Természetvédelem és kutatás a Tápió-vidéken Rosalia 7 (2012), pp. 583–632. A TÁPIÓ-VIDÉK MADÁRVILÁGA FÜRI ANDRÁS Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 1121 Budapest, Költő utca 21. E-mail:
[email protected] A Tápió-vidék sokáig hazánk kevésbé kutatott területei közé tartozott. Mindez a madárvilágra nézve is igaz volt, hiszen az 1960-as évek végéig csak alkalmi jelleggel vizsgálták a területet. A Magyar Madártani Egyesület megalakulását követően, az 1970-es évek közepétől kezdődtek el a rendszeresebb felmérések a térségben. Az 1980-as évek végétől az ismétlődő állományfelmé- rések és aktív madárvédelmi tevékenység színhelyévé vált a Tápió–Hajta vidéke, melynek akko- ri fészkelő madárvilágáról először 1987-ben olvashattunk. A szisztematikus madártani vizsgála- tok, felmérések, monitorozó kutatások eredményeiről és a védelem érdekében szükséges legfon- tosabb feladatokról 1998-ban jelent meg átfogó publikáció, amely ugyancsak az itt költő fajokra fókuszált. A kutatásoknak újabb lendületet a Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet kialakítása és az egyre intenzívebbé váló természetvédelmi tevékenység adott. Munkánkban a fellelhető régi madártani adatokat rendszereztük és összegeztük a legutóbbi kutatások, felmérések eredményeit, igyekezve minél pontosabban megadni azt a faunaképet, amely jellemzi térségünket. A Tápió- vidéken a jelen cikk megírásához felhasznált adatok lezárásáig 248 madárfaj fordult elő, mely- ből 146 itt is költ valamilyen gyakorisággal. A rendszeresen átvonuló, a kóborló és a téli vendég fajok száma évről-évre újabbakkal gyarapodik, és már meghaladta a százat. A hazai madárfauna közel kétharmada fi gyelhető meg térségünkben. Ezen fajok zöme a mocsarakban, vizenyős he- lyeken, réteken, legelőkön, erdőkben fi gyelhető meg, de a Tápió-vidék településein, a tanyák és majorok környezetében is ott élnek madaraink az ember közvetlen közelében.