Doktori Disszertáció
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Horváth Dóra Az osztrák nemzet születése. Osztrák nemzettudat a II. világháború után. Történelemtudományi Doktori Iskola, A Doktori Iskola vezetője: Dr. Erdődy Gábor, a történelemtudományok doktora, egyetemi tanár, DSc Új- és Jelenkori Egyetemes Történelem Doktori Program, A program vezetője: Dr. Balogh András, egyetemi tanár, Dsc A bizottság tagjai és tudományos fokozatuk: A bizottság elnöke: Dr. Balogh András, egyetemi tanár, Dsc A bizottság tagjai: Dr. Szatmári Péter, Csc Dr. Kiss J. László, egyetemi tanár, Csc Dr. Székely Gábor, egyetemi tanár, Dsc. Dr. Pál István, PhD Dr. Lugosi Győző, egyetemi docens, PhD Dr. Szilágyi Ágnes, PhD Témavezető és tudományos fokozata: Dr. Maruzsa Zoltán, PhD Budapest, 2016. ADATLAP a doktori értekezés nyilvánosságra hozatalához I. A doktori értekezés adatai A szerző neve: Horváth Dóra MTMT-azonosító: 10044598 A doktori értekezés címe és alcíme: Az osztrák állam születése. Osztrák nemzettudat a II. világháború után DOI-azonosító: 10.15476/ELTE.2016.075 A doktori iskola neve: Történelemtudományi Doktori Iskola A doktori iskolán belüli doktori program neve: Új- és Jelenkori Egyetemes Történelem Doktori Program A témavezető neve és tudományos fokozata: Dr. Maruzsa Zoltán, PhD A témavezető munkahelye: ELTE, Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék II. Nyilatkozatok 1. A doktori értekezés szerzőjeként a) hozzájárulok, hogy a doktori fokozat megszerzését követően a doktori értekezésem és a tézisek nyilvánosságra kerüljenek az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban. Felhatalmazom az ELTE BTK Doktori és Tudományszervezési Hivatal ügyintézőjét, Manhercz Mónikát, hogy az értekezést és a téziseket feltöltse az ELTE Digitális Intézményi Tudástárba, és ennek során kitöltse a feltöltéshez szükséges nyilatkozatokat. b) kérem, hogy a mellékelt kérelemben részletezett szabadalmi, illetőleg oltalmi bejelentés közzétételéig a doktori értekezést ne bocsássák nyilvánosságra az Egyetemi Könyvtárban és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban; c) kérem, hogy a nemzetbiztonsági okból minősített adatot tartalmazó doktori értekezést a minősítés (dátum)-ig tartó időtartama alatt ne bocsássák nyilvánosságra az Egyetemi Könyvtárban és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban; d) kérem, hogy a mű kiadására vonatkozó mellékelt kiadó szerződésre tekintettel a doktori értekezést a könyv megjelenéséig ne bocsássák nyilvánosságra az Egyetemi Könyvtárban, és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban csak a könyv bibliográfiai adatait tegyék közzé. Ha a könyv a fokozatszerzést követőn egy évig nem jelenik meg, hozzájárulok, hogy a doktori értekezésem és a tézisek nyilvánosságra kerüljenek az Egyetemi Könyvtárban és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban. 2. A doktori értekezés szerzőjeként kijelentem, hogy a) az ELTE Digitális Intézményi Tudástárba feltöltendő doktori értekezés és a tézisek saját eredeti, önálló szellemi munkám és legjobb tudomásom szerint nem sértem vele senki szerzői jogait; b) a doktori értekezés és a tézisek nyomtatott változatai és az elektronikus adathordozón benyújtott tartalmak (szöveg és ábrák) mindenben megegyeznek. 3. A doktori értekezés szerzőjeként hozzájárulok a doktori értekezés és a tézisek szövegének Plágiumkereső adatbázisba helyezéséhez és plágiumellenőrző vizsgálatok lefuttatásához. Kelt: Budapest, 2016. 05. 16. a doktori értekezés szerzőjének aláírása 2 Tartalomjegyzék 1. A NACIONALIZMUS 8 1.1. A nacionalizmus historiográfiája 8 1.2. Az osztrák nemzettudat problémái 18 1.3. Dollfuß-i kísérlet az osztrák tudat kialakítására 24 1.4. Az osztrák nemzettudat historiográfiája 29 2. AUSZTRIA A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐEN – A MÁSODIK KÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNELMÉNEK SAROKKÖVEI 43 3. PÁRTOK A NEMZETTUDATRÓL 51 4. A MÁSODIK KÖZTÁRSASÁG NEMZETÉPÍTŐ TEVÉKENYSÉGÉNEK ALAPELVEIT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK 57 4.1. Cél: egységes, független osztrák állam. Az antifasizmus hirdetése. 57 4.2. Német és osztrák elválasztása 58 4.3. Ausztria – Hitler áldozata 61 4.4. Nyugati értékek melletti elkötelezettség 69 4.5. Az Államszerződés és a semlegesség hatása a nemzettudatra 1955 és 1980 között 70 5. ÁTFOGÓ HONVÉDELEM FOGALMA 85 5.1. Átfogó honvédelem Svájcban 87 5.2. Átfogó honvédelem Svédországban 89 6. ÁTFOGÓ HONVÉDELEM AUSZTRIÁBAN 92 6.1. Az átfogó honvédelem kiépítésének folyamata 93 6.2. Szellemi honvédelem Ausztriában 105 7. SZELLEMI HONVÉDELEM AZ OSZTRÁK SZÖVETSÉGI HADSEREGBEN 112 8. NEMZETÉPÍTÉS ÉS SZELLEMI HONVÉDELEM AZ OKTATÁS TERÜLETÉN 128 3 8.1. Oktatáspolitika 1945 és 1970 között 129 8.2. Oktatáspolitika a hetvenes években 160 8.3. Tankönyvek a közoktatásban 164 8.4. Nevelés az iskolarendszeren kívül 168 9. SZELLEMI HONVÉDELEM A KULTÚRPOLITIKÁBAN 172 9.1.1. A megszálló hatalmak hatása az osztrák kultúrára és általa az osztrák identitásra 173 9.1.2. Osztrák kultúrpolitika 186 9.1.2.1. TV és rádió a második köztársaságban 189 9.1.2.2. Zene és színház a második köztársaságban 193 9.1.2.3. Irodalom 196 9.1.2.4. A sport jelentősége a nemzetépítés szempontjából 201 10. AZ OSZTRÁK HIMNUSZ ÉS A MÁSODIK KÖZTÁRSASÁG EMLÉKMŰVEI 204 11. NEMZETTEREMTŐ HAGYOMÁNYOK A MÁSODIK KÖZTÁRSASÁGBAN 210 11.1. Ausztria 950 éves – jubileumi ünnepségsorozat a nemzeti identitás megerősítésére 210 11.2. A Zászló Napja 220 12. AZ OSZTRÁK TÁRSADALOM NEMZETI IDENTITÁSA: MIT EREDMÉNYEZETT AZ ÁLLAM NEMZETÉPÍTŐ TEVÉKENYSÉGE? 224 12.1. Közvélemény-kutatások eredménye 230 13. ÖSSZEFOGLALÁS 234 4 Dolgozatom az osztrák nemzettudat kérdéseivel foglalkozik. Az osztrák nemzettudat kialakulásának folyamata fontos kutatási terület, elsősorban az osztrák bölcselettudományokban. A probléma érdekessége az osztrák nemzetfejlődés sajátosságaiban rejlik. A XIX. században Európában fokozatosan tért hódított a nacionalizmus eszméje. Így történt ez a Habsburg Birodalomban is. A német nyelvű, „osztrák” lakosság helyzete azonban speciális volt a Birodalomban. Ők adták a birodalmat kormányzó dinasztiát, mely a németséghez kötődött nyelvi, részben történelmi és kulturális vonatkozásaiban. Ugyanakkor közép-kelet-európai térhódításával egyidejűleg eltávolodott a többi német fejedelemségtől. A Habsburg Birodalom németnyelvű népességének öntudatára – alapvetően a felső társadalmi rétegekben – jelentős hatással volt a Birodalom közigazgatásában betöltött szerepe is. Így az osztrákok nemzettudata összetett és ambivalens volt a Birodalom többi nemzetiségéhez képest. A Habsburg Birodalom szétesése után létrejött kis, osztrák köztársaságban nem erősödhetett meg osztrák nemzeti öntudat, több okból sem – így a politikai instabilitás, gazdasági válságok, a Habsburg Birodalom szétesését követő sokk, az Anschluss gondolatának permanens továbbélése miatt. Armin Thurnher, osztrák újságíró, publicista, egy 2005-ös, a köztársaság és az Államszerződés jubileuma alkalmából rendezett konferencián azt hangsúlyozta, hogy a nemzettudat kialakulásához 1945 után egy felülről elrendelt propagandafolyamat vezetett.1 Kutatásom során arra keresem a választ, hogyan alakult az osztrák társadalom identitástudata a második köztársaság idején, és ebben milyen szerepe volt az osztrák állam nemzetépítő kezdeményezéseinek. Kutatásom másik fő területe az ún. „szellemi honvédelem” szerepe Ausztriában és annak hatása az osztrák nemzettudatra. A „szellemi honvédelem” kifejezés Svájcból származik, és az ún. „átfogó honvédelem” egyik pillérét jelöli, ahogyan ezt részletesen bemutatom dolgozatom során. Átfogó honvédelem esetében az adott állam honvédelmi stratégiájában a katonai védelem kiegészül civil, gazdasági és szellemi honvédelemmel. Ezek közül a szellemi honvédelem feladata, hogy megerősítse a lakosság patriotizmusát, hazája iránti elkötelezettségét, és tudatosítsa a lakosokban egyéni felelősségüket hazájuk és annak politikai, nemzeti, kulturális értékeinek védelmében. Ausztriában az átfogó honvédelem stratégiáját, mely már nem csak a katonai védelemre összpontosított, 1962-ben kezdte el a kormány kidolgozni. Ekkor lezdték el a szellemi 1http://www.kulturpolitik.spoe.at/ireds3/page.php?P=21435&PHPSESSID=76fafd823b092b4fc21d7f60cfa81 45f. letöltés: 2010. 03. 15. 5 honvédelem feladatait is megfogalmazni. Mivel a szellemi honvédelem egyik törekvése az állampolgárok nemzettudatának megerősítése volt, így ez a program a nemzetépítés részeként is értelmezhető. Dolgozatom fő célja annak vizsgálata, miként egészült ki az osztrák állam nemzetépítő tevékenysége a szellemi honvédelem feladataival. Azt szeretném megtudni, milyen hatással volt a szellemi honvédelem és általában véve az ország biztonságpolitikai helyzete az osztrák nemzettudat fejlődésére. Mindezt elsősorban az 1960 és 1980 közötti időszakra vonatkozóan vizsgálom, mivel ebben az időszakban alakította ki Ausztria átfogó honvédelmi stratégiáját. A szellemi honvédelem intézkedései is elsősorban ehhez az időszakhoz köthetők. Kitérek ugyanakkor a második köztársaság 1960 előtti korszakára is. Egyrészt ugyanis az osztrák kormányok – és a megszálló hatalmak- nemzetépítő tevékenysége már a világháború után megkezdődött. Másrészt pedig fontosnak tartom egyes, a megszállás ideje alatt felmerült szempontok bemutatását, melyek hosszú távon is hatást gyakoroltak az állam nemzetépítő tevékenységére. Az osztrák állam nemzetépítéshez és szellemi honvédelemhez kapcsolódó tevékenységét három általam kiválasztott területen szeretném megvizsgálni; ezek a katonai képzés, az oktatás (elsősorban a közoktatás) és a kultúrpolitika. Azért vizsgálom ezt a három területet, mert úgy gondolom, itt érhető nyomon leginkább az állam nemzettudatot és szellemi honvédelmet erősítő tevékenysége. A szellemi honvédelmi