás a románok részéről azonban nem- hogy az angolszászok és a jugoszláv szövetséges csapatok a magyar határ csak passzív magatartásban fog meg- emigráns kormány már teljesen elve- közelébe kerülnének. Ezt az álláspon- nyilvánulni, hanem számítani kell aktív tették a balkáni partraszállás esetén tot erősítette később az olasz fegyver- fellépésükkel, éspedig ellenünk. Meg fog- történő kapcsolatfelvételt az oda kikül- szünet végrehajtásának katonai ku- nak támadni minket, hogy ezzel az an- dendő magyar erőkkel. darca, amely az olasz hadsereg lefegy- golszászoknál jó érdemeket szerezzenek Ezt követően Szombathelyi vezérez- verzését, az ország német megszállását […] Egy balkáni háború keretében te- redes viszonya megromlott a minisz- és hadszíntérré válását eredményezte. hát Románia elleni beavatkozás lenne terelnök mögött álló, a háborúból való A Honvéd Vezérkar főnöke a saját el- az első lépés, amelyre nekünk készülni kiválás gondolatával foglalkozó s ehhez képzelését látta beigazolódni: meghú- kell és amely által a közös háború mel- a kormányzót is megnyerni igyekvő kö- zódni a németek árnyékában, amíg lett sajátlagos magyar céljainkat is, Er- rökkel. Kállay miniszterelnök tisztában csak lehetséges. Remélte, hogy ha az dély teljes megszállását és biztosítását volt azzal, hogy a katonai vezetés tá- angolszászok nem is, a német hadsereg is megvalósíthatnánk.” mogatása nélkül nem tudja az orszá- talán távol tarthatja határainktól a got kivezetni a háborúból. Régebbről Vörös Hadsereget, vagy legalábbis el- datálható előítéletei és kételyei voltak odázhatja az ország szovjet megszállá- A BALKÁNI KATONAI azonban a hadsereg, illetve a monar- sát. Azt sem látta elképzelhetetlennek, SZEREPVÁLLALÁS chiabeli megbízható szellemiségtől sze- hogy ez a mindennél rosszabb megszál- ELUTASÍTÁSA rinte eltávolodott, német befolyás alá lás egy német–szovjet különbékével el- került honvédtiszti kar magatartását kerülhető. A magyar katonai vezetés A Honvéd Vezérkar főnökének Hitler- illetően. Az is irritálta őt, hogy a had- által kifelé képviselt politikai irányvona- rel történt megállapodása nagy vissza- erőnek megengedhetetlenül nagy sú- lat – a Kállay-kormányéval ellentétben tetszést váltott ki a kormányban, nem lya volt a politika irányításában. Az an- – német részről nem is érte kritika. támogatta, sőt elítélte azt a honvé- golszász hatalmakkal való kapcsolatfel- Azt, hogy a háború szovjetek viselte delmi miniszter is. A miniszterelnök vételen munkálkodó politikusok ezért terhét a nyugati szövetségesek nem Szombathelyi vezérezredes érveit el- a Honvéd Vezérkar főnökét nem avat- fogják magukra vállalni, a magyar po- utasítva főleg azt kifogásolta, hogy az ták be a kormány béketapogatózásaiba. litikai vezetés nemcsak a remélt bal- ő és Nagy Vilmos nyugállományú ve- Szombathelyi Ferenc vezérezredes káni partraszállás késéséből, illetve el- zérezredes tudta nélkül ilyen értelem- csak közvetve értesülhetett az angol- maradásából tudhatta. Követi jelen- ben tárgyalt és ígéretet tett a néme- szász diplomáciával történő – gyakorta tések révén – köztük Wodianer Andor teknek, február 12-ei előterjesztésé- igen alacsony szintű – kapcsolatfelvé- lisszaboni követ 1943. december 27-ei ben pedig egyenesen a kormányzót telekről, és meglehetős aggodalommal jelentése alapján – tudomást szerezhe- igyekezett meggyőzni cselekedete he- kísérte azokat. Attól tartott, hogy az tett a szövetséges nagyhatalmak tehe- lyességéről. esetleges felelőtlen és alaptalan ma- ráni konferenciáján elhangzottakról, A balkáni katonai jelenlét gondola- gyar ígérgetések lehetetlen helyzetbe nevezetesen arról, hogy a háború után tát mint a magyar érdekekkel össze hozhatják a honvédséget. Magyarország valószínűleg a szovjet nem egyeztethetőt március 10-ei, majd Az 1943. július 10-ei szicíliai angol- megszállási zónába kerül. Ismertté vál- 30-ai ülésén a minisztertanács végül el- szász partraszállást, majd Mussolini jú- hatott a kormány előtt az is, hogy a vetette. Elhibázott lépésnek tartotta, lius 25-ei megbuktatását követően a szövetségesek a német hadsereg mie- mert realizálása jócskán ronthatta vol- magyar politikai és katonai vezetés lőbbi végleges fegyverletételre kény-

28 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN szerítése érdekében a nyugat-európai zetés szorgalmazta. E terv több szövet- §£™∞∞ ∞&£ 4 partraszállás mellett döntöttek. ségi konferencián napirendre került, Kállay Miklós és Csatay Lajos honvédelmi 1943 decemberében kiderült – s de a Szovjetunió az USA támogatásá- miniszter, 1943. június 12. erről a magyar Külügyminisztérium is val minden esetben el tudta halasztani. tudott –, hogy az angolszászok nem A Honvéd Vezérkar főnöke – a Tehe- §£™∞∞ ∞&£ 4 akarják a Duna-medencét megszállni, rán utáni katonai helyzetet (a balkáni teljesség kedvéért reá kell mutatnunk és Magyarország háborúból való kiug- partraszállás tervének elvetése és az arra is, hogy a további orosz térnyerés, rásáért cserébe nem ígértek semmit. olaszországi hadműveletek lelassulása) még mielőtt a magyar határokat elérné, Magyarország kilépése az USA-nak és és a várható fejleményeket elemezve – esetleg olyan változást idézhet elő Ro- Nagy-Britanniának csupán a második feladta a német kívánságok kényszerű mánia politikai helyzetében, ami a mi front megnyitása szempontjából volt támogatójának szerepét. A Kárpát- számunkra sem maradhat közömbös” fontos. Az ország német megszállása vonal magyar csapatokkal történő vé- – olvasható a korabeli iratban. ugyanis jól jöhetett számukra, hiszen delmétől – a Kállay-kormánnyal közö- A hadi helyzet alakulása és a Kállay- a németek emiatt kevesebb erőt cso- sen – azt remélte, hogy a szovjet had- kormány ismertté vált béketapogató- portosíthattak a nyugati hadszíntérre. sereg nem tartja majd szükségesnek a zási kísérletei cselekvésre késztették a Borhy László kutatásai alapján is- magas hegység megerősített védővo- német politikai és katonai vezetést. Az mertté vált, hogy a magyar vezetés nalának áttörését. egyre rosszabbodó hadi helyzetben tel- kész lett volna magát teljes mértékben A vezérkar főnöke 1. (hadműveleti) jesen megbízható magyar kormányra, megadni az angolszászoknak, nem osztály 1944. január 10-ei „helyzetmér- illetve a német hadicélok érdekében volt szó taktikázásról. A Kállay-kor- legelése” a remény mellett aggodalmát korlátlanul rendelkezésre álló magyar mány a kiválás politikáját az angol- is megfogalmazza, hogy az ország had- haderőre, hadiiparra és mezőgazda- szász megszállásra alapozta, hogy el- színtérré válhat. „Az orosz támadás vég- ságra volt szüksége. Ezeket az addigi kerülhető legyen a német és a szovjet céljai a Balkán és Berlin. A legrövidebb alkudozások helyett az ország katonai megszállás is. Megalapozott volt a fé- és földrajzilag legelőnyösebb támadási megszállásával kívánta biztosítani. lelme, hogy az angolszászokkal kötött irány egyik cél felé sem vezet a Kárpá- esetleges különbéke német megszál- tokon át, hanem a Kárpátok mellett. A A SZERZŐ TUDOMÁNYOS láshoz vezethet, hiszen a balkáni part- magyar határt tehát valószínűleg nem FŐMUNKATÁRS, HADTÖRTÉNETI raszállásnak nem volt reális esélye, ezt az orosz zömök, hanem csak biztosító INTÉZET ÉS MÚZEUM (DSC) csupán Churchill és a brit katonai ve- erők lekötő támadása fogja érni. […] A

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 29

Egy Kállay, fénykép apropóján az agrárpolitikus 4&£∞ ∞∞§£™ ESTÓK JÁNOS Miért éppen a város - ligeti Vajdahunyadvár főlépcsőjén fogadja Kállay Miklós Magyar- ország kormányzóját, Horthy Miklóst? Hogyan került az olda- lukra Dollfuss osztrák kancellár, és mit keres ott a pápai nuncius? A rejtélyre akkor derül- het fény, ha a háborús miniszterelnökként jól vagy rosszul, de közis- mert Kállay pályáját alaposabban szemügyre vesszük. Kiderül, hogy közéleti, politikai tevékenysége sokkal többrétűbb volt, mint gondolnánk. 4&£∞ ∞∞§£™ Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter a Mezőgazdasági Múzeum kiállításának megnyitóján fogadja Horthy Miklós kormányzót, 1934. június 14. 4RUBICON&£∞ TÖRTÉNELMI∞∞§£™ MAGAZIN 31 állay Miklós külföldi egyeteme- A GAZDAADÓSSÁGOK Az agrártárca történetében az 1932- ket is megjárt, jogvégzett em - TENGERI KÍGYÓJA es esztendő igencsak mozgalmas volt, Kber volt. A köznemesi eredetű hiszen három miniszter váltotta egy- fölbirtokos családok férfi tagjaihoz ha- Kállay a helyi közigazgatásban és az ál- mást. Januárban még a széles körű ag- sonlóan a vármegyénél kezdte hivatali, lamigazgatásban szerzett gyakorlata rárszakmai és államigazgatási gyakor- közigazgatási pályáját: a kisvárdai járás mellett földbirtokosként is ismerte a lattal rendelkező Ivády Béla vezette a szolgabírája, majd a nagykállói járás fő- trianoni országhatárok közé szorított minisztériumot, utána a hírneves szolgabírája lett az 1910-es években. magyar mezőgazdaság bajait. 1922-től óvári gazdasági akadémián tanult Hivatali tevékenysége akkor kapcsoló- a megörökölt birtokon rá hárult a gaz- Purgly Emil (a kormányzó feleségének dott össze először mezőgazdasági dálkodás irányítása, amelyhez önkép- unokatestvére) vette azt át, majd ok- szakkérdésekkel, amikor a Bethlen- zéssel, magyar és idegen nyelvű szak- tóber 1-jétől a Gömbös-kormány felál- kormány által kinevezett főispánként könyvek olvasásával igyekezett isme- lásával Kállay Miklós folytatta a sort. dolgozott Szabolcs és Ung egyesített reteket gyűjteni. A mintegy 1200 hek- Kállay nem volt irigylésre méltó megyében 1922 és 1929 között. Újabb táros Szabolcs megyei, Kállósemjén helyzetben, hiszen a földmívelésügyi kormánymegbízatása – kereskedelem- központú birtoktól gyakran távol lévő tárca átvételekor az 1929-ben kezdő- ügyi minisztériumi államtitkár – lehe- Kállay helyett intézői látták el a napi dött és évekre elhúzódó világgazdasági tőséget adott arra, hogy immár orszá- irányítási és ellenőrzési feladatokat. válság súlyos gazdasági-társadalmi kö- gos ügyekben is eljárhasson, például a A vele rendszeresen egyeztető Köl- vetkezményeivel kellett szembenéznie. magyar agrárexport fellendítése érde- gyessy László főintéző tette eredmé- Kulcskérdés volt, hogy sikerül-e a ma- kében. Kállaynak 1932 októberétől nyessé gazdálkodását. Gyümölcsöst és gyar mezőgazdasági termelést újrain- nyílt esélye arra, hogy Magyarország szőlőt telepíttettek, a gabonafélék és dítani és az agrártermékek számára agrárpolitikájának formálója legyen: el- a kukorica mellett takarmánynövé- piacot találni. vállalta a földmívelésügyi tárca irányí- nyek, burgonya, cukorrépa és dohány A termelés fellendítése, valamint a tását Gömbös Gyula kormányában. termesztésével is foglalkoztak. Szar- társadalmi és szociális feszültségek ol- Bethlen István ugyan nem rokonszen- vasmarhát és sertést tartottak. A mar- dása érdekében halaszthatatlanná vált vezett a kemény kéz politikáját hir- hák hizlalására felhasználták a birto- a birtokos parasztságot a válság éveiben dető, sokat ígérő új miniszterelnökkel, kon lévő szeszgyár melléktermékeit. a tönk szélére juttató adósságok rende- de támogatta Kállay döntését. Éppen Kállay földbirtokosi tapasztalatait ké- zése. A gazdatartozások kezelése már azért, hogy bizalmasa ellensúly lehes- sőbb szakpolitikusként is kamatoz- évekkel korábban megkezdődött, de sen a kabinetben. tatni tudta. nem fejeződött be. Az első ún. gazdavé-

32 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 4&£∞ ∞∞§£™ (1933. évi XXVII. tc.). Kormányrendelet- repe volt 1933–1934-ben. Még akkor Kállay Miklós földmívelésügyi ben (14 000/1933. M. E. sz.) szabályoz- is eredmény volt ez, ha a Németország- miniszteri kinevezése után, 1932 ták az eladósodott, de a tönkremenetel- gal és Ausztriával kötött megállapodá- (bal oldalon) től még megmenthető birtokosok ese- sok, kereskedelmi pótegyezmények 4∞ tében a kedvezményes kamat mértékét alapján az elszámolás ún. klíringrend- Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi és a részleges adósságátvállalás feltéte- szerben történt, azaz árut cseréltek miniszter és Kállay Miklós földmívelés- leit. A gazdatartozások lezárása áthúzó- áruért, és csupán az értékkülönbözetet dott a következő évekre. fizették ki. A többi nyugat-európai or- ügyi miniszter a Szeretfalva–Déda szág továbbra is elzárta piacát. A szom- vasútvonal építésén mérnökökkel (fent) szédos, jellemzően önellátásra törekvő 4&£∞ ∞∞§£™ ELKESEREDETT KÜZDELEM országok közül kétoldalú megállapodá- AZ EXPORTPIACOKÉRT sok alapján Csehszlovákia, Románia és delmi rendelkezések Magyarországon Jugoszlávia, illetve Lengyelország csak 1931-ben születtek meg. A szabályozás Magyarország számára az agrárexport kisebb mennyiségű mezőgazdasági ter- értelmében ha az adósság a föld éves kiemelkedő jelentőséggel bírt: nem csu- méket fogadott. kataszteri tiszta jövedelmének megha- pán az agrártársadalomnak volt fontos, Az írás elején említett fénykép a tározott többszörösét tette ki, a tulaj- hanem – kissé egyszerűsítve – az abból Horthyt a városligeti Vajdahunyadvár- donos kérhette a birtok védetté nyilvá- befolyt bevétel tette lehetővé az ipari nál fogadó Kállay Miklós földmívelés- nítását. A rendelkezések átmenetileg nyersanyagok, illetve az iparcikkek be- ügyi miniszterről egy további piacnyi- moratóriumot léptettek életbe a köve- hozatalát. A világgazdasági válság ide- tásra esélyt teremtő próbálkozás alkal- telések behajtására, haladékot biztosí- jén a felvevőpiacok összeomlottak, az mával készült. tottak a tőketartozás visszafizetésére, országok saját termelőiket védve bezár- és maximálták a kamatfizetési kötele- kóztak. A válság elmúltával azonban zettséget. Kállay minisztersége idején csak Ausztria, Németország és Olaszor- NEMZETKÖZI MEZŐ- az országgyűlés újabb törvényt foga- szág mutatott hajlandóságot arra, hogy GAZDASÁGI KONGRESSZUS dott el a gazdaadósságok visszafizeté- nagyobb mennyiségű gabonát, húst és BUDAPESTEN sének könnyítése érdekében, A gazda- egyéb mezőgazdasági terméket vegyen tartozások rendezésével kapcsolatos hi- át Magyarországtól. A kormány még 1932-ben vállalkozott telműveletekről, valamint egyes közmun- A felvevőpiacok újranyitásában Kál- arra, hogy megrendezi a Nemzetközi kák költségeinek fedezéséről címmel laynak és minisztériumának fontos sze- Mezőgazdasági Bizottság (Commission

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 33

4&£∞ ∞∞§£™ melők Nemzetközi Szövetsége, a Gaz- A MAGYAR GAZDA Kállay Miklós földmívelésügyi datisztek Nemzetközi Szövetsége, a LEGMODERNEBB ISKOLÁJA miniszterként díszmagyarban Mezőgazdasági Hitelügyi IV. Nemzet- 4&£∞ ∞∞§£™ közi Értekezlet és a Gazdasági Szakok- A kormány a városligeti Vajdahunyad- tatás Nemzetközi Intézete. várban 1896-os alapítása óta működő Internationale d’Agriculture) 1934-ben A budapesti kongresszus fő témája Magyar Királyi Mezőgazdasági Mú- sorra kerülő kongresszusát Budapes- a mezőgazdasági válság leküzdése, il- zeum sajátos adottságait is felhasz- ten. A nagyszabású tanácskozással járó letve a termelés talpra állítása volt. A nálta az agrárkivitel előmozdítására. nemzetközi figyelmet akarták Magyar- politikusokkal övezett tudományos ta- A Nemzetközi Mezőgazdasági Kong- országra, a hazai mezőgazdaságra irá- nácskozás elvben lehetőséget nyújtott resszus programsorozatának fontos nyítani. A kormányzati döntésben sze- az agráriumot érintő termelési, értéke- eleme volt a múzeum új állandó kiállí- repet játszhatott az a megfontolás is, sítési és egyéb problémák nemzetközi tásának megnyitása 1934. június 14-én. hogy a megelőző kongresszusokat a kezelésére. A nagy befolyású agrár-ér- Az esemény egyszerre volt szakmai és szomszédos országokban, Bukarestben dekképviseleti szervezet, az Országos protokolláris. A megnyitóra Horthy és Prágában tartották. Érdemes ugyan- Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) Miklóst kérték fel. Kállay Miklós föld- akkor tudni, hogy az 1880-as években hivatalos lapja, a Köztelek összegző cik- mívelésügyi miniszter fogadta a kor- Párizsban alapított nemzetközi szerve- kében így írt erről: „A Nemzetközi Gaz- mányzót és a nemzetközi kongresz- zetnek nem ez volt ez első kongresz- dakongresszus nagyon gazdag és válto- szusra érkezett Dollfuss osztrák kan- szusa a magyar fővárosban: a millenni- zatos programja is mutatja, milyen sok- cellárt, valamint a diplomáciai testüle- umi ünnepségek idején, 1896-ban már oldalú és alapos munkát végzett a világ tek tagjait, köztük Angelo Rotta pápai tartottak kongresszust Budapesten, a gazdáinak Budapesten megtartott gyü- nunciust. Újjászületett a Mezőgazda- boldog békeévek Magyarországán. lekezete. Kívánatos volna, hogy a kong- sági Múzeum. A magyar gazda legmo- A kongresszus előkészületei a Föld- resszus határozatai ne maradjanak a dernebb iskoláját nyitja meg holnap a mívelésügyi Minisztérium irányításá- pusztába kiáltó szó, hanem azokból kormányzó címmel harangozta be az val zajlottak, a végrehajtó bizottságot minden egyes állam siessen átvenni eseményt a 8 Órai Újság. a minisztérium épületében állították mindazt, ami a saját viszonyai között A kiállítást megtekintő, gondosan fel, és Kállay lett a szervezőbizottság alkalmazhatónak látszik és azzal biztat, válogatott vendégeket két volt földmí- tiszteletbeli elnöke. Az 1934. június 5. hogy hozzájárul a mezőgazdasági hely- velésügyi miniszter, Mayer János és és 20. között megrendezett XVI. Nem- zet megjavításához.” zetközi Mezőgazdasági Kongresszusra Az agrárválság megoldása terén §£™∞∞ ∞&£ 4 elsősorban az európai országokból ér- ugyan sem a budapesti kongresszuson, A Mezőgazdasági Múzeumban megnyílt kezett több száz politikus, diplomata sem azt követően nem történt áttörés, kiállításon külön teremben mutatták be és gazdasági szakember. A kongresz- ám Magyarország egy időre valóban az a korszerű erőgépeket és munkagépeket. szusnak mellékprogramjai is voltak: európai agrárdiplomácia és a sajtó fi- Többségük hazai gyártmány volt. Budapesten ülésezett a Cukorrépa-ter- gyelmének középpontjába került. §£™∞∞ ∞&£ 4 Ivády Béla kalauzolta. A rendezők – a A mezőgazdaság gépesítése terén – gazdasági erőgépek, a betakarítógépek kormányzati gazdasági célkitűzésnek a nemzetközi kongresszus tematikájá- és a vetőmagtisztító gépek is. Felvonul- és a földmívelésügyi tárca rendeletben hoz is igazodva – teret kaptak a mező- tatták a magyarországi traktorgyártás is megfogalmazott szakmai irányelve- vezető márkáit, a kispesti HSCS gép- inek megfelelően – nem az gyár, a Weiss Manfréd Művek, a agrár- és művelődéstörténeti MÁVAG és a győri Magyar Vagon- és megközelítést tekintették ve- Gépgyár erőgépeit. A győri gépgyár zérfonalnak, hanem a magyar termékei közül a kisüzemek szá- mezőgazdaság aktuális állapo- mára kifejlesztett „Rába” kistrak- tának, az agrártudomány ered- tort állították ki. Látható volt az Eu- ményeinek, a korszerű gazdál- rópa-szerte ismert HSCS gépgyár kodás és élelmiszer-feldolgozás „Selektor Minor” fantázianevű ve- helyzetének és lehetőségeinek tőmagtisztító gépe is, amellyel az bemutatását. Hatalmas mennyi- exportképes növénytermesztés ér- ségű, tudományos megalapo- dekében kiváló minőségű vetőma- zottságú ismerethalmazt kínál- got lehetett előállítani. tak a látogatóknak. Mindezt tér- A magyar agrárkivitel szem- képre vetített, táblázatokba és pontjából meghatározó fontos- grafikonokba foglalt adatok so- ságú gabona és liszt témaköre ki- kaságával, eredeti tárgyakkal, ma- emelt helyet kapott. A kormány - kettekkel, modellekkel és fényké- zó és kísérete nem mulasztotta pekkel tették szemléletessé. A el az erdészetet és a vadászatot témák között szerepelt a mező- bemutató kiállítások megismeré- gazdasági tudományos kísérleti sét sem. Külön teremben volt lát- állomások tevékenysége, a talajvi- ható az a kiállítás, amely az 1933- szonyok és az öntözés ügye, a me- ban alapított, a miniszterelnök- teorológiai észlelés és a növényvé- séghez tartozó Külkereskedelmi delem. Hivatal és a múzeum szervezé-

36 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN sében a Magyarországon előállított me- hetővé tette a gazdatisztek, gazdasági védelme, illetve az új erdők telepítése. zőgazdasági exporttermékeket és a cselédek, napszámosok stb. követelé- Az alföldi erdők telepítésének és fásí- mezőgazdasági árucikkek eredményes seinek behajtását a földtulajdonostól tásának tizenöt éves programját már kivitelének gyakorlati elvárásait (minő- vagy földbérlőtől. 1923-ban megindították, azonban a ség, kezelés, csomagolás) sorakoztatta Kállay számos intézkedést hozott a tervezettnél jóval kevesebb, mintegy fel. Új, korszerű elemként a kiviteli le- tejgazdaság terén, ahol a kétféle tej, az negyvenezer katasztrális hold erdő te- hetőségekről tanácsadó- és propa- ún. ipari és a fogyasztói tej árkülönb- lepítése valósult meg. ganda- – ma azt mondanánk, marke- sége okozott elégedetlenséget. A tárca Az erdősítés és az erdőgazdálkodás ting – szolgálatot létesítettek. 1934-ről szóló jelentése önkritikusan racionalizálása az 1930-as években is így fogalmazott: „A tejforgalom szabá- fontos feladat maradt. Ráadásul a vi- lyozása tárgyában az előző évben ki- lággazdasági válság idején a fa behoza- AZ AGRÁRIUM SZOLGÁLATA adott rendelkezések a kérdést nem jut- talának csökkentését erőltetett ütemű tatták nyugvópontra.” Felkarolta azo- fakitermeléssel ellensúlyozták, ami A ritka ünnepi alkalmakat követő hét- kat a vízügyi terveket, amelyek a me- nagy kárt okozott az erdőállomány- köznapokon Kállay hivatali feladata zőgazdasági termények szállítását ban. Ezek után nem meglepő, hogy volt a mezőgazdaság minden terüle- könnyítenék meg a hajózhatóvá te- Kállay földmívelésügyi miniszterségé- tén az elődeitől örökölt vagy éppen endő Körösökön vagy a Dunát és a Ti- nek egyik utolsó tevékenysége éppen újonnan keletkezett ügyekben eljárni. szát összekötő csatornán. Az erdőkről és a természetvédelemről A minisztérium és a háttérintézmé- Mivel korábbi erdőterületének mind- című törvényjavaslat benyújtása volt nyekben dolgozó szakemberek segítet- össze 14,5%-a maradt a trianoni or- 1934 októberében. Tette ezt annak el- ték a munkáját a döntések előkészíté- szághatárok között, Magyarország lenére, hogy a magánerdők tulajdono- sekor, a törvényjavaslatok és a rende- Euró pa egyik erdőben legszegényebb sai és érdekképviseletük hangosan til- letek megalkotásakor. 1933 elején nyúj- orszá ga lett. Ennek következtében fa- takozott a közérdeket a magánérdek totta be a Tisztelt Házban A gazdasági importra szorult, amely súlyos teherté- fölé helyező állami beavatkozás ellen. munkaszerződéseken alapuló követelé- telt jelentett a költségvetésnek, és fo- Az ún. erdőtörvény, az 1935. évi IV. sek védelméről szóló törvényjavaslatot, lyamatosan rontotta a külkereske- tc. a magánerdő-tulajdonosok számára amelyet az országgyűlés kisebb módo- delmi mérleg egyensúlyát. Így különö- is előírta az erdőfenntartási kötelezett- sításokkal elfogadott. A jogszabály le- sen fontos volt a meglévő faállomány séget és az erdészeti üzemterv szerinti

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 37 KOSZTOLNYIK KRISZTIÁN KÁLLAY MIKLÓS ÉS AZ ÖNTÖZÉSÜGY

Kállay Miklós – agrárminiszterként és az Öntözésügyi Hivatal el- hatékonyabbá tételének szükségességét támasztotta alá az is, nökeként – egy olyan idŒszakban (1932–1942) került közelebbi kap- hogy miközben a termŒterületek mennyisége 1919 és 1935 között csolatba a magyar vízgazdálkodási feladatokkal, amelyet a hazai alig változott, a lakosság száma egymillió fŒvel nŒtt. 1932-ben a öntözéstörténetben felívelŒ korszaknak tekintünk. Földmívelésügyi Minisztérium kezdeményezésére Hármas Öntö- A trianoni békediktátum következtében Magyarország vízrajzi zési Bizottság (kultúrmérnök, gazdálkodással foglalkozó szakem- helyzete is megváltozott, területe nagy része síkság lett, melyet ber és egy geológus részvételével) alakult azzal a céllal, hogy fel- az utódállamok magasabb fekvésı területei öveztek, ezért hazánk- mérje a helyzetet és meghatározza a feladatokat. nak már nemcsak a sokszor kiszámíthatatlan természeti erŒkkel A bizottság javaslata nyomán született meg az 1937. évi XX. kell(ett) megküzdenie, hanem a szomszédos országok vízügyi po- törvénycikk az öntözŒgazdálkodás elŒmozdításához szükséges in- litikájával is. tézkedésekrŒl, amit az Öntözésügyi Hivatal megalakulása és Kállay A két világháború közötti vízügyi szolgálat kiemelkedŒ vezetŒje, Miklós elnöki kinevezése követett. Elnöki megbízatása idején Sajó Elemér 1930 tavaszára elkészített Emlékirat vizeink fokozot- (1937–1942) épült a békésszentandrási vízlépcsŒ, valamint a tisza- tabb kihasználása és újabb vízügyi politikánk megállapítása tárgyá- füredi szivattyútelep és öntözŒcsatorna. Elkezdték tervezni a ti- ban címet viselŒ munkájának kezdŒmondata a következŒképpen szalöki vízlépcsŒt és a Keleti-fŒcsatornát is, melyek azonban csak szól: „Sík fekvésı országok boldogulása már a régi idŒkben is jelen- 1945 után valósultak meg.

A tiszafüredi öntözőrendszer öntözőcsatornájának építése tékeny részben attól függött, hogy egyrészt miképpen védekeztek Kállay kormányfŒvé kinevezésekor távozott az Öntözésügyi Hi- a síkságokat elárasztó, elmocsárosító vizek kártételei ellen, másrészt vatal élérŒl, de továbbra is szem elŒtt tartotta a vízügyi feladato- pedig miképpen tudták a vizekben rejlŒ hatalmas erŒket hasznukra kat. 1942. március 19-én képviselŒházi programbeszédében röviden fordítani…” bár, de szólt a kérdés fontosságáról, az Alföld problémáiról is. Nem Az új országhatárok megváltozott gazdasági lehetŒségeket is sokkal késŒbb személyesen tájékozódott a Dél-Alföld belvíz súj- jelentettek. Míg a történelmi Magyarország több területe is alkal- totta területein. Ekkor még úgy gondolta, hogy nem zárja le vég- mas volt a mezŒgazdasági termelés igényeinek kielégítésére, érvényesen az Öntözésügyi Hivatal élén töltött közel öt évét, de addig ez a szerep 1920 után fŒleg az Alföldre hárult. A termelés a történelem és az élet másfelé sodorta.

38 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN gazdálkodást. Az erdőrendészeti ható- leti szerződést kötnének a bankok ke- §£™∞∞ ∞&£ 4 ság közérdekű erdőtelepítést rendel- zében lévő földekre, a holtkézi birto- Szemrevételezés a tiszafüredi öntözőrendszer hetett el az ország egész területén. Az kokra, illetve megállapodnának az adós- munkálatainál 1939-ben. erdőtörvény korszerűségét jelzi, hogy ságukat a föld egy részének átengedése Balról jobbra: Lampl Hugó, Horthy Miklós, kiemelten foglalkozott a természetvé- fejében rendezni kívánó birtokosokkal. Kállay Miklós, Borbély György delemmel. Rendelkezett arról, hogy Az így nyert földterület szolgálná a kor- óvni kell a kipusztulás veszélyének ki- mány által meghirdetett telepítést. §£™∞∞ ∞&£ 4 tett, hasznos növény- és állatfajokat, A miniszterelnök másként gondol- szerint így gondolkodott: „megfordult biztosítani szükséges azok zavartalan kodott, mégsem a földreform eltérő a fejemben, hogy talán szívesen látna a tenyészetét. Gondoltak a források, a megközelítése vezetett a szakításhoz, kormányban, akár a földmívelési tárca patakok és a barlangok védelmére is. hanem Gömbösnek az a szándéka, élén, akár mint tárca nélküli minisztert. A többéves szakmai munkával előké- hogy saját híveit előtérbe állítva meg- Az előbbi azért merült föl bennem, szített erdőtörvény kiállta az idő pró- szabadul a Bethlen köréhez tartozók- mert a kormányzó egyszer felszólította báját, hiszen egészen 1961-ig érvény- tól. A nézeteltérés jó indokot szolgálta- Bárdossyt – elégedetlen lévén az agrár- ben maradt. tott Kállaynak arra, hogy 1935. január politikájával –, hogy hívjon meg engem 9-én lemondjon miniszteri megbízatá- egy minisztertanácsra, ahol aztán alkal- sáról. (Az általa képviselt mérsékelt mam volt kifejteni a földmívelésügyről FÖLDREFORM, földreform megvalósulása esetén sem és általában a gazdasági irányításról DE HOGYAN? elégítette volna ki a parasztság földigé- vallott nézeteimet.” nyét.) Miniszterségét követően is to- Tudjuk, másként történt: a kormány - Kállay – Bethlenhez hasonlóan és Göm- vább tevékenykedett a mezőgazdasá- zó a miniszterelnöki feladat vállalására bös ellenében – ellenezte a radikális gért: 1937-től – Bethlen és a kormány - kérte fel Kállay Miklóst. földreformot. Maga is igenelte a föld- zó bizalmát élvezve – az akkor életre rendezés ügyét, de úgy, hogy az lehető- hívott Országos Öntözésügyi Hivatal A SZERZŐ A MAGYAR leg ne sértse a földmagántulajdont. El- elnökeként folytatta a munkáját. MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM képzelése szerint az állami földalapot Amikor 1942 márciusában Horthy FŐIGAZGATÓJA úgy egészítenék ki, hogy kényszerbér- magához hívatta, visszaemlékezése

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 39 74&∞ £∞∞§£™ Szinyei Merse Jenő, a Kállay-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere (1942. júliua 3.–1944. március 22.) 74&£∞ ∞∞§£™ ivel a világháború kellős kö- zepén kockázatos lett volna UJVÁRY GÁBOR M a gyors átalakítás, s a kor- mányfő kül- és belpolitikai mozgástere is rendkívül szűk volt, Kállay változta- tás nélkül átvette elődje, Bárdossy Lász - Szinyei Merse Jenő ló kabinetjét. Kállay azonban – Horthy Miklós államfő jóváhagyásával és feltét- len bizalmasaként – komoly módosí- tások ra készült, s igyekezett letéríteni és a Kállay-kormány Magyarországot arról a kényszerpályá- ról, amelyre elsősorban geopolitikai okokból került. A részbeni irányváltás a kultúrpolitikában viszonylag zökke- kultúrpolitikája nőmentesen történt, hiszen az 1940 vége óta a lemondását fontolgató Hó - man csak néhány hónapra vállalta a kul- A revíziós törekvések részbeni sikerei következtében Magyarország tusztárca vezetését. Annál is inkább, területe 1938 novembere és 1941 áprilisa között 90%-kal, lakossá- mert mindenki tudott a Kállay és közte feszülő politikai ellentétről. Míg Hó - gának lélekszáma pedig 70%-kal gyarapodott. Az 1939 szeptemberétől man a külpolitikai alapokon nyugvó né- több mint másfél esztendőn át a fegyveres semlegesség elvét követő metbarát irányvonal egyik vezetője állam 1941 júniusában a Német Birodalom oldalán bekapcsolódott volt, addig Kállay éppen ennek a cso- a második világháborúba. E két meghatározó – és egymással össze- portnak a kormánypárton belüli vissza- szorításáért küzdött. Az már más kér- függő – tényező nemcsak a nagypolitikában, de a kultúrpolitika alakí- dés, hogy – ha más-más úton is, de – tásában is fontos, mégsem alapvető módosításokat eredményezett. mindkettejük célja hasonló volt: szeret- Magyarország ugyanis ismét soknemzetiségű országgá vált, a hábo- ték volna elérni, hogy Magyarország rúban való részvétel pedig – legalábbis elvileg – a kultúrpolitika addigi minél teljesebben őrizze meg függet- lenségét és haderejét a világháborúban. szerepét gyengítette. Az önként – de bizonyára Kállay A két világháború között az egyik legsikeresebb magyar szakpolitikai megelégedésére – távozó Hómant a ágazatot két kiemelkedő személyiség, Klebelsberg Kuno és Hóman Bá- kultuszminiszteri székben Szinyei lint irányította. Mindketten kilenc esztendőn át töltötték be a vallás- Merse Jenő követte. Helyzetét könnyí- tette, hogy Hómannal együtt mondott és közoktatásügyi miniszteri tisztet, így koncepciójuk és tevékenységük le a minisztérium ugyancsak németba- az egész korszakra rányomta bélyegét. A Kállay-kormány 1942. már- rátként számon tartott államtitkára, az cius 9-i megalakulása azonban nemcsak a nagypolitikában, de a kul- elsősorban felsőoktatási és tudomá- nyos ügyekkel foglalkozó Szily Kálmán túrpolitikában is éreztette a hatását. is. Ugyanakkor Szinyeinek figyelembe kellett vennie, hogy a politikától rész- ben viszont Kállay hívének, politikája politikájával nem értünk egyet”, nem ben visszavonuló – országgyűlési man- hű követőjének számított. Elődjéhez fogadja el a költségvetést. Ezután dátumát viszont megtartó – Hóman hasonlóan barátságos, a hangot min- sokan üdvözölték a szónokot, köztük változatlanul a tudománypolitika kulcs- denkivel megtaláló személyiség volt, Szinyei Merse is. Mindez érthető de- szereplője. Nemcsak az 1941 végén ala- de Hómannál kevésbé tűnt megosztó rültséget váltott ki a képviselőházban. kult, a béke-előkészítés tudományos politikusnak, s ezért ellenfelei is ked- Szinyei Merse jól ismerte a kulturá- megalapozását szolgáló Teleki Pál Tu- velték. Jellemző esetként a független lis közigazgatást, hiszen 1911 és 1926 dományos Intézet, hanem az akkor a kisgazdapárt katolikus plébános képvi- között a kultuszminisztériumban dol- nagy országos közgyűjteményeket tö- selőjének, Varga Bélának az 1943-as gozott, rövid ideig Klebelsberg szemé- mörítő, 1934-ben az Országos Magyar költségvetés vitájában mondott szavait lyi titkáraként is tevékenykedett. Ez- Gyűjteményegyetem örökébe lépett idézem: „Kevés minisztert fogadott – én után Hatvan országgyűlési képviselő- Magyar Nemzeti Múzeum elnökeként mint ellenzéki magyar ember mondom jeként elsősorban kultúrpolitikai kér- is. Utóbbi funkció ugyan hivatalból Szi- – pártkülönbség nélkül olyan meleg désekben nyilvánított véleményt, s nyeit illette volna, Hómannak azonban együttérzéssel ez az ország, mint a je- 1935-től 1938-ig négy alkalommal a sikerült megőriznie e tisztséget. Mind - lenlegi kultuszminiszter urat, Szinyei Vallás- és Közoktatásügyi Miniszté- ez persze annyiban nem okozott gon- Merse Jenőt. […] A magyarság tiszte- rium költségvetésének előadója volt. dot, hogy Hómant a korszak egyik leg- lete és szeretete kíséri a kultuszminisz- 1936-ban a kormánypárt ügyvezető al- felkészültebb közgyűjteményi szakem- ter urat akkor, amikor benyújtja első elnöke – ezzel adminisztrációjának ve- berének tartották. költségvetését.” Varga a pártja nevében zetője – lett, majd 1938 decemberétől A minisztersége előtt már kiváló tör- jelezte: „nem szerencsét kívánok neki, miniszteri kinevezéséig a képviselőház ténészként és tudományszervezőként amint az szokásos, hanem Isten áldását egyik alelnökeként tevékenykedett. is ismert Hómannál Szinyei jóval szür- kérem munkásságára.” Majd rögtön Már a minisztérium tisztviselői előtt kébb egyéniségnek, Hómannal szem- hozzátette: mivel „a kormány általános mondott 1942. július 6-i üdvözlésében

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 41 is hangsúlyozta, hogy elődei, Klebels- kább a háttérben maradt, nem számí- berg Kuno, Teleki Pál és Hóman Bálint KÁLLAY ÉS HÓMAN tott a kormány erős emberének. Mégis nyomdokain kíván haladni, és nem megakadályozta, hogy Magyarorszá- híve a feltétlen újításnak. Szavait a gon az az általános alapelv érvényesül- sorok között is olvasó magyar értelmi- Az újdonsült miniszterelnök és a ko- jön, mely szerint a világégés idején – ségi közvélemény egy része – minden rábbi kormányból megörökölt tárca- főleg arányában – mindenütt csökken bizonnyal Szinyei szándékának megfe- vezetŒ sajátos viszonyáról árulkodik a kulturális célok finanszírozása. lelően – nagyra értékelte, hiszen jó né- az ún. Hóman-napló 1942. március 9- Az előző esztendei költségvetési hányan azt gondolták, hogy amikor i bejegyzése: többlet nagy részét 1943-ben és 1944- számosan a korszellemről, a hagyomá- „Kállay Miklós dezignált miniszter- ben is szociális jellegű kiadásokra, a nyokkal szakító, gyökeres újítások elnök felkért a vallás- és közoktatás- tárca intézményeiben dolgozók – kö- szükségességéről beszélnek, a megfon- ügyi tárca további vállalására. Kifej- zülük is a leginkább rászorulók – illet- tette, hogy bár tudomása van arról, tolt reformok elvének hirdetése önma- ményeinek emelésére, illetve előmene- hogy az Œ megbízatását nem helyes- gában is bátor cselekedet. Úgy látták, telük könnyítésére fordították. „Ez a lem s vele szemben igen éles megjegy- Szinyei nem hajlandó a modernizáció gondoskodás – állapította meg 1942 zéseket tettem, mégis arra kér, hogy köntösében fellépő nemzetiszocialista novemberében Szinyei – elsősorban ki- tekintettel »a személyemben rejlŒ ki- vagy más szélsőjobboldali eszméknek terjed egyfelől a lelkészkedő papságra, váló értékekre« s a fennálló nehéz teret adni. Szinyei amúgy is gyakran másfelől az állami és nem állami tanári helyzetre, továbbá a »Gömbös-kor- hangoztatta, hogy a háborús időkben mányban folytatott harmonikus és tanítói rendre.” alig van lehetőség az irányváltásra, együttmıködésünkre«, vállaljam a Emellett az iskolaorvosi hálózatot, minden módosítást meg kell fontolni. tárcát. Én hivatkoztam arra [a] körül- az egyetemi klinikákat – itt az ápolók Szinyei nyilvános szereplései a ké- ményre, hogy már december 16-án bérrendezésére is sor került –, a társa- sőbbiekben is arról tanúskodtak, hogy mint megmásíthatatlan elhatározá- dalmi és az iskolai sportot, a sportor- az óvatos haladás híve. Nagyon gyakran somat jelentettem be lemondásomat vosi intézményt is fejlesztették. Lépése- hivatkozott Klebelsbergre, nála kicsit Bárdossynak, akivel szemben a legtel- ket tettek a falusi és a tanyai osztatlan kevesebbszer Hómanra, s kedvenc jel- jesebb bizalommal viseltetem, tekin- vagy részben osztott iskolák túlzsúfolt- szavaikat, a kultúrfölényt és a nemzet- tettel továbbá arra, hogy Kállay vál- ságának, a tanítói lakások hiányának nevelést is gyakran emlegette. Hangsú- lalkozását politikai szempontból sze- mérséklésére, pótlékot juttattak a ta- lyozta, hogy „a háborús idők megnehe- rencsétlennek tartom, aminthogy a nyai tanítóknak. Megvizsgálták a tan- zítik a nagyobb szabású alkotások ke- közvélemény is e megbízatás nyomán könyveket, valamint a tanítókat segítő resztülvitelét”, ugyanakkor a fontos liberális és zsidóbarát irányba való „vezérkönyveket”, az alsó- és a közép- intézkedések megtétele nem tűr halasz- balra hajlástól és tengelyellenes vagy fokon a „hungarológiai oktatás és ne- tást. A feladatok számbavételére mi- legalábbis kevésbé tengelybarát velés” (a magyarságismeret) oktatásá- nisztersége első hónapjaiban sokfelé irányba való eltolódástól tart, hivat- nak elmélyítéséről határoztak. Az Or- utazott az országban, számos település kozva végül a pártvezetŒség passzív szágos Irodalmi és Művészeti Tanács és rendezvény vendége volt. Látogatást magatartására az ellenem intrikáló átszervezését és új műemlékvédelmi, tett Szegeden, megnyitotta a Debre- képviselŒkkel szemben, valamint a illetve levéltári törvényt készítettek elő, ceni Nyári Egyetemet. A magyar füg- Kormányzó bizalmának megrendülé- valamint a művészeti oktatás reform- getlenség gondolatát kiemelő – erről sére, a tárcavállalást elhárítottam ját – ennek kapcsán művésztelepek lé- máskor is szívesen szólt – avatóbeszé- magamtól.” tesítését – is elhatározták. det mondott Wesselényi Miklós zilahi Hóman végül a kormányzó kifeje- S mivel a név kötelezett, Szinyei szobrának visszaállításakor. Kassán a zett kérésére maradt még három hó- Merse a művészeti ösztöndíjak emelé- Berzeviczy Vince érdemeit megörökítő napig miniszter. sét, illetve a művészek állami vásárlá- emléktáblát leplezte le és felavatta a sokkal történő támogatását, ezenkívül Várostörténeti és Igazságszolgáltatási magyar klasszikusok olcsó kiadását, Múzeumot, Kolozsvárott pedig tan- költségvetés elfogadása. A háború alatt történelmi témájú filmforgatókönyvek ügyi értekezleten vett részt. Egyetemi mindenütt jelentősen növekedett az ál- megírását is szorgalmazta. Szerette évnyitót tartott Kolozsvárott, Szege- lami büdzsé összege, így volt ez Ma- volna bővíteni a Néprajzi Múzeum épü- den és a Képzőművészeti Főiskolán, gyarországon is. Ezzel párhuzamosan letét, Nagyváradon – a várossal egyetér- számos intézményt keresett fel, és – ha nem is teljesen, de legalább rész- tésben – a jogakadémia helyett kétéves apróbb falvakba is eljutott. Szinte min- ben arányosan, sőt, 1944-ben az átlag- műszaki főiskola létesítését javasolta. denütt egyeztetett a különböző szak- nál nagyobb mértékben – emelkedett Mivel sokallta a gimnáziumok számát, mai és érdekvédelmi szervezetekkel. a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszté- egy részüket fokozatosan szakirányú Egy gömöri tanító egyenesen „falujáró rium támogatása. A gazdasági tárcákat középiskolává kívánta átalakítani, és új miniszternek” nevezte, jelezve, hogy követően a kultusztárca már 1926-tól polgári iskolák nyitását sürgette. Pé- Szinyei – a nyári és a kora őszi uborka - a legjobban dotált minisztérium volt. csett létrehozta az 1943-tól működő szezon ellenére is – nagy lendülettel Ezt a pozícióját a világháború eszten- Dunántúlkutató Intézetet, ugyancsak induló munkáját, sok mindenre irá- deiben is sikerült megőriznie, s ebben 1943-ban rendeletben valósította meg nyuló érdeklődését általában szimpá- a főszerepet Szinyei Merse Jenő ügyes az egyetemi és főiskolai diákegyesüle- tiával fogadták. politizálása, konszenzusteremtő képes- tek reformját, és – Hómannal is kon- Mint minden évben, 1942-ben és sége játszotta. Akaratát annak ellenére zultálva – átszervezte minisztériumát. 1943-ban is döntő fontosságú volt a is keresztül tudta vinni, hogy Klebels- Folytatta a szegény sorsú, eszes és jól kultusztárca életében a következő évi berghez és Hómanhoz képest sokkal in- tanuló falusi diákok közép- és felső-

42 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN fokú tanulmányait segítő, Hóman in- a falu összefogásának szükségességéről, mindenekelőtt a szakoktatást óhaj- dította programot. Ezzel minden évben azzal is példálózva, hogy Kodály Zoltán totta erőteljesen fejleszteni – részben 600 újabb fiatalt kívántak támogatni, a és – az 1940-től már Amerikában élő – nyilván a háború igényei miatt, rész- középosztály „vérfrissítésének” szándé- Bartók Béla zenéjét a népzene ihlette, s ben pedig azért, mert a zsidótörvé- kával. Ez fölöttébb indokolt volt, hiszen megállapította: „Jobban be kell kapcsolni nyek következtében jelentős szakem- még a hivatalos számítások szerint is a a falut a magyar életbe és hozzáférhe- berhiány keletkezett a kereskedelmi, kisebb mezőgazdasági egzisztenciák tőbbé kell tenni a falu számára a magyar az orvosi és a műszaki területeken. (kisbirtokosok, kisbérlők, gazdasági cse- élet javait.” Mindebből érzékelhető, hogy a ko- lédek, földmíves-napszámosok stb.) a ke- Mindezen túl 1944-ben az „iskolán moly kulturális igazgatási tapasztala- reső népesség 70%-át, a gimnáziumi ta- kívüli népművelést” – beleértve a nép- tokkal rendelkező Szinyei Merse Jenő nulóknak azonban csak 10%-át tették főiskola-hálózatot –, a tanítói tovább- elmélyülten és hozzáértéssel közele- ki. Ugyanakkor a paraszti tehetségek fel- és átképző tanfolyamokat, valamint a dett tárcája háború alatti problémái- emelésének szomorú előzménye volt, vallási célokat is erőteljesen támo- hoz, s igyekezett ezeket úgy kezelni, hogy a zsidótörvények miatt 1942-re a gatta, Balatonfüreden fel akarta újítani mintha békeidő lenne. Nem az ő hi- zsidó értelmiséget részben már meg- az írói Helikon-ünnepséget, és hét új bája volt, hogy többnyire észszerű, a fosztották korábbi egzisztenciájától. Szi- egyetemi tanszéket is szervezett volna. konzervatív reform szellemében szü- nyei egyébként sokszor szólt a város és A közép- és a felsőfokú oktatásban letett és szociális érzékenységről ta-

Szinyei Merse Jenő ars poeticája BESZÉD WESSELÉNYI MIKLÓS ZILAHI SZOBRÁNÁL „[…] ez a férfiú száz évvel ezelŒtt KULTUSZMINISZTÉRIUMI KÖSZÖNTÃJÉBÃL megyérŒl megyére járt és minde- nütt az örök magyarság, a függet- „Tartózkodni fogok a mindenáron való újítástól. Mert bármennyi erŒt és energiát érzek len és szabad magyar lélek igéit magamban, azért, hogy bizonyos újítások és alkotások az én nevemhez fızŒdjenek, hirdette. Úgy érzem, hogy a ma- nem vagyok hajlandó újítani. Természetesen az élet nem ismer megállást és mindig gyar kultuszminiszternek is ha- újabb és újabb feladatok elé állít bennünket. E feladatok megoldásánál a rendkívüli, sonló a feladata és a hivatása. háborús viszonyok engedte mértékben és a jobboldali keresztény magyar világnézet […] Szembe mert szállni az ele- szellemében, de a nemes magyar hagyományoknak tiszteletben tartásával fogok el- mek haragjával, de dacolni mert járni. Történelmi múlttal bíró nemzetek életében a múlt értékeinek megbecsülése és az önkény hatalmával is, egészen tisztelete kötelesség.” (1942. július 6.) a börtönig.” (1942. szeptember 8.)

A MAGYARSÁGTUDOMÁNY A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEKRÃL FONTOSSÁGÁRÓL „Elvül állítottuk fel, hogy például a egyesületek alakulását és fejlŒdé- „Tudatos és eszmei alapon álló nemzetne- visszatért területek nemzetiségi vi- sét és nemzetiségeink számára is velésre van szükség magyar életünk egész dékein fekvŒ népiskolák tanítási hatékonyabban kívánjuk megindí- vonalán. Nemzetnevelésünk azonban nem nyelvének megállapításában a nem tani az erŒteljes újjászervezés alatt képzelhetŒ el másként, csakis a magyarság- magyar nemzetiségı szülŒk törvé- álló iskolánkívüli népmıvelés mun- tudomány alapján. Amint ugyanis a gazdá- nyes formában kinyilvánított sza- káját is. […] Mit kívánunk mi, t. nak ismernie kell földje talajviszonyait és vi- bad akarata legyen a döntŒ té- Ház. mindezekért a szolgálatokért? déke klímáját, ha sikeres munkát akar vé- nyezŒ. […] Nemzetiségeink szabad Semmi mást, csak azt, amit a gezni, éppen úgy a nemzetnevelŒnek is tisz- nyelvhasználatát nemcsak biztosít- józan értelem, a történelem tanul- tában kell lennie a magyarság lelki és testi juk, hanem ahol szükséges […] sa- sága, az emberi morál és igazság adottságaival, hogy hivatását eredménye- játos nyelvüket egyenesen védel- íratlan és írott törvényei is tanácsol- sen végezhesse. […] Ezért tettem mıvelŒ- münkbe vesszük és szabadabb ki- nak nemzetiségeink számára és déspolitikai törekvésem programjává neve- fejlŒdésre segítjük. Mai kényes és amit […] joggal megkövetelhetünk lési rendszerünknek a magyarságtudomány- nehéz helyzetünkben is létesítet- tŒlük: lojalitást, hıséget, testvéri nyal való átitatását és ebben a szellemben tünk és egyre létesítünk nemzeti- összemıködést. Ebben az állam- történŒ formálását. […] A történelemköny- ségi tannyelvı népiskolákat, iskolai ban ezer év alatt minden nemzeti- vet pedig látni kívánom az elemiben is. Hadd tanuljon alkotó nagyjaink és hŒseink tagozatokat, tanfolyamokat, kü- ségünk számbelileg szaporodott, példáján és hadd lásson bele a nehéz ma- lönbözŒ nemzetiségi tanításnyelvı vallásában szabadon élt, nyelvében gyar sorsba a csupán elemi iskolát végzŒ középfokú iskolákat is. […] ElŒse- és kultúrájában szabadon fejlŒdhe- magyar is.” (1943. december 15.) gítjük nemzetiségi közmıvelŒdési tett.” (1943. november 17.)

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 43 núskodó terveit – elsősorban az idő előttönként sugárzott rádióiskolával kí- középiskolákra nagyobb szükség lett múlásával mindinkább érezhető hábo- vánták ellensúlyozni. A rádió diákoknak volna, mint az általános értelmiségi ne- rús helyzet miatt – csak kis részben si- szóló adásaiban kiváló tanítók és taná- velést nyújtó gimnáziumokra. Mindezt került megvalósítania. rok külön-külön oktatták a 6–10, a 10– Szinyei is pontosan érzékelte, s ennek A költségvetés szerkezete az egyes 14 és a 14–18 éves korosztályokat. Szi- megfelelően igyekezett cselekedni. területek tárcán belüli súlyát is tük- nyei többször hangsúlyozta, hogy a köz- Egyébiránt középfokon is javasolta a rözte. A fontosabbakat kiemelve: az oktatásban kulcsszerepet szán a hun- magyarságtudományi órák számának elemi szintű oktatás valamivel több garológiának, és az elemi iskolában is emelését, egyben azt is, hogy egy nyu- mint 40, a középfokú csaknem 19, a szorgalmazta a történelem tanítását. gati nyelv mellett valamelyik hazai nem- felsőfokú pedig 14%-kal részesedett a A nemzetiségi kultúra magyaror- zetiség nyelvét is tanulják meg a diákok. büdzséből, melynek összesen 80%-át szági helyzetét általában közoktatási A felsőoktatás szerkezete – elsősor- tették ki a személyi kiadások. A vallási pozíciói alapján ítélték meg. Szinyei ban az ipari termelés növekedésének célok támogatásának aránya nem érte Merse a türelmes nemzetiségi politikát, és a világháború új elvárásainak meg- el a 10%-ot, a testnevelésre 3%, a mű- Teleki Pál és Hóman Bálint erre vonat- felelően – az 1940-es évek elejére meg- vészetekre 2,5%, a tudományos felada- kozó elképzeléseit képviselte. 1941-ben változott: a 20 000 körüli hallgatóból tokra – melyek persze részben a felső- Magyarország 14 680 000 fős lakossá- 5500-5500 járt a József Nádor Műegye- oktatáshoz kötődtek – 1,8% jutott. gának egyötöde tartozott valamelyik temre, illetve valamelyik jogi karra A csaknem 12 000 elemi iskolában nem magyar anyanyelvű közösséghez, vagy jogakadémiára. A jogi képzés ko- az 1940-ben törvényileg szabályozott népiskoláik száma ennek megfelelő, a rábbi, nyomasztó túlsúlya tehát mér- nyolcosztályos alapfokú képzés – a ko- középiskoláké viszonyt már valamivel séklődött, a műszaki terület szerepe vi- rábbi hatosztályossal szemben – a há- alacsonyabb volt. Egyházi főiskolákon szont jelentősen növekedett. Szinyei is borús nehézségek miatt ugyan lassan, kívül felsőfokú oktatási intézményeik felismerte, hogy „korunk élete a mű- de fokozatosan teret nyert. A népisko- nem voltak (a tanítóképzés ekkor még szaki fejlődés törvényeinek parancsa lák között az állami és a községi fenn- középfokon folyt). Szinyei fontos gesz- alatt áll”, ezért a háború után egy má- tartásúak aránya majdnem elérte, a diá - tust gyakorolt, amikor 1942 őszén el- sodik műegyetem létesítését javasolta. kok számában pedig már meg is ha- rendelte, hogy a minisztérium hivata- A nehéz viszonyok ellenére néhány új ladta az 50%-ot, így a korábban jel- los folyóirata, a kéthetente megjelenő – elsősorban műszaki és természettu- lemző egyházi túlsúly – még akkor is, Néptanítók Lapja német, szlovák, ru- dományi – tanszék is alakult miniszter- ha Szinyei gyakran hangoztatta az egy- szin, román, szerb, horvát, muraközi, sége idején, az egyetemi Horthy Mik- házak oktatásban betöltött szerepének bunyevác, sokác és vend nyelven írt, lós-ösztöndíjak összegét pedig jelentő- nélkülözhetetlenségét – lassan meg- pedagógiai vonatkozású cikkeket tar- sen fölemelték. Érdekességként jegy- szűnt. A front Magyarország határai- talmazó mellékletekkel jelenjen meg zem meg, hogy 1943 decemberében hoz közeledése következtében – mivel (erre 1944 elejétől került sor). Szinyei a Zeneművészeti Főiskolán el- az épületek egy részét a honvédség fog- Polgári iskolából – ez nagyjából a mai rendelte a népzenei ismeretek köte- lalta le – 1943-ban számos iskolában be- általános iskola felső tagozatának felelt lező tantárgyként való bevezetését. vezették a délelőtti és délutáni oktatás meg – 540, középfokú oktatási intéz- Magyarország külföldi kulturális rendszerét. Rövidebb lett a tanév is, ményből mintegy 450 működött Ma- kapcsolatai 1942 nyarától elsősorban a amely szeptember helyett csak novem- gyarországon. Utóbbiból a kb. 250 gim- semleges államokkal erősödtek, főleg ber 3-án kezdődött. Mindezt egy érde- názium soknak bizonyult, annál is in- ezekben folytattak jó értelemben vett kes kezdeményezéssel, a szeptember- kább, mert a gyakorlati – ipari, mező- kulturális propagandát. Bernben pél- től novemberig napi másfél órában, dél- gazdasági, kereskedelmi – képzést adó dául 1943 februárjában mutatták be nagy sikerrel Az ember tragédiáját, 1944 januárjában pedig csaknem 400 A KULTUSZTÁRCA 1943. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL alkotást felvonultató magyar képzőmű- vészeti tárlatot nyitottak, s ehhez szín- TÖMBÖLY DÉNES ELŐADÓI BESZÉDE A KULTUSZTÁRCA vonalas katalógus is megjelent. Genf- 1943. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK TÁRGYALÁSAKOR ben 1943 tavaszától működött a Ma- gyar Ház és annak részeként a Magyar Tájékoztató Könyvtár. „A kultusztárca költségvetési összege 277 968 000 pengŒ, vagyis 59 218 000 pen- A kulturális élet pezsgő és Európa gŒvel több, mint a múlt évi volt. EbbŒl a többletbŒl 19 millió pengŒ a délvidéki terü- más országaihoz mérten viszonylag letre esik, amely a múlt évi költségvetésben még nem szerepelt, és 40 millió pengŒ szabad volt, a cenzúra ellenére a sajtó marad mint tényleges szaporodás. EbbŒl a 40 millió pengŒbŒl 26 millió pengŒ esik vonatkozásában is. Néha úgy tűnt, a folyó évben a költségvetési összegeknél a fizetésemelésekre és családi pótlék mintha nem is zajlana gyilkos háború, emelésekre, míg 14 millió pengŒ a többi emelkedésre, tehát dologi kiadásokra és amelyről a színházak, a filmgyártás, a beruházásokra esik. […] A tárca költségvetési összegébŒl hiányoznak a nagy beru- könyvszakma szinte alig vettek tudo- házási összegek, hiányoznak a nagyobb építkezések, mert egyrészt más helyeken mást. Az öt legnagyobb magyar kiadó- van ezekre szükség, másrészt az anyagi helyzet sem enged meg nagyobb beruhá- nál 1940 és 1943 között több mint há- zásokat. Annál erŒteljesebb és nagyobb mérvı szociális szellem vonul azonban végig romszorosára (103-ról 350-re) nőtt a az egész költségvetésen s annál nagyobb mértékı a minisztérium gondozása alatt megjelent külföldi szépirodalmi művek álló tisztviselŒk szociális felkarolása, különösen az alacsonyabb fizetési osztályok- száma, ezek 77%-át angolból, franciá- ban.” (1942. november 11.) ból és oroszból fordították, mindössze 16%-a volt német (de utóbbi esetben is

44 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN csaknem kivétel nélkül klasszikus né - met művekről volt szó). Az 1942. novemberi lillafüredi íróta- lálkozón – melynek egyetlen szépség- hibája a zsidó származású írók hiánya volt – Kállay miniszterelnök és Szinyei Merse is megjelent, s a magyarországi írótársadalom nagy részével nyíltan dis- kuráltak az írók szerepéről. A tanulsá- gokat Márai Sándor fogalmazta meg: „[…] a magyar nemzet veszélyben él, tehát szükség van arra, hogy anyagi és szellemi erőinket feltétel nélkül a ma- gyarság önvédelmének és megmaradá- sának szolgálatába állítsuk.” 1943 augusz tusában a népi írók szárszói ta- lálkozójának két főszereplője, Németh László és Erdei Ferenc úgy vitatkozott egymással a magyarság sorskérdései- ről – a „harmadik utat” (Németh), il- letve a szocializmust (Erdei) hirdetve megoldásként –, hogy bíztak benne: a háború elkerülheti Magyarországot, s még akár jól is ki lehet jönni belőle. 1943 szeptemberétől 1944 júniu- sáig tartott a Székelyföldi Művészeti Év, melynek keretében Marosvásárhe- lyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszere- dában és Sepsiszentgyörgyön kiállítá- sokat, színház- és opera-előadásokat, felolvasásokat és más programok so- kaságát szervezték – miközben a front már közeledett Székelyföld felé. A politikai üzenet itt sem hiányzott. Szinyei a rendezvénysorozat marosvá- sárhelyi megnyitóján kijelentette: „Mi, magyarok, hozzászoktunk a szabad- ságharchoz, ma is forgatjuk szabadsá- gunk és függetlenségünk fegyvereit.” Ezt a szellemiséget képviselte az 1944 márciusának közepén a Nemzeti Mú- zeumban Kossuth halálának 50. évfor- dulója alkalmából megnyitott – a német megszállás után azonnal be- juk, erre már nem kerülhetett sor. Min- §£™∞∞ ∞&£ 4 zárt – emlékkiállítás is, melynek kurá- denesetre érdekes, hogy Kállay, vala- Kállay a debreceni nyári egyetem tora az egyik legkiválóbb esszéista, az mint párttársa – egyben politikai ellen- megnyitóján, 1942. augusztus 3. 1945 márciusában a balfi táborban fele –, Hóman szándéka esetleg ismét munkaszolgálatosként elhunyt Halász találkozott a Kossuth-emlékezés kap- §£™∞∞ ∞&£ 4 Gábor volt. csán. Abban ugyanis bizonyosan egyet - ték utódjának, Hóman azonban határo- A magyarság szabadságvágyát és értettek, hogy Magyarország bel ső ön- zottan visszautasította a felkérést, sőt – függetlenség iránti igényét bemutató állóságának megóvása az elsődleges fel- a szabadlábon maradt politikusok tárlat idején az a Hóman Bálint volt a adat. 1944. március 19. azonban ezt a közül egyedül – kemény hangú levél- Nemzeti Múzeum elnöke, aki 1927-ben legkisebb közös politikai többszöröst ben tiltakozott a megszállás ellen. Kép- – még a múzeum főigazgatójaként – is ellehetetlenítette. (Néhányan úgy viselőségét azonban megtartotta, s Halász Gábort a Széchényi Könyvtárba tudták, hogy a megszállásban Kállay ezzel óriásit hibázott. Hiszen 1944. vette, és akinek jóváhagyása nélkül március 20-ára hirdetett szónoklatának március 19. után a 20. századi magyar 1944 márciusában nem idézhették vélt tartalma is szerepet játszott…) történelem legsötétebb hónapjai követ- volna fel Kossuth emlékét. Egyes forrá- A Kállay-kormánnyal együtt búcsú- keztek… sok arra utalnak, hogy Hóman is részt zott tárcájától Szinyei Merse Jenő is, aki vett annak a beszédnek a megfogalma- szürke eminenciásként, de kiváló mi- A SZERZŐ KUTATÓCSOPORT-VEZETŐ, zásában, amelyet Kállay Miklós 1944. niszterként nehéz időkben képviselte VERITAS TÖRTÉNETKUTATÓ március 20-án tervezett a Kossuth-év- a magyar kulturális élet érdekeit. A né- INTÉZET (CSC) forduló kapcsán elmondani. Mint tud- metek az elődjét, Hóman Bálintot jelöl-

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 45 A KÁLLAY-KORMÁNY 4JOÓ&£∞ ANDRÁS∞∞§£™ 4OROSZ&£∞ ∞∞§£™ LÁSZLÓ SÁRINGER JÁNOS

Horthy 1942. március 9-én kérte fel hivatalosan Kállayt az új kormány megalakítására. A miniszterelnök-jelölt 1942. március 12-én mutatkozott be a kormánypárt (MÉP) előtt, képviselőházi és felsőházi bemu- tatkozó beszédére pedig – érdekes egybeesés a későbbi tragikus nap- pal – éppen 1942. március 19-én került sor. Az új miniszterelnök arra törekedett, hogy a kormány- főcsere a lehető legkisebb válto- zásokkal járjon, így egyelőre a Bárdossy-kormány valamennyi minisztere a helyén maradt. Akikről tudta, hogy számára megbízhatóak, azoknak csupán üzent, míg a korábbi irányvonal és a szoros német elkötelezettség híveivel (pl. Reményi-Schneller Lajossal vagy Hóman Bálinttal) hosszabb személyes beszélgetést folytatott. Mindannyian meg- győzhetőnek bizonyultak, jólle- het okkal lehetett ellenállásra számítani részükről. 4&£∞ ∞∞§£™ A Kállay-kormány eskütétele után, 1942. március 9. Ülő sor: Reményi-Schneller Lajos, Keresztes-Fischer Ferenc, Kállay Miklós, Hóman Bálint, Bartha Károly. Állnak: Varga József, Radocsay László, Győrffy-Bengyel Sándor, 4báró&£∞ Bánffy Dániel,∞∞§£™ Bárczy István KULCSSZEMÉLYISÉGEI március elején a kormány- Merse Jenő lett. Győrffy-Bengyel Sándor 1942. zó Kállayt azonnali bi zal - vezérezredes, közellátásügyi tárca nél- mas kihallgatásra hívta, amelynek során küli miniszter 1942. június 14-én el- világossá tette, hogy Bárdossytól meg- hunyt, tárcáját – egy átmeneti periódus válik, és – megígérve feltétlen támoga- után rövidebb időre Lossonczy István, tását – azonnal felajánlotta a miniszter- majd tartósabban (1942. október 19- elnöki széket Kállaynak. Kállay azonban től) Szász Lajos örökölte meg, aki a ekkor még nemet mondott. Az államfő Sztójay-kormánynak is tagja lett. hosszas rábeszéléssel győzte csak meg. Varga József iparügyi miniszter he- Miután többször is találkoztak, végül lyét 1943. március 29-én Bornemisza beadta a derekát. Döntését Horthytól Géza foglalta el. Varga egyben kereske- távozóban először annak fiával, Horthy delem- és közlekedésügyi miniszter is Istvánnal közölte, aki így kiáltott fel: volt, ezen a poszton Zsindely Ferenc kö- „Most már minden rendben lesz, minden vette. Lukács Béla, a MÉP pártelnöke, rendbe jön!” akit Kállay „személyes barátja” és „híve” Horthy sommás megállapítása sze- gyanánt definiált, 1942. április 17-től rint a Bárdossy-kormányból valójában tárca nélküli hadigondozási miniszter- három igazán megbízható, „rendes 74&£∞ ∞∞§£™ ként kapcsolódott be a kormány mun- ember” volt kiemelhető: Bánffy Dániel, Győrffy-Bengyel Sándor kájába. (J. A.) Varga József és Keresztes-Fischer Fe- 74&£∞ ∞∞§£™ renc, akivel Kállay még kijelölt minisz- X terelnökként az első bizalmas megbe- KÜLÜGYMINISZTER szélését folytatta a személyekről és az X irányvonalról. A külügyi tárcát formáli- GHYCZY JENŐ san ugyan felajánlotta Bárdossynak, ő 1893–1982 azonban nem kívánta folytatni a mun- kát, ami nagyon is megfelelő volt Kállay 1942 márciusától 1943 júliusáig maga számára. a miniszterelnök állt a külügyi tárca Kormányfői beiktatása előtt Kállay élén. Kállay egy háború utáni levelében öt célkitűzésből álló programot nyúj- kifejtette, hogy a külügyek tekintetében tott át Horthynak: 1. a megmaradt füg- kik voltak döntési pozícióban: ő maga, getlenséget megóvni, az elveszettből a a kormányzó, Keresztes-Fischer bel- lehetséges mértékig visszaszerezni, 2. ügyminiszter és a Külügyminisztérium ellenállni a további német követelések- politikai osztálya. kel szemben, 3. a hadsereget épségben Az átfogó stratégiai döntéseket a megőrizni, 4. az angolszászokkal eköz- Horthy elnöklete alatt ad hoc összeülő, ben tárgyalni, ennek leplezésére német- Kállayból, Ghyczy Jenőből – akit 1943. jú- barát propagandát folytatni, és végül: 5. lius 24-ével neveztek ki –, Keresztes-Fi- elkerülni az ország német megszállását. scher Ferenc belügyminiszterből, Eszter- Az első minisztertanácson bejelentette, 74&£∞ ∞∞§£™ házy Móric és Károlyi Gyula volt minisz- Bánffy Dániel hogy „óvatos politikát” óhajt folytatni, terelnökökből, valamint Kánya Kálmán parlamenti beszédében pedig azt kérte, 74&£∞ ∞∞§£™ korábbi külügyminiszterből álló informá- hogy három ügy, mégpedig a hadsereg, lis testületben hozták, de ennek tagjai a nemzetiségpolitika és a közellátás „ne korántsem nyertek tájékoztatást minden képezze pártpolitika tárgyát”. Az első titkos lépésről. Horthy lényegében sza- hónapok nyugalomban teltek, minisz- bad kezet adott a miniszterelnöknek a tercserékre később került sor. külügyekben, így Kállay játszotta a fősze- A hadviselés nehéz kérdései és a ka- repet a külpolitikai döntésekben és a tonai elit politizáló magatartása kap- konspirációs manővereket is ő igyeke- csán a honvédelmi tárca élén kétszer is zett a kezében tartani, ilyen jellegű tevé- történt változás politikai okokból. kenységet önállóan a minisztérium poli- Horthy kezdeményezte Bartha Károly tikai osztálya nem is folytathatott. leváltását, akinek helyére 1942. noven- A béketapogatózások elindításánál ber 24-én kinevezte Nagy Vilmost, akit Kállay Ullein-Reviczky Antalra támasz- a szélsőjobboldali támadások miatt be- kodott, aki egy személyben volt a kül- következett távozása után Csatay Lajos ügyi sajtóosztály vezetője és a Minisz- vezérezredes követett 1943. június 12- terelnökség sajtófőnöke, s a Revíziós Li- től a miniszteri székben, utóbbi a Sztó- gára, Teleki Pál egykori Tájékoztatási jay-kormányban is megmaradt. Osztályának munkatársaira, a követségi Hóman Bálint vallás- és közoktatás- sajtóattasékra, valamint részben az MTI ügyi miniszter nem támogatta Kállay 74&£∞ ∞∞§£™ kiküldött tudósítóira támaszkodva egy politikáját, emiatt már 1942. július 3-án Zsindely Ferenc úgynevezett „második diplomáciai vo - kivált a kormányból, utódja Szinyei 74&£∞ ∞∞§£™ nal” révén központi szerepet vitt. A kül-

48 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN ügyminiszter akkori állandó helyettese- gyalási színterekre (Isztambul, Bern, kai, sem egyéb hivatali szerepet nem ját- ként Ghyczy Jenő és a Külügyminiszté- Lisszabon, Stockholm), hozzájuk és szott. 1951 nyarán kitelepítették, ké- rium politikai osztályának vezetőjeként részben a politikai osztály élére 1943 sőbb Gödön, majd Budapesten élt visz- Szentmiklósy Andor sem nézte jó szem- augusztusában kinevezett Szegedy-Ma- szavonultan. (J. A.) mel az Ullein-Reviczky irányítása alatt szák Aladárhoz futottak be a rejtjeltáv- folyó (főképp törökországi) kísérleteket. iratok és a futárposta. Ghyczy nagyobb X 1943 nyarán a titkos manőverek felett fordulatokra számított a háború vége PÉNZÜGYMINISZTER a politikai osztály vette át az irányítást. felé, támogatta, hogy Horthy 1944. már- X Mussolini bukásával egyidejűleg a kül- cius 18-án útnak induljon Hitlerhez REMÉNYI-SCHNELLER LAJOS ügyi tárcát Kállay a nagy tapasztalattal Klessheimbe, attól tartva, hogy épp a 1892−1946 bíró, rendkívül óvatos Ghyczynek en- Führer meghívásának visszautasítása gedte át, Ullein-Reviczkyt pedig Stock- provokálhatja ki a német megszállást. Pénzügyi szakember, 1923-tól a Magyar holmba küldték követnek. Ebben nézetkülönbség alakult ki közte Leszámítoló és Pénzváltó Bank igazga- Miniszterként Ghyczynek és helyet- és a miniszterelnök között, aki határo- tója, majd 1926-tól az Egyesült Buda- tesének (Szentmiklósy Andornak) volt zottan ellenezte az államfő kiutazását. pesti Fővárosi Takarékpénztár vezetője. a legteljesebb rálátása a különböző tár- 1944 márciusa után Ghyczy sem politi- 1935-től a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének vezérigazga- tója lett, és ebben a minőségében a Gömbös Gyula vezette kormány földbir- tok-politikáját segítette. Vezetésével jött létre 1936-ban az Országos Földhi- telintézet. Fabinyi Tihamér lemondása után, 1938. március 9-től a Darányi Kál- mán vezette kormány pénzügyminisz- tere lett, és székét megtartotta az Im- rédy-, a második Teleki-, a Bárdossy-, a Kállay-, a Sztójay-, a Lakatos- és a Szá- lasi-kormányban is. A Kállay Miklós ve- zette kormányban gazdasági csúcsmi- niszteri megbízatása is volt (korábban a Teleki- és a Bárdossy-kormányban is). Miniszterként segítette a tisztviselők helyzetének javítását, csökkentette a cukor árát és rendelkezett az álláshal- mozás megtiltásáról. Közismert volt a náci Németország iránti rokonszenve, Kállay emiatt bizal- matlan volt iránta. Ennek ellenére maga Kállay állapította meg vele kapcsolatban, hogy „jobboldali felfogása és németba- rátsága ellenére is erélyesen képviselte” a Németországgal folytatott gazdasági tárgyalások alkalmával a kormányfő által „megjelölt vonalat”. Ugyanakkor a Nemzeti Bank elnöke, Baranyai Lipót és Reményi-Schneller közt éles ellentét bontakozott ki. Bár Kállay erősen rokon- szenvezett Baranyaival, a bankelnök tá- vozását vélte előnyösebbnek, aki követ- kezetes és nyílt ellenfele volt a náci Né- metországnak. Reményi-Schneller a fel- színen hasznosabbnak tűnt. 1944 kora tavaszán a pénzügyminiszter tudomá- sával zajlott a kormány titkos svájci le- tétének elhelyezése, követve a szabályos formákat. Később a Lakatos-kormánynak csak két tagját nem hívták meg arra a mi- nisztertanácsra 1944. október 14-én, 4&£∞ ∞∞§£™ Ghyczy4&£∞ Jen∞∞§£™ő

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 49 4&£∞ ∞∞§£™ 4Reményi-Schneller&£∞ ∞∞§£™ Lajos amelyen a Horthy által kezdeményezett fegyverszünet kérdéséről is tárgyaltak: Reményi-Schnellert és Jurcsek Bélát. A háború után Nyugatra menekült, de amerikai fogságba esett, s háborús fő- bűnösként kiadták Magyarországnak. A Népbíróság a Sztójay-perben halálra ítélte és golyó által kivégezték. (S. J.) X BELÜGYMINISZTER X KERESZTES-FISCHER FERENC 1881–1948

Pécsi jogászcsaládból származott, s maga is jogi diplomát szerezve az első világháborút megelőzően szülővárosá- ban ügyvédként praktizált. Főhadnagy- ként végigharcolta a háborút, a szerb megszállást követően pedig – egyidejű- leg küzdve a szerbek és a kommün hívei ellen – az ellenforradalmi erők helyi ve- zéralakja lett. 1921-től Baranya (1925- től párhuzamosan Somogy) keményke- zűségéről ismert főispánja, 1929-től (német családnevét anyai nagyanyjáéval kiegészítve) a vitézi rend tagja volt. 1931–1935 között Károlyi Gyula, majd Gömbös Gyula kormányának bel- ügyminisztere. Nevéhez fűződik a kom- munistaellenes éllel 1932 júliusában – három hónapra – kihirdetett statárium és gyülekezési tilalom. (1945 utáni meg- ítélését alapvetően meghatározta az an- tikommunista attitűdje miatti elutasí- tottság, s csak utóbb kezdték hangoz- tatni a politikai szélsőségek minden vál- faja, köztük a nemzetiszocializmus iránti általános ellenérzését.) Első mi- niszteri időszakában – a Nemzeti Egy- ség Pártja színeiben – a rétsági kerület parlamenti képviselője. 1936-tól felső- házi tag, a Pénzintézeti Központ elnöke. 1938 májusától újból belügyminisz- ter. E tisztséget folyamatosan viselte az Imrédy-, Teleki-, Bárdossy- és Kállay-kor- mányok idején, egészen az 1944. tavaszi német megszállásig. 1939-től – a Ma- gyar Élet Pártja programjával – Kapos- vár parlamenti képviselője volt. Teleki öngyilkosságát és Bárdossy lemondását követően néhány napig az ideiglenes miniszterelnöki teendőket is ellátta. A belpolitikai stabilitás fenntartását te- kintette tárcája legfőbb feladatának. Ren- delettel szabályozta a köztisztviselők pártsemleges magatartását, kimondta az összeférhetetlenséget a nem zetellenes

50 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 74&£∞ ∞∞§£™ lának. Sokak szemében ő volt a keresz- 74&£∞ ∞∞§£™ Keresztes-Fischer Ferenc tény-konzervatív politikai attitűd konti- Radocsay László 74&£∞ ∞∞§£™ nuitásának igazi megtestesítője a Hor- 74&£∞ ∞∞§£™ thy-rendszer összeomlásáig. (O. L.) (szocialista, kommunis ta, hungarista) vemberében igazságügy-miniszterré ne- mozgalmakban való részvétellel: ennek X vezték ki. Az igazságügyi tárca élén az jegyében tiltotta be 1939. február 24-én IGAZSÁGÜGY-MINISZTER 1944-es német megszállásig a folyama- a hungarista mozgalmat. Ugyanakkor – X tosságot képviselte a kormányon belül. Kállay egyik háború utáni magánlevele RADOCSAY LÁSZLÓ A kassai bombázást követően a had - szerint – a külpolitika alakítójaként 1878–1968 ba lépésről döntő 1941. június 26-i mi- 1942-ben részt vett azon a bizalmas ta- nisztertanácsi ülésen Radocsay Keresz- nácskozáson, mely a béketapogatózáso- A délvidéki származású jogász 1914-től tes-Fischer belügyminiszterhez csatla- kon követend ő stratégiát lefektette, az Temesvár főjegyzője. Az összeomlást kö- kozva a hadiállapot bejelentését eluta- év októberében pedig a németek meg- vetően Budapesten a Közélelmezési Mi- sító (kisebbségi) álláspontot osztotta. rökönyödésére a Parlamentben kijelen- nisztérium tisztviselője (1918–1924), 1942 januárjában részt vett a Horthy Ist- tette, hogy „egyetlen felelős tényező sem majd pedig az Országos Központi Hitel- ván kormányzóhelyettessé választását el- tudhatja” és nem is „állíthatja teljes ha- szövetkezet kecskeméti székhelyű határozó – szűk körű – értekezleten is, tározottsággal”, hogy ki fog győzni. A Duna–Tisza közi körzeti hitelszövetke- majd István tragikus repülőgép-balesetét megszálláskor a Gestapo hivatalban zetének vezetője (1924–1934) volt. követően a vasúton hazaszállított holttes- lévő miniszterként tartóztatta le s hur- 1934 júniusától főispánja – a közigazga- tet a kormány képviseletében ő vette át colta Mauthausenbe. tásilag ideiglenesen egyesített – Komá- Kassán. Emlékiratai tanúsága szerint Kál- Keresztes-Fischer a mindenkori kor- rom-Esztergom vármegyének (sőt 1935 lay Miklós kormányfő mindössze négy mányok „erős embere” és a fokozódó szeptembere és 1936 novembere közt minisz terében bízott meg maradéktala- német veszéllyel szemben az angolszász a szintén ideiglenesen egyesített Győr, nul, s ezek egyike épp ő volt. Ott találjuk orientáció híve, Horthy mellett Teleki- Moson és Pozsony vármegyének is), az 1944. márciusi klessheimi látogatás nek és Kállaynak is belső bizalmasa volt. mely tisztet a Felvidék visszacsatolásáig résztvev ői között is. A német megszállás Tagja a nagyobb horderejű döntéseket viselte. Ezt követően egy évig még Esz- után a kormány többi tagjával együtt ő meghozó szűkebb, ún. Horthy-kamaril- tergom vármegye főispánja. 1939 no- is távozott posztjáról. (O. L.)

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 51 Volksbund vezérkara a népcso- portegyezmény aláírását köve- OROSZ LÁSZLÓ A tően szembesült azzal, hogy nem a veszélyeztetett német népiség diadalútja veszi majd kezdetét a magyar kormány gáncsoskodásai ellenében. Azt, Kényszerhelyzet, hogy Berlin célja nem az aktív kisebb- ségvédelem a térség németsége érde - kében, már előre jelezte Hitlernek a meghasonlottság Reichstagban elmondott 1939. októberi beszéde az életképtelen német népfor- A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK gácsok kapcsán. Ezek összegyűjtése és áttelepítése ekkor már javában folyt a A KÁLLAY-KORMÁNY IDEJÉN balti államokból, a szovjet területekről, Romániából, Dél-Tirolból: 1940 végére 1940 augusztusában a II. bécsi döntéshez csatolt kiegészítő jegyzőkönyv háromnegyed milliónyi német kénysze- – az ún. bécsi német népcsoportegyezmény – aláírása révén a hazai németség rült szülőföldje elhagyására. látszólag privilegizált helyzetbe került a magyar államon belül. Az egyez- A népcsoportegyezmény sikerének ményben Budapest elismerte a népcsoportelvet a hazai németségre – melyet zajos propagandáját a szülőföldvédelem immár egyedül és kizárólagosan a Volksbund képviselt –, biztosítva számára éles kontrasztjaként árnyalták az orszá- az akadálytalan szervezkedési szabadságot, a saját elkülönült intézmény- gon átvonuló dobrudzsai és besszará- rendszer kiépítését és a nemzetiszocialista világnézet egyeduralmát. Ezzel biai németek szekérkaravánjai. Baschék az érintett lakosság preferenciáitól függetlenül érvényre jutott Rudolf Hess érdemi meghallgatás nélkül ostromol- tézise: „Németnek lenni annyi, mint nemzetiszocialistának lenni.” Rög- ták tiltakozásukkal a birodalmi vezetést, zítették Berlin védhatalmi szerepét is, ami a gyakorlatban azt jelentette, saját híveiket pedig vajmi kevéssé tud- hogy a birodalom a magyar kormánnyal közvetlenül – az érintett népcso- ták megnyugtatni azzal, hogy a Duna- port feje fölött – folytathat tárgyalásokat a német kisebbség ügyeiről, s a medence németjeinek sorsát majd csak Volksbund csupán tárgya, nem pedig alanya, részese a róla szóló dönté- a háború után tervezik rendezni. Ők iga- seknek. E csapdahelyzetben mozgott a Volksbund a világháború hátra- zán tudhatták, hogy a döntés akkor is a fejük fölött fog megtörténni. lévő időszakában, s e kényszerhelyzetéből fakadó belső meghasonlottságát Ahogyan a megkérdezésük nélkül látta meg és próbálta saját javára fordítani Kállay Miklós kormánya. került sor a háború véráldozataiban való szerepvállalásuk kikényszerítésére Az 1942. februári és az 1943. májusi lítást ünneplő rádióbeszéd elmondását. is. Gottlob Berger, az SS-Hauptamt ve- egyezmények értelmében nagyjából Valódi arculcsapás lehetett, hogy – a zetője már 1940-ben előterjesztette ja- 20-20 ezer önkéntesen jelentkező – magyar kormány kérésére – a toborzás vaslatát Himmlernek, hogy a Waffen- ezzel magyar állampolgárságát elve- propagandamunkáját a Volksbund nya- SS állományának feltöltésére mozgósít- szítő – népi németet sikerült verbu- kába varrták. Pedig épp a Volksbund sák Délkelet-Európa népi németjeit. Az válni, döntően a visszacsatolt országré- volt abban ellenérdekelt, s épp a Volks - – 1940. tavaszi és 1941. nyári – illegális szek erősebb népi öntudatú németjei- bund szenvedett el jóvátehetetlen és titkos toborzások sikertelensége ből, kevésbé a csonka országterületről. presztízsveszteséget saját tömegbázisa nyomán államközi szerződések révén Szervezett kiszállításukra Kállay mi- előtt. Taglétszámának emelkedése 1942 rendezték az akciókat (az elsőt Horvát- niszterelnöksége idején került sor, aki nyarán meg is állt, a vele szemben szer- országgal kötötték 1941 szeptemberé- Hitlernél tett 1942. júniusi látogatása- veződő Hűségmozgalom pedig épp a to- ben), melyek kapcsán épp a szuvereni- kor – valós politikai programját imí- borzás elutasításával mozgósított. tása látszatát féltékenyen óvó Buda- gyen leplezve – Magyarország lojalitá- A hazai németeket aggasztotta a to- pest pozitív hozzáállásában bíztak a sát kommunikálta, melynek jegyében borzással összekötött állampolgárság- legkevésbé. további népi németek toborzásának le- vesztés. Az önkéntesek hozzátartozói- Maguk is meglepődtek, hogy a Bár- hetőségét is megelőlegezte. ról beígért gondoskodás elmaradása a dossy-, majd a Kállay-kormány milyen Mindeközben a Volksbund-sajtó har- Volksbund hitelét, az eltávozott aktív könnyen ráállt e toborzási egyezmények sány propagandája sem tudta leplezni férfikorosztály pedig a szervezet vidéki megkötésére. Az pedig nem különöseb- azt a tényt, hogy az SS-toborzásnak – csoportjainak hatékonyságát csökken- ben frusztrálta Berlint, hogy a magyar melyet a két szerződő kormány saját ér- tette, nem is beszélve a földekről kieső kormányt mennyire átlátszó motiváció dekeitől vezérelve nyereségként köny- munkáskezek okozta veszteségről. A vezérelte: ezáltal is kímélni a magyar velt el – van vesztese is: ez pedig a Volks - leg súlyosabb kárt azonban a bizalmi de- haderőt, másfelől a nemzetiségpolitikai bund, illetve az általa képviselt hazai né- ficit jelentette: nemcsak ellenfelei, de keménykezűség ódiuma nélkül megsza- metség. Nem véletlen, hogy Basch – hívei is úgy érezték, hogy a Volksbund badulni a lakosság megbízhatatlan ele- szemben a romániai népcsoportvezető- a hazai németség érdekvédelmi szerve- meitől. A mindenképp behajtásra kerülő vel – kereken megtagadta a közreműkö- zetéből pusztán a hitleri hatalmi poli- szövetségesi áldozatvállalás ily módon dést a legelső (még illegális) toborzás- tika kinyújtott keze lett. letudható a hazai németek vérével, aki- ban, az immár államközi szerződésen Ugyanakkor Berlin is mindinkább ex- ket – ha máskor nem, hát a háború után nyugvó, legális akció után pedig nem panziós politikája megbízhatatlan esz- – Hitler szándéka szerint amúgy is eltá- vállalta – hanem helyettesére, Goldsch- közeként tekintett a Volksbundra, és volítanának az országból. midt Györgyre bízta – a sikeres lebonyo- Basch elmozdítását csupán annak vitat-

52 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN hatatlan személyes népszerűsége miatt pozíciókban is támaszkodni, de csak jáélesztve az 1940-ben likvidált állampat- nem forszírozta, ehelyett inkább – a akkor, ha asszimilációjuk révén bizony- rióta sváb irányvonal pozícióit. harmincas évek közepi bebörtönzése ságát adják hűségüknek. Ribbentrop A népcsoportvezető 1944 tavaszára nyomán kialakult mártírkultuszára külügyminiszternek pedig értésére ad - mindenhol defenzívába került, min- építve – a lokális „Führer-kultusz” kel- ta, hogy a hazai „német kérdésnek” nem denki elégedetlen volt a tevékenységé- lékeként kirakatba tolta, ám minden lé- tulajdonít nagy jelentőséget, mert ő, vel. Basch felismerte, hogy Budapest, nyegi döntésből kikapcsolta és a vissza- Horthyval együtt, a Führer iniciatívája Berlin és saját belső ellenzéke szorításá- tért területek valóban nemzetiszocia- alapján kész ténynek tekinti a németek ban még leginkább Kállay az, aki a he- lista kádereivel pótolta. A régi vágású, háború utáni kitelepítését. Csupán átme- lyén tarthatja őt. Kállaynak nem állha- inkább népiségi motivációjú s ezért neti időre kívánja – mégpedig a bolseviz- tott érdekében az ő bukása, mert a po- csak „konjunktúranáci” csonka országi mus elleni szövetségesi együttműködés zíciójára törő bácskai lobbival aligha németeket kiszorították a bácskai, szat- érdekében – a harmonikus együttélést lenne fenntartható az addig megóvott mári és erdélyi szász településterületek- fenntartani. Akár kölcsönös lemondások belső status quo. Jóllehet Kállay továbbra kel visszatért „világnézeti nemzetiszo- és gesztusok révén is. Ennek kapcsán sem mutatott szimpátiát felé, sőt a hazai cialisták”, akik Trianon után amúgy sem ugyanakkor ő maga járt elöl jó példával: németség kérdését egészében véve peri- a magyar állam iránti lojalitás légköré- a Südostdeutsche Rundschau című lap- férikus problémahalmaznak tekintette, ben szocializálódtak. Baschnak kimon- ban „a haza legértékesebb fiai”-nak ne- mégis törekedett arra, hogy a népcso- dottan rossz volt a kapcsolata az SS-szel vezte a magyarországi németeket, 1942 portvezető megbillent politikai egyen- is, Himmler „puhány”-nak tartotta, Ber- nyarán pedig engedélyezte a népcsoport súlyát magyar oldalról kiegyensúlyozza. ger a toborzások szabotálásával vádolta. által régóta igényelt ifjúsági szervezet Így amikor személyes találkozásaik al- Amikor pedig a Gestapo 1943-ban felde- (Deutsche Jugend) megalakulását. kalmával Basch saját, a szomszéd orszá- rítette a zsidó Spieler Klárával 1928 óta Cserébe viszont előzékenységet várt gok népcsoportjaihoz képest sikertelen fenntartott szerelmi viszonyát, az SS- német részről, s tudatosan politikai tő- érdekérvényesítéséről panaszkodott, s Hauptamt még lágerbe hurcolással is kévé kovácsolta az SS, illetve a népiségi arról, hogy ügynökök hada tartja őt megfenyegette, s ettől kezdve – zsarol- kapcsolatokért felelős VOMI azon állás- szemmel, és bármelyik nap sor kerülhet hatósága okán – sakkban tartotta. pontját, hogy Baschék a befogadó állam a letartóztatására, Kállay – a Basch-per Basch óvatosan közeledni kezdett iránti lojalitásuk fenntartásával kapcsol- tanúvallomásai alapján – így biztatta: Kállayhoz, pedig rá kezdettől fogva bi- ják ki az államközi kapcsolatokban a le- „hogyha nehéz helyzetben vagy a néme- zalmatlansággal tekintettek a Volks- hetséges konfliktusokat. A VOMI helyet- tek felé, akkor hangoskodjál, de a tette- bundban. Noha Kállay a nagypolitika tes vezetője, Hermann Behrends 1942. idben maradj szerény és megbízható.” terén ügyelt a németbarátság látszatá- januári budapesti útján személyesen til- A Basch által állítólag kért védelmet nak fenntartására, a német kisebbséget totta meg Baschnak, hogy a jövőben azonban nem biztosíthatta számára. érintő belpolitikai lépései – a Teleki-féle folytassa a „népiségi harcot”, s nem sok- x hagyomány szellemében – egyértel- kal később Himmler is kijelentette: min- Összességében azt állíthatjuk, a Volks- műen arra utaltak, hogy nem tűri meg dent a közös harcnak kell alárendelni, bund mint népcsoportszervezet önér- a hazai németek faltörő kosként való és nem akar többé panaszt hallani a ma- dekű politizálása kudarcot vallott. A Kál- megjelenését a magyar államgondolat gyarországi népcsoportra. Mindez a lay-kormány nem tűrhette a hazai né- ellenében. 1942. novemberi parlamenti Volksbundot egyfajta „kettős lojalitás” metek egészének náci szellemiségű beszédében jelezte, hogy „tiszta szívvel bénító szerepébe kényszerítette. Kállay „gleichsch altolását”. Gazdasági erőforrá- és magyar szeretettel” viszonyul a nem- ezt könnyedén kihasználhatta. Kifelé si- saikat és véráldozatukat kíméletlenül ki- zetiségekhez, ám nem veszi jó néven, ha ránkozott, milyen mértékben hátrál- aknázta a birodalom, ám a legtöbbeket azok félreértik a nemzetiségi politika tatja Magyarország háborús szerepvál- megmozgató emancipációs törekvés és terén tanúsított „magyar lovagiasságot”, lalását a hazai német mozgalom, így a politikai érdekérvényesítés Berlin és s esetleg presszionálni igyekeznek a kor- féken tartásukat voltaképp áthárította Budapest egymást erősítő ellenállásán el- mányzatot „odakint és itt bent is”. Berlinre, befelé ugyanakkor folyamato- vérzett. Amint Magyarország háborús A diplomatikus intésen túlmenő, ke- san „aprította” őket, tudván, hogy sérel- szerepvállalása veszélybe került, a biro- ményebb hangvételt ugyanakkor meg- meik felhánytorgatása süket fülekre dalom közbeavatkozott ugyan, ám sem hagyta politikustársainak, például a kis- talál Berlinben. az 1944. márciusi megszállásnak, sem gazda Varga Bélának, aki a kultuszmi- A Volksbund számára kiharcolt „állam az októberi nyilas hatalomátvételnek nisztérium 1942. őszi költségvetési vitá- az államban” pozíció dacára nemigen nem volt célja a Volksbund „helyzetbe jában választás elé állította a Volksbund csökkent az asszimilációs nyomás, sőt hozása”. Kállay bukása után is csak ki- tagjait: vagy alkalmazkodjanak a magyar Kállay idején kifejezetten erőre kapott a szolgáló feladatokra kárhoztatták a ma- levegőhöz, vagy pedig ahogyan jöttek, névmagyarosítási kampány, a hatósági gyarországi népcsoportszervezetet, így egyetlen batyuval távozzanak az ország- túlkapásoknak nem parancsolt megálljt Basch 1945 márciusában annak tudatá- ból. Kállay ugyan elhatárolódott e barát- Berlin védőszárnya. A Volks bund vezér- ban menekült át osztrák területre, hogy ságtalan kijelentéstől, ám nem csinált karát és helyi aktivistáit honvédségi be- soha egyetlen pillanatra sem került az titkot belőle, hogy csakis a hazai német- hívókkal tartották sakkban, a népcso- autonóm döntés pozíciójába a hazai né- ség konfliktusgócként történő kiiktatása port legfontosabb célkitűzését, az isko- metek ügyében. lehet a kormányzat törekvése, bármi- lakérdés megoldását pedig elszabotálta lyen módon is történjen ez. A Varga-féle a kormányzat. A Hűségmozgalom leple- A SZERZŐ TUDOMÁNYOS botrány után a tiltakozó Jagow követ- zetlen támogatása révén ugyanakkor a FŐMUNKATÁRS, VERITAS nek például azt mondta, hogy hajlandó német nemzetiség belső törésvonalait is TÖRTÉNET KUTATÓ INTÉZET (PHD) a hazai németekre akár állami vezető sikerült tovább mélyíteni, ily módon új-

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 53 HÍRSZERZŐK, DIPLOMATÁK JOÓ ANDRÁS PARADICSOMA 4&£∞ ∞∞§£™ A semleges Svájc a Hitler uralta Euró - pa kellős közepén viszonylag jó lehető- séget nyújtott a szemben álló országok REMÉNYEK, diplomatáinak informális érintkezé- sére, egymás szándékainak kipuhato- lására, akkoriban elterjedt kifejezéssel „szondírozásra”. Bulgária, Románia és ILLÚZIÓK, Magyarország is itt keresett először kapcsolatokat a nyugati szövetsége- sekhez. 1943 tavaszán és nyarán vala- MANŐVEREK mennyi, német szövetségben álló ál- lam képviselői folytattak már megbe- szélést Allen Dullesszel, az amerikai 4&£∞ ∞∞§£™ Stratégiai Hírszerző Szolgálat, az OSS állay kormányfői időszaka alatt a háború legnagyobb szörnyű- svájci vezetőjével, a CIA későbbi hírne- Kségei viszonylagos távolságban zajlottak, így a magyar társa- ves igazgatójával. Hasonlóan más sem- dalom többségének 1944 tavaszáig nem kellett közvetlenül meg- leges országokhoz, Svájc kiváltképp élnie a világháborút. A titkos erőfeszítések egyik eredményeként fontos kémközpont is volt, ahol sok in- az angolszász bombázások elmaradtak. Kállaynak kétségtelenül formáció és téves hír cserélt gazdát. A szovjet mesterkémek és kontaktu- szerepe volt abban, hogy a Duna mentén egyfajta – jóllehet vihar saik ugyancsak élénk tevékenységet előtti – nyugalom honolt. Ebből is fakadt sok beteljesületlen vá- fejtettek ki. Moszkva megbízásából itt rakozás. Tudni lehetett, hogy az európai népek sorsa – főleg a kis tevékenykedett s innen jelentett „Dóra” né peké – hosszú időre eldől, így az egyik leglényegesebb kérdés az azaz Radó Sándor is. volt, hogy lesznek-e létüknek kedvező keretei egy szabad és polgári Már 1942 őszén informális találko- berendezkedéssel bíró államban, vagy esetleg az elnyomás évtizedei zóra került sor Svájcban a Népszövet- következnek egy szovjet típusú rendszer keretei között. ség korábbi budapesti képviselője, az 1920-as évek magyar pénzügyi re konst - z sem volt közömbös, miként alakul a háborús végjáték, amely rukciójának ismert figurája, Royall A a területi viták tekintetében befolyásolhatta a győztes hatal- Tyler és Ottlik György, a patinás buda- mak döntéseit. A német oldalon korábban elköteleződött kisebb pesti német napilap, a Pester Lloyd fő- államok – Magyarország mellett Bulgária, Finnország, Románia, szerkesztője (korábbi népszövetségi valamint Szlovákia – hasonló dilemmákkal küszködtek, utóbbi ket- diplomata) között. Tyler éveken át dol- tővel azonban Magyarországnak komoly területi vitái voltak. Míg gozott a magyar kormány mellett a titkos diplomácia színterein (elsősorban a semleges államokban, pénzügyi tanácsadóként, s a politikai főképp Svájcban és Törökországban) Magyarország szinte versenyt elit számos tagját jól ismerte. Még ma- futott Romániával, addig a német szövetség keretein belül egy új gyarul is megtanult. Kállay – a Nagy- kisantant létrejötte fenyegetett, immár Berlin irányítása alatt. Britannia felé tett isztambuli tapoga- tódzó lépések mellett – már a kezdet z angolszász hatalmak ugyanakkor számoltak a német szatellit kezdetén úgy látta, hogy az amerikai - A államok egyidejű kiugrásával is. Elvi lehetőségként az is felme- ak részéről sokkal nagyobb megértés- rülhetett, hogy a legitim kormányok képviselői külföldön emigráns sel találkozhat. Ezt a reményt több ér- kabineteket hozhatnak létre, amennyiben országuk német megszál- tesülés is táplálta, így az Ujszászy Ist- lása bekövetkezik. Az olaszországi fordulat – Mussolini bukása után – ván tábornok és Allen Dulles egyik he- eleinte lelkesítőleg hatott, utóbb azonban kiderült, hogy a feltétel lyettese között 1943. március közepén nélküli megadás következetes elvárás, amit nemigen lehetséges meg- lezajlott megbeszélés, amelynek során kerülni, s döntő lesz az is, melyik szövetséges csapatai érkeznek előbb, azt érzékeltették, hogy a továbbiakban Magyarországra – úgymond – még az angol–amerikai vagy a – kevésbé várt – szovjet erők. szükségük lehet. Tyler ideális tárgyaló- agyarország 1943 szeptemberében ugyan jelentős részsikert partner volt, akinek személye – bár M könyvelhetett el diplomáciai fronton a titkos isztambuli igyekezett reális képet festeni a ma- fegyverszüneti egyezménnyel, ezt azonban egyáltalán nem sikerült gyaroknak – a Washington felé táplált kamatoztatni. A későbbi titkos diplomáciai manőverek már a hírszer- nagy illúziókat erősítette. A svájci vonalat már a törökországi- zési hálókkal, titkosszolgálati és megtévesztő manőverekkel fonód- val egyidejűleg elkezdték építeni. Ké- tak egybe, s végül szerencsétlen módon siettették is az ország német sőbb a Vichyben követként működő megszállását, sőt előrevetítették a majdani hidegháborús ellentétek neves diplomata, Bakach-Bessenyey árnyékát. A szomszédos államok felé tett magyar lépések sem jártak György – közvetítőn keresztül – 1943 végül sikerrel, a területi kérdésben pedig, amiképp a kisállamok po- áp rilisában és májusában is ismertette litikai berendezkedését illetően is, Moszkváé lett a végső szó. Kállay álláspontját Svájcban. Rendsze-

54 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN rel és Dullesszel ő is kapcsolatba lé- szovjetekt ől, hogy a hadviselést miha- pett. A Svájcban román részről folyó marabb beszüntesse és Hitlernek ne- béketapogatózások egyik koordináto- hézségeket okozzon. A magyar kor- ra a magánemberként ott tartózkodó mányfő azonban garanciákat kívánt, Grigore Gafencu (egykori román kül- ennek jegyében vetődött fel egy ejtő- ügyminiszter) volt, akinek genfi műkö- ernyővel érkező amerikai katonai kül- déséről Kállay tudott. Barcza az ő tevé- döttség (későbbi kódnevén: Veréb- kenységét is ellensúlyozandó kapta in- misszió) fogadása is Budapesten. Kál- formális megbízatását 1943 tavaszán. lay sajnos helyesen gyanította, hogy mindezekről értesüléseket szereznek a németek, akiknek a rádiófelderítése A „BERNI VONAL” BUKTATÓI Svájcban nagyon hatékony volt. Bara- nyai bankelnök utazásáról, amelynek Kállay az 1943. júliusi olaszországi szö- során az ottani tárgyalásokat készí- vetséges partraszállás után Baranyai tette elő, Berlinben már 1943 júliusá- Lipótot, a Nemzeti Bank volt elnökét ban tudtak. küldte Svájcba, hogy Tylerrel és Dulles- A svájci szál megbízhatatlanságára szel beszéljen. Utóbbiak azt tanácsol- az amerikai hírszerzés egyik lisszaboni ták, hogy az olaszok kiválásával egy- képviselője is figyelmeztette a portu- idejűleg Magyarország szakítson a né- gáliai magyar követet, kijelentve, hogy 74&£∞ ∞∞§£™ metekkel. A kiugrás ismételt sürgeté- „a berni vonalon mondottakról” a né- Baranyai Lipót (1894–1970) sével szemben a svájci titkos tárgyalási metek „előbb értesülnek, mint ők ma - 74&£∞ ∞∞§£™ csatornán Kállay a megszállás veszé- guk”. A Roosevelt környezetében folya- lyére hivatkozott, egy ideig nem is ha- matosan informálódó Habsburg Ottó res tárgyalásokra végül augusztustól ke- tástalanul. A svájci szálon azonban – Lisszabonon át Budapestre juttatott rült sor, miután Bakach-Bessenyeyt ki- egyre fokozódó pszichológiai nyomás üzenetében – rámutatott, hogy Svájc- nevezték a korábbi követ, Wettstein érvényesült. A magyar kormány jó ma- ban a pszichológiai háború szempont- János helyére. Az angolszászok túl né- gatartása esetére kilátásba helyezték, jai az elsődlegesek, és javasolta a tárgya- metbarátnak ítélték Wettsteint; ez hogy nem adnak „szabad kezet” az lások leállítását. Elég egyértelműnek azonban felületes minősítés volt, ugyan - oroszoknak. tűnik ma már, hogy e figyelmeztetések is Kállay iránt lojális – ha éppen a né- Átgondolt stratégia jutott érvényre: nem voltak alaptalanok, Washington a metektől való távolodást erős szkepti- fokozták Magyarország félelmét a saját háborús erőfeszítéseit kívánta elő- cizmussal is szemlélő –, igen tapasztalt diplomatáról volt szó, akiben a kor- mányfő megbízott, bár politikai tárgya- lások folytatására ő sem tartotta igazán megfelelőnek. Wettstein az angolszász irányban tett lépéseket rosszul leplezettnek és meglehetősen hiábavalónak ítélte. Kö- veti székéből való leváltása – a Musso- lini bukása utáni időszakban – aligha tekinthető jól időzített lépésnek, ami a németeknek is feltűnt. Berlinben a svájci vonal előkészületeit már ismer- ték. Az angolszász tárgyalópartnerek azonban igen határozottan megjelöl- ték személy szerint is, kivel akarnak szóba állni, s nem kizárt, hogy Tyler vetette fel Bakach-Bessenyey nevét, akinek szilárd németellenességében nem kételkedett. Az ugyancsak Svájcba kiküldött Bar - cza György korábbi londoni követnek Kállay nem adott politikai tárgyalások - ra felhatalmazást, missziója főleg tájé- koztató jellegű volt, a kormányon kí- vüli elitet kellett képviselnie, de Tyler- §£™∞∞ ∞&£ 4 Dr. Szentgyörgyvölgyi és Galánthai báró Bakach-Bessenyey György (1892–1959)§£™∞∞ ∞&£ 4 KÁLLAY MIKLÓS MINISZTERELNÖK LEVELE BAKACH-BESSENYEY GYÖRGYHÖZ, WETTSTEIN JÁNOSHOZ ÉS VLADÁR ERVINHEZ 1944. február 10.

KEDVES BARÁTOM! szágban gyakorolja; hasonlóképpen a m. zet nyilvánvalóvá teheti egy ilyen fejlŒdés kir. kormány is kerülhet abba a helyzetbe, bekövetkezését. A háború folyása és alakulása elŒre nem hogy alkotmányos feladatának nem fog Mindezen körülményeket latolgatva, be- látható helyzetbe hozhatják az országot és eleget tehetni. következésükre elkészülve lenni kívánva, a a nemzetet. A kormány kötelessége, hogy Az is lehetséges, hogy nemzeti magyar magyar királyi kormány elhatározta, hogy a háború fejlŒdésének problémáját minden politikát – az országnak esetleges megszál- a Kormányzó Úr külföldi kényszertartózko- oldalról a legaprólékosabb vizsgálatnak lása, illetŒleg inkább nemzetközi alapon dásának, valamint egy külföldre menekült vesse alá és minden lehetŒséget számí- vagy, ha látszólag nem is, de lényegében vagy ott megalakult nemzeti magyar kor- tásba vegyen. Így nem hagyható figyelmen idegen zsoldban álló kormány hatalomra mány mıködésének és a mostani nemzeti kívül az a lehetŒség sem, hogy a Kor- jutása következtében – csakis oly magyar magyar politikát tovább folytató magyar mányzó Úr à FŒméltóságát a körülmények kormány folytathat, amely mıködését az külképviseletek tevékenységének anyagi akadályozni fogják abban, hogy kormány- országon kívüli területre helyezte át vagy alapjait is megszervezi, illetŒleg biztosítja. zói hatalmát és alkotmányos jogait az or- a határokon túl alakult meg. A harctéri hely- (Részlet)

mozdítani, a magyar érdekeknek meg- felelő, valóban jól időzített kiugrás nem is volt igazán szempont az At- lanti-óceán túlpartján.

EGY TITKOS PÉNZALAP LÉTREJÖTTE

A magyar kormányfő 1944 elején már súlyos lépéskényszerrel számolt, s az ország szuverenitását is veszélyben látta. Így 1944 februárjában a Magyar Nemzeti Bank aranykészletének ter- hére egy zürichi pénzintézetnél igen jelentős, több millió svájci frankot érő letétet helyezett el aranyrudakban. A Schweizerische Bankgesellschaft züri- chi fiókjában hivatalosan létesített kor- mányletét kezelésére három személyt kért fel a miniszterelnök: Bakach-Bes- senyeyt, a hivatalban lévő svájci köve- tet, Wettstein volt berni követet és Vla- dár Ervin genfi főkonzult. Az alap feletti rendelkezés azonban már a kezdet kezdetén jogi, politikai és morális kérdéseket vetett fel. Wettstein – Kállay egykori iskolatársa – kényesen akkurátus természetű ember volt, aki kifinomult jogi és morális érzékkel bírt, míg Bakach-Bessenyey követ – érthe- tően – az amerikaiakkal folytatott tár- gyalásainak politikai tétjét helyezte elő- térbe. Emiatt az alap kijelölt kezelői kö- zött éles vita bontakozott ki. A formai 4&£∞ ∞∞§£™ 4Wettstein&£∞ János∞∞§£™ emigrációban (1887–1972) 56 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN §£™∞∞ ∞&£ 4 Barcza György (1888–1961)§£™∞∞ ∞&£ 4 kérdésekben egyetértettek, de Wetts- tein nem volt hajlandó arra, hogy maj- dan a tekintélyes anyagi forrásból ösz- szegeket utaljanak ki világos politikai egyetértés hiányában is, miközben ő csupán végrehajtóként vehet részt. A vita tisztázása érdekében levele- zés indult Budapesttel. Az idő azonban sürgette az érintetteket, félő volt ugyanis – amint az események rövid- del később igazolták –, hogy közben sor kerül az ország megszállására, s ez esetben egy bábkormány ráteheti a kezét a szabályosan kihelyezett letétre. Emiatt Wettstein ideiglenesen mégis vállalta az alapkezelői feladatot, hogy az állami pénzalap jogszerűen mehes- sen át a megbízottak magánjogi ala- pon nyugvó kezelésébe. Március 19-én be is következett a német megszállás, így az alapelvek tisztázatlanságát erélyesen kifogásoló Wettstein János már nem tudta kinek érvényesen benyújtani a lemondását, ugyanakkor Bernben maga is elfo- gadta és hitelesítette, hogy a minisz- terelnök februári felkérő levelében de- finiált helyzet (amelyben az alap fel- használhatóvá válhatott) ténylegesen beállott. Az ügyek vitelében azonban a későbbiekben már nem vett részt, az alap további sorsának alakulásáról tu- domással nem bírt, lemondását a letét niszterelnök az akkori pénzügyminisz- ból – nem járult hozzá 1947 júniusa másik két kezelője tudomásul vette, ter (1947-ben pedig berni követ), Gor- után. A magyar állam így pert indított majd helyét Radvánszky Antal, az ügy don Ferenc útján tárgyalásokba kez- Svájcban Gordon ellen. Hosszadalmas banki részleteit intéző MNB-vezértit- dett az alap maradékának átadásáról. eljárás után, 1949 márciusára született kár vette át. Ezután ennek a forrásnak A megmaradt arany és kisebb ösz- meg a bírói döntés, amely alapján az a felhasználása a részleteket illetően szegű készpénz visszaszolgáltatása összeget ki kellett szolgáltatni az ak- nem igazán követhető. Bizonyos, hogy ismét morális dilemmákat vetett fel, kori magyar kormány képviselőinek. a Sztójay-kormányt el nem ismerő dip- mivel az ország megszállása változat- A döntés jogerőre emelkedése után lomaták, az ún. Követi Bizottság tagjai lanul fennállt, Nagy Ferencet azonban a Kreditanstalt vonakodott átadni a le- rendszeres – bár egymástól igen eltérő mégsem lehetetett teljesen illegitim- tétet. A pénzintézet csak 1949. augusz- összegű – juttatásban részesültek, a nek tekinteni. Végül a maradékot hosz- tus végén – jelentős és ismételt politi- sajtóra és a propagandára azonban ke- szas egyeztetések után – Kállay hallga- kai nyomás után – tett eleget kötele- veset költöttek, az államfő pedig végül tólagos beleegyezésével – 1947. április zettségének. Ezzel azonban még nem nem került külföldre, és emigráns kor- 9-én Zürichben átadták Nagy Ferenc került pont a történet végére, mivel mány sem alakult. képviselőjének, Gordon Ferencnek. Az 1956-ban a magyar emigráció képvise- aranyrudak és a készpénz értéke ekkor letében Varga Béla páter egy amerikai mintegy 1,2 millió svájci frank volt (fel- bíróságon perelte be az alapot utoljára EPILÓGUS A SVÁJCI tehetően jelentősen kevesebb az 1944- kezelő pénzintézetet. Ennek a végül TÖRTÉNETHEZ ben elhelyezett összegnél). eredménytelen, ám szimbolikusan Az alap maradékát a Crédit Suisse mégis igen fontos aktusnak a feleleve- A háború után az alap eredeti nagysá- (Schweizerische Kreditanstalt) széfjé- nítésével zárhatjuk le a svájci színtér gáról és felhasználásáról a legkülönfé- ben helyezték el. Nagy Ferenc emigrá- eseményeinek bonyolult históriáját, de lébb, ellentmondásos vagy vádaskodó cióba kényszerítése után azonban a közben néhány igen markáns kérdője- megállapítások láttak napvilágot a hozzáféréshez szükséges széfkulcsok let kell írnunk e történet margójára hazai és utóbb az emigráns sajtóban egyikét birtokló Gordon Ferenc berni ma is, akár a tárgyalásokról és titkos- is. Itthon a kommunista Szabad Nép követ azonnal lemondott, az összeg ki- szolgálati relációkról, akár az alap sor- járt az élen. 1946-ban Nagy Ferenc mi- szolgáltatásához pedig – érthető okok- sáról ejtünk szót.

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 57 FÜLÖP MIHÁLY KILÉPNI NEHÉZ Kiugrások, kapitulációk,1943–1944

A Kállay-kormány a Szovjetunió ellen harcoló államok Veress Lászlót, hogy a katonai kapituláció tervéről tárgyal- közül elsőként jutott el a szövetségesek fegyverszüneti elő- jon az oroszokkal. feltételének elfogadásáig. 1943. szeptember 8-án – az olasz Ajánlatával a magyar kormány megpróbálta megelőzni katonai kapitulációval egy időben – Veress László a „ka- a Vörös Hadsereg betörését a Kárpát-medencébe, illetve el- pitulációs csoport” (Kállay Miklós, Keresztes-Fischer téríteni a támadás irányát. A szövetséges hadseregek még Ferenc, Szegedy-Maszák Aladár és Szombathelyi Ferenc) messze jártak Magyarország határaitól, Kállay mégis vál- nevében Sir Knatchbull-Hugessen ankarai brit nagykövet lalta a kapcsolatfelvétel kockázatát a szovjet kormánnyal. jelenlétében aláírta a feltétel nélküli megadás elvének elfo- Az 1944. március 19-ei német megszállás azonban meg- gadását, amit a magyar kormány megfelelő időben be fog hiúsította a megadási kísérletet. A magyar nemzeti tragé- jelenteni. Veress Isztambulban 1944. március elején java- dia a háború döntő szakaszában hosszú hónapokra elret- solta az SOE (Special Operations Executive) megbízott- tentette Finnországot, Romániát és Bulgáriát az átállástól. jának, hogy kormánya a megadási ajánlat realizálására – A „kapitulációs csoport” merész próbálkozását akkor te- angol közvetítéssel – elintézné „néhány, még mindig a keleti hetjük mérlegre, ha az olasz, a finn, a román és a bolgár fronton álló és visszavonulni képtelen magyar hadosztály kiugrási kísérletek, fegyverszüneti tárgyalások összefüggé- fegyverletételét az oroszok előtt”. Kállay Miklós utasította seibe helyezzük.

Berlin–Róma-tengely összeom- AZ OLASZ PRECEDENS tember 8-án írta alá az amerikai „rövid” lását követően a szövetségesek Az angol–amerikai csapatok 1943. július katonai megadási okmányt, szeptember A előbb Olaszország, majd – 10-én partra szálltak Szicíliában. Mus- 29-én pedig ezt követte a súlyos politikai szovjet kezdeményezésre – Finnország, solini július 25-ei bukását hamarosan és gazdasági feltételeket tartalmazó Románia, Bulgária és Magyarország ese- követte a Badoglio-kormány fegyverszü- angol „hosszú” fegyverszünet elfogadása. tében is feladták a feltétel nélküli meg- netkérése. Az angol Foreign Office már A kapitulációs feltételek meghatáro- adás elvének alkalmazását. A casablan- 1943. július 1-jén olyan fegyverszüneti zásából, mi több, az aláírásából kima- cai elv (unconditional surrender) csak irányelveket kívánt elfogadtatni, hogy radt a Szovjetunió, amely csak később abban az értelemben érvényesült, hogy függetlenül attól, melyik szövetséges csatlakozott az olasz fegyverszüneti a győztes nagyhatalmak, az Egyesült Ál- hadsereg győzi le és szállja meg vala- egyezményekhez. Az Eisenhower tábor- lamok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió mely ellenséges állam területét, fegyver- nok főparancsnoksága alatt működő egymás között tárgyalták meg a fegy- szünetét a három nagy együttesen ha- kétoldalú, angol–amerikai Szövetséges verszüneti (és később béke-) feltétele- tározza meg, és háromoldalú, angol– Ellenőrző Bizottság mellett a háború vé- ket, a legyőzött államoknak a három amerikai –szovjet ellenőrzést vezetnek géig elhúzódó olasz hadműveletek so- nagy diktátumát vita nélkül el kellett be. Az angol diplomácia azt tervezte, rán a szovjet katonatisztek csak megfi- fogadniuk. hogy az Egyesült Nemzetek Európai Bi- gyelői szerepet töltöttek be. Az olasz Mi volt a céljuk a szövetségeseknek a zottsága intézményesítésével megvaló- fegyverszünetek feltételeinek meghatá- kapituláció kikényszerítésével? Hol és sítja a három nagy európai direktóriu- rozása és az olaszországi szövetséges el- hogyan tárgyalták meg a fegyverszüne- mát. A Foreign Office ezt tartotta a „le- lenőrzés angol–amerikai kizárólagos- tek feltételeit? Miért került a finn, a ro - hető legjobb megoldásnak” Európa ke- sága szovjet szempontból precedenst mán, a bolgár és a magyar fegyverszünet leti (szovjet) és nyugati (angol–amerikai) teremtett. Molotov külügyi népbiztos szovjet ellenőrzés alá? Mit tudtak a né- szférára osztásának megakadályozására. 1944 őszén lépten-nyomon hivatkozott metek a szövetségesek terveiről és a Az első legyőzött állammal, Olaszor- az angolok és az amerikaiak által meg- „csatlósok” kilépési szándékáról, mit tet- szággal kötendő fegyverszünet kidolgo- valósított olaszországi gyakorlatra, ami- tek a kiugrások megelőzésére? Milyen zása és ellenőrzése lett a „főpróbája” az kor a szovjet kizárólagosságot kívánta irányban keresték a kiutat a finn, a ro - angol–amerikai–szovjet együttműködés- igazolni a román, a finn, a bolgár és a mán, a magyar és a bolgár kormány, va- nek, ám a „főpróbán” a háromoldalú magyar fegyverszünet feltételeinek és lamint ellenzék képviselői? Mit várhat- együttműködés elbukott. Az olasz fegy- ellenőrzésének tárgyalásánál. tak a szovjetektől a katonai megadásra verszüneti feltételeket az angol Foreign Az olasz „átállás” következményei a készülő országok? Milyen esélyük volt a Office és az amerikai State Department kiugrásra készülő államok kormányai- Szovjetunió és a náci Németország közé diplomatái kovácsolták ki. Az angol– nak és ellenzéküknek elrettentő példát szorult államoknak a sikeres kiugrásra, amerikai alku kettős fegyverszünet meg- jelentettek. A szövetséges haderők a háborús katasztrófa elkerülésére? kötéséhez vezetett. Badoglio 1943. szep- ugyan partra szálltak Rómától délre, ám

58 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN az olasz fővárost nem sikerült felszaba- s beleegyezett a felvidéki magyarok ki- ger térségében, különösen a tengeren dítaniuk (1944. június 4-ig). Badoglio űzésébe. Az Európai Tanácsadó Bizott- és a levegőben. Azt szorgalmazta, hogy kormánya és a király Brindisibe mene- ság is megegyezésre jutott a német– a normandiai partraszállás (Overlord) kült. A német haderő benyomult Észak- osztrák kérdésben. kezdetére Finnország váljon ki a hábo- Olaszországba, a Balkánon és a görög A Vörös Hadsereg előretörése már rúból, Svédország pedig a szövetsége- szigeteken százezerszámra ejtette fog- 1944 kora tavaszán bizonyossá tette, sek oldalán avatkozzon be. Roosevelt lyul az olasz katonákat, Mussolinit ki- hogy Németország „csatlósai” egyedül meg sem említette a feltétel nélküli szabadították és a salói fasiszta köztár- a Szovjetuniónak adhatják meg magu- megadás elvét, területi engedmények- saság élére állították. A fegyverszünetek kat. Bekövetkezett az, amit az angol dip- re akarta rábírni a szovjet kormányfőt. nem a háború végét hozták el, hanem lomaták előre láttak és aminek elkerü- Sztálin tartós különbéke kötésére és annak kezdetét jelentették – nemzeti lése érdekében mindent megpróbáltak Finnország megbüntetésére töreke- katasztrófát okozva az olasz területen. megtenni. A három nagy a moszkvai dett. A magát megadó ellenségtől meg- A német megszállás, annak összes bor- külügyminiszteri értekezletet követően követelte katonai, területi és jóvátételi zalmával, a hadműveletek, a partizánhá- nem együttesen dolgozta ki a finn, a feltételeinek vita nélküli elfogadását. ború 1945. május elejéig tartottak. román, a bolgár és a magyar fegyverszü- A szovjet diktátor hajlandó volt bárkit Magyarország és Románia kiugrásá- neti egyezményeket, ahogy a Foreign elfogadni, aki a finn hadsereg átállását nak megakadályozására Hitler elren- Office az Európai Tanácsadó Bizottság biztosítani tudja, még Mannerheim delte a Margarethe I. és II. terv előkészí- megalapításakor tervezte, hanem a marsallt is. tését, s a német csapatok elfoglalták az szovjet kormány egyoldalúan határozta Juho Kusti Paasikivi 1944. február addig az olasz hadsereg által tartott al- meg a megadási okmányok szövegét. 12-én tárgyalásokat kezdett Kollontaj bániai, jugoszláviai és görögországi ha- A finn, a román, a bolgár és a magyar asszonnyal, s 21-én Stockholmban át- dállásokat. A szövetségesek 1943. május fegyverszüneteket Moszkvában kötöt- vette a fegyverszüneti feltételeket. elején Washingtonban határozták el a ték meg. A Szovjetunió szabad kezet ka- A szov jet kormány a feltételeket nyilvá- normandiai partraszállás egy éven be- pott az ellenséges államok megbünteté- nosságra hozta. Veress László február lüli végrehajtását. Az angol–amerikai sére (Molotov 1943. június 7-i levelében közepén közölte az SOE kapcsolatával, közös vezérkar csak annyi haderőt biz- ezt a „magyar népre” is kiterjesztette). hogy „Budapesten rendkívül gondosan tosított az olasz hadszíntérnek, hogy Az angol háromoldalú Európa-politika figyelik Finnország ügyét, és Kállay min- Olaszországot leválasszák Németor- kártyavárként omlott össze. den tizenöt percben hírt kér Finnország- szágról, s a második front sikeres meg- ról”. Ullein-Reviczky Antal stockholmi valósítása érdekében minél több német A FINN KIVÉTEL jelentései kulcsszerepet játszottak a ma- erőt kössenek le az olasz hadszíntéren Sztálin, Roosevelt és Churchill teheráni gyar kormány tájékoztatásában. A kapi- és a Földközi-tenger keleti medencéjé- találkozóján (1943. november 28.–de - tulációs csoport a finn példán bátoro- ben, a Balkán-félszigeten. Ezért biztat- cember 1.) megállapodtak arról, hogy a dott fel, amikor elhatározta az oroszok- ták Magyarországot, Romániát és Bul- németek figyelmének elterelésére a nor- kal való közvetlen kapcsolatba lépést. gáriát azonnali, feltétel nélküli fegyver- mandiai partraszállás (Overlord) helyé- Köztes-Európában a bukaresti, a buda- letételre, még országaik német megszál- ről és idejéről északon és délen közös pesti és a szófiai kormány, valamint az lása árán is. hadműveletet indítanak Bodyguard fe- ellenzéki csoportok Paasikivi tárgyalá- Eden angol külügyminiszter az 1943. dőnévvel (ennek balkáni változata a sain keresztül próbálták felmérni, hogy októberi moszkvai szovjet–angol–ame- Zeppelin). Sztálin támogatásával Roose- mire számíthatnak a győztes Szovjet - rikai külügyminiszteri értekezleten az velt az angol miniszterelnökkel szem- unió részéről. A szövetségesek oldalára Európai Tanácsadó Bizottság létrehozá- ben elérte, hogy a második front meg- átállni szándékozó kormányok a kiug- sával még egy kísérletet tett a háromol- nyitásának rendeljék alá Svédország és rás és a kapituláció esélyeinek mérlege- dalú együttműködés helyreállítására az Törökország hadba léptetését a szövet- lésénél egyszerre kerültek szembe a olasz kapitulációhoz hasonló, két (an - ségesek oldalán, valamint a „csatlós” ál- német megszállás rémével és a balti ál- gol–amerikai) vagy később kizárólag lamok „kiütését” a háborúból. lamok sorsára jutás, vagyis a Szovjet- egy (a szovjet) hatalom által diktált A Németország legyőzésére kialakí- unióba való beolvasztás és Katyn meg- fegyverszünet megismétlésének kizárá- tott szovjet–angol–amerikai stratégia ismétlődésének fenyegető árnyékával. sára. A londoni székhelyű bizottság fel- keretében a három nagy az utolsó na- Sehol nem jelentkezett ez a kettős szo- adata a német és a „balkáni” – a román, pon tárgyalta meg a finn fegyverszünet rítás annyira kiélezetten, mint a téli há- a bolgár és a magyar – megadási okmá- feltételeit. Moszkva kivételesen fontos- borút megvívó Finnország esetében. nyok, a fegyverszünet-ellenőrzési rend- nak tartotta Finnország „kiütését” a há- A finn kormány Magyarország né- szerek, valamint a megszállási öveze- borúból. Sztálin különleges jelentőséget met megszállása után, 1944. március tekre osztás kidolgozása lett. tulajdonított annak, hogy elérje Finnor- 26-án Paasikivit és Carl Enckellt Moszk- Eden Moszkvában szembesült Euró - szág leválasztását Németországról, sem- vába küldte, ahol Molotov szovjet kül- pa háromoldalú, paritásos irányításának legességének helyreállítását. Sztálin te- ügyi népbiztos a németekkel való szakí- kudarcával: a finn, a román és a magyar heráni békefeltételei az 1940-es finn bé- tásra és szigorú fegyverszüneti feltéte- béketapogatózások a szovjet kormány keszerződés helyreállítására, a jóváté- lek (1940-es határok, 600 millió dollár hatáskörébe kerültek; az angol kelet- és telre, a Németországgal való szakításra, jóvátétel) elfogadására akarta rábírni a délkelet-európai konföderációs terveket a németek Finnországból történő ki űzé- finn küldötteket. Ezek elfogadása a szovjetek elvetették; s legfőképpen – sére, a finn hadsereg újjászervezésére esetén keresztülvihetőnek látta a szov - Eden addigi ellenkezése da cára – a lon- vonatkoztak. Churchill és Roosevelt jet–finn (külön)béke megkötését. Mo- doni csehszlovák emigráns kormány Finnország függetlenségét kívánta meg- lotov Finnország puszta létezését, füg- feje 1943. decemberében Moszkvába őrizni, amire a szovjet diktátor ígéretet getlenségét a Szovjetunió nagylelkű utazhatott. Magyar szempontból ez kü- tett, „hacsak a finnek magatartásukkal ajándékának tekintette, ám a fegyver- lönösen végzetesnek bizonyult: Sztálin nem kényszerítik ki annak elvételét”. szüneti feltételek elutasítása esetére ki- közölte Beneš kormányfővel, hogy „Ma- Az angol miniszterelnök elismerte a látásba helyezte a finn kormány nép- gyarországot le kell törölni a térképről”, Szovjetunió vezető szerepét a Balti-ten- frontos „átszervezését”, városaik meg-

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 59 szállását, a feltétel nélküli megadás elvé - és mindez német összeomláshoz vezet, követelt Romániától, még az ország nek alkalmazását. éppúgy, mint az első világháború végén. német megszállása árán is. Megpró- A finn kormány 1944. április 2-án, Csakhogy Hitler nyitott könyvként bálta visszatartani Antonescut attól, a kétszáz tagú parlament 12-én vitatta olvasott a szövetségesek terveiben. hogy Klessheimbe utazzon, a marsall meg a fegyverszüneti feltételeket, és Tudta, hogy a török hadba lépésre, a bal- mégis engedelmeskedett Hitler hívó Paasikivi javaslata ellenére azokat nyíl- káni partraszállásra 1944 tavaszán nem szavának. Antonescu meghátrált, a harc tan és egységesen elutasította. 1944 ta- kerül sor. Sir Knatchbull-Hugessen folytatása mellett döntött, attól tartva, vaszán, amikor a finn átállás a német fi- albán lakája, Elyesa Bazna 1943. októ- hogy Románia is Magyarország sorsára gyelem elterelésével az antifasiszta ko- bere és 1944. április 1. között az angol juthat. alíciót hadászati előnyhöz juttatta nagykövethez érkezett, szigorúan tit- A román átállás meghiúsulása követ- volna, a finn kormány nem merte el- kosnak minősített iratokat – a moszk- keztében Románia esetében a Szovjet- szánni magát a béke vagy fegyverszünet vai külügyminiszteri értekezlet és a te- unió vette át a kezdeményezést. A szov- megkötésére. Egyszerre riasztotta Ma- heráni találkozó jegyzőkönyveit, a Fo- jet kormány 1944. április 2-án kinyilvá- gyarország megszállásának példája és a reign Office és Ankara közötti rejtjeltáv- nította, hogy nem kíván román terüle- szovjet területi és jóvátételi követelések irat-váltásokat lefényképezte és eladta tet bekebelezni, és semmilyen módon nagysága. Ludwig Moyzitschnak, az SD emberé - nem óhajtja megváltoztatni a Románi- Hitler 1944. június 22-én Helsinkibe nek. A németek a szövetségesek straté- ában fennálló társadalmi rendet. Novi- küldte Ribbentropot, hogy a finneket el- giai terveinek, valamint a törökországi kov szovjet nagykövet 1944. április 8-án tántorítsa a szovjet különbékétől. A náci csatornákon keresztül kitudódott ro- Kairóban nyújtotta át a szövetségesek- külügyminiszter a finn fővárosban „nem mán és magyar béketapogatózások is- nek a külügyi népbiztosságban kidolgo- talált még ezer embert sem”, aki kész meretében készültek fel a kiugrási kí- zott román előzetes fegyverszüneti fel- lett volna a finn Quisling-kormány meg- sérletek megakadályozására. tételeket, ezeket 12-én Kairóban Ştirbey alakítását támogatni. Mannerheim 1944. A román béketapogatózások 1944 ta- hercegnek, Stockholmban Frederic augusztus 25-én Kollontaj asszonyon vaszán részét képezték annak a ma- Nanu román követnek adták át. Az áp- keresztül kért békét a Szovjetuniótól. gyar–román versenyfutásnak, amely Er- rilisi feltételek alapján hajtotta végre A szeptember 19-én Moszkvában aláírt dély háború utáni megtartásáért, meg- Mihály király 1944. augusztus 23-án a fegyverszünet a román, bolgár és ma- szerzéséért folyt. Maniu 1944. március román fordulatot Antonescu marsall le- gyar kapitulációs okmánnyal összeha- 2-án az ellenzék nevében küldte Ştirbey tartóztatásával. sonlítva Finnország kivételes helyzetét herceget Ankarába Alexandru Creţianu A román fordulat teljesen váratlanul rögzíti: Finnországot nem kötelezte követhez a szövetségesek szándékainak érte a román társadalmat, a szövetsége- hadüzenetre Németország ellen és rész- kipuhatolására. Misszióját azonban Mi- seket és természetesen Hitlert is. Az kö- vételre a háborúban; Finnországot nem hály király jóváhagyta, Ion és Mihai An- vetkezett be, amire senki sem számí- szállták meg szovjet csapatok, vagyis tonescu pedig tudott róla. A herceg tott. Az ifjú uralkodó egyedül, az ellen- „az orosz medve soha nem jött be”; a török fővárosba érkezésének híre azon- zék nélkül szállt szembe Ion Antones- finn hadifoglyok hazatérhettek; a fegy- nal napvilágra került, ezért továbbuta- cuval. A király a fordulat végrehajtását verszünet feltételeit beemelték a finn zott Kairóba, a szövetségesek közel-ke- követően a palotába hívatta a politikai békeszerződésbe. leti főhadiszállására. Ştirbey március pártok vezetőit, ám egyikük sem került 17-i kairói tárgyalásai a szovjet–angol– elő másnap hajnalig. A kommunisták A ROMÁN FORDULAT amerikai elterelő művelet részévé vál- arra készültek, hogy a Vörös Hadsere- A román, a magyar és a bolgár kormány tak, és közrejátszhattak abban, hogy get bevárva maguk veszik át a hatalmat, és ellenzékük 1943. nyárutótól 1944 Hitler március elején előre hozta Ma- valahogy úgy, ahogy két héttel később kora őszéig a balkáni angol–amerikai gyarország megszállásának időpontját. Szófiában bekövetkezett. Az uralkodó partraszállás vagy légideszant-akció A herceg elismerte Románia vereségét. Maniut kérte fel kormányalakításra, de káprázatában élt. Mindent megtettek Az Antonescu-kormány megdöntését a parasztpárti vezér ezt megtagadta, így azért, hogy elkerüljék a Vörös Hadsereg szerinte Maniu akkor vállalta volna, ha esett a választás Sănătescu tábornokra. betörését országaikba. Kun Béla-féle for- a szövetségesek kötelezik magukat Ro- A román hadsereg és az államapparátus radalmaktól rettegtek. Az olasz átállás mánia függetlenségének, területi jogai- egy emberként állt a király mögé. kudarca viszont azt mutatta, hogy köz- nak (Erdély) tiszteletben tartására. A román átállás legfőbb mozgatórugója vetlen veszély a német megszállás. A szö- Angol sugallatra felvetette Románia, Észak-Erdély „visszaszerzése” volt. Ez vetségesek 1944 elején a balkáni partra- Bulgária és Magyarország együttes ki- mozgósította a hadsereget a fordulat szállás ötletét, amelyre a román és a ma- ugrásának lehetőségét. Molotov a kairói végrehajtására, s kovácsolta nemzeti gyar kiugrási tervek épültek, a szovjet– tárgyalásokat kilátástalannak minősí- egységbe az egész román társadalmat. angol–amerikai elterelő hadművelet tette, mert nem hitt abban, hogy Anto- Hitler azonnal elrendelte, hogy „tapos- (Bodyguard/Zeppelin) részévé tették, nescu marsall érdekelt lenne Románia sák el a puccsot!” A német légierő bom- hogy Romániában, Bulgáriában, Görög- háborúból való kiugrásában, a németek- bázta a királyi palotát, a kormány a országban, Krétán, Rodosz szigetén és kel történő szembefordulásban, a szö- román nemzeti bank alagsorába, a ki- a Krím félszigeten minél több német vetségesek oldalára állásban. rály és családja vidékre menekült. Ezzel csapatot kössenek le. Churchill Tehe- A román helyzet szovjet megítélésé- egy időben a szovjet vezérkar táborno- ránt követően Kairóban Roosevelt el- nek helyességét a marsall Magyarország kai (Antonov, Styemenko) is le akartak nökkel azon fáradozott, hogy Inönü el- német megszállására adott válasza iga- sújtani a monarchiára, de Sztálin türe- nököt meggyőzze Törökország 1944. ja- zolta. Antonescu – valamint Tiso és An - lemre intette őket: „Idegen király, nem nuár 20. előtti hadba lépésének szüksé- te Pavelić – is felajánlotta segítségét a mi dolgunk. A vele szembeni türelem gességéről a szövetségesek oldalán. Az szomszédja lerohanására, ám a klesshei- kedvező hatásúnak tetszik a szövetsége- angol miniszterelnök úgy vélte, hogy Tö- mi találkozó eredménye ezt feleslegessé seinkkel való kapcsolatainkban is.” rökországnak a szövetségesek oldalára tette. Wilson angol tábornok, a földközi- A király 1944. augusztus 23-án este állása megnyitja Bulgária, Románia, tengeri szövetséges főparancsnok 1944. kiadott proklamációjában jelentette be, majd Magyarország kiválásának sorát, március 22-én azonnali fegyverletételt hogy elfogadta a Szovjetunióval, Nagy-

60 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN Britanniával és az Egyesült Államokkal rikai légierő 1944 elejétől Szófia, Várna Forradalmi, rögtönítélő bíráskodással kötött fegyverszünetet, beszüntette az és Burgasz elleni támadásokkal pró- kétezer halálos ítéletet hoztak, többet, ellenségeskedéseket a szovjet hadsereg- bálta Bulgáriát „kibombázni” a német mint egész Európában. Húszezer em- gel szemben, megszüntette a hadiálla- szövetségből. bert ért utol a „népítélet”. Bulgáriát a potot Nagy-Britanniával és az Egyesült A bolgár kormány – éppúgy, mint a szovjet „protektor” manőverezte bele a Államokkal. A szövetségesek garantál- török – Magyarország német megszál- „visszaszerzett” területek átengedésébe. ták Románia függetlenségét és azt, lását követően egyszerre rettegett a A békeszerződés életbe lépéséig, 1947 hogy nem avatkoznak a belügyeibe, Wehrmachttól és a Vörös Hadsereg bal- végéig az ország a Vörös Hadsereg meg- ezért az új nemzeti egységkormány káni előrenyomulásától. 1944 tavaszán szállása alá került. Bulgária Görögor- békét köt velük. A szövetséges hadsere- angol–szovjet versenyfutás kezdődött a szággal és Törökországgal szemben gek segítségével „a nemzet összes erőit Bulgária feletti ellenőrzés megszerzésé- szovjet előretolt támaszponttá, hideg- mozgósítva átlépjük az igazságtalan ért. Churchill szövetségesét, Görögor- háborús frontországgá vált. bécsi döntéssel ránk erőszakolt határo- szágot támogatva meg akarta büntetni kat, hogy felszabadítsuk Erdély földjét Bulgáriát. Ez azt jelentette, hogy ameny- x az idegen megszállás alól”. nyiben Bulgária angol–amerikai oldalra Ha összehasonlítjuk a Németországgal A proklamációban a legmeglepőbb az, áll, ki kell ürítenie a „visszatért területe- szövetséges államok háborúból kiválási hogy kiadásának időpontjában egyetlen ket”, Macedóniát és Trákiát. A szövetsé- próbálkozásait, a Kállay-kormány meg- állítása sem volt már igaz. Az áprilisi fel- gesek oldalára történő átállást tehát sú- adási kísérlete bizonyult a legvakme- tételeken túlhaladt az idő. A fegyverszü- lyos feltételek vállalásával követelték, rőbbnek. A „kapitulációs csoport” 1943 neti tárgyalások 1944. augusztus 29. és anélkül hogy a Nyugat-barát bolgár elit őszén kezdetben úgy vélte, hogy a fel- szeptember 12. között zajlottak Moszk- puszta létét angol–amerikai részről a tétel nélküli megadás elvének elfogadá- vában. Aláírásáig 166 000 román katona Szovjetunióval és a bolgár kommunis- sával nem lesz más teendője, mint be- esett szovjet hadifogságba, több, mint tákkal szemben biztosították volna. várni a szövetséges (angol–amerikai) Sztálingrádnál és a Krím félszigeten 1944. augusztus 25-én a Bagrianov- csapatok magyar határhoz érkezését. együttvéve. A párizsi román békeszer- kormány fegyverszünetet kért. Mosa- Kállay Miklós viszont – noha Olaszor- ződést több mint két és fél év múlva, nov volt nemzetgyűlési elnök Kairóba szág példáján megtanulhatta, hogy mi 1947. február 10-én írták alá. Visinszkij utazott, hogy az angol–amerikai szövet- következhet – a finn fegyverszüneti tár- külügyi népbiztoshelyettes a Szovjet- ségesek fegyverszüneti feltételeit átve- gyalások hatására elszánta magát a „ha- unió mint megszálló és a fegyverszüne- gye. Bulgária nem akarta átállásával lálugrásra”: a magyar csapatok lengyel- tet ellenőrző hatalom nevében 1944 no- megkockáztatni, hogy egyszerre keve- országi fegyverletételével közvetlen kap- vembere és 1945 márciusa között erő- redjen harcba Németországgal és a csolatot akart felvenni a Szovjetunió szakkal kényszerítette ki a Sănătescu-, Szovjetunióval. Mosanov az angol dip- képviselőivel. Magyarország német meg- majd a Ră descu-kormány leváltását és lomatáknak azt bizonygatta, hogy „a szállását közvetlenül ez váltotta ki. Hit- a szovjetbarát Petru Groza kormányfői bolgár kormány el akarja kerülni azt, lert nem tévesztette meg az angol–ame- kinevezését. Mihály király mindhiába hi- ami Magyarországon történt, ahol az rikai „balkáni partraszállás terve”, pon- vatkozott a felszabadított Európáról elit jelentős részét börtönbe zárták, a zsi- tosan tudta, hogy a szövetségesek nem szó ló jaltai nyilatkozatra, Visinszki kije- dók a legbrutálisabb bánásmódban ré- sietnek a magyarok segítségére, kocká- lentette: „Jalta én vagyok!” Románia a szesültek”. zat nélkül statuálhat példát a többi csat- sikeres kiugrás ellenére betagozódott a A Szovjetunió 1944. szeptember 5-én lós állam számára. szovjet befolyási övezetbe, osztozott hadat üzent Bulgáriának, s a Vörös Had- A „kapitulációs csoport” nem túl Köztes-Európa többi államának sorsá- sereg elfoglalta az országot. A szeptem- későn és túl keveset tett a háborúból ki- ban. Azt kapta jutalomként, amit a töb- ber 9-én hatalomra juttatott szovjetba- válás, a szövetségesek oldalára átállás biek büntetésként. rát Kimon Georgiev-kormány a Szovjet- érdekében, hanem éppen ellenkezőleg, unióhoz fordult fegyverszünetért. Chur- akkor és úgy próbálta azt megvalósítani, A BOLGÁR KAPITULÁCIÓ chill október 9. és 18. közötti moszkvai amikor a hitleri Németország a katonai A szövetségesek által diktált fegyverszü- tárgyalásain a hírhedt százalékos meg- megszállással magával ránthatta Ma- neti és békefeltételek teljesen figyelmen állapodás keretei között megegyezett gyarországot a teljes háborús kataszt- hagyták a „volt ellenséges” államok há- Sztálinnal a bolgár fegyverszüneti felté- rófába. Ma már azt is láthatjuk, hogy borús cselekedeteit. Bulgária a második telekről. Az angol miniszterelnök 75%, még sikeres kiugrás esetén sem volt re- világháború utolsó szakaszáig érvényesí- majd külügyminisztere, Eden 80% befo- mény arra, hogy a legyőzött államok teni tudta azt a koncepciót, amelyet Te- lyást engedett a Szovjetuniónak Bulgá- enyhítsék a fegyverszüneti feltételeket. leki Pál Magyarország számára kívána- ria esetében, s ezzel elérte, hogy szovjet A szövetséges nagyhatalmak a német tosnak tartott: a fegyveres semlegessé- nyomásra visszavonják a bolgár hadse- csatlós államokkal szemben egységes get. Bulgária volt az egyetlen német reget Nagy-Britannia szövetségese, Gö- politikát alakítottak ki, ami a békekötés „csatlós” állam, amely csak az angol–ame- rögország (Trákia) területéről. Az 1944. pillanatáig fennmaradt. Olaszország, rikai szövetségesekkel állt hadban, a október 28-án aláírt moszkvai bolgár Románia, Bulgária, Magyarország és Szovjetunió ellen nem harcolt. 1943 fegyverszünet szovjet protektorátus alá Finnország társadalma súlyos tragédia őszén, az olasz kapitulációt követően az vonta a legyőzött államot. árán tanulhatta meg, hogy – Machiavelli addig jugoszláv (Macedónia) és görög A kapituláció a bolgár társadalom után szabadon – a háborúba akkor lé- (Trákia) területet megszálló bolgár had- számára nem a háború végét, hanem a pünk be, amikor akarunk, de kilépni sereg elfoglalta Szalonikit, amely az kezdetét jelentette. A bolgár hadsereg csak akkor tudunk, amikor az lehetsé- angol elterelő hadműveletben a – szín- szerbiai és magyarországi harcmezőkön gessé válik. lelt – balkáni partraszállás célpontja lett vérzett el. A fegyverszünet háborús bű- volna. Teheránban Sztálin kilátásba he- nösségi cikkelye alapján a cári rendszert A SZERZŐ KANDIDÁTUS, EGYETEMI lyezte, hogy ha a bolgár kormány meg- valósággal lefejezték: a régenstanács TANÁR, NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI támadja Törökországot, a Szovjetunió tagjait, a kormányok minisztereit, a EGYETEM hadat üzen Bulgáriának. Az angol–ame- Nemzetgyűlés képviselőit kivégezték.

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 61 RITTER LÁSZLÓ nevezett SIS Z szervezetének vete- ránja volt, amelyet 1936 és 1938 kö- zött abból célból hozott létre, hogy szükség esetén átvegye a gyenge fedés- ben dolgozó és ezért könnyen sebez- Szöktetés a szerájból? hető PCO-hálózat tevékenységét. A ko- rábban Berlinben, majd Bukarestben A BRIT TITKOS HÍRSZERZŐ SZOLGÁLAT ÉS KÁLLAY MIKLÓS tevékenykedő Smit 1941-ben érkezett Budapestre, hogy átvegye – a német Egy ország miniszterelnökét egy vele hadiállapotban lévő másik ország fennhatóság alatt működő – Philips konszern közép- és délkelet-európai titkosszolgálata próbálja megmenteni attól, hogy egy harmadik, vele vezetését és ezzel párhuzamosan a szövetségesi viszonyban lévő ország elhurcolja egy negyedik ország neki Magyar Philips Művek Rt. irányítását. menedéket nyújtó követségéről. Ez nem egy kémregény vagy egy akció- Smitnek semmilyen szűken vett ma - gyar vonatkozású feladata nem volt; film túlgondolt története, hanem Kállay Miklós miniszterelnöké. Az epi- Magyarország a németekkel való po- zóddal – amelyről Kállay hosszan és részletesen ír visszaemlékezéseiben litikai, katonai, gazdasági együttmű - – a történettudomány eddig nem foglalkozott, valószínűleg azért, mert ködés tekintetében érdekelte az SIS/ ISLD-t. Pozíciója és egész Európára ki- a rendelkezésre álló források sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták terjedő kapcsolatrendszere miatt gaz- a leírtakat, melyek szerint a brit titkosszolgálat megbízottja felkereste a dasági téren Smit kiemelkedő munkát török követségen menedéket lelő Kállayt, mondván, „arra kapott utasí- végzett. A „civil munkájával” járó fel- adatok és az állandó Gestapo-megfi- tást, hogy kiszöktesse az országból”. gyelés miatt azonban 1942 nyarán az operatív feladatok irányítását átadta a francia Pierre Guiraud-nak. A Budapes- terv az volt, hogy a török követ „hivatalos” budapesti kirendeltségének, ten francianyelv-tanárként dolgozó, kocsijával leviszi Kállayt a Ba- a brit követség mellett működő, úgy- nyelvészprofesszor Guiraud teljesen is- A latonhoz, ahol „egy meghatá- nevezett Útlevél Ellenőrző Hivatalnak meretlen volt mind a németek, mind rozott helyen egy motorcsónak és két (Passport Control Office – PCO) a tevé- a magyar szolgálatok előtt, ugyanis az angol hidroplán” várja. Az időpontról kenységét említi a szerző, s ebből úgy SIS romániai hálózatának vezetője Ma- – amelyet egy holdfény nélküli éjsza- tűnhet, hogy a követség távozása után gyarországra indulása előtt szervezte kára, egy Budapest elleni légitámadás az SIS is kiszorult az országból, és nem be Bukarestben. A Smittől átvett kap- idejére kellene kitűzni – úgy fogják végzett Magyarországgal kapcsolatos csolatok mellett Guiraud elsősorban a Kállayt értesíteni, hogy előző nap a tevékenységet. Vichy-Franciaország követségének né- BBC mindhárom magyar nyelvű adásá- Az SIS megrendelőinek – a három metellenes tagjaira, illetve lengyel és ban elhangzik „március 19-e éjszakája, brit haderőnem szervei, a Külügymi- magyar kapcsolataira támaszkodott. mégpedig annak az órának a bemon- nisztérium és a brit–amerikai közös pa- A katonai hírszerző tevékenységet dásával”, amelyben el kell indulniuk. rancsnokságok – dokumentumai, vala- (például a Magyarországon áthaladó Vajon az említett megbízott, a vissza- mint szemtanúk visszaemlékezései és állomásozó német egységek, illetve emlékezés magyar kiadásában már Ha- azonban egészen más képet mutatnak. a dunai német hajózás megfigyelését) rasztinak nevezett fiatalember való- Eszerint a második világháború alatt Alfred Krieger, a Vichy-Franciaország ban az „Intelligence Service”-nek dol- nem kevesebb, mint öt szövetséges – a légügyi attaséjának titkára, a francia gozott? Ha igen, mi volt a brit titkos- háborút az Egyesült Nemzetek tagja- légierő hírszerző szolgálatának tagja szolgálat szándéka Kállayval, és miért ként befejező – állam tucatnyinál több irányította, és olyan, később ismerté nem valósult meg a terv? szerve végzett titkosszolgálati tevékeny- vált személyek vettek benne részt, séget Magyarországon. Közülük éppen mint Kruchina Viktor vagy Dezsényi A KÉMHISTÓRIA az SIS, pontosabban annak a Földközi- Miklós folyamőrtisztek. Miután egyik MESTERDALNOKAI tenger térségében tevékenykedő fedő- francia informátorát, a magyar kémel- A brit Titkos Hírszerző Szolgálat (Sec- szerve, az úgynevezett Szolgálatok Kö- hárítás, a 2. vkf. Def. „beugratta” és le- ret Intelligence Service – SIS) a világ zötti Összekötő Osztály (Interservice Li- tartóztatta, 1943 novemberében Gui- legrégebbi szervezete, amely titkait asion Department – ISLD) volt a leg- raud biztonsági okokból visszatért Ro- féltve őrzi. Archívuma nem kutatható; eredményesebb. Ráadásul az SIS/ISLD mániába. Helyét a hálózat egyik segí- a levéltár anyagára támaszkodó, 2010- magyarországi hálózata volt az egyet- tője, Jerzy Waciorski vette át. ben megjelent hivatalos történet – len, amely ellen 1943 és 1945 között a amelyet Keith Jeffery ír történész az német és a magyar biztonsági szervek POLONÉZRA HANGOLVA SIS igen szigorú, a szolgálat „módsze- nem tudtak eredményesen fellépni. A jómódú varsói családból származó, reit és forrásait” védő feltételei alapján Franciaországban jogi doktorátust írt meg – csupán súlypontjait és körvo- A „BOLYGÓ HOLLANDI” szerző és Politikai terrorizmus című nalait tárta fel a szolgálat operatív tevé- FELTŰNÉSE könyvével gyorsan nemzetközi hír- kenységének. Az SIS második világhá- Az SIS/ISLD magyarországi hálózatá- névre szert tevő Waciorski 1939 őszén ború alatti magyarországi tevékenysé- nak alapjait Lolle Smit holland mér- a lengyel hadsereg tisztjeként mene- gével kapcsolatban például mindössze nök–üzletember rakta le. Smit az úgy- kült Magyarországra. Vízicserkészként

62 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN megismert magyar barátai – a Magyar mányzó testőrségében szolgáló Kállay nekítéséhez. Erre sem előtte, sem utána Kegyes Tanítórend Budapesti Gimná- András, hogy Haraszti Gábor szeretne nem került sor. Ugyanakkor az sem zár- ziuma, azaz a Piarista Gimnázium vele találkozni. Horthy engedélyével ható ki, hogy a megszállást követő órák- öregdiákjai – azonnal a segítségére si- András bevitte Harasztit a Kormány- ban, esetleg napokban, amikor bizony- ettek. Először munkát kapott az ame- zóságra, ahol Haraszti felfedte Kristóf- talan volt a megszállás politikai kime- rikai követségen, majd id. Szladits Ká- nak, hogy a brit titkosszolgálatnak dol- netele, felmerülhetett, hogy Kállay ki- roly óraadó tanárként alkalmazta a gozik, és ki akarja szöktetni a minisz- menekítése esetleg hasznos lehet, akár Pázmány Péter Tudományegyetemen. terelnököt az országból. Kristóf írt egy csak propagandacélokra is. Mivel a há- A németül, oroszul és franciául, majd kétsoros levelet a szoros őrizet alatt lózat állandó rádiókapcsolatban állt Kai - hamarosan magyarul is folyékonyan álló édesapjának, hogy fogadja Harasz- róval, az ezzel kapcsolatos utasítás ki - beszélő Waciorski először Guiraud se- tit. A követséget körbezáró német Biz- adásának technikai akadálya nem volt gítője lett, majd Smit javaslatára ő tonsági Rendőrség, valamint a török (a hálózat rádiósa, Hubert Sauer Ha- vette át tőle a hálózat irányítását. Wa- követ gyanújának elaltatása érdekében raszti nevelőapjának budapesti Krecsá- ciorski teljesen újjászervezte és kibő- a levélben Kállay Kristóf Harasztira nyi utcai házában, illetve kocsijában mű- vítette a hálózatot, amely laza, egymás mint a miniszterelnök unokatestvé- ködött). Sztójay hatalmának megszilár- tevékenységéről nem tudó csoportok rére, Kállay Istvánra hivatkozott, aki dulásával azonban Kállay politikai jelen- együtteseként működött tovább. Kállay Miklós birtokáról utazott Buda- tősége minimálisra csökkent. Bár a franciák és a lengyelek végig pestre, hogy beszámoljon a gazdaság- A képet tovább árnyalja, hogy Ha- fontos szerepet töltöttek be az infor- gal kapcsolatos ügyekről. raszti 1944 áprilisában elhagyta az mációszerző tevékenységben, a német Hamis személyazonosságának segít- országot. Egy menekülő csoporttal megszállást követően a magyarok vál- ségével Haraszti átjutott a „német őr- együtt először titokban Horvátor- tak meghatározóvá. Hives Henrik ma - ségen és a török követen is”, a csel szágba utazott, ahová a britek 1944. gán- és Csejdy András segédtitkár ré - azonban túl jól sikerült. A látogatót be- május végén futárgépet küldtek érte, vén például a Miniszterelnökség tevé- jelentő inas – aki, mint később kide- és Bariba, az SIS/ISLD kirendeltségére kenységéről ugyanúgy tudott az SIS/ rült, a Gestapo alkalmazásában állt – vitték. Olaszországi tartózkodásával ISLD-hálózat, mint a hadiipari gyárak ugyanis szemtanúja volt Kállay Miklós kapcsolatos levéltári dokumentumok működéséről, többek között Stein An- megrökönyödésének, amikor meg- és visszaemlékezések egyöntetűen és dor, a Ganz és Társa Villamossági Gép-, látta, hogy az unokatestvére helyett egymástól függetlenül azt mutatják, Vagon- és Hajógyár Rt., illetve Egry- egy vadidegen ember érkezett. Miután hogy érkezése összefüggésben volt a Ehrmann Kornél, a Magyar Ruggyanta- az inas elhagyta a szobát, Haraszti kö- Kállayval történt találkozójával. Egye- árugyár Rt. vezetője közreműködésé- zölte a döbbent Kállay Miklóssal, hogy sek szerint Haraszti Kállay „üzenetét” vel. Ez utóbbiak információszerző te- brit titkosszolgálat tagja, és ismertette hozta, mások szerint „titkos iratokat” vékenysége különösen a Magyaror- tervét. Kállay Miklós hezitált; nem tud- Magyarország miniszterelnökétől, „aki - szág-ellenes légi háború alatt vált hatta, hogy a férfi valóban az-e, akinek nek a német megszállás után nyoma kulcsfontosságúvá. A hálózat ugyanis kiadta magát, vagy pedig a nácik pró- veszett”. Sőt egy forrás szerint Kállay komoly szerepet játszott a célpontok bálják kicsalogatni ezzel a mesével a arra is megkérte, hogy beszéljen a ne- kijelölésében, a támadások eredmé- török követségről, egyúttal kompro- vében Churchill-lel. nyeinek és a helyreállítási munkálatok mittálva Kececi török követet is. Végül Az biztos, hogy Haraszti visszatért állapotának értékelésében. arra jutott, hogy megbízhat benne, ha Budapestre. Ejtőernyős-kiképzést ka- Waciorski legfontosabb ügynöke dr. másért nem, hát azért, mert „igen pott, és 1944. szeptember 11-én sikere- Szelevényi Haraszti Gábor volt, akit megfontolt” fia, Kristóf is így tett. sen leszállt családi birtoka, Tiszainoka Waciorski az 1932. évi garczyni nem- Kállay tájékoztatta a török misszió- mellett. A következő fél évben aktív te- zetközi vízicserkész-jamboree-n is- vezetőt a brit titkosszolgálat ajánlatá- vékenységet folytatott az SIS/ISLD há- mert meg. Nevelőapja – dr. Erődi-Har- ról, illetve rendszeresen hallgatta a lózatának tagjaként. Kállayval azonban rach Tihamér országgyűlési képviselő – BBC rádióadását. De hiába. Mivel a né- többet nem lépett kapcsolatba, sem a és tanulmányai révén jól ismerte a fia- metek folyamatosan zavarták a BBC török követségen, sem Sopronkőhi- tal magyar politikai és gazdasági elit adását, soha nem lehetett biztos ab- dán, ahol nevelőapját és az SIS/ISLD konzervatív meggyőződésű, nácielle- ban, hogy az SIS valóban megpróbál-e hálózatában szintén aktív szerepet ját- nes tagjait. Kállay Kristóffal való isme- üzenetet eljuttatni hozzá. „Még ha el szó Zerkowitz testvéreket, Oszkárt és retsége is egy évtizedre nyújt vissza; is hangzott a műsorban a megbeszélt Péter is fogva tartották. önkéntesként együtt szolgáltak az 1. jelszó, március 19-én, nem tudhattam, Haraszti sorsa – csakúgy, mint a há- lovas tüzér osztálynál. Mindketten később megismételték-e” – elevenítette lózat számos tagjáé – tragikusan ala- hadnagyi rangban szereltek le, majd fel őrlődését emlékirataiban Kállay. kult. Waciorskival ellentétben követte ezt követően a Pázmány Péter Tudo- Sem Haraszti, sem más brit titkos ügy- az SIS/ISLD utasítását, és 1945 márciu - mányegyetem Állam- és Jogtudományi nök ezután nem kereste és nem ha- sában rangjának és tisztségének köz- Karán folytatták tanulmányaikat. gyott neki üzenetet. lésével jelentkezett a szovjeteknél, akik mint „angol kémet” letartóztatták, ÁLARCOSBÁL A KÖVETSÉGEN FINÁLÉ majd Románián keresztül Moszkvába Valamikor az 1944. március 20. utáni A hivatalos brit politika ismeretében szállították. Halálának helye és körül- napokban, amikor Kállay Miklós már nem valószínű, hogy Londonnak érdeke ményei máig tisztázatlanok. a török követségen, Kállay Kristóf vi- fűződött volna Kállay vagy bármelyik szont még a Kormányzóságon tartóz- másik Nyugat-barát, demokratikus el- A SZERZŐ TÖRTÉNÉSZ kodott, utóbbit felhívta testvére, a kor- kötelezettségű magyar politikus kime-

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 63 állay Miklós 1942. március 9-én alakított kormányt. Elsődleges Janek István Kcélja az volt, hogy az országot a németektől való lassú eltávolodással fokozatosan kivezesse a második vi- lágháborúból. Kállay azzal a feltétellel EGY ELVETÉLT vállalta el a kormányalakítást, ha Horthy Miklós megengedi, hogy – bár színleg a tengelyhatalmakkal való szo- ELKÉPZELÉS lidaritást hangoztatja – bizalmas módon és titkos csatornákon keresz- tül keresse az angolszász hatalmakkal Kísérletek a közös kiugrás megszervezésére való kapcsolatfelvétel lehetőségét. Te- kintettel kellett azonban lennie or- Szlovákia vezetőivel 1943–44-ben szága földrajzi helyzetére, s el kellett kerülnie a németekkel való nyílt szem- beszállást. Kállay ráébredt, hogy nagyobb esé- lye lenne a sikerre, megkönnyítené a há- borúból való kiválást, ha szomszédai közül néhánnyal együttműködne, vagy legalábbis elérné, hogy nem avatkoz- nak bele az esetleges magyar tervekbe. Így került a képbe Szlovákia. Kállay többször is hangoztatta, hogy támo- gatja Szlovákia államiságát, és a magyar politika nem kívánja azt veszélyeztetni. 3 4 1943-ban még nagyon feszült volt 9 1 , a viszony a két ország között. Kállay a s á Miklós szeretett volna a határkérdés g o zf és a kisebbségi problematika háttérbe ké szorításával kapcsolatot teremteni a iso T szlovák kormánnyal, hiszen mindkét és ler állam hosszú távú érdekei megkövetel- Hit ték a tengellyel való szakítást és a tár- gyalások felvételét a szövetségesekkel. merte Tisót, mivel az 1938-as buda- volna, ha ez a protektorátus Prágától Kállay feltételezte, hogy Tiso megnyer- pesti Eucharisztikus Kongresszus ide- Zemplén megyéig terjedne.” hető az együttműködésre, s tapoga- jén ő mutatta be Kánya Kálmán ma- Tiso kizártnak tartotta a protekto- tózó látogatásra Szlovákiába küldte gyar külügyminiszternek. rátus létrehozásának lehetőségét Szlo- megbízottait. 1943 februárjától hiva- A magyar képviselő a közös gazda- vákiában, mivel erre ők nem adtak talos és félhivatalos magyar magánsze- sági problémákkal indította mondan- okot. Ezután Tiso rákérdezett a meg- mélyek kezdeményeztek eszmecserét dóját, melyben a német gazdasági elő- egyezés mikéntjére, mire Ronkay kifej- a pozsonyi vezetőkkel. retörés veszélyét ecsetelte. Felvázolta tette, hogy Kállay reálpolitikus, akivel Kállay maga is tájékozódni kívánt, az ezeréves együttélés előnyeit és ha- a tárgyalások előbb-utóbb megegye- ezért 1943. március 19-én találkozott tásait. Ronkay mint magyar politikus zéshez vezetnének. Ronkay a jövőt ille- Ján Spišiak budapesti szlovák követtel, aggodalmát fejezte ki a szlovák belpo- tően megemlítette, hogy ha Szlovákia s közölte vele, hogy a szlovák kormány - litikai helyzet miatt. Megdicsérte Tiso orosz érdekszférába kerülne, hamar el- nak a magyar kisebbséggel szemben kormányát a Németországhoz fűződő oroszosodna, ha a csehek uralma alá folytatott politikája érthetetlen szá- korrekt szövetségesi viszonyáért, kerülne, akkor az elcsehesedés veszé- mára. „Nem látom okát, miért igyekez- ugyanakkor fenntartásait fejezte ki lye lépne fel, míg a teljesen más nyelv- nek mindig belénk kötni és ezzel a ma- amiatt, hogy a szlovákság egyes réte- csoporthoz tartozó magyarság részé- rakodással megnehezíteni minden ko- gei a beneši eszmék és más szláv naci- ről ilyesminek soha nem lenne kitéve. molyabb és nagyvonalú közeledést, onalista irányzatok felé húznak. Ron- Ronkay a két állam közti megegyezés amely mindkét államnak csak közös ér- kay ezt a következőképpen fogalmazta első lépéseként azt ajánlotta Tisónak, deke lehet.” Spišiak felvetette, hogy meg: „Én el tudom képzelni […], hogy hogy írja fel elgondolásait „egy fehér Szlovákia visszakaphatná Kassa váro- ezen elégedetlen erők fölboríthatják a lapra”, hogy megindulhasson a vita. sát a jó viszony rendezése érdekében, belső rendet, vagy annyira szabotálják A két állam közti puhatolózások de ezt Kállay nem tartotta elfogadha- a gazdasági életet, mely a háború vise- folytatódtak. Ennek keretében Ján Spi- tónak. Kállay ezután Ronkay Ferenc lése szempontjából a németek szemé- šiak budapesti szlovák követ 1943. áp- volt magyar országgyűlési képviselőt ben elviselhetetlennek fog látszani és rilis elején József Ágost Habsburg fő- küldte Jozef Tisóhoz. A megbeszélésre akkor beleavatkoznak, és rendet terem- herceggel is megbeszélést folytatott. 1943. március 20-án került sor Tiso tenek, ami pedig egyértelmű a Protek- A találkozó egy nappal azt követően báni plébániáján. Ronkay korábbról is- torátussal. Nekünk nagyon kellemetlen jött létre, hogy József főherceg találko-

64 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN zott Horthyval, és a szlovák kérdést is között valamiféle kapcsolatot terem- mélt, amelynek következtében újabb megvitatták. József főherceg azt ve- teni és ennek alapján adott időpont- korosztályokat mozgósíthat és így visz- tette Spišiak követ szemére, hogy Szlo- ban közösen cselekedni” – mondta szaszerezheti a korábban elvesztett te- vákia a tengelyen belül a „kisantant” Kádár. Čatloš viszont úgy vélte, erre rületeket. Čatloš terve azonban nem megújítását kívánja. Kifejtette saját né- kevés a remény: „A politikusok vakok, valósult meg, mivel időközben kitört a zetét, mely szerint a bécsi döntés után nem lehet velük beszélni, mereven el- szlovák nemzeti felkelés. Később elju- Magyarországhoz került, túlnyomó- zárkóznak minden közeledéstől a ma- tott a felkelők területére, de ott letar- részt szlovákok lakta területeket a ma- gyarok felé.” Kádár szerint a katonák tóztatták és fogolyként Moszkvába gyaroknak vissza kell adniuk Szlovákiá - jobban megérthetnék egymást, és egy szállították. Čatloš terve túlságosan nak, de ez csak akkor lehetséges, ha katonai együttműködést a politikusok merész volt, nem vette figyelembe az Szlovákia elfogadja az együttműkö- is kénytelenek lennének elfogadni. aktuálpolitikai helyzetet, ezenfelül a dést Magyarországgal, vagy esetleg A közeledés konkrét módját is meg- Vörös Hadsereg vezetése és a Edvard konföderációra lépnek. Megemlítette, beszélték. Kádár feladata lett volna el- Beneš vezette emigráns kormány sem hogy Horthy véleménye szerint a Bal- intézni négy-öt szlovák tiszt magyar- bízott benne. kánon angolszász partraszállás lesz, és országi látogatását kölcsönös helyzet- 1944-ben, Magyarország március emiatt fontos lenne, hogy Szlovákia értékelés címén, és ugyanígy tettek 19-i megszállásakor Horthy kilátásba hangsúlyozza szuverenitását, illetve volna a szlovákok is a magyar tisztek- helyezte lemondását. A németeknek önállóságát. A magyar politika a be- kel kapcsolatosan. Ezt követően Szom- azonban még szükségük volt rá, ezért neši politika elleni védekezést gon- bathelyi Ferenc magyar vezérkari tá- egyértelműen megfenyegették, hogy ez dolta így kivitelezhetőnek. bornok és Čatloš is találkozhatott esetben a szlovákoknak, a horvátoknak Tiso államelnök a Ronkayval folyta- volna, és megbeszélhették volna a és a románoknak szabad kezet adnak tott megbeszélés tanulságait figyel- közös teendőket. Čatloš kivitelezhető- Magyarországgal szemben, ami megpe- men kívül hagyva nem Budapestre uta- nek vélte a tervet. csételné a békés revízió során vissza- zott, hanem Németországba, ahol Hit- Hazatérte után Kádár Budapesten szerzett területek sorsát. Horthy – a té- lernek mondta el fenntartásait a ma- beszámolt Ghyczy Jenő külügyminisz- nyek és a német nyomás hatására, il- gyar sajtó hangnemével és a Szent ternek és Szombathelyinek is a történ- letve hitvallása miatt, mely szerint a ka- István-i állameszmével kapcsolatosan. tekről, akik mindketten támogatták a pitány nem hagyja el a süllyedő hajót – Kállay béketapogatózási kísérletei azt kapcsolatfelvételi tervet. Hamarosan arra kényszerült, hogy továbbra is meg- a benyomást keltették a szlovák veze- négy szlovák tiszt érkezett Buda- maradjon államfői tisztében, azt a be- tésben, hogy a magyar kormány min- pestre, velük azonban konkrét megál- nyomást keltve, hogy kényszerűségből denáron be akarja biztosítani a német lapodás nem született, s a hamarosan egyetért Magyarország megszállásával. védnökség alatti területi gyarapodást. bekövetkező politikai és személyi vál- Horthy meghunyászkodása után a po- Hitler tudta, hogy Tisóékat úgy nyer- tozások miatt folytatásra nem kerül- zsonyi német követ közölte a szlovák heti meg, ha Németország garantálja hetett sor. A későbbiekben a németek vezetéssel, hogy területi igényeik csak Szlovákia területi integritását és álla- vád alá helyezték Kádárt, de a Čatloš- a háború után lehetnek, és nincs szük- miságának fenntartását, a Szent Ist- sal folytatott beszélgetés részleteit ség a részvételükre Magyarország meg- ván-i eszmét pedig elítéli. Ezt meg is nem ismerték, így csak feltételezni szállásában. tette. Kijelentette: „Németország soha- tudták, hogy egy ellenük irányuló ak- x sem tűrné, hogy Magyarország esetleg ciót vitattak meg. A Kállay-kormány tevékenységét végül Szlovákia ellen forduljon”, mivel Né- Čatloš a tárgyalások alatt már ter- nem koronázta siker, ami részben metország korábban területi biztosíté- vezte a szlovák hadsereg kiugrási kí- annak a következménye, hogy nem tu- kot adott Szlovákiának. sérletét, melyről memorandum formá- dott együttműködést kialakítani a kör- A két hadsereg között is létrejött a ban 1944 júliusában tájékoztatta is a nyező államokkal. Szlovákia és Romá- kapcsolatfelvétel. A találkozóra 1944 moszkvai katonai vezetést. Čatloš arra nia egyaránt a bécsi döntéseket akarta elején Pozsonyban került sor, Kádár készült, hogy egy alkalmas pillanatban felülbírálni, a magyar politikai vezetés Gyula, a magyar Vezérkari Főnökség 2. elfogja a szlovák vezetés nácibarát tag- azonban ragaszkodott az új status quó- hírszerző és kémelhárító osztályának jait, és államcsínyt hajt végre. Katonai hoz. Tiso a korábbi magyar területi kö- vezetője és Ferdinánd Čatloš szlovák diktatúrát vezetett volna be, és a Vö - vetelések miatt, illetve saját területi hadügyminiszter részvételével. Čatloš rös Hadsereg szövetségeseként meg- gyarapodásának megvalósítása érdeké- nagy örömmel fogadta Kádárt, elmon- nyitotta volna az északról jövő szovje- ben mindenképpen Németországot te- dása szerint korábban még nem tár- tek előtt a frontot. A szlovák hadsereg- kintette legfőbb szövetségesének. A gyalt hivatalosan Magyarországról ér- nek akkor kellett volna akcióba lépnie, magyar–szlovák tárgyalások mindvé- kező katonatiszttel. Beszélgetésük amikor a Vörös Hadsereg eléri Krakkó gig egyoldalúak voltak. Tiso nem kí- során mindketten arra a következte- térségét. Čatloš terve szerint a Szlová- vánt együttműködni Kállayval, bízott tésre jutottak, hogy a háború a néme- kia keleti részén tartózkodó német a németekben, és soha nem érezte úgy, tek számára elveszett, ami Magyaror- erőket megkerülték és a szovjetekkel hogy a németekkel való viszonya kiiga- szágnak és Szlovákiának sem jelent közösen bekerítették volna, majd a zításra szorulna. Megegyezésre a ko- semmi jót. magyar egységek ellen vonultak volna rábbi sérelmek miatt nem volt esély. A front közeledtével a helyzet rom- Kassa környékén. lását jósolták egymásnak. Egyetértet- Čatloš azt is tervezte, hogy amikor A SZERZŐ AZ MTA BTK tek abban, hogy nem ellenségesen kel- Szlovákia átáll a Szovjetunió oldalára, TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK lene egymáshoz viszonyulniuk, hanem azonnal hadba lép Magyarország ellen. TUDOMÁNYOS MUNKATÁRSA (PHD) „üdvös volna a magyarok és szlovákok Ettől a tettétől óriási népszerűséget re-

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 65 JOÓ ANDRÁS Kállay Miklós emigrációban 1945-ben nagyot fordult a történelem kereke, a világégés böző felfogású és mentalitású politikusok együttműköd- következményei mellett az ország rövidesen bekövetkező jenek, szükségessé vált az ellentétek tompítása. Kállay jó szovjetizálása nem csupán a hagyományos történelmi ideig passzív maradt, nem hallatta véleményét, sokan azon- osztályokat emésztette fel, hanem a régi Magyarország- ban, akik korábban ismerték s vele együtt munkálkodtak gal együtt annak úgyszólván valamennyi polgári, alkot- mint politikusok és diplomaták, vezető szerepre tettek szert mányos és jogállami intézményét is. Kállay a magyar az amerikaiak által is támogatott emigrációs szervezetek- állam utolsó legitim és alkotmányos miniszterelnökének ben, így a Magyar Nemzeti Bizottmányban is. Többen tekintette önmagát. A német megszállás következmé- egyengethették így Kállay útját a magyar emigráns poli- nyeit nem egyszerűen mint politikája kudarcát élte meg, tikában betöltendő új szerepe felé vezető ösvényen. Sokat hanem az általa védett és képviselt történelmi vezető elit változott, finomodott a véleménye is, lassanként kritiku- elleni belső lázadásnak is minősítette. Ekképpen a német sabban viszonyult már az 1945 előtti világ jelenségeihez. megszállást rövidesen követő szovjet megszállás Kállay Diplomatikus, joviális alkata révén egyre elfogadottabbá szemléletében betetőzte a már korábban elindult folya- vált, így még néhány aktív és tevékeny évet töltött a ma- matokat, a szuverenitás így szerinte egy pillanatra sem gyar politikai emigráció egyik felelős vezetőjeként. Egyre állt helyre 1944 márciusa után. többen keresték meg leveleikkel, olyanok is, akik meglehe- A háború utáni évek azonban, mivel az új körülmények tősen eltérő nézeteket vallottak korábban. Megszólítása egyre jobban megkövetelték, hogy a politikai emigráció már inkább „Kedves Miklós bátyám” volt, bár sokak szá- egymást követő hullámaiban Nyugatra menekült, külön- mára még mindig „Kegyelmes Uram” maradt.

66 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN március 19-én, a német az amerikai csapatok szabadították fel. litika nagyobb erejű hullámzásai hoz- 1944.megszálló csapatok meg - Itt értesült a fegyverszünetről is. Sze- hatnak. De vajon ki értheti meg és ka- érkezése után Kállay Miklósnak mene- mélyes szabadságát azonban még nem rolhatja fel a magyar ügyet a megvál- külnie kellett. A kormányzó hazatéré- nyerhette vissza. Az amerikaiak repülő- tozott körülmények között? sét követően az államfő részvételével gépen Nápolyba szállították, onnan A világpolitika dimenziói is mássá tartott minisztertanácsi ülésen, vagyis pedig másokkal együtt Capri szigetére váltak, az amerikaiak Caprin leginkább a Koronatanácson a miniszterelnök vitték, ahogy később írta: „fogságot közönyt és értetlenséget mutattak a még részt vett. Hamarosan azonban cseréltünk”. Többször érkeztek brit és közép-európai kérdésekkel kapcsolat- már kalandos körülmények között – amerikai tisztek, akik az internált ma- ban. Ez a közöny „már valósággal fájt” némi ügyességgel, az őt kereső német gyar politikusokat kikérdezték. 1945 – írta utóbb Kállay, de hamar belátta, katonákat épphogy kijátszva – sikerült augusztusában azután egyszerűen kö- hogy a nyugati győzteseknek valóban autón a török követségre jutnia és így zölték, hogy immár szabadok. A vissza- túl nehéz lehet megérteni a magyar elkerülnie a letartóztatást. Azonban nyert szabadság öröméhez keserű problémák jelentőségét és okát. csak 1944 novemberéig élvezhette a bánat társult. Kállay értesült róla, hogy A háború alatt, a béketapogatózá- törökök nyújtotta menedékjogot. Idő- feleségét Budapest ostroma során egy sok során sok magyar diplomata és ki- közben Törökország megszakította a gránátszilánk halálosan megsebesí- küldött került – a hivatalos és félhiva- diplomáciai kapcsolatokat a náci Né- tette, Miklós fia pedig orosz hadifog- talos Magyarország képviselőjeként – metországgal, az október közepe után ságba került. kapcsolatba az amerikai és a brit dip- regnáló nyilas kormány pedig hamaro- lomácia reprezentánsaival, de éppen san tudtára adta a török követnek, ennyire az angolszász hatalmak tit- hogy akár erőszakkal is kihozhatják BIZONYTALANSÁG kosszolgálati szerveivel is. A világhábo- Kállayt a képviselet épületéből. ÉS ÚJRAKEZDÉS rús hálók, az egykori politikusok kap- csolati szálai, ismeretei, az általuk ki- „Olyan érzés volt, mintha valamikép- fejtett hasznos propaganda – a ma- FOGSÁG ÉS SZABADULÁS pen megállt volna az idő, és valami gyar sors sajátosságai iránt mutatott nagy-nagy üresség venne körül” – írta érzéketlenség ellenére – már nagyobb Kállay – a menedéket nyújtó követ Kállay a háború végével kapcsolatosan jelentőséggel bírtak a hidegháború iránti háláját is kifejezve – úgy döntött, memoárja utolsó lapjain. Az egykor oly kezdeti küzdelmeiben az amerikaiak önként távozik. November 19-én fele- aktív politikus a háború „lázas izgal- számára. ségétől elbúcsúzva egyszerűen kilé- mának” évei után azt érezhette, hogy Hasznossá válhattak az egykori ma- pett a követségről. Azonnal letartóz- a múlt „örökre elsüllyedt”. Magyaror- gyar hírszerzők, diplomaták és politi- tatták. Előbb a Gyűjtőfogházba vitték, szág politikai elitjének nagy része szét- kusok is, de természetesen csak úgy, majd Sopronkőhidára szállították, szóródott a világban. Látszott, hogy ha egységben, minél szorosabb ameri- onnan 1945 februárjában a mauthau- Magyarország sorsa hosszú időre el- kai irányítás mellett szerveződnek. A seni koncentrációs táborba hurcolták, dőlt, s változást immár csak a világpo- talajt vesztett magyar emigránsoknak ahol egyébként fia, Kállay András és if- jabb Horthy Miklós is raboskodott. Szűkös, de még éppen elviselhető kö- rülmények közt, mindemellett a leg- teljesebb létbizonytalanságban várta a Kállay Miklós emigrációban háború végét, miközben időnként szembesült a tábor borzalmaival is. Áp- rilis elején átszállították Dachauba, ahol már valamivel jobb körülmények közt tartották rabságban a Harmadik Birodalom prominens foglyait, így pél- dául Schuschnigg volt osztrák kancel- lárt vagy Léon Blumot, a francia nép- frontkormány elnökét. Április végén mindenkit olasz területre, Dél-Tirolba vittek SS-őrizet mellett, egy teher- autóból kialakított mozgó gázkamra kíséretében. A háború utolsó napjainak zűrzava- rában átkerültek egy Wehrmacht-alaku- lat őrizete alá, melynek parancsnoka – társaival együtt – egy magashegyi szál- lodában helyezte el Kállayt, ahol azután §£™∞∞ ∞&£ 4 A Kállay család az olaszországi Castelgandolfóban, 1950-es§£™∞∞ évek∞&£ 4 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 67 4&£∞ ∞∞§£™ ráns politikában. Kezdetben tehát tu- kája is beindulhatott, főképp Varga Kállay Miklós második feleségével datosan – s tegyük hozzá, bölcsen is – Béla működésének köszönhetően, aki- Nápolyban, 1953 távol tartotta magát az emigrációs kö- vel Kállay szintén kapcsolatot tartott. 4&£∞ ∞∞§£™ zélettől. Olaszországi magányában Véleményét tehát kifejthette, például kezdte el írni visszaemlékezéseit, ame- abban is, hogy Eckhardt ne adja fel és azonban – így Kállaynak is – kezdet- lyek végül 1954-ben Hungarian Pre- ne távozzék a bizottmány küzdelmei- ben a puszta egzisztenciális kérdések mier címmel, a neves C. A. Macartney be belefáradva, hanem teremtsen jó megoldására kellett koncentrálniuk, a történészprofesszor előszavával jelen- pozíciót a két háború közti politikusok korábbi személyes kapcsolati hálók, tek meg angol nyelven New Yorkban. számára is. Kész volt azonban a komp- amelyek erős ellentéteket is hordoz- Időközben anyagi helyzete is javult, romisszumokra, s a nyilvánosság előtt tak, nem válhattak könnyedén egy egy- mivel Kristóf fia álláshoz jutott, és el kívánta simítani az ellentéteket. séges emigráns politika talapzatává. római kapcsolatai révén báró Apor Kállay anyagilag eleinte más, jobb Gábor – a mártír győri püspök test- helyzetben lévő személyek, valamint vére – szintén sokat segített. Az em- GRAND OLD MAN egyházi segélyalapok támogatására lékiratokkal kapcsolatban korábbi szorult. A száműzetésben a politikai berni követével és titkos megbízottjá- Noha Kállay minden tekintetben meg- újrakezdést nehezítette, hogy az 1945 val, Bakach-Bessenyey Györggyel leve- kérdőjelezte az 1945 utáni időszak le- után kitűnt számos politikus szintén lezett sokat, az új politikai helyzetről gitimitását, a viták tüzére olajat önteni gyorsan emigrációba kényszerült, ők pedig Eckhardt Tiborral folytatott esz- semmiképp nem kívánt. Később leve- viszont az 1945 előtti világot és vele mecserét, szintén levélben. leket váltott az 1949-ben emigráló, pa- együtt magát Kállayt sem ítélték meg Miután 1947-ben megalakult a Ma- rasztpárti Kovács Imrével, aki még pozitívan. Kállay még sokáig Caprin gyar Nemzeti Bizottmány, tagjai, Eck- kéziratai egy részét is megküldte neki, maradt, visszavonultan élt, majd 1949 hardt és Bakach-Bessenyey szorgal- amolyan baráti láttamozásra. A ké- tavaszától több éven keresztül a Róma mazni kezdték, hogy Kállay települjön sőbbi emigráció is kezdte félretenni közelében fekvő Castelgandolfóban la- át New Yorkba, az emigráns közélet fenntartásait személyével szemben. kott, Kristóf fiával és annak családjával központjába, ahol a jóval biztonságo- Kállay 1953 nyarán szólalt meg elő- együtt. Bár kiolthatatlan politikai ér- sabb életfeltételek mellett számítani le- ször emigrációs politikai kérdésben. deklődése megmaradt, s gyakori leve- hetett az amerikai kormányzat hatha- Visszafogottan így nyilatkozott: „jog- lezésben állt számos korábbi magyar tós támogatására is. Az emigráción be- folytonossági fikciókat az emigráció- vezető politikussal és diplomatával, so- lüli ellentétek az 1950-es évek elejére ban elvileg nem szabad fenntartani, ki- káig nem kívánta magát exponálni a csitulni látszottak, sikerült némi egy- vétel ez alól csak akkor volna, ha a széttagolt, viszályokkal terhelt emig- séget kovácsolni, a bizottmány mun- nemzeti érdek megkívánná.” A kérdést

68 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN – érvelt – a szabaddá váló magyar §£™∞∞ ∞&£ 4 nemzet döntésére kell bízni. Kállay Miklós 1962-ben, 1967-ben Kállay 1953 végén érkezett és amerikai bevándorlási igazolványa New Yorkba, majd 1954 tavaszán, amikor Eckhardt Tibor lemondott §£™∞∞ ∞&£ 4 a bizottmány végrehajtó bizottsági magyar emigrációt, amely azon- tagságáról, Kállay Miklós vette át a ban meglehetősen mély apátiába helyét. Ebben az időszakban az süllyedt a forradalom leverését 1945 előtti politikusok, az őket el- követően. A megosztottság ismét fogadók, támogatók, illetőleg általá- előtérbe került. ban a konzervatívok adták meg az ráns szervezetek ellen a vasfüggöny 1957 végén beszüntette működését alaphangot a bizottmányban. Mindez túloldaláról szervezett bomlasztással. a Nemzeti Bizottmány. A később létre- az USA akkori érdekeinek is megfelelt. Kállay az Európai Rab Nemzetek Szö- jött Magyar Bizottság, amely a hivata- Eckhardtnak a háború alatti béketa- vetsége (ACEN) 1955. decemberi kon- los amerikai támogatást is megkapta, pogatózásokban is szerepe volt, s ferenciáján elhangzott felszólalásában már sokkal kisebb létszámú volt, s fő- egyúttal szoros kapcsolat létesült kiemelkedő ügynek minősítette a szov- képp új szemlélet érvényesült benne, közte és az amerikai titkosszolgálati jet-kommunista „infiltráció” és a be - amely nem nagyon hagyott teret az szervezetek között. A CIA elődszerve- épített ügynökök elleni küzdelmet. 1945 előtti, idősödő politikusi garnitú- zeteinek munkájában aktív, utóbb – Kállay 1957-ig igen aktív maradt, rának. Kállay egyre ritkábban nyilvá- újabb kutatások (Kádár-Lynn Katalin) 1955-ben európai körutazásra indult, nult meg. Visszahúzódva, a felhőkar- szerint – még irányító munkát is vég- előadásokat tartott, nyilatkozatokat colók árnyékában töltötte utolsó éveit, zett, s e szálak 1945 után is fennmarad- tett és interjúkat adott, többek között s New Yorkban halt meg 1967-ben. Te- tak. Amint pedig az újabban megismer- a Szabad Európa Rádiónak. A világpo- metésén C. A. Macartney professzor hető amerikai hírszerzői elemzésekből litikai helyzet azonban lassanként meg- idézte fel egyik 1953-as beszélgetésü- kiderül, e szervezetek nagy figyelmet változott, 1954-től az enyhülési poli- ket, amikor azzal hívták Amerikába szenteltek a jelentősebb emigráns po- tika új szemléletet kívánt Washington- Kállayt, ugyan „vegye rá az emigrációt, litikusoknak, olykor be is kapcsolva tól is. Az emigráció politikusai egyre hogy egy ütemre lépjenek”. A profesz- őket manővereikbe. A hidegháború inkább úgy látták, hogy a kialakult vi- szor megkérdezte: „És ha egy ütemre első éveiben az USA-ban jelentős volt szonyok tartósak maradnak. Lassan- lépnek is, hová menetelnek majd? Se- a kommunistaellenes propaganda, ille- ként csökkent az emigráns szerveze- hová.” Erre Kállay így felelt: „Magam tőleg a félelem a szovjet ügynökök be- tek anyagi támogatása is. Csupán 1956 is tudom, de mégiscsak jobb a dolgokat épülésétől. Számolni kellett az emig- eseményei hozták ismét lendületbe a elegánsan csinálni.”

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 69 BERN ANDREA március 20-án a minisz- 1944. terelnök a letartóz tatá - sára érkezett német katonák elől egy föld alatti alagúton át a palotába me- nekült, majd a török követségen talált Főméltóságos Úr! / menedéket. A nyilas hatalomátvételt követően önként adta fel magát. Ra- boskodott Sopronkőhidán, Mauthau- Kedves Mica! senben és Dachauban. Az amerikai hadsereg 1945 májusában szabadí- HORTHY MIKLÓS ÉS KÁLLAY MIKLÓS totta fel a Dél-Tirolban fekvő Nieder- dorfban, Horthy Miklós kisebbik fiával EMIGRÁCIÓS LEVELEZÉSE – 1947–1956 együtt. Csupán szabadulásakor érte- sült arról, hogy felesége, Kállay Helén, […] aki sokáig a kormányzói család vendé- „Főméltóságos Uram! Mikor ezeket írom végtelen szeretetet geként rejtőzött a németek elől a érzek Maguk iránt. Nekem az egész világon a hozzátartozóimon budai Várban, végül mégis követte őt kívül csak maguk vannak” – írta nagykállói Kállay Miklós egy- a török követségre, s az ostrom alatt egy bombatámadás során elhunyt. kori miniszterelnök akkori olaszországi otthonából nagybányai Kállay Miklós két évet töltött Capri Horthy Miklós egykori kormányzónak a portugáliai Estorilba szigetén, ahova 1945-ben a német tá- 1952. március 16-án. A kormányzó leszármazottainak birtoká- borokból felszabadított tengelyállami polgárokat internálták a szövetségesek. ban 1947-ben kezdődő s a kétezres évek elejéig tartó, több évti- 1947-ben a Rómától nem messze fekvő, zednyi levelezés található a két család között. „Főméltóságos hivatalosan vatikáni fennhatóság alatt Uram!” – kezdte sorait rendre Kállay, ragaszkodva a régi keretek- álló Castel Gandolfóban második fele- ségével, Fényes Mártával nagy családi hez, de némiképp eltérve a Horthy-rendszerben hivatalos „Főmél- házat vásárolt. tóságú, Főméltóságod” megszólítástól. Horthy hangja a baráti- A Horthy család tagjai a nyilas hata - lomátvétel napjától 1945 áprilisáig a formálisból egyre személyesebbé vált. A „Kedves Kállay” helyett bajorországi Schloss Hirschberg kasté- lassacskán állandósult a „Kedves Druszám” és a „Kedves Mica”. lyában éltek, fogságban. Szabadulásuk

70 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN után a legközelebbi kisvárosba, Weil- quasi követelte, hogy mutassam meg kos. Ez lehetetlen” – fogalmazott egyik heimbe költöztek, otthonuk egy pék- neki atyja levelét. Az egy meleghangú, 1947-es levelében. mester-família többgenerációs lakó- megható búcsúlevél volt, melyben ok Kállay egy önkéntelen kijelentése háza volt. 1948 utolsó napjaiban – töb- nélkül magát vádolta. Elolvashatta vol- pontot tesz egy, a történelemtudo- bek között Kállay közbenjárásával – na, de felháborodva prepotens fellépése mányban is régóta vitatott kérdésre: innen költöztek Olaszországot érintve miatt, a levél átadását megtagadtam. Horthy István kormányzóhelyettessé a portugáliai Estorilba. Talán jobb lett volna odaadni, és aztán választásának hátterére. Pontot tesz, Honvágy kínozta a két idős embert, kidobni. Így alighanem most azt hiszi, s egyúttal új kérdést nyit. 1951-ben a magyarhoz képest színtelenebbnek hogy a levélben talán engem vádolt va- Horthy Miklós éppen az emlékiratait látott tavasz, a táj idegensége s az lamivel.” készítette. Menye, Horthy István özve- emigránslét törvényszerű következmé- Vajon szándékosan vezette volna gye azzal a kéréssel fordult Kállayhoz, nye volt, hogy az első időszakban leve- félre öreg barátját a volt államfő? Vagy írjon visszaemlékezést a kötetbe a né- leikben domináltak a múlt eseményei. Telekinek a halál kapujából kétségbe- hai kormányzóhelyettesről. A volt kor- A háborús évek egy-egy kritikus fordu- esve átkozódó mondatai törlődtek az mányfő így válaszolt: „Vállalom az Ist- lópontjának tévedéseit, rosszul meg- emlékezetéből, s ő is így akarta hinni, vánra vonatkozó résznek a megírását, hozott döntéseit vagy kínzó felelős- talán így is hitte a történteket, amikor nézetem szerint jellemzését bele szőhe - ségű eseményeit láthatóan önkéntele- papírra vetette őket? tem az előszóba, viszont a Kormányzó nül és ösztönösen önmaguk számára A lojális Kállay – akinek ugyan sem- Úr maga kell, hogy elmondjon részlete- elviselhetővé próbálták szűrni. milyen szerepe nem volt az 1941. áp- ket István életéből, maga kell, hogy meg- Ilyen kritikus kérdés volt Teleki ön- rilisi eseményekben – ennél is meré- írja, miért járult hozzá, hogy kormány- gyilkossága. Horthyt nyilvánvalóan fel- szebb állítással nyugtatta volt állam- zóhelyettes legyen, s miért nem lett kor- kavarta az esemény. Évekkel később, fője lelkiismeretét: „Lehet, hogy Teleki mányzóutód, ahogyan ő akarta. 1949 áprilisában maga hozakodott elő összeroppant idegzetű ember volt, ta- Kállaynak az emlékkel. „Ami Teleki Gé- lán régebben a felesége miatt el volt ke- §£™∞∞ ∞&£ 4 zát illeti, mindig egy kiegyensúlyozat- seredve, de igazán nem tételezhető fel Özv. Horthy Istvánné, Horthy Miklós, lan, nyugtalan elemnek tartottam. Sze- erről az ideálisan gondolkodó ember- Angelo di Leva, Kállay Miklós, gény Bóli [Teleki Pál] halála után fel- ről, hogy ezért éppen a legkritikusabb Horthy Istvánka, Rapallo, 1949. január 7. jött hozzám, és illetlenül viselkedve napján politikai életének legyen öngyil- §£™∞∞ ∞&£ 4

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 71 4&£∞ ∞∞§£™ külpolitikának milyen következményei - esetén se vonuljak vissza” – így a Horthy Miklós, Kállay Miklós re számított. Mind saját, mint külügyi Horthy-emlékirat. „Könyörögtem, hogy és Horthy Istvánné egy vitorláshajón, sajtófőnöke, Ullein-Reviczky Antal em- tüntetően mondjon le. »Nem hagyha- Rapallo, 1949 lékiratából kiolvashatóan bízott egy- tom – ütött a székére a kormányzó – részt abban, hogy a szövetségesek ezt a széket üresen […] felesküdtem rá, 4&£∞ ∞∞§£™ frontot nyitnak a Balkán-félszigeten, hogy nem hagyom magára az orszá- Az idézetből egyértelmű, hogy – szá- amivel egyébiránt Churchill még 1944 got. […] Ki fogja megvédeni a zsidókat mos visszaemlékezővel s korabeli for- nyarán is kecsegtette Josip Broz Titót. vagy a menekülteket, ha én elhagyom rással egybecsengően – az 1942-ben Másrészt legalább 1942 végéig arra a hivatalomat? Lehet, hogy nem tudok létrehozott kormányzóhelyettesi poszt számított, hogy a nagyhatalmak, kime- mindent megoltalmazni, de meggyőző- eredendően az utódlási kérdést volt hi- rülvén, kompromisszumos békével désem, hogy nagy hasznára lehetek a vatott rendezni, s nem pusztán azért zárják majd a háborút. A német „meg- népünknek«” – imígyen Kállayé. A volt hozták létre, mert az államfőnek „szük- szállás ténye – fogalmazott ezzel szem- miniszterelnök egy szintén 1947-es le- sége” volt egy „helyettesre”, ahogy öz- ben 1947 márciusában, magát és volt vélrészlete, s hogy Horthy azt sem ak- vegy Horthy Istvánné később saját me- államfőjét, barátját nyugtatva – magá- kor, sem később nem helyesbítette, a moárjaiban emlékezett. A megvála- ban annak a politikának, amit én Fő- kormányfő visszaemlékezését látszik szoltnál viszont talán érdekesebb a méltóságod jóváhagyásával folytattam, alátámamasztani. Így szól a levél: „Fő- megnyitott kérdés, a homályos szemé- várható, sőt kiegészítő része volt. És méltóságod maradásával megpróbálta lyes névmás. Kit takart az a „ő”? A kor- ebből magából csak előny származott […] a nemzetet megőrizni.” mányzót vajon, vagy fiát, a későbbi kor- volna az országra.” A balul elsült, 1944. október 15-i ki- mányzóhelyettest, aki számos kortárs A két emlékirat, a volt miniszterel- ugrási kísérlet kudarcáért egyszerre ter- és visszaemlékező forrás szerint is vo- nöké és a volt kormányzóé, épp ellen- helte felelősség az akkori miniszterel- nakodott elfogadni a tisztséget? tétesen idézi fel kettejük beszélgetését nököt, Lakatos Gézát, aki az államfői Némiképp átalakult a volt minisz- a német megszállást követő órákban, proklamáció fogalmazványából önha- terelnök emlékezetében az is, hogy hi- 1944. március 19-én: „Kállay […] nyo- talmúlag kihúzta a leglényegesebb, a vatala elfogadásakor, 1942 tavaszán az matékosan megkért, hogy maradjak németekkel szemben hadiállapotot általa tervezett angol orientáltságú meg állásomban, és hogy még nyo más deklaráló részt, a vezérkar tisztjeit, akik

72 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN a kormányzó katonai parancsát késve félreértelmezése, amibe szalmaszál- kell kapcsolni” – írta. „Minthogy min- és torzítva továbbították a fronton har- ként kapaszkodtak. Ilyen volt az 1947- denki elveszítette mindenét, minden kis coló egységekhez, de részben magát az es magyarországi, „kékcédulásként” el- üzlet tulajdonosa is, nem látok más államfőt is, aki a négy nappal korábban híresült országgyűlési választás, me- megoldást, minthogy e tekintetben is megkötött fegyverszünet tényét elhall- lyen a Magyar Kommunista Pártnak az 1944 március 19-i birtokállomány gatta hadserege elől, s csupán folyamat- minden törvényes és törvénytelen esz- jogait kell elismerni. A parlament ban lévő fegyverszüneti tárgyalásokat köz bevetése ellenére sem sikerült ab- aztán meghozhatja a szükséges törvé- említett híres rádiónyilatkozatában. szolút többséget szereznie. nyeket, elkerülhetetlen változtatásokat. Kállay – aki 1944 őszén már nem volt „A most hatalmon lévők elkövették Tehát egy megoldást a törvényes és a az események aktív részese, azokról azt a tévedést, hogy Magyarországon mostani tulajdonos között. Hogy a leg- csak utólag értesült a török követségen szabad választásokat engedélyeztek. értékesebb és legmegbízhatóbb osz- – ezen a téren is tompítja leveleiben az Bízva a felszabadulás, a földreform és a tályát nemzetünknek tönkre tegyük, ki- emlékek élét. Szintén egy 1947-es leve- szociális forradalom mindenhatóságá- űzzük ősi birtokából és a legmegbízha- lében úgy fogalmaz, hogy a kiugrás a ban” – reménykedett Kállay. „A magyar tatlanabb elemet, kiket a szovjet hozott német megszállás ellenére sikerült választások elbukva. Bulgáriában már jólétbe, előnyben részesítsük, ehhez volna, „ha katonáink és a nép, vagy másképpen csinálták. Nálunk most meg- nem járulnék hozzá.” annak egy része nem őrül meg, és nem próbálják ezt visszamesterkedni.” A levelezés utolsó és legeuforiku- tér le az eddigi útról”. Az állítás nyilván- 1954. január végén az Egyesült Álla- sabb időszakát természetesen az 1956- valóan igaz. A tisztikar parancsmegta- mok, Nagy-Britannia, a Szovjetunió és os forradalom hetei jelentették. Horthy gadása s a nyilasok puccsa nélkül a ki- Franciaország külügyminisztereinek ezekben a napokban elmozdíthatatlan ugrás sikeres lehetett volna, e kettőt részvételével tartott berlini konferencia volt a rádió mellől. Menye emlékiratai azonban elősegítették a fenti tényezők. pedig szinte eufóriát váltott ki a két arról tanúskodnak, hogy volt legalább Bár a volt miniszterelnök maga is idős emigránsból. „Naponta lesem per- egy pontja a világnak, ahol a magyar nehezen élt, a levelekből vissza-vissza- sze a berlini híreket” – írta Horthy. „Nem hivatalos sajtó hangját a „fehér” „ellen- köszön, hogy figyelemmel kísérte a tartom lehetségesnek, hogy Molotov oda forradalom”-ról félreértelmezték: Es- Horthy család boldogulását, s tanácsai- merte volna tolni a pofáját, azon elhatá- toril. Edelsheim-Gyulai Ilona így emlé- val, összeköttetéseivel próbálta segíteni rozással, hogy nem enged semmiben. kezett: „Írtam Miklóspapának arról, volt kormányzója életét. Bár a weil - Legvalószínűbb, hogy az osztrák kérdés- milyen közel érzem magam hozzá heimi pékfamília háza, amelyben Hor- ben enged, de meg fogja kísérelni, hogy akkor, amikor egy újabb fehér hadse- thyék éltek 1948 végéig, a városkában ne kellessen csapatait Magyarországról reg formálódik otthon. Nagy szükség nem számított kicsinek, természetesen kivonni.” Kételyei néhány sor után eltűn- volna egy olyan karizmatikus, »főve- össze sem volt hasonlítható a budai nek. Szinte tényként kezeli, hogy a ta- zér« típusra, amilyen ő volt 1919-ben.” Várral vagy azokkal a körülményekkel, lálkozó után a szovjet csapatok el fogják Kállay ennél realistább volt, lelkese- amelyekhez egy átlagos magyar közép- hagyni Magyarországot: désében azonban – érthetően – ő is túl- nemes szokott a háború előtt. „Soha nem toltam fel magam az élet- zásokba esett: „A magyarországi dol- „Valamelyik birtokosnál megfelelő ben, főképp most 86 évesen nem lehet gok hatása alatt vagyunk! – írt szinte kastélyban, amely nincs tele még mene- semmi szereplési vágyam, de az a meg- eksztázisban a forradalom tetőpontján, külttel, ahol az élelmezési viszonyok, tü- győződésem, hogy ez esetben az én kö- 1956. november 1-jén. – Én két fiam- zelés stb. és az egész környezet megfe- telességem az első kormányt kinevezni. mal harcolok közöttük, adja isten, hogy lelő, személyzet van, kellene mint paying Az aztán a megfelelő előkészítés után ne legyen bajuk. A magyarok megmu- guest elhelyezkedniük” – javasolta a mi- a nyugati hatalmak kontrollja mellett tatták, hogy a világ legnagyszerűbb faj- niszterelnök. Az adott körülmények megválaszthatja a parlamentet, és én tája. A győzelem biztos. Lehet, hogy a között ez a tanács minden realitást boldogan visszavonulhatok.” teljes még időbe telik, de nincs kétsé- nélkülözött. A szándék láthatóan őszinte. A volt gem afelől, hogy megjön. Egy, talán Természetesen sokszor szóba kerül- kormányzó szinte tényként kezelte, még két választás van vissza. Én akar- tek a magyarországi viszonyok. Kette- hogy rövidesen hazautazhat, s az ese- tam volna a határhoz kimenni, de az jük közül jellemzően Horthy volt az mények ott folytatódhatnak, ahol ő el- osztrákok tiltakoznak. Minden porci- optimistább s Kállay az apátiára hajla- hagyta őket: államfőként kormányt ne- kám izgatja, hogy nem lehetek benne mosabb. „Teljesen visszavonultan élek, vezhet ki – hogy azután visszavonul- a nagy dolgokban. Amit itt lehet, azt sem politikust, sem újságírót nem foga- hasson. Fel sem merült benne, hogy megteszik a Bizottmány és a magyar dok – írta az utóbbi 1947 tavaszán –, az idő túlhaladta őt, s hazatérve sem szervezetek, de ez a munka engem ha […] minden […] messze is van, oda lehet már politikai tényező. Feltehe- nem elégít ki. Túl öreg vagyok már, van, jobb erre nem gondolni.” Horthy tően a fent bemutatott emléktompítás hogy bölcs legyek, nem érek rá.” bízott a visszatérésben. „Reménylem, miatt az végképp meg sem fordult a November 4-ét követően Horthy hogy egyénileg jól vagytok mindnyájan, fejében, hogy abban az országban, Miklós ágynak esett, s onnan többé fel ez fontos, mert konzerválni kell maga- ahol háborús szerepléséért Bárdossy sem kelt. Kállay Miklós következő le- dat” – figyelmeztette 1951-ben volt ál- László miniszterelnök hat golyóval a vele részvétnyilvánítás volt, immáron lamfőjét, kérve, hogy maradjon kész a testében nyugszik a föld alatt, akár ő gyászoló családjának címezve. hazatérésre. is számon kérhető lehet. Bár mindkettejüknek éltek közeli Tervezte a közjogi és birtokviszo- A SZERZŐ DOKTORANDUSZ (ELTE). hozzátartozóik otthon, nem kerülte el nyok rendezését is: „Azon a nézeten va- HORTHY ISTVÁNNÉ DÉL-ANGLIÁBAN őket az emigránsbetegség: egy-egy po- gyok, hogy szuverenitásunkat 1944. LÉVŐ HAGYATÉKÁNAK LEVÉLTÁROSA litikai esemény túlértékelése vagy teljes Március 19-én vesztettük el, tehát ott

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 73 4&£∞ ∞∞§£™ Kállay4&£∞ Miklós,∞∞§£™ 1958 KERTÉSZ TÜNDE FRUZSINA 74&£∞ ∞∞§£™ KÁLLAY MIKLÓS DÉL-AMERIKAI KÖRÚTJA 1956 NYARÁN 74&£∞ ∞∞§£™ Kállay Miklós 1945-től haláláig emigrációban élt. 1953-ig Olaszor- szágban tartózkodott, majd az Egyesült Államokban, New Yorkban telepedett le. Az emigráció aktív személyiségeként számos alkalommal képviselte a Szovjetunió elnyomása alatt élő rab nemzeteket, s előadá- sokat tartott a vasfüggöny mögötti magyar helyzetről vagy éppen a kom- munizmus veszélyeiről. 1956 nyarán dél-amerikai körútra kapott meg- bízást a Szabad Európáért Nemzeti Bizottságtól (National Committee for Free Europe). A dél-amerikai sajtó több mint 300 közleményben méltatta Kállay – mint a vasfüggöny mögül érkezett legprominensebb államférfi – egyéniségét és a rab népek érdekében vállalt misszióját.

állay Miklós az emigrációban abban a szakaszában alakult, amikor Ekkoriban ez valós veszély volt, ugyan- tagja volt a Magyar Nemzeti Bi- egy újabb háború kirobbanása reális is Dél-Amerikában is rengeteg szovjet Kzottmány Végrehajtó Bizottsá- esélynek látszott. A bizottmány tagjai ügynök tevékenykedett, akik megfi- gának, mely a Szabad Európa Bizottság ezért azt akarták elérni, hogy a szerve- gyelték mind az emigránsokat, mind egyik osztályaként működött. A Sza - zetet háború esetén magyar „exil-kor- pedig a kormányok működését. Elő- bad Európa Bizottság, vagyis a Natio- mányként” ismerje el az Egyesült Álla- adásaiban általános képet adott a vas- nal Committee for Free Europe, majd mok. Politikai nézeteiben a bizottmány függöny mögötti helyzetről, külön ki- később csak Free Europe Committee elhatárolódott a szélsőségektől. térve Magyarország sorsára s az egy- néven ismert amerikai antikommu- Azonban amikor dél-amerikai útját ház elnyomására. Diplomaták előtt be- nista szervezet 1949-ben alakult New Kállay előkészítette, a Nemzeti Bizott- szélt az új orosz politikáról. Útja során Yorkban, s a polgári demokrácia érté- mány már nem a korai évek fénykorát a kommunista diktatúra alá került or- keit kívánta közvetíteni a szovjet befo- élte. Rengeteg kritika érte az emigrá- szágok népeinek védelmében Kállay lyás alá került kelet-közép-európai la- cióban élő magyarok részéről, így Kál- többször is kijelentette, hogy nem lé- kosság számára. Ennek a szervezetnek lay több levelében is hangsúlyozta, teznek csatlós nemzetek, csak csatlós az osztályaiként jöttek létre külön- hogy bár tagja a Magyar Nemzeti Bi- kormányok, mert a nemzet örök, a böző nemzeti bizottságok, így a Ma- zottmánynak, nem annak a nevében kormányok pedig változnak. gyar Nemzeti Bizottmány (MNB) is, érkezik, és bár tisztában van a szerve- A dél-amerikai út első állomása Rio amely 1949. július 21-én alakult meg zet belső működésével és számos po- de Janeiro volt, ekkoriban Brazília fővá- és 1949–1957 között a magyar emig- zitívumot tud felsorolni a védelmére, rosa. Rio után Sao Paulóba látogatott, ráció legjelentősebb szervezete volt. nem fog tagokat toborozni és nem majd Argentína, ezen belül Buenos Az MNB közel száz tagot számláló fogja bizonygatni ezen tényeket, csak Aires, végül Chile fővárosa, Santiago de tanácskozótestületén belül tényleges ha erre kerülne a szó. Chile következett. Ebben az időben tevékenységet a Végrehajtó Bizottság Dél-amerikai útján – melyre a Sza- Latin-Amerika országai közül egyedül fejtett ki. Fennállását támogatta az bad Európa Bizottságtól kapott meg- Argentína tartott fenn diplomáciai kap- Egyesült Államok kormánya és más bízást – a volt magyar miniszterelnök csolatot a Szovjetunió által megszállt nyugat-európai államok, valamint nem- a kommunizmus és a kommunista in- Magyarország kormányával. Tervben zetközi szervezetek. A Magyar Nem- filtráció (beszivárgás) veszélyeire hívta volt egy uruguayi utazás is, de azt az zeti Bizottmány a hidegháborúnak fel a dél-amerikai nemzetek figyelmét. útja során jelentkező betegség miatt le

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 75 kellett mondania. Fontosnak tartotta a nyomásnak, kizsákmányolásnak egy új, foglalkozik a problémáikkal, nem for- dél-amerikai magyarsággal való kapcso- modern formáját éljük.” dul elég figyelem feléjük. Ez Széchényi latfelvételt, illetve helyzetének megis- Brazíliában két nagyon jelentős Endre 1956. július 17-ei keltezéssel Kál- merését is. Dél-Amerika országaiban szervezet is rendelkezésére állt előadá- lay Miklósnak írt levelében így jelent ekkoriban nagyjából 200 000 magyar sainak megszervezésében. A Cruzada meg: „idejövetelednek híre a magyar emigráns élt, legtöbben közülük Bue- Brasileira Anticommunista egész La - kolóniában nem váltott ki lelkesedést, nos Airesben és Sao Paulóban. tin-Amerikára kiterjedő szervezet volt, aminek elsősorban az az oka, hogy A hivatalos látogatások során audi- mely 1955-ben Rio de Janeiróban meg- Benned, akár a Free Europe megbízá- encián fogadta őt Brazília és Argentína rendezte a Nemzetközi Antibolsevista sából, akár pedig mint magánember köztársasági elnöke és alelnöke, talál- Kongresszust. A Centro Brasileiro da jössz, mindenkor a Nemzeti Bizott- kozott az országok külügyminiszterei - Europa Livre Brazíliába menekült dip- mány exponensét látják. A Nemzeti Bi- vel, Rio de Janeiro érsekével, számos lomatákból alakult, és Kállay Miklós lá- zottmányt és annak működését itt nem miniszterrel, képviselőkkel és szenáto- togatása alatt az ő feladatuk volt a jó szemmel nézik és annak kimondott rokkal, valamint a városok polgármes- sajtó informálása. Mindezek mellett ellenesei, főleg azért, mert senki sincsen tereivel. Nyilvános fellépései előadá- Kállay is szervezett társasági esemé- tisztában azzal, mi a Nemzeti Bizott- sokból és sajtókonferenciákból álltak. nyeket, ebédeket, vacsorákat, fogadá- mány, s mi annak a feladata.” Az MNB Kállay így fogalmazta meg a maga elé sokat, melyeken lehetősége volt kötet- vezetőivel szemben az is felmerült, kitűzött célt: „Rámutatni, hogy a sza- lenebbül is tárgyalni az általa képviselt hogy „súlyos pénzeket vágnak zsebre badság elrablásának és a koloniális el- ideákról. saját életfenntartásukra, az emigráns Kállay Miklós levelezéséből kiderül, magyarsággal, annak ezer gondjával, 4&£∞ ∞∞§£™ hogy a dél-amerikai magyarok kevéssé bajával pedig nem törődnek”. Kállay Miklós második feleségével, szimpatizáltak a Magyar Nemzeti Bi- Széchényi Endre – Somogy megye Fényes Mártával, 1958 zottmánnyal és annak vezetőségével. egykori főispánja – panaszai általában 4&£∞ ∞∞§£™ Úgy érezhették, hogy az MNB nem jellemzőek voltak a dél-amerikai ma-

76 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN gyar kolóniák nézeteire. Az, hogy a A másik szempont, amelyre Kállay- egyik kiemelkedő személyisége írt. Az Nemzeti Bizottmányt ellenséges sza- nak figyelmet kellett fordítania, az argentin kormány két héttel azután, vakkal illették, természetesen nem volt, hogy utazásának ne legyen ame- hogy Kállay visszautazott New Yorkba, Kállaynak szólt. Ő tagja volt a bizott- rikai színezete. Ez a kérdés pedig a dél- házkutatást tartott az összes kommu- mánynak, de nem annak képviseleté- amerikai országok helyzete miatt volt nistaszimpatizáns egyesület székházá- ben érkezett, és ezt válaszaiban hang- fontos, hiszen már akkor sem volt fel- ban, és dokumentumaikat lefoglalták. súlyozta is. Nem állt szándékában a hőtlen a viszonyuk Észak-Amerikával. Emellett az állami rádió rendszeresen mindennapi dél-amerikai emigrációs Kállay természetesen kiváló diplomata sugárzott kommunistaellenes beszéde- politikába beleszólni, hiszen nem is volt, így a dél-amerikaiak sérelmét – ket. Bobrik úgy fogalmaz levelében, tartozott rá. A dél-amerikai magyar mely szerint kevés figyelmet kapnak hogy ehhez Kállay szereplése is hozzá- egyesületek közül a legjelentősebb az Észak-Amerikától – a kommunizmus járult, hiszen addig hónapok óta nem argentin Centro Hungaro volt, amelyet elleni harccal magyarázta: az Egyesült történt semmilyen érdemleges intéz- 1950 körül Luttor Ferenc római kato- Államok minden figyelmét a szovjet kedés a kommunista befolyás vissza- likus pap alapított, akiről szinte min- rendszer agressziójának megfékezé- szorítása érdekében. Bobrik Arno ké- den Argentínából érkező levélben sére fordítja, ezért kell mindenkinek sőbbi leveleiben kitért arra is, hogy Kál- megemlékeztek, hiszen rengeteget erre a problémára koncentrálnia, hogy lay látogatásának milyen pozitív hatása tett az Argentínában élő magyar koló- minél hamarabb véget vethessenek volt az emigráns egyesületi életre, s az niáért. Az egyesület hozzáállása Kállay annak, és végre a hétköznapi élet, a ő szerteágazó ismereteinek és kiváló látogatásához teljesen reális volt. Kije- hétköznapi politika is nagyobb hang- retorikai érzékének köszönhetően az lentették, hogy Kállay Miklóst mint súlyt kapjon. általa képviselt ügy célt ért. magyar embert, egykori miniszterel- Kállay Miklós dél-amerikai útjának nököt szívesen fogadják, de kizárólag hatásáról egy 1956. szeptember 18-i A SZERZŐ TÖRTÉNÉSZ, SEGÉD- nem hivatalos formában. Nem akarták keltezésű levélből tájékozódhatunk, MUZEOLÓGUS, JÓSA ANDRÁS MÚZEUM, az egyesületi élet törékeny belső béké- melyet Bobrik Arno egykori diplomata, KÁLLAY GYŰJTEMÉNY jét kockára tenni. ekkor az argentin magyar kolónia

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 77 Címerkép a Kállay János (Panyola, 1735–Biri, 1810) részére Mária Terézia által adományozott grófi rangemelésnek a Királyi Könyvekben bevezetett szövegéből (1778. március 13). A császári kamarás (1770) P gyermektelenül halt meg, így a grófi cím sem öröklődött. P NÉMETH PÉTER A Kállay-címer

Kállay András volt főispán véd- ban éppen a Bátori család Lőkös-ágá- nöksége alatt megjelent Sza- ból való leányokat vettek feleségül, A bolcs vármegye monográfiája míg az ecsedi Bátori leányok közül (1900, szerk.: Borovszky Samu) ezt kettő ment férjhez Kállai fiúkhoz. írta a család címeréről: „kékben, Tehát volt kiknek a címeréből farkát szájában tartó koro- átvenni a sárkányt. nás zöld sárkány által ala- A török elleni harcok- kult körben, alul két veres ban – de nem Mátyás király szív által kísért, törzsétől alatt, hanem a mohácsi csa- szakított vassisakos, ba- tában – két Kállai is részt juszos fő, a sisak nyílt vett, apa és fia, János és Ist- szélébe egy hal kapaszko- ván. Kállai János Ráskai Gás- dik. A pajzs jobb felső sar- párral és Török Bálinttal azt kában félhold, a bal sarká- a feladatot kapta, „hogy ha ban arany-nap ragyog. Öt- semmi remény nem lenne a ágú korona fölött három csatasor helyreállítására, a ki- sisak.” Majd a címertakaró rályt [II. Lajost] a csatából ki- leírása után: „Pajzstartók: két ragadva elvezessék”. Brodarics arany-oroszlán. Jelmondat: »In István, a csata résztvevője és kor- asperis et prosperis.«” (Szó sze- társ leírója az életüket vesztők kö- rint: Embertelenségben és bol- zött sorolta fel a két Kállait is. Ám dogságban, költőibben: Balsors- más forrásból tudjuk, hogy az apa ban és szerencsében.) Ezt a Kállay- megmenekült. Az ütközet során címert azonban nem adományozták, török fogságba esett Kállait Ráskaival úgy tűnik, a főispán állíttatta össze együtt még idejében kiszabadították. talán éppen a fenti kötethez vagy más 74&£∞ ∞∞§£™ Azaz a címerkép harmadik szála is jeles alkalomra. Kállay Miklós miniszterelnök megkerült. Így a három, valósnak tűnő Ugyanis a család a 19. század eleji halotti címere, amely az 1855-ben címerelem, a hal, a levágott török fő címerleírást – amelyet a családtörté- elhunyt Kállay Kristóf és a farkába harapó sárkánykígyó alap- net-író Nagy Iván tett közzé – a címer- gyászjelentése után készült, ján feltételezhetjük, hogy királyi ado- ben található zöld sárkány, a sisakos annak címerét átvéve mányból Mohács után, a 16–17. szá- fej, a piros szívek és a ponty után így zad bármely évében akár címeres leve- folyatatta: „A pajzs fölötti sisak koroná- 74&£∞ ∞∞§£™ let is kaphattak. ján egy páncélos kar könyököl, kivont tétbe a Magyar Nemzeti Múzeumnak – Lakatos Sarolta, a család történeté- kardja hegyén vérző török fejet tartva. a 19. században már nem volt meg a nek kutatója találta meg a levéltáruk- Hagyomány szerint a farkát a szájá- címeres levele, vagy talán nem is volt ban azt az 1613. évi iratot, amelyben ban tartó sárkány onnan jőve a cí- olyan a család birtokában. Ugyanis a a kihalt Vitéz ág (†1598) birtokait és merbe, mert [Kállai] János I. Mátyás família – amely múltját írásosan 1224- iratait megöröklő Lőkös ágbeli Lőrinc korában a Sárkány-rend vitéze volt, s ig tudja visszavezetni – a Balogsemjén szerződést kötött unokatestvéreivel. állítólag egy csata alkalmával egy törö- nemzetségből ágazott ki (más csalá- Eszerint a már férjhez ment két leány köt a vízbe szorítván, ott agyonszúrta dok, a Domahidiak, a Panyolaiak mel- apja, Lőrinc átadja a birtokok mellett és nyakát szegvén, midőn a fejét kardja lett), amelynek ősi címere – mint az „a privilegiomokat, főképpen az Origi- hegyére vette volna, azzal együtt egy Árpádoknak a turulmadár – a hal volt. nálist és az Armalist” fiági rokonainak, hullára érkező pontyot is kihúzott a fo- Ezzel az állattal már Mátyás király ide- akik a leányokat pénzben elégítik ki. lyamból.” jében sem tudtak volna mit kezdeni – Csak a kicsi piros szívekkel tudnánk Mindebből kitűnik, hogy az egyik a költött mesén kívül –, hát még ké- valamit kezdeni! leggazdagabb levéltárral rendelkező sőbb! A Sárkány-rendről a történelem- családnak – a hatalmas anyagot, mely- könyvekben olvastak, de igazolni ma A SZERZŐ CÍMZETES MEGYEI ben több mint 7000(!), Mohács előtti sem tudjuk, hogy bármelyik Kállai a MÚZEUMIGAZGATÓ oklevél van, 1874-ben adták örökle- rend tagja lett volna. Ám a 15. század-

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 79 ZEIDLER SÁNDOR Hogyan került a Kállay-gyűjteménybe Horthy Miklós kormányzó egyik kitüntetése?

itéz nagybányai Horthy Miklós hosszú katonai szolgálata, majd Vnegyedszázados országlása alatt számtalan elismerésben részesült. Ki- tüntetéseit három részre oszthatjuk: 1. Az Osztrák–Magyar Monarchia ide- jén tengerésztisztként, később Ferenc József egyik szárnysegédeként, majd az első világháború alatt az Adriai-ten- geren végrehajtott sikeres fegyverté- nyekért kapott kitüntetések. 2. Államfőként a külföldi hatalmaktól kapott kitüntetései, az illető országok legmagasabb érdemrendjei, melyeket főképp protokolláris céllal, áttételesen Magyarország elismeréseként adomá- nyoztak. 3. Néhány kitüntetésnek, melyet ő ala- pított, államfőként élethosszig tulajdo- nosa volt. Összesen körülbelül hetvenféle ki- tüntetése volt. Ezek közül néhány több darabból állt, ezért száz fölöttire tehető a kitüntetései száma, nem szá- mítva a miniatűröket. A kitörés során ezekből néhányat a katonák maguk- hoz vettek, így került egy akkori vörös- keresztes nővérhez – halott vagy sebe- sült katonától – a kormányzó hadiékít- ményes és kardos arany lánckeresztje, mely 1990-ben magángyűjtemény ré- szévé vált. A korabeli egyenruha-viselési szabá- lyoknak megfelelően a kormányzó kü- lönböző alkalmakra többféle rendfoko- zatának megfelelő egyenruhával ren- delkezett. Ilyen volt az úgynevezett „Bordjacke”, amely kétsoros klubzakó- hoz hasonlatos köznapi viseletet jelen- 4&£∞ ∞∞§£™ A Magyar Érdemrend Szent Koronával ékesített4&£∞ nagykeresztjének∞∞§£™ csillaga kardokkal tett, valamint az úgynevezett „flotta- kabát”, melyet „Ferenc József”-nek ne- veztek, továbbá – teljes díszben – a tengerészfrakk. Ezekhez hétköznap ál- talában csak a Katonai Mária Terézia- rend lovagkeresztje és a Vitézi Jelvény társult, kisebb események alkalmával pedig mellén kitüntetéssorral jelent meg, néhány, mellre tűzhető és nyak- ban viselt érdemjellel kiegészítve. Teljes díszben – így az államfői láto- gatások alkalmával is – annyi kitünte- tést viselt, amennyi az öltözetén ízlé- sesen elfért, ügyelve arra, hogy az ak- tuális partnerország elismerése fő helyre kerüljön. Mint a kor elismertjei általában, ő is főképp azokat a kitün- tetéseket becsülte, melyeket szemé- lyes fegyvertényeiért kapott. A kormányzó kitüntetéseinek sorsa a háborút követő évtizedekben isme- retlen maradt. Szinte semmilyen, a sze - §£™∞∞ ∞&£ 4 HORTHY LEVELE KÁLLAY MIKLÓSNAK Horthy Miklós családjával a portugáliai§£™∞∞ Estorilban∞&£ 4 Estoril 12/VI tugáliába a két egyszerűbb egyenruhá- Kedves Mica! ját és az ezeken viselt érdemrendeket Köszönöm junius 7iki leveledet, melyet ugy emlékszem két nappal kaptam vitte magával. késŒbb miután írtam neked. Érdekelt az érdekes útiprogramod. Azt hiszem 1994-ben a kormányzóhelyettes öz- élvezni fogod. – A mi a kitüntetést illeti, nekem történetesen itt van a magyar vegye, gr. Edelsheim-Gyulay IIona Por- érdemrendnek a nagykeresztje, de válszallag nélkül. Nem is emlékszem hogy tugáliából hazahozta és a Magyar Nem- ezt nem-e nyaklánc helyettesítette. De ez nem is fontos. Nagyon szivesen zeti Múzeumnak adományozta apósa kölcsönözöm, de elküldeni csak biztos uton merném. Irod hogy Kállay Feri megmaradt kitüntetéseit és egyenru- fog felkeresni; ha idejében találkozhattok, neki átadnám az egyetlen ma lé- háit. Ezek között azonban már nem volt megtalálható a Magyar Érdemrend tezŒ csillagot. – Vagy talán akad más megbízható átutazó. – Tegnap meg- Szent Koronával ékesített nagykereszt- néztük Lissabonban a Portugal–Magyar Football mérközést. Sajnos 2–2 volt jének csillaga, melyet Horthy Miklós az eredmény, bár a magyarok nagy fölénnyel játszottak. 1956. június 18-án kelt levele szerint köl- Szivélyes üdvözlettel csönadott volt miniszterelnökének, a HORTHY MIKLÓS dél-amerikai körútra induló Kállay Mik- lósnak. A kormányzó 1957. február 9-én (A kézírásos levelet eredeti helyesírással közöljük.) bekövetkezett halála miatt azonban már nem került vissza hozzá. A rend - kívül ritka, gyönyörű érdemrendet a mi- mélyéhez köthető tárgy – egy kard szerencsésen hazai magángyűjtemény- niszterelnök fia, Kállay Kristóf volt kivételével – nem került elő a rend- be került. szentszéki követ őrizte meg, s 1994- szerváltásig. Az első adatok 1959-ből Lemondatása után szűk családjával ben – igen gazdag kitüntetésgyűjtemé- származnak, amikor a kitüntetést ado- és néhány munkatársával a bajoror- nyével együtt – a Jósa András Múzeum- mányozó oklevelek egy részét – hoz- szági Weilheim melletti Hirschberg nak adományozta. Horthy Miklós sze- závetőlegesen egyharmadát – a szov- kastélyba került, az SS védőőrizetébe. mélyes relikviája így került Nyíregyhá- jet levéltári igazgatóság átadta a Ma- Az internáltaknak személyenként egy zára, az éppen ezekben a hónapokban gyar Országos Levéltárnak. 1992-ben bőröndöt és két rend öltözetet enge- megújuló Kállay-gyűjteménybe. Günzenhausenben, a Sammlertreffe- délyeztek, melyet Kerencsi Miklós, a nen bukkant elő az államfő egyedi – kormányzó személyi komornyikja állí- A SZERZŐ FALERISZTIKUS mellén viselt – kitüntetéssora, amely tott össze. Németországba, majd Por-

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 81 a történelemrôl! Olvassa Tudjon meg még többet a Rubicont minden Elôfizetôinknek 2 szám ajándék: 10-et fizet, 12-t kap! hónapban!

2004/4 Bibó István, a nemzet lelkiismerete 448 Ft 2012/4–5 Történelmi tévhitek – Krasznahorka büszke vára 995 Ft 2004/8–9 60-as évek 699 Ft 2012/6 Adók és adófizetŒk – Hitler stílusa 645 Ft 2004/10 IV. Károly 448 Ft 2012/7 Újkori olimpiák – Lovagok világa 645 Ft 2004/12 Az Andrássyak világa 448 Ft 2012/8 Horthy István halála – Kádár arcai 645 Ft 2006/2–3 Háború a modern korban 789 Ft 2012/9–10 Klebelsberg – Aktuális Horthy kép 995 Ft 2006/7 Terrorbombázások – Tortúra 545 Ft 2012/11 Volksbund kontra Hıségmozgalom 645 Ft 2006/8 Che Guevara – Keresztesek 545 Ft 2012/12 Sztálin – Nagy perek – A „Kossuth címer” 645 Ft 2007/1–2 Második Trianon 889 Ft 2012/1 különszám Boszorkányság 645 Ft 2007/3 Állambiztonság – Titkosszolgálat 595 Ft 2012/2 különszám A Magyar nemesség 645 Ft 2007/6–7 A magyar bor századai 889 Ft 2013/1 Híres merényletek – Gestapo 695 Ft 2007/8 A 20. századi nŒ 595 Ft 2013/2–3 Nagy Szulejmán – Pápák és a Pápaválasztás 995 Ft 2007/9 Személyi kultuszok 595 Ft 2013/4 Mozaikok az európai zsidóság történetébŒl 695 Ft 2007/10 Horthy Miklós kultusza 595 Ft 2013/5 Horthy Istvánné – Grófok, hercegek, bárók 695 Ft 2013/6 Szent István nyomában – Fehérvár 695 Ft 2007/1 különszám AVO–AVH–III/III 595 Ft 2013/7 Bethlen Gábor – Kis magyar lótörténelem 695 Ft 2008/1 Emigrációk 595 Ft 2013/8 A mohácsi csata – II. Lajos kontra Szulejmán 695 Ft 2008/2–3 Reform, modernizáció 595 Ft 2013/9–10 Napoleon – A hatalom és a szélsŒjobb a Horthy-korban 995 Ft 2008/4 Szlovákia + Híres asszonyok 595 Ft 2013/11 HŒsök tere – Nemzet és emlékezet 695 Ft 2008/5 A repülés úttörŒi + Edvard Benesˇ 595 Ft 2013/12 A Bethlen-korszak 695 Ft 2008/6 Ókori olimpiák + Katyn 595 Ft 2013/1 különszám A borgiák – Firenze és a Mediciek 695 Ft 2008/7–8 Fekete krónika 895 Ft 2013/2 különszám Mi történt Mohács után? 695 Ft 2008/9 Fekete-fehér Amerika 595 Ft 2014/1 A székelység története 695 Ft 2008/10 A doni kálvária + ‘68 világa 595 Ft 2014/2 Zrínyiek 695 Ft 2008/1 különszám Titokzatos ókor 595 Ft 2014/3 Dózsa György, 1514 – Megszállás, 1944 695 Ft 2009/1–2 Magyar jobboldali hagyomány 895 Ft 2014/4–5 Seuzo-kincs – Az I. világháború 995 Ft 2009/3 A királysíroktól a 301-es parcelláig 595 Ft 2014/6 A béke kálváriútján – Apponyi Albert gróf 695 Ft 2009/4 AmirŒl a címerek mesélnek 595 Ft 2014/7 Egy magyar mítosz – Az aranycsapat 695 Ft 2009/5 Délvidéki tragédia 595 Ft 2014/8 Sopron – A hıség városa 695 Ft 2009/6 Út a háborúhoz 595 Ft 2014/9 Isonzó – Doberdó – Caporetto 695 Ft 2009/7–8 Vadászat Magyarországon 895 Ft 2014/10 Az Oszmán Birodalom 695 Ft 2009/9 A téli háború – Kálvin és a reformáció 595 Ft 2014/11 A kiugrási kisérlet 695 Ft 2009/10 Egyenruha-történet – Középkori magyar királynék 595 Ft 2014/12 Magyar béketörekvések – Szent-Györgyi Albert 695 Ft 2009/11 Középkor 595 Ft 2014/1 különszám Európa 695 Ft 2010/1 A csendŒrség története 1881–1945 645 Ft 2015/1 A nagy háború, 1914–1918 695 Ft 2010/2 SzabadkŒmıvesek 645 Ft 2015/2 Iszlám radikalizmus – Vitriolos karikatúrák 695 Ft 2010/3 SzélsŒjobboldali radikalizmusok 645 Ft 2015/3 Haditengerészet 695 Ft 2010/6 Kitelepítések – Ki volt Biszku Béla? 645 Ft 2015/4 1945, egy végzetes év – Hóman Bálint 695 Ft 2010/7 A szex és erotika kultúrtörténete 645 Ft 2015/5–6 Örmény genocídium 1915 – Német kapituláció 1945 995 Ft Egyenként is megvásárolható példányok is megvásárolható Egyenként 2010/8 Sikertörténetek a 19. században 645 Ft 2015/7 PetŒfi élete és halála 695 Ft 2010/9 1956-os sortüzek – Kulákok 645 Ft 2015/8 NŒi szerepek a történelemben 695 Ft 2015/9 A Nádasdyak – Málenkij Robot 695 Ft 2010/10 Hitler és Sztálin tábornokai – Károlyi Mihály 645 Ft 2015/10 Koncepciós perek 695 Ft 2010/1 különszám Trianon és a revízió 645 Ft 2015/11 Gróf Tisza István 695 Ft 2010/2 különszám Ormos 80 595 Ft 2015/12 Koronás fŒk 695 Ft 2011/1 A Szent Korona viszontagságai 645 Ft 2016/1 Migráció 695 Ft 2011/2 Vörös terror, fehér terror 645 Ft 2016/2 Széll Kálmán 695 Ft 2011/3–4 A 19. század – Bethlenek 995 Ft 2016/3 A Mein Kapf és a Hitler mítosz 695 Ft 2011/5 Weimar arcai – Megszállások 645 Ft 2016/4 Mátyás király 695 Ft 2011/6 A Hitler–Sztálin paktum 645 Ft 2016/5–6 Teleki Pál – Báthori István – GULAG 995 Ft 2011/7 Háborús bınösök 645 Ft 2016/7 Honfoglalók 695 Ft 2011/8 Királykérdés Magyarországon 645 Ft 2016/8 Verdun, 1916 695 Ft 2011/9–10 Bethlen István 995 Ft 2016/9 Széchenyi István – a legnagyobb magyar 695 Ft 2011/11 Az avarok 645 Ft 2016/10–11 1956–2016 – Végzetes sorsok 995 Ft 2011/12 Gulag 645 Ft 2016/12 Amerikai elnökök – 1789–2016 695 Ft 2011/1 különszám DicsŒséges dinasztia: Árpád-ház 645 Ft 2017/1–2 Koronázások Magyarországon 1526–1916 995 Ft 2011/2 különszám Náci örökség 645 Ft 2017/3 A GULAG szomorú világa – Olofsson Placid atya 695 Ft 2011/3 különszám Magyar középkor 645 Ft 2017/4 Mindszenthy – Kádár 695 Ft 2012/1–2 Magyarország a mérlegen 995 Ft 2017/1 különszám SISI – Erzsébet a magyarok királynéja 695 Ft 2012/3 Kitörés 645 Ft

EGYÉVES ELŐFIZETÉS DÍJ | 2017/6-tól 1 év (12 szám) 6950 Ft Megrendelem a Rubicon következő egy évben megjelenő számait o NÉV A régi számokat tartalmazó egységcsomagok közül kedvezményes áron megrendelem: INTÉZMÉNY (KÖZÜLETI MEGRENDELÉS ESETÉN) 2007-es évfolyam (12 szám)* – 4500 Ft o 2008-as évfolyam (11 szám) – 4500 Ft o CÍM / TELEPÜLÉS: 2009-as évfolyam (11 szám) – 4800 Ft o 2010-es évfolyam (12 szám) – 5000 Ft o UTCA: 2011-es évfolyam (15 szám) – 6000 Ft o 2012-es évfolyam (14 szám) – 6000 Ft o HÁZSZÁM / EMELET, AJTÓ: TELEFONSZÁM: 2013-es évfolyam (14 szám) – 6000 Ft o 2014-es évfolyam (13 szám) – 6000 Ft o 2015-ös évfolyam (12 szám) – 6000 Ft o E-MAIL: 2016-os évfolyam (12 szám) – 6500 Ft o Új előfizetőinknek postaköltséget nem számítunk fel. Előfizetés nélkül a régi évfolyamokat 500 Ft egyszeri postaköltséggel postázzuk. A fent feltüntetett folyóiratszámaink egyenként is megrendelhetők. OLVASHATÓ ALÁÍRÁS Adja le megrendelését e-mailben: [email protected] | Rendelhet interneten: www.rubicon.hu Vagy postai úton: Rubicon szerkesztősége (1161 Budapest, Sándor utca 60.). A megrendeléseket fénymásolva vagy kézírással is elfogadjuk. R U B I C O N - KÖNYVE K

JOHN LUKACS ELŐSZAVÁBÓL: Természetes, hogy a nemzetek történelmét általában saját fiaik írják meg. Vannak azonban olyan példák is, amikor egy idegen rokonszenvező, érdeklődő tekintete olyan tisztánlátással hatol be események, bonyolult hajlamok és érzelmek vadonába, hogy többet sikerül el- érnie, mint steril „tárgyilagosságot”. Ilyenkor a távlat ér- dekes módon színezni képes az események megszokott értékelését is.

Ez érvényes Sir Bryan Cartledge Megmaradni – A ma- gyar történelem egy angol szemével című könyvére is, amely már címében elárulja a szerző legfontosabb fel- ismerését: a magyar nemzet karakterének egyik legjel- lemzőbb vonása, hogy minden katasztrófa ellenére újra és újra sikerül megmaradnia, majd felemelkednie.

Megállapításai olyannyira eredetiek és helytállóak, hogy talán nem túlzás azt állítani: a külföldiek által írt összes magyar történelemkönyv közül valószínűleg Cartledge műve eddig a legkiválóbb.

Könyvesbolti ára: 3980 Ft Szerkesztôségi ára: 3480 Ft Postai küldeményként: 3480 Ft (+900 Ft utánvéti díj)

Könyvesbolti ára: 4990 Ft Szerkesztôségi ára: 3290 Ft Postai küldeményként: 3290 Ft (+900 Ft utánvéti díj)

Könyvesbolti ára: 4990 Ft Szerkesztôségi ára: 3290 Ft Postai küldeményként: 3290 Ft (+900 Ft utánvéti díj)

Rendelje meg vagy vásárolja meg a könyveket kedvezményesen a szerkesztôségben! RUBICON SZERKESZTÔSÉGE 1161 Budapest, Sándor u. 60. • Telefon: 402-1848 • [email protected] • www.rubicon.hu/konyvek Kállay Miklós, 1934

Rendelje meg honlapunkon! www.rubicon.hu

0 E számunk a Nemzeti Kulturális Alap EMMI támogatásával készült. 9 770865 634092