Molnár Edina – Bozorádi János – Márkus Erika: B ƾnmegel ƅzés, áldozatsegítés, i ł úságvédelem Jász-Nagykun- megyében

Molnár Edina – Bozorádi János – Márkus Erika Bƾnmegel ƅzés, áldozatsegítés, ił úságvédelem Jász-Nagykun-Szolnok megyében Molnár, Edina – Bozorádi, János – Márkus, Erika: Crime Preven Ɵ on, Vic Ɵ m Support, Youth Defence in Jász-Nagykun-Szolnok County

In 2003 the Hungarian Parliament emphasised the importance of preven Ɵ on by the elabora Ɵ on, the discussion and the adop Ɵ on of the Na Ɵ onal Crime Preven Ɵ on Strategy. The priori Ɵ es of the strategy are as follows: the reduc Ɵ on of child crime and juvenile delinquency, the increase in the safety of ci Ɵ es, the preven Ɵ on of domes Ɵ c violence and vic Ɵ m support and the preven Ɵ on of repeat vic Ɵ miza Ɵ on. In order to achieve these goals, the County’s ins Ɵ tu Ɵ ons have to be able to achieve an e ī ec Ɵ ve collabora Ɵ on. Crime preven Ɵ on is primarily not a police task, but rather the responsibility of social ins Ɵ tu Ɵ ons, child and youth welfare ins Ɵ tu Ɵ ons, and last but not least the poten Ɵ al vic Ɵ m’s own responsibility.

Keywords: crime preven Ɵ on, vic Ɵ m defence, vic Ɵ m support, domes Ɵ c violence, social solidarity, social work

ÁTTEKINT ÉS 1. B ðNME GELÒZÉ S É S TçRSADA LOMPO LITIKA

A prevenció fontosságát Magyarország Ország- A rendszerváltást követ ƅen a b ƾnözésben, mint gy ƾlése már 2003-ban hangsúlyozta a Társa- társadalmi tömegjelenségben bekövetkeze Ʃ dalmi b ƾnmegel ƅzés nemze Ɵ stratégiájának ki- mennyiségi és min ƅségi változások egyre na- dolgozásával, megvitatásával és elfogadásával. gyobb kihívások elé állíto Ʃ ák a jogalkotás és a A stratégia prioritásai a gyermek- és Þ atalkori büntet ƅ igazságszolgáltatás rendszerét. A bün- bƾnözés csökkentése, a városok biztonságának tet ƅ jogszabályok igyekeznek követni az egyre fokozása, a családon belüli er ƅszak megel ƅzé- újabb és újabb társadalomra veszélyes maga- se, az áldoza Ʃ á válás megel ƅzése és az áldozat tartásokat, emelle Ʃ a b ƾnüldöz ƅ szervek egyre segítés, valamint a b ƾnismétlés, az ismételt inkább specializálódnak az egyes b ƾncselek- elkövet ƅvé válás megel ƅzése. Ezen célok eléré- mény ơ pusok hatékonyabb – költségkímél ƅbb sét a megyei intézmények hatékonyan együ Ʃ - – felderítésére és bizonyítására. mƾködve képesek csak megvalósítani, hiszen a b ƾnmegel ƅzés nem csupán a rend ƅrség, ha- Bár a büntet ƅjogi igény érvényesítése továbbra nem a társadalom szerepl ƅi, ezen belül a szoci- is az állam monopóliuma, a közbiztonság mel- ális, a gyermek- és i ł úságvédelmi intézmények le Ʃ mind inkább szerepet kap a magánbizton- és nem utolsó sorban a potenciális áldozat fel- ság kérdése is. A biztonság piacán érvényesülni adata. igyekv ƅ vállalkozások melle Ʃ egyre nagyobb szerephez jutnak az önkormányzatok és a la- KUL CSS ZAVAK : b ƾnmegel ƅzés, áldozatvédelem, kossági önszervez ƅdések. Ezen szervezetek cél- áldozatsegítés, családon belüli er ƅszak, társa- ja azonban nem a büntetés, hanem a jogellenes dalmi összefogás , szociális munka cselekmény létrejö Ʃ ének megakadályozása, a prevenció.

ECONOMICA 2013 - különszám 142 III. Új kutatási témák a Szolnoki F ƅiskolán

A 2003. óta zajló büntet ƅpoli Ɵ kai reform az ügy – Rendészet 2008-2010” stratégiai prog- ún. ke Ʃ ƅs nyomtávú büntet ƅpoli Ɵ ka, illetve a ramja a kiszámítható és szolgáltató állam képét helyreállító igazságszolgáltatási szemlélet ér- ve ơ te Ʃ e el ƅ, ahol a jog uralma következetesen vényesítésén alapul. Nagy jelent ƅség ƾ, hogy a érvényesül. jogalkotás és a kormányzás szintjén is megfo- galmazódo Ʃ a b ƾnmegel ƅzés el ƅtérbe helye- A program az alábbi célokat határozta meg: zésének szándéka, mely a 115/2003. (X. 28.) - következetesebb, kiszámíthatóbb és átlátha- OGY. határozat elfogadásában is megnyilvánult. tóbb állami m ƾködés feltételeinek megte- Jelenleg ez a tudományos igényességgel kidol- remtése; gozo Ʃ norma képezi az alapját a társadalmi élet - a felesleges adminisztra ơ v terhek drasz Ɵ kus minden szintjén jelentkez ƅ b ƾnmegel ƅzési tö- csökkentése, a személyre szabo Ʃ ügyintézés, rekvésnek. valamint az egyszer ƾbb, gyorsabb jogérvé- nyesítés lehet ƅségének biztosítása mindenki A stratégia abból a felismerésb ƅl indult ki, hogy számára; a jó közbiztonság nem valósítható meg kizárólag - világos és egyértelm ƾ meghatározása azok- a b ƾnüldözés és a büntet ƅ igazságszolgáltatás nak a következményeknek, amelyek a de- hagyományos rendszerében. A közbiztonságot mokra Ɵ kusan megalkoto Ʃ szabályok meg- ugyan javítja a b ƾnüldözés teljesítményének szegéses esetén alkalmazandó. és a büntet ƅ igazságszolgáltatás hatékonysá- gának növelése, emelle Ʃ azonban szükség van A korszer ƾ közösségi b ƾnmegel ƅzés a társada- olyan, a társadalmat ösztönz ƅ és mozgósító lom önvédelmi képességeit fokozó, államilag programok, technikák intézményesítésére is, vezérelt, illetve támogato Ʃ szakmai és civil amelyek a nagy- és kisközösségek, az intézmé- mozgalom. (Rosta, 2006.) Olyan célkit ƾzések nyek, a gazdasági szerepl ƅk és az állampolgárok összessége, amelyekkel mérsékelni lehet a önvédelmi képességét, b ƾnözéssel szembeni bƾncselekményeket el ƅidéz ƅ okok hatását, véde Ʃ ségét fokozzák. (Barabás, 2009.) A stra- csökkenteni a sérte Ʃ é válás veszélyét, növelni tégia meghatározta, hogy a korszer ƾ közösségi az egész közösség biztonságát, ezáltal javítani bƾnmegel ƅzés olyan célkit ƾzések összessége, az életmin ƅségét és egyben az emberi jogok amelyben a beavatkozásokkal mérsékelni kell érvényesülését. Tevékenységeivel a közösségi a b ƾncselekményeket el ƅidéz ƅ okok hatását, bƾnmegel ƅzés hozzájárul a gazdaság fejl ƅdésé- csökkenteni kell a sérte Ʃ é válás veszélyét, va- hez, a piac biztonságos m ƾködéséhez. A közös- lamint a b ƾnalkalmakat. ségi b ƾnmegel ƅzés akkor hatékony, ha a helyi társadalompoli Ɵ ka részeként valósul meg. A stratégia a b ƾnözés sajátosságaira, a lakosság aggodalmaira Þ gyelemmel, a nemzetközi kö- 2. J çS Z-N AGY KUN-SZ OLNOK ME GY E vetelményeknek megfelel ƅen a prioritásokat a BðNCSE LEKM ÉNYEKKE L KAPCSO LATOS következ ƅkben határozta meg: ADATAI AZ çLDO ZAT VÉ DE LEM SZEMS Z…GÉ BÒL - a gyermek- és Þ atalkori b ƾnözés csökkenté- se; Az ország kele Ɵ felében található Észak-Alföldi - a városok biztonságának fokozása; régió három megyéje közül a legkisebb Jász- - a családon belüli er ƅszak megel ƅzése; Nagykun-Szolnok megye. Jász-Nagykun-Szolnok - az áldoza Ʃ á válás megel ƅzése, az áldozat se- megye 5500 km 2-es területe alapján a nyolca- gítése, az áldozat kompenzációja; dik, 407.000 f ƅs lakossága alapján a Ɵ zedik az - a b ƾnismétlés megel ƅzése. országban. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a születéskor várható átlagos éle Ʃ artam fér Þ ak- Az Igazságügyi és Rendésze Ɵ Minisztérium nál 67 év, n ƅknél 76 év. Ez kissé meghaladja a 2008-ban elfogado Ʃ „Közigazgatás – Igazság- régió átlagát, de messze elmarad az országos –

ECONOMICA 2013 - különszám 143 Molnár Edina – Bozorádi János – Márkus Erika: B ƾnmegel ƅzés, áldozatsegítés, i ł úságvédelem Jász-Nagykun-Szolnok megyében

ám európai viszonylatban mégis alacsony – át- A munkanélküliségi ráta általánosan magasabb lagtól. A megyében él az ország népességének az országos aránynál. A foglalkoztato Ʃ ak száma 4,1%-a, az összlakosság számához viszonyítva. csökken ƅ tendenciát mutat. Az utóbbi években emelkede Ʃ a munkanélküliek száma, amely A megye településhálózata dönt ƅen az alföldi emelkedés jelent ƅs részét képezi a 25 éven alu- ơ pus vonásait köve Ɵ , azonban szerkezete vi- liak és a pályakezd ƅk munkanélkülivé válása. szonylag di ī erenciált. A megyét jelenleg 20 vá- ros és 58 község alkotja. A 78 település 7 jelleg- Az országos átlagnál magasabb Jász-Nagykun- zetes kistérségbe szervez ƅdö Ʃ . A kistérségek Szolnok megye b ƾncselekményi fert ƅzö Ʃ sége. 1 központjai és sz ƾkebb környezetük agglome- A 100.000 lakosra számíto Ʃ regisztrált b ƾncse- rációs tendenciákat mutatnak, míg a távolabbi lekmények száma alapján a megye az ország falvak elmarado Ʃ aknak tekinthet ƅk. kevésbé biztonságos területei közé tartozik.

A természetes fogyás és a ván- dorlások együ Ʃ es hatásaként évente változó ütemben, de tartósan fogy a térség lakos- sága. A népességfogyás orszá- gos tendencia, oka a csökken ƅ születésszám, illetve az ebben a megyében különösen ma- gas halálozási arány. A rela ơ - ve magas megyei elvándorlás nem számszer ƾsége, hanem a lakosság „min ƅségének” megváltozása mia Ʃ említend ƅ sajnálatosan. Az elvándorlók közö Ʃ a magas iskolai vég- ze Ʃ ség ƾ, Þ atal munkavállalók vannak többségben, az idevándorlók életkora A regisztrált b ƾncselekmények növekedési üte- magasabb, iskolai végeze Ʃ sége alacsonyabb. A me 2010-ben 24,9% volt, azonban az emelke- népesség korösszetételét továbbra is az örege- dés ütemében azóta lassuló tendencia Þ gyel- dési folyamat jellemzi. het ƅ meg.

A lakosság összetételét, struktúráját illet ƅen A több éves adatok alapján a jogsértések struk- igen magas a két veszélyeztete Ʃ korcsoport, túrájában több változás is mutatkozik. Az utób- az id ƅskorúak és a gyermekkorúak létszáma, bi években növekszik a személy elleni kategóri- ugyanakkor jelent ƅs a cigány kisebbség teljes ába sorolt b ƾncselekmények aránya, amely az lakosságszámhoz viszonyíto Ʃ aránya. Egyes te- összes jogsértésen belül 2010-ben 8,23%. 2 lepüléseken a roma lakosság felülreprezentált- sága eléri az 50-90%-ot, így az etnikai összeté- 1 Forrás: ENyÜBS. Az Egységes Nyomozási, Ügyészségi, tel markánsan változik, vagyis dinamikusan n ƅ Bírósági Sta Ɵ sz Ɵ ka követ ƅ jelleg ƾ, a befejeze Ʃ büntet ƅel- járások adatain alapul. a roma lakosság száma. 2 Forrás: ENyÜBS

ECONOMICA 2013 - különszám 144 III. Új kutatási témák a Szolnoki F ƅiskolán

A jogsértések számának emel- kedésében szerepet játszo Ʃ az országosan növekv ƅ számot mutató utazób ƾnözés terje- dése, továbbá a környezet közömbössége, amely mai tár- sadalmunkat nagymértékben jellemzi.

A sérte Ʃ természetes szemé- lyek száma a 2010. évben – a bƾnözés általános növekedé- sével párhuzamosan – tovább emelkede Ʃ . A sérte Ʃ ek kor- csoportonkén Ɵ megoszlása a A regisztrált b ƾncselekményeknek a Büntet ƅ megyén belül igen hasonló arányokat mutat. törvénykönyv fejezeteinek megfelel ƅ csoporto- Bƾnügyi szempontból az egyik legjelent ƅsebb sítása alapján megállapítható, hogy a vagyon elleni b ƾncse- Személy elleni er ƅszakos b ƾncselekmények fert ƅzö Ʃ sége megyén- lekmények teszik ki az összes ként (100.000 lakosra jutó er ƅszakos cselekmények száma alapján) jogsértés közel 60%-át, a má- sodik legnagyobb csoportot a közrend elleni b ƾncselekmé- nyek alkotják.

Az er ƅszakos cselekmények aránya a vizsgált több éves id ƅszakban is meghaladta az országos átlagot, és így van ez a 2010. év adatai szerint is. Ezen cselekmények száma 2010-re 33%-kal növekede Ʃ .

Az elmúlt években mind a személy, mind a vagyon elleni bƾncselekmények tekintetében tendenciaként probléma az id ƅsebb generáció egyedül él ƅ érzékelhetjük az elkövet ƅi magatartások er ƅ- tagjainak érinte Ʃ ségi emelkedése. 3 szakosabbá, durvábbá válását, amelyet részben A vik Ɵ mizációban meghatározó szerepe van a válság mia ƫ elbizonytalanodás, részben az az életkornak, az élets ơ lusnak, a családi kör- annak hatására bekövetkeze Ʃ morális fellazu- nyezetnek, az o Ʃ hontól távol eltöltö Ʃ id ƅnek, lás következményeként értékelhetünk. (Jelen- az óvatosság hiányának, a vagyonvédelem el- tés, 2010.) 3 Forrás: ENyÜBS

ECONOMICA 2013 - különszám 145 Molnár Edina – Bozorádi János – Márkus Erika: B ƾnmegel ƅzés, áldozatsegítés, i ł úságvédelem Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Sérte Ʃ é vált természetes személyek aránya Jász-Nagykun-Szolnok lekmények áldozatává vagy megye területén 2011. január és július közö ƫ id ƅszakban elkövet ƅjévé váljanak. 2011. január 1. és március 31. kö- zö Ʃ a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rend ƅr-f ƅkapitányság illetékességi területén Ɵ zenkét olyan büntet ƅeljárás indult, melynek sérte Ʃ je, illetve gya- núsíto Ʃ ja hajléktalan személy volt.

A b ƾncselekmény megtörtén- tét követ ƅen az áldozat legel ƅ- ször és leggyakrabban a rend- ƅrséggel kerül kapcsolatba, ahol a nyomozást lefolytatják.

A rend ƅrség áldozatvédelmi mulasztásának. A b ƾncselekmények áldozatai referensi hálózatának kiépülése több mint ơ z továbbra is els ƅsorban a Þ zikailag kiszolgálta- éves múltra tekint vissza. Az eltelt évek lehet ƅ- to Ʃ abb helyzetben lév ƅ, egyedül él ƅ id ƅsek, vé te Ʃ ék azt, hogy a szervezetrendszer, a nor- valamint a tes Ɵ , szellemi ado Ʃ ságaik mia Ʃ hát- mák, a feladatok kikristályosodjanak, ezáltal rányban lév ƅk közül kerülnek ki. Annak ellené- meghatározhatóvá vált a referensek gyakorla Ɵ re, hogy a rend ƅrség mindent megtesz annak munkája is. Az áldozatvédelmi referensek és a érdekében, hogy az e célcsoportok sérelmére társadalom tagjai közö Ʃ egy új ơ pusú viszony- elkövete Ʃ b ƾncselekmények létrejö Ʃ ét segít ƅ rendszer kialakulása vált nélkülözhetetlenné, okokra, körülményekre, az ellenük való véde- amely már inkább partneri viszonyt feltételez, kezés módjára a Þ gyelmet felhívja, még mindig ahol a segíteni akarást és a problémaérzékeny- jelent ƅs szerepe van a b ƾncselekmények létre- séget szükséges hangsúlyossá tenni. jö Ʃ ében a sérte Ʃ közreható magatartásának. A rend ƅrkapitányságok esetében általánosság- Kiemelt Þ gyelmet kell többek közö Ʃ fordítani a ban azt lehet mondani, hogy a b ƾnmegel ƅzési tanyákon él ƅk áldoza Ʃ á válásának megel ƅzésé- feladatok ellátásával megbízo Ʃ munkatársak a re, valamint azokra a területekre, ahol hajlék- gyakorlatban több, másfajta feladatuk melle Ʃ talanok életvitelszer ƾen, illetve rendszeresen foglalkoznak az áldozatok segítésével és védel- tartózkodnak. mével. B ƾnmegel ƅzési tevékenységeik körében kifejeze Ʃ szerepet kap a prevenciót hangsúlyo- A hajléktalanok áldoza Ʃ á válására jellemz ƅ, zó el ƅadások tartása, a potenciális áldozatok hogy leginkább egymás sérelmére követnek védekezésre való felkészítése, prevenciós isme- el b ƾncselekményt. Fontos társadalmi érdek re Ʃ erjeszt ƅ és propaganda-anyagok készítése. fƾzƅdik ahhoz, hogy a hajléktalanná vált em- berek társadalomba történ ƅ beilleszkedését Az áldoza Ʃ al történ ƅ els ƅ találkozás alkalmával a segítsük, megakadályozva azt, hogy b ƾncse- rend ƅri szervek feladatai közé tartozik, hogy át-

ECONOMICA 2013 - különszám 146 III. Új kutatási témák a Szolnoki F ƅiskolán adják neki a terüle Ɵ igazságügyi hivatal áldozat- - az országos átlagot legalább 1,75-szörösen segít ƅ szolgálatának tájékoztatóját, szóban pedig meghaladó munkanélküliség ƾ települések felhívják a Þ gyelmet az áldozatsegítés lehet ƅsé- száma 21 (a település neve aláhúzva szerepel geire, a támogatás igénybevételéhez szükséges az alábbi táblázatban); igazolás kérelemre történ ƅ kiadására. - a közbiztonsági szempontból veszélyeztete Ʃ települések száma 10 ( a település neve vas- 3. ÁL DO ZAT VÉ DE LEM tagítva szerepel az alábbi táblázatban ); JçS Z-N AGY KUN-SZ OLNOK ME GYÉ BEN - 18 olyan településr ƅl beszélhetünk, amely két vagy három fen Ɵ szempontnak is megfe- A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rend ƅr-f ƅ- lel. kapitányság 2010-ben kezdte meg – a Mez ƅ- túri Rend ƅrkapitányság kezdeményezésének 3.1. Áldozatsegítés és állami kárenyhítés mintájára – els ƅ sorban a körze Ɵ megbízo Ʃ ak részvételével az áldozatvédelmi csoportok Napjainkban a büntet ƅpoli Ɵ ka kiemelt feladata rendszerének kialakítását. A megyében össze- a b ƾnözés okozta káros hatások csökkentése sen 72 településen 45 áldoztavédelmi csoport és a b ƾncselekményeket elszenved ƅ szemé- mƾködtetése valósult meg, jelenleg 109 f ƅvel, lyek társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmeinek melyb ƅl: enyhítése. Az áldozatsegít ƅ poli Ɵ ka azt ju Ʃ atja - a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális kifejezésre, hogy az állam a méltányosság és a szempontból elmarado Ʃ települések száma társadalmi szolidaritás alapján segítséget kíván 28 (a település neve d ƅlt bet ƾvel szerepel az nyújtani azoknak, akiket a b ƾncselekményekkel alábbi táblázatban) ; kapcsolatban megvédeni nem tudo Ʃ .

Áldozatvédel- Rend ƅrkapi- Település mi csoportok tányság létszáma (f ƅ) Tószeg Szolnok Marƞ ƾ 4 Rákócziújfalu Rákóczifalva 5 Tiszaföldvár Szászberek 3 Szandasz ƅlƅs Szolnok-Alcsi Újszász 5 városrész Zagyvarékas Szolnok-Bel- Besenyszög 4 város Szolnok- Kƅtelek Pletykafalu Csataszög Szolnok-Széche- nyi ltp. Nagykör ƾ Szolnok (KMB alosztály állo- Tiszasüly területeken kí- mánya (17 f ƅ) Tiszajen ƅ 5 vüli rész) Tiszavárkony Összesen 20 43

ECONOMICA 2013 - különszám 147 Molnár Edina – Bozorádi János – Márkus Erika: B ƾnmegel ƅzés, áldozatsegítés, i ł úságvédelem Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Jászberény Tiszab ƅ 3 Jászberény 3 belter. Jászberény 2 Tiszaro ī külter. Összesen 10 15 Jászfels ƅ- szentgyörgy Karcag 3 Jászfényszaru 2 Kisújszállás 3 2 Jászapá Ɵ 2 1 Jászszentandrás 3 Jászkisér Összesen 5 12 Kunszent- Jászivány Kunszentmárton 2 márton Jászárokszállás 2 Öcsöd 2 Jászdózsa Mesterszállás Jászágó Mez ƅhék Jászladány 3 Cserkesz ƅlƅ 1 Jászalsó- szentgyörgy Szelevény 2 Jászjákóhalma 3 Csépa Jásztelek 1 Ala Ʃ yán Cibakháza 3 Jászboldogháza Nagyrév 1 Jánoshida Összesen 19 17 Tiszakürt 1 Törökszent- Törökszent- Összesen 12 13 4 miklós miklós Mez ƅtúr Kétpó 1 Tiszapüspöki Túrkeve 10 T.miklós 4 Mez ƅtúr 12 Összesen 3 23 Tiszateny ƅ Tiszafüred Tiszafüred 1 4 Tiszaörs 1 Örményes Nagyiván 1 Összesen 3 3

A b ƾncselekmények áldozatainak segítésével és dokumentumot fogado Ʃ el. A dokumentumok- kárenyhítésének kérdésével az Egyesült Nemze- ban foglaltak szerint a tagállamoknak megfelel ƅ tek Szervezete és az Európa Tanács melle Ʃ az módon szabályozniuk kell a b ƾncselekmények Európai Unió is foglalkozik, és ezzel kapcsolat- áldozatainak a joghoz való hozzáférését és kár- ban számos, a tagállamok kormányaihoz címze Ʃ enyhítési igényérvényesítésüket.

ECONOMICA 2013 - különszám 148 III. Új kutatási témák a Szolnoki F ƅiskolán

Az Európai Unió Tanácsa 2004. április 29-én ki- fogva nem büntethet ƅ cselekmények, például bocsáto Ʃ a „A b ƾncselekmények áldozatainak amikor az elkövet ƅ gyermekkorú vagy kóros el- kompenzációjáról” szóló irányelvet (2004/80/ meállapotú. EC). Eszerint 2006. január 1-t ƅl az Unió tagálla- mainak valamennyi uniós polgár számára bizto- A terüle Ɵ hatály alól a törvény egy kivételt tesz: sítaniuk kell az állami kárenyhítést, ha az áldo- amennyiben magyar állampolgár külföldön zat az ado Ʃ tagállam területén válik szándékos szándékos, személy elleni er ƅszakos b ƾncse- és er ƅszakos b ƾncselekmény áldozatává. lekmény áldozatává válik, tehát olyan b ƾncse- lekményt követnek el ellene, amely mia Ʃ Ma- Jász-Nagykun-Szolnok megyében az áldozat- gyarországon kárenyhítésre lenne jogosult, a segítés állam által vállalt feladatait a Jász- szolgáltatások igénybevételére jogosul Ʃ á válik. Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Igaz- ságügyi Szolgálat Áldozatsegít ƅ Osztálya látja A törvény szerint a szolgáltatás igénybevételére el. Az osztály tevékenységét a b ƾncselekmé- jogosult az a Magyarországon életvitelszer ƾen nyek áldozatainak segítésér ƅl és az állami kár- él ƅ magyar állampolgár is, aki a jogszer ƾ külföl- enyhítésr ƅl szóló 2005. CXXXV. törvény alapján di tartózkodása ala Ʃ szándékos, személy elleni végzi. er ƅszakos b ƾncselekmény áldozatává vált és ezt megfelel ƅ módon igazolja. A törvény hatálya a Magyarország területén elkövete Ʃ b ƾncselekmény illetve tulajdon el- Kárenyhítésben részesíthet ƅ az áldozat akkor leni szabálysértés sérte Ʃ jére, valamint arra a is, ha Magyarországon tartózkodási vagy be- természetes személyre terjed ki, aki a b ƾncse- vándorlási engedéllyel rendelkezik. lekmény közvetlen következményeként sérel- met, különösen tes Ɵ vagy lelki sérülést, érzelmi A sérte Ʃ büntet ƅeljárási fogalma sz ƾkebb, mint megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenve- az áldozat fogalma. Ennek megfelel ƅen áldoza- de Ʃ , ha a sérte Ʃ : tok a b ƾncselekmény sérte Ʃ jei, valamint mind- - magyar állampolgár; azon személyek, akik bizonyíthatóan a b ƾncse- - az Európai Unió bármely tagállamának ál- lekmény közvetlen következtében szenvedtek lampolgára; sérelmet. Sérelemnek tekintend ƅ a tes Ɵ vagy a - az Európai Unión kívüli államnak az Európai lelki sérülés – súlyos félelem, szorongás –, az ér- Unióban jogszer ƾen tartózkodó állampolgá- zelmi megrázkódtatás – trauma, pszichés zavar ra; – és az a vagyoni kár, amely a b ƾncselekmény- - Magyarország területén jogszer ƾen tartózko- nyel ok-okoza Ɵ összefüggésben keletkeze Ʃ . dó hontalan személy; - emberkereskedelem áldozata; 3.2. Az áldozatok számára - az állampolgársága szerin Ɵ államnak Ma- igénybe vehet ƅ szolgáltatások gyarországgal kötö Ʃ nemzetközi megállapo- dása vagy viszonosság alapján erre jogosult. A törvény rendelkezése értelmében a Magyar- ország területén b ƾncselekmény áldozatává A törvény azon cselekmények esetében is biz- vált személyeknek ingyenes, gyors és szakszer ƾ tosítja az áldozatsegít ƅ támogatásokhoz való tájékoztatást kell kapniuk a felmerült nehézsé- hozzáférést, amelyek formailag tényállásszer ƾ, geik megoldása érdekében. Az áldozatsegít ƅ materiálisan jogellenes, de a törvény erejénél szolgálat minden hozzáforduló ügyfelet tájé-

ECONOMICA 2013 - különszám 149 Molnár Edina – Bozorádi János – Márkus Erika: B ƾnmegel ƅzés, áldozatsegítés, i ł úságvédelem Jász-Nagykun-Szolnok megyében koztat a büntet ƅeljárásbeli jogairól és kötele- ális rászorultságon, hanem a b ƾncselekmény ze Ʃ ségeir ƅl, az áldozatsegítés keretében igény- következtében kialakult helyzet mérlegelésén be vehet ƅ szolgáltatásokról, igénybevételük alapul. A megítélhet ƅ legmagasabb összeg feltételeir ƅl, igénylésük módjáról, valamint az az alapösszeggel egyezik meg. Az alapösszeg egyéb – szociális, gyermekvédelmi, egészség- mértéke a tárgyévet megel ƅzƅ második év – a ügyi – ellátásokról, és az áldozatsegítésben köz- Közpon Ɵ Sta Ɵ sz Ɵ kai Hivatal által közzéte Ʃ – rem ƾköd ƅ egyéb szervezetek elérhet ƅségér ƅl. nemzetgazdasági bru Ʃ ó havi átlagkeresetének 43%-a. A pénzügyi segély irán Ɵ kérelmet a b ƾn- Az áldozat az általános tájékoztatáson túl igényt cselekmény elkövetését követ ƅ öt napon belül tarthat a szolgálat segítségére érdekeinek érvé- lehet el ƅterjeszteni. nyesítése céljából is. Személyre szabo Ʃ felvilá- gosítást kell kapnia alapvet ƅ jogairól és az ƅt A fen Ɵ szolgáltatásokon túl a szándékos, sze- megillet ƅ egészségügyi, biztosítási és szociális mély elleni er ƅszakos b ƾncselekmények áldo- ellátásokról. A szolgálat szükség esetén közre- zatait állami kárenyhítés is megille Ɵ . A káreny- mƾködik abban, hogy ezekhez az ellátásokhoz hítés nem fájdalomdíj és nem automa Ɵ kusan az áldozat miel ƅbb hozzáférjen. Egyszer ƾbb jár. Az egyösszeg ƾ vagy járadék formájában megítélés ƾ ügyeknél az áldozatok jogi tanács- nyújtható anyagi támogatás a társadalom szo- adásban részesülhetnek. Ezen szolgáltatás ke- lidaritását hivato Ʃ kifejezni. Kárenyhítésre a retében kérhet ƅ segítség a b ƾncselekmény so- bƾncselekmény azon közvetlen Þ zikai sérte Ʃ jei rán eltulajdoníto Ʃ személyes iratok – személyi jogosultak, akiknek tes Ɵ épsége, egészsége a igazolvány, lakcímkártya, adókártya, TAJ-kártya bƾncselekmény következtében súlyosan káro- – költségmentes pótlásához is, amennyiben az sodo Ʃ , továbbá ezek hozzátartozói, eltarto Ʃ jai, áldozat az egyéb feltételeknek megfelel. valamint az a személy, aki a b ƾncselekmény következtében elhunyt sérte Ʃ elteme Ʃ etésé- Ha az áldozat ügyének további intézése szak- rƅl gondoskodo Ʃ . A kárenyhítés a rászoruló jogászi közrem ƾködést kíván, akkor az áldo- áldozatnak adható. A rászorultságot a kérel- zatsegít ƅ szolgálat ƅt a jogi segítségnyújtó mez ƅ jövedelmi viszonyai határozzák meg. szolgálathoz irányítja, ahol a b ƾncselekmény- Rászorulónak tekintend ƅ az az áldozat, akinek nyel összefüggésben felmerül ƅ jogi problémája családjában az egy f ƅre jutó jövedelem nem megoldásához – amennyiben a törvény alapján haladja meg az alapösszeg kétszeresét, illetve rászorulónak min ƅsül – ingyenes ügyvédi segít- az is, aki a törvényben felsorolt szociális ellátá- séget kaphat. sok – például rendszeres szociális segély, id ƅko- rúak járadéka, ápolási díj, rokkantsági járadék, A b ƾncselekmény áldozatának szüksége lehet stb. – valamelyikében részesül. A kérelmet a azonnali pénzügyi segélyre ahhoz, hogy a leg- bƾncselekményt követ ƅ három hónapon belül alapvet ƅbb szükségleteit fedezni tudja. A tör- lehet el ƅterjeszteni. vény meghatározza azokat a célokat, melyekre a segély megállapítható: lakhatási, ruházko- Az állami kárenyhítés formáját tekintve egy- dási, utazási, élelmezési, gyógyászat, kegyele Ɵ összeg ƾ vagy járadék. Járadék hat hónapot kiadások, ha ezek fedezésére az áldozat a b ƾn- meghaladó keres ƅképtelenség esetén legfel- cselekmény következtében nem képes. A segély jebb három évig adható, és folyósítása meg- megítélésér ƅl a terüle Ɵ áldozatsegít ƅ szolgálat sz ƾnik, ha az áldozat id ƅközben más forrásból hoz méltányossági döntést, amely nem szoci- jogosul Ʃ á válik rendszeres pénzbeli ellátásra.

ECONOMICA 2013 - különszám 150 III. Új kutatási témák a Szolnoki F ƅiskolán

Az egyösszeg ƾ kárenyhítés is vissza Þ zetend ƅ, - a bíróság; ha id ƅközben a kár más forrásból – például a - a bevándorlási és állampolgársági hivatal; biztosításból, az elkövet ƅtƅl – megtérül, vagy - a konzuli szolgálat; ha utóbb kiderül, hogy nem történt b ƾncselek- - a helyi és a kisebbségi önkormányzatok; mény, stb. - az egészségügyi intézmények; - a gyermek- és i ł úságvédelmi intézmények; Az áldozatsegít ƅ támogatások igénybevétele az - a családsegít ƅ és a szociális szolgáltatók; önkéntességen és a hatósággal való együ Ʃ m ƾ- - a közoktatási intézmények; ködésen alapul. Az azonnali pénzügyi segély és - a polgár ƅrség; az állami kárenyhítés irán Ɵ kérelmet írásban, - az egyházak; az erre a célra rendszeresíte Ʃ nyomtatvány - a civil szervezetek. kitöltésével kell benyújtani. A kérelemhez csa- tolni lehet az ügyben eljáró nyomozó hatóság, Az áldozatsegít ƅ szolgálatok feladata az is, hogy ügyészség vagy bíróság által kiállíto Ʃ , a bünte- az együ Ʃ m ƾködés keretében Þ gyelemmel kísér- tƅeljárás adatairól szóló igazolást. Ezt az igazo- jék az áldoza Ɵ jogok érvényesülését . Err ƅl tájé- lást szükség esetén az áldozatsegít ƅ szolgálat koztatást kérnek az említe Ʃ intézményekt ƅl. szerzi be. A kérelemhez ado Ʃ esetben a szoci- ális rászorultságot igazoló dokumentumokat is A b ƾncselekmények áldozatainak segítésér ƅl mellékelni kell. és az állami kárenyhítésr ƅl szóló 2005. CXXXV. törvény szerint áldozat , aki b ƾncselekmény sér- Azonnali pénzügyi segélyért a b ƾncselekményt te Ʃ je, vagy a b ƾncselekmény közvetlen követ- követ ƅ három munkanapon belül lehet folya- kezményeként sérelmet – tes Ɵ , lelki sérülést, modni. A terüle Ɵ szolgálat ellen ƅrzi a kérelem- érzelmi megrázkódtatást, vagyoni kárt – szen- ben és a dokumentumokban szerepl ƅ adatok vede Ʃ . A sérelem fogalmát tágan értelmezi a valódiságát, és haladéktalanul dönt. Egyidej ƾ- törvény, a vagyoni káron túl, az egészségkároso- leg tájékoztatja az azonnali segély igénybeve- dás és a b ƾncselekmény következtében fellép ƅ vƅjét az esetleges kés ƅbbi vissza Þ zetési kötele- lelki problémák is indokolhatják a segítséget. ze Ʃ ségér ƅl. Jelenleg nem biztosíto Ʃ a b ƾncselekmények ál- dozatai részére történ ƅ szakszer ƾ lelki segítség- Az igazságügyi szolgálatok áldozatsegít ƅ szolgá- nyújtás. A pszichológus által nyújto Ʃ támogatás latai a társszervekhez hasonlóan a megyeszék- az érdekérvényesítés el ƅsegítése szolgáltatás, helyeken szervez ƅdnek. A hatósági munkán vagy a tájékoztatás részét képezhe Ɵ . Érdekér- túl els ƅrend ƾ feladatuk kapcsolatot tartani a vényesítés el ƅsegítése szolgáltatás keretében térség minden olyan állami, önkormányza Ɵ és akkor van erre mód, ha már folyamatban van a civil szervezetével, amely tudomással bírhat büntet ƅeljárás, így a törvény 11. §-a szerin Ɵ iga- bƾncselekmények áldozatairól, vagy közrem ƾ- zolást a nyomozó hatóság az áldozatsegít ƅ szol- ködhet az áldozatok segítésében. gálat számára kiállítja. Tájékoztatás keretében akkor adhat a pszichológus tanácsot, ha az em- Az együ Ʃ m ƾködés szempontjából legfonto- líte Ʃ igazolás még nem szerezhet ƅ be. Ilyenek sabb partnerek: Ɵ pikusan a családon belüli er ƅszakkal kapcsola- - a rend ƅrség áldozatvédelmi hálózata; tos esetek, amikor a segítséget kér ƅ, félve a kö- - a nyomozó hatóság; vetkezményekt ƅl, nem akar feljelentést tenni, - az ügyészség; azonban a segítségre nagymértékben szüksége

ECONOMICA 2013 - különszám 151 Molnár Edina – Bozorádi János – Márkus Erika: B ƾnmegel ƅzés, áldozatsegítés, i ł úságvédelem Jász-Nagykun-Szolnok megyében van. Ezekhez a segítségnyújtási formákhoz (tá- vek fontos feladata az iskolákkal, a szül ƅkkel, a jékoztatás, érdekérvényesítés el ƅsegítése) nem nevel ƅtestület tagjaival és a partner intézmé- szükséges kérelem-nyomtatvány kitöltése, a nyekkel való hatékony kommunikáció. határozat meghozatala, azok id ƅbeli határhoz sincsenek kötve. E formai kötetlenség nagyfokú 4.1. Kiskorú b ƾnelkövet ƅk és áldozatok 4 rugalmasságot tesz lehet ƅvé, amely illeszkedik az áldozatok igényeinek sokszín ƾségéhez és a A vagyon elleni b ƾncselekményeket els ƅsorban pszichológiai ellátás követelményeihez. a marginalizálódo Ʃ családokban él ƅ Þ atalok köve Ɵ k el. A marginalizálódás okai közö Ʃ sze- 4. I FJòSç GVÉ DE LEM A REND ÒRS ÉG repelhet a szül ƅk alacsony iskolázo Ʃ sága vagy MUNKçJçBAN J çS Z-N AGY KUN-SZ OLNOK ME GYÉ BEN munkanélkülisége, ami mia Ʃ a család gyakran a létminimum ala Ʃ él. E családok gyermekei saj- A Þ atalok érinte Ʃ ségéhez kapcsolódóan több nos számos esetben maguk is családfenntartók. ügy esetében találkozunk az agresszió külön- A problémát tet ƅzhe Ɵ a szül ƅk alkoholbetegsé- böz ƅ formáival: széls ƅséges, a verbális agresz- ge. Figyelem és oda Þ gyelés hiányában a kisko- sziótól, a brutális er ƅszakig terjed ƅ esetekkel. rú a szabadidejét gyakran az utcán kóborolva, A kíméletlenség, a durvaság, az erkölcsi gátak kortárs-csoportba ver ƅdve töl Ɵ el. (Ferenczi, jelent ƅs fellazulása a viselkedésben és a be- 2003.) Az elkövetést mo Ɵ válhatja „egy jó hecc- szédben egyaránt tapasztalható. A problémát nek” ígérkez ƅ kaland, a konkrét anyagi haszon- súlyosbító körülmény, hogy fokozódik a perifé- szerzés és az, hogy amit o Ʃ hon nem kaphatnak riára szorultak száma, a Þ atalok életcél-nélküli- meg a szül ƅkt ƅl, megszerzik szabálysértés vagy sége, nevelési, érzelmi de Þ citb ƅl fakadó érzel- bƾncselekmény elkövetése árán is. Több b ƾnel- mi-erkölcsi kiüresedése. követ ƅ Þ atalra jellemz ƅ az alacsony iskolázo Ʃ - sági szint, az iskolakerülés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a drogok terjedésének üteme, a veszélyeztete Ʃ kor- csoportok életkori határai egyre alacsonyabbra kerülnek. (Rácz, 2002.) Mivel a drogpi- acon óriási a pro Þ t, a kábító- szerrel kapcsolatos b ƾnözés to- vább fog növekedni, új formái és módszerei jelennek meg, ezért csak széleskör ƾ összefo- gással, összehangolt megel ƅzƅ tevékenységgel lehet fellépni vele szemben. A norma ơ v sza- bályozás csak késéssel tudja követni az illegális A kiskorúak f ƅként vagyon elleni b ƾncselek- drogpiac változásait, ezért a dizájner drogok ményeket követnek el. 5 Az általuk megvaló- terjedése mind a büntet ƅ igazságszolgáltatást, mind az ellátórendszert, mind pedig a prevenci- 4 Forrás: ENyÜBS ót új kihívások elé állíto Ʃ a. Ezért a rend ƅri szer- 5 Forrás: ENyÜBS

ECONOMICA 2013 - különszám 152 III. Új kutatási témák a Szolnoki F ƅiskolán

Figyelmet érdemel még a közrend elleni b ƾncselekmé- nyek magasabb aránya. Ezek túlnyomó része garázdaság. A személy elleni deliktumok többsége tes Ɵ sértés, ezen be- lül is könny ƾ tes Ɵ sértés.

Jász-Nagykun-Szolnok megyé- ben továbbra is f ƅként a Þ úk veszélyeztete Ʃ sége dominál, hiszen jelent ƅsen nagyobb arányban válnak áldoza Ʃ á, mint a lányok. Ugyanakkor meg Þ gyelhet ƅ, hogy a lányok által elkövete Ʃ er ƅszakos cse- lekmények aránya emelkedik, és helyenként brutalitásban sított deliktumok több mint fele e b ƾncselek- megel ƅzik a Þ úkat. ményi f ƅcsoportba tartozik. A b ƾncselekmé- nyek elkövetési tárgya túlnyomórészt mobil- Míg a Þ atalkorúak sérelmére els ƅ sorban va- telefon, kerékpár, valamilyen médialejátszó, gyon elleni b ƾncselekményeket köve Ʃ ek el, ad- illetve készpénz. A vagyon elleni b ƾncselek- dig a 14 éven aluli korosztályt els ƅ sorban a kis- ményeknél egyre gyakrabban jelenik meg az korú veszélyeztetése deliktumok fenyege Ʃ ék. E er ƅszak, mind a dolog, mind pedig a személy bƾncselekményfajta számszer ƾ emelkedésének elleni körben. A vagyon elleni b ƾncselekmé- oka mindenképpen összefügg a rend ƅrségnek a nyek min ƅsített eseteinél általában társas családon belüli er ƅszak kezelésével kapcsolatos vagy csoportos elkövetés, gyakran feln ƅtt tevékenységével, illetve a jelz ƅrendszer m ƾkö- személy jelenléte a jellemz ƅ. Az elkövetési désének fokozatos javulásával. tárgy legtöbbször m ƾszaki cikk, színesfém, haszonállat, készpénz. A korábbi évekhez ha- Mindkét korcsoporton belül magas a testi sonlóan tehát a kiskorúak leginkább a vagyon sértés és a garázdaság áldozatainak száma. elleni b ƾncselekmények elkövet ƅivé váltak, Ezek között magasabb számban fordulnak el ƅ melyek túlnyomó többsége a kis kárértékkel a kiskorúaknak az egymás sérelmére elköve- járó lopás. tett cselekményei. Mind gyakrabban fordul el ƅ, hogy a szül ƅ feljelentést tesz a gyermeke A 18 év ala ƫ ak által elkövete Ʃ b ƾncselek- sérelmére iskolán belül történt bántalmazás mények oksági tényez ƅi közö Ʃ szubjek ơ v ol- miatt. dalon az anyagi haszonszerzés és a kaland keresése, míg objek ơ v oldalon a deviáns és a Emelle Ʃ az is igaz, hogy a kiskorúak – a gyer- prekriminalizált helyzet együ Ʃ szerepel. Vala- mekkorúak is – mind gyakrabban lesznek garáz- melyest javult a helyzet a gyermekkorú b ƾnel- daság elkövet ƅi és áldozatai is. A szül ƅk jelen- követ ƅk számát tekintve. tƅs része engedi meg gyermeke számára, hogy

ECONOMICA 2013 - különszám 153 Molnár Edina – Bozorádi János – Márkus Erika: B ƾnmegel ƅzés, áldozatsegítés, i ł úságvédelem Jász-Nagykun-Szolnok megyében egyedül vagy hasonló korú barátaikkal éjszaká- A családon belüli er ƅszak elkövetésénél a sér- ba nyúlóan szórakozzon nyilvános helyen. te ƫ oldalt vizsgálva megállapítható, hogy az áldozatok túlnyomó többsége n ƅ; a fér Þ áldo- A Þ atalkorú b ƾnelkövet ƅk esetében rela ơ ve zatok száma – bár az utóbbi id ƅben növekv ƅ magas az alkohol- és a kábítószer-érinte Ʃ ség tendenciát mutat – lényegesen kevesebb. Az aránya. A b ƾncselekménnyel kapcsolatos oksá- áldozatok életkora a gyermekkortól egészen az gi tényez ƅk közö Ʃ ez a ke Ʃ ƅ áll az els ƅ helyen. id ƅskorig jellemz ƅ.

4.2. Családon belüli er ƅszak A családon belüli er ƅszak els ƅdleges elkövet ƅi a fér Þ ak, 19-50 éves kor közö Ʃ . A fér Þ elköve- A családon belüli er ƅszak továbbra is a rend ƅri tƅk magas számának vizsgálatakor Þ gyelem- munka középpontjában áll, annál is inkább igaz be kell venni azt, hogy a tartás elmulasztása ez, mivel a gazdasági válság és a megélhetési bƾncselekményt szinte csak fér Þ ak köve Ɵ k el, nehézségek csak hatványozták a problémákat. mely nyilvánvalóan a válások során alkalmazo Ʃ gyermek-elhelyezési gyakorlatból is következik. Az esetek vizsgálatából megállapítható, hogy (Ranschburg, 2009.) többségében elszegényede Ʃ , halmozo Ʃ an hát- rányos helyzet ƾ családoknál követnek el egymás A legnagyobb számban el ƅforduló deliktum a sérelmére er ƅszakos cselekményeket. A felek zaklatás, míg az er ƅszakos cselekmények közö Ʃ szembenállása, folyamatban lév ƅ válóperre, évek óta leggyakoribb a garázdaság és a tes Ɵ vagyonmegosztási perre, gyermek-elhelyezési sértés. A nemi erkölcs elleni b ƾncselekmények vitára, lakáshasználat megoszto Ʃ ságból adódó száma minden évben elhanyagolható, ugyan- kon ß iktusokra vezethet ƅ vissza. Az anyagi prob- akkor mindig magas a tartás elmulasztása és a lémák mia Ʃ egyre több a veszekedés, fellazulnak kiskorú veszélyeztetése mia Ʃ indult eljárások a kapcsolatok, az együ Ʃ él ƅk lassanként elhide- száma. gülnek egymástól. Legtöbbször egyik félnek sincs hová költöznie, ezért kényszer ƾségb ƅl továbbra A tapasztaltok továbbra is arra engednek követ- is egy háztartásban élnek, amelyb ƅl kon ß iktusok keztetni, hogy még mindig magas a látencia, a alakulnak ki és ez az egész család életére kihat. családon belül történt jogsértések nagy szám- Ezen családokban egy, de inkább több gyermek ban nem látnak napvilágot. is él, akik általában jelen vannak a cselekmény elkövetésekor. A gyermekbántalmazások leggya- A rend ƅrség dolgozói rendszeresen részt vesz- koribb formája ugyan a verés, de valójában a sze- nek szakmaközi találkozókon – jelz ƅrendszeri retet megvonása, az érzelmi elhanyagolás vezet értekezleteken, esetmegbeszéléseken, eset- a kiskorú veszélyeztetéséhez. (Herczog, 2001.) konferenciákon – és az ado Ʃ ügynek megfe- Az indula Ɵ cselekmények melle Ʃ meg Þ gyelhet ƅ lel ƅen, személyre szabo Ʃ an megtervezik a ve- az eltartásra szoruló gyermekkorú családtagok szélyeztete Ʃ kiskorú számára a legmegfelel ƅbb elhanyagolása, a meglév ƅ jövedelem saját célra intézkedést. fordítása. A szül ƅk sokszor a probléma el ƅl az alkoholba menekülnek, a gyermekek nem sajá- A rend ƅrségi eljárások során a kiskorúak veszé- ơ tják el az alapvet ƅ coping mechanizmusokat, lyeztete Ʃ sége mindig vizsgálatra kerül. Ameny- nem tudják megfelel ƅen kezelni a stresszt, ag- nyiben ilyen adat, vagy körülmény merül fel az resszívek lesznek. (Varga, 2008.) eljárás során, jelzéssel élnek a gyermekjólé Ɵ

ECONOMICA 2013 - különszám 154 III. Új kutatási témák a Szolnoki F ƅiskolán szolgálat illetve a gyámhivatal felé az erre a cél- hanem a gyermekek által a szül ƅk sérelmére ra rendszeresíte Ʃ adatlapon. elkövete Ʃ bántalmazások. Ebben a körben el- sƅsorban id ƅskorú bántalmazo Ʃ akról beszélhe- A kiskorú sérelmére elkövete Ʃ nemi erkölcs tünk, és esetükben – csakúgy mint a gyerme- elleni er ƅszakos b ƾncselekmény esetén, illetve keknél – komoly látenciát feltételezhetünk. kiskorú bántalmazásánál kriminálpszichológus kerül bevonásra, azért, hogy vizsgálja a kiskorú A bíróság által hozo Ʃ határozatokat leggyak- vallomásának valóságtartalmát. Ugyanis gyak- rabban az e jogszabállyal véde Ʃ személyek sze- ran el ƅfordul, hogy a kiskorúak „kiszínezik” a gik meg, nem látván és érezvén az eset kapcsán történetet vagy különböz ƅ okokból elferdí Ɵ k a hozo Ʃ bírósági végzések következményeit. A valóságot, ezek há Ʃ erében Ɵ tkolt szerelmi kap- rend ƅrség által hozo Ʃ ideiglenes megel ƅzƅ csolat vagy az érinte Ʃ szül ƅvel fennálló konf- távoltartás elrendelése következtében hozo Ʃ liktushelyzet áll. A Szolnoki Rend ƅrkapitányság határozatokat – az igazán súlyos eseteket kivé- épületében az els ƅ gyermek-kihallgató szoba ve – gyakorla Ɵ lag az érinte Ʃ felek mindegyike kialakítása megtörtént. megszegte annak megfelel ƅen, ahogyan az pillanatnyi érdeküket szolgálta. „Els ƅ” felindu- 4.3. Távoltartás lásból történt bejelentésük következményeit nem tudták vagy nem akarták felmérni, néhány A hozzátartozók közö ƫ er ƅszak mia Ʃ alkalmaz- óra elteltével már átértékelték az esetet, nem ható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. tör- akartak ügyet, azt meg végképp nem, hogy az vény alapján a 2011. évben a megye illetékes- id ƅközben távoltarto Ʃ férj, éle Ʃ árs ne vegyen ségi területén vizsgált 182 esetb ƅl összesen 131 részt a család életében. alkalommal került sor az ideiglenes megel ƅzƅ távoltartás elrendelésére. Az esetek zömében a A hozzátartozók közö ƫ er ƅszak mia Ʃ alkalmaz- bíróságok elrendelték a megel ƅzƅ távoltartást, ható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. tör- mely azt mutatja, hogy a kiadmányozói jogkör- vény magasabb szintre emelte a családvédelmi ben eljáró rend ƅrök megalapozo Ʃ an és a szük- feladatokat ellátó állami és önkormányza Ɵ szer- séges esetekben döntö Ʃ ek a kényszerintézke- vezetek közö ƫ együ Ʃ m ƾködést, és létrehozta dés elrendelése melle Ʃ . A bíróságok önállóan a családvédelmi jelz ƅrendszert. Azonban az ed- 3 esetben rendeltek el megel ƅzƅ távoltartást. dig eltelt id ƅben a családvédelmi jelz ƅrendszer Ezekben az esetekben a bántalmazo Ʃ nem a tagjaitól kevés jelzés érkeze Ʃ , a bejelentések rend ƅrséghez fordult, hanem egyenesen a bí- szinte mindegyike a bántalmazo Ʃ ól vagy annak rósághoz. környezetéb ƅl származo Ʃ .

A bántalmazók leggyakrabban 26 és 45 év kö- Tény, hogy az intézked ƅ rend ƅrök a helyszínen zö ƫ fér Þ ak, míg a bántalmazo Ʃ ak többsége jórészt csak azokra az információkra támaszkod- ugyanilyen korú n ƅ. Viszonylag alacsony a kis- hatnak, amit az el ƅzménykutatás során, illetve korú bántalmazo Ʃ ak száma, de ebben jelent ƅs a helyszínen összegy ƾjtenek. A társszervekt ƅl, látenciával kell számolni. így a családvédelmi jelz ƅrendszer intézménye- it ƅl elvétve érkezik érdemi információ. Mivel A bántalmazók többsége a bántalmazo Ʃ házas- az esetek többsége munkaid ƅn túl történik, a társa, illetve éle Ʃ ársa. Harmadik helyen viszont családgondozók, a gyermekjólé Ɵ szolgálatok nem a volt házastársak, illetve éle Ʃ ársak állnak, munkatársai, a gyámhatóságok, a gyámhivata-

ECONOMICA 2013 - különszám 155 Molnár Edina – Bozorádi János – Márkus Erika: B ƾnmegel ƅzés, áldozatsegítés, i ł úságvédelem Jász-Nagykun-Szolnok megyében lok el ƅadói elérhetetlenek a rend ƅrök számá- 5.3. Az adósságkezelési tanácsadás területén ra. Csak személyes jó kapcsolatok révén lehet tƅlük információhoz jutni, mely a megalapozo Ʃ A szolgáltatás célja segítséget nyújtani a hát- döntést nagyban megnehezí Ɵ . ralékos személyek, családok adósságterheinek megszüntetéséhez, csökkentéséhez, a hátralék- 5. A szociális munkás b ƾnmegel ƅzési feladatai képz ƅdési folyamat megállításához, a háztartási költségvetés egyensúlyának megteremtéséhez, 5.1. A családsegítés területén az újbóli hátralékképz ƅdés megakadályozásához.

A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés A gazdasági válság els ƅsorban a devizaalapú problémák, illetve egyéb krízishelyzet mia Ʃ se- lakáshitelt felve Ʃ ügyfeleket sújto Ʃ a. Az árfo- gítségre szoruló személyek, családok számára lyam-ingadozás mia Ʃ megemelkede Ʃ törleszt ƅ az ilyen helyzethez vezet ƅ okok megel ƅzése, a részletek Þ zetésére nem képesek az ügyfelek, krízishelyzet megszüntetése, valamint az élet- illetve ha azt még ki is tudják gazdálkodni, re- vezetési képesség meg ƅrzése céljából nyújto Ʃ zsi Þ zetésre már nem marad bevételük. A hát- szolgáltatás. A szolgáltatás célja az egyének, a ralékprobléma megszüntetése érdekében a se- családok, a különböz ƅ közösségi csoportok jó- gít ƅ hátralékkezel ƅ programmal, módszerekkel létéhez és fejl ƅdéséhez, szociális környezetük- és technikákkal segí Ɵ a m ƾködési zavarok meg- höz való alkalmazkodásához való hozzájárulás. oldását. Ellátja a válsághelyzetbe került háztar- A tevékenység során a szociális munka eszkö- tások menedzselésével összefügg ƅ feladatokat, zeinek és módszereinek alkalmazásával biztosí- el ƅsegí Ɵ a hátralékos fogyasztók Þ zet ƅképes- tanak a szakemberek személyes szociális segít ƅ ségének er ƅsítését, segítséget nyújt a szemlé- és mentálhigiénés szolgáltatásokat. letváltoztatáshoz, a fogyasztói szokások pozi ơ v irányú változásához, a költségvetési egyensúly A családsegít ƅi esetkezelésekben általában tet- megteremtéséhez. Tevékenységének része a ten érhet ƅ az ügyfelek tájékozatlansága mind a facilitátori munka, így a kontaktusteremtés problémák megoldását, mind az ellátó-szolgálta- el ƅsegítése a hivatalokkal, a szolgáltatókkal, tó rendszert illet ƅen. A családsegít ƅ munka so- els ƅsorban a szociokulturális hátrányok mia Ʃ rán a prevenciós jelleg ƾ csopor ƞ oglalkozásokon az önmenedzselésre és az önérdek érvényesí- és a reszocializációt el ƅsegít ƅ foglalkozásokon tésére képtelen kliens ügyében történ ƅ eljárás, túl szabadid ƅs tevékenységek, közösségi progra- valamint az életvezetési támogatás. mok szervezése is a szakemberek feladata lehet. 5.4. A drogtanácsadás területén 5.2. A munkanélküliekkel való foglalkozás területén A tevékenység célja a családok, az oktatási-ne- velési intézmények drog-prevenciós tevékeny- A munkanélküliekkel való foglalkozás során a ségének segítése, ado Ʃ esetben a rászorulók rendszeres szociális segélyeze Ʃ ekkel és a ren- szakellátáshoz jutásának gyorsítása, másrészt delkezésre állási támogatásban részesül ƅkkel a szenvedélybetegek alacsonyküszöb ƾ ellátá- kerülnek kapcsolatba a szakemberek, melynek sának biztosítása. Az alacsonyküszöb ƾ ellátás során az érinte Ʃ szociális és mentális helyzeté- a közösségi ellátás egy speciális formája. A hez igazodó szaktanácsadásokon, programokon szolgáltatás célja az ellátatlan, az intézményes való ak ơ v részvételét segí Ɵ k. gondozással szemben bizalmatlan vagy onnan

ECONOMICA 2013 - különszám 156 III. Új kutatási témák a Szolnoki F ƅiskolán kiszoruló, az utcán, közösségi színtereken tar- 5.6. A hajléktalansegítés, tózkodó egyének, csoportok, valamint közvet- az utcai szociális munka területén len környezetük felkutatása és az alacsonykü- szöb ƾ ellátáshoz való hozzájutásuk biztosítása, A hajléktalan-segít ƅ munka anyagi, szociális, valamint a szenvedélybetegségek által okozo Ʃ egzisztenciális, egészségügyi, pszichológiai, ártalmak csökkentése, az életet veszélyeztet ƅ pedagógiai, egyéb mentálhigiénés, jogi segít ƅ helyzetek elhárítása, valamint az életmódválto- módszerek, szabadid ƅs, kulturális programok zás elindítása, annak segítése. komplex alkalmazásával valósulhat meg, melyek egyéni, csoportos és közösségi formában biz- A drogmegel ƅzés területén m ƾköd ƅ, továbbá tosíthatók. A gondozási tevékenység a szállók, a drogfügg ƅk gyógykezelését, rehabilitációját az utcai szociális munka és a nappali meleged ƅ biztosító intézményekkel való együ Ʃ m ƾködés mƾködéséhez köt ƅdik. A gondozási tevékenység kulcsfontosságú. A szakemberek tevékeny- körében olyan feladatokat látnak el a szakembe- ségük során pszichoszociális intervenciókkal rek, melyek az ügyfelek aktuális szükségleteinek segí Ɵ k a hozzájuk fordulót, biztosíthatják to- kielégítését szolgálják (szállás, melegedési, Ɵ sz- vábbá az igazságszolgáltatás látóterébe került tálkodási lehet ƅség, étkezés, gyógyszer, ruha, kábítószerhasználók elterelését, mely a bör- mosatás), illetve a segít ƅ, reszocializációs tevé- tönbüntetés alterna ơ vájaként az Európai Unió kenység alapvet ƅ feltételeit jelen Ɵ k. által is szorgalmazo Ʃ beavatkozási forma. A segít ƅk gyakran az utcán kerülnek el ƅször kap- 5.5. A pszichiátriai és a csolatba az ügyfelekkel. Az utcai szociális munka szenvedélybetegek nappali ellátásának területén célja az ellátatlan, de az intézményes gondozás- sal szemben bizalmatlan, az utcán életvitelsze- Az egyéni foglalkozást mentálhigiénés tanács- rƾen tartózkodó egyének, csoportok szociális adás, pszichiátriai tanácsadás, ügyintézés, és mentális segítése, els ƅsorban életmentés, valamint a hozzátartozókkal, az aktuális élet- megel ƅzés, integrálás céljából. Az utcai szociá- vezetési problémákkal, vagy krízisproblémá- lis munkás felkutatja a hajléktalan személyeket, val érkez ƅ, a hozott problémák átbeszélése szükség esetén a megfelel ƅ intézménybe jut- után ellátást nem igényl ƅ ügyfelekkel végzett tatja, szükség esetén gondoskodik a hajléktalan munka jelenti. De csoportos foglalkozásokat személy takaróval, ruhanem ƾvel, konzervvel, és közösségi programokat is szervezhetnek a egyéb élelmiszerrel, valamint gyógyszerrel tör- szakemberek az ügyfelek számára. A progra- tén ƅ ellátásáról. Tájékoztatást, információt nyújt mok és csoportok tervezésekor figyelembe az ellátásokhoz való hozzájutás módjáról és az kell venni, hogy melyek azok a készségek és ellátó intézményekr ƅl, segítséget nyújt az ellá- képességek, sajátos egyéni szükségletek, tások igénybevételéhez, a hivatalos ügyek inté- amelyek fejlesztésével a társadalmi re-integ- zéséhez, valamint mo Ɵ válja az ügyfelet a segít ƅ ráció el ƅsegíthet ƅ. kapcsolatban való részvételre.

ECONOMICA 2013 - különszám 157 Molnár Edina – Bozorádi János – Márkus Erika: B ƾnmegel ƅzés, áldozatsegítés, i ł úságvédelem Jász-Nagykun-Szolnok megyében

IRODALOMJEGYZƒK

BARABçS , A. T. (2009) Áldoza Ʃ á válás Magyarországon: a sta Ɵ sz Ɵ ka és az empirikus vizsgálatok valóságképe. In: Borbíró A. – Kerezsi K. (szerk.) A kriminálpoli Ɵ ka és a társadalmi b ƾnmegel ƅzés kézikönyve I. Igazság- ügyi és Rendésze Ɵ Minisztérium, Budapest, Fresh Art Design K Ō . FERENCZI Z. (2003) Drogprevenció, pedagógus, iskola. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó HERCZOG M. (2001) Gyermekvédelmi kézikönyv. Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó RçCZ J. (2002) Drog és társadalom. Az addikció mintázatai. Budapest, Új Mandátum Kiadó RANSCHBURG J. (2009) Jellem és jellemtelenség. Budapest, Saxum Kiadó ROSTA A. (2006) A b ƾnmegel ƅzés elmélete. Budapest, Loisir Könyvkiadó VARGA T. (2008) Szilánkokra hullva. Budapest, KIKO M ƾvésze Ɵ Bt. Jelentés a b ƾnmegel ƅzésr ƅl és a közbiztonságról: tendenciák és perspek ơ vák – 2010.

JOGSZABç LY I HI VATKO ZçSOK

1978. évi IV. törvény a Büntet ƅ törvénykönyvr ƅl 115/2003. (X. 28.) OGY. határozat a Társadalmi b ƾnmegel ƅzés nemze Ɵ stratégiája 2004/80/EC Európai Unió irányelv a b ƾncselekmények áldozatainak kompenzációjáról 2005. CXXXV. törvény a b ƾncselekmények áldozatainak segítésér ƅl és az állami kárenyhítésr ƅl 2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közö ƫ er ƅszak mia Ʃ alkalmazható távoltartásról

ECONOMICA 2013 - különszám 158