TTöörröökksszzeennttmmiikkllóóss város TTeelleeppüüllééssrreennddeezzééssii TTeerrvvee 2005. Alátámasztó munkarészek Altervező: Településépítészeti és Térinformatikai Szolgáltató Betéti Társaság PALLAS 3580 Tiszaújváros, RRÉÉGGIIÓÓ Szent István út 39. Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft. Té.T . Bt. Tel./Fax: 06-(49) 440-932 3530 Miskolc, Rákóczi u. 11. sz. Tel./fax: 06-(46) 505-435, 327-924 Törökszentmiklós Településrendezési Terve Alátámasztó munkarészek 2005. Tartalom I) Helyzetelemzés II) Településfejlesztési koncepció III) Településrendezési koncepció IV) Örökségvédelmi hatástanulmány V) Tájrendezés, környezetvédelem VI) Közlekedés VII) Közművek Törökszentmiklós Településrendezési Terve – Alátámasztó munkarészek I. Helyzetelemzés 1. A város természetföldrajzi helyzete és adottságai Éghajlata mérsékelten meleg-száraz. Nyaranta átlagban 810-820 órát, télen 190 órát süt a nap. Az évi közép- A város a megyeszékhelytől – Szolnoktól – 20 km-re, a Ti- hőmérséklet 10 Celsius fok körül van. Az évi csapadék- sza folyó bal partján fekszik. Igazgatási területén a köz- mennyiség átlaga 510-540 mm között várható. ponti belterülete mellett három kisebb különálló belterület- tel rendelkezik. Ezek Surján, Szakállas-puszta, Balla- Domborzatilag a Közép-Tisza vidék ártere és a Kunság puszta, ezenkívül jelentős említésre méltó lakott hely a helyenként mérsékelten dombos alföldi síkterülete a me- Szenttamás-puszta és Barta-puszta. zőgazdálkodás kedvező helye. A város határát szürke, barna, sárga és fekete agyagos talaj borítja. Északon a Tisza felőli részen réti öntéstalaj a jellemző. A központi belterülettől délre eső földek kiemelten jó minő- ségűek. Ebben a térségben halad át a Nagykunsági főcsa- tornát a Körössel összekötő öntözőcsatorna, mely a föld- művelés további segítő eleme. A település igazgatási területét északon érintő Tisza folyó és ártere természet-védelmi értékű táj, a térség környeze- tével az erdőgazdálkodás fejlődésének várományos helye, a természeti értékek miatt idegenforgalmi szempontból fi- gyelemre méltó vonzású, és maga a folyó a vízi közleke- dés minden ágának potenciális fejlődési területe. A város területén termál ill. gyógyvíz kincs áll rendelkezés- Törökszentmiklós és térsége re. 1958-ban fúrták azt a kutat, amelyből 1314 m mélyből 75 Celsius fokos alkáli-hidrogén-karbonátos, fluoridos jód- A közel 25.000 lakosú település Jász-Nagykun-Szolnok és flu-orid tartalmú víz tör elő. A kút vízhozama 300 li- megye harmadik legnagyobb városa. Közúton a 4. sz. fő- ter/perc. A termálvíz alkalmas mozgásszervi, reumatikus közlekedési út kapcsolja az országos főhálózatba, vasúton és nőgyógyászati betegségek kezelésére, gyógyítására. A a Szolnok-Deb-recen vasúti fővonalon érhető el. Déli irá- térség a villamos és föld-gáz hálózatok regionális rendsze- nyú közúti térségkapcsolatai a 46-os főúton és a 4629-es rébe van bekapcsolódva, a térségi telekommunikációs há- közúton szerveződhetnek. lózatának szerves része. Törökszentmiklós földrajzi fekvéséből adódód sajátosságai A várost északon elkerülő új út a 4-es főforgalmi útnál új kedvezőek. forgalmterhelési helyzetet teremt a város főutcáján, mely- nek hatásait a későbbiekben külön szükséges elemezni. 2. A település helye a környezetében Az alapellátások közül az élelmiszer részben helyben is megoldott, de korlátozott színvonallal. A további alapellá- Törökszentmiklós a környezetében kialakított, és róla el- táshoz a településrészek lakói a helyközi tömegközleke- nevezett kistérségi gazdasági terület központja. Vonzás- dés segítségével juthatnak. körzete helyenként átfedést mutat a Szolnokéval. Saját térségén belül mind lakosainak számát, mind gazdasági súlyát tekintve meghatározó domináns település. Fontos- sága abból is adódik, hogy a szomszédos kistérségek ha- tár-területein lévő települések a hiányzó ellátási szükségle- teiket e központosan elhelyezkedő és kényelmesen elér- hető városban elégítik ki. Törökszentmiklós Martfűvel együtt Szolnok társközpontja is. A térség jövőbeli fejlesz- tési programjai között szereplő 4. sz. gyors-forgalmi út; speciális szerepkörök fel-osztása Martfű és Szolnokkal; valamint egy fejlettebb egészségügyi megyei tehermente- sítő szerepvállalás mind-mind a város fejlődésének további kiváltói lehetnek. A központi területhez tartozó mellék-település-részek köz- lekedési kapcsolatának fejlesztése már korábban felvetett fejlesztési program. A Tisza mentén tervezett Tiszapüspöki Törökszentmiklós látképe - Balla-puszta – Szakállas – Fegyvernek összekötő út hi- ányzó elemeinek létrehozása és korszerűsítése a Közép- A térségben jelentősek a lakott tanyás területek (csopor- tiszai zóna intenzív kapcsolódási lehetőségét is jelentheti a tos, szóló), mely a mezőgazdálkodási jellegből fakad. Ezek térség környezetével és a központi településsel. további sorsának szabályozása rendezési feladatként áll előttünk. Az igazgatási területen belüli egyéb lakott helyek, Balla- puszta, Szakállas-puszta, Surjány, valamint Barta-puszta A tanyák gazdasági integrációja együtt kell, hogy járjon és Szenttamás-puszta alapellátása természetesen a vá- azok infrastrukturális feltételeinek nagymértékű javulásá- rosban történik. Surján a 4. sz. főút érintése miatt speciális val. helyzetű, mivel mellette egy korábban zártkert minősítésű telkes területrész áll, mely részben lakott állapotban van. PallasTéti Bt – Régió Kft 2 Törökszentmiklós Településrendezési Terve – Alátámasztó munkarészek 3. Kistérségi kapcsolatok Törökszentmiklós kistérségi településrendszeréhez az alábbi települések vannak sorolva: Szajol, Tiszapüspöki, Fegyvernek, Tiszabő, Örményes, Kun-csorba, Kétpó, Ti- sza-tenyő, Kengyel. A kistérségi kapcsolatok regionális előnyeinek ki kell telje- sülnie az ellátási szerepkörök szintjén, a gazdasági- termelési funkciók ésszerű ke-zelésében, az idegenforga- lom az üdülés területfejlesztő hatásainak optimális kihasz- nálásában, a térség infrastrukturális fejlődésének, az ellá- tás minőségének jó színvonalában, a táj- és természetvé- delem szakszerűségében, a kommunális gazdálkodás, a környezetvédelem optimálisan összehangolt és kezelt mű- ködésében. Törökszentmiklós a régió gazdasági, oktatási és kulturális A Törökszentmiklósi kistérség települései központja. Törökszentmiklós a térség oktatási és kulturális központja- A térség fekvése közlekedési szempontból kitűnő, úgy ként adottságaival, intézményrendszerével jól képes ellátni vasúton, mint közúton országos és nemzetközi fővonalak központi szervező feladatát. A jövőben felmerült Szolnok érintik. A 4. sz. főforgalmi út ma már egyre nehezebben fe- mellett egy erőteljesebb egészségügyi alközponti szerep lel meg a rajta áramló forgalomnak, ami már új gyorsfor- betöltése is és az ehhez rendelhető intézmények szükség- galmi utak építését igényli a közeljövőben. szerű fejlesztése is. A törökszentmiklósi kistérség a megye területének mintegy A kistérség elég hátrányos helyzetben rajtolt a rendszer- 10,75%-át teszi ki. A megye legkisebb régiója. Tíz telepü- váltáskor. A gazdaság, a foglalkoztatás, az infrastruktúra, lésén közel 48.500 fő él, a megye lakosságának 11,3%-a. az idegenforgalom területein egyaránt nagy lemaradást kell behozni a kis-térségnek, mely a megye egyik válság- A térségben találkozik a nyugati (óceáni), a földközi- övezetének is nevezett. tengeri (mediterrán) és a keleti (kontinentális) klíma-terület, melyek közül ez utóbbi az uralkodó jellegű. A térség egy A közös gondok megoldására, az érdekek összehangolá- része beleesik az ún. Tiszatenyő-Túrkeve-Tiszaföldvár sára és hatékony térségi gazdálkodás érvényesítésére „aszályháromszögbe”, ahol a legkevesebb az évi csapa- alakult meg 1996-ban, tíz település szövetkezése révén a dék. „Törökszent-miklós és Térsége Együttműködési Társulás”. Az Együttműködési Társulás a térség helyzetelemzése A táj a Tisza szabályozása után több morotvát is tartalmaz, után egy láthatólag jól megtervezett, minden adottságot de a Tiszába csatlakozó élővízzel nem rendelkezik e tér- optimálisan hasznosítani akaró térségfejlesztési koncepci- ség. A térség jelentős része ma is a Tisza potenciális árte- ót dolgozott ki, melyben Törökszentmiklósra mint a térség re maradt, és ismétlődő árvizek és belvizek veszélyeztetik központjára számos jelentős terület-fejlesztési és – e helyeket. A 2000. évi árvíz levonulása után elkezdődött a rendezési részfeladat esik, mely a továbbiakban markán- belvízelvezető-rendszer kiépítése a térségben. san kihat a város jövőbeni alakulására, térségének fejlő- désére, korszerűsödésére. A térség a szó klasszikus értelmében agrár táj. A kistér- Ma Törökszentmiklós Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik ségben a kezdettől fogva a föld, a mezőgazdaság adott el- kisebb városa 24.500 lakossal. Mindennapjaiban most is a sősorban megélhetést az itt élő embereknek. Iparról csak mezőgazdaság a meghatározó, hiszen két tsz, a Török- a XIX. század második felétől lehet említést tenni, mely ál- szentmiklósi Mezőgazdasági Rt., a malomipar biztosít leg- talában ennek az agrártájnak a kiszolgálására, termékei- nagyobb számban munkahelyet. nek feldolgozására jött létre. Az utóbbi években jelentősen változott a szolgáltató ága- zat és a különböző vállalkozók aránya is. Általános iskolái- val, zeneiskolájával, három középiskolájával, valamint egyéb közművelődési intézményeivel fontos szerepet ját- szik szűkebb környezete életében. 4. Népesség, demográfiai viszonyok, munkaerő Szolnok megye harmadik legnépesebb városa. 1980-ban 25.603, 1990-ben 23.834, 2000-ben 23.885 lakost szám- Törökszentmiklós az évszázadok során, a történelem viha- lált. Az utóbbi években sikerült megállítani a munkanélküli-