Fegyvernek Településrendezési Eszköz Módosítás

Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

5000 Szolnok, Szántó körút 52. I. lh. II/5.

Sz.: 14 / 2020.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS

VÁROS

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÉNEK MÓDOSÍTÁSA

(M4 gyorsforgalmi út kijelölésére vonatkozóan)

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ

Szolnok, 2021. február hó

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Aláírólap Törökszentmiklós Város településrendezési eszközének módosításához

Vezető településtervező: ------Kiszelovics Ildikó TT-1-16-0238 településmérnök, városépítési városgazdasági szakmérnök

Közlekedéstervező: ------Kovács Ferenc Tkö-16-0568 Közlekedési vezető tervező

Táj- és zöldfelületi tervező: ------Kollányiné Földi Hajnalka TK 01-5242 okl. kertészmérnök

Környezetvédelmi tervező: ------Desics Judit környezetmérnök, környezetgazdálkodási, közmű üzemeltetői, ár – és belvízvédelmi szakmérnök MK 16-0706 SZ.K.V.1.1. – Hulladékgazdálkodás SZ.K.V.1.2. – Levegőtisztaság védelem SZ.K.V.1.3. – Víz és földtani közeg védelem SZ.K.V.1.4. - Zaj és rezgésvédelem

Víziközmű tervező: ------Gönczöl Csaba TV-16-0857 építőmérnök

Szolnok, 2021. február hó

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

TARTALOMJEGYZÉK

Törökszentmiklós Város Településrendezési terv módosításának Alátámasztó munkarészéhez

Szöveges munkarészek

1. Előzmények 1.1. Bevezetés

2. Szakági munkarészek 2.1. Regionális, kistérségi kapcsolatok 2.2. Természeti adottságok 2.3. Népesség, demográfia 2.4. Foglakoztatás 2.5. Lakóterület, lakáshelyzet 2.6. Intézmények, intézmény területek 2.7. Ipar, iparterületek, gazdasági területek 2.8. Külterület 2.9 Turizmus 2.10. Az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós külterületét érintő szakaszának bemutatása, valamint a tervezéssel érintett szakasz bemutatása 2.11. Kisajátítás 2.12. Környezeti, társadalmi, gazdasági vizsgálat 2.13. Normatív területfelhasználás és normatív szabályozás 2.14. Új, beépítésre szánt területek kijelölése 2.15. Földminőség védelem

3. Területrendezési tervvel való összhang igazolása

4. Szakági munkarészek

4.1. Közlekedési javaslat 4.2. Víziközmű fejlesztési javaslat 4.3. Energia közműfejlesztési javaslat 4.4. Hírközlési javaslat 4.5. Környezetalakítási javaslat 4.6 Biológiai aktivitásérték 4.7. Tájrendezési javaslat 4.8. Örökségvédelem

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

1. Előzmények

1.1. Bevezetés

Törökszentmiklós Város jelenleg hatályos településrendezési eszközét (teljes közigazgatási területre vonatkozó településrendezési terv) a Régió Kft készítette, és 2005.-ben került jóváhagyásra. A településszerkezeti tervet 108/2005 (VI.23.) számú KT határozattal, a helyi építési szabályzatot pedig a 21/2005.(VI.24.) számú ÖK rendelettel hagyta jóvá Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselő - testülete.

A Képviselő - testület településfejlesztési döntéssel határozta el, hogy módosítja a településrendezési eszközt a külterületre vonatkozóan az M4 gyorsforgalmi út nyomvonalának kijelölésére vonatkozóan.

Az Önkormányzatot a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kereste meg azzal a kéréssel, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gyorsforgalmi út miatt a településrendezési eszközök módosíttatásához járuljon hozzá. A településrendezési eszközök módosíttatására településrendezési szerződés keretein belül kerül sor.

A kiemelt infrastruktúra fejlesztési projekt megvalósításához szükséges a településrendezési eszközök módosítása.

Törökszentmiklós esetében 2012-ben került sor a településrendezési eszközök módosítására, az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós közigazgatási területét érintően. Az akkor hatályos építési engedélyes tervek alapján Törökszentmiklóson Tiszapüspökitől a Barta – pusztai csomópontig az első ütemben, majd a Barta – pusztai csomóponttól a közigazgatási határáig második ütemben került sor a tervezett kivitelezésre. Az I. ütem építkezése leállításra és áttervezésre került, majd annak a szakasznak a kivitelezése megkezdődött. A Tiszapüspöki csomóponttól Karcagig terjedő másik szakasz módosított építési engedélyezési terv alapján valósul meg. A módosítás során Törökszentmiklós külterületét érintően a Barta – pusztai csomóponttól megváltozott a nyomvonal, a korábbi nyomvonalhoz képest, így ezen a szakaszon szükséges módosítani a településrendezési eszközöket. Ezen szakaszon a korábbi nyomvonal törlésre kerül és az új, engedélyezett nyomvonal kerül kijelölésre a Roden Kft. által biztosított átnézeti helyszínrajz és területigénybevétel alapján.

Tekintettel arra, hogy Törökszentmiklós város örökségvédelmi hatástanulmánya 2005-ben készült, így szükséges az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a tervmódosítással kapcsolatban a tervezéssel érintett terület vonatkozásában.

A településrendezési eszköz módosításáról a 157/2020. (07. 30.) számú Képviselő – testületi - határozattal döntött Törökszentmiklós Város Képviselő - testülete.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

157/2020. (VII. 30.) számú Képviselő – testületi – határozat kivonata

A készülő településrendezési eszközök módosítása tartalmában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseit figyelembe véve, az egyeztetési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról, és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet (továbbiakban: KR) előírását figyelembe véve készül és kerül egyeztetésre. A településrendezési eszközök módosítása a KR átmeneti rendelkezéseit figyelembe véve az Országos Településrendezési és Építési Követelmények 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezésre vonatkozó tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának megfelelően történik.

A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet alapján a településrendezési eszköz egyeztetési eljárása: tárgyalásos eljárás.

A település rendelkezik jóváhagyott partnerségi egyeztetésről szóló rendelettel, melyben a településrendezési eszköz egyeztetésében résztvevők tájékoztatásának módját, eszközeit, a javaslatok, vélemények dokumentálását, továbbá a nyilvánosság biztosítását szolgáló intézkedéseket határozta meg. Törökszentmiklós Város Önkormányzata „a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről” szóló 2020. évi LVIII. törvény 165.§ -a alapján elektronikusan folytatta le a partnerségi egyeztetést.

A településrendezési terv módosítása a településszerkezeti tervet és leírást, szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot érinti.

A településrendezési terv módosítással érintett terület:

Az M4 gyorsforgalmi út nyugat – kelet irányban Törökszentmiklós teljes közigazgatási területét érinti, azonban több építési szakaszra bontva valósul meg és a jelenleg hatályos településszerkezeti és szabályozási tervhez képest a módosított építési engedélyezésben szereplő nyomvonal a Barta – puszta (Surjány) csomópontig megegyezik a jelenleg hatályos tervben szereplő nyomvonallal, majd onnan új nyomvonal került kijelölésre és kapott módosított építési engedélyt és környezetvédelmi engedélyt. A szakasz az M4 gyorsforgalmi út 125+000 kilométer szelvénytől a 129+400 kilométer szelvényig tart. A településrendezési terv módosítása kizárólag erre a szakaszra vonatkozik.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Átnézeti helyszínrajz, mely a tervezéssel érintett szakaszt jelöli (forrás: Roden Kft.)

A teles nyomvonal bemutatása a közigazgatási területen

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

A tervezéssel érintett nyomvonalszakasz

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Tervezéssel érintett terület helyszínrajza (kék keretezéssel jelölve)

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Tervezéssel érintett terület műholdas felvétele (Forrás: Google maps)

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Szakági alátámasztó munkarészek:

1. Tájrendezési Szaktervező bevonásával készült, a jelenlegi és a tervezett állapot és a hatályos terv, valamint az engedélyes tervdokumentáció figyelembevételével.

2. Környezetalakítási Szaktervező bevonásával készült, a jelenlegi és a tervezett állapot és a hatályos terv valamint az engedélyes tervdokumentáció figyelembevételével.

3. Közlekedési Szaktervező bevonásával készült, a jelenlegi és a tervezett állapot és a hatályos terv figyelembevételével, az engedélyezési terv felhasználásával.

4. Közművesítési Víziközmű szaktervező bevonásával készült, a jelenlegi és a tervezett állapot és a hatályos terv, valamint engedélyezési terv figyelembevételével.

5. Elektromos energia Szaktervező bevonása nélkül készült a jelenlegi és közmű tervezett állapot figyelembevételével.

6. Hírközlési Szaktervező bevonása nélkül készült a jelenlegi és tervezett állapot figyelembevételével.

A szakági alátámasztó munkarészek a módosítás tartalmának megfelelően közlekedési, tájtervező, környezetvédelmi tervező, víziközmű szaktervező bevonásával készültek. Az alátámasztó munkarészekhez felhasználásra kerül az M4TP Konzorcium, UTIBER Kft és RODEN Mérnöki Iroda Kft által készített és átadott M4 Törökszentmiklós (Nyugat) – Püspökladány közötti szakasz előkészítése, módosított engedélyezési terv (tervszám: 1920) dokumentáció, valamint az alátámasztó dokumentáció a környezetvédelmi engedély módosításához, és az előzetes régészeti dokumentáció.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Tervezési előzmények:

Az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós (118+000) - Püspökladány (183+ 065,37 km. sz) szakasza - melynek része Törökszentmiklós közigazgatási területét érintő szakasz – építési engedélyét Budapest Főváros Kormányhivatal, Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály a BP/0801/00604-52/2020. iktatószámú határozatában megadta. Az építési engedély Törökszentmiklós vonatkozásában a 118+000 kilométer szelvénytől a 129+ 400 km szelvényig tart, azonban a tervezéssel érintett terület a 125+000 kilométer szelvénytől a 129+400 kilométer szelvényig tart. A korábbi építési engedély alapján tartalmazza a jelenleg hatályos településszerkezeti terv Törökszentmiklós közigazgatási területére vonatkozóan az M4 gyorsforgalmi út nyomvonalát. a nyomvonal egy része kivitelezés alatt van, a további részére pedig módosított engedély került beadásra. A módosított építési engedély a 125+000 kilométer szelvényig nyomvonalában és kisajátításában megegyezik a korábbi tervmódosításban szereplő nyomvonallal, melyet a hatályos településrendezési eszközök tartalmaznak, és a szerződés alapján kizárólag a 125+000 km szelvénytől a 129+395 km szelvényig terjedő szakasszal kell foglalkozni. Jelen tervmódosítás tehát kizárólag erre a nyomvonal szakaszra vonatkozik. Az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós (kelet) – Püspökladány közötti szakasza a Pest Megyei Kormányhivatal Országos Környezetvédelmi és természetvédelmi Főosztály PE/KTFO/3747- 66/2020 ügyiratszámú határozatában módosította a környezetvédelmi engedélyt. Fentiek alapján az M4 gyorsforgalmi út településrendezési terv módosítás során érintett szakasza építési és környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik. Az engedélyezési tervdokumentáció és a módosított környezetvédelmi engedélyezési dokumentáció a településrendezési tervmódosításhoz a beruházó és a költségviselő részéről átadásra került, melynek vonatkozó részei a településrendezési terv módosítás során a tervbe beépítésre kerülnek. Az M4 gyorsforgalmi út vonatkozó szakaszára a kisajátítási terv és a kisajátítással érintett ingatlanok tételes kimutatása átadásra került, mellyel összhangban készül a településrendezési eszköz módosítás.

Az M4 gyorsforgalmi út kiemelt kormányzati beruházás.

Tervezési feladat:

Fenti, változással érintett területen az M4 gyorsforgalmi út, mint infrastrukturális elem, közúti közlekedési területként történő ábrázolása, szabályozása, valamint ennek megfelelően az írásos munkarészek tervezési területre történő aktualizálása, kiegészítése (szerkezeti terv leírása, helyi építési szabályzat), továbbá a rendezéssel érintett területre vonatkozóan az alátámasztó szakági munkarészek kiegészítése a településrendezési feladat. Tekintettel arra, hogy Törökszentmiklós város örökségvédelmi hatástanulmánya több, mint 10 éves, szükséges a hatástanulmány elkészítése a tervezéssel érintett terület vonatkozásában. A módosítás során új, beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, így a biológiai aktivitásérték szinten tartásának kimutatása nem szükséges, azonban a számítást el kell végezni. A tervmódosítás során a szakági alátámasztó munkarészek kiegészítése szükséges, a közlekedési alátámasztó munkarész közlekedési szaktervező bevonásával készül, valamint tájtervező, környezetvédelmi és víziközmű szaktervező került bevonásra.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Törökszentmiklós Város Önkormányzatának képviselőtestülete jelen tervmódosítással a képviselő testület által elfogadott hatályos településrendezési eszközt a külterületen, az M4 gyorsforgalmi út megvalósítása miatt módosíttatja.

A megvalósuló projekt céljai: • A térségi és nemzetközi megközelítés biztosítása • Gyorsforgalmi útkapcsolat létrehozása • A biztonságos megközelítés megvalósítása

Területfelhasználási változás

A kisajátítási tervvel, a településszerkezeti változással összhangban Törökszentmiklós külterületének északi, északkeleti részén megvalósuló M4 gyorsforgalmi út áttervezett szakaszának kijelölése során az igénybe vett terület 33,9529 hektár.

Fejlesztési terület

• A módosítással érintett terület, a 125+000 km szelvénytől a 129 + 395 km szelvényig tart, mely szakaszon belül a 128+000 km szelvénynél, Surjány egyszerű pihenő tervezett, a 126+400 km. szelvénynél a B1264 pálya feletti híd (K3 jelű földutak átvezetése), vadátjáró tervezett, valamint a 128+500 km szelvénynél B1285 pálya feletti híd (K4 önkormányzati út átvezetése) tervezett. A tervezéssel érintett nyomvonalszakasz nagy része mezőgazdasági terület szántó művelési ággal, kis területen legelő és erdő is érintett.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Fotók: saját szerkesztés, a felvétel 2020. 09. 04-én készült

Az M4 gyorsforgalmi út tervezett szakasza a külterület keleti részét érinti, ahol mezőgazdasági területeken halad keresztül, két pálya feletti út átvezetéssel, egy vadátjáróval és Surjány egyszerű pihenőhellyel érintve a közigazgatási területet, majd a közigazgatási határt elhagyva Örményes község közigazgatási területén halad tovább A jelen tervmódosításban szereplő tervezett gyorsforgalmi út szakasz hossza 4,395 km. A tervezett szakasz a 125+000 km szelvénytől a 129 + 395 km szelvényig tart.

A jelenleg hatályos tervben szereplő tervezett nyomvonal a 118+000 km szelvénytől a 125+000 km szelvényig a hatályos településrendezési tervben szereplő nyomvonallal és kisajátítással megegyezik, így azt a szakaszt jelen tervmódosítás nem érinti a 125+000 kilométer szelvényben csatlakozik hozzá. A 125+ 000 kilométer szelvénytől a közigazgatási határt jelentő 129+395 km szelvényig a nyomvonal az előző változathoz képest északra tolódott, így az előző nyomvonal törlése szükséges.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

A 232/2012(XII.20.) Kt. határozattal módosított 108/2005. (VI.23.) számú Képviselő – testületi határozattal jóváhagyott településszerkezeti terve 16

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

A 2012. évi tervmódosítás jelölte az M4 gyorsforgalmi út nyomvonalát az engedélyezési tervdokumentációnak megfelelően , mely a hatályos tervben szereplő elképzeléshez képest más nyomvonalon, a belterülethez közelebb, a 4. számú főút külterületi szakaszának nyomvonalát négysávúsítva és a gyorsforgalmi útnak megfelelő pályaszerkezettel tervezte az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós város közigazgatási területét érintő nyomvonalát. A kivitelezés ütemezetten elkezdődött, majd felfüggesztésre került, és ezzel együtt az M4 gyorsforgalmi út nyomvonala részben áttervezésre került és a módosított engedély alapján Törökszentmiklós közigazgatási területét érintően a 125+000 km szelvénytől a korábbi nyomvonalhoz képest más nyomvonalon, Surjány településrész külterületi részén, Surjány egyéb belterület és a vasúti fővonal közötti területen halad. A nyomvonal a hatályos településszerkezeti terven jelölthöz képest a 125+000 és a 129+ 395 km szelvény között módosult.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

➢ Várható hatások elemzése:

Az M4 gyorsforgalmi út megvalósításával a térség megközelíthetősége lényegesen javul. Első ütemben a főváros, Budapest megközelítése és a további gyorsforgalmi út szakaszok elérhetősége valósul meg. Az M4 gyorsforgalmi út tovább építésével a keleti országrész és a határokon túli területek biztonságos megközelíthetősége is megvalósul. Törökszentmiklós jelenlegi 4-es főút nyomvonalának 2x2 sávosra történő , gyorsforgalmi úttá fejlesztése valósul meg a jelenleg kivitelezés alatt álló szakaszokon, majd a jelenlegi tervmódosítással érintett szakasz nem Surjány településrészen halad, hanem a lakott belterülettől délebbre új nyomvonalon épül meg. Az M4 gyorsforgalmi út megvalósításával a 4. számú főút Surjány településrészen átvezető szakaszának forgalma lényegesen lecsökken, ami a teljes belterületi részre pozitív hatással bír, valamint a jelenlegi 4. sz. főút belterületen átvezető szakaszának környezetterhelése lényegesen javulni fog, a közúti közlekedésből adódó környezeti kibocsátási értékek lecsökkennek, így mind közlekedésbiztonság, mind környezeti terhelés miatt pozitív hatással bír a gyorsforgalmi út megvalósítása. Surjány közlekedésbiztonságára, forgalmára lényeges és pozitív változással lesz a főúti funkció megszűnése a gyorsforgalmi út megépülése. A biztonságos és gyors közlekedési kapcsolat áttételesen a gazdaságra is hat. A megközelíthetőség nagymértékű javulása vállalkozások, gazdasági, logisztikai létesítmények letelepedését segítheti elő, valamint a meglévő ipari vállalkozások anyagbeszállítására, megközelíthetőségére pozitív hatással bír a megvalósuló gyorsforgalmi út. Az M4 gyorsforgalmi út megépítésével várható, hogy az M3 gyorsforgalmi útról a tranzit forgalom egy része áttevődik, így forgalomnövekedésre kell számítani. Törökszentmiklós város belterületén a 46. számú főút belterületi szakaszának forgalmi növekedése és környezetterhelése várható, miután a fizetős M4 gyorsforgalmi útról a forgalom egy része a belterületre áttevődik. A megoldást a későbbiekben a 46. sz főút (Törökszentmiklós – Mezőtúr) belterületet elkerülő körgyűrű jelentheti. Jelen tervmódosítással megvalósuló gyorsforgalmi út a lakókörnyezetre negatív hatással nincs, a természeti környezetet károsan nem befolyásolja.

➢ Normativitás vizsgálata:

A településrendezési eszköz módosítás műszaki infrastruktúra vonalas elembeillesztésére, annak területfelhasználási változására, szabályozására vonatkozik így a normativitás nem releváns.

A terv feldolgozásának technikai részletei:

Törökszentmiklós Város településrendezési eszköz módosítása a Lechner Tudásközpont által 2020. augusztusában átadott 1589 adatszolgáltatási sorszámú hivatalos digitális térképállományra készült, felhasználva település jóváhagyott településrendezési eszközét valamint a Roden Kft által biztosított digitális kisajátítási tervet

Új, beépítésre szánt területek kijelölésének vizsgálata

Jelen tervmódosítás új, beépítésre szánt területet nem jelöl ki.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Tervezési előzmények

A rendezési terv módosítása során a tervezés alapjául szolgáltak:

- Országos Területrendezési Terv (MaTRT) (a 2018. évi CXXXIX. törvény Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről)

- 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet

- Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Közgyűlésnek a Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Területrendezési Tervéről szóló 3/2020. (V.13.) önkormányzati rendelete

- Törökszentmiklós Város jóváhagyott Településszerkezeti terve (jóváhagyva a 42/2004. (IV.29.) számú Képviselő – testületi határozattal) Törökszentmiklós Város Szabályozási terve és Helyi Építési Szabályzata jóváhagyva a 19/2004. (V.07.) számú rendelettel)

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

2. Településrendezési leírás

2.1 Regionális, kistérségi kapcsolatok

Törökszentmiklós Jász – Nagykun – Szolnok megye keleti részén, a 4 -es számú főút és a Budapest – Záhony vasútvonal mentén fekszik 120 km -re a fővárostól s húsz kilométerre Szolnoktól. A város közlekedésföldrajzi szempontból kedvező helyen terül el. Bár nem vasúti csomópont vasútállomása jelentős forgalmat bonyolít le. A város központjában lévő autóbusz pályaudvart jelentős számú távolsági buszjárat érinti, melyek révén a környező kistelepülések mellett nagyobb városokkal is közvetlen kapcsolat biztosítható. A 4 -es számú főút településközponti szakaszáról ágazik le a 46 -os számú főútvonal, amely Mezőtúron át Békéscsabára vezet. Törökszentmiklós belterületén a 46. sz. főközlekedési útról ágazik le a 4629. jelű Törökszentmiklós – Kengyel- Martfű országos mellékút. Kevésbé forgalmas utak indulnak a településközpontból a környező településekre.

A település igazgatási területének szomszédai:

- északon: Tiszapüspöki, Csataszög, Besenyszög, Nagykörű - észak-keleten: Fegyvernek - keleten: Örményes - dél - keleten: Kuncsorba - délen: Kétpó - dél – nyugaton: Tiszatenyő - nyugaton: Tiszapüspöki, Szajol, Tiszatenyő

Északról élővízként a Tisza határolja, keletről pedig a fegyverneki Holt – Tisza.

Törökszentmiklós, kistérségi kapcsolatok terén a Törökszentmiklósi Többcélú Kistérségi Társulás tagja.

Törökszentmiklós a megye harmadik legnépesebb városa. A település magába foglalja az alábbi településrészeket: Balla, Barta, Szakállas, Surjány, Szenttamás.

2.2. Természeti adottságok

Törökszentmiklós város Jász – Nagykun Szolnok megye területén elhelyezkedő ún. Szolnok – Túri sík nevű kistájon helyezkedik el.

A település igazgatási területe: 3594,50 ha, ebből belterület: 303,70 ha. A kistáj területe: 1700 km2. Magyarország kistáj kataszterében azonosító száma: 1.7.22. A kistáj települései a következők:

Fegyvernek, Karcag, Kenderes, Kengyel, Kétpó, Kisújszállás, Kuncsorba, Martfű, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Örményes, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szapárfalu (Fegyvernek), Tiszaföldvár, Törökszentmiklós, Túrkeve

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Domborzati adatok

A kistáj 80 és 105 m (Király halom) közötti tszf - i magasságú, löszszerű üledékekkel fedett hordalékkúp - síkság. A felszín több mint 50% - a alacsony ármentes síkság, negyede-negyede az enyhén hullámos síkság (a Ny-i részen), ill. az ártéri szintű síkság (peremeken) orográfiai domborzattípusába sorolható.

Földtani adottságok

A felszínen a pleisztocén végétől 8 - 10 m vastag, egészen finomszerű folyóvízi üledék rakódott le, amely löszösödött. A felszín legnagyobb részét ez a löszös anyag, lösziszap borítja, hozzá igen jelentős téglaagyagkészletek kapcsolódnak. Nagyobb területeket borít – főként a mélyebb, rossz lefolyású felszíneken – a holocén réti és lápi agyag. A legidősebb képződmény a löszös homokkal fedett futóhomok.

Éghajlat

A kistáj mérsékelten meleg - száraz, de közel fekszik a meleg-száraz éghajlatú területhez, a D-i részek már igen szárazak. Vízrajz

Kelet felől a Hortobágy - Berettyóra támaszkodik, míg Ny -on kanyargós peremmel néz a Tisza árterére. A Tiszához csak kevés vízfolyás indul. Ilyen az Alcsi - Holt Tiszához folyó Kengyeli- főcsatorna (18 km, 131 km2), Kakat - éri csatorna (45 km, 298 km2). Száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. A terület fő folyója a Tisza. A talajvíz mélysége 4-6 m közötti. Mennyisége sehol sem jelentős.

Növényzet

A Tiszántúli flórajárásba (Crisicum) tartozó kistáj potenciális erdőtársulásainak a fűz - nyár - éger ligeterdők, a tölgy - kőris - szil ligeterdők, a sziki tölgyesek és a tatárjuharos lösztölgyesek tekinthetők. Gyakoriak a szikes mocsarak, a sós sivatagi társulások, a vakszikfoltok, a hernyópázsitos rétek. A lágyszárú fajok között megtalálható a süntök, a farkasfog, a magyar sóballa, stb. A jelentéktelen kiterjedésű erdőgazdasági területeket fiatal- középkorú, zömében keménylombos erdők borítják. A mezőgazdasági növénytermesztés fontosabb kultúrái a búza (25-35 q/ha), az őszi árpa (20-35 q/ha), a kukorica (30-50 q/ha) és a cukorrépa (200-500 q/ha).

Talajok

A zömmel löszös üledékeken 9 talajtípus alakult ki. A legnagyobb kiterjedésűek a kedvező mezőgazdasági adottságú alföldi mészlepedékes és a réti csernozjomok. A talajvízhatás alatti mélyebb fekvésű területek kiterjedt (15%) talajtípusát az agyag, vagy agyagos vályog mechanikai összetételű réti talajok és kisebb kiterjedésben (3%) a fiatalabb, kisebb humusztartalmú réti öntés talajok képviselik. A szikes talajok mennyisége is számottevő.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

2.3 Népesség, demográfia

Jelen településrendezési eszköz módosítás a népesedési folyamatot nem érinti.

2.4 Foglalkoztatás

Jelen településrendezési eszköz módosítás áttételesen érinti a foglalkoztatást, a megvalósuló M4 gyorsforgalmi út kivitelezésének időtartama alatti munkaerő igény révén. A tervmódosítás eredményeként megvalósuló M4 gyorsforgalmi út közvetlenül a foglalkoztatásra nincs hatással, a javuló közlekedési kapcsolatok miatt az ingázó munkavállalók elhelyezkedési esélyei növekedhetnek. Az M4 gyorsforgalmi út megvalósulása ipari, logisztikai vállalkozások letelepedését segítheti elő, mely révén pozitívan hathat a foglakoztatásra.

2.5 Lakóterület, lakáshelyzet

Jelen településrendezésieszköz módosítás közvetlenül nem hat a lakóterületre, lakáshelyzetre.

2.6. Intézmények, intézmény területek

Jelen településrendezési eszköz módosítás közvetlenül nem hat az intézményekre.

2.7. Ipar, iparterületek, gazdasági területek

Jelen településrendezési eszköz módosítás áttételesen hathat az iparterületekre, gazdasági területekre, telephelyekre. A megvalósuló gyorsforgalmi út a biztonságos, gyors közúti megközelítés révén gazdaságfejlesztő beruházásokat vonzhat, pozitívan hathat a nagyobb gazdasági, logisztikai cégek letelepedésére. a meglévő ipari vállalkozásokra is pozitív hatással bírhat, a közlekedési kapcsolatok jelentős javulása fejlesztéseket eredményezhet. Távlatban javasolt az ipari park és a fejlesztendő iparterület bekapcsolása az M4 gyorsforgalmi úthoz egy déli, délnyugati elkerülő út megépítésével.

2.8. Külterület

A tervezett M4 gyorsforgalmi út tervezéssel érintett szakasza Törökszentmiklós külterületén mezőgazdasági szántó területeket érint, valamint kisebb részben legelő és erdő területeket. Ezen a nyomvonal szakaszon két különszintű átvezetés létesül, az egyik a B1264 pálya feletti híd vadátjáróval K3 jelű földutat vezet át, míg a B 1285 pálya feletti híd K4 önkormányzati utat vezet át. Törökszentmiklós közigazgatási területén a tervezéssel érintett szakaszon létesül a Surjány egyszerű pihenőhely, mely mindkét forgalmi sáv melletti területet érinti.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

2.9. Turizmus

Jelen tervmódosításnak a turizmusra hatása nincs.

2.10. Az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós külterületét érintő szakaszának bemutatása

Az M4 gyorsforgalmi út tervezett szakaszának jelen tervmódosítással érintett része a külterület keleti részét érinti, ahol mezőgazdasági területeken és kis részben erdő területen halad keresztül, két pálya feletti híd átvezetéssel, amelyik közül az egyiknél vadátjáró is létesül, valamint a Surjány egyszerű pihenőhellyel. Majd a közigazgatási határt Örményes közigazgatási területére átérve hagyja el.

A tervezett gyorsforgalmi út szakasz hossza 4,40 km. A tervezett szakasz a 125+000 km szelvénytől a 129+400 km szelvényig tart.

A gyorsforgalmi tervezési paraméterei (teljes szakasz): A teljes tervezési szakasz hossza: 25500 m A teljes tervezési szakasz kezdete118+000km A teljes tervezési szakasz vége: 143+500 km K.I.A. tervezési osztály, illetve körülmény. A tervezési sebesség: vt=130 km/ó a vízszintes és magassági vonalvezetés tekintetében vt=110 km/ó a túlemelés, a keresztmetszet és a többi részlet tekintetében Folyópálya 2*2 sávos, 20.00 m-es koronaszélességgel a gyorsutakra vonatkozóan - műszaki előírás hiányában - készült tervezési útmutató (2016. januári KIF/ 26775-1 /2015-NFM iktatószámú miniszteri levél) alapján. Ettől eltérően a 118+000-125+000 km szelvények közötti szakaszt, ahol a koronaszélesség 26,60 m. A gyorsforgalmi úton alkalmazandó űrszelvény min. 5,0 m legyen. A gyorsforgalmi úton az elválasztó sáv szélessége 3,00 m legyen. A tervezés során különös tekintettel kell lenni a Környezetvédelmi engedélyben lévő előírásokra. A vadátjárók helyének kijelölése a részletes környezeti hatástanulmányban került meghatározásra, azonban ez Törökszentmiklós közigazgatási területét is érinti, a közigazgatási területen a 126+395 m szelvényben K3 földút különszintű átvezetésénél tervezett vadátjáró. A vízelvezetés tervezése során különös figyelmet kell fordítani a meglévő befogadók állapotának feltárására. Az adatszolgáltatásokon túl az érintett szakaszok részletes feltárása is szükséges. Tározók kialakítása során törekedni kell arra, hogy azok a kisajátítás során visszamaradt területekre kerüljenek. Az egyszerű és a komplex pihenőhelyek, valamint a Mérnökségi telep helyszínének kiválasztásakor a megelőző és a követő szakaszok adatait figyelembe kell venni, a helyszíneket ez alapján kell kiválasztani.

Egyszerű pihenőhely Törökszentmiklós közigazgatási területét érintően kerül kialakításra, a 127+900 km szelvényben Surjány pihenőhely valósul meg. 24

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

127+900 km szelvényben megvalósuló Surjány egyszerű pihenőhely

Részletesen a 2.1 fejezet, Közlekedési javaslat tartalmazza

Önkormányzati földutak a tervezési terület közelében

Keresztező földutak, melyek átvezetése érinti az M4 gyorsforgalmi út tervezéssel érintett szakaszát:

- KF3 Keresztező földút a gyorsforgalmi út 126+400 km szelvényében

- KF4 Keresztező földút a gyorsforgalmi út 128+500 km szelvényében

Részletesen a 2.1 fejezet, Közlekedési javaslat tartalmazza

Párhuzamos földutak

- PF12 jelű párhuzamos földút a jobb oldalon M4 gyorsforgalmi út 127+055-127+610 km sz. között - PF13 jelű párhuzamos földút a KF4 bal oldalán 0+057 km szelvényben - PF14 jelű párhuzamos földút a KF4 jobb oldalán 0+057-0+169 km sz. között - PF15 jelű párhuzamos földút a KF4 bal oldalán 0+266-0+400 km sz. között

Részletesen a 2.1 fejezet, Közlekedési javaslat tartalmazza

A nyomvonal általános ismertetése:

A tervezési szakasz kezdete: 118+000 km szelvény A tervezési szakasz vége: 143+500 km szelvény Az építési szakasz kezdetén a terv csatlakozik az M4 gyorsforgalmi út építés alatt lévő II. építési szakaszának kiviteli tervéhez (RODEN Tsz.: 1911), amely szakaszon a közbeszerzési eljárás nyertesével a DUNA ASZFALT Kft.-vel kötött szerződést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., mint Építtető a megvalósításra

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

A tervezési szakasz vége csatlakozik a RODEN Kft. 1920 tervszámú Kisújszállás elkerülő szakaszának engedélyezési tervdokumentációjához. Az M4 gyorsforgalmi út tervezett nyomvonala jelen tervezési szakaszon Jász-Nagykun-Szolnok megye területén halad. A jelen tervezési szakaszon a nyomvonal 6 település közigazgatási területét érinti.

Törökszentmiklós települést a következő út szelvények közötti szakaszok érintik: 118+308 – 129+395 Törökszentmiklós esetében korábban kijelölésre került és a településrendezési eszközökben szereplő nyomvonal a 118+308 km szelvény szakaszon, melynek egy része már kivitelezés alatt áll, nem változik változatlan nyomvonal vezetésű, így az nem része jelen településrendezési eszköz módosításnak. Jelen településrendezési terv módosítás az M4 gyorsforgalmi út tervezett nyomvonalát a 125+000 – 129+395 km szelvény közötti szakaszon ábrázolja, a kisajátítással összhangban készülő szabályozási terv is ezzel a szakasszal foglalkozik.

A település közigazgatási területét érinti egy egyszerű pihenő, Surjány területrészen, valamint a B1264 pálya feletti híd és vadátjáró és földút átvezetés. A gyorsforgalmi út tervezett nyomvonala végig a környezetvédelmi engedély által meghatározott nyomvonalfolyosóban halad, a településeket a környezetvédelmi engedélyben meghatározott „védőtávolságokkal" elkerülve. Az érintett szakasz nyomvonalvezetését nem befolyásolta vízfolyás vagy vonalas létesítmény. A nyomvonal az előzményes tervekben meghatározott módon vezet. A gyorsforgalmi út lényegében végig mezőgazdasági területen halad. Helyszínrajzi vonalvezetés

124+405 km szelvényben keresztezi felüljáróval a 4. sz. főút új nyomvonal szakaszát. A csomópont kiépítése szántó területeket érint. A nyomvonal a csomópontban lévő R=2100 m sugarú p=700 m paraméterű szimmetrikus átmeneti íves bal ív után egyenesen halad tovább. A nyomvonal a 42101 j. út felhagyásra kerülő nyomvonalát a 125+031 km szelvényben keresztezi. Innen a nyomvonal előbb legelő, majd szántó területen vezet tovább. A rövidebb egyenes szakaszt követően a nyomvonal R=2000 m sugarú p=750 m paraméterű szimmetrikus átmeneti íves bal ívvel észak-keleti irányba fordul. Az ívben a 126+400 km szelvényben keresztezi a meglévő földútrendszer korrekciójához tartozó, vadátjáróként is funkcionáló KF3 j. keresztező földutat. A földúti keresztezés után ismét legelő terület vezet a nyomvonal. Az ív utáni egyenes szakaszon a nyomvonal először eléri a Surjányi egyszerű pihenőt, majd elhalad a KF4 j. földút műtárgya alatt.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Törökszentmiklós közigazgatási területét érintő nyomvonal jelen tervmódosítással érintett tervezési szakasza

(Forrás: M4TP Konzorcium, UTIBER Kft. és RODEN Mérnöki Iroda Kft. által készített és átadott M4 Törökszentmiklós (Nyugat) – Püspökladány közötti szakasz előkészítése, módosított engedélyezési terv (tervszám: 1920) dokumentáció)

Részletesen a 2.1 fejezet, Közlekedési javaslat tartalmazza

Magassági vonalvezetés

A keresztező műtárgy a 124+404 km szelvényben található, a műtárgy R=15500 m sugarú domború lekerekítésben található, majd 2,00% egyenletes esésű szakasz. A szakaszon a maximális emelkedés 1,8 %-os, míg a maximális esés 2,00 %-os. Ezután a nyomvonal egy R=10000 m sugarú homorú ívvel csatlakozik egy 0,15% egyenletes emelkedésű szakaszhoz, majd a terep vonalvezetését R=16000 m sugarú domború, R=70000 m sugarú homorú és R=25000 m sugarú domború lekerekítésekkel követi. Így a magassági vonalvezetés kialakításánál elkerülhető volt a ferdegerincű oldalesés átmenet kialakítása. Ezután a 27

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

nyomvonal 0,1% egyenletes emelkedésű. Ezután következik egy R=250000 m sugarú domború lekerekítés után egy 0,1% egyenletes esésű szakasz. A tervezett pálya ezen a szakaszon jellemzően a meglévő terephez igazítva, 2-4 m magas töltésen vezet.

2.11. Kisajátítás

Törökszentmiklós város M4 gyorsforgalmi út tervezett szakaszának megvalósításához szükséges területek megszerzése, kisajátítása kisajátítási terv szerint történik. A kisajátítási terv készítése során törekedtek arra, hogy a megvalósításhoz szükséges mértékű területeket szerezzék meg, valamint figyelembevételre került a visszamaradó területek hasznosítása. Törökszentmiklós külterületén 73 db földrészletet érint a kisajátítás, melynek térképe és táblázatos kimutatása a következő:

Az átnézeti térkép a kisajátítást kérő NIF Zrt megbízásából készült, a Roden Mérnöki Iroda Kft. készítette 2020. júniusában a 0214- 0274/8 hrsz-ú, 73 db földrészlet területigénybevételéről, az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós (Nyugat) – Püspökladány közötti I. szakasz tervezéséhez.

Átnézeti helyszínrajz (Forrás: Roden Kft.)

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

2.12. Környezeti, társadalmi, gazdasági vizsgálat

A településrendezési terv módosítással érintett terület általános mezőgazdasági terület, szántó művelési ággal, kis részben legelő művelési ággal és kisebb erdő területtel. Az M4 gyorsforgalmi út tervezése kapcsán a környező területek megközelíthetőségének lehetősége vizsgálva volt, többszörös egyeztetés és áttervezés során érte el az M4 gyorsforgalmi út a jelenlegi módosított építési és környezetvédelmi engedélybe szereplő nyomvonalat. A külterületi területek megközelítésére a földutak (mezőgazdasági szervízút) kijelölése, az átvezetések tervezése megtörtént, melyek az engedélyezési dokumentáció tartalmaz. Törökszentmiklós város vonatkozásában az M4 gyorsforgalmi út jelen tervezéssel érintett szakaszán 2 különszintű átvezetés is történik, mely a mezőgazdasági területek megközelítését szolgálja. A vonalas infrastruktúra megvalósítása után a környező mezőgazdasági területek művelésre alkalmasak maradnak, a különszintű átvezetés révén a pályaszakasztól északra és délre is biztosított a mezőgazdasági gépek haladása. Törökszentmiklós belterületét érintően a 46. számú főút forgalom növekedése várható, mely részben az M4 gyorsforgalmi út megépítése miatt az M3 gyorsforgalmi útról áttevődő tranzitforgalom miatt várható. Ezen problémára megoldást a későbbiekben a 46. sz főút belterületet elkerülő szakaszának megépítése jelenthet, mely egyúttal a város ipari parkjának és fejlődő iparterületének forgalmát is elvezetné. A társadalomra, gazdaságra nézve a gyorsforgalmi út kedvező hatásai, mint az ingázó dolgozók rövidebb utazási ideje, a közlekedésbiztonság, a gazdasági, logisztikai területek kialakításának lehetőségei e meglévő közlekedési infrastruktúra kapcsán pozitív hatásúak. A területhasználat változása miatt káros környezeti hatás nem keletkezik. A környezet terhelése fent leírtak alapján az M4 gyorsforgalmi út nyomvonalát tekintve negatívan nem változik.

2.13. Normatív területfelhasználás és normatív szabályozás

A módosítással érintett terület esetén területfelhasználási változás történik ugyan, de a tervmódosítás tárgya infrastruktúra hálózat (vonalas elem) beillesztése, így mivel ez a meglévő területhasználattól eltérő területhasználat, normatív szabályozásról nem beszélhetünk. A normativitás azonban oly módon biztosított, hogy az infrastruktúra elem által kettévágott nagyobb területfelhasználások (mezőgazdasági területek) továbbra is mezőgazdasági területek maradnak és az út kétoldalán lévő területfelhasználásnak azonos beépítési, művelési, fenntartási lehetőségei lesznek.

2.14. Új beépítésre szánt területek kijelölése

A településrendezési terv módosítás jelenlegi beépítésre nem szánt területre vonatkozik, ahol vonalas infrastruktúra miatti módosítás történik, így új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

2.15. Földminőség védelem

Az ingatlan – nyilvántartási adatok alapján a módosítással érintett földterületek között vannak átlagosnál jobb minőségű szántók, de a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra – beruházás esetében az átlagosnál jobb minőségű termőföld más célú hasznosítása is engedélyezhető, amennyiben annak megvalósítása más jogszabály rendelkezéseire figyelemmel más helyen vagy más nyomvonalon nem lehetséges. Az M4 gyorsforgalmi út helykijelölése során több nyomvonalváltozat volt és különböző szakterületek kikötéseit figyelembe véve többszöri egyeztetés után állapodtak meg a végleges nyomvonalban. Az M4 gyorsforgalmi út módosított nyomvonala építési engedélyezési és módosított környezetvédelmi engedéllyel is rendelkezik. A termőföld tényleges, más célú igénybevétele csak jogerős és hatályos termőföld más célú hasznosítási engedély birtokában lehetséges. A más célú hasznosítás időleges és végleges lehet. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről , kérelemre indult eljárásban a területileg illetékes Főosztály érintett Földhivatali osztálya dönt. Végleges más célú hasznosítás esetén az engedélyező határozatban , időleges más célú hasznosítás esetén a helyreállítást elfogadó döntésben az ingatlanügyi hatóság rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulék mértékéről. A más célú hasznosítás ill. a településrendezési terv módosítása nem akadályozhatja a környező mezőgazdasági területek hasznosítását. A termőföld igénybevételt a szükséges legkisebb területre kell korlátozni. Az igénybevenni tervezett területek kiválasztásánál törekedni kell arra, hogy az átlagos minőségű, vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken valósuljanak meg. az igénybevétel nem akadályozhatja a környező termőföldek megfelelő hasznosítását.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

3. TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA

Törökszentmiklós településrendezési eszközeinek módosításához szükséges a magasabb rendű tervekhez való igazodás bemutatása. Ez jelen esetben a 2018. évi CXXXIX. törvény Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről és a Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Közgyűlés 3 / 2020 (V.13.) számú rendeletével jóváhagyott, és hatályos Jász – Nagykun – Szolnok Megye Területrendezési Tervét (MTrT) foglalja magába.

A Trtv. előírásai a Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Közgyűlés 3 / 2020 (V.13.) számú rendeletével jóváhagyott, és hatályos Jász – Nagykun – Szolnok Megye Területrendezési Tervén keresztül érvényesülnek.

III. A Megyei Területrendezési Tervhez való Igazodás

A Trtv. vonatkozó előírásai a következőek a megyei terv által meghatározott térségekhez kapcsolódóan:

A kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriák területén belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő előírásokat kell alkalmazni:

„Trtv. 11. § A kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriák területén belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a) az erdőgazdálkodási térségben az erdőterület területfelhasználási egységet a térséget lefedő erdők övezetére vonatkozó szabályok szerint, valamint az erdőtelepítésre javasolt terület övezetére vonatkozó szabályok figyelembevételével kell lehatárolni; b) a mezőgazdasági térség területének legalább 75%-át elsődlegesen a mezőgazdasági terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó rész természetközeli terület, - nagyvárosias lakóterület és vegyes terület kivételével - beépítésre szánt terület vagy különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület területfelhasználási egységbe sorolható;”

„Trtv. 29. § Az erdők övezetébe tartozó területeket az adott településnek a településrendezési eszközében legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolnia. Az e törvény hatálybalépését megelőzően kijelölt beépítésre szánt területek, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott területek, továbbá az Ország Szerkezeti Terve, a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve által kijelölt települési térség területein lévő erdők övezetének területét a számításnál figyelmen kívül kell hagyni. 30. § Az erdők övezetében külfejtéses művelésű bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.”

Trtv 11.§ b)-a alapján a JNSZ Megyei Területrendezési Terv mezőgazdasági térségnek való megfeleltetés igazolása

Törökszentmiklós mezőgazdasági térségbe tartozó területe: 10133 ha Törökszentmiklós mezőgazdasági térségbe tartozó területének 75%-a: 7599,75 ha

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

A mezőgazdasági térségbe eső mezőgazdasági területfelhasználású területek nagysága 31,9 ha-ral (a teljes mezőgazdasági térség 0,94%-a) csökken a módosítást követően, a TSZT ezek után is megfelel az előírásnak.

Trtv. Ökológiai hálózatra ökológiai folyosó övezetére vonatkozó előírások: 26. § (1) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében - kivéve, ahol az Ország Szerkezeti Terve, a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg - csak olyan megyei területfelhasználási kategória és megyei övezet, valamint a településrendezési eszközökben olyan övezet és építési övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai hálózat ökológiai folyosója természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai hálózat ökológiai folyosó, vagy az ökológiai hálózat magterület és az ökológiai hálózat ökológiai folyosó körülzárja, továbbá b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (3) A (2) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai hálózat magterület és az ökológiai hálózat ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében a közlekedési és energetikai infrastruktúra- hálózatok elemeinek nyomvonala, továbbá az erőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával jelölhetők ki és helyezhetők el. (5) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető. Az övezetben új célkitermelőhely és külfejtéses művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető.

Országos műszaki infrastruktúra hálózatoknak:

Az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok elhelyezkedését jelen módosítás nem változtatja meg.

III.1. Megyei Szerkezeti Tervhez való igazodás

A Megyei Szerkezeti Terv település területét érintő elemeink felsorolása, bemutatása

• Jász-Nagykun-Szolnok Megye hatályos Területrendezési Terve (MTrT) a település módosítással érintett területét:

- mezőgazdasági térség - erdőgazdálkodási térség kategóriákba sorolja.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Kivonat a megye Szerkezeti tervéből, 1 sz. mell. (módosítással érintett terület lila sraffozással jelölve)

Országos/Térségi műszaki infrastruktúra hálózatok

Vonatkozó előírások: MTrT 3.§. (3) Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra–hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét az 1. melléklet, e térbeli rend szempontjából meghatározó településeket a 2. melléklet tartalmazza. (4) A településrendezési eszközökben az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra– hálózatok és egyedi építmények elemeit a Trtv. előírásai szerint kell kijelölni.

Az országos, valamint a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények helye a Trtv-ben, illetve a MTrT -ben meghatározott térbeli rend figyelembevételével került feltüntetésre.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra–hálózatok és egyedi építmények elemei a Trtv. előírásai szerint kerültek kijelölésre. Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok elhelyezkedését jelen módosítás nem változtatja meg.

Megyei Övezetekhez való területi igazodás, megfelelés

Törökszentmiklós módosítással érintett területe az alábbi térségi övezetekbe sorolt: 3.1. sz. melléklet: Ökológiai hálózat övezete (ökológiai folyosó) 3.3. sz. melléklet: Erdők övezete 3.6. sz. melléklet: Vízminőség-védelmi területek övezete 3.9. sz. melléklet: Ásványi nyersanyagvagyon övezete 3.11.sz. melléklet: Tanyás területek övezete 3.12. sz. melléklet: Térszervező városok övezete

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési terv övezetekre vonatkozó előírásai:

4.§. „(2) A településrendezési eszközökben a térségi övezeteket a Trtv. szabályai szerint kell lehatárolni. (3) A 3.1–3.11 melléklet szerinti térségi övezetek területén a Trtv. és MvM rendelet szerinti előírásokat kell alkalmazni.” (4) A 3.12–3.15 melléklet szerinti térségi övezettel érintett települések településfejlesztési koncepciójának, integrált településfejlesztési stratégiájának, településrendezési eszközeinek készítésekor és módosításakor jelen rendelet előírásait kell alkalmazni. (5) A vízminőség–védelmi terület övezetére az MvM rendelet előírásain túl a következő előírásokat kell alkalmazni: a) az övezet területén lévő felszíni vizeket az övezeten kívülről érkező tisztított szennyvíz befogadójaként nem lehet felhasználni, b) az övezet területén keletkezett szennyvíz az övezet területéről kivezethető.”

5.§. „(1) A regionális jelentőségű térszervező városokat, a térségi jelentőségű térszervező városokat és azok jelenlegi és várható hatásterületét, valamint az egyéb térszervező városokat a 3.12 melléklet ábrázolja. (2) Regionális és térségi jelentőségű térszervező város településfejlesztési koncepciója, integrált településfejlesztési stratégiája készítése és módosítása során a fejlesztési célok meghatározásakor törekedni kell a térszervező szerep erősítésére, a települési térség minőségi fejlesztésére. (3) Járásközpontként is működő egyéb térszervező város településfejlesztési koncepciója, integrált településfejlesztési stratégiája készítése és módosítása során a fejlesztési célok meghatározásakor törekedni kell a járásközponti szerep erősítésére, a települési térség minőségi fejlesztésére. (4) A Tisza és a Hármas–Körös menti potenciális településpárok Jász–Nagykun–Szolnok megyei városai településfejlesztési koncepciója és integrált településfejlesztési stratégiája készítése és módosítása során javasolt feltárni a településpár sajátos adottságaira alapozott, a szomszéd megye településével történő együttműködés lehetőségeit és ennek alapján meghatározni a célrendszert. „

6. § „(1) A településrendezési eszközök készítése és módosítása során a) a beépítésre szánt területeken olyan területfelhasználási egységet kell kijelölni, amely erősíti az adott város 3.12 melléklet szerinti térszervező szerepét, 36

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján lehatárolt barnamezős területeken olyan területfelhasználási egységet kell kijelölni, mely elősegíti azok integrálódását a kialakult településszövetbe, összhangban van a szomszédos területek területfelhasználásával, és elősegíti a térszervező szerep megerősödését, c) amennyiben a településen új beépítésre szánt terület az igényekhez képest csak korlátozottan jelölhető ki, törekedni kell a települési térségen belül már kialakult beépítésre szánt területek intenzívebb területfelhasználásba sorolására. (2) Településrendezési eszközök készítése során a terület–felhasználás vizsgálatát a hatályos településrendezési eszközök szerinti nem betelepült gazdasági, lakó– és vegyes területfelhasználású fejlesztésre kijelölt területekre (területkínálat) is figyelemmel kell kidolgozni. (3) Amennyiben a (2) bekezdés szerint fejlesztésre kijelölt területek aránya meghaladja a belterület és összes beépítésre szánt terület együttes méretének 20%–át, úgy új fejlesztési terület kijelölése kizárólag a már korábban kijelölt, és fel nem használt (nem beépült) fejlesztési terület visszasorolása mellett lehetséges. (4) A (3) bekezdés szerinti követelmény egymással határos önkormányzatok közös tervezése során a településcsoportra vonatkozóan is teljesíthető. (5) Településrendezési eszközök készítése és módosítása során 2 ha, vagy annál nagyobb egybefüggő lakóterület kijelölése esetén a Trtv. 12. §. (3) bekezdése helyett a következő előírást kell alkalmazni: új lakóterület csak úgy jelölhető ki, ha ezzel egyidejűleg az új lakóterület területének 10 %–ával megegyező, vagy annál nagyobb területű új zöldterület is kijelölésre kerül, mely zöldterület közvetlenül kapcsolódik az új lakóterülethez és illeszkedik a település zöldfelületi rendszeréhez. (6) Kereskedelmi, szolgáltató területen az országos településrendezési követelményektől (továbbiakban: OTÉK) eltérően az építési telek megengedett legnagyobb beépítettsége legfeljebb 10%–kal növelhető, legkisebb zöldfelülete legfeljebb 5%–kal csökkenthető, amennyiben a) az érintett építési telkek már beépült gazdasági területen találhatók, vagy kijelölt barnamezős területek, és b) a meglévő gazdasági tevékenység helyhez kötöttsége miatt nincs mód a telephely területének bővítésére. (7) A (6) bekezdés szerinti eltérés nem alkalmazható városközpontban elhelyezkedő, vagy lakóterülettel körülvett kereskedelmi szolgáltató területek esetén. (8) Településrendezési eszközök készítése és módosítása során 2 ha–nál nagyobb új beépítésre szánt gazdasági terület, lakóterület kijelölése csak telepítési tanulmányterv alapján történhet. Ha a telepítési tanulmányterv településrendezési szerződés keretében készül, akkor a településrendezési szerződésben rendelkezni kell a közlekedési, a közmű–infrastruktúra fejlesztésének finanszírozásáról és a zöldterületek kialakításáról. „

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

3.1 sz. melléklet: Ökológiai hálózat (ökológiai folyosó) övezete

kivágat a MTrT 3.1. sz. mellékletéből Vonatkozó előírásokat a 2018. évi CXXXIX. törvény 26. §-a tartalmazza. Az ökológiai hálózat területén új külszíni művelésű bányatelek nem kerül sem létesítésre, sem bővítésre. Új beépítésre szánt terület kijelölés az ökológiai hálózat által érintett területen nem történt. Jelen módosítási megfelel az előírásnak.

3.3 sz. melléklet: Erdők övezete, erdőtelepítésre javasolt területek övezete

kivágat a MTrT 3.3. sz. mellékletéből Az Erdők övezetre vonatkozó előírásokat a 2018. évi CXXXIX. törvény 11. §-a és 29.§-a tartalmazza. Az erdőtelepítésre vonatkozó előírásokat a 9/2019. (VI.14.) MvM rendelet 3.§-a tartalmazza. A módosítással érintett terület 0,2428 ha területet érint, melyek erdő művelési ágba soroltak és részei az Erdők övezetnek, azonban a hatályos TSZT-n ezek a területek mezőgazdasági területfelhasználásba sorolt, így az Erdők övezetbe sorolt, erdőterületfelhasználásba tartozó területek nagysága a módosítás során nem csökken. Újonnan beépítésre szánt terület, illetve erdőterület nem került kijelölésre az érintett övezetek területén. Bányatelek és a településen folyó bányászati tevékenység nem érinti az övezetet. A javasolt módosítás megfelel az előírásoknak.

MvM rendelet „3. § (1) A településrendezési eszközök készítése során az Országos Erdőállomány Adattárban nem szereplő erdőterület területfelhasználási egységeket a településfejlesztési és településrendezési célokkal összhangban - a természeti és kulturális

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

örökségi értékek sérelme nélkül - az erdőtelepítésre javasolt terület övezet területén javasolt kijelölni.”

3.6. sz. melléklet: Vízminőség-védelmi terület övezete

kivágat a MTrT 3.6 . sz. mellékletéből A vonatkozó előírásokat a 9/2019. (VI.14.) MvM rendelet 5.§-a tartalmazza. A település rendezési eszközeiben a vízvédelemmel kapcsolatos szabályok megállapításra kerültek. A javaslat a vízminőség-védelemre vonatkozó előírásokat tartalmazza.

Bányászati tevékenység az övezet területén nem folyik. jelen módosítás beépítésre nem szánt területen belüli módosítást jelent.

MvM rend. „5. § (1) A vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről, illetve a szennyvíz övezeten belüli kezelésének feltételeiről a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) A vízminőség-védelmi terület övezetébe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket. A kijelölt vízvédelemmel érintett területekre vonatkozó egyedi szabályokat a helyi építési szabályzatban kell megállapítani. (3) A vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető. ….” 3.9. sz. melléklet: Ásványi nyersanyagvagyon övezete

kivágat a MTrT 3.9. sz. mellékletéből A vonatkozó előírásokat a 9/2019. (VI.14.) MvM rendelet 8.§-a tartalmazza. A módosítás által az övezet területén kijelölt közúti közlekedési területfelhasználási egység a nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el, megfelel az előírásnak.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

3.11. sz. melléklet: Tanyás területek övezete

kivágat a MTrT 3.11. sz. mellékletéből A vonatkozó előírásokat 9/2019. (VI.14.) MvM rendelet 10. §-a tartalmazza. Jelen módosítás ténylegesen tanyás területet nem érint, új beépítésre szánt területkijelölés nem történik. A módosítási javaslat megfelel az előírásoknak.

3.12. sz. melléklet: Térszervező városok övezete

kivágat a MTrT 3.12. sz. mellékletéből A vonatkozó előírásokat a MTrT 5.§-a és 6.§-a tartalmazza. Jelen módosítás során kijelölésre kerülő különleges területfelhasználás a település térszervező és gazdasági szerepének erősítését segítő közúti fejlesztés megvalósítása érdekében történik. Új beépítésre szánt terület lakóterület kijelölés, illetve gazdasági terület kijelölés nem történt. A módosítási javaslat megfelel az előírásoknak.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Tervezési Település Jász-Nagykun-Szolnok megyei TrT szerinti térségi övezetek területek érintettsége érintettsége RENDELET MELLÉKLETEI Magterület, Pufferterület, Ökológiai folyosó övezete (3.1. sz. melléklet) IGEN IGEN Kiváló és jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3.2. sz. melléklet) IGEN NEM Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület és Erdőtelepítésre javasolt terület IGEN IGEN övezete (3.3. sz. melléklet) Tájképvédelmi terület övezet IGEN NEM (3.4. sz. melléklet) Világörökségi és világörökségi várományos terület NEM NEM (3.5. sz. melléklet) Országos vízminőség-védelmi terület (3.6. sz. melléklet) IGEN IGEN Nagyvízi meder övezete és VTT tározók területének övezete (3.7. sz. IGEN NEM melléklet) Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete (3.8. sz. melléklet) IGEN IGEN Honvédelmi és katonai célú területek övezete NEM NEM (3.9. sz. melléklet) Rendszeresen belvízjárta terület övezete (3.10. sz. melléklet) IGEN NEM Tanyás területek övezete (3.11. sz. melléklet) IGEN IGEN Térszervező városok övezete (3.12. sz. melléklet) IGEN IGEN Térségi együttműködés övezete (3.13. sz. melléklet) NEM NEM Ártéri tájgazdálkodás övezete (3.14. sz. melléklet) IGEN NEM Pusztai tájgazdálkodás övezete (3.14. sz. melléklet) NEM NEM

4. SZAKÁGI MUNKARÉSZEK

4.1 Közlekedési javaslat

Ez a Településrendezési terv Közlekedési tervrésze a tervezés időszakában-érvényben lévő és kötelezően alkalmazandó „A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei„ című ÚT 2-1.218/2003. számú Útügyi Műszaki Előírás , a „Szintbeni közúti csomópontok méretezése és tervezése” című ÚT 2-1.214/2004. számú Útügyi Műszaki Előírás, valamint a Közutak távlati forgalmának meghatározása előrevetítő módszerrel” című ÚT 2-1.118. számú Útügyi Műszaki Előírás alapján készült.

Jelen tervmódosítás az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós közigazgatási területét érintő tervezett szakaszának településrendezési tervben történő szabályozására vonatkozik.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Közlekedési kapcsolatok:

Törökszentmiklós város Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti részén, a 4 -es számú főút és a Budapest – Záhony vasútvonal mentén fekszik 120 km-re a fővárostól és húsz kilométerre Szolnoktól. A város közlekedésföldrajzi szempontból kedvező helyen terül el. Bár nem vasúti csomópont vasútállomása jelentős forgalmat bonyolít le. A város központjában lévő autóbusz pályaudvart jelentős számú távolsági buszjárat érinti, melyek révén a környező kistelepülések mellett nagyobb városokkal is közvetlen kapcsolat biztosítható. A 4 -es számú főút településközponti szakaszáról ágazik le a 46 -os számú főútvonal, amely Mezőtúron át Békéscsabára vezet. Ugyancsak a 46. sz főút belterületi szakaszáról (Kossuth Lajos út – Pánthy út) ágazik le a 4629. jelű országos mellékút Kengyel- Martfű irányába. Kevésbé forgalmas utak indulnak a településközpontból a környező településekre, Óballára és Tiszapüspökibe. A várost korábban átszelő 4. sz. I. rendű főút kiváltása egy elkerülő úttal kiépült, így ez jelentős terheléstől mentesíti a városközpontot.

Közúti közlekedés:

A település Jász – Nagykun – Szolnok megye északi felében helyezkedik el. A tervezés időszakában a város közúti forgalmát zömmel a 4. számú főút bonyolítja le. A forgalom fejlődése miatt kiemelt jelentőségű az M4-es számú gyorsforgalmi út kiépítése.

Törökszentmiklós: 4. számú elsőrendű főút 112+317 – 120+1006 között: Az átlagos napi forgalom (ÁNF): 11099 jármű/nap, azaz 14311 E/nap volt a 2019. évben. A számlálás a 118+900 km. szelvényben történt. A járműtípusonkénti megosztás: 2019. évben: 2034-ben: E/nap MOF Személygépkocsi 7804 j/nap x 1,271 = 9922 j/nap x 1,0 = 9922 x 0,15 = 1488 E/óra Autóbusz 213 j/nap x 1,037 = 221 j/nap x 2,5 = 553 x 0,15 = 83 E/óra Tehergépkocsi 2987 j/nap x 1,560 = 4660 j/nap x 2,5 = 11650 x 0,15 = 1748 E/óra Motorkerékpár 92 j/nap x 0,950 = 87 j/nap x 0,8 = 70 x 0,15 = 10 E/óra Kerékpár 2 j/nap x 1,000 = 2 j/nap x 0,3 = 1 x 0,15 = 0 E/óra Lassú járművek 1 j/nap x 1,521 = 2 j/nap x 2,5 = 5 x 0,15 = 1 E/óra 11099 j/nap 14894 j/nap 22200 E/nap 3330 E/óra

A fentiek alapján várható forgalomnagyság a 2034. évben:

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

- az átlagos napi forgalom (ÁNF): 14894 j/nap - a mértékadó óraforgalom (MOF): 3330 E/óra A megengedett forgalomnagyság 1000 E/óra egy forgalmi sávra, így az útpálya jelenlegi geometriai kialakítása nem fog megfelelni a 2034. évig a várható forgalomnagyságnak.

Törökszentmiklós és Fegyvernek: 4. számú elsőrendű főút 120+1006 – 128+716 között: Az átlagos napi forgalom (ÁNF): 14484 jármű/nap, azaz 18777 E/nap volt a 2019. évben. A számlálás a 124+604 km. szelvényben történt. A járműtípusonkénti megosztás: 2019. évben: 2034-ben: E/nap MOF Személygépkocsi 9789 j/nap x 1,271 = 12446 j/nap x 1,0 = 12446 x 0,15 = 1867 E/óra Autóbusz 212 j/nap x 1,037 = 220 j/nap x 2,5 = 550 x 0,15 = 82 E/óra Tehergépkocsi 4437 j/nap x 1,560 = 6922 j/nap x 2,5 = 17305 x 0,15 = 2596 E/óra Motorkerékpár 43 j/nap x 0,950 = 41 j/nap x 0,8 = 33 x 0,15 = 5 E/óra Kerékpár 0 j/nap x 1,000 = 0 j/nap x 0,3 = 0 x 0,15 = 0 E/óra Lassú járművek 3 j/nap x 1,521 = 5 j/nap x 2,5 = 13 x 0,15 = 2 E/óra 14484 j/nap 19634 j/nap 30346 E/nap 4552 E/óra

A fentiek alapján várható forgalomnagyság a 2034. évben: - az átlagos napi forgalom (ÁNF): 19634 j/nap - a mértékadó óraforgalom (MOF): 4552 E/óra A megengedett forgalomnagyság 1400 E/óra egy forgalmi sávra, így az útpálya jelenlegi geometriai kialakítása nem fog megfelelni a 2034. évig a várható forgalomnagyságnak.

Az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós közigazgatási területét érintő pályaszakasz ismertetése:

A teljes nyomvonal ismertetése: A teljes tervezési szakasz kezdete: 118+000 km szelvény A teljes tervezési szakasz vége: 143+500 km szelvény Az építési szakasz kezdetén a terv csatlakozik az M4 gyorsforgalmi út építés alatt lévő II. építési szakaszának kiviteli tervéhez (RODEN Tsz.: 1911), amely szakaszon a közbeszerzési eljárás 43

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

nyertesével a DUNA ASZFALT Kft.-vel kötött szerződést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., mint Építtető a megvalósításra. A tervezési szakasz vége csatlakozik a RODEN Kft. 1920 tervszámú Kisújszállás elkerülő szakaszának engedélyezési tervdokumentációjához.

Az M4 gyorsforgalmi út tervezett nyomvonala jelen tervezési szakaszon Jász-Nagykun-Szolnok megye területén halad. A jelen tervezési szakaszon a nyomvonal 6 település közigazgatási területét érinti, Törökszentmiklóst az alábbiak szerint: (szelvények közelítő értékek)

Törökszentmiklós 118+308 – 129 + 395 A nyomvonal 118+395 – 125+000 közötti szakasza a módosított építési engedély alapján a korábbi nyomvonalhoz képest nem változik, így ezen szakasz településrendezési eszközökben történő ábrázolása megfelelő, módosítás nem szükséges. A 125+000 szakasztól azonban az előző nyomvonalhoz képest változott a nyomvonalvezetés, mely módosított nyomvonal megkapta az építési engedélyt. A módosított építési engedélyben szereplő nyomvonal kerül ábrázolásra településszerkezeti tervlapon és kerül a kisajátítási (terület igénybevételi terv) tervvel összhangban szabályozásra, mint közúti közlekedési terület. A tervezéssel érintett nyomvonal a 125+000 km szelvénynél kezdődik a Törökszentmiklós elkerülő végén lévő M4 – 4. sz főúti csomópont után. A nyomvonal a 42101 j. út felhagyásra kerülő nyomvonalát a 125+031 km szelvényben keresztezi,. Innen a nyomvonal előbb legelő, majd szántó területeken vezet tovább. A rövidebb egyenes szakaszt követően a nyomvonal észak – keleti irányba fordul. Az ívben a 126+400 km szelvény keresztezi a meglévő földútrendszer korrekciójához tartozó, vadátjáróként is funkcionáló KF3 j. keresztező földutat. A földúti keresztezés után ismét legelő területen vezet a nyomvonal. Az ív utáni egyenes szakaszon a nyomvonal először eléri a Surjányi egyszerű pihenőt, majd elhalad a KF4. j. földút műtárgya alatt.

Az érintett szakasz nyomvonalvezetését nem befolyásolta vízfolyás vagy vonalas létesítmény. A nyomvonal az előzményes tervekben meghatározott módon vezet. A gyorsforgalmi út lényegében végig mezőgazdasági területen halad.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Helyszínrajzi vonalvezetés Áttekintő nyomvonal

A jelenleg építés alatt lévő gyorsforgalmi útszakasz II. építési szakaszához csatlakozva a nyomvonal a felhasználja a meglévő 4. sz. főút Törökszentmiklós elkerülő szakaszát. A meglévő 2 forgalmi sávos út a tervezett M4 gyorsforgalmi út jobb pályájaként kerül felhasználásra. A meglévő út balra kerül szélesítésre a meglévő út melletti szántó területek igénybe vételével. A nyomvonal mellett az elkerülő szakaszon tanyák és ipari területek is találhatók mindkét oldalon, amelyeket a szélesítés is érint. A nyomvonal a 118+000 km szelvényben egyenes szakasszal indul. A földúti keresztezés után ismét legelő terület vezet a nyomvonal. Az ív utáni egyenes szakaszon a nyomvonal először eléri a Surjányi egyszerű pihenőt, majd elhalad a KF4 j. földút műtárgya alatt. 45

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Magassági vonalvezetés

Hossz – szelvények, Törökszentmiklós közigazgatási terület (125 + 000 km sz. – 129 + 395 km. sz):

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Keresztmetszeti kialakítás, Törökszentmiklós (tervezési szakasz: 125+000 – 129 + 395)

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Csomópontok, pihenők Mérnökségi telephely, és komplex pihenőhely Törökszentmiklós közigazgatási területét érintően nem kerül kialakításra. A Surjány egyszerű pihenő azonban a 128 + 000 km szelvénynél Törökszentmiklós közigazgatási területén valósul meg.

Áttekintő helyszínrajz a csomópontokkal és a Surjány egyszerű pihenővel

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Az egyszerű pihenőhely kialakítása a 127+900 km szelvényben szimmetrikus elrendezéssel valósul meg. A pihenőben a személy és teherparkoló helyek egymástól elválasztva kerülnek kialakításra. A személygépkocsi parkolók a külső körüljáró útról, míg a tehergépkocsi parkolóhelyek a belső utakról kerülnek kiszolgálásra. A pihenőhelyen oldalanként 20 szgk parkolóhely kerül kialakításra, amelyek közül 2 db mozgáskorlátozottak részére kerül kiépítésre. A szgk parkolók 45° felállási szöggel kerülnek kiépítésre, a parkolóhelyek mélysége 5,0 m. A szgk kiszolgáló út szélessége 6,0 m, ami kényelemes ki és beállást tesz lehetővé. A tehergépkocsik részére 18 db parkolóhely kerül kialakításra. A tehergépkocsi parkolóhelyek 45° felállási szöggel kerülnek kiépítésre áthajtós kialakítással. A tehergépkocsi parkoló kiszolgáló útja 7,5 m szélességűek annak érdekében, hogy a járműszerelvények a parkolóállásra megfelelően rá tudjanak fordulni. A tehergépkocsi parkolóhelyeket megközelítő úton 2 db, buszok részére alkalmas öböl került kialakításra. Az öböl hossza 48,0 m, szélessége 3,0 m. A pihenőhelyen létesülő WC épület és a pihenést szolgáló padok a szgk. és tehergépkocsi parkolóhelyek közötti területen helyezkednek el. A terület gyalogos kiszolgálását a szgk. parkoló illetve a tehergépkocsi parkoló bevezető útja mellett kialakított 2,00 m széles járdák biztosítják. A járdák a WC épület körül leburkolt területhez kapcsolódnak. A bal és a jobb oldali pihenő útjainak geometriai kialakítása szimmetrikus. 53

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Külső ág A Külső ág tervezési sebessége vt=40 km/h. A külső ág az M4 főpályájáról válik lassító sávval. A külső ág R=150 m sugarú aszimmetrikus átmeneti íves körívvel válik el az gyorsforgalmi úttól. Ezután egy rövid egyenes szakasz következik, amelyet egy R=45 m sugarú p= 30 m paraméterű szimmetrikus átmeneti íves bal ív követ. Ezután a nyomvonal egyenesen vezet végig a szgk parkoló terület mellet. Ezután ismét egy R=45 m sugarú p= 30 m paraméterű szimmetrikus átmeneti íves bal ív következik. Az ív után rövid egyenes következik, majd a nyomvonal R=150 m sugarú aszimmetrikus átmeneti íves körívvel csatlakozik a gyorsforgalmi út burkolatához. Magassági értelemben az ág a főpályához igazodik a gyorsító és lassító sávok szakaszain. A részletes magassági adatokat oldalanként külön hossz-szelvények tartalmazzák I. Belső ág A I. belső ág a külső útból balra válik ki. Az ág tervezési sebessége vt=40 km/h. A nyomvonal vége a II. belső úthoz csatlakozik. A I. belső ág a külső ágból R=100 m sugarú p=55 m paraméterű szimmetrikus átmeneti íves körívvel válik ki balra. Ezt követően a tgk parkoló terület bejárati oldalán egyenes vonalvezetéssel vezet végig, majd 15,0 m szegélylekerekítéssel fordul a tehergépkocsi parkolóhelyekkel párhuzamos irányra. A kijárati út tengelyéig egyenesen vezet tovább. Magassági értelemben nyomvonal a külső út magassági vonalvezetésével indul, majd lekerekítő ívek sorozatával a pihenőhely közel vízszintes vonalvezetéséhez csatlakozik. A szakasz végén domború lekerekítéssel csatlakozik a külső út 2,5% kereszteséséhez. A részletes magassági adatokat oldalanként külön hossz-szelvények tartalmazzák. A pihenő kiszolgáló ág teljes hosszában 1 forgalmi sávos

II. belső ág Az ág tervezési sebessége vt=40 km/h. A II. belső ág a I. ágból R=10 m sugarú bal ívvel válik ki. Ezt követően a parkoló terület mellett vezet el, majd 1,0 m szegélylekerekítéssel fordul a tehergépkocsi parkolóhely kijárati útjának egyenesére. Az egyenest követően egy R=45 m sugarú ív következik, amely közel merőlegesen becsatlakozik a külső út tengelyébe. Magassági értelemben nyomvonal az I. belső út magassági vonalvezetésével indul, majd a tgk parkoló tetőszelvényes kialakítását követi. Ezután csatlakozik pihenőhely közel vízszintes vonalvezetéséhez, amely lényegében a teljes szakaszon végig folytatódik. A szakasz végén domború lekerekítéssel csatlakozik a külső út 2,5% kereszteséséhez. A részletes magassági adatokat oldalanként külön hossz-szelvények tartalmazzák. A pihenő kiszolgáló ág teljes hosszában 1 forgalmi sávos.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Törökszentmiklós közigazgatási területén lévő különszintű átvezetés és vadátjáró 126 + 400 km. sz.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Törökszentmiklós közigazgatási területén lévő különszintű átvezetés

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Önkormányzati földutak a tervezési terület közelében

Keresztező földutak, melyek átvezetése érinti az M4 gyorsforgalmi út tervezéssel érintett szakaszát.

KF3 Keresztező földút a gyorsforgalmi út 126+400 km szelvényében A tervezett földút a 126+400 km szelvényben felüljáróként keresztezi a gyorsforgalmi utat. A keresztező földút a gyorsforgalmi út jobb és bal oldalán lévő ingatlanok megközelítésén kívül biztosítja a vadak átjárását is. A földút az M4 gyorsforgalmi út 125+597 km szelvényénél a bal oldalán kezdődik és a kezdeti szakaszán a főpályával párhuzamosan halad. A tervezett vadátjáró térségében eltávolodik a főpályától és ráfordulva a műtárgyra átvezet a főpálya jobb oldalára. A KF1 földút tervezett hossza 1166,61 m. A földút teljes hosszán burkolatlan, M63 mechanikai stabilizáció pályaszerkezettel rendelkezik. A földút vízszintes vonalvezetésben alkalmazott legkisebb ívsugár R=80,0 m, a legkisebb átmeneti ív paraméter p=50 m. A földút magassági vonalvezetésénél alkalmazott minimális homorú és domború lekerekítés Rh= 800,0, Rd=500,0 m, maximális emelkedés, illetve esés 10 %

A teljes szakaszon a koronaszélessége 5,5 m. Az útburkolat oldalesése egyoldali 3,5% mind az egyenesekben, mind az ívekben.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Kezelő: Törökszentmiklós önkormányzat

KF4 Keresztező földút a gyorsforgalmi út 128+500 km szelvényében A tervezett földút a 128+500 km szelvényben felüljáróként keresztezi a gyorsforgalmi utat. A keresztező földút a gyorsforgalmi út jobb és bal oldalán lévő ingatlanok megközelítését biztosítja. A KF4 földút tervezett hossza 479,09 m. A földút teljes hosszán aszfalt pályaszerkezettel rendelkezik. A földút vízszintes vonalvezetésben alkalmazott legkisebb ívsugár R=100,0 m, a legkisebb átmeneti ív paraméter p=50 m. A földút magassági vonalvezetésénél alkalmazott minimális homorú és domború lekerekítés Rh= 800,0, Rd=700,0 m, maximális emelkedés, illetve esés 8 %. A teljes szakaszon a koronaszélessége 7,0 m. Az út burkolata 5,5 m széles, oldalesése 2,5% egyoldali, ívekben az íveknek megfelelő túlemelésben egyoldali. Kezelő: Törökszentmiklós Önkormányzat

Párhuzamos földutak

PF12 jelű párhuzamos földút a jobb oldalon M4 gyorsforgalmi út 127+055-127+610 km sz. között A tervezett párhuzamos földút a gyorsforgalmi út jobb oldalán található, a 127+055-127+610 km szelvények között. A földút a gyorsforgalmi út környezetében elhelyezkedő ingatlanok megközelítését biztosítja. A földút tervezett hossza 561,10 m. A földút teljes hosszán burkolatlan, M63 mechanikai stabilizáció pályaszerkezettel rendelkezik. A földút vízszintes vonalvezetésben alkalmazott legkisebb ívsugár R=25,0 m.

A földút magassági vonalvezetése a terepet követi le. Alkalmazott minimális homorú és domború lekerekítés Rd=1000,0 m, Rh= 300,0 m, maximális emelkedés, illetve esés 0,2 %. A földút koronaszélessége a teljes szakaszon 4,0 m. A 0+300-0+350 km szelvény között a jobb oldalra szélesedve 7,0 m szélességű kikerülő kerül kialakításra. A szélesítés átmenetek hossza 15-

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

15 m, a 7,0 m koronaszélességű szakasz hossza 20 m. A pálya oldalesése a terep esését követő egyoldali 5,0%-os. Kezelő: Törökszentmiklós Önkormányzat. PF13 jelű párhuzamos földút a KF4 bal oldalán 0+057 km szelvényben A tervezett párhuzamos földút a gyorsforgalmi út bal oldalán található, a „KF4" keresztező földúthoz csatlakozik, annak a 0+057,50 km szelvényében, bal oldalon. A földút a gyorsforgalmi út környezetében elhelyezkedő ingatlanok megközelítését biztosítja. A földút tervezett hossza 50,0 m. A földút teljes hosszán aszfalt burkolattal épül. A földút vízszintes vonalvezetésben alkalmazott legkisebb ívsugár R=25,0 m. A földút magassági vonalvezetése a keresztező földúthoz való csatlakozás után a terepet követi le. Alkalmazott minimális homorú lekerekítés: Rh= 300,0 m, domború lekerekítést nem terveztünk, a maximális emelkedés, illetve esés 2,5 %. A földút koronaszélessége 7,0 m, burkolatszélessége 5,5 m. A pálya oldalesése egyoldali, 2,5%- os. Kezelő: Törökszentmiklós Önkormányzat. PF14 jelű párhuzamos földút a KF4 jobb oldalán 0+057-0+169 km sz. között A tervezett párhuzamos földút a gyorsforgalmi út bal oldalán található, a „KF4" keresztező földúthoz, csatlakozik annak a 0+057,50 km szelvényében, jobb oldalon. A földút a gyorsforgalmi út környezetében elhelyezkedő ingatlanok megközelítését biztosítja. A földút tervezett hossza 150,93 m. A földút 50 m hosszon aszfalt burkolattal, további szakaszon burkolatlan, M63 mechanikai stabilizáció pályaszerkezettel rendelkezik. A földút vízszintes vonalvezetésben alkalmazott legkisebb ívsugár R=25,0 m. A földút magassági vonalvezetése a keresztező földúthoz való csatlakozás után a terepet követi le. Alkalmazott minimális homorú és domború lekerekítés Rh= 500,0 m, Rd=300,0 m, , maximális emelkedés, illetve esés 2,5 %. A földút koronaszélessége 50 m hosszon 7,0 m, burkolatszélessége 5,5 m, további szakaszon burkolatszélesség megegyezik a koronaszélességgel, mely 5,5 m. A pálya oldalesése egyoldali, 50 m hosszon 2,5%, további szakaszon a terep esését követő egyoldali 5,0%-os. Kezelő: Törökszentmiklós Önkormányzat. PF15 jelű párhuzamos földút a KF4 bal oldalán 0+266-0+400 km sz. között A tervezett párhuzamos földút a gyorsforgalmi út jobb oldalán található, a „KF4" keresztező földúthoz csatlakozik, annak a 0+400 km szelvényében, bal oldalon. A földút a gyorsforgalmi út környezetében elhelyezkedő ingatlanok megközelítését biztosítja. A földút tervezett hossza 161,52 m. A földút 50 m hosszon aszfalt burkolattal, további szakaszon burkolatlan, M63 mechanikai stabilizáció pályaszerkezettel rendelkezik. A földút vízszintes vonalvezetésben alkalmazott legkisebb ívsugár R=25,0 m. A földút magassági vonalvezetése a keresztező földúthoz való csatlakozás után a terepet követi le. Alkalmazott minimális homorú és domború lekerekítés Rh= 1000,0 m, Rd=250,0 m, maximális emelkedés, illetve esés 4,0 %.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

A földút koronaszélessége 50 m hosszon 7,0 m, burkolatszélessége 5,5 m, további szakaszon burkolatszélesség megegyezik a koronaszélességgel, mely 5,5 m. A pálya oldalesése egyoldali, 50 m hosszon 2,5%, további szakaszon a terep esését követő egyoldali 5,0%-os. Kezelő: Törökszentmiklós Önkormányzat

Közösségi közlekedés

Jelen tervmódosítás szempontjából nem releváns.

Kerékpáros közlekedés

Tárgyi tervezési szakaszon az alábbi önkormányzati kerékpárutakat érinti a gyorsforgalmi út: - Meglévő kerékpárút Törökszentmiklós-kelet csomópontban a 42103 j úttal (régi 4. sz. főúttal) párhuzamosan. - Kerékpárút Törökszentmiklós-kelet csomópontban A tervezett kerékpárút aluljáróként keresztezi a gyorsforgalmi utat a 124+417,60 km szelvényben, a Törökszentmiklós keleti csomópontjának „C" jelű ágát a 0+255,01 km szelvényben. A tervezett kerékpárút a 4 sz. főút melletti meglévő kerékpárút korrekciója. A tervezési szakasz kezdetén és végén a meglévő kerékpárúthoz csatlakozik. A kerékpárút korrekció a beavatkozási szakasz végén áthalad a csomópont jobb oldali körforgalmának a 4 sz. főút, valamint a 42101. j úti ágain. A kerékpárút tervezett hossza 592,16 m. Az út vízszintes vonalvezetésben alkalmazott legkisebb ívsugár R=10,0 m. Az út magassági vonalvezetése a terep követi le. Alkalmazott minimális homorú és domború lekerekítés, Rh= 500,0 m, Rd=900,0 m, maximális emelkedés, illetve esés 2,20 %. A kerékpárút burkolt szakaszán a koronaszélessége 3,60 m. Az út burkolata 2,6 m széles, oldalesése egyoldali 2,50%. A kerékpárút 0,50 m széles 5,0 %-os kifelé esésű padkával épül. Kezelő: Törökszentmiklós Önkormányzat.

Főbb gyalogos közlekedés

Jelen tervmódosítás szempontjából nem releváns.

Gépjármű elhelyezés, parkolás

Jelen tervmódosítás szempontjából nem releváns.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

4.2 Víziközművek fejlesztési javaslata

Víziközművek

Jelen tervmódosítás az M4 gyorsforgalmi út nyomvonalának kijelölésére, szabályozására vonatkozik, így az alátámasztó munkarész is kiemelten erről ír.

Víziközművek tekintetében az alapközmű ellátás teljesen kiépült a város területén. A szennyvízcsatorna hálózat regionális rendszerének központja a város, ahol a külterületen eleveniszapos technológiával működő szennyvíztisztító telep működik. A városközpontban és környékén zárt csapadékvíz elvezető csatorna működik, a többi területen jellemző a földmedrű nyíltárkos elvezetés.

Vízellátás

A település teljes belterületén az ivóvíz hálózat ki van építve, részben körvezetékes, részben ágvezetékes kialakítással. A hálózat teljes hossza meghaladja a 120 km-t. A hálózat főkörét, a belvárost körülölelő DN 200-as vezetékből kiépített hálózati kör alkotja. A hálózat többi része közvetlenül, vagy közvetetten ehhez a főkörhöz kapcsolódik. A vízellátó rendszer megtáplálása mélyfúrású kutakról történik, melyek zömmel a külterületen, illetve a belterület határán található. A kutak egy része jelenleg üzemen kívül van helyezve.

A vízmű mértékadó kapacitása 5500-6000 m3/d amiből jelenleg 3100-3500 m3/d van kihasználva, tehát jelentős tartalékkal rendelkezik.

Törökszentmiklós Város vízellátó rendszereit a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. üzemelteti.

Jelen tervmódosítás a vízellátásra nincs hatással. Az M4 gyorsforgalmi út megvalósítása nem igényli a települési vízellátó rendszer átépítését, fejlesztését vagy módosítását.

A vízmű és a vízműkutak védőtávolságai, a tervezéssel érintett, külterületen lévő területektől térben távolabb helyezkednek el, arra hatással nincsenek.

Vízbázis védelmi szempont:

- A tervezett módosítás területe a 9/2019. (VI.14.) MvM rendelet által megállapított országos övezetek 4. melléklete alapján beleesik a vízminőség – védelmi terület övezetébe. - A tervezési területen határozatban kijelölt vízbázis védőidom nincs. - A tervezett M4 gyorsforgalmi út település közigazgatási területét érintő szakaszán felszín alatti vizet termeltető kút nincs a KÖTIVIZIG nyilvántartása szerint, ezért az M4 gyorsforgalmi út építése vélhetően nem jelent negatív hatást a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapotára nézve. 61

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Külterületi vízellátás:

A meglévő majorok vízellátása saját mélyfúrású kutakról történik.

Szennyvízelvezetés, tisztítás:

Az elmúlt évben befejeződött Törökszentmiklós Város szennyvízcsatorna hálózat kiépítésének egy fontos üteme, mely révén a közcsatornával ellátott lakások aránya közel 98 %-ra emelkedett. A városban elválasztatott rendszerű csatornahálózat működik. Az egyes öblözetek gerinccsatornái közbenső átemelők révén juttatják a szennyvizet a végátemelőbe, amely az óballai úton kiépült városi szennyvíztisztító telepre juttatja azt.

Az 1990-ben létesült szennyvíztisztító telep rekonstrukciója ill. bővítése az elmúlt évben, a csatornahálózat bővítésével egyidejűleg megtörtént.

Törökszentmiklós Város szennyvízelvezető rendszerét, valamint a szennyvíztisztító telepet a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. üzemelteti.

Jelen tervmódosítás a szennyvízelvezetésre nincs hatással. Az M4 gyorsforgalmi út megvalósítása nem igényli a szennyvízelvezetés átépítését, fejlesztését vagy módosítását.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Csapadékvíz elvezető hálózat

A településen zárt és nyílt csapadékvíz elvezető rendszerek működnek, a városközpontban és környékén inkább zárt (elválasztott rendszerű) csatornák létesültek, míg a peremterületeken leginkább földmedrű nyíltárkos elvezetés a jellemző. A nyíltárkok általában szikkasztó jellegűek, de egyes utcákban tervszerűen össze vannak kötve, és vagy a külterületre vannak kivezetve, vagy belterületi belvízátemelőbe. Vízrendezési szempontból a városon áthúzódó vasútvonal vízválasztónak tekinthető. A vasúttól É-ra eső városrész csapadékvizeinek befogadója a település belterületi határa mentén húzódó Tinóka-ér. Törökszentmiklós Város belterületi csapadékvíz elvezető rendszereinek üzemeltetője Törökszentmiklós Város Önkormányzata.

Vízrendezés:

Jelen tervmódosítás a belterületi csapadékvíz elvezetésre nincs hatással. Az M4 gyorsforgalmi út megvalósítása nem igényli a belterületi csapadékvíz elvezető rendszerek átépítését, fejlesztését vagy módosítását.

Az M4 gyorsforgalmi út tervezése, illetve építése során az útburkolatok csapadékvíz elvezetését és szikkasztását olyan módon kell megoldani, hogy az a terület közelében lévő, ivóvízellátást is biztosító vízadók (vízbázisok) vízminőségére káros hatást nem gyakorolhat.

Felszín alatti vizek védelme:

Törökszentmiklós a 27/2004. (XII.25.) „a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” KvVM rendelet alapján érzékeny földtani közegben található a felszín alatti vizek szempontjából. Fentiek miatt az alábbi jogszabályok figyelembe vétele kötelező: - 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről - 201/2001 (X.25) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről - 219/2004 (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről - 6/2009 (IV.14.) KvVM – EüM – FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről - 27/2004 (XII.25.) „a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” KvVM rendelet.

A tervezéssel érintett M4 gyorsforgalmi út csapadékvíz elvezetése

(Roden Kft Környezetvédelmi dokumentáció alapján) Az M4 gyorsforgalmi út (118+000-143+500) km szelvényei közötti szakaszára önálló vízelvezetési engedélyezési tervek készültek.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

A tervezett útburkolatok víztelenítése A tervezett közút korrekciók építésével összhangban biztosítani kell az útpályáról lefolyó, a terepről az út felé gravitáló csapadékvizek összegyűjtését, kártétel nélküli elvezetését. A tervezett közút korrekciók túlnyomórészt töltéses kialakításúak. A töltéses szakaszok vízelvezetését talpárok biztosítja. H < 3 m töltésmagasság esetén 0,3%-nál kisebb hosszesésnél a burkolatra hulló csapadékvizek lepelszerűen lefolyva jutnak a vízelvezető rendszerbe. H < 3 m töltésmagasság esetén 1% hosszeséstől, míg H > 3 m töltésmagasságnál 0,3% hosszeséstől vízelvezető szegély épül a lejtéstől függően jobb, ill. bal oldalon. A vízelvezető szegélyek vízszállító képességüktől függően kerülnek megnyitásra (max. 50 m-enként). A külső szegélyek vize rézsűsurrantón keresztül jut a talpárokba. A pályaszerkezetbe esetlegesen beszivárgó vizek kivezetését a pálya alatt elhelyezésre kerülő szemcsés védőréteg biztosítja. A védőréteget töltéses szakaszon paplanszerűen a rézsűre ki kell vezetni. A tervezett útkorrekciók két oldalán a pályáról és a környező területről az út felé lefolyó csapadékvizek rendezett elvezetésére kétoldali talpárok épül. A talpárkok vagy a befogadók felé - meglévő útmenti árkok, gyorsforgalmi út vízelvezető rendszere - vezetik el a csapadékvizeket, vagy befogadó hiányában szikkasztó rendszerűek. A szikkasztásról külön szikkasztási vizsgálat készült, amely vízjogi engedéllyel rendelkezik. Azokon a szakaszokon, ahol a nagy lejtés miatt a kimosódás veszélye áll fenn, ott a talpárkok burkoltak, más szakaszokon földmedrűek.

Földművek víztelenítése: „A töltésépítést úgy kell végezni, hogy kivitelezés közben a csapadék és egyéb víz a műben kárt ne okozhasson, ezért minden építési fázisban a földmunka felszínének minimum 4%-os oldalesését biztosítani kell. Ha esőzés következtében a földmű átnedvesedik, akkor az elázott részt el kell távolítani, vagy ki kell szikkasztani. A töltés koronáját és padkáját építés közben min. 4%-os oldaleséssel kell kiképezni. A bevágásból kifejtett talajok erózióra hajlamosak, ezért azonnali rézsűvédelmük indokolt a magasabb (>6m) rézsűk esetén, ahol finom homok, homokliszt, iszapos homokliszt talajokból épül a töltés (pl: gyepnemez, geotextília borítás, jutaszövet azonnali füvesítéssel stb.). A pálya körüli lefolyástalan területek lecsapolását, vízelvezetését meg kell oldani. A belvizes szakaszokon célszerű a gyorsforgalmi út vízelvezető árkait áltöltésen kialakítva a befogadóig elvezetni. Figyelembe kell venni, hogy a védőrétegbe felülről vagy alulról bekerült víz, közvetlenül, rövid úton eltávozhasson a víztelenítő árok- vagy szivárgó- rendszerbe, - erre megfelelő megoldás az útpálya ágyazata.”

(forrás: M4 módosított engedélyezési terv, tervező: M4TP Konzorcium)

Útpálya víztelenítés: „Az engedélyezési terv részeként önálló vízelvezetési engedélyezési tervek készültek a következő bontásban:

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Az M4 gyorsforgalmi út (118+000-143+500) km szelvényei közötti szakaszát a D1.- jelű dokumentáció, a keresztező országos közutak terveit a D2. jelű dokumentáció, a keresztező és párhuzamos egyéb utak terveit az D3. jelű dokumentáció tartalmazza. Útpálya víztelenítése A pálya- víztelenítő rendszer elemei biztosítják a csapadékvizek összegyűjtését és az útburkolatról történő biztonságos elvezetését. A pálya - víztelenítő rendszer elemei: • Külső (2 típus) vízelvezető szegélyek, surrantók • Burkolt elválasztó sáv • Víznyelők, keresztcsatornák • Csatornák, hossz szivárgók • Burkolt bevágási folyóka, illetve árok • Kereszt-szivárgók • Öv és talpárkok, csőátereszek A tervezett útpálya két oldalán az útburkolatokról és a környező területről a lefolyó csapadékvizek rendezett elvezetésére tervezett vízelvezető rendszer több típusra bontható. 1. A pálya két oldalán talpárok épül, melynek vize tisztítás után közvetlenül a befogadóba kerül bevezetésre. 2. A pálya két oldalán talpárok épül, melynek vize tisztítás után a tervezett levezető medren keresztül kerül bevezetésre a befogadóba

3. A pálya két oldalán árkok épülnek, amelyek vizei tározó medencébe vannak vezetve 4. A pálya mellé tervezett árkok egyben tározó, illetve szivárgó árkok Azon vízfolyás keresztezéseknél, ahol a szükséges szabad nyílás meghaladja a 2 méter szélességet híd, ahol pedig 2,00 méter, vagy az alatti nyílásméret szükséges, ott csőáteresz került betervezésre.” (forrás: M4 módosított engedélyezési terv, tervező: M4TP Konzorcium)

„A tervezési szakasz 2010—ben az ország más tájaival együtt jelentős belvizekkel volt sújtva. A tervezés során körültekintően kellett foglalkoznunk a talajvíz helyzetével is. Mivel a területen számos belvízcsatornát keresztezünk és terepi mélypontok a sík terület jellegéből adódóan nincsenek, ezért kiegyenlítő átereszeket nem kellett tervezni. Az esetlegesen előforduló belvizes időszakokban a vízszint kiegyenlítése, illetve a természetes lefolyás biztosítása a meglévő belvízcsatorna-hálózat feladata. A vizek természetes áramlását a töltés nem akadályozza számottevően, mivel szemcsés anyagból készül. A meglevő belvizes mélypontokon a gyorsforgalmi út megépítésével nem adódik rosszabb helyzet. Befogadók: I. szakasz 125+000 km sz-től— 131+000 km sz-ig A szakaszon befogadónak tekinthető vízfolyás nincs.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

A 125+500 — 126+400 km szelvények között befogadó a kétoldali szikkasztó párologtató talpárok. A 126+400 — 127+225 km szelvények közötti szakaszról, illetve a terepről összegyülekező vizeket a 126+520 km szelvényű tározóban gyűjtjük össze. A 127+225 — ~ 129 +240 km szelvények között befogadó a kétoldali szikkasztó párologtató talpárok. A ~ 129+240 — ~ 129 +500 km szelvények közötti szakaszról, illetve a terepről összegyülekező vizeket a 129+320 km szelvényű tározóban gyűjtjük össze.

Tározó medence Más befogadó hiányában a csapadékvizek elhelyezésére tározó medencéket létesítünk. A medencéket a terepi mélypontokban, vápák közelében helyeztük el. A medencék fenékszintjét a mértékadó talajvízszint felett legalább 1,0 m magasságban határoztuk meg, kielégítve a talajvíz védelmét szolgáló előírásokat. Törekedtünk arra, hogy a szükséges tározó térfogat a csatlakozó talpárok fenékszintje alatt biztosítható legyen. Ez azonban az adottságok miatt nem mindenhol tartható be, előfordul, hogy a hasznos térfogat a csatlakozó árkokban 0,5 m visszaduzzasztást okoz. Törökszentmiklós Város tervezéssel érintett területén az M4 gyorsforgalmi út építése kapcsán kijelölt tározómedencék :

Helye Szakasz Térfogat 125+520 126+400 – 127+200 3700 129+320 129+210 – 129+470 1190

Vonatkozó jogszabályok: - a 147/2010. (IV. 29.) Kormányrendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról. - 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. - A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében, a csapadékvíz szikkasztásánál a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait, a felszíni vizek minőségének védelme érdekében, a felszíni vízbe történő bevezetéskor, pedig a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. - A csatornákba vezetett víz minőségének ki kell elégítenie a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben, és a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben meghatározott értékeket.

Mindezek mellet az alábbi jogszabályok előírásait is figyelembe kell venni:

- 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól. - 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról. 66

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

- 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről.

A csatornákat érintő bármilyen munka, keresztezés, megközelítés esetén meg kell kérni a KÖTIVIZIG vagyonkezelői hozzájárulását.

Ár- és belvízvédelem

Törökszentmiklós Város közigazgatási területének északi határvidékét érinti a Tisza folyó.

A 18/2003 (XII.9.) számú, települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló KvVM – BM együttes rendelet Törökszentmiklós települést ár – belvízzel közepesen veszélyeztetett kategóriába sorolja.

A Tisza folyó a tervezési területtől térben távolabb helyezkedik el, így közvetlenül a tervezett M4 gyorsforgalmi útnak nincs hatása az árvízvédelemre és folyógazdálkodásra.

Törökszentmiklós Város területén, a tervezett M4 gyorsforgalmi út árvízvédelmi és/vagy belvízvédelmi létesítményt nem érint.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

4.3 Energia közműfejlesztési javaslat

Villamosenergia ellátás

A közigazgatási területen 750 kV-os, 400 kV-os, 120 kV-os villamos hálózatot építettek ki és a közvetlen villamos energia ellátáshoz 20 kV-os légvezeték hálózat épült ki. A közigazgatási területen a transzformátor állomások ellátására 20 kV-os, a közvilágítási és a lakossági-, közületi fogyasztás biztosításához 1 kV-os hálózatot építettek ki.

A megépült 20 kV-os rendszer maradéktalanul biztosítja a település energiaellátását. A belterületi 1 kV-os villamos hálózat döntő többségében légvezetékes, légkábeles kiépítésű.

Külterület energiaellátása: - a villamos energiát az áramszolgáltató saját tulajdonú, üzembiztos hálózatról biztosítja a külterületi fogyasztók részére. A karbantartásuk, korszerűsítésük folyamatos.

A fejlesztési területen az alábbi védőtávolságokat kell betartani a létesítés során a 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet alapján:

villamosmű elhelyezkedés biztonsági övezet 700kV-os szabadvezeték külterület 15m 20kV-os szabadvezeték külterület 5m 20kV-os szabadvezeték belterület 2,5m 20/0,4 kVos transzformátor állomás külterület 5m 20/0,4 kV-os transzformátor állomás belterület 2.5m 0,4 kV-os csupasz szabadvezeték kül- és belterület 1m 0,4 kV-os szigetelt szabadvezeték kül- és belterület 0,5m 0,4 kV-os földkábel kül- és belterület 1m

Tilalmak a biztonsági övezetben a) a villamosműhöz nem tartozó a1) oszlop, torony, önálló tartószerkezet, daru, állványzat, a2) A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó - külön jogszabály rendelkezései szerint - robbanás- és tűzveszélyes anyag (pl. gáz, benzin, olaj) tárolására alkalmas tartály, a3) üzemanyag töltőállomás, a4) gémeskút, nyitott állapotban föld felszínétől mért 4 m-nél magasabb sorompó, c) anyag tárolása és felhalmozása

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

c1) oly módon, hogy az oszlop járművel való megközelítését akadályozza, c2) nem éghető anyagok 2 métert meghaladó magasságú tárolása (pl. siló, víztartály, építőanyag), amelynél a mértékadó magasság a depónia-ember-eszköz-mozgástér együttes mérete, c3) az oszlopszerkezetben és az alapozásban agresszivitásuk miatt kárt okozó vegyi anyagok tárolása és felhalmozása, c4) A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó - külön jogszabály rendelkezései szerint - robbanás- és tűzveszélyes anyagok (pl. nád, fa, gumi, hulladék, szilárd, folyékony, gáznemű tüzelő- és üzemanyag, lőszer) tárolása és felhalmozása, a mezőgazdasági termelésben szükségszerűen, ideiglenesen a táblán maradó szalmabála, valamint nem kazlazott széna kivételével; d) munkavégzés d1) a c) pontban felsorolt A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó - külön jogszabály rendelkezései szerint - robbanás- és tűzveszélyes anyagokkal, kivéve a mezőgazdasági termeléssel együtt járó szokványos munkaműveleteket, d2) a jármű (gépjármű, mezőgazdasági vontató, munkagép stb.) üzemanyaggal való feltöltése, d3) a c) pontban említett A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó - külön jogszabály rendelkezései szerint - robbanás- és tűzveszélyes anyagok elégetése, kivéve a mezőgazdasági munkák végzése során szükségszerűen a táblán maradó szármaradványt, valamint a tarló égetését. A tarló, illetőleg a szármaradvány égetésnél be kell tartani az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásait; e) a föld felszínétől mért 3 méternél magasabb idegen létesítményhez tartozó fémhuzal,

12. § Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezetében tilos: a) építeni, elhelyezni (pl. alapozás, oszlop), üzemeltetni bármilyen végleges épületet, építményt, berendezést - ide nem értve nyomvonalas létesítménynek jogszabály, illetőleg a szabvány előírásainak megfelelően kialakított keresztezését, illetőleg megközelítését - amely a földben elhelyezett vezeték

- hűlési viszonyait rontja,

- folyamatos és biztonságos üzemeltetését akadályozza,

- üzemzavar elhárítását, karbantartását akadályozza, veszélyezteti vagy lehetetlenné teszi; b) bármilyen ideiglenes épületet, építményt, berendezést a földben elhelyezett vezeték üzemben tartójának előzetes hozzájárulása nélkül elhelyezni;

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

c) a vezeték üzemben tartójának előzetes hozzájárulása nélkül minden olyan, a föld felszíne alatti és feletti tevékenység végzése, amely az élet- és vagyonbiztonságot, illetőleg a föld alatti vezeték épségét, valamint folyamatos és biztonságos üzemét veszélyezteti, vagy veszélyeztetheti.

E rendelet alkalmazásában ilyennek minősül: c1) korróziót előidéző erősen savas vagy lúgos folyadék talajra öntése, c2) fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagok tárolása, c3) a robbantás, c4) éghető anyagoknak nagy tömegben való elégetése, c5) az útburkolat felbontása, c6) az árok- vagy gödörásás, c7) a szondázás (különböző vizsgálati céllal fémrudak leverése), c8) fúróberendezés, pneumatikus munkagépek, földgyaluk üzemeltetése, c9) a talajba beágyazott műtárgy, oszlop, vízóraakna gépalap stb. daruval, vontatóval vagy más géppel, eszközzel - a műtárgy kézi erővel végzett körülásása nélküli - kiszakítása; d) a földben elhelyezett vezeték földművén (töltésén) a vezeték üzemben tartójának hozzájárulása nélkül mindennemű munkavégzés, ami a földmű megbontásával jár.

13. § Az erőmű és az alállomás biztonsági övezetében a 11. § (1) bekezdésében és a 12. §- ban foglalt rendelkezéseke kell alkalmazni.

(2) A biztonsági övezetben a) tábor, kemping, vásártér, sportpálya, játszótér, gyakorlótér, karám, kijelölt autóparkoló, tömegközlekedési járművek megállóhelye 100-500 kV-os névleges feszültségű vezeték esetén akkor létesíthető, ha a 7. §-ban meghatározott távolságokra vonatkozó és egyéb előírások megtarthatók (pl. a vezeték oszlopa körül a talajfelszín aszfaltozott vagy azzal villamos szigetelés szempontjából egyenértékű vagy más anyagú réteggel ellátott, vagy az oszlop körülkerített); b) az épületre szerelt televízió- vagy egyéb antenna, villámhárító stb. úgy létesíthető, hogy üzemszerű helyzetben a szél által a szabvány szerint kilengett áramvezetőket, feldőlés esetén a nyugalomban levő áramvezetőket

b5) 1-35 kV névleges feszültségszint között 2,0 méternél, b6) kisfeszültségnél l,25 méternél

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

jobban ne közelítse meg; d) közúton és saját használatú szilárd burkolatú úton (a továbbiakban együtt: szilárd burkolatú út) csak 4,5 méternél, illetőleg a magasságkorlátozó táblán feltüntetett magasságnál, ezen kívüli területen csak 4 méternél alacsonyabb építésű vagy ezzel azonos magasságig anyaggal rakott jármű közlekedhet, illetőleg dolgozhat; e magasságot a rakomány, a járművön szállított személy, illetőleg szerszám legmagasabbra nyúló része, valamint a jármű működés közben sem haladhatja meg.

A jármű legkiállóbb része az oszlopot, kikötését, illetőleg ezek alapozását úgy közelítheti meg, hogy abban károsodást ne okozzon, az áramvezetőket pedig sem vízszintesen, sem függőlegesen, a következőkben megadott távolságértékeknél jobban a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg:

d5) 35-15 kV névleges feszültségszint között az 1,5 métert, d6) 15 kV névleges feszültségszint alatt az 1,2 métert; e) olyan fémtárgyat, amelyet hosszúsága vagy tömege miatt legalább két vagy több embernek kell szállítani, a távvezeték tartószerkezetétől mért 15 m távolságon belül csak akkor szabad vinni, illetőleg tartani, ha a munkavégzőket megfelelő anyagú, villamosan szigetelő, sérülésmentes védőlábbeli védi, amely a talajtól villamosan elszigeteli vagy maga a talajfelszín villamosan szigetelőanyaggal burkolt (pl. aszfaltozott); f) a föld felett 3 méternél nem magasabb, összefüggő, 50 méternél hosszabb fémszerkezetek, fém szőlőkordon, fémkerítés, fém csővezeték (pl. öntözőberendezés csővezetéke) érintésvédelemmel ellátva létesíthető; g) föld alatti csővezeték (pl. gázvezeték, öntözőberendezés csővezetéke) érintésvédelemmel ellátott fémcső, vagy szigetelőanyagú cső lehet;

(3) A villamosmű üzemben tartójának írásbeli hozzájárulása, kell a biztonsági övezetben: a) épületnek, építménynek a létesítéséhez; b) idegen létesítményhez tartozó, 0,2x0,3 méternél nem nagyobb jelzőtábla (pl. tűzcsapjel) a vezeték oszlopán, illetőleg alapozásán a föld felszínétől mért legfeljebb 2 méter magasságban történő elhelyezéséhez; c) 4,5 méternél magasabb jármű vagy rakomány közlekedéséhez, illetőleg munkavégzéséhez. A villamosmű üzemben tartója a hozzájárulásában előírhatja, hogy a közlekedés, illetőleg a munkavégzés csak megbízottja jelenlétében történhet. A villamosmű megközelítésére ebben az esetben is alkalmazni kell a (2) bekezdés d) pontjában foglalt előírásokat; d) nem éghető anyag (pl. építőanyag, föld, törmelék, ócskavas) tárolásához. Az anyagot a hozzájárulásban meghatározott módon és időtartamig, a földfelszíntől mért, legfeljebb 2

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

méter magasságig szabad tárolni, amelynél a mértékadó magasság a depónia-ember- eszköz-mozgástér együttes mérete; e) a terepszint megemeléséhez (pl. tereprendezés, gátépítés, vízszintszabályozás, halastó vagy zagytér létesítése), amely munkákat a hozzájárulásban foglaltaknak megfelelően kell elvégezni; f) nyílt árok vagy gödör létesítéséhez f1) a fa, illetőleg betonoszlop 5 méteres körzetében, f2) az acélszerkezetű oszlop, illetőleg kikötése alapozásának szélétől vízszintesen mért 8 méter távolságon belül vagy e távolságtól kezdődő 45°-os lejtőszögű sík alá nyúlóan. A 100 kV-os és ennél nagyobb feszültségű vezetéknél az árok vagy gödör az oszlop terepjáró gépjárművel való megközelítését nem akadályozhatja;

Jelen tilalmak és korlátozások csak a legfontosabb előírásokat tartalmazzák, azok részletes leírását a 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet tartalmazza.

Jelen településrendezési eszköz módosítás az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós külterületének keleti részét érintő 125 + 000 km szelvény és 129 + 395 km szelvény közötti nyomvonalára vonatkozik.

Az útépítési engedélyezési tervhez a közműveknek közösen Közműglenplan terv készült. Ez alapján Törökszentmiklós közigazgatási területére vonatkozóan a tervezett M4 gyorsforgalmi út nyomvonalán a 125+162 km szelvényben keresztez egy 22kV-os légvezetéket, melynek tulajdonosa az E.On Tiszántúli Áramhálózati Zrt. A kiváltás saját nyomvonalon történik.

Gázellátás

Törökszentmiklós városban a vezetékes földgázhálózat kiépült. Az M4 gyorsforgalmi út megvalósulásának a település gázellátására közvetlen hatása nincs. Új utcanyitás, telekkiosztás, építési engedély kiadásánál, illetve egyéb közmű létesítésénél figyelembe kell venni az MSZ 7048/3-83. ill. az azt módosító Szabványügyi közlöny 2002. augusztus 01. (Sz.K.8.) számában közzétetteket, továbbá az MSZ 7487/2-80. szabványokban foglaltakat.

A közigazgatási és a belterületen tervezett településfejlesztési célkitűzések megvalósításánál a létesítményektől az alábbi védőtávolságokat kell figyelembe venni :

Vezeték típusa Létesítmény Védőtávolság Lakóépülettől 4,0 m Középnyomású vezeték szennyvíz vezetéktől 1,0 m 4 bar vízvezetéktől 0,7 m üreges földalatti műtárgytól 2,0 m

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

telefon földkábeltől 0,5 m elektromos földkábel 0,5 m

Épülettől, vasúttól és villamosvágánytól az alábbi táblázat szerinti védőtávolságokat kell biztosítani:

Védőtávolság (m) Nyomásfokozat Épülettől Vasúttól villamosvágánytól Kisnyomás 2(1) 2(1) 2(1) Középnyomás 4(2) 4(2) 3(1) Nagy- középnyomás 5 (2,5) 5(2) 3(1)

A gázelosztó vezetéknél épülettől, vasúttól és villamosvágánytól a védőtávolságokat biztonsági övezetként kell alkalmazni, a biztonsági övezetre vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat be kell tartani. A biztonsági övezeten belül tilos, illetve korlátozás alá esik olyan épületet vagy létesítményt elhelyezni, olyan növényzetet (fát) ültetni, illetve olyan tevékenységet folytatni, amely a vezeték biztonságát, az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti. A tilalmakat és a korlátozások részletes szabályait a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény, és módosításai, valamint annak végrehajtási rendelete, a 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet állapítja meg.

Új utcanyitás, telekkiosztás, építési engedély kiadásánál, ill. egyéb közmű létesítésénél figyelembe kell venni az MSZ 7048/3-83. ill. az azt módosító Szabványügyi Közlöny 2002. augusztus 01. (Sz. K.8.) számában közzétetteket, továbbá az MSZ 7487/2-80 szabványokban foglaltakat.

Jelen településrendezési eszköz módosítás az M4 gyorsforgalmi út Törtökszentmiklós külterületének keleti részét érintő 125+000 – 129+345 km szelvény közötti nyomvonal szakaszra vonatkozik.

Az útépítési engedélyezési tervhez a közműveknek közösen Közműglenpan terv készült. Ez alapján Törökszentmiklós közigazgatási területére vonatkozóan a tervezett M4 gyorsforgalmi út nyomvonalán olyan gázelosztó vezeték és olajtermék vezeték, mely keresztezné, érintené a nyomvonalat és kiváltásáról gondoskodni kellene nincs.

4.4 Hírközlési javaslat

Kábel Televízió: a./ Helyközi hálózat: A településen és közigazgatási területén helyközi kábel található.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

b./ Helyi hálózat :

A helyi hálózat légkábel vezetékes rendszerű. A kábeltévé hálózat a helyi igényeket kielégíti és bővíthető. Hálózat bővítése konkrét igények esetén mini projekt jelleggel javasolt.

Telefonellátás: a./ Helyközi hálózat: A településen és közigazgatási területén helyközi kábel található. b./ Helyi hálózat : A helyi hálózat központja a Kossuth Lajos út 137. A helyi hálózat földkábel vezetékes és légkábel vezetékes vegyes rendszerű. A telefonközpont a helyi igényeket kielégíti és a bővíthető. A hálózat jelenlegi tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt. c./ Kábel nélküli telefonellátás: A település közigazgatási területén belül több adótorony található. A jelentkező kábel nélküli telefonigények kielégíthetők. d./ Mikrohullámú rendszer: A településen mikrohullámú rendszer következtében az építési szabályozását megkövetelő védősáv nem található.

Védőtávolság:

Telefon földkábel kábeltelevízió földkábeltől 0,5 m Telefon földkábel minden más létesítménytől általánosan 1,50 m

Az elektronikus hírközlési építmények vonatkozásában a 2003. évi C. törvény 94§(1) bekezdése alapján: a település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál – a külön jogszabályban meghatározott módon – biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét.

A postai létesítmények vonatkozásában a 2003. évi CI. Törvény40§ (1) alapján: a település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb létesítmények megvalósításánál, felújításánál – a külön jogszabályban meghatározott módon biztosítani kell a postai létesítmények elhelyezésének lehetőségét.

Jelen településrendezési terv módosítás az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós külterületének keleti részén lévő 125+000 – 129 + 345 km szelvény közötti nyomvonal szakasz kijelölésére vonatkozik, mely területen a 125 + 028 km szelvényben felhagyott távközlési légvezeték található. A gyorsforgalmi út építése a település hírközlési ellátására nézve nem releváns.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Az útépítési engedélyezési tervhez a közműveknek közösen Közműglenplan terv készült. Ez alapján Törökszentmiklós külterületének keleti részén lévő 125+000 – 129 + 345 km szelvény közötti nyomvonal szakasz területére vonatkozóan a tervezett M4 gyorsforgalmi út nyomvonalán olyan távközlési alépítmény, optika, mely keresztezné, érintené a nyomvonalat és kiváltásáról gondoskodni kellene nincs.

4.5 Környezetalakítási javaslat

A jelenleg tervmódosítás célja az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós külterületének keleti részét érintő125+000 – 129+345 km szelvény közötti nyomvonal szakaszra vonatkozó módosítása- így a környezetalakítási javaslatnál kizárólag a tervezéssel érintett területtel foglalkozunk.

Az M4 gyorsforgalmi út tervezett szakasza a külterület keleti részét érinti, ahol mezőgazdasági területeken halad keresztül, két különszintű átvezetéssel, mely közül az egyik vadátjárót is magában foglal és Surjány egyszerű pihenővel érintve a közigazgatási területet, majd a közigazgatási határt elhagyva Örményes község közigazgatási területén halad tovább Püspökladány felé. A tervezett nyomvonalszakasz a 125+000 km szelvénynél csatlakozik a korábbi tervmódosítás során szabályozott M4 gyorsforgalmi úthoz, mely a város nyugati – északi részét érinti. A tervezett gyorsforgalmi út szakasz hossza 4,345km. A tervezett szakasz a 125+000 km szelvénytől a 129+345 km szelvényig tart.

A gyorsforgalmi út tervezett nyomvonala végig a környezetvédelmi engedély által meghatározott nyomvonalfolyosóban halad, településeket a környezetvédelmi engedélyben meghatározott védőtávolságokkal kerüli el. A környezetvédelmi engedély előírásai a tervezés során figyelembe lettek véve. Az M4 gyorsforgalmi út módosított környezetvédelmi engedélyét a Pest Megyei Kormányhivatal, Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya adta ki a PE/KTFO/3747-66/2020 ügyiratszám alatt.

1. FÖLDMINŐSÉG-VÉDELEM

A termőréteg megmentése érdekében a kiadásra kerülő építési engedélyekben elő kell írni az építési területekről elszállított humuszos termőréteg termőföldön történő elhe- lyezését.

A termőföld védelmének érdekében a felső humusztakaró réteget a letermelés során külön talajdepóniákba kell tárolni. A depóniák gondozása, elsősorban az allergizáló gyomnövények irtása mindenképpen szükséges. A kivitelezés során a deponált talajok kiporzás elleni védelmét folyamatosan biztosítani kell.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

2.TERMÉSZETVÉDELEM

A tervezett módosítás által érintett külterületi ingatlanok a hatályos jogszabályok alapján nem állnak országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt és nem szerepelnek a 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet mellékleteiben, így nem Natura 2000 területek. Az ingatlanokról a Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály a módosítást kizáró biotikai adattal nem rendelkezik.

3. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

A hulladékgazdálkodás körébe tartozik a települési szilárd kommunális hulladék gyűjtése és elszállítása.

A szilárd kommunális hulladék gyűjtése 120 és 240 l-es hulladékgyűjtő edényzetbe történik, elszállítását heti rendszerességgel az NHSZ, Szolnok Nonprofit Kft. végzi, a hulladék végső elhelyezése a Kétpói Regionális Hulladékkezelő Központban (Kétpói) történik.

Hulladékgazdálkodási szempontból az alábbi jogszabályok figyelembevétele kötelező:

- 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól - 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról, valamint a végrehajtására kiadott rendeletek előírásai

Az építési-bontási hulladékot, a lakosság az építkezésnél használja fel.

A termelésből származó termelési veszélyes hulladék Kenderesen az ipari tevékenységet végző cégektől származik.

A 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet tartalmazza a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit.

Ennek értelmében a termelő telephelyeken keletkező termelési, karbantartási veszélyes hulladékok előírás szerinti gyűjtése, telephelyről történő elszállítása tárolás, kezelés, ártalmatlanítás céljára, az előírt kötelező nyilvántartások vezetése és kötelező bejelentésük a termelő feladata. (Veszélyes hulladék átvételére, szállítására, kezelésére, ártalmatlanítására csak ezekre vonatkozó érvényes engedéllyel rendelkező végezhet!)

Előírások az M4 gyorsforgalmi út építésével kapcsolatban:

Az építés időszaka alatt keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat fajtánként, környezetszennyezést kizáró módon kell összegyűjteni, további kezelésükről engedéllyel rendelkező vállalkozásoknak történő átadással gondoskodni kell. Már a tervezésnél 76

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

előnyben kell részesíteni a hulladékok hasznosítását az egyéb kezelési lehetőségekhez képest. A kivitelezés során a technológiai fegyelem betartásával meg kell akadályozni a szennyezőanyagok környezetbe jutását. A szennyezett talaj és a felitató anyagok veszélyes hulladéknak minősülnek, ártalmatlanításukról ennek megfelelően gondoskodni kell. Az esetlegesen bekövetkező környezeti káreseményről a területileg illetékes Kormányhivatal Környezetvédelmi Főosztályát haladéktalanul értesíteni kell. A létesítés kapcsán hulladékgazdálkodási terv készítése szükséges.

A Környezetvédelmi engedéllyel rendelkező alátámasztó dokumentáció előírásai az M4 gyorsforgalmi útra vonatkozóan (forrás: M4TP Konzorcium):

„Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, Vonatkozó rendeletek, törvények - 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról, - 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet a hulladékjegyzékről, - 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól, - 309/2014. (XII.11.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségekről - 385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet a gazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről - 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről - 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről - 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

A kivitelezés és az üzemeltetés során az alábbi alapelvek (a „2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról" alapján) figyelembe vételével kell történjen a hulladék kezelése: Az újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elve: a hulladékképződés megelőzése érdekében a termékek újrahasználatát, javítását, újratöltését, a hulladék újrahasználatra előkészítését, az újrahasználati és javító hálózatok kiépítését jogi, gazdasági és műszaki eszközökkel, valamint az anyag vagy tárgy beszerzésére vonatkozó kritériumok és számszerűsített célok kitűzésével kell elősegíteni; Közelség elve: biztosítani kell, hogy a 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról c) pont szerinti hálózat lehetővé tegye a hulladék egyik legközelebbi, a célnak megfelelő hulladékgazdálkodási létesítményben és a leginkább alkalmas módszerek, valamint technológiák segítségével történő hasznosítását vagy ártalmatlanítását, figyelembe véve a környezeti adottságokat, a környezeti és gazdasági hatékonyságot, az elérhető legjobb technikát, valamint az adott hulladék különleges

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

kezelési igényét; a közelség elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie; A szennyező fizet elve: a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos vagy a hulladékká vált termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért, a hulladékgazdálkodás költségeinek megfizetéséért; A biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve: elő kell segíteni a biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtését és hasznosítását annak érdekében, hogy a hasznosítás után a természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, valamint a hulladéklerakókon lerakásra kerülő települési hulladék biológiailag lebomló tartalma csökkenjen; A keletkező hulladékok gyűjtését, szállítását, hasznosító, vagy ártalmatlanító szervezetnek történő átadását a környezet veszélyeztetése nélkül kell végrehajtani. Keletkező hulladékok Az építés és üzemelés alatt keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok fajtái, valamint a bontási hulladékok becsült mennyisége nem változott a KHT-ban bemutatottakhoz képest. A pontos bontandó mennyiségeket az építési engedélyezési terv mennyiségkimutatása fogja tartalmazni. Megjegyezzük, hogy a főbb bontási anyagok (aszfalt, beton, talaj) részben vagy teljes egészében újra felhasználható az útépítés során.”

4. LEVEGŐ TISZTASÁG VÉDELEM:

A településen imisszió (légszennyezettség) mérő állomás nem működik. A település területén jelentős mértékű környezeti eredetű légszennyezést okozott a 4. számú főút település belterületén áthaladó szakasza.

A légszennyezés jelentős mértékben csökken a 4-es számú főút Surjány településrészt érintő szakaszán, az M4 gyorsforgalmi út kategóriába sorolt út megépítésével.

Az útépítés légszennyezéssel (elsősorban porszennyezéssel) terhelt területei elsősorban az építési és felvonulási területek és ezek közvetlen környezete a kivitelezési időszak alatt.

A településen imisszió (légszennyezettség) mérő állomás nem működik.

Levegőtisztaság - védelmi szempontból be kell tartani a Pest Megyei Kormányhivatal, országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya által kiadott a PE/KTFO/3747- 66/2020 ügyiratszámú módosított környezetvédelmi engedélybe foglaltakat!

Az M4 gyorsforgalmi út megvalósítására vonatkozó előírások (forrás: környezetvédelmi engedéllyel rendelkező környezetvédelmi hatástanulmány):

- Az építés során a leszedett humuszréteget úgy kell deponálni, hogy annak felülete másodlagos kiporzást ne okozzon.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

- A létesítmény építésében csak olyan gépjárművek, munkagépek vehetnek részt, amelyek megfelelnek a mozgó pontforrásokra vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak. A munkagépek, szállítójárművek motorjai feleslegesen nem terhelhetik a környezeti levegőt kipufogógázokkal. Az építkezéshez csak megfelelő műszaki állapotú gépek, berendezések használhatók. Az alkalmazott eszközök műszaki állapotát igazoló dokumentumokat az építkezés helyszínén kell tartani. - Az anyagnyerő helyek kiválasztásánál a szállítási távolságok csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni az építési területhez közelebb esőket.

- Az anyagnyerő helyekről , az építési területről a szállítójárművek kihajtásánál meg kell előzni a közutakra való sár és porfelhordást. - Az építőanyag szállítási útvonalát úgy kell megtervezni, hogy a minél kevesebb lakott területet érintsen. A kiporzást okozó ömlesztett anyagokat szállításnál le kell fedni. Szállításra a már elkészült útszakaszokat lehetőség szerint igénybe kell venni. Kerülni kell az éjszakai anyagszállítást. - Amennyiben szükséges a földmunkavégzésnél törekedni kell a diffúz légszennyezés csökkentésére, a kiporzás csökkentése érdekében locsolást kell alkalmazni. - Az építkezés, tereprendezés során tilos hulladékot égetni. - Be kell tartani a levegő védelmével kapcsolatos jelenleg hatályos jogszabályban foglaltakat, különös tekintettel a vonalforrásokra vonatkozó szabályokat

Az M4 gyorsforgalmi út megépítésével és átadásával, a jelenlegi 4. számú főközlekedési út Surjány településrészt érintő 2x2 sávos szakaszának szerepe megváltozik, forgalma lecsökken, mellyel együtt a levegőtisztasági értékek pozitívan változnak, így a környezetterhelés csökken Surjány településrészen.

5. ZAJVÉDELEM

Települési zajforrások: − Közlekedés, − Ipar, − Kereskedelem, − Szórakozás, − Építkezés, − Háztartási tevékenység.

A zajhatástól védendők az emberi tartózkodásra szolgáló épületek, közterületek.

A tervezési területen zajos tevékenység nem folyik.

Az M4 gyorsforgalmi út megvalósítására vonatkozó előírások (forrás: környezetvédelmi engedéllyel rendelkező környezetvédelmi hatástanulmány):

- Az építéshez készülő környezetvédelmi tervben meg kell adni a pontos szállítási útvonalakat.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Zajvédelmével összefüggő jogszabályok:

A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályait a 284/2007. (X. 29.) Kormány rendelet tartalmazza. A zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet szól. A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet tartalmazza.

Általános érvényű védelmi intézkedések: — az éjszakai (22:00-6:00) megítélési időben, a környezeti zajkeltéssel járó munkavégzés és szállítási tevékenység kizárása, kivéve, ha az adott éjszakai munkavégzés különösen indokolt, és az építkezést ellehetetlenítené annak kizárása, az építés alatti környezetvédelmi tervben meg kell indokolni az adott éjszakai munkafolyamatok szükségességét, továbbá be kell mutatni ezen éjszakai munkafolyamatok pontos körét, helyét, időtartamát és környezeti hatásait; — a szombati és vasárnapi napokon a környezeti zajkeltéssel járó munkavégzés és szállítási tevékenység kizárása, kivéve, ha az adott hétvégi munkavégzés különösen indokolt, és az építkezést ellehetetlenítené annak kizárása, az építés alatti környezetvédelmi tervben meg kell indokolni az adott hétvégi munkafolyamatok szükségességét, továbbá be kell mutatni ezen hétvégi munkafolyamatok pontos körét, helyét, időtartamát és környezeti hatásait; — kizárólag minimum EURO2, EPA Tier II, EU Stage II besorolású, vagy ezekkel egyenértékű besorolású motorok alkalmazása a munkagépek és szállítójárművek esetében egyaránt, az ezeknél régebbiek várhatóan zajosabbak így alkalmazásuk nem megengedhető; — amely munkagépek alkalmasak közúti közlekedésre is, úgy kizárólag érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező munkagépek alkalmazása, amely gépek nem alkalmasak közúti közlekedésre, úgy rendelkezzenek a megfelelő vonatkozó engedélyekkel, tanúsítványokkal, amelyek bizonyítják, hogy a zajteljesítmény szintjük a megengedett szintet nem lépi túl; — telepített munkagépek (pl. kompresszor, aggregátor stb.) körbekerítése mobil hanggátló létesítménnyel, amennyiben a munkagépek 100 méteres környezetében zajtól védendő ingatlan, vagy terület található; — ahol lehetséges, ott a gépek és/vagy gépelemek zajvédelmi szigetelése, zajcsökkentő burkolatok alkalmazásával, amennyiben az adott munkavégzés 100 méteres környezetében zajtól védendő ingatlan, vagy terület található; — a szállítási útvonalak úgy legyenek kijelölve, hogy azok a meglévő fő és gyűjtő úthálózatot vegyék igénybe, és minél kisebb mértékben terheljék az eddig terheletlen környezetet; — amennyiben lehetséges, úgy javasolt a vasúti és vízi szállítások választása a közúti helyett;

— az egyes munkafolyamatokról és azok várható idejéről és időtartamáról a Kivitelező készítsen rendszeres időközönként (így az esetleges változások átvezethetőek)

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

tájékoztató füzetet, és azt a helyi szokások szerint juttassa el a hatásterületen élő lakosok számára. A tájékoztató füzetnek tartalmaznia szükséges: a várható munkafolyamatokat; azok várható idejét és időtartamát; a várható zajterhelést; a zaj határértéken való tartására tett intézkedéseket. A rendszeres tájékoztatás az érintettek szubjektív zajérzékelését nagymértékben csökkentheti, a Kivitelező jóval kevesebb panaszosra számíthat ilyen intézkedések mellett. A későbbi jogi viták elkerülése érdekében javasoljuk továbbá, hogy — a Kivitelező vállalkozó végezze el az építési területekhez közelebb eső, és a szállítási útvonalak mentén található összes épület alapállapoti szerkezeti felmérését. Az organizációs terv és a kivitelezői géppark ismeretében javasoljuk továbbá, hogy — a Kivitelező vállalkozó készítsen építés alatti környezetvédelmi tervet, amelynek legyen része egy minden munkafázisra kiterjedő zaj- és rezgésvédelmi szakvélemény is. A zaj- és rezgésvédelmi szakvéleményben a Kivitelező vállalkozó a lehető legpontosabban határozza meg az építés munkafázisai során, a munkaterületek mentén, és a végleges szállítási útvonalak mentén kialakuló zaj- és rezgésterheléseket. Az építés alatti környezetvédelmi tervet a területileg illetékes Járási Hivatal — Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának/Osztályának kell benyújtani jóváhagyásra. Továbbá, mivel kritikus esetekben adódhatnak magasabb zajterhelések lakóingatlanok előtt, így javasoljuk, hogy az építés alatti környezetvédelmi tervben legyen megvizsgálva — zajvédelmi monitoring mérések végzésének lehetősége is (legterhelőbb munkafolyamatok alatt, építés alatti folyamatos mérések a munkaterületekhez, szállítási útvonalakhoz legközelebb eső ingatlanok előtt). Amennyiben a monitoring mérések alkalmával határérték túllépések észlelhetők, úgy megfelelő munkaszervezési, vagy technológiai védelmi intézkedéssel szükséges beavatkozni, amelyekért a Kivitelező vállalkozó felel. Amennyiben a tervezett majdani tényleges védelmi intézkedések mellett sem fognak minden zajtól védendő területen, ingatlan előtt teljesülni a vonatkozó zajvédelmi határértékek, úgy a Kivitelező Vállalkozónak Építési zajterhelési határérték alóli felmentési kérelmet szükséges benyújtania a területileg illetékes Járási Hivatal — Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály/Osztály részére jóváhagyásra. Az M4 gyorsforgalmi út megépítésével a a forgalomnövekedés zajhatása a város északnyugati részét érinti.

Az M4 gyorsforgalmi út megépítésével és átadásával, a jelenlegi 4. számú főközlekedési út Surjány településrészt érintő szerepe megváltozik, forgalma lecsökken, mellyel együtt a zajhatások lecsökkennek, így pozitív hatással lesz Surjányra.

6. TALAJVÉDELEM

Az útépítés nagyrészt szántó, kisebb részt legelő területeket érint. A közvetlen hatásterületet a talaj vonatkozásában az út teljes építési területét értjük, beleértve a csapadékvíz levezető árkokat és az anyagnyerő-helyeket. Ezen a területen belül érheti

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS közvetlen hatás a talajt az építés stádiumában, és ezen a területen belül érheti közvetlen szennyezés havária esetén az üzemelés időszakában. A környezetszennyező hatáson kívül meg kell említeni az útpálya és a kapcsolódó járulékos létesítmények által okozott termőföld kivonását és felszín-roncsolást, valamint az építési munkálatokkal kapcsolatos terület igénybevételt (anyagnyerőhelyek, deponálóhelyek területe). Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a létesítés, és az üzemeltetés időszaka alatt ne lépjen fel a környező mezőgazdasági területek további művelhetőségét, az eredményes gazdálkodást akadályozó tényező. A kivitelezés során a kialakítandó pályatest mellett rendszeresen nagy tömegű munkagépek elhaladásával, ennek következtében kedvezőtlen mértékű talajtömörödéssel kell számolni. A munkák befejezését követően, a munkaterület átadását megelőzően el kell végezni az érintett mezőgazdasági területek rekultivációját, a talaj fellazításával, korábbi állapotának helyreállításával. (Forrás: Módosított környezetvédelmi engedély, alátámasztó munkarész , M4TP Konzorcium)

7. VÍZVÉDELEM

A felszíni és felszín alatti vizek érintettségét illetve az árvízvédelmet a 2.2. Víziközművek fejlesztési javaslat részletesen ismerteti.

4.6 Biológiai aktivitásérték

Biológiai aktivitásérték számítás A 18/2010. (V.13.) NFGM rendelettel módosított 9/2007. (IV.3.), a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló ÖTM rendelet szerint

Törökszentmiklós város tervezéssel érintett terület vonatkozásában területfelhasználási változást követő biológiai aktivtásérték kimutatásra nem került 18/2010 (V.13.) NFGM rendelettel módosított 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet szerint, mivel új beépítésre szánt terület kijelölése nem történt.

Ásványvagyon védelme

Az ásványvagyon védelme, valamint az illegális ásványi nyersanyag kitermelés megakadályozása érdekében az igazgatási területen tervezett építkezésekhez csak legális kitermelőhelyekről származó ásványi nyersanyag használható fel.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

4.7 Tájrendezési javaslat

Jelen tájrendezési javaslat Törökszentmiklós közigazgatási területének keleti részén tervezett M4 gyorsforgalmi út 125+000 – 129 +345 km szelvény közötti szakaszának kijelölése és szabályozása miatti településrendezési terv módosítás része, és csak a módosítással érintett területtel foglalkozik.

Természeti adottságok

Törökszentmiklós szerencsés táji adottságokkal rendelkező, kedvező földrajzi elhelyezkedésű település. Természeti értékekben gazdag, tájképileg változatos, mezőgazdasági szempontból értékes területek alkotják külterületét. Törökszentmiklós határára jellemző a nagyobb területű belterülethez sorolt településrészek (Szakállas, Surjány, Balla), lakott puszták, majorok (Szenttamás, Barta-puszta), tanyák sora, állattartó telepek és a nagykiterjedésű, jóminőségű, részben öntözhető szántóföldek, zártkertek, gyümölcsösök látványa, valamint a Tisza-folyó ártere és vízfelületei galériaerdejei a lefűződött holtágak, különböző csatorna ágak (Nagykunsági Főcsatorna) és kisebb-nagyobb összefüggő erdőterületek. A település táji környezetét meghatározza a mozaikos elhelyezkedésű tanyás gazdaságok tájképe, valamint a nagytáblás művelésű szántókkal körülvett majorsági központok, részben meglévő védőerdősávokkal határolt állattartó- és ipartelepek. A településrendezési terv módosítására a szomszédos településeket Abonyt-Fegyverneket összekötő M4 jelű (Budapest-Biharkeresztes) tervezett gyorsforgalmi út Törökszentmiklós határán áthaladó közeljövőben megépülő szakasza okán kerül sor. A tervezett M4 jelű gyorsforgalmi út szakasz a település belterületének szomszédságában lévő északi külterületén halad át, valamint későbbiekben a keleti (Nagy-Barta-Lapos dűlő, Kastélyos oldali dűlő) határrészét szeli ketté.

Tájhasználat fejlesztése, tervezett tájhasználati változások

Legjelentősebb, a település táji környezetét alapvetően befolyásoló tájhasználati változás az M4 jelű gyorsforgalmi út területének kijelölése, kiszolgáló létesítményeinek és a Surjány egyszerű pihenő kialakítása, szabályozása.

Ezt határrészt jelenleg elsősorban a mezőgazdasági tájhasználat (szántóföldi művelés, gyep- és legelőgazdálkodás), csekély mértékben erdőgazdálkodás alá eső területek jellemzik. A tervezett gyorsforgalmi út szakasz hossza 4,395 km. A tervezett szakasz a 125+000 km szelvénytől a 129+345 km szelvényig tart.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Tervezéssel érintett terület műholdas felvétele (Forrás: Google maps)

Tervezéssel érintett külterületi határrész

Ezt határrészt jelenleg elsősorban a mezőgazdasági tájhasználat (szántóföldi művelés és legelőként történő hasznosítás) jellemzi.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

A tervezett M4 gyorsforgalmi út 500 m - es területsávja szántó erdő területeket érint. A tervezett gyorsforgalmi út nyomvonala nem érint beépítésre szánt területet, vagy kijelölt beépítésre szánt területet.

A tervezéssel érintett terület érinti a Nemzeti Ökológiai Hálózat ökofolyosó részét (Surjány és Barta – puszta közötti terület), nem érinti a NÖH más elemeit (magterület, pufferterület), nem képezi sem az országos jelentőségű védett természeti területek, sem az európai közösségi jelentőségű (Natura 2000) természetvédelmi rendeltetésű területek hálózatának részét.

A módosítással érintett terület az NÖH ökofolyosó területén halad át. (narancssárga színnel jelölt terület Barta-puszta és Surjány között) (JNSZ MTrT melléklet)

A tervezett M4 gyorsforgalmi út jelen településrendezési eszköz módosítása során érintett nyomvonalszakasza az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét érinti.

A módosítással érintett terület az erdőtelepítésre javasolt terület övezetén több helyen is áthalad. (világoszöld színnel jelölt terület) (JNSZ MTrT melléklet)

Tájrendezési javaslat célja mindezeknek megfelelve :

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

• a szomszédos mezőgazdasági területek fenntartható fejlődésének, jelenlegi megközelíthetőségének további biztosítása, • a közlekedésből eredő zaj és porterhelés csökkentése védőerdősávok telepítésével, • több lombkoronaszintet adó teljes záródású elsősorban őshonos fafajokból és cserjefajokból álló védőerdősáv kialakítása, • közlekedési csomópontok környezetében a közlekedésbiztonság, beláthatóság és a fenntarthatóság figyelembevételével ligetes ültetésű facsoportok telepítése, • a vonalas műszaki létesítmény és az épített, kiszolgáló egységeinek facsoportok, erdősávok, erdőfoltok telepítésével történő tájbaillesztése, • fásítással ökológiai zöldfolyosók bővítése a külterületen lévő fasorok, erdősávok és a tervezett védőfásítások egységes hálózattá fejlesztésével.

A határozott megjelenésű és a tájképet jelentősen befolyásoló műszaki létesítményt elsősorban jelentős mennyiségű növényzet telepítésével tehető környezetébe simulóbbá. Ennek megfelelően a rendezési terv módosítása közlekedési terület bővítését, a vonalas létesítményt kísérő védőerdősávok, ligetes ültetésű facsoportok telepítésre, tájfásításra tesz javaslatot.

A tervezett változás Törökszentmiklós külterületén elsősorban termőföldeket és legelő területeket, valamint kis részben erdőterületeket érint. Az erdőterületek a 0217/7f és 0255 hrsz-ú földrészleteket érintik. A tervezett nyomvonal területe mezőgazdasági termelésből kivett terület lesz. Megváltoznak a szántóföldi táblák viszonyai, méretük, alakjuk, megközelíthetőségük. A táblák megközelíthetőségét továbbra is biztosítani kell, ami a külterületi földutak (mezőgazdasági szervízutak) által biztosított, így az észak – déli irányú és a kelet – nyugati megközelítés is a meglévő dűlőutakkal továbbra is megoldott. A beruházás során, a környező termőföldek érintettsége, taposása rekultivációs feladatokat vonhat maga után. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. Törvény 43§ 1 és 3 bekezdése alapján a beruházásokat, valamint termőföldön folytatott, vagy termőföldre hatást gyakorló bármely egyéb tevékenységet úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az érintett és a környező termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett és a környező termőföld minőségében kárt ne okozzanak. A termőföld végleges és más célú hasznosítása esetén, az eljárásban illetékes földhivatal szakhatóságként bevonja a Jász - Nagykun - Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságot, mint talajvédelmi hatóságot. Az új táblásítás és a táblák megközelíthetőségét biztosító utak szabályozásában az engedélyező hatóság az illetékes körzeti földhivatal.

Ligetes ültetésű fásítás A közlekedési csomópontokat a közlekedésbiztonság előírásainak megfelelően (beláthatóság) célszerű kialakítani, úgy, hogy az itt alkalmazott fa- és cserjefajok élénk lombszínükkel, virágzásukkal tegyék színesebbé a feljáró, csomópont környezetét. Tájfásítás – ökofolyosók létesítése Javasoljuk, hogy a hiányos, illetve hiányzó fasorokat - a meglévők kiegészítésével – őshonos fafajok (magas kőris-Fraxinus excelsior, pusztaszil-Ulmus leawis Puszta, fehérnyár Populus alba, stb.) ültetésével fokozatosan pótolják lehetőség szerint, majd az új fasorokat bővítsék az ajánlott fafajokkal. A külterületi határrészen áthaladó utak mentén szélesebb, fészkelő madarak, kisebb vadállatok számára élőhelyül és búvóhelyül is szolgáló kökénnyel, galagonyával szegélyezett mezei szilfa ill. mezei juharfa és magyar kőris alkotta erdősáv

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS telepítése a célszerű. Ezt földtulajdonosokkal, erdészeti hatósággal egyeztetett módon, szakirányú tervek alapján kell kivitelezni. A rendezési terv módosításának javaslata az ökológiai zöldfolyosók folytonosságának biztosítása. Ennek jelentősége, hogy az autópályával „kettévágott” élőhelyeket fasorok, cserjesávok telepítésével, a gyorsforgalmi utat szolgáló földművek alatt átjárókkal biztosítsa az apróbb állatok zavartalan mozgását, rejtőzési lehetőségét. Ilyen átjáró létesül a módosított építési engedélyezési tervben foglaltak alapján, mely részben érinti Törökszentmiklós külterületét. A mezsgyéken, szélesebb (cserjesorokkal is kiegészített) további fasorok telepítése, un. zöldfolyósók létesítése, ökológiai szempontból is lényeges. Az állatok búvóhelye, madarak fészkelő helye, valamint a megművelt szántóföldeken a talaj védelme szempontjából (defláció-szélerózió ellen) is fontos és tájesztétikailag is kedvezőbb látványt nyújt. A tájfásítás, védőerdősáv létesítése esetén a közlekedésbiztonságra, a beláthatóságra fokozottan ügyelni kell, ennek szempontját elsődlegesnek kell tekinteni.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága a 4458-6/2020 véleményében jelezte, hogy a tervezett beruházással érintett földrészleteken vagy annak közvetlen közelében a „védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről , valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény – és állatfajok közzétételéről” szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet alapján védett tövisszúró gébics (Lanius collurio), mezei pacsirta (Alauda arvensis) fürj (Coturnix coturnix) , sordély (Emberiza calandra), rozsdás csuk (Saxicola rubetra) , búbosbanka (Upupa epops) , kis őrgébics (Lanius minor), egerészölyv (Buteo buteo), kékes rétihéja (Circus cyaneus), kanalas réce (Anas clypeata) , bíbic (vanellus vanellus), aranylile (Pluvialis apricaria), pajzsoscankó (Philomachus pugnax) és réti cankó (tringa glareola) előfordulásáról, továbbá védett vörös vércse (Falco tinnunculus) , valamint fokozottan védett parlagi sas (Aquila heliaca), gulipán (Recurvirostra avosetta) és bíbic (Vanallus vanellus) fészkelési helyéről van információnk. Ezenfelül még fokozotta védett kerecsensólyom (Falco cherrug), kék vércse (Falco vespertinus), gólyatöcs (Himantopus himantopus), piroslábú cankó 8Tringa totanus) és böjti réce (Anas querquedula) előfordulásásról van információ. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43.§ (1) bekezdése értelmében: „Tilos a védett állartfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyének lerombolása, károsítása.” Az élővilág védelme érdekében a tervezéssel érintettszakaszon a B1264 pálya feletti hídnál vadátjáró is megépítésre kerül, mely a környező területeken lévő természetben előforduló állatok átjárását biztosítja.

4.8 Örökségvédelem

Jelen településrendezési terv módosítás az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós közigazgatási területének keleti részét érintő 125+000 – 129+345 km. szelvény közötti nyomvonalának rendezési tervbe illesztésére, szabályozására vonatkozik.

A területen védett épület, építmény nem található.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

A tervezéssel érintett területre „Az M4 autópálya Törökszentmiklós (kelet) – Püspökladány közötti szakasz környezeti hatástanulmánya projekt” részeként Előzetes Régészeti Dokumentáció készült, melyet a Magyar Nemzeti Múzeum az UTIBER Közúti Beruházó Kft. megrendelésére készített 2014-ben.

Az ERD a Magyar Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum együttműködésében készült.

A fejlesztési területek kijelölése során a régészeti lelőhelyek területének elkerülése javasolt. A Kötv. 9.§ és 10.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján ugyanis a régészeti lelőhelyeket - a fenntartható használat elvének figyelembe vételével - csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak. A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrízni.

Továbbá a Kötv 19.§ (1) - (3) bekezdése szerint a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal jogszabályban meghatározott esetekben és módon el kell kerülni. A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el, a régészeti feltárások költségeit - a mentő feltárás, valamint a Kötv 23/F§(6) bekezdésében foglalt eset kivételével - a 10.§ (1) bekezdésére figyelemmel annak kell fedeznie, akinek érdekében az elvégezendő földmunka vagy a nyilvántartott régészeti lelőhely bolygatása szükségessé vált.

Amennyiben a nyílvántarott régészeti lelőhely által érintett területen kerül sor a földmunkával járó beruházásra, akkor a régészeti lelőhely által érintett ingatlanon tervezett beruházások engedélyezési eljárásaiban az Örökségvédelmi hatóság szakhatóságként vesz részt, vagy bizonyos eljárások keretében szakértőként kirendelt szervként szakvéleményt ad.

Amennyiben a tárgyi ingatlanon tervezett beruházások Kötv 7§ 20. pontja alapján nagyberuházásnak minősülnek, akkor a Kötv 23/c § (1) bekezdése szerint előzetes régészeti dokumentációt kell készíttetni a beruházások vonatkozásában. A Kötv 23/C§(5) bekezdése szerint az előzetes régészeti dokumentáció készítése során - a jogszabályokban meghatározott kivételekkel - próbafeltárást kell végezni, amely nem a megelőző feltárás része. Az előzetes régészeti dokumentációt a beruházások engedélyezési eljárásai keretében szükséges benyújtani, mely jelen esetben az I. nyomvonalváltozat esetén megtörtént.

A tervezett beruházás helyszíne a Szolnok – Túri sík kistáj domborzata kevéssé változatos, jelentős részét pleisztocén kori lösziszappal fedett alacsony relief értékű ármentes és enyhén hullámos síkságok alkotják, ártéri szintű síkságokkal kiegészítve. A mélyebb, rossz lefolyású felszíneket holocén korú réti és lápi agyag borítja, melyek mellett löszhomokkal fedett buckák is megjelennek. A vízfolyások jelentős része a Hortobágy – Berettyóhoz indul, kevés részük a Tiszába folyik bele. A régészeti korokban a kistáj jelentős része folyamatosan vagy időszakosan vízzel fedett terület volt, az emberi megtelepedésre csak a kisebb – nagyobb szigetszerű kiemelkedések voltak alkalmasak.

A vizsgálatnak köszönhetően 5 halmot sikerült azonosítanunk a térképen, melyek közül 4-et a terepbejárás során is megfigyeltünk, ebből 3 Törökszentmiklós közigazgatási területét érinti (Törökszentmiklós, Markó-tanya; Törökszentmiklós, Török-tanya; Törökszentmiklós, Kis-

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS büdös-ér-partja; ). A Törökszentmiklós, Kis M.-tanya lelőhelyen lévő halmot mára már annyira szétszántották, hogy szabad szemmel már nem lehetett azonosítani.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében a beruházással érintett területek terepbejárását 2014. október 13. és 29. között végeztük el. A Törökszentmiklós, Kis M.-tanya lelőhely és a Fegyvernek, Csatorna-köz lelőhelyek kiterjedése jóval nagyobbnak mutatkozott, mint a nyilvántartott kiterjedés. A már ismert lelőhelyek mellett sikerült új, eddig ismeretlen lelőhelyeket is azonosítanunk. Az egykori Kis-Büdös-ér déli partján Surjánytól délre szarmata lelőhelyet találtunk (Törökszentmiklós, Kis-büdös-ér-partja), mely egy korábbi, feltehetően rézkori halom területére is kiterjed. A halom a II. katonai felmérési térképen is azonosítható, azonban nyilvántartásba eddig még nem vették. Innen kb. 200 m-re újabb szarmata és Árpád-kori települést találtunk (Törökszentmiklós, Szakállas-puszta).

A régészeti értékvizsgálat során az alábbi régészeti lelőhelyeket azonosítottuk:

ERD Név: Nyilvántartási szám: Azonosítás alapja sorszám: 01 Törökszentmiklós, Új-tábla-dűlő I. 55261 Adattári gyűjtés 02 Törökszentmiklós, Új-tábla-dűlő II. 55262 Adattári gyűjtés 03 Törökszentmiklós, Markó-tanya 76421 Adattári gyűjtés 04 Törökszentmiklós, Török-tanya 76423 Adattári gyűjtés 05 Törökszentmiklós, Kis M.-tanya 76419 Adattári gyűjtés Terepbejárás 06 Törökszentmiklós, Surjány 25474 Adattári gyűjtés 07 Törökszentmiklós, Kis-büdös-ér- - Adattári gyűjtés partja Terepbejárás 08 Törökszentmiklós, Szakállas-puszta - Terepbejárás

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

(Forrás: Előzetes Régészeti Dokumentáció 2014)

Régészeti érdekű terület Törökszentmiklós közigazgatási területének M4 gyorsforgalmi út által érintett 125+000 – 129+345 km szelvény közötti szakaszán és annak 250 méteres körzetében nincs.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

Törökszentmiklós közigazgatási területének keleti részén az M4 gyorsforgalmi út 125+000 – 129+345 km szelvény közötti szakaszán és annak környezetében az Örökségvédelmi adatszolgáltatás alapján az alábbi lelőhelyek vannak nyilvántartva:

Sorszám Azonosító Település Lelőhely szám Lelőhely neve 1 25474 Törökszentmiklós 2 Surján 2 76419 Törökszentmiklós 32 Kis M - tanya 3 76419 Törökszentmiklós 32 Kis M - tanya 4 41846 Törökszentmiklós 16 Kenderföld 5 55262 Törökszentmiklós 24 Új – tábla - dűlő II. 6 55262 Törökszentmiklós 24 Új – tábla - dűlő II. 7 55262 Törökszentmiklós 24 Új – tábla - dűlő II. 8 55261 Törökszentmiklós 23 Új – tábla – dűlő I. 9 55261 Törökszentmiklós 23 Új – tábla – dűlő I. 10 55261 Törökszentmiklós 23 Új – tábla – dűlő I. 11 55261 Törökszentmiklós 23 Új – tábla – dűlő I. 12 87927 Törökszentmiklós 40 Kis – Büdös – ér- partja 13 87927 Törökszentmiklós 40 Kis – Büdös – ér- partja 14 87929 Törökszentmiklós 41 Szakállas - puszta 15 76423 Törökszentmiklós 34 Török - tanya 16 76421 Törökszentmiklós 33 Markó - tanya 17 76421 Törökszentmiklós 33 Markó - tanya 18 76421 Törökszentmiklós 33 Markó - tanya 19 66400 Törökszentmiklós 28 Kender - part 20 66400 Törökszentmiklós 28 Kender - part 21 66400 Törökszentmiklós 28 Kender - part 22 66400 Törökszentmiklós 28 Kender - part 23 55262 Törökszentmiklós 24 Új – tábla – dűlő II. 23 55262 Törökszentmiklós 24 Új – tábla – dűlő II.

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

(Forrás: adatszolgáltatás 2020. december hó)

TÖRÖKSZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁS

A terv megvalósítása során, bármilyen földmunka végzésekor, ha esetlegesen régészeti leletek kerülnek elő, vagy ennek gyanúja felmerül, a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a területileg illetékes szolnoki Damjanich János Múzeumot értesíteni, a területet és a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni és a múzeum képviselőjének átadni. Leletek előkerülésekor A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Törvény vonatkozó előírásait be kell tartani. A kivitelezési munkák során esetlegesen előkerülő régészeti leletek feltárását biztosítani kell.

Jelen tervmódosítással érintett terület – térbeli elhelyezkedése folytán – nincs hatással a kulturális örökség egyéb elemeire.

Szolnok, 2021. február hó