TTöörröökksszzeennttmmiikkllóóss

város

TTeelleeppüüllééssrreennddeezzééssii TTeerrvvee

2005.

Alátámasztó munkarészek

Altervező: Településépítészeti és Térinformatikai Szolgáltató Betéti Társaság PALLAS 3580 Tiszaújváros, RRÉÉGGIIÓÓ Szent István út 39. Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft. Té.T . Bt. Tel./Fax: 06-(49) 440-932 3530 Miskolc, Rákóczi u. 11. sz. Tel./fax: 06-(46) 505-435, 327-924

Törökszentmiklós Településrendezési Terve

Alátámasztó munkarészek

2005.

Tartalom

I) Helyzetelemzés II) Településfejlesztési koncepció III) Településrendezési koncepció IV) Örökségvédelmi hatástanulmány V) Tájrendezés, környezetvédelem VI) Közlekedés VII) Közművek

Törökszentmiklós Településrendezési Terve – Alátámasztó munkarészek

I. Helyzetelemzés

1. A város természetföldrajzi helyzete és adottságai Éghajlata mérsékelten meleg-száraz. Nyaranta átlagban 810-820 órát, télen 190 órát süt a nap. Az évi közép- A város a megyeszékhelytől – Szolnoktól – 20 km-re, a Ti- hőmérséklet 10 Celsius fok körül van. Az évi csapadék- sza folyó bal partján fekszik. Igazgatási területén a köz- mennyiség átlaga 510-540 mm között várható. ponti belterülete mellett három kisebb különálló belterület- tel rendelkezik. Ezek Surján, Szakállas-puszta, Balla- Domborzatilag a Közép-Tisza vidék ártere és a Kunság puszta, ezenkívül jelentős említésre méltó lakott hely a helyenként mérsékelten dombos alföldi síkterülete a me- Szenttamás-puszta és Barta-puszta. zőgazdálkodás kedvező helye. A város határát szürke, barna, sárga és fekete agyagos talaj borítja. Északon a Tisza felőli részen réti öntéstalaj a jellemző. A központi belterülettől délre eső földek kiemelten jó minő- ségűek. Ebben a térségben halad át a Nagykunsági főcsa- tornát a Körössel összekötő öntözőcsatorna, mely a föld- művelés további segítő eleme.

A település igazgatási területét északon érintő Tisza folyó és ártere természet-védelmi értékű táj, a térség környeze- tével az erdőgazdálkodás fejlődésének várományos helye, a természeti értékek miatt idegenforgalmi szempontból fi- gyelemre méltó vonzású, és maga a folyó a vízi közleke- dés minden ágának potenciális fejlődési területe.

A város területén termál ill. gyógyvíz kincs áll rendelkezés- Törökszentmiklós és térsége re. 1958-ban fúrták azt a kutat, amelyből 1314 m mélyből 75 Celsius fokos alkáli-hidrogén-karbonátos, fluoridos jód- A közel 25.000 lakosú település Jász-Nagykun-Szolnok és flu-orid tartalmú víz tör elő. A kút vízhozama 300 li- megye harmadik legnagyobb városa. Közúton a 4. sz. fő- ter/perc. A termálvíz alkalmas mozgásszervi, reumatikus közlekedési út kapcsolja az országos főhálózatba, vasúton és nőgyógyászati betegségek kezelésére, gyógyítására. A a Szolnok-Deb-recen vasúti fővonalon érhető el. Déli irá- térség a villamos és föld-gáz hálózatok regionális rendsze- nyú közúti térségkapcsolatai a 46-os főúton és a 4629-es rébe van bekapcsolódva, a térségi telekommunikációs há- közúton szerveződhetnek. lózatának szerves része.

Törökszentmiklós földrajzi fekvéséből adódód sajátosságai A várost északon elkerülő új út a 4-es főforgalmi útnál új kedvezőek. forgalmterhelési helyzetet teremt a város főutcáján, mely- nek hatásait a későbbiekben külön szükséges elemezni.

2. A település helye a környezetében Az alapellátások közül az élelmiszer részben helyben is megoldott, de korlátozott színvonallal. A további alapellá- Törökszentmiklós a környezetében kialakított, és róla el- táshoz a településrészek lakói a helyközi tömegközleke- nevezett kistérségi gazdasági terület központja. Vonzás- dés segítségével juthatnak. körzete helyenként átfedést mutat a Szolnokéval. Saját térségén belül mind lakosainak számát, mind gazdasági súlyát tekintve meghatározó domináns település. Fontos- sága abból is adódik, hogy a szomszédos kistérségek ha- tár-területein lévő települések a hiányzó ellátási szükségle- teiket e központosan elhelyezkedő és kényelmesen elér- hető városban elégítik ki. Törökszentmiklós Martfűvel együtt Szolnok társközpontja is. A térség jövőbeli fejlesz- tési programjai között szereplő 4. sz. gyors-forgalmi út; speciális szerepkörök fel-osztása Martfű és Szolnokkal; valamint egy fejlettebb egészségügyi megyei tehermente- sítő szerepvállalás mind-mind a város fejlődésének további kiváltói lehetnek. A központi területhez tartozó mellék-település-részek köz- lekedési kapcsolatának fejlesztése már korábban felvetett fejlesztési program. A Tisza mentén tervezett Tiszapüspöki Törökszentmiklós látképe - Balla-puszta – Szakállas – Fegyvernek összekötő út hi- ányzó elemeinek létrehozása és korszerűsítése a Közép- A térségben jelentősek a lakott tanyás területek (csopor- tiszai zóna intenzív kapcsolódási lehetőségét is jelentheti a tos, szóló), mely a mezőgazdálkodási jellegből fakad. Ezek térség környezetével és a központi településsel. további sorsának szabályozása rendezési feladatként áll előttünk. Az igazgatási területen belüli egyéb lakott helyek, Balla- puszta, Szakállas-puszta, Surjány, valamint Barta-puszta A tanyák gazdasági integrációja együtt kell, hogy járjon és Szenttamás-puszta alapellátása természetesen a vá- azok infrastrukturális feltételeinek nagymértékű javulásá- rosban történik. Surján a 4. sz. főút érintése miatt speciális val. helyzetű, mivel mellette egy korábban zártkert minősítésű telkes területrész áll, mely részben lakott állapotban van.

PallasTéti Bt – Régió Kft 2 Törökszentmiklós Településrendezési Terve – Alátámasztó munkarészek

3. Kistérségi kapcsolatok

Törökszentmiklós kistérségi településrendszeréhez az alábbi települések vannak sorolva: Szajol, Tiszapüspöki, Fegyvernek, Tiszabő, Örményes, Kun-csorba, Kétpó, Ti- sza-tenyő, Kengyel.

A kistérségi kapcsolatok regionális előnyeinek ki kell telje- sülnie az ellátási szerepkörök szintjén, a gazdasági- termelési funkciók ésszerű ke-zelésében, az idegenforga- lom az üdülés területfejlesztő hatásainak optimális kihasz- nálásában, a térség infrastrukturális fejlődésének, az ellá- tás minőségének jó színvonalában, a táj- és természetvé- delem szakszerűségében, a kommunális gazdálkodás, a környezetvédelem optimálisan összehangolt és kezelt mű- ködésében.

Törökszentmiklós a régió gazdasági, oktatási és kulturális A Törökszentmiklósi kistérség települései központja. Törökszentmiklós a térség oktatási és kulturális központja- A térség fekvése közlekedési szempontból kitűnő, úgy ként adottságaival, intézményrendszerével jól képes ellátni vasúton, mint közúton országos és nemzetközi fővonalak központi szervező feladatát. A jövőben felmerült Szolnok érintik. A 4. sz. főforgalmi út ma már egyre nehezebben fe- mellett egy erőteljesebb egészségügyi alközponti szerep lel meg a rajta áramló forgalomnak, ami már új gyorsfor- betöltése is és az ehhez rendelhető intézmények szükség- galmi utak építését igényli a közeljövőben. szerű fejlesztése is.

A törökszentmiklósi kistérség a megye területének mintegy A kistérség elég hátrányos helyzetben rajtolt a rendszer- 10,75%-át teszi ki. A megye legkisebb régiója. Tíz telepü- váltáskor. A gazdaság, a foglalkoztatás, az infrastruktúra, lésén közel 48.500 fő él, a megye lakosságának 11,3%-a. az idegenforgalom területein egyaránt nagy lemaradást kell behozni a kis-térségnek, mely a megye egyik válság- A térségben találkozik a nyugati (óceáni), a földközi- övezetének is nevezett. tengeri (mediterrán) és a keleti (kontinentális) klíma-terület, melyek közül ez utóbbi az uralkodó jellegű. A térség egy A közös gondok megoldására, az érdekek összehangolá- része beleesik az ún. Tiszatenyő-Túrkeve-Tiszaföldvár sára és hatékony térségi gazdálkodás érvényesítésére „aszályháromszögbe”, ahol a legkevesebb az évi csapa- alakult meg 1996-ban, tíz település szövetkezése révén a dék. „Törökszent-miklós és Térsége Együttműködési Társulás”. Az Együttműködési Társulás a térség helyzetelemzése A táj a Tisza szabályozása után több morotvát is tartalmaz, után egy láthatólag jól megtervezett, minden adottságot de a Tiszába csatlakozó élővízzel nem rendelkezik e tér- optimálisan hasznosítani akaró térségfejlesztési koncepci- ség. A térség jelentős része ma is a Tisza potenciális árte- ót dolgozott ki, melyben Törökszentmiklósra mint a térség re maradt, és ismétlődő árvizek és belvizek veszélyeztetik központjára számos jelentős terület-fejlesztési és – e helyeket. A 2000. évi árvíz levonulása után elkezdődött a rendezési részfeladat esik, mely a továbbiakban markán- belvízelvezető-rendszer kiépítése a térségben. san kihat a város jövőbeni alakulására, térségének fejlő- désére, korszerűsödésére. A térség a szó klasszikus értelmében agrár táj. A kistér- Ma Törökszentmiklós Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik ségben a kezdettől fogva a föld, a mezőgazdaság adott el- kisebb városa 24.500 lakossal. Mindennapjaiban most is a sősorban megélhetést az itt élő embereknek. Iparról csak mezőgazdaság a meghatározó, hiszen két tsz, a Török- a XIX. század második felétől lehet említést tenni, mely ál- szentmiklósi Mezőgazdasági Rt., a malomipar biztosít leg- talában ennek az agrártájnak a kiszolgálására, termékei- nagyobb számban munkahelyet. nek feldolgozására jött létre. Az utóbbi években jelentősen változott a szolgáltató ága- zat és a különböző vállalkozók aránya is. Általános iskolái- val, zeneiskolájával, három középiskolájával, valamint egyéb közművelődési intézményeivel fontos szerepet ját- szik szűkebb környezete életében.

4. Népesség, demográfiai viszonyok, munkaerő Szolnok megye harmadik legnépesebb városa. 1980-ban 25.603, 1990-ben 23.834, 2000-ben 23.885 lakost szám- Törökszentmiklós az évszázadok során, a történelem viha- lált. Az utóbbi években sikerült megállítani a munkanélküli- raiban, mint annyi más város, több alkalommal is elnépte- ségi ráta növekedését, az ezredfordulón 13-14,5% volt a lenedett, majd újratelepült. A XX. században 1930-ban volt munkanélküliek aránya. A foglalkoztatási helyzet szinte a legmagasabb a lélekszáma, akkor 28.503-an éltek a vá- napról-napra változik, cégek szűnnek meg, de új munka- rosban. Attól kezdve hol fogyott, hol növekedett a lakos- helyek is létesülnek. A legnagyobb gondot az ötven év kö- ság, de már sohasem haladta meg a ’30-as évek rekordját. rüli munka-nélküliek újbóli foglalkoztatása jelenti Török- Jelenleg Szolnok és Jászberény után Jász-Nagykun- szentmiklóson is.

PallasTéti Bt – Régió Kft 3 Törökszentmiklós Településrendezési Terve – Alátámasztó munkarészek

Demográfiai adatok1

Megnevezés 1990 2000 2002 Lakónépesség száma az év közepén n.a. 22895 n.a. Lakónépesség száma az év végén 24682 22784 22962 Állandó népesség száma 23920 23917 n.a.

Az 1990. évi népszámlálás statisztikai adatai Törökszentmiklós bel- és külterületi lakott helyeiről – a lakott helyek megnevezé- sei: Törökszentmiklós város belterületek és külterüle- Állandó Lakó- Lakóegység Terület (ha) ti lakotthelyek neve Népesség (fő) száma (db) Belterület 1264 24094 23347 8762 Külterület 588 573 285

Központi belterület 23436 22721 8500 Balla 174 169 58 Surjány 359 343 131 Szakállas 125 114 46 Alatka 3 3 4 Ballapuszta 10 9 10 Barta 120 117 61 Földvárhalomdűlők 28 23 21 Karancsdűlő 9 9 10 Kastélydűlő 11 10 3 Kenderfölddűlő 24 24 8 Kisbartahalom 32 34 19 Kuczordűlő 18 18 11 Nagymorotvadűlő 16 15 12 Pozderkahalomdűlő 29 31 15 Surjány Állami Gazdaság kerület 52 52 13 Surjányújtelep 60 58 22 Szakállas puszta 15 14 6 Szenttamás 96 94 37 Szigetdűlő 11 10 3 Szőlőhátuljadűlő 37 35 19 Újballa 6 6 6 Újtábladűlő 11 11 5

Az 1990-es adatokból jól látszik, hogy korábban egy közepes falu népessége élt a belterületi településrészeken kívül.

Népességi adatok2: 2000 2002 Állandó népesség, férfiak összesen 11585,0 fő n.a. Állandó népesség, nők összesen 12332,0 fő n.a. Állandó népességből a 18-62 éves férfiak száma 7424,0 fő n.a. Állandó népességből a 18-58 éves nők száma 6812,0 fő n.a. Élve születések száma 219,0 fő 222 fő Halálozások száma 361,0 fő 304 fő Természetes szaporulat n.a. -82 Csecsemőhalálozás (1 éven alul meghaltak száma) 0,0 fő n.a. Házasságkötések száma 89,0 esemény n.a. Válások száma 47,0 esemény n.a. Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes összesen) 574,0 esemény n.a. Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes összesen) 655,0 esemény 98

1 Forrás: KSH Népszámlálás, 2001; KSH Évkönyv, 2002 2 Forrás: KSH évkönyv, 2000-2002

PallasTéti Bt – Régió Kft 4 Törökszentmiklós város Polgármesteri Hivatalának megbí- lyosabbnak, és ezeket tartják a leginkább fejleszten- zásából az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi dőnek. Tudományos Intézetének Szolnoki Társadalomkutató Osz- − Elgondolkodtató, hogy a fejlesztési irányok között tálya kérdőíves kutatást végzett várospolitika, valamint az nagy hangsúlyt kapott a tudás, az oktatás, a kultúra- oktatási-nevelési intézmények helyzetének megítéléséről, fejlesztés is. illetve a lakosság kulturális-kommunikációs szokásairól, − A megkérdezettek és közvetlen környezetük szeret igényeiről. Az adatfelvétel 2001. július hónapban zajlott, a Törökszentmiklóson élni. Az értékek erős lokálpatrio- város felnőtt lakosságát reprezentáló 531 fős mintán. A tizmust jelentenek. A válaszadók szívesen bekapcso- megkérdezetteket a város egyéni önkormányzati választó- lódnának egy városszépítő munkába és bíznak kerületének lakossági arányai szerint keresték meg. A Törökszentmiklós jövőjében. Leginkább a város jövő- vizsgálati minta jól tükrözte Törökszentmiklós teljes felnőtt je és fejlődése érdekli őket. lakosságát nem és életkor szerint. − A köztisztaság, az úthálózat fejlettsége, a járdák álla- pota, a helyközi közlekedés, a parkok, zöldterületek A kutatás fontosabb következtetéseit az alábbiakban lehet állapota, a levegő szennyezettsége, az ivóvíz minő- összefoglalni: sége problémakategóriákat szinte minden választó- Törökszentmiklós városban az elvégzett kutatás alapján ki- körzetben megfelelőnek találták a válaszadók. jelenthető, hogy az új évezred küszöbén egyértelmű de- − A tágabb és a helyi politika iránti érdeklődés város- mográfiai-társadalmi és ezzel összefüggő egzisztenciális körzettől függetlenül alacsony. eltérések és probléma attitűdök jellemzik a város lakó- − A politikai érdeklődés intenzitásának megfelelően kerületeiben élőket. nem igazán általános a városban élők számára az, − A városban élő családok nem térnek el a hagyomá- hogy képviselőjüket név szerint ismernék. A legismer- nyos családmodelltől. A három vagy több gyermekes tebb helyi prominens személy a polgármester. családok aránya a lakosság alig 17 százalékát jelenti. − A lakókörzetek lakói leginkább a tömegkommunikáció − Az iskolai végzettséget tekintve általánosan kedve- révén informálódnak a városban történtekről. zőtlen helyzetet prognosztizáltak. A lakosság közel − A lakókörzetek közötti különbséget, szegregációs fo- felének nyolc általános végzettsége van. lyamatokat jól jelzi az, hogy mintegy 85 ezer forint a − A várost az inaktívak magas aránya is jellemzi. különbség a családok számára az elvárt, kívánt jöve- − A munkanélküliek álláskereső esélyei alacsonynak delmek terén a 10 választókörzetben. mondhatók. Leginkább az érettségizettek bíznak a − A szabadidős tevékenységek közül leginkább az ol- foglalkoztatásban. vasás a jellemző. A város művelődési és oktatási in- − Így már érthető, hogy a városban alapvetően a szoci- tézményeivel a válaszadók elégedettek. ális, munkahely-teremtő problémákat tartják a legsú-

5. A gazdasági élet jellemzői telepedett meg a holland Semecs, a német Claas cég, a Videoton pedig két gyáregységét is idehelyezte. A város A térségben kezdettől fogva a föld, a mezőgazdaság adott 1999-ben elnyerte az Ipari Park címet, ami remélhetőleg – megélhetést az itt élő embereknek. Az egyházi birtok- erre már mutatkoznak biztató jelek – vonzerőt jelent újabb rendszer után a múlt századokban kialakult világi nagybir- nagy hazai vagy multinacionális cégek számára. tokrendszerben az állattenyésztés ágai egyre híresebbé váltak.

Az ipar a XIX. század második felétől jelenik meg, első- sorban a mezőgazdaságot kiszolgáló kapcsolódó tevé- kenységekre alapozódva. A szántóföldi gazdálkodásban a gabonafélék aránya döntő (∼42%), de egyes tájegységek gyümölcsöt és zöldséget is termeltek nagyobb arányokban. A mezőgazdasági termé- kek fel-dolgozására fokozatosan létrejöttek a különböző üzemek, melyek a térség egyik jellemző ipari tevékenysé- gét is jelentették. Ipari Park A megye és vele együtt a város mezőgazdasági területei- A városban a nagyobb cégek mellett több mint száz kis- és nek dominanciája mellett az erdősültség aránya igen ala- közepes vállalkozás működik elsősorban a kereskedelem- csony. A gyenge termő adottságú, a belvizesedésre haj- ben, a mezőgazdaságban, a szolgáltatásban. Az építőipar lamos, illetve a Tisza árterületi térsége a távlatban erdő- egyik sikeres vállalkozása a Referencia Kft., amely többek gazdálkodásra célba vehető terület, mely között a martfűi városházát is felépítette. Törökszentmiklós viszonylatában is jelentős területgazdál- Törökszentmiklóson is az utóbbi évtizedben lendült fel a kodási arányban tervezett. kereskedelem. Amíg 1990-ben 56 kisbolt és 33 vendéglá- tóhely várta a fogyasztókat, az évtized második felében A Tisza árterületi térsége, a holtágak, illetve vízellátó csa- már 356 boltot, ebből 129 élelmiszerüzletet s 98 vendéglá- tornák a halgazdálkodás fejlesztésének, valamint az ehhez tóhelyet tartottak nyilván. A multi és magánkereskedelem rendelhető idegenforgalomnak is potenciális helyei, me- fellendülése mellett még eredményesnek tekinthető a lyek a jövő gazdasági fejlesztéseiben jelentősebb szerepet Törökszentmiklós és Vidéke ÁFÉSZ valamint az Ideál Mik- kell, hogy kapjanak. lós Kft., amely több boltot működtet helyben és a környé- ken. A város gazdasági arculata a rend-szerváltást követően je- A városban több pénzintézet várja az ügyfeleket; az OTP lentősen átformálódott. Az agrári-um szerkezete átalakult, helyi fiókja, az ABN-AMRO Bank tulajdonába került Ma- jelentős munkaerőt foglalkoztató nagyüzemek – Baromfi- gyar Hitelbank, valamint a Fegyvernek és Vidéke Körzeti feldolgozó, Finommechanikai, Gabona-ipari Vállalat, stb. – Takarékszövetkezet és a Tiszaföldvár és Vidéke Takarék- mentek tönkre, szüntették be működésüket, szenvedték szövetkezet. meg az át-alakulás gyötrelmeit. A ’90-es évek közepétől azonban ipari téren fellendülés következett be, a városban

Kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatások (KSH adatok)

Kiskereskedelmi üzletek száma (gyógyszertárak nélkül) 322,0 db Gépjármű üzemanyagtöltő állomások száma 7,0 db Használtcikk szaküzletek száma 31,0 db Gépjármű szaküzletek száma 1,0 db Gépjárműalkatrész szaküzletek száma 5,0 db Motorkerékpár és alkatrész szaküzletek száma 1,0 db Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma 86,0 db Iparcikk jellegű üzletek és áruházak száma 5,0 db Zöldség-gyümölcs szaküzletek száma 3,0 db Hús, húskészítmény szaküzletek száma 11,0 db Hal- és halkészítmény szaküzletek száma 2,0 db Kenyér-pékáru és cukrászati termék szaküzletek száma 10,0 db Alkoholtartalmú és egyéb italok szaküzleteinek száma 3,0 db Dohányáru szaküzletek száma -* Egyéb nem kiemelt élelmiszert forgalmazó szaküzletek száma 8,0 db Illatszer szaküzletek száma 4,0 db Textilszaküzletek száma 2,0 db Ruházati szaküzletek száma 33,0 db Cipő-, bőráru szaküzletek száma 6,0 db Bútor-, háztartási cikk szaküzletek száma 6,0 db Elektromos háztartási cikk szaküzletek száma 3,0 db Vasáru, festék-, üveg szaküzletek száma 18,0 db Könyv, újság, papíráru szaküzletek száma 14,0 db Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk szaküzletek száma 63,0 db Egyéni vállalkozás által üzemeltetett a fentiekből összesen: 298,0 db

Vendéglátóhelyek száma 112,0 db Éttermek, cukrászdák száma 75,0 db Bárok, borozók száma 22,0 db Munkahelyi vendéglátóhelyek száma 15,0 db Egyéni vállalkozás által üzemeltetett vendéglátás ezekből: 154,00 db

6. Idegenforgalom A Közép-tiszai védett táj idegenforgalmi jelentősége egyre Budapest-Debrecen között vasúton, de a 4-es számú fő- jobban felértékelődik és táji adottságainak kihasználása közlekedési úton közlekedő utas előtt egy tipikusan alföldi egyre inkább előtérbe kell, hogy kerüljön. mezőváros képe tárul fel a tájba épülő külterületi gazdál- kodással. Törökszent-miklós ipari mezőváros, ipari park- A tiszai hajózás, vízi és horgász turizmus mint természeti kal, kereskedelemmel, színvonalas szolgáltatásokkal, üzle- adottsággal számolhat, de a szükséges infrastruktúra – ki- tekkel. Emellett a Tisza élő és holtágai nyújtanak lehető- kötő, sportbázis, megközelítő utak, ellátó szolgáltatás stb. séget a vízi sport kedvelőinek, valamint gyógy-vizes – létesítése elengedhetetlenül szükséges a tényleges fej- strand, kemping, horgásztó, vadásztársaság várja az át- lődéshez. utazó és gyógyulni vágyó vendégeket. A szakállasi holtág melletti horgász-üdülő idegenforgalom A város földrajzi fekvéséből adódó adottságai igen kedve- megcélzott igénye, rendezett területfejlesztési célja a kis- zőek, a város külterületét északról érintő Tisza több helyen térség közös célja lett. is lehetőséget teremt a nyári fürdőzésre. A festői fás- Ugyanez mondható a városi strand-fürdő melletti tavak ligetes környezetben májustól szeptemberig üzemelő természet adta lehetőségeire, mely a gyógyvízi turizmus strand vize gyógy-jellegű, télen ülőfürdő várja a vendége- fontos kiegészítő kínálataként számítható a jövőben. ket, nyáron háromcsillagos kemping a turistákat. Lovasturizmusra, lovaglásra a várostól 10 kilométernyire A Tisza-menti idegenforgalom fejlődését támogatja majd található szenttamási Almásy-kastély lovardája nyújt lehe- az az elhatározott közlekedési úthálózat fejlesztés is, mely tőséget, s a környéken a vadászok és horgászok is hódol- Tiszapüspökitől-Fegy-vernekig lehetővé tenné majd a part hatnak szenvedélyüknek. A Közép-Tiszai Tájvédelmi Kör- menti közvetlen kapcsolatot. Az idegenforgalom további zet egy része a város mellett található. fejlődési adottságai a falusi turizmus, a tanyasi turizmus fejlődése, valamint az idekapcsolható vadászturizmus is. A Tisza menti táj sajátos hangulatára építve az idegenfor- Ennek a város területén több meglévő adottsága és po- galmi igények ki-szolgálására egyre több lehetőség tárul tenciális lehetősége van jelenleg is. fel. Új vállalkozások, üdülő jellegű területfejlesztések kí- vánják bővíteni a turizmust szolgáló választékot.

Törökszentmiklós Településrendezési Terve – Alátámasztó munkarészek

Idegenforgalomhoz tartozó adatok (KSH adatok)

Kempingek szállásférőhelyeinek száma 473,0 db Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken 102,0 fő Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 76,0 fő Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 278,0 éjszaka Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 214,0 éjszaka Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma 473,0 db Szállodák száma 0,0 db Vendégek száma az egyéb kereskedelmi szálláshelyeken 102,0 fő Vendégek száma a kempingekben 102,0 fő Panziók száma 0,0 db (épül!) Turistaszállások száma 0,0 db Kempingek száma 1,0 db Vendégéjszakák száma a kempingekben 278,0 éjszaka Külföldi vendégek száma a kempingekben 76,0 fő Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kempingekben 214,0 éjszaka Üdülőházak száma 0,0 db3 Falusi szállásadás szállásférőhelyeinek száma 0,0 db4 Vendégek száma a fizetővendéglátásban 421,0 fő Külföldi vendégek száma a fizetővendéglátásban 53,0 fő Vendégéjszakák száma a fizetővendéglátásban 949,0 éjszaka Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a fizetővendéglátásban 216,0 éjszaka Fizetővendéglátás vendéglátóinak száma 2,0 fő Fizetővendéglátás szállásférőhelyeinek száma 19,0 db Falusi szállásadás vendéglátóinak száma 0,0 fő Magánszállásadás vendéglátóinak száma 2,0 fő Magánszállásadás férőhelyeinek száma 19,0 db Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban 53,0 fő Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma - magánszállásokon 216,0 éjszaka Vendégek száma a magánszállásadásban 421,0 fő Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban 949,0 éjszaka

A városban és környékén az idegenforgalom szerepe egyre tudatosabb fejlesztési célokkal kell, hogy – az adottságok optimális kihasználása érdekében – érvényesüljön.

Fontos, hogy az idegenforgalmi adottságok (Tiszai Tájvédelmi Körzet, termál- és gyógyvíz, a hobbiturizmus meglévő elemei – vizek, csatornák, holtágak -, meglévő építészeti értékek, stb.) megfelelő színvonalas kezelést, törődést kapjanak.

A településen és a térségben találhatók olyan műemlékek, kulturális adottságok, amelyek környezetük megfelelő tálalásával bekapcsolódhatnak a turizmus kínálatába. Az idegenforgalom fejlesztése érdekében a településen rekreációs területek kijelölé- se szükséges, amely egyúttal térszervező, irányító funkciót is ellát.

3 Nincs adat 4 Nincs adat

PallasTéti Bt – Régió Kft 7 7. Intézményi ellátás Régióközponti szerepkörét tekintve oktatás és egészség- ügy terén a távlatban a megyeszékhely feladatkörében Törökszentmiklós városi rangjához, kistérségi régióköz- segítő fejlesztéseket tud majd fogadni. pont létéhez, szerepköréhez a szükséges alap- és közép- fokú intézményekkel megfelelő szinten rendelkezik, sőt a A különálló belterületi lakott helyeken alapfokú ellátás te- közeli megyeszékhely néhány tehermentesítő intézmény- kintetében is a város az ellátó hely, a helyi kereskedelem ellátási szerepében még segítőleg is közre tud működni. csak igen alacsony szinten segíti az itteni ellátásokat.

Felsőfokú oktatási intézmény és kórház intézmény nincs a Az alapfokú intézményellátás elősegítése jól szervezett városban, ezeket a szükségleteket a megyeszékhely, helyi közlekedési rendszerrel oldódik meg, mely azért né- Szolnok biztosítani tudja, de a vasúti fővonallal kapcsolt hol (pl. Szakállasi viszonylat) még bővítésre szorul! Debrecen és a főváros is számításba vehető ellátó helyek.

8. Lakásellátás, lakásviszonyok Hagyományos kertes családi házas lakásépítési módhoz az északi, észak-keleti peremterületeken van lehetőség, il- A város lakásellátása egy- és több-lakásos formában, egy- letve a délnyugati városperem jelölt bővítési területeinél. és többszintes megoldásban, önkormányzati, magán- és társas tulajdon formában működik. Az elmúlt időszakban a Törökszentmiklós térségében említésre méltó mennyiségű lakásépítés döntően családi házas formában valósult meg, egyéb lakott hely, tanya, tanyacsoport található. Ezek is kis részben csoportos lakás-építésként. Az önkormányzati mind a lakóélettér idetartozó speciális szükségletei. Az új bérlakások az előző rendszerben épültek. Mára már több- rendezési tervnek a megyei fejlesztési koncepció szelle- ségében eladásra kerültek a benne lakók számára általá- mében segíteni kell ehhez a gazdasági tájhoz tartozó élet- ban. A megmaradt bérlakások száma elenyésző. A lakás- szükséglet korszerű alakulását, fejlődését. állomány (KSH adatok alapján) 9220 db-ra tehető. A laká- sok közmű-ellátása ivóvíz tekintetében cca. 98%, szenny- vízcsatorna tekintetében cca. 36%, vezetékes gázzal ellá- tott lakások tekintetében cca. 73%, villamos energia ellá- tás tekintetében közel 100%-nak mondható a szolgáltatás.

A város jelenlegi rendezési tervében a várostesten belül és a belterületi határon kívül egyaránt jelölve van lakóterü- let fejlesztés. A várható településfejlődési trendet nézve a jelölt lakóterület fejlesztések területei valószínű, hogy szin- te a belterületi határon belüli lehetőségek feltárásával is elegendők lesznek. Ezek a fejlesztési lehetőségek részben a városközpont belső terület tartalékainak feltárásával ér- hetők el és ezzel korszerű városias jellegű lakó-területek keletkeznek amellett, hogy a városközpont urbánus jellege is erősödik.

Megjegyezhető, hogy a megyei lakás-fejlesztési koncepció cca. 20 db lakás létesítését irányozza elő kistérségi köz- ponti feladatkörhöz járulékos fejlesztésként A város egyéb központi területei is tartalmaznak eddig már kipróbált közepes intenzitású lakóterület feltárási lehető- ségeket, melyek szükség esetén fokozatosan megindítha- tók.

Lakásépítés területén számolni lehet és kell a meglévő, rossz állapotú lakóterületek átépítési, korszerűsítési lehe- tőségeire is, melyek nemcsak új mennyiségi fejlődési eredményt adnak, hanem lehetőség nyílik a város egyes elhanyagolt, korszerűtlen részeinek rehabilitációjára is. A központi belterületen kívüli lakott helyek – alvó falvak – hagyományos falusi lakásépítési lehetőségeket kínálnak, különös többlet terület bővítések-re nincs szükség.

Főutca

Törökszentmiklós Településrendezési Terve – Alátámasztó munkarészek

9. Üdülőterület

A város vonatkozásában eddig kifejezetten üdülőterületek- ről eddig nem lehetett beszélni. Bár az idegenforgalommal kapcsolatban van városi-térségi fejlesztési koncepció, de az üdülőterület kategória eddig nem jelent még meg. A jövőben gondolni kell majd a gyógyvíz turizmushoz is kapcsolódó és a különböző hobbiturizmushoz rendelhető üdülési, pihenési igényekre is. Szakállas térségében igény keletkezett a Holt-Tisza menti terület üdülő jellegű feltárására. De ugyanez közelében új épülő speciális idegenforgalmi beruházás mentén az üdü- lőfalu megvalósulása már jól tervezett program. Üdülőterület fejlesztése

Üdülő kategóriába sorolható Szent-tamási területe, de a város strand melletti tavas térségek is aspirálhatnak egy ilyen jellegű területhasznosításra.

10. Építési és infrastrukturális műszaki adatok (KSH)

Lakásállomány (az éves lakásép. és megszűnési stat. alapján, 80-tól a 84. évi mikro-cenzus, 90-től népsz. alapján becsült adat) 9220,0 db Épített lakások száma (üdülők nélkül) 18,0 db Az év folyamán épített gázvezetékkel ellátott lakások száma (üdülők nélkül) 6,0 db Az év folyamán épített fürdőszobával ellátott lakások száma (üdülők nélkül) 18,0 db Az év folyamán épített, közcsatornával ellátott lakások száma (üdülők nélkül) 2,0 db Az év folyamán épített lakások összes alapterülete (üdülők nélkül) 1505,0 m2 Az év folyamán épített kétszobás lakások száma (üdülők nélkül) 1,0 db Az év folyamán épített, vízvezetékkel ellátott lakások száma (üdülők nélkül) 18,0 db Az év folyamán megszűnt lakások száma (üdülők nélkül) 22,0 db 1 Az év folyamán épített 3 szobás lakások száma (2 /2 szobásokkal, üdülők nélkül) 11,0 db 1 Az év folyamán épített 4 és több szobás lakások száma (3 /2 szobásokkal, üdülők nélkül) 6,0 db Az év folyamán épített lakóépületek száma (üdülők nélkül) 18,0 db Az év folyamán természetes személy által épített lakások száma 18,0 db Az év folyamán saját használatra épített lakások száma 18,0 db Az év folyamán családi házas formában épített lakások száma (üdülők nélkül) 18,0 db Az év folyamán megszűnt lakások száma avulás miatt (üdülők nélkül) 9,0 db Az év folyamán megszűnt lakások száma elemi csapások miatt (üdülők nélkül) 11,0 db Az év folyamán megszűnt lakások száma lakásépítés miatt (üdülők nélkül) 1,0 db Az év folyamán megszűnt lakások száma egyéb ok miatt (üdülők nélkül) 1,0 db Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége 582.300 m3 Üzemelő közkifolyók száma 81,0 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza 116,2 km Összes szolgáltatott víz mennyisége 731.400 m3 Közcsatornába elvezetett összes szennyvíz mennyisége 857.200 m3 Közcsatornába tisztítottan elvezetett összes szennyvíz mennyisége 857.200 m3 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma 8123,0 db Az év folyamán a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma 58,0 db Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 55,4 km Felszín alatti zárt csapadékcsatorna hossza 12,3 km Közcsatorna hálózat hosszából elválasztó rendszerű szennyvíz- csatorna hossza 55,4 km Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma 3288,0 db Az év folyamán a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma 85,0 db Közműves szennyvíztisztító berendezések kapacitása 4000,0 m3/nap Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége 218.400 m3 Közcsatornán elvezetett, biológiailag is tisztított szennyvíz mennyisége 857.200 m3 Háztartási villamos energia fogyasztók száma 10441,0 db A háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége 19.481.000 kWh Háztartási gázfogyasztók száma 6461,0 db Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (átszámítás nélkül) 14.440.000 m3 Az összes szolgáltatott gáz mennyiségéből a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége (átszámí- tás nélkül) 10.423.000 m3 Az összes gázcsőhálózat hossza 134,3 km Összes gázfogyasztók száma 6798,0 db Gázzal fűtött lakások száma 6461,0 db

PallasTéti Bt – Régió Kft 9 Törökszentmiklós Településrendezési Terve – Alátámasztó munkarészek

11. A régi ÁRT elemzése (település-fejlesztési történet)

A korábban, 1996-97-ben készült Törökszentmiklósi ÁRT-t a szolnoki Axis Építészeti Kft készítette.

A rendezési terv készítési korának megfelelő településfej- lesztési koncepcióra épített, rendezési és szabályozási anyagként tartalmazott olyan célkitűzéseket, melyek a je- len időszakra beértek, megvalósultak (pl. a 4. sz. főközle- kedési út elkerülő szakasza), és tartalmazott olyan célkitű- zéseket, melyek ma már nem aktuálisak, vagy jelentősé- güket egyéb szűkülő gazdasági okok miatt elveszítették.

Surjány szabályozási terv

Új és jelentős változással kell számolni a 4. sz. elkerülő út tehermentesítő hatásával, a városközpont fejlődésének új- raértékelésével. A korábbi tervben jelölt várost bekötő csomópontok elmaradása megoldandó hiányként jelentke- zik.

Továbbra sem látszik valóságos és szükséges gondolat- nak a déli elkerülő tehermentesítő út koncepciója, annak ellenére, hogy a megyei fejlesztési terv továbbra is jelzi a helyét. A korábbi tervben az igazgatási területen jóval sze- rényebb erdőfejlesztési terület volt előirányozva.

A külterületi lakott tanyás helyek fejlesztési és rendezési igénye az új gazdálkodási

Igazgatási terület, szerkezeti terv

A korábbi rendezési tervnek a központi belterületre vonat- kozó rendezési célkitűzései közül, mely többek között a peremterületek fejlesztéssel egybekötött rendezését jelölte meg, ma is aktuális elvárása a városnak (ipari park, tégla- gyár környék, strand térség stb.). Ó-Balla szabályozási terv

A belterületen a városi és a falusias lakóterületek sok he- lyen átmenet nélküli övezeti helyzeteket tartalmaztak.

Központi belterület, szerkezeti terv

Voltak olyan fejlesztési célkitűzések is melyek a mai gaz- dasági körülmények között már nem látszanak olyan mér- tékben szükségesnek (pl. további nagy lakótömbök belső feltárása), illetve néhány várost zavaró tevékenység foko- Szakállas zatos kitelepítése, a terület „szelídebb” felhasználása elő- térbe került (pl. öntöde, szilikátüzem). A rendezési terv az üdülés területi lehetőségeivel nem fog- lalkozott, illetve közvetett utalásra lehet gondolni a további RRT feladatok kijelölése esetén.

A korábbi ÁRT rendezési alapelvei sok tekintetben tovább vihető a jelen kor új rendezési elveinek és szabályainak ér- telemszerű korszerűsítésével.

PallasTéti Bt – Régió Kft 10 Törökszentmiklós Településrendezési Terve – Alátámasztó munkarészek

II. Településfejlesztési Koncepció

1. SWOT analízis ƒ városrészek képének előnytelen építészeti, táji meg- jelenése, A település és térsége erősségei, gyengeségei, valamint a ƒ foghíjak, ideiglenesen használt területek lehetőségek és veszélyek feltárása segítséget ad a fejlesz- ƒ elhanyagolt közterületek, zöldfelületek tési stratégia reális megfogalmazásához. ƒ téglagyár környezetének lepusztult városképe ƒ a gazdasági struktúra belső aránytalanságai, a gaz- (a) Erősségek: daság több lábra ƒ jó közlekedési kapcsolatok ƒ állásának, megerősödésének szükségessége ƒ közellátás városias szintje a központi településnél ƒ térségen belüli szélsőséges területi különbségek ƒ az infrastruktúra jó színvonala az alapellátásban ƒ vetésszerkezet egyoldalúsága, gabona-félék domi- ƒ széleskörű intézményellátás nanciája, a termékek alacsony feldolgozottsági ƒ megfelelő tömegközlekedési rend-szerek szintje. ƒ jó egészségügyi ellátás ƒ jó színvonalú gyermeknevelési intézmények, kul- (c) Lehetőségek: turális intézmények, sportolási lehetőségek ƒ Termál és gyógyvíz magasabbszintű hasznosítása ƒ működő ipari park ƒ Ipari park területének továbbfejlestése ƒ Tisza és árterének természeti értéke ƒ Megfelelő munkaerő képzés ƒ jó mezőgazdasági termőhelyek, jó mezőgazdálkodási ƒ Szolgáltatások szinvonalának növelése hagyományok. ƒ A tiszai hajózási bázis a viziturizmus és horgásztur- izmus lehetőségének fejlesztése (b) Gyengeségek: ƒ Vadász, lovas turizmus lehetőségeinek továbbfejlesz- ƒ a tervezett gyorsforgalmi közút jelenlegi hiánya tése. ƒ munkaerő foglalkoztatottság megtorpanása ƒ a helyenként még hiányzó szennyvíz-csatorna (d) Veszélyek: hálózat ƒ Népesség fogyás ƒ a településrészek útjai egy részének rossz minősége ƒ Munkaerő elvándorlás ƒ a városközpont jelenlegi közútforgalmi terheltsége ƒ Elavuló városrészek taszító hatása ƒ Gazdasági szorításokból származó színvonal esés.

2. Jövőképek ƒ Oktatási rendszerek fejlesztése, a tudás megsz- erzésének ösztönzése, mezőgazdasági, idegenfor- A helyzet feltárása után az eredményekre támaszkodva és galmi szakképzések, menedzser-képzés. a természetes emberi vágyak figyelembevételével jövőké- ƒ Közösségek szervezése, megerősítése, a helyi de- pet kell alkotni. mokráciák fejlesztése. ƒ Közlekedéshálózati fejlesztések elősegítése, logiszti- A helyi társadalmi tervezés a feltárt helyzet és az ebből is kai központ és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. fakadó jövőkép összekapcsolása a mozgástér megadásá- ƒ Tiszai hajózás, vízi szállítás, kikötő létesítés, vízi val, az alternatív döntési lehetőségek nyilvánvalóvá tételé- túrabázis elősegítése. vel, a prioritások indoklásával alakulhat ki. ƒ Komfortos, modern szolgáltatásokat élvező, bizton- A város eddig elért eredményeire és adottságaira alapoz- ságot nyújtó lakókörnyezet, lakóterület fejlesztések, va a további településfejlesztési elképzeléseinél töreked- rehabilitációk, korszerűsítések, lakóparkok lehető- nie kell: ségeinek kibontakoztatása. ƒ A megélhetés lehetőségeinek további javítására, új ƒ A térség potenciális üdülési lehetőségeinek feltárása, munkahelyteremtés elősegítésére, támogatása, po- területi fejlesztése. tenciális termelőerők mozgósítása. ƒ Idegenforgalom ellátásához kapcsolódó szolgál- ƒ Kisvállalkozások fejlesztése, támogatása. tatások, fejlesztések támogatása, elősegítése. ƒ Ipari park területek további kialakítása, fejlesztése. ƒ Településrendezési részletes tervek készítése. ƒ Birtokrendezés, szükség szerinti tagosítás. ƒ A település szerkezeti és területfelhaszná-lási ƒ Tájfenntartó mezőgazdálkodás koncepció meg- problémáinak következetes megoldása, település- valósítása. részek rehabilitációjának elősegítése, sérült városké- ƒ Lehetséges tájtermékek piaci pozíciójának pek (utca-tér határoló falak) rekonstruktív szellemmel megerősítése. átgondolt javításának segítése. ƒ Erdőtelepítés, erdőgazdálkodás, erdőgazdálkodáshoz ƒ Közutak, közterületek, zöldfelületek, parkok és teme- kapcsolható kiegészítő tevékenységek hasznosítása. tők fejlesztése, karbantartása, gondozása. ƒ Turizmus különböző vállfajainak fejlesztése – vízi ƒ Tájsebek kijavítása, tájrészletek, avult település- gyógyturizmus, vízi sportturizmus, hobbiturizmus részek rendezése. (horgász-vadász), falusi turizmus, tanyasi turizmus ƒ Környezetvédelmi monitoring hálózat működtetése. lehetőségeinek kibontakoztatása, képzés, szaktanác- ƒ Árvíz- és belvízvédelmi beruházások szükség szerinti sadás. elvégzése. ƒ Kerékpár és lovas turizmus bázisainak és út- ƒ Hulladékgazdálkodás szakszerű működtetése. vonalainak fejlesztése, szolgáltatási kínálat bővítése. ƒ Szükséges infrastrukturális fejlesztések tervszerű ƒ Innovatív, a helyi fejlesztésekben aktívan résztvevő végzése, elősegítése. társadalom mozgásterének segítése. ƒ Energiaracionalizálás.

PallasTéti Bt – Régió Kft 11 Törökszentmiklós Településrendezési Terve – Alátámasztó munkarészek

ƒ Szolgáltatások – civil szervezetek feladatellátása, A város településrendezési operatív programjának része szervezése. kell hogy legyen a helyi építésügyi és szabályozási ƒ Térségfejlesztési intézményhálózat fejlesztése, kié- előírások olyan jellegű megalkotása mely elő tudja segíteni pítése, vállalkozásfejlesztés, tele-ház, tourinform. a település néhány rendhagyó változtatási szakmai kívánal-mának érvényesülését.

3. A tervezési területtel kapcsolatos „problématér- kép” ƒ Művelődési ház rehabilitációja ƒ Kossuth téri új környezet alakítás Előzetes felmérések során az alábbi problémák merültek ƒ Temető probléma – egyházi – rendezetlen fel a rendezési terv vizsgálata kapcsán: d. Városi terek fejlesztési és rendezési feladatai ƒ Parkolók helyzete a. Gazdasági területek megoldandó feladatai: ƒ Kossuth tér kert rendezése ƒ Ipari park, iparterületek bővítése ƒ Piac környezetének rendezése ƒ Meglévő iparterületek további fej-lesztése

Piaccsarnok környezete Keleti Iparterület ƒ Zöld parkok, szobrok, térplasztika ƒ Állattartó telepek, állattartási rendelet (csirketelep) b. Lakóterületek fejlesztési kérdései: ƒ Tömbbelsők új feltárása a központban

Virágárus bódé a Kossuth parkban

Megnyitott tömbbelső a fő utcán e. Szabadidő-rekreációs területek fejlesztési kérdései ƒ Lakóövezetek új besorolása ƒ Csónakázó tó bővítése, rekultivációja ƒ Előkertek kérdése ƒ Szakállasi holtág mellett üdülőterület szükséges c. Intézményterületek esetében keletkezett feladatok ƒ Halászati jog kérdése a holtágon ƒ Városközpontban új térfalak ƒ Szenttamás telekosztás szükséges (hobbitelek)

Térfal hiány a Kossuth térnél Penny market által megszakított térfal a Hunyadi téren

f. Infrastruktúra terén szükséges intézkedési feladatok:

ƒ Alatkai úti recipiens (szennyvízcsatorna) Tinóka csat. ƒ Elkerülő út csomópontjai ƒ Szeméttelep rehabilitáció ƒ Városközpont - Almásy u. – Pánthy E. u. közötti tömb beépítési ja-vaslat. ƒ Városközpont terek, utak, utcák térfalainak felülvizs- gálata, Hunyadi tér, Ipolyi A. tér rendezése. ƒ Közép-Tisza völgyi Hagyományőrző Központ építése és bővítése.

PallasTéti Bt – Régió Kft 12 Törökszentmiklós Településrendezési Terve – Alátámasztó munkarészek

Hagyományörző Közp-Szakállas településrész térségében

PallasTéti Bt – Régió Kft 13 Törökszentmiklós Településrendezési Terve – Alátámasztó munkarészek

4. Kitörési pontok - fejlesztési programok ƒ szilárd hulladék kezelés, újrahasznosítás, fejlesztés ƒ a város regionális szerepkörének erősítése, kulturális A település fenntartható fejlődésénél alapvetően a legfon- és sportesemények tosabb, és várhatóan a legeredményesebb helyzetteremtő ƒ helyi továbbképzések, vezetőképzés, tanácsadó kulcsprojekteket kell meghatározni. szolgálat megvalósulása A stratégia rövidtávú kulcsprojektjei: ƒ kombinált oktatási, közösségi, foglalkoztatási pro- ƒ az Ipari Park szolgáltatásainak továbbépítése gram szervezése roma fiatalok számára ƒ a közúthálózati fejlesztések befejezése, közutak ƒ a város közterületeinek rehabilitációja, tájsebek ren- korszerűsítése dezése ƒ gyógyvíz-termálvíz idegenforgalom bázisainak szol- ƒ „foghíjas” városrészek, településfejlesztések meg- gáltatásainak kiépítése valósítása. ƒ tervezett erdőtelepítések megvalósítása

5. Stratégiai és operatív programok fog adni és ezzel a helyi egyéniségi képhez is hozzá fog így járulni. A programok sikeres megvalósulása a térség terület- és ƒ A város egyéb terei is mind újrarendezést igényelnek. vállalkozásfejlesztési ügynökségének piaci pozíciót javító ƒ A város főútjának forgalmi szerepe az elkerülő út jó marketing munkájától pozitív eredményt adhat. megnyitásával valószínű jelentősen megváltozik és mód lesz az út rekonstrukciójára, újrafásítására, parkoló sávok további létesítésére. a.) Prioritások: ƒ A strand térsége, a meglévő tavak rendezése a helyi ƒ sokszínűség, több lábon állás igényeken túl jelentős idegenforgalmi jellegű táj- ƒ innovatív kis- és középvállalkozások rendezési feladat lesz, helyet adva egy komplex für- ƒ innovatív helyi társadalom dőkultúra és üdülés, pihenés fogadására. ƒ fenntarthatóság, biztonság ƒ A város téglagyár felé eső avult állagú lakóterületi ƒ a természet és a hagyományos kul-túra értékeinek a környezetének rendezése nemcsak egy egészsége- modern techno-lógiákkal való ötvözése sebb városi környezet kialakítását teszi lehetővé, ƒ hozzáadott érték növelése hanem a tavak környékének rendezése a város rek- ƒ regionális szerepkör erősítése reációs területének új tartalékait is feltárhatja. ƒ társadalmi integráció, polgárosodás ƒ A korábbi rendezési terv észak-nyugati és délnyugati

külterjes lakóterület fejlesztését már nem szükséges A településrendezési terv megújulása kapcsán több olyan a továbbiakban figyelembe venni. A város belső tar- fejlesztési rendezési feladat áll a város előtt, mely folyama- talékai elegendő lakásfejlesztési területet biztosíta- tos fejlődése mellett is jelentős probléma megoldási- nak. városépítési gondokat ad. ƒ Szakállas közelében épül egy „Hagyományőrző

Tájközpont”, mely tervezett vertikális idegenforgalmi b.) A startégia középtávú projektjei: szolgáltatásával egyedi, különlegesen szép színfoltja lesz a tájrésznek. ƒ A városközpont átalakulóban lévő tömbjeinél, a ƒ A meglévő – korábbi állattartó – majorok továbbra is hiányzó foghíjak, félbemaradt szerkezeti elemek, új funkciójuk szerint élhetnek tovább azzal a feltétellel, tér- és utcafalak létrejöttét kívánja. hogy a kötelező környezeti hatás kritériumoknak meg ƒ A városközpont rekonstrukciója folyamán a történelmi tudnak majd felelni. értékek érvényesülését segíteni kell. A városkép ƒ Az új településrendezési terv készítése során alakításánál a korábbi jó hagyományok és me- felülvizsgálatra kerül majd a helyi építésügyi gőrzésre méltó építészeti motívumoknak teret kell szabályzat is. Ebben nemcsak az új építési övezeti engedni. meghatározások fognak majd újként megjelenni, ƒ Az újkori lakótelepszerű építések reurbani-zációs hanem a helyi építésügyi engedélyezési eljárás felülvizsgálatra érdemesültek. néhány mozzanata is kiegészülhet új követelmények- kel, különösen a rekonstrukciós települési területeknél, ahol különleges szak-mai figyelmet igényel a városfejlesztés. ƒ Az egykori közterületi képek – terek, parkok, fásított ƒ A rendezési terv készítésénél érvényesülnie kell a utcák, zárt és nyitott beépítések – több olyan értéket megyei fejlesztési és rendezési terv Törökszentmik- is képviselnek, melyek rekonstrukciója jól segítené a lósra vonatkozó vetületeinek, a kistérségi közös fe- város karakteres jó képének városépítészeti újjáala- jlesztési projektek területi, intézkedési igényeinek. kulását. ƒ A városközpont urbánus megjelenéséhez, c.) A startégia hosszútávú programjai: működéséhez a megindított tömbátépítéseknél

feltárulnak a belső fejlesztési tartalékok. ƒ Az „alvó” települések – Balla, Surján, Szakállas – ƒ A Vásárhelyi P. út mentén a városközpont északi nem kell, hogy további lakóterület fejlesztéssel oldala sokrétű építészeti feladatsor előtt áll, mivel itt számoljanak, meglévő állapotuk a jövő igényeknek is az építészeti térfal nem is létezik. megfelelnek. ƒ A Piac csarnok körüli beépítés újrafogalmazása ƒ Szakállas melletti Tisza-holtág parti részén felmerült szükséges igény. helyi igények miatt, horgász üdülőterület kialakítása ƒ A Kossuth tér „kívül-belül” rekonstrukcióra vár, itt tervezett. különösen az autóbusz állomási oldal teremtett nehéz ƒ Szenttamási lovasbázis térségének kismértékű építészeti helyzetet. üdülőfejlesztése szintén egy új felmerült fejlesztési ƒ A városközpont zártsorú beépítéseinél több helyen program. alakult ki olyan átmeneti állapot, ahol az előkert és a ƒ Az igazgatási területen jelentős számban található telekhatárra való építés felváltva jelenik meg. tanyák, tanya-csoportok a településrendezés során Valószínű ez majd egy új helyi városképi precedenst szabályozott élettérrel fejlődhet tovább, biztosítva a

PallasTéti Bt – Régió Kft 14 Törökszentmiklós Településrendezési Terve – Alátámasztó munkarészek

mezőgazdálkodási életmód megfelelő működési területi feltételeit. Az ilyen különleges helyeken, melyek a szabályozási ter- ƒ Tisza és ártere tájvédelmi terület, zavartalansága biz- ven és a településfejlesztési céloknál külön is jelölésre tosítható. A folyón való vízi élet lehetőségeihez kerülhetnek az építési engedélyezéshez az átlagostól kapcsolódhatóan Ballánál egy hajó-kikötési hely ki- eltérő alátámasztó dokumentációs anyagok kötelező jelölését kezdeményezik. követelménye (pl. utcakép, fotomontázs, modell stb.) is ƒ Balla, Szakállas települések között tervezett köz- előírható legyen. vetlen összekötő „parti” út Tisza-püspöki és Fegy- vernek felé kapcsolná majd össze közvetlenül a Tisza A felsorolt tennivalóknak nem annyira a fontossági sorrend közeli közúti forgalmat. a célja, hanem az elvégzendő feladatok számbavétele. ƒ A Tisza és a város között jelzett új gyorsforgalmi út Arra való, hogy ki-ki tudja, ha ezekben az ügyekben nyomvonala a tervezett 4-es út kereszteződésénél valamit tenni tud, akkor az a közösség helyeslésével mutat kapcsolódási cso-mópontot. találkozik. Ez a lista bizonyára sohasem lesz végleges, hiszen némelyik megvalósul majd belőle, mások esetleg Intézkedni szükséges, hogy néhány kü-lönösen exponált aktualitásukat vesztik. településpont tovább-fejlesztése és rendezése előtt az Úgy kell kezelni, mint a koncepció egészét: időnként át kell ilyen területek tényleges beépítése, átépítése előtt megfe- tekinteni a bővítés vagy a csökkentés szándékával. lelő részletességű lehetőség feltáró előzetes tanulmány- Valószínű, hogy a célok, programok listájából előbb vagy terv, beépítési javaslat kerüljön, mely a mindenkori aktuális utóbb a többség megvalósul. Az is valószínű, hogy vélhe- beruházási szándékot magába foglalva a lehető legjobb tőleg közmegegyezéssel ugyanannyi kerekedik a kiesettek városépítészeti eredményességhez is elvezet. helyére.

III. Rendezési Koncepció

Törökszentmiklós 1997-es általános rendezési tervének korszerűségi felülvizsgálata során figyelembe lettek véve ƒ Állattartó telepek, állattartási rendelet (csirketelep) annak időközben megvalósult fejlesztési és rendezési cél- kitűzései c. Lakóterületek fejlesztési kérdései: ƒ A jelen időszakra kialakult gazdasági és érdekeltségi ƒ Tömbbelsők új feltárása a központban változások és adottságok. ƒ A megyei területfejlesztési terv ide vonatkozó elhatá- rozásai. ƒ A kistérségi fejlesztési elképzelések ide vonatkozó vetületei. ƒ Az építési törvényben időközben változott területren- dezési szabályok, szakhatósági előírások és köve- telmények. ƒ A város önkormányzatának 2003-ban elfogadott tele- pülésfejlesztési koncepciója. ƒ Az egyeztetési tárgyalások folyamán felmerült ön- Tömbbelső kormányzati, szakhatósági, kisközösségi valamint egyéb lakossági fejlesztési és rendezési igények. ƒ Lakóövezetek új besorolása ƒ Előkertek kérdése Az 1997-es ÁRT sok olyan tovább folytatható rendezési elemeket rögzített, melyeket az új tervben továbbvitelre ja- d. Intézményterületek esetében keletkezett feladatok vasoltunk. ƒ Városközpontban új térfalak

Az űj településrendezési terv készítése során a város több részterületén folyamatban lévő fejlesztési akciók, tervek készültek melyek a jelen és a legközelebbi időszak külön- böző célzott beruházásainak előkészítésére és megvalósí- tására mutatott.

1. A településrendezés javaslatai

Előzetes felmérések során az alábbi javaslatok érkeztek a rendezési terv készítéséhez: Új térfal b. Gazdasági területek megoldandó feladatai: ƒ Ipari park, iparterületek bővítése ƒ Művelődési ház rehabilitációja ƒ Meglévő iparterületek további fejlesztése ƒ Kossuth téri új környezet alakítás ƒ Temető probléma – egyházi – rendezetlen

f. Városi terek fejlesztési és rendezési feladatai ƒ Parkolók helyzete ƒ Kossuth tér kert rendezése ƒ Piac környezetének rendezése

g. Szabadidő-rekreációs területek fejlesztési kérdései ƒ Csónakázó tó bővítése, rekultivációja ƒ Szakállasi holtág mellett üdülőterület szükséges ƒ Halászati jog kérdése a holtágon Keleti Iparterület ƒ Szenttamás telekosztás szükséges (hobbitelek)

PallasTéti Bt – Régió Kft 15 Törökszentmiklós Településrendezési Terve – Alátámasztó munkarészek

a továbbiakban figyelem-be venni. A város belső tar- g. Infrastruktúra terén szükséges intézkedési feladatok: talékai elegendő lakásfejlesztési területet biztosíta- ƒ Alatkai úti recipiens (szennyvízcsatorna) Tinóka csat. nak. ƒ Elkerülő út csomópontjai - Az „alvó” települések – Balla, Surján, Szakállas – ƒ Szeméttelep rehabilitáció nem kell, hogy további lakóterület fejlesztéssel szá- ƒ Városközpont - Almásy u. – Pánthy E. u. közötti tömb moljanak, meglévő állapotuk a jövő igényeknek is beépítési javaslat. megfelelnek. ƒ Városközpont terek, utak, utcák térfalainak felülvizs- - Szakállas melletti Tisza-holtág parti részén felmerült gálata, Hunyadi tér, Ipolyi A. tér rendezése. helyi igények miatt, horgász üdülőterület kialakítása ƒ Közép-Tisza völgyi Hagyományőrző Központ építése tervezett. és bővítése. - E térség közelében épül egy „Hagyományőrző Táj- A programok sikeres megvalósulása a térség terület- és központ”, mely tervezett vertikális idegenforgalmi vállalkozásfejlesztési ügynökségének piaci pozíciót javító szolgáltatásával egyedi, különlegesen szép színfoltja jó marketing munkájától pozitív eredményt adhat. lesz a tájrésznek. A településrendezési terv megújulása kapcsán több olyan - Szenttamási lovasbázis térségének kismértékű üdülő- fejlesztési rendezési feladat áll a város előtt, melytől fo- fejlesztése szintén egy új felmerült fejlesztési prog- lyamatos fejlődése mellett is még jelentős probléma meg- ram. oldási város-építési gondokkal kell törődnie. - Az igazgatási területen jelentős számban található - A városközpont átalakulóban lévő tömbjeinél, a hi- tanyák, tanya-csoportok a településrendezés során ányzó foghíjak, félbemaradt szerkezeti elemek, új tér- szabályozott élettérrel fejlődhet tovább, biztosítva a és utcafalak létrejöttét kívánja. mezőgazdálkodási életmód megfelelő működési terü- - A városközpont rekonstrukciója folyamán a történelmi leti feltételeit. értékek érvényesülését segíteni kell. A városkép ala- - A meglévő – korábbi állattartó – majorok továbbra is kításánál a korábbi jó hagyományok és megőrzésre funkciójuk szerint élhetnek tovább azzal a fel-tétellel, méltó építészeti motívumoknak teret kell engedni. hogy a kötelező környezeti hatás kritériumoknak meg - Az újkori lakótelepszerű építések reurbani-zációs fe- tudnak majd felelni. lülvizsgálatra érdemesültek. - Tisza és ártere tájvédelmi terület, zavartalansága biz- - Az egykori közterületi képek – terek, parkok, fásított tosítható. A folyón való vízi élet lehetőségeihez kap- utcák, zárt és nyitott beépítések – több olyan értéket csolódhatóan Ballánál egy hajó-kikötési hely kijelölé- is képviselnek, melyek rekonstrukciója jól segítené a sét kezdeményezik. város karakteres jó képének városépítészeti újjáala- - Balla, Szakállas települések között tervezett közvet- kulását. len összekötő „parti” út Tisza-püspöki és Fegyvernek - A városközpont urbánus megjelenéséhez, működé- felé kapcsolná majd össze közvetlenül a Tisza közeli séhez a megindított tömbátépítéseknél feltárulnak a közúti forgalmat. belső fejlesztési tartalékok. - A Tisza és a város között jelzett új gyorsforgalmi út - A Vásárhelyi P. út mentén a városközpont északi ol- nyomvonala a tervezett 4-es út kereszteződésénél dala sokrétű építészeti feladatsor előtt áll, mivel itt az mutat kapcsolódási csomópontot. építészeti térfal nem is létezik. - Az új településrendezési terv készítése során felül- - A Piac csarnok körüli beépítés újrafogalmazása vizsgálatra kerül majd a helyi építésügyi szabályzat szükséges igény. is. Ebben nemcsak az új építési övezeti meghatáro- - A Kossuth tér „kívül-belül” rekonstrukcióra vár, itt kü- zások fognak majd újként megjelenni, hanem a helyi lönösen az autóbusz állomási oldal teremtett nehéz építésügyi engedélyezési el-járás néhány mozzanata építészeti helyzetet. is kiegészülhet új követelményekkel, különösen a re- - A városközpont zártsorú beépítéseinél több helyen konstrukciós települési területeknél, ahol különleges alakult ki olyan átmeneti állapot, ahol az előkert és a szak-mai figyelmet igényel a városfejlesztés. telekhatárra való építés felváltva jelenik meg. Való- - A rendezési terv készítésénél érvényesülnie kell a színű ez majd egy új helyi városképi precedenst fog megyei fejlesztési és rendezési terv adni és ezzel a helyi egyéniségi képhez is hozzá fog Törökszentmiklósra vonatkozó vetületeinek, a kistér- így járulni. ségi közös fejlesztési projektek területi, intézkedési - A város egyéb terei is mind újrarendezést igényelnek. igényeinek. A felsorolt tennivalóknak nem annyira a fontossági sorrend A város főútjának forgalmi szerepe az elkerülő út megnyi- a célja, hanem az elvégzendő feladatok számbavétele. Ar- tásával valószínű jelentősen ra való, hogy ki-ki tudja, ha ezekben az ügyekben valamit - megváltozik és mód lesz az út rekonstrukciójára, újra- tenni tud, akkor az a közösség helyeslésével találkozik. Ez fásítására, parkoló sávok további létesítésére. a lista bizonyára sohasem lesz végleges, hiszen némelyik - A strand térsége, a meglévő tavak rendezése a helyi megvalósul majd belőle, mások esetleg aktualitásukat igényeken túl jelentős idegenforgalmi jellegű táj- vesztik. rendezési feladat lesz, helyet adva egy komplex für- Úgy kell kezelni, mint a koncepció egészét: időnként át kell dőkultúra és üdülés, pihenés fogadására. tekinteni a bővítés vagy a csökkentés szándékával. - A város téglagyár felé eső avult állagú lakóterületi - Valószínű, hogy a célok, programok listájából előbb környezetének rendezése nemcsak egy egészsége- vagy utóbb a többség megvalósul. Az is valószínű, sebb városi környezet kialakítását teszi lehetővé, ha- hogy vélhetőleg közmegegyezéssel ugyanannyi ke- nem a tavak kör-nyékének rendezése a város rekreá- rekedik a kiesettek helyére. ciós területének új tartalékait is feltárhatja. - A korábbi rendezési terv észak-nyugati és délnyugati külterjes lakóterület fejlesztését már nem szükséges

PallasTéti Bt – Régió Kft 16 Törökszentmiklós Településrendezési Terve – Alátámasztó munkarészek

IV. Örökségvédelmi hatástanulmány

növekedett. A katolikusok és a reformátusok külön tele- 1. Vizsgálati munkarész pedtek le, a katolikusok a várrom környékén, az alvégen, a reformátusok a régi Bala-szentmiklós területén, a temp- Történeti leírás lomrom körül, a fel-végen. A választóvonal a mai Almásy út és környéke volt, akkoriban lakatlan terület. A két vallási A város levéltárában volt egy irat, amely szerint 1044-ben közösség első dolga volt felépíteni templomaikat, majd is- Aba Sámuel seregének egy része Szent-miklóson keresz- koláikat. A lakott területek lassan összeértek, a két feleke- tül vonul a Dunántúlra a ménfői csatába. 1074-ben Sala- zet ugyan megőrizte különállását, de ismét Tóth Sándor mon király Szentmiklóson át vezette seregét a kemeji üt- szavaival élve „…kezdettől fogva példás, békességet vi- közetbe, majd a csata után a vereséget szenvedett Géza selkedést, testvéries megértést tanúsítottak. S ez napja- herceg is átvonult a településen. Ezek az adatok kérdése- inkban is megvan.” 1848-ban a város kikerült a földesúri sek ugyan, de a kora Árpád-korból edénytöredékek, hajka- fennhatóság alól, a jobbágy felszabadító Kossuthnak óriási rika, ásó-papucs és fenőkő is előkerült a régészeti ásatá- kultusza alakult ki Törökszent-miklóson. Még ez évben sokon. Védőszentekről a XII-XIII. századtól neveztek el 417-en (!) jelentkeztek nemzetőrnek, oly sokan, hogy sor- falvakat, ám az első írásos emlék 1399-ből való a telepü- solással kellett kiválasztani a 119 embert, aki bevonulha- lésekről, amikor a helységet Zentmiclos alakban említik. A tott. Az akkori vármegyéből, Eger után Törökszentmiklósról környékről, Szakállasról, Baláról azonban már jóval koráb- jelentkeztek a legtöbben, hogy áldozatot hozzanak a ha- bi írásos emlékek is vannak. záért. Az utódok méltán lehetnek erre büszkék. 1851-ben A város monográfusa, helytörténet-írója, Tóth Sándor sze- már 8030 volt a mezőváros lakóinak a száma, és ezek kö- rint a helység első neve Bala, majd Szentmiklós, azután zött már 115 zsidót is találunk. Balaszentmiklós volt, és nagy valószínűséggel ki lehet je- A zsidó népesség az 1830-as évek végétől telepedett le, lenteni, hogy a többi környékbeli helységhez hasonlóan így az izraelita felekezet a harmadik felekezet a városban. 900-1000 éves múltra tekinthet vissza. A hatalmas pusztí- A baptista gyülekezet később, 1880-ban jött létre, és a mai tást végző tatárjárás, majd a betelepült kunok szomszéd- napig megvan, ellentétben az izraelitákkal, akiket elpusztí- sága, az 1285-ös második tatárjárás és a kiskirályok hábo- tott a II. világ-háború, aki pedig megmaradt, szinte kivétel rúi miatt a Közép-Tiszavidék 1241-től Nagy Lajos koráig nélkül elvándorolt Törökszent-miklósról. A cigányság már szinte állandó létbizonytalanságban élt, el lehet képzelni, 1750-től kimutatható a városban a mai Jókai úttól keletre mi minden pusztult el akkor. Ezután Szent-miklós, később lévő városrészben, az ún. Csesznyikóban. Balaszentmiklós mintegy kétszáz évig nyugodtan fejlődhe- A Tisza szabályozása 1851-ben, a vasúti közlekedés tett, gyarapodhatott (pl. a XV. században a helység már a 1857-ben indult el, és ez nagyban elősegítette az ipar és a környék egyik legnépesebb települése), míg el nem jött a kereskedelem fejlődését, a mezőgazdaság árutermelővé gyászos emlékű 1552. év, amikor a török elfoglalta a kör- válását. 1872-ben Törökszentmiklós takarékossági okok- nyéket és egészen 1685-ig tartotta megszállás alatt. 1552- ból mezővárosból nagyközséggé alakult át, ám az 1867-es től a mai Ipolyi Arnold téren és környékén állott a kiegyezés után itt is megélénkült a társadalmi, gazdasági szentmiklósi vár, amelyet már a törökök építettek. A már élet. (A település egyébként az ország legnépesebb nagy- említett Tóth Sándor szerint 1555-ben a török ellen támadó községe volt, nagyobb, mint jó néhány város. Később, váradi püspök „…a várral nem boldogult. Hogy mégis va- 1941-ben közel 31 ezer volt Törökszentmiklós lélekszá- lami hatása legyen a törökre ittlétének, a falu lakosságát ma.) 1900-ig egyesületek tucatjai alakultak, pénzintézetek, jószágostul együtt elvitte magával, a helységet pedig fel- malmok, téglagyár jöttek létre. perzselte és lerombolta... A váradi püspök 1555-ben A Lábassy-féle Ekegyár már 1848-ban megalakult és fo- Balaszentmik-lós tősgyökeres lakosságát vitte el innen, és lyamatosan növeke-dett. Ekkor épült a Pánthy-féle Leány- azok ki tudja, hova kerültek? Magukkal vitték a helység nevelő Intézet, a Népbank, a tűzoltó-torony, a honvédsír- régmúltjáról regélő szájhagyományt és az valahol idegen- emlék és az új, kéttornyú katolikus templom is. A XX. szá- ben velük szállott a sírba.” zad elején állították fel a Kossuth szobrot, majd építették A 133 éves török uralom alatt a várat többször ostromolták fel az Arany Já-nos úti és a Hunyadi úti két iker-óvodát, két (pl. 1570-ben Karácsony György, a „fekete ember” sere- katolikus iskolát, az új városházát (akkori községháza), a ge), sőt 1595-ben, 1659-ben és 1685-ben le is rombolták. villanytelepet, bevezették a telefont, megjelent a mozi. Az 1685 a török alóli felszabadulás éve, csak éppen az hiány- I. világháború, majd az azt követő forradalmak és az 1919. zott, aki örüljön a szabadságnak. Ekkor a várral együtt a május 1-jén kezdődő 10 hónapos román megszállás, va- helység is, immár sokadszorra, elpusztult. Egyetlenegy lamint a község kifosztása hatalmas törést okozott a hely- épület maradt meg, a téglából épült régi templom, amely ség fejlődésében. Törökszentmiklós lakossága ismét óriási szinte bizonyosan, már 1552 előtt is szolgálta a híveket. áldozatot hozott a haza oltárán. 925-en maradtak oda a vi- Állott pedig ez a templom a mai református iskolával átel- lágháború csatamezein, a hadirokkantak száma 273 volt. lenben, a Tinóka magaspartján, a mai Kossuth út északi A töretlen élni akarást jelzi, hogy Trianon után néhány év- részén. Az élet nagyon nehezen indult meg a vidéken, és vel Miklós kiheverte a súlyos csapásokat, és a 20-as évek ami megindult az is elpusztult a vidéket ért rácz (szerb) vége felé az újabb fejlődést bizonyító hatalmas építkezé- pusztítások miatt a Rákóczi szabadságharcban, a XVIII. sekbe kezdett. század elején. Az 1920-as évek 2. felében épültek a kültelki elemi iskolák, Eddig tartott a régi Szentmiklós históriája. A tulajdonkép- az új polgári fiúiskola, a Királyi Járásbíróság, a bazársor, a peni mai település története 1720-ban kezdődött, amikor II. víztorony, az új Kossuth tér a Hősök szobrával, a mozi Almásy János megkezdte a helység és a környék újratele- épület, az új vágóhíd, sportpálya, a katolikus parókia, fel- pítését. 1720 így Törökszentmiklós születési éve. Az első sorolni is sok. Új feldolgozó-üzemek jöttek létre, és több betelepülők reformátusok voltak Egyekről, Roffról, Szegha- közéleti és egy szépirodalmi újság is létezett! Ez volt lomról, Földvárról, majd néhány év múlva a katolikusok is Törökszentmiklós utolsó felfelé ívelő időszaka, a 30-as követték őket Hevesről, Csányról, Buráról. Ezek a telepü- években a gazdasági világválság, a 40-es években az lések tehát Törökszentmiklós anyatelepülései, innen szár- újabb világháború, majd a Rákosi-korszak következett. maztak az ősök, gyökereik ide vezetnek vissza. 1952-től lett újra város a település, ám az ezután követke- A betelepülés, a fejlődés folyamatos volt, hiszen ző fejlődés enyhén szólva is ellent-mondásos, felemás Törökszentmiklós 1738-ban már mezővárosi címet kapott. volt. Az el-múlt századok pusztításai nem ismétlődtek meg, a A múlt ismerete nélkül ugyanis nem lehet élni, csak éle- fel-felbukkanó járványok ellenére a helység gyarapodott, tünk sokkal szegényebb e nélkül. Nem anyagiakban, ha-

PallasTéti Bt – Régió Kft 17 Törökszentmiklós Településrendezési Terve – Alátámasztó munkarészek

nem lelkiekben és szellemiekben. Figyelni kell erre, hiszen zőgazdaság árutermelővé válását, felgyorsította az ipar és jövőt csak így lehet tervezni, majd később építeni. kereskedelem fejlődését. Az 1870-1880-as években több Törökszentmiklós városának pedig nem szabad elfeled- üzem is létesült. Megkezdte például működését az Első keznie Surjánról, a két Baláról, Szakállasról, Bartáról, Törökszentmiklósi Gőzmalom. A gazdasági fejlődés elle- Szent-tamásról, Pusztaszuriról, a már csak nevében élő nére 1872. július 27-én visszaminősítették nagyközséggé. Karancsról, és az 1940-es években még hozzá tartozó Áldozatokat az I. Világháború is követelt, a II. világháború- Tenyőről és Kengyelről sem. A város története, múltja, je- ban pedig csak heves harcok után szabadult fel a telepü- lene és jövője e települések nélkül nem lenne teljes. lés. A szovjet páncélosok 1944. október 10-én hatoltak be Törökszentmiklós Szolnoktól keletre fekvő város. Északról területére, majd a német 4. SS hadosztály ellentámadásba élővízként a Tisza határolja, de északkeletről határát alkot- lendült és visszafoglalta. 1944. október 24-én szabadult fel ja a fegyverneki Holt-Tisza medre is. A település neve véglegesen a német megszállás alól. Az ezt követő hóna- hármas összetételű. A „török” kifejezés a XVI-XVII. század pok legfontosabb feladata a közellátás megszervezése megszálló hatalmára utal. Amikor a török Szolnok várát el- volt. Sor került a földosztásra is. 1950-re azonban államo- foglalta, az akkori Balaszentmiklóson palánkvárat épített sították a földeket és az ipari üzemeket. A korábban szép- védelmi céllal. Gyakran csak Szent-miklósként emlegették, számú kisiparos fokozatosan megszüntette tevékenységét. majd a XVIII. század elejétől biztosan adatolható a 1948. decemberében a koalíciós pártok együttesen kérték Törökszentmiklós név. A „szent” latin eredetű szó, a a település várossá nyilvánítását. A kérelemnek 1952-ben „miklós” elnevezést pedig a falu templomának védőszent- tettek eleget. jéről, Szent Miklósról kapta. Már az Árpád-korban is bizo- Szenttamás-Puszta neve először 1559-ben bukkant fel egy nyított a megtelepedés, jelentősége azonban később nö- királyi adomány-levélben, mint lakott hely. vekedett meg. A helységet 1399-ben említik először A török pusztítás alatt azonban lakatlanná vált. 1720-ban zentmyclos alakban. birtokjogot szerző Almásy család telepíti újra. 1552-ben Balaszentmiklós népes és lakott hely, hiszen 32 Az Almásy család kastélyát a város központjában építi fel portát írtak össze. Ekkor a török Szolnok ellen felvonulva és az 1850-es évekig lakta. földvárat épített, hogy kelet felől védje magát a támadások A Szenttamási kastélyukat 1850-90 évek között építik fel a ellen, a falut viszont békén hagyta. 1570-ben Karácsony mai formájában. A földszintes, teraszos, kilátótoronnyal dí- György, a „Fekete Ember” hadai megostromolták a várat, szített nyári lakkal kezdték az építkezést. Almásy gróf lá- de nagyobb kárt nem tettek benne, a falut azonban felpré- nyának emeltette hozományként a Kétpó külterületen ta- dálták. A vár nagy pusztulása 1595-ben következett be. lálható kastélyt. Miksa császári fővezér közeledésének hírére a törökök Később épült az emeletes kastély-szárny, az önálló gaz- felgyújtották, s 1657-ig romokban állt. Ekkor újjáépítették, dasági épülettel, melyet egy nyitott tornác köt össze. Az hogy a Porta megújuló és terjeszkedő politikáját szervezett építkezést az emeletes kastélyhoz kapcsolt kápolnával fe- és kiépített várhálózat támogassa. 1659-ben az új várat II. jezték be. A kastélyt 11,5 ha Kastélypark egészíti ki és te- Rákóczi György hada „június 12-én jó hajnalban reá ütvén, szi kompletté. Az uradalom gazdasági épületeit, istállóit, egészében felégette”. A törökök harmad-ízben is felépítet- cseléd-házait, malmot, téglagyárat a kastélytól 2 km-re a ték és megerősítették katonákkal. 1685-ben, Szolnok visz- nagy majorban építik fel. sza-foglalása után jutott magyar kézre, s kincstári birtok A lótenyésztés istállói, kifutói a kastélykerthez szervesen lett. csatolódnak, melyből már csak egy épület az eredeti. Az A vár elpusztult, s ettől kezdve a település határát csak Almásy család 1930-ban a gazdaságukkal együtt a kas- gyéren lakták. télyt is eladta. Új tulajdonosa Geiger Jenő a II. Világhábo- 1697-től ismét népesebb faluként szerepel, majd a Rákó- rúig. czi-szabadságharc töri meg a fejlődés lendületét. 1949. évben államosítással az akkor kialakuló Pusztapói 1720-ban Almásy János kezdte meg a szervezett telepí- Állami Gazdaság kezelésébe kerül. 1963. évtől a kastélyt tést. Az első hullámban reformátusok, később katolikusok idegenforgalmi célra építik át, s ekkor alapítják az angol te- érkeztek. Hogy elkerüljék a vallási villongásokat, elkülönít- livér ménest is. A gazdaság átszervezésével 1971-től az ve telepítették le őket. 1738-ban földesúri támogatással idegenforgalommal felhagyni kény-szerült. Török Szent Miklós néven oppidum (mezőváros) rangot A kastély 1985-ig központi irodaként szolgált, s egyben a kapott. parkban létreho-zott ifjúsági tábor kiszolgáló helyiséget is 1771-ben, az urbárium (Mária Terézia 1767-ben kelt, job- biztosította. Mai napig a kastély alkalmi rendezvények bágy és földesúr viszonyát szabályozó rendelete) beveze- (bemutatók, lovas napok, esküvők, stb.) helyiségéül szol- tése kedvezőtlen helyzetbe hozta a jobbágyságot. A lako- gál. Lehetőség nyílik 30-40 fős, elsősorban diákcsoportok sok kérték az úr-béri földek elkülönítését, de erre 1845-ig fogadására is. A ménes az ország egyik meghatározó an- várni kellett. 1847-ben a város örökváltságot ajánlott fel az gol telivér tenyészhelye, egyik leghíresebb ménje a Turbo Almásy családnak. 1848-ban pedig azért folyamodtak, nevet viselte. hogy rendezett tanácsú várossá alakulhassanak. Az Az idelátogató vendégek, csoportok részére lovasbemuta- 1848/XXIV. tc. értelmében el is nyerték ezt a jogot. A haza tót, lovaglást, sétakocsikázást tudunk nyújtani. Minden év védelmére 1848. július 17-én 417-en jelentkeztek nemzet- augusztus utolsó előtti vasárnapján lovasversenyt szerve- őrnek. A szabadságharc bukását követő önkény-uralom zünk több ezres látogató részére. idején Törökszentmiklós városi rangját megtarthatta, sőt, Törökszentmiklós Jász-Nagykun-Szol-nok megye egyik ki- átmenetileg járási székhellyé is vált. sebb városa cca. 24.000 lakossal. Gazdasági életében Ebben a korszakban következett be az iparosodás terén is most is a mezőgazdaság a domináns, a volt tsz-ek, a me- jelentősebb előre-lépés. 1848-ban alakult meg a Lábassy- zőgazdasággal kapcsolatos ipar biztosítja a számottevő féle ekegyár, amely később a város legjelentősebb ipari munkahelyet. Mára jelentősen megnőtt a szolgáltató ága- üzemévé vált. zat, a kisvállalkozók aránya is. Iskoláival valamint egyéb Az 1850-es években megkezdődött a település határának közművelődési intézményeivel fontos szerepet játszik szű- ármentesítése. 1857-ben megnyitották a várost érintő kebb környezete életében. Szolnok-Debrecen vasútvonalat, amely elősegítette a me-

PallasTéti Bt – Régió Kft 18 Törökszentmiklós Településrendezési Terve – Alátámasztó munkarészek

1.2 Régészeti örökség5 Ortelius Redivius így ír a szentmiklósi vár 1595. évi ese- ményeiről, 1665-ben kiadott művében: „…Miksa… Ő kir. Fensége fölkerekedett egész táborával és … egyenesen Szentmiklósnak tartott, de az ottani törökök sejtve, hogy ez a mozdulat komolyan őellenük irányul erősségüket, noha az felszereléssel és eleséggel bőven el volt látva tüstént felgyújtották és elhúzódtak onnan Miksa a … várat, mely szép helyen feküdt és két széles és mély árokkal és ket- tős, gondozott élősövénnyel volt körülvéve, lerombolta az árkokat betömette, és nagy kerek tornyát, mely a vár kö- zepén állott ledöntötte…” Ezek az események látszódnak Georg Hoefnaglius 1595-ben készült rajzán.A pontos dá- tum 1595. október 20. A szentmiklósi török vár a szolnoki- nak kelet felöl álló ikervára volt, és hatásköre a mai or- szághatárig Ecsedig és Csapig terjedt kelet felé. 1566 nya- ráig a gyulai magyar vár elestéig, a törököknek egyetlen erős vára volt a Tiszántúlon. A leírások szerint a katolikus templom harangozóház felőli tornya helyén állott a képen látható minaret. Az occidens felirat keletet jelent, tehát a kép nem az általunk megszokott észak-dél, kelet-nyugat beállítású, hanem kelet-nyugat, észak-dél irányú. A képen balról látható folyó a Tinóka, amely akkor még élő kapcso- latban volt a Tiszával, ez ma az ún. partaljai része a vá- rosnak. A valamikori vizet jelzik a templom mögött még ma is meglévő nádasok. 1982-ben a katolikus parókia udvarán végzett ásatásokon megtalálták a régi várfal maradványait.

Legrégebbi szentmiklósi irat (a lap tetején lévő felirat: Bartholomeus presyter de Balazentmiclos)

Törökszentmiklós Város Helytörténeti Gyűjteménye Szol- nok megye legrégebbi összegüffő nyelvemlékét Bertalan balaszentmiklósi plébánosnak köszönhetjük. Magyarra Törökszentmiklós régi pecsétje (1738, 1848, 1861, 1904) fordította a Magnificat-ot és a Benedictus-t, melynek ere- deti leírt szövege az esztergomi Főszékesegyházi Könyv- tár ősnyomtatványának alsó bekötési táblája belső udva- rán olvasható. Az ősnyomtatvány címe: Biblia. Cum postillis de Lyra… Nicolaus de Lyra. Contra perfidiam Iudaeorum. Norimberga (Nürnberg 1487. XII. 3.) Bertalan tehát 1487 után volt plébános Balaszentmiklóson, egyes vélemények szerint 1490-1500 körül, míg mások szerint az 1500-as években.

Törökszentmiklós pecsétje 1872 előtt

A balaszentmiklósi vár 1595-ben (a település legelső ábrá- zolása)

5 Forrás: Galsi Zoltán: Törökszentmiklós képes lapok, Ma- gyar Millenium-Törökszentmiklós, 2001

PallasTéti Bt – Régió Kft 19 Törökszentmiklós Településrendezési Terve – Alátámasztó munkarészek

2. Településkép és utcaképek

Törökszentmiklós településképe szervesen simul az alföldi sík tájba. Város-sziluettként a katolikus templom két tornya, a domb- ra épített kis kápolna, a református templom tornya, a város-központ középmagas házainak szerény tömege, a régi és az új víz- tornyok, valamint néhány ipari építmény magas elemei jelzik a települést.

Törökszentmiklós madártávlati képe Az új katolikus templom nyugati Látkép a református templom tornyából a református templom tornyából 1899-ben oldalnézete 1900-ban 1930 körül

3. Településkarakter, telekszerkezet, telekhasználat, beépítési mód, épület típusok

Törökszentmiklós település karaktere tipikus alföldi mező- város ahol a mezőgazdasági foglalkozású lakosság köz- A történelmileg kialakult zárt térfalak egy része elveszett, igazgatási és magasabb fokú polgári ellátási intézményei a vagy nem illeszkedő mérettel átépült. A zártsorú beépítés falusi építészeti karakter mellett jelentős, a kor polgári- mellett megjelent a tömbös szabadonálló mód. világi szellemét tükrözi urbánus építészeti eredményt ho- zott létre. A település központon kívüli nagy átlag területén a hagyo- mányos falusias, helyenként kertes építési övezetek nagy A XVIII. századtól a település fejlődését alapvetően meg- átlagban oldalhatáron álló módon jelennek meg. A közpon- határozó korszerű gondolkodású világi és egyházi nagybir- ti részen kisebb telek méretekkel, azontúl a falusi életmód tokosság a betelepülő kereskedő és iparos polgárság di- teleknagyságai találhatóak általában. namikus fejlődést generáltak, melyet a közlekedés fejlesz- tése a XIX. századtól és a XX. század első felében ez a A település keleti oldalánál az úgynevezett cigányok által polgári urbanizáció a kor szecessziós építészeti felfogását lakott részeknél a telkek rendkívüli elaprózódása történt tükrözi elsősorban. meg, mely ma már így nem tartható tovább.

A törökszentmiklósi település központjában a Fő út mentén A város másik új lakóterületi fejlesztésénél – Feszty lakó és központi vásárterénél illetve ezeknek a környezetében egység – szintén tömbös beépítési mód született. A tele- elsősorban kialakult a város reprezentatív központja az pülés központi térségében több falusi méretű telkes tömb igazgatás, az oktatás, a polgári életet kísérő egyéb intéz- úgynevezett belső feltárása folytán kistelkes általában ik- mények, üzletek, a polgári lakosság lakóépületeinek együt- res és zárt beépítésű lakó telekszerkezet keletkeztek. teséből. A fásított, általában egyenes utcák tovább segítet- ték a mezővárosi karakter kialakulását. A Fő utca, a Pánthy, az Almásy és a Battyhányi utcák kö- zötti tömbnél megindult egy tömb-belső feltárás illetve re- A város jellegzetes karaktereként jelenik meg a dombra konstrukció, mely megfelelő befejezésre vár még. épült katolikus templom és környezete a korabeli iskola és parókia épületekkel együtt. A Petőfi, Almásy, Bocskai és Battyhányi utcák térségében egy-egy tömbrésznél tömbös úszótelkes telekszerkezetnél A kialakult telekszerkezetek általában szabályos alakúak szabadonálló nagyvárosi lakóövezet található. voltak már korábbi szabályosságot is tovább közvetítve. A település keleti, déli, nyugati oldalainál ipari tevékenysé- A beépítési mód a település központi részén zártabb ka- gű területeknél nagy úszó telkeken vegyes építési módú raktert mutatott, melyből hangsúlyként emelkedtek ki a te- ipari beépítések láthatók. kintélyesebb intézményi épületek. A vasútállomás környezetében kialakult ipari terület és in- A központi vásártéren kialakított reprezentációs dísztér a tézmény terület vegyesen összeolvadt területfelhasználást létrehozott emlékművekkel megjelölte a város központját. mutat. Ezt a központi térséget illetve ennek jelentős részét a vá- rosfejlesztés „új korában” „modern településfejlesztési” fel- A külön álló falusi települések általában a nagy, kertműve- fogásban átépítették. léses, falusias életmód telekszerkezeteit hordozzák.

PallasTéti Bt – Régió Kft 20 Törökszentmiklós Településrendezési Terve – Alátámasztó munkarészek

4. Védettségek

A város és környéke már az ősidőkben is lakott hely volt, bizonyítják ezt a neolit kori (újkőkori) régészeti leletek, de réz-bronz- vaskori, szkíta, szarmata és kelta tárgyakat is találtak a régészek.

Védett régészeti lelőhelyek:

7 Azo- 6 Lelőhely Védett- nosít Tlsz Vetület X Y Jelenség

neve ség Hrsz Lhsz ó Alhsz 14944 57-243 EOV 210300 757500 Tere- Régé- Telep ált/bronzkor halom szetileg 1 0 0394/12 25474 57-421 EOV 206830 756196 Surján Lelőhely Temető vegyes/szkíta, szarma- ta, Árpád-kor Felszíni telepnyom/őskor 2 0 Szórvány/átmeneti kőkor 25497 Bicskás Lelőhely Szórvány/szkíta

0 1 gödör 31704 Uraság- Lelőhely Halom/ism kert- 0 2 halom 31734 Varga- Lelőhely Halom/ism 0 3 halom 31735 Ken- Lelőhely Temető csontv./szarmata gyel- 0 4 puszta 32680 57-243 EOV 211300 757090 Puszta- Lelőhely Felszíni telepnyom/őskor szakál- 7 0 las 32805 57-441 EOV 197440 760020 Szent- Lelőhely Felszíni telepnyom/szarmata tamás Település falu/Árpád-kor, késő középkor Templom/Árpád-kor, késő kö- 3 0 zépkor 32806 57-441 EOV 197910 759790 Szent- Lelőhely Temető csontv./Árpád-kor, késő 4 0 tamás középkor 32807 57-441 EOV 198000 759000 Keresz- Lelőhely Település ált./Árpád-kor tes- 5 0 halom 32803 Barta-Lelőhely Halom/ism. 0 5 halom 32844 57-243 EOV 201710 758550 Csóri- Lelőhely Halom/ism. 9 0 halom 32845 Diny- Lelőhely Halom/ism. nyés- 0 6 halom 32846 Földvári- Lelőhely Halom/ism. 0 7 halom 32847 Kettős- Lelőhely Halom/ism. 0 8 halom 32848 Lelovics Lelőhely Halom/ism. 0 9 -halom 32849 Öcsödi- Lelőhely Halom/ism. Kettős- 0 10 halom 32850 57-423 EOV 200550 757290 Pozderk Lelőhely Halom/ism. 1 0 0 a-halom 32851 57-413 EOV 203530 749580 Tínóka- Termé- Halom/ism. halom szetvéd 11 0 elmileg 32891 57-243 EOV 198180 759090 Keresz- Lelőhely Halom/ism. tes- 6 0 halom

6 Azonosított lelőhely száma 7 Azonosítatlan lelőhely száma

PallasTéti Bt – Régió Kft 21 Törökszentmiklós Településrendezési Terve – Alátámasztó munkarészek

37003 57-412 EOV 204350 752750 Battyhá Lelőhely Temető ált/gepiáda kult. nyi u. 8 0 54/a 37005 57-412 EOV 204840 751850 Erdősi I. Lelőhely Kemence/gepiada kult. 1 2 0 u. 50. Telep ált./gepiada kult. 37006 57-412 EOV 204750 752730 Palánk- Lelőhely Felszíni telepnyom/újkőkor vár Raktárlelet/késő középkor Vár palánkvár/török kor 13 0 Épület/újkor 37007 57-412 EOV 206440 755500 4-es út Lelőhely Telep ált/Árpád-kor kelta, gávai elkerülő kult, szarmáta, gepida, alföldi 14 0 vonaldíszes kerámia 37020 57-412 EOV 206310 755940 4-es út Lelőhely Telep ált./szkíta, avar 1 5 0 elkerülő Felszíni telepnyom/szarmata

Védett épületek

A területen megtalálható védett és a közeljövőben védelem alá vonandó épületek illetve értékek a következők:

Országosan védett objektumok: Református templom Kossuth út 112. 3980 hrsz Szenttamási (volt Andrásy kastély) 9139 hrsz

Helyi védelem objektumai

Helyi területi védelem objektumai: ƒ Kossuth park (hrsz 3582/1) ƒ Református templom kertje (hrsz 3576) ƒ OTP melletti ostor fákból álló fasor (hrsz 4034/2)

Javasolt helyi területi védelem objektumai: ƒ Református templom építészeti környezetének területe - Református templom (hrsz 3576) - Református Általános Iskola (hrsz 3574) - Református Lelkészi Hivatal (hrsz 3577) ƒ Szentlélek kápolna építészeti környezetének területe - Kápolna (hrsz 195) - Kert (hrsz 196) - Út (hrsz 192) - Öregek otthona (hrsz 193) - Iskola (hrsz 194) ƒ Katolikus templom építészeti környezetének területe - Katolikus templom (hrsz 27) - Katolikus plébánia (hrsz 21) - Általános Iskola (hrsz 24) - Általános Iskola (hrsz 28) - Lakóépület (hrsz 40)

Helyi egyedi épületek védelme: ƒ Katolikus templom...... Ipolyi Arnold tér (hrsz 27) ƒ Katolikus parókiaIpolyi ...... Arnold tér (hrsz 21) ƒ Egykori zárda eredeti épületrésze (ma általános iskola)...... Ipolyi Arnold tér (hrsz 24) ƒ Egykori Városháza (ma Művelődési Központ) ...... Kossuth Lajos út 135. (hrsz 1) ƒ Egykori Tűzoltó szertár épülete...... Kossuth Lajos út 135. (hrsz 1) ƒ Egykori Bíróság (ma kollégium) ...... Kossuth út 133. (hrsz 1059)

Javasolt egyedi épületek védelme: ƒ Régi állomásépület (indóház)...... (hrsz 6153/2) ƒ Szentlélek Kápolna...... (hrsz 195)

Szentlélek Kápolna Védett Galambos Malom

Védett épületrészek: ƒ Galambos villa (ma lakóépület)...... Alatkai út 3. (hrsz 54/1)

PallasTéti Bt – Régió Kft 22 Törökszentmiklós Településrendezési Terve – Alátámasztó munkarészek

ƒ Lakóépület...... Kossuthút 87. (hrsz 1942/2) ƒ Lakóépület...... Kossuth út 95. (hrsz 1945) ƒ Lakóépület...... Kossuth út 98. (hrsz 3238) ƒ Lakóépület...... Batthyány út 121. (hrsz 4016) ƒ Lakóépület...... Batthyányi út 137. (hrsz 3997) ƒ Lakóépület...... Kutas Bálint út 15. (hrsz 3569) ƒ Vásárcsarnok ...... Kossuth Lajos út 118. (hrsz 3581/1) ƒ Galambos malom ...... Alatkai út 3. (hrsz 54/2) ƒ Volt Zeneiskola épülete...... Kossuth tér (hrsz 3611/1) ƒ Egykori Víztorony ...... Kossuth Lajos út 118. (hrsz 3581/1) ƒ Szentháromság templomot keresztező fal ...... Vásárhelyi Pál út (hrsz 27)

Védett népi emlékek, műalkotások: ƒ Barokk Szűz Mária szobor ...... Ipolyi tér ƒ Szentháromság szobor...... Ipolyi tér ƒ Kossuth szobor...... Kossuth tér ƒ I. Világháborús Emlékmű ...... Kossuth tér

Szentháromság szobor Barokk Szűz Mária szobor

Településtörténeti értékek feltárása A kereskedők építési szokásaira jellemző zártsorú építés mára sok helyen már megszűnt. Törökszentmiklós a XX. század első negyedében mezővá- rosi, jellemzően földszintes beépítésű városközponttal A közlekedés fejlődésével az átvezető főforgalmi út meg- rendelkezett. szélesedett, az előttük lévő közterület felülete csökkent. A Kossuth út ma inkább közlekedési út, mintsem a város fő- A Kossuth tér eredetileg piactérként működött, fásítva nem utcája képét mutatja. Ez a folyamat a korábbi rendből a volt, három oldalról zártsorúan épített térfal határolta, mára polgári miliő hiányát mutatja ma már. teljesen átalakult. A régi Városháza az Almásy úton keresztül a vasútállo- máshoz kapcsolódik, mintegy bevezetve a megérkezőt.

5. Az örökségi értékek elemzése

Törökszentmiklós örökségi értékei régészeti kategóriában szanyúlni, a meglévő, jó és szép emléket hordozó épületek a feltárt és feltáratlan emlékek jelentős mennyisége eleven rehabilitációja megfontolandó. kultúrtörténelmet takar, további tudományos feltárásuk le- hetőségét a védettség biztosítja. A Törökszentmiklósi kulturális örökség egyik értéke a Kos- suth tér fejlődése és átalakulása, lényegesen fontos kér- A település két regisztrált műemléki értéke mellett számos dést vet fel a jövőt illetően. A tér eredetileg ténylegesen olyan értékkel – épülettel, építménnyel – bír, mely az iden- épített térfallal körülhatárolt karakteres városi térnek szüle- titás fontos része, korábbi fejlett társadalmi kultúrtájának tett, ahol piaci-kereskedelmi funkció, később városi-polgári megbecsülendő elemei. Sajnos az új terv városépítészeti gyülekező, ünneplő helyként a település központját jelen- beavatkozásai során több jelentős architektúrális érték el- tette. Az emlékművekkel is beépített városi tér az 1930-as veszett. A település új karakterének keresésénél célszerű- években végrehajtott „fásítása” az eredeti tér építészeti fo- nek látszana a múlt építészeti értékeinek kincstárába visz- galmát fokozatosan megváltoztatta és a század második felére a térből, egy erdős, zárt lombtömegű park lett.

A Kossuth tér északi oldalának A Kossuth tér nyugat felől polgárházai az 1900-as évek elején a víztoronyból az 1930-as években

PallasTéti Bt – Régió Kft 23 Törökszentmiklós – Örökségvédelmi hatástanulmány

A város másik karakteres településkép alkotó eleme a fás val a főutca fásításának rekonstrukcióját hozhatja elő. Az utcák kialakítása. A város főutcájának forgalom növekedé- utca fásítás a városnak több helyen vonzó sajátja, további se sok helyen kiszorította ezt az utca karaktert. A jelenleg fás utcák kialakítása a heterogén építészeti utcakép prob- már kiváltott 4. sz. főforgalmi út mentesítette a település- lémáin segítőleg hat. központ forgalmi terhelését és felmerülhet annak a rehabi- A város kevés tudatosan épített és kezelt köztérrel rendel- litációnak a gondolata, mely a város központi szakaszán a kezik, a településrészek továbbfejlesztésénél az ilyen tér- 2*2 forgalmi sáv redukálásával parkoló sávok kialakításá- képzéseket szorgalmazni és támogatni ajánlott.

Változtatási szándékok

1. A rendezési terv készítése során feltáródott épített részben a ballai felüljáró környékének tervezett új üz- kulturális örökség védendő értékei további értéke letközpont kifejlődése esetén, illetve a strand melletti megerősítésére javasoltak. tavak rendezése, a tervezett új üdülő felhasználási te- 2. Településhálózati szempontból lényeges változás a rületek kialakulása során. rendezési tervben nem jelenik meg. Szerény hálózat- 4. A város központjánál a fő úton (Kossuth L. u.) illetve fejlesztésként említhető a Tisza menti falurészek – Ó- a Kossuth tér környezetében a rendezési terv új épí- Balla, Szakállas – közvetlen közlekedési kapcsolatá- tési vonalakat, illetve zártabb beépítési szakaszokat nak javaslata Tiszapüspöki és Fegyvernek települé- is meghatározott, amitől az új térfalak, az urbanizáci- sek felé. Tájhasználati szempontból a törökszentmik- ós fejlődés kialakulása várható. lósi várostest periférikus és rendezetlen részeinek 5. A tervezett új változásokkal természetesen az infrast- (szeméttelep környéke, strand-tavak környéke, ipari rukturális fejlesztés is előkészítő feladatként jelenik park környéke, kengyeli út környék) városképi rende- meg. A fejlesztés kapacitás oldalai biztosítottnak zésétől jelentős pozitív változás várható. Kisebb táj- mondhatók. változást jelentene majd az Ó-Ballánál és Szakállas- 6. A település népességének életmódja a történelmileg nál tervezett üdülő jellegű területfejlesztés megvalósí- kialakult mezővárosi jellegből a tervezett településfej- tása. lesztési és rendezési hatásokra jelentősen nem vál- 3. Településszerkezeti szempontból a városközpontban tozik várhatóan. A település tervezett fejlesztései a folyamatban lévő tömbfeltárás és átépítés hoz új kulturált életkörülmények fejlődését kell, hogy maga eredményt. Jelentős szerkezeti rendezés várható után hozza.

Hatáselemzés

1. A tervezett hálózatfejlesztési elemek megvalósulása 8. A Kossuth tér nyílt városi kereskedelmi tere az idők a Tisza-menti tájrészek használatának erősödéséhez folyamán történt fásítások, parkosítás során elvesz- vezethet. tette eredeti tér-látvány formáját. Ma a teljesen zárt 2. Új táji elemként tervezett szélenergia termelő szélke- zöld lomb tömegű parkja nem csak látványában mó- rekek új látványként fognak hatni. Bár a térségben dosult teljesen, hanem használati funkciójában is nem túl távol van szélhasznosító hagyomány emlé- erősen korlátozza a közösségi ünnepi gyülekezések keként egy védett szélmalom, mely a szélenergia tér- lehetőségét. Talán ennek a zárt lombtömegnek kö- ségi felhasználását igazolja. szönhető, hogy nem olyan szembe tűnő a tér déli és 3. A településrészek tájképi látványának javulását kell, keleti „falának” építészeti szétesése, sérülése. hogy eredményezze a fejlesztések valóra válása. 9. A Kossuth tér építészeti rekonstrukcióját ma már csak 4. Ugyancsak külső és belső pozitív településkép válto- jelentős építészeti és park-építészeti „műtéttel” lehet zás várható a városközpont térségében javasolt ren- megváltoztatni. Ilyen elhatározás esetén a tér külön- dezési elvek végrehajtása során. böző elemeinek átrendezése, zavaró elemek meg- szüntetése kerülhet mérlegre (kerítés, bódé stb.). 5. A régészeti emlékek feltárhatósága nem kerül veszé- lyeztetett helyzetbe, a jelzett védendő területekre za- 10. A városközpont részbeni karakter változásánál sze- varó fejlesztések nincsenek tervezve. repet játszik 4. sz. út elkerülő forgalmi terhének meg- szűnése, a csillapodott forgalom. A központi térség- 6. A város védendő értékei általában a városközpontra ben új átépítési lehetőséget adnak az utóbbi időben koncentrálódnak. Eddig még területileg nem védett történt, építészetileg különböző elveket képviselő ut- Ipolyi A. tér építészeti együttese a rendezési tervben ca elemek heterogén állapotának a kiegyensúlyozá- és a szabályozás folyamán területi védettségre lett je- sára. A város központi térségénél különösen nagy lölve, mely a közterület körüli határoló telekingatla- szükség volna a különböző korokban keletkező épü- nokra és az azokon álló építményekre is kiterjed. letek, épület elemek kiegyensúlyozó építészeti felfo- 7. A védendő építészeti értékek felújítása, rekonstrukci- gású munkavégzésre, városfejlesztésre, város építés- ója, karbantartása során az eredeti építészeti elemek re. Az újkori építészeti jelenségek és az értékes vé- és építészeti karakter megtartására kell törekedni. A dendő építészeti értékek között nem látszik az átve- sérült utca és térfalak rekonstrukciójánál figyelembe zető szerves és harmónikus kapcsolat. kell venni a város fő karakterét meghatározó múlt század elején kialakult polgári építészet fellelhető emlékeit. Azoknál az új foghíjaknál vagy új térfal ki- alakításoknál, átalakításoknál lehetőség szerint töre- kedni kell a hasznosítható értékek átmentésére.

PallasTéti Bt – Régió Kft 24 Törökszentmiklós – Örökségvédelmi hatástanulmány

Összefoglaló

Törökszentmiklós kulturális örökségi értékeinek védelmé- épüljön és az átmeneti állapot fokozatosan kiegyen- vel kapcsolatban megállapítható hogy: súlyozódjon az eredeti terv szerint. 1. Régészeti értékeinek védettsége biztosított 6. A település eddig is védett építészeti értékei további 2. Táji, hálózati változtatások kis mértékűek, inkább megerősítést nyernek. A védett területek listája kie- csak helyi jelentőséggel bírnak, a „zsák” település jel- gészül az Ipolyi A. tér és környezete területével. legét oldják 7. A város értékes kulturális multja, a meglévő és a már 3. Településszerkezeti szempontból a központi város- csak emlékképekből ismert építészeti kultúrájának ka- test kisebb jelentőségű változása a rendezetlen peri- raktereit, értékeit az újkori építészeti alkotásoknál cél- fériás település részek pozitív fejlődését segítik elő. A szerű jobban figyelembe venni. különálló településrészek illetve jelentősebb lakott he- 8. A város központi területén – különösen az építészeti lyek karaktereiben alapvetően nem változnak. engedélyezés során a környezetbe illesztés tervét 4. A szenttamási Almásy kastély védett együttese to- (utcaképterv) – kötelezően kell követelni. vábbi rekonstrukcióra és rahabilitációra vár. 5. A Szakállas melletti épülő hagyományörző tájközpont tervezett projektje a táj karakterébe jól illeszkedő te- rületfejlesztés, mely-nek fontos célja, hogy tovább

V. Tájrendezés, környezetvédelem

1. Táj értékelése A talajvíz 4-6 méter között helyezkedik el, kémiai jellegére jellemző a magas szulfáttartalom (600 mg/l).

Törökszentmiklós területe a Közép-Tiszavidék középtájon 2 fekszik, ezen belül a Tisza menti területei a Közép-tiszai- A rétegvíz mennyisége 1 l/s/km . A kistájban az artézi ku- ártéren belül a Szolnoki-ártér kistájon fekszik, míg a többi tak száma nagy, mélységük átlaga nem haladja meg a 200 területrész a Nagykunság: Szolnok-túri-síkon terül el. m-t. Vízhozamuk mérsékelt, de nagyobb mélységből nagy vízhozamokat is nyernek. Törökszentmiklós fürdőkútja 65 °C meleg.

Talajviszonyok

Az uralkodó talajtípus az ártéri jellegnek megfelelően ne- héz mechanikai összetételű (agyag, agyagos vályog) réti és öntéstalaj. A folyóhátak közé zárt, rossz lefolyású terü- leteken azonban szikes ártéri laposok is előfordulnak, amelyeken gyenge termőképességű réti szolonyecek és szolonyeces réti talajok alakultak ki.

A folyótól távolabbi részeken a felszínt löszös anyag, lösz- iszap borítja, melyhez igen jelents tégla-agyagkészletek kapcsolódnak.

1. ábra. Tisza A folyótól távolabbi, nagykunsági-jellegű területeken csernozjom talajok is fordulnak elő. Domborzat A talajvízhatás alatti mélyebb fekvésű területek kiterjedt ta- A város külterületének morfológiai formáit a futásirányát lajtípusát az agyag, vagy agyagos-vályog mechanikai ösz- sokat változtató Tisza határozta meg. A felszínt elhagyott szetételű réti talajok képviselik. folyómedrek, morotvák gazdag hálózata borítja. A terület enyhén hullámos síkságként határozható meg, melyben az A táj csernozjomokhoz kötődő jelentős mezőgazdasági po- elhagyott folyómedrek, morotvák illetve a mesterségesen tenciálja a szikes talajok meliorációjával és a réti talajok épített kunhalmok és árvízvédelmi töltések jelentenek némi meszezésével növelhető. változatosságot. Éghajlat Vízrajz A vizsgált terület mérsékelten meleg-száraz, de közel fek- Törökszentmiklós területéről általánosan megállapítható, szik a meleg-száraz éghajlathoz. hogy szélsőségesen száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiá- nyos terület. Az évi napfénytartam 1970-2010 óra között mozog. Az évi középhőmérséklet 9,9-10,4 °C között ingadozik. Legjelentősebb vízfelületei a Tisza, az Alsóréti-holtág, a 3 Nagykunsági-főcsatorna (22,5 m /s vízvezetésre kiépített) Az évi csapadék 500-540 mm. A vegetációs idő csapadé- egyenes szakasza és a Tinóka-ér, melynek felduzzasztá- ka 300 mm körül van. sából alakultak ki a belterület északkeleti részén található, horgásztóként is hasznosított víztározók. Az É-ÉK-i, illetve a D-i szélirány a leggyakoribb, az átlagos szélsebesség 2,5 m/s körül van. A Tiszán az árvizek kora tavasszal és kora nyáron jelent- keznek. Ilyenkor a belvizeket levezető főcsatornák is na- Növényvilág gyobb vízhozamokat vezetnek. Az ősz viszont a kisvizek időszaka.

PallasTéti Bt – Régió Kft 25 Törökszentmiklós – Örökségvédelmi hatástanulmány

A város igazgatási területe a Tiszántúli (Crisicum) flórajá- tes tájkaraktert felélesztő, a külterjes termelést folytató, rásba tartozik. A Tisza és a holtág menti hullámtéri terüle- sokfunkciós, hagyományos családi tanyagazdaságok fenn- teken a potenciális erdőtársulások a bokorfüzesek, a fűzli- tartása kívánatos a területen, hiszen a tanyák évszázadok getek, a kőris-mézgáséger láperdők és a tölgy-kőris-szil li- óta hozzátartoznak az alföldi táj képéhez. A tanyarendszer geterdők. szerepe és funkciója a jövőben felértékelődik. A meglévő nagykiterjedésű gyümölcsösök fenntartása A hullámtéren kívüli területeken a potenciális erdőtársulá- szintén támogatásra érdemes, illetve további gyümölcsö- sok közé a fűz-nyár-éger ligeterdők, a tölgy-kőris-szil liget- sök telepítése javasolt a mélyebben fekvő mentett ártéri te- erdők, a sziki-tölgyesek és a tatárjuharos lösztölgyesek so- rületeken. rolhatók. Törökszentmiklós külterületén kiváló termőhelyi adottsá- A mezőgazdasági növénytermesztés fontosabb kultúrái gokkal rendelkező szántóterületek helyezkednek el, ame- közé a búza, az őszi árpa, a kukorica és a cukorrépa tarto- lyek a termelés számára feltétlenül megőrzendők. E terüle- zik. teken majdnem minden növény eredményesen termeszt- hető. Ezeken a területeken intenzív, azaz belterjes föld- Napjainkra a keményfás ligeterdők teljesen eltűntek a vi- használat alkalmazása, illetve fenntartása javasolt. Itt mű- dékéről. Helyüket először az őshonos fűz-nyár ligeterdők ködhetnek majd a versenyszférába tartozó gazdaságok foglalták el, majd ezeket is egyre növekvő mértékben szo- közül azok, amelyek a vegyipar, a gépipar, a növényterme- rították vissza a nemesnyár ültetvények, melyek az eredeti lés és vízgazdálkodás legkorszerűbb módszereit alkal- faunának sem élelmet sem szaporodó- és búvóhelyet nem mazva termelnek, természetesen figyelemmel a humán- képesek nyújtani.8 egészségügyi és környezeti elvárásokra. A Tisza mentén fűz-nyár-éger ligeterdők, szikes mocsarak, hernyópázsitos rétek húzódnak meg. Jellegzetes növényei A további szántóterületeken a külterjes illetve az integrált a süntök, a farkasfog és a magyar sóballa. (a hagyományos, az iparszerű és a biotermesztési model- lek szintézisével kialakított) gazdálkodási módok folytatása Az erdőkben helyenként a fákra, bokrokra felkapaszkodó támogatandó, melynek során fokozott figyelmet kell szen- növények fátyoltársulást alkotnak. Ezek között főleg a vad- telni a vegyszerek használatának minimális (szükséges és szőlő az uralkodó, s sok helyütt általa olyan képet nyer az elégséges) szintre történő lecsökkentésére, a mozaikos, erdő, mintha egy trópusi dzsungelben járnánk. Az aljnö- szegélyekkel tagolt tájhasználat kialakítására a hozam és vényzetet zömmel hamvas szeder, nagy csalán, s a be- a minőség növelésének igénye mellett. hurcolt gyalogakác alkotja. „Sokat segítenek a szántóföldek vízellátásában a területek Állatvilág köré, illetve – nagyobb, egybefüggő szántók esetén – a te- rület belsejébe ültetett sövények, fasorok. Mivel az uralko- A rét és az állatvilág kapcsolatának főleg a madárvonulás- dó szelek ereje igen lecsökken, így a szárító hatásuk is ok idején van jelentősége, különösképpen akkor, amikor a sokkal kevésbé érvényesül a területen, ezért a telepítés a tavaszi madárvonulás és a zöldár levonulása egybeesik. terület vízellátását is fokozza. További előny, hogy a fa- soroknak köszönhetően nő a páratartalom és ennek meg- Ilyenkor az árvíz után a mélyedésekben visszamaradó to- felelően a harmatképződés is. A szélvédett szántóknak csogókra a parti madarak, récék, kisebb-nagyobb csapa- ezáltal jól mérhetően megnőhet a terméshozamuk. (…) A tokban szürke gémek, kanalas-gémek, kis- és nagy kó- telepítéssel változik a terület struktúrája, növekszik a faj- csagok, fehér- és fekete gólyák gyülekeznek. gazdagsága, és ezáltal egy természeti értékekben gazda- gabb mezőgazdasági terület alakul ki. (…) A fasorok, sö- Megtalálható a fácán, a fogoly, a nyúl jelenti, de kisebb vények zöld folyosóként is szolgálhatnak, amennyiben a számban őzeket is puskavégre kaphatnak a vadászok. szántóföldeken keresztül egymástól távolabbi Az igen változatos gerinctelen állatvilág még nagyrészt fel- természetközeli területeket (pl. erdők, bokrosok, ligetes te- táratlan. A védettek közül néhány: pompás virágbogár, rületek) kötnek össze. (…) A szántókhoz hasonlóan a gye- aranyos bábrabló, kis szarvasbogár, orrszarvú bogár, diófa pek vízellátásában is sokat segíthetnek a fasorok, sövé- cincér, rezes futrinka. nyek, mezővédő erdősávok. Vizsgálatok alapján a szélvé- dett gyepek akár 20-30%-kal nagyobb terméshozamot is Az Almásy kastélyhoz tartozó lovas létesítményben talál- adhatnak… (Fülöp - Szilvácsku /2000/: Természetkímélő ható Magyarország egyetlen angol telivér ménese. módszerek a mezőgazdaságban – Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Eger).

Mezőgazdasági tájhasználat A megyei rendezési terv javaslatainak megfelelően Törökszentmiklós területén is a termelési célú gyepek Törökszentmiklós külterületén jellemző a tanyás gazdasá- hasznosítása intenzív, félintenzív vagy extenzív módon le- gok jelenléte. A tájkaraktert meghatározó gazdálkodási hetséges. Reálisan a jövőben is a közepes intenzitású mód hajdan mozaikos tájképet eredményezett. Az elmúlt gyepgazdálkodás szerepe lesz a meghatározó. A időszakban azonban – bár a tanyák is fennmaradtak – félintenzív hasznosítású gyepeken (kaszálóként vagy lege- nagyüzemi jellegű, nagytáblás gazdaságok váltak uralko- lőként) a fűhozam már 100-120 napos legeltetést lehetővé dóvá mezőgazdasági majorsági központokkal (állami gaz- tesz. Ehhez a gyephasználathoz a hagyományosan legel- daságok). A változatos mocsaras-vizenyős, helyenként tetett állatfajokon túl (szarvasmarha, juh) más állatfajok száraz területeket, a folyószabályozási munkákat követő tartása is kapcsolódhat. belvízelvezető csatornahálózat kiépítése után alkalmassá tették a nagyüzemi termelésre. Javasolt, hogy egyes természetközeli, külterjesen illetve félintenzíven használt gyepeken szórványosan, kisebb fa- A rendszerváltás után – az EU elvárásainak is megfelelően csoportokban őshonos, tájra jellemző fajokból ligetek ki- – megindult a családi gazdaságok támogatása. A jellegze- alakítása, melyek egyrészt javítják a gyepek ökológiai álla- potát, másrészt kiváló élőhelyként szolgálhatnak bizonyos szántóföldek és gyepterületek közelében élő ragadozó madárfajok számára.

A mezőgazdasági területeken régi szokás volt a telekhatá- rokat, művelési ágak szegélyét fasorral jelölni. A jelenlegi 8 Forrás: http://www.hnp.hu határjelző és a hajdani határok emlékét őrző fasorokat

PallasTéti Bt – Régió Kft 26 Törökszentmiklós – Örökségvédelmi hatástanulmány

meg kell tartani. Azok nem csupán tájtörténeti, tájképi ér- lelően természetesen előfordulnának) a hullámtereken és tékek, hanem sok esetben jelentenek élőhelyet, fészkelő- magas talajvízszintű, pangóvizes területeken a fűz-nyár- helyet a nagy kiterjedésű, fátlan szántóterületeken hason- éger ligeterdők (Salicetum albae-fragilis), míg a mentett lóan a be nem szántott és szintén megőrzendő kunhal- oldali, nedvesebb élőhelyeken a tölgy-kőris-szil ligeterdők mokhoz, melyek régészeti, tájtörténeti és tájképi jelentő- (Querco-Ulmetum-hungaricum) és a szárazabb területeken séggel egyaránt bírnak. a tatárjuharos lösztölgyes társulás (Acerei tatarici- Quercetum). A telepítendő erdők összetételét a potenciális Hasonlóképpen a táj karakterének őrzői a gémeskutak, erdőtársulások figyelembevételével kell megtervezni. melyeket használatban-tartással, fenntartással érdemes megőrizni. Potenciálisan előfordulnak továbbá a területen különböző értékes gyeptársulások is (pl. nedves és sziki gyeptársulá- Nem intenzív hasznosítású (külterjes) mezőgazdasági te- sok). rületek kijelölése szükséges továbbá a hullámtéri és egyes alacsonyan fekvő mentett oldali területeken, illetve a Táj- Fel kell gyorsítani az erdők tulajdonviszonyainak rendezé- védelmi Körzet területére eső, a természeti területek öve- sét, a még gazdátlan erdőket tulajdonba kell adni és min- zetébe és az ökológiai hálózathoz tartozó területeken. den erdőt szakszerű kezelés alá kell vonni.

Ezeken a területeken a lakosság megélhetését a termé- A törvényi és a támogatási eszközökkel elő kell segíteni az szettel együttműködő gazdálkodással, ezen belül az erdőbirtokok koncentrálását. A szétaprózott erdőbirtokokat egészséges élelmiszertermeléssel a környezet ökológiai társult gazdálkodási formák keretében tömbösíteni szük- egyensúlyának fenntartásával kell megoldani. séges, mert csak így biztosítható hosszútávon a szakszerű erdőkezelés. A társult erdőgazdálkodás kialakítását és A nádasok, a vízfelületek peremrészei mind gazdálkodási, működését minden eszközzel támogatni szükséges. mind természetvédelmi szempontból fontosak. A nádas hasznosítása egyike a leginkább extenzív földhasználati Meg kell teremteni a szakszerű, folyamatos erdőgazdálko- módoknak, hiszen szinte csak a nád levágásából áll. dás feltételeit a magánerdők esetében is. Ilyen feltételek: a szakember ellátottság, a szakirányító hálózat kiépítése, az Ezek az extenzíven művelt területek inkább az önellátást erdészeti gépi munkákat szolgáltató gesztor szervezetek szolgálják, illetve a tradicionális, jó minőségű és bio- létrehozása. termékek iránti igények kielégítésére lesznek alkalmasak, a gazdálkodás pedig kiegészülhet az idegenforgalom A meglévő erdők felújításánál arra kell törekedni, hogy a egyes ágaival is. termőhelynek legjobban megfelelő állomány jöjjön létre a tulajdonosi és az ökológiai érdekek összehangolásával. Erdőgazdálkodás A termőhelyek erdősítésre való alkalmasságát részletes feltárásokkal kell pontosítani. Az Országos Területrendezési Terv előterjesztés alapján az erdőterületek bővítésének célja az ország erdősültsé- Kiemelt figyelmet kell fordítani a megyében a települések gének 18,8%-ról 27%-ra történő növelése. Az erdősítésre zöldfelületi rendszerének fejlesztésén belül a települések javasolható területek 55%-át az Alföldön jelöli ki. szél elleni véderdő sávjainak létrehozására.

Az ország erdősültségben egyik legszegényebb vidékén A közutak, dűlőutak, valamint vasúti pályatestek mellett fá- az erdőterület növelése a környezet- és élőhely-védelme, sítani szükséges. A tervezett elkerülő-út és az autópálya a terület vízháztartás-szabályozásának, mikroklímájának környezetrendezését körültekintően meg kell tervezni. javítása, valamint a gazdaságos földhasznosítás szem- pontjából egyaránt nélkülözhetetlen. Ez annak ellenére így Az őshonos fákból álló erdők kezelésének technológiáját van, hogy a megye alapvetően mezőgazdasági profilú és a meg kell változtatni, kerülendő a telepítést megelőző mély- termőhelyi viszonyok nem kedveznek az erdőgazdálko- szántás és a tarvágást követő tuskózás. dásnak. Törökszentmiklós területének jelentős része került erdő- A tervezett fafaj-összetételt a termőhelyi viszonyok, a gaz- gazdasági területként kijelölésre a megyei rendezési terv- dasági érdekek és az ökológiai igények egyaránt kell, hogy ben, melynek értelmében e területek kb. 85%-át erdőterü- meghatározzák. letként kell hasznosítani. A rendezési tervben ennek meg- felelően kijelölésre került erdőterületek elsődleges rendel- Az erdőtelepítés fa- és cserjefajainak megválasztásánál az tetéseként a gazdasági hasznosítás javasolt. alábbi igényekre kell figyelemmel lenni: − Termőhelyi adottságoknak megfelelő fajok legyenek, A megyei területrendezési tervben kijelölt erdőgazdasági hogy az új erdők ökológiailag stabil és egészséges területekhez alkalmazkodva, illetve a környezetvédelmi, növényközösségekké válhassanak. természetvédelmi és gazdasági érdekeket figyelembe vé- − Jól kezelhetőek legyenek, vagyis jelenlétüket az em- ve kerültek kijelölésre a településen erdősítésre szánt terü- ber tudatosan befolyásolni tudja (agresszív fafajok letek. mellőzése). Az erdőtelepítéseknél mozaikosságra kell törekedni. A − Feleljenek meg az általános ökológiai- természetvédelmi szempontoknak: előtérbe helye- monokultúrákat hosszabb távon a vegyes lombhullató, pu- zendők az eredeti növénytársulás fajai, illetve a ha- ha- és keményfás társulások térnyerésével kell ellensú- sonló termőhelyen élő őshonos fajok. lyozni.

− Jó regenerálódó képességgel rendelkezzenek és le- A tervezési területen a nagytáblás mezőgazdasági termő- hetőség szerint gyors növekedésűek legyenek. területek tagolására, a defláció elleni védelem (talajvéde- − A védett területeken a természetvédelmi hatóság elő- lem) érdekében, illetve a termelés körülményeinek kedve- írásai szerint kell telepíteni. zőbbé tétele érdekében mezővédő erdősávok telepítése − Az új erdők, fásítások telepítése során előnyben kell szükséges, melyek legkisebb szélessége 15 m kell legyen. részesíteni a pollen-veszély szempontjából kevésbé kockázatos fajokat. A település szegélyeken a település védelme érdekében szél és levegővédelmi erdők telepítése javasolt, melyek A vizsgált területen a potenciális erdőtársulások (azok az másodlagos funkcióként rekreációs (egészségügyi- erdőtársulások, melyek a termőhelyi viszonyoknak megfe- szociális, turisztikai) funkciót is betöltenek.

PallasTéti Bt – Régió Kft 27 Törökszentmiklós – Örökségvédelmi hatástanulmány

Az Alsóréti-holtág közvetlen kapcsolata megszűnt az élő A Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet területén megtalálható Tiszával, azonban az összefüggő növényzeten keresztül hullámtéri erdők (védett, partvédelmi erdők) jelentős része közvetetten kapcsolatban áll azzal. Erősíteni kell tehát az telepített nemes-nyáras. Javasolt, hogy ezekben az állo- ökológiai folyosó jelentőségét a folyó és a holtág között. mányokban fokozatos fafajcserével természet-közeli állo- mányokat alakítsanak ki a természetvédelmi hatóság köz- A Törökszentmiklós területén található teljes hullámtéri te- reműködésével. rület természetvédelmi oltalom alatt áll (Közép-Tiszai Táj- védelmi Körzet része) és része az ökológiai hálózatnak, Kiemelten fontos feladat továbbá, hogy a meglévő utak, a ezért fokozott figyelmet kell szentelni az árvíz levezetésé- település elkerülő út és az valamint az autópálya környe- nek biztosítása mellett a környezetvédelemnek (vízvéde- zetét tájépítész szakember közreműködésével megfelelő lemnek), a megfelelő mezőgazdasági területhasználatnak növényzet telepítésével rendezzék. és a természetvédelmi értékek oltalmának és fejlesztésé- nek egyaránt. Az erdőterületek helyének kijelölésénél figyelembe kell A természetvédelem célja és értelme a működő és össze- venni, hogy azok az egyéb természeti, természetközeli te- függő rendszerek megőrzése, a biodiverzitás biztosítása, rületekkel (gyepek, nádasok, erdők) összefüggő ökológiai valamint a mozaikszerűen elhelyezkedő élőhelyek egy- hálózatot alkossanak máshoz kapcsolása, ezért ennek a célnak a hullámtéri gazdálkodást alá kell rendelni. Vízgazdálkodás Bányászat Törökszentmiklós északi határát a Tisza képezi, amely egyben a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet és az országos Az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás szerint a város ökológiai hálózat gerincét alkotja. Az északi határ folytatá- külterületén számos nyilvántartott ásványi nyersanyag le- sát az Alsó-réti holtág jelenti. lőhely (bányatelek) található. Ezekben az építőanyag-ipari ásványi nyersanyag kitermelését végző bányatelkeken Törökszentmiklós külterületén néhány természetes ill. agyagot illetve homokot termelnek ki. természetközeli, de jelentősen átalakított vízfolyás is talál- ható (pl. Decse-ér, Tinóka-ér). Ezek az alábbiak: Meghatározó, karakteres tájképi elemként jelenik meg az − Törökszentmiklós I. – agyag védnevű bányatelek a öntözővizet szolgáltató Nagykunsági-főcsatorna mestersé- 0201/44, 0201/48-51, és a 0201/54-57 hrsz-ú föld- ges, egyenes medervonala. részleteken helyezkedik el, a haszonanyag blokktégla További öntöző, illetve belvízelvezető csatornák szabdal- agyag. A bányatelek jogosítottja Törökszentmiklós ják fel a külterületet. Város Önkormányzata. − Törökszentmiklós II. – homok védnevű bányatelek a A természetes vizek mennyiségének csökkenésével a 0113 hrsz-ú földrészleten helyezkedik el, a haszon- holtágak jelentősége felértékelődött, mivel a megmaradt anyag építési homok. A bányatelek jogosítottja a Tö- hullámtéren kívül a holtágak őrzik az érintetlen vízpart táji rökszentmiklósi Mezőgazdasági Rt. A bánya kimerü- értékeit. A település területén elhelyezkedő Alsóréti-holtág lése és a tervezett rekultiváció végrehajtása miatt a ökológiai állapota kezd leromlani, vízminősége közepes bánya bezárását tervezik, ennek műszaki üzemi ter- besorolású, feliszapolódott-sága sajnos előrehaladott álla- vét már elfogadták. potban van, ezért fontos feladat Szakállas területén a − Törökszentmiklós III. – homok védnevű bányatelek – szennyvízcsatorna-hálózat 100%-os kiépítése, illetve a a 2001-ben történt bővítés után – a 011/36-37-42 horgászati tevékenység szabályozása, annak érdekében, hrsz-ú földrészleteken helyezkedik el, a haszonanyag hogy minél kevesebb szerves anyag kerüljön a vízbe, ami építési homok. A bányatelek jogosítottja Nagy Sán- meggyorsíthatja a holtág eutrofizációját. dor. − Törökszentmiklós IV. – homok védnevű bányatelek a A holtágat belvíztározásra (a mederbe vezetik a csator- 088/13-27, a 088/51-55 és a 088/38 hrsz-ú földrészle- nákban összegyűjtött belvíz egy részét) használják, emel- teken helyezkedik el, a haszonanyag éptési homok. A lett pedig jelenleg öntözéssel, üdülési tevékenységgel, vízi bányatelek jogosítottja Tömösközi Zsigmond. sportokkal és horgászattal hasznosítják. − Törökszentmiklós V. – agyag védnevű bányatelek a 0103/18-19, -29 hrsz-ú földrészleteken helyezkedik Szükséges lenne továbbá egy átfogó ökológiai vizsgálat el, a haszonanyag közlekedésépítési agyag. A bá- készítése, amely megvizsgálja szükséges- és lehetséges- nyatelek jogosítottja a Szenttamási Gabona Bt. e a holtág vízutánpótlásának megoldása, a meder kotrása. − Törökszentmiklós VI. – homok védnevű bányatelek a Amennyiben megállapítást nyer, hogy a vízutánpótlással 011/35 hrsz-ú földrészleten helyezkedik el, a haszon- elérhető a holtág ökológiai és turisztikai fejlesztése, akkor anyag építési homok. A bányatelek jogostottja Nagy komplex rehabilitációs, revitali-zációs és turisztikai fejlesz- Sándor. (Forrás: Magyar Geológiai Szolgálat, 2003.) tési terv készítésével érdemes a holtág és környezetének átfogó rendezését megszervezni. Ezek a bányatelkek általában kisebb, a távolból nem feltű- Mivel az Alsóréti-holtág mellett üdülési terület fejlesztését nő tájsebet képeznek. A bányák bezárása után az illetékes tervezik, ezért kiemelten nagy figyelmet kell szentelni az Nemzeti Park bevonásával fel kell mérni, hogy a bányafa- üdülési tevékenységek szabályozására, annak érdekében, lakon értékes élőhelyek, fészkelőhelyek alakultak-e ki, és a hogy a természeti környezet minél kevesebb sérülést kapott eredmények alapján kell megtervezni a bányák re- szenvedjen a fejlesztések, illetve a terület használata so- kultivációját. rán.

PallasTéti Bt – Régió Kft 28 Törökszentmiklós – Örökségvédelmi hatástanulmány

2. Településszerkezet, területhasználat

Törökszentmiklós település szerkezete a kezdetektől fogva szabályos négyszög hálós rendszerben alakult ki, mely szinte a mai napig is közel szabályos hálós rendszerben folytatódva fejlődött jelen állapotáig.

Légifotó Surján

Morfológiai vizsgálat

Törökszentmiklós igazgatási területe magában foglal még három kisebb – falu – települést egy jelentősebb különle- ges „tanya együttest”, a déli területrészen, az öntöző- Légifotó Szakállas csatorna közelében álló Almásy kastély uradalmat.

A debreceni vasút mentén korábban élt és virágzott egy Barta-puszta nevű falu is mely egy nagyobb tanya együt- tesként kezelhető.

Légifotó Óballa

3. Természetvédelem, tájvédelem A szántókkal érintkező gyepfelületek mellett fokozottan vi- gyázni kell, hogy a gyepek ne kerüljenek fokozatosan be- Törökszentmiklós és térsége több jelentős természeti érté- szántásra. ket mondhat magáénak. Országos jelentőségű védett ter- mészeti terület a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet, melynek Természetvédelmi szempontból értékes, nedves, üde ré- egy része a város igazgatási területén található. teken, ahol a terület nem legelőként hasznosították, a le- geltetés a későbbiekben komoly károkat okozhat, ezért a Helyi jelentőségű védett természeti értékként számon tar- továbbiakban elkerülendő. tott a Szenttamási park 11 ha-os területe. Ez a terület or- szágos védelemre tervezett (átminősítés) terület. Hosszú távon felhagyásra tervezett szántókon kialakuló másodlagos gyepek esetében javasolt a kaszálással, vagy Ex lege védett területek a kunhalmok. Török-szentmiklós legeltetéssel való hasznosítást a gyepstruktúra javítása területén 13 db található, melyek egy része még jellegében érdekében. jó állapotban található. Fokozott figyelmet kell fordítani a tűzgyújtási tilalmak és Közismert és jelentősnek ítélt régészeti lelőhelyként nyil- korlátozások kihirdetésére és betartatására önkormányzati vántartott hely a szent-tamási homokbánya területe, ahol szinten is, mivel a gondatlanságból vagy szándékos gyúj- középkori település és temető nyomai találhatók. togatásból eredő tüzek tarló- és tisztító tüzek nagy károkat okozhatnak az élővilágban, valamint gazdasági káruk is je- A Tisza holtágai közül a Fegyverneki-(Alsó-réti)-Holt-tisza lentős lehet. területe említésre méltó kedvelt horgászhely. Ez potenciá- lisan a hobbiturizmus egyik lehetséges fejlesztési területe. Új erdők létesítése elsősorban szántókon, meddőhányó- kon, roncsolt felszíneken, illetve a természetvédelmi Természetvédelmi szempontból kívánatos lenne a jelenleg szempontból nem értékes gyepeken javasolt elfogadható, még gyep, rét, legelő, mocsár művelési ágként nyilvántar- illetve javasolható. Minden esetben törekedni kell az adott tott területeken a fenti művelési ágak megtartása, illetve termőhelyi adottságoknak megfelelő igényű, őshonos fafa- ezeken a területeken a hagyományos módszerekkel törté- jok alkalmazására. nő, művelési ágnak megfelelő gazdálkodás fennmaradása, vagy a gazdálkodás felhagyása. Védett természeti területek

PallasTéti Bt – Régió Kft 29 Törökszentmiklós – Örökségvédelmi hatástanulmány

Védett természeti terület: jogszabály által kiemelt termé- belül meglévő épületek, építmények, létesítmények szetvédelmi oltalomban részesülő országos illetve helyi je- átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, ki- lentőségű védett természeti területek, valamint az ex-lege kötők illetve halászati célú hasz-nosítást szolgáló lé- természeti területek és értékek. tesítmények létesítéséhez, kivitelezéséhez az igazga- tóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. Törökszentmiklós területén országos jelentőségű védett − (4) A körzeti vadgazdálkodási terv természeti területet természeti területként tartják nyilván a Közép-Tiszai Tájvé- érintő részének jóváhagyásához a miniszter egyetér- delmi Körzet település közigazgatási területén belül húzó- tése szükséges. dó szakaszát. A hullámtéri területeken az illetékes nemzeti park igazgatóság (Hortobágyi NPI) által adott útmutatások A hullámtéren, mint természeti területen az 1996. évi LIII. alapján kell gazdálkodni, az egyes területhasználat- törvény 18. § (3) bekezdés értelmében – a jogszerűen be- váltásokhoz minden esetben ki kell kérni a NPI hozzájáru- épített területek kivételével – tilos a természetes és termé- lását. szet-közeli állapotú vizek, vízfolyások, vízi élőhelyek part- vonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított A hullámtéren elsődleges célként kell kitűzni a hullámtéri 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új szántók kivonását, helyettük gyep, gyümölcsös vagy erdő épületet, mesterséges létesítmények elhelyezése. A vízi telepítése javasolt. A meglévő nem őshonos fajokból tele- létesítmények, a hajózást, a halastavakon a halászati pített tájidegen nyárasokat a véghasználat után őshonos hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére a külön fűz, nyár, tölgy stb. fajok felhasználásval kell helyettesíteni. jogszabályban meghatározott módon és esetben, az igaz- gatóság hozzájárulásával [21. § (3) b)] kerülhet sor. Az ex-lege védett kunhalmokat, ha szántóterületen helyez- kednek el a művelés alól ki kell vonni. Bolygatásuk tilos. A Az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. művelés alatt nem álló, gyepes kunhalmokon sok esetben Törvény a következő előírásokat teszi a hullámtérrel, mint gazdag flóra alakult ki, mivel a környező területekkel természeti területtel kapcsolatban: szemben ezek nem álltak művelés alatt. ƒ 18. § Természeti terület övezetében új külszíni bánya nem nyitható. A település területén az országos jelentőségű védett terü- ƒ 22. § (2) c) természeti területen regionális hulladékle- letekre, az ex lege védettségű terültekre – vagyis az or- rakó hely nem jelölhető ki. szágosan védett természeti területekre – vonatkozó előírá- ƒ 24. § A hullámtéri és nyílt ártér övezet területén be- sok érvényesek. építésre szánt terület nem jelölhető ki.

Természeti területek A természeti területek közé sorolt gyepeken a hagyomá- nyos, extenzív mezőgazdasági tevékenységek (legeltetés, Természeti területek övezete: természetközeli állapotú te- kaszálás) fenntartása kívánatos. rületek, amelyek művelési ága által erdő, gyep vagy ná- A folyóparti galériaerdők területének lecsökkenése és hul- das, illetve erdő és mezőgazdasági hasznosításra alkal- lámtéri erdők hiányának pótlására javasolt erdőtelepítések matlan földterületek. helyének kijelölése a termőhelyi adottságok és a tájtörté- neti adatok figyelembevételével kell, hogy történjen. A ki- Természeti területeken irányadónak kell tekinteni az 1996. alakítandó fás területeken a botolás engedélyezhető. évi LIII. törvény a természet védelméről előírásait. A természeti területeken – a Nemzeti Agrár- Természeti területeken beépítésre szánt terület nem jelöl- környezetvédelmi Program kompenzációs támogatásának hető ki, oktatási, kutatási, ismeretterjesztő vagy segítségével – javasoljuk a gyep- és erdőterületek növelé- ökoturisztikai illetve a terület fenntartását szolgáló céllal sét a nagytáblás szántók rovására. lehet új építményt, épületet elhelyezni. Ökológiai hálózat övezete (magterületek és megszakí- A természeti területeken csak természetkímélő, extenzív tott folyosók) gazdálkodás folytatható. A meglévő gyepterületeket fenn kell tartani, területük csökkentése csak erdőtelepítés ese- A természetvédelmi hatóság által kijelölt ökológiai hálózati tén lehetséges. magterületek és „megszakított folyosó” elemek megóvása, fenntartása elsődleges feladat. A településrendezési terv- A természetvédelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. §- ben törekedni kell ezen elemek összekötetésének biztosí- ában foglaltakat be kell tartani: tására, hogy összefüggő (valóságos) hálózat alakulhasson − (1) Természeti területen az igazgatóság engedélye ki a természetközeli területetekből és a zöldfolyosók (em- szükséges: beri tevékenység által létrehozott zöldfelületi folyosó) se- − a gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához, gítségével. Összefüggő ökológiai rendszerré kell fejleszte- − a gyep, a nád és más vízinövények égetéséhez. ni a természet közeli területeket (erdő, gyep, nádas, vízfe- − (2) Természeti területen az igazgatóság szakhatósági lület), oldva azok helyenkénti elszigeteltségét. Ennek so- hozzájárulása szükséges: rán rehabilitálni kell a degradálódott vízfolyásokat, holt- − a termőföld más célú hasznosításához, művelés alól ágakat. kivett terület újrahasznosításához, − a földtani kutatáshoz és az ásványi nyersanyag kuta- Ökológiai folyosók övezete: természetes vagy tására vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásá- természetközeli állapotú, általában lineáris jellegű – folyto- hoz, a bányatelek megállapításához, az ásványi nos vagy megszakított – élőhely sávok, illetve kisebb mo- nyersanyag feltárására, kitermelésére, kitermelés zaikos élőhely területek rendszere, amely alkalmas az szüneteltetésére, továbbá bányabezárásra vonatkozó egyes élőhelyek közötti, a hálózat egyes elemei közötti műszaki üzemi tervek és tájrendezési terv jóváhagyá- biológiai kapcsolat biztosítására. sához; − vizekben halászati üzemterv jóváhagyásához. Ökológiai hálózat övezete: a természetes és − (3) Természetes és természetközeli állapotú vizes természetközeli élőhelyek rendszere, amely az élőhelyek élőhelyek, különösen folyóvizek, tavak partvonalának, közötti ökológiai folyosók által biztosított biológiai kapcso- valamint a vizeket kísérő természetes életközösségek lattal elősegíti a fajok vándorlását, terjedését és ezáltal a (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához, biológiai sokféleség megőrzését. vízfolyás, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül, tavak partjától számított 100 méteren Az ökológiai folyosók esetében konfliktus jelent, a tervezett autópálya szegregációs hatása. A 0396-os és a 0394-es

PallasTéti Bt – Régió Kft 30 Törökszentmiklós – Örökségvédelmi hatástanulmány

helyrajzszámú vizenyős, nádas, gyepes területek között Az egyedi tájértékek kataszterezése és kihirdetése után a ezért javasolt a békaátjárók kialakítása az útépítés folya- természetvédelmi törvény 7. § (4) bekezdése és a mán. 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet 1. §-a alapján, az egye- Az európai szintű ökológiai hálózat, a Natura 2000 hálózat di tájértékekkel kapcsolatos eljárásokban az illetékes nem- területeinek elhelyezkedését a város külterületére tervezett zeti park igazgatóságot be kell vonni. szélerőmű objektumainak elhelyezésekor figyelembe kell venni, hogy azok ökológiai hálózatot, Natura 2000 hálóza- Vízfolyások, tavak partján legalább 50 m szélességben a tot és madárvonulási útvonalakat ne érintsenek. mezőgazdasági területek csak korlátozott funkciójúak le- hetnek (ott művi létesítmény nem helyezhető el és kizáró- Általános tájvédelem lag extenzív, vegyszermentes gazdálkodás folytatható).

„A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása A megyei területrendezési tervben tájképvédelmi övezet- során meg kell őrizni a tájak természetes és ként feltüntetett területen a felszínen nem létesíthetők természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak olyan termékvezetékek, távvezetékek, melyek tájképi és esztétikai adottságait és a jellégét meghatározó természeti településképi szempontból zavaró hatásúak és megváltoz- értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek tatják a táj karakterét. fennmaradásáról.” (1996. évi LIII. törvény a természet vé- delméről) A településkép javítása érdekében fasorok telepítése szükséges, melyek segítségével egyrészt egységesebbé Tájképi szempontból komoly problémát jelentenek a rom- tehetők az utcaképek, másrészt bővül a kondicionáló zöld- bolt felületek, illetve az engedély nélküli hulladéklerakás. felületek aránya. Sürgető feladat ezért ezek pontos felmérése és intézkedé- A későbbiekben kialakításra kerülő ipari területek tájba il- si terv kidolgozása rendezésükre, felszámolásukra. lesztéséről védőfásítással kell gondoskodni.

4. Környezetvédelem Törökszentmiklós területén nagy kiterjedésű intenzív mű- A környezetvédelem egyik alapelve, a szubszi-diaritás ér- velésű szántók találhatók, ezeken a rendszerváltás után az telmében, helyileg kell cselekedni a regionális (áttételesen országos tendenciának megfelelően lecsökkent a vegy- a globális) környezeti érdekek védelmében, nem a na- szerhasználat, de sajnos a hullámtéren még mindig jel- gyobb területi egységek döntéseit, határozatait kell tétlenül lemző a kemikáliák használata. A hullámtereken az orszá- várni. Nem lehet ma már kizárólag az aktuális rövidtávú gos irányelveknek megfelelően szántóterületek csak ex- gazdasági érdekek által vezérelve döntéseket hozni, sok tenzív műveléssel tarthatók fenn, de preferált a hullámtéri esetben túl kell látni a település határain is. A „gondolkodj területek más művelési ágú hasznosítása (gyep, erdő, ná- globálisan, cselekedj lokálisan” alapelvet Törökszentmik- das, stb.). lósnak is magáévá kell tennie. A településen a szennyvízcsatorna-hálózat kiépült, de a A tervezési terület érzékenysége miatt a környezethaszná- rácsatlakozások aránya még nem haladta meg a 80%-os latot úgy kell megszervezni, hogy az a legkisebb mértékű arányt, így máig jelentős az elszivárogtatott kommunális környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze szennyvizek mennyisége. a környezetszennyezést, kizárja a környezetkárosítást. A talajvizet és a talajt egyaránt károsító szennyezőforrás a Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás település nem megfelelően szigetelt és fenntartott kommu- tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem nális hulladéklerakója. külön ágazati jogszabályokban megadott előírásait. A felszíni vizek egyik igen jellemző, és sajnos egyre job- ban terjedő szennyezési módja a kommunális hulladék il- Levegőtisztaság-védelem legális elhelyezése a településszegélyen, a folyóvizek, il- letve egyéb külterületi helyszíneken. A település területén nem folytatnak levegőszennyezéssel járó ipari tevékenységet. A vizeket és a talajt általánosan szennyezi a mezőgazda- sági vegyszerhasználat. A termőföldekre túlzott mennyi- A település területén jelentős közlekedési eredetű lég- ségben kijuttatott műtrágyák és egyéb vegyszerek, a talaj- szennyezést okoz a 4. számú főút, illetve az arról leágazó vízbe mosódva eljutnak a felszíni vizekig és azokat is 46. számú főút, mint vonalas szennyezőforrás, melynek szennyezik. Ez a veszély fokozottan fennáll a folyók, pata- hatásterülete alapvetően lokális jellegű. Ezek terheltsége kok, hullámterében, partközeli sávjában. azonban a város melletti elkerülő út megépítésével jelen- tősen csökken. A vizek, vízbázisok védelmében ezért igen fontos, hogy a hullámterekben, illetve a folyó és állóvizek partja mellet A nagykiterjedésű szántóterületekkel, mint diffúz légszeny- egy olyan védőzóna, védőövezet kerüljön kijelölésre, ame- nyező-forrással (porszennyezés) is számolni kell. A deflá- lyen belül az országos irányelveknek megfelelően szántó- ció hatását a szélirányra merőleges mezővédő-erdősávok területek csak extenzív műveléssel tarthatók fenn, de pre- telepítésével lehet csökkenteni. ferált a hullámtéri területek más művelési ágú hasznosítá- sa (gyep, erdő, nádas, stb.). Ebben az övezetben épületek A téli – fűtési – légszennyezettség csökkentése érdekében elhelyezése nem javasolt, intenzív állattartással foglalkozó érdemes teljessé tenni a település területén a földgázveze- létesítmények elhelyezése pedig tilos. ték-hálózat kiépítését. A településen javasolt a szennyvízcsatorna-hálózatra való Vízminőség-védelem, folyékony hulladékok 100 %-os rácsatlakozást támogatni, ezzel elérhető lenne a talaj és a talajvizek szennyezésének alacsony szintre való A felszíni és a felszín alatti vizek állapotát nagyban meg- szorítása, amely a későbbiekben a talajvíz tisztulását hoz- határozza a mezőgazdasági vegyszerhasználat intenzitá- hatja magával. sa, illetve a települési folyékony hulladék elhelyezésének / elvezetésének megoldása. A város melletti hulladéklerakó kivizsgálása, feltárása, és rekultiválása igen fontos feladat. A terület felszíni rendezé- se után, termőföld-ráhordással kell lehetővé tenni a nö-

PallasTéti Bt – Régió Kft 31 Törökszentmiklós – Örökségvédelmi hatástanulmány

vénytelepítéseket. A volt hulladéklerakó és környezetének A hulladékgazdálkodás elsődleges és legsürgetőbb felada- rendezését és használatát erdőtelepítéssel kell megoldani, ta a nem csak szennyező, de a településre is rossz fényt amihez jó tűrőképességű, igénytelen, lehetőeleg honos fa- vető illegális hulladéklerakatok feltérképezése és fokoza- jokat kell alkalmazni. tos felszámolása. Javasolt továbbá, hogy a terhelt terüle- teken hulladékgyűjtő konténereket helyezzen ki a települé- A vízfolyásokba, állóvizekbe szennyvíz és egyéb szennye- si önkormányzat, ezzel megelőzve a további illegális lera- ző anyag nem bocsátható, ennek fenntartását folyamato- katok kialakulását. san ellenőrizni kell. A szennyvíztisztítót mielőbb biológiai tisztításúvá kell fej- A hulladéklerakatok felszámolását közhasznú munka kere- leszteni, annak érdekében, hogy a tisztított szennyvíz mi- tében is megszervezheti az önkormányzat, esetleg az ak- nél kevésbé terhelje az élővizet. tuális környezetvédelmi célú országos szintű pályázati rendszerhez kapcsolódva öntevékeny körök, társadalmi Talajállapot, földvédelem szervezetek részvételével is megvalósíthatók ezek a fel- adatok. A talaj és a vizek szennyező-forrásai azonosak, azok az előző alfejezetben kerültek kifejtésre.A talajok további ve- A város csatlakozott a Szolnok-Törökszent-miklós regioná- szélyforrása lehet a hatalmas kiterjedésű, tagolatlan szán- lis hulladékkezelő rendszerhez, melynek központi lerakóját tókon a talajvesztés a defláció következtében. – a tervezési területen kívül – Kétpó község területén ter- vezik megvalósítani. A talajminőség védelme érdekében elsődlegesen a vízmi- nőség-védelemre vonatkozó javaslatokat kell figyelembe A regionális hulladéklerakó-telep megvalósulásáig a jelen- venni. A defláció ellen – és a termelés hatékonyabbá válá- legi hulladéklerakó üzemelése várható. sának érdekében – szükséges mezővédő erdősávokat lé- tesíteni. A települési hulladékok hasznosítható komponenseinek szelektív gyűjtése céljából gyűjtőszigetek kialakítását is Zaj- és rezgésvédelem tervbe kell venni. Ezek helyének kijelölést a 241/2001. (XII.10.) Kormányrendelet 1. §-a szerint kell elvégezni. A A településen keresztülhaladó 4., és 46. számú főút jelen- házi komposztálást segítő speciális eszközök beszerzésé- tős zajterhelést okoz. További jelentős zajforrást jelent a re vonatkozóan az önkormányzatok számára pályázati le- településen áthaladó vasút, amellyel közvetlenül szom- hetőségek vannak, melyeket érdemes kihasználni. szédos a belterület. A vasút és a lakóterületek között semmiféle zajvédő létesítmény, növénytelepítés nem talál- A települési hulladék ne hasznosítható, továbbá lerakással ható. ártalmatlanítandó komponenseit a későbbiekben, regioná- lis hulladéklerakóban kell elhelyezni a város által jelenleg Hulladékgazdálkodás használt (2110/3 hrsz.) lerakó helyett. A jelenlegi hulladék- lerakó bezárásával, rekultivációjával, tájba illesztésével A településen a kommunális hulladék rendszeres elszállí- kapcsolatban – első lépésként – az önkormányzat 2005. tása megoldott, ennek ellenére jelentős problémát jelente- december 31. napjáig teljes körű környezetvédelmi felül- nek az illegális kommunális jellegű hulladéklerakatok. vizsgálat elvégzésére kötelezett.

PallasTéti Bt – Régió Kft 32 Törökszentmiklós Településrendezési terve – Alátámasztó munkarészek

VI. Közlekedési alátámasztó munkarész

1. Összefoglaló vizsgálat u., Dobó I. u, Szent László u, Hunyadi J. u, Jókai Mór u., Babits M. u., Bottyán János u., Bajcsy-Zsilinszky E. u.).

1.1 Közlekedési kapcsolatok, A város többi útja kiszolgálóút kategóriába sorolt út. közlekedésföldrajzi helyzet Megoldásra váró közlekedési probléma az északi elkerülő Törökszentmiklós 23 118 fős lakosszámával (2001-es út, valamint az ezt keresztező északra irányuló utak adat) az ÚT 2-1.218:2003 számú útügyi előírás alapján a (Tiszapüspöki, Balla) csomópontjainál adódik. C (50ezer főnél kisebb lakosszámú város) településterve- zési osztályba tartozik. A város forgalmi problémái között említhető a Vásárhelyi u. átkötési szükségessége az öntödénél, a piac-csarnok kö- A település Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Szolnokhoz rüli egyirányú forgalom, valamint az igen keskeny lakóut- 15 km-re fekszik. A város közlekedési szempontból a tér- cák, zsákutcák forgalmi nehézségei. ségben elfoglalt helye szerint kedvező helyzetben van, közúti és vasúti országos fővonalak érintik az igazgatási A különálló falu településeknél szerkezeti szempontból a területet. A várost korábban átszelő 4. sz. I. rendű főút ki- településeket összekötő belső főutak kerülnek kiemelt váltása egy elkerülő úttal kiépült, így ez jelentős terheléstől megkülönböztetésre, ott, ahol egyébként a helyközi autó- mentesíti a városközpontot. buszok is közlekednek.

A főúthoz csatlakozó mellékúthálózatok megfelelően ki- Kerékpárút-hálózat szempontjából a várost érinti az orszá- épültek. A Tisza mentén a városhoz tartozó alvófalvak gos és a regionális hálózati vonal a térségi fejlesztési ter- (Balla, Szakállas) kapcsolata a várossal jó, a közvetlen vekben. A városban elkülönített kerékpárút a 46. sz. út partmenti kapcsolata Tiszapüspökivel és Fegyvernekkel mentén található, illetve a városközpontban a Kossuth L. már korábban tervezett fejlesztési cél, mely ma is aktuális út mellett. A hálózat hiányzó elmeinek megvalósítása to- feladat. vábbi program marad.

Az Országos Közlekedéshálózatfejlesztési Tervben a Ti- A tömegközlekedést szolgáló vasúti fővonal magas szinten sza és a központi belterület közötti területen az M4 számú működik, az állomás rendezettségével megfelelően kiépí- gyorsforgalmi út nyomvonala került kijelölésre Budapest – tett. Az autóbusz-állomás a Kossuth tér mellett a központ- román-magyar országhatár közötti célviszonylatban. En- ban helyezkedik el. nek megvalósulása után Törökszentmiklós és térsége na- Az autóbuszközlekedés hálózata elég sűrű járatszámmal gyobb távolságokból jobban elérhető válik, mely a város és szolgálja a távolsági és a helyi (kishelyközi) tömegközle- környezetének gazdasági felértékelődéséhez vezethet. Ezt kedést. a javaslatot tartalmazza az Országos Területrendezési Terv, és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezé- A Tisza folyó vízi közlekedése még nem alakult ki, de a jö- si Terv szerkezeti tervlapja is. vőben erre tudatosan készülni kell. Hajókikötő, sportcsó- nak kikötő struktúrájáról gondoskodni kell majd. A központi belterületen belül az úthálózat történelmileg ki- alakult, a sík területre jellemzően könnyen áttekinthető, A kistérségi kapcsolatok hiányoznak Törökszentmiklós mely többnyire szabályos rácsos úthálózati szerkezetű. környezetében. Csak földút kapcsolat létezik Szajol – Ennek kiépítettsége általában a távlati igényeknek is meg- Tiszapüspöki, Tiszapüspöki – Ballatelep, Ballatelep – Sza- felel. kállas, Szakállas – Fegyvernek, valamint Bartapuszta Ör- ményes között. Ezen települések meglévő közúti kapcsola- Az új 4. sz. főút, mint I. rendű főút (K.III.) osztályba sorolt tai is csupán 3-4 m széles aszfaltmakadámból vannak. út, a várostestet északi oldalon elkerüli. Jelenleg 2 forgalmi sávval épült ki, de műtárgyai lehetővé teszik a 2x2 sávos A térség fekvése közlekedési szempontból kitűnő, úgy úttá való bővítést. A csomópontok részben különszintűen vasúton, mint közúton országos és nemzetközi fővonalak épültek ki. Távlatban a szintbeni csomópontok megszűn- érintik. A 4. sz. főforgalmi út ma már egyre nehezebben fe- nek. Ezzel az elkerülő út kiépítéssel jelentősen csökkent a lel meg a rajta áramló forgalomnak, ami már új gyorsfor- korábbi 4. sz. - városon átvezető – út, a Kossuth L. út ter- galmi utak építését igényli a közeljövőben. helése, mely továbbra is a város belső főútja maradt, és a belső hálózat gerincét alkotja.

A 46. sz. út ( Dózsa gy. út, Kossuth L. út) szerkezeti rangja II. rendű főút. A főút korábban a régi 4. sz. főúthoz (Kos- suth L. út) csatlakozott, de jelenleg már a várostól nyugat- ra épült új kétszintes csomópontnál van a kezdete. Így a régi 4. sz. is a 46. sz. főút részévé vált.

Gyűjtőút rangúak az egyes belső városrészeket összekötő, illetve nagyobb tömegegységeket feltáró és kiszolgáló utak, melyek bevezetik a forgalmat a főúthálózatba. A vá- ros gyűjtőútjai az Újballára és Ballatelepre kivezető út (Táncsics M. u. és Alatkai út), a Tiszatenyő felé kivezető út (Pánthy E. u. – Tenyői út.), Tiszapüspöki felé kivezető út (Szolnoki u.), a vasútállomásra vezető út (Almásy u.), a 46. sz. út és a Tenyői út összekötő útja (Béla király út); Vásár- helyi Pál út; Hársfás u.; Stadion u; Hámán Kató u., Margit u, Pázmány Péter u., Batthyányi út, Széchenyi u., Vécsey

PallasTéti Bt – Régió Kft 33 Törökszentmiklós Településrendezési terve – Alátámasztó munkarészek

1.2 Jelenlegi bel- és külterületi úthálózat BELTERÜLETI UTAK II. rendű főút

Az elkerülő út megépülése ellenére továbbra is a település meghatározó főútja maradt a régi 4. sz. főút belterületi szakasza, azaz a Kossuth Lajos út. II.rendű főút továbbá a Dózsa György út is.

Gyűjtőutak Az elkerülő út megépülése ellenére továbbra is a telepü- lés meghatározó főútja maradt a régi 4. sz. főút belterületi - Ó-Ballai kivezető út (Táncsics M. u.) szakasza, azaz a Kossuth Lajos út. - Ballatlelpi kivezető út (Alatkai út) - Tiszatenyő felé kivezető út (Pánthy E. u., Sallai I. u.) - Tiszapüspöki felé kivezető út (Szolnoki u.) Törökszentmiklósi kistérség települései - A vasútállomásra vezető 46344 j. országos közút (Almásy u.) - 46-os út és a Tenyői u. közötti átkötő út (Béla király út.) - A 4. sz. főúttól (Surjánynál) Szakállasra vezető út - Vásárhelyi u. - Hársfás u. - Stadion u. - Hámán K. u. - Margit u. - Pázmány P. u. - Batthyány u. - Jókai u. - Babits M. u. - Battyán J. u. - Bajcsy Zs. E. u. - Kilián Gy. u. - Sziklai S. u.

Kiszolgáló út

A lakóterületek belső feltárását az eddig nem említett többi utca szolgálja. Az utcák burkolt/burkolatlan állapotát a te- Törökszentmiklós térségének közlekedési hálózata (az el- lepülési formában (utcák szövedéke) a vizsgálati lapon kü- kerülő út nélkül) lön színekkel jelöltük.

KÜLTERÜLETI UTAK I.rendű főút - jelenlegi 4. sz. főút

II.rendű főút - 46. sz. út - régi 4. sz. út külterületi szakasza (de ma már ez is a 46. sz. főút része)

Összekötőút - 4 629 j. út (Martfű felé)

Bekötőút - 32 127 j. út (Tiszapüspöki felé) - 32 126 j. út (Ballatelep felé) Törökszentmiklós belső úthálózati térképe - 32 124 j. út (Szakállas felé) - 42 101 j.út (Bartapuszta felé)

PallasTéti Bt – Régió Kft 34 Törökszentmiklós Településrendezési terve – Alátámasztó munkarészek

Egyéb közút Székács Elemér Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szak- A település külterületét feltáró utak, amelyek főleg a me- középiskola, Almásy u. 50. zőgazdasági földterületek megközelíthető-ségét szolgálják Az udvarban autóbusz parkolás (garázs) és 4 db személy- ki. Kijelölésük a tervlapon található. gépkocsi parkoló Közterületen P = 0 Lábassy János Szakközépiskola, 1.3 Forgalomnagyságok Almásy u. 51. P = 0

Szelvényszám Forgalomnagyság Ejmű/nap Az út száma Óvodák, bölcsődék: kiépített parkolkkal nem rendelkeznek. kezdő befejező 1990 2000 2004 4. sz. főút 17.000 9.500 112+337 120+990 11.880 Nagyvárosias lakóterületek: F + 3 és F + 4 szintes 46. sz. főút 6.300 7.500 0 0+425 10.449 Kossuth u.—Táncsics M. u.—Vásárhelyi P. u.—Ady E. u. 0+425 0+542 8.878 által határolt területen a lakásszám: 300 lakás + Kossuth 0+542 1+820 7.548 1+820 12+508 4.255 utcai üzletsor 4629. sz. ök. út 3.000 3.500 Normatív igény: 350 db 0 5+857 2.482 32126. sz. ök. út 3.500 4.000 n.a. Kiépített parkolószám: 46344. sz. ök. út 4.100 4.600 n.a. parkolóban 65 db

burkolt úton engedélyezetten: 55 db

összesen: 120 db burkolt úton – de várakozni tilosban 37 db .4 Gépkocsi elhelyezés a burkolaton lehetséges várakozószám: 157 db

Vizsgálat: 2005. augusztus hónap 11. és 25. (csütörtöki A várakozni tilos – de lehetséges – helyen 15 db gépkocsi napok) parkolt, a kiépített parkolóhelyeken 38 db, azaz összesen 53 db. A kiépített—engedélyezett 120 db férőhelyhez vi- A város közintézményeit és nagyobb lakótelepeit bejárva szonyítva a délelőtti használat 44 %-os. az alábbiakat állapítottuk meg: A használat a normatív igényhez: 15 %-os.

Városháza (Kossuth L u. 135/A) – az udvarában elhelye- A fentiek alapján a kiépített parkolószám még megfelelő, zett 6 férőhelyes parkolóhelyen a normatívához hasonlítva bár az esti parkoláskor a kiépítetthez képest elérheti a 80 20 %-os a parkolóhely arány, de szükség esetén a Műve- %-ot is. (Panasz csak az volt, hogy a parkolók nem ott lődési Központ parkolóhelyei is igénybe vehetőek – össze- vannak, ahol kellene, szem előtt látható lenne a kocsi.) A nyitottságuk alapján. Az igényeket kielégíti. Vásárhelyi Pál utcában lévő 25+15 férőhelyes parkolók üresek. Művelődési Központ (Kossuth tér 135.) – kiépített udvari Várakozóhely bővítésére a területen lehetőség nincs. parkolóhelye 5 db, de stabilizációs térfelületén szükség esetén további 20 db személygépkocsi elhelyezhető. A Táncsics Mihály útról feltárt lakóterület: becsült normatív igény 50 db, az ellátottság 50 %-os. Az Fáy András lakótelep: igényeket kielégíti. Becsült lakásszám: 320 lakás Kiépített parkolóhely 60 férőhelyes Egyesített Gyógyító Megelőző Intézet – Központi Orvosi Garázssorban a férőhely 125 db Rendelő (Kossuth u. 126.). Jelentős személygépkocsi for- Gépkocsi elhelyezés összesen: 185 db galom van, kiépített parkolóhelye 3 + 6 = 9 db. Belső útján Az elhelyezési arány: 58 %-os. kijelölt útburkolaton további 16 db személygépkocsi fér el. A vizsgálat idején. A parkolóhelyek a vizsgált nappali időszakban 10%-ban voltak igénybe véve. A vizsgálatunk alapján a férőhely- Piac – a helyi körülményeknek még megfelel, a kiépített szám az igényekhez képest jó, bővítésre lehetőség kis parkolók száma: 36 db, mely használatában 40 %-os volt a mértékben – parkolóhely építéséhez – még van. A lakóte- vizsgálat idején. A piacon a fedetlen standok száma: 266 rület gépkocsi elhelyezése a fentiek szerint megfelelő. db, fedett csarnokban, épületben 24 árusítóhely van. A be- csült normatív igény: 100 db, az ellátottság így 36 %-os. Kossuth tér—Batthyány utca—Bocskai utca által határolt Az áthaladó ellátó úton további gépkocsik várakozhatnak, lakóterület: így szükség esetén az 50 %-ot elérheti a parkolási lehető- Lakásszám: 157 lakás ség. A helyi igények ismeretében a piac bővítése nélkül a Kiépített parkoló: 57 db jelenlegi igényeknek az elhelyezés megfelel. Garázs: 52 db Gépkocsi elhelyezés: 109 db Iskolák: a vizsgálat idején oktatási szünet volt, a valós igé- Elhelyezési arány: 69 %. nyek nem érzékelhetők. A közterületen és udvarban kiépí- tett parkolókról az alábbiakat észleltük: A parkolóhelyek közül a Batthyány utcai 32 állásos parkoló teljesen üres volt, ennek a parkoló úti 10 cm magas vízál- Hunyadi Mátyás Nevelési Oktatási Központ, lás is az oka lehetett. Kocsi elhelyezési gondot nem észlel- Hunyadi u. 6. P = 0 tünk. Kölcsey Ferenc Általános Iskola, Kölcsey Ferenc u. 21. P = 0 Bocskai utca—Batthyány utca és családi házas terület által Petőfi Sándor Általános Iskola, határolt lakóterület: Petőfi u. 52. P = 0 Lakásszám: 84 db Kálvária úti Általános Iskola P = 0 Parkolóhely: 0 db Kodály Zoltán Zeneiskola, Garázsszám: 15 db Kossuth tér 6. P = 0 Elhelyezési arány: 18 %-os Bethlen Gábor Általános Iskola és Szakiskola, Bethlen G. u. 1. P = 5 (+4 stab.) A kis elhelyezési arány ellenére a helyszínen utcában par- Bercsényi Miklós Gimnázium, koló gépkocsi csak 2 db volt. A lakóterületen belül további Almásy út 1. (közúti csomópontban) P = 0 parkolóhely építése nem lehetséges. A kialakult helyzet – szűkössége ellenére – elviselhető.

PallasTéti Bt – Régió Kft 35 Törökszentmiklós Településrendezési terve – Alátámasztó munkarészek

Nagyvárosias lakóterületek összesítése: Ipartelep—Ipari Park – üzemei a Dózsa György út külváro- si övezetében nagy területekkel rendelkeznek, így lehető- Lakásszám: Parkoló, garázs: ségük volt a 46. sz. úttól elválasztva parkolóhelyeket léte- Parkoló arány: síteni. Ezek nagyrészt burkoltak (egy részük kerítésen be- 350 120 lül) vagy stabilizált térburkolaton vannak. 44 % 320 185 Fejlesztésük lehetséges. 58 % 157 109 Sportpálya: a város északi részén Stadion úton: 69 % 84 15 A létesítményig burkolt út vezet, de kiépített, burkolt parko- 18 % lója nincs. Füves területen, útszélen történik a vendégfor- 911 429 galom kocsijainak az elhelyezése. 47 % Városi uszoda—strand, Wesselényi utca: A fentieken túl többszintes épület a városban jelenleg is Kiépített parkolója nincs. Az utca útburkolatainak a strand- épül, illetve épült, de jelentős nagyvárosi lakótelep nincs. dal ellentétes oldalon füves terület áll rendelkezésre 15— 20 személygépkocsi fogadására. Vizsgálatunk idején – Családi házas beépítés: az átlagos családi házhoz 1 ga- nyári hétköznapon – üres. rázs is tartozik. Jelentős számú magas színvonalon épített nagy alapterü- Kemping: Wesselényi utca az uszoda mellett kiépített par- letű családi ház is van – vállalkozói munkaviszonnyal. Itt a kolója közterületen nincs. A Kempingben belül a vendég- gépkocsiszám 1-nél több. forgalom kényelmesen elfér (vizsgálatunk idején 20 %-os kihasználtsággal). A legfőbb egyházi létesítmények: Római katolikus templom, Ipolyi Arnold tér: kiépített parko- Összefoglalás: ló nincs, stabilizált útpadkán lehetséges elhelyezés 8 db. A város intézményeiben, lakótelepein a gépkocsi elhelye- zés lehetősége az országos normatív adatokhoz képest – Református templom, Kossuth L-u. 114.: kiépített parkoló az OTÉK 4. sz. mellékletét alapul véve átlag 50 %-os. Je- nincs. lenleg még ezek sem telítettek. A népszámlálási adatokból kiemelve 2001. évben: 3970 db Temetők: személygépkocsi volt Törökszentmiklóson. A Vécsei úti katolikus temetőt és a Petőfi Sándor úti refor- A lakónépesség: 23118 fő. mátus temetőt megvizsgálva azt tapasztaltuk, hogy kiépí- A háztartások száma: 8770 db (átlag 3 fő/háztartást sem tett parkolóhely 3-3 épült, az ünnepi csúcsidőben füves te- éri el). rületen lehet parkolni. A háztartásokra vetített gépkocsiarány: 3970/8770 = 0,45 = 45 %. Vasútállomás: A fentiekből még az is megállapítható, hogy a többszintes Az állomás előterében autóbusz megállóhely van. nagyvárosias beépítésnél: Kiépített – elkülönített – személygépkocsi parkoló nincs, A lakásszám: 911 de a kialakításon 1—2 taxi fogadása lehetséges. Elkülöní- Kiépített parkoló és garázs: 429 tett burkolatlan helyen 5 db személygépkocsi parkolására Normatív elhelyezési %: 47 % van lehetőség, melyet rendszeresen használnak. Becsült személygépkocsi: 360 db A valós gépkocsiállomány ugyanitt 40 % körüli, ezért jelen- Autóbuszállomás: tős tartalék van még kiépített parkolóhelyekből. A városközpontban lévő buszállomáson 9 db érkező— induló álláshely van. Elkülönítve 7 autóbusz várakozhat. A napközbeni vendégforgalom (üzletek, hivatalok forgal- Környezetében 10 db személygépkocsi várakozhat útbur- ma) és az este hazatérők személygépkocsi száma azonos kolaton kijelölt várakozósávban. lehet. Családi házas (kisvárosias) beépítésnél: Kijelölt parkolóhely a városközpontban a Kossuth tér út- A lakásszám: 7859 burkolatai. A teret körülvevő útburkolatokon kijelölve 40 Normatív elhelyezési %: 100 személygépkocsi várakozására van lehetőség. A valós gépkocsiállomány ugyanitt 3970-360 = 3610 db

A vizsgálat időpontjában 60 %-os volt a parkoló kocsik A fentiekből adódóan a valós gépkocsiarány: 46 %. Ez va- aránya. lamivel nagyobb, mint a nagyvárosias beépítésnél.

Kereskedelmi és szolgáltató intézmények: A fenti adatokban nem szerepelnek a kishaszonjárművek, A korábban megépült, vagy épülő intézmények megépítet- amelyek a városközponttól távolabbi beépítésekben talál- ték a normatíva szerinti 100 % arányban a parkolóikat. hatóak, ezek a városközponti parkolást kis mértékben ter- Ezek 20—60 férőhely közöttiek, és hétköznapi forgalom- helik. ban kihasználatlanok, 10—30 % közötti telítettségűek.

PallasTéti Bt – Régió Kft 36 Törökszentmiklós Településrendezési terve – Alátámasztó munkarészek

KSH Népszámlálási KSH adatok 2001 A lakónépes- Természetes szapo- Állandó né- A lakónépesség ség száma A lakónépes- rodás ill. fogyás Település Azonosító pesség száma száma férfi ség száma nő 1990-2001 Törökszentm. 2731 23118 22883 10989 11894 -601

Vándorlás kü- A megyén belül más lönbözete az Helyben foglal- A foglalkozta- A foglalkozta- településre naponta előző népszám- Családban Háztartások koztatottak szá- tott férfiak tott nők szá- eljáró foglalkoztatot- lálás óta élők száma száma ma összesen száma ma tak száma -436 19242 8770 7155 4102 3208 1030

A mezőgazda- A alkalmazás- sági foglalkozá- ban álló foglal- Az inaktív ke- Az inaktív ke- sú foglalkozta- Munkanélküli Munkanélküli koztatottak szá- reső férfiak reső nők Személygépkocsik tottak száma férfiak száma nők száma ma száma száma száma az év végén 318 761 488 6226 3020 4858 3970

ra iparvágány nyomvonalbővítés került kijelölésre, az ipar- 1.5 Közúti csomópontok vágány átrakó végállomásban logisztikai kapcsolattal kerül kialakításra. Külterületen: A 4-es sz főút mellett 2 db szintbeni és 2 db különszintű 1.8 Közúti - vasúti átjárók helyzete csomópont található, melyek átépítendőek. (Lásd KÖZL-1 és KÖZL-3 sz. rajzokat ill. 2.5 fejezet) Meglévő átjárók: – Pánthy Endre út – szintbeni – Dózsa György út – szintbeni Egyéb külterületi csomópontok kialakítása megfelelő. – Bacsó Béla u. – szintbeni – Dózsa György út (46 sz. út) – különszintű Belterületen: 3 db jelzőlámpás csomópont található, melyek működése A szintbeni átjárók fél- és fénysorompóval ellátottak. kielégítő: - Kossuth Lajos út – Pánthy Ende út kereszteződése 1.9 Kerékpáros közlekedés - Kossuth Lajos út – Táncsics Mihály u. kerszteződése - Kossuth Lajos út – Dózsa György út kereszteződése Kerékpárút épült ki a városközpontban A Kossuth Lalos út- tal párhuzamosan egy szakaszon, valamint a 46 sz főúton Egyéb belterületi csomópontok szintbeni, jeezőlámpa nél- a Dózsa György út mentén. A kerékpárúthálózat meglehe- küli kialakításuak, jelentős átalakítást nem igényelnek. tősen hiányos szerkezetű.

1.6 Tömegközlekedés 1.10 Vízi közlekedés

Az autóbuszpályaudvar a Kutas Bálint utcán található, a A Tisza az igazgatási határ északi részén található, városközpontban. Kiépítettsége megfelelő, hosszútávon a Óballánál érinti a települést. Jelenleg a víziközlekedés meglévő helyén marad. számára nincs kiépített kikötő, ill. hajóállomás, és nincs megfelelő megközelítési útvonal sem. Megállóhelyek a belterületen: vasútállomás, piactér, strandfürdő, városháza, Arany J. u., Deák F. u., Hunyadi J. 1.11 Gépjárműüzemi létesítmények u., Ipolyi tér, Tenyői u..

A gépjármű üzemanyagtöltő állomások száma: 7 db Az autóbuszközlekedés hálózata elég sűrű járatszámmal A város üzemanyagigényét megfelelően képesek ellátni. szolgálja a távolsági és a helyi (kishelyközi) tömegközle- kedést. 2. Fejlesztési javaslatok Negatívum, hogy a helyi autóbuszforgalom csak a forgalmi utakon bonyolít le utascserét, így a forgalmi tengelytől tá- Forgalom előrebecslési adatok: Forg. vol eső lakótömbökig (300 m-es gyaloglótávolságon túl) je- Szelvényszám lentős rágyaloglási távolságok adódnak. Az út száma Ejmű/nap kezdő befejező 2020.év 1.7 Vasúti közlekedés 112+400 24 048 A vasútállomás a Polgár Gellért utcán található. Megköze- 112+400 112+830 15 148 lítése a 46344. sz. közútról (Almássy út) történik. 4. sz. főút 112+830 117+000 14 304 Mivel a település a 100. sz. Budapest - Debrecen - Nyír- 117+000 12 356 egyháza villamosított vasúti fővonalon található, ezért a já- 46. sz. út 3.500 ratszám biztosítja a megfelelő közlekedést. Naponta 6 nemzetközi gyorsvonat, 27 gyorsvonat és 8 személyvonat 32127. j. út 6291 közlekedik 1. és 2. osztályú kocsikkal, és áll meg az állo- 42101. j. út 1200 máson.

Az igazgatási területet érinti a Szajolról leágazó 120. sz. A fenti forgalmi adatokat nagyrészt az UVATERV Rt. tér- Szajol-Mezőtúr vasúti mellékvonal. ségre készített tanulmányából, részben saját vizsgálata- inkból állítottuk össze. Az állomásról a környező iparterületekre az állomási ren- dezőkön át iparvágányok ágaznak le. Az ipari park számá-

PallasTéti Bt – Régió Kft 37 Törökszentmiklós Településrendezési terve – Alátámasztó munkarészek

2.1 Gyorsforgalmi utak

A megyei Területrendezési Terv a területen kijelölte az M4 sz. autópálya nyomvonalát a településtől északra. Az M4 autópálya építése kapcsán megoldandó a település meg- közelíthetőségének kialakítása. Az autópálya térségből va- ló elérhetőségét két csomóponttal javasoljuk biztosítani. A csomópontok területigénye csak becsülhető, a mérete az útépítési szakterrveken kerülhetnek majd kialakításra.

A jelenlegi 4. számú főút 2x2 sávosra történő bővítésével autóút szintű kialakításúvá válhat. Ezzel együtt fontos az alsóbbrendű utak elérhetőségének megoldása is, amely a jelenlegi csomópontok átalakítását teszi szükségessé.

2.2 Elkerülő utak

Elsődleges feladat az előző pontban említett 4. sz. főút el- kerülő szakaszának két sávval történő bővítése az 1+400 km sz.-től Fegyvernek irányába. A sávbővítés az elkerülő szakaszon az északi oldalon történik a régi 4. sz. út eléré- séig, (Bartapusztáig), onnan kétoldali bővítéssel.

Fontos továbbá a megyei koncepcióban és tervezési fá- zisban szereplő déli elkerülő út megépítése, és megfelelő csomópontok kialakításával való csatlakoztatása a 4-es sz. útra, valamint az autópályával való kapcsolata. Ez az elkerülőút a 46. sz. főút, a 4629. sz. út és a 42101. sz. út a Hasonlóképpen indokolt a Törökszentmiklós térségéből ki- helyi célforgalmon kívüli járműforgalmát képes elvezetni a induló 42101 j. út megépítése Bartapuszta és Örményes városon kívül. között, melyre már szintén tanulmányterv készült.

Elkerülő szerepkörrel épülhet ki a Tisza menti településré- 2.4 Belterületi hálózatfejlesztés szek összekötése Tiszapüspöki és Fegyvernek között, Balla és Szakállas településrészek érintésével. Ez az út Szükségesnek ítéljük a Vásárhelyi u. átkötését az öntödé- láthatja el az északi külterületi mezőgazdasági utak feltá- nél a Nádasdy u. és a Wesselényi u. között. A hiányzó rását is. elem kiépítése a terület jobb feltárását biztosítja. A kiépí- téshez 2 db egyszerű szintbeni csomópont kiépítés is 2.3 Külterületi hálózatfejlesztés szükséges.

Két átalakítást javaslunk. Az első a Kossuth utca forgal- 2.5 Közúti csomópontok mának további csökkentése. A főutcán a 2x2 sáv átalakí- tását javasoljuk oly módon, hogy a két szélső forgalmi sá- A jelentősebb csomópontok kialakítását és területigényét a vot meg kell szüntetni és az úttal párhuzamosan kerékpár- közlekedésfejlesztési tervlapon ábrázoltuk. út kerül kiépítésre. Ahol megfelelő hely áll rendelkezésre, ott a megszűnő forgalmi sávokat párhuzamos parkolóként Tervezett csomópontok vagy csomóponti átalakítások: kell működtetni. A közlekedés akadályozására mobil fa- - Az M4 sz. gyorsforgalmi úton: különszintű csomópontok, vermek kerülhetnek kihelyezésre. Ennek a kialakításnak melyek kialakítását e munkarészben nem részletezzük. feltétele azonban a déli elkerülőút megépítése. - 4. sz. úton: - 112+400 km sz.-ben a 46.sz. út kiválása: a 4.sz. út 2x2 sávossá bővül, a csomóponti kapcsolatok nem változ- Törökszentmiklós kistérségi településrendszeréhez az nak alábbi települések vannak sorolva: Szajol, Tiszapüspöki, - 112+830 km.sz.-ben 32127 j. út keresztezése: Fegyvernek, Tiszabő, Örményes, Kuncsorba, Kétpó, 32127sz. út különszintű átvezetése a 4sz. út fölött, meg- Tiszatenyő, Kengyel. valósításához meg kell épülnie a tervezett Szajol- Tiszapüspöki közötti összekötőútnak is A kistérségi kapcsolatok regionális előnyeinek ki kell telje- - 117+000 km. sz.-ben 32126 j. út keresztezése: a 4.sz. sülnie az ellátási szerepkörök szintjén, a gazdasági- út 2x2 sávossá bővül, a csomóponti kapcsolatok nem vál- termelési funkciók ésszerű kezelésében, az idegenforga- toznak lom az üdülés területfejlesztő hatásainak optimális kihasz- - 121+000 km sz.-ben régi 4. sz. út (és déli elkerülő út) nálásában, a térség infrastrukturális fejlődésének, az ellá- keresztezése: a meglévő szintbeni tás minőségének jó színvonalában, a táj- és természetvé- csomópont kis távon megfelelő, nagy távon – a déli elkerü- delem szakszerűségében, a kommunális gazdálkodás, a lő út megépülésével – különszintű csomópontra van szük- környezetvédelem optimálisan összehangolt és kezelt mű- ség trombita típusú kialakítással ködésében. Ezzel összhangban 2005. évben tanulmányi - Déli elkerülő úton: szinten elkészült a Szajol – Tiszapüspöki – Ballatelep – - régi 4-es út (46 sz. út) keresztezése a nyugati oldalon: Szakállas – Fegyvernek – Tiszabő kistérségi összekötőút körforgalmú csomópont terve, melynek megvalósulása jelentős infrastrukturális - 4629. j. út keresztezése: körforgalmú csomópont előnyöket hozna a Kistérségnek. A tervezett út Szajol – - 46. sz. főút keresztezése: körforgalmú csomópont Tiszapüspöki szakasza Törökszentmiklós és a 4. sz. főút - régi 4-es út keresztezése a keleti oldalon: körforgalmú közti kapcsolatára is pozitívan hatna a kedvezőbb forgalmi csomópont megoszlás miatt. A nyomvonal összehangolt a Jász- A körforgalmú csomópontok jellemző adatai (ÚT 2- Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési tervvel. 1.206:2001 szerint): Rk = 18m ; Rb = 10,50m ; SZ = 7,50 ; gy = 1,00 m - Régi 4-es úton (Kossuth Lajos úton):

PallasTéti Bt – Régió Kft 38 Törökszentmiklós Településrendezési terve – Alátámasztó munkarészek

- 32127 j. út betorkolása: meglévő szintbeni csomópont a városközpontban új szolgáltató – kereskedelmi létesít- jelzőlámpás csomópontra való átépítése ményeknél az OTÉK normatívái szerint kell a parkolóhe- - Vásárhelyi Pál u.: a hiányzó elem kiépítésével 2db új lyeket biztosítani – telken belül. csomópont adódik: - Nádasdy u. keresztezése: szintbeni jelzőlámpa nélküli A Kossuth Lajos út egy-egy szakaszán párhuzamos parko- csomópont lósáv létesítését javasoljuk a tervezett párhuzamos kerék- - Wesselényi u. keresztezése: szintbeni jelzőlámpa nél- párút helyigényétől függően a déli elkerülő út megépülése küli csomópont után.( Lásd 2.9 pontban is) Ezt csak külön vizsgálat és terv alapján lehet kijelölni. 2.6 Keresztszelvények 2.9 Kerékpárúthálózat fejlesztése Az egyes útfajták mintakeresztszelvényét, kialakítását és területigényét a közlekedésfejlesztési tervlapon ábrázoltuk. A Kossuth Lajos úton a kerékpárút a városközponttól keleti irányban a közút két oldalán zöldsávban a minimális szé- 2.7 Szabályozási szélességek lességgel megépült, a városközpont és a nyugati város- rész között a meglévő szűk beépítésben erre nem került Előírás: OTÉK, Út 2-1.218:2003 sor. Javasoljuk ezért a Kossuth Lajos egyik oldalán az A terület új beépítéseinél, új köz6lekedési létesítmények önálló kerékpárút kiépítését. Hely szűke esetén a párhu- elhelyezésénél az alábbi szabályozási szélességeket kell zamos parkolósávot kívánatos elhagyni a kerékpárút javá- biztosítani: ra. E szakaszon kerékpárút csak részletes terv alapján - Gyorsforgalmi utak (autópálya, autóút) 60 m építhető, és a pontos kialakítás is csak a terv függvényé- - M4 autópálya ben dönthető el. - 4 sz. út (északi elkerülő) A fenti utak csomópontjai külön szintűek, a csomóponti Külterületi regionális kerékpárút létesíthető 46. sz. út mel- ágak helyét a tengelymetszéspontból szerkesztett 150 m lett Mezőtúr irányába a meglévő elemek felhasználásával, sugarúkörön belül kell biztosítani. valamint a 4 sz. úttal párhuzamos vonalvezetéssel Surjány irányába, majd onnan a 32 124 j. út mellett Szakállasra a - Országos főutak 40 m tervezett Szajol – Tizapüspöki összekötő úthoz csatlakoz- - régi 4. sz. főút és a Kossuth Lajos út va. - tervezett déli elkerülő út A Tisza parti zóna, és a szomszéd települések közötti ke- - 46 sz. főút kül- és belterületi szakasza rékpáros célforgalom az igen kisforgalmú közutakon jelez- ve kerül ajánlásra. - Országos mellékutak 30 m - 4 629 j. út Bár nem Törökszentmiklóst és a kistérség területét érinti a - 32 127 j. út feladat, de a település és régiója szempontjából is előnyös - 32 126 j. út lenne kerékpárútnak a kiépítése a 4.sz főút mentén Szajol - 32 124 j. út – Szolnok irányába is. - 42 101 sz. út - 46 344 j. út (Almássy út) 2.10 Tömegközlekedés - tervezett Szajol- Tiszapüspöki összekötő út A buszmegállókknak az egyes városrészektől és utcáktól - Helyi gyűjtőutak 22 m való nagy távolsága miatt javasoljuk az átmenő járatok rá- ( Lásd 1.2 fejezet Gyűjtőutak ) szervezését a nagyobb autóbuszforgalom számára alkal- mas belterületi főutakra és gyűjtőutakra (Főutakat és - Kiszolgáló út 12 m Gyűjtőutakat Lásd 1.2 fejezetben), amelyek kedvezőbb vá- (Lásd 1.2 fejezet kiszolgálóutak) rosszerkezeti kiszolgálást nyújtanak az itt élők számára.

- Önálló kerékpárút 3 m 2.11 Vasúti közlekedés

- Önálló gyalogút 3 m Az ipari létesítményekhez az iparvágányok helye kijelölés- re kerültek. Ezek megépítését támogatjuk. Egyéb vasúti - Kétvágányú vasútvonal 20 m beruházást nem javasolunk. - 100 sz. vonal: Budapest – Záhony között - 130 sz. vonal: Szajol – Békéscsaba között (határvonalon) - Egyvágányú vasútvonal 10 m - 120 sz. vonal: Szajol – Martfű vasútvonal (határvonalon)

- Iparvágány a tervezett ipartelepi nyomvonalon 10 m

2.8 Gépkocsielhelyezés

A 1.4 pontban lévő vizsgálati fejezetben megállapítottuk, hogy a település jelenlegi gépkocsiszáma a normatíva 50%-a. Az eddig megépített városias beépítésben a közin- tézmények és városias lakótelepek gépkocsielhelyezési lé- tesítményei is 50%-ban elégítik ki az országos normatív adatokat.

A most épülő és ezután építendő lakótelepeken törekedni kell a lakásonkénti 1 db –garázs + parkoló együtt – szám biztosítására – telken belül.

PallasTéti Bt – Régió Kft 39 Törökszentmiklós Településrendezési terve – Alátámasztó munkarészek

2.14 Légi közlekedés 2.12 Közúti - vasúti keresztezések A későbbi esetleges heliport helyét a 4 sz. főút 117+000 Két darab különszintű kereszteződést terveztünk a város csomópontja közelében jelöltük ki a KÖZL-1 sz. rajzon áb- déli elkerülő útja és a 100.sz. Budapest – Debrecen vasút- rázoltak szerint. De ennek helye későbbi vizsgálat és ta- vonal kereszteződéseiben. Mindkét esetben a közút nulmányterv alapján esetleg módosulhat. nyomvonalát vezetjük át a vasútvonal fölött. 3. A tervezés során figyelembe vett Tervezett átjárók: – Déli elkerülő nyugati oldal – fontosabb előírások különszintű – Déli elkerülő keleti oldal – OTÉK Országos Településrendezési és Építési Követel- különszintű mények 2004 ÚT 2-1.201:2004 Közutak Tervezése c. Útügyi Műszaki 2.13 Vízi közlekedés Előírás ÚT 2-1.218:2003 A településrendezési tervek közúti közle- Távlatilag a Tiszai vízi közlekedés fejleszétével összehan- kedési munkerészei goltan javasoljuk a Ballánál a Tiszai kikötő létesítését, ÚT 2-1.206:2001 Körforgalmú csomópontok tervezése mely alkalmas lehet Törökszenmikós kiszolgálására is. Különszintű csomópontok tervezése, Tervezési Útmutató 2004

VII. Közművek

Az alapközmű ellátás (ivóvíz, elektromos áram) teljesen vésbé épült ki a körvezetékes rendszer, legnagyobb részt kiépült a város területén és az alvó falvakban is. A szenny- ágvezetékről történik a vízellátás. A vezetékek átmérői, NA vízhálózat regionális rendszerének központja a város, de a 100 illetve NA 80, anyagukat tekintve a régebben kiépült belső hálózatra való rákötések száma még cca. 36%-nál vezetékek azbesztcement anyagúak, az utóbbi években tart. A városközpontban, a főút térségének sávjában ki- felújított vagy újabban épült vezetékek KPE műanyagcsö- épült csapadékvíz-csatorna működik, de a jellemző állapot vek. A hálózaton a tüzivíz igénynek megfelelően közel 200 még mindig a felszíni nyíltárkos elvezetés. db tűzcsap van elhelyezve, melyek legnagyobb része föld alatti tűzcsap. A közmű-hiányos területrészeknél szennyvíz közműpótló berendezés található. Az egyes kültéri gazdasági majorok Feladatok: és tanyák a villamos-energiaellátáson kívül saját ellátó − a meglévő hálózat régebben épült azbeszt anyagú rendszerrel működnek. vezetékeinek folyamatos cseréje. − a vég vagy ágvezetékek összekötése, az üzemeltetés Hírközlő hálózat terén a várost érinti az országos optikai szempontjából előnyösebb körhálózatok kialakítása. gerinchálózat, és körzeti kábelhálózatok indulnak ki a vá- − a létesülő ipari parkok új fogyasztóinak vízellátása az rosból. igények figyelembevételével. Korszerűsítésre váró RAS rendszerű bázisállomása, helyi − a víztisztítás tovább fejlesztése, a vízminőség javítá- telefonközpontja, OSSKI radio-telefon bázisállomása van a sa. A fejlesztésre kerülő strandfürdő és pihenő köz- városnak. pont teljes körű vízellátásának biztosítása.

Ivóvíz hálózati rendszer Szennyvízcsatorna rendszer

A település teljes belterületén az ivóvíz hálózat ki van épít- A város ~25. 000 lakosú, a szennyvízzel ellátott lakások ve, részben körvezetékes, részben ágvezetékes hálózat- száma 3.500 ez ~9. 000 főt jelent, azaz a városban 35%- ként üzemel, összhossza 110 km. A hálózat főkörét, a bel- os a közcsatorna-hálózat kiépítettsége. várost körülölelő NA 200-as vezetékből kiépített hálózati kör alkotja. A hálózat többi része közvetett vagy közvetlen A városban elválasztott rendszerű csatornahálózat műkö- módon ehhez az említett főkörhöz csatlakozik. A rendszer dik. A gerinccsatorna hossza 39,4 km, melyből 34,6 km megtáplálása mélyfúrású kutakról történik, melyek nagy gravitációs csatorna, 4,8 km nyomott csatorna, ehhez jön része a belterületen kívül esik, vagy a belterület határán még a bekötővezetékek együttes hossza, ami 17,1 km. található. A kutak egy része mára már üzemen kívül van – Ennek együttes hossza 56,6 km csatorna. A városban 9 db ilyen pl.: a várostól legtávolabb eső 8-as és 9-es kutak. A átemelő üzemel. legnagyobb teljesítményű kút a városközpontban található 15. sz. kút, mely a hálózatot közvetlenül táplálja. Szennyvíztelep

A kutakból a vizet a Táncsics úton található vízműtelepre A város szennyvíztelepe az óballai út mellett található, vezetik. A vízműtelepen egyrétegű fizikai szűrő, valamint mely 1990-ben épült. Az ágazaton 18 fő dolgozik, melyből egy gáztalanító berendezés működik, mely a vas- és 8 fő állandó műszaki felügyeletet lát el. A géppark 3 db mangántala-nítást végzi. Megfelelő klórozás után egy 300- szippantó kocsiból, 1 db WOMA csatornatisztító gépkocsi- as nyomócsövön az ivóvízminőségre tisztított víz a tározó- ból és 1 db IFA konténeres tehergépkocsiból áll. ba, illetve a víztoronyba kerül, majd innen a városi hálózat- ra. A városi csatornahálózat által összegyűjtött szennyvizeket a végátemelő nyomja NA 400-as ac nyomóvezetéken ke- A vízmű mértékadó kapacitása 5500-6000 m3/d amiből je- 3 resztül a szennyvíztelepre. lenleg 3100-3500 m /d használnak. A városi hálózatra jel- lemző, hogy a városközpontból kifelé haladva egyre ke-

PallasTéti Bt – Régió Kft 40 Törökszentmiklós Településrendezési terve – Alátámasztó munkarészek

Az átemelőkben alkalmazott szivattyúk: szerbe csigaszivattyún keresztül, vagy a sűrítőbe jut 1 Wesselényi út 2 db CP 3201 HT/457 egy CP 3085-ös szivattyú segítségével. 2 Vásárhelyi út 2 db CP 3127 MT/432 d.) Fertőtlenítő: az 50 m3-es medencén 5 perc tartózko- 3 Dózsa Gy. út 2 db CP 3102 MT/430 dási idő után a tisztított szennyvíz a telepi végáteme- 4 Móricz Zs. út 1 db CS 3085 MT/432 lőbe kerül. 5 Deák F. út 2 db CT 3127 MT/431 e.) Telepi végátemelő: itt 2 db CP 3201-es típusú szi- 6 Győrffy út 1 db KS 63 vattyú található, amelyek NA 400-as vezetéken 7 Somogyi B. út 2 db CP 3102 HT/252 nyomják a szennyvizet a Tinókába, amely csatorna a 8 Tavasz út 2 db KM 22 szajoli I-es főcsatornába torkollik. 9 Ballai út 2 db CP 3127 HT/483 Feladatok: A szennyvíztelep egy kisterhelésű totáloxidációs rendszer, − a hiányzó vezetékeket ki kell építeni s a rákötéseket melynek a műtárgyai a következők: A kombinált mechani- szorgalmazni kell, az ellátott területeken a szikkasz- kai tisztító műtárgy 2 db GIR-1 20 mm-es pálcaközű gépi tás nem engedélyezett, tisztítású íves rács és hosszanti átfolyású végtelenláncos − a rossz állapotú vezetékek folyamatos cseréjéről homokfogóból, Parshall-csatornából és osztóműből áll. gondoskodni kell.

Az osztóműtárgy feladata a szennyvízmennyiség elosztá- Csapadékvíz hálózat sa a biológiai fokozat egyes műtárgyai között 5 db B 600 bukóéles zsilip. A mechanikai tisztításon átesett szennyvi- a.) a csapadék-csatornák állagát, vízelvezető képessé- zek a csatornamedencés levegőztető medencékbe kerül- gét felül kell vizsgálni, szükség esetén tisztítani illetve 3 nek ami 2 db 2000 m -es. A levegőztető medencében ki- át kell építeni, alakuló eleveniszap hatására a szennyvíz szerves szeny- b.) lehetőség szerint zárt csapadék elvezetést kell meg- nyeződései lebomlanak. valósítani a nyílt árkok helyett,

A biológiai folyamatokhoz szükséges oxigént vízszintes c.) a rendezetlen nyílt korszerűsítésre nem kerülő árkok tengelyű robotok biztosítják. A totáloxidációs technológia folyamatos tisztításáról gondoskodni kell. következtében a rendszer biztosítja az iszap stabilizálását is. A levegőztetőkből elfolyó szennyvíz-eleveniszap elegy Vezetékes gáz ellátási rendszer szétválasztása a hosszanti átfolyású utóülepítőkben törté- nik (2 db 355 m3-es Lipcsei medence). A gázhálózat alapja megvalósult. A közművekben hiányos területrészeknél a gázellátás PB palackos ellátással mű- A tisztított szennyvíz átfolyik a labirint rendszerű fertőtlení- ködik. tő medencén (50 m3-es), majd a végátemelő 25 db CP A városban 6793 háztartásban van vezetékes gázellátás, 3201 szivattyúk segítségével a befogadóba jut. 3 2002-ben 1616,4 m -t fogyasztottak családonként, ami a Az előtisztított szippantott szennyvíz egyenletesen a fő megyében a „harmadik helyezést” jelenti (Jászapáti és tisztítósorra jut és további tisztítása, ott történik. A tisztító- Jászárok-szállás után). A 2002-ben épült 26 új lakásból 23 telepen csurgalék és iszapvizek, valamint a szociális gázvezetékkel van ellátva. (KSH-2002) szennyvíz a csurgalékvíz átemelőbe (1 db CP 3085 szi- vattyú) folyik, ahonnan a mechanikai fokozatra jutnak. Villamos energia ellátási rendszer

− a kisfeszültségű szabadvezetékes hálózatot szigetelt Rács-homokfogó műtárgy: a városi végátemelő indu- a.) szabadvezetékre kell cserélni, lásakor automatikusan bekapcsol a telepi íves rács − a 20 kV-os légvezetékek övezetében a vonatkozó és a homokfogó kotrólánca. A szivattyú leállása után rendeletek és szabványok előírásai figyelembevéte- megáll a tisztítószerkezet, majd mintegy 60 mp kés- lével szabad a kivitelezési folyamatot végrehajtani. leltetés után a kotrólánc is. − földkábellel kell megoldani a gyűjtőárok, fő utak illetve b.) Csatornamedencés levegőztető: a homokfogóból az tömbtelkeken és tervezett telkek és utak elektromos osztóműbe kerül a szennyvíz és innen zsilipeken ke- hálózat bővítését, resztül jut a levegőztetőbe. A biológiai tisztítás törté- − a hibás térmegvilágító lámpákat ki kell cserélni nik itt, amely során vízszintes elhelyezésű rotorok biz- − a közvilágítás vegyesen kialakított Hgl illetve kompakt tosítják a megfelelő mennyiségű oxigén bevitelét. A fénycsöves világító testek megfelelnek. bevitt oxigén mennyisége kétféle módon szabályoz-

ható. Egyszer a rotorok számának változtatásával, Hírközlési rendszer másodszor a rotorok bemerülési mélységének változ-

tatásával. Az eleveniszapban található baktériumok- Telefonhálózat nak szüksége van az oxigénre, aminek segítségével A telefonhálózat bővítését földkábellel kell megoldani csat- le tudják bontani a szennyvízben található szerves lakozva a meglévő léges és alépítményes hálózathoz. szennyeződéseket. c.) Utóülepítő: mindegyik levegőztető medence egy utó- Kábeltelevíziós hálózat ülepítővel alkot működési egységet. Az utóülepítőn járó kotró egyik állásban a vízfelszín tetejére felúszó A televíziós hálózat kiépítését lehetőség szerint a telefon- uszadékot tolja le, uszadék gyűjtő aknába. A másik hálózattal egy ütemben kell megoldani szintén földkábellel, állásban a medence aljára kiülepedett iszapot húzza mindkét hálózat esetén tartalék védőcsövet kell elhelyezni, bele a medence elején kiképzett zsompba, ahonnan a hálózat folyamatos fejlesztése szükséges. az iszap tolózáron keresztül vagy vissza kerül a rend-

PallasTéti Bt – Régió Kft 41 Törökszentmiklós Településrendezési terve – Alátámasztó munkarészek

Felhasznált irodalom: ƒ Magyarország kistérségei: Törökszentmiklós és térsége, 2001 (Ceba kiadó) ƒ Galsi Zoltán: Törökszentmiklósi képeslapok ƒ VÁTI: Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területrendezési Terv, 2002 ƒ Törökszentmiklós Városközpont Rendezési Koncepció, 2000 (tanulmány) ƒ Tekse András: Beépítési javaslat Törökszentmiklós Központi tömbjére, 2002

PallasTéti Bt – Régió Kft 42