Korall 21-22. (2005. November)
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
borito 21-22.qxd 11/8/2005 10:44 AM Page 1 KORALL KORKOR ALL ALL TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT 21-22. 2005. November 2005. November Clio & Psyche K. Horváth Zsolt, Kövér György, Lafferton Emese és Alexander von Plato tanulmányai Miskolczy Ambrus A Kossuth-ábrázolás technikái Hogyan lettem Ára 1400Ft történész? Huszonegyen vallanak 21-22. hivatásukról, pályájukról A KORALL TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT elõfizetõi felhívása a 2006. évre Kedves Olvasónk! Szerkesztõségünk 2006-ben a következõ tematikus számokat kívánja megjelentetni: 23. Eszmetörténet 24–25. Régészet és nacionalizmus 26. Utazás – migráció Kérjük, segítse elõfizetésével lapunkat! Elõfizetés esetén a 40%-os terjesztõi jutalék megmarad a lap számára. Az elõfizetési díj 3500 Ft. A két szimpla szám ára 1000–1000, a dupla számé 1500 forint. Az elõfizetési díj a KORALL Társadalomtörténeti Egyesület 1113 Budapest, Valkói u. 9. HVB Bank: 10918001–00000028–60920003 számú bankszámlájára utalható át. A postaköltséget a szerkesztõség átvállalja. *** Korábbi számaink korlátozott számban, eredeti áron, a szerkesztõség címén még megrendelhetõek: 3–4: Iskola: intézmény – esély – érvényesülés (600 ft) 5–6: A munkától a szociálpolitikáig (600 ft) 7–8: Sport és testkultúra (600 ft) 10: Divat – Fogyasztás – Anyagi kultúra (600 ft) 11–12: A város és társadalma (950 ft) 13: Nõi karrierek: lehetõségek és elvárások (800 ft) 14: Vállalkozók – Cégek – Piacok (800 ft) 15–16: Historiográfia: az eseménytõl az idõig (1400 ft) 17: Politika és hatalom a társadalomban (800 ft) 18: A kisebbségi magyarság társadalomfejlõdése 1920–2000 (800 ft) 19-20: Rurális társadalmak (1400 ft) KORALL 21–22. 1 KORALL TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT „Minden, ami emberi alkotás õsidõktõl fogva, anyagi formákban maradt ránk, velük, rajtuk építkezünk tovább. Anyagi szerkezetekre rakódik rá jelen életünk, mint valami korallképzõdmény, úgy tenyészik az emberi társadalom.” (Hajnal István) 2 • SZERKESZTÕSÉG CZOCH GÁBOR GRANASZTÓI PÉTER HORVÁTH GERGELY KRISZTIÁN fõszerkesztõ KLEMENT JUDIT LENGVÁRI ISTVÁN POZSGAI PÉTER SASFI CSABA SZEGEDI PÉTER TANÁCSADÓ TESTÜLET Bácskai Vera, Beluszky Pál, Benda Gyula Faragó Tamás, Gyáni Gábor, Kovács I. Gábor, Kövér György, Tóth Zoltán, Valuch Tibor Clio & Psyche címû blokkunkat Keller Márkus szerkesztette. A szám megjelenését a Teleki László Alapítvány, a Teleki László Intézet, a Hajnal István Alapítvány, az ELTE–MTA Atelier Magyar-Francia Társadalomtudományi Mûhely (MTA TKI) és magánszemélyek támogatták. A címlapon: Marczali Henrik ex librise a szegedi Egyetemi Könyv- tárból, ahová a neves történész könyvgyûjteményének jelentõs része került 1945 után. Kiadja a KORALL Társadalomtörténeti Egyesület Felelõs kiadó: az Egyesület elnöke Szerkesztõség: 1113 Budapest, Valkói u. 9. [email protected], www.korall.org Nyomdai elõkészítés: Kalonda Bt. Nyomás, kötés: Prime Rate Kft. ISSN 1586-2410 KORALL 21–22. 3 TARTALOM In Memoriam Benda Gyula (1943–2005) Benda Gyula: A helytörténetírás feladatai 5 CLIO & PSYCHE Alexander von Plato: Történelem és pszichológia – oral history és pszichoanalízis Problémavázlat és szakirodalmi áttekintés 12 Lafferton Emese: Halált hozó hipnózis Egy 1894-es eset és a tudomány mentális földrajza 46 Kövér György: Hysteriától a tébolyodottságig Klára és Emma párhuzamos esettörténete 68 K. Horváth Zsolt: A lélek segédigéi A munkaszolgálat tapasztalata és elaborációja: Mérei Ferenc 97 FÓRUM Miskolczy Ambrus: A Kossuth-ábrázolás technikái Szubjektív historiográfiai széljegyzetek A bûnbaktól a realista lényeglátóig címû gyûjteményes munka kapcsán 124 HOGYAN LETTEM TÖRTÉNÉSZ? A Korall körkérdése a pályaválasztásról 161 Bácskai Vera (162), H. Balázs Éva (166), Draskóczy István (169), Gergely András (171), Gergely Jenõ (176), Gerõ András (180), Gunst Péter (183), Gyáni Gábor (193), Klaniczay Gábor (197), Kósa László (207), Kövér György (212), Kubinyi András (218), Miskolczy Ambrus (245), Németh György (256), Niederhauser Emil (260), Pajkossy Gábor (262), Péter Katalin (266), Ritoók Zsigmond (270), Szabad György (273), Szilágyi Miklós (274), Vonyó József (279) válaszai 4 TARTALOM KÖNYVEK Id. Horánszky Nándor: Deák Ferenc lelkialkata és befolyása politikai pályájára – Ifj. Bertényi Iván 284 Lackó Mihály: Széchenyi elájul. Pszichotörténeti tanulmányok – Baráth Katalin 300 Idegen kertbõl rózsát lopni? László János – Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 5.: Narratív pszichológia – Romsics Gergely 308 Roderick Phillips: Amit Isten összekötött... A válás rövid története – Kohut Tamás 314 Sebõk Marcell (szerk.): A sokszínû kapitalizmus. Pályaképek a magyar tõkés fejlõdés aranykorából – Kaposi Zoltán 318 Szerzõink 325 Contents 326 Abstracts 328 KORALL 21–22. 5 In Memoriam Benda Gyula (1943–2005) Benda Gyula, tanárunk, kollégánk és barátunk, lapunk tanácsadó testületének tagja immár nincs közöttünk. Az élet természetes menetéhez mindeddig hozzátartozott, hogy ha napi munkánkban megakadtunk, hozzá bátran fordulhattunk. Vele beszél- getve, tanácsait hallgatva gazdag, meghódítandó és új felfedezésekre csábító tarto- mánnyá változott az is, amit már rutinszerûen ismerni véltünk. Nem voltak bizo- nyosságok, csak szelíd intések és figyelmeztetés, hogy a megsárgult forrásokban lás- suk meg az élet tarkaságát. A felmerült kérdéseket, akár a legapróbb részleteket is nagy türelemmel és komolysággal elemezte, mintha az élet súlyos sorskérdéseit jár- ná körbe. Az is az õ titkos tudása volt, hogy mint társadalomtörténészek, valóban sorskérdéseket feszegetünk. Ennek terhét azonban nem tette vállunkra, hanem ész- revétlenül lelkesített, felvillantotta a ránk váró majdani felfedezõút megannyi izgal- mát és örömét. Ajtaján kilépve csak azt vettünk észre, hogy nagyon szeretjük válasz- tott témánkat, hogy súlya, jelentõsége van a munkánknak, egyben örvendeztünk magunkban: de jó, hogy van a „Benda”. A Korall születésénél hasonló szerepet vitt. Míg a lapalapítással kapcsolatos elsõ puhatolózásainkkor a megfontolt józanok a ránk leselkedõ veszélyektõl óvtak minket, és a várható nehézségekre figyelmeztettek, õ rögtön fordítási tippeket adott, szponzorokat ajánlott és programot vázolt. Ezeknek akkor még szinte semmi realitása nem volt, de lelkesedése, az, hogy teljesen komolyan vett bennünket, ren- geteget segített, s az indulásnál valódi támaszt jelentett. Tanár Úr, kedves Gyula, Dani, köszönjük! A Korall Szerkesztõsége egy 2002. augusztus 26-án, az erdélyi Szelterszen, ko- lozsvári egyetemi hallgatók elõtt elhangzott elõadásával szeretne elbúcsúzni Benda Gyulától. Akkor együtt ünnepeltük 59. születésnapját. A koccintás után kissé kese- rûen jegyezte meg, hogy jövõre már 60 lesz, s indul a visszaszámlálás. Senki nem hit- te, hogy igazat mond. Benda Gyula A helytörténetírás feladatai A húszas években Mályusz Elemér írt egy cikket a Századokban a helytörténetírás- ról, melynek a legtöbb megállapítása mai napig igaz, nem sok minden változott. A helytörténet és az országos történet viszonya a tizenkilencedik században úgy konstruálódott meg, s azóta is úgy alakult, hogy egyrészt vannak a profik, a másik oldalon pedig az amatõrök, a lenézettek. Idõnként, amikor helyi emlékezet-hullá- mok törnek fel, a község megfinanszírozza a történetének megírását, ilyenkor akár 6 Benda Gyula • A helytörténetírás feladatai üzletemberek is beléphetnek a képbe. Ma Magyarországon jó példa erre számtalan, a millecentenárium évével összefüggésben megjelent munka. Mindig akadnak olyan történészek, akik megpróbálják ezt a távolságot áthidal- ni, de én valójában azt javasolnám, hogy magát az ilyen jellegû felosztást kellene megszüntetni és elkezdeni valami másban gondolkodni. Hagyományosan Hérodotoszt tekintjük a történetírás atyjának, õ ugyanis a sokfajta mitikus és egyéb emlékezet helyett próbált egy racionális, bizonyítható, el- fogadható történeti emlékezetet létrehozni, és megalkotni így a történetírást. Min- den városnak már akkor megvolt a maga emlék- és keletkezési mítosza, amelyek ugyanúgy éltek, mint ma, de ezekkel nem foglalkozott. A történelmi emlékezet ezen másik oldala tehát már nála elvált a tényeken alapuló megközelítéstõl. Bár Hérodotosztól a történetírás korántsem nem mondható kontinuusnak, mégis, lé- nyegében ez a kritikai módszer azt jelenti, hogy adott a múltról való sokfajta emlé- kezet, s ezt kell kritikailag megrostálni, majd létrehozni a múltnak egy olyan képét, amelyik immár a tudományos rekonstrukció. A tizenkilencedik a tudomány évszázada volt. Mint céh, a történettudomány is ekkor konstruálta meg magát. Létrejött az a szakmai kör, amelybe a mai napi napig rítusokkal lehet belépni. A céhes lét máig nagyon erõs szimbolikus oldala mellett ugyanakkor ténylegesen is kialakult egyfajta mesterség, elég, ha a megnézzük a hu- szadik században a jobb helyeken írt munkákat a történelem elméleti problémáiról. Nagyon erõsen elõjön ez a probléma például March Blochnál A történelem védel- mében címû munkájában. Pirenne, az Annales-iskola kiemelkedõ alakja mondja egy helyen azt, hogy magát mint történészt leginkább egy robusztus mesterember- nek képzeli el. François Furet egy tanulmánykötetének címe is Egy történész mûhe- lyében, tehát valóban létezik az a felfogás, amelyben a történetírás mesterség. A probléma az, hogy a tizenkilencedik században tudományosan megkonstruá- lódott a nemzet, tehát a nagy közösség emlékezete, és a helyi ismeret mellette ugyan tovább élt, de amatõrré, hozzá nem értõvé degradálódott. Szerencsésebb he- lyeken a huszadik században megjelentek olyan történeti iskolák, amelyek a nemzet- ben megjelenõ politikum mellett a társadalomra, a gazdálkodásra, s más hasonló fontosságú területre is tekintettel voltak.