Adatok a Baranyai-Dombság Flórájához -..:::: Kitaibelia
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
17 KITAIBELIA XIII. évf. 1. szám pp.: 17-28. Debrecen 2008 Adatok a Baranyai-dombság flórájához PURGER Dragica Pécsi Tudományegyetem, TTK, Biológiai Intézet, Állatökológia Tanszék, H-7624 Pécs, Ifjúság útja 6. [email protected] Bevezetés A Mecseken és környékén végzett botanikai kutatások több mint kétszáz éves történetét HORVÁT Adolf Olivér munkái foglalják össze (HORVÁT 1942, 1958, 1975, 1976, 1977). Az elmúlt évtizedekben végzett florisztikai felmérések eredményei számos adattal gazdagították ismereteinket a Baranyai-dombság növényvilágáról (KEVEY 1986, 1988, 1995, 2001, KEVEY & HORVÁT 2000, DÉNES 1997, TÓTH 1998, 1999, 2000). Az utóbbi öt évben országszerte intenzív terepbotanikai kutatások folytak, és a legújabb eredmények (K EVEY 2004, PÁL 2002 a, b, 2003, PURGER 2002 a, 2002 b, CSIKY et al. 2005) arról tanúskodnak, hogy a vizsgált terület még sok feltáratlan botanikai értéket rejt. A vizsgált terület és módszerek A Baranyai-dombság a Mecsekt ől délre-délkeletre terül el. Négy részre tagolódik. Délen a Pécsi-síkság, attól északkeletre, pedig a Geresdi-dombság helyezkedik el. Legnagyobb részét a Dél-Baranyai dombság kistáj teszi ki. A Baranyai-dombság negyedik részét, mint egy sziget a Villányi hegység képezi (MAROSI & SOMOGYI 1990). Ez utóbbi tájegységet azonban e munkában mell őzzük, tekintettel arra, hogy a növényföldrajzi dolgozatokban a Villányi-hegységet általában külön (pl. MOLNÁR 1999), vagy a Mecsekkel együtt tárgyalják (pl. BORHIDI 2006). A félreértések elkerülése végett itt jegyzem meg, hogy az el őző cikkemben (PURGER 2002 a) a „Baranyai-dombság” név alatt a Dél-Baranyai dombságot értettem. Mindazonáltal, az egész térséget, és ezt a területet is, a geográfusok és a botanikusok több néven tárgyalyák: pl.: Mecsekalja (HORVÁT 1942), Tolna-Baranyai dombvidék (BORHIDI 2006, PÁL 2003). Ebben a munkában MAROSI & SOMOGYI (1990) kistáj kataszter nevezéktanát alkalmaztam és az ott közölt kistáj határokat vettem figyelembe. A lel őhelyek pontos meghatárazásánál a d űlők elnevezéseit az 1: 10 000-es térképek és „Baranya földrajzi nevei” (PESTI 1982) alapján adtuk meg. A terepmunkát 1998-tól 2006-ig végeztem. A növényneveket SIMON (2001) szerint, BORHIDI (1998) javaslatainak figyelembevételével soroltam fel. Elsősorban a ritka, vagy a kevésbé dokumentált növények lel őhelyeinek bemutatására törekedtem. Az el őző cikkemben (PURGER 2002 a) publikált el őfordulási adatok ismétlését ől most eltekintettem és ebben a dolgozatban csak az új lel őhelyeket közlöm. Az adatok felsoroláskor a következ ő rövidítéseket használtam: Ps : - Pécsi síkság; Dbd : - Dél-Baranyai-dombság; Gd : - Geresdi-dombság; ined.: - az idézett szerz ő(k) kiadatlan, publikátlan adata. Enumeráció Juniperus communis L. - Dbd : Apátvarasd gyepben, kis populáció”; Erd ősmecskén (CSAPODY „Lovászhetényi-hegy, legel ő”, Lovászhetény 1953) és Cikónál (STREIT in KEVEY 1995) fordul „Halastó közelében”. Pécsr ől és a Villányi- el ő. hegységb ől SIMONKAI (1876) közli. Ranunculus bulbosus L. subsp. bulbosus - Ps : Nigella arvensis L. subsp. arvensis - Dbd : Berkesd Nagyárpád „Nagy-rét, Pécsudvard felé terül ő „Fektet ő”, Máriakéménd „Öreg-hegy”, Ófalu kaszáló réten”; - Dbd : Apátvarasd „Malom-rétek „Kalkofen”; - Gd : Fazekasboda „Flerkó-kőbánya”. feletti gyepben” (TÓTH I. ZS. ined.), Máriakéménd Villányról SIMONKAI (1876), a vizsgált területr ől és Szell ő „Karasica menti réteken”. Dbd -ra új. PÁL (2002 b) jelzi. Eddig Pécs környéki és magyaregregyi Actaea spicata L. - Dbd : Mecseknádasd „Zöld-tet ő” el őfordulásáról (HORVÁT 1942) volt tudomásunk. (TÓTH I. ZS. ined.), Ófalu „Najeszfeld, bükkös Ranunculus sceleratus L. - Dbd : Apátvarasd erd őben, néhány t ő”; Erd ősmecske környékén „Malom-rétek”. Dbd -ra új. Pécs környékén CSAPODY (1953) találta. - Gd : Bátaapáti (valószín űleg a Pécsi síkságon) SIMONKAI (1876) „Üveghutai-völgy” (TÓTH I. ZS. ined.). A Villányi- fedezte fel. hegységb ől is ismert (KEVEY & HORVÁT 2000). Fragaria moschata Duch. - Dbd : Máriakéménd Anemone sylvestris L. - Dbd : Ófalu „M űút melletti „Olaszra vezető út mellett, cserjésekben”, 18 KITAIBELIA 13(1): 17-28.; 2008. Nagyárpád „Árpádi-malom”, Szemely „Farkas- Korábbi el őfordulásait lásd: HORVÁT 1942, 1975; - vőgy, tölgyes erd őben”. Dbd -ra új. Gd : Fazekasboda „Homokbánya mellet”, Feked Rubus idaeus L. - Dbd : Kesz ű „a Malomvölgyi tó „Temet ő k őrnyéke”. Gd-ra új. melletti erd őben terem”. Dbd -ra új. A Villányi- Medicago minima (L.) Grufbg. - Dbd : Ellend hegységben (SIMONKAI 1876) és a Mecseken „Bolondos-oldal”, Himesháza „Rózsadomb”, (KEVEY & HORVÁT 2000) is ritka. Máriakéménd „Öreg-hegy”, Maráza „Krivi-doli”, Crataegus laevigata (Poir.) DC. - Dbd : Pereked Pusztakisfalu „Lovászhetényi-hegy, löszvölgy „Kálvária melletti cserjésed ő legel ő”. Dbd -ra új. oldalán, száraz gyepben”, Sz űr „Az agyagbánya Potentilla heptaphylla Jusl. - Dbd : Babarc fölötti löszgyepben”. „Kálvária”, Berkesd „Temet ő melletti gyepben, Trifolium ochroleucum Huds. - Dbd : Bogád „Teken ős-dűlő”, Himesháza „Rózsadomb”, Hidas „Laktanya cserjésed ő területe”, Ellend „Bolondos- „Dere-Wiesen”, Kesz ű „Malomv őlgyi parkerd ő, oldal”, Nagyárpád „Árpádi-malom”, Pereked száraz gyepben”, Lovászhetény „Temet ő melletti „Kálvária melletti gyepekben”, Ófalu „Templom gyepben”, Nagyárpád „Árpádi-malom”, Pécsvárad mögötti dombok”. Eddig a vizsgált területen 3 „6-os út melletti dombokon”, Pereked „Kálvária lel őhelyr ől tudtunk (PURGER 2002 a). melletti gyepekben”, Szemely „Poljana, legel ő”. Trifolium striatum L. - Dbd : Szemely „Poljana, Korábban négy lel őhely volt ismert (PURGER legel ő”. Dbd -ra új. A Mecsekr ől és Villányból 2002 a). ismert (SIMONKAI 1876, HORVÁT 1977). Rosa gallica L. - Dbd : Apátvarasd „Malom-rétek Trifolium fragiferum L. - Ps : Nagyárpád „Nagy-rét”; feletti gyepben” (TÓTH I. ZS. ined.), Erd ősmárok - Dbd : Kátoly és Máriakéménd „Karasica „Felhagyott kertben, mezsgyén”, Pusztakisfalu mentén”, Sz űr „Tail-Trieb”; - Gd : Fazekasboda „Fels ő-dűlő, löszvölgy oldalán, tömeges”. Az „Karasica mentén”. HORVÁT (1942) közönséges eddig ismert lel őhelyeket lásd: PURGER (2002 a). fajnak tekintette. Prunus fruticosa Pall. - Dbd : Liptód „Öreg-temet ő, Colutea arborescens L. - Dbd : Babarc „Szajki- felhagyott sz őlők melletti mezsgyékben, kisebb hegy”, Himesháza „Rózsadomb”, Kátoly „Sz őlő- csoportokban”, Pusztakisfalu „Lovászhetényi- hegy”, Nagyárpád „Árpádi-malom”, Pereked hegy, löszvölgy oldalán, tömeges”. Pécs (HORVÁT „Hosszú-hegy, erd ő tisztásain”, Kesz ű 1942) és Ófalu mellett (PURGER 2002 a) is „Malomvölgyi parkerd ő”, Romonya el őfordul. „Halálkanyar”, Maráza „Krivi-doli”. Korábban 11 Padus avium Mill. - Ps : Nagyárpád „Nagy-rét felé lel őhelyét ismertük (PURGER 2002 a). vezet ő földút melletti cserjésekben”; A Mecseki Astragalus onobrychis L. - Dbd : Erzsébet „Walter- flórajárásban ez a harmadik adat, korábban Kreuz”, Ellend „Bolondos-oldal”, Himesháza Dunaszekcs őn (B ORO s Á. ined. 1961) és Komlónál „Rózsadomb”, Berkesd „Fektet ő”, Kékesd (KEVEY 2004) találták meg. „Benkei-dűlő, felhagyott legel ő”, Kesz ű Prunus tenella Batsch. - Dbd : Erzsébet, „Malomvölgyi parkerd ő”, Maráza „Krivi-doli”, Máriakéménd. A legtöbb baranyai lel őhely a Máriakéménd „Öreg-hegy”, Pereked „Kálvária temet őket övez ő cserjésekben és elhanyagolt melletti gyepekben”, Pusztakisfalu részeiken van (HORVÁT 1942, KEVEY 1988, „Lovászhetényi-hegy”, Szemely „Poljana, legel ő”, PURGER 2002 b). Sz űr „Az agyagbánya fölötti löszgyepben”; Dbd - Saxifraga bulbifera L. - Dbd : Szemely „Poljana, ra új. - Gd : Fazekasboda – HORVÁT (1942) adata legel ő”. Dbd -ra új. A Mecsekr ől (SIMONKAI 1876) meger ősítve. és a Villányi-hegységb ől is (SOMLYAY 2000) Onobrychis arenaria (Kit) Ser. - Dbd : Hidas „Dere- ismert. Wiesen”, Kékesd „Benkei-dűlő, felhagyott Lembotropis nigricans (L.) Griseb. - Dbd : legel ő”, Liptód „Öreg-temet ő”, Maráza „Krivi- Nagyárpád „Árpádi-malom”; A vizsgált területen doli”, Nagyárpád „Árpádi-malom”, Ófalu „Domb két lel őhelyét ismertük (PURGER 2002 a). a templom mögött”, Pereked „Kálvária melletti Chamaecytisus supinus L. - Dbd : Apátvarasd gyepek”, Pusztakisfalu „Lovászhetényi-hegy”, „Malom-rétek feletti gyepben” (TÓTH I. ZS. ined.), Romonya „Halálkanyar”, Szajk „Temet ő mellett”. „Kisháros-hegy”, Babarc „Szajki-hegy”, Dbd -ra új. HORVÁT (1958) Pécs „Temet őnél” Máriakéménd „Törökvár”, Ófalu „Domb a találta. templom mögött”, Pécsvárad „6-os m űút melletti Lathyrus aphaca L. - Dbd : Cikó „Ótemplom-rom dombokon”, Pereked „Hosszú-hegy erd ő közelében” (TÓTH I. ZS. ined.), Mecseknádasd tisztásain”, Pusztakisfalu „Lovászhetényi-hegy, „Berekalyi rét” (TÓTH I. ZS. ined.), Ófalu löszvölgy oldalán, Prunetum fruticosae sztyepp- „Kalkofen”. Az Apátvarasdi „Kenderföldek” cserjésekben”, Szilágy „Temet ő alatt, útmenti el őfordulását (HORVÁT 1977) meger ősítettem. cserjésekben”, Véménd „Hárs-magaslat”; További lel őhelyekr ől lásd: PÁL (2002 b, 2003). PURGER D.: Adatok a Baranyai-dombság flórájához 19 Lathyrus nissolia L. – Ps : Nagyárpád „Nagy-rétek”. „Büszkelik”, Pereked „Hosszú-hegy, erd ő Ps -ra új; - Dbd : Pusztakisfalu „Fels ő-dűlő, tisztásain” és Szemely mellet terem. Korábban löszvölgy oldalán”, Ófalu „Gründl” (TÓTH I. ZS. négy lel őhelyét ismertük (PURGER 2002 a). ined.). Elöfordulásairól a mecseki flórajárás Galium glaucum L. - Dbd : Himesháza területén lásd: HORVÁT (1977), PÁL (2003). „Rózsadomb”, Kesz ű „Malomvölgyi parkerd ő”, Lathyrus latifolius L - Dbd : Pereked „Tópart”, Liptód „Öreg-temet ő”, Maráza „Krivi-doli”, Babarc „Szajki-hegy”. HORVÁT (1977) Nagyárpád „Árpádi-malom”, Romonya Lovászhetény és Majs mell ől közli. „Halálkanyar”,