egyházközösségek életében, amely máig tartó konflik volt, hogy a templom az õ kizárólagos használatukba váron, Nagyszõlõsön és a többi megosztott egyházköz tolikus liturgiát több helyen a templomudvaron, a c történhetett meg, hogy 1990 telén, negyvenéves szün görög katolikusokat, rövid idõn belül az ortodox kö utasító magatartást az a bizalmatlanság és félelem szakrális objektumot, az ortodox közösség a legtöbb sem kívántak rajta. Azt a kompromisszumot, hogy átmenetile hajlandók a templomot eredeti tulajdonosuknak, a gö Az aktuális templomtulajdonos-közösség, azaza templomhasználataz ort olykor a verbális donába.és fizikaiAzokban agr az esetekben, amikoringatlanok ais a közösségdöntés függvényében kerültekkét vagy a el, hogy ezentúl a görög katolikus vagy az ortodox likus falvakban sem volt egyértelmû a „visszaállás”ezt megrendüléssel vették tudomásul. Nemcsak a rusz egyház megmaradt képviselõi – a visszakapott vallás emberekéletében,azmegzavarta amely „vallási kont is összetettebb feladatnak bizonyult. Az elmúlt neg parókiák sokaságát jelentette. A gyakorlatban a tör adott át, most visszakerüljenek eredeti tulajdonosu likus ingatlanok, amelyeket egykor az állam lefogla megkezdõdött az intézmény újraszervezése. Törvény í 1949-ben megszüntetett görög katolikus egyház ekkor A z 1989. évi egyházpolitikai változások olyan esemén Magyar ortodoxok a kárpátaljai elõtti és utáni évek eseményeit, változásait.eseményeit, évek utáni és elõtti fogalmainaksegítséidentitásvallási és etnikai az igyekszikmegvilágítanitéteketterepmunkatapaegy konfliktusokvezõdõtermészetét,hátterükben megha vall a tanulmány a Ez hasonlóan. faluhoz környékbeli konfliktussorozat kezdetét is jelentette a kárpátal A legitimitását.visszanyerte hatására fordulat kai 1949-benAz megszüntetett kárpátaljai görögkatolik esszióig fajuló konfliktushelyzetet szült. . A közösségek szavazással döntötték egyházhoz kívánnak-e tartozni, s az vény végrehajtása azonban a vártnál lt és az ortodox egyház tulajdonába sikorgó fagyban tartották meg. Ung- gerjesztette, hogy ha „beengedik” a szabadság kiváltotta öröm mellett – yven év olyan változásokat okozott zösség szorul ki a templomból. Így khoz. Ez elsõsorban templomok és tushelyzeteket eredményezett. z egyik, vagy a másik egyház tulaj- odoxok nemhogy átadni nem voltak csoportra szakadt, a legtöbb helyen n marad mindaddig, amíg számuk- rög katolikusoknak, de „osztozni” nyerte vissza legitimitását, s ezzel helyen nem fogadta el. Ezt az el- inuitásukat”.katolikusgörögA in, hanem a magyar görög kato- eteltetés után az elsõ görög ka- rta elõ, hogy azok a görög kato- ségben az ortodox álláspont az ysort indítottak el a kárpátaljai g használják felváltva a Tiszaháton gével értelmezi az 1990-es évek1990-es azértelmezi gével jai Tiszabökényben, számos más változás azonban egyúttal egyegyúttal azonban változás PILIPKÓ ERZSÉBET PILIPKÓ sztalatai alapján. Az elemzéssztalataiAzalapján. us egyházus1989-es az politi- úzódó érték- és érdekellen-ésérték-úzódó ási hovatartozás köré szer-köré hovatartozás ási 1 Az 171

Tabula2002 5 (2):171–197. 172 Tabula 2002 5 (2):171–197. zások többségében nem érintették a hívek „görög kat templomok bezárása stb.); akaratukból, hanem erõszakos, beavatkozássaldurva somat két tényezõre alapoztam: tolikus közösségeket azonban görög katolikusoknak d ben adminisztratív módon megszüntetett, illetve a r évet követõ idõkben is megmaradtak a helyi ortodox túl ez a közös templomhasználat napjainkig konflikt közösséggel felváltva használják. A családok ló templomotközött a mai napig nem építettek. A falu egye pátalján ez az egyetlen hivatalosan bejegyzett magy közösségtõl elkülönült nagyobb csoport az ortodox e módon történtek a változások. Az 1990-es éveket köv getlen objektumot. miért nem biztosít szertartásai lebonyolításához kü példa nélküli módon – ortodoxnak deklarálja magát. magyarendkívüliegyhelyzet,hogyközösségben a az településcsoportot Szabó István „kisnemesi vidék” n vonalban sorakozik Farkasfalvával, Péterfalvával, T Tiszabökény a volt Ugocsa megye nyugati, sík felébe elõtörténete együttélé felekezeti-etnikai társadalom tiszaháti A ményeit, a felekezeti-etnikai együttélés elõtörténe és kápolnák építése kezdõdött, ami a társadalmi és ra nem épül új. Ezzel a folyamattal az adott helysé talitásában. a birtokok.) Ez a „státuskülönbség” a falvak között lyedt. (Ez utóbbiban egyetlen nemes család maradt a együtt megõrizte kisnemesi rangját, Bökény és Farka századra Péterfalva kisnemesi lakossága felére apad Az évszázadok során végbement pusztításokat a népes tes védelem híján azonban az északkelet felõl támad ve a tiszaújlaki sólerakó helyre szállították. A fo lettük fontos útvonalak haladtak, a „király útja”, tokokon jöttek létre, és évszázadokon át társadalmi A kérdés kimerítõ vizsgálatához szükséges vázolni a 2. az egyházközösségek tényleges beolvasztása nem t 1. a göröga1. katolikusoknak ortodoxaz egyházba törté Ortodoxnak, illetve pravoszlávnak azokat a közösség Dolgozatom célja megvizsgálni azokat a körülményeke Egy tiszaháti magyar görög katolikus faluban, Tisza ntos útvonal szomszédsága természe- ahol a máramarosi sót az Alföldre, illet- geken belül új pravoszláv templomok i és családon belüli szembenállásokon napjainkig érezhetõ a lakosság men- tét is. ivadarfalvával és Forgolánnyal. Ezt a lag különálló egységet alkottak. Mel- t, de Tivadarfalvával és Forgolánnyal fizikai tér újrafelosztását jelentette. ó ellenségnek is jó prédául szolgált. lönálló, a görög katolikusoktól füg- sfalva azonban jobbágyfaluvá süly- ar ortodox közösség, viszont önál- éven említi, usokkal terhelt. S ha már intézményként mûködik, euniálásra kényszerített görög ka- faluban, az õ kezükön egyesültek tlen templomát a görög katolikus n fekszik, a Tisza déli partján egy olikus tudatát”. egyház keretei között. Az 1949- efiniálom. Ez utóbbi megállapítá- bökényben gyház kötelékében maradt. Kár- ment végbe (papok elhurcolása, eket nevezem, amelyek az 1989. etõen a magyar görög katolikus r közösség – Kárpátaljánközösségeddig– r ség erõsen megsínylette, a 18. tiszaháti vidék történeti elõz- nõ beolvasztásanõ nemszabad örtént meg, a formális válto- t, hogyan alakult ki az adott 3 amelynek falvai kisbir- 2 azonban rendhagyó sének „ vonatkoztatják ezt, és „ katolikusok és reformátusok laknak. kiszorult. A 19. század közepén Fényes Elek magyar dominanciaidõnmagyarhatásárarövidazonbannyezõ gûek, akik idõlegesen ugyan megbontották a falu add ájú helységekben kis számban elõfordulnak római kat ják a görög katolikusok arányát. Az említett görög fordított a helyzet. Mindkét község reformátusnak t nyire vegyes felekezetû házasságon belüldenki fordulnakmagyar. A reformátusok számát mára mindkét kö tiségûnek, de mindenki beszéli a többség nyelvét. A népszámláláskor Bökényben a falu 2600 fõs lakosából a Tiszán lejöttek tutajon, itt maradtak és elmagyar és maradtak itt tutajon, lejöttek Tiszán a zására is utalnak. A köztudatban úgy él, hogy „ a tiszaháti reformátusok ezzel a megnevezéssel több ma intenzíven tovább gyarapszik, míg a reformátusok A görög katolikusokat Kárpátalja-szerte értékrendbreformátus helyi a kép” katolikus„Görög harmada a református. számláláskor mindkét falu lakosságának körülbelül k Egyetlen Egyetlen olyan gazda nem volt a Fogarasi István csa c bökényiek A volt. cseléd kevés nagyon és tyabõrös se Farkasfalván.”se Me Kutassyék, Borbélyok, Pálok, Szabók, laknak: rek Pét Turjanyica Bökényben van név ilyen sok nagyon „mesél:így errõlpéterfalvitanárnõ szerének máig meghatározó eleme a kisnemesi származ kezõket jegyezték fel: „ vel) a falu õsi, református lakosságából valók”. lakosságából református õsi, falu a vel) vé földbirtokosok a és »nagygazdák« A szegényember. részük Legnagyobb van. %-ának 13 katolikusok görög 5 földje, több holdnál 5 van gazdának egyik Csupán katol római illetve görög, a de sem, földje hold öt reformátusok a hogy igaz, is az közöttük, különbség a élnek nemzedéke két-három csak akik tolikusoknál, a akár róm magukat tartják elõkelõbbnek jóval tusok A 2/3-á lakosság get a jelent különbségnél. vagyoni oroszok Bökénybe és Farkasfalvára a 18. században kezdtek b 1943-ban a Táj- és Népkutató Intézet Ugocsai Kutató A tiszaháti református társadalom azonosságtudatána Napjainkban errõl egy péterfalvi egyetemista így me n a k ”

mondják. A legtöbb helyen azonban kifejezetten a va 6 A magyar nyelv egysége azonban továbbra is megmara régi, jó magyar családok Péterfalván Péterfalván a vallási hovatartozás nagyobb társadal 4 A következõ évszázadban a görög katolikusok szá- A nevek is ezt mutatják: Mondics, Dubics, Bicsek, Dubics, Mondics, mutatják: ezt is nevek A

a reformátusok és a római katolikusok egyaránt nak mint mint részes aratók kerültek ide dolgozni, ” elõ. Péterfalván és Tivadarfalván éppen t képezõ nemesi származású reformá- t származású nemesi képezõ ládját ládját kivéve, akinek több hold földje tartják õket (Pilipkó 1995:742), addig katolikus és református dominanci- ikusok azonban még szegényebbek. még azonban ikusok z 500 lelkes Farkasfalván pedig min- osodtak”. selédek voltak, meg a farkasfalviak. a meg voltak, selédek is szegények, 76%-uknak nincs még nincs 76%-uknak szegények, is étharmada a görög katolikus és egy- falunak írja le, ahol zömében görög gyeriek, és ilyen nincs se Bökénybe, se nincs ilyen és gyeriek, ai katolikusoknál, akár a görög ka-a akár görög ai katolikusoknál, artja magát, és elenyészõnek tart- holdon aluli törpebirtoka is csak a csak is törpebirtoka aluli holdon ig egységes magyar nyelvét, a kör- nyire a görög katolikusok szárma- 2550 vallja magát magyar nemze- faluban. Vagyonilag is van némi van is Vagyonilag faluban. olikusok is. é mérsékelten. kony rétege (Fried Samu kivételé- Samu (Fried rétege kony zségben kevésre becsülik. Több- teljesen nincstelen, napszámos nincstelen, teljesen erfalván pedig szép nevû embe- nevû szép pedig erfalván sél: ás. etelepedni a ruszin nemzetisé- k, mentalitásának és értékrend- belül a ruszin nyelv teljesennyelvruszin a belül táborának résztvevõi a követ- „ 7 [Péterfalván]

Ezt igazolandó az egyikaz igazolandó Ezt llási hovatartozásukra 5 Az 1941-es nép- en Rengeteg ku-Rengeteg mi mi különbsé- d, az 1989. 173

Tabula2002 5 (2):171–197. 174 Tabula 2002 5 (2):171–197. nepje«.” nepje«.” mondják mint mert ifjú, református egy vesz leségül Ró is. normák erkölcsi az meglazultak már ahol elõ, o csak Ez katolikusokkal. görög a házasságot« nyító galmas.” hogy nép. tekintik, Egy dologtalan faluba mi lehet csek bármilyen megtartanak, ünnepet minden és ülnek vetkezõket jegyezték fel: közelmúltig akadálya lehetett a házasságkötésnek. 1 sítették: sen kivételt jelentettek.) A reformátusok ezt a mag tésére is vonatkozott az adott közösség részérõl. ( honi, hanem a korábbi évtizedekben a helyi kolhozba számban – a mindenféle munka szüneteltetésében nyil tották, ami az ünnepi liturgia részvételén túl – ah csak a vasárnapokat, hanem a hétköznapra esõ egyház napjaiban elég látványosan tetten érhetõ. A görög k tusban. Ez a különbözõség egy vegyes felekezetû, ha voltak...” Endre famíliája az 1900-as csal években,ilyen sok és nagyon ez nagyonpedig so Péterfalván volna. lett munka és a hit egyensúlyát. munkával gyalázta az ünnepnapokat. A parasztemberek is rögzült: a közösség megvetéssel, megszólással ít munkarendjét. Az ünnepek megtartása az egyházi elõí mindennapokat is. Szinte a közelmúltig az egyház sz lásikülönbözõség nemcsak hitbeli másságot jelentet lentõsebb szerepe mindig az adott egyháznak volt. Í verték volna róla.” róla.” volna verték katol görög egy ezt Ha maguknak. meg engedhették ak Ft-b 50 darutoll egy Mivel viselés. darutoll és tyú vol szokásban Ugyancsak hívták. szolgabálnak bálját el mehetett nem lány katolikus görög bálba formátus külö és református külön hogy –, emlegették részrõl nincs már ma – szokás régi a az elkülönülésükre az jövünk jövünk Újlak felõl a két falun [ ] m lenézték népek, dolgos nagyon mivel reformátusok, kö a itt nép nyüvõ padot annyira nincs hát úton, az szabályok szabályozták. 1943-ban még a következõket A felekezeti különbözõség és etnikai származás fõle A korábbi idõkben a két különbözõ felekezetû közöss Agörög katolikus egyházban lényegesen több alitur A hagyományos paraszttársadalmak életének szabályoz Péterfalván nem ülnek ki dologidõbe a padra, esetl padra, a dologidõbe ki ülnek nem Péterfalván (Kisnemesi 2000:23.) „Én nem értek a bökényi nép vallási dolgaihoz, de a de dolgaihoz, vallási nép bökényi a értek nem „Én (Kisnemesi2000:34.) „ [a tiszapéterfalvi reformátusok] [Tiszabökényen és Farkasfalván] a is belekerült, csak az igazán jómódú- igazán az csak belekerült, is a kat számított. A bökényiek azok szolgák a meghatározó: a hogy ki meghatározó: szor-mennyire ol azért nem mindig vettek részt nagy Az állami munkahelyek természete- atartást azonban lustaságnak minõ- n görög katolikus bált rendeztek. Re- rendeztek. bált katolikus görög n ád volt: a Mándy család, a György a család, Mándy a volt: ád lyan református családokban fordul családokban református lyan gyakorlatban, de az öregek mindkét öregek az de gyakorlatban, élte el azt, aki nem tartotta meg és atolikusok a szovjet idõben is nem- mai katolikus lányt könnyebben fe- könnyebben lányt katolikus mai : »annak legalább ugyanaz az ün- az ugyanaz legalább »annak : gy azonos közösségen belül a val- indig is, és a mai napig is így van. így is napig mai a és is, indig 943-ban ezzel kapcsolatban a kö- rnyéken mint a katólikusok , s a s katólikusok , a mint rnyéken n végzett munkálatok szünetelte- t régen a nemes ifjaknak a sarkan- ifjaknak a nemes t régen abta meg a társadalom ünnep- és és fordítva. A görög katolikusok görög A fordítva. és gyományõrzõ közösség minden- ikus ifjú fel merte volna venni, le- venni, volna merte fel ifjú ikus t,hanem ezer szállal szõtte áta i ünnepeket is szigorúan megtar- rásokon túl közösségi elvárássá ély legyen. Eleve akkor már úgy már akkor Eleve legyen. ély g az idõsek értékrendszerében a vánult meg. Ez nemcsak az ott- jegyezték fel: többsége megtalálta életében a ég egymás mellett élését íratlan eg vasárnap délután, de végig de délután, vasárnap eg gikusünnep, mint areformá- lehetõleg kerülik a »lealacso- ásában, kialakításában legje- z biztos, ha végig megyünk végig ha biztos, z , , minden padonharmadik „Nagyon „Nagyon jellemzõ ha a reformátusnak, akkor meg a reformátusba, megta reformátusba, a meg akkor reformátusnak, a ha kato görög ha templomba, a kedvéért egymás elmentek Egymás vallásának tiszteletben tartása a kettõs ünn reket vagy gyerekek valamelyikét mégis a református ték az esketési szertartást, reverzálist adtak a ka igyekeztek mindkét fél elvárásainak eleget tenni (p sait veszik igénybe. A gyakorlat azt mutatja, hogy tötték el, hogy az esketésnél, az utódok megkereszt gek esetén sem a tiltás dominált, hanem a kompromiseltûntek, kiegyenlítõdtek, és csak az idõsek emléke zeti és a korábbi szociális különbségek. Ez utóbbia generáció volt az, akinek az élete alakulását már e meséli:nõ „ Bizony!” ki fia, kiderítette, nagyanyám borja, és »Ezt nem, hiába mi apja, az volt gazdag milyen hogy megnézte, mondta így, csak azt itt »Számodra mondta: nincs el leszármazottja Homoki egy és rangosok, nem Gajdosok eladó nincs »Nálunk mondta: azt nagymamám a és pét, gény, nagyon sokáig még 1970-be jött egy udvarlóm ja, hogy õket »oroszoknak« nevezik, holott nem is t is nem holott nevezik, »oroszoknak« õket hogy ja, ban mûködõ kutatótábor résztvevõi jegyezték fel: A vidéken a görög katolikus önazonosságra vonatkozó társadalombanhelyi a önazonosság katolikus Görög ez természetes akkulturációs folyamat volt. vileg rövid idõ alatt asszimilálódtak a többségi ma A történeti források megállapításai szerint a 18. s a történeti források alapján A tiszabökényi görög katolikus egyházközség nyelvi lehetett az egyik elindítója. katekizáció is csak Péterfalván volt. A ruszin nyel 1990:131).Ugyanezen összeírás szerint felekezetia 1806. évi összeírásból értesülünk, miszerint Farkasfalvaa préd(Ember 1947:103). A görög katolikus köz írás már mint parókiát említi Bökényt, amelynek hár A hagyományos értékrend 1945 után is még évtizedeki A szovjet éra egyházellenesértékrendjébenfelnõttéra szovjet A A munkácsi egyházmegye lelkészségeinek helyzetére v A házasságnál igencsak megnézték, hogy milyen vallá milyen hogy megnézték, igencsak házasságnál A tolikus egyháznál, de a születendõ gye- jányom jányom – azt mondta –, ez nem parti!« zázad elején betelepült ruszinok nyel- gyre kevésbé határozták meg a feleke- gyar társadalomhoz. A maga idejében ikációs nyelv ruszin volt (Udvari szerk. v térvesztettségének valószínûleg ez éldául mindkét egyháznál elvégeztet- zetében éltek. A vallási különbözõsé- „A görög „A nagyon katolikusokat bánt- udnak oroszul.” udnak akár az egyház elõírásait is kijátszva k a gazdasági javak újraelosztásával eplésben is megnyilvánult: „ adó adó jány«. És a bizonynagymamám om filiája van: Péterfalva, Tivadar és elésénél melyik egyház szolgáltatá- egyházban keresztelték meg, stb.). össég nyelvi helyzetérõl elõször az szumkeresés: megegyezéssel dön- elsõ megnyilvánulásokat az 1943- és és elhozta a család néhány fényké- anyanyelvi iskola hiányzott, sõt rtották egymás ünnepeit ”. egymás rtották likusnak vót ünnep, oda mentek, oda ünnep, vót likusnak tiltakoztunk az anyámmal, de anyámmal, az tiltakoztunk nem mehet egy ilyenhez. Nem ilyenhez. egy mehet nem onatkozó elsõ, 1747. évi össze- második, de inkább harmadikinkább de második, jány, fiam«. Mert a Cikusok, a Mert fiam«. jány, g hat. Egy református tanár- változásai sú a leány vagy a le- a vagy leány a sú 8 igen, 175

Tabula2002 5 (2):171–197. 176 Tabula 2002 5 (2):171–197. területen, hanem a két hegyvidéken is beszélték Ugo tóságoktól hitelesítve nem lesz, s innen ki nem ada nem ki innen s lesz, nem hitelesítve tóságoktól e míg addig, vagyis intézkedésig, további liturgiát indokolt összefüggésbe hozni, amelyben a püspök elr így a teljes két évtizedes kiiktatását inkábbEzt követõen azzalazonban még néhány évig jelen volt a m átkerült az újonnan megalakult Szászfalusi Esperess Terebessiensis)kato görögmagyarnéhány még Bökény Túr-terebeváltozásokat1859-benabelüli házonis. kat tartó faluban egyedül a magyar nyelv uralkodik” 1865-bõl származó jegyzõi jelentés szerint „a refor túlnyomólag divatozó nyelvnek” (idézi m Szabóa csupán okmány1937:30 kiadott által jegyzõje falu a ben csere: a ruszin mellett a korábban már használatos az egyházközség etnikai összetételét tekintve – nem megváltozik, s ez az állapot több mint húsz éven át nyelvhasználatába. Ez azonban az 1864. évi sematizm ami azt jelenti, hogy a ruszin mellett a magyar nye idõben Bökényben a „lingua” címszónál a „ruthenica” kezdõdõen már következetesen feltüntetik a szertart vette, de történetileg inkább fékezte. nyelvként. Az egyház tehát a nyelvi változásokat ne magyar nyelv használatát az 1888. évi sematizmus tü magyarul énekeljenek (Grigássy 1913:49). Ezt követõ vallom” és Uram „hiszek kívánja”, szükség a ahol helyeken, a „azokon végezzék (Grigássy 1913:49). Ugyanekkor Popovics pü megszûnt, felekezeti különbözõségét azonban napjain gyar tenger”, a magyar nyelv állandó hatása biztosí pültek harmadik generációjának teljes nyelvi és kul elsõ felére Fényes Elek Bökényt már magyar falunak alább részben egy eleve kétnyelvû ruszinságban1990:64–65).Tehát forrásoka alapján feltételezhet lehe (Udvari vonatkozólag vármegyére Ugocsa hívekrõl katolikus görög kétnyelvû magyar emberek kezében volt. Udvari István is említ tásának tulajdonítható. E hatást bizonyára táplálta portyázó hadak elõl odamenekülõ és ott meggyökerese E két évtizedes nyelvi asszimiláció okát kutatva me Az 1814. évtõl meginduló, többnyire kétévenként kia Szabó István szerint a 18. században a magyar nyelv kezdetû imádságot magyar nyelven mondják, és a hívek is hívek a és mondják, nyelven magyar imádságot kezdetû a parókusok az evangéliumot, valamint a az 1863. május 22-én kiadott körlevéllel nnek magyar fordítása az illetékes ha- illetékes az fordítása magyar nnek tik”, t gondolkodnunk, hiszen a 19. század magyar nyelv teljes kiiktatása. 1862- turális beolvadását a környezõ „ma- lv is beépült az egyház intézményes totta. Ezzel nemzetiségi különállása az uradalmi adminisztráció is, mely írja le (Fényes 1839:419). A betele- éghez (Districtus Szászfalusiensis). (idézi Szabó 1937:302). volt indokolt ez a drasztikus nyelv- mátus és görög katolikus egyháza- ás, illetve a prédikáció nyelvét is. Ez csa megyében. tartja magát. A források alapján – jük,hogy Bökény esetében leg-is ést tesz magyar és ruszin–magyar m motiválta, csupán nyomon kö- gpróbáltam végigtekinteni az egy- nteti fel, de ekkor már kizárólagos si Esperességbõlsi(Districtus Túr- en a bökényi egyházközségben a endeli a papjainak, hogy „ 2). Majd a Pesty-gyûjtésben levõ, kizárólag egyházi szláv nyelven agyar nyelv egyházi használata, agyart jelöli meg „a községben„a meg jelöli agyart dõ magyar jobbágyok nyelvi ha- után a „hungarica” is szerepel, kig õrzi. spök engedélyt adott arra, hogy et nemcsak a magyar települési us szerint a „ruthenica” javára likus egyházközséggellikusegyütt dott sematizmusok 1821-tõl 9 Ez mindenekelõtt a a a szent szerk. titással rendelkeznek: A görög katolikusoknak nincs ruszin származástudatu Az „identitásépítés” etnikai és felekezeti vonatkoz is mind itt laktak.” itt mind is Az õ értékrendjükben a Julián-naptárt az „oroszok” megnevezéstinkábbkülönbözõ a naptár szerinti ünne való hivatkozással, a leszármazással igazoltnak vél [areformátusok], nagy magyarokbú a református. a magyarokbú nagy kat, akiknek „kinn laktak a tanyán az uraság földjén”, nek tartják”, addig a görög katolikusok egymás közö reformátusok a tiszabökényi és a farkasfalvi görög gyökértelenségére utal, másrészt korábbixokkal perifériálszemben is megfogalmazza önmagát. Megfogalma közösség már nemcsak a reformátusokkal, hanem a hel katolikus közösségben végzett vizsgálataim ezt láts létezik a nem én nélkül, az éntudat együtt jár a má gábanlévõ: azönmaga mindig egy másikhoz viszonyít amely identitásépítésrõl beszél (Mihailescu 1993:35 tartsuk.” ünnepet« »magyar a mert vagyunk«, megfogalmazottönmeghatározás: pet« tartják”. Az identitás mindig viszonyítás vala teres, biztos kiállású magyar identitásvállalás vál a bizonytalan „oroszoknak mondanak, de magyarok vag magyarokkal. Ez az adminisztratív változás határozo közösség már egy idõben tarthatja a nagy ünnepeit a zetését követõen (a 2000. húsvéti év ünnepkörétõl k mert mert akkor tartottuk az ünnepet, azt mondták »az or be, be, ünneplõ ruhájuk sem volt”. jártak sose régen vallás, a mi hogy tudják, nem õk hogy egy ruhába járt, azt vette fel, akárhova ment, akárhova fel, vette azt járt, ruhába egy hogy mel meg 8, meg 5-6 hanem van, gyerek 2-3 hogy máma, de Na eltartani. családot a tudják hogy lédkedtek, szegények [ ] hogy mire Annyira nem tudják, lomba, jobb vallás, hogy hát ez a pravoszláv vagy a görög, h se, egy tudják nem ezek hát jöttek, nem templomba ja, ja, hát majdnem ezek mind, akik odajárnak tólikus kápolna van, ott vót egy nagy uradalom, Fog dalom mentálisan ma is megkülönbözteti: egzisztenciális kiegyenlítõdés történt, ennek ellen szerint ezek a régi tanyasiak – fõleg a mai farkasflepülés fizikai és társadalmi terében egyaránt a pe Az 1990-es évek elejétõl kezdõdõen Tiszabökényben a „a faluban „a volt faluban saját házuk és csak napszá eljártak az »oroszok«, azt mondták, az oroszokbú van a gör a van oroszokbú az mondták, azt »oroszok«, az Tehát a helyhez való tartozás fenntartásának jogos „Mi bökényiek vótunk, nagyapám, nagyanyám, meg azok meg nagyanyám, nagyapám, vótunk, bökényiek „Mi Bár a szovjet érában a kolhoz megszervezésével egy [ ] „Mostmá nem vagyunk »oroszok«, mi is »magyarok is mi »oroszok«, vagyunk nem „Mostmá Mi nem tudtunk oroszú, csak azír vótunk oroszok, vótunk azír csak oroszú, tudtunk nem Mi s nem rendelkeztek saját ingatlannal, és azo- [a pravoszláv paphoz], „Régen, ahun most Farkasfalván most ahun ka-a görög „Régen, Egyetkellértenemszemlélettel, azzala alviak – is társadalmi helyzetére. Míg a péterfalvi riférián helyezkedtek el, és a megítélés kikkel, valamilyen mássággal szemben ik. A reformátusok részérõl az „orosz” totta fel, „mert már a »magyar ünne- melyik a valódi, csak mennek a temp- ére ezeket a családokat a helyi társa- katolikusokat „egykor volt cselédek- osz osz ünnep«.” templomba, a faluba is ritkán jöttek ritkán is faluba a templomba, na mert, nem vót, szegények vótak. szegények vót, nem mert, na arasi, arasi, hát annak vót egy nagy tanyá- sságtudattal. A tiszabökényi görög zanak alátámasztani. azelõtt nem úgy vót a család, mint család, a vót úgy nem azelõtt ), mert az identitás nem valami ma- tt identitásváltást eredményezett: ezdõdõen) a helyi görög katolikus használják: tt megkülönböztetik azokat, akik ogy mi a vallás, hogy melyik is a is melyik hogy vallás, a mi ogy vótak, hogy ott szógáltak, ott cse- hogy ott szógáltak, vótak, református és a római katolikus k, egyfajta lokális, „térbeli” iden-

lettek most pravoszlávok, yik helyen hogy. Meg vót olyan, vót Meg hogy. helyen yik vaválik önmagává. Azén nem yunk” önmeghatározást karak- plésselhozzák összefüggésbe. yi pravoszlávokkal, az ortodo- zásában egyrészt ez utóbbiak kettészakadt görög katolikus ásai mba”. mba”. A Gergely-naptár beve- „ igen, úgy mondták„ igen, mind mind ott laktak, soha Ez utóbbiak a te- ságát az õsökre ög katólikus, a katólikus, ög szüleje „mert fajta 177

Tabula2002 5 (2):171–197. 178 Tabula 2002 5 (2):171–197. ott ott dógoztak neki, na fizetett nekiek, a családjukk nel ellátta, hogy megílhetíse legyen, fát adott nek adott fát legyen, megílhetíse hogy ellátta, nel járnak járnak ide m akkor ugyi, mert, alatt, idõje oroszok az magokat dógoztak, a jószágot ellátták, szántottak, így élte [ ] cselédek, csak napszámba mentek az uradalomba.” az mentek napszámba csak cselédek, veszélyeztetve. a kérdés felvetése is szentségtörésnek számít, mert ség és a megosztottság volt a jellemzõ. Sõt egyes e katolikus közösségekben, ahol sor került a m konfliktusmentesen – naptárremódon nélküli példa járásban lés vonzáskörzete (Péterfalva, Tivadar, Nagypalád) ban nem formai, hanem történeti, kulturális és dogm kintveéppen a „fennhatóságon”, a hovatartozáson va liturgia, ugyanazok a helyi szokások, de más-más „f azonosak voltak a szokásaik. A kívülálló számára pa fél igazat mondott, hiszen korábban egyazon közössé két felekezet éjfélkor óhajtotta megtartani, mert „ ütközésekhez képest, amikor például karácsony szent mára viszonylag zavartalanul folyhatnak. Legalábbistozik. Ellenben a nagy ünnepek – a különbözõ naptár liturgiát, a másik számára ilyenkor ez a szertartás vecsernyét csak az az aktuális közösség végzi el, a doxok tíz vagy tizenegyre, másik héten ez fordítva szertartásaikat: egyik héten a görög katolikusok me gyakorlatisorántöbblat céllalbír. vasárnapoBár felváltva tartja a szertartásait. Ezért ez a szimbo ahol a görög katolikus és ortodox közösség mind a m ilyenformán elhatárolódjanak az ortodoxoktól. Azonb Tehát az önmeghatározásuk bizonyosságához nem felté ségbenreformátusoka kisebbségbenis vagyegészen kezetileg homogének, közvetlenül nincs jelen az ort gyarapodott. gyes házasságban élõ görög katolikusokat nalkiépítés az magáhozortodoxokkal szemben az addig bizony vo tozók most lebontják és újraépítik a „mi” és az „õk ségben az a tendencia látszik megvalósulni, hogy a kot verbálisan is kifejezték: „ zott tudatos elhatárolódási szándék szolgált legfon tolikus közösség naptárreform-elfogadásában az orto ünnepelünk, amikor õk, és nem pedig akkor, amikor a amikor akkor, pedig nem és õk, amikor ünnepelünk, A tiszabökényi ortodox magyar egyházközség magját a A tiszabökényi görög katolikus egyházban az új napt A nagyszõlõsi járásban a naptárreformnak ellenálló

Fõdjök nem vót, ott is laktak a tanyán, tanyán, a laktak is ott vót, nem Fõdjök [a pravoszláv szertartásra] 10 A vizsgálatok alapján azt tapasztaltam, hogy a tis Mi katólikusok vagyunk és magyarok és mostmár akkor mostmár és magyarok és vagyunk katólikusok Mi [ ] nem, Bökénybe nem vótak ilyenek, akik vótak [az uraság] al al együtt ott laktak, likusnak tûnõ határ a templomhaszná- k k ezek mostmá egy kicsit összeszedték i télire, konvenciót konvenciót télire, i õk ezt mindig így szokták”. És mindkét elmarad. És ez is értelemszerûen vál- melyik reggel nyolc órától tarthatja a formra, nagy ellenállás, belsõ feszült- nkénttovábbrafelváltvaistartják a szolgáltatja. azokhoz a korábbi drasztikus össze- történik. Az idõ szûkössége miatt a odox alternatíva, sõt az egyházköz- ” közti határvonalat. Ez a határvo- ezáltal „õseik hagyományát” érzik ennhatóság” alatt. Bár lényegét te- nnek reggel nyolc órára és az orto- gyházközségekben napjainkig már radoxnak tûnõ jelenség: ugyanaz a tosabb motivációul. Ezt a szándé- korábban azonos csoporthoz tar- nzotta. Ezáltal számuk valamelyest á kolhoz lett és most mind ezek mind most és lett kolhoz á atikai szempontból. Helyi szinten an más a helyzet Tiszabökényben, este az éjszakai szertartást mind- ghez tartoztak, és természetesen ai napig ugyanazon templomban i ünneplés óta – mindkét fél szá- doxokkal szemben megfogalma- pravoszlávok.” talankodó réteget is, fõleg a ve- jelentéktelenarányban vannak. közösségek alapjában véve fele- na hangsúly, azonban elsõsor- adott nekik házat, ott laktak és laktak ott házat, nekik adott tlenül érzik szükségesnek, hogy árra való áttérés – a nagyszõlõsi ent végbe. Más magyar görögmagyar Más végbe. ent farkasfalviak, illetve a telepü- zabökényi görög ka- [az uraság] [terményt], Az adott jelen-adott Az minden- ûk azír ûk is Ezt a bökínyi görög papot oszt e’vittík, mert nem a nem mert e’vittík, oszt papot görög bökínyi a Ezt vígeztün mi ahogy vígezni, úgy lehet nem és van lás ap én az mondja azt – »Na van.« vallás pravoszláv – ha akarja, engedi a gyerekeket, ha akarja, akkor, n templomba, a mennek akarnak ha kihirdettem, vallás, vót –, és a bejött pap és (hozzánk) azt »Na mondta: b fekvõ ágyba má apám én az akkor vallás, katolikus pa katolikus görög a egyházat, az betiltották mikor helybeli hetvenéves asszony személyes emlékeibe ágy államosították, stb. Ez történt a tiszabökényi görö kényszeríthetõ papokat elhurcolták, családjaikat ki végeztékszertartásokat.a vallásgyakorlathoz szokott emberek azonban továbbra töszámûzöttkezdetbenparókushelyétnemmaradt,a követhatóságokinternálták.1949-benállamiEzt az ebbe û és vallásnak a ennek megesküdött û magát, el semmisítéstõl sem riadt vissza. túra lebontására, teljes megszüntetésére törekedett nak, amely a berendezkedõ új hatalom legitimációjáttörténtreuniálás az ortodox egyházzal része volt a mi tekintéllyel bírt nemcsak a saját, hanem a más f Ünnep- és hétköznapjaik élesen elkülönültek. A paró ház domináns szerepet játszott a közösségek mindenn A görög katolikus egyházi élet 1949-ig a maga belsõ Egyháztörténeti elõzmények egyéni interpretációi (1 értsük az ehhez fûzõdõ egyéni döntések beszélnimotívációit, csupán a második idõszakra vonatkozóan meg ma”tehát lényegét tekintve különbözik egymástól, e gyakorlásának szellemében egyéni döntéseket feltéte xokként vették nyilvántartásba. Az utóbbi az 1989. felsõbb utasításra agresszív módszerekkel a görög k egyháznak az 1949. évi reuniálásával kezdõdött – s ratíve és gyakorlatilag, s e kettõ idõben nem fedi A magyar-ortodox, magyar-pravoszláv jelenség két sí identitáskép Magyar-ortodox mélyekhez kötõdve realizálódnak. ezek a különbségek viszont nem ilyen széles perspek A reuniálási adminisztrációs eljárást durva beavatk A 13 éve helyben szolgáló tiszabökényi görög katoli „Hát mi csak mentünk, mert meg vótunk szokva a temp a szokva vótunk meg mert mentünk, csak mi „Hát 11 em, ez má a maga dóga, de – azt mondja egymást. Az elõbbi a görög katolikus elekezetûek körében is. Az 1949-ben kart aláírni, kart g katolikus egyházközségben is. Egy volt hivatott erõsíteni, s a régi struk- lakoltatták, az egyházi ingatlanokat , Miklós, megszûnt , a megszûnt Miklós, görög katolikus szükséges ismerni az elõzményeket. p kihirdette, hogy megszûnt a görög a megszûnt hogy kihirdette, p k, akkor persze, hogy nem engedem« nem hogy persze, akkor k, atolikus egyházközségeket ortodo- , sõt ellenállás esetén a fizikai meg- kon volt jelen a vidéken: adminiszt- nnakaz egyházpolitikai folyamat- évet követõ idõszak szabad vallás- törvényei szerint alakult. Az egy- tívában jelennek meg, hanem sze- negyven éven át tartott –, amikor hal meg, oszt e’vittík” oszt meg, hal kus személye erkölcsi és társadal- azva idézi fel az eseményt: ozások kísérték: a reuniálásra nem lez. E két idõszak „ortodoxtartal- de nekem má menni nem szabad, nem menni má nekem de ám – ha má most pravoszláv val- pravoszláv most má ha – ám eteg vót – a templomba û kántor û templomba a – vót eteg is jártak a templomba, pap nélkül õen a közösség teljesen magáraközösségteljesena õen zértmagyar ortodox jelenségrõl alapozott. Azonban, hogy meg- kus parókust, Kökörcsényi Pált apjainak a megszervezésében. ltötte be senki. A rendszeresAsenki. be ltötte 949–1989)

azt mondta, û nem adja nem û mondta, azt „Rígen, lom- 179

Tabula2002 5 (2):171–197. 180 Tabula 2002 5 (2):171–197. a viszonyulását és értékelését megismerve értelmezz tartom feladatomnak megítélni a kérdést, a vizsgála is megjegyzi, hogy „egyikük sem önkéntesen, meggyõz irodalom „aposztata, hitehagyott” papokként emleget goknak sikerült belekényszeríteni „ebbe az új felál még a vértanúhalált is (Botlik 1997:287), ugyanakko hajlandóreuniálásra,a inkább vállalták számûzeta meg lehet azt érteni.” azt lehet meg csalá is nekik hát el , vigyík ne hogy mondjam, így szegínyek, aláírtak ugyí, Ezek, [ ] mindig. is tünk pap a ez ha mondta, apám én az akkor vígezni, misét az és vót, görög csak szíve a de tovább, paposkodik újlaki nem vót pravoszláv, se a szõlõsi nem vót pra vót nem szõlõsi a se pravoszláv, vót nem újlaki se mert meg, kereszteltík papok görög aláírt ilyen tartását, a vallásgyakorlásuk folytonosságát. „ katolikusok maradtak, s paradox módon az õ mûködésü írt” parókusok voltak). szíve csak görög vót”. görög csak szíve kon vót egy öreg pap, az görög katolikus vót, de al de vót, katolikus görög az pap, öreg egy vót kon orosz, nincs itt hát sohse, vígeztek nem oroszú itt az û szívek tudta, hogy hogy vígeztek, de mentünk h ezek a papok vótak, hát ezekhez mentünk [ ] Ezek al ho aláírtak, akik vótak, papok olyan hanem vót, pap hi azír templomba, a oszt mentünk többen, papok itt óssémák, nyelvi fordulatok, toposzok: „ nyire megmaradnak az egysíkú magyarázatoknál. Kiala iket csak kevesen ágyazzák be nagyobb távlatú törté megvan a maga személyes életével átszõtt története Antal képét Szent Miklóséra cserélték fel, máshol melletta (például egyes helyeken a Jézus-szívetörténõ „átállás” képencsak kisebb zökkenõkkel ment végb ségeknél, ahol a parókus „helyben” rávehetõ volt a kat (ez utóbbi történt például Mátyfalván). Sajátos lasztási lehetõségük maradt: vagy elfogadják az ort elõtte, mert õket az „aláírásuk” ellenérefogadta ezeket a parókusokat,görög s többségük a templom kat ilyen „aposztata” papok jártak ki. Sajátos módon a közösséghez a közeli egyházközségekbõl (Tiszaújlakr hoz, ha ha [ortodox] Ezeket az „aláírt” papokat az emberek nem tartották Az egyházközségben általában mindenkinek – persze e A Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye felszámolásá Az 1949. évet követõ megváltozott viszonyok között A megye egyháztörténetébõl ismeretes, hogy 129 görö [másik] pap ekkor pap még ekkor nem azt menni, vót lehet pap nélkül pap lesz, akkor má nem. Na oszt mentünk pap nélkül nélkül pap mentünk oszt Na nem. má akkor lesz, pap elvitték, mert nem akart aláírni”, akart nem mert elvitték, Az Az én fiaim nem pravoszlávok, mindet az olikusoknak tartotta: odox papot, vagy bezárják a templomai- itt mind magyarok vannak. [ ] Újla- [ ] vannak. magyarok mind itt lásba”. Ez utóbbiakat az egyházi szak- mert hát mentettík az írhájokot, hogy írhájokot, az mentettík hát mert a szívet ruharedõre festették át, Szent szobrok kerültek ki a templomból, de ozzájok, ozzájok, ezek mind magyarú vígeztek, a salánki nem vót pravoszláv, se az se pravoszláv, vót nem salánki a reuniálásra, ott az ortodox egyházba voszláv” voszláv” helyzet alakult ki: azoknál a közös- jövögetett ki hozzánk így valamikor így hozzánk ki jövögetett áírt annak annak áírt tom célja az, hogy a közösségeknek neti folyamatok elemzésébe, több- az eseményekrõl, azonban emléke- áírtak, áírtak, csak el ne vigyík ûköt, nahát ést, a kényszermunkát,ést,a néhányan közösség megértéssel és szívesen e. Az apróbb formai változtatások ól, Nagyszõlõsrõl, majd Salánkról) em a kialakult helyzeteket. r több parókust a belügyi hatósá- ába vótak, nem olyan pravoszláv olyan nem vótak, ába djok vót, gyermekeik vótak, ugyi, vótak, gyermekeik vót, djok gy el ne vigyík ûköt a lágerbe, na lágerbe, a ûköt vigyík ne el gy ortodoxoknak, számukra õk görög i, bár Bendász István (1999:144) jön, akkor mehettek, és mi men- mi és mehettek, akkor jön, kultak a jellegzetes interpretáci- õdésbõl lett aposztatává”. Nem ba ugyanúgy eljárt, mint annak k biztosította a hitéletük meg- a tiszabökényi görög katolikus lsõsorban az idõsebbeknek – g katolikus parókus nem volt val a közösségeknek két vá- (holott mindannyian „alá- [pravoszlávnak], mondta az demondta apánk, egy darabig.” egy „Oszt azután vótak „ aláírt, de a de aláírt, hogy û hogy van.”val a helyreáll meg is, görögök leszünk még ki, kul val vót, Jánosiba kispap magyar persze, elfogadtuk, tudomásul, hogy „újra görög katolikusok lehetnek, m a majd tíz éve ott mûködõ pap személyéhez, míg a má már törvény garantálja a görög katolikus egyház vis „magyar papnak” köszönhetõen õrzi meg státusát az o pravoszlávpapotgyarkaptak”,azAkkor hais.még Az akkori egyházpolitikai viszonyok között akár sze házközségbe. Ekkor már több mint három évtizede nem gyar ajkú” papja volt. Ezek egyike került 1982-ben (beteggyógyítás, ördögûzés stb.). Az ortodox egyház kóztak el ezektõl, sõt – mint több esetben kiderült szerbõl megpróbált erényt kovácsolni”, s „ liturgia magyar nyelvét sértetlenül meghagyták. Ebb ran váltogatták egymást. Nagyobb megértés fogadta a egyházközségekben nem is maradt sokáig egyetlen ort mát, s szinte minden esetben heves tiltakozást vált sõt rosszabbik esetben nyelve is felcserélõdött. Ez meg „a világ”: minden felborult körülöttük, szokása dox pópák foglalták el. A közösségek, az emberek sz mûködése véglegesen megszûnt (idõsek lévén meghalta gyarapodott a római katolikus templomba átjárók szá hosszútávon, ha ezeket az igényeket figyelembe ves zösség szokásaival és elvárásaival,gozó volt, akis egyben aegyben ministránsi funkciókat is értésée lentette, hogy a paphoz legközelebb álló személyen bár itt is elõfordult, például épp Tiszabökényben. kább a beregszászi és az ungvári járásban volt álta mai katolikusba mentek – szükség esetén az utazástó az „öntudatosabb katolikusok” ezt követõen elmaradt nek, de többségük elfogadta ezt a kompromisszumos m mondták el a liturgia keretein belül. Ezek a változ szóvalmegemlékezni, areuniált papok ezt a„fõsége nevének nyilvános elhallgatása. Hogy helyette a mos megõrzése. A liturgia tartalmában azonban nem a folyamatosjelen vallásgyakorlás, a liturgia, annak nye maradt a régiben: mindenekelõtt olyanelõfordult,is hogymindezeket magabékénhagyták) a parókus, aki Az 1990-es évek elején a közösség kettészakadt: egy Figyelemre méltó az a sajátos jelenség, hogy több h több hogy jelenség,sajátos a az méltóFigyelemre kinevelni re adta, hogy abban az esetben maradhat – speciális kéréseknek is eleget tettek tatások feltûntek ugyan az emberek- nek a személye által biztosított maradt lánosabb, a nagyszõlõsiben kevésbé, utóbbi jelentette a legnagyobb trau- lve és rendje, illetve a helyi szokások llátta – megismertette a papot a kö- ó, ó, hogy így nem ala-ugyi, tudtuk, szaállítását. a tiszabökényi görög katolikus egy- lás úgy, ahogy annak rendje-módja annak ahogy úgy, lás rencsésnek is tarthatták, hogy „ma- ott ki a közösség részérõl. Az ilyen keresztül – ez több helyen a haran-

ikon csorba esett, a liturgia rendje, ámára ténylegesen ekkor változott zkvai pátriárkáról se kelljen hangos en az esetben a közösség „a kény- téktelen változtatás történt: a pápa magának” nak azonban mindössze két „ma- sik része eufórikus örömmel vette kre”vonatkozó betétet suttogva int apáik voltak”. odox pópa sem, ezért aztán gyak- ma, miután az „aposztált” papok még nem sejthették,nemmég a épphogy a laikusa számára szinte minden zi. zokat az ortodox papokat, akik a ak a templomból, és inkább a ró- l sem riadtak vissza –, de ez in- egoldást. Elõfordult ugyan, hogy volt állandó parókusa a falunak. ik fele továbbra is ragaszkodott rtodox egyház akkor is, amikor 12 k), és helyüket „eredeti” orto- elységben csak azt követõenazt csak elységben Az ortodox papok nem zár- saját papot, ami azt je- „Hát, „Hát, akkor [1982-ben] 181

Tabula2002 5 (2):171–197. 182 Tabula 2002 5 (2):171–197. sokat „formálisan” a „vallástalanságba taszította”. minatív társadalompolitikája a közép- és felsõfokú 1999:7–9) arra engednek következtetni, hogy Kárpáta társadalmihelyzet összefüggése (Tomka 1994:336–337 sok körében az általánosan ismert tények közé tarto sében. volt, s az ortodox pap ezért tartja a „tanácsot” tusokhi közül kerültek ki. Többségük az elmúlt rendsz nyes visszaállítására vonatkozó határozatot hozták ta azt „mindenáron” megõrizni. ból egyaránt – számára „kicsúszott a talaj a lába a ezért a magyar ortodox közösség megszûnésével zetiségû– egzaz ortodox püspökségben, és nehezen tudja második nyelvként beszélik, a tiszabökényi ortodox geket alakítottak „maguknak”. Õk mindannyian ruszin sal”, de távoztak a görög katolikus közösségek élér személyiség.” az iskolau szenteste a aki luba, bezárta betlehemet elsõ egymásnak köszöntünk nem ezután falut, a itt i az sértsek ne hogy használni, szót jó tudok nem e de görög, ki pravoszláv, ki vót, szavazás aztán csak„kommunista manipuláció”: nak tartotta, arra hivatkozva, hogy õt az emberek s lett voksoltak. Az ortodox pap nem fogadta el a sza hivatkozott, amelynek alkalmával az egyházközség ta hivatalosantanácsamegtartott katzatábangöröga hagynia a községet, és a templomot át kell adnia a tanácsolyan határozatot hozott, amelyben az ortodo 1989 végén, a görög katolikus egyház törvényes viss Az egyházpolitikai változások helyi megnyilvánulása bálta az emberek hozzá való ragaszkodását. Ezután a ezért sorra járta egyházközségének tagjait, aláírás tízévesszolgálat után „csak úgy” elmenjen afalubó képviselõjének kemény ellenállására. Az ortodox pap sáról szóló törvénynek helyi szinten a történõfalu elöljárói realizszükségesnek tartották az 1989. év diplomások többsége: tanárok, köztisztviselõk vissz van szó, hanem egy történelmileg körülhatárolt kor lom falai” közé. Ennek alapján feltételezhetõ, hogyvallásellenes ideológia megszûnését követõen – ez a A társadalmi átalakulással általában a felekezeti ö Tiszabökényben a falu elöljárói – akik adott esetbe Más magyar falvakban a „magyar ajkú” ortodox papok Nem történt ez másképp Tiszabökényben sem. A politi „Engem az emberek szeretnek, akkor minek menjek el menjek minek akkor szeretnek, emberek az „Engem álását, nem számítva az ortodox egyház teltelennek a vallási kérdések megítélé- lól”, így „érthetõ módon” megpróbál- aligha kulturális átörökítõképességrõl dvarra, ma dvarra, meg az elsõ nagy vallásos õl, és ruszin nyelvû ortodox közössé- – fõleg a római katolikusok és reformá- i görög katolikus egyház visszaállítá- végzettségû réteget, fõleg a diplomá- görög katolikus parókusnak. Határo- okat gyûjtött, amellyel igazolni pró- 13 skolaigazgató azt mondta, hagyjam mondta, azt skolaigazgató atértek felmenõik egyházába, s mint erben pozíciójából adódóan párttag vazás eredményét, meghamisított- pap azonban egyedüli magyar nem- zaállítását követõen a helyi községi iskolai szocializációs hatásáról. réteg azonban visszatért „a temp- zeretik, és ez a határozat szerinte sszetétel is változik. A szociológu- Az 1990-es években – a hivatalos méltatlannak érezte, hogy õ közel z hamis szavazással ment meg meg ment szavazással hamis z l,hiszen „ zik a felekezeti hovatartozás és a gjai a görög katolikus egyház mel- kommonista vót, elsõ ember a fa- a ember elsõ vót, kommonista isztenciális és szakmai szempont- kifejezni magát a szláv nyelveken, n a görög katolikus egyház törvé- közösség két csoportra szakadt: olikus közösségolikusnépszavazására lján az elmúlt évtizedek diszkri- anyanyelvûek, s a magyart csak xpapnak két héten belül el kell ).Alokális kutatások (Pilipkó önként vagy „enyhe ráhatás- kai változásokat követõen a i 1989 után õt az emberek szeretik”, emberek az õt görögkatolikusnak. csoportaEz kitartott azonáll lannak”, „csak” ahhoz a feltételhez kötötte az orto az egyik csoport „mindenáron” kitartott a pap melle görög katolikus vallás, mi azt mondtuk neki neki mondtuk azt mi vallás, katolikus görög Mikor [ ] be hozták oroszok az csak azt vallás, láv adva a vallás, akkor õk görög akarnak l katolikusok rendszeresen a verbális és fizikai agresszió színhe katolikusok csoportját az újonnan jött parókussal. gosan a magáénak tekintette a templomot, és nem vol toklása volt. Az egyházközség kettészakadását követ A harc, az ellenségeskedés közvetlen kiváltóbe, amelyek átminõsítettékoka az együttélés akorábbi sz beleivódtak. A két fél kommunikációjában olyan agre hosszú éveken keresztül. Ezek a feszültségek a hely estek áldozatul ennek a küzdelemnek: fiú az anyjáva mentes, egyre erõteljesebb érzelmeket, indulatokat tolikus-ortodox ellentét, amely nemcsak a verbális, nyében fogalmazódnak meg. Az egyházközségben a köze 1990-es éveket megelõzõ idõkre vonatkozó retrospekt tozik. Ennek megfelelõen ezek a viszonyulások pozit meg, hogy ki melyik helyi közösséghez: az ortodoxho Az ortodox pap és az egyházközség közötti interpers megváltozása viszonyainakinterperszonális korábbi közösség A állandóan a mai napig.” mai a állandóan Úgy református. meg Római vótunk. katolikusok görög jen keressen magának pravoszláv falut. Mert itt soh nem állhat ki. Hát akkor hagyja itt a falut hogy megígérte, elébb És katolikusnak. görög ki jon tett misét végezni, mert verekedés volt a templomud a volt verekedés mert végezni, misét tett belül felét sikerült ortodoxként megtartania. gálati szempontjaim a következõk: vánosan, a saját egyéni döntésének jogán az ortodox • a hovatartozás fontosságának a motivációi: egyház • a „gyökerek” megteremtésének szimbólumai. • az öndefiníció, az identitásépítés kifejezésmódja • a hovatartozás értelmi és/vagy érzelmi háttere; • a pap és a közösség közötti interperszonális visz Az ortodox pap részérõl ez az „átállás” nem történt Tehát ez az új helyzet, amit értelmezni próbálok: e kai vagy személyes érdekek; [Újlakon otthagyta a pap a templomot], [az ortodox papnak], templom használatbavétele, illetve bir- a nem vót az életbe pravoszláv, mindig lye lett: hanem a fizikai agressziótól sem volt Ezt követõen a templomudvar szinte kiáll, és azután azt mondta, hogy û hogy mondta, azt azután és kiáll, enni, enni, mert itt soha nem volt pravosz- dox pap maradását, hogy „álljon ki” áspontjamellett, „ tt, de a másik sem bizonyult „hálát- ívak, illetve negatívak. A korábbi, az l, testvér a testvérrel nem állt szóba varon. [ ] Így vót, mentünk imád- mentünk vót, Így [ ] varon. gerjesztett. Békés családi otthonok sszív cselekedetek léptek mûködés- i társadalom mindennapjaiba máig kijelentettík, hogy meg van adva a adva van meg hogy kijelentettík, egyház kötelékébe tartozik. Vizs- õen az ortodox közösség kizáróla- abályait, normáit, viszonyulásait. zonális viszonyokat az határozza i; t hajlandó beengedni oda a görög gy magyar közösség, amely nyil- z vagy a görög katolikushoz tar- onyok; hogy, û a nagy cirkuszt csinálja cirkuszt nagy a û hogy, ív elbeszélések is ennek függvé- meg, de a közösségének körül- szervezeti, kulturális, dogmati- l egy évtizede zajló görög ka- „Nem „Nem egy vasárnap nem lehe- legyen itt pap, de áll- de pap, itt legyen ha már meg van meg már ha men- 183

Tabula2002 5 (2):171–197. 184 Tabula 2002 5 (2):171–197. mindig a Gergely-naptár szerint ünnepeltek,lomba. Sajátosazaz jelenség,eg hogy a református tömbben szentelik meg a húsvéti pászkát, más alkalommaltást.Ilyenkornagypaládi a görögkatolikusok ré is azo rög katolikus kápolna is található, a pap azonban c a mindenkori tiszabökényi parókus szolgálta ki. A k kerültek a községbe. Számukra a különbözõ szentsége szórványban élnek itt görög katolikusok, történelmiilletve Szatmár or vármegyéhez tartozott. Többségéb ra,hármasa határ csücskében helyezkednek el, elõb ki vagyok, én vagyok, a templom az övék, ez nem tör nem ez övék, az templom a vagyok, én vagyok, ki csak azok használtuk, mi vót, miénk a templom a hát magyar ortodoxiája gyûjtõmedencéjének is. sok többsége helybeli. Tehát az elõbbi térben kiter (Farkasfalva, Péterfalva, Tivadar, Nagypalád, Fertõ A tiszabökényi ortodox magyar egyházközséget elsõso kiterjedésetérbeli egyház ortodox magyar A lásaikat. jezésmódjait, de ehhez elõbb ismerjük meg térbeli sük,é próbáljuk körbejárni a hívek hovatartozás-tuda nõnek a hagymakupolás kápolnák, templomok, sõt szék nem épít új templomot az ortodox közösség, amikor –a remontolják” mégse lom, a tem nem tettek éve remontot két víz volt, méteres között.megosztaniegymásarányosan ta a templomot, s az érdemi munkálatok elvégzését a léma, hogy az árvíz két alkalommal is – 1998-ban és tetszõ kellékeket, s ezekbõl újabb nézeteltérések„rezáját”,stb.aztánÍgyegyik,másikazhol ahol t sem,aszobrok maradhatnak-e atemplomban vagy sem, torzsalkodások: üveg- vagy kristályvázába tegyék-e elkerül során használat közös A templomban. a abban ba.Közben eltelt tíz év, és továbbra is grafikon s udvaron tartsák a szertartásaikat. Így jutottak vis legit, de megosztva azt a görög katolikusokkal, hog az ortodox közösség nem építi fel a saját külön tem bá váló indulatokat, és kialakítani egy olyan kompr ajtóba áll. ajtóba Hát mi mási a be engedte nem állt, ajtóba az egyik az zet, kozni, és helyette verekedtünk, nem imádkoztunk. Ho A legtávolabb fekvõ községek, Fertõsalmás és Nagypa Külsõ adminisztratív beavatkozással sikerült csak m [az ortodoxok] veti szemére egyik fél a másiknak. Nagy kérdés, ho nem be engedtük azokat „A templomba nálunk Bökénybe vízáradáskor Bökénybe nálunk templomba „A todoxok, akik nagyrészt beházasodással ámadnak. Ennél sokkal súlyosabb prob- sza a görög katolikusok is a templom- jedtebb: nevezhetjük a tiszaháti vidék salmás) alkotja, míg a görög katoliku- plomba, azt mondják az a övék temp-azt mondják plomba, zerintfolynak aszertartások ugyan- y idõben a reformátusokkal. Az 1989. sak nagy ünnepekkor tart itt szertar- gy ki verekedett, hát mind a két feleke- s idõbeli koordinátáikat és viszonyu- csoport távolítjaszámára a elnem tának motivációit, öndefinícióik kife- szt vesznekünnepisztliturgián,az itt omisszumos megoldást, hogy amíg y a téli fagyban azok se a templom- b. 12 km-re lévõ Fertõsalmáson gö- 2000-ben – erõteljesen megrongál- plomát, addig használhatja a jelen- kat, a másik meg azért, mert az az az mert azért, meg másik a kat, nban bejárnak a tiszabökényi temp- a virágokat, giccs-e a mûvirág vagy élõ szórvány görög katolikusok itt vényes vót, nem engedtük meg.” engedtük nem vót, vényes z egyházmegyében gomba módra bitörténelmia Ugocsa, utóbbi a összeszervezkedtek, és akkor má, akkor és összeszervezkedtek, „két gazda” csak nehezen tudja ket és egyéb szakrális igényeiket en református a lakosságuk, csak egfékezni az egyre drasztikusab- rban a település vonzáskörzete lád, Tiszabökénytõl délnyugat- esegyházak. Hogy ezt megért- hetetlenek a kisebb-nagyobba hetetlenek mikor ki tegye rendbe apap [a görög katolikusokat], gy miért mert berek nem is ismerik, õk görög katolikusoknakalmáson azt a szót, mondjhogy „pravoszláv”, az ortodox p ünnepekkormindenkorinagyhozzájuktiszabökényi a delmek ebbe a két „Isten háta mögötti” faluba alig évet követõ változások: a görög katolikus-ortodox e én errõl még nem hallottam, nem tudom. Mi görög kat görög Mi tudom. nem hallottam, nem még errõl én a liktusoktól. mind pszichésen, mind mentálisan. fizikai agressziók a görög katolikusok és ortodoxok az agresszivitásukat: még az egyetlen szakrális objektum, a templom terül lomudvaron, hát, akár hogy is, de ez már csúnya dol csúnya már ez de is, hogy akár hát, lomudvaron, aztán aztán mindenütt majd mondva lesz, nagyon hiányzik n ez Elcsitult mondani. olyanokat lehet nem akkor és van a nem A godtság újra. még faluba, kezdje faluba templomba a járhat fél két a mind mostmá mert zet, h örül, ember az semmit, mondok nem templomba, a is ilyesmit. az szeretem nem én marakodik, testvérrel viselkedésmintákattermelt ki: éscsaládi életvezetéseket hozott létre, sajátos vé megszûnésérõl is szólnak. Ez a negatívk szálak,baráti rokoni, felbomlásáróldemesélnek, elemekkel át meg má nem jó.” szemben: felekezetûek csoportja értetlenül áll a görög katol egyre súlyosabb gazdasági körülmények között. kösdöt”,változásaez nem kisanyagi tehermentesít van, hogy ezt követõen „nem kell kétszer ünnepelni likushoz. A különbözõ egyéni interpretációkon túl e zetéséig az ortodox közösséghez tartozott, s csak a lyásoltság” abból is kiolvasható, hogy a házastársa érdekeltségeiknek megfelelõen befolyásolhatják háza mármint ami a görög katolikus-ortodox közösség bels más felekezetû házastársak érzelmileg érintettek a gálások milyensége a személyes érintettség mértékét gyakorlat szintjén jelen vannak a témában, és valam adott esetben reformátusok és római katolikusok – i ban zajlanak, a résztvevõk egyéni élményanyaggal re s hol végzõdik a másik falu. A közösségi események szalagtelkes települések ezek, a kívülálló nem is v tiszabökényiegyház a helyezkedikelzsinórban dar)

kettõsség nem okoz identitászavart. A távolság megv A többi, ugyancsak református dominanciájú község ( Fájdalmasan törnek fel azok az élményanyagok, amely A kívülálló, a személyében közvetett módon (rokonsá „Én nem tudom, hogy má miért nem jó nekik az a régi a az nekik jó nem miért má hogy tudom, nem „Én Másrészt elmarasztalólag vélekedik a történtekrõl é „Csúnyán cirkuszolnak, hallottam, hogy „Csúnyán még verekedt hallottam, cirkuszolnak, „Nekünk az egyik fél rokon, a másik fél megint, tes megint, fél másik a rokon, fél egyik az „Nekünk eszi észre, hogy hol kezdõdik az egyik, ikus-ortodox konfliktusok halmazával szõtt magatartás megváltozott egyéni jutottak el. Õk csak azt tudják, hogy dekezésimechanizmusokat, feszült kérdésben, így „tájékozottabbak” is, Most mondjam azt, hogy verekedtek hogy azt, mondjam Most ik nagy része a Gergely-naptár beve- ák magukat: etén sem voltak képesek fegyelmezni nnek olyan implicit pragmatikus oka az ügy, nem kell feleleveníteni, mert feleleveníteni, kell nem ügy, az zt követõen pártolt át a görög kato- csoportját egyaránt mélyen érintik a társadalmi nyilvánosság szférájá- stársuk hovatartozását. Ez a „befo- ilyen módon reagálnak arra. A rea- meg kell maradni az emberek közt,az meg maradni kell emberek og.” og.” orábbi jószomszédságiviszonyokorábbi és örül az ember, ha egy kicsit nyu- kicsit ember,egy az ha örül és llentét, a naptárreform körüli küz- s közvetett módon, az átbeszélési a húsvétot, a karácsonyt és a pün- ap szertartásaira járó idõsebb em- ndelkeznek. A más felekezetûek – õl függ: a vegyes házasságban élõ ekem ekem az ilyesmi.” éstjelentcsaládok a számára az õ, személyes ellentéteit illeti, így többutcásután, és elõttközség olikusok vagyunk.” vagyunk.” olikusok ogy egy kicsit má lecsitult a hely- a lecsitult má kicsit egy ogy édi õket a parókián történõ konf- pap jön ki szolgálni, s Fertõs-szolgálni,ski jön pap Ezek a megtörtént verbális és gi szálakon) sem érintett más Farkasfalva, Péterfalva, Tiva- ek belsõ családi kapcsolatok „Mi az, hogy právoszláv, pap, eddig jó vót, most vót, jó eddig pap, s mindazokról, akik A konfliktusok- Számukra ek ek is a temp- tvér a tvér

ez 185

Tabula2002 5 (2):171–197. 186 Tabula 2002 5 (2):171–197. dik, az „öntudatlan ortodoxok” csoportja, akik form katolikus vallású, de pravoszláv paphoz jár”. Õk az óit illetõen erõsen differenciált. Zöme sajátosúgynevezett mód „ortodox magnak”. Maga a közösség ugyan telezõnek érzik legalizálni hovatartozásukat a kívü nácstagokat, kántort, harangozót, kurátort stb., ak parányicsoportot érint, nagyrészt az egyházközség definiálniuk önmagukat és hovatartozásukat. Ez a „f identitáselemmúj tagjai,közösségortodox az mégis katolikusoknak tartották magukat. Így mégsemalattsemmilyenidõalakultkiezvolt, bels elméletben az az 1990-es éveket követõen is megmaradt ortodoxnak. községben ez olyan „jól sikerült”, hogy magyara nyelvûkorábbi ortodox g papokat is bevont mûködési te utóbbi identitáselem „használhatóságát” ismerte fel módjukkal stb. is a görög katolikusok a magyar nemz csak nyelvükkel, de kultúrájukkal: öltözködésükkel,közösségi azonosságtudatban nemzeti identitást hord talán leglényegesebb eleme: a magyar nyelvhasználat ugyanolyan áldozatai lettek, mint református vagy r dött a „málenykij robot” fájdalmas élménye, amelyne oroszok, a muszkák bejöveteléhez” kapcsolta, s ehhe a templomok változó sorsát. Másrészt az ortodox egy tek õrizték a görög katolikus egyházak kényszerû re elsõsorban a szociálpszichológiai feltételei hiányo megtartótudottkövetõencsoportidentitás-képzõsem ségek példája azt bizonyítja, hogy az ortodox egyhá Az 1990-es években tömegesen újraszervezõdött magya motivációi fontosságának hovatartozás A én az nagy jaj, Jaj, Édes!« »hagyjon, intett: csak it testvéred minden tartozz, azokhoz te hogy godni, fiam fiam, mondtam: de fiam, a után év nyolc eljött t akarok hova el, döntsem én legyek, ki én hogy ni, kális környezetükben is igyekeznek kizárni a negatí ban érintettek a mindennapokban általában elkerülik nem nem olyan a beszédtéma.”f más nagyon tartoznak, helyre egy akik összejönni, a ez tart mióta de lócára, a kiülünk délutánonként esnek egybe: ihez –, a viszony már csak formális marad, nek a a belsõtalálkozások – nyolcéves szünet után a fiú vi Sajátoshelyzetnegyvenbármertez,hivatalosévig „Visszamentem az anyámhoz, de mondtam, nekem ne nekem aka de mondtam, az anyámhoz, „Visszamentem Amikor többéves elkerülés és hallgatás után mégis szívfájdalmam.” örög katolikus közösség nagyobb része on továbbra is azt vallja, hogy „õ görög interpretáció által termelt értékek nem ztak: egyrészt személyes élettörténe- táplálkozási szokásaikkal, viselkedés- v élményû találkozásokat: sszamegy az anyjához és a testvére- úgynevezett „ingadozók”. A harma- következne, hogy azoknak, akik most cirkusz, azóta általába úgy szoktunk úgy általába azóta cirkusz, artozni.” „Persze hogy örültem, hogy örültem, hogy „Persze artozni.” t van, neked is itt lenne a helyed, de helyed, a lenne itt is neked van, t ik „hivataluknál fogva” mintegy kö- uniálását, a parókusok internálását, lálló számára. Õket neveztem el az z negyvenéves vallási hegemóniáját ómai katolikus társaik. A harmadik, az érintkezési lehetõségeket, a fizi- , én abba soha nem tudok belenyu- tudok nem soha abba én , eladat” azonban csak egy egészen elekezetû nem jön ide, mert akkor mert ide, jön nem elekezetû a liturgiában, amelynek az egyéni- álisan sem vállalják fel az ortodox õ ortodoxhívekgörögkohézió,õ a et részének tartották magukat. Ez z az új politikai hatalomhoz fûzõ- az ortodox egyház akkor, amikor belsõ„személyzetét”: egyházta- k a magyar görög katolikus férfiak ház megjelenését a köztudat „az rületére. A tiszabökényi egyház- el kell szembenézniük, újra kellszembenézniük,újrakell el ozó tudattartama is volt. Nem- an a közösségaegésze anortodox tényezõkéntmûködni. Ennek is hovatartozásának motiváci- r görög katolikus egyházköz- rják megmonda-rják „Vasárnap létrejön- is, hogy ennek ellenére az ortodox pap szertartásai lensebb. Õk tudatosan felvállalják görög katolikuss éngem ki is küldtek a templombú azok, pedig kántor kántor pedig azok, templombú a küldtek is ki éngem megoldásnak a másik, a görög katolikus féllel szemb határolódással, a „taszító” gesztusokkal kifejezett konfliktusok során ezek az emberek érzelmileg olyan mezett interperszonális viszonyok határozzák meg: a járunk.” is paphoz právoszláv a akik nem tartottak ki jángöröga katolikusok közül többen vagy– húsz cs a görög katolikus közösség tagjai. Az úgynevezett „ miért tagadjuk meg a saját vallásunkat. Az, hogy ’4 hogy Az, vallásunkat. saját a meg tagadjuk miért születtünk, idõszakba az Abba vagyunk. pravoszlávok vall pravoszláv a ez rendszer,bejött akkor szovjet lehetnek” – mondják. hovatartozást, „õk a görög katolikus templomba járn az minket nem zavar.” nem minket az úgy tartják, hogy a megszerzett hatalmi helyzet õkemegszerzetthelyzethatalmia hogytartják, úgy tartást, amit a görög katolikusok „kitartásnak” ére ortodox társadalomhoz tartoznak, sajátos közösségi ségnek, rátartiságnak tartja, és a korábban „otthon A hagyományos közösségi társadalom azonban nehezen érzik, kitartottak elveik, egyházuk mellett, és meg görög katolikus egyházszervezet leglelkesebb szerve egyház legalizálását követõen pedig ezek a korábban tek: részben a mai ortodox közösség tagjai. Az 1990 egyházközség fenntartásának kötelezettsége alól, am kus templomba jártak. Ezzel a magatartással szerint házközség élére, azt követõen itthagyták a helyi eg évektõl, az ortodox egyházba történõ „beleszületésü szüleik értékrendjétõl elhatárolják magukat, a múlt pravoszláv pap keresztelte, tehát csakis pravoszláv zik, 1949 után születtek, s ez a legelsõ és legstab oda oda fogunk menni ahova õk akarják, azokhoz, akik an lást régi, dehát most egy új vallás gondol meg most visszajöttek, meg össze-vissza, meg ideológia bizonyos torz elemeivel isnosságtudatfolyamatosságán,látszatstabilitás a de képesek azonos tartani tartani az egyházat.” rendszer szovjet a ez hagyni, kellett el templomot felüg rendõri szentelni, kell meg pászkát a órára 7 hát szabadon, tudtunk nekünk, szab olyan értelemben Az elsõ csoport többsége, az úgynevezett ortodox ma A második, az úgynevezett „ingadozók” csoportjának Az identitás egy másikhoz viszonyítva válik önmagáv a közösség mellett, mert miután (1982-ben) ortodox Ez az idõbeli kontinuitástól való elzárkózás csorbá [mármint a görög katolikus] Az õ döntéseiketAzõ egyházközségbenaz újraértel- õrizték katolikus azonosságtudatukat. ás, attú kezdve, akik születtünk, mind születtünk, akik kezdve, attú ás, ilabb hivatkozási alapjuk, hogy „õket ulni: yelet mellett, mert minél hamarabb a hamarabb minél mert mellett, yelet ra járnak. vót, meg tudtunk lenni, fenn tudtuk fenn lenni, tudtunk meg vót, maradottak” közül azok, akik ma az ok lehetnek”. Õseik, görög katolikus yházat, és a tiszaújlaki római katoli- , a történelem számukra az 1950-es znek, „dezertálásnak” minõsítik, és distanciateremtést tartják egyedüli águkat – fõleg az idõsebbek – és azt ük kivonták magukat a tiszabökényi 9 9 „eltávozott” családok lettek a helyi en: ortodox mag” interpretációja alap- tak egyet és alakítottak egy új val- új egy alakítottak és egyet tak voltam. Hogy miért küldtek ki, hát ki, küldtek miért Hogy voltam. mélyen sérültek, hogy csak az el- adon, adon, hogy meg vót szabva, reggel zõi, támogatói. Õk azok, akik úgy nak nak idején itt hagytak bennünket.” kialakult görög katolikus-ortodox megõrzése végett még a szovjetmegõrzésea mégvégett -es évek elején, a görög katolikus it így az otthon maradottak visel- ktõl” kezdõdik. aládazelmúlt– évtizedek során [1949] szempontok alapján azt a maga- t illeti meg:illeti t ak, tehát csak görög katolikusok „Hát ha ’49-tõl jó volt ez a rendszer mi arrú nem tehetünk, és akkor és tehetünk, nem arrú mi „Hogy „Hogy menjek én azokhoz, mikor á: adott esetben a viszonyított g a középgenerációhoz tarto- tolerálja a másságot, különc- a viszonyulása a legambiva- „Mi mind görögök vagyunk, elõtt itt milyen vallás vót, vallás milyen itt elõtt és most azt gondolják, „Elfutkostak Újlakra „Elfutkostak pap került az egy- „Mikor „Mikor bejött ez a t ejt az azo- 187

Tabula2002 5 (2):171–197. 188 Tabula 2002 5 (2):171–197. fordul elõ, ha a „szék” gazdája nincs jelen, de ha hogy a közösség tagjai nem foglalják el egymás hely térhasználathoz kulturális minták, viselkedésmódok „hely”használatiõaz tulajdonába. szakrálisA obj magafamiliáris, több generációra visszamenõ történ térhasználatot alakítottak ki. A „székkel” rendelke ülésrendamelyetáltal–napjainkig számontartanak nyilvános tér, de a közösség templom tagjaiA 1990:347). számára (Bárth színtere közösségi személy fontos egyik A templom a nép vallásos életének központja, az egy tényezõidentitási mint templom A mert nem pászoltam, én nem vótam »pénzes« kántor.” én nem »pénzes« mert vótam nem pászoltam, ben az egyházközség az új templomépítésregyûjtött.új egyházközségaz az ben tották, saját egyéni céljaikra használták fel azoka letve azok korábbi egyházi pénztárosait, ez utóbbia ortodoxok többségét, akik azonban morálisan maraszt ugyanisegzisztenciálisan leértékeli,egykori keltetni, amely a morális értékeléstõl sem társadalmonmentes. belül több konnotációja is van: valamil ehhez ehhez azt tapasztalták, hogy az a pénzt ve, hogy valóban nem voltak hajlandók az egyházmondják magokot péngörögöknek.”f álltak azok és vettek taxit meg belõle, építettek be tegye embereknek, az kiadták és pénzt, a tartani r mert volt, nála pénze egyház az akiknél görögnek, lomba, más paphoz”. más lomba, paphoz”. tehát „tehát rábban is járt (mármint az 1982 óta az egyházközség katolikusnak,mert likusnak mondja magát, azonban ez a döntése nem tud nem utolsósorban a pap személyét. mint szakrális teret, a liturgiai szertartást, ille resszivitásukból és szenvedélyességükbõl, de a dist között termelõdött negatív beállítódások mára, egy két harangja az egyháznak. A mindennapok gyakorlatá azt mondják, roltak egy harangot, amely ma is ott áll a templomu elmaradt, de hogy az összegyûjtött rubeleket megmen templomépítésre tartogatták. A templomépítés terve A harmadik, az úgynevezett „öntudatlan ortodoxok” c [az ortodoxhoz][az õ görög katolikus volt, és az is maradt, és nem fut nem és maradt, is az és volt, katolikus görög õ „a „a harang csak a jéghegy csúcsa”, „a görög katolikus templomba jár”, jár”, templomba katolikus görög „a Adott esetben több tényezõt kell megvizsgálnunk: a járok, mert – hogy mondjam – úgy van, hogy azok ál azok hogy van, úgy – mondjam hogy – mert járok, A görög katolikusok ezt a vádat visszautasítják, e „elhordja a pravoszláv püspökségre”, a pravoszláv „elhordja tve az ezekhez történõ viszonyulásokat és zselléreknek, szolgáknak zselléreknek, nem is volt rá szükség, hisz addig is volt t a pénzeket, amit az elmúlt évtizedek- élre görögnek egy néhány család, azok család, néhány egy görögnek élre idõközben mégis megérkezik, magától A jelenlegi görög katolikusok csoportja zõ családok mindegyikének megvan a yen szociális távolságot próbál érzé- anciából kevésbé. es vonatkozásokat õriz. A templomi a postára, és a postára tették, meg tették, postára a és postára, a kat azzal vádolva, hogy eltulajdoní- égen az egyháznak nem szabad vót szabad nem egyháznak az égen dvaron. Erre azonban az ortodoxok ét, illetve ez csak abban az esetben évized múltán, már veszítettek ag- ektumonbelülehhez személyesa zét átadni az ortodox papnak, mert mást követõ nemzedékek életének kötõdnek: általános tendencia az, Ennek a etearról, hogyan került azadott – egyfajta–egyénikizárólagos és ben mûködõ ortodox pópához), a konfliktusok kirobbanása után tsék a teljes devalvációtól, vásá- alják el a görög katolikusokat, il- ésahhoz paphoz,a akihez ko-

ban a két szembenálló csoport atos. Azért tartja magát görög „Görög katolikus vagyok, csak vagyok, katolikus „Görög kosott más faluba, más temp- más faluba, más kosott soportja szintén görög kato- pénzes pénzes identitást nyújt, bár nyújt, identitást jelzõnek az adott tartja a mostania tartja és õk azt az új templomot ltak félre ltak lismer- újonnan szervezõdött magyar ortodox közösség számár idõkben. Sajátos „kontinuitásteremtõ” megoldás lehe görög katolikus templom építését katolikustervezték, templom sszomszédságában amely lévõ telekhez rag önálló temploma felépítésének helyéül, kizárólagos községekben maguk is átvették. A Szent József-kilen kultuszai) nemcsak megtûrték az ortodox pópák, hane eredetû ájtatosságokat (például a rózsafüzéres társ a szívet ruharedõre festették át a hívek, hogy magá vonatkozású latin elemeket kiiktattakévi (példáulreuniálást a szkövetõen a görög a katolikusfejlõdésnek: atemplomok latin kultuszformák integratív rés egyházban az uniót követõ latinizálási tendencia eg magasba ívelõ gótikus templomokat képzel el egyik é életre: a köztudat gigantikus, soktornyú, aranyozot Rómához kötõdik. Ez a kétirányúság kultúrtörténeti dogmatikaiamíg tanítási és különbözõségeken a túl A liturgia rendje az ortodox és a görög katolikus e rendjeliturgia A séget, és a templomépítést elhalasztja. Õ ez utóbbi loma lesz a közösségének, de megfogyatkozott léleks tartozónak „gondolják” magukat. Az ortodox papnaklási életükd kifejezetten a görög katolikus templomh elsõsorban az úgynevezett „öntudatlan ortodoxok cso kizárólagosságaközösség ezjelentõsa részétvis lõ önálló ortodox templom már fizikai-tárgyiS ennekmivolt más oka van: mentális, érzelmi és elfogadhatat pap lelkiortodox az ellenérevon Ennek magának. elméletilegegyfaj hátrányosan,sõtérintené nem ez centrumától kerülne távolabb, de magát a közösségét kápolnától is. Tehát az újonnan épült ortodox templ tól:nemcsak agörög katolikus, hanem areformátus azért, mert távol esik a község elsõ negyedében elh rûen nem a terület értelmében jelent perifériát, ha zetet teremtene az egyházközsége számára. A falu kö ban ezt a lehetõséget kategorikusan visszautasított egy telket, amely ma még mezõgazdasági céllal haszn tinuitást feltételez a felmenõkkel, az õsökkel és m értetõdõ módon a hely õt illeti meg. Ez a kulturáli A községi elöljáróság az önálló ortodox templom épí Tér és identitás sajátos kapcsolata ez. Az ortodox zei lettek a keleti örökségnek. Az 1949. obrokat kihordatták, a Jézus szíve képen s „léthelyzet” egyfajta stabilitást, kon- gyházban egyaránt keleti szertartású, nek már az alapja is megépült a korábbi agával az adott egyházzal is. nem szakrális szempontból. Egyrészt ában is az ortodoxiát testesítené meg, atkozásai. A semleges helyen felépü- ban felsõbb utasításra bizonyos tárgyi elyezkedõ összes egyházi objektum- oz kötõdik, hiszen õk e felekezethez jelleggel csak ahhoz a mostani görög pap magatartása is ezt sejteti, amikor ulatok Szûz Mária- és Szent József- mellett döntött. a, mert szerinte ez perifériális hely- t a képet megmentsék), míg a latin sszatartanátemplombaajárástól: om csupán a falu jelenlegi szakrális yértelmûen nyugati irányt szabott t hagymakupolás, illetve kecsesen cedet például a tiszabökényi görög s másik oldalon. A görög katolikus szempontból más-más múltat hív zámmal, vagy megtartja a közös- ált terület. Az ortodox pap azon- ta kiemelt pozíciót is kivívhatnais pozíciótkiemelt ta zepén kijelölt hely természetsze- templomtólés arómai katolikus öntenie kellett: vagy önálló temp- széles térbeli kiterjedése folytán z elõbbizMoszkvához, utóbbiaz portját”, akiknek individuális val- aszkodott, ahová eredetileg az új tett volna ez a gyökereit keresõ, m sajátos módon egyes egyház- lannak ítélte ezt a megoldást.a ezt ítélte lannak tésére a falu közepén jelölt ki a. 189

Tabula2002 5 (2):171–197. 190 Tabula 2002 5 (2):171–197. hassák, mind a kilenc alkalommal õ jelen van, és a a és van, jelen õ alkalommal kilenc a mind hassák, p csak azt olvasás, evangélium van mert vezetõje, a ájtatosságra, azok meggyónnak, megáldoznak. A pap i vég misét szent kérésre« jó »Minden akkor zsef-nap, elõtte nappal kilenc van, tized kilenc Szóval van. de alá ezt imádkozni, c a Szent ájtatosságot József kor kicsi vótam, hogy anyám meg a szomszédok is nag é nagybûti meg nagybûtbe, a megy az mert zsafûzért, Rózsafû a imádkozni, alá kereszt a jártak nagybûtbe ájtatos Májusi vót nem elõtte be, vezette úr lendõ mányait” tartják szem elõtt, s ugyancsak rossz szem ben ezekkel a változtatásokkal). Az utóbbiak „a mun nak a latin elemek kiiktatása s a liturgia rövidíté Katolikus Szemináriumban tanultak. Az elõbbiek a ha zösségek, mind a parókusok részérõl, akik sok alerövidítésében munkács nyilvánul meg. Ezek gyakorlása ján. Másrészt pedig egyfajta racionalizálást is els szerint próbálnak mûködni, azaz a keleti örökséghez papnövendékek csak ezt tanulhattáknyíregyházisz a nemzedéket,s ifjabb az nevelimeg, ben akik vissza mészetes, hogy az egyház az oktatási intézményeiben évtizedekóta jelen volt, meggyökeresedett intézms tudatosan kiszûrni a gyakorlatából. Ez a szemlélet térésre (Pirigyi 1990:II:164). Tehátzésének revízióját,a latin értékeinekeredet újrafelfedezésétkorolt a II.s t vatikáni zsinatnak az a határozata, generációhozam tartozott, akinek értékrendjére, litur A másik nem lényegtelen szempont, hogy az említetth kizárólagos templom a liturgiáikat,mert a tották konfliktusokkal volt terhelt: az elsõ idõben a görö Arról nem is beszélve, hogy az 1990-es évek elsõ fe lószínûleg fizikálisan képtelen lett volna beillesz ban több egyházközségben is teljesített szolgálatot Magyarországról járt hozzájuk misézni egy bazilita ben lakó parókusa. A közismert paphiány miatt kezde Szent József-ájtatosságok. Ennek egyik alapvetõ oka rolja azt. Az önállósodás óta a görög katolikusok s területére is integrálta, s Tiszabökényben a hozzá Jánosiból) ismerte s megérezve annak belsõ közösség a latin eredetû ájtatosságot a görög katolikus vall ezt õk nevezik. pedig bana pap közremûködésével tartják meg ezt az ájtat „hivatalos” szertartásnak: május 19-ét megelõzõ kil katolikusegyházközségben 1982-benodakerültaz ort „minden jó kérésre szent misét” szent kérésre jó „minden végeznek. û elemeket a lehetõségeken belül igyekezett se ellen (igazából értetlenül állnak szem- örekvést a hagyományaikhoz való vissza- teni az idejébe ezeket a szertartásokat. „A Szent József ájtatosságot ez a tiszte- a ez ájtatosságot József Szent „A ely elõírta a keleti egyházak önértelme- ású szülõfalujából (a beregszászi járási ajátítottak, ami a liturgia, a szertartá- sak azóta, sak mióta azóta, ez úr a itttisztelendõ giai felfogására már döntõ hatást gya- g katolikusok a templomudvaron tar- kell elkezdeni és akkor 19-én van Jó- van 19-én akkor és elkezdeni kell zámára azonban megszûntek ezek a a hajdúdorogi egyházmegyében már le a két közösség részérõl drasztikus tartozó közösség napjainkig gyako- érkezve szülõföldjükre a megtanultak azonban falakba ütközik mind a kö- i egyházmegyében az Ungvári Görög zünk, ezzel végzõdik, de akik jártak akik de végzõdik, ezzel zünk, enc napon át esténként a templom- , s a zsúfolt idõbeosztása miatt va- zárómisén is.” is.” zárómisén való tudatos visszatérés elve alap- szerzetes, aki a nagyszõlõsi járás- ap olvashassa, a hívek nem olvas- nem hívek a olvashassa, ap kácsi egyházmegye sajátos hagyo- zért végezték, hát a Fájdalmas Ró- Fájdalmas a hát végezték, zért mel nézik a asználói az ortodoxok maradtak.ortodoxok az asználói ybûtbe ybûtbe mondták, mennek a Kereszt gyományokra hivatkozva tiltakoz- , hogy a közösségnek nincs hely- ényesszinten mûködött. Így ter- tt tt van minden ájtatosságon igen, õ emináriumban tanuló kárpátaljaiemináriumbantanuló nekeket énekeltek, emlékszem, mi- emlékszem, énekeltek, nekeket bazilita szerzetes ahhoz a közép- ságra jártak az asszonyok, ilyen asszonyok, az jártak ságra osságot,s az utolsó alkalommal napjainkban is hasonló szellem- megtartó erejét, saját mûködési tben ünnep- és vasárnaponként odox pap vezette be, ráadásulvezettebe,papodox „bizáncizálást”, „bizáncizálást”, Az ortodoxeztpapAz ahogy ják ják a labdát” új generációtól várják. dox közösségnek mintegy jó „ürügyül” szolgált, hogy szolgált, „ürügyül” jó mintegy közösségnek dox A liturgikus és különbözõ szokások megváltoztatása, katolikusok részérõl, ami a Gergely-naptár bevezeté nek oka ugyanaz az elhatárolódási sajátszándék parókiáikon azugyanezek ortodoa változtatások kisebb- tiszabökényi görög katolikus közösségben szinte ell nulmányaikat. Sajátos jelenség, hogy a fiatal parók átközösséghez.a Elõzõleg mindketten nyíregyházia A bazilita szerzetes mûködését követõen elõbb a sal jákazt, hogy úgynevezett „öntudatlan ortodoxok” csoportjába tart hoz, merthoz, zett liturgia, amelyikre õk járnak, közelebb áll a kusokkal. elemek kiiktatódtak. dául Szent József-ájtatosság), míg a görög katoliku mellett megmaradtak a közösség számára megszokott l szinten azonban ez nem így történt, mert az ortodox dogmatikai motívumok kivételével – közelebb kellett „bizáncizálással” tulajdonképpen a két, az ortodox egyházban, ami a pap és közösség elhanyagolhatóinterperszonáliskulturálismentálisaésszempont az v többszörváltogattnehézségeikezdeti–folytán ház 1982 óta napjainkig helyben, a faluban lakik, míg a A tiszabökényi egyházközségben alapvetõ különbség a A pap személyét és annak a közösségre gyakorolt hat viszonyaközösségés pap A programokat szerveznek, sõt maguk is málásában. A hitoktatáson túl nyári táborokat,hanem jelentõs szerepet vállalnakközö az ifjúság erkölc parókusoknemcsak transzcendensa ésaz ember racio Magyarországona szemben Ezzel körül. vonja mussal terjed át a hétköznapi élet gyakorlati oldalára: a ségek egyfajta személyesebb kapcsolatot feltételezn gokkal meddõséget gyógyít, ördögöt ûz, halottakat tozó egyéni„ bajok, betegségek gyógyítójaként is kép atyáskodó A tiszabökényi ortodox pap elítélõen szól errõl a „ A tiszabökényi görög katolikus egyházközség az elmúlt évtizedben fi évtizedben elmúlt az egyházközség katolikus görög tiszabökényi A Összetett a jelenség, hiszen a II. vatikáni zsinat „a könyvbõl egyikük sem hagyott ki semmit”, semmit”, ki hagyott sem egyikük könyvbõl „a („bátyuska”), a gyerekekkel. A görög katolikus egyház „belsõ meg „õk megmaradtak görög katolikusoknak”, katolikusoknak”, görög megmaradtak „õk a lehetõ legváltozatosabb, akár az orvos kompetenc „edzõcipõt „edzõcipõt húznak”, régi görög katolikus papok szertartásai- pap saját személyét egyfajta miszticiz- görög katolikus parókusok – az egy- iszonyában tetten érhetõ. s természetjáró túrákat, egyéb sport- xokkal szemben a tiszabökényi görög enállás nélkül megvalósíthatták, míg usok a „bizáncizáló” reformjaikat a és görög katolikus szertartásnak – a si nevelésében, világnézetének for- ek, azonban ez a személyesség nem támaszt” fel. Tehát ezek a tevékeny- sban a liturgia lerövidült, és a latin ánki, utóbb a tiszaújlaki parókus jár nagyobb konfliktusokkal jártak. En- határozata alapján az úgynevezett sével kapcsolatban megnyilvánult. nyugati típusú” pragmatikus, ozó egyének erre hivatkozva mond- volna kerülniük egymáshoz. Helyi es funkcionálni: speciális imádsá- a liturgia lerövidítése stb. az orto- szertartásban a liturgia teljessége ák egymást. A másik, talán nemtalánmásik, egymást.A ák ását is igyekeztem megvizsgálni. szemináriumban végezték ta-a különbség a keleti és a nyugatia keletikülönbségés a két pap között, hogy az ortodox atin eredetû vonatkozások (pél- mertaz ortodox pap által vég-

nálisvilága közötti közvetítõi, „õk járnak a helyes úton”. úton”. helyes a járnak „õk ellentétben az új, fiatal paró-fiatalúj, ellentétben az végzett fiatal görög katolikusgörög fiatal végzett s adott esetben újulását” a felnövekvõ „együtt „együtt rúg- 14 lia maradt. lia iájába tar- Az elõbbi „pap- Az 191

Tabula2002 5 (2):171–197. 192 Tabula 2002 5 (2):171–197. „elszokott „elszokott attól”, egyházellenescsupán(iskola,munkahelystb.) felõl szocializáción túl semmilyen intézményes vallási ne teljesen megszakadt a kapcsolat az egyház és az ifj nálta, csak a templom falain belül gyakorolhatta. A meghatározó személyisége maradt, azonban szerepköré illetve ellenõrzése alatt tartotta. A korlátozások dott, a papok korábbi politikai, kulturális és erkö ján szervezõdött idõszak váltotta fel, ahol az egyh paraszti társadalmat az 1950-es években egy tekintéés közösség viszonya. Ennek elsõsorban társadalmi o ból és vallási hozzáállásból adódóan gyakran proble ságai, kapcsolatteremtõ képességei határozzák meg, a közösség elvárásaival is, bár hosszú távon a paró dig, és ne a futballpályán rúgja a labdát.” a rúgja futballpályán a ne és dig, amíg addig, csak ne pap, legyen mindenütt az pap „A amely befelé forduló lelki életben és elmélyült imá szervezésenem apapok, hanem az iskolai tanárok fe hoz nem méltó” nem hoz ban. Az ortodox pap az ilyenfajta külsõ megjelenést seket vált ki a hagyományos és uniformizált módon n megszokott lönbözõ szervezések szokatlanságát a fiatal parókus ben, és ezért sokszor értetlenül áll szemben az ily kai terjeszkedése már a szovjet érában elviekben jó és megtartó erõként mûködik (Ujváry 1991:14–15). A definiálja a közösséget: így a nyelv magyarnemzetiségûtudatismaga hogyfõleg – – papmint az egyik szimbólumok jelentéstartalmai hiányoznak a közösség vést motiváló tényezõk megszûntével szétporlad ez a ház mellett? Kérdés, hogy pravoszláv identitástudat sérelmek megszûnését követõen a pap távozásával kit lyesség határán túl is képessé teszi a közösséget a zõdött? Kialakulhat-e egy olyan belsõ kohézió, hitb zösségnek, amely tulajdonképpen gyökerek nélkül, sz Az elemzés végén felmerül bennünk a kérdés: van-e j Összegzés a véleményének a közösségben is hangot ad. ezenfelül egyházpolitikai, hatalmi és egyéni érdeke sainak hátterében két világ: a nyugati és a keleti A „keleti típusú”, miszticizmussal átszõtt papmenta A tiszabökényi görög katolikus és ortodox közösség „ing-zakós” „ing-zakós” világias magatartásról. Szerinte az ilyen szabadidilyen magatartásról.világiasazSzerinte hogy az egyház aktívan részt vegyen az ifjúság mind forma helyett a laza „póló-farmeres” „póló-farmeres” legfontosabb etnikai identitáselem adott, lcsi befolyását a hatalom megszüntette, szemlélet s értékrend találkozik, illetve és zaklatások ellenére a pap a közösség kus tekintélyét a személyiségbeli adott- dkozásban kell hogy megnyilvánuljon: áz társadalmi helyzete marginalizáló- l megfért az internacionalizmus szel- megmaradásra: például a személyes en jellegû szerepvállalásokkal. A kü- matikus a görög katolikus parókusok k húzódnak meg. úság között. Két generáció a családi hitoktatás megszüntetésével pedig lyelvû, antidemokratikus elvek alap- velést nem kapott, sõt a civil szféra épül-e ki a jövõben, vagy a cselek-

kai vannak: hiszen a hagyományos eli meggyõzõdés, amely a szemé- övõje ennek a magyar ortodox kö- „belsõ „belsõ lazaságnak” evelõdött közösség viszonyulásá- hatások érték. Tehátközösségérték.hatások a ok civil öltözködése még tetézi: a azonban az eltérõ szerepfelfogás- z identitás. Mivel a szláv nemzeti emélyes érdekek mentén szerve- art-e továbbra is az ortodox egy- pravoszláv egyháznak ez az etni- a templomban van, hanem min- hanem van, templomban a ladata.Apapnak küldetése van, konfliktusainak és ellentmondá- identitásából, ezért az ortodox osan „magyarosanortodoxokként” litás tulajdonképpen találkozik t, amelyre hivatása predeszti- változat ambivalens érzé- õs programoknakaõs ennapi nevelésé- tartja, s ennek 1998:39). tén feszültségkeltõ politikai is önmagukban de lak, ményfi 2000:34–37). A vallási törésvonalak nemcsak (Ukrajna,Fehéroroszország,isországon belül Román határán elhelyezkedõ görög katolikus egyház vallási elvekrezottépülõtársadalmak metszéspontja (Zalat egy kelet-európai régió, amely a nyugati és az orto hogy a Pax Sovietica felbomlása után a térségben él gyar lakta részeken a református és római katolikus sét követõen már csupán szórványként tudott beilles ken korábban homogén egységet alkotó görög katoliku lamvallás” kiépítette a maga bázisait. A mai Kárpát görög katolikus egyház, azonban a negyven évig szak nanciája. ben könnyen teret nyerhetett a manipulálhatóság leh kozódási pontokat”, inkább a bizonytalanság érzeteés az ideológiai befolyásoltság pedig végképp össze zõdmény (Cserbák 1986:303). A stabil történeti kont cával egyébként is a legösszetettebb történelmû egy mondásosak és inkoherensek a viszonyok. A görög kat lomban azonban ezek a határok most formálódnak, kör hanem közel álló és ismerõs „többiek” között alakul lemzõ vonásai. Az úgynevezett határok a legtöbb plu mondania azokról az elképzelésekrõl, amelyek szerin amelyekkel a csoporthoz tartozók saját különállóság interpretációkat,tudomásulazokatvenniazkell „ö nek tûnik, sõt történetileg és kulturálisan „megala közösségen belül). felemelkedés reményével töltik el õket (bár ez a településsz társadalmi terében a periférián kaptak he stb.) presztízsértéket képviselnek, fõleg annak a r szociális tartalmak: az egyházközségben betöltött f egyaránt része lett az egyházi nyelvnek. az addig egységes ószláv nyelv liturgiai használata használatban egyaránt a homogenitásra törekedett. lemével,A azonban ezt nem motiválta, inkább csak meg A különbözõ társadalomkutatók makroszintû elemzései Az 1990-es években ugyan társadalmi döntés eredmény A vallási és etnikai identitáson túl talán erõtelje A vizsgált csoport vallási hovatartozásának választ 15 empont lényegesen kisebb kört érint a lyet, s ezek a megbízások a társadalmi étegnek a világában, akik korábban a feldarabolódott, az ukrán és a ruszin alja területén a ruszinok lakta vidéke- zavarta az emberekben „a belsõ tájé- pozatlannak”, azonban a kutatónak esen elkülönül egy közép-európai és dox kereszténység által meghatáro- vált uralkodóvá, aminek következté- egyházak közé. ontosabb pozíciók (kántor, kurátor sebb motiváló tényezõvel bírnak a törésvonalat képez akár egy adott nak ki, az általam vizsgált társada- rális társadalomban nem idegenek, tûrte, mert világnézetben és nyelv- z 1990-es éveket követõen viszont ház, sajátos egyháztörténeti kép- nazonosságimeghatározásokat”, kulturális demarkációs törésvona- rális helyzetbe emelt ortodox „ál- etõsége, az egyéni érdekek domi- te az adott kultúra leginkább jel- ukat és határaikat jelzik, s le kell yezõk (Molnár 1999; Andrescu 1999; (Molnár yezõk nay 1991:6–7).civilizációnaykét A inuitás hiánya (Fejõs 1996:128) zkedni az ortodox, illetve a ma- s egyház 1989-es újjászervezé- ia) (Huntington1998:270;ia)Ke- ása önkényesnek és szubjektív- vonalazódnak, épp ezért ellent- olikus egyház a maga Janus-ar- kben felhívják a figyelmet arra, eképpen szervezõdött újjá a 193

Tabula2002 5 (2):171–197. 194 Tabula 2002 5 (2):171–197. JEGYZETEK 12. A salánki görög katolikus egyházban is felajánlo is egyházban katolikus görög salánki A 12. Lásd Romzsa Tódor püspök meggyilkolását11. (Riskó 1 IdetartozikTiszaújhely, Csepe.Mátyfalva, 10. 3 A vallásosság operacionalizált meghatározásával 13. 14. „Az egyház egy közösség alapvetõ világértelmezés alapvetõ közösség egy egyház „Az 14. .Az 1990-es évek elején, a Salánkon erre vonatkozó gyûjtöt 8. .Atanulmány az OTKA T025879. számú kutatási prog 1. .Egy évszázad múlva ez a helyzet gyökeresen 9. megvál .389 görög katolikus, 257 református, 81 római kat 5. király részén egy megye Ugocsa korában Árpádok Az 3. 2. A község A elnevezése feltehetõen egyBükinevû nag 2. 7. Maguknak a görög katolikusoknak nincsen szláv szá szláv nincsen katolikusoknak görög a Maguknak 7. 618 görög katolikus, 354 református, 98 római kat 6. .„... 4. etnikaikülönbségeket (Bartha1984:100). j távon hosszabb fogva jellegénél intézményes akkor nyieknek” tartják magukat, mert már a „nagyapjuk me (Pilipkó 1995:740). szerültem. nyarán fejeztem be. A téma sajátossága miatt az ada közül beszéltékközülnéhányan1937:302).(Szabó ségben nem beszélik a magyart, a többi hat helységb évi népszámlálása I. (1902:331). temékenyhatárral. Erdejenincs, csak bokros helyei é református lakja, zsidó 11 református, 186 likus, századfolyamán kisnemesek alapítottak falvakat (Sz lennagyuradalomhoz sem.Ezeken részeken,a megya Gutkeled, Hont-Pázmány nemzetségek birtokolták, de és Tiszabökény megnevezéseket a történeti hûségnek hûségnek történeti a megnevezéseket Tiszabökény és neve Beken, 1946-tól Bobove (Botlik–Dupka 1993:170) me folyó a elõtag Tisza szerepû megkülönböztetõ tõl ban keletkezett adománylevélben tûnik fel elõször B 122–135; 1994:337–338). hosszasmeg,ígyhuzavona utántávoznia kellett(Pi görög „átáll” ha tovább, maradhat esetben az abban tosságában«,keresztén»más-voltában«szemléljük.A igazságnakmaradottal,silányabbatkülönbbel...az beszélünk,szellemiségrõlnyugati és keleti „Amikor szabott helyére.” (Zalatnay 1991:5–6.) m amelyben folyik, helyreállítása állapotának szent séges folyamatról van szó: »apokatasztatisz tónpantimmanens és transzcendens helye exellence par ilyen immanenssel...densaz Egészenhelyzetortaazmás individuumkiemeltléteziktánakhelye:azegypszi nyugatikeresztyénségbentranszcendenssel a ta való a közvetít és ki, alakít módot reagálási attitûdöt, Szemléletet, meg. Bökény Bökény magyar falu, Bereg-Ugocsa vmegyében, közel a Tiszáh tták az akkor mûködõ ortodox papnak, hogypapnak, ortodox mûködõ akkor az tták és mérésével kapcsolatban lásd Tomka (1973: olikus. Magyarország helységnévtára (1941). olikus. A Magyar Korona Országainak 1900. 995:185). on«, »mindenek helyreállítása«, a világ eredeti tozik. Az 1862. évi jelentés szerint 19 hely- .” (Fényes.” 1839:419.) ybirtokosnevébõl származik, egy1230-és chéje. Ott érintkezikchéje.Otttranszcen-igazából a i fogalmait, kategóriáit, szimbólumait adjaszimbólumait kategóriáit, fogalmait, i s görög katolikus anyatemplommal, feketeanyatemplommal,katolikus görög s tközlõk anonimitásának megõrzésére kény- az felel meg, ha mindkettõt a maga »sajá-maga amindkettõt ha meg, felel az uken alakban (Szabó 1937:297). Az 1907- inden visszakerül a maga Isten által meg-által Isten maga a visszakerül inden en is csak „kevés magyar” dívott, a pórnép lipkó1997:61). nem állíthatunk szembe elõbbrevalót el-elõbbrevalót szembe állíthatunk nem abó1937:75–94). odoxkeresztyénség esetében, aholnincs lálkozásnak, az Isten és ember kapcsola-emberlálkozásnak,ésIsten az g dédapjuk” is itt lakott. A vallás ugyan- rmazástudatuk, õk „tõsgyökeres böké- „tõsgyökeres õk rmazástudatuk, ól dokumentálhatóan jelzi a valamikori a jelzi dokumentálhatóan ól találkozásának, sokkal inkább egy egy-egy inkább sokkaltalálkozásának, ység mindkét fele esetében a természe-aesetében felemindkét ység ramkeretében készült. Agyûjtést 2001 egy jelentõs része nem tartozott egyet- . 1991-tõl ismét Tiszabökény. A Bökény llékére utal. Csehszlovák idõben a falu a idõben Csehszlovák utal. llékére e nyugati,e Tiszaa két oldalán, 13–14.a katolikusnak. Ez azonban nem történt nem azonban Ez katolikusnak. megfelelõen használom. megfelelõen i birtokok terültek el, másik részét a részét másik el, terültek birtokok i t anyag is ezt a mentalitást igazolja oz, 64 római, 292 görög kato- társadalom számára... A számára... társadalom 90A katolikus magyarság vallásos életének néprajz 1990 BÁRTH JÁNOS Elhatárolódások. Régi és új problémák az etnici 1996 BARTH, FREDERIK Az erdélyi kérdéstõl az európai kérdésig. Beszé 1998 ANDRESCU, GABRIEL IRODALOM 15. Az ukrántegyházinyelvkénthasználó Azegyházközsé 15. 1986 A magyar görög katolikus népi vallásosság mûvel vallásosság népi katolikus görög magyar A 1986 CSERBÁK ANDRÁS Intermix Ungvár–Budapest: Kárpátalján. ezredéve települések Magyarlakta 1993 BOTLIK JÓZSEF – DUPKA GYÖRGY Hármas kereszt alatt. 1997 Görög katolikusok Kárpáta BOTLIK JÓZSEF 1999 Részletek a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegy Katolikus Görög Munkácsi a Részletek 1999 BENDÁSZISTVÁN 1990 A görög katolikus magyarság vallási néprajza. vallási magyarság katolikus görög A 1990 1984 Etnikus különbségek és a vallások integráló ere integráló vallások a és különbségek Etnikus 1984 BARTHA ELEK kijevi patriarchátushoz tartoznak. patriarchátushoz kijevi 1971:28.) ér elvont Az figyelmét. fordítja felé tapasztalható tentia) konkrét elemzése köti le ... addig a keleti e érdeklõdését beállítottságú, empirikus ember gati valóságafelfogásálényegeésléte,dolgok atében, nek különbségei egyként jelentkeznek – összevetve N összevetve – jelentkeznek egyként különbségei nek tes adottságok, történelmileg adott társulásról és Magvetõ. hagyta...” Tanulmányok a népi vallásosság körébõl. Ungvár–Budapest: Hatodik Síp Alapítvány – Új Mandát Új Ungvár–Budapest:Alapítvány– SípHatodik gyar Kulturális Szövetség. Kulturális gyar 425–442. Budapest: Akadémiai Kiadó. Ottó Múzeum. Magyarországon. Kunt Ernõ– Szabadfalvi József – Vig Népi vallásosság. 329–412. Budapest: Akadémiai Kiad ember elsõként nem az ésszerû, nem a konkrét lján az ungvári uniótól napjainkig (1646–1997). lõ 3(9):35–40. tás elemzésében. Regio 7(1):4–25. In azok fejlõdésérõl van szó. [...] Kelet szellemé- a. dekli, a lényegi (=essentia, ousia).” (Timkóousia).” (=essentia, lényegi a dekli, ban és értelmimegragadásában.nyu-és a ban Míg je. je. Magyar néprajz VII. Hoppál Mihály,Hoppálszerk. VII. néprajz Magyar gek a moszkvaipatriarchátusbóla gek kiszakadt In lsõsorban a dolgok »létezésének« (=exis-»létezésének« dolgok a lsõsorban õdéstörténeti háttere. háttere. õdéstörténeti Tüskés Gábor, szerk. 275–311. Budapest: In Magyar néprajz VII. Népszokás. Néphit. a Gyula, szerk. 97–103. Miskolc: Herman e történetébõl. Ungvár: Kárpátaljai Ma-Kárpátaljai Ungvár: történetébõl. e yugat adottságaival – a világ szemléle-világ a – adottságaival yugat ó. Interetnikus kapcsolatok Északkelet- kapcsolatok Interetnikus um. In . „Mert ezt Isten ezt „Mert 195

Tabula2002 5 (2):171–197. 196 Tabula 2002 5 (2):171–197. 1999 Az emberélet fordulóihoz fûzõdõ szokások identi szokások fûzõdõ fordulóihoz emberélet Az 1999 1990 A magyarországi A görögkatolikusok története. I–I 1990 PIRIGYI ISTVÁN 2000 Szakrális tér – „etnicitás” – nemzetállam. – „etnicitás” – tér Szakrális 2000 KEMÉNYFI RÓBERT világrendcivilizációkátal összecsapásaa A és 1998 HUNTINGTON,SAMUELP. katolikusokgörögtörténete.magyarlegújabb A 1913 GRIGÁSSYGYULA 1947 A munkácsi görög katolikus püspökség lelkészség püspökség katolikus görög munkácsi A 1947 GYÕZÕEMBER 1995 A kárpátaljai görögkatolikus egyház kálváriájagörögkatolikusegyház kárpátaljai A 1995 RISKÓ MARIANN 97Görög katolikus-ortodox ellentét egy 1997 kárpátalja katolikgörögsalánki a életvallási és Etnikai 1995 PILIPKÓ ERZSÉBET Köztes Európa – geopolitikai térség vagy válasz 1999 MOLNÁRGUSZTÁV Identitás és hit. Antropológiai mûhely 1993 3:33–35. MIHAILESCU, VINTILA 00[93 Kisnemesi falvak Ugocsában. A Táj- és Né 2000 [1943] KISNEMESI 1839 Magyar országnak, s a hozzá kapcsolt tartományokapcsolthozzá a sországnak, Magyar 1839 ELEKFÉNYES 1996 Kollektív emlékezet és az etnikai identitás me ZOLTÁNFEJÕS emlékezések tükrében. Magyar Egyháztörténeti VázlatEgyháztörténetiMagyar tükrében.emlékezések Posztbizánci Közlemények 3:52–62. nerva 3(2):5–52. graphiai tekintetben.IV.graphiai Pest. nyiFõiskola. badtéri Néprajzi Múzeum.Néprajzibadtéri Miklós – Kósa László – T. Bereczki Ibolya, szerk. S háztörténetiévkönyv 1944/46. Budapest: Teleki Lász tésébõl. Kéziratmásolat a Tiszapéterfalvi Galéria g Galéria Tiszapéterfalvi a Kéziratmásolat tésébõl. Diószegi László, szerk. 125–142. Budapest. In gszerkesztése. usok körében.Ethnographiausok106(2). Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón. Cseriezredfordulón. az jelen és múlt Paraszti i magyar görög katolikus egyházközségen belül. akulása.Budapest:Európa. 1944-tõl a legalitás visszanyeréséig a vissza-visszanyeréséiga legalitás a 1944-tõl tóvonal? Regio 10(2):59–80. I.Nyíregyháza: Görög Katolikus Hittudomá- Ungvár. zentendre: Magyar Néprajzi Társaság – Sza- pkutató Intézet Ugocsai Kutatótábor jelen- tás-meghatározó szerepe. Kárpátaljai Mi-Kárpátaljai szerepe. tás-meghatározó einek 1747. évi összeírása. Regnum. Egy-Regnum. összeírása. évi 1747. einek yûjteményében. knak mostani állapotja statistikai és geo-ésstatistikai állapotjamostani knak ló Alapítvány.ló ok. Regnum 1–2:177–195.Regnum ok. In Magyarságkutatás. 1995–1996. ations will be traced back historically. cultural context within that observed conflicts cou tory during the last ten years. It focuses on the e field-work had been made. This essays tries to anal 1991 Identitás és etnikum. Identitásés 1991 UJVÁRY ZOLTÁN 1990 A munkácsi görög katolikus püspökség lelkészség püspökség katolikus görög munkácsi A 1990 UDVARI ISTVÁN, SZERK. Felekezeti szerkezet, felekezeti reprodukció. S 1994 A vallásosság mérése. Magyar Pszichológiai Szem 1973 TOMKA MIKLÓS Budapest.egyházak. keleti kereszténység, Keleti 1971 TIMKÓ IMRE Ugocsa megye. Budapest: MTA.1937 SZABÓ ISTVÁN political turn in 1989. This change caused a series Ukra Carpathian the in church Catholic Orthodox The TiszahátCarpathian the in OrthodoxesHungarian ERZSÉBET PILIPKÓ egyházafeladataz Etnikaiközösség: kihívásés 1991 ZALATNAY ISTVÁN Vasvári Társaság.Vasvári 13–16. Békéscsaba–Budapest: Ethnica. konferencia elõadásai. Ujváry Zoltán közremûködésév In Nemzetiség–Identitás.IV. A nemzetközinéprajzine thnic and religious identity of the inhabitants as of conflicts in the village of Tiszabökény where t ld be put. In all cases, the precedents of the situ yse the deeper roots of these conflicts, their his- tatisztikai Szemle 72(4–5):329–343. k számára.2(3):3–12.Regiok ine has gained back its legitimacy after theafter legitimacy its back gained has ine le 46:122–135. einek 1806. évi összeírása, Nyíregyháza: összeírása, évi 1806. einek el Eperjessy Ernõ – Krupa András, szerk. mzetiségkutató the he - 197

Tabula2002 5 (2):171–197. kutatás során a szerzõ a fafaragó önértelmezésének fafaragó a szerzõ a során kutatás Magyarmûvész,tanulmányközéppontjábannaiv A egy JUDITCSATLÓS 198 Tabula szerzõ.a kísérletet tesz értelmezésére nek tozott a helyi társadalomhoz fûzõdõ kapcsolata is. csak „játéknak” tekintett elfoglaltságát „mûvészett szerepévemûvész afelruházta LajostMagyar sadalom világkép, az önértékelés és a mûvészi öntudat jelle küldetéstudattól a megfelelõen Ennek tárgya. gálat alkotómunka. Ezt követõen a faragó társadalmi kapcs eb kérdésre,hogy a arra adnimegkísérelválaszt és 2002 5 (2):198–222. T A faragás egy naiv mûvész életében „Istennek tetszõ cselekedetek.” sel látják el. óvodában egy állandó kiállítást rendeztek be a gálni szob a helyi mûvész tevékenységét: hivatalos látog és más érdeklõdõk megjelenése. Ezt követõen a és a falumúzeumi vásárlásokat foglalta magában. Ezzel e segítségével, amely a kiállításokon való részvételt lom szélesebb köre a mûvész szerepével ruházta fel, besült egy ettõl eltérõ értékrenddel, melyben tevék sajátította el, mint annak a közösségnek a tagjai, világképe, értékrendje, szintén szerepet kapnak. Ma sok létrejötte során a formai és technikai feltétel hez, valamint közvetve vagy közvetlenül az általa m szorosan kötõdik mind a helyi, mind a szélesebb értmint hanem megközelíteni, kell szempontból sadalomban betöltött szerepének vizsgálata. keresztül a különbözõ értékrendek egymáshoz való vi szi öntudat kialakulásához. A kutatás célja volt en társadalomból érkezõ reakciók hatására átalakult, f határozását és a hipotézis felállítását. Eszerint M ennek kapcsán a naiv mûvészet megismerése volt. Ez mennyiben illik ez a kategória. A kutatás elsõ lépé elején felmerült bennem a kérdés, kit is nevezünk n koztam Magyar Lajos fafaragóval, akit naiv mûvészké erepmunkámat 1998-ban kezdtem Pácsonyban, egy Vas m Már kezdetbenMárnyilvánvalóvá alkotás, azhogyvált, mzõi és változásai. Amint a tár- A dolgozat második felében en- é” avatta. Ezzel együtt megvál- ben milyen szerepet tölt be azbe töltszerepet milyen ben elindulva kerül bemutatásra abemutatásra kerül elindulva olatainak megismerése a vizs- meghatározó elemeit keresi,elemeit meghatározó l, az idõs fafaragó az addigaz fafaragóidõs az l, Lajos tevékenységeALajosáll. tevékenységi formát tevékenységi ek mellett a faragó gondolkodásmódja, agyar Lajos faragáshoz való viszonya a ahol jelenleg is él. Ezt követõen szem- , a velemi alkotótábor meglátogatását nek a folyamatnak a feltárása, és ezen se a faragó portréjának elkészítése és raiból, és alkalmanként megrendelés- elértékelõdött, és elvezetett a mûvé- hivatalos vezetése is elkezdte propa- eghatározott keretekhez. Az alkotá- atókat visznek Magyar Lajoshoz, az enysége felértékelõdött. A társada- elemben vett társadalom jellemzõi- gyar Lajos ugyanazt az értékrendet nt tartanak számon. Ismeretségünk annak az intézményrendszernek a aiv mûvésznek, és Magyar Lajosra lehetõvé tette a téma pontos meg- gyütt járt az újságírók, a kutatók szonyának és a naiv mûvész tár- faragásesztétikaitényétnem egyei faluban. . A naiv mûvészetnaiv A . 1 Itt talál- tõk” által való használata és jelentéstartalma,leváns a megkérdezettek közt. Tehátame a mûvész-mûvész folytatott tevékenységet. Ez alapján megállapítható különböztetése is, az egyik szakember, a másik amat ben áll egymással. Ebben rejlik a „tényleges mûvész döntõ. A naiv hozzá nem értõként való értelmezésenem ebben látja aé fõ különbséget, addig a faluban m kapcsolódik össze. Amíg a hivatásos és a naiv mûvés tehát elsõsorban a technikára vonatkozik, és ezzel mukra a naiv jelzõ lefokozó értelemmel bír, a „mestpersze többen ismerik, tudják, hogy ebbe a kategóri nye, hogy arra sem kaptam pontos választ, mi különb tõl, amely egy nem pontosan körülhatárolt fogalom v legû mûvésznek” talma is van, ebben az esetben csak egy tényre utal Míg a magaskultúra élvezõi számára a mûvész, mûvész hetõk egymástól. A „mûvész” kifejezés használatától tegóriákat, melyek a mûvészeti, mûvészetelméleti, n belsõ) kategóriákat, másrészt külön-külön sorra ves alkotói pálya kibontakozásának. elbeszélései, aki külsõ szemlélõként közeli tanúja tenni, hogy Magyar Lajos perspektíváját szerencsés való párhuzamba állítással, valamint az alkotó álta 1996) adtak egy lehetséges eszközt. A formai elemzé jos önábrázolásai ( nek, még az életút esetében is. Az önértékelés vált ez a módszer nem volt elegendõ, mivel az interjúk m interjút. A mentális struktúrában bekövetkezõ válto készítettem strukturált, félig strukturált és struk használatát figyelembe véve megkülönböztetem az fogalmakat két szempont szerint jelenítem meg. Egyr amelyek a mûvészet és a társadalom, illetve az alko antropológiai dolgozat keretein, ezért elsõsorban a átfogó fogalommagyarázat más szaktudományok hatáskö és tartalmakat hoznak magukkal, amelyek a szöveg ér típusa megtalálható. Ezek behatárolása fontos, hisz Tanulmányomban a „naiv” mellett az alkotótevékenysé kategóriák Émikus-étikus A legtöbben (fa)faragónak nevezték Magyar Lajost, k A mûvész kifejezéssel együtt a naiv mûvész fogalmát A vizsgált közösségen belül az émikus és étikus kat A kutatás során túlnyomórészt a különbözõ interjútechnikákat haszn interjútechnikákat különbözõ a túlnyomórészt során kutatás A nevezte Magyar Lajost, ezzel is megkülönböztetve a Magyar Magyar huszár, 1980; Család, ly az alkotói teljesítményt mint a szerzõ 1984; turálatlan interjúkat, életút- és mély- volt férje vallási elmélyülésének és az együtt a kész tárgy tökéletlenségével st kiegészítettem az életeseményekkel tó és alkotás kapcsolatát érintik. Itt a erségbeli tudás” hiányosságaira utal, ozásainak felderítéséhez Magyar La- t. A szó egyik használója li interpretálással. Ehhez hozzá kell zokat a momentumokat emelem ki, ” és a „magánjellegû mûvész” meg- , hogy a „mûvész” fogalom nem re- zások megragadásához önmagában módon ellenpontozták feleségének en különbözõ jelentésárnyalatokat zem azokat a különbözõ étikus ka- s a hivatásos mint hozzáértõ szem- ába sorolják Magyar Lajost is. Szá- egkérdezettek számára éppen ez a éprajzi írásokban elõfordulnak. indig csak egy állapotot rögzíthet- étikus olt számára. Ennek a következmé- õr, a fogalom negatív értelmében. özteti Magyar Lajost a mûvésztõl. észt a vizsgált közösség fogalom- idegenkedtek a megkérdezettek. zet között a mûvészettörténész telmezését befolyásolhatják. Az egóriák határozottan elkülönít- et fogalmaknak a „mûvészetér- gre vonatkozó kifejezések több et kifejezéseknek minõsítõ tar- Isten Isten hozott, onkrétan megnevezve az általa sem használják. A kifejezést rébe tartozik, és túlmutat egy és émikus tényleges mûvész- 1991; (azaz a külsõ és a Isten Isten hozott, „magánjel- áltam, így áltam, 199

Tabula2002 5 (2):198–222. 200 Tabula 2002 5 (2):198–222. mással. Az én esetembenmással.énAz a további megkülönböztetéseket találhatunk, amelyek n A különbözõ tudományterületek szakirodalmában a „mû népmûvészetés naiv Magas-, hoz való objektív vagy szubjektív viszonyommal esne gozat fogalomhasználatában a „belsõ” vagy „külsõ” k teni, azaz a hivatalos vélemények, intézmények, ill ség perspektíváját. Az ettõl eltérõ esetekben egy k közösségben. gyõzelmét, az alkotót pedig mint hõst értékeli (Hau meghatározó szerepe áttétel nélkül jutott érvényre. a tárgy készítõje pontosan tudta, hogy kinek dolgoz K. Csilléry 1981:743). Jellemzõ volt a megrendelõéletvilágukba, hanem é aspecialisták által számukra ként határozták meg a tárgyakat, így nemcsak az élõ kisnemesek,ált pásztorok, kézmûvesek is beletartoz keretein, a birtoktalan falusi, mezõvárosi rétegek, tük társadalmi bázisának körülhatárolása túlmutat a képezi, és nem az egész társadalmat átfogó kategóri rasztság,eltérõentörzsitársadalmaktól,a nagegy tárgyféleségeknél (Fél–Hofer – K. Csilléry 1981:742 gáért való alkotás (Németh 1998:46), az esztétikai rezentatív tárgyak esetében is. nemcsak a használati tárgyak kapcsán beszélhetünk, szerepek mellett jut érvényre a konkrét tárgyak ese ban a társadalmakban, ahol az elkülönülés nem törté rendelkezik, és nem kell semmilyen „ürügy” vagy kvá (többnyire) már önállósult, abban az értelemben, ho vonatkozásairól,máslom hanemkölcsönhatásban van megvannak a maga belsõ törvényszerûségei, azonban m gek egyéb formáiról (Németh 1998:47), és kialakult Európában. Ez a mûvészi függetlenség azt jelenti, h egyéb kulturális mozzanatokból merítiktársadalomban a fogalmakat nemcsak a kész mû értékelésbelsõ tárgyáttörvényszerûs képezi. Az értékeléskor, tehát tárgynakaz van esztétikai funkciója, az alkotások biz más recens jelenségekhez. Minden kultúra sajátja a illeszkedik az õt létrehozó kultúrába, és különbözõ art ) fogalmak bírnak jelentõséggel. Mindhárom jellemzõ Írásomban a „faragó” kifejezést részesítem elõnyben Az autonómnak nevezett mûvészet egy történelmi foly A hagyományos paraszti közösségekben, ahol szintén naiv mûvészet naiv , népmûvészet alkotásról való beszéd során a legtöbb ülsõ nézõpontot kívántam megjelení- a mezõvárosi cívis parasztok, a falun onyos köre mindig valamiféle kiemelt ser 1978:216), nem jellemzõ az adott s az alkotó közti közvetlen kapcsolat, etve a tudomány világát. Tehát a dol- és szempontokat (Geertz 1994:241). aluk készített darabok kerültek be az ). Bonyolítja a helyzetet, hogy a pa- tében. Így alkalmazott mûvészetrõl viszonyrendszerek kapcsolják õket a. Ebbõl következik, hogy mûvésze- ogy levált a társadalmi tevékenysé- funkció jelentõsége eltérõ az egyes yobb,összetett társadalom részét szoros értelemben vett parasztság készítettalkotások is (Fél–Hofer – vizuális kifejezés, és mivel minden egy külön mûvészeti szféra. Ennek zifunkció a létrehozásához. Azok- ik, mit várnak tõle. Így a közösség hanem a rituális, a vallási és a rep- gy külön – esztétikai – funkcióval nt meg, az esztétikai funkció más égeire helyezik a hangsúlyt, hanem k egybe. em feltétlenül egyeznek meg egy- nak ebbe a körbe. Õk fogyasztó- ifejezések nem a kutatás tárgyá- vészet” átfogó kategóriáján belül égsem választható le a társada- je, hogy a maga sajátos módján , ezzel is érzékeltetve a közös- azokkal.autonómAzalkotás amat eredményeként jött létre , magasmûvészet nem volt jellemzõ az önma- (vagy grand totta. nevezni – mint tevékenységi forma elvesztette azt a tése nyomán már visszafordíthatatlanná vált. A népm ez az 1960-as évekre a hatalom beavatkozásával, a t (Takács 1975:67.) mítottság mögött a lélekre. Mert a lélek fölröpül a mint szükség, van úgy mûvészetre naiv „A érhetõ: tetten értelmezése való úgy a naiv alkotókra is újra odafigyelnek. A naiv m együtt járt Erdély újrafelfedezésével. Ahogy megind népi mesterségek elsajátításának igénye, illetve az és táncháztalálkozók a legmarkánsabb elemei, de már gatartás képviselõiként jelennek meg. Ennek a „népi lett léteznek más alternatívák, így mûvelõi és támo szeti mozgalom” azonban rámutat arra, hogy a hivata verén kezdeményezést bizalmatlanság kísér. Az 1960- újra a figyelem középpontjába. Az államszocializmus vészettel. A naiv mûvészet ezt követõen nálunk re,csak tisztaságra hivatkozva teszi, amit szembeállít mint a „faji mítosz” terjesztésére (Bánszky 1984:24 alkotókat „õstehetségeknek” titulálja, és eszközkén a „földmíves csodabogárra” helyezi: az elsõ kiállít elsõsorban szociológiai vonatkozású, mivel az alkot tereinekegyrésze, illetvenaiv mûvészek.a Ugyana nak a háziiparszerû tevékenységet folytató népi ipa vábbra is folytatták, jóllehet már nem a közösségi mélyekkel, akik még ismerték a régi igényeket és fo (Voigt 1995:114). legû hagyomány képviselõi, adatközlõi kapták,võket és késõbhímzõket minõsíti. Kezdetben a népmûvészet a „népi iparmûvész” cím, amely a háziparszerûen dol vezéseként az 1950-es években megjelent a „népmûvés a népmûvészet önálló mûvészeti stílussá (Verebélyi sületek létrehozásával, valamint a piaci igényekhez jön. Az intézményesülés együtt járt az oktatást meg technikái, forma- és motívumkincse szervezett és ir dekei, mûvészet abból a szempontból, hogy mindkét esetben állít párhuzamba Így köthetõ. megkonstruálásához ra Mindez a nemzeti egység és nemzettudat kialakításáh ság életvilágát képezõ tárgyak kapcsán csak a 19. s A zárt paraszti világnak a felbomlása már a 19. szá A naiv mûvészet felfedezésekor az 1920-as, 1930-as Az intézményesülés elsõ szakaszában találkozhatunk Eddig tudatosan próbáltam megkerülni a „népmûvészet Ezt követõen már tudatosan törekedtek arra, hogy a hogy arra,törekedtektudatosan már követõen Ezt 3 2 valamint politikai érdekek köthetõk felfedezésükhö ásokat követõen a paraszti származású „autentikus források” felkutatása, ami az „elcsökevényesedett” modern mû- ûvészet ellenkulturális lehetõségként kontroll hatása alatt. Közéjük tartoz- gatói egyaránt valamiféle kritikai ma- zázadtól használják ezt a kifejezést. való igazodással. Így vált napjainkra z idomítottságból – vagy alatta él.” rmálási elveket, a tárgykészítést to- ó nem foglalja el a társadalomban az b ez a közvetlen kapcsolat megszûnt rmûvészek, és a népmûvészet mes- éeszesítés, az ipar tervszerû fejlesz- t használja az avantgárd ellen, vala- társadalmi közeget, amely fenntar- az 1960-as, 1970-es években kerül ányított keretek között megõrzõd- mozgalomnak” a folklór mûvelése ). Mindezt az eredetiségre, õsiség- ulnak a népdal- és zenegyûjtések, szervezõ iskolák, szakkörök, egye- kkor a naivkkormûvészeka népijellege 1998:7). Az új jelenségek megne- gozó faragókat, fazekasokat, szö- ûvészet – vagy amit annak szokás oz és ennek kapcsán a népi kultú- idején minden ösztönös és szu- kezdetben csatlakozott ehhez a as évek végén induló „népmûvé- zad folyamán megkezdõdött, és losan elfogadott értékrend mel- mestere címet még a folklór jel- zet mestere” kifejezés, valamint a magasmûvészet esztétikai ér- ható a népmûvészet és a naiva és népmûvészet a ható évek propagandája a hangsúlyt a falvakból kikerülõ olyan sze- z. hagyományosnépmûvészet ” fogalmát, mivel a paraszt- az ido- az 201

Tabula2002 5 (2):198–222. 202 Tabula 2002 5 (2):198–222. súlyos. tív és közösségi szerepének változatai is. A népmûv ahol természetesek az elõzõvel való hasonlóságok, e le hanyatlás része vagy következménye, mivel egy új Ennek ellenére nem szabad arra a következtetésre ju jezési eszközeit és formáit használja, valamint az 1979; 1984:49–50), azonban már nem hagyományõrzõ, h it, mind a témákat, mind a felhasznált 693). motívumokatAhol megjelenik a naiv mûvészet, még õrzi mag ként végzi, hanem kiegészítõ tevékenységkéntautonóm mûvésznek járó helyet, vagymásrészt az c alkotóte máit használja (Voigt 1995:111). hoz kapcsolódnak, hanem többnyire a maga intuíciója mûvész is követ mintákat (ki nem?), de ezek nem a n kap szerepetelsõdlegesmagasmûvészethez hasonlóan ke személyiség alkotó az és ereje, kényszerítõ mány A népmûvészethez viszonyítva sokkal egyénibb, megsz együttmûködés) és a csoporton belüli személyes kapc vonatkozásokraépül” (Hauser 1978:236). A csoport é nem formai kitételek alapján ítél, hanem „viszonya sége nem képes és nem is akarja mûvészetként kezeln személyiség elõtérbe helyezését. A feszültség másik hoz vezethet, abból kifolyólag, hogy a közösség nem a naiv mûvész és a helyi társadalom közti kapcsolat mint a népmûvészeti alkotások esetében, hanem maga szeknek lehetõségük van a verbális megnyilvánulásra alkotását. Természetesen ezzel együtt megjelennek a válik egyre fontosabbá a közönség számára, hogy az Ez az egyéni nyelv számtalan problémát vett fel a b mûveinek tartalmi és formai értelmezését, belsõ tör lemzõ. A modern mûvész maga alakítja ki saját kódre ti, ugyanakkor egy olyan kódrendszer kialakítása is ponti szerephez. Az újítás a minden addigi alkotást váltotta fel. A tradícióhoz való kötõdés helyett az ízléshez, és az újítások a közösség kontrollja mell újításmegjelenik náluk is, deaz alkotó mindvégig (Némethm 1998:48). közösségi A a népmûvészet elsõsorban alkotói így is egyéniséigényeinek, normáinak, A mûvészet különbözõ mértékû autonomitásából adódna A közösségben, ahol a másokhoz való igazodás értéke A naiv mûvészet kommunikatív jellegét tekintve a hi A modern,A iparitársadalomban közösségia nyelvet a 4 A hagyományos paraszti kultúrában az alkotó egyéni állandó újításra való törekvés jut köz- alkotó magára mint mûvészre tekint. ett terjednek el (Kresz 1998:34). észetben a kommunikatív jelleg hang- könnyen feszültté válhat, konfliktus- sak szabadidejében (Varga 1980:692– tekintve (Kerékgyártó 1978; Bánszky vényszerûségeit (Németh 1998:48). ól eltérõ jelleg kidomborítását jelen- , amely csak az adott mûvészre jel- kötõdikközösa hagyományhoz és efogadóban. Ennek eredményeként forrása, hogy a naiv mûvész közös- tni, hogy a naiv mûvészet valamifé- setleg egyezések. a mûvészethez mûvészeten kívüli zok a fórumok, ahol a képzõmûvé- ában a közösségi erõ maradványa- társadalmi struktúrához kötõdik, ndszerének a megfejtését, tehát a épmûvészet tradicionális formái- érti és nem feltétlenül tolerálja a solathálózatok kerülnek elõtérbe. . Itt már nem a mû kommunikál, , másrészt a magasmûvészet for- alkotó miként interpretálja saját gek, így az egyéni invenciók és az i a mûvészetet. Ennek oka, hogy vékenységet nem fõfoglalkozás- válik a kommunikáció tárgyává. rül elõtérbe. Az individuum a individuum Az elõtérbe. rül rdekei(például alkalmazkodás, ûnik benne a közösségi hagyo- vatásos mûvészethez köthetõ. még többé-kevésbé jelen van, ondanivaló megfogalmazója ondanivaló az alkotásban. Ugyan a naiva Ugyanalkotásban. az z individuálisz nyelvkeresése anem a magasmûvészet kife- k a mûvészet kommunika- ségét aláveti a közösség tudatosult is Magyar Lajosban. halt. Õ volt a legkisebb gyerek, a kilencedik, akit 1913 decemberében született Pácsonyban ikertestvéré Magyar Lajos életútja alakulásával pedig ez is megszûnt. leségével már csak öt holdon tudták folytatni seknek a is, gaz mivel a föld feldarabolásával elkerülték A testvérek közti földosztásban nagy szerepe volt a ta hozzájukörökségként anyai az után halála szülõk tokot a testvéreivel elosztották. Azonban ez már ne az idõs szülõkkel, akikrõl halálukig gondoskodott. a tanulásra, ennek ellenére elvégezte a hat osztály éves korától segített, késõbb napszámba is eljárt. afeleségével, és az egyik nõvére aférjével. Magya zös háztartáson belül a szülõk és Magyar Lajos alko hozományból kifizette annak részét. A késõbbiekben gyar Lajos édesapja a faluban lakó lánytestvérével szott a föld, illetve az állatok. A szülõk még töre ezt mûvelték egészen a 2. világháborúig. A család é A család a szántó mellett rétet és erdõt birtokoltmennyasszo a föld, a is házasságát szülõk A voltak. Az egyén szintjeegyén Az tásávalis, bár afaragáshoz hasonlóan egyiket sem tud csinálni, így munkához látott. A faragás mellet Lajoselkezdettis bototfaragni. sikertA követõen készített, majd egy kollégájának az ösztönzésére – melyeket hamarosan pénzért árult bajtársainak. esetet követõen kórházba került, ahol elõször kezde megjárta,kezdetben gyalogosként, átkerültmajdh a a szolgálat letelte utáni évben a háború kitörése m haza, az unokák pedig ennél ritkábban. A gyerekek megházasodásuk után Szombathelyrefeleségével,1953).A Ilonkanénivelszülõi házat a költöz nyugdíjazása után is alkalmazták két évig. ban, majd három éven keresztül Balatonfûzfõn, végül helyen dolgozott, többnyire lakóhelyétõl távol: az A család „középbirtokosnak” számított, míg anyai ág Magyar Lajos közel hat évig katonáskodott, mivel mé A háborút követõ években házasodott meg (1946), és Magyar Lajos ötvenévesen, szülei halála után váltot Amint a testvérei sorra külön gazdaságot alakította Már a nyugdíjazása utáni idõben megpróbálkozott a f szülei már nem szívesen fogadtak, és ez , hogy kuláknak minõsítsék õket. A fe- kedtek a birtok egyben tartására. Ma- A sok munka mellett kevés ideje jutott aki elhozta a botját mutatóba – Magyar dálkodást, a termelõszövetkezet meg- (ebbõl az anyai örökség 10-12 hold), útjavítóknál, a szombathelyi bõrgyár- Utánuk õ örökölte a házat, míg a bir- „közösködött”, de házassága után a rLajos acsalád földjén már hat-hét t. t foglalkozik zenéléssel és órák javí- iatt újra besorozták. Így a frontot is úgygondolta, másszobrot megis letmódjában központi szerepet ját- tott egy egységet, valamint a bátyja átépítették, aholjelenlegélnek. is háború utáni gazdasági intézkedé- tt el rajzolni tábori levelezõlapokat, tanulta.Ezeket atevékenységeket m volt nagy terület, mivel a nagy- Egerváron éjjeliõrként, ahol még vel, aki a születést követõen meg- uszárokhozbal-Egyhírvivõnek. is közös gazdálkodás folyt: a kö- tek. Általában havonta látogatnak ta ki a munkakönyvet, majd több rtozó föld is felosztásra került.felosztásra is föld rtozó k, Magyar Lajos egyedül maradt nyi hozomány határozta meg. határozta hozomány nyi g a háború elõtt behívták, majd született meg két leánya (1947, aragással. Elõször fõzõkanalat on a szülõk „nagybirtokosok” 203

Tabula2002 5 (2):198–222. 204 Tabula 2002 5 (2):198–222. szágos Népmûvészeti szágos KiállításNépmûvészeti vallanak. Az egyház szerepét azért hangsúlyozom, me hangsúlyozom, azért szerepét egyház Az vallanak. bizonyoshogyjegyekvisetestihit, aelterjedt az isteni közbeavatkozásra. Ez a szemlélet egészen a k és a római katolikus egyház parancsait. Tehát a bûn gek, halál annak a következménye, hogy az ember elk kapcsolódik. Aki bûnt követ el, annak meg kell bûnh orientációs kategóriák a bináris oppozíciók elvét k mi magunk is angyalok és ördögök lehetünk. Azonban a két szféra tükörképe is egymásnak, nemcsa tulajdonságait,jellemét cselekedeteiket,és máskor szolgáltatvvanemberiség kiamelynek az küzdelem – gatórium örökkévaló tereiben, valamint itt a Földön zajlik: egy számunkra megközelíthetetlen szférában, egymásnak ellenható erõk megszemélyesített formái. ördög is, a világot tulajdonképpen ketten alakítják átformálódása.nek Átformálódás,Istenhez ittmert való harcában nyilvánul meg. Ez a szemlélet a világrendenkeresztülsú értelmezhetõ,vallá( Isten mely Múzeuma is több szobrát megvásárolta. dezett alkotói pályázatra, amirõl az újságban Annakellenére,gét.elõször hogy ellenezte,hívt õ keresték, vitték munkáit más tárlatokra is. Nyíregy Lajos munkái közül is kiválasztottak néhányat egy k jektív viszony a küldetéstudathoz hasonlóan. tok rendszere. Az önértékelés szintén a meznivilágról a világot,al tehát az egyes benyomások, élménye zetek, elvek, értékek összessége, amelyek segítségé világkép által meghatározottak. A világkép olyan eg hanem egy felsõbbrendû hatalom (isteni sugallat) kö közösségével szemben vállalja a faragást. Ez az iga tal, hogy helyességüket igazolja. Másrészt ez teszi detéstudat olyan késztetés, hajtóerõ, amely Magyar választhatók el egymástól, megkülönböztetésüket azo A küldetéstudat, az önértékelés és a világkép jelle A küldetéstudat farag, ha ez nem lehetséges, zenél. idõszakosan végzi: amikor az idõjárás megengedi a s A mindennapokban az Istenhez (angyalokhoz) és az ör Magyar Lajos küldetéstudata a mindennapi élet és vi Felesége, Ilonka néni már a kezdetektõl figyelemmel Élõ Élõ népmûvészet kiállításon harmadik díjazott volt, a kecskeméti Na on aranyérmet kapott, majd a Néprajzi Múzeumban ren (Vas népe) mzõi egybefonódnak, gyakorlatilag nem kotott kép függvénye, alapvetõen szub- olvasott. A pályázat szervezõi Magyar övetve. Így a két szféra szorosan össze- sos ember istenközpontú szemléleté- zolás nem racionális alapon történik, . Angyalok és ördögök hadseregei az , az emberek világában: ahol a „fenti” lõjük rossz erkölcsirosszlõjüktulajdonságáról házán az 1981-ben rendezett ymáshoz kapcsolódó fogalmak, kép- az alkotót képessé arra, hogy saját hõdés már itt a Földön megtörténik özépkorig vezethetõ vissza, amikor vel az emberek megpróbálják értel- õdnie, így a sorscsapások, betegsé- a fel a figyelmétszombathelyiaegy fel a eszközül szolgálnak harcokban.a iállításra. Ezután már többször fel- Lajos cselekedeteit motiválja azál- övetett valamit, ami sértette Isten zbeiktatásával. Ezek a jellemzõk a a mennyország, a pokol és a pur- angyalok) és az ördög egymássalördögaz angyalok)és zabadban végzett munkát, akkor k, az ezekrõl alkotott magyaráza- A harc párhuzamosan több síkon hasonlóhatalomraazszerttesz nban szükségesnek látom. A kül- selkedés alapját képezõ kétpólu- k eszköz lehet az ember, hanem a – határozza meg az emberekazhatározza meg – a kísérte férje faragótevékenysé- rt Magyar Lajos világképébenLajos Magyar rt döghöz társulnak az érték- iv Mûvészet V. Or- - fontossá válik a küzdés motívuma is. vedéseket, viszont a történet elmesélésébe belemele történtek értékelésekor úgy beszél önmagáról, mint li a szenvedéseket, amelyekben része volt. Ezekhez és saját élete értelmezéséhez is ez szolgál ezekkelalapul. a történetekkel. A vallás mindent átható er háborúkra),atel valamint közvetlen környezetének magyarázatként, önmaga igazának bizonyítására. A vi megfelelõen ír, beszél, idéz fel biblikus motívumok sen. A magnó lejátssza, a beteg nem számít, hogy mo nak, na gyógyulást kívánok, szerbusz. Ez más, itt s azok közül a betegek közül. Ez nem olyan, mint miko A „beteglátogató szerepét” azonban egyedül is felvá ebben az új szerepben. Bizonyítékul szolgáltak szám ve társak hiányában meghiúsult. A visszautasítások melynek feladata lett volna a közös imádkozás és a nevez,kihangsúlyozva alázatát. Emellett létreakar elvállaltabansekrestyés a szerepét, amelyetnag õ maradéktalanul gyakorolja is, hanem az önmeghatároz ségazisteni akaratnak, megbocsátás.a Eznem jele bõl ismert pozitív értékeknek, mint a becsületesség vallási gyakorlatok elvégzésében. Jó katolikusként hasonló szigorúan vallásos életmódot fog folytatni. A klinikai halálból visszatérve – egyik operációja bet és feleségének életében, meghatározóvá vált ben Habár Magyar Lajos vallásos nevelésben részesült, a Istennek tetszõ cselekedetek I. vállalni a mûvész szerepét. saját maga elõtt kellett legitimálni, hogy akár a h feleslegesnek, idõpocsékolásnak tart, mint a faragá elõtt, és azok közt a tevékenységek közt, melyeket azért,hogyezzel bizonyítsa szolgálatkészségét Ist het tenni aszerint, hogy bizonyos szerepeket felvál nálatában „az Istennek tetszõ cselekedetek” körébe ban felvállalt beteglátogató szerepe és a templomi bûnöst és a bûntelent. rancsolatnak megfelelõen él is. Ennek megfelelõen k mindenki bûnösnek számít, aki nem a római katolikus „Közösen imádkozni a betegért voltam vagy hét-nyolc Cselekedeteit ezzel együtt nagymértékben befolyásol Tetteinek, szerepeinek fõ igazolását is itt kell ke Magyar Lajos a magára vállalt szerep szerint tiszta szerint szerep vállalt magára a Lajos Magyar Élettörténetének elbeszélésekor kieme- után – megfogadta, hogy feleségéhez at, szentek életérõl szóló történeteket elyi társadalommal szemben is tudja megpróbál megfelelni a szentek életé- szolgálat Magyar Lajos fogalomhasz- s, zenélés. Az utóbbiakat elsõsorban eje vezet el a Biblia aktualizálásához, resni. A faragás, a muzsikálás, a falu- felesége és a falu közössége egyaránt , a szolgálatkészség, az engedelmes- vallás szerepe csak az 1970-es évek- betegek látogatása. A szövetség ter- A vallásosság nem merül ki az elõírt zép imát és éneket mondunk közö- lal (templomszolga, beteglátogató) aki alázatosan viseli a rá mért szen- t hoznitegy katolikus szövetséget, en és természetesenésen társadaloma yon kifejezõenyon templomszolgának tartozik. Ezek közt különbséget le- étfajta embert különböztet meg: a azonban ambivalens a viszonya, a llalta. ára az emberek hitevesztettségére. ntiazt, hogy ezeket azerényeket mintha csak megerõsítették volna lág eseményeit (különös tekintet- gedve az áldozat szerepe mellett történéseitpárhuzambais állítja egyház követõje, még ha a tízpa- r az ember azt mondja a barátjá- ás során ezeket helyezi elõtérbe. ndja-e vagy sem.” ják ezek az értékek. A templom- egségének együttes hatására. együttes egségének életû, hithû katolikus. Ennekkatolikus. hithû életû, helyen. Senki nem halt meg 205

Tabula2002 5 (2):198–222. 206 Tabula 2002 5 (2):198–222. selése szintén Jézust idézik: a megbocsátás képessége szintén krisztusi tulajdons társa ellenségeskedése dacára mégis képes tábanvolt is a amegpróbáltatásokat me hangsúlyozta. Az orvo szontagságok és szenvedések színhelye: az orvosokka zõ kórházi élmények jelentõségét a részletes, érzék magnón lejátszott ima ugyanakkora értékkel bír. mondta.Azegyik legérdekesebb tény, hogy Magyar La látogatásokraegyedüljárt,aezekre hogy áll, ben többször is kifejezte, hogy az ima hatékonysága füg jelenti.Azidézett részben megjelenik, hogy azimá dozás együttes aktusaként fogható fel, a megtisztul konyságát. Mivel a betegség büntetés valamely vétek tos momentumra hívja fel a figyelmet. „Senki nem ha denhol.” fokozás valódi értelmét a végsõ megállapítással nye danivalót:nemmentemmegyeknemmajd,ishí ha –– jesztésen keresztül a fokozás és a megháromszorozód ismétli. szóval gyógyított, és szóval támasztotta fel a halo jelent. Jézus mint „csodaorvos” szintén megjelenik engedte. A rettegés oka, hogy a mûtétet, az altatás után még szükséges lett volna egy újabb beavatkozás gyakorolt rá az idegen környezet, valamint a mûtétt hangzo kapcsánélmények kórházi a mondat a Ez rint. nem engedett rögzíteni, így csak az érdekesebb szóf már azonosulásról beszélhetünk. Az idézet egy mélyi nak. Háromszor hívattak, ahogy Pilátus is háromszor majd akkor jövök, ha hívattok. Jézust sem fogadták re többször elmeséli, újrameséli, valamint magában tõdnek fel. A jelentésadás fokozatosan teljesedett pontként használva a kudarcok és a szenvedések felm ténet elbeszélése során végig jelen van ez a miszti zussal való párhuzamnak, amit Magyar Lajos közvetít A kimondott szó erejébe vetett hit, a szavakkal tör A megváltó szerep Az idézett részlet nemcsak a látogatás menetérõl tá Ez a néhány sor a népi epika stílusát tükrözi, jell Az ima általi gyógyítás párhuzama a szentekkel, val Összesen négyszer operálták, elõször huszonnyolc, u A Jézussal való párhuzam még intenzívebben fejezõdi „Ahol elutasítottak, oda aztán nem mentem, meg nem kus kapcsolat. Jézust vonatkoztatási gbocsátásra. Az ellenség „szeretete”, be, amint az egyes történeteket egy- egzetes az ismétlés, az idõbeli kiter- ttakat: az imádkozás és éneklés ezt ténõ gyógyítás csak egy eleme a Jé- az imát is tulajdonképpenis egyedülimát az g a recitálók számától. Ezzel szem- ri el: „Jézust sem fogadták be min- letes leírás mutatja. A kórház a vi- t halálként élte meg. újrafogalmazza: ordulatokat jegyeztem fel szó sze- ást és a jó útra térést, visszatérést t közösent mondják. Magyar Lajos ág. A szenvedés, a testi kínok elvi- be mindenhol, engem sem fogad- lt meg ”, bizonyítja az ima haté- õl való félelem. Az elsõ epemûtét az elbeszélt történetekben. Jézus ért, a közös ima a gyónás és felol- l és más betegekkel való kapcsola- hívatta Jézust.” agasztosulnak, és jelentéssel töl- ás, amely nyomatékosítja a mon- ett az interjúk során. Az élettör- sok erõszakossága és egy beteg- nterjú része, amit Magyar Lajos , ám ezt Magyar Lajos már nem amint Jézussal való azonosulást josszámára azelmondott ésa jékoztat, ezenkívül három fon- tt el. Kétségkívül nagy hatástnagyKétségkívül el. tt vattok;jövõ.jelenAmúlt–– k ki a második idézetben, ahol toljára kilenc éve. A különbö- is megyek. Mondtam nekik, 5 asztalt, a vigasságot (Lammel–Nagy 1995:182). nyegzõ története is elõkerül bizonyítékként, hogy J A mindennapi élet helyzeteiben ezek a történetekhel adott gazdagította,motívumaitaztanítását ta, al likus történetek, tanítások változatai. A története hite nem egyedi jelenség. Évszázadok óta megtalálha az európai kultúrában, a zenélõ angyalok ábrázolása szól, tehát kell lennie ott is zenekarnak. A mennyo más kiegészítésének tekinthetõk. Jézus szereti a ze szekhez, azokhoz a mûveltebb rétegekhez, akik felis magasabb (vagy legalábbis annak értékelt) világhoz faragásnakjelentõségtulajdonítottnagya aholtúl Lajos életében a mûvészet a stigmához hasonlóan mûk fogható fel, hanem szimbolikus értelemben a mûvésze ki, ugyanakkor a kiválasztottság jele sokatmondó, é stigmatizált személytõl mint fogyatékostól, betegtõso megkülönböztet, jel testi mint Másrészt jele. tõ tussal bensõséges kapcsolatban lévõknek, mint Assis ként, tehát a teljes azonosulás jeleként. Olyan jelazonosulás eszköze. A stigma értelmezhetõ a Krisztu A pontosan megkonstruált önképnek része a stigma, a mészetes szimbólumként használja fel az identitás k hanem stigmáról van szó, ami kínokat okoz neki, még vágyavolt erõs, hanem fontos kép,a melyet közvetí mondom. Már vagy öt éve lesz, hogy nem tudták kisze Maradjon kivenni. magamnak aztán voltam kénytelen varratokat, a kiszedni desen lenc év óta folyik a mellembõl a genny. Genny folyi mondjuk, mert ilyen muzsika nincs az egész világon, mamának,énekelek ésmuzsikus leszek. Ott iszenéle olyan, mint a csonka Magyarország; akkora, mint Fra Mária méhébe, a kis Jézus már a hasán keresztül hal nyegzõbe elment. És mikor a Szûzanya köszöntötte én stb.) tartozik, hanem a mûvészet és a muzsikálás is a vallásos gyakorlatok elvégzése (templomba járás, Az Istennek, illetve Jézusnak tetszõ cselekedetek k Istennek tetszõ cselekedetek II. Habár a fent idézett két részlet két különbözõ inte Az utalások a Biblia sajátos olvasatára hívják fel A sebAmegmutatásában rólaésa való beszédben nemcs „Mikor utoljára operáltak, kilenc éve, aztán utána Ez a stigma jellegébõl adódó kettõsség, hogy a társ „Jézus szerette„Jézus a zenét is, még lakodalomba is elme , amely a legtisztább életûeknek, Krisz- ket a parasztság saját képére alakítot- k minden nap, mert nem tudták ren- gyónás, áldozás, könyörületes tettek rszági zenekar képzete megtalálható örébe nemcsak a dicsõítés, az ima és kapcsolja: a városiakhoz, más mûvé- kalmazásra kerülnek. Így a kánai me- a figyelmet. Jézus zeneszeretetének i a középkor óta elterjedtek. Az elsõ tók a folklórszövegek körében a bib- lotta Mennyország az nagy, nem l. nét, ezért az a mennyországban is nevetségessémásrésztteszi,egy ézus sem vetette meg a lakodalmi merik a szobrok értékét. : nciaország. Ott aztán, mondtam a s nemcsak az azonosulás jeleként yzethez, véleményéhezformálta.yzethez, tüsszentettem, és kirepedt. Itt ki- ialakításánál (Solomon 1998:31). i Szent Ferenc, a megkülönbözte- teniakart. Nemegyszerû sebrõl, is büszkén viseli. Saját testét ter- kszor a társadalom elzárkózik a elzárkózik társadalom a kszor ugye.” adalom tagjaiból elzárkózást vált s szenvedéseiben való részvétel- rjúból származik, logikailag egy- t szerepérõl is árulkodik. Magyar mely szintén a Megváltóval való ödik. Elválasztja saját közegétõl, k énkmennyországia zenekarba dni.” ekével az Erzsébetet. A Jézus a nt, menyegzõbe a kánai me- ak a spontánaka kitárulkozás 6 , 207

Tabula2002 5 (2):198–222. 208 Tabula 2002 5 (2):198–222. Az önértékelés változásai önértékelés Az Magyar Lajos Jézushoz emelkedik, így képez a mûvész néseket sorseseménynek nevezi, abból kiindulva, hog megbillenéséhez kapcsolódnak (Niedermüller mindenna a 1988:383 amikor sûrûsödnek, körül fordulatai vagy vagy teljesen kimaradnak. Az elbeszélések rendszeri nek ezekkel a képzetekkel és azok, amelyek ellentmo nak (Pataki 2001:384). Azok az információk kapnak h pében ezek a feltételek adottak. csatornája” (Popova–Szmirnovna–Cortesi 1995:10). Ma ság összhangja határozza meg az ikont, amely az ist csak az ikonfestõkre. A tehetség mint adomány és az vevõje az alkotásnak. Jézus szerepe az ábrázolásban modellként mutatta meg az arcát, hogy megmintázhass hanem hosszúkás arcú, ahogy a képeken is ábrázolják lyen lehet, aztán megjelent. Olyan hosszúkás volt a történethez vezet. valamint a felvállalt társadalmi szerepekkel, ami e 1992:50). Maga az elbeszélés összhangban áll az akt létrehozása során a múlt így mindig alárendelõdik a selkedés ebbe a történetbe beleilleszthetõ legyen ( létezés értelmességét és hasznosságát, másrészt elk tekinthessen vissza. Tehát az élettörténet alapvetõ sajátA realitás megteremtése feltételezi, hogy az ben idézi fel az eseményeket, hanem egy összefüggõ, Amikor egy személy elbeszéli élettörténetét, nem eg Az elbeszélt élettörténet belép a legitimizációs folyamatba: nak azok a dolgok, melyeket Magyar Lajos itt a Föld és saját gondolatai alapján. A mennybeli tevékenysé riumba és a mennyországba, és ahogy ezeket kigondol részt a látomások világából, hiszen így már betekin natkozóan egy éjszakai látomás vagy álom során ígér lelke halála után majd az utolsó ítéletet követõen rész a jövõt, a halálon túli életet vázolja fel. Ez részlet a zenélés létét legitimálja (Jézusnak tetsz A szobrászat kiemelkedik a földi szférából, s alkot Az események kiválasztásáról elmondható, hogy egy k Azidézetbõl kiderül, hogy Jézus az alkotás során s vagytízszer megjelent is már,„Jézus mikor szobrok A mennyországról kialakult elképzelése fantáziájána a látomás feltételezi, hogy Magyar Lajos ik, tehát nem fölösleges). A második gy koherens, részeiben következetes z arca neki, de olyan szép, nem kerek, tést nyerhetett a pokolba, a purgató- a mennyországba fog jutni. Erre vo- feladata, hogy igazolja a személyes jelenlegi énképnek (Magyari Vincze egyénlétére mint értelmes egészre Pataki 2001:232). Az egységes kép ön is szívesen tesz. A szobrászat is nem egyedi elképzelés, gondoljunk yszerûen csak kronológiai sorrend- alkotás feltételeként a lelki tiszta- nt az életciklus kritikus korszakai gekhez, élethez hozzákapcsolód- etet kapott Istentõl. erülhetetlen, hogy az aktuális vi- ndanak ennek, hátérbe szorulnak következetes életpályát rajzol ki. eni jelenlét helye és a „kegyelem angsúlyt, amelyek összecsendül- uális énképpel és önértékeléssel, óját is felemeli. Az alkotás során y az egységes, zárt egésznek te- ja, kiegészíti olvasmányai, képek .” et hidat a szférák között. k két forrásából táplálkozik. Egy- ). Tengelyi László ezeket a törté- egítségéresietett amesternek, gyar Lajos magáról alkotott ké- pi, megszokott rutinszerûség megszokott pi, at csináltam.at Gondoltam, mi- a. Jézus tehát tevékeny részt- ívánatos „énideához” igazod- egységek egy zárt idõrendi keretbe illeszthetõk, ad (még az interjú átírt változatán is átsüt az érzelm tásoknak az elmesélése során nyilvánvalóvá vált Mag gyakorlatilag hatalmi kényszer nyomása alatt követk leszámítva egybeesik a régi, földre alapozott élete zott, ettõl kezdve számított teljes értékû „felnõtt szakadás kényszere és lefolyása. A házasságkötéssel tozó gazdasági-politikai viszonyokból adódóan a kor vetkezõ életformaváltás. Ennek ismét két további mikorré a faragásról kezdett beszélni. Ezt követi a h szélés során itt még nem tett említést a tábori lev pontúság jellemzõ, ekkor szûnik meg tulajdonképpen – a „szenvedés” meghatározó. forma leértékelése, amelyben – a mûvészi öntudathoz kijelentések esetében a legnyilvánvalóbb. Ennek egy hoz fûzõdõ viszonya is világossá válik. bõl adódó szenvedéseket emeli ki. Ugyanakkor itta másokcsal irányítása és befolyása a jellemzõ. Magya és vallás. A gyermekkor szakaszában az éntörténet életformaé (idõben a 3. és a 4. egység nagyrészt fed következõk: 1. gyermekkor, 2. háború és katonaság, és a szövegen belül találhatunk hivatkozásokat a ko menete nem teljesen követi a kronológiai sorrendet, önmagukban is egész történeteknek tekinthetõk. Ebbõ lódik, amelyek az élet egy-egy vonatkozását foglalj vagy gyökeresen átrendezõdik az identitás szerkezet szakasz abban egyezik meg, hogy mindkettõ identitás két különbözõ létmódot választ el egymástól. Az éle donképpen megfeleltethetõ Van Gennep átmeneti rítus van az idõtényezõ, amit a mentális feldolgozás vesz amikor egy konkrét esemény válik gyökeres változáso nyos sorozatát jelöli, jól körvonalazható idõbeli k életszakaszt. Azonban maga a fordulat nem „pontszer kontextusába. Legtöbbször határvonalakként jelennek meg. Ezeket a személy maga jelöli ki aszerint, hogy oknak tart. Ezek többnyire állandóak, és a hozzájuk (Mayer 1993:112). dalmi intézmények elõírásai és az individuális dönt rozottak, másrészt egyediek, mint a „vallási megvil 1998:43). Ezek kétfélék lehetnek: egyrészt az életu élettörténetönazonosságkintettfoglalataaz „mint Az 5. és 6. egység idõben a nyugdíjaskorhozkötõdik a idõben egység 6. és 5. Az Magyar Lajos élettörténeti elbeszélése szerkezetile Magyar Lajos élettörténeti elbeszélését a mûvészi ö A sorsesemények olyan kiemelkedõ események, amelyek 7 A következõ egység a katonaidõ, ahol az énköz- dig ez utóbbiaknál folyamatos a vissza- nek”. A házasság az elsõ néhány évet elezõlapok készítésérõl, csak késõbb, áborúból való visszatérés után bekö- miként illeszthetõk élettörténetének t felváltó „munkásléttel”. Ez a váltás tak intézményesülése által meghatá- iterjedéssel. Azokban az esetekben, i töltés). sze van, a családalapítás és a megvál- ik legkitûnõbb példája a paraszti élet- i egymást), 5. faragás, 6. betegségek ák össze, úgy hogy ezek a szakaszok tartozó interpretációs keret változik r Lajos saját elnyomatását és az eb- ágosodás”. Így az életutak „a társa- igénybe. Ez az idõintervallum tulaj- ád életmódja, földhöz, gazdálkodás- s családtörténet együtt jelenik meg, ések metszéspontján keletkeznek” ttörténetek fordulatai és a liminális a szakaszok egymásba ékelõdnek, Magyar Lajos státusa is megválto- g olyan egységes szakaszokra tago- ezett be. Az ehhez tartozó atroci- e, vagy új kategóriával bõvül. rábbi szakaszokra. A szakaszok a szerkesztési mûvelettel jár együtt: ábbi paraszti életformától való el- meghasad és felnyílik”(Tengelyimeghasadés és küldetéstudathoz kapcsolódva yar Lajos erõs kötõdése a földhöz 3. saját család, 4. a háború utáni k kiindulópontjává, akkor is jelen ainak liminális szakaszával, mely a család fennhatósága. Az elbe- meg, elkülönítve egymástól két l következik, hogy az elbeszélés ntudat szövi át, ami az értékelõ û”, leginkább események bizo- et a szubjektum fordulópont- . Míg az elõzõ élettörténetielõzõ az Míg . 209

Tabula2002 5 (2):198–222. 210 Tabula 2002 5 (2):198–222. net-sûrítmények” szó szerint egymás mellé állítható dót hoz létre, az utólagos változtatás sem lehetség fejezésre jutnak. Ugyanakkor nagy elõny a szóbeli k követik legszemléletesebben, de ezen keresztül a tá szervezõdik”. folyamatba nyerünk bepillantást, amelyben az egyén interpretácizárt)nemteljesen lezártmég le(vagy si tapasztalatai alapján állítja, hogy „az élettörtelbeszélésben nyomon követhetõk a korábbi énképek. nekki,amikor magaátmenetiaz szakasz lezárult, f az elsõ bot megfaragása (egy képesség felfedezése). (pontosabban a mûtét halálként való megélése, azaz házasságkötés,frontravonulás,a a a lésnél,mint egy betegtárs piszkálódásai a kórházban. kapnak kiemelt szerepet, mint egy munkatárs vagy is és a szenvedés a fõ momentum. Másrészt a kívülálló nosztalgia vagy a családi összetartás megbecsülése történetbizonyítja.eztgyermekkorról A szólvanem elnyomtak”,engemönkifeésrámutatcsaládvolt, az korábbi megjegyzések értelme. A gyerekkorra vonatko eseményeketés körülményeket is. Így csak a teljes levelezõlapok készítése vagy utalásoka vallásos nemcsak neveltetés)ezeknek a jegyeknekutalás, amivel a korábbifaragás és amegn vallásosság a jelenleg történet-változat”, melyet Magyar Lajos Bánszky Pál mentumokat is bevontam az elemzésbe. Ehhez rendelke kodóként vagy remeteként stb. jobban kifejezik énideálját, mint valós szerepei. M bözõ – mindenki számára ismert – mintaképekbe helye kifejezõ forma keresése során azonban egy másfajta idõbeliségéhez, ezzel szemben az ábrázolás szimulta az elbeszéléshez képest: a szöveg idõben való kibom felvételei” (Becskeházi 1991:72). Az objektivációna tálja, ahogy az önábrázolások is autobiográfiák, önábrázolásokat„a is. A szóban elmondott élettörténet kristályosodott gondolatmenetbe. részét lajstromozza, néhány esetben pedig mélyebb b Lajos által írt pedig mazódott, hogy a faragás legyen a középpontban. Az naiv mûvészet Magyarországon már eleve meghatározta két dokumentum írásának a cé Az énkép és az önértékelés változásának megállapítá A jelentõségteljes (sors)események rendszeresen vis Az írott és a szóbeli anyagok mellett élettörténeti A A mûvészetrõl Álom Álom és reménység és a a zenemûvészetrõl címû könyvhöz készült, így már a felkérésnél megfo 10 9

A mûvész átváltozásait gyakorta épp az önarcképek címû könyv második része. A válogatási szempontot , melyben Magyar Lajos saját alkotásainak egy énetek részletes elmondása felidézi a már , hanem a kibontakozást (meg)akadályozó i önkép meghatározó elemei. A vissza- egjelenítheti magát akár hõsként, ural- z élettörténet-mesék vizuális pillanat- Mivel a fordulópontok akkor jelölõd- es, így az újabb és újabb „élettörté- rsadalmi elvárások és szerepek is ki- ós folyamatot, s ily módon abba aabbamódonfolyamatot,ily óss munkakönyvbetegségkiváltása,a stb., ezzel szemben az elnyomatás k ez a módja sokkal „sûrûbb” leírás yilvánulásait emelik ki (mint a tábori özléssel szemben, hogy maradan- elbeszélésfényében lesz világos a eltételezhetõ,hogyönéletrajziaz a vallási „megvilágosodás”), illetve és a saját társadalom közti viszony szabadság adott: a mûvész külön- felkérésére írt, k. lása jól illeszthetõ az élettörténet merõs félvállról tett megjegyzése, számára jelentéktelen események ben az egyén saját létét reprezen- Biró A. Zoltán (1996:242) kutatá- neitása megköveteli a sûrítést. A dokumentumoknak tekintem az jut kifejezésrejut régivilág irántia etekintést ad az alkotás körül ki- Álom Álom és reménység jezés korlátjára, ahogy az egészkorlátjára,jezésazahogy zó egyik megjegyzés: „Itt három zheti bele magát, amelyek talán sához egyéb élettörténeti doku- lja. Bánszkynak szánt leírás szatérnek a többszöri elmesé- zésemre állt egy korábbi „én- 8 valamint a Magyar egyik fejezete gal- A fejezés szabadságát. paraszti életforma pedig akadály volt számára, ahol lések során elõtérbe helyezi azokat a helyzeteket, hogy az önmeghatározás központi eleme a faragás. A faragta meg magát, ugyanakkor a munkásélet ábrázolá jelentmegelõször életében. idõtEztazidézi fel rõ életformákat ismert meg, elkezdett rajzolni. A r A háború sok új lehetõséget rejtett magában. Ismere Magyar Lajos önábrázolásai is. elhatárolódást is jelent. Ennek a feszültséghelyzet is tisztában van. A másságnak az értékelése, vállal eltérést. Ebben az értelemben a faragásrása. (Kapitány–Kapitányis devianci1995:106). Ez a társadalmi lenére még érezhetõ a másokhoz való igazodás igénye normákhoz való igazodás kifejezése. Pácsonyban az i ség hangsúlyozása vagy ellenkezõleg, a társadalmi s megmutatkozik az egyén társadalomhoz való viszonya. nõ, s akik által a társadalom tagja lesz (Niedermül kölcsönös elvárásai, egyetértései és viselkedési mi Az önértékelés nem független a kulturális dimenziót Az önértékelés fogalmaz meg, s így már egyfajta eltávolodást tarta másrészt a huszár olyan figura, aki kiemelkedik kör megjelenés többszörös relevanciával bír. Egyrészt e jelzések, melyek elárulnák az ábrázolt kilétét. Mag szobor,címû melyenelmondásaá magátszerintsaját foglalkozni.” gondoskodás gyötrelme is. Azóta van nyugalmam, idõm „A termelõszövetkezet megalakulásával megszûnt a pá lehetõvé a kiteljesedést és önmegvalósítást, elmond elmondottak azt hangsúlyozzák, hogy a paraszti élet és énkép megismeréséhez egyetlen támpont az élettör mellett a foglalkozását szimbolizáló tárgy van elhe leányaik, lent pedig a lányok férjei és gyermekeik háromrészreosztotttáblánAfelül, középen Magyar momentum van, amely rávilágít a föld fontosságára é erre utal a téeszesítéssel való szembenállása látot is. jelent A a paraszti életmód. Az ebbõl való kilé ban, ha egyáltalán felmerült. A „mûvész” szerepébõl A katonaság jelentõsége, hogy Magyar Lajos kiszakad Lajos Magyar hogy jelentõsége, katonaság A Az 1984-ben készült Az elsõ szobor és az írások már a faragó léthez köt Azonban kérdés, hogy az önmegvalósítás igénye milye Annak ellenére, hogy élete jelentõs részét földmûve Család címû dombormû Magyar Lajost új szerepben mutatja. ának minõsülhet, amivel az alkotó egyén életútinterjú elsõ felében számos olyan pés azonban nem saját választása volt, ntái alakítják, akik között az egyén fel- láthatók. Minden szereplõ elõtt vagy ása egyben a helyi társadalomtól való amelyek elõzménynek tekinthetõk, a az 1980-banaz készült yar Lajos esetében a huszárként való ler 1988:379). Az önértékelés során nek a megoldási kísérleteit tükrözik ajzolás festés, tehát a mûvészet itt nyezetébõl, hõs, aki egy ideáltípust nem kapta meg a választás és önki- lmaz. ása szerint a paraszti élet teher volt: gy valós életszakasz megjelenítése, lyezve. Magyar Lajos elõtt az órás- visszatekintve mindenképpen kor- zerepek, az általánosan elfogadott ól, mivel azoknak az embereknek a tségeket kötött, új, az övétõl elté- gyakorlat nehezebben tolerálja az dõs korosztálynál a változások el- sa is hiányzik. Ez azzal függ össze, s a hozzá való kötõdésre. és bizonyos mértékig ennek elvá- Magyar Lajos számára nem tette múltból való válogatás és kieme- õdnek, így a korábbi önértékelés Lajos és Ilonkanéni,mellettükLajosés téneti elbeszélés. Az interjúban brázolta. A szobronbrázolta.Anincsenek r hold föld és az állatokról való Ez lehet a kilépés, a független- sként élte le, parasztként sose és alkalmam a mûvészettel is n módon jelentkezett koráb- t a korábbi körforgásból. korábbi a t Magyar huszár Magyar 211

Tabula2002 5 (2):198–222. 212 Tabula 2002 5 (2):198–222. érmet. Ezután már felkeresték látogatók, riporterek hiszen az alkotó az 1981-ben rendezett a család, illetve a falubeliek részére végezte a ja mesterség szerszámai találhatók. Ezt a mesterséget ra értelmezhetõ, így a közösségi normáknak való meg környezetben nem ismerték el. Az órás szerepében va laptól). Mégis az órásság elõbbre helyezésének oka kapja meg a vágyott elfogadást és megbecsülést. dik, a földi világot egy virtuális tér váltja föl. ezzel elfogadva a különbözõséget. Az eltávolodás je közte kialakult feszültség nem oldódott fel. A szob faragás lesz az alkotó mennybeli elfoglaltsága is.szenvedéstel a és (munka) faragásért a mennyország) dõbb”, hiszen már szembesült az életformák pluraliz elutasítás figyelmen kívül hagyását elõsegítette, h rendhez tartozónak érzi magát. A helyi társadalom r melyben faragásait felértékelték, mûvészetnek nevez megvásárolta. Ezek az események számára betekintést A kecskeméti Naiv Mûvészet Múzeuma, valamint néhány resték fel, meghívást kapott a velemi alkotótáborba szerepeltek, megnõtt az érdeklõdés a mûvész és munk körülmények játszottak szerepet. Miután a szobrok t „Igyál fiam, Téged megillet, sokat imádkoztál, dolg mi ”. Ennek a könnyed hangvételnek azonban ellentmo zsörtölõdött a mindennapos borivás ellen: „Ez vicc, te. A dombormû tréfából készült Ilonka néni (Magyar ben ábrázolta magát, ölében faragószerszámokkal, am nyújt. Õ kezét összekulcsolva Isten felé fordul (íg boroskannát tart. A másik kezében kupa, melyet a ké lenkülönbség, még azalakok testtartása isazonos. képpen szobrok, amit Magyar Lajos faragott. A két m szült mûvön középen egy angyal, a késõbbin Szûz Már megegyezik. Egy kör alakú tábla felületét teljesen rázolja faragás közben a mennyben, amint Isten borr ló címmel készült elõzménye már a mûvészt jeleníti Ennek a dombormûnekEnnekaelkészítésekor az e elsõ az már Egy késõbbi dombormû, az 1996-ban készült Összefoglalva: az önmeghatározás átalakulásában és Az Isten hozott Isten elsõváltozata 1991-bõlszobrászt mára ábrázolja. V. Népmûvészeti Kiállítás Egy elképzelt jövõben, felsõbb hatalmaktól vításokat. Isten hozott y a nézõ profilból látja). Ülõ helyzet- betölti három alak. Az 1991-ben ké- oztál, szenvedtél ogy a helyi társadalom is „megenge- , ahol más mûvészekkel találkozott. lképesen a mûben is megfogalmazó- (például a ez tréfa, de azért van is benne vala- autodidakta módon sajátította el, s rász felvállalta a mûvész szerepét, meg. Mindkettõ Magyar Lajost áb- észérõl tapasztalható kezdeti erõs û közt ez a személycsere az egyet- A jobbA oldali alak Isten, kezében lehet az, hogy faragást a szûkebb Lajos felesége) bosszantására, aki ték, és lassanként ehhez az érték- musával. al kínálja. A két mû kompozíciója szülõ mû fölött Magyar Lajos felé ló megjelenés a közösség számá- engedtek egy másik értékrendbe, felelés igénye jut szerephez. öbb kiállításon is eredményesen int Isten munka közben meglep- ia alakja látható, ezek tulajdon- ái iránt: riporterek, kutatók ke- i, hithû életért jár, másrészt ajár,másrészt életért hithû i, a faragás felértékelésében külsõ magánszemély több alkotását nd a mû talpazatának felirata: lismerésekmegérkeztek,is és annak 1991-ben hason- Vas népe on elnyerte az arany- . ” A jutalom (bor és A közösségA és címû regionális zik, aki maga is csinálja, azt érdekli.” kíváncsi lennék, megnézném kíváncsi lennék, de lehe parasztlennék,hafoglalkis, nemén ha ám, van Az ha a fenekemet kotornám, de hát így van. Hát azt el nekkel foglalkozol. Hát mondom, akkor nem lenne bel kapcsolatát, mivel személyének és mûvészetének ezt sül,amivisszahat önértékelésére,az befolyásolés alkotótevékenységet megbecsülik. Ilyenkor tehát poz olyan virtuális közösséghez tartozik, ahol faragása beszélhetünk arról, hogy ilyen alkalmakkor a „mûvés a múzeumi terek sajátos funkciójának és szakralitás kor fontos, hogy nem pusztán helyváltoztatásról van környezetbõl (Pácsony, Oszkó, Vasvár) számára ismer tünk térbeli, úgynevezett alkalmi mély kilépésrõl,konfliktusa fogalmazódik mikor meg. A „kilépés” több feleltem.” (Bánszky 1984:110.) több napon is azt kiáltotta oda: bütykölsz, bütyköl olyan rokonuk van, aki fababákat árul.” „Másik assz meglátott a búcsúban, és azért nem jöttek közel, ho csúban kirakodtam. Levelet írt, és abban gyalázott, mondta el, hanem a Bánszky Pál számára készített ön igazol jelentõségét történetek A eltérések. rendbeli konfliktusok leírásai mellett megjelentek az összeü dolgozása során tárultak fel. A gálatáhozMagyar a Lajostovábblépés általlehetõségei a terepen gyûjtlamint azt, milyen kapcsolatban állnak vele. Az alkrán arra kértem beszélgetõpartnereimet, mondják el technikám járult hozzá a kudarchoz. Az alkalmi, táj jukat sem adták ki nekem mint idegennek. Másrészt t tett. Egyrészt a helyi társadalom összetartozása ny jeleit nem tudtam feltárni, leírni, aminek vélemény Annak ellenére, hogy a feszültség jól érzékelhetõ v Magyar Lajos és a falusiak közti ellentétek már a k Konfliktusok A helyi társadalom szintjetársadalom helyi A Nem érdekli ezeket semmi, volt, aki még nem is látt Az idézett szövegekben a helyi társadalom és az ebb „A feleségem húgának a lánya – egyben keresztlánya „Anyósom a negyedik faluban lakik. Megtudta, hogy a „A nõvérem azt mondja: Öcsém, jobban tennéd, ha a f elmesélt néhány történetben a személyes kiállításmegnyitókra az életvilágát alkotó utatás kezdetén nyilvánvalóvá váltak. otó és a közösség kapcsolatának vizs- tközés hátterében meghúzódó érték- sz, már megint bütykölsz. Bütykölök ött információk rendszerezése és fel- olt számomra, ennek kézzelfogható hogy babákat árultam ” ony – aki két évvel fiatalabb nálam – ilvánult meg abban, hogy egyik tag- it mûvészetnek tekintik, és ahol az gy ismerõseik észre ne vegyék, hogy em szerint két fontosabb oka lehe- ja a helyiajatársadalom tagjaival való ának megtapasztalásáról. Másrészt véleményüket Magyar Lajosról, va- szinten is értelmezhetõ: beszélhe- ékozódó jellegû beszélgetések so- ment.” itív társadalmi értékelésben része- szó, hanem a kiállítóhelyiségek és t, hogy nem. Aki, amivel foglalko- ta, hogy azokat nemcsak nekemnemcsak azokat hogy ta, oznák vele. Lehet, hogy én azértoznákvele.Lehet,énhogy zvilág” részese lesz, és ezzel egy etlen városokba utazik. Ugyanak- a megbecsülését tõlük is elvárja. úl direkt és kiérleletlen kérdezési a. Nem tudom, nem érdekli õket. életrajzban is leírta: õle húsz-harmincezer forintom, õl bizonyos mértékig kilépõ sze- enekedet kotornád, mint ilye- és a bátyjának egyik menye – népmûvészeti vásáron a bú- 213

Tabula2002 5 (2):198–222. 214 Tabula 2002 5 (2):198–222. lenséget. milyen szerepe van a különféle tevékenységeknek, il csonyiak mûvészethez való viszonya értelmezhetõtott azáesztétikai jellemzõkre vonatkozik, hanem magár Megfigyelhetõ, hogy a rokonok és más falubeliek íté Értékrendszerek és tevékenységek tevékenykedik. elfoglaltságaannak ajele, hogy nem hagyja el magá szerû, azaz hasznos cselekedetekkel azonosul, a más kenységgé. Ezen azt értem, hogy az elõbbi esetben a munkavégzésre lényegében alkalmatlan, a faragás átm nyos mértékig pozitív irányba mozdulhat el. Ugyanis már a munka rovására megy. A faragó életkorának elõ úgy látják, hogy túl sok idõt tölt a faragással (eg bebizonyítsa a faragás hasznos voltát. Rendszeresen állítása szerint ötvenéves koráig õ sem volt más), dent!”), valamint ehhez kapcsolódva a kinevetés. gát”, „ ahhoz képest, hogy idõs ”. A másik pedig a (amit már említettem), olyan kijelentésekben érhetõ vallásosak vélekedésének két alapvetõ jellemzõje va nem értékelték, hanem a szobrok vallásos jellegû té A faragást is a vallási szféra felõl közelítették m jellemzésükben nagy szerepet kapott, hogy Magyar La mélyek, akik vallásosnak mondták magukat, sokkal to alapján, mely meghatározó volt abban, miként véleke feladat, és így szabadabban rendelkeznek az idõvelnõk idõbeosztását meghatározza a házimunka, míg a f mûsorok jól beilleszthetõk az idõbeosztásba. Nemek mûsor,néhányfigyelemmel amindigk amelyetaz van san jellemzõ a televízió tevékenységszervezõ szerep kapcsolódik egy-egy napi rendszerességgel ismétlõdõ (természetesen a háziasszony elõbb mindig elmosogat beosztásba. A munkanélkülieknél és nyugdíjasoknál a lye. Meglepett, hogy a „kikapcsolódás” idejét és fo gos jogokkal rendelkeznek a családban és a társadal csökkenésével változik az egyén státusa, és ezért a elképzelésaz él mégbennük de gyerekeikbenis, nem va találjanak mindig hogy fontos, számára idõsek az Az idõsebbeknél a munka központi szervezõ szerepe m Magyar Lajos szintén tisztában van a megítélését be Azinterjúk során megkérdezettek két csoportra oszt A munka mellett természetesen a pihenésnek, szórako Magyar Lajos megítélését többeknél befolyásolta az eg. A faragást mint tevékenységet külön y haszontalan tevékenységgel), és az rmáját pontosan beiktatják a napi idõ- és a tevékenységek megválasztásával. gyerekek és az öregek csak másodla- n: az egyik, amely a korra vonatkozik máit tartották elsõdlegesnek. A nem ezért megvan benne az igény, hogy lete nem az alkotásoknak tulajdoní- omban. letve mennyire preferálják a függet- e, hiszen a legtöbb családnál meg- a a tevékenységre. Ez alapján a pá- t,nem magatehetetlen, azaz még tevékenység a munkával, munka- dnek Magyar Lajosról. Azok a sze- odik esetben, mikor az idõs ember leránsabbaknak bizonyultak. Az õ tetten, mint „Nem hagyja el ma- legáltalánosabb a délutáni pihenõ hangsúlyozza, hogy mennyit ke- rehaladtával ez az értékelés bizo- ltal, hogy az értékrendszeren belül filmsorozat nézésével. Általáno- az idõs ember esetében, aki már inõsül nem tevékenységbõl tevé- és elpakol), ami többnyire össze- érfiaknál nincs ilyen megszokott jos templomba járó jó katolikus. cinikus hangnem („Tesz az min- lami hasznos elfoglaltságot. Haelfoglaltságot.hasznos lami közti eltérés is megfigyelhetõ, a , hogy a munkavégzõképességa hogy , életkor. Nemtetszést vált ki, ha ísérnek. A naponta ismétlõdõnaponta Aísérnek. folyásoló tényezõkkel (hiszen hatókszociológiai jellemzõik zásnak megvan a kijelölt he- a is domináns. 11 Többnyire és azon személyek köre is, akik figyelembe veszik e hatására leszûkült azon cselekvések köre, Ugya mûködnek. amelyrenem formái szokásszerû k és csoportos a nyomást gyakorol a helytelenített cselekvésa pletyka és a megszóláselkövet tréfás változata. Mindkett tolnak érvényesülésükben. Ezek közül a kontrollmech mely tevékenységeket, tulajdonságokat, viselkedési melyek a kívánatos magatartási formák, egyéni jelle sérik egymás életét. Itt is megvannak azok az eszkö kiváltotta a megfelelõ ellenreakciókat, mint a kine tõ, miként szakad el fokozatosan szûkebb környezeté jellemzi. Magyar Lajos esetében az önmeghatározás v hék, másrészt a kilépések sem ritkák a helyi társad ilyen kiélezett a helyzet (legalábbis Pácsonyban), marendszerébõl, azaz megpróbál függetlenedni (Magya A másik esetben, ha ez a „felmentés” nem történik m az alkalmazkodás kényszere vagy csábítása alól, aza vetõen két lehetõsége van. Az egyik lehetõség, ha a tott túl nagy jelentõség már visszatetszést vált ki nek vagy szabadidõs tevékenységnek megvan a létjogo kezelik mûvészként sem, akinek az alkotás a munkája mezik. Magyar Lajos esetében a faragást eleve nem t ahhoz kapcsolható dolognak tekintik, vagy unalomûzõ korosztályonként eltérõek. A faragás esetében tehát séget tulajdonít ennek a tevékenységnek. A közösség azonban a „faragó” életkorára is hivatkoznak,munkaközpontútevéke a faragást a illetbe illesztik ként egyén részérõl tartós ellenállásról van szó (Kon 19 ben nem enged a csoportnyomásnak. Ha független szub kiáll mellette, akár a közösséggel szemben is. Nem ellentéte a függetlenség, amely azt jelenti, hogy a csoport közötti véleményeltérés esetén az egyén eng dás valamely elismert vagy megkövetelt mintához, és értelmében beszélhetünk konform és független szubje Az egyén viselkedését másokéval összehangolni szüks Pletyka és tréfa falunapon árusítani. res a szobrok eladásával. Sõt korábban már megpróbá A norma- és értékrendszer függvényében az alkotókép Pácsonyban, ahol a közvetlen személyközi kapcsolato Magyar Lajos megítélését tehát a helyi társadalmon az esetleges szankciók viszonylag eny- z ember maga alkotja a véleményét, és ve figyelembe veszik, mekkora jelentõ- õjére (Kotics 2001:44), azonban ennek vetés, a megvetés („gyalázás”), vala- . zök, amelyekkel kifejezésre juttatják, 79:104–105). zeket. omolyabb szankciókat alkalmaznak, lta õket búcsúban és az elsõ pácsonyi módokat ösztönöznek, másokat gá- alomban, hiszen az ingázókat is ez meghatározó, hogy munkának vagy független az, aki csak egy-egy eset- õ azáltal mûködik, hogy társadalmi mvonások és cselekedetek. Így né- környezet felszabadítja az egyént anizmusok közül a legáltalánosabb ekintik munkának, minthogy nem ott jelentkezik, ahol az egyén és a eg, az alkotó kilép a közösség nor- z az alkotás nem jár büntetéssel. áltozásain keresztül megfigyelhe- ed a csoport nyomásának. Ennek számára releváns tevékenységek . A faragásnak mint unalomûzõ- nységi rendszerbe. Ennek soránEnnekrendszerbe. nységi nek elvárásaitól. A normaszegés ktumról. A konformáltság igazo- éges. Az ehhez való viszonyulás ri Vincze 1992:191). Persze nem sultsága, de az ennek tulajdoní- ként, felesleges dologként értel- belül az befolyásolja, hogy mi- jektumról beszélünk, akkor az k dominálnak, figyelemmel kí- esség kibontakozásának alap- nakkor az individualizmusaz nakkor 215

Tabula2002 5 (2):198–222. 216 Tabula 2002 5 (2):198–222. nokkal szerepel együtt, akik esetleg kosárfonók,ni, hogy tokorábban is így vélekedett-e, de az mindig naiv alkotók munkáit lebecsüli, és sértésnek érzi, kiállításokon szerzett díjaival sokszor elégedetlen mélyes kapcsolatokat, mivel úgy érezte, háttérbe sz sokkal együtt nem volt képes alkotni, amit tetézet hogy csak akkor tudott faragni, amikor kedve volt h dott úgy dolgozni, hogy megmondják, mit csináljon. már korábban megismert. naivként volt jelen. Ott volt Tõke Imrefoglalkozáson, (Nagytilaj)azonban nem sikerült beilleszkednie munkák létrehozására (Erdei 1981:122).Magyar Lajos a naiv alkotók együttmûködésére, a tapasztalatok ki mûhelymunkát kívántak kialakítani, amelyben lehetõs között építészek, szobrászok, népi fafaragók együtt a velemi alkotótáborba kapott meghívás és a részvét is bevonták a különbözõ megmozdulásokba. Magyar Laj szobrait. szombathelyi kiállításra. Ezt követõen egyre nagyob a kiállításszervezõk kimentek Pácsonyba, és munkái lése is a mûvészeti életbe. Az egyik, naivok felkut A naiv mûvészet 1970-es évekbeli újrafelfedezéséhez Kapcsolatok akikkel Lajos bácsi egy csoportba tartozónak érzi m néni, férjével egyetértve. Akik számítanak: a „váro fogadtaérvényesnek.el „Afalusiak buták, nemérde dalom szélesebb körébõl érkezõ elismeréssel,portként kezd mûködni. ésMagyar sajLajos szembeállította csoport (a mûértõk és a mûvészek virtuális közösség helyes, ezzel tovább fokozta az elszakadást. személyea irányába megnyilvánuló érdeklõdés megerõ értékrenddel szembesítették, amelyben az alkotásaié addig élt. Ezek az alkalmi kilépések a saját szûkeb zõ kiállításokra, kikerült abból a zárt térbõl (a f kívüli tényezõknek. Azáltal, hogy az alkotó „ismert védekezõ reakció („észre ne vegyék, hogy olyan roko mintcsaládtagoka részérõl megjelenik egyfajta elh Ezt követõen a mûvészekkel való kapcsolata a kiállí Az õ esetében tehát nem jött létre rendszeres kapcs A népi mozgalom hatása nem állt meg a kiállítások s A falu közösségétõl való függetlenség hangsúlyozása Ebben az elszakadási folyamatban jelentõs szerepe v alu és közvetlen környezete), amelyben és Palotás József (Õriszentpéter), akiket át személyére vonatkoztatva ez utóbbit jásfestõk, vagy szõtteseket készítenek. atására megjelent pályázatra írt, majd b társadalmi környezetébõl egy olyan siak”, a „mûveltek”, „az érdeklõdõk”, hogy közéjük sorolják. Azt nem tud- , és ezért másokat okol. Jelenleg más t, hogy nem épített ki közelebbi sze- té” vált, meghívást kapott különbö- sértette, hogy a kiállításokon olya- közül is kiválasztottak néhányat egy agát. orítják. Erre utal, hogy a különbözõ ozzá. Szervezett keretek közt, má- atárolódás,amely tulajdonképpen es munkájával hozták létre. Olyan a közösségbe, pedig nem egyedüli rt elismerést kapott. Az elismerés, b léptékû rendezvényekre vitték a cserélésére, és ennek során közös el volt. A faragóházat 1978–1980 Az is problémát okozott számára, kapcsolódik Magyar Lajos bekerü- nuk van ”). kliõket semmi” mondta– Ilonka tásmegnyitókra korlátozódott, de ég nyílik a hivatásos mûvészek és a falubeliek értékítéleteit a társa- meghívottként vett részt a tábori e), amely részben referenciacso- os életében ez az érintkezési pont zervezésében, a „népi alkotókat” olat a mûvészvilággal, nem tu- sítetteabban, hogy amit tesz, olt az alkotó saját közösségén mögött megjelent egy másik tekinti jelentõsebbeknek is. õ is részt vett, azonban szívesebben készít valláso résre készültek”. Persze ezeket a mesterségeketsolja, a és régi mesterségeket és falusi életet bemutahoz” tartozik, és mik annak jellemzõi. Ez bizonyos sokon, könyveken, megnyitóbeszédeken keresztül tuda Meghatározó az is, hogy „naivitására”, tanulatlansá mint mûvészt megbecsülik és fontosnak tartják, ahol állítási lehetõségeket is visszautasítja, mondván, és vásárolt szobrokat tõle a Naiv Mûvészet Múzeumán elnöke Bánszky Pál volt, vele is összeveszett, pedi nyas oltárával második helyezést ért el, és ezt iga ezt is beszüntette, miután a Néprajzi Múzeumban 199 szobrokat készít. megszûnt a kapcsolata más mûvészekkel és szakembere enkülönbözõ mennyiségû idõt fordít amegmunkálásra tüntetve, míg az utóbbiak jóval elnagyoltabbak. Ez zás minõsége is eltérõ, az elõbbiek finoman csiszol lis, nagyméretû alkotása vallásos, míg a többi egys ban simák, ha van is rajtuk ránc, az csak jelzéssze ek, másrészt az elõbbieken, ha van, a ruhák sûrûn r valamivel kecsesebbek a népi életet ábrázoló szobro is befolyásolják. Tehát a külsõ kapcsolatok nemcsak megerõsítésként f vek segítik, amelyeket rendszeresen lapozgat, olvas pontként, ezért beszélek közvetett hatásról. A szolgálnaktájészámára. kétA forrás megegyezik abban, mokon. Ahogy a magasmûvészet alkotásai, úgy népmûvé használ, és a kész alkotásokat nem kezeli le megfel szánja.Perszetisztelendõ ajogosak:kifogásai is munkáit. Ez azért sajnálatos, mert Magyar Lajos a v aki mûvészettörténész képzettséggel rendelkezik, eg gatás felé, hiszen mutatja, hogy felismerik Magyar ekkor sem kapott, de a faanyagot a polgármester egyetlenadt megrendelés, amit idáig kapott, a falu tér az sem merült fel, hogy egy mûhely létrehozásában v nem rendelnek tõle semmit, nem segítenek beszerezni dezett néhány szoborból. Azonban tényleges támogatá ha csak látványosság lenne. A polgármester felesége csodabogárra, ha jeles személy érkezik, rendszerint és felesége, aki a helyi óvónõ, valamint a plébános Ugyanakkor ezek a találkozások mutatták meg számára Témák szerint a megformálás különbségei is szembesz Munkáin a népmûvészet közvetett hatása is érvényre Más jellegû a hivatalos személyekkel, a falu vezetõ tó szobrai, ahogy õ fogalmazott „felké- ha majd fizetnek, odaadja a szobrokat. tartozik ebbe a körbe). Büszkék a helyi tevékenységeket ismerte, némelyikben képének kifaragása, ellenszolgáltatást kozódásban (ajándékba kapott) köny- Lajos munkáinak jelentõségét. A pap, g õ többször ellátogatott Pácsonyba, rû. Másrészt az összes monumentá- s témájú szobrokat, és ez utóbbiakat tak, a vésõnyomok teljesen el vannak mértékig a témaválasztást is befolyá- rosszminõségû,sokszor szuvasfát gat, és bizonyos helyeken megjelöl. zságtalannak tartotta. Mivel a zsûri elõen. égesen 20-30 cm magas. A kidolgo- áncoltak, míg az utóbbiakon általá- a. Ez az elsõ lépés a tényleges támo- azt is mutatja, hogy témától függõ- kénál, amelyek egészen tömbszerû- gára irányult a figyelem, a katalógu- ellátogatnak Lajos bácsihoz, mint- az óvodában állandó kiállítást ren- yáltalán nem értékeli Magyar Lajos allási témájú szobrait templomba a faragás nem haszontalan dolog. ivel való kapcsolat (a polgármester ontosak, hanem magát a faragást hogyképek szolgálnak kiinduló- alamiként közremûködjenek. Az 6-ban rendezett kiállításon szár- ak. Az utóbbi években már a ki- megfelelõ minõségû fát, ahogy tosult benne, milyen „irányzat- ökõek. A vallásos szobrok alakjai st nem kap, nem vásárolnak és .Mostanában, miután jórészt kkel, már csak vallásos témájú jut, elsõsorban a virágmotívu- szeti alkotások is mintaként , hogy van olyan közeg, ahol 12 217

Tabula2002 5 (2):198–222. 218 Tabula 2002 5 (2):198–222. tükrözõdnek, hanem abban is, hogy megjelenik a fara kerül. Magyar Lajos esetében ezek a konfliktusok ne zetével és azzal a közeggel, amelyben mûvészként je autonóm mûvésszé nem legitimálják. Így az alkotó so A helyi társadalomból kilép, de a mûvészeti világna vásárlás elismerést jelent. viszonyt,jákezta tárgyaktóla valóelválás megsz A kiállítások és a hozzájuk kapcsolódó díjazástõk, és és é az esztétikai szerepük mellett valamilyen kotni,m sokszor olyan tárgyak készülnek, amelyek a k viszony eredendõen szorosabb, mint a hivatásos mûvé alkotó és a mû addigi kapcsolatát. A naiv mûvészekn ruházzák fel, kiemelik az alkotó életvilágából, s e sõ alakulásaival nem magyarázható maradéktalanul. A hogy a naivok esetében a mûvészi öntudat és szerepv beszédekben, katalógusokban, könyvekben megjelenõ k ami megmutatkozik az anyag összeválogatásában, a dí szerepet játszik, hogy a kiállításokon milyen típus megjelenik egy, a „népi életet” bemutató alkotói Magyarpe Lajos esetében a külsõ hatások érdekestörhette, amineklecsa bizonysága az 1930-as években felf ébresztéséhez. A további megerõsítés hiánya azonban a lehetõséget, hogy kilépjenek a nyilvánosság elé, középpontba kerülhetett. mûvészet, amely a mûvészeti szféra peremén helyezke diskurzuskialakultújrafelfedezéssorán és fedezés mozgalmak saját érdekeiknek megfelelõen kezelték, ny bizonyosi hogy társul, interjúira).Ehhez Domokos minden magyarországi naiv alkotó élettörténetében f keresésének, kipróbálásának kényszere nemcsak Magya évekre erõteljesebben jelentkezett. Az ebbõl adódó lása már a 19. században megkezdõdött, azonban mind talános válsága, és az átalakulás akarata vagy kény nyos mértékig életmódváltáshoz kötõdött, melynek ös és a politikai, társadalmi erõktõl nem függetleníth lenõ felfedezések és újrafelfedezések azt mutatják, mind a helyi, mind a szélesebb értelemben vett társ megfelelõen kizárják az alkotópálya változásait. Az mûvészetnaivjellemzõjeként A al tartjákszámonaz Lezárás Azonban az is nyilvánvaló, hogy a naiv mûvész társamûvésznaivnyilvánvaló, a ishogy Azonban az Kutatásom egy személyre koncentrált, remélem, mégis Ezek a körülmények befolyásolták a naivok alkotópál A magyarországi anyagon megfigyelhetõ, hogy a naiv rtékelés, valamint a vásárlások fellazít- ú és témájú alkotásokat kanonizálnak, záltal – részben – megváltoztatják az hozzájárulnak a mûvészi öntudat fel- etõ a jelenség. szere volt. A paraszti kultúra felbom- ásodlagos funkcióval is rendelkeznek. onban a naiv alkotó szorosan kötõdik riódus az 1980-as évek végén. Ebben hogy a mûvészeti világ változásaitól özvetlen környezetbe belehelyezhe- okottáválik, esetleg céllá, hiszen a pódása figyelhetõ meg abban, ahogy mcsak az önértékelés változásaiban k is a peremén helyezkedik el, mivel bizonytalanság és az új lehetõségek adalomhoz. A periodikusan megje- nterpretálták a jelenséget, ami a fel- okban tetten érhetõ. Tehát a naivTehátérhetõ.tettena okban elbukkant (gondolok itt Moldován él a tárgyakhoz fûzõdõ személyes állalás pusztán a személyiség bel- gás vallásos legitimálása. edezett mûvészek késõbbi sorsa. tárgyakat a mûalkotás szerepével lenik meg, egyaránt konfliktusba szetevõje a paraszti életforma ál- k esetben saját szûkebb környe- kotók zárt életvilágát,zártennekkotók és jazásban, másrészt a megnyitó- r Lajos esetében jellemzõ, szinte ílt vagy rejtett politikai erõk éserõkpolitikai rejtett vagy ílt a már megkezdett pályát félbe- dik el, bizonyos helyzetekben a szeknél. Amikor elkezdenek al- yáját is. Ahogy megteremtették ategóriákban. az 1930-as, mind az 1960-as mûvészet megjelenése bizo- dalmi helyzetebizonytalan.dalmi sikerült rávilágítanom arra, mûvészet újabb fejezete. társada helyi Talána napjainkban,le.éppen zárult A naiv mûvészet szerepének alakulása és az alkotók szobor felállítására, amelynek elkészítésére helyi lenség, hogy egyre több alkalommal kerül sor olyan, térség naiv és amatõr mestereinek munkáiból kiállít hogy a Vasváron megrendezett Hegyháti Napok keretéb káikkal bemutatkozzanak szûkebb hazájukban. Ebbõl a falunapok és hasonló rendezvények lehetõséget adnak nagyobb elterjedése, amelyeknek egyik célja a lokál helyifolyamatnaksadalmakszerepe.aarésze Ennek mûvészek jelentõsége helyi szinten kezd megerõsödni Napjainkbakérdés.mikéntjefontosátjárás és kezés szinten mûködõ képzõmûvészeti és közmûvelõdési stru magában:megkülönböztethetõkfoglalszintetregio a rendszereinek a vizsgálata, és ezen belül a naiv mû JEGYZETEK 1. Pácsony Vas megyében található elszigetelt kistelelszigeteltVastalálható Pácsonymegyében 1. .Viszont a rétegzettség is megfigyelhetõ, azaz nem 4. Megváltozott a tárgyakhoz való viszony, mivel3. a s A 19. és a 20. század fordulója után a mûvészek ( 2. 7. A 3.1. fejezetben a szülõk gazdálkodásárólszülõkfejezetben írtaka 3.1. A 7. saját melyet hangszerre, nevû „giterára” a Utalás 6. A második idézet a kórházban töltött idõre utal, 5. 9. Ezt Magyar Lajos 1991 óta írja. A kézirat egyértelmû mûfaji meg mûfaji egyértelmû kézirat A írja. óta 1991 Lajos Magyar Ezt 9. általam Azkészített életútinterjúval szembenez 8. A kutatás további lehetõsége a mûvészeti szféra kül A rendszerváltás óta újra elõtérbe került a lokális nya jellemzi.nya ánya, az elvándorlás és ezzel szoros összefüggésben nek a megfejtéshez szükséges ismeretekben. szükséges megfejtéshez a nek készítményekre más társadalmi rétegekben (Fél–Hofer – K. C újfajta iparosodás az Ugyanakkor elõtérbe. kerültek eltûnt,ezzeltárgyiegyüttvilága felépítésének s keres inkább egyre népmûvészet a mivel is, kultúrára gyûjtései néprajzi tagjainak mûvésztelep gödöllõi a megújítani mûvészetüket. Ennek a folyamatnak példái szerepére. orvosháromszoraz – hívatta, „negyedszerre magajö Írója könyvnek szánja, mely a nyilvánosság számára számára nyilvánosság a mely szánja, könyvnek Írója „mûvészsors”amivkiemelt szerepetkap,faragásés kijelölhe egyértelmûen így tartalmazza, eseményeket ahol – mikor megtagadta az orvosi vizsgálatot zabályaifeloldódtak,isgyáripar a éstermékei zertartásokhoz, szokásokhoz kötött szerepük tartoznak ide, amely rámutat a föld központiföld arámutat amelytartoznakide, a leírástömör,rövidaés legjelentõsebbcsaka és mûvészeti írók) a népmûvészetbõl akarták ugyanolyan mértékben részesülnek az egyé- maga készített egy gitár átalakításával.gitár egy készített maga epülés. A tanulási és munkalehetõségekhi-és tanulási A epülés. vagy környékbeli mestereket kérnek fel. a helyi lakosok közt az idõsek magas ará- is értékek felmutatása. Többek közt a vészet elhelyezése. Persze ez is több el a felkérést „a naiv mûvész”kapta.naivfelkérést „a a el . Mindezek lassan visszahatottak a népi a visszahatottak lassan Mindezek . a századfordulós „népmûvészeti divat”és ás nyílik. A másik idekapcsolható je- tt” Magyartt”Lajoshoz. igényt teremtett népmûvészeti jellegû népmûvészeti teremtett igényt kedelmi áruvá vált.áruvá kedelmi tõk benne a fordulópontok. Másrészt a Másrészt fordulópontok. a benne tõk készül. Ennek megfelelõen az elsõ rész elsõ az megfelelõen Ennek készül. fõleg helyi vonatkozású emlékmû, lom szintjén bontakozik ki a naiva kibontakozik szintjén lom társadalmi (át)értékelése még nem identitás, és növekszik a helyi tár- n utalnak arra jelek, hogy a naiva hogyjelek, arrautalnak n szintû kezdeményezésekszintû egyre . arra, hogy a helyi alkotók mun- önbözõ intézmény- és viszony- nális vagy helyi és az országosaz és helyivagy nális szempontból figyelemre méltó, ktúrák, amelyek között az érint- en minden év augusztusában a silléry 1981:744). határozása nem lehetséges.nem határozása 219

Tabula2002 5 (2):198–222. 220 Tabula 2002 5 (2):198–222. 91Népmûvészet. 1981 FÉL EDIT – HOFER TAMÁS – K. CSILLÉRY KLÁRA 96A történetmondás mint az antropológiai kutatás 1996 BIRÓ A. ZOLTÁN A naivok festészete. Budapest: Gondolat.1984 BIHALJI-MERIN, OTO Valóságfelépítés az élettörténetekben. Valóság 1991 BECSKEHÁZI TILAAT mûvészetMagyarországon.naiv Budapest:Képzõ A 1984 Anaiv mûvészet határai. Mûvészet 6:10–15. 1979 BÁNSZKY PÁL IRODALOM 94A mûvészet mint kulturális rendszer. 1994 GEERTZ, CLIFFORD 91Velem,faragóház. 1981 ANDRÁSERDEI 2 Könyvei között megtalálható Manga János: 12. 0 Rembrandt megfesti magát, mint Szent Pál, tudós, 10. 1 Az interjúk többsége az idõsebb generáció tagjai11. tükröziadolgozat. ségben, míg a fiatalabbak vagy napi, vagy heti ingá egy objektív szándékú, teológiai-morálisszándékú,objektívér jellegûegy adnak hírt magukról.hírt adnak leghangsúlyosabba momentum, minthogy álmokonaz ke nak. A kézirat második része fokozatosan naplóvá al mely meg, szakítják leírások példabeszédszerû részt 1984:162). Nikifor, a bíró, a tudós, az egyházfejedelem, a sze gyakra – lengyelfestõ –Nikifor példákat,ígylunk reneszánsz táblaképek reneszánsz népmûvészete modernség könyvek kalendáriumok és vallási jellegû munkák. jellegû vallási és kalendáriumok könyvek mûhelyében„mintakönyvkétartja,pekkelaegyüttés Budapest: Népmûvelési Intézet.NépmûvelésiBudapest: BodóJulianna Oláh– Sándor, szerk. 245–259. Csíksz démiai Kiadó. vég. címû kiállítási katalógus (a szombathelyi Médium G Gráfik Imre szerkesztésében. Ezenkívül egy mûvészeszerkesztésében.ImreGráfikegyEzenkívül In Magyar néprajzi lexikon. Ortutay Gyula, szerk. 4:7 In , amit egy falubelitõl kapott. Ezt újságból kivágot újságból Ezt kapott. falubelitõl egy amit , Nomád nemzedék. Albert Zsuzsanna – Bodor Ferenc,sz Bodor – ZsuzsannaAlbert nemzedék. Nomád In Az értelmezés hatalma. 239–267. Budapest: Század- Magyar pásztorfaragások pásztorfaragások Magyar val készült (a faluban ez a korosztály van több- 34(7):65–73. nt, a magányos vándor képében (Bihalji-Merin n ábrázolta önmagát: az olvasó vagy a festõa vagyolvasóábrázolta önmagát:az n zók), így elsõsorban az õ szemléletmódjukat lovag, uraság. A naiv mûvészek közt is talá- tekezés, tárgya. akul, melyben az író saját álmainak leírása ek alapjául a falubeli események szolgál-események falubeli a alapjául ek nt” használja. A házbantalálhatóhasználja.egyébnt”A mûvészetiKönyvkiadó. ereda:Pro-Print. resztülláthatóa világon túlilétezõk In Isten tízparancsolata Isten aléria kiállítása, 1992) és Elmentünk? Székelyföldi életutak. ti kiadványa van, a van,kiadványa ti címû könyve, az 42–749.Budapest: Aka- t képekkel és szentké-és képekkel t címmel. Ezt aEztcímmel. erk. 121–127.erk. Vas megye Õsiség és Õsiség Toszkán 98Népi díszítõmûvészetünk fejlõdésének1998 útjai. KRESZ MÁRIA 1992 Élettörténeteink áthangolása (Szempontok az eml az (Szempontok áthangolása Élettörténeteink 1992 MAGYARI NÁNDOR LÁSZLÓ Parasztbiblia. 2. kiad. Budapest: Osiris.1995 LAMMEL ANNAMÁRIA – NAGY ILONA 01Erkölcsi értékrend és társadalmi kontroll néhán 2001 JÓZSEFKOTICS 01Élettörténet és identitás. Budapest: Osiris.2001 PATAKI FERENC Élettörténet és néprajzi elbeszélés. Ethnograph 1988 NIEDERMÜLLERPÉTER 1998 A népmûvészetmûvészetelméleti A megközelítésben. 1998 LAJOSNÉMETH mûvészeknyomában(dokumentumok).naiv MagyarB 1987 Magnetofon beszélgetései. Forrás 11:69–74.1975 MOLDOVÁNDOMOKOS Életutak és társadalmi változások. Replika 9–10 1993 MAYER, KARL ULRICH 1979 Az én a társadalomban.aén Az 1979 KON, I. SZ. A naiv mûvészet esztétikuma. Mûvészet 6:16–21. 1978 KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN Rejtjelek 2. Budapest: Kossuth.1995 KAPITÁNY ÁGNES – KAPITÁNY GÁBOR A mûvészettörténet filozófiája. Budapest: Gondo 1978 HAUSERARNOLD 1992 Mellette vagy ellene? vagy Mellette 1992 MAGYARI VINCZE ENIKÕ Márta– Szilágyi Miklós, szerk. 33–34. Budapest: Pl 4:50–53. SchreinerBéla, szerk. 77-116. h.n. bor – Fügedi Márta – Szilágyi Miklós, szerk. 45–51. Biró A. Zoltán, szerk. 189–191. Politika+Kultúra al ben . 27–48. Miskolc: Miskolci Egyetem. In Kapcsolat, környezet, közösség. Csíkszeredai antropológiai írások. antropológiai Csíkszeredai közösség. környezet, Kapcsolat, In Szociológia szöveggyûjtemény szakosítóa hallgatók In Tárgyalkotó népmûvészet y moldvai csángó faluban. ia 99(3–4):376–389. :110–118. lat. ékezési gyakorlat vizsgálatához). Mûhelyvizsgálatához). gyakorlat ékezési Budapest: Planétás. apítvány. anétás.

In TárgyalkotóTi-népmûvészet.Bellon udapest: Gondolat.udapest: . Bellon Tibor – Fügedi In Mások tekinteté- számára. Dr. 221

Tabula2002 5 (2):198–222. 222 Tabula 2002 5 (2):198–222. 1998 A stigma a nyugat-európaikultúrában.a stigma A 1998 SOLOMON, HOWARD M. Az ikon. Budapest: Officina.1995 POPOVA, OLGA – SZMIRNOVNA, JENGELINA – CORTESI, PAO 90Naiv mûvészet. 1980 VARGAZSUZSA Élettörténet, mint sorsesemény. Budapest: Atlan 1998 TENGELYI LÁSZLÓ Az ember árulkodó mûvészet. Forrás 1975 11:67–68. TAKÁCS IMRE pects of the artist’s work and life. communitychangedalsoprofoundly. secondpartThe ment, his former activity turned to become art off tisticself-respect. As Magyar Lajos slowly became characteristicsof his value system, its changes ac creativehisAfterit.that, analysisworkthein w research, the author was looking for the main point centrethestudy,Intothe of naivea worksofthe art naive a in carving The deeds.” these likes “God 1998 A népmûvészet nyomában Élõ népmûvészet (Kiállí népmûvészet Élõ nyomában népmûvészet A 1998 VEREBÉLYI KINCSÕ 95A mai magyar népmûvészet fogalma. 1995 VOIGT VILMOS JUDIT CSATLÓS Mandátum. démiaikiadó. – Szilágyi Miklós, szerk. 110–114. Budapest: Planét Múzeum. In Magyar néprajzi lexikon. Ortutay Gyula, szerk. 4:6 In Tárgyalkotó népmûvészet. Bellon Tibor – Fügedi Már In Deviációk. Bíró Judit, szerk. 29–45. Budapest: ÚjBudapest: 29–45. szerk. Judit, Bíró Deviációk. ill concentrateill artist’stheon social relations, t play. At the same time his connection to the local cordingto the growing of his self-esteem and ar- artistcalledMagyarLajosareplaced. During the s of the artist’s self-portrait, and the function o consideredas a real artist by his social environ- tisz. of the essayattemptsinterprettheto of theseas- ás. tási katalógus). Budapest: Néprajzi Budapest: katalógus). tási LA 92–693. Budapest: Aka- ist’s lifeist’s he ta f éves korában. lejegyeztesse és kiadassa. Az öregurat nép koptfennmaradt útján hagyomány népzenei csak a idõben hatvanvalahány éves volt, aki egész ahogyéletét, szoktam mondani, körülnézett a „halpiacon”. T nincs meg hozzá a képességem, a mi énekhangunk nem egyszerû dallamot ilyen simán énekeljenek. Nem tudo azt,hogy tosan leír mindent, amit az énekes ad. Keleti stílu hány centiméter hosszú, milyen lakkal van befödve, egyebet. A magyar iskola, amelyik Bartók nevéhez fû valame dallamhoz a tehát – van lába négy vagy három Az lába.van asztal,mondja: magyar.azt német a A neki, hogy õ tud valakit, aki ezt le tudja jegyezni azótais. igazgatója, aki egy kitûnõ lemezt állított össze az tombanakkorFolklorea Centre-nek UNESCO kérte õt, hogy zeneileg segítse a fejlõdõ or hogyan és zenével, kopt a kapcsolatba került Hogyan Amit annak idején Borsai Ilona leírt, azt az angol Egyszer kértem az egyik növendékemet, aki Kuvaitban De igen. Ehhez tudni kell, hogy háromféle lejegyzés munkába? a ebbe beszállni szándékozott nem Õ Ennek elég hosszú története van. Kodályon keresztül Kodályon van. története hosszú elég Ennek A kopt egyházi zene hosszú története 1 Kodály kétkollégámat küldte ki,Olsvai Imrét ésB do – re – mi. – re – do 2 Õ elmondta Borsai Ilonának, hogy mi a szándéka és Nemvolt képes leénekelni, mertlehetetlen,az hog 1998-ban jelent meg Kairóban egy egyedülálló kötet: rögzítése. hagyománymikroszkopizeneifennmaradtmánybankopt hag a csak mindeddig a érdeme szakmai legfõbb zenekutató megáldott lással lyán, illetve Lajtha László népzenekutató csoportjá aki 1980 óta él Egyiptomban, korábban pedig a Népra kiadászeneianyagának lejegyzését 1920-banaz szül Cairo: American University in Cairo Press. 1998. 69 by Ragheb Moftah; music transcription by Margit Tot St. Basil: with complete musical transcription. Tiberiu Alexandru Tiberiu Ragheb MoftahRagheb vagyonát, energiáját arra áldozta, hogy . soknál ez rendkívül lényeges. egyiptomi népzenébõl, az egyetlent milyen intarziával díszítették: pon- szágokat. Egyiptom is kérte. Egyip- kezdõdött meg ez a munka? a ez meg kezdõdött zõdik, megmondja, hogy az asztal iskola szerint írta. Pontosan, pre- nak hívták, tavaly halt meg, 102 i iskola van: a német, az angol és angol azt mondja: kerekmondja:aztasztal, angol m visszaadni a díszítéseit, mert alált egy öregurat, aki abban az hajlik rá – még a csángókhoz se. tanított, hogy énekelje le nekem , egy románegyzenetudós , az volt Interjú Tóth MargittalTóth Interjú nnyit hozzátesz, kis ritmust,kis hozzátesz, nnyit zenei anyagot összegyûjtse,anyagot zenei indult az egész, mert az mert egész, az indult orsaiIlonát. Borsai Ilona, Coptic Orthodox Patriarchate; compiled célja. Ilona említette ban dolgozott. Az abszolút hal- 7 p. A teljes bazileioszi liturgia-

jzi Múzeum Népzenei Osztá- The The Coptic Orthodox liturgy of h; text edited by Martha Roy. etettTóthMargit végezte el, y egyilyeny kus részletességûkusírásos 223 yo- Tabula2002 5 (2):223–240. 224 Tabula 2002 5 (2):223–240. csinálni. elõször hiteles kopt anyag. Ezt most a Tudományos A cset a hatvanas évek elején. Ilonának nagy érdeme, ni. Ilona akkor ajánlott engem. Õ hozta Egyiptomból cízen. Ez volt nagyjából az én lejegyzésem „nyersen ezt? látni lehetett. Ez most már nem látható, mert egy ó keresztül láttam a piramisokat. Ha elfáradtam, akko piramisoktól. Az íróasztalom egy pici, kis fából ös arra sem volt elég, hogy a templomba elmenjek. ellátott, kaptam ételt és szállást, de azonkívül cs sége. nagyonumpártoltaügyet, érezték,azezt hogyenne nagyon jól tudtam dolgozni. Nagy dolog volt. Meg ke november 20-án mentem ki egy fél évre, másodszor pe sejtettem,isnemén hogyilyenlehetséges. öregAz valakit hosszabb idõre meghívnak. Lehetséges, hogy szerû, mert csak egy hónapra kaphattunk útlevélenge tatnám a munkát. Ez a hatvanas évek végén, hetvenes a hangnemet; akkor már tudja, hogy melyik az elsõ h lejegyzésnél hányszor kell végighallgatni? „Kilencvhogy hozzászokjak. A hangnemek sem voltak a számomr ra idegen volt nekem ez a zene, hogy még a fürdõszo nyolcórai munka után foglalkoztam vele,nem az vagyén dolgom volt.csak Látszott, s hogy égetõen sürgõ küldtem a lejegyzést. Biztos, hogy ott átnézték a m öregúrhoz,és az öregúr azt mondta, hogy ez kell ne melyik kevésbé. de nagyon jó hagyományérzékkel rendelkezett, tudta, ment, mert ilyesmit nem lehetett magánúton küldeni. Ragheb Akkor leírtam Budapesten az elsõ himnuszt, a himnuszt,elsõ Budapestenaz leírtamAkkor Nem. Gondolom, Ilona fölhívta a figyelmet arra, hog vi itthon ez akkor keltett erre, akkor Fölfigyeltek És Ragheb Moftah teljesen magánszorgalomból, intézm helyen,gyönyörûszépvillája, egy volt öregúrnak Az elsõ az dolgozott hol és között körülmények Milyen Anyagilagviszont nem törõdtek velem: engedélyt kap Az öregúr úgy gondolta, hogy legegyszerûbb lenne, h anyag óriási ez hogy látszott, és munka, a Elindult Akkorminden kapcsolat hivatalosan Kulturálisa Kap 3 enkilencszer”, míg nem tudja az ember ak húsz font zsebpénzt havonta, ami zombat–vasárnap. Emlékszem, annyi- sszhangot? szetákolt valami volt, de az ablakon egfelelõ módon és helyen, de az már riási nagy házat építettek a villa elé. ”, de ezt így még nem lehetett kiad- Magyarországra az elsõ kopt teker- Tenouosh hogy általa került Magyarországra r fölmentem a tetõre, és onnan is bában is állandóan szólt a magnó, ösztöndíjjal kimehetett valaki, de úr elõszörúr1971-ben hívottmeg, s lenne ezt megcsinálni. Én a napi ki. délyt. Arról nem is volt szó, hogy ang, és akkor már neki tud fogni. ll mondanom, hogy a minisztéri- hogy melyik kántor énekli jól, és kadémia õrzi. évek elején nem volt olyan egy- k nemzetközilegk jelentõ-vanis idõkben? dig 1976–1977-ben. Akkor már . Õ küldte a szalagot, én megén szalagot, a küldte Õ . ényes támogatás nélkül csinálta y itt van valami, amit meg kell a meghívna, és akkor ott foly- visszafelé a harmadik útra aútra harmadik a visszafelé a ismerõsek. És tudja, hogy a csolatokIntézetén keresztül tam,kimehettem, azöregúr -t, õ elküldte Kairóba azKairóba elküldte õ -t, úr nem volt muzsikus, kaptam az anyagot, én pedig lejegyezve küldtem viss gozott? meghalt. Ezért aztán õ Herzognál, venesévekben Amerikában még Bartóknál jelentkezett akkor kapcsolódott be a munkába Martha Roy, egy ame ösztöndíjat, 1980. július elsején mentem ki, hét hó töndíjkérelmet. 1978 júniusában vagy júliusában adt van most is. amije van. Földje volt, idõnként eladta, és abból é ni, de ez nem így valósult meg. elején. Az kitûnõ fölvétel volt. Eleinte úgy is vol a kántoroktól egy nagy teljesítményû magnóval, abbó gozhatott, az UNESCO pedig adott neki felszerelést. misszionárius volt, egyházi kiküldetésben. ban etnomuzikológiát. Martha egyébként Egyiptomban együttdolgozni. interdenomináliskatolimagyarpedigprotestáns, én egyiptomi; Martha Roy, aki a szöveg összevetésében úgy, ahogy mi ezt szoktuk, mint egy partitúrát: ez egy spanyolországi konferencián. Ezek ottani népi z hogy írjam le, amit a zenekarok játszanak, mert a v ri felvételt, két egyiptomit, egy tunéziait, egy ma tem kint, mert látszott, hogy nagy az anyag. Kholy torátusát, nyitottabb volt a szemlélete. Akkor már kopt lejegyzéssel foglalkozom, és nagyon egyetértet vatórium igazgatója volt, és késõbb az egész Akadém szik bemutatni. Így kerültem össze dr. Samha El Kho démián. zá tartozik. Most már húsz éve, 1982 október elsejé székre. Késõbb aztán mást is vállaltam, elemzést, mit játszik. Amikor megkapta, meghívott lejegyzést ez a dob vagy dobok, vagy taps; rögtön látható volt A második utam után kaptam azt a tanácsot a miniszt Késõbb, amikor készen volt a zenei lejegyzés, és a Akkor fél év után hazajöttem, és megint elég hossza Nem. Õ maga kopt ortodox keresztény (mert vannak ko Õ vagyonos egyiptomi ember volt, a koptok közt álta Nem támogatták õt anyagilag még a koptok sem, csak Tehát nem lehet azt mondani, hogy õ a kopt egyház m egyház kopt a õ hogy Tehátmondani, azt lehet nem Az egész kötet érdekes: Ragheb úr, aki összegyûjtötúr,érdekes:Raghebaki kötet egész Az Ott az a szokás, hogy ha valaki ösztöndíjjal érkezi 4 egy kitûnõ német szakembernél végzett Ameriká- t, hogy a kötetet az UNESCO fogja kiad- rokkóit, nem tudom, mi volt az ötödik, lt. A földnek mindig nagy értéke volt és field-work a harmadik hosszabbításomat töltöt- a ariációs technikáikról kíván beszélni asszony ideadott nekem öt zeneka- enekarok voltak. Ezt én lejegyeztem tõl csinálom ezt az ottani Zeneaka- napra. és az olvasatában segített, amerikai t vele. Õ Angliában szerezte a dok- kamanga, kamanga, Amit õ az ötvenes években fölvett , melyik hangszer mikor lép be, és am be a tervezetet. Megkaptam az ly asszonnyal, aki akkor a Konzer- tanítani az etnomuzikológiai tan- za. k, akkor a hivatalos helyekre elvi- kus vagyok. Nagyon jól tudtunkjólNagyonvagyok. kus l jegyeztem én le a hetvenes évek ia dékánja lett. Õ tudta, hogy én rikai etnomuzikológus. Õ a negy- szövegekkel kellett foglalkozni, lában van ilyen, aki megél abból, tanulni, de Bartók hamarosan született amerikai, az édesapja n folytatódott, hogy szalagon egbízásából vagy kérésére dol- kérésére vagy egbízásából ériumban, hogy adjak be ösz- te az anyagot, kopt ortodoxkopt anyagot, az te megadták a helyet, hogy dol- ot (terepmunkát), ami hoz- pt katolikusok is). ez a hegedû, ez a kanún, 225

Tabula2002 5 (2):223–240. 226 Tabula 2002 5 (2):223–240. Boutros Ghaly volt. el amelynek vezetõség, tagú nyolc–tíz egyiptológusok, építészek, szek, nyos társaság, az elnöki tanácsban mozlimok is volt valaki,akiraktária munkában segített. Maga tára lezéssel, a saját kiadványaikkal társaság a jeruzsálemi custodiához tartozik, nagyon könyvtár,ragyogó szé Könyvtár Mousky a könyvtáruk, Rómában végzett, tudta, mit kell kezdeni egy könyvt ez utánam, aztán jött szerzetes ferences rendes nagyon Egy való. nekem hagytam abba; mikor már kétszer lecsúsztam a létrár lett csináltam a lejegyzéseket. hogy minden szót elõre leírtam, mert tudnom kellett szükségem volt. mindenh mert voltam, hálás Nagyon figyeltek. nagyon tartozik, mind megvan benne, nemcsak vásárlás, hane zelem. Helybenhagyták, így vettek föl. A könyvtár n dom, mi a teendõ egy katalógussal, cédulával. Megmu gyok könyvtáros, nincs könyvtárosi végzettségem, vi lógus,egyszerûentaláltsenkisemmit. nemEngemMá egyházak szisztémái szerint, és ezt egyesítette a s amerikaikönyvtáros, papiruszkutató,egy átrendaki kutatott, persze ott állt mellette a biztonsági õr. sokszoris, ismeremnagybátyja,õt ButroszGálijól mint könyvtáros, és így 1984. június 15-én ezt is e (Society (Society of Coptic Archeology) munkát, mert az mindig probléma volt. hagynom), hanem lehetõséget adott, hogy hazai hossz van az egész, különbözõ ötemeletes, tízemeletes épü akadémia, ezek mind speciális feladatokat látnak el Volt egy fõtitkár, illetve egy titkárféle alkalmazo Itt többen együtt dolgoztak? 1984-ben aztán még megkeresett Mirritt Boutros Ghal Igen. Háromszor egy héten kellett kimennem, hétfõ-s a tanítás, óra 26 a volt: munkája harmadik a már Ez Nemcsak a megélhetésemet biztosította (hiszen akkor megélhetést? biztosított ez továbbiakban a Akkor Emlékszem, az elsõ esztendõben 26 órám volt egy hét Van egy Balettintézet, van egy Filmintézet, van egy alapítója és könyvtárának a vezetõje. Kért, hogy á (Bulletin de Societé Archeologie Copt, BSAC). BSAC). Copt, Archeologie Societé de (Bulletin A könyvtárban azelõtt dolgozott egy zámrendszerrel, mivel nem volt kata- tt, egy másik kolléga törõdött a leve- . Egy nagy egyetemi komplexumban saságnagyon jószellemû tudomá- lvállaltam. Mirrit az ENSZ-fõtitkár komoly kiadványaik vannak. jött be a könyvtárba,keresettésa be jött ak, kiváló egyetemi tanárok, régé- agyon szép: ami a kopt anyaghoz ól, akkor láttam, hogy ez már nem ezte az egészezteazkönyvtárat keletia , hogy mit akarok beszélni. Emel- szont a múzeumi múltammal tu- árral. Az õ Kairóban levõ kerületi tattam az elsõ kartont, hogy kép- letek, és itt dolgoznak. m családi örökségek útján is. Erre Arab Zenei Intézet, van a Zene- abbítások nélkül folytathatom a rta ajánlott be. Noha nem va-ajánlottnemNohartabe. lejegyzés és a könyvtár. a és lejegyzés ez hozzá tudtam férni, amireférni, tudtam hozzá ez pen dolgoznak. Ez a ferencesa Ez dolgoznak. pen zerda-péntek délután. Tavaly y, a Kopt Régészeti Társaság en. Az is sok munkát adott, az ösztöndíjat abba kellett nöke Mirritt nöke az ember az Volt még lljak be 5 sem volt. cédula az én munkám. Most már talán komputerre tudj Polcrólna teljesgus.haladtam,polcraúgyhogyegy voltunk. Láttam, hogy itt csak úgy lehet valahol va rakódott, a teljes raktári anyag, a vendégek teljes nagyon komoly pénzek voltak, dollárban. Aztán halál gámé. Én soha nem szóltam és nem is szólhattam bele énekel valaki: egy kezét vagy két kezét teszi a fül ateszikezét kétvagyénekelkezétvalaki: egy kaptam semmit. Miért? Mert a hangszeres ábrázolást hieroglifákbanzen a talál ha szóljon,hogy kértem, lehet eredeti népzene, és lehet igazi kopt, illetve jött, lehet szír, lehet görög – nagyon erõs volt a éppen azt nem mondta meg, hogy ki az a mi? Lehet zs megírta, hogy az új vallás papjai a mi dallamainkat század hatvanas éveiben Alexandriai Philón, aki zsi volt mennyiben csiszolódott, során lejegyzések nei szól az arab könyv, mert azt az arab címek sosem ár tudtam leírni, mindig volt egy kollégám, akit kértedig eredeti nyelven írtam le a címet, és ha fordíta csolatba került, és naprakész ismeretei lehettek. ismeretei naprakész és került, csolatba gíteni. Magyaroknak is, akik odajöttek. személyesen. kutatót, akik most már Németországban és más helyek Semmit nem beszéltek, mindenki kapott egy teát, nag hogy nem volt könnyû odahagyni. Oda olyan emberek j kö segített.szerettemsokatNagyonNagyonnézni.a Nem, a gyarapítás és beszerzés mind Mirritt Boutros volt dolga Margit gyarapítás beszerzés, rendezés, A Ez teljesen új anyag. Nem lehet ezt az egyházi zené Ezen a könyvtáron keresztül a világon bárhol folyó folyó bárhol világon a keresztül könyvtáron a Ezen Igen. Arabul, koptul, németül, angolul, franciául, i írással, háromféle és nyelven hat legalább Mindez Pontosan, minden a kezemben volt. Nemcsak nekem, ha Persze,voltak például szövegekkel kapcsolatos prob a is ebben könyvtárban?kutatott Margit Térjünk vissza a lejegyzésre. Ahhoz a saját tapaszt saját a Ahhoz lejegyzésre. a vissza Térjünk ni kellett, odaírtam angolul. Arabul nem görög befolyás –, lehet bármilyen más, kiszolgálása. Hosszú ideig csak ketten m, hogy mondja meg azt is, hogy mirõl igazi egyiptomi zene. Kákosy Lászlót lamit megtalálni, ha van teljes kataló- használják föl az anyagaikhoz. Csak ez új vagy más? vagy új ez éhez. A mai napig így énekelnekígynapigazmai Aéhez. dó ember volt, az elsõ traktátusában ére utaló feljegyzést, de tõle semtõle feljegyzést,de utaló ére ulják el. olaszul kellett katalogizálni. Min- gy szekrény,gy húszezerminttöbb yon kellemes légkör volt. Sok kopt alathoz képest, ami itthoni népze- itthoni ami képest, alathoz esetek miatt lassan az egész rám , hogy mit rendeljenek, mert ezek látjuk meg a gesztusokat, ahogy idó, hiszen Szent Márk Júdeából ? en vannak, ott ismerhettem meg koptkutatásokkal közvetlen kap- közvetlen koptkutatásokkal gaz? öttek, akik leültek, és dolgoztak. ák tenni, de akkor errõl még szó nyvtárat, meg kell mondanom,kellnyvtárat,meg t semmihez sem kötni. Az elsõ lémák,amiknek utána tudtam Ghalyé volt, és az egyik kollé- nem másnak is tudtam se- 227

Tabula2002 5 (2):223–240. 228 Tabula 2002 5 (2):223–240. írta 1928-tól 1936-ig az angol iskola szerint. hát hun hozzá kell tenni, hun el kell venni!” Ezt c neki: ez ott nem úgy van a könyvben írva, ahogy itt re, akinél nem volt szemüveg, és fordítva tartotta tette, hogy õ ne tudta volna kívülrõl. Emlékszem an Ernest Ernest Newlandsmith díszít és énekli, akkor tudom, hogy ki énekli, és m le kórussal éppen ezért, mert nem tudom, hogy ott k vételt még sokkal nehezebb lenne leírni, zaj meg mi mit kell rá felelni. nak kell lenni az illetõnek, és nagyon kell tudni a tudom, hogy tudja megjegyezni. Kiváló memóriával ke szótagra,amin egyénekel percignyolc Néha könnyû. ezt miért nem így énekelte el korábban. „Ja, hát õ kezdõ formulával, középkadenciával, szépen a végévemegérkeztem, bementünk a Kopt Intézetbe, jött a kán himnusztnagyonszeretnémkámásika egyezt és ezt boldogultam, még Rajeczky Benjámin segítségével sem zépkadenciája, nagyon szép végsõ kadenciája. Ám az lamnálfeltûnt, hogy valami nincs rendben. Eztonál utcai árusok. Viszont amit a pap énekel, az egy de az mindig tradicionális helyen van. zolni, hogy ez a zene ugyanaz, tehát nincs eltérés. következõ nemzedéknek súgva átadta. Én körülbelül 1 nem adja oda másnak. Ezért nem lett elterjedt, csak neki, hogy „this is my business!” (Ez az én dolgom. doxa Patrae Nincsen. Az öregúr korábban már dolgozott amerikaia följe írásos korábbi semmilyen nincs zenérõl kopt A Az éneklõ kántornak a könyv, a szöveg a kezében vol Nem, ez ebben a „laboratóriumban” zajlott le. A lit z között keretek liturgikus fölvétele anyag az Maga Amikor még itthon jegyeztem le (ez még a második ut Azt nem tudom, hogy fegyelem alá tartozik-e, de nag de tartozik-e, alá fegyelem hogy tudom, nem Azt ta alá titokfegyelem tudás, titkos tudás zenei a Ez Igen, de õ nem volt ott, amikor a kántor ezt énekel fölvéte kopt saját az elküldött, Moftah Ragheb Amit , az a gloria Patrinak felelne meg, de azt nem írta az angol királyi zeneakadémia tanára volt, és az e 6 Szöveget nem írt hozzá, tehát kiírta, hogy secret language z egészet, hogy mikor mi következik, és nden egyéb miatt. Soha nem jegyeztem a könyvet. A felvétel végén mondtam inek kell következni. nem kopt, neki én ezt nem adom át!” Van eltérés a dallamok díszítésében, sak a hagyomány mondja meg. nak idején Vitnyéden a Menci néni- tetszett énekelni. lelkecském,„Jaj, l. Az öregúr megkérdezte tõle, hogy megmaradt, ahogyan az egyház a rtozik? egyik himnusznál egyszerûen nem ) iszene, van indító formulája, kö- 50 évre visszamenõleg tudom iga- te. És akkor az öregúr azt mondta ajlott, vagy „laboratóriumban”? vagy ajlott, . Akkor kértem Ragheb urat, hogy ll rendelkezni, nagyon jó hallású- i díszít bele valamit. Itt a kántor tor. Gyönyörûszépen leénekelte, urgikus körülmények közötti föl- gyzés? l volt. l t lehet látni a könyvbõl – nem–könyvbõl a látnilehet t ntortól is meghallgatni.ntortólis Mikor t – de az biztos nem azt jelen- kkal, dolgozott olaszokkal is. am elõtt volt), az egyik dal- yon nehéz, a szöveg sem szöveg a nehéz, yon ki, hogy mikor kezdõdik a közte és az Úristen között, gész anyagot le- hogy mindez tizenhat kötetben már megvan. már kötetben tizenhat mindez hogy nem jelent meg semmi belõle. nét lehetetlen pontosan kiadni úgy, hogy ne lennéne zott belõle, nálam pedig pontosan megvan, hogy miko nagy munka volt, óriási. ad, vagy valaki összehasonlítja, akkor igazolni tud Azóta már megszereztük ennek a mikrofilmjét, és ha mestere. ez tényleg ugyanaz. Csak neki egy más kántor énekel ütemvolt.Akkor megnyugodtam, hogylám,vanitteg hallásutánéveötvendallam, az két a mind és tam, gyedes, meg lehet számolni az ütemszámokat. Akkor ö ott nincsen ritmikus jelzés. A közösség éneke viszo landsmith leírásában. Ideadta a himnuszt. Tudni kel benmegvan az, amit velem leíratott, nemcsak ez, ha vagyok ezzel is. Ez nekem megvan, mondja az öregúr! jója a Níluson, és õk ott dolgoztak. tisztességesen, gyönyörûen. Akkoriban az öregúrnak, do a koptokról ír, az lehetetlen zagyvalék. Description of Egypt, 12 nagy kötetben. nánk már most! nak senki. Pedig ha õ akkor segítséggel nekifog, az és együtt vannak. Ahogy mellettem ott volt aismeri Ragheb ki magát az ember. Azonkívül a kutató mellé arab skálákat, leírja a hangszereket, ez a mai napi t küldték le a zenét kutatni, aki nagyon tehetséges - és mikor fejezõdik be a - Most Newlandsmith egész anyaga kéziratban a Library Nem, mert Ragheb úr nem tudta kiadni! Nem volt szöv Tulajdonképpennem is adta ide az öregúr, csak megm Emlékszem, egyszer befejeztem egy himnuszt; rettene himnuszt; egy befejeztem egyszer Emlékszem, Akkor nem érezte úgy, hogy fölösleges, amit csinált amit fölösleges, hogy úgy, érezte nem Akkor Nem, semmit. A fülébe „dúdolta” a kántor, és õ úgy használt? nem még hangfelvételt Õ Nagyon érdekes, hogy mikor Napóleon megszállta Egyi Nem.Iskolaizenei képzésszinte számonalig tartha értette? Nem Hogyan vált Európában ismertté a kopt zene? kopt a ismertté Európában vált Hogyan xa . Volt benne ritmusos eltérés – az angol iskola sze 7 Akkor a párizsi Operaház igazgatóját, Villoteau- g használható, kitûnõ. kell valaki, aki szintén kopt, vele megy, óriási dolog lett volna, mennyit tud- ja, hogy ez igaz. ember volt. Õ gyönyörûen leírja az l, hogy a pap éneke teljesen szabad, nt vagy kétnegyedes, vagy négyne- úr. Ezt nem mondta meg Villoteau- egyszer az Úristen még egy életet k ott ezek az apró kis cifrázatok. leírt és az enyémpontosan102az ésleírt nemmég más dallamok isNew- te, aki az én kántoromnak volt a ? Évek óta dolgozott, és kiderült, és dolgozott, óta Évek ? Ragheb Moftahnak volt egy ha- Akkor derült ki, hogy 16 kötet- sszehasonlítottam, megszámol- r gyorsít, mikor nem. Keleti ze- y fontosy bizonyíték arra,hogy írta le hallás után. Csodálatos tó, énekelnektó, együtt,nemde ptomot, megjelent egy könyv, of Congressben van, de még utattaezt az egy himnuszt. eg benne, metronóm hiány- tesen örültem, hogy kész hogy örültem, tesen 8 Amit viszont rint, 229

Tabula2002 5 (2):223–240. 230 Tabula 2002 5 (2):223–240. zárva. nak van mûvészeti osztálya, nyelvészeti osztálya és telein. Sajnos egy hangot nem adott ide belõle eddi három évvel ezelõtt például még mondta, hogy igen, mit énekeljenek, és aszerint adta meg a jegyet. Õ men. kántor.a Eredetileg mezõgazdasággal foglalkozott, megoldotta a dolgot. a megoldotta múl év negyven csak és Newlandsmith-szel, dolgozott jelent meg. jelent tokkal? írására kerestek valakit, de az nagyon komoly össze hatatlan feltételeket ajánlottak, úgyhogy álltunk a tudom. Az amerikai egyetem nyomdájától eleinte több tette, úgyhogy amit végzett, az teljesen kárba vesz számítógépen, Ragheb úr az összes szöveget odaadta kutatni. törökökhkacsintgatott,feléa mia le1936-ban ment tók dolgozzon vele, föl is kérte, leveleztek. Bartó gyon nagy türelmének kell lennie. csinálja,annakegyszerre kellnyelvésznek, történé jól állnak. De zenében nem, mert tudjuk, mit kér Ba az ember igazán jól koptul. Cikkek, fordítások jele metországbanMünsterben vanegy ragyogó kopt nyelvé aki most már 100 éves. Õ volt a zenei osztály vezetõje a Kopt Intézetben rendelve? neki volt alá teljesen Margit Amikor a kopt klerikusok zenei vizsgája volt, akkor Említette, hogy a teljes lejegyzés készen volt már már volt készen lejegyzés teljes a hogy Említette, Igen, õ egyiptomi, ezt nem szabad elfelejteni; neki Én egész idõ alatt Ragheb úrtól nem kaptam egy fill Õk a szövegen egy kopt fiatalemberrel dolgoztak, aki jól tud Ezen Ragheb úr is részt vett, hozott oda kórust meg 1932-ben Bartók ott járt a kairói arab zenei konfer Ha belegondolok, Ragheb Moftah nagyon türelmes embe türelmes nagyon Moftah Ragheb belegondolok, Ha Amikor Bartók az arab népzenével foglalkozott, akko foglalkozott, az Bartók Amikor arab népzenével Az érdeklõdés csak most, a huszadik század második 10 k viszont akkor már nagyon az Akadé- kiadással. nnek meg, nyelvészetileg õk nagyon supervisor get kért. Azt mondta az öregúr, nem, rtók attól, aki lejegyez, hogy aki ezt ett. Hogy ez igaz-e, nem igaz, nem sznek,muzsikusnak lennie, na-és g. és Münchenbenés tanultegyete- az 1988-ban, és csak tíz évvel késõbb évvel tíz csak és 1988-ban, zenei osztálya, amely most le van dolgozom a következõ mise felvé- k teljesen más az idõérzékük. Két- encián. va érkezett oda az, akivel végül is végül akivel az, oda érkezett va mentek hozzá énekelni. Õ kérte, öz, akkor már másfelétervezettakkormáröz, ajánlatot is kaptunk, de elfogad- ért sem. A szövegnek a kotta alá (Institute of Coptic Studies). Studies). of Coptic (Institute neki. Õ dolgozott, de nem men- r nem került kapcsolatba a r kop-nem kapcsolatba került kántort. Azt akarta, hogy Bar- szetiközpont, otttanul meg felében lett nagyon erõs. Né- 9 volt, nem õ tanított, csak Takács Jenõ vendége volt, r lehetett, 1928-ban már 1928-ban lehetett, r ott koptul, ügyes volt An- borodva: ez lehetetlen, a nép nem énekel úgy, ahogy népzenét idéz, hogy az ugyanúgy szól, mint a koptok föltétlenülittkölcsönhatás.van BorsaiIlonánakv i hogy Lehet, hallatszik. negyedhangosnak néha mert e is nem vonal öt az hogy érzésem, az volt Az hang. oktáv. Itt a hangterjedelem maximum egy kvint vagy az etióptól, ahol óriásiakat ugranak föl, és a dall van. A tónusokról nemigen tudok beszélni, mert nem tónusban kezdi, és folytatja, de visszatér. A kettõ ki akar emelni valamit, ez többnyire egy hosszabb s vagy kvartot lép föl, sohase többet.melletti hangokkal. Ha a szöveg Hanagyon kifejezõ olyanaka szaka van írva. Ami pedig angol írással van, hogy hogy ke én írtam alá; az egész kötetben, nem elejétõlértettek hozzá. Ez aaz én végéigeredeti lejegyzésemben ban,akkorgyönyörûen megcsinálták kottagrafikát,a és akkor megint állt a munka. A zene lejegyzése a s hang,hanem azt mondjuk, hogy zolódott,hogy azaz, amit énhallottam. Azért mis számlálógépük, ami rezgésszámra megmondta, hogy mit koztam,kigyûjtöttük ezeket ahangokat. Sztanó Pálé és az ász közötti hang. Nem hitték el. Akkor abból lejjebb van. tem,hogynem tiszta. lesz,áthúzott szárral. Mérjeutána, akiakarja, ho írták a bé-t, ha nem volt teljesen tiszta. Törtem a nak, lefelé húzott szárral. Egyszerre lehet látni a kottával írtam, és minden hang szárát fölfelé húzta láthatóan különválasztottam. Ami az originális, tra Igen, lehet – de mi igazolja azt, hogy mi volt az e Mikor kezdtem lejegyezni, mondtam Ilonának, hogy ez szekundokkalé csak dallamokTeljesen A egyszólamú. jellemez lehetne hogyan anyagot zenei a ezt Margit, Ahogy hallgattam, a kottában is nyilak jelzik, hogy jelzik, nyilak is kottában a hallgattam, Ahogy Ez óriási probléma volt. Bartók írta ezeket, és így kottázni? lehet hogy ezt És A másik, amit egyszerûsítettem ebben a kötetben, ho microtone. Mert nem tudom, hogy följebb van, vagy teljesen az én szövegem, ami kopt betûvel amnak a hangterjedelme több mint egy sz következik a zenében, amiben nagyon kettõt. között egészen határozott különbség fejem, és kitaláltuk, hogy a dicionális dallamhoz tartozik, azt nagy m. A kis díszítések pici kottával van- gy följebbgy vagylejjebb van-e. Jelez- zöveg aláírása nélkül megvolt 1988- an egy olyan cikke, ahol egyiptomicikke,olyanaholegy an lég ennek a tonalitásnak a jelzésére, a tonalitásnak a ennek lég írta a bé-t. Az araboknál visszafelé zövegbõl derül ki, akkor egész más ll kiejteni, az Martha munkája. a himnuszból, amivel akkor foglal- tt arab zenei hatás is van? is hatás zenei arab tt r lenni, akkor legfeljebb egy tercet redeti? Az arabok jöttek 900-ban, ohanem mondjuk, hogy negyed- mi a templomban. a kéziratban benne volt. Végül is szext, nem több, sohasem oktáv. de nem írtaknemszöveget,aláde mert knak,aki akkor még élt, volt egy följebb vagy lejjebb szólal meg a meg szólal lejjebb vagy följebb é, mire az Ragheb úr föl volt há- elemeztem. Teljesen különbözik ni, milyen ez a zene? a ez milyen ni, énekel, á-t vagy ász-t. Beiga- gy a fõdallamot és a díszítést a hang nem pítkeznek, és csak egymáscsak és pítkeznek, ász , hanem az á b az ilyen 231

Tabula2002 5 (2):223–240. 232 Tabula 2002 5 (2):223–240. vissza a gyöngyöt. gyönyörûen, kemény, megmerevített torokkal, erõsen, zott, amikor a gyöngyhalászok énekelnek a tengernekpoknál. És keleten: gyönyörû szépek azok a dallamok ugyan nem, viszont nagyon sok van délebbre Egyiptom ni,nagyon nagy és szép munka volna. szóló szegény öreglánynak. Ezt az összehasonlítást összehasonlítani.ni, Tulajdonképpen teamnekegyez töndíjat Jeruzsálembe, és ott elmehettem volna több litást? megcsinálni. ke aakkor ad,Jóistenerõt Hogyhahazajöttem, a és most van egy teljes felvételem, egy teljes liturgik tudok, de a szótagszám biztos, hogy különbözik, hol tul énekelték el. A dallam is változott valamit. Ez szertartáson, ahol az olvasmányokat és a homíliát e azóta egyetlen hangot, egyetlen betût sem tettek ho pápájuk a III. Shenuda, aki most már több mint 30 é õk az õ népzenéjüket használták a szövegeikre. hangok vannak benne. Ez teljesen más, mint vana azokonkopt d a szalagokon. Az etióp dallamok gyönyörûazt vázlatosan lejegyeztem, a Néprajzi Múzeumban me templomi felvételeket. Bálint 44 tekercset hozott h arabul írják le, és az arab írás egészen más, más a énekeltek, és én koptul írtam, akkor megbökte egyik Nem kerestem, ilyenre nem volt idõm. Az kellett vol r vele párhuzamát, zenei zenének liturgikus a Ennek Most viszont arabul kezdik énekelni az egészet, hog Amióta õk az ötödik században elváltak Rómától, azó visszakövetni? idõben ezt lehet Mennyire Az 1970-es években Sárosi Bálint lemehetett Etiópiá Nem, de hogy milyen tónusok, nem foglalkoztam vele. Nem érti, ezért fordulnak most az arab nyelv felé. kopt? közönséges a érti nyelvet liturgikus A Szabolcsi Bence úgy tanította, hogy a Mediterráneum Ezek a tónusok nem az európai skála tónusai. Hogy l Hogy tónusai. skála európai az nem a tónusok Ezek 11 us Bazil-mise, amit arabul énekelnek. klasszikus és más a beszélt nyelv. az, ami izgat engem. Én arabul nem allamok, amibõl az következik, hogy lõször arabul, aztán ugyanazt kop- aza, ebbõl négy tekercs templomi, egyszer valakinek meg kéne csinál- , hogy adja ki a gyöngyöt. Hosszan, klerikus a másikat: koptul írja! Õk ve regnál. Viszont ha a szöveghez , amiket a kuvaiti tanítványom ho- féle liturgiához, ezt-azt megkeres- hosszabb, hol rövidebb. Úgyhogy ttõ összehasonlításátttõ szeretném zzá, akkor a zenéhez sem. szép pentatonok, és oktávon túli, befolyásolva a tengert, hogy adja Nagyon érdekes, hogy amikor õk okon zenét lehet valahol találni? valahol lehet zenét okon lenne a munkája,nemcsaklennea egy na, ha kaphattam volna egy ösz- ehet mégis jellemezni ezt a tona-ezt jellemezni mégis ehet y a nép megértse. Voltam olyan gvan. Van képünk róla, hogy mi ban, a szudániaknál és az etió- ba. Megkértem, hogy hozzon ban található pentatónia. Itt ta van külön pápájuk, a 117. kolostorban elképzelhetõk-e változatai, ilyennel ta ilyennel változatai, elképzelhetõk-e kolostorban van utána. Amit normáltempóban hallottam, annak a s tempóban.Amikor lelassítottam, tudtambe utána írn got. Mikor kész voltam, visszamentem az elejére, me énekli. Mindig azt mondták neki, hogy cikkét, de nyolc hónap után sem volt képes megállap akiazért jött, hogy azegyiptomiak variációs techn fordul,negyedhanggal fordul, egészhanggal fordul? Három lehetõségem is volt lassítani, hogy mi is van feeling hozzátesz ehhez? hozzátesz feeling Csak ki kellett matematikailag számolni, hogy az ho érték alatt ezeket, meg tudom számolni, hogy hányat egyes kolostorban milyen szokások alakultak ki, és alig lehet. alig ott megáll és kijavítja. nél. Megáll annál, aki másként énekel. A kórus ének Megismétli, megint megismétli. Amikor közösen énekl ritmustavégig, megy –kezében bottal– kántor vak azt a formulát használja, amit kellene. Javítja az elénekelte neki, hogyan kell. A másiknál szintén. M valahányéves, akisebb tizennégy. Elkezdte alegki tunk egy felvételt, hogy õ hogyan adja át az anyago volt hasonló? volt Ami le van jegyezve ebben a könyvben, az a kánoni d kánoni a az könyvben, a ebben jegyezve van le Ami Mindig úgy kezdtem a munkát reggel, hogy másfél-két Ez gond volt nekem, hogy ott van a kotta, és hogy o A díszítést, ami elõtte van meg utána. De az is tra Igen, vannak ilyenek. Elképzelhetõ a variációs lehe A más énekelt liturgiának kántor által hangszalagra Nekem a lejegyzésekhez egy Uherem volt, 19-es, 9,5- Ez azt jelenti, hogy a díszítés is kötött? Azt is l is Azt kötött? is díszítés a hogy jelenti, azt Ez Van egy másik felvételem azzal, aki most a kopt egy Ilyenfajta hatás csak mostanában éri ezt a zenét, n a ezt éri zenét, mostanában csak hatás Ilyenfajta Tanúja vagyok, fölvételem is van, hogy a klerikusok ülnek kö át a ezt zenét? hagyományozzák Hogyan Nem, mert akkor már megváltozott volna. Nem, nem, e that’s the feeling! feeling! the that’s egész dallamot, ha kell. lálkozott-e? ehet javítani? Azt még meghallani is meghallani még Azt javítani? ehet egyes távoli templomokban hogyan ott. Megtriolázza? Fölül fordul, alul sebb,és akkor megálltak, javította, ikájáttanulmányozza. Olvastam a el, és ahol valaki valamit változtat, gyan ment. egvan az, hogy kijavítja, ahol nem t a két fiának, az idõsebb huszon- Volt amerikaiegy zeneihallgató, gadtam a ritmust, mindig normál- ítani, hogy mikor miért és hogyan em lehet, hogy ezer évvel ezelõtt is ezelõtt évvel ezer hogy em lehet, tõség, de nagyon kevés. Az, hogy dicionális. kopogja. Elénekel egy szakaszt.kopogja.Elénekelegy és más más templomban, és más fordul. Akkor hogy osszam be? ik, akkor megy sorba mindenki- i, hogyi,vanmihang a elõtt, mi zára fölfelé van. sszam be? Õ énekli egy negyed ház hivatalos kántora. Csinál- es, 4,75 és kettes sebességgel. óra alatt leírtam a nyersanya- (így érzi az ember). allamszövés – mi az, amit a amit az, mi – allamszövés z egészen biztos. rben egy teremben. A 233

Tabula2002 5 (2):223–240. 234 Tabula 2002 5 (2):223–240. Óhatatlan, hogy valami egyéni beleszövõdik. De ez a elme Kairóbóltudtam nem tudom; nem ezt ki, alakult ben, és a liturgia szerkezetében van benne. van szerkezetében liturgia a és ben, játszanak rajtuk, de más ábrázolást nem láttam, nem emlékszem másra. Han napigis megvannak az árusoknál, ez élõ szokás. De Egyébkéntcsakaztlátni, hogyegyvagy két kezüket keztetni,hogymilyenhangokat penget,hogyha meglá kon egyetlenegyet lehet látni, ahogy a vak énekes h Istennek, ez a gyönyörû!aIstennek, ez volt ideje. Jött egy alkalommal örömmel, hogy hallo megmondtam, mire figyeljen, elindítottuk. Nem sokat lejegyezni.tanítsamÖssmeghogy kért,nagyon tok, telnek. hogy hányszor ismétlik. És akkor néha így is mutatj már csak a fejével int, erre vagy arra. A melódiave egy-egy éneket valaki, akkor mutat ezt vagy azt. Mi sose használják, mikor templomban vannak, mert addi ve karnagyi egy inkább vagy jelzi, do-re-mi-t a nár a mozdu hasonlítanak a dallammutatáshoz Inkább hez? ben megvan. ben mindig ugyanaz, de az én kántorom és a másik néhány Nagyon szeretem, nagyon szép a dallama. Vettem fel fákon vagy egyiptomi ábrázolásokon is láthatók? is ábrázolásokon egyiptomi vagy fákon érinti, mint ahogy a mi népdalainknak is megvannak Meg lehet-e zeneileg ragadni mûfajokat? ragadni zeneileg lehet-e Meg Volt lehetõségem meghallgatni egy bizonyos Szûzanya bizonyos egy meghallgatni Voltlehetõségem Pontosan. Nagyon érdekes, az egyik kopt tanártársam A kézjelek használata, a használata, A kézjelek Mindez Mindez arra a és változatképzõdésre hagyományozásra Igaz, hogy ezekben a kézjelekben felismerhetõk olya felismerhetõk kézjelekben a ezekben hogy Igaz, Ez azért szép, mert ez a „népzene” az elit kultúra, elit az „népzene” a ez mert szép, azért Ez Ez élõ népzene! Ez élõ, hagyományozott zenei anyag, Ezt csak hiszik, vagy legalábbis, aki írta, nem lát Ezek inkább csak a dallamvonalat mutatják, mint aho kheironómiá kheironómia t nem láttam soha ábrázoláson. a tanításhoz tartozik, vagy a liturgia vezetésé- a vagy liturgia tartozik, a tanításhoz zetést jelzi, hogy fölfelé vagy lefelé, és árfázik; abból talán azt lehet kikövet- zényléshez? a. Mert vannak formulák, amit ismé- kor ott vannak a szertartáson, akkor ta. Mert régi egyiptomi ábrázoláso- ttam, amit leírtam! Mondom, hála a „nagy hagyomány” része is egy- is része hagyomány” „nagy a dolgoztunk együtt, mert neki sem a típusai. lényeget nem érinti. fölemelik fülükhöz.a Ezekmaia akántor soha nem énekel így. Én úgy több helyen, hogy a fõdallam zeállítottam egy kis útmutatót,zeállítottamkis egy n mozdulatok, amelyek hierogli- amelyek mozdulatok, n gra már tudják. Amikor betanít helyen másként díszített. latok, mint amikor a szolfézsta- amikor mint latok, tjuk,hogyhárfa.hányhúrosa nni, nem tudtam utánanézni.tudtam nem nni, amely mozog. A lényeget nem gszerek persze vannak, ahogy gy a gregoriánt vezénylik. Ezt a Zeneakadémián, ahol taní- emlékeztet, amely a emlékeztet, népzené- -himnuszt, az az -himnuszt, Ooiniatu t. egyre világosabb. Amit én látok, az az, hogy ahogy [Master of Art]. Õ kérte a nulni. Nagyon összetartanak, segítik egymást. liában, a harmadik Amerikában. Mindenütt van valaki nak, akinél lakom, három gyereke van. Egy fia van o Szintenincsolyancsalád, akineklenne külföldöne szer sem kaptam választ. monostornál, de jellemzõ, hogy négyszer megkérdezte tességet? re-mi. Úgy nyílik ki az egész, ahogy az átváltozási átváltozás, egyre világosabb az egész, és mindig dú vel. mondjuk 11 órára kedden, és megjelent pénteken. Tén nyulnakidõhöz.az Volt olyan növendékem, akivel me a gyerekeknek már feltétlenül mozlimoknak kell lenn a gyerekek már mind mozlimok. Azt nem kívánják, hog ság, hogy nagyon sok kopt fiatal lány megy hozzá mo nem tudom; nem tudok arra következtetni, hogy miért lükbe? Megvan a lehetõségük rá, hogy kiküldjék a gyerekeik lomból, és mindent fecsegnek. dik a mise. Mondom, igen, és maguknál áldoznak, és keleti nyüzsgés. Mondta nekem egyszer az öregúr, ho vissza rohangálnak; a gyerekek nevelhetetlenek, min életet élnek. Szoptatnak, etetnek, hátramennek társ Az egyik tanítványom Rómába ment, és ott a kopt zen Abban, hogy a zene hogyan illeszkedik a szöveghez, szöveghez, a illeszkedik hogyan zene a hogy Abban, Valahogy elfolyik az idõ az ujjuk között a hétközna Margit ezen a munkán keresztül belelátott az õ élet õ az belelátott keresztül munkán a ezen Margit Van egymásra hatásuk. Bár azt most nagyon nem szere találkozik hogy kultúra kopt a és arab egyiptomi Az Ezt úgy tudom megítélni, hogy csak a hagyomány adja Mások. Megjelenésükben is. És tanulnak, majdnem min majdnem tanulnak, És is. Megjelenésükben Mások. koptok?a mások képest arabokhoz Az Ami külföldi, az mindig jobb, mint ami otthon van,otthon ami mintjobb, mindig külföldi,az Ami Nagyon sokat nem. Azt tudom, hogy egy mise nagyon h nagyonmise egy hogytudom, Azt nem.sokat Nagyon Rengetegférfimonostor van, ezt nagyon komolyan ves Kyrie eleison okat. Háromféle Kyrie van egy ilyen misében, és alogni, elõrejönnek, a gyerekek össze- g mennek. rterc. Hogy nem lá-ti-dó, hanem do- dig hangosak. Jönnek-mennek, ez a tthon, egy másik gyereke Ausztrá- et valamilyen külföldi egyetemre. n hozzátartozója.n házigazdám-A megyünk az iük. És a koptokat ez zavarja. zlimhoz, mert ez azt jelenti, hogy , akihez el tud menni, ott tud ta- gy nálunk olyan hamar befejezõ- pokban. Teljesen másképp viszo- utána rögtön kimennek a temp- m, hogy hányan vannak, és egy- össze? yleg másképpen bánnak az idõ- y az asszony mozlim legyen, de ükbe, életfelfogásukba, életvite- életfelfogásukba, ükbe, gbeszéltem,hogyhozzám jön, van ez így. lehet látni valamilyen jellegze- valamilyen látni lehet ez kicsit olyan, mint nálunk.mintolyan, kicsit ez ébõl szerezte meg az MA-jét tik, hogy sok a vegyes házas- . Hogy miért van ez így, ezt zik.Egyszer voltam egy nõi den ügyvéd, orvos kopt. orvos ügyvéd, den osszú, ott teljes családiteljes ottosszú, anaphora felé, jön az 235

Tabula2002 5 (2):223–240. 236 Tabula 2002 5 (2):223–240. velem, egy ki, aki ezt feldolgozza, leírja. Szóval ezt tudomás Moftahunk, aki ezt összegyûjti és megcsináltatja, é házteremben. Akkor mondta a pápa, hogy hova lettünk copfos és matrózruhás. „Tóth kisasszony” voltam, ak Zenedébe, zongorista voltam, Lajtha László ott zene torban már van egy példány. Shenouda pápa külön kér nálni nálni tudni? fog nem õk életben liturgikus gyakorlati a és tuma, volna, de azóta sem intézték el, nem volt rá lehetõ Késõbb az õ tanácsára átmentem a Zeneakadémiára min Margiton kívül tudja-e ezt valaki olvasni? valaki ezt tudja-e kívül Margiton az a zene, amelyet kint írt, a hazajött, úgy elvették a határon az útlevelét, hogy csoportba. port megalakult 1951-ben, és ezek között én is ott azt mondta, hogy a népzenegyûjtés – de én választom form, amelyen a professzor úrral együtt tudnánk dol sábólél. Révai volt akkor kulturálisa miniszter, nak a zenéje kapta az Arany Oroszlán Díjat, aki ott denünnen, ahol õ dolgozott. A Szabad Európa bemondt Oroszlán Díjat. Addigra õt már szinte kidobták a Ne indítása például az õ nevéhez is fûzõdik. is. A mai napig lehet hallani, hogy „Lajtha László res zene gyûjtése legyen a munkája. Így dolgozott õ feladata, hogy a Néprajzi Múzeumban dolgozzon, a ha anyagot, mindent, hogy a Magyar Népzene Tára megjel lyé dolgozott az Akadémián, és õk elsõsorban kiadás Budapesti vagyok, 1920-ban születtem. A harmincas é harmincas A születtem. 1920-ban vagyok, Budapesti kezdõdö hogyan idõben: az vissza kicsit egy Menjünk Mikor százéves volt Ragheb úr, akkor föltettek mink Akkor Akkor ez a könyv a tulajdonképpen tudományos õrzésn Jó zongorista voltam, játszottam Lajtha-darabot is, Használják, de csak a szöveget nézik. És nagyon sok Nagyonkevesen. Megkértek engem,hogytanítsam õket Lajtha László, ha jól emlékszem LondonbanA késõbbiekben voltmásként kintalakult az életem. Egy ilyen könyvet, hatszázvalahány oldalon keresztü oldalon hatszázvalahány könyvet, ilyen Egy Két zenekutató csoport volt Magyarországon akkor: a Honorary Decrate, Honorary a kopt hagyományok megõrzéséért, és ezért a köteté The Murder at the Cathedral, Cathedral, the at Murder The felvétele”. A Pátria lemezsorozat meg- ul vették, és méltányolják. Van egy le- behívatta,hogy milehetne azplat-a hon az ezüstjei és a szõnyegei eladá- ják ezt mint liturgikus könyvet hasz- könyvet liturgikus mint ezt ják ség. csak 1962-ben kapta vissza. Akkor s hova lettünk volna, ha nincs vala- együtt a Rádióval is, már korábban mzeti Zenedébõl, a Rádióból, min- gozni. Akkor kis gondolkodás után elméletet tanított. Kislány voltam, sal foglalkoztak. Azért jegyeztek le voltam. Így kerültem be én ebbe a a negyvenes évek végén. kor ez volt a megszólítás. te, hogy ezek szerint menjenek. Faragó György tanár úr adta ide. et egy nagy pulpitusra egy szín- ki a munkatársaimat. Ez a cso- volna, ha nincs nekünk Ragheb l tele kottával, ki olvas el? Tóth el? olvas ki kottával, tele l at jelent, mert minden monos- ngszerek gyûjtése és hangsze- enjen. Lajthának meg az volt a tt a pályája? a tt a, hogy annak a Lajtha László- Kodályé és a Lajtháé. A Kodá- t zongorista. ek, ek, az a analízisnek dokumen- megkapta a velencei Arany vekben jártam a Nemzetia jártam vekben kottátolvasni. Vállaltam 12 Amikor rt. gyon emlékszem. tam a mérõt. Azt hiszem, valami Mária-ének volt ez, jegyzést végezte? jegyzést tartoztunk az intézményhez. Ezért tudott független lenni a umhoztartozott, Néprajzia Múzeum helyetcsaka ad geteget tudtunk végezni, gyûjteni. A csoport szerve minden hónapban kölcsönadta nekünk az intézet kocsi Jenõfeladatunk.Széllnépzenegyûjtés a szeres volt Irén volt az egyik másoló, Becsei Margit szintén a vitte Pestre. Nem tudtuk, hova menjünk, a gyûjtõutu Dobozinénak, aki kiborult, kórházba kellett vinni, berben, amikor meghallottuk, mi történik Pesten. Ak közvetlenül Lajthától és késõbb tõlem. Minden, amit mi ott a csoportban dolgoztunk, gyûjtö tennek nagy ajándéka volt. le a legnehezebb fordulatokat is Bartók hatodik von zenetudományi szakra. Felvételinél Járdányi Pál dik ötös ritmus Magyarországon. musban énekel (dúdolja). Attól kezdve soha Kodály n hihetetlen,de ahogy másodjára is elénekelte, többe mérhetõ. fel zenetudományi szakra. Ez volt azsõbb oka.õ Fölvettekotthagyta a Zeneakadémiát, mert nem fogadta Margit itt a csoportban zeneakadémiai zenetudományi zeneakadémiai csoportban a itt Margit Az elsõ még 1956-ban jött, az nagyon tragikus volt. Lajtha meghalt 1963 februárjában. Második alkalomma sorsa? további csoport a lett mi után halála Lajtha Amikor Béni bácsi elment az Akadémiára, akkor én le én Akadémiára,akkor az elmentbácsi AmikorBéni Kodály egyszer behozott valakit azzal, hogy írjuk l Laci bácsi nagyon kemény munkát kívánt, én mellette Ha lejegyzel valamit, akkor használod az ujjadat, e lejegyzett Margit amit volt, kikezdhetetlen Szóval FábiánLacibácsi,Rajeczky Bénibácsi,Erdélyi Zsu Lajtha-csoportban? a még akkor dolgoztak Kik 1951-ben kerültem be újra a Zeneakadémiára. Elõször karvez tanulmányain? a volt túl már akkor Margit másoló, Bánhidiné. Hangszer- és hang- másvalakit, aki messze nem volt hozzá altatókúrát kapott, utóbb mentõautó kor volt másfél éves a negyedik gyereke tált. Felvettek, mert hibátlanul írtam e, amit énekel. Szokatlan volt, szinte ttünk, arról Kodály pontosan tudott el, hogy Katanics Máriát nem vették ósnégyesébõl. Ez tényleg az Úris- zetileg a Népmûvelési Minisztéri- negyütt hallottuk, hogy ötös rit- , a NépmûvelésivezetõjeIntézeta , nem tudom, de erre az esetre na- nk meg volt zavarva, pénzt kellett em mondta azt, hogy nem létezik gy-kettõ-három-négy-öt, kopog- ját két-három napra. Ezalatt ren- zsa és én mintmuzsikus.énészsa Jakab ta; mi ottdolgoztunk,ta;mi nemde Sopronban gyûjtöttünk októ- végzettséggel a gyûjtést és le- és gyûjtést a végzettséggel maradtam, mások nem. Ké- l kapott szívtrombózist. ttem a Tanárhelyettese.a úr ttem csoport. etésre, aztán késõbb 237

Tabula2002 5 (2):223–240. 238 Tabula 2002 5 (2):223–240. elment Amerikába 1961-ben, és akkor engem egyedül h tam semmit írni. A lexikon óriási dolog volt. Barth munkájához, az összes vesszõjéhez, pontosvesszõjéhe címszónkHihetetlenezervolt.kon 22munkátadott. lalkoztatták? megbeszéltem, hogy hova megyünk, mit csinálunk, õ m voltak. voltam 1965-tól, míg 1978-ban nyugdíjba nem mentem. ember teljesen függetlenül csak arra koncentrál, am Zsuzsa írógépe úgy zakatolt egész nap, mint egy gép megvoltak.szerzõdésekMindenkit márA évre. egész ját, azután kapta az elsõ trombózisát. hazaküldeni a szüleimnek. Amikor ketten hazajöttünk hetett. Mindazt, amit elértem, ennek köszönhetem. C rileg, zeneileg, tudományos szempontból olyan magas olyan családot adott, amilyenben fölnõhettem, hogy munkát, sok idõt igényelt. Úgyhogy én nem vagyok ar kaptam 1700 forint havi fizetést. És kellett csinál nyolcórai munkám, azonkívül tanítottam is, mert pén zsidókat, és mennyire kiállt az utolsó percig, szem t én Mondom, készült. évre harminc nem lexikon a ez óráig veszekedett velem, hogy miért van bent a Dohn A legelsõ kötetnek nagyon nem volt pozitív a visszh keltett? visszhangot milyen lexikon Zenei A Én akkor dolgoztam párhuzamosan a lexikonnal, Ebben az idõben tudományosan mint zenekutató népzen zenekutató mint tudományosan idõben az Ebben Azt csináltuk, amit elõzetesen a Laci bácsi elgondo Engem Lajtha halála után kineveztek osztályvezetõne januárbmindigpedig mi meg, haltfebruárban Lajtha Erre sajnos nem volt idõm. Két szempontból sem: elõ végzett munkát cikkíró feldolgozó-, késõbb Margit, Csak annyit szeretnék mondani, hogy végtelenül hálá elmondani? tart fontosnak még amit az, Mi Készítette és a jegyzetek összeállította ni a lejegyzéseket, az hihetetlen sok élyesen is. a Dénes volt a fõszerkesztõje, de õ 13 it éppen csinál. . Akkor szoktam azt meg, hogy az ányi a lexikonban. Mondtam neki, olyan tanárokat adott, akik embe- 1958-tól 1965-ig, és az rengeteg ról híres, hogy sokat írtam volna. , és haza kellett cipelni a csomag- zt kellett keresni. A múzeumban lt. Kodállyal minden alkalommal an álltak, akikre csak fölnézni le- még? sak ennyi. centrációmindenkellettannak udta a feladatát, és dolgozott.feladatát,és a udta z, úgyhogy akkor nemigen tud- agyott. ször is a múzeumban volt napi angja. Emlékszem, volt, aki fél udom, hogy mennyit védte avédte mennyit hogy udom, indenrõl tudott. s vagyok az Úristennek, hogy k, így a Néprajzi Múzeumban A többiek meg szerzõdéssel an kaptuk a szerzõdésünketa kaptuk an ész, milyen problémák fog- problémák milyen ész, Mohay Mohay Tamás JEGYZETEK .Studia Orientalia Christiana Collectanea5. 1956 óta Herzog,Georges (1901–1983) vö.Research primiin 4. 6. Newlandsmith, Ernest (1875–1936?): A musician’s(1875–1936?): Newlandsmith,Ap Ernest 6. .Vö.: Villoteau, G.–A. 8. (1759–1839): Description hi Vö. új kiadású válogatásokban: Description de l’E 7. 9. Bartók Béla: Zum Kongress für arabische Musik – K – Musik arabische für Kongress Zum Béla: Bartók 9. 3. Borsai Ilona (1924–1982) néhány, témába vágó írás vágó néhány, témába (1924–1982) Ilona Borsai 3. .Ragheb Moftah, 1898–2001. Lemezkiadása:2. Coptic Ch 1. Tiberiu Alexandru lemezkiadása: lemezkiadása: Alexandru Tiberiu 1. 198.62.75.1/www1/ofm/sbf/SBFmous.html. http://198.62.75.1/www1/ofm/fpp/FPPsocmon.ht kötet: www1/ofm/fpp/FPPsoccol.html; Studia Orientalia Chri survey: Washington, D. C. [American council of lear Hungaricae 1972. 14:329–354. Studia Forrás: copte. http://www.redchant du pratique la dans Monogenès” 1971. Collectanea Aegyptiaca, Christiana Orientalia généra Caractéristiques 13:73–85.; 1971. Hungaricae StuKiahk.de mois ducoptes hymnesparticulierdes 1970.65–81.; Transcriptions musicales en collabora Melody types of Egyptian wedding songs. Acta Ethnog 11:91–105.; Transcriptions musicales en collaborati l’interprétation d’un hymne copte. Studia Musicolog Transcriptionsgo; collaborationmusicalesenavec AcademiaeMusicologicaStudia pharaonique. musique impo leur et Egyptiens des traditionnelles Mélodies en avril 1967. Cahiers d’Histoire Egyptienne. Vol. recherche de l‘ancienne musique pharaonique. Confér liturgy of St. Basil with its hymns. its with Basil St. of liturgy ge: http://www.redbay.com/newbies/copt/oxford.htm. York: Longmans–Green, 1944. 117 p.; 1931–1932-ben a philosophy.London: Movement,LifeNewThe 1932.19 des egyptiens et des orientaux.egyptiensdesdesParis. et de musique des orientaux. Par M. Villoteau. Paris: Bon Blumenberg] Napoleon [New ed.] Köln: de B. Taschen, ordres 2001. 169 p les par [publiée l’Egypte de Emperor of the French (1769–1821): Description withof theE Architectural League of New York,P Dewachter.J.: MichelPrinceton,N. theand Gillispie J. P plates from la Description de l’Egypte. Edited with 1988. c1987. 196 p.; Monuments of Egypt: the Napole Description de l’Egypte. Edited by Robert Anderson 444–449. Musikwissenschaft 1933. 2:46–48.; vö. Szegõ Júlia: szült interjú: Copts and Coptic Hymns. Http://www.r Coptic Music, 1964. 7 sound discs: analog, 33 1/3 r Ministry of Culture; made by Sono Cairo, [1967?]. 2 The Folk music of Egypt. of music Folk The Cairo, Egypt: Institute of Coptic Studies, DepartmStudies,Coptic Instituteof Egypt:Cairo, storique, technique et littéraire, des instrumens , eddig 34 kötet jelent meg: http://198.62.75.1/ aul Getty Trust, 1987. 45 p., [525 p.]; Napoleon Impr. Impériale, 1812. [847]–1016 p.; Musique gypte. Egypt in 1800: scenes from Napoleon’s XI. Le Caire, 1968. 25–42. p. introduction and notes by Charles Coulston Embernek maradni. Budapest–Bukarest, 1981. gypt = Beschreibung Ägyptens = Description and Ibrahim Fawzy. London: Barrie & Jenkins, ica Academiae Scientiarum Hungaricae 1969. sound discs: 33 1/3 rpm. rinceton Architectural Press in associationPressin Architectural rinceton pm; 12 in. Ragheb Moftahhal 1991-ben ké- MargitVariationsTóth. ornementalesdans on avec Margit Tóth. ned societies], 1936. 97 p. tiveandfolkmusic the Unitedin States, a edbay.com/newbies/copt/interview91.htm. tionavec Margit Tóth. Un type mélodique raphica Academiae Scientiarum Hungaricae a (részben Tóth Margittal közösen): A la A közösen): Margittal Tóth (részben a urch. Coptic liturgy of St. Basil. airo, 1932. Zeitschrift füt Vergleichende füt Zeitschrift 1932. airo, bay.com/newbies/copt/mideo.htm. . dia MusicologicaAcademiaediaScientiarum ilgrimage; the story of my life, work andwork life, my of story theilgrimage; ence donnée au Centre du livre, au Caire, onic edition: the complete archaeological stiana Monographiae 1987-tõl, eddig 10 rtance dans la recherche de l’ancienne de recherche la dans rtance 14:412–442.; Le tropaire byzantin „O byzantin tropaire Le 14:412–442.; les du chant de la messe copte. Studia copte. messe la de chant du les kopt zenérõl tartott elõadásának szöve- aparte]. [German translation: Bettina translation: [German aparte]. Musicologica Academiae Scientiarum Academiae Musicologica Scientiarum Hungaricae 1968. 10:69–1968.Hungaricae Scientiarum 6 p.; Art, love and life.Art,Londonloveandp.;New 6– l a osy öytró: http:// Könyvtárról: Mousky a ml; [Cairo:] United Arab Republic, Arab United [Cairo:] The DivineThe ent ofent 239

Tabula2002 5 (2):223–240. 240 Tabula 2002 5 (2):223–240. 0 Takács Jenõ emlékezése: [Bartók] „Kairóban10. 1932- Margit Toth made its music transcription, a Hungari In 1998 an important ethnomusicological book was pu CoptichistorylongchurchTheofmusic has studiedhasCopticthe music, which beenhashanded at that time yet in Hungary. After some visits in t pest until 1978 when she retired. In the early 1960 in 1920. She worked at the Ethnomusicological Depar 2 1947 õszétõl 1948 októberéig; ekkor 12. írta T. S. E 11. A bazileioszi liturgia egyházilag revideált szöv revideált egyházilag liturgia bazileioszi A 11. 1960 114 címszó. PUBLIKÁCIÓI JELENTÕSEBB MARGIT TÓTH Zenei lexikon. I–III. köt. 13. Írta: Szabolcsi Bence 1974 17 címszó (társszerzõ: dr. Ujfalussy József). 1967 Farkas Ferenc (monográfia). Budapest: Editio M 1960 Lajtha László (monográfia). Budapest: Editio M 1993–1995 Coptic Music (társszerzõk: Dr. Ragheb Mof Utoljára 1939-ben találkoztam vele Budapesten.” Mag resszustrendezték.egyiptvoltunkSokategyütt,az Hoellering. London: Faber and Faber, 1952. 126 p. in Murder of film The valamint 62, 1984: Budapest, filmzené a filmjéhez készült rendezésében Hoelering arabul: The Coptic Liturgy of St. Basil. Cairo, 199 Dénes,szerk.: Tóth Margit. Budapest: Zenemûkiadó, USA: Utah University Press.UniversityUtah USA: Gegenwart). Kassel: Bärenreiter. Kassel: Gegenwart). In New German Music Encyclopaedia. Leipzig. , Tóth Aladár. Átdolgozott új kiadás, fõszerk.: Bar s, she made the first transcripts of Coptic melodie he 1970s, she moved to Egypt in 1980 where she In liot The Murder at the Cathedral címû drámájából an ethnomusicologist who was born in Budapest usica. MGG Encyclopaedia (Musik in Geschichte und egét már korábban kiadták koptul, angolul és angolul koptul, kiadták korábban már egét 3. usica. tment of the Museum of Ethnography in Buda- blished on the Coptic orthodox liturgy in Cairo. tah, Dr. Martha Roy). In Coptic Encyclopaedia. ben nálunk lakott, amikor az arab zenei kong- downuntilentirelynow orally. omi parasztzeneiomi felvételekendolgoztunk. 1965. the cathedral, by T. S. Eliot and George and Eliot T. S. by cathedral, the yar Nemzet 2002. szeptember 25. 15. p. t. Lásd Berlász Melinda: Lajtha László. Lajtha Melinda: Berlász Lásd t. tha s, makört, talán mégis az, hogy a Maghreb-kutatások széles kör látványos szeletét fogom tudni ebbenafrikanista,lévénetnomuzikológus Maghreb-sza vagy a megközelítés jeleznem, hogy bármennyire is szeretném teljes melynek képé részbeni végiggondolására az alábbi példáva dolkodva s ennek lehetséges dimenzióit belülrõl pró határokon átívelõ régiófogalom elvi lehetõségét. A hogy meg kellett védenem a kulturális, etnoregionál más verziói kerültek fókuszba. Egyik-másik vita alk son sikerült jelen lennem, ahol a régiófogalmak tör rajzi távolságok okán. õket, tisztán hipotetikusak abban az értelemben, ho Következtetéseim, bár elméleti elõtanulmányok és em sanzonok francia a buszok, Ikarusz az és repülõgépek mint az olajsejkek és a „túlélõturizmus”, a fönícia szenek, ahol a berber lovas harcosok és az egyiptom sai olyan földrajzi, életvezetési, értékrendi, égha gazdagságú szaharai központjai, kozmopolita, tovább egyetlen tanulmányban vagy elõadásban, annál is kev visszaérkezõkésõbbkultúra természeteegységearab riptív megmutatásán. A nyugati Mediterránum déli pa pektívája túlterjedne a hagyománymegnevezésen vagy A A rai azonosság- és régióképzõ szerepe z utóbbi két esztendõben több olyan szakmai vitán, 1 s nincs önálló diszciplína, melynek antropológiai a nagytérségi integrációkkal szembeni ellenállás sz ellenállás szembeni integrációkkal nagytérségi a identitásmegfogalmazásánakközös egyeszközé akkor téknormáitól, társadalmi jelrendszerétõl és szellem családi hagyományaitól, vallási szüleik kísérletének elszakadási generációk új fogal abbanfõként jellege épülõ élményrekollektív e fogva kezdettõl mozgalom nemzedéki-kulturális rán kusságának újraértékelõdési folyamatát lehet nyomon vé átalakulását, életmódmodell és érték- romantikus zálódó világban. Ezen belül egyfelõl egy zenei, kul maj gyökereit, kialakulásának történetét, rai a tatni a pedigönkifejezési módzenei vizsgált aMaghreb, segítségévelmegközelíteni.beszédeseményA – zenei zenei igyekszikegyfogalmát régió tanulmánya a Ez jlati vagy mentális keresztutakon fek- téneti, földrajzi, politikai, etnikai vagy i romok éppoly szokványosak, mint a ben értelmezni. Mentségemre szólhat bálva átlátni fölmerült egy hipotézis, kultúra komplex rendszerében gon- almával az a hálátlan szerep jutott, t adni a választott témakörnek, nem gy nehezen igazolhatók épp a föld- is vagy nemzeti-történeti-politikai i tevekaravánok éppoly járatosak, l tettem kísérletet. Idejekorán kell á idegen tömegekkel zsúfolt váro- rtjáról indult s oda évszázadokkal ésbé, mert a térség meghökkentõ e sem tárgyalja teljességgel e té- valamely népikultúra-elem desk- pirikus tapasztalatok elõzik meg sen nem tárgyalhatónem senérdemben kértõ, szükségképpenkértõ,egycsak vagy a külvárosi szegénység.külvárosi a vagy tépelõdésen, közös okoskodá- vagy történetszociológiai pers- A. GERGELYANDRÁSA. turális hagyományt, másfelõl egy i örökségétõl, megtalálva ugyan- mazható meg, hogy keretet adkeretethogy meg,mazható ínpadává. rai. A szerzõ igyekszik bemu-igyekszikszerzõ A rai. d jelenlegi szerepét a globali-a szerepét jelenlegi d , éneklési stílus – egy sajátosegy – stíluséneklési , gül egy etnokultúra autenti-etnokultúra egy gül követni. A rai mint mediter- körülhatárolandóanagytáj t. A rai kultusza így válhatígykultusza rai A t. llenkultúrát hordozott, és hordozott, llenkultúrát 241 ér- Tabula2002 5 (2):241–253. 242 Tabula 2002 5 (2):241–253. módjához,a dernizációs kihívások egyszerre járulnak hozzá egy használatos lényegéb de érvényes, értékrendrevolt és életmódra dójával. Közelebbrõl – de földrajzi értelemben szél élõ, népes és vérbõ populációt ismertetik meg az Sziget”-kéntér ismert, poétikai tartalmai a Szahara gondoklasszikusnagytájiv a költészetbenés arab az A Maghreb neve „Nyugatot” jelent az arabA rai a meghrebigeográfuso kultúra virága, sivatagi rózsája, entitásmint Maghreb A könyv ráfiából is. ként kezelõ – felfogásmódokról kiadós mustrát kap a mentes ezektõl a hatásoktól... Ezekrõl – a „nyugati kereszttûzbekulturálisolyanvakereskedelem révén a banánültetvények határai, a hófödte csúcsok és a tással, de az Atlasz párásabb lejtõin érlelt citrom redett immár a spanyol, andalúz, szárd, görög, lati ván: a berber entitás nem más, mint a gyarmatosítás univerzalista vallási mozgalmak elvitatták maradta ez maghreegészen a 20. századig, amikor azonban a ta, az eltûnõ maghrebi arab dialektus berberek álta nisztráció és politika önfenntartó egysége, a város kosai, a berberek (lásd Kám fiai) révén. Az iszlám geográfia és a história tudorai számára az iszlám b kai területet fedte. Jelentéstörténete a Közel-Kele az iszlám történetírásban elsõsorban a római-latin ve a Maghreb a „Kairó után következõ ismeretlen és rok”) földje volt a 8–10. századig, az intenzív ara akkor is, ha természeti környezetének riqiya,java melybõl részét Afrika neves is származik) 2,5 milli arab hatást. A római birodalmi fennhatóság alatt cs századig),2.századtólille 6.a e. i.geteken (az sével összefüggõ líbiai, tunéziai és algériai néptö tisztázza a föníciai és a pun nép (fõkéntkedhetünk nyelvi)meg itt: k líbiaiakkal és etiópokkal, illet egység, térben egység, megjelenõ Röviden:egy Természetesen a Maghreb térsége jóval nagyobb ember A Maghreb mint entitás mint Maghreb ébenírjanégy – nemzettel, köztük kétbennszülötte fogalmi fogalmi egységet zenei beszédesemény beszédesemény zenei interkulturális térrõl interkulturális identitásforma maradt, mintsem valóságos földrajzi kétségtelenültöbbé-kevésbé ámjött,koránlétre jelentett. A spanyolok felöl nézve a berberek (vö. megjelenítésénekirányzatához,egyúj a van szó, amelyben az identitászavarok és amo- ülönbségét, valamint a Maghreb jelenté- megek mozgását a szicíliai és szárd szi- ve föníciaiakkal és görögökkel. Ugyanõ bizálás kezdetéig. A görögök felõl néz- ok és narancsok övezete, a datolya- és ivatagok tették ki (Roque 1996:11–23). ós lakosság élt, a régió igen népes volt tve az európaikontinensreaz tve gyakorolt apró kis pihenõ a homok tengerében. t számára is sajátos, hisz a Maghreb a égtelensége és az Atlasz ormai között ok és a mecsetek sûrûre szõtt hálóza- bi népek szimbolikus egységét, mond- irodalmi központot szimbolizálta la- n, szicíliai és levantei kulturális enti- l beszélt nyelvi környezete volt. S így deklõdõvel vagy az élmények befoga- hívei számára pedig az iszlám admi- Mediterráneumot” térbeli teljesség- adminisztráció által uralt észak-afri- esebb páston, ahogy Szahara, a tengeri kikötõk és az olí- ak magában Tunéziában (egykor If- z érdeklõdõ a jeles Braudel-monog- nagytérségi kommunikáció sajátos távoli tájak” neve volt, s különösen tákolmánya, amely nemcsak keve- k mûveiben. Metaforikusan – avagy Korán szent nyelvét népszerûsítõ lkodásban – ez a régió „Nyugatirégió a ez –lkodásban került, hogy aligha maradhatottaligha hogykerült, en már Ibn Khaldún idejében isidejébenKhaldún Ibn már en tömegre, megannyi etnikumra, l éskétl jövevénnyel ismer- Hérodotosz Hérodotosz IV. rai tér. A 20. „barbá- virtuális hoz. században pedig a Maghreb földrajzi-kulturális, din magasodó identitásegységrõl van szó. csoportidentitásból (Arkoun ed. 1993). Hiszen itt t zösséget a nyelvét, kultúráját, jogrendjét, szokásn ségtõl megszabadultak – valójában a marginalitás kö ságát. Az egyének – saját képességeik függvényében, sajátos formáját, szimbolikus egységét, környezetét keljük. Aki pedig belülrõl tekinti, egykönnyen átél kailag is többrétû, idõben is változó jelenség ez, sem meglepõ azt kijelenteni, hogy belsõleg is megos szerû univerzum, egységes tartomány volna. Igen nag közösség formájában is hiba lenne úgy említeni a Ma Nemcsak a fentiek okán, a kívül- s belülnézet eltér exportjakultúra regionális A Bendana 1993; Hampartzoumian 2001). emlékeztetõjegye megfogalmazójaként, „testületiség” azonbanéppoly hatékony, mint az andersoni „képzelt nességét kifejezõ jelenség) a marginalitásba szorul is, ha ez az egység (mint kisebbségi sorsra redukál szélnünk. a nyelvi, szokásrendi, életmódbeli, poétikai és zen melhún fõszerepet kapott a neit, a „helyek” mellett a „nem helyekre” is bekölt identitás egységét – ez esetben azonban inkább megs re nyúltak. A térbeli politikai-kulturálisfelé pedig terjeszkezek a gyökerek Kairó külvárosaiig, Szaú a frankofon kozmopolita kultúra fellegvárainak külv kiterjesztve a voltaképp beduin (szunnita) kultúra években kezdõdött, elõször múltkeresésben és identi életmódbeli és értékrendi elemeket. A maghrebi regi Oran, Tunisz vagy épp Párizs arab lakónegyedeiben p a kulturális emlékezet övezte virtuálisakkulturációval közösséget szembeni védekezés alapvetõ attitûd matosítás elleni folyamatos oppozíció formáját öltö elõbbaz ottomán, majd afrancia gyarmati fennhatós régtõl fogva része volt az „arab ellenállás”, közel mai turisztikai kalauzok is) a makban beduinis és az afrikaiakbantársadalom vagy közel-keletiekben él A Maghreb világa viszont a tér s az idõ A A maghrebi identitás alakzatban nagytáji-regionális ból (az andalúz énekelt költészetbõl), a beduin kul nagytáji identitás etnokulturális hangsúlyainak egy sora. Ebbe a sorba társadalmilag társadalmilag átélhetõ egysége edés rendszerint gyengíteni szokta a lokális etmódját, nomadizmusát idézik, melynek ebbrõl az a védekezõ magatartás, amely egyként fenntartották azok is, akik Algír, akkor is, ha csupán kívülnézetbõl érté- d-Arábiáig vagy talán még messzebb- tak képzetes egysége, a maga módján ormáit ebben a körben újramegtaláló özött (Augé 1992), hatásában pedig heti az etnokulturális integráció egy határait Nyugat-Európa fõvárosaira, ei örökségbe illeszkedik a t tömegek vagy menekültek ideigle- ései alapján, de még az imaginárius öbbféle társadalmi nagycsoport fölé õl sajátságos jegyekkel elválasztott- amikus árosai, rurális térségei felé is. Kelet dé vált itt, s a múlt iránti vágyódást, tte. A regionális öntudat, illetve az is. Hagyományos értékei (s ezért a onális kultúra exportja az 1930-as ztott, társadalmilag is tagolt, etni- táskonstruálásban nyilvánult meg, rülményei között formálnak új kö- ghreb-tájat, mintha valami tömb- róbálták megõrizni a tradicionális amelyek révén az egykori közös- okszorozta az integritás helyszí- y tájegységrõl lévén szó csöppet jelenik meg ág,gazdasági és kulturális gyar- közösség”. Ezen belül a társas ként jelenik meg a rai (Kchir- rai a meg jelenik ként túrából és a flamenco spanyol továbbterjedésérõl , az európai társadal- maradt, akkor rai lehet be- mint a , 243

Tabula2002 5 (2):241–253. 244 Tabula 2002 5 (2):241–253. ral!” jelentést vett magára, híven a nonkonform zen torzított változatából származik, azaz (kocsmai for autodidakta módon szerzett zenei ismereteket. Neve san hangsúlyos rokonsági kötelékek feleség/unokahúg küvõi zenészek közé, férfinak maszkírozva, mint egy feldúlta a polgári normákat s még inkább az arab st a la, ja”, Cheikha Remitti tündökölt, számait igen kontrasztos társadalmi szerepben is egyúttal) kölcsönhatása vagy tán inkább sajátságos keveréke. ban is, hogy a város zenéjében szervesült a nyugat- népesség olyan ellensúlyt jelenthetett a stratégiai tomi volt ugyan, de a maradék húsz százalék görög,vence volt a 19. század utolsó éveiben, ahol nya”a millhódított. Omme Kolsoum pedig kairói díva lévénEina Ellayali egyiptomi filmsztár és igazi kémnõ az a szertartásos társadalmi események zenei poétikájá recitálásává alakító mûfaj. Megjelent benne a „fenn és a hagyományos arab költészet polgári romantikus örökségébõl, az egyiptomi-libanoni érzelmes dalokbó iszlámnak egész imázsával. ciasberber lovasok turistariogató támadásával, m s arzenálja hordozza az imázs komplex tartalmát, mely letében. A hang színei és a megjelenítés tot selymeshordoz ezbá a feminin tónus, fõképp egy „férficen a müezzin messzire ívelõ tónusában, hajlított dalla népszerû énekes az európai fül számára afrikaiszokatlan, lemezeibe,m meglepetéssel konstatálhatja, Akiho belehallgat a világzenei sorozatokat forgalmazó imázs)ésmodor test,(hang, kontrasztokfeminin és Maszkulin ben). ket Maffesoli [2001], Pourtau [2001], Métais [2001] „neotribalizmus” formájában (lásd errõl részleteseb ben, a raiban is a „testületi” és vagyérzületetika lettközösségi belõle. A „társadalmi”(korp és a „z ban is leginkább egy korosztály meghódítására indul mindennemû korábbi morális és spirituális sztereotí mintakeveredés formájában, stíluscsavarintás kihívá csakazértis-indulat,szabadszájúság, vagydárság, á A zenei tájkép másik felén a nõies férfiak és férfi guellal báránybõr ütõhangszer). Remitti ama nõi csoport re csoport nõi amaütõhangszer).báránybõr Remitti gasbá val és oratív) szocialitást erõsíti, egyfajta sajátos enei”, mint a techno vagy a rave eseté- CD-kiadók algériai, tunéziai vagy észak- iós lakosság nyolcvan százaléka egyip- gy Mohamed Amine vagy számos más arab zenében mint „a Végzet Asszo- , gazdasági s így a kulturális hatások- as nõk keverékét élesebben láthatjuk. ja, no meg a színpadias kellékek egész trizmusáról hírhedett” világ képvise- költ” és „illedelmes” slágernyelvnek, tköltés és parafrázis alakjában, amely átusszabályokat: énekesnek állt es- mokkal, cizellálva. Feszes kontrasz- európai és az arab kifejezõeszközök olasz, francia, német, angol és török és Hampartzoumian [2001] esszéi- agas „kappanhangon” énekel, szinte ben a kortárs vitákat és vélekedése- antinõ, aki kilépett a hagyományo- a ma 79 éves asszony, a „Rai Any- guellal dításban): „lökjön még egy pohár- észéletmód identitásformáló szo- elemeit a szabad élet lírai-ritmikus piával szakított. Egy korszak s ab- agának„maszkulin”a alaptónusú ó kulturális áramlat, élményanyag s is, nemegyszer olyan kulturálisolyan nemegyszer is, s nak A kairói zenei élet ellenpontján (s egy olyan világváros lakóinak ked- a „remettez-moi ça!” kifejezés el- teljes ellentmondásban áll a har- l, az orani kocsmazenébõl eredõ, /nagynéni/leány leosztásából, s tudatosan tudatosan ellentmondó lal kísérve (a prezentánsa,amely gasba nádfuvo- csapo- vidékre a másfél évtizedig turnézik a világban, utóbb pedig „ goristának áll egy évtizedre, majd kubai, arab, zsi hagy az alkohol-, óra- és töltõtoll-kereskedéssel ( arab hangszervilággal. Médioni az elsõ hivatalos ra kubai ritmusok ötvözõdnek Médioni számaiban a kozmo pozícióin is megjelenik: az andalúz népzene, az ame népek szórakoztatásához. Hallgatóságának kulturális kott hozzá a gyarmati adminisztráció, a kishivataln aki az orani zsidónegyed (a Derb) bárjaiban muzsiká Boulez, Stockhausen, Lutoslawski által ki is teljes az 1910-es és 1930-as években meghódította Európa n eszköze, amely a klasszikus zenei „vadak” – Sztravi pásztordobokatés püfölõdívákmûfaja, hanem olyasf inak központjában az 1930-as évektõl kezdve. A rai kultúra ülepedett le Oranban, Algéria és Marokkó, T rai keverékmûfaját is jellemezte a 20. század másod lomnak. A nonkonform stilaritás pedig nemcsak a zen sített önfelszabadító programnak, nemi-kulturális é hatása lehetett ennek a kairói, oráni vagy tuniszi a nõk fátyolviselése a 20. század végén még kásrendjéhez.politik Könnyû belátni, hogy egy zordan hagyo máktólmentes keverékét jelenti, hanem ugyanakkor p keny zenei és költõi formák sarjadjanak belõle. A r lyi öntudattá formálta át, amely kedvezõ talajul sz vonása a muzulmán eredetû lakosságot érintõ akkultu az arab-mór kultúra egyik lényegi vonása. „Az oránia modor, az értékrend kettõs természete, „kétnemûsékörnyezetbe mélyen beágyazódó jelenségegyüttes (Mar önálló problematika, hanem a lokalitás, a kulturális helyszíneintegrációk ellentmondásosságát ezen a t szerint immár évtizedes vita övezi az identitás kér antropológiai” állásponttal nem vagyok egyedül: az tán „piaciak”, hanem a térség kultúrájának teljessé komplexitását, olykor jócskán kiegészülve artisztik szerint a rai reprezentálja a test, a hang, a tájeg kifejezõdése sem jelenthet többet hamis, piacképes kultúra, a vágyódás világképe, a spaletták apácarác egyik sajátságos, irigylendõ vonás, s aki számára e módot. Talán nem bárdolatlanság vagy „lekezelés” az „eredetiségét”, autentikus mivoltát illetõen – átmo rai egyik pianista klasszikusa maradt spanyolország csupánegyike arai népszerûsítõinek. Igényt keltet A nagyvárosi, sõt nagyvilági zenei élet – akárhogya A formabontók egyike az orani zenészcsaládból szárm rai megváltozott hangzásvilágát. S nem õ az egyetlen, ységre jellemzõ attitûd, a megszólalás kocsmák olcsó dízõzei által megteste- eredetileg szabó volt), operaházi zon- k tónusától is függõ, a szociokulturális ai szabadságmozgalom tárgya, milyen edett. dó és andalúz dallamok elõadójaként déskörébe vont etnikai, kisebbségi és visszaviszi” az andalúz és provanszál ai nemcsak a források szabad és dog- us vonásokkal is, amelyek nem pusz- géhez is hozzátartoznak. E „megértõ icsoport megalakítója: 1942-ben fel- sai mögé szorult nõi lét érzelemittas ssa a maghrebi városi kultúrát és lét- z nem érték, annak a mozlim rózsa- „arab világ”-élménynél. Meglátásom társadalmi valóságnak ez a jellemzõ nszkij, Hindemith, Prokofjev – révén s fogyasztói-piaci szabadságmozga- olgált ahhoz, hogy viruló és termé- ik harmadában, s ugyanez a keverék i visszavonulásáig. t,mûfajt formált, sa sokközpontú unézia és Líbia jelentõsebb városa- ájon, s számukra az arab zene nem okság, a tengerészek és más kóbor és etnikai sokszínûsége saját kom- „arab-andalúz” dalkultúra kutatói t kijelenteni, hogy épp ez benne az lva, értelmiségi találkahelyen szo- rikai boogie-woogie, a rumba és a persze nem csupán bárénekesnõk ge” vagy kétértelmûsége talán épp ét, a zenészeket, hanem magát a rációs folyamatot bámulatos he- n próbálnánk is szépítgetni a rai mánytartó társadalomban, ahol ouf szerk. 1995:11–21). A hang, ajta zeneiajtamûforma-forradalom ontoskifejezõje régiaéletmód yugati felét, majd Bartók, Berg, polita dzsesszhatásokkal és az azó Maurice el-Médioni volt, nem is a leghíresebb, 245

Tabula2002 5 (2):241–253. 246 Tabula 2002 5 (2):241–253. ütközése révén újraformálódó vagy széthulló valóság eltûnése, az elvándorlás, gyökértelenség, elvárosia A raitörténet Rövid névvel illetett, frankofon kívülállók által a „civilizáció” határán találjuk meg tehát, önmegkülöhat flamand a át Franciaországon és Andalúzián majd lizálódás nyomán, Egyiptomból visszahúzódva új tere Észak-Afrika atlanti partjaitól Libanonig, továbbá törzsfõ kiválóságáért tisztelt, jeles aggastyán nõi szimbolizált – ellenkultúrává, „neotribalizmussᔠg függetlenedési érzést kifejezõ nõmozgalomban teljes kultúrameghatározásban is már benne foglaltatott: a kísért rai („ és arab-muzulmán módon átmeneti fenoménként létezõ és intézményes, dinasztikus és modern, berberlex egysége szövõdikés egybe, egyszerreka vidéki és vár kölcs, a jogok, a szokások és az ember társadalmiértelembenvett etnográfiai tartalma szerint) tuda á analógia szunnita jogi-vallási terminológiában mozlim-arab életérzést, s ezek magukkal hozták a saját beduin, berber, kabil kultú beszélni), akik marokkói, tunéziai, algériai vagy é millió francia állampolgár (az adat talán csak köze Nagycsoportjellege talán csak szociológiai léptékke mazó és a rebels retes, de a fõbb törekvések között elkülöníthetõk a vekvõ generációinak világképét és városi folklórját gyárak, lepusztult lakótelepek, gettósodott alvóvár 1980–1990-es évekig a migráns tömegek fiatal korosz dó ország modernebb-dinamikusabb világába (Goytisol lemi öröksége komplex rendszerétõl, azaz a letének szüleik vallási hagyományai, családi értéknjellege fõként abban fogalmazható meg, hogy keretet ki-kulturális mozgalom kezdettõl fogva ellenkultúrá évek filmzenéjét (dzsessz, rumba, bee-bop, boogie) kevert rai Röviden egy A raiA Az 1938-ban még egyhúros hegedûn (Ahmed Berruán ált A vegyes zenei hatás, amely a modern egyiptomi slág etnokulturális határai a beduin kultúra elterjedés , a turbo turbo rai és az története bicot Rai, Rai, ha er-Rai! egyetértés egyetértés (arab) csúfnéven nevezett társadalmi nagycsoport „ nagytáji kulturális önidentifikáció jelképe a raiönidentifikáció kulturális nagytáji és még több hasonló stílusirányzat. A rai mint med a 20. század20.harmincasa éveiignyúlik vissza, r mai fogalmával párosítva (Goytisolo 1995:33). ” volt a refrén szövege) szertartászenének indult, egyvelegét egyvelegét véleményt testesíti meg számukra a rai. Eredetileg a rai a bougnol múlttól jelent, gyakorta használják továbbá az jelenítik meg. Számos irányzata isme- t hordozott, és kollektív élményre épülõ pp szíriai, egyiptomi földrõl érkeztek, sodás, és a különbözõ kultúrák össze- ormái, társadalmi jelrendszere és szel- esített változatából formált „ llapotától áthatott más elemek komp- a „mondializálódás” avagy univerza- lítõ, talán kétszer ennyirõl is lehetne (fekete, arab) zenészcsaládból szár- osok monoton háztömbjeiben felnö- , hogy beilleszkedhessenek a befoga- l mérve igaz inkább: mintegy másfél- bil, törzsiesen hagyományhoz kötött nböztetõ jegyeként a azdagodott. edett ki – melyet a sejk osi, pasztorális és rurális, familiáris

rájukat, a szufi iszlám, a melhún, a omány,hit,amûvészetek, a azer- rai rai rock ad új generációk elszakadási kísér- nak is.” (Goytisolo 1995:33.)

t nyer a Maghreb sokarcú földjén, rai rai identitásba i területén húzhatók meg, vagyis tályainak, a squat-ok, elhagyott o 1995:33–34, Maffesoli 2001). erek népszerûségébe a 1930-as árig Belgium területén is. Kétis. területén Belgium árig (Djait 1996:66–69). e a 1960-as évek ye-ye- és , a al) játszott és kórus által , s ahogy az a régi, tylori rai rai blues is (a legszélesebb világnézeteként”. iterrán nemzedé- eprezentánsaiaz , a beurs (cheij), pop pop rai s ez késõbb csoport- cheijat vagyis , a rai ” vallja, hogy épp az elszakadás ellenében a „visszat nyen az irányzat funkcióját illetõen, mint amennyien ellen a mûfaj lehetséges sikerében. Egy francia kutatójuk együttérzések keverékével: a céljuk, benne a kávéházak, kaszinók, ceremóniák, ar szentimentáliselõadásmódotmodernizálthangzássaa déki muzsikusok és városi utcazenészek, szent kuplé rai újjászületését eredményezte. A nyugati (fõként omlásával és az Öböl-expedíció gigantikus vállalkoz háttérbe szorult, fokozatosan visszanyerte korábbi tatlan ellenségre vonatkozó képzet, amely az akut s lejtsük el, magát az Európa-eszmét is jellemzi). Az Goytisolo (1996:22) írja: „Idõközben felélesztették inkább távolságtartó, kulturálisan mégis azonosulni verzális szinten jelentkezõ konfrontációinak idõsza mentén gerjedõ konfliktusok, a világvallások nemcsa és háborgó lelkiállapot történelmi kifejezése ” (Go ség változékony ízlésétõl függetlenül, a rai bizony len van (Raina Rai, Sawt-el Atlas). „De a kereskede raiban már szalonképesebb közízlés és piaci szempon legfõbb élményét kifejezõ jellegébõl jócskán leadot egyszerre hagyománytartó és elutasító gesztusa is: néhány szinttel magasabban a rockhatásaival, s ez az elektronikus zenei eszközök titásfelületet és sikersztorit), másfelõl egy roman bet is hordoz. A rai történetében egyfelõl egy zene mes jelenség. Mint egy sajátságos kultúra komplex k A rai persze nem tisztán jelenkor- vagy politikatör rendsz revivalmozgalommint a és kultúra a divat, A ges, hogy ettõl meg is szûnik majd nyak„kultúrapótló” szándéka, a rai ebben l a hagyományt és modernit hez, amelyek nélkül bárhová sodródhatnának. E progr len tartalom, s szinte a kívülállóknak kell õket „v a fõsodorba kerülõ fiatalok számára a maghrebi kult terjúm során derült fény arra: az örökölt kultúráju terjesztõjének tekintik õket. E közérzetet, az közérzetet, E õket. tekintikterjesztõjének ták pedig a globális fenyegetettség egyik áldozatán nemzedék, amelyet a franciák nem fogadnak el honfit kezménye, részben elõzménye az is, hogy feloldhatat a mentális elszakadás Lényegeskérdés, raihogyhíveiaközött legalább a Nem elhanyagolható kérdés, hogy a rai a 20. századi , az érzelmi eltávolodás, a tudatos kilépés, melyne rai rai identitással kollektív kollektív politikai identitás . antipolitizált világképet antipolitizált tikus érték- és életmódmodell átalaku- isszavezetniük” azokhoz a gyökerek- enni. Mai divatját tekintve alálás”, a ak, egyben pedig vétlen vagy tudatlan osan fennmarad, mint egy nyugtalan lmi megpróbáltatásoktól és a közön- téneti szempontból figyelemre érde- kat elhagyó, a globális adaptációban i-kulturális hagyományt (majd iden- befolyásától mentes iszlámra mint közeli és kiszámítha- kában kap igazán erõre. A (talán leg- ásával.” aktualitását a kommunizmus össze- urális örökség egyre inkább ismeret- t, a Rif-hegység vidékén újjászületõ ytisolo, 1995:35.) abeszkek, költõi érzületek és térségi a konfrontáció légkörét (ami, ne fe- kal, Alain Battegay-vel algériai városi) raiban hivatásos vi- ifejezõrendszere, ennél sokkal töb- képes) mediterrán raielemzõ, Juan k és profán dalok elõadói vegyítik a ársként, a jobboldal és az eurokra- az egykori rai a mardosó honvágy k lokális, hanem nemzetközi-uni- zovjet fenyegetés miatt egy idõre tú forgalmazási racionalitás is je- ást keverve segíthet, de lehetsé- lanul mély csalódásra ébred egy am azonban csupán ritka néhá- nnyianvannak egyezõ vélemé- kultúraváltások, a globalizáció l: egy korszakvisszaidézéseegy l:a vállalásának ellentmondásos, revival zõi körében: a többség azt útját nevezhetik meg k részben követ- persze áthatjapersze visszanyúlást er 2 a rai lényege készült in- , a 247

Tabula2002 5 (2):241–253. 248 Tabula 2002 5 (2):241–253. se révén látványosan kívánja univerzálispiacán, ugyanis épp szintreama folyamat em kezdetén tart, ame vagy Tunézia kulturális közhangulatát lágzeneis; és utóbbia „mindeneg eladó” világérzése áthatja a m ség „autentikus”, „városi nomád” vagy „világzene” c rem hangkulisszájaként. Az ingyenes MP3.com kínálat Baba Maal) számainak keveredését hallja egy „világr sokat” éneklõ népszerû elõadók (Hamza el Din, Youss dalai (Wardia, Malika Domrane, Massa Bouchafa vagy ha a marokkói rituális zene (Hädra des Gnaoua d’Ess latlan sokszínûségét és összehasonlíthatatlan tájai – mindezt egy mán másságok kiegyezésének, koegzisztenciájának biz zelmû politikai ideológiával (reformista nacionaliz lási szeparatizmus szükségességében véli meghatároz élesztésével: a nyugati kultúraelemek elleni védeke Egyiptomban is megkezdõdött az identitás primátusáv Ahallil de Gourara, Khaled vagy Sharkiat. A társada vagyapolitikai poézissel ékes hatásokat egyaránt Khalil, Chaikh Salah, Hamid el Shaeri és Natacha ép inautentikus inautentikus életmód 1999). Példaként szolgál erre szerepe és a jelenlét-látvány) egységére épül (Maro mon követni. Vegyük sorba ezeket. lását, végül egy etnokultúra autentikusságának újra va nyilvánul meg belõlük és híveikbõl. csarnokokban hatalmas tömegek recitálják õket, a ki és profán tartalmak együttese szólal meg a diszkóklszerre szolgálva válnak divatossá: gettólét és vörö kórussal – az egykori utcagyerekeket és az oráni-al modernizálódó-elektronizálódó felszereléssel, nemeg hangszerkészl szûkös olykor – Szövegeik is. népszerûsége Fadéla Cheba társassikertörténete, Cheb Mami, Cheb Mimún, Amel kat hang pillérére támaszkodik, követve az egykori Cheb Tarik, Rachid Khladoun, Rabah Asma dalaiban). tésével, sõt rehabilitálásával gazdagodikmusa egyarántmegannyi kidolgozott, ez azonban az arab retor keztet (Mustapha Largo, Aicha Largo, Cheb Mami elõa rai nyelvi eszköztára és a hangzás színskálája olyk gi kulturális csoportok körébõl indult új hódító út sek folyamatához jutott el napjainkra, de városi tá ; a kortárs zene pedig a zenei beállítódás (attitûd Aki közelebbrõl is ismeri, s nem csupán térképre ra Az arab kultúra jelenkor-története szerint a rai ku A rai egész szellemiségében egyszerre jelenik meg a identitáskonvencióra építveidentitáskonvencióra mint kulturális piaci kihívás. A tradíció folytató Khaled , Rachid Rachid Taha (Roussillon 1998). andalúz-arab andalúz-arab stílus- és hangzástartalma- elni sokáig elnyomott, alávetett nemzeti yre markánsabb a turizmus és a kultúra esetben (Abdy, Hamid el Shaeri, Fadela, rsadalmi életmódcsoportok, kisebbsé- sbor, hitelvek és szexualitás, szakrális mussal) és az egyiptomi/arab/muzul- és t, a legkevésbé sem lepõdik meg azon, jára, átmeneti állapotot tükrözve. A ubok légkörében éppúgy, mint sport- zést ez a mozgalom egyfelõl egy val- gíri-tuniszi felsõ tízezer ízlését egy- a már mesterkélten nomád Marokkó értékelõdési folyamatát tudjuk nyo- ) és az taszítottság és a befutottság felvált- or a francia sanzon tónusára emlé- forgalmazóAli Hassan Kuban, Idir, ádióban” vagy egy pesti szíriai étte- púgy ott van, mint az ima, a fohász lmi reform és modern iszlamizmus lturális tájképe etnikai határátlépé- uf szerk. 1995:11–12; La chanson aouira), a kabil vagy az algériai nõk lyben a nõi emancipáció elõsegíté- Faudel ika és a verbális konvenciók köve- yszer seregnyi kísérõzenekarral és ímszó alatt is megtalálható. A vi- Saloua), esetleg a „szaharai blue- dásában), simulékonysága és rit- jzolva tekinti át az arab világ hal- ni, másik oldalán egy nemzeti ér- A háború utáni chanson a szó, a ou N’Dour, Ali Farka Toure vagy z tosításával reméli megvalósítani al és a kulturális nacionalizmus ában mindezen mûfaji sokféle- Uxdí,Cheb Samir, Cheb Jáled, autentikus autentikus lét esztétikai identitás (a Három Csillag) egyéni és i közt Rabih Abon mint illúzió és az ettel, egyre ettel, (az énekes annyi nemzetközi sztár friss felvétele található. tuniszi belvárosi utca video-CD boltjában is vagy Tarifa),t a párizsi Quartier Latin afrikai CD-boltjá egymást érik a klasszikus arab-andalúz kiadásokMamilegújabb lemezeraidivatjáról mára evidencia is párizsiCourneuve,aLa VitryvagyClamart csarnoka gitárral és szintetizátorral hódít immár, külvárosi kói Nas al Ghiuán és számos kabili énekes elõadógás, rögtönzés, a rockkonvenció és dzsesszeszköztár s lomát, egybefonva rendhagyó és klasszikus, eredeti hozzájárul. Dinamikus, érzelmes, sajgó és örömittas identitásból felszabadult öntudatát, s ehhez a zene zást ébreszt, (Akli Yahyatene, O. N. Barbès), a világpolgár-sokas Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a raiban az õsi get épít, és hiteltelenséget is magába olvaszt a identitás-fogódzóku egyszerre. Életmódot, világképet tartóan kötött, de a World Musicba erõteljesen beta ként megmintázódó szerepet, amely „egyszerre preszt tust kínál: jelenti a világot és önmagát is mint ma tásukhoz, ami nem megy simán. A divatkínálat és az és szociális munkások „visszaédesgetni” a diaszpórá került önnön egykori „szerves” kultúrájától. Ezért magában véve is kettõs: aki adaptálódni próbál, vag 1999:174–175).Barthes lásd jelenségeirõl(felszíni sz közeg közösségi körülfogó és befogadó a gikussá, títõ (neofolklorizált, turisztikailag átszervezett) magam!”) vagy valamivé – ez a másság álma. A világr zációs gesztus, ellenreakció, identitásálom megvaló A divatjelenségben pontosan az a siker titka, hogy élménye dalmában marginális helyzetû, gettólakó,pusztán messzi számkivetetájegység, vizuális vagy üdülési eml 1996:22) A szembenállás különösen áthatja azokat, a határozottan szemben áll a Nyugattól kelnekátvett a kulturábukott rendszereknek, vagy el korábbikell rezsimekkel,fogadni és most abban a helyzetben tal az elnyugatiasodott elitek létrejöttét, amelyek aze megkönnyítette az iszlám fundamentalizmus széles kö dalmuk problémáit, és amelyek önkénnyelvalójában éskatonai korrupci jellegû – rezsimek bukása, amelyeségek önkeresési, kulturális önidentifikációs felül résznyi marginális polgárnak (Radio Tarifa, Chalaba A rai persze követi piacát. Adott esetben hamiskása A rai politikai és kulturális háttere egyaránt a re akkor is a Maghreb felé vonzza, ha már régen nem le survival survival természete mellett a korrigált hagyományt adja viss világra való nyitottság mintegy ideolo- ban egy falat tölt meg a rai, de még egy gatartási programot és tömegjelenség- lturális piac kívánságának megfelelõen. kocsma és városszéli teveitató helyett uk egy olyan társadalmi modellt, amely ete is. „A nacionalista és szocialista – (Atrium Musicale, Cheikh Salah, Radio ucatnyi „nemzeti” elõadó meg ugyan- lõtt többé-kevésbé együttmûködtek a ító korszakban új nagytáji hovatarto- is kívánják a jószándékú népmûvelõk az elszemélytelenítés elleni kompen- derbuca és bendír helyett elektromos ndszerek és a talajvesztett személyi- lis és politikai értékeikkel.” (Goytisolo y asszimilálódni vágyik, az már távol k képtelenek voltak megoldani társa- tt vagy „mocskos idegen”, az n). álják magukat, hogy vagy védelmére óval járatták le magukat népeik elõtt, és mesterkélt zenei anyagot a moz- zenével építik az új identitás temp- és ellenkultúrát sugároz, hitelessé- „démonok” helyett a ritmus beszél k menekülttömegeit egykori identi- i horizonton a rai divatja is fennen sulása: lenni valakivé („Legyek ön- ék csupán, s lévén befogadó társa- gozódó mûfajjá lett, örömforrás és a s különösen a hagyományközve- E helyzet megalázó volta perszevolta megalázó helyzet E kénthenceg („Leraic’est chik”), zámtalan változatából. A marok- iban szól a revitalizálóibanszóla rai.Cheb identitásfelvétel kétértelmû stá- kik számára a származási ország ízsének forrása és fogyasztóinak inte biztonságos fészekké válikfészekké biztonságos inte rû elterjedésével párhuzamosan n újszerû, máskor hagyomány- lné meg benne hazája hangját. za egy föld- exklúzió 249

Tabula2002 5 (2):241–253. 250 Tabula 2002 5 (2):241–253. révén is szembekerült egyszerre két érdekkörrel: a teháthelyzet,a amelyet népszerûvérai a válása tö rás. Csökönyös modernizáció és lendületbe jött trad tandó számukra, mint az eredetiség, amely kulturáli juk fonákjaként.” (Goytisolo 1996:25.) A revitalizá elitek szellemi életét és szokásait, megaláztatásuk idegen (nyugati kultúra és értékek) olykor szolgai körében is. „Ugyanez az alapállás – a saját (arab-m szociokulturális integráció másik („magasabb”)Frankföl Németországban, köré csupán nem s is, ellen dal migráns elitek egyik igen hangos szólama ezért is f bei a hanem rájuk,fenyegetéskéntnehezedik pusztán lámtól való félelem most megüli immár nemcsak Európ nai, gazdasági, technikai, politikai és kulturális Umma, a nagy muzulmán közösség eszméjének, megalázó sa, megalázóak a testvérháborúk és belsõ rivalizálá megalázó a gyarmati múlt és a függetlenné válás utá Megalázó a Nyugat túlereje és kétkulacsos politikájfõként az Öböl-háború után használtak az arab elitt beágyazódottságának és politikai „konzisztenciájána zodás eszköze. Ez az eligazodás végsõ soron az egyé hangolt kérdésfeltevés, amely a társadalmi tudat ig társadalmi valósággal a társadalom lényegi és funkc kor (Adorno klasszikus zeneszociológiai vagy zenefi tás, illetve a zene mint egy kulturális üzemszervez tolonganak. A zenei „mezõ” autonomizációja, a roman ígérete. S a marginalizáltak immár nemcsak a szegén akik számára a globalizációs csábítás identitásemés sott létminõsége. számára a rai az újratanult nyelv, a jelentést nyer kiemeli. Az identitását mát, amelynek fontosságát a reménytelen jövõkép, a tett („nemzeti”) nyelv kényszerét, hanem a hangok, kát, a francia felségterületet, a „kulturális békeh rai az dók második-harmadik generációja, a fiatalok tömege gyan azt az emigránsok második nemzedékhulláma vilá mernek, nem tudnak, s ennyi kapcsolatot még megenge tenzívenfranciávávégképppróbálnakátvedleni,de gyók, a nyelvet gyakorlók, a híreket izgatottan les rõje azonban tudja: akik még nézik-hallgatják az ot ablakában tányérantenna virít, a „hazai” tévéadók f nilakótelepen, ahol zömében maghrebiek élnek, laa jelvételi struktúráját konstanssá változtató jelens Egyszerûsítés talán, de a rai közönsége alighanem a újra újra felismert hovatartozás kulturális kulturális mintákban élményét kínálja. Nem a régi, lealázott gyarmati A visszakeresõ és visszanyerõ migránstömeg adtestek” által terjesztett és kötelezõvé fölénye.” (Goytisolo 1996:24.) Az isz- t érzelem, a vágy és valóság egybemo- utánzása – jellemzi az európaiasodott ég” (Barthes 1999:223–224). Egy lyo- az vagy hamis alternatívái közti eliga- õk, hanem épp olyanok, akik igen in- és külsõleg antikolonialista retoriká- a Kuvaittal és Palesztinával szemben, lt etnokultúra éppoly kihívó, elutasí- et terméke aligha más funkciójú oly- származási országbeli fundamentu- ogalmaz a divatos mûfaj, az ártatlan ztõ kísértés inkább, mint a teljes élet uzulmán örökség) lebecsülése és az elé fordítva. A helyi közösség isme- s piaci árucikk lett és turisztikai for- yek, az érzelmi margón éppannyian ni kormányok korrupt despotizmu- sok, amelyek egyenes ellentétei az icionalizmus találkozásából adódik ionális összefüggéseiben is egybe- be átkerült, kultúrát váltó tömegek ltötttartalommal,megúj enneks thoni adást, azok nem a visszavá- n (és a csoport) létének, korszakos lozófiai meglátása alapján), mint a perspektívátlan szociális helyzet is el kapcsolatban – a megaláztatás. i lesznek épp azok, akik számára a kiszakadniénjükbõlegykorinem kótelepiházak minden harmadik k” kérdése. „A kulcsszó, amelyet ritmusok, illatok és ízek birodal- át, Amerikát még inkább, de nem kinnrekedtek tömegébõl kerül ki, gszerte szokta. S az asszimiláló- d(het)nek maguknak, mint aho- tikussá fokozott csoportidenti- lleszkedõket is nyomasztja. Anyomasztja. is lleszkedõket dön vagy Ibériában, hanem a hanem Ibériában, vagy dön a Nyugat nyomasztó kato- fri- csoportjait hatja át. kirekesztett,vonatkoztatásimegeit,rendszerétõlé xiájával, amely hébe-hóba még a gyarmati sorsból ki mok õrizõivel egyfelõl és a modernizált-konzumált b JEGYZETEK amíg a hangszerek vagy a lírai dalok szólhatnak. sokelleni kontraszt, ellenállási felület, identitá egyik kínálkozó felülete, az európaiak számára egzo ráló elit számára piaci lehetõség és érvényesülési gyomány és értékrend túlélését szimbolizálja, a fel pillanatban megragadható csücskét jelenti, a tradíc alapot: a fiatalok számára egy kulturális horizont gári kultúraeszményekkel és divattal, nem osztálysz A rai mint kollektivisztikus identitásélmény, szemb Összegzés a visszatérés ezekhez az értékekhez hozhatja vissza kultúra nagysága a pluralizmusra, a keveredésre,lisak, zeneiek vagyké poétikusak. Miként Goytisolo (1 építményének fundamentumait, akár gazdaságiak, akár lom” fölépítési eszköze volt. De talán épp ezért ne keleti ortodox egyházi zene földrajzi hatóköre, kit eredete, kulturális gyökerei éppannyira „politizáló ról is, a rai túlzott „átpolitizálódásának” bizonyg jellemez. Lévén szó itt nemcsak egy zenei kultusz identitásrégió is a térség lefedett tal sági vagy szociális jóléttõl függõ jelenség, hanem .BattegayInstitutlyoniegyetemazdetanáraa és 2. Maghr Kortárs Maghreb-szakirodalmata alapvetõ Az 1. A kirekesztettség és a „zenei identitás” konstruáló A rai kultusza a nagytérségi integrációk, fundament biblio/livres/liv1999.htm), ez 2001 novemberében 55 megtalálni, lásd Liste des ouvrages reçus au cours , melyet nem az egységesség, hanem a sokszínûségegységesség,a hanemaz nem melyet , de l’année 1999. (http://www.irmcmaghreb.org/ l’Orienttudományos kutatója. s-és akcióegység. Stalán az is marad, erjedése is egyfajta „spirituális biroda- rdezésre, kutatásra, cserére épül. Csak távoli pontját, a tradíciók még utolsó törekvõ modernista adaptációt prefe- identitásállapot. S ennyiben atásától óvakodnék. Bizonyos, hogy oldalas bibliográfiát tartalmazott. út, a nõk számára egyenjogúsításuk ióõrzõk számára az iszlám zenei ha- dottak”, amiként a gregorián vagy a en az individualisztikus nyugati pol- m lehet nem meglátni a modernitás lakulásáról, hanem funkcionalitásá- eb Kutatóintézet internetes címén lehetcímén internetesKutatóintézet eb tikus zenei-kulturális örökség. 995:34) fogalmazza: „a muzulmán szabadultak marginalizálodott tö- efogadó ország önvédelmi ortodo- s így identitásától is megfosztottidentitásátólis így s ezt a nagyságot.” erkezeti alapon kínál azonosulási dása tehát nem pusztán a gazda- politikaiak, vallásiak vagy mentá- ális vagy makropolitikai áthatá- a a rai ál- 251

Tabula2002 5 (2):241–253. 252 Tabula 2002 5 (2):241–253. 93Préface. 1993 ARKOUN,MOHAMED, ED. IRODALOM 96Les cultures maghrebines travers l’histoire. 1996 DJAIT, HICHEM Bulletin Esprit, française. version chanson, La 1999 LA CHANSON A divat mint rendszer. Budapest: Osiris.1999 BARTHES, ROLAND Non-lieux.Paris:Seuil. 1992 AUGÉ, MARC 98Réforme sociale et identité. Essai sur l’émerge 1998 ROUSSILLON, ALAIN Les cultures du Maghreb. Paris: L’Harmattan.1996 ROQUE,MARIA-ÀNGELS, ED. Vers la définition d’un néotribalisme. http://g 2001 POURTAU, LIONEL La Core sensible. (Pour 2001 le GREVES séances du 25 MÉTAIS, ALINE Lechant arabo-andalou. (Fondements anthropolog 1995 MAROUF, NADIR, SZERK. Dans l’extase des raves. Libération 23(8). 2001 http MAFFESOLI, MICHEL Etremarginal Maghreb.au Étudesl’Annuaire de 1993 KCHIR-BENDANA, KMAR 01Socialité corporelle et 2001 corporalité sociale. (P HAMPARTZOUMIAN,STÉPHANE A mai iszlám és a régi spanyolok. Magyar Lettre 1996 mediterrán Rai,a fajkeveredés. Magyar Lettre I 1995 GOYTISOLO, JUAN Maghreb Contemporaine 7. http://www.irmcmaghreb.org dern en Egypte. Casablanca: Le Fennec.Le Casablanca:Egypte. en dern /gremes.free.fr/stephane2.htm. ed. 65–82. Paris: L’Harmattan. In L’individu au Maghreb. Colloque international de Ca our le GREMES séances du 8 novembre 2001.) http:/ In remes.free.fr/lionel.htm. Les cultures du Maghreb. Maria-Àngels Roque, ://gremes.free.fr/maffesoli.htm. nce de l’intellectuel et du champ politique mo- nternationale16:33–35. . janvier 2001.) http://gremes.free.fr/aline.htm. Internationale 23:22–26. Scientifique d’Institut de Recherche sur le sur Recherche de d’Institut Scientifique de l’Afriquede Nord.duParis: CNRS. iquede la norme.) Paris: L’Harmattan. /corres/notice/revues/58revue4.htm. rthage 1991. Tunis: Éditions T. S. numberthemidentifycanofwithout being integrate parents’ particular cultural traditions yet creatin vides a framework for the younger generations that withstronggenerational oppositions th somehasof into a wider socio-cultural framework. The rai whic Maghreb area since the 1930s. The author describes depict it with the help of rai, a musical style whi a under interpreted been has region of concept The identityregionalandethnic in rai of role The ANDRÁS A. GERGELY g a cultural tool for themselves with which a great ch is a characteristic tool of communication in the h can be easily connected to a cultural movement attempt to abandon some or even most of their first its rather short history and then places it e features of a typicalfeaturescounter-culture.ae of pro-It d in otherrespectsinparticular d ainto region. great number of aspects. This paper tries to tries paper This aspects. of number great 253

Tabula2002 5 (2):241–253. tõ leírása során a hangsúly az szubkulturálistevékenységeketbemu a részben ként, elektrozenei szcénához kötõdik részben a részben kötõdik szcénához elektrozenei den végzett terepmunkája és interjúk alapján. A bem Aszerzõ tanulmányában egy ifjúsági szubkultúra jel TERÉZIANAGY 254 Tabula be.ja élmény-fogyasztásként,pedigátélést transzrairá a adaptálódást a befogadói–átélõi–fogyasztói stratégi ért mentén keretei értelmezési karrier (szubkulturális) deviáns a litás, befogadása,illetveátélése általlehetséges. sze A a és adaptálódás való mintához kulturális a Mindez megteremtés értékek szubkulturális sajátos, és megélésére élmény közösségi távolodásliminálisé visszatérnekfázisaiegyénaz kulturálisminták a nagyvárosi léttõl el, a liminál nagyvárosifiatalokatszámbavételre.kerülnekA jai élményorientációés helyezõdik, miközbenkulturál a 2002 5 (2):254–271. tudatmódosítás által. utat keresi a többségi társadalom által deviánsként egy szubkulturális szcéna a domináns társadalomból kusan változó valóságokból kialakított értelmezései repet játszott. A zott liminális térben (liminális valóságban) jeleni tettem ki. lést választottam, a tapasztalatokat az értékorient tevékenységekben figyelhettem meg. A megfigyelés mó szcéna – néhány csoportja. Az elektrozenéhez ifjúságikötõdõ szubkultúrák világában megjelenõ szubkultu underground zódik meg, s a szubkulturális tevékenységekben jele kai-egzisztenciális lázadásként. Mindez érték- és képviselié a popularitástól és piacorientált mûvésze E a mai nagyvárosban Az tanulmány egy 1997 óta folyó kutatás tapasztalatai A globális szubkulturális minták és tevékenységek a underground underground

party party k világában, illetve a kon és más tereken részt vevõ fiatalok által létreh elektrozenei kultúrához kapcsolódó érték- party isvalóságok felé mutatnak. Az el- élményfogyasztó kulturális tere-kulturális élményfogyasztó rzõ e jelenségegyütteste rzõ limina-a letében,lehetõségetteremtvea utatott két profil az egyre inkább megérintõ szub-megérintõinkábbegyre ák kiépüléseként, ezen belül az nyuló tevékenységkéntnyuló mutat- enlététértelmezi fõleg Szege- is cselekvésekis helyeimód-és zenei szubkultúra tató virtuális térként. E ket-E térként.virtuális tató szubkulturális cselekvések szubkulturális hip-hop kulturális mintáiban és az ahhoz kötõdõ underground k meg, így értelmezésemben ez is sze- elmezi. Az elmezi. letmódszemléletekbe sûrítve fogalma- ttõl való elfordulást, egyfajta esztéti- m annak bemutatására irányul, ahogy rális tér – az ációkra fokuszáló interjúkkal egészí- értelmezett tevékenységek vagy a és annak korlátaiból a kifelé vezetõ nik meg. A megjelenés formáit az csoportokon belül az n alapul. fiatalok által idõrõl idõre létreho- dszeréül a részt vevõ megfigye- ére. 1 underground A kutatás témája a jelen ozott és dinami- underground elektrozenei figyelembe kell venni. textusban, pillanatnyi tér-idõ kontextusában érthet kontextusai a vizsgált szubkultúrának. A vizsgált s – a szubkulturális aspektusból – bizony eltérõ. 1989:130), egymástól eltérnek. Még ha valamelyik do foghatókká. E minták egymás viszonylagosságában nye valóság felszeletelését jelenti azokat külön vizsgá nek. Ezek a kulturális minták egy közös kulturális- sekre megjelennek a cselekvések, azok bizonyos kult az értelmezése során megfigyelhetõ azonban, hogy am szeri és megismételhetetlen, eseti konstrukciók. Ez inakmegragadására, ahogyan a társas kontextusban m tõség van a szubkultúrában részt vevõk látásmódjána ból az információkból, melyet egy hosszabb idõinter akik maguk egyénenként is részesei a domináns kultú mindaz a szellemi és materiális termék, melyet létr bemutatott kulturális mintákat kulturálisinkábbtekinthetõk azon belül sûrûsödési szövegkénpontoknak. azonosulnak a szubkulturális mintával. külö egyének egyes az mert homogének, nem belül ton csoportokat. Ezek alapvetõen eltérnek a többségi tá fogyasztás, szimbólumrendszer és nyelvi szimbólumre kifelé pedig ellenséges vagy zárt (Brewer 1998). Kö állók között olyan pozitív belsõ klíma jön létre, a rális válaszokat kínál (Hoppál 1984:386), melynek m nyesülni képes (Rácz 1989:25), ugyanakkor kifejezhe a szubkulturális karrier kiépülése nem azonnali. ferenciáktól és egy sor döntéstõl. A kiválasztás ut választható – a választás azonban függ a látómezõ s rõ cselekedet. A domináns kultúra mezején belül töb ga teszi lehetõvé, hogy az egyén számára elfogadhat az egyének számára. A kulturális megoldások és a kö mentén lehetséges. A hiányra adott kulturális válas létrejötte egy közös válasz megtalálásában, hasonló ket,amely eltérõ atöbbségi kultúráétól, de acsop értékét, értékkomplexumát középpontba állítva, vála A szubkultúrák a domináns társadalom kulturális mez szubkultúrákifjúsági Szubkultúrák, A kutató által létrehozott képek egy nem létezõ val Ezáltal a többségi társadalom és az abban megjelenõ A szubkultúrák nem függetlenek a többségi társadalo A szubkultúrák olyan problémamegoldási modellek, me án az egyén azonosulása is fokozatos, mely az összetartozás érzését kelti – lni, ám ugyanakkor ezzel válnak meg- társadalmi valóság válaszmodelljei; a t kell kezelni, melyben a kultúra nyelve zös csoportnorma, kulturális ízlés és ehoznak a résztvevõk, csoporttagok, zubkultúra pedig csak ebben a kon- eknek az egyedülvaló jelenségeknek rsadalométól, ugyanakkor a csopor- ortonbelül azonosak. A csoportok õ, ezért annak interpretálásakor ezt sztanak olyan kulturális cselekvése- vallum folyamán gyûjt össze. Lehe- zélességétõl, a szubjektív értékpre- zokat a szubkultúrák jelenítik meg óvá váljon egy, a dominánstól elté- zösséghez való tartozás biztonsá- b szubkulturális megoldási modell érték- és tevékenységorientációk entén az egymással interakcióban ti másságát. A csoport kész kultu- mináns is, egy másik szemszögbõl k, életstílusának, kulturális mintá- urális minták mentén szervezõd- rának (is). Ezzel párhuzamosan az általuk óságot hoznak létre, mindazok- ejében jelennek meg, annak egy ikor a fizikai, pszichés készteté- ndszer jellemzi a szubkulturális rik el értelmüket (lásd Hebdige egjelennek,de azok mind egy- más szubkulturális csoportok m kultúrájától és normájától – nbözõ módon és mértékbenés módon nbözõ lyeken belül az egyén érvé- 255

Tabula2002 5 (2):254–271. 256 Tabula 2002 5 (2):254–271. A kutatás során alkalmazott értelmezési keretek értelmezési alkalmazott során kutatás A manifesztálódik, amely közeg a liminális terekre je mindennapokat is áthatja, mégis a szubkulturális cs kortársak megjelennek, és a maguk közötti lét pilla hanemkapcsolódnak,életciklushozévkörhöz, az nem kiemelkedõ szent tér és idõ konstellációiban jelenn részvételnek, az interpretációnak kell eszközzé vál egyinterszubjektív fogalomkészletet, amelynek kial az olvasó diskurzusában válik nyilvánvalóvá a reali szubkultúrák sajátságai szûk kódokkal bírnak. A viz kontextusközösléta ez haThornton 1998;1996).S egyaránt ismert valóság kontextusába vannak beágyaz ként jelennek meg a kutató számára, azaz „egy közös megismerõtevékenység során tartózkodni kell tõle. megjelenõ értékelések – mint amolyan értékelések – A mûködnek. jól és mûködnek, mellett egymás rendek hiszen az egyes élethelyzetekre kidolgozottak, a sz mális és abnormális kategóriáit – belsõ kategóriáitrukciónnyugszikcsakszigorúhatárok– közöttalka mus fogalma mellett. A normális és nem normális fel deviancia tradicionális értelemben alkalmazott foga A saját kultúrájából felbukkanó kutató számára az e Terepmunkám olyan területen folyt, amelyet a devian A deviancia, mint lehetséges értelmezési keret spektrumot kínál fel a modellekbõl. nyos típusú választást. Ez az indukálás azonban sok mi valóságban választanak különféle minták közül, h tanak ki szubkulturális modelleket; az ifjúsági szu A szubkultúrák egy adott nyelvi, etnikai, társadalm megközelítése szubkultúrák ifjúsági Az éppúgy, mint az ünnepi rítusok világát.” (Hoppál 19 tõ ethosz jön létre a közösségen belül, amely áthat életmódot alakít ki, illetve annak követésére szorí szetszerûenkülönböznek, adottkultúraazstílusa e alakítanak egy viselkedési mintát, amely csak rájuk konfigurációknak tekinthetõk, melyeknek története r Az ifjúsági szubkultúrákkal konzisztens kulturális nagyvároskulturálisterszubkultúrákifjúságia Az ifjúságiAz szubkultúrák sajáttársadalmona belüli – éppúgy relevánsnak kell tekintenünk, tja az egyént. [ ] egyúttal egy alapve- bkultúrák egy közel azonos társadal- tás, s ennek segítésére kell kialakítani llemzõ sajátosságokat mutat. nia. lma nem fér meg a kulturális pluraliz- jellemzõ, és „bár az egyének termé- ubjektum intimitását védõ normatív natait élik meg. A kulturális minta a sgált kultúra és a kutató, a kutató és i státusbeli dimenzió mentén alakí- ltérés ugyan lehet szembeötlõ, de a ja a viselkedés mindennapi szféráit osztás – amely egy szociális konst- ek meg. Ezek a szent terek és idõk 84:375). elekvés a szubkulturális közegben kal inkább arra irányul, hogy adott ciaértelmezés is magáénak vallhat. akításasorán a megfigyelésnek és abár a fentiek indukálhatnak bizo- övid, s maguk változékonyak. Ki- lmazható.(szub)kultúrákA nor- gy egységesgyideálisnak és tartott a „mi”-tudatunk kiterjesztései, a , a kutató és kutatottak számára minták a mindennapok világából va” (Niedermüller 1984; Harman ezik is, annak értelmezéseannakais,ezik és én belül jelennek meg, s olyans meg,jelennekbelül én különlegességként másság-és bárhol megnyílhatnak, ahol amegnyílhatnak,ahol bárhol domináns kultúra irányából kultúra domináns szerint való értelmezés. koztatási csoporttól függ. Éppen e kettõs értékelés kulturális tudás elsajátítása. rális tevékenységek jelentõségének megismerése, a t elsajátításában való elõrehaladás lépcsõfokai. Ezek épülése vált megfigyelhetõvé, azaz a szubkulturális normalizált tevékenységgel általam megismert területen ez gyakran egybeesik eg san az alternatív státus-presztízs keresés is megje A választásával integrálódik egy-egy kulturális min kell feltételeznünk, valamint egy, a szubjektumkultúra látelõterébe való belépéssel kezdõdik. Elõzmén A deviáns karrier – esetünkben a fentieket posztulá A deviáns karrierként való értelmezéséhez rier mentén értelmezik maguk is a részvételt, a köz tõséget, amely alternatívája lehet más, a domináns forma arányban fogyasztanak, és ez a csoportonadni, miszerintbelü az egyének a szubkulturális minta kat.á A viselkedésminták felvétele kapcsánszent térbe,a szubkulahol egyforma állapotra redukálódnak, sas együttlét) vissza-visszatérése és ismétlõdése a nem életszakaszokat köt össze, hanem egy nagyon fon olyan helyzetbe tér vissza a liminalitás terébõl a tólezannyiban térel, hogy azátmenet kéthétközn kapcsolatokat felváltja az, ami a liminális térben hierarchia, egalitáriusak A hétköznapi normát, str konszenzuális mintáknak megfelelõen a hangsúlyos,viselkednek, a hétköznappal szemben a eghétvége. A f munkahely-iskola-otthon terétõl legtöbbször távol e A szubkulturális cselekvések helye és ideje liminál A liminalitás mint értelmezési keret val visszatér a normális, a felnõttek normarendje á ziavilága jelenik meg e tereken. A különálló, a kor valójában történõ megjelenésre – azaz saját, megkon amely annak az ismétlésére készteti õket. Az élmény A szubkulturális karrier értelmezése során a A csoporton belüli norma határozza meg azt, hogy mi hogy azt, határozzameg normabelüli csoporton A Az ifjúsági szubkultúrák liminoid tere A közös liminális tér megnyilvánulása lehetõséget e A fiatalok a megszokott norma- és struktúrarendszer A hagyományos turneri liminalitás (Turner 1977; 199 2 és annak negatív megítélésével, de a karrier mégis 3 olyan élményt nyújt a részt vevõ fiataloknak, befogadói-átélõi-fogyasztói stratégiabefogadói-átélõi-fogyasztói résztvevõ. Az átmeneti szakasz itt már miatt fontos a szubkultúra belsõ értékei jóváhagyott és kialakított. társak által preferált tér hátrahagyásá- óterébe kerülõ mintákból álló halmazt. turális karrierértelmezésnek lehet helyt és magukra vehetnek viselkedésmintá- isnak tekinthetõ, hiszen a hétköznapi a lépcsõfokok: a megismerés, a kultu- ltal felkínált lehetõségekbõl nem egy- ltal uralt hétköznapokba. lenik. tához. Az integrációval párhuzamo- ös mintához való integráltság fokát. z egyén életében. lva a szubkulturális karrier – a szub- ymás közötti szabályok szerint; nincs kultúrában legitim karriernek. E kar- tevékenységek és a kulturális tudás evékenységekben való részvétel és a uktúrát, szerepeket, személyiséget, l presztízs, karrier építésére ad lehe- yeként a valahová tartozás igényét sik, a nappallal szemben az éjszaka y, a domináns társadalomban nem , a szubkulturális tevékenységben struált énje és nárcisztikus fantá- apközött jelenik meg, ésugyan- iatalok maguk között vannak, s a nged az egyénnek a saját liminális tos esemény (a stresszoldó tár- t elhagyva lépnek be a preferált 8; Pentikäinen 1981) fogalmá- karrier, és mi nem az. Azaz. nemkarrier, mi és a vonat- k i - 257

Tabula2002 5 (2):254–271. 258 Tabula 2002 5 (2):254–271. tevékenységnek a része, amelynek során a deviánsnak a drogfogyasztást. tett tudások” válnak hozzáférhetõvé. A rekreációs d melynek során az értékek átrendezõdnek, a világ öss magukkal tudják vinni a transz során megszerzett tu jábólmagasabb pedig a kutatók a alkalmazása. három módja: az önhipnózis, a zene és a tánc ritmus tésre az átélés lehetõségét kínálja fel. látszólag törvényszerûség nélküli, akritikus, így é lapot liminális terében van jelen, ott birtokolható tudásból való merítésre irányulnak. A kollektív tud ezek egy közösségi érzés elérni kívánt élménykomplexumok kapcsán lehet a tra módjaként kerül számbavételre. Elsõsorban a Az átélés tehát kulcsfontosságú, esetünkben a kultu A transz és a transztechnika ben, ennek mentén határozzák meg a presztízst, anna átélésés kulturális tudás mélysége hangsúlyos az á való részvétel kiemelten fontos, s annak átélése és utazót. zet kiválasztása: annak pozitív, bensõséges volta j keznek. A tevékenységhez hozzátartozik az egyént kö meghatározott élménykomplexum felé induljanak el. Az el. induljanak felé élménykomplexum meghatározott fogyaszto és élményt kívánt elérni az stílust, zenei lucinogén anyagok fogyasztásával. A beavatottság mé önmagában is elegendõ a transz eléréséhez, de gyakr dolgozott mozdulatsorokat ismételve. A monotonitás mentor felügyelete alatt. élményrõl szóló narrációval találkozik, illetve a b kombinációkkal. A szubkulturális csoportba való ada ságérzethatárain belül szívesen próbálkoznak mége lyes kombináció megismétlése a fogyasztói stratégia helyes megválasztása a befogadói-átélõi stratégia k tottsága folytán jut a résztvevõ pszichedélikus élm megnyilvánulónyitottságot jelöl, amely avalós vil A transz elérése érdekében a különbözõ transztechni A A sámánizmust, a sámánszertartástsámánizmust,a Ahasználjá sokszor A transz megváltozott tudatállapotra utal (Grynaeus A megváltozotttudatállapotA szubkulturális értelmez party kon jól megfigyelhetõ az, ahogyan a résztvevõk a ze in-group party élmény analógiájaként. Mindkettõben ismert a transz presztízst elérõk mindennapokba,a liminoida tére (communitas) elérésére és az abban, a közösség által birtokolt set party és eavatásszerû droghasználat során is, a rtelemmel értelmezhetetlen. A megér- , az ahhoz vezetõ út sok és sokféle. setting setting dást: megértésrõl, átélésrõl beszélnek, kulturális tere és a zene, valamint az ás buboréka a megváltozott tudatál- ényhez. ó élmény irányába terelheti a ának átélése, a tudatmódosító szerek fogyasztási módja még inkább. Az iépülésének része, majd pedig a he- ágmás dimenzióira irányul. Anyi- rális tudás elsajátításának egyetlen zhangzata pozitívvá válik, „elfelej- ltalamvizsgált szubkultúra életé- ptálódás során az egyén sok drog- roghasználók ezért is nem tartják an segítik elõ stimulánsok és hal- rcéje is lehet az, ahogyan az egyes tt drogot kombinálják, hogy egyhogy kombinálják, drogot tt felé mutat. A személyes bizton- zutánmásisdrogokkal drog-és nsztechnikákról beszélni. Mind- és a dobritmus stimuláló hatása rülvevõ társas és fizikai környe- k relatív értékét. kák megválasztása már annak a 1998), amely nem irányítható, tényezõket befolyásolni igye- ésben egy olyan, a tudatbanaolyan, egyésben

4 élmény-drog kompatibilitás élmény-drog A beavatottság szempont- k mind a résztvevõk,minda mind k nével eggyé válnak, ki- elérésének n túlran is party- terei. tását és az átélést megköveteli. ráltak, tevékenységük ezt az integráltságot és az e centrálnom (Cohen 1969:273). A csoportok egy-egy kö interakcióban álló csoportra és az annak perifériái kulturális tereken folyó tevékenységekben. A megfig álló személyekbõl állt. Mindannyian részt vettek (k két profil mentén adódik jó lehetõség az interpretá pontjában rökként lehet elrendezni a kutatói konstrukcióban. tenzíven kiveszik a részüket: DJ-ék, tellációk, amelyek a mindennapok során jelennek meg örömét átélve hoznak létre különálló, virtuális ter kahely (iskola) területén kívül esik, oda, ahol a r ok során is elérhetõ lehet. Az általam vizsgált ter módra irányuló megfigyelések pedig sokszorAz életmódkutatások a olyanmindennapira irányulnak,te a vá A városi kultúra mint kulturális szöveg jektumok azonban esetlegesen csak egyik felé érezne álló csoportok alkottak. A csoportok két kulturális nyékén zajló A terepmunkám 1997-ben kezdõdött Szegeden, majd a k módszereikutatás a és terepmunka A egyik szükségszerûen a valóság egy szelete. natnyi relációban jelenítik meg, az értelmezés soks valóságot hoznak létre. Amiatt, hogy a résztvevõk a valóságát.tottáltalakonstruált Az imaginárius mû természetszerûleg modellekbe, kulturális mintákba r kat, különbözõségeket éppúgy felismerni, mint az az zékszervre ható valóságban jelenik meg a kutató elõ térhez, melyet az tere, a másik pedig a nek, legalább olyan fontos, mint maguk a részletek. területek az értékrendszeren, az esztétikumon és az az egyes területek megfigyelése önálló értelemmel i képviselõ graffitisek és az extrém sporttevékenység A csoport, melyet vizsgáltam, több kisebb csoportbó Az A résztvevõket beavatottságuk szerint (az átélõi st A szubkultúra sajátságait mint összefüggõ részterül Arésztvevõk konstruált valóságainak megragadása a underground (mainstream) party underground khoz kapcsolódott. Több irányból találtam ugyanahho elektrozenei szcénában több stílus is bír hip-hop azok jelennek meg, akik a szubkulturális tevékenys életmódhoz kötõdõ szubkulturális tevékenységek vir elektrozenéhez kötõdõ kisebb, egymással interakció 5 MC-k, 6 profi és magas eket. Ezek olyan szenttér- és -idõkons- ület mégis a család (otthon) és a mun- észt vevõ fiatalok a maguk közötti lét n megjelenõ személyekre kellett kon- térben jelennek meg, az egyes szub- gyén által a kulturális tudás elsajátí- rületen zajlanak, amely a mindennap- zor eltérõ narratívákká lazult. Mind- cióra. ülönbözõ intenzitással) az említett ben részt vevõk. Idetartoznak azok yelést tehát egy egymással intenzív egzisztencián keresztül összefügg- A szubkultúra fõáramában, közép- endezi a konstruált valóságról alko- s bírt volna. Az, ahogyan az egyes saját konstruált valóságukat pilla- onosságokat, a kutató feladata, aki vek egy,vek valóságbanalétezõ nem k kötõdést. E két tér egyike a tt. Közöttük lenni és a sajátságo- . ratégia szerint) koncentrikus kö- rosi kultúrában végzett, az élet- ésõbbiekben Budapesten és kör- zel azonos értékvilághoz integ- eteket kellett vizsgálni, még ha l és más, azokkal interakcióban feladat,mely egy minden ér- (in-group) in-group kódokkal, mégis e esztétikai szintet z a kulturális égekbõl in- tuális party ban 259

Tabula2002 5 (2):254–271. 260 Tabula 2002 5 (2):254–271. és a strukturált és strukturálatlan interjútechniká vizsgálatot. A közös tevékenységek és kulturális-virtuális terek nek fel a közös esztétikai érték világának és az él turális mintához (mintakövetõk), de a kulturális tu tak – õk azok, akik külsõdlegesen vagy néhány csele jelen mindazok, akik a beavatottság legszélesebb kö tet a beavatottak, de nem állandó résztvevõk jelent is, akik szinte állandóan és hosszabb idõintervallu egyike a szcénaegy sokszínû kulturális tér, több kulturális Elsõként az elektrozenéhez kapcsolódó valamiféle ideologikus módon kötõdõ fogyasztási min jelennek, részt vesznek. Másfelõl a közös vonás az ször is a résztvevõk köre közel azonos, azaz mind a A két kulturális tér, amely most bemutatásra kerül, résztvevõkközös – tér kulturális Két máció- és élménycserére. színtere. Itt nyílt alkalom újabb kapcsolatok kiala ki megfordult, és ami a zenei térnél valamivel csen az is, hogy a képek különbözõ megértési szinteken j összeszedegetett képek montázsa az, amely rendelkezlis csoportok jelen voltak, s interpretálták önmagu rûen változtak, hasonlóan ahhoz a komplex kontextus is fokozatosan változott. A modellek, amelyeket meg vétel egy fokozott és állandóan változómíg megismeréstmások kevésbé jellegzetes helyen történtek. partyA k jektív benyomásaim hatottak a dinamikusan változó é gekben keveredett a magyar nyelvi környezettel; gya A szubkulturálisfogal csoport interszubjektív által meglévõ használt már szlengek részben je egy sához tam, a specifikus vonásokra csak néhány helyen állt A A terepmunka során elõnyben részesítettem a részt v A csoportok a rivalizálások ellenére is a szubkultú A Az interjúk és beszélgetések további részei délután A megismerõtevékenység során az élményközeli és -tá Az interjúk során igyekeztem elsajátítani a szubkul k után,k reggel folytak. Ezek egyrésze klubként is party party hip-hop terében az úgynevezett üldögélõs helyeket preferál és party – amely utóbb kerül bemutatásra. kultúrabemutatása során egyközel általános profil party teret fogom szemléltetni. Az elektrozenei etstílus-koncepciónak a védelmében. mban jelen vannak. A következõ szin- kítására, megerõsítésére, gyors infor- lentõs része angolból átvett, a szöve- kat. mellett ez tette lehetõvé az együttes néhány vonásában megegyezik. Elõ- desebb: ez a verbális kommunikáció eredményezett. Az értelmezési keret törzset vonz magához, ennek csak elektrozenéhez való kötõdés, ahhoz ik, míg az azt követõ szinten vannak dás elsajátítása nélkül. iemelt jelentõségû tereken való rész- kat. Így egy idõintervallumon belül kvési formában adaptálódtak a kul- rû fogalmát tekintve sem beavatot- módomban kitérni. két szubkulturális közegben meg- kori a kettõs fogalomhasználat. utottak el hozzám. próbáltam felrajzolni, szükségsze- rtelmezésemre és annak kereteire. ésemre áll, melynek sajátsága még ra körvonalain túlra közösen lép- onként, kora esténként, esetleg a túra nyelvét, ennek interpretálá- hoz is, amelyben a szubkulturá- ta és értékpreferencia követése. funkcionálókultuszboltokban, omkészlet vált szükségessé. vált omkészlet voli beszámolók, a saját szub- evõ megfigyelõi módszereket tam, ahol szinte minden- ra koncentrál-ra ritmusa, amely a DJ felszerelésével befolyásolható. két ritmus: az egyik, amelyet a dobgép segítségével elasztikusak, képlékenyek. Mint transztechnikának n önhipnotikusságára támaszkodnak.tra zenei alapozó ritmusra nem A gyorsulnak. együtt kidolgozott mozgásokat alkalmaznak, amelyek monoton tudatát. Ezt ritmusos mozgás kíséri; a megközelíthetik, illetve annak átélési módját. ságiszintjükhöz mérten képesek megválasztani amód vagy jó megválasztása rossz vagy jó élményhez, sike (egy igen tág intervallumon belül) megválasztható. tudatos tudatmódosításhoz szükséges ismeretek birto nul megbenne.nul máktól felszabadult megértés válik lehetõvé. A vilá melyettudatosan nemérthetünk. transzAélményén k lehetõvé teszi. A beszámolók megértésrõl, átélésrõl megnyilvánuló nyitottságot jelöl, amely a valós vil A A tikussággal, amely a lönülést még inkább segíti (Fejér 1997; Lajtai 2000 narcizmusa és a liminalitás mezejére kreált énjének tottságtólközvetlenDJfügg.zenea ésA interakci gyorsulása a szívritmust stimulálja, ez azonban a r zenei transztechnika azon alapul, hogy a zenei snit landozás színtere lett – a hangeffektusok pedig egy 2001). A zene szinte végtelen lehetõsége több forma zök (lemezjátszó, keverõ, sampler) és bakelitlemezesokfélesége és effektjei, a kaotikus motívumok stru Az elektrozene folyamatos és monotonnak tûnõ ritmus át éteren az vagy elõre, vetíti jövõt a amely felé, gával viszi a eszköze. A zene segítségével a DJ élményt, hangulat ünnepeket jelenti, a liminoid térben pedig a transz hatónak ítélt zenét. A DJ által felkínálttömegként, élményekde korántsem tömegízléssel vannak jelen, onál, amelyben a beavatás és az átélés kiemelkedõ j san élményfogyasztásként is értelmezhetõ. Ugyanakko party party A zene átélése során a ritmus birtokba veszi a test A megváltozotttudatállapotA szubkulturális értelmez A transz a befogadói-átélõi-fogyasztói stratégia me Mindezeket a hallucinogénekMindezeketa stimulánsokvagy A zene a DJ kezén válik valósággá, mágia, amely elv a zene és a tánc, a társas és a narcisztikus együt , az elektrozene és a DJ party party résztvevõit egy létezõ világ reflexiója vagy egy ps party kulturális terében visszatérõ motívumnak tekinthet 8 Az introspektív magatartás gyakran párosul narcisz party kon jól megfigyelhetõ, hogy a beavatott utazók bizonyos mûfaji és stíluskereteken g jelenségeinek összhangzata nyilvá- a világ más dimenzióit nyitja meg.nyitjadimenzióit más világ a Az élmény-drog kompatibilitás rossz , a transzperszonális kommunikáció k segítségével jön létre (Bockie–Fever .) együttese a világtól való teljes elkü- ktúrája a DJ kezén, technikai eszkö- tek ismétlõdése, a ritmus fokozatos eksztatikus állapotra irányulnak. A elentõségû. ág más dimenzióinak meglátását is res extázishoz vezethet. Beavatott- óbanaáll kevernek a zenére, illetõleg a zene 9 észvétel intenzitásától és a beava- megválasztásávala segítik.Azaz agyon fontos a ritmus, mégpedig a ot közvetít, játékot hoz létre, ma- , olyan dolgok átélésérõl szólnak, és kontroll alatt tartják a befogad- lizált stílus és a közöttük való ka- et, önmagára hangolja az „utazó” kában a kívánt élménykomplexum ntén a kipróbálástól a bevett mód arázsol, a hétköznapokon belüli r olyan liminális térként funkci- ot,ahogyan atransz élményét nsztechnikák a befelé figyelés befelé a nsztechnikák eresztülintuitívegynor- a és tlét színhelye, amely speciáli- a, a dobritmus, a hangminták on ismétlõdnek, s a ritmussal ésben egy olyan, a tudatbanaolyan, egyésben party zichedélikus élmény résztvevõkkel,akik õ. Az egyén 7 belül - 261

Tabula2002 5 (2):254–271. 262 Tabula 2002 5 (2):254–271. helyzetüket, amely együttlétben a közös eksztázisél közösségspektrumúAlátásmódról sebbszámoltakbe. gükön keresztül sokféleképpen látták a világot, a t alanyaim többsége ennek ellenkezõjérõl gyõzött meg: A feloldódást a közösségben sokszor az egyéniség el dódást. Ugyanakkor a közösségiség is szerepet játsz hoz létre (Fejér 1997), amelyben mindenki a maga él vagy elvétele nyomán szétessék és összezavarodjék a amelyben az alkotórészeknek »úgy kell összekapcsoló ol változatosságában;egykaotikus közvetlen mények mentálisan reprodukálják õket. Koherencia és egység azonosítsákkatkiválogassákegyetlen és c azazzal tudatosabb a szándék, hogy az események tág kontext tékben igénylõ eseményeké is. [...] az esztétikai m gére is utal, azaz a nem fogyasztást is egy „fogyas irányába hat, ez a kulturális tevékenységekbõl való tást, akképpen a DJ és a kreativitás összekapcsolódott, s kialakította a min folyamata. Mint ahogyan a hagyományos, népi alkotás reprodukálhatók, hiszen esetiek, azt kell hogy láss dalról. Mivel az egy alkotást, mely a DJ technikai, zenei ügyességét mert vizuálisan. A mû „egy tökéletesebben végbemenjen, a DJ mintegy élményeket számára dekódolni. hogy jó-e az élmény, s hogy egyáltalánrepük van az képesek-ealkotás folyamatában, hiszen állandófo v igénybe fizikai és pszichés valójukat. nán feléjük áramló, önmagában is transzélményheznem mindennapi élményben vesznek részt,ho melynek sor avizuális élményeknek is kiemelkedõ szerepük van. vizuális élmények általi izgalmi állapot létrejötte szív a és zene Afokozatosan követõengyorsul.dást a bemelegedés szakaszában a szív dobogásának ritmus is „éreznek valamit”. Ez elsõsorban a szívre koncen A kezek, lábak, fej ritmusos mozgása után többen ar resztül a test belsõbb pontjai felé haladva az egés többsége arról számol be, hogy eggyé válik a ritmus eksztázishoz,mintegy önmagát a zene és ritmus rész Az egész élmény eljuttatása és befogadása különös k A A A zene és ritmus egészének megkomponálása, a résztv A pszichésen rendkívüli módon hangolt közönség audi választás választás party party 7–12 vagy ritkán ennél több órás összejövetel, mel jelentése: lerázni a stresszt és élményekkel feltö és underground kompozíció interpretációban party résztvevõi is egymást figyelve és kontrollálva hoz DJ-k alkotásai a jelenben jönnek létre, és a jövõb volt – még ha a kiválasztást és a komponálást nagy válik befejezetté, amely ugyanakkor egyfajta eksztázishoz vezet. zet birtokolni akarja, és képes is erre. uk, hogy a ztói magatartásként” lehet értékelni. gni az éterben úszó jeleket, s a maguk dkettõjük számára elfogadható alko- inõség annál evidensebb lesz, minél öbbi résztvevõt, s egy sokkal széle- fémjelzi, megfeledkezve a másik ol- választás és fogyasztás mennyisé- trálódik, hiszen míg a zene ritmusa ik, az hogy sokan ugyanazt élvezik. vesztéseként értékelik, míg interjú- ményére koncentrálva várja a felol- ról referálnak, hogy a bensõjükben okban a közösségi alkotás és egyéni kutatása és létrehozása ez az ese- sal. A ritmus a test perifériáin ke- éllal, hogy felismerjékéllal,hogylegalább és mény a preferáns. zzásegítõ részek egységként veszik isszajelzõi az élménynek. Annak, dniuk, hogy egyetlen rész áttétele A z egész«.” (Eco 1998:240.) úgy élték meg, hogy az egyénisé- dobogás együttes gyorsulása,együttesadobogás usában elõforduló tapasztalato- özösségélményt ekéntátélve. Az interjúalanyok ával közel azonos, a ráhangoló- nyújt át zeneileg, segítõi pedig yan befejezett egész keresése,egészbefejezett yan party án a több információs csator- egyenlõ tagjakéntegyenlõértékelték ltõdni. Ahhoz, hogy ez minél evõk ráhangolása az alkotás ovizuális élmények által jut yen a tánc és a zene mellett party na résztvevõk egy olyan, résztvevõinek is sze- („tribal feeling”) alkotás nak létre en nem lesz, mér- formálódásnak az idõszaka. A zi a készülõdés szakasza: a találkozások, öltözködé badtéri zett élmények tetõfoka fél kettõ és három óra Hajnali közötkettõig szinte mindenki megérkezik. Az audi a nagyobb létszámban való jelenlét idõszaka ekkor k a kívül esõ rész, a mellékhelyiségek a találkozások s beszélgetõs-üldögélõs tõséget. sének helye. Az e térben való mozgás a kontaktusok, nikákban mélyednek el: a zene, zene-drog, zene-drog a tánc és a táncos mozgások színtere, ennek perifér technikái. Ha a gyobb esetben a rekreációs tevékenységek hosszabbak, s a (is) telnek. Többnapos összejövetelek esetén e szak fények tõ folyamatként is mûködhet. A speciális gép által gulata, pozitív vagy negatív megélése befolyásolja helyszínében eltérõ a játos tos látványából táplálkoznak. A stroboszkóp fénye által sas élményvilág elegyedik. Az átélés fontossága a drogpreferenciák, a kognitív és kollektív útkeresés újraértelmezéséhez vezetett. A kulturális minta éle szokásoktásimegismerése normális,deviáns ésaa rint legálisnak minõsül, a ményorientáltmagatartása sajátos feelinget teremt, eufóriát, szuperszenzibilitást váltanak ki a haszná nyezõk feedback nem biztosított élmény irányába szabadon választhat nálata részben kötött (ajánlatos) az elérni kívánt élménymenténésformálódnak. Az térben posztmodern törzsek alakultak és alakulnaklista és k beavatott rítus része a drog fogyasztása. ben kiemelt, az interjúalanyok által többször említ party A A Más téregyüttesek is fontos részét alkotják e kultu A vizuális élmények a A stimulánsok és hallucinogén szerek használata a s body-art party party setting befolyásolják az egyéni élményt. A saját élmény má élménysaját Aélményt. egyénibefolyásolják az party végéig,kilencigreggelvagyhatigfolytatódik t a a láthatóság a és láthatóság rejtettség káoszát (open (open air) 11 ) sajátos közösségiséget közösségiséget sajátos ) több térkomponens szervezõdése. Szükségképpen elem nak idõben is több elkülönülõ szakasza van. A tényezõként fogható fel, melynek során a ot teremt: a narcisztikus táncmozgás pillanatai eze kat követõen „afterkövetõenkat party

party délután végzõdik, a délelõtti órák beszélgetésekke party k esetében a hajnali napsugár megjelenésekor. Három chill-out party party party tól. kulturális terében és a hozzá kapcsolódó tevékenys technika fényeffektusaiból, a kivetítõn pergõ filmb élményét segítendõ fogyasztásuk természetes. A fog party room, party ra való megérkezés elsõ szakasza lezáródik éjfélig, (communitast) élmény-zene-drog kompatibilitások élmény-zene-drog kat” szoktak szervezni, amely hangulatábanamelyésszervezni, szoktak kat” 10 teremtik meg, melyben a narcisztikus és a tár- a büfé frekventált helyei, a bejárat és az azon A fogyasztói stratégiák körül a virtuális élménykomplexumhoz, másrészrõl egy peciális interakciós területei. lókból, azoknak introspektív vagy él- dimenziója mentén kell értelmezni. az egyén hangulatát, s ez öngerjesz- létrehozott füst és a füstön megtörõ ett dolog. Élményorientált, maxima- t következik be általában, illetve sza- aszok megismétlõdnek, de abban az i, melyek bizonyos életstílusok, zene ezdõdik, s ekkor indul meg a tánc is. teremt (Turner 1998). Az élményAz (Turner1998). teremt iáján a résztvevõk más transztech- sek, a drog beszerzésének és az in- felszaggatott vizuális élmény sajá- tfilozófiája, az egyéni és közösségi o- és vizuális élményekkel megidé- party interakciók megidézésére ad lehe- melynek sorána ó A szubkultúrakontextusában való -élmény preferenciák megjelené- rális tér fizikai összetételének: a party zubkultúrán belüli normák sze- ánc és az élményszerzésaz ésánc más party teréhez kapcsolódnak. A na- party többi résztvevõjének han- sokra való kivetítése (s akivetítése(s valósokra terén kívül még megelõ- k. A társak látványa sa- kon megjelenõ drogok e egy centrum, amely l és pihenésekkel set és setting té- setting és set tudatoshasz- õl, a társak óra után, égek- yasz- de 263

Tabula2002 5 (2):254–271. 264 Tabula 2002 5 (2):254–271. kusan változtat is. A kontrollt egymás közelsége te port által szabályozott norma érvényesül, amelyet m mintegy lyásolják az élményt. a látvány), illetõleg a társas környezet, minthogy meg, mintegy asszociációként. Az értelmezést befoly tek nem dolgoznak szûk kódokkal, a legszélesebb spe folyásolt látomás egy valóságon túli valóságról (lá függetlenül attól, hogy az utóbbiak használtak-e va begnek. Ez a liminoid szakasz hasonlít talán legink hallucinogén szerek hatása alatt az élet és halál, létét, a két jelmachinátorral pedig nem tudván mit ban, sem a jelvevõben nem tudatosul, a kettejük köz nul meg az a szimbolikusan konstruált rendszer, ame liminális helyzete több-kevesebb rendszerességgel v feszültségektõlhogy módjának, valóságérzékelése a stressz helyére kerül, amennyiben szükséges feltéte tározni, azt nem, hogy mit él át. Az élmény tehát a tudatosan dolgozza fel az illetõ, ezért csak jó vag lyét. A liminális élmény pozitív érzetei azonban is után kevés lehetõség adódik annak átérzésére, a min chia, s nem marad más, csak az egyenlõ együttlét. A felfogása a liminális helyzetben lehetséges, amikor vacui A kollektív élmény, a közös tudat egy, a stressztõl rakozik,ismerkediklehetségesbeszél aés élmények ják a tudatba visszaemelhetõnek (Fejér 1997:18). mely a tudatalattiba szorul, s a szakértõi, special át – a hagyományos kommunikációs csatornát nélkülöz ban. egyenlõség és az érvényes normák másságának szenzác szerepet különös nyer szakasz liminális dalmi státusban való elõrelépés az, ami a liminális napok közötti olyan szakasz, amely kiemelt fontossá átmenetet, hogy az nem egyik életszakaszból egy más võk úgy legyenek jelen, hogy az másokat ne bántson. lult, az alapvetõ megbecsülésen és megbecsültségen teremt az ismerkedésre, a továbbállásra. Az érvényesülõ no lekvés lehetõséget ad a valami másként való megjele Szemben tehát a turneri liminalitásfogalommal, a Alig tudatosult valóságélményekrõl számolnak be a s A bekövetkezõ látomás egyfelõl szubjektív élmény, m A test lesz a jelentésközvetítõ a külvilág és a tud A „ A élmény helyére, s a várakozásnak megfelelõen integ party party transzperszonálissá

communitas utazó” sajátos módon felkészül arra az élményre, am ában mindenki egyenlõ, de nem egyforma, a jelenben válik, melybõl bárki meríthet; a résztvevõk több c az egyének életében. A maguk között levés, az ista droghasználat segítségével gondol- sd pszichedélikus élmények). Az érze- y rossz voltát tudja pontosan megha- a valós és a transzcendens között le- az ezek által keltett hangulatok befo- szakasz fõ funkciója, hanem maga métlésre orientálják az egyént. Nem felszabadított helyre kerül, a kezdeni, érzetekkel bombázza. ább a remti meg, de valójában flexibilis. elcsendesedik a státus és a hierar- transztechnika által felszabadított lamilyen tudatmódosító szert. ötti teret tölti meg, s nyeri el önálló at(alatti) között. A testben nyilvá- isszatér az egyén életébe. le a transzélménynek, s egyáltalán túl a legfontosabb, hogy a résztve- aga a csoport kontrollál és dinami- ktrumú jelentéstartalmak jelennek ggal bír. Itt már nem az új, a társa- dennapi stressz visszafoglalja he- nésre. Az egyenlõség lehetõséget rõl, merít a korábbiélményeibõl.merítarõl, ásolja a fizikai környezet (például

12 ly tulajdonképpen sem a jeladó- party mentesen fogadják be. A be. fogadjákmentesen party ikba vezet át, hanem a minden- Azaz elmondható, hogy a cso- iója a vonzó ebben az állapot- ve – szereznek információkat, ásrészrõl a világnézet által be- ámánok is, amikor különbözõ party rálódik. Az integrált élmény résztvevõi úgy élik meg az élménytõl való eltávolodás rmarendszer nem bonyo- résztvevõk élményéhez, ely várni fogja õt. Vá- való cse- satornán horror party a rukció. valóságát éli meg, mely a az eksztázis felé vezetõ úton mindenki maga van, az nyezetet. A barátok és ismerõsök jelenléte a pozití düllét érzete nyomasztóbb egy kell érezni az éterben jelen lévõ intenzív hatásoka hol ez a természetesebb. A jelenlét nem elegendõ, a gyökerezik, azon túl nincs is helye. ként vannak jelen, s a közöttük lévõ interakció ese formánrészesüljön. Valójában azonban résztvevõka rizmusa teret enged a lehetõségeknek, annak, hogy a ben a világ rejtett dimenziói megnyilvánulnak. inkább hagyatkozva egy természetesebbnek vevõitekintett az érzetekre figyelnek, tudatosan, de ugyanak fragmentált képekként írják le. arra asszociáló (audio)vizuális élményekben részesü világra, mélyebb összegfüggéseket világít meg. mint tudattágító segítségével is elérhetõnek tekint érzelmek mennyire állnak össze egy egységes képpé. élmény, a kaotikus gondolatok, a monoton elektrozen állás szükségeltetik – mondják. szakasz értékei és nyitottsága, valamint a normatív kollektív bölcsesség, mely a hétköznapi érzékelésse zen megfogalmazott „jelenség”. A lényege egy olyan, tés, belsõvé tétel folyamatának szintjei. A folyama melyben képet alkothat az élmény minõségérõl, a köv eléréséhez. A beavatottság mibenléte nem nyilvánval mindkettõ a visszatérésre inspirálja a Min érzékeli. térként üres és hideg hétköznapokat a liminális szakasz élményeit a hétköznapok tól, megszokottságtólsorából való elszakadás. k A személyisé vagy megteremti azt újra. Ennek következtében vissz élmény sajátsága miatt – ha az pozitív élményeket t képpen néha negatív élménnyel távolodnak el a limin intenzitása is erre a területre korlátozódik; az in kenységben megjelenõ tereken és idõkben is jelen va A A mozgás már nem partnerfüggõ, de az együttes mozgá A A befelé figyelés során a Az átérzés mélysége sokszor a befelé figyelés inten A beavatottság mélysége azt jelenti, hogy a strobos Mindezek, a A drog használatától független transztechnika is se transztechnikais függetlenhasználatától drog A A liminális szakaszon túlra ezekbõl az értékekbõl n party party n a utazók egyedül vannak, s mint a látvány velejáróját communitas party mint liminoid szakasz kapcsán leírtak más, a szubk setting annyiban érvényesül, amennyiben közvetlensége és e party tényezõktõl és az elvárt élményektõl befolyásolt ko communitas résztvevõk sokszor a fizikai környezettõl független party utazót (Lajtai 2000). ban, mint a normál struktúrában, ott vala- tegrálódás során pozitív vagy szükség- kor nem értelmezõ attitûdökkel, sokkal t. lnek, azt interaktív fraktálgrafikákként, v vagy negatív ráhangolódást segítik, társadalom értékein való kívül-/felül- tleges, sokszor csak a liminalitásban iemelkedõ pozitív élményekként vagy l nem birtokolható, ahhoz a liminális t tárgya ismeretlen, általában nehe- ik, amely lehetõvé teszi a rálátást a artalmaz – visszatér a liminalitásba, transzperszonális élményre, amely- érzékelés relatív, mindenki a maga oid szakasztól. A társak jelenléte nem elegendõ, át a-visszatérõ élmény az integritás- ó, elsõ szintje az egyszeri belépés, nnak, ha nem is ilyen arányban. g érettségének függvénye, hogy a Az egységesítést a droghasználat kollektív tudásból mindenki egy- etkezõ szintek a kulturális megér- zitásával mérhetõ. A a beavatottak által birtokolható denesetre megállapítható, hogymegállapítható, denesetre e és a transz által felszabadított egyénenként,különálló egység- zkóppal szétszaggatott vizuális em tudnak vinni, a kapcsolatok gíti az egyént a beavatottsága egyént az gíti s mégis szükséges. Az egye- értelmezik a társas kör- party ulturális tevé- party utazója az galita- részt- v a g y nst- 265

Tabula2002 5 (2):254–271. 266 Tabula 2002 5 (2):254–271. világát is, elsõsorban az úgynevezett 4/4 világát. rendezõdnek el. mód-ésértékkoncepciók, amelyek csoporta egésze m állnak össze egy kulturális minta mentén. megértés, a fogyasztásválasztás dimenzióinak mentén szubku saját egyénnek Az jelenti. is megértését lat elsajátításával, mely a tevékenység és a szubkultur Az egyes tevékenységekben való részvétel együttbolikus jár és gyakorlati jelentõséggel bírnak, a jelen is jól körülhatárolható – csoport szubkulturális te ba illeszkedõ kulturális minták trendje az, ami meg szubkulturális karrier szempontjából fontosak. a modell követése, a trendiség – sok szempontból, t ítélet-mentesség övezi, de ez csak az az csak ez de övezi, ítélet-mentesség tottsági szintjük. A személyek közötti kapcsolatoka ben részt vevõk között, ha azok hasonló teljesítmén tásában már nem feltétlenül kimutatható ez. Egalitá felé, de ugyanakkor a fiatalok és idõsebbek, a prof konformitásisjelen van. Egalitárius szubkultúraa l ellenkultúraként mezején szubkultúrák ifjúsági az tekintetben használja a csúcstechnológiákat. Nonkon nyének tekint és elutasít, így a(Jankowski technokrácia2001). Civilizációellenes, amennyiben eg homog melyeknek értelmezése sokszor egymással oppozícióba A Az elektrozenei szcéna szubkulturális tevékenységei egyetlen stílus a lek erõsen befolyásolták a szcéna tevékenységi köré a található fel, sokkal inkább gyûjtõneve néhány stíl tó, mert rengeteg képszerû élménnyel él, illetve a in-group kommunikáció szubkulturális, elsõsorban a angol kifejezéseket adaptálnak a magyar nyelvi kont bemutatásában, a átélés, befogadás függvénye. leges csökkent aktivitás. A lelki, szellemi egészsé ségként értékelik. Ellenben nem számít betegségnek A test egészsége a mozgás képességével van kapcsola felf hagyományos a de egészség, az fontos Kiemelten elõadóiastílus, rap hip-hop A szubkulturálisA tevékenységek megfigyelése mentén Az Az ízlés, a drogfogyasztási szokások, a közös nyelv A szövegeiben manifesztálódik. A verbális nyelvben, hip-hop életmód és értékrendszerés életmód mint globális szubkulturális minta és az ahhoz tar elektrozenei stílusként definiálható, melyhez szor hip-hop rap rap . 14 ben is, a Zeneilegstílusok,áthatottákmegújuló újönmagáa , de az ahhoz kötõdõ életstílusmodell áthatotta a m pidgin a résztvevõk narrációiban nyilvánultak meg, mint é egy sajátos szubkulturális változatát beszélik, az in-group tõség a beavatottság mélységére is utal. 13 határozza egy-egy – zenei mûfaj szerint szintjén valósul meg feltétel nélkül. feltétel meg valósul szintjén enizáló hatását. Ezzel szemben minden ik és kezdõk, a fiúk és lányok bipolari- tartalmi és formai kapcsolat a szavak, g pedig a valóságra való nyitottság és A stíluskompatibilis tevékenységek – vékenységét. A tevékenységek szim- usnak és egy értékrendszernek, mely ális értékkomplexum közötti kapcso- tevékenységeiben, nyitott társaka (együtt kell járjon) a kulturális tudás öbbek között az identitásépítés és a t. Az elektrozene világában csupán t az indulásukkor nyitottság és elõ- extusba. A nyelvi kódolás során az a drogos befolyásoltság alatti eset- rius a szubkulturális tevékenység- yes tényeket a civilizáció eredmé- yt produkálnak, hasonló a beava- társas környezetében dekódolha- lturális valósága konstruálódik akonstruálódik valósága lturális tban, ha az csökken, akkor beteg- ép fel, de az egyének szintjén a szintjén egyének az de fel, ép , a szubkulturális hagyományok- – mindezek az eseti választások formista, ha azt tekintjük, hogy n álló tényeket is magában foglal ogástól eltérõ az értelmezése.az eltérõ ogástól tehát annak szimbolikus értékû enténkulcsmotívumok szerint többolyanértékmerült fel, tozó tevékenységi model- osankapcsolódik egy ás stílusok ban ritkánban let- az egységesebben (szükség esetén összefogásban) jelenn ellenkultúra jellegzetességeit, szembeszáll az önpu más értékrendszert kínálnak, és dominanciára töreke ségi kultúra sajátja is, csak itt kap különös jelen alakítanak ki kulturális mintákat, amely eltérõ leh A szubkultúrák a domináns kultúrán belül, értékek k ellenkultúra vagy szubkultúra szubkultúra, Globális terakciós viszonyában azonban az uralkodik, a csoportok között pedig a rivalizálás. turális tudást képesek elsajátítani. A csoporton be bak, a lányok a periférián állnak, mert a csoporton kitûnés egyszerre hat az egyénre. A szubkulturális ségben való integrálódásban jelenik meg: a valamive kulturális karrier a domináns kultúra értékeitõl va feráltérték vagytevékenység, melynek mentén prea elsajátítása mentén alakul a csoportokon belül, a szubkulturálisegyénegy azc mezniAz karrierjét is. mástól el nem különülõ fogalmak e szubkulturális té lönösen mint élményszerzõ vagy azt katalizáló eszkö és stimulánsok, valamint a „legális” herbadrogok ha nikák mintegy legalizáltak a szubkulturális minta á világ és valóság megismerésére és átélésére irányul életfilozófiáinak megismerésével. A tágabb értelemb vált fontossá. A A jelek befogadása kultúránkban itt és most történi közösen a helyzetfüggõ, sokszor esetén kifejezések jában (Nagy 2001). nak a globális szubkultúra vérkeringésébe, versenye olyan csoportokat integrálnak, amelyek ezeken a tev minõsített tevékenységek. Ezeknek külön-külön is ki természetessé vált. board formák: a 2001).csoporttalA valóazonosulás az jelei szimbolikus, hírnévszerzõ, jelhagyó, csoportk hetõ és hazavihetõ az identitás, jobb esetben az id szemben, sokszor a lehetõségek határán felül is. Vi Az öltözködés a szubkultúra Elõállt egy olyan posztmodern alakzat, mely termész Az alkohol és drogfogyasztásis vizsgálataszokásokés alkohol Az Az egyik ilyen nonverbális eszköz a A mozgáskultúrában jól elkülöníthetõk a szubkulturá , a roller, valamint a jojó és a a break tánc, a görkorcsolyázás és gördeszkázás, a BMX, a nonverbális nonverbális kommunikáció és az információk többcsatornás fogadá mainstream underground footbag, graffiti öltözködésben, gesztusnyelvben öltözködésben, jét követi, a minõség prioritást élvez az árral 15 , melynek esztétikai igényességgel kódolt tõséget. Ezzel szemben az ellenkultúrák azaz elsõsorban az extrém sportoknak elektrozenéhez kapcsolódó csoportok et a többségétõl. Maga az érték a több- A szubkultúra – domináns kultúra in- ohéziós funkcióval bírnak (Nagy–Rácz soportok számára létezik néhány pre- belül kételkednek abban, hogy a kul- ló elhatárolódás mentén egy közös- s csoportokat integráló szerepük van, nak. A liminális tereken ezek a tech- entitást kifejezõ szimbólum. ltal. A marihuána, a hallucinogének szont ezáltal kiválasztható, megve- térben a fiúk karrierlehetõségei job- lül a liminalitás közösségi szelleme sztítással, a technokráciával, annak k és mintakövetési gyakorlat formá- sználata elfogadott és preferált, kü- ékenységeken keresztül kapcsolód- k, az átérzés és nem az értelmezés öré szervezõdnek, s annak mentén ének presztízse a kulturálispresztízsetudáséneka en vett tudatmódosító technikák a l való azonosulás és az abból való dnek. rben, s ennek mentén lehet értel- z. Az átélés és beavatottság egy- sztízsmeghatározható. szub-A megélt eseményekre asszociál. eseményekre megélt ek meg. eténél fogva ötvözi a szub- és zorosan összefügg a csoporta összefüggzorosan lis tevékenységekhez kötõdõ snowboard is megjelenik.is , a snake- sa 267

Tabula2002 5 (2):254–271. 268 Tabula 2002 5 (2):254–271. telen halmazának és közös átélésének tartjuk. lehet-e a valóságról alkotott kép alapja? Igen, ha Azagy fény és zene által való stimulálása hanggene valóságot megismerni, hogy õsi transztechnikákat öt amelynek során folytonosan változik – e szcénán bel tottan válogathatnak a valóságokból, s ez a válogat annak homogenizáló, kiút- és karriermentes mezején. tették azzal, hogy elutasították a tágabb értelembe értékek alatt feszülõ, ellentmondásos kultúra alaku azok a fogalmak is egyben, melyek a résztvevõk való tartás részben szemben álló fogalmai is szerepet já ságra és az arra irányuló stratégiákra koncentrálta Több szubkulturális tér és esemény során végzett te Összegzés gedi be. mára egy különleges lehetõséget nyit meg: a sámániz rális csoportok. során jól érzékelhetõk azok az értékfókuszok, amely társadalmi értékmezõ, hanem szükséges egy ilyen kulturálismodell-alternatíva. E egy kérdésre. amennyiben mindenhol visszatérõen felbukkannak ugya nem akar maga is populáris-domináns kultúrává válni hangsúlytszembeszáll azzal,ismét deszubkultúra, társadalom dominánsugyanakkor, Ellenkultúraa mert zõdve jön létre, s az élet legtöbb területére kidol szempontjából maga is önpusztító, technokrata homog embereket egyformává csonkoló világával, s olyan al Tehát szubkultúra, amennyiben a társadalom egyes ér Úgy váltak civilizációellenessé, hogy maguk aktív használ A stílusok és az ahhoz kötõdõ értékek színes kavalk Mindkét – az Létezése az adaptációra való alkalmasságot és létjo A nyitott mûvek, a szabad és pszichedélikus filozof underground elektrozenei világhoz tartozó – virtuális tér bemu élménypreferencia a valóságot az egyéni konstrukciók vég- gozott kulturális mintával rendelkezik. is, amely a világra való nyitottság szá- z az alternatíva nemcsak szimbolikus- l ki. A kívülállásukat önmaguk terem- m, a nyitottság és fogyasztói maga- ás eredményezi azt a dinamizmust, n vett középosztályi lehetõségeket ternatívát kínál, melyben a többség tszottak értelmezésemben, s ezek ságkonstrukcióiban jelennek meg. ek köré szervezõdnek a szubkultu- repmunkám folyamán a beavatott- rátorokkalés stroboszkópokkal – vöznek a technika lehetõségeivel. ül is – a szubkulturális minta. mertcsupán alternatívát kínál, s mus világlátását, õsi érzéseit en- . Ezenfelül globális szubkultúra, gosultságot bizonyítja, azt hogy ádjából egyéni igényekhez igazí- álások helye, ahol a értéknélküliségére helyezve aértéknélküliségérehelyezve én massza. nazok a minták, válaszokként tékeit kiemelve, aköré szerve- ói annak. Úgy kívánják a mainstream tatása JEGYZETEK 96A szubkultúrák általános elmélete. 1996 COHEN, ALBERT K. 98A saját csoport iránti elfogultság és1998 a minimál BREWER, MARILYNN B. Technókultúrájajövõa –(legalábbis köz aami 2001 BOCKIE, W. J. – FEVER, D. J. IRODALOM 0 A 10. 15. A 14. A 4/4 a zene ütemére utal. 13. A kontroll nélküli kontrollt lásd Cohen12. 1996:277 Visszacsatolás. 11. .A terepmunka egy jelentõs szakasza és annak össze 1. .Ilyenpéldául a 2. 4. Ezen élmények során a test és lélek különbsége, a különbsége, lélek és test a során élmények Ezen 4. A liminális és a liminoid tér közötti különbség é 3. 6. Az MC a zenei és elõadói megjelenéselõadóiirányítója;ésa zenei a MC Az 6. 7. 5. A DJ a bakelitlemezeken és hangmintákban meglevõ hangmintákban és bakelitlemezeken a DJ A 5. .Amfetaminszármazékok, 9. A figyelem beszûkítésérõl lásd Lajtai 2000.8. Breakbeat Break Az összegzés mányi Társaság 2001. évi tematikus ösztöndíja és De térben meg. belü keretein igények fogyasztói és stílusokon meg: delikus), ségével újra- és átformálja, azt új mondanivalóval mondanivalóval új azt átformálja, és újra- ségével válik valósággá. válik bateák, herbáldrogok, valamint a marihuána.a valamint herbáldrogok, bateák, hang- és fényhatásaiban, hangulatában eltérõ a és illatok, teák és gyümölcsök, puha ülõ- és fekvõh és ülõ- puhagyümölcsök, és teák illatok, és ciális változata. terethódít, technikailagde játéka módja változot Anh, szerk. 49–72. Budapest: Akadémiai Kiadó. elemzés. 264–286. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. hip-hop party tánc: futurisztikus táncos mozgás. címmel készült el, a jeleni tanulmány ezen alapul. ezentanulmány jeleni a el, készült címmel terében elkülönülõterébenhely,pih megnyugvást és a mely , goa elõadói mûfaja, pergõ, ritmikus szövegelés. trip-hop In , A csoportok percepciója. Hunyady György – David L. trance A hip-hop mint globális szubkultúra megjelenése egy A megjelenése mint hip-hop szubkultúra globális graffiti Footbag , hip-hop , ambient zésvagy tudatmódosítása különbözõ drogok fogyaszt : apró textillabda, mely társas és egyéni játékra i ecstasy , drum and bass [ ] és más, a stílusjegyekamás, és[ ]ötvözõdésével keletkezõ , LSD, mágikus gomba, varázskaktusz, lufi; aromacse In Ifjúságszociológia. Huszár Tibor – Sükösd Mihály, Snowboard (d&b), is csoportközi helyzet: egy kognitív – motivációs party rtelmezését lásd Turner 1982:94–95. jungel –278. eljövõtilleti).www.replika.hu.

t. : hódeszka. rap kollektív tudat és tudás, a transzcendens a tudás, és tudat kollektív gzése az Andorka Rudolf Társadalomtudo- centrumától. Lágy fények, kellemes hangok ruházza fel. A A fel. ruházza elyek teszik kényelmessé.teszik elyek metrovics Zsolt segítségével valósult meg. l, egyéni esztétikai koncepciót valósítva koncepciót esztétikai egyéni l, , zenei anyagot technikai eszközök segít-eszközök technikai anyagot zenei szövegekelõadója. nu skul enést, feltöltõdéstlehetõvé,enést,teszi , Snakeboard nu jazz nagyvárosi (szegedi) kulturális (szegedi) nagyvárosi Hamilton – Nguyen Luu Lan party , acid s alkalmas. A jojó ismét hangulatát õ teremti õ hangulatát : a gördeszka egy spe- , tribal ásaáltal. , dub új stílusok.új ppek, her- , psy(che- szerk. 269

Tabula2002 5 (2):254–271. 270 Tabula 2002 5 (2):254–271. 00Nárcisztikusjelenségekaktuálisan az jellemzõ 2000 LAJTAI LÁSZLÓ 2001 A hip-hop A mintglobális szubkultúra megjelenése 2001 TERÉZIANAGY 1984 Az életmód mint a mindennapistratégiája.életa életmódmint Az 1984 NIEDERMÜLLERPÉTER 01Falfirkavagy graffiti. Kommunikáció, deviancia 2001 NAGY TERÉZIA – RÁCZ ATTILA 98Közöttük lenni: megfigyelés és marginalitás. 1998 HARMAN, LESLEY D. 98A megváltozott tudatállapotok pszichiátriai ért 1998 GRYNAEUSTAMÁS színpkulturálisbudapesti Egykultusza. LSD Az 1997 FEJÉR BALÁZS Nyitott mû. Budapest: Európa.1998 ECO, UMBERTO 1984 Életmódmodellek – kulturális Életmódmodellekparadigmák.– 1984 HOPPÁL MIHÁLY MethuLondon:Style. ofMeaning Subculture:The 1989 HEBDIGE, DICK 91The Symbolism of Liminality. 1981 Studia Fennica 26: PENTIKÄIEN, JUHA 01Tánc éjfél után. A techno mint a Demokratikus 2001 D JANKOWSKI, MARTIN világ 46(2):297–309. (Szintén hozzáférhetõ: www.ina 183–197. Budapest: Animula. Diszkódrogok,drogfogyasztók,világa.drogok tikus Kézirat. Balassi – UniversityBalassi– Press. P megközelítésben. tudományközi fogalmak etnológiai kutatásához. lyok,kapcsolatok. Dolgozat XXV.a Országos Tudomán szerk. 60–92. Budapest: Új Mandátum. 373. Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont. EtnoregionálisKutatóközpont munkafüzet-sorozat, 48 Szecskõ Tamás, szerk. 374–390. Budapest: Tömegkommu In Életmód: modellek és minták. Hoppál Mihály – Szecs – MihályHoppál minták. és modellekÉletmód: In In Életmód: modellek és minták. Hoppál Mihály –MihályHoppálminták. ésmodellek Életmód: Deviációk. Válogatott tanulmányok. Bíró Judit, avagy mûvészet II.Csoportstruktúrák, szabá- 154–165. ékelésérõl. drogfogyasztómagatartásokban. ecadance Reality megjelenési formája. Nagy- Megjegyzésekvárosantropológiaa életmód- ad krónikája. Budapest: MTA PTI. /MTAPTIMTAPTI.Budapest: krónikája. ad egy nagyvárosiegy (szegedi) kulturális térben. nen. szubkultúrák. Demetrovics Zsolt, szerk.szubkultúrák.DemetrovicsZsolt, plo.hu/nagyvilag/200102.) yosDiákköri Konferencián. Piliscsaba. ./ ócs Éva, szerk. 213–228. Budapest: 213–228. szerk. Éva, ócs nikációs Kutatóközpont. In Eksztázis, álom, látomás. Vallás- kõ Tamás,kõ 360–szerk. In A szinte-A The act of experience will be further depicted as a furtherdepictedasexperiencebe willof act The strategiacquirementof the asanalyzed be thus can theoretical framework that concentrate on liminalit acceptanceexperiencingand sub-cultural theof act successfulthisTheadaptationstyle. lifetoryday value systems of this scene that seem strange to th yo behavior.sub-culturalThe of space virtual a as tied to the underground music scene in the form of field-work it will be described as it is located in Szeg in sub-culture youth an on focuses essays This undergroundThe contemporarycitya musicscenein NAGYTERÉZIA 98Liminalitás és communitas. 1998 Actingeverydayin lifeandeveryday aclifein 1982 The Ritual Process. 94–130. Ithaca – New York: 1977 TURNER, VICTOR 96Club Cultures. Music, Media and 1996 Subcultural Cap THORNTON, SARAH fiatalkori„devianciákszubkultúrák Ifjúságiés 1989 JÓZSEFRÁCZ OsirisLáthatatlan– Kollégium. Press. University Press of New England.NewUniversityPress. ofPress In Politikai antropológia. Zentai Violetta, szerk. 51 two sub-cultural spaces. The two profiles are clos cultural pattern requires from the individualculturalthethepatternrequiresfrom trance-consuming behavior. the party as a space for cultural consumption and y and deviancy. The whole process of adaptation uth in the city are particularly attracted to theto attracted particularly are city the in uth em, especially compared to the city’s own, eve- ting.Humanities Reviewin 1:83–105. ”. Budapest: Magyar PszichiátriaiMagyarBudapest: ”. Társaság. ivities. It will be interpretedivities.bewilla Itofhelp thewith es of reception, experience and consumption.reception,experienceand of es ed, Hungary. On the basis of interviews and interviews of basis Hungary.the ed,On Cornell University Press. ital. Hanover – London: Wesleyan University –63. Budapest: ely 271

Tabula2002 5 (2):254–271. mivel számukra is fontos volt. mind a mindennapi kapcsolatteremtésben, mind pedig között végzett kutatásom során. Az átok mint beszéd ve történteset szerepben.Hasonló ugyanabbana nül kapnaksokkalmélyebbjelentést, melyekre számított középpontbaker a hirtelenvetõdtek,igazán sem fel nyomukraheta bukkanni, másdolgok, melyekelõz az nehezen világában hétköznapok megfigyelt és megélt a mivel jelentõségüket, kezdenek.ni esetbenSoktalálkozás a elõttmégfon t vendéglátói közé, ezekismeretekaz általa folyamatosan vá az megérkezik hogy azután, kezdve lanattól irodalomtájékozódás, illetve magában kialakított s A kutató, az antropológus ritkán indul el a terepre CECÍLIAKOVAI 272 Tabula 2002 5 (2):272–289. sokszor végigmondva. cigányoknaktöbbszörmásjóvalnekem,néha – el nek nyok nekem vagy jelenlétemben mondtak el, amelyekke pasztalatoknak a java része szövegekbõl, beszédekbõ lyeket én játszom, mikor terepmunkám tapasztalatait amelyeket akár a gömbaljai cigányok játszanak ellentétekátkozsokkalelmosódottabbakká váltakszámomra nyosbeszéd” egy jellemzõjeként határoztak meg. Már számomra fontossá az átkozódás „intézménye”, amelye magyar cigány (romungro) – oláh cigány oppozícióban a „cigány” kultúra megértésével, leírásával kapcsol M a gömbaljaiak között Az átokról. „Cigány beszéd” bizonyos elvárásaim az átkozódással kapcsolatban: „ gányéletbe, ezért csak más jelenségekkel együtt leh szerre több céllal is alkalmazzák, de általában átt fegyverként használják, hol magyarázatként, néha in a gömbaljai cigány élet át van szõve az tei.átok Ezekés aátk történetek az átkozódás más és másgány aspeélet szövegeit, míg az olvasónak az én szövege átok kulturális jelentõségével. Szövegek és történetek. Nekem a terepen hallott tör Már terepmunkám elõtt a szakirodalom is felkészítet ár a gömbaljai cigányoknál tett elsõ látogatásaim 2 elõzetes ismeretek, korábbi szak- Akkoriban még leginkább különbségekben gondolkozta ztereotípiáknélkül. Attólpil-a tosnakvéltterületek elvesztik kutatási témaként éppen azért, ülnek. Néha olyan jelenségekolyan Néhaülnek. aktus fontossá vált számomra ltozni,módosulni, gyarapod- az ember,az feltétle-nemcsak lem is a gömbaljai cigányokgömbaljaia is lem etesfelkészülés sorántalán nláyzta, egyben anulmányozottak, ozódás legkülönbözõbb módjaival. Hol ételesen szövõdik bele a gömbaljai ci- atban, egyfajta cigány–magyar vagy ktusait mesélik el, illetõleg azt, hogy ódásaikkal, vagy akár azokban, ame- et bemutatni és értelmezni. im a gömbaljai cigány élet történe- Nagyon észnél kell lennünk, ha si- 1 l áll, olyanokból, amelyeket a cigá- kább játékként. Sok esetben egy- értelmezni akarom. Ezeknek a ta- alkalmával szembetalálkoztam az t erre a jelenségre, úgyhogy voltak l különbözõ történeteket mesél- . Ebben az összefüggésben vált aezek akorábban feltételezett , olykor ugyanazt a történetetugyanaztolykora , ténetek képezik a gömbaljai ci- azokban a beszédjátékokban,azokbana le- t a gömbaljai cigányok a „cigá- m lehet. a kulturális kontextusokat, amelyekben az átkozódás ben történt. Tanulmányomban különbözõ történetek el cigány – környezethez való alkalmazkodás bizonyíték megerõsítésének eszköze, mint ahogyan Stewart utal típusú viszony létezik a beszélõk között. Lehet az beszédeiben, attól függõen, milyen típusú beszédrõl cigány.Az átkozódásnak és az átkoknak többféle jel mukra, hogy jobban felvállalom, hogy cigányok közöt gossá vált, ha már a beszédembe belefûztem a „lyan vették-e vagy sem, ennek tisztázása valahogy e nak,mint azátok bizonyító erejének, szerepének. N haljon haljon meg problémán kívül helyezem.” (Stewart 1993:110.) a többi romának. Ha azonban megátkozom magamat, azz csak az én személyes akaratomról van szó, azt tromf szolt volna, az azt jelentette volna, teljesen hide feleltek rá: dással toldottam meg mondanivalómat, de a gömbaljai vetettem be azonnal a „stewarti módszert”, valami „ sav, sav, nastig zsav), cigányos az átkozódók hovatartozását. Az „bözõségeket is azonosítani tudják az átkozódás alap a „cigányt”, aki a velük eltöltött hónapok alatt ki velem is ez történt, mikor ottlétem során átkozódni rekben a velük való hasonlóságot, a közöset vagy ép azonosítani tudják a velük kapcsolatba kerülõ ember Az átkozódás segítségével, meglétével vagy hiányáva átkozódásbanaz ismerni Egymásra hozzátettem: megátkozom magam, sõt még inkább a saját gyerekeime niük engem. Végül aztán rájöttem, hogy az egyedüliugyanazzal a kéréssel abban a reményben, hogy nekik tások ördögi körében találtam magam, mert újabb akartam éselutasítani. Ilyenkor mindig az újabb kérés nak tekinteni egy egyszerû »nemet«, amivel valamily álltam, sõt gyakran dühbe is gurultam, amikor az em valamilegyõzhetetlen akadályt, azutánmegátkozza m kerrel akarjuk visszautasítani egy rom kérését”, rek címû könyvében.címû Hasonló helyzetbe kerülve – mikor igazamat kellett ” átkokat minden gömbaljai könnyen felismeri, ezek „Dik, átkozodol, mi lettél mᒠcigány” ”. Ebben a helyzetben nagyobb volt a súlya a „ »Haljon meg a fiam (ti. ha hazudok), nem tudok elme tudok nem hazudok), ha (ti. fiam a meg »Haljon az már elégséges oknak számított. Ha valaki még ek

„Az egyetlen járható útja ennek az, hogy az ember f ember az hogy az, ennekútja járhatóegyetlen „Az idegen ” cigányok másképp átkozódnak, a bogácsi „ vagy cigányos

alakult bennem. De a cigányok a külön- írja Michael Stewart (1993) gen hagyja õt a gyermekeim sorsa. Ha akarat érvényesítésének, a szándék próbáltam. Felismerték bennem azt ek és az azokra adott újabb elutasí- kiút az, ha mindent egy lapra föltéve pen az eltéréseket. Tulajdonképpen berek nem voltak hajlandók válasz- újabb személyek próbálkoznak meg anyám haljon meg” típusú átkozó- ján, könnyen meg tudják állapítani lsikkadt közben. Az azonban vilá- „Dik, halljátok, azt mondja: anyám l, megjelenési formáival a cigányok eket, képesek felismerni az embe- olja az az elv, hogy segítenem kell entéseés szerepe van acigányok , kontextusról van szó, és milyen emtudom, hogy átkomat komo- en segítségadást célzó kérésüket rá könyvében, de lehet az adott – a más és más típusait értelmezni t élek, ha nem is vagyok magam tán csak sikerül majd meggyõz- mesélésével mutatom be azokat cigányok csak cinkos mosollyal bizonygatnom – magabiztosan is, agát.Hónapokig tanácstalanul ” elemeket, az azt mutatta szá- t. Ha például az elutasításhoz al a saját akaratom kérdését a cigányos cigányos beszéd mint ahogyan az én esetem- hosszabb, cifrább, kidolgo- nni kor is tovább un- « (Te merel muro ” használatá- elvonultat Daltestvé- oláh 273

Tabula2002 5 (2):272–289. 274 Tabula 2002 5 (2):272–289. összefüggésben a szanaszét hullott, az ország több pontján megtalálh a számon tartása, hangsúlyozása, ismétlése a Bodár rokonukra ismertek. tehát az egyetlen dolog, amelybõl a gömbaljai Bodár tól. A Balogh család, az Orsós család, más néven a minden esetben gondosan igazodnak a találka más rés egy nap alatt természetesen több ilyen találkozás r a beszélõt a mondandójához, hiszen felelõsséget vál biztosíthatja. Egy „ lításnak szüksége van a megerõsítésre, a hitelesség nyeken. Ebben az állandó változásban vannak olyan h nye. Minden találka nyomot hagy az eseményekrõl kia és megbeszélik a nap eseményeit. Ez a megbeszélés v mondja neki »Hogy a rák essen bele a melledbe regge melledbe a bele essen rák a »Hogy neki mondja Józsi, a föláll Ozt békét. neki hagy Tudjátok,nem Józsik jaj sört, a igyad bent ne Józsikám »Jaj úgy, történeta például sokszor szerepel közöttük: kínai piacra, a vásárolt holmin kívül érdekes hírek része. „ kommunikációban. Ez a beszéd a folyamatos napi csel nem tagadja: „ hallgatni ezt a történetet, ebbõl ugyanis mindig ki ják, aki „akiják, lakáshoz jutottak Pesten. Józsi feleségét a gömbalj Gyuri bácsiék Gömbaljára költöztek, Józsiék pedig k Az átkozódás a „ stratégiamint átkozódás Az egész utcára szóló mulatságokat rendeztek, ott volt Pestre családjával, azelõtt egy környéken laktak Eg még testvérek között sem. Az öreg Bodár Gyuri testv zottabb átkok, szemben a gömbaljai „ nosítására jól alkalmazható. markáns, visszatérõ része a cigány szöveghasználatn képezi – az összes többi mellett, ugyanakkor úgy vé köznapi szövegeknek, a nyelvi megnyilvánulásoknak t élõ vagy más családokhoz tartozó cigányokat (vö. Wi tipikus szavak, átkok használata alapján különbözte tudnak igazodni, kivel is beszélnek valójában. A ha tulajdonképpen az, amelyben megmutatkozik, hogy ki Gömbalján három kiterjedt család él, amelyek többé- Vannak helyzetek, mikor a ki kicsoda kérdésre nem k Megyek Megyek cigányolni már magyar asszonynak teszi magát teszi asszonynak magyar már csak csak cigány picsából estünk ki mindannyian”. cigány beszéd „cigány beszéd rohadjak rohadjak meg ” szokták mondani a cigányok, mikor találkoznak egy ” egyik alapvetõen alkalmazott stratégiája is a hét ” egyik legjellegzetesebb ismertetõjegyévé válik. E ” súlyt ad az elhangzottaknak, és erõsebben hozzákö rohadjál rohadjál meg ”. Néha Bodár Gyuri fia felutazik a pestifelutazikfiaaGyuriBodár Néha ”. „Na, az az asszony így kényeskedik meg kényeskedik így asszony az az „Na, et is szállít haza a pesti rokonokról. Ez ám ezt csináljad meg azt csináljad«. azt meg csináljad ezt ám tudod apu, olyan jó nagy darab, azt darab, nagy jó olyan apu, tudod derül Józsi cigánysága, és az, hogy õ re, és ezt a hitelességet az átkozódás ai Bodárok „ „Sasojok” (akik amúgy vérrokonság- ” tömörségével. A „ lal az elmondottakért. Egy-egy ember észtvevõje is lehet, a szavai ilyenkor erben, közel egymáshoz. Olykor az ngsúlyozás, a hanglejtés, bizonyos a Bodárok egész „ lem, hogy ezen belül meglehetõsen tik meg egymástól a más falvakban lre«.” ihasználva egy lehetõséget olcsón atjuk õket. Az átkozódás ebben az család esetében, hiszen „ alójában a nap ermészetesen csupán egy szeletét lliams 2000). Az átkozódás a hét- ak, és éppen ezért a beszélõk azo- ok – ilyen messzeségbõl is – újra ére, Józsi már régóta felköltözött elyzetek, mikor az elhangzott ál- ztvevõihez való viszonyához. ekvés szerves, elválaszthatatlan lakított történeteken és vélemé- kevésbé elhatárolódnak egymás- önnyû egyértelmû választ adni, kicsoda, amelyen a cigányok el A Bodár család szereti meg- Különösen lényeges ennek kényes kényes asszonynak közössé tett fajtája cigányos cigányos beszéd ”. fajtájuk 3 Azután köznapi esemé- mással, ” tart- z volt ti ” ” temben hiányzott a beszélgetõtársakhoz való pontos csak nem éreztem tehát az adott helyzetnek leginkáb beszédben, hiszen ahogyan mondják: egy kicsit elvetettem a sulykot. Ez az átok fordul nem teljesen megfelelõ – elsajátításának is szólt, eszközzel. Gyuriczaasszonyilánya alkalmatlanságát bizfogja kozódás stratégiáját, otthon viszont – egy másik sz tehát Csipás eleget akar tenni sógornõi kötelezetts a sógornõ nagyon hitetlenkedik, Csipás esetleg sajá mondtam, ha nyelvem, a le tapadjon általkodva, ezen Csipás.„ majd számon kérni õket. „mán felesége nyilván Csipástól, a két családot és h a beszélgetésekbõl felszivárog idõnként egy-két súl helyzetrõl való ismereteiket is. Volt, aki elátkozt véve nem csupán a beszélgetõtársakhoz ad valóépp az megfelelátok súlya alól való felmentésre is, ha kinek ü milyen átkot kell mondani. Az átkozódás ráadá „ ször éppen Csipás szájából hallottam, aki állításai belül így szól a történet, mely különbözõ változato furc egy csak leolvasni, lehetett nem érzelmet lyen A legkritikusabb vissza. tartották imái a testvérek szól Kálmán betegágya mellett donságairól. Az egyik ilyen gyakran visszatérõ tört mánfelesége, különféle történetek hangoznak „el részérõl. Mikor valakinél összegyûlnek a „Balogh ci hadakozott igazáért, de utána lassan készülõdni kez hat. A pirittyóiak kinevették, és ostobaaz ottani cigányokat, hogy ne vegyenek senkinekbabonaságn egy szült légkör Csipást is zavarja. Egy pirittyói láto mennyit eszek, mit mondok, hogy mondok nem megyek megyek nem mondok hogy mondok, mit eszek, mennyit felszabadul ott tudok nem cigányok, a ott megnézõek gömbaljai cigánytelep neve) Baloghtestvér,egyikvannaktagjaiAzjelen. Csipá gia szempontjából, hogy egy éppen aktuális találkoz ban állnak egymással) és a Gyuricza család. Nem min nem nagyon látogat ki oda más a Balogh családból,Baloghm a más oda kilátogatnagyon nem feleségül,ezutánésGyuriczák a uralta Pirittyóba ilyen alkalmakkor fõleg édestestvérét, Kálmánt kere család lakja, akiket semmilyen vér szerinti kötelék így csússzak, másszak a földön” Mikor én magam próbáltam meg átkozódni, a cigányok Az a cigány átkozódik jól – a közösségi elvárásokna Csipás ebben a helyzetbenCsipásebbena egyfajta követszerepet v Pedig én nem tudom, ki mondta, de ez hírlik felõlet hírlik ez de mondta, ki tudom, nem én Pedig Én rohadjak el, ha ilyet csak hallottam is „cigányolni : : „Kálmán súlyos beteg volt évekkel ezelõtt, életét már c átkokkal erõsítette meg minden egyes alkalommal. Ez „Az anyját senki sem átkozza el potyára.” átkozza sem senki anyját „Az ”. Pirittyót szinte teljes egészében a Gyuricza gatása alkalmával például figyelmeztette fõképp, hogy az „anyám haljon meggel” a az apját egy olyan embernek, aki nem gyesen használja az illetõ – figyelembe elõ ugyanis legritkábban a hétköznapi t pillanatokban felesége arcáról semmi- arcáról felesége pillanatokban sa mosoly suhant át a száján.” száján.” a át suhant mosoly sa ak titulálták a nézeteit. Egy ideig ugyan nem fûz a Balogh családhoz. Csipás „tapadjon le a nyelvem, ha nem igaz”, elyszínt összekötõ személytõl fogja költözött.kamaszkorúakonA kívül kban él, hallható. Ráadásul legtöbb- yosabb kijelentés Pirittyóba, és Kál- égeinek, kénytelen használni az át- si fel. A férfi egy Gyuricza lányt vett retkességérõl” énet a sógornõ gonosz mosolyáról erepkörben – jó Balogh testvérként õ, aktuális viszonyt, hanem az adott s, néha kijár a Pirittyóbaakijár egyiknéha(az s, t gyerekeit is beleszövi átkaiba. Ha gányok”, gyakori beszédtéma Kál- dett, és elbúcsúzott sógornõjétõl. tan lenni, mintha mindig lesnének, mindig mintha lenni, tan sul számos esetben lehetõséget is onyítani – szinténonyítaniugyanezzel– az degy az alkalmazott nyelvi straté- ó, beszélhetés során mely család vagy csak hallottam is ilyet.” is hallottam csak vagy szál rózsát, mert az halált hoz- k megfelelõen –, aki tudja, mikor, viszony is. b megfelelõ átkot, de az én ese- ert véleményük„szerintert én oda.”én állalt magára a Baloghállaltcsaládmagáraa reakciója e stratégia – még ek ” „.” ” – bizonygatja ilyenkor és egyébrossztulaj-és Ez a bizalmatlan, fe- Látod én meg vagyok meg én Látod Körül- Nem- olyan ekbõl Ha sak 275

Tabula2002 5 (2):272–289. 276 Tabula 2002 5 (2):272–289. cigányok,„köztudottan”akik „sokat teszi, annak az átkozódása elveszíti az erejét, hit gukat, mégis élhetnek az átkozódás stratégiájával, szokás a hátuk mögött csuriba tett kézzel átkozódni lanná tehetik az átkot, anélkül tudta,hogy hogy az mára meghalt. beszélgetõtáLéteznek emellett olyan ri megnyugszik, õ eleget tett testvéri kötelezettsé között. A Baloghok folyton azzal vádolják Renáta cs állandósult a hol lappangó, hol kitörõ viszály a Ba Mégis úgy esett egyszer, hogy Renáta egy Balogh gömbaljaifiú cigányoktól, köztük fõként a Balogh csalá Bodár családnak a tagja, amelyben a szülõk megpróbá öt gyerekemmel öt rohadjak el, gyerekemmel ha én ezt mondtam volna Renátát: rintelátkozza magát és gyerekeit, hogy õ ilyet nem van, és számon kéri tõle az elhangzottakat. Az assz jelen – Gyuri elõveszi az egyik Balogh asszonyt, Sa többséget látva csak hallgat. Mikor a helyzet úgy a valóOszihoz, észre sem véve Renáta testvérét, afi ezzel újra és újra elmondják egymásnak, hogy Renáta gyermekeit. Ez az eset már csak azért is különösen Renáta a Baloghok szerint félt a következményektõl, hogy a saját (cigányok által retkesnek tartott) pin legetett eset az, amikor Renáta a védõnõt az apja „ gyermekei. Ilyen házaspár Balogh Oszi és Bodár Rená történetek gyakran szólnak olyan házaspárokról, aki családjától, folyton ott családjától, ül az az ember a picsa mel kább az emberek közötti viszonyokat rendezi. A „ móka átkára. A gereblye nagy viták közepette ugyan, családjának bármi baja történt volna ezek után, a c most már csak a felelõssége teljes tudatában rejteg gyorsabban vissza. Az átoknak persze nem volt megne megátkozta a gereblye eltulajdonítóját arra az eset nossághoz fordult tehát, kiállt a cigánytelep leglá talált semmit. Volt egy sejtése ugyan, ám ezt nem t Mamóka bejárta érte az egész cigánytelepet, de az lepö egyetlen ilyen eszköze volt, ezért gyakran kére elérheti céljait. Mamókának egyszer eltûnt a gerebl átkot jó helyen, jókor mondja el. Akkor ezzel az es is a cigányok legtöbbször csak rálegyintenek az áto kozzák el magukat leggyakrabban, hogy valamennyire dolgokat kitalálni, vagy be nem teljesített (betelj Az átok megerõsítõ szerepével ily módon vissza lehe Az átkozódás stratégiája nem mindig az állítás hite Ha valaki nem él vissza az átkozódás lehetõségével, „Én Gyuri, én, jaj, hogy úgy rohadjak el a Illé kis úgy rohadjak hogy én, jaj, „Én Gyuri, macsekolnak eltelenné válik. Vannak Gömbalján olyan rsak ezt észrevennék. A gyerekek között celakásába invitálta volna az asszonyt. lett”. gének, és azután gyorsan témát válta- esíthetetlen) ígéreteket tenni. Õk át- cigányolások” zközzel bizonyos esetekben könnyen lakul – például ha kevesebben vannak fennálló házába togatottabb helyére, és nyilvánosan logh família és a kisebb Bodár család igányok emlékeztethették volna Ma- ethette tovább a tárgyat, hiszen ha a fontos a „Balogh cigányoknak”, mert gették vagy vitték el tõle a cigányok. kkal megerõsített állításaikra. vanyút, akivel amúgy jó viszonyban yéje, amely valószínûleg a cigányte- annak megerõsítõ szerepével. ”, azaz szeretnekazaztörténtnem”,meg re, ha az nem adná azt a lehetõ leg- tleteken kívül, hogy kinél lehet, nem hoz, Oszihoz ment feleségül. Azóta aládját, hogy „ dtól, hisz velük egy telepen laknak. atalBodár Gyurit, aki ameggyõzõ udta bizonyítani. A cigány nyilvá- mondott, sõt még meg is védte a k két egymástól elkülönülõ család ony annak a rendje és módja sze- akár csak egy cigánynak is.” nehogy a védõnõ elvetesse tõle a , így a felelõsségtõl felmentik ma- de nemsokára elõkerült. „nem tiszta” asszony, tehát nem módszerek, melyek eleve súlyta- lják a gyermekeiket távol tartani a hitelt adjanak a szavaiknak, még- A Baloghok közt gyakran fölem- ta. Renáta annak a „ annak arra kell ügyelnie, hogy az lességét támasztja alá, néha in- vezve a címzettje, de a „bûnös” t élni. Aki ezt túl gyakran meg- skével, hallod Gyuri a Gyuri azmind hallod skével, alkalmával lábra kapott ” vezette be ahelyett, elvonják Oszit a saját bevándorló Gyu- ” hiszen történt – már Savanyú viseli a következményeit. A g tulajdonképpen csak a megfelelõ intenzitású átokra nak pedig éppen erre volt szüksége, ezt akarta elér szédhelyzet ezzel kilépett a mindennapi beszélgetés hangzottaktagadására, hanemegybenrábírta ennek m viszonyokat tisztázta. Gyuri tehát nemcsak képes vo hallotta, amint Savanyú a testvérét pocskondiázta,nak. Az átkozódás itt nem az állítás hitelességét t tésére. meg élve, a visszaszállt átokban így könnyen Ez magyaraz érv elgondolkoztatta Savanyút. Kilencszer vol visszaszáll rám.” „Jaj ez az asszony, ilyen felelõtlent, hát vezõtlen események kialakulására. gyerek se, bármi rosszat is csinál.” „Nem úgy mondo úgy „Nem csinál.” is rosszat bármi se, gyerek nem te Savanyú, félsz Savanyú, annyi mondani átkot sógornõje egyszer komolyabban számon kérte Savanyút rátermettségéért,mégisgyakranfejüket csóválják, cigányasszonyok,A megszoktákbár Savanyútól ezt, Gyurinak „ megadás mértéke tisztelet a kifejezésének, viszonyok ahol az „igaz”, „bizonyítható” állításnak nincs ért „macsekol”. A cigány beszéd az adott helyzethez iga Az „ mikor lesz egy otthonos szófordulatból következmény neket: „ neket: Savanyú sokszor átkozza saját gyerekeit, bármi apró magyarázatmint átok az hatásai, átkok Az történetet halottam a bûntelen átok visszacsapásáró „megfoghatja”,bûntelenrõla viszont visszahullhat lehet csak úgy mindenkire átkot szórni, vállalni ke különbséget már sokszor elmagyarázták nekem függetlenüla gömba attól, hogy az „bûntelen” volt-e, vagy ceházakba lakott, itt mifelénk a Gyuriczáék is egyt is Gyuriczáék a mifelénk itt lakott, ceházakba zött Savanyú fölkavarja a kedélyeket. A másik lehetséges ok, hog „fajta” lakott egy telepen, ma viszont még az az eg sok volt az asszonyok között a verekedés. Ezt talán Az átok más esetekben is mûködõképes magyarázatként Gömbalján ritka vád az, hogy valaki hazug, legfelje hazug, valaki hogy az, vád ritka Gömbalján A kérdés ilyenkor az, hogy mikor lesz a „nem úgy” m Még a régi – egy nemzedékkel korábbi – idõkben tört úgyis úgyis visszaszáll rám „a bûntelen átok arra száll, aki mondtaaki száll, arra átok „a bûntelen sorvadjanak el az ujjaid”, „meredjél meg”, „a görcs „a meg”, „meredjél ujjaid”, az el sorvadjanak a testvére mellett kell fognia kell mellett a testvére – meg hát tudom én, hogy bûntelenek ezek a csöppek, a ezek bûntelenek hogy én, tudom hát meg – ” igen gyakori mentség a „nem úgy” mondott átkok es ”, és nem akarta magára haragítani a fiút. Gyuri ”, a gyerekek pedig itt nem vétkesek. ámogatta meg, hiszen Gyuri saját fülével sem. A bûnös és bûntelen átkok közötti hanem sokkal inkább az emberek közti ll érte a felelõsséget. A bûnös embert elme, annál inkább viszont az emberi y a mostani, már megállapodott idõ- ni. t terhes, ebbõl csak öt gyereket szült õl egyig” õl ázatot találhatott gyermekei elvesz- csínytevésért átkot tesz rájuk, ilye- yereket még csak kimenti valahogy, y „idegen” Bodár család is gyakran mikor így „bünteti”mikorígy gyerekeit. Egy ek közül, fontosságot nyert. Gyuri- m én azt, te is tudod is te azt, én m a gyerekekre? Nem meg a érdemli egygyerekekre? annak is köszönhették, hogy sok várt, amelynek azután – akármi is l. a kimondójára.a Nemegytragikus lt rákényszeríteni Savanyút az el- zított taktikák, stratégiák terepe, ljaiak, figyelmeztettek, hogy nem ekkel járó, veszélyes cselekedet. nézz nézz már magadra, terhes vagy!” és amúgyéssokanbecsülik anyai ondottból „úgy” mondott átok, ént, mikor „ ának. Savanyú tudta jól, hogyjól, tudta Savanyú ának. egerõsítéséreadottbe-Azis. bb azt mondják, hogy sokat hogy mondják, azt bb ól az örökös átkozódást: . használható váratlan, ked-

Akkoriban, mint mesélik,Akkoriban,mint fogja meg a nyakadat a meg fogja bûntelen átok úgyis átok bûntelen az az egész cigány pin- –mentegetõ- etében, „Jaj ”. 277

Tabula2002 5 (2):272–289. 278 Tabula 2002 5 (2):272–289. is híres volt „ hez. Emiatt a fiatal cigány fiúk sokat zaklatták, b szegrõl-végrõl rokon a faluban, de alapjában véve „ érkezettGömbaljáraidõkbenazezekbenSavanyú stb. csak viccelõdnek ezen: „ szedtemagának,el majdAdéltovábbadta Teréznek, õ gának. A párkapcsolatok sokkal képlékenyebbek lehet sebb generáció akkor volt abban a korban, mikor egy fogásába, látta, hogy „ „ a kölcsönt, elviszik a tyúkot, libát, azután húzzák melyek megvalósítását gyakran megnehezítik a fizetn tagok elmondása szerint – pont egy ilyen felelõtlen olyan átok könnyebben lesz bûntelen. A Bodár család ban. Ilyen súlyú átkot három hónapos terepmunkám al mataként szolgált az egész történet, melynek az elõ hetetlen bánásmódról. Végül pedig Savanyú és Teréz történet erkölcsi üzenetté is vált az emberi felelõ eztmeg isteszi minden egyes vissza nem fizetett k az átok címzettje, akkor a történet tanulsága arról visszaütött. Ha mondjuk a fenti esetben nem a Bodár fegyver is, amellyel egy cigány bármilyen szorongat nemcsaátokaz büntetiIttõket.változattal is így ne használja egyetlen fegyverét az õt semmibe vevõ Azóta mindig rászólnak az öregre, ha átkozódik – bá lesz belõle. Bodár Sanyi elsõszülött gyermekét alig konkrétan a vétkesre irányul, hanem nyilván valamel szögre gyerekvilág központi figurája volt, így elképzelhet felfoghatatlan tragédia belsõ értelmezésérebeszélhetünk. (Teréz Azonkívül, hogy a visszaszállt átokbetegség okát i is. Nekem pedig egyértelmûnek tûnik, cigányok,sorolják,ismátka.Aakik akiknekaz fog Terézfiátelvitteagydaganat. az Savanyút ettõlke rák a mûtõasztalon, a lyányod a ott maradjon „Hogy tott.Valahol az események forgatagában Teréznek ke is lehet” verekedni mikor szekedni, kedések egyik fõszereplõje. Terézzel sokszor összev Helyzetének és vérmérsékletének megfelelõen Savanyú és Savanyú álma, a lány összejött Rudival, rövid id ival csak a diszkókat járták, mindegyiket más lánny akart találni a fiának, Rudinak, aki éppen akkor él egymaga egymaga van, úgy sem tud mit tenni Az öreg Bodár igyekszik kereskedelmi kapcsolatokat A mindennapokban elhangzó átkok ritkán sújtják az á Hogy mikor és mitõl lesz egy átok bûntelen, az álta ” – mondogatja. Ez az átok ugyanakkor valamennyire dzsuker dzsuker szövegérõl dolgos asszony, retkes nem dolgos Na látod, én adtam neked embert” „Adtad!? Inkább el Inkább „Adtad!? embert” neked adtam én látod, Na ”. Végül a Balogh család „ mondást beteljesítve a két asszony egymásnak ron- ”. Vagyis egyvalamit tud csupán tenni: átkozni, és ár õ meg tudta védeni magát, már akkor te fiatalkora legvadabb napjait, haverja- fiát ugyanis mindenki szerette, az akkori tlenségrõl, az átkokkal való megenged- ”. Mamóka tulajdonképpen asszonyt tt magyarázatként szolgált egy amúgy etlen volt, szól, hogy az öregnek jól fog az átka. -halasztják a tartozást, mert az öreg al. Késõbb beteljesült Mamóka terve egy hónaposan temette el a család. zdveazokasszonyokközéaz közé k megerõsítés,k magyarázat,hanem ül kimondott átok okozta. bb említett átok állt a középpontjá- erik az esetet,ismerikaazutánerikezek õn belül lánygyermeket szült neki. yik családtagjára, így bûntelen átok ott helyzetben élni tud. idegen” volt, nem tartozott senki- itatkozott, de egyszer a „ család költ koporsószögre, hanem közötti presztízskülönbség lenyo- fiatal fiú vagy lány párt keres ma- ölcsönesetében. „ i nem akaró cigányok. Õk felveszik cigányok ellen. Egy-két finomabb r õ ezt nehezen állja meg –, hogy hogy itt „úgy” kimondott átokról tek, mint most. Csipás fiúját Adél gyetlenátok szaladt ki a száján: ban történt tragédiát – a család- essen bele.” essen lában akkor dõl el, mikor az már volt az asszonyok közötti vere- pedig meg is tartotta.pedigismegmár Ma att egyszer sem hallottam. egyedül, akadt ugyan egy-kétugyanegyedül,akadt ldozat családtagjait, hiszen az kialakítani a telepen lakókkal, vajdája” célt tévesztett, ugyanis nem miért kellett meghalnia), a , Mamóka vette párt- Jó pár évvel késõbbévvel pár Jó Költse koporsó- Költse minek minek ve- vettem !” mégis õk szigorúbban õrzik az „azszigorúbban õkmégis õrzik a többieknek is messze a legfontosabb saját gyereke lataikat más cigányokkal inkább a kölcsön, a piaci dokat. A Bodárok azonban ezekbõl többé-kevésbé kima lepet. családban is szolgálhat, a cigarettakérések láncola állandó vándorlását nézzük a nukleáris családok köz az átjárás – szemben a zárt, kiterjesztett családokkal. Elé gömbaljai nagy famíliáknak is fontos egységei a nuk családoknál ennek ellenére nem találtam példát ehhe kívül viszont mindenképpen egy nagyobb konfliktushe ládon veszekedések alkalmával kerülnek terítékre mint a v fel, és ilyen helyzetekben igyekeznek egységes véle másrészt vitás helyzetekben a Baloghok a Bodárokkal hok többen vannak, ezért erõteljesebben tudják alak tanulságát. Az öreg Bodár esetében inkább a többség köszönhetõpresztízsével –amaga javára fordíthatt TerézSavanyúés láthattuk,esetébenisamikor Sava átokrólirányítjaaz jóldönthet,feltéve, hogy is ki ügyesebben, ki kevésbé. Egy átok sorsáról és mil nyilvánosságnak az életében, a „közvélemény” kialak bûnöscímzettbizonyítja eseménymondott,melyika ban a cigány nyilvánosság alakítja ezeket, sokszor vitában, konfliktushelyzetben kinek volt igaza. A f bûntelen volt-e vagy sem, mert az körülbelül ugyana elátkozni. Már csak azért sem lehet egy Ellenkezõátokról esetben viszonta arrólk van szó, hogy nem s amelyen„belüla vérek elõszeretettel mondogatják egymásnak, hogy „ pasztaltam, és amely sajátos helyzetükbõl adódik: a A Bodár családban észrevettem egy olyan jelenséget, belül családon átok „speciális” Egy gányember baszott”,gányember általában kapásból visszavág: „ A „ belüli belüli cigányolásokkor veszekedéseket vezetik át tréfálkozásba az ilyen je rohadjon meg apád”, „rohadjon meg a tiéd” a meg „rohadjon apád”, meg rohadjon azaz a „ ” az információk csereberéje ugyanígy összeköti az testvérek vagyunktestvérek rohadjon el a tiéd idegen ” cigányokkal”körbevett családjukkishatárait, ” jelentést hordozzák. ”. Ezek általában a mindennapos kisebb imondása pillanatában eldönteni, hogy ent említett találkák alkalmával azon- szóló beszédeket,ahogyaneztszólómint viszony és nem a csere jellemzi. Igaz, yenségérõl tehát akár egyetlen ember itt dõl el, hogy melyik átok volt „úgy” ta pedig összefûzi az egész cigányte- itát lezáró „tréfás” ugratások. A csa- ményt képviselni. családon belüli átkozódást. A test- leáris családok, közöttük folytonos zabad bárkit akármiért felelõtlenül ítani az átkokról szóló beszédeket, ításában minden cigány részt vesz, z hasonló belsõ átkozódásra. Bár a ik, férjük, asszonyuk boldogulása, amelyet más családoknál nem ta- aafent elmesélt átok történetét, döntött, hiszen egyrészt a Balog- rohadjon rohadjon el apád ött. Egy kávéfõzõ egyszerre több nyú – jó beszélõképességénekjó – nyú is z a kérdés lenne, hogy egy adott szemben mint közösség lépnek lyzet kirobbantói lennének. Más radnak. Az õ gazdasági kapcso- vagy bûntelen voltát. Ennek aEnnekbûntelenvoltát.vagy g, ha csak a tulajdontárgyak átkok„az llegû átkok, a családon 4 ”, és erre a másik ugyanaz a ci- a ugyanaz egyes csalá- 279

Tabula2002 5 (2):272–289. 280 Tabula 2002 5 (2):272–289. A cigányok gyakran töltik idejüket átkokkal az Játék „ azt feltételezik, hogy nem érti a viccet, dottazaz átkokninc lennének. Ha valaki nyok nemolyan vágátkokat vágnakvissza egymás fejéhez,valam amelyekrõ sértõdéshez vezetnének. A „ csolatban teszik, amelyek más, komolyabb helyzetben A „ het, tehát nem is ûzik olyan cigányokkal, akik „ formáját az egész gömbaljai cigányság játssza, ilyen játssza, cigányság gömbaljai egész az formáját don sajátítják el az átkozódás megfelelõ képességét köznapi kapcsolatban. A feleselgetés a tanulási fol háttérbe szorul, és inkább „ vagy éppen saját szerzeményekkel szórakoztatják egy háza tájába, te, nesze”. te, tájába, háza ra utálatos „ „én „én is kértem eltüntetésére. Például valaki eleve otthon „felejti lajdonosának. Ennek következtében a legkülönfélébb cigarettakéréssel. Például „ getések alkalmával viszont lehet variálgatni, aki t már egy cigit, hogy a fekete sorvadás érje el a tüd a el érje sorvadás fekete a hogy cigit, egy már vagy a „ leg ütni akar, akkor általában egyszerûbb terminustamúgy is állandó szórakozás forrása a cigányok köré vagy nem gömbaljai származású, de beházasodott cigá szen kimondása pillanatában a nevetség tárgyává vál jellegzetességei is. Ezek alkalmazása szintén megfosztja gádzsónak csúfolt egy kamaszcsapat, mert nem adtam nem kamaszcsapat,mert egy csúfoltgádzsónak séggel”.cigányoknál„A látogatásaimelsõvaló alka tát. Örömmel olvastam, hogy Bernard Formoso (2000) „ nekem is van, a jelen lévõ cigányok felhördültek „ lesz, úgy leszednek úgy lesz, csak úgy a kezemben hoztam, mert „merthoztam, kezemben a úgy csak mindig rám szólt, ha cigarettám feltûnõen kidomboro én „ je. Ezekben a mindennapi játékokban, harcokban dõl kényesnek”, „beképzeltnek Ha adnak – fogadd el; ha ütnek – rohanj el!”, rohanj – ütnek ha el; fogadd – adnak Ha mulya ”; Az A „ Egy-egy hatékony módszer kidolgozása a nagyobb „ viccelõdés „Jaj, csak egyet, hogy szarvad nõjön tõle”; „Nesze „Nesze tõle”; nõjön szarvad hogy egyet, csak „Jaj, potyázás „idegen” ”, aki hagyja, hogy „ rohadjál meg a családoddal potyázásnál Esztike cigit ” könnyed hazugságával védi napi nikotinadagját. Ad ” e fajtája egyben a közelség fokmérõje, hiszen a f cigányok átkaihoz kapcsolódnak az ” egyébként fárasztó program mind a kéregetõnek, mi ”. Mikor pedig cigivel kínáltak, és nem fogadtam el ” könnyebben ki lehet csalogatni az áldozatból a ci ” szívja, így csak a legvégsõ esetben fordulnak hoz ” tartják, aki „ kirabolják a cigányokkirabolják idegen viccelõdés „viccelõdéssel ”, azaz nem gömbaljai cigányoktól ellesett átkokkal ” a legdivatosabb ilyen célra használt átok. A fele ha meglátják a cigányok, egy perc nyugtod nem nyugtod perc egy cigányok, a meglátják ha ” legfõbb fajtája a feleselgetés; ilyenkor a cigá- olyan gizda, hogy már viccelõdni sem lehet vele majd szinte számba nyomták a cigaret- s otthon a szituációban. Az ilyen embert ud, maga talál ki valami kacifántosabbat. ”, és ezt általában olyan dolgokkal kap- idegenek mulyaságomon ”, amikor cigányok közé megy, más az ”. Savanyú, aki védencének tekintett, i jól megformált szöveggel, arról rögtön õdet használ. Gömbalján a „ yamat módja is, a gyerekek ilyen mó- ben. Ha viszont valaki átkával tény- konfliktushoz vagy legalábbis alapos „idegen” „idegen” . Az átkozódásnak e szórakoztató lmával,emlékszem, hogyegyszer dott a zsebembõl, vagy zseb híján ik. Az el, hogy ki a „ taktikákat fejlesztik ki a cigaretta l fel sem merül, hogy „úgy” mon- ”; mást a cigányok. kor a gömbaljai „gömbaljai a kor nyok beszédstílusának utánzása rafináltság is találkozott a „cigarettajelen- itt van, a rák üssön a gyomrod a üssön rák a van, itt „Hagyjál már békét, nem adok nem békét, már „Hagyjál ”, vagy akikkel nincsenek hét- az átkot a rontó erejétõl, hi- az egyiküknek cigarettát, akicigarettát,egyiküknekaz „idegen”, beszédstílus „ ”, és rögtön kioktattak: élreértés veszélyes le- él a mindenki számá- ” mutatója, fokmérõ- rafináltabb azaz nd a cigaretta tu- , mondván, hogy zá a gömbaljaiak garettát: „ rohadjál meg rohadjál rohadjál meg

más falubeli nevetséges ”, és ki a Adjál sel- ”. ” ” ” nevetéstõl.” nevetéstõl.” maradt tátva is szája a lesett, csak asszony az No, lessen, mer rögtön megbaszom a hogy lyányodat, a rá m les csak a lyányával egy asszony hogy látom, oszt történetekkel: járókelõkönmagyarpróbáljáktetszõketjobbanki.a otthon kell lenni a gömbaljai „ a szituációban egyféle komoly komolytalansággal han is játékszerûvé válnak, az átkozódás legfõbb alkalm ban az átkozódás területén. Az átkozódás nyelvi ját nyok nap mint nap összemérhetik képességeiket – els ottGömbalján inkább mindennapia harc jelensége mu bárkitõl kérhettem környezetemben.” (Formoso 2000:1 tam, úgyhogy cigarettáim szinte elpárologtak, viszo Késõbb megértettem, hogy a kölcsönösség szabály, és sértegetvekéregetett, mertnemvoltam hajlandó k a úgynevezett „ A fegyverként használt átkok hatásosságához a cigán átkozódásbanaz vér” „cigány A galmazásához vagy meghúzásához. ték, az a magyarok ellen már fegyver a közöttük húz ilyenkor egy cifrább átok elkergeti a hívatlan bámé gyakran éreznek magukon fürkészõ tekinteteket, „ vannak szolgáltatva a cigányoknak, és el is ismerik bûntelenségük sem védi meg a rájuk célzott átkoktól viszonta cigányok átka minden esetben eléri a magy magyar a vélik, úgy ugyaniscigányok A szemben.sal fenyegetõzése. Egy átok kétféle beszédmódba kerülhe a „gádzsó asszony” félelme ugyanúgy vicces, mint Ro szituáció. A fenti történet mint humoros eset hangz ben, de a magyar beszédmód alkalmazása ugyanígy elõ a beszédnek, a „ fiatalember, egyenek csak, amennyi jólesik, csak ne csak jólesik, amennyi csak, fiatalember,egyenek asszo az No, reggelre«. megfogja hogy olyat, magára a félti asszony, terhestõl jó Istentõl, az fél »Nem asszony, elkezd harcolni, ke jaj, cigányok a a kertembe, vótam benn nem hogy majd már mondom, neked, én nyörû, tudod az az igazi cigány meggy van. oszt Az vót, asszo terhes asszony az befelé, többen így tunk Az átkozódásban megmutatkozik a „ A cigány férfiak elsõsorban a munkahelyükön találna Formoso a mindennapi „csere elvét” látja meg cigare A férfiak nagy része Egerben, szabad ég alatt dolgo alatt ég szabadEgerben, része nagyférfiak A cigány vér” „Ott „Ott vagyunk a Rudival meg a Lajossal a csatornába, dzsuker dzsuker szövegnek meglétét cigányos cigányos beszédben ” a használata gyakori stratégia a magyar környezet . A magyarok ezért a legvédtelenebbek az átkozódás- cigányos beszéd meggyet, nem fél az átoktól, mondok én mondok átoktól, az fél nem meggyet, így meg úgy, tudod, oszt mondom neki: ”. szkodókat. Ami a cigányok között já- biztos biztos nem láttak még cigány embert”, látjuk a magyar ember kertjébe gyö- kertjébe ember magyar a látjuk átkozzanak« a cigányok ebbeli fölényét. „ azásának területévé. Az átkok ebben ny terhes vót, oszt megkívánta. Hozok , a Rudi meg a Lajos földön vótak a vótak földön Lajos a meg Rudi a , ékában a hétköznapi tevékenységek inket, mondom neki: »Jó asszony,»Jó neki: mondom neinket, ny csak megijedt, azt mondja: »Jaj, mondja: azt megijedt, csak ny k fancsarítsa k ki fancsarítsa az oldalbordádat«. ódó határ fenntartásához, megfo- ott el a cigány környezetben, ahol nt amikor már egy se volt nekem, yok fontos kritériumnak tartják az õsorban a beszéd, még pontosab- t bele: a cigányok közti diskurzus- , ebbõl a szempontból teljesen ki Rendszeresenilyenhazatérnek gzanak el, aminek felismeréséhez bi ügyesen elõadott, átokkal való ölcsönösségijátékba belemenni. aráldozatot. A magyarokat még attól kezdve számolatlanul ad- ok átka nem fog a cigányokon,a fog nem átka ok 15.) ” hatalma a magyarokon. Ennek fordul, attól függõen, milyen a tatkozottmeg, amiben cigá-a ttája „elpárolgásában”, nekem k ki új átkokat, és a számukra rtbe, mikor kigyön a gádzsó a kigyön mikor rtbe, ” – meséli Robi. zik, sokszor fõutcán,sokszorzik, oszt gyövünk kifelé, Elindul- - 281

Tabula2002 5 (2):272–289. 282 Tabula 2002 5 (2):272–289. öntetûen gömbaljaiak közül valamilyen igazán sikerült átkot tudják azok, mit mondanakmit azok, tudják komolyan, ezért nem tartják be a szabályait sem. „a magyarok másképpen viszonyulnak az átkozódáshoz, azt hogyan teszik. Általában elég elterjedt az a né cigány”; „Jobban átkozódik má’, mint egy oláhcigány egy mint má’, átkozódik „Jobban cigány”; átkozódnak, vagy mikor mondanak valami kedveset. „ magyar cigányok, ráadásul a nyelvük mögé rejtõzvea magyar cigányokkaln szemben. Eszerint õk sokkal jo az adott diskurzusban így értelmezhetõ. elhangzott átok kéttípusú beszédmódban is jelen leh „ „süllyed”, ha a családanya nem tesz eleget anyai és magyar minta, de ezeknek túlzott követése „alapjábanmeghatározza.tisztáságrólalkoPéldáula cigány – oláh cigány kapcsolatrendszer, amely a göm vannak az oláh cigányok cigányok oláh az gádzsó jó szöveggeljó hogy „unos-untalan ugyanazokra a közhelyekre” jussa dott történetek közé tartozik, amelyeket a cigányok tatott diskurzusban viszont Robi története azok köz lamit akart az asszonytól, meggyet a kertjébõl. A m ne van a cigány vér cigány a van ne rint például õ elõbb tanulna meg cigányul, mint mon séggel való magyarázat amúgy is divatos a számos te az átkozódás, gyakran emlegetett tényezõ a „ dzsó asszonnyal” asszonnyal” dzsó vér”. ket mesélik el...” (Williams 2000:254.) re jutnak, vég nélkül vitatkoznak üzleteikrõl, és s nak, ezerszer elismétlik ugyanazokat a híreket, uno el általa, hanem az, hogy létezzen. Úgy beszéljenek identitás és a kultúra diskurzusa... Nem az a célja maximális hatékonyságra törekszik. A közösségi disk úgy, hogy szemben áll a gádzsókhoz intézett beszédd irányítására. „Hogyan is jellemezhetnénk másképp a ban játék, a magyarokkal szemben viszont hatásos es dzsuker szövegnek” dzsuker Arról többféle véleményt hallottam, hogy a magyarok Az átkozódás dolgában az oláh cigányok is külön poz Egyéb más A telepen, ahol laktunk, él egy magyar férfi, Pisti Az átok Robi történetében e két diskurzus közti kül A zenészekA szokták mondogatni, hogy: „ ”. Mamóka egyik unokáját, Csitát vette el feleségül ” a magyara” cigányoknál. fentiekbenA szépen fellelh „igazibb” 5 úrrá lehet lenni a gádzsókon (azaz a magyarokon).gádzsókonaa(azazlennilehet úrrá „tipikusan cigány szemben a „tervszerûség” jegyében hangzott el, hisz „retkessége cigányoknak tartják saját maguknál, átkozódás tekin ”. Ez a „ a része, amelyet egy cigány gyakran használ a gádz ”. cigány vér”cigány ” található, ahová egy magyar cigány család csak akkor csak család cigány magyar egy ahová található, ” ” tevékenységek esetében, mint a zenélés, a táncolá tesz valakit tulajdonképpen cigánnyá. kényessé cigány vér” vér” cigány bennem van az oláhcigány vér”. oláhcigány az van bennem zet a gömbaljai cigányok között, hogy züntelenül ugyanazokat a története- , hogy valamilyen eredményt érjenek mond. Mivel az oláh cigányokat egy- s-untalan ugyanazokra a közhelyek- Átkozódnak Átkozódnak azok össze-vissza, azt se asszonyi kötelességeinek. ásik típusú, a cigányok között foly- , hogy közben semmit sem monda- . Szõke, kék szemû, tehát „ em is lehet tudni, hogy éppen mikor et tehát, ilyenkor az az átok, amely szívesen mesélnek el egymásnak, ” tesz egy cigányt, a másik oldalon bban hisznek az átkokban, mint a rületére nézve. Egy cigány fiú sze- é az állandóan újra és újra elmon- baljai cigány élet más területeit is zköz az adott helyzet uralására és djuk én, merthogy õ cigány, „ közösségen belüli beszédet, mint ” tott fogalmaiknáltottmeghatározó a urzus ezzel szemben az öröm, az – szokták–mondani, valaki haa íciót foglalnak el a gömbaljaiakkal, nak. Jelen esetben arra, hogy egy Úgy átkozódik Úgy mᒠátkozódik mint egy oláh önbséget is jól érzékelteti, a el, ami szigorúan tervszerû és a mint a cigányok, kevésbé veszik , ott él a cigányok között, részt átkozódnak-e egyáltalán, és vagy inkább az „ etõmagyaraza magyar– Az átok itt annakaittátok Az tetében is en Robi egyva- sók ellen. Egy oláh cigányoláh kiköpött „elõbbre A vér-A s vagy ben- „gá- valahogyan, ilyenkor elõkerítenek neki egy távoli c gány vértgány cigány vér.” cigány az is végül vesszük, azt ha mondjuk, cigány, vagyok életével. cigány õst majdnem mindenki garantált neki. Õ maga tam már, hogy félig cigány, hogy csak negyedig, hog ták megfélemlítésében, mint a „megfélemlítésében,a tákmint udvarol, lejár a cigány srácokkal a pályára focizni éppen katona, de mikor hazajön, egyik elsõ útja a c ugyanolyan körülmények között, mint a többi magyar. „cigány beszédet”,„cigány hiszem mint nekünk, volt Olyan nem. már aztán de paraszt, sága, hogy „ magyar házasságról. Több tragikus történetet mesélt vesz a cigány mindennapokban. Mamóka egyébként ross tén elutasítja a „ Vannak Gömbalján asszonyok, akikre azt mondják, „ átka? az „fog” Kinek pont ezeknek az asszonyoknak olyan hatásos az átkuk családja van, 5-6-7 gyerek. „ nyek között „ sokakat legyõztek már, akár cigányról, akár „gádzsó nak, Edinának és Renátának „akiket nem tüntetnek ki ezzel a tulajdonsággal, min bokron túl van. A cigányok gyakran ûzik vele ezt a hamar beijed a szõlõsben, elég elsziszegni egy Vány viszont õt ennek ellenére nem soroljáknyok a általábankifejezett mindig az élbolyban haza vannaka vödréte tele,tevéken félig vagy esetleg üresenge, reggelente együttaz indulnak a adnagy megmérettetés A csigázás, gombázás, cseresznyézés, bengészés az o adata, mint a férfiaké, és az a szerep állandó vers cigánytelep, az iskolából is verekedés miatt rúgták csigátlesvecsámborogna útszélen.az Viszont, k ha nyok effajta gazdasági életében, apja nem is venné att. Renáta, akinek az átkát erõsnek tartják, egyál tanácsolták nekem is. Csitáékkal a kisegítõ iskolába együtt járt egy magy Elõször is nézzük meg mi a közös bennük! Renáta kiv Ez a többi asszonyra is jellemzõ tulajdonság, verek ”. Azt tudni kell, hogy Laci szõke, kék szemû, megl ”. Így van ez minden magyarral, aki testközelbe ker cigány maradjon cigánynál maradjon cigány ki tudják teremteni a kenyérre valót kenyérre a teremteni tudják ki fehér fehér faszt ugyanúgy tud átkozódni, mint a gömbaljai cigányok. ”. Ennek a Pisti fiúnak a szerepét mégis meg kell m Rafinált veszélyes átkaik vannak legdzsukerebb ” asszony hírében állnak, akik bármilyen körülmé- ”. A cigány asszonyok jelentõs többsége szin- enyhelyzetet teremt az asszonyok között. ” cigány fiúk, és ugyanúgy használja ahasználjaugyanúgy és fiúk, cigány ” ott zsákmánnyal. A fent említett asszo- en kemény átkú asszonyok közé. Csipás ” a családjuknak. Ez inkább a nõk fel- talán nem vesz részt a gömbaljai cigá- , ugyanúgy részt vesz a magyar focis- igány õst, aki beleoltotta Pistibe a „ ki. „ t például Csipást. Savanyúnak, Adél- jó néven, ha a gömbaljai cigányokkal ységekben. Csipás azonban ugyanígy, ”, hallottam többször is. Hogy miért játékot, „ y nem is tudják, ki és mikor, de egy ról” volt szó, mint ahogy Savanyú igánytelepre vezet, cigánylánynak vagyok, valahonnan van bennem van valahonnan vagyok, a Pistit (a csõsz), és õ már árkon- fog fog az átkuk már, amelyeknek az volt a tanul- „ ar fiú, Laci. Õ bent lakik a faluban ieresztihangját,a zengegészaz így nyilatkozott errõl: „ re, hogy eldõljön, most ki hozza tthon maradt anyák tevékenysé- Jobb nem összeakaszkodni vele egy cigány, van is benne, ha jól ha benne, is van cigány, egy ? edésben és a cigány beszédben Eleinte csúfoltuk, hát tudod, hogy ételével mindegyiküknek nagy ehetõsen fehér bõrû fiú. Most z véleménnyel van a cigány– ül a cigányok mindennapi mulyának ”, és vannak olyanok, ” is tartják emi- Laciról hallot- Nem, Nem, nem agyarázni ” – ci- 283

Tabula2002 5 (2):272–289. 284 Tabula 2002 5 (2):272–289. újabb sikeres átokkal megint megerõsíti pozícióját. belüli tekintélyének, másrészt pedig annak folyamat kell neki. Lehet eldugni otthon is, „ a megvásárolt árut, a vásárló majd kisebb adagokban egészet. A leggyakoribb taktika ilyenkor tehát mege ennek viszont az a veszélye, hogy a többiek rögtön szeretik nagy tételben vásárolni a lisztet, krumpli hogy inkább éjszaka esznek, vagy máskor, de mindenk családnaknincsnagyonegy Ha szó.szomszédról van – meséli. A megkínálás kötelessége alól tehát nehéz szült bodak megakad Éva torkán. Az ilyen eset a lis belõlem. átkozd ne ki „Aztán nálati jogáról” lemondani. A kéregetõ a megköszönés pingjétõl megint lehetetlen lesz megszabadulni. A t dó lehetõségeket, amellyel családjukat „ esetében egy konkrét példán be is mutattam. Mindegy egyik asszony, akinek „ magáénak mondhat minket (bár ez inkább szimbolikus rült egy német családdal, akik jelentõs összeggel t rat, mindenkinek osztottam, csak neki nem. Megcsiná osztottam, rat, mindenkinek rálva kettejük rossz viszonyát a cigányok elõtt. „ nyílt ellenszenvét fejezi ki a látogató iránt. Sava még azt is, aki csak úgy beesett. Ha nem így történ Ha valakinek „ volt, volt, hogy elviszed” tából derül ki. A tulajdonos presztízsét erõsíti, h zik. Az, hogy egy tárgy éppen kié, az inkább annak csereláncolatok hozzátartozója. Egy cigány kizáróla gyakoribbak, ugyanis nem vezetnek nyílt konfliktush hogy az utóbbi közvetlenül a cigány nyilvánosságnaka nyílt konfliktusban a cigányok szeme elõtt elmond A másik háta mögött, önmagukban pusztán Nem elpusmogott érni. tetten átok mindig ha lehet nem átkot Az átkokmondott nem Ki állandó kísérõje, hogy a Baloghok elmesélik egymásn pozícióban a gömbaljai cigányok között. A Baloghok átkozódás is. sikereselengedhetetlenekasszonynakérvénye gánya Más módszerek is vannak a tulajdon kizárólagos hasz Mikor valakinél étel- vagy mondjuk kávéosztás van, Gondoljunk csak Gyuri bácsi „ fog fog az átka jellegû perlekedésekkel teljessé téve. fog fog az átka ”, az egyrészt egyfajta szimbolikus kifejezõdése a ” Ez hamar kiderülhet, mondjuk, ha a Csita lisztjébõl ké- visszaszállt ” olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek egy c de de azt úgyis kilesik a cigányok elõbbre elõbbre vihetik ” átkára! Az öreg Bodár amúgy sincs túl jó nyú ezt megtette Terézzel, így demonst- a ad, az odaadás aktusát „ t és az egyéb alapvetõ élelmiszereket, Direkt Direkt a szeme elõtt húztam el a poha- ámogatják a családját, Savanyú pedig ik, az skandalum, azzal a vendéglátó kibújni, fõleg ha közeli rokonról vagy tulajdonlásából, mintsem használa- gos használatába kevés dolog tarto- vérszemet kapnak, és elkéregetik az ott átkozódástól. Csak abban tér el, ulajdonos kénytelen tehát a „hasz- gyezni a boltossal, hogy tegye félre ztet adó „ szól. A ki nem mondott átkok talán viszi haza, mindig éppen amennyi ak Gyuri bácsi „ ltam ltam vele ezt az elõttcigány egész és Bodárok közötti összecsapások os újratermelõdése is, hiszen egy oz. Az átkozódás az adok-kapok ikük ügyesen megragadja az adó- helyett néha csak annyit mond: éppen titokban. ”, Edina például kapcsolatba ke- minden jelenlévõt megkínálnak, tõke, mint anyagi). Tehát mind- süléshez, mint ahogy maga azmaga ahogy mintsüléshez, nálatának elérésére. A cigányok semmije sem, akkor elõfordul,akkorsemmijesem, tását tekintve nem különbözik a kimondásától nyeri erejét. nyeri kimondásától a fösvénységét ” , és a kéregetõk döm- visszaszállt az elsõ utolsó ” bizonyítja, közösségen ” átkát. i- ” például ennek vagy annak „ digszemélyekhez kötik. Léteznek azonban olyanátko kimondanak, gondolnak, „úgy” vagy „nem úgy”, játsza Az átkot mindeddig úgy vizsgáltam, mint alapvetõen vannak amelyek átkok, Az hát kényszerbõl adta csak. hiszen tulajdonáról mégsem mondott le teljesen, han tõjük közötti házasságban a vérkapcsolat nem vált f Szandra szinte mindenkinek a „ kok akkor sújtanak egy cigányt, ha az valami olyasm nyílt elutasításért a többiek elítélnék,nyilvánosság és azszemben egyén szembekerülne egymással, h az mindenki feje fölött ott lebeg mint megbélyegzés. M se a nyilvánossággal szemben. Enélkül nem marad más hátra, adnia kell. Itt az átk cigány találni. ésSzandra távoli rokonok, de Feri „ lány nem gömbaljai, tehát „ házastársak között, a „ a különbözõ házastársak közötti rokoni kapcsolatokr lálkoznak. A gömbaljai cigányokkal való megismerked a gömbaljai fiatalok, így aztán könnyen lehet, hogy lódnak. Sály és Bogács azok a helyek, ahonnan gyakr átnyúlnakegészen Sályba, Bogácsra, ésottszámomra zötti házasságot. Gömbalján még csak kibogozhatók a dasági aspektusa is. vagy olcsóbban adja a cigit, de megússza átok nélkü ám kiugróan drágán adjon el cigit, amiért cserébe e adott „áruk”, hiszen megfontolandó egy cigánynak, h Mari aggodalmait, addig nógatta az asszonyt, míg a tes dolog. A sógornõ kifejezetten sértõnek érezte, viszonylag ritkán találkoznak Marival, ilyen esetbe sógornõjétõl, mert félt, hogy az majd megátkozza ez hatcsaládra.a Csutak Mari például egyszer több ki gésbe. A „ Az, hogy valakihogy„Az, Vannak azonban olyan házastársak, akikrõl a „ Valamit „ Ha valakinek átok van a családján, azt leginkább a Az átkok nem elhanyagolható tényezõk az apróbb üzle ” elítél. Ezeknek az átkoknak a feladóját, elõidézõ vérfertõzés eltagadni fösvény ” az, ami „bûn”, és ez nem minden esetben jelenti a ” vagy aránytalanul nagy ellenszolgáltatás fejében vérfertõzés átok átok van a családján idegen ”, talán a leggyakrabbantalána ”, elhangzóGömbalján, vád sz testvére ” vádja annál inkább enyhül. Ráadásul ha a fiú vagy ”, az a rokonság tényét még inkább elmoshatja. Feri idegen ”, így Feri „ ”kamasz fiúként érkezett Gömbaljára, ahol zal, ha „ ”, „ ozódás az egyéni akarat érvényesíté- idegensége n pénzt kérni és elfogadni természe- és a bizalmatlanság jelének tudta be it tesz, amit többé-kevésbé az „ vérfertõzés setleg egy átkot is kap a vásárlótól, a rokoni szálak Gömbalján újra ta- l. Mint látjuk, az átoknak lehet gaz- átok átok van a pénzén ontos tényezõvé. lólisztjéért nem mert pénzt kérni ért. Az asszony nem gömbaljai, és pénz gazdát cserélt. intha az átkozódás e formájánál a an hoznak maguknak házastársat a nyelvben létezõ jelenséget, amit ésem óta folyamatosan fény derül „ a. Minél távolabbi rokonság van a ogy cigarettaínség idején hitelbe, rokoni kötelékek, de ezek azután em átkával még utána nyúlt, te- vérfertõzéssel jét általában Istenben vélik meg- iszen az, akitõl kérnek, tudja, a k, amelyekk, egyszerûen vannak, nak vele, osztályozzák, és min- felderíthetetlenül összekuszá- rafináltan telésekben sem, mint kapott- ” felértékelõdött, és a ket- ” ténye az „ ” el tudja rejteni javait. ” hozzák összefüg- ” stb. Ezek az át- adni átkot hoz- egész cigányegész rokonok kö- egész inte a ” 285

Tabula2002 5 (2):272–289. 286 Tabula 2002 5 (2):272–289. ami tovább fertõzi a gyerekeket is. tolta ezt, mert szerinte a fiún is átok van az anyj asszony fia a gyerekek viharos szerelmi életét élté „ két gömbaljai vélemény irányítja, az egyik: „az, amely ezt a helytelenítést tudatja velük. A „te kell kell vigyázni” büntetõ átok keserû következményét. A cigányok a ro ban ban miatt, amelyet sokszor a re cserélni” kapcsolatot. Vannak, akik „az eset nem okozott konfliktust a telepen. A cigány gyereke, és mind a mai napig együtt élnek Gömbaljánférfi bevonult katonának. Közben az asszony összejö dekes kapcsolatokba keveredett. Elõször élt egy fér követett el, mikor az „az mikor el,követett vannak. Az õ esetüket intõ példaként kezelik a cigá gyógyászati problémákkal küzd, csak három gyereke l aljaiak. Többször hallottam róluk, hogy „ szonylag korán, tízévesen került Gömbaljára, tehát elõtt ismert. Az egyik házaspár esetében minden egy hez gömbaljai cigánygömbaljai megszerezni a családjának. Ha az egri valójobb vagy kórházrosszabb kapcsolaton múlik, hogy egy felvét egyenlõ esélyekkel indulhat. Az egyénihetõségek formájában. Ezek a pénzszerzésnekképességeken olyan t neki szükséges pénzt? Általában gádzsóktól, bérmunk gazdagodikmeg,általában csakidõlegesen. Honnan s nap az „ hiszen a nap végén az összeszedett csigamennyiségén állást szerezni magának. Az alkalmi munkáknál a har sajátítására és a „ szükség van bizonyos egyéni képességekre, például a ben viszont rögzítettek a szerepek, a cigány kér, a rélõdhet, úgyhogy itt hosszabb távon inkább cserérõ hoz is. A cigányok esetében a kölcsönt kapó és a kö adta azt egy nagykereskedõnek. Gömbalján az a cigán lalkozói engedélyét, õ vásárolta meg a cigányoktól „testvéreit” rövidíti meg. Nézzünk egy konkrét eset vagy valamilyen vállalkozásba kezd. Az így megszerz kor az egyenlõ helyzet szükségszerûen felborul, pél a szívnek nem lehet parancsolni lehet nem a szívnek ” kell. Az édesanyjuk után elsõ unokatestvérek, bár „ Máskor is mondják, hogy valakinek a „ Van a pénzszerzésnek más típusú lehetõsége is, miko helytelenítik, de együtt is élnek vele, néha „ Átok van a pénzén ügyesebb szokta mondani. A legidõsebb fiú gyakran betegeske ” az Alkotmány utcától a Pirittyóig felkerekedik, é ”. A kölcsön olyan pénzforrás, amely kötõdhet cigán rafináltságra ”, ezt akkor mondják valakire, mikor az illetõ a tö emberét „vérfertõzéssel ”. ” annak saját testvérével csalta meg. Rudi lánya és lányaRudi testvérévelmeg.csaltasaját annak ” ”, egyik sincs elõbbre a másiknál. vérfertõzésnek családján átok van ” azonosítanak. Egy asszony rendszeresen ér- átok átok van a családjukon testvérrel egybe lenni nem szabad vérfertõzés a bûne miatt. Az átok így válhat vérré, elt hirdet takarítói álláskörbe, az „ stvérek” közti házasságot alapvetõen gádzsó ad, ha minden jól megy. Itt is az összeszedett csigát, majd tovább- k terepmunkám alatt. Rudi nem pár- , a „ fival, akinek gyerekeket szült, majd a ok furcsállják ezt a „testvért testvér- lcsönt adó személye gyakran felcse- nyok, mint a „ ” minõsítik, mert az asszony „ et. „Sasoj” András kiváltotta a vál- c még kiélezettebben folyik tovább, dául ha valaki kamatra ad kölcsön, ett pénzzel az illetõ sokszor pont a . A testvérpár nem gömbaljai, ezért alapjában véve mindketten gömb- tt a férfi testvérével, tõle is lett két gádzsókhoz szóló beszédmód el- ehetett, „ l beszélhetünk. A gádzsók eseté- ütt van, ami az igazi „ konok közötti házasságot a, kölcsön vagy alkalmi munkale- rafináltságon y, aki az õ rokonságába tartozik, hónapban kimennyi pénzt tud erepei, ahol nagyjából mindenki zerziegygömbaljaibe cigány a le lehet mérni, hogy ki volt az- az asszony sályi születésû, vi- r cigány keres cigányon. Ilyen- ”, például egy elkövetett „ ” formájában, amikor az átok az isten ennyit adott, erre ” emiatt. A feleség nõ- vérfertõzés dik, gyomorpanaszai ”, az adott gádzsóval s megpróbál biztos bbi cigány kárára yhoz és gádzsó- ”, de a másik vérfertõzés- ” és az ezt általá- bûnt egész bûn az ” ” getni kezdték: „ kedett tovább, mikor kamatos pénzt adott kölcsönbe aztán engedett, hol rostált, hol nem. A „testvérek” mas kölcsönt kellett felvennie az üzlet beindításáh fölrótták neki a testvérhez nem méltó viselkedését. szigorítani kezdett az átvételen, például a kisebb ígyaBaloghok is, neki vitték acsigát. De ahogy A azt, hogy hogyan lesz a gömbaljai cigányok átokról átkozódásaz fajtáit abbanfolyamatban a mutassam b Történeteim a szemléletesség és az utánzás szolgála beszélek,benezáltal szituációkbanés gondolkozom, kultúrákban a szó és cselekvés nem válik elegymástó különböztetésének kifejtésekor ír az átkokról mint más szövegekkel párbeszédben. Jane Dick Zatta példá szonyokról. Arról, hogy milyen kontextusban tárgyal tem a „módszertan hatalmát”, megfeledkezve egy szöv leírt állítások a gömbaljaiakról a tapasztalatból ni s terepmunkám során, és sok történetet igyekeztem sai is bekerüljenek egy tudományos diskurzusba. Sok létrehozva. Más helyzetek és más kutató kéne ahhoz, lehet vége, de Gömbalján napról napra tovább íródik szonynak a függvénye, amelyet a kutató kialakít a c Talán az antropológia minden kutatási eredménye – v Befejezés van. letek szentesítése, és még sok minden más, amire a kifejezõdése és megerõsítése, az egyéni akarat érvé tásának hogy nem tarthatják magukat többre másoknál. sági viszonyokban, nem volt többé szükség az átokra tulajdonképpen nem is keresett semmit az egészen. A latban már „ a családjával csigát szedni az útszélekre. A kezdet szerzett az üzletbõl tetemes anyagi elõnyt magának a vélemények. Ez az idõszak biztos napi pénzt hozot õ pénze, hanem a banké, ahol neki is kamatra adják. vérnek” adott kamatos pénz átkot vonhat maga után, Mivel András nem gazdagodott meg látványosan a csig fontos momentuma, stratégia, fegyver, játék, magya áldás Andrásnak átok van Andrásnak a pénzén ” került András pénzére, sõt olyan véleményeket is ”. Õ maga elismerte ugyan, hogy a „test- zületnének. Talán túlzottan kiterjesztet- szemeket kirostálta, a rokonok rögtön i feszültségek után, békésebb hangu- annak bizonyítékáról, hogy a szóbeli felháborodása már csak akkor növe- nyesítése vagy az esetleges értékíté- ndrásvalami üzleti megfontolásból való vélekedéseibõl A csigaszezon végére megváltoztak oz, és õ sem akar pórul járni. Végül igányokkal, hiszen a tanulmánynak az átkozódás, újabb és újabb fajtáit tában állnak annak érdekében, hogy Hiába mentegetõzött, hogy hatal- t a cigányoknak. András pedig nem a többiekhez képest, maga is eljárt l (Zatta 2002:175). Én történetek- helyzetben próbáltam megfordul- gömbaljai cigányéletnek szüksége ul a szóbeli, írásbeli kultúrák meg- om az átkozódás kérdését, milyen nekik. hogy az átkozódás más aspektu- alamilyen formában – annak a vi- , ami figyelmezteti a cigányokat, de hangoztatta, amit ad, nem az végighallgatni, mintha a majdan mindentörténetszituáció. egy z egyenlõség helyreállt a gazda- e, ahogyane, létrejönnek. Vagyis eg elõállításához szükséges vi- aüzletbõl, a cigányok rebes- rázat – az adott pozíciók hallottam, hogy egymás egymás azonosí- 287

Tabula2002 5 (2):272–289. 288 Tabula 2002 5 (2):272–289. JEGYZETEK 00Cigányok és letelepültek. 2000 FORMOSO, BERNARD IRODALOM 94Daltestvérek: az oláhcigány identitás és közösség tov 1994 STEWART, MICHAEL 00A cigány nyelv. A „romanesz” játék. 2000 WILLIAMS, PATRICK 02Szájhagyomány. 2002 TA,ZAT JANE 3. „Fajta”: azoknak a cigányoknak a gyûjtõneveakik cigányoknaka a azoknak „Fajta”: 3. 2. Ez a tanulmány atanulmány a Ez 2. 1. Ez a tanulmányahárom hónaposegy Ezterepmunkán alap 1. .Bár a két beszédmód közötti különbségtétel,5. egyik kikbõl egyértelmû, olyan nem egyáltalán Egyébként 4. családokrólakikis,házasodás útjánbetagozódtak a csal Balogh a ahollaknak, telepen a azon csak rûen szól. A családot itt nem kell szigorúan szó szerint beköltöztünk,akikhezmeg,tudtunkcsalád)(Balogh Katával. Horváth végeztünk közösségében cigány gyar szellemi támogatása nélkül.támogatása szellemi K MTA a és OSI az elvégezni volna tudtuk nem tatást példáulcsak beházasodott, desaját „fajtájával” ne a is cigány olyan hogy elõfordul, de egymással, nak nyilvánosság befolyásolása is.befolyásolásanyilvánosság cigány a gondolom,úgy azért fölhasználom,de is én közösségbe.fentihezkérdésthiszem,aAzthaa ezt tagjai családok nagy a vagy közösség, egy cigányság 180. Budapest: Új Mandátum. Budapest: T-Twins – MTA Szociológiai Intézet. szerk. 239–262. Budapest: Új Mandátum. Budapest:Mandátum.Új Gömbaljai történetek Gömbaljai In Cigányok Európában 2. Cigányok Olaszországban. Pró Olaszországban. Cigányok 2. Európában Cigányok In Cigányok Európában 1. Nyugat-Európa. Prónai Csaba, In esettanulmány egyik fejezete.egyikesettanulmány Cigányok Európában 1. Nyugat-Európa. Prónai Csaba, „tervszerû”, másik „öncélú”, igen hatásos, és venni, beletartoznak olyanok is, akik egysze- akármilyen módon, de vérrokonságbanvan-deakármilyen módon, mtartja kapcsolatot.a mintegy százfõs ád tagjai vannak többségben, vagy kisebbtöbbségben,vagyvannak tagjai ád „fajtához” tartozónak mondja magát akimagát mondja tartozónak „fajtához” sonlószituációk döntikel. is áll egy közösség. Az egész gömbaljai egész Az közösség. egy áll is úgyhogy a jelen írás az õ vélekedéseikrõlõ az írásjelen aúgyhogy ok történeteinek általában célja a cigánya történeteinekcéljaáltalában ok t vagy a telepek lakóit sorolhatjuk egy sorolhatjuk lakóit telepek a vagy t ul, amelyetBorsodul,egymegyeima- falu ábbélése a szocialista Magyarországon. isebbségkutató Intézetének anyagi és anyagi Intézetének isebbségkutató Legtöbbet arról a kiterjedt családról kiterjedt a arról Legtöbbet

Baloghokku-közé.aEzt nai Csaba, szerk. Csaba, nai szerk. 29– classification of the actual curses but describes t p differentcursesmayrolesthedepict attempts to asaninstrument canitalso serve forkeeping outs tween neighboring groups can be measured, relatives community.therespectwithin gain to wishWith one field-work. The curse is a tool, a game of these Gy became gradually aware of the importance and the ri Thispaper is about an important cultural strategy, HungaryGömbalja,in talk”“Gypsy curse. About CECÍLIA KOVAI heir complex cultural context as well. psies the use of which has to be well mastered if the curse of the Gypsy in Gömbalja. The author idersaway from theown community. Theessay lay in social life. It not only gives a fine-gradeda givesonly not It life.social in lay ch cultural context of this speech act during her recognized or other Gypsies will be classified the help of it not only the social space be-spacesocial the only not it of help the 289

Tabula2002 5 (2):272–289. ○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○TablóTabló SZACSVAY ÉVA A mûvészettörténet és folklorisztika virágos kertjeiben Verebélyi Kincsõ: Korok és stílusok a magyar népmûvészetben. Budapest: Osiris. 2002. 152 p.

A szerzõnek kandidátusi értekezése volt az elsõ olyan összefoglaló munkája, amely jelentõs mûtárgyállomány áttanulmányozása után tett kísérletet a népmûvészet újabb fogalmi körülhatárolására, problematikájának és új kérdéseinek a felvetésére, megvála- szolására. Ha ez a munka akkor nem jelent is meg (pedig téziseit élénk vita követte az értekezés megvédésekor), „termékei” a hosszabb-rövidebb cikkek, konferencia-elõadások és végül két kötet. Verebélyi Kincsõ kutatásaiban, kisebb-nagyobb terjedelmû írásaiban egyes kérdések már külön-külön is felvetõdtek (Verebélyi 1993), ezekbõl most válogatva jelent meg elsõ gyûjteményes kötete. Az eltelt idõszakban született terjedelmesebb dolgozatokból kiindulva, az elméleti kérdéseket is felerõsítve – mintegy összegzéseként – egy következetes elméleti és „gyakorlati” munka eredményeként vehetjük kézbe friss kötetét a korokról és stílusokról a magyar népmûvészetben. A könyvben sorakoznak az elmúlt, lassan 15 év kutatásainak tapasztalatai, letisztá- zott, világos megfogalmazásban kerülnek elénk a legfontosabb fogalmi, elméleti eredmé- nyek. Verebélyi Kincsõ kutatásai a népmûvészet-kutatás elmúlt 15 évének a legtöbb önálló módszerrel és terminológiai készlettel, elméleti megfontolással megalapozott vonalát adják. A népmûvészet-kutatás elfáradásának idõszakában (az 1980-as években) támadt fel ér- deklõdése a népmûvészet problémái iránt, és munkássága megpezsdítette a témakörben gondolkozókat. Jóllehet a legjelentõsebb népmûvészeti kiadványok sorozata jelent meg a megyék népmûvészeti köteteiben, vagy népmûvészeti szempontból fontos kiállítások katalógusai készültek, elõrelépés kevés történt a népmûvészet-kutatás területén addig, amíg Verebélyi Kincsõ kísérletet nem tett a magasmûvészet nómenklatúrájának és a mûvészettörténet vizsgálati módszereinek alkalmazásával az alapkérdések felvetésére, a népmûvészet témakörében lezajlott európai viták eredményeinek ismertetésére vagy az Tabló • eredményeikhez való igazodás kérdésének megvitatására. Szerencsére ezzel újabb és újabb tárgytípusok bevonása történt meg a népmûvészet értelmezési körébe besorolható al-

kotások közé, minthogy a szerzõ munkáira a legjellemzõbb az, hogy a problémafelveté- Tabula seit tárgyakra alapozta. A kötet címválasztása is erre utal, amikor a történeti stílusok segítségével korokhoz és korszakokhoz, képzõmûvészeti irányzatokhoz rendeli a vizs- gált tárgyakat. Kutatásainak háttereként tárgyakat és tárgycsoportokat jelöl meg forrá- sul, amelyekben a szerkezet, a stílus és a mûvésziség kérdéseit vizsgálta. A kilencvenes években megfogalmazott célja a „ magyar népi kultúra díszített tárgyai alapján a népmû- vészet jelenségeinek esztétikai-stilisztikai szempontú” megközelítése volt. A népmûvé- 291 292 Tabula • Tabló de ez elmaradhat), megértése pedig „megfejtésre” sz míg a míg oly 1930-as évektõl elterjedt fogalomrendszerének a szet fogalom lebontása népi díszítõmûvészetre és né meghatározások kifejtésére van alkalma, a folklóres (az embléma képéhez két értelmezõ szöveget – közelében található szövegeket támogat, nem szimbolkéziratokban, a korai nyomtatott könyvekben vagy a fejtésére a reneszánsz emblematika kínál segítséget ábrázolásait” (kör alakú medálba foglalt szimbolikuközelítve. Példaként idézhetjük a sokat emlegetett vegelemzés módszerei vihetnek elõre az irodalmi és zései felelnének meg. Például azoknál a képeknél, a lógiai ismeretek és azok elõhívása, vagyis a képek gyakban megragadni, az „az ikonológiai” valóságuk, nosíthatók a mûvészetek felõl közelítõk számára. vel a barokk után. Verebélyi Kincsõ elemzései tehátgyesség táplálja ugyanis e mûtárgyegyüttes fennmara zában”,szellemia funkcióban való keresgélés segít írja – elvégezni nem lehetett, így a feladat ennél tásokban,amelyetazonban A tárgy egészét azonban er üvegezett szekrényke, barokkos öltöztetett szobr derül, hogy a részekben több korszak stílusvilágát az egészet szerkezeti elemeire, és elvégzi azok tör lásos dekorációja a biedermeier és a szecesszió hat és stílusvizsgálat az egészre vonatkoztatva elégtel nek, ezért statikus képként – bár annak látszanak, – koszorú és võlegénybokréta – stb. együttesei foly kegyesség tárgyi manifesztumai (szentképecskék), a életútban lépésrõl lépésre kialakított tárgyegyütte Mária-házA használata szerintházioltárvit a a és nyozódása alapján értelmezi mint például a pásztormûvészet vagy a hímzés, vagy iratos felületek) és a „képi anyag” megjelenései va festett emléklapok, a református kollégium matrikul puszhoz nem tartozónak minõsített tárgycsoportok, m ábrázolás érdekli. Itt kiemelt helyet kapnak a korá eredményt a részek pontos gant mûnek, noha ennek a tényleges barokk ízléshez A feladatkijelölés a Amit a mûvészettörténetia Amit módszeregyelõreigazá nem Sok tárgy esetében azonban ez is nehézkes, mint pél Verebélyi Kincsõt a népmûvészethez illeszthetõ anya folklór jellegû képzõmûvészet jellegû folklór képzõmûvészeti képzõmûvészeti korszakok megkeresése egyfajta egyfajta gondolkodásmód, kortörténeti és kortörténeti nem stílusvizsgálata nyújtja, a motívumok inventározásával, katalogizálásával inventározásával, motívumok a barokk barokk jellegûnek , a , folklórjelleg vagy még inkább barokk szellemben fo- inscriptió „mögötti szövegek” vagy tények elem- bonyolultabbnak tûnik. ennek tûnik (a 19. század végének val- ztétikai gondolkodás hatására történt. téneti-stilisztikai beazonosítását, ki- bban a klasszikus népmûvészeti kor- lehet megragadni (például biedermei- szász templomi ládák „emblematikus s állatábrázolások), amelyeknek meg- hol a képek „szövegértékûek”, a szö- bevezetése, sokoldalúak és sok esetben jól hasz- s, amelyben a búcsújárás emlékei, a nehéz elemezni õket. A gondos kor- árán), mert amikor a szerzõ lebontja áinak borítólapjai (mint díszített fel- nyelvi szövegelemzés módszereihez gy átszármazásai tárgyi felületekre, . Talán ott, ahol a festett kép, mint a , a barokk kori kegyesség hagyomá- amatot, állandó alakulást képvisel- ocska, szecessziós kis szentképek). családi fényképoltár, az esküvõ jelei lkalmazása majd továbbfejlesztése, i kiicsupán kutatót,a barokka ke- rin közöttrinhelyezhetõ családiael, amelynek a hozzájuk fûzõdõ etno- orul, mintha olvasnánk. A festés a falakon is, általában más szövegek pi ábrázolómûvészetre Visky Kár- ikus, hanem inkább emblematikus a képként felfogható Mária-ház. dását, sõt megjelenését száz év- már semmi köze sincsen. Ezt az int a konyhai falvédõk, a kézzel gból legerõsebben a dául a Mária-házak esetében. t és n tud a népmûvészetia tár-tud n volt a népmûvészeti alko- subscriptió

amelyekkel árnyaltabbamelyekkel a tárgy „népraj- t

– kapcsolnak, kép, a képi – mint– templomi bútorokon a 16. századtól ismert, az emblémák a reneszánsz szellemiségû protestáns gondolkodás és mûvészet részeként a képírók gyakorlatában élnek, leginkább olasz minták szerint. (Mivel ezek a tárgyak elszigetelt kulturális zárványban találhatók, nincs európai „bútor”- vagy „tárgyfestés”-analógiájuk). Valószínûleg nem döntõ a stí- lus szempontjából az ácsolás technikája, és nem korjelzõ a festésé sem, mivel a két elem együtt a kora újkori protestáns szellem, életmód és díszítõmûvészet terméke. (Az élet- mód szerepe a tárgy megtartásában a tárgyakat lecserélõ bútordivattól függetlenül az, hogy sajátos funkciójuk van. A kerített templomok falai mentén a szabad térben elhe- lyezett ácsolt láda jól tûri az idõjárás viszontagságait, szemben az asztalosbútorral; a ládákban a túlélést szolgálja a gabona, kritikus helyzetben minden érték, ruházat, pénz, ékszer stb. ebbe kerül, így használata miatt nem lehet divatos asztalosbútorral kicserél- ni. Ráadásul szétszedhetõk, mozgathatók.) A kor meghatározását anyagismeret, anyag és festékelemzés segítheti. A szász protestáns mûvészet (díszítõmûvészet) körében hímzéseket, ládafestéseket, templomi bútorokat, mennyezeteket, oltárokat, kapukat, templomi edényeket, valamint kéziratos és korai nyomtatott munkákat lehet analógia- ként vizsgálni. Világi elõzményeit a tárgy egyes részletéhez lehet keresni az emblematika, a kódexek és kéziratfestések, falfestések stb. reneszánsz anyagaiban. (A lutheri refor- máció képeinek értelmezésében az egyik irány és lehetõség éppen az emblematikában van, lásd Orschler [1997; 1998].) A kötet 30–31. illusztrációjának aláírásában látható, hogy nem egyszerû a feladat: a lábacskával ellátott kicsi biedermeier szekrénykében látható kvalitásos zelli Madonna- szobrocska mint Mária-ház nem a szent sarokban, hanem a sublódon állt. Ez a tény és a tárgykészítés magas színvonala a Mária-házzal kapcsolatban sok mindent elárul, pél- dául a használók társadalmi körét, a készítés (a mester élet-) körülményeit, az alkalma- zás sajátságát (lehetett apáca- vagy papi használatban is). Itt hiányzanak a nem szak- rális elemek, itt nincs „vitrin” funkció, és a stílus meghatározását is megnehezíti az, hogy a szobor faragása viszonylag jobban tükrözi a barokk ízlést, a bútorrész a bieder- meiert, nincsenek késõbb hozzátéve tárgyak, például kis képek vagy egyebek. A darab mégis a néprajzi tárgyak között mint a barokk „népi”, „köznépi” kegyesség maradványa a Mária-házak között értelmezhetõ. Verebélyi Kincsõ az esztétikai, mûvészettörténeti elemzéseket természetesen kiegé- szíti, mondjuk így, antropológiai ismeretekkel is (ahogyan a magasmûvészetekben az ikonológia). Elemzései azonban, mint azt az elõszóban elmondja, nem mélyülnek el a jelentések, a szimbolika, az allegóriák felfejtése területén. Az olvasónak mégis néha hi- ányérzete van. Példaként erre a korábbi kötetébõl a „Jövõre Jeruzsálemben!” címû dol- gozatát idézném (Verebélyi 1993:159–163), amely egy ón szédertálat mutat be 1829- Tabló • bõl. A szerzõ a szédertál ünnepben betöltött szerepét vázolja fel egy széles körû, ma- gát az ünnepet az európai zsidóság szellemtörténeti, „mûvelõdéstörténeti” egészébe

helyezve, ágyazva. Értelmezi az edény kiemelt ünnepi díszítettségét és feliratozottsá- Tabula gát, de nem értelmezi jelentését, amely feltárná a leírt szokáskör mélyebb rétegeit. A tál középén elhelyezett képen nem jelenet, hanem két alak látható, a bal oldalon a hatalmas Góliát teljes fegyverzetben, kivont karddal, a jobb oldalon Dávid világosan megrajzolt „gyenge” fegyverével (parittyával), és jelentésük: „Isten segítségével a gyenge az erõset legyõzi”. A szétszórtságban és üldözésben élõ zsidóságnak ez az üzenet erõt ad, a két 293 294 Tabula • Tabló apáknak a gyermekek kérésére el kell mesélniük a me hetõk sajátosanhetõk„alkalmazott” protestáns„díszítõmû ként sem emelhetõk a „népmûvészet”, a képzõmûvészet gyasztói réteg ízlésformáló hatásának”, a korai kód ezekre. Hiszen mint mûvészi teljesítmények egyenetl matrikulák diák- vagy papi munkáin, akkor nehezen t különfélekollprotestánsmûvészetetvizsgáljuka a kákkal kapcsolatban még lehet néhány észrevételünk. fogalmát) a népmûvészet-kutatók figyelmébe ajánlhat elemzéshez általa javasolt fogalmak logikusak, hasz éppen ezen az estén a lamra emlékezik. A feliratok hasonló szellemi elmél ban választott népét. Az identitás része az az emlé népének jó királyt (és államot) teremt, megmenti Dá ban, Dávid király „történetének” kezdetei egybeesne titás egyszerre van jelen a vallási identitással, a ahogyan Isten népét és csatáit a nagyobb erõvel sze zsidó azonosság felerõsítését szolgálja az ünnepben ban, hanem Dávid népére és a választott nép Istentõ alak ábrázolása nincs a széder ünnep tartalmával, a jelentését megragadjuk (lásd Szacsvay 2002). vás például most az, hogy amit eddig képi reinekjelnek teés technikáinak bevezetése továbbviheti a mezhetõné „jelentésvilágba”, ahol további új mûfajokn és didaktikai értékû dolgozatai (mûelemzések) nyitj népmûvészet-értelmezésheztõl” a mûvészettörténet lá újraértelmezéseire nem került volna sor. Megtette t jár. Tanulmányai nélkül a „népi képek” vizsgálatánaban, de mindezekre csak azon a fáradságos úton derü 1993:163). legyõzi a gonosz és buta óriást”) megfelelteti Dávi mondottakat azzal, hogy az ábra „naiv, népies”, és zsidó kultúra) egésze szempontjából. hiszemábráinakúgy–feliratainak és hermeneutikai tathat, hogy miért másodlagos a tál anyaga, az ára, tehát, hogy más szédertálakhoz hasonlítva milyen áb pest a tálak és eszközök feliratai és ban volnaábrái jó ismerni, hogy képethogyan kaphassunk arról, nunk kellene persze, hogy mely zsoltárokból vették nítást tartalmaznak, Dávid zsoltárai az elõbbi konk A héber szövegek az ünnephez vagy az ábrázoláshoz k A Verebélyi Kincsõ által teremtett rend sok fontos Az esztétikai elemzés problémái rejtõznek ebben a k A szerzõ utolsó mondata a szédertál gondos bemutatá szokásban önmagában kiemelkedõönmagában szokásban nép azonos õstõl történõ leszármazásá- alakítottak a „tanításon”. Jelentõs kérdés rét tanítást pedig tovább erõsítik (tud- kintettünk, annak szövegszerû, nyelvi k új kérdésfeltevéseire, besorolásaira, z egyiptomi meneküléssel kapcsolat- ex- és képírás hanyatló maradványa- pmûvészeti anyag elemzését. A kihí- ák meg az utat abba a szélesen értel- ehát az elsõ lépést a „hagyományos nálatukat (például a „folklór jellegû” d és Góliát történetének (Verebélyi vid és népe kiválasztásával a csaták- mben is megsegíti. Az etnikai iden- yülés és tanítás eszközei, kezet is, amely a zsidó múltbeli ál- a mûvészeti stílusa. A tál értéke – mesei motívumát („a legkisebb fiú nekülés történetét. ak, újabb társdiszciplínák módsze- az idézetet). A tanítást árnyaltab- hogy a „szigorú” elõírásokhoz ké- alálunk mûvészeti stíluskategóriát enek, az alkotás nincs kitéve a „fo- Dávid életének azzal a példájával, égiumi és gyülekezetireformátusés égiumi k a vallás kezdeteivel, amint Isten l fény, amelyiken Verebélyi Kincsõ l származó erejére utal. Az ábra a jelentéseiben szokásaa(ésvan ra és felirat díszíti. Mindez rámu- Ha nem a protestantizmust vagy szempontot vet fel. Az esztétikai juk. A református kéziratos grafi- tómezõje felé, általános elméleti vészetként”.perszeújabbAmi orábbi mûbõl származó példá- magaslataiba, de jól értelmez- mozzanat, ahogyan ekkor az apcsolódó további vallási ta- sa után „törli” az addig el- a a tanítás bonyolult kérdéseket vet fel, de ez a mostanában nem használt fogalmi lehetõség a mûvészi beazonosításhoz és értelmezéshez, Divald Kornél munkásságában már megje- lent (lásd például Bünker–Divald 1906). Talán még nem késõ, hogy az egyházmûvészet képzõmûvészeti elõjelû fogalma mellett mint tárgydíszítõ, „igehirdetõ” mûvészetet megkülönböztessük (Révész 1944). A stilisztikai, esztétikai értelmezéssel, ahogyan ezt Verebélyi Kincsõ nagy kedvvel és jó eredményekkel tette, a legújabb kor tárgyaihoz nehéz közelíteni. Mit sem tudunk mondani a két világháború közötti korszak népmûvészetérõl. Például milyen stílusúak a Kalotaszegen Kónya Gyuláné által irányított vagdalásos hímzések – mert ez minõségé- ben és egyébként is eltért a többi fehér vagdalásos hímzéstõl, és elég rövid ideig hatott –, és milyenek a középpolgári, kispolgári családok háziasszonyai által ekkoriban készítet- tek? Ezzel csak jelezni szeretném, hogy a „posztkorszakok” idején milyen bizonytalan stílusokban gondolkodni. A Verebélyi Kincsõ által javasolt mûvészettörténeti esztétikai megközelítést a néprajznak elsõ lépésként kell megtennie, tárgyaink esztétikai értékét kell kimutatni a társtudományok és a nagyközönség számára, erre is példát mutat ez a kötet. Jelentõs a könyv azért is, mert az európai és a hazai mûvészettörténeti, mûvészet- elméleti irodalom alapján építkezik. Külön értéke, hogy a szerzõnek alapos és átfogó a francia, de különösen a német nyelvû „népmûvészeti” szakirodalmi tájékozottsága. Visszatérve bevezetõ mondatomhoz még egyszer kiemelném, hogy Verebélyi Kin- csõ munkásságának kiemelkedõ értéke a tárgyismeret és tárgyszeretet. Kitartó bolyon- gásai az antikváriumokban (ahonnan a Néprajzi Múzeum gyûjteményeibe is közvetített fontos tárgyakat), a könyvtárak, kézirattárak és múzeumok raktáraiban és az irodalom- ból elõhívott tárgyleletei jelentõsen befolyásolják a népmûvészettel mint tárgyakkal fog- lalkozók gondolkodását s ezáltal a kiállítások rendezését és a gyûjteménygyarapításokat. A Korok és stílusok a magyar népmûvészetben címû könyv Verebélyi Kincsõ korábbi kötetével (Verebélyi 1993) együtt az oktatás, a muzeológiai munka, a népmûvészet és folklórmûvészetek iránt érdeklõdõk számára fontos eligazítás, kiindulás és alap. A szer- zõnek további izgalmas tárgykeresést és esztétikai kóborlásokat kívánok a mûvészettör- ténet és folklorisztika „virágoskertjeiben”.

IRODALOM Tabló • BÜNKER R. J. – DIVALD KORNÉL 1906 Az evangélikusok régi temetõje Sopronban. Magyar Iparmûvészet 9:233–244.

ORSCHLER, J. Tabula 1997 Protestantische Lehr- und Erbauungsgraphik. Perspektíven der Erforschung Konfessioneller Bilderwerken. Teil 1. Jahrbuch für Volkskunde 20:211–244. 1998 Protestantische Lehr- und Erbauungsgraphik. Perspektíven der Erforschung Konfessioneller Bilderwerken. Teil 2. Jahrbuch für Volkskunde 21:203–240. 295 296 Tabula • Tabló 93A hagyomány képei. Debrecen: KLTE. /Folklór és 1993 VEREBÉLYI KINCSÕ 94A templomi paramentumokról. 1944 ISTVÁNRÉVÉSZ 2002 Hang, szöveg, kép: a kommunikáció váltásai a te a váltásaikommunikáció a kép: szöveg, Hang, 2002 SZACSVAY ÉVA Papensia 2(1–2):183–196. szerk. 391–413. Budapest: Atheneum. In Evangélikus templomok. Kemény Lajos – dr. Gyimesy etnográfia, 74./ mplombelsõk dekorációinak példáján. Actapéldáján.dekorációinakmplombelsõk Károly, FÜLÖP HAJNALKA 20. századi élettörténetek az Alföldön Marida Hollos: Scandal in a Small Town. Understanding Modern Hungary Through the Stories of Three Families. Armonk, N. Y.: M. E. Sharpe. 2001. 214 p.

A könyv egy Tisza-menti településen közel három évtizeden át több szakaszban foly- tatott terepmunka eredményeit tartalmazza. Egyike azon tanulmányoknak, amely a ma- gyarországi társadalom életét mutatja be az 1990-es éveket megelõzõ szocialista rend- szerben, és amelyet Magyarországról elszármazott amerikai antropológus írt. A szerzõ 1970-ben látogatott elõször haza azzal a céllal, hogy kutatásaihoz alkal- mas terepet keressen. (Abban az idõszakban amerikai antropológusok még nem végez- tek terepmunkát Közép- és Kelet-Európa szocialista országaiban.) Kutatásainak központi témája a magyarországi vidék, a falu szocialista átalakítása és az átalakítás következmé- nyeinek vizsgálata volt: a politikai rendszernek sikerült-e és ha igen, hogyan „új” nem- zedéket nevelnie, amelynek mentalitása megfelel a kommunista ideológia követelménye- inek? Hogyan élik meg a változásokat a politikai-gazdasági átalakulás alanyai, hogyan alkalmazkodnak az új körülményekhez, amelyeknek lényege, hogy majdnem teljes egé- szében elvesztették földjüket? A szerzõ 1972-ben járt elõször a tanulmányban Tisza- dombnak nevezett településen, amikor nagykõrösi kutatásaihoz összehasonlításra al- kalmas terepet keresett (míg a termelõszövetkezet Nagykõrösön sikertelenül, ebben a helységben eredményesen mûködött). Hollos az 1980–1990-es években is folytatta terepmunkáját Tiszadombon, mert az 1950-ben két falu egyesítésével létrejött települést további kutatásaihoz kiválóan alkal- masnak találta. Érdeklõdését a terepmunka kezdetén leginkább a kisváros összetett tár- sadalma keltette fel, a különbözõ gazdasági-kulturális háttérrel rendelkezõ helybeliek egymástól nagyon eltérõ értelmezéseket („igazságokat”) fogalmaznak meg ugyanazon politikai, gazdasági változásokat eredményezõ fordulatokkal kapcsolatban. A polgármes- ter1989 telén elkövetett öngyilkossága önmagán túlmutató jelentõségû eseménynek bizonyult, új perspektívába helyezte a településen zajló folyamatokat, és az összefüg- Tabló • gések feltárására, mélyebb megértésére ösztönözte a kutatót. A szerzõ olyan koherens történetet kívánt írni, amely magyarázatként szolgál a je-

lenhez, az 1990-es évtized eseményeihez. Munkája során arra a következtetésre jutott, Tabula hogy Tiszadomb monográfiáját nem írhatja meg hagyományosnak nevezhetõ módon, nem alkalmazhatja az „etnográfiai jelen idõt”, ahogyan azt korábban tervezte, mivel a különbözõ idõszakokban végzett kutatásai alkalmával mindig új körülmények fogadták, a változások sorozata jelentett állandóságot. A terepmunka során az események magát a kutatási témát is alakították: az 1990-es évek elején a szerzõ önkéntelenül is a jelenlét- ében zajló, de a húsz évvel korábban tanulmánya tárgyaként kiválasztott folyamatokkal 297 298 Tabula • Tabló tartoztak, amelyek a Móricz Zsigmond által az 1930- gyümölcs és szõlõ) biztos hátteret jelentett a csal század súlyos gazdasági megpróbáltatásai idején is apazsoldjából megvásárolt holt-Tisza-völgyi jó ter holdas birtokával, amelynek jó részét a Tisza-szabá a bírósági tárgyalást megelõzõen nem állt kapcsolat mazó famíliáját, majd az osztályfõnök, Pintér Katal ódombi diák és az iskolában kivételes bánásmódbanbotrányban, majdr a becsületsértés miatt indított pe amelyekleszármazottjai érintettek azosztályfõnök rözõdött. településrészt fejlesztették. A politikai hatalomát életére, hiszen az összes közintézményt átköltöztet követõ politikai helyzet, majd a két településválasztó újdombiakegye ellenben büszkék voltak a mobili tagjait, a gazdasági felemelkedésben többnyire esél a szegény és létszámát tekintve rohamosan gyarapodó küli vagy nagyon kevés és gyenge földön gazdálkodó formátusok, az újdombiak a 18. század végén Nógrád Az ódombiak magukat tõsgyökeresnek tudó, saját föld társadalmi-kulturális megosztottságához, elkülönülé danegyesített település itt– Ódomb ésÚjdomb mú– gikus fordulópontokban bõvelkedõ 20. századi történ rom család életének krónikájából bontakozik ki a te alfejezetben ismerteti, majd folytatja a megkezdett események politikai-társadalmi meghatározó szágosan ládjának részletes bemutatása a 19. század második rültek egymás mellé. A történeti néprajzi vizsgálat csolatosoknyomozás, azösszefüggések feltárásának bontakozik ki Tiszadomb sokféle 20. századi történe bonyolult társadalmi tagoltságát tükrözi. Ezekbõl a hogy ezáltal érvényesüljön az az értelmezésbeli sok egyén él. Az élettörténetek, családtörténetek megír dokumentálja azt a társadalmi közeget is, amelyben neti módszer alkalmazását választotta: véleménye sz éppen ellentétes irányú folyamatokat kezdett tanulm bözõ súlyú és jelentõségû történet között. ben követi egymást). Nem nyilvánvaló, hogy bármilye ján különös bejelentést tett az osztályfõnök (a két öngyilkos lett a kisváros polgármestere; az érettsé A Boglár család helyi viszonylatban a nagygazdacsal A tanulmánybólA háromannakcsaládnaka történetéta A családtörténetek – látszólag – a település lakoss A tanulmány kétségtelenül hatásos kezdetét követõen Az írás egy tragikus és egy szokatlan esemény tárgy sítése hátrányosan hatott az ódombiak vétel a település szerkezetében is tük- gi elõtt álló osztály utolsó magyarórá- az iskolai botrányban érintettek csa- ytelen vagy inkább urbánus mintákat lepülésnek és lakóinak többnyire tra- z élettörténetekbõl, családsorsokból ádnak. Boglárék azon családok közé in tanyasi családját. A három család (különösen a 14 holdon termesztett esemény idõben fordított sorrend- tiszadombi családtörténetet. A há- színûség, amely a település lakóinak rben: a pozitív példaként emlegetett lyozás után a takarékos anyai szép- ását azért is szükségesnek tartotta, ban egymással. a történetet, a narratívát megalkotó mõföldekképezték, és amely a20. észesülõ Faragó fiú Újdombról szár- katolikusok. Az ódombiak lenézték ték Újdombra, és késõbb csak azt a te. ányozni. Munkájában az élettörté- as években „áldott falunak” neve- bejelentésenyomán kibontakozó felétõl a 20. század végéig. Az or- ete. vármegyébõl betelepülõ, föld nél- séhez is magyarázatként szolgál. ágát megrázó eseményekkel kap- tásukra. A második világháborút erint az élettörténet önmagában n összefüggés lenne a két külön- „ürügyén”születtek meg éske- ádok közé tartozott a maga 104 jeiken sikeresen gazdálkodó re- ltját,amely egyben népességa szerû bemutatásával kezdõdik: jövevény napszámosnépesség et a szerzõ esetenként különesetenként szerzõ a et a szerzõ ismerteti a két, maj- ismerjük megrészletesen, zett település kövezett fõutcáján laktak, házukban és a szomszédos házakban villanyvi- lágítás és vezetékes víz volt. A család férfitagjai, mint az ódombi nagygazdák általában, nemcsak a gazdasági, de a helyi politikai elit tagjai is voltak, amely klubokat és olvasókört alapított, és amelynek életstílusa, mentalitása példaértékû volt. Gazdálkodásuk a korabe- li, általánosan elterjedt patriarchális modell szerint szervezõdött és mûködött, termelé- si módszereiket folyamatosan modernizálták, céljuk a családi vagyon megtartása és gya- rapítása volt. Az egymást követõ nemzedékek fiai közül az idõsebbet mezõgazdasági, a fiatalabbat jogi pályára szánták, fõiskolát, egyetemet végeztek. Tervezhetõ, zökkenõmen- tesen zajló életüket elõbb 1919-ben a Vörös Hadsereg, majd a román katonaság bevo- nulása zavarta meg: házukban katonákat szállásoltak el. Tartós veszteség csak a máso- dik világháborút követõen érte a családot, miután kuláklistára kerültek, és bõven kijutott nekik is a zaklatásból. Azonban gondosan õrzött tartalékaik és a családra jellemzõ ráter- mettség, amellyel az adódó üzleti lehetõségeket kihasználták, ekkor is átsegítette õket a legnehezebb idõszakon. A családtagok közül elsõként az iskolai botrányban pozitív pél- daként állított Laci nagyapja lett termelõszövetkezeti dolgozó, felsõfokú agrárszakem- beri képzését nem a szülõfalujában, hanem a környékbeli helységek gazdaságaiban ka- matoztatta. Laci apja szintén továbbtanult mezõgazdasági technikumban, és az egyik helybeli termelõszövetkezet csirketenyésztõ telepén igen eredményesen mûködött, majd a gazdasági élet liberalizálódása idején, 1978-ban önállósította magát: egyike volt az elsõ vállalkozóknak, elõbb a folyóparti fürdõtelepen, majd a település ódombi részén nyitott zöldség- és gyümölcskereskedést. Fia a családban bevált munkacentrikus nevelési mód- szernek megfelelõen már tizenévesen apja segítsége volt, szabadidejében a zöldséges- standnál dolgozott. Azok a történelmi események, amelyek érzékeny veszteséget okoztak az ódombi gazdacsaládoknak, hosszú távon elõnyösen hatottak az újdombiak életének alakulására. Az iskolai botrány tulajdonképpeni fõszereplõjének õsei, a Faragók 1790-ben Nógrádból érkeztek Újdombra, ahol négyholdnyi gyenge termõföldet kaptak. A család létszámának gyarapodása miatt ez a kis darab elaprózódott, a 19. század második felében az ükapa föld nélküli napszámos lett, nyaranta aratóbandákhoz csatlakozva nagybirtokokon dol- gozott. A Tisza szabályozása után sikerült földet vásárolniuk, de csak öt hold legelte- tésre alkalmas területet. Sok gyermek született a családban (a dédapának 13, a nagyapá- nak 6 testvére volt), a fiúk kiskoruktól kezdve dolgoztak, ritkán jártak iskolába. A dédapa harcolt az elsõ világháborúban, hadifogolyként egy szovjet kollektív gazdaságban dol- gozott, megtanult oroszul, és megismerkedett a kommunista ideológiával. 1919-ben a munkás-paraszt tanács tagja volt. Fia nem tanulhatott tovább, legidõsebb gyermekként segítenie kellett testvérei eltartásában (4 kisebb fiú mesterséget tanult). Az oroszul Tabló • beszélõ és a szovjet eszméket ismerõ, terjesztõ dédapa 1947-ben párttitkár lett, föld- osztáskor négy hold legelõhöz jutott (így összesen nyolc holdat tudhattak a maguké-

nak, amelynek fele volt szántó, de a megélhetéshez nem elegendõ). A párttitkár fiúuno- Tabula kája volt az elsõ a családban, aki gyermekkorában nem dolgozott, csak tanult. Az õ fia – az apjához hasonlóan egyetlen gyermek – kivételes bánásmódban részesült az iskolá- ban, mivel apja a polgármester baráti köréhez tartozott, édesanyja a helyi párttitkár volt. Szülei mindent megadtak neki, kényelemben élt, és visszaélt a helyzetével. A magyar szakos Pintér Katalin a települést övezõ tanyavilágból való, szülei eseten- ként igen nagy nehézségek árán tudták megõrizni a falubelieknél függetlenebb életfor- 299 300 Tabula • Tabló melyike, a munkahelyek nagy része megszûnt, a földj Az emberek többsége elbizonytalanodott, nem egyelõre fûztek, mert reményeket nagy a is korá helybeliek tása eredményeként arra a következtetésre jutott, h mára szükségtelen volt ennél világosabban jelezni, ban a sajtó által a korrupt helyi vezetõ prototípus sonló ügyeiket ideig-óráig takargatni. Az országos len eljárásait, ügyintézését fogják leleplezni, így nem fogják megvédeni, önmaguk bukását elkerülendõ a által lebonyolított területárusítások ügyében. Joó felettese a megyei tanácstól figyelmeztette, kivizs gyarországán és Kelet-Európájában. Öngyilkosságát k mutatványhoz hasonlítható, ahogyan számtalan sorstá ránt. Ebbõl a perspektívából szemlélve a polgármestbukik ebben a korrupciós hálóban, az illetõ – magát gek voltak, amelyek állandóan magukban hordozták an érdekszövetségek, kéz kezet mos alapon létrejövõ és vé is választották, hatalma szintelepülést. korlátlannáEgyre kiterjedtebb vált kapcsolatokkal rendelk alakított ki, amelyek segítségével törvényes úton e helyességérõl, ugyanakkor a hivatali hierarchiában közvetlenpolgármestermunkatársait,volt,beosztot települést1985-benranvárosia elérte,hogytett, tanárokat hívott Tiszadombra, a környéken ritka nag ségbe, munkát biztosítva az ott lakóknak. Elérte, h tek, modernizálta az infrastruktúrát, különbözõ kön munkáját, ezáltal a szövetkezeti tagokat érdekeltté az 1930-as évek után másodszor – virágkorát élte. Á város olyan adottságokkal rendelkezõ vezetõt talált terré. Mûködésének huszonhárom éve alatt bebizonyos második felében, a gazdasági liberalizáció idõszakátörténetében, az események idõrendjének megfelelõ h drámai esemény talán sorsszerûen következett be), a Miutánszerzõahalálának õaz közlésével indítja a egyik igazi „fõszereplõje”, róla és tevékenységérõl terjesztésében a kisvárosra és annak polgármesterér ményeként az iskolai események a megyei, majd az or 1988-as, utolsó magyarórán tett bejelentése haolyan – a f kívülállók szemében jelentéktelen – iskolai gedte, hogy bármilyen aprónak tûnõ korrupciós elvégzéseügyne után nagy lendülettel és odaadással kezde továbbtanulásra ösztönözték, a szülei is segítettek májukat. A tanyasi kislány érdeklõdése és szorgalma A kutató 1998-ban – a külsõségekben megújulni látsz Annak ellenére, hogy a bevezetés szerint a polgárme . A feletteseivel kötött kapcsolatok szoros próbálják saját, bizonyára nagyon ha- ezett, és amikor parlamenti képviselõ- nak kezdetén õt választják polgármes- számára ez azt jelentette, hogy többé osztályzatról volt szó. Az a bizonyos politika liberalizálódásának idõszaká- gálást indítanak a tiszadombi tanács aként bemutatott polgármester szá- lérhetetlen elõnyökhöz juttatta a te- tette a munkában, és többet termel- olyamatot indított el, amelynek ered- er tevékenysége leginkább kötéltánc- csak általánosságokat tudunk meg. ogy ne számolják fel a középiskolát, fölötte állókkal olyan kapcsolatokat , akinek irányítása alatt a település – , hogy ez sikerüljön neki. A fõiskola nyûipari üzemeket telepített a hely- ogy a politikai változás, amelyhez a hogy az „õ ideje” lejárt. gra emeljék. Joó István tehetségesIstvánemeljék.Joógra tszervezte a termelõszövetkezetek tisztázandó – másokat is magával mûködõ kölcsönös lekötelezettsé- tanulmányt (éssejteti, hogyaez e irányították a figyelmet. korán felkeltette tanítói figyelmét, eiket ugyan visszakapták, de keve- tt tanítani. Igazságérzete nem en- yméretû mûvelõdési házat építte- özvetlenül azután követte el, hogy k részesévé váljon, még akkor sem, elyen jelenik meg: az 1960-as évek bban jól mûködõ intézmények né- lakja legközelebb a Boglár család tjait meggyõzteelképzeléseinektjait nak veszélyét, hogy ha valaki le- szágos sajtó értelmezésében és korábban elfogadott törvényte- rsáé az 1970–1980-as évek Ma- hozta meg a várt fellendülést. várt a meg hozta ster lehetett volna a tanulmány odott, hogy személyében a kis- ó – Tiszadombon tett látoga- sen mûvelik, inkább bérbe adják. A lakosságból mintha hiányozna az az önállóság, kez- deményezõkészség és tettvágy, amely a korábbi megpróbáltatásokat követõen az újra- kezdést segítette. Mindennek híján szükségük lenne valakire, a régi polgármesterhez ha- sonló adottságokkal rendelkezõ vezetõre, aki megmondaná, hogy mivel érdemes foglal- kozni, merre kellene továbbmenni. A település jövõjét bizonytalannak látják, a szerzõ ellenben Tiszadomb újjászületésében reménykedik. A mû szerkezete Thornton Wilder Szent Lajos király hídja címû regényének felépíté- sét idézi. A „szakadék fölötti hidat”, amelyen a különbözõ sorsú tiszadombi szereplõk „találkoznak”, az 1980-as évek végén fokozatosan liberalizálódó politikai és közéleti hát- tér elõtt zajló per képezi. Ez azután váratlan eredménnyel zárult: az ítélet – a korábban megszokottól eltérõen – a sajtó és a bíráskodás szabadságáról szólt, nem a (még) fenn- álló hatalom mindenhatóságát igazolta. Tabló •

Tabula

301 CSORBA JUDIT DOROTTYAJUDIT CSORBA 302 Tabula • Tabló A Chicago–London:TheUniversity Chicagoof Press, 20 Anthropology. Ruby:JayPicturing ExplorationsCultureFilm –of Van-e antropológiai film? gia létrehozására vagy antropológiai dialógusra tör mek „szereplõitõl”, ahelyett hogy a Jean Rouch álta mozgóképpé szeretnének alakítani valamilyen antropo fi a etnográfiát,foglalkoznakmígaz vele,mûvelik nek egyik akadálya mindeddig az volt, hogy az antro általán létezik, létezhet vagy szükséges léteznie i ben és tematikában jóval nagyobb spektrumát öleli f Ruby egy olyan kötet megjelentetésére vállalkozott, tett film, valamint az antropológus szerepének kérd volt a reflexivitás, az esztétika, a narratív, a ré filmkészítés ezen ágának legfontosabbés irányzatokat,fogalmaivá amelyek azés azt megelõzõ évtizedben matikus tanulmánykötetek évtizede volt. Ezek összef tások tások a film és területén az antropológia tizednyi kutatómunkáját foglalja össze a film és an munication jelenlegi elnöke. Visual Communication alapítója és egykori elnöke, v ai filmezés területén elsõsorban elméleti szakember leti filmekbõl egyaránt merít konvenciókat és techn mûvészet egészébõl, a játékfilmekbõl, a dokumentumf mûfaj eltér a realista dokumentumfilm és a antropológiaitelevízi betekintést nyújtsanak az adott témáb tumfilm, hanem olyan alkotás, amelyet antropológuso szerinte még csak a fantázia szintjén létezik. Ez n Az ilyen elemzés alapján születnek meg senazok le aaz amerikaijavas antropológia és film történeti ö tárgyaként meghatározni. A kötet célja, hogy ennek közel sincs a megvalósuláshoz, de olyan ideál, amel Bevezetését az általa elképzelt ideális antropológi Ruby abból a meggyõzõdésbõl indul ki, hogy az antro Jay Ruby a philadelphiai Temple University antropol Ez az elgondolás egyelõre csak a tudományos-fantasz z antropológiai és néprajzi filmezés elméletének tö címû tanulmánykötetében a szerzõ három év- szt vevõ megfigyelés módszerével készí- sszefüggéseinek kritikai feltárása által. ós újságírás fogalmi korlátaitól. A film- lyennek – még nem valósult meg. En- kérdéseivé váltak. Többek között ilyen ai, néprajzi film fikciójával kezdi, amely ekednének. yet érdemes felkutatni, a vizsgálódás latok, amelyekkel a fantázia egy része em antropológiai témájú dokumen- ikákat. tropológia összefüggéseirõl. lmesek nem, alkotásaikbannem,csupánlmesek éskörei. Az új évezred küszöbén Jay l megfogalmazott közös antropoló- , a Society for the Anthropology of megvalósításához alapokat fektes- amely a néprajzifilm-készítés idõ- a. Ez a nagyon jól körülhatárolható el. kerültek felszínre, és a nem fikciós pológusok képzettségüknél fogva alamint a Center for Visual Com- oglalták mindazokat a fogalmakat k hoznak létre, hogy egy mélyebb, lógiai témát. Így elszakadnak a fil- ilmekbõl, az animációs és a kísér- rténetében az 1990-es évek a te- ógiaprofesszora, az antropológi- A A kultúra – megfilmesítése kuta- tikus munkák szintjén létezik, pológiai film ideálja – ha egy- and 00.339p. valósággá válhat. A szerzõ az etnográfiai film klasszikus mûveit mint történetileg fon- tos alkotásokat nézi, de ezek kritikájából kiindulva felállítja azt a modellt, ahogyan az antropológusoknak filmet kell készíteniük. Kézenfekvõ a kérdés, hogy miért szükséges egy ideálkép vagy modell az antropológiai filmek készítéséhez. Ruby azzal érvel, hogy az etnográfiai és dokumentumfilmek általában csak marginális kapcsolatban állnak az ant- ropológiával, és ezek a filmes formák valójában akadályai az antropológiai film fejlõdésé- nek. Antropológiai filmen általában egzotikus népekrõl készült filmeket értenek, ezt tá- masztják alá a fesztiválok által bemutatásra kiválasztott filmek is. A kötet bevezetõjének egyik fontos része az antropológiaifilm-készítés elméleti kere- teinek története, az elméleti irányzatok összefoglalása, illetve a néprajzi film – antropo- lógiai filmezés ( ethnographic film, antropological cinema – ez utóbbi két kifejezést fel- váltva használja) fogalmainak meghatározása. Egyik kritikai észrevétele Karl Heider állás- pontját veszi célba (Heider 1972), miszerint minden film az emberi viselkedés terméke, egyetlen film sem állhat önmagában, mivel az etnográfiai film elsõdleges funkciója, hogy az írott etnográfiát kiegészítõ audiovizuális segédanyagként szolgáljon. A kritika sze- rint ez az álláspont a filmet mint antropológiai kifejezésmódot bizonyosan alárendeltté teszi. Így az antropológusok abban érdekeltek, hogy a filmet kutatási eredményeik köz- vetítésére használják, míg az elemzéseknek az etnográfiai és dokumentumfilm konven- cióin kívül kell olyan modellt keresniük, amely az antropológiát képileg közvetíti, és amely- nek segítségével céljaiknak megfelelõ filmformát lehet létrehozni. Az 1970-es években már egyre inkább jellemzõ volt az objektivitásra való törekvés, de a szakma még mindig a hamis antropológiatudomány kontra film esztétikája törés- vonal mentén oszlik meg. Amikor a pozitivizmus végleg túlhaladott lett, egyre többen kezdtek úgy tekinteni a dokumentarista realizmusra és a társadalomtudományi ismere- tekre, mint két egymástól jól megkülönböztethetõ ismeretelméleti módszerre. Az 1990-es évek egyik elméleti vonulata magának az antropológiai filmezés területé- nek újra meghatározása. Ruby Faye Ginsburggel, Marcus Banksszel és David. MacDougallel ért egyet, miszerint a 20. század végén a néprajzi film végül is a komoly elméleti viták, valamint a film mint az antropológiai tudás közvetítõjének kritikai újraértékelése hatá- rán mozog. A szerzõ az antropológiai film és az azzal kapcsolatos elméleti vizsgálódás célját abban határozza meg, hogy az etnográfiai film az antropológiai érdeklõdés középpontjába, a tudományterület érdekkörébe kerüljön, a terület mûvelõi az antropológiai elméleteknek kihívást jelentõ és azokat megváltoztató etnográfiai filmelméletet és gyakorlatot dolgoz- zanak ki – vagyis egyrészt egy vizuális antropológia megalkotása, másrészt a néprajzi filmnek és a kultúraábrázolás más képi törekvéseinek határozott elválasztása. Az antro- Tabló • pológiai filmek eddigi létezésének megkérdõjelezésével, valamint az etnográfiai film be- határolt megfogalmazásával a kötet ehhez kínál radikális kiindulási pontot. Mivel az et-

nográfiai filmhez populáris nézetek kapcsolódtak az idõk folyamán, Ruby azt javasolja – Tabula nem is sorolva a mûfajt az antropológiai tevékenységek közé –, hogy az antropológusok fogalmilag határolják el magukat tõle, és az eddig létrejött filmalkotásokat „antropológi- ainak szánt” filmeknek nevezzék. Ezt az elméletét Ruby 1974 óta több tanulmányban kifejtette és továbbfejlesztette. Terminológiai javaslata, hogy az etnográfiai kifejezést azokra a filmekre használják, ame- lyek alkotója etnográfiai képzésben részesült, etnográfiai munka megalkotása a célja, 303 304 Tabula • Tabló filmjegyzetei,MarshallJohn hoz, alkotásaikhoz. Ilyenek Robert Flaherty filmjei giai filmezés eddigi legismertebb alakjait, és rövi további fejezeteiben részletesen is kifejti. kái, valamint a televíziós antropológiai sorozatok. jektje, Asen Balikci, Gary Kildea, Michael O’Rourke Timothy Asch munkái, Jean Rouch filmjei, Sol Worth filmnek. kérdésjut,aaz felvetõdik, is hogylenne-e befoga za. Mivel az elképzelés szerint a képi megfogalmazá gyis alapja lehet annak az elméletnek, amely az etn média fajtájától független, az írott és a képi etno kompetenciájuk van erre. Ezt, mivel meggyõzõdése, h etnográfiaiterepmunka-technikákat alkalmazott, és gondolunk. Ezek azok a törekvések, amelyek elõször eszünkbe ju és szokásai mind a filmkészítõknek,közeként mind használta.pedig a Olyanme embereket, megjelenítését.embercsoportok A kamerát egyikük sem csupán a kuta vizsgálja. Õk behatóan tanulmányozták és gyakoroltá Flaherty,J. Robertfilmkészítõk,G Robertnéprajzi pításokat formáljunk a világról. A következõ fejeze minden másfajta médium, a film is kulturálisan létr valóságnak az az objektív megörökítõje, aminekkítése kezdeteinek aelemzésébõl né arra a következtetés bízzuk. A megoldás mégis inkább a két szakma együtt képitúlságosan film etnográfiai az hogy jutni, re csak egyetlen mozzanat lenne Ruby gondolatmenetét m zõ, aki szerint az etnográfiai film túl komoly dolo filmmel? Az írott és a képi közlésmód közötti alapv a tartalom megértésére törekednek, miért nem tudják olvasói általában elhanyagolhatónak tartják az antr a kötet szerzõjével, aki a továbbiakban azzal érvel elválaszthatatlanságát hangsúlyozva nyilván készítõksokantartják kézben. Elsõdleges cél az etnográf v letekben rejlenek, valamint abban, hogy a mûfajtzõdése an ezzel szemben az, hogy az etnográfiai film j és a szövegelemzés irodalmi modelljeibõl lehet felá nek kell készíteniük és nem etnográfusoknak, elméle vak által uralt pozitivista társadalomtudomány, s e vitába száll Bill Nichols azon elképzeléseivel, mel Az etnográfiai terminus használatának tévedései és A néprajzi filmezés története Flaherty hozzájárulását a film és antropológia vitá antropológia és film a hozzájárulásátFlaherty A Kutatás Kutatás kamerával címû fejezetben a mozgófilm és az emberi viselkedé The Hunters The címû részben a szerzõ felsorolja a néprajzi, antro , és Robert GardnerRobertés , d kritikai megjegyzéseket fûz munkájuk- yek szerint az antropológia írás és sza- gráfiára is alkalmazhatónak tartja. Va- g ahhoz, hogy filmesekre bízzák. Talán tnográfiai filmet elsõsorban filmesek- gcélzott közönségnek idegenek voltak. llítani (Nichols 1992). Ruby meggyõ- tekben Ruby a legismertebb amerikai ográfiai film mibenlétét meghatároz- tropológiai képzésben részesült film- , Margaret Mead és Gregory Bateson etõ különbségre itt nem tér ki a szer- prajzi filmezés úttörõi remélték. Mint Egyes alkotók munkásságát a kötet övõjének alapjai antropológiai elmé- dójaRubyaáltal elképzelt néprajzi , hogy ha az antropológiai irodalom snak igazából csak közvetítõi szerep opológus írói képességeit, és inkább iaitartalom, nem ajó film. A kettõ annak, akik ebben nem értenek egyet ehozott eszköz arra, hogy megálla- mûfaj ahhoz, hogy etnográfusokrahogy ahhoz, mûfaj , David és Judith MacDougall mun- ardner és Timothy Asch munkájátAsch Timothy és ardner teket pedig kultúratanulmányokból tévútjai re jut, hogy a film soha nem lesz a ugyanezt megtenni az etnográfiai tás, hanem inkább a kifejezés esz- at akartak bemutatni, akiknek élete k az emberi viselkedés filmen való munkájátazokértékelik, akiknek tnak, ha antropológiára és filmre és John Adair navahó filmes pro- ogy a meghatározás az ábrázoló mûködésében rejlik. jához jelentéktelennek tartják.jelentéktelennekjához egfordítva arra a következtetés- alcímet viselõ részben Ruby Dead Birds Birds Dead címû filmjei,címû s megörö- poló- Munkáját a néprajzi filmezés elemzõi Jean Rouch kivételével sokáig nem is értékelték. Mégis tagadhatatlan, hogy Flaherty kulcsfigurája a filmtörténetnek és a néprajzi filme- zés történetének. Módszerével olyan alternatívát mutatott a hollywoodi filmezés ellené- ben, amelyben egyszerre akart közel kerülni a filmezett emberekhez és együttmûködni velük, valamint felépíteni egy dramaturgiailag is izgalmas filmtörténetet, egybeszõve a szereplõknek saját magukról alkotott képével. Gardner napjainkban talán a világ legismertebb néprajzifilm-készítõje. Ruby ezért is tartja fontosnak munkássága kritikai elemzését, mindjárt megállapítva, hogy Gardner munkáit problematikusnak tartja. Véleményét nem személyes támadásnak szánja, ha- nem egy, a néprajzi filmezés területén régen hiányzó kritikai elemzésnek. Ruby meg- gyõzõdése, hogy Gardner az 1950–1960-as években jelentõsen hozzájárult az antro- pológiai filmezés egészéhez. A Dead Birds (Halott madarak, 1964) címû film óta azon- ban eltávolodott a kulturális antropológia elméleti kérdéseitõl. Ez két okra vezethetõ vissza: 1. Gardner függõsége egy idejétmúlt, nem helytálló elméleti elképzelésen alapszik, amely szerint az antropológia feladata az autentikus primitív kultúra utolsó emlékeinek meg- mentése; 2. filmjei készítésekor nem tudta hasznosítani a néprajzi terepmunka során megszerzett antropológiai ismereteket. Filmmûvészi képességeit is kétségbe vonja az- zal, hogy morálisan és politikailag kétesnek tartja filmmûvészetének esztétikai alapjait. Ruby szerint Gardner maga sem érdekelt filmjeinek antropológiai megvitatásában, illet- ve magában a néprajzi filmezésben. Ruby az etnográfiai vagy az antropológiai kategóriákban való tárgyalás helyett úgy értékeli Gardner filmjeit, mint egy romantikus filmmûvész alkotásait, aki szerint az „eg- zotikus másik” esélyt ad neki, hogy felfedje saját válaszait olyan emberi kérdésekre, mint a halál ( Forest of Bliss, A boldogság erdeje 1985) vagy a nõk szerepe a társadalomban (Rivers of Sand , Homokfolyamok, 1974). Mivel egyeseket vonz Gardner „mûvészi láto- mása”, néhány antropológus néprajzilag is jelentõsnek tartja filmjeit. Munkássága azt képviseli, amit sokan tartanak az antropológiai film feladatának – mûvészileg elfogadha- tó filmek készítése egzotikus népekrõl. Egyes filmes eszközök, mint például a montázs és a narratív kreatív használatát Dead Birds címû filmjében azonban Ruby sem tagadja. Timothy Asch harminc éven keresztül antropológusokkal készített filmeket, a leg- többet a janomamö indiánok között Napoleon Chagnonnal. Elsõdleges célja volt, hogy egyetemi hallgatóknak antropológiai oktatófilmeket és kutatóknak hozzáférhetõ kutatá- si anyagokat készítsen. Ehhez felfedte az együttmûködés lehetõségét filmes és antro- pológus között. Megfigyelõ módszert használt, didaktikus antropológiai interpretáció- val kombinálva. Filmesztétikai szempontból is a tudományos filmek magyarázó, animá- ciós módszerei jellemezték munkáit. Ruby két, a janomamö indiánok között készített Tabló • filmjét, a The Feast (Az ünnep, 1970) és az Ax Fight (Fejszeharc, 1971) címût elemzi az 1993-ban Asch-sel készített interjúk alapján. A kötet ezen fejezetének lényegét a szer-

zõ abban látja, hogy Asch saját munkájáról beszél, filmjeinek saját olvasatát adja úgy, Tabula ahogyan még soha az általa írt publikációkban, és a Rubynak adott interjúban kritikailag értékeli nézeteit. A szerzõ ezt a fejezetet elküldte Asch munkatársának, Napoleon Chagnonnak is, akivel minden janomamö filmben együtt dolgozott. Értékeli, hogy Asch nem követte az épp divatos filmes stílust, és a szinkronhangot antropológiai kommen- tárral helyettesítette. Az antropológiai, néprajzi film meghatározása, elméleti kereteinek ismertetése és 305 306 Tabula • Tabló mutatják be tárgyukat, és lerombolják a mozgóképkés ginél reflektívebb és reflexívebb módszerek kellene hoz – legyen az mûvészi, újságírói vagy társadalomt viselõinek és ellenõrzõinek túlságosan nagy hatalma keztetése szerint a film realitásának illúziója azé a közönség joga a tájékozódáshoz az egyén személyes rajzi film etikáját tárgyalva Ruby egyik kulcskérdé így az antropológiai film is, egy általuk valóságos megfogalmazása szerint az embert „használják” a kül társadalmunkról, az embert állítják középpontba min különbözõ mûfajai realisztikus képet kívánnaksával kapcsolatban.alkot Amikor a mûvészetek, a társadal fontos erkölcsi kérdéseket tárgyal a „másikról”, a az etikai kérdéseket, amelyek a néprajzi filmek professzionálisgyá képalkotó etikai kötelezettségeire, kapcsolódik. A fotó objektivitásának megkérdõjelezé hány korábban már különbözõ publikációiban megjelen olyan elméleti kérdéseket vet fel, amelyek több évt kiemelkedõ alakjainak, történetének felvázolása utá A téma kapcsán olyan filmes példákra hivatkozik, mi befolyásolja az olvasót vagy a nézõt az alkotás jel lyamatosan reflektáljanak arra, hogy munkájuk közlé vagy akár az írott antropológiai mûvekben mint az a szisztematikusan hozzák nyilvánosságra módszereiket ragaszkodnimint annyi, lennireflexívnek pontjából (Egy nyár krónikája, 1961), Mike Rubbo: ábrázolási módoktól való teljes elszakadásra (Minh- tétes megoldásokat keres a néprajzi filmezést eddig T. Minh-ha filmjei, aki szintén radikális, Ruby elk kapcsolatba, olyan filmekkel, mint például az ázsia elsõsorbanvéséttámadják,azok posztmodernakik an az antropológiai kommunikációban. Az antropológiai antropológiát a reflexivitás szemszögébõl nézzük, a zettekközötti párbeszéd ábrázolására, megjelenítés filmekben már szinte kánonként alkalmazott visszatü ropológiai közlésmód felé. Az elõzõ fejezet már uta lálja, mivel az antropológiai filmezés csekély mért függéseket elemzi (Ruby 1980). Korábbi megállapítás gyalt vizuális antropológiai témáját, a reflexivitáa szerzõ már korábban megjelent tanulmánya. Az utób Vertov: A kötet A képalkotás etikáját taglaló rész az elmúlt évtize Ruby a reflexivitás egyetlen aspektusára összpontos Ruby önálló fejezetet szentel a néprajzi filmek fog Cselovek Cselovek sz kinoapparatom A filmkészítõ A a filmkészítõ – középpontban antrop reflexivitás, (Ember a felvevõgéppel, 1928) címû filmje. Waiting for Fidel s, az antropológia és a film közötti össze- épzeléseivel azonban gyökeresen ellen- rt veszélyes, mert a képalkotó ipar kép- másik emberrõl alkotott kép létrehozá- entésének felfogásában, felépítésében. nak tartott kép megalkotására. A nép- rtása közben felmerülnek azáltal, hogy se, hogy miként hozható egyensúlyba n könyvének további fejezeteiben Ruby ékben mozdult el egy reflexívebb ant- szövegösszefüggésbe helyezi azokat ni az egyes embercsoportokról, a saját izede foglalkoztatják. Ezek közül né- k, amelyek minél több szemszögbõl i származású, Amerikában élõ Trinh udományi dokumentáció – az eddi- kkor a film különös szerepet játszik ha: omtudományok és a szórakoztatás jellemzõ formáktól, stílusoktól és t ad. A felelõsségteljes képalkotás- lt a reflexivitásra, az antropológiai sének médiuma, módszere hogyan nt Jean Rouch: datgyûjtés eszközét, valamint fo- adtatásának. Az 1980-as évek óta érea filmben. Ruby szerint ha az zítés technikájának misztériumát. ahhoz, hogy az antropológusokaz hogy ahhoz, sével kezdõdött. A fejezet kitér a ait még mindig helyénvalónak ta- krözésre, a filmkészítõ és a filme- dek egyik állandó vitatémájához film visszatükrözésre való törek- ít. Az antropológiai munka szem- t az ábrázolás alanyát. A szerzõ önbözõ médiák és azok válfajai, bi évtizedek egyik legtöbbet tár- jogainak megtartásával. Követ- (Fidelre várva, 1973) vagy Dziga Reassamblage t. tropológiaifilmezéssel hozzák és saját jelenlétüket a filmben ológia, ológia, film Chronique Chronique d’un été , 1982). címû fejezete egyre többen foglalkoznak a befogadás problémájával, vagyis azzal, milyen szerepe lehet a nézõ életkorának, nemének, etnikai hovatartozásának a film befogadásában, és hogyan hatnak vissza mindezek a filmre. A szerzõ-szöveg-olvasó összefüggése az irodalomkri- tikusokat már régen foglalkoztatja, az antropológusok csak viszonylag rövid ideje, két- három évtizede figyeltek föl erre. A jelentésalkotás Ruby szerint egyértelmûen kultúra- függõ. A befogadók körében végzett kutatással azonban csak kevesen foglalkoznak, így a legtöbb ilyen elmélet egy elképzelt, idealizált nézõvel dolgozik. Ruby Sol Worth és Larry Gross befogadásmodelljét alkalmazva (Worth–Gross 1977) arra a következtetésre jut, hogy a filmkészítõ szándékai és az, ahogyan a „filmszöveget” felépíti, fontosak ugyan, de végül a film jelentését a befogadás feltételei és a nézõ hatá- rozzák meg. Külön figyelmet szentel a televíziós néprajzi filmeknek. A televíziós produkciók túl- ságosan leegyszerûsített jelentést akarnak a nézõ elé tárni. Az antropológusoknak épp a képi kommunikáció összetettségét kell vizsgálandó kérdésként megcélozniuk. A nép- rajzi filmeseknek, amennyiben antropológusok és nem professzionális filmkészítõk akar- nak lenni, vizsgálniuk kell a filmjeik fogadtatását is. Az antropológiai jellegû filmezés felé: néhány következtetés és a lehetséges jövõ címû fejezet Ruby hasonló címû 1971-es cikkét (Ruby 1971) viszi tovább. Harminc évvel ez- elõtti írását egyrészt saját idejében avantgárdként értékeli, másrészt úgy látja, ugyan- azon elképzelések csiszolása, finomítása foglalkoztatta az elmúlt évtizedekben is. Kiindulópontja, amihez a kötet végén vissza is tér: a néprajzi filmkészítés azon ant- ropológusok feladata kell hogy legyen, akiket érdekel a képi etnográfia megalkotása. Ez viszonylag egyszerûnek tûnik, de az antropológusoknak el kell határolódniuk a doku- mentum és a néprajzi filmkészítés jelenlegi irányától, és azoktól az elképzelésektõl, amelyek életben tartották annak módszereit – vagyis azt, hogy a film egyrészt hasznos oktatási anyag lehet, másrészt pedig nagyszámú közönséget képes vonzani. Ruby szerint a filmeknek fel kell tárniuk a készítõk azon szándékát, hogy határozot- tan el akarnak térni az elvárásoktól. Példaként Jean Luc Godard-t hozza fel, aki radikáli- san el tudott térni filmes elõdeitõl. Ehhez a radikális lépéshez az kell, hogy a viselkedést a kultúra egyik megtestesüléseként fogjuk fel, és így az képivé tehetõ. Ezzel együtt a módszereket és az elméleti kiindulópontokat is világossá kell tenni. A kötet utolsó fejezetében Ruby ehhez szándékozik két lehetséges megközelítési módot feltárni. Az egyik a kultúra „performance”-ként való felfogása, a másik a filmrea- lizmus „trompe l’oeil” formájának megalkotása. Az utak megtalálásának hogyanja he- lyett inkább arra keresi a választ, miért szükséges ezeket a módszereket megtalálni. Ehhez filmes kódokra és konvenciókra van szükség, hogy a film látható realizmusát kontextus- Tabló • ba helyezzük, és hogy a közönség a képet mint antropológiai kifejezést értse meg. Erre legjobb példaként Timothy Asch Ax Fight (Fejszeharc 1971) címû, nemcsak hagyomá-

nyos mozgóképi eszközökkel, hanem animációval, feliratok formájában megjelenõ tudo- Tabula mányos magyarázatokkal is dolgozó filmjét említi. A reflexivitás eszközével a közönség tudatában lehet annak, hogy csupán filmet néz. Ruby szerint ha az antropológusok a terepmunkájukról és a vizsgált embercsoport- ról reflexív módon készítenének filmet – olyat, amelyben a nézõ a sokszínûség filmes illúzióját élvezheti anélkül, hogy azt sugallná: a valóságot látja –, akkor megszületne az általa elképzelt ideális antropológiai film. Ezzel visszatér kötete bevezetõ gondolatához, 307 308 Tabula • Tabló 92The Ethnographer’s Tale.1992 NICHOLS, BILL EthnographicFilm. Austin: University of Texas 1972 HEIDER, KARL IRODALOM a filmes értékek elé kerüljön. újraértékeljük a film és az etnográfia kapcsolatát, Megállapítása szerint itt az idõ, hogy az önjelölt az emberi tapasztalás ábrázolásának eszközét az ant tásokat, Ruby elhivatottan érvel amellett, hogy a f média hatalmas erõit. hogy a kezdetek hibáin túllépve a film és az etnogr antropológiai ábrázolását. A tanulmánykötet a kutat megfogalmazás és a szórakoztatás vágya elhomályosít hasonló kritikai elvárások tárát kellene összeállít pológusok által készített film, amely antropológiai miszerint az antropológiai film nem egy antropológi 97Szimbolikus stratégiák. 1977 WORTH, SOL – GROSS, LARRY Exposing Yourself: Reflexivity,1980 Anthropology an Towards an Anthropological 1971 Cinema. Film Comment RUBY,JAY vizsgálat elsõdleges tárgya nem a módszerek kidolgozására valószínûleg még várni kell eddigi,immár többmint százéves néprajzi filmes ha kérdése kell hogy legyen. E kérdést egyelõre Jay Ru Összefoglalásként a Figyelembe véve az eddig a témakörben elkészült kie A szerzõ következtetése szerint a néprajzifilm-kész from NAFA II. Peter I. Crawford – Jank K. Simonsen, 37–49. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Picturing Picturing Culture In In Kommunikáció I. A kommunikatív jelenség. Horányi Ö Ethnographic Film, Aesthetics and Narrative Tradit hogyan címû tanulmánykötet szerzõje megállapítja: a , hanem a d Film. Semiotica 3(1–2):153–179. Press. néprajzifilm-készítõk munkája helyett aniuk. A hagyományos filmmûvészeti oly módon, hogy a „jó antropológia” by sem kísérli meg megválaszolni. Az betekintést közvetít. ilmet mint az antropológiai tudás és 7(1):35–40. eds. 43–77. Aarhus: Intervention Press. ai témáról szóló film, hanem antro- áfia szolgálatába állítsák a vizuális miért ropológia szolgálatába kell állítani. . hatja az eredeti célt, vagyis a téma gyományoktólgyökeresen eltérõ ók új generációját ösztönzi arra, melkedõ és kevésbé sikerült alko- ítõknek az írott antropológiához készítsünk etnográfiai filmet ions – Proceeding zséb,szerk. GRANASZTÓI PÉTER A tárgyak életrajza nyomában Therry Bonnot: La vie des objets. D’ustensiles banals à objets de collection. Paris: Éditions de la Maison des sciences de l’homme. 2002. 246 p.

Therry Bonnot könyve A hétköznapi használati tárgytól a gyûjteménytárgyig alcímet viseli. A hétköznapi használati tárgy, ami vizsgálatának kiindulópontja, nem más, mint a Le Creusot medencében található, gyári kerámiaedények. Ezek az edények elsõsorban nagykereskedelmi forgalomba kerültek, és különbözõ termékeket forgalmaztak bennük a 19. század végén, valamint a 20. század elsõ felében: likõröket, habzóbort, ecetet, mus- tárt, olajat, kölnit stb. Az eredendõen történész végzettségû szerzõ akkor vált etnológus- sá, illetve kezdett bele terepmunkán alapuló etnológiai kutatásba, amikor a kerámiaipar történetét, technikatörténetét kutatva azt vette észre, hogy ezeknek a gyári termékek- nek a gyárak bezárása után, az 1950–1970-es éveket követõen egyre jobban megnöve- kedett az értéke, az ócskapiacok és a régiségboltok keresett tárgyai lettek, magán-, illetve múzeumi gyûjtemények részévé váltak. A könyv elméleti kiindulópontja, illetve problémafelvetése 1974-re nyúlik vissza, amikor a városi múzeum (Écomusée de la Communauté urbaine Le Creusot-Montceau-les-Mines) egy kis helytörténeti kiállítást készített Pouilloux kb. 700 lakosú faluról. A kiállításon bemutatták ennek a kis mezõgazdaságból élõ településnek a történetét, gazdálkodását, életmódját, kézmûvestárgyait és -eszközeit stb. Azonban a kiállítás két utolsó vitrinjé- ben a helyi és 1957-ben megszûnt kerámiaedényeket készítõ gyár termékei szerepeltek (likõrösüveg, élelmiszertartó edények stb.), és ezzel kimondva is a közelmúlt gyáripari tárgyai a helyi kulturális örökség részévé váltak. A helyzet különlegességét fokozta, hogy egy 15 km-re található másik helységben még mûködött egy hasonló termékeket elõál- lító gyár. Vajon mit érezhettek az ottani munkások, amikor meglátták, hogy a nap mint nap elõállított tárgyaik egy másik helyen a múlt tanújává váltak, olyan tárgyakká, mint a mûvészeti alkotások? – tette fel a kérdést a szerzõ.

Egy tárgy ugyanabban a pillanatban sohasem egyedül ipari termék, vagy kerámiaedény, Tabló • vagy a kulturális örökség egy eleme, de nem is egyedül a nagynéni vázája. Egy tárgy nem meghatározott az elkészültekor, életútján számtalan helyzetbe kerülhet. A szerzõ

éppen ezért a tárgyak élettörténetét kívánta nyomon követni, vagyis megállapítani, leír- Tabula ni és elemezni a tárgyak társadalmi státusának megváltozását. A könyv szakítani kíván a hagyományos néprajzi megközelítéssel, amely a tárgyakra úgy tekintett, mint a múlt tanúira (objet témoin), elmúlt életmódok, használatok utol- só nyomaira. Nem egy társadalmi csoport tárgyait vizsgálja, hanem bizonyos tárgyakat keres a terepen, amelyekkel a legkülönfélébb módon éltek „birtokosaik”. A tárgyak élet- útját követve, a tárgyakon keresztül vizsgálja a társadalmat, pontosabban a tárgyak tár- 309 310 Tabula • Tabló gyûjteményeket hoztak létre, valamint a gyûjtés jel suk változását. A tanulmány szintén sokat foglalkoz tik, presztízsét növelik. De olyanok is elõfordulna latban vannak a konyhában, míg mások már a reprezen na, lakótere. A tárgyak élete nem párhuzamos, vanna helyi identitásképzõ újrafelhasználásuk között. A k ellentmondás érzékelhetõ az ilyen nagyban, iparilag csolatban voltak az egyedi, a hagyományos kézmûvess meg a termékének megfelelõ formát) – mégis közelebb sõt sok esetben a megrendelõ címkéje is rajta volt, gyárakban készültek (ahol gondosan ügyeltek arra, h alkottákkal helyimegkulturális örökségüket, amel hasonlóan olyan tárgyakban keresték és találták meg letei ipari mûemlékek). Az emberek – érthetõ módon mékek, tárgyak váltak a helyi kulturális örökség ré vagy a szénbányászat jelentette a múltat, nem a gyá meghatározott mezõgazdasági vidéken is, ahol a lako latban több érdekes megállapítást tett. Az egyik il tartozott. A szerzõ a helyi kulturális örökség kial séli a múltjukat, úgy ahogy ez a történet értelmet értékelõdésükhöz. tõen befolyásolhatja azok késõbbi élettörténetét, p mája a kutatásnak. A kutató vagy a múzeum érdeklõdé szerepet. A helyi múzeum és általában a néprajzos, lentik. Itt az érték kialakításában eladók,lusi régiségvásárok vevõkés ócskapiacok, amelyek é a tárgy életét, például helyi kulturális örökséggé válásuka tartónak. Ezek a jelenségek természetesen alapvetõe dolgozók gyakran vásároltak maguknak is ilyen edény ményeket (például alkoholos italokhoz valóvetni palack),a tárgyak további sorsát. Bár anyagtóla a kiégetésükgyárak technikai részletéig. Hasonló általá dõdik, amiben részletesen leírja a gyárakbanki, mikor és elõállmiért csinálta az egyes példányokat? K kellszemlélnie tárgyakat,a mintamelyek és nem az eredeti funkciójuk vagy a régi használato tárgyakat és státusukat a jelenben vizsgálja. A sze módszer,A ség? kutatásproblémafelvetéséneka mási kulturális örökséggé, hogyan viszonyul egymáshoz cs megkonstruálásánakHogy folyamatát.státusa sadalmi most A szerzõ számára hasonlóan fontos kérdés a tárgyak A kulturális örökség megkonstruálásának folyamata a A szerzõ nagyon fontosnak tartja a tárgyak készítés Vizsgálatának következõ nagy egysége és terepe az 1 csinálunk velük, és amit csinálnak, nem elhanyagol itt és most és itt s a kulturális intézmények játszanak nagy ban nagykereskedõknek adták át a készít- ított kerámiatárgyak történetét, az alap- akulásának mechanizmusaival kapcso- yen az, hogy egy, az ipari fejlõdés által t. k, amelyek még a pincében várják sor- szévé (miközben a gyárak egyes épü- a kap a jelen diskurzusában.” (24. p.) rzõt a tárgyak mai használói érdeklik, a helyi lakosok és fõleg az üzemekben önyvének elemzõ része is ezzel kez- k: „Egy ilyen típusú elemzésnek úgy vagy a megrendelõ maga határozta éldául alapvetõen hozzájárulhat fel- utatás másik nagy eredménye a kul- elõállított tárgyak és a múltra utaló, ik azokkal, akik már kisebb-nagyobb ak cseréjének második szféráját je- enségével is. a helyi és a régi tárgyakat, olyanok- an fontosnak tartotta nyomon kö- yek – bár eredetilegbár– yek nagytételben ogy minden tárgy egyforma legyen, – a többi mezõgazdasági vidékhez eket, akár vajtartónak vagy lekvár- vannak, elemezni azt,amit a múzeum szerepe visszatérõ té- n befolyásolták a tárgyak késõbbi k közöttük, amelyek még haszná- álltak hozzájuk, s szorosabb kap- rak által készített jellegzetes ter- sság számára a nagyipari üzemek se bizonyos tárgyak iránt alapve- ég termékeivel. Ugyanakkor nagy aládi örökség és kulturális örök- tatív lakóhelységek díszét jelen- k alapvetõszempontja,akhogy va, ahogy a tulajdonosuk elme- kutatás központi kérdései közé 980-as évektõl elszaporodó fa- i körülményeinek feltárását is: vásárlóinak, gyûjtõinek ottho- an válnak hétköznapi tárgyakhétköznapi válnak an itt és itt turális örökség létrejövetele folyamatának elemzése, a különbözõ szereplõk sokszor ir- racionális, konfúzus viselkedésének a bemutatása. A jelenkutatás egyik kiváló és izgalmas példája Therry Bonnot könyve. Módszere, a tárgyak biográfiája vagyis élettörténetének feltárása nélkül nem lehet megérteni akár mai, akár régi, de ipari, akár ma is használt vagy újrafelhasznált kézmûvestárgyak történetét. A másik fontos elméleti hozadéka könyvének, hogy a tárgyakat „itt és most” kell vizs- gálni, a jelen használatukból, és használóik mostani viszonyulásából és értelmezéseibõl kell kiindulni. Tabló •

Tabula

311 GYARMATIJÁNOS 312 Tabula • Tabló zárta le a le zárta putación 2001-ben megrendezett emberekrõl adtak hírt. a szöveges vagy rajzos beszámolók, amelyek általuk milyen meghatározó befolyást gyakorolhattak a közép sult, tájékozott embereknek gondoló 21. századiakra erõs hatással van ránk, amit a TV „bemond”, az újsá kítsenek meg maguknak és az „otthoniaknak” egzotiku kamerával és fényképezõgéppel „felfegyverkezve”, ho M 2002.144kép.112p. de Cultures les de Prehistòriai València:de Museu ColecciónXIX.Joan y XVIII sigloslosEuropa dela „exó pueblos los de imagen La otros: los de cara La Az idegenek képei antikváriumokat és régiségpiacokat. Amszterdamtól Valenciáigés Londontól gyûjteményét, alapítója és elsõ igazgatója több darabjaibólmint állították össze.három A hajdani Museu évtized’Etn expedíciót inspiráló másik nagy 18. századi felfede belsejébe pedig európai környezetet „álmodott” az a társaságábfélmeztelenbennszülöttlányokkatonákat lentetett, ugyancsak idealizált rajzai: atett húsvét-szfelfedezõexpedíció 1785–1787 között az Húsvét-szigetre, Hawaiira, Makaóra, a Fülöp-szigete pelnek.Így aXVI. Lajos által kiküldött Jean Franç ma akár klasszikusnak is nevezhetõ utazások eredmén zadi utakhoz kapcsolódókat kontinensenként tagolva zadi utazások nyomán született rajzokat, metszeteke hogy a benne szereplõ rajzok, metszetek mennyiben f népeket, más kultúrákat láttak. keresztül mutassák be azt, ahogyan az európai ember tássorozatot azzal a céllal rendezték meg, hogy 18– A valenciai Museu de Prehistória i de las Cultures A kiállításhoz kiadott kötetben, amelyben sajnálato A kiállítássorozat utolsó felvonását Joan F. Mira m ég ma, a világturizmus korszakában is, amikor évent La cara de los otros los de cara La (Mások arca) címû kiállítás. A négy részbõl álló k álló részbõlnégy A kiállítás.címû arca) (Mások Miradas Lejanas Atlas Atlas du Voyage de la Pérouse igeti rejtélyes monolitokat rajzoló francia des kitartó szorgalommal állította össze zõút, az 1772–1775-ös Cook-expedí- (Pillantás a távolba) kiállítássorozatát oisde Galoup, Pérouse grófja által a ologia de la Diputación de Valencia 19. századi rajzokon, metszeteken gy saját szemükkel lássanak és örö- kre, Koreába és Kamcsatkára veze- g megír. Ránk, magunkat felvilágo- soha nem látott, halott világokról, . Mindezek fényében gondoljuk el, lkotó. Ezzel ellentétben az elõbbi mutatják be. Az elõbbi egységben edik a kiállítás anyagát, a 18. szá- s módon nem történik utalás arra, yeként született alkotások szere- kor végi, újkor eleji emberre azok agángyûjteményének válogatott t együtt, míg a késõbbi, 19. szá- ek „másokat”, nevezetesen más de la Xarxa de Museos de la Di- an láthatjuk, a kamcsatkai házkamcsatkaia láthatjuk, an s tájakat, embereket, rendkívül e százmilliók kelnek útra video- Barcelonáig végigböngészveBarcelonáig F. Mira. València. ticos” enticos” -ban megje- iállí- ció egyik rajzolója, John Webber nagyszerû, valósághû portrékat készített az északnyugati partvidék indiánjairól. Ez a szándék tükrözõdik a kötet következõ részében kontinensenként közölt alkotá- sok többségérõl, amelyeket a kiállítás rendezõi oly módon válogattak, hogy lehetõség szerint áttekintést nyújtsanak az adott kontinensrõl, így például Amerika esetében a grönlandi eszkimóktól a közép-amerikai „kannibálokig”. Ezek egy részének különleges- sége, hogy bepillantást engednek az õslakók „belsõ” életébe is: temetési, házassági szer- tartásokat, áldozati rítusokat láthatunk. Részben hasonló témák jelennek meg az Ázsi- át a Török Birodalomtól Kínáig és Délkelet-Ázsiáig áttekintõ és az Afrikát észak felõl Szomáliáig, Etiópiáig áttekintõ egységben, ezeken az alkotásokon nagyon is érezhetõ, hogy mind az utazók, mind a rajzolók számára egy sokkal ismertebb világról van szó, mint amit például egy észak-amerikai síksági szertartás jelent. Az igazi egzotikum, a vad világ Óceánia és Ausztrália. Ez valósággal sugárzik az olyan rajzokról, mint amelyik egy maorik által vívott csatát ábrázol, vagy mint amelyiken egy új-zélandi férfi látható, amint éppen átnyújtja egy lánynak apja levágott fejét. A három részre osztott képanyag utolsó egységébe azok a 19. század második felé- bõl való ábrázolások kerültek, amelyek a „vadak”, az egzotikum bemutatása helyett már az emberi típusokra, a „fajokra”, a viseletekre és a szokásokra helyezték a hangsúlyt, azaz tudományos szemmel (visión científica) , pozitivista, osztályozó módon tekintet- tek tárgyukra, a természettudományokból vett módon vagy az új, leíró néprajz szabá- lyai szerint rendszerezték, csoportosították az emberi faj típusait, változatait. Ugyan- akkor a nyomdatechnika korabeli fejlõdése a rajzok korábbinál nagyobb pontosságát és a színes kivitelezést is lehetõvé tette. A rajzokon, metszeteken kívül a kötetben két tanulmány kapott helyett. Elõbb rövid tanulmányában maga a gyûjtõ ad bevezetést arról, hogy az egyes korszakokban a nyu- gat-európai közvélemény számára mit is jelentett a másság. A felfedezések kora elõtt ezt nagyban azonosították az észak-afrikai és keleti törökökkel, mindenekelõtt a mórok- kal, a muzulmánokkal, míg a felfedezéseket követõen elõtérbe kerültek a „vadak”, az „in- diánok”. A kötetben szereplõ hosszabb tanulmányban Tomás Ribera Tena a fõbb csomópon- tokat kiemelve tekinti át az ismeretlen, egzotikus vidékekrõl készült beszámolókat és azt, ahogyan szerzõik közvetítették az általuk látottakat. Francisco Alvares portugál pap 1520- as etiópiai látogatása során az ott látott sziklatemplomokról írta: „nem kívánok többet írni ezekrõl az alkotásokról, mert attól tartok, hogyha többet írnék, senki nem hinne nekem ” (16. p.) Mindez jól mutatja az európaiak hitetlenkedõ rácsodálkozását egy

általuk ismeretlen világra. Tabló • Noha a kiállításban szereplõ ábrázolások koránál jóval korábbi, de meghatározó je- lentõségû volt egy másik pap, Bernardino de Sahagún Historia General de las cosas de

Nueva España címû, 1577-bõl való, bár nyomtatásban csak 1829-ben megjelent mûve, Tabula amely ezeroldalnyi szövege mellett 1800, többségében színes rajzban mutatja be Mexi- kót. Ahogy Ribera Tena megfogalmazza: Bernardino atya monumentális mûve nélkül hihetetlenül nehéz, ha egyáltalán lehetséges lett volna a Cortéz elõtti mexikói kultúra jelentõs részének megismerése. A földrajzi felfedezésen és térképezésen túli tudományos célokat is magáénak valló legkorábbi expedíció James Cook 1768-as útja volt, amelyben természettudósok mellett 313 314 Tabula • Tabló vad és egy háziasított állat között megtalálható.” civilizált ember között. Azt is mondhatnánk, hogy e hez az emberekhez Nem hiszem, hogy lehetséges külö potában Lehetetlen megkerülni a kérdést, vajon a mint m egy barbárt látni saját környezetében, azaz eg tartó út egyik tanulságaként fogalmazta meg: „ semm ták a kapitányt. A kísérlet tehát csúfos kudarcot s „vadaknak” gondolt indiánok már kirabolták a misszi tíz nap után a hajó kapitánya, a vakbuzgó Fritz Roy letek, borospoharak, kalapok és hasonló tárgyak kís ahol egy angol misszionárius és a Londoni Misszioná hitben nevelkedett, az angol szokásokat átvett tûzf lent meg, Catherwood rajzai a szöveggel egyenrangú vált könyv – három hónap alatt tizenkétszer látott járatos Frederic Catherwoodot. Noha szerzõdésük ért közép-amerikai útja, amelyekre kifejezetten ilyen c alkalmaztak erre a célra. Ez utóbbinak egyik legéke likációk is, amelyeket vagy maguk a szerzõk láttak támogatással is bíró – felfedezõutak kora, s ezzel gásáig? jelentettek meg beszámolót. három rajzoló is részt vett. Errõl és további két ú A kor felfogására jellemzõ a Beagle hajó esete. A h Vajon ma, a világturizmus korszakában eljutottunk-e A sors iróniája, hogy ezen a hajón utazott a 22 éve A 18–19. századdal elérkezett az egyéni – még ha gy tjáról az expedíció hazatértét követõen megszaporodtak az ilyen jellegû pub- éllal vitte magával az efféle munkában sebb példája John Lloyd Stephens két zenvedett. (25. p.) el illusztrációkkal, vagy mûvészeket napvilágot – Stephens neve alatt je- y embert a maga barbár és vad álla- éretében partra tette õket. Amikor visszatért a helyszínre, a civilizált öldi indiánt vitt vissza hazájukba, z csaknem ugyanaz, mint ami egy i elsõ õseink hasonlítottak-e ezek- onáriust, és régi ruháikban fogad- rius Társaság ajándéka, teáskész- elmében a valósággal bestsellerré tudományos értéket képviseltek. s Charles Darwin is, aki az öt évig ajó 1832-ben három, keresztény i sem kelt olyan kíváncsiságot, akran állami felhatalmazással, már Darwin 19. századi felfo- nbséget felfedezni a vad és a BALOGH BALÁZS Szabó Árpád Töhötöm: Közösség és intézmény (Stratégiák a lónai hagyományos gazdálkodásban). Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság. 2002. 160 p. /Kriza-könyvek, 11./

Az 1999-ben útjára induló Kriza-könyvek immár 11. köteteként jelent meg a kalota- szegi Magyarlóna faluközösségének és intézményeinek elemzése. A dolgozat a lónai juh- tartó gazdatársaság mûködésének vizsgálatán keresztül igyekszik kideríteni, hogy „meg- felel-e a közösség által választott stratégia a gazdasági kihívásoknak”. A jelenkori gaz- dálkodási mentalitás mennyire gyökerezik a hagyományban, illetve milyen egyéb, a gazdálkodást meghatározó tényezõk alakítják a válaszadási módokat. A szerzõ – helye- sen – a gazdaság rendszerének megismerését nem tekinti a kutatás önmagáért való, öncélú feladatának, értelmezését csak társadalmi vetületében, meghatározottságában tartja relevánsnak, más szóval célja, hogy a gazdaságelemzésnek el kell vezetnie a társa- dalomnak mint kontextusnak is a jobb megismeréséhez. A könyv terjedelméhez képest – a belsõ arányokat tekintve – rendhagyóan hosszú bevezetõ fejezetekben ismerhetjük meg a témaválasztás motivációit, a kutatás módszer- tanát, a terepmunka sajátosságait, továbbá – lassan közeledve a lónai juhtartáshoz – az erdélyi népi gazdálkodásról, a szûkebb kalotaszegi régióról, végül Magyarlóna bemuta- tásáról olvashatunk. A felsorolt fejezetek jól segítik a lónai gazdatársadalmat formáló tényezõk mélyebb megismerését. A bõséges jegyzetapparátus és a szakirodalmi citátu- mok elméleti beágyazottságot bizonyítanak. Mégis kicsit iskolásnak, a „lecke” felmondá- sának tûnik egy-egy részlet, például Spradley és Bernard két oldalon keresztül taglalt felosztásai a terepmunka során alkalmazható gyûjtési módszerekrõl, a moderált részt vevõ megfigyeléstõl a félig strukturált interjúig. Az Erdély népi gazdálkodását dióhéjban bemutató fejezet némi hiányérzetet kelt a recenzensben. A rövid áttekintésben méltán kap nagy hangsúlyt a kollektivizálás hatása a lokális társadalomra, hiszen ezzel hozható összefüggésbe a paraszti hagyományos kultúra lavinaszerû felbomlása. Ám a 20. század ezenkívül is bõvelkedett olyan törté- Tabló • nelmi súlyú eseményekben, amelyek máig érezhetõ módon befolyásolták a gazdálkodói magatartásformát. Az egyik legfontosabb, Lónát húsbavágóan érintõ esemény az 1940–

1944-es, kétszeres impériumváltás. 1940-ben Magyarlóna községtõl délre futott a sztolnai Tabula útnál a „Laposon” az új országhatár, kettévágva a falu határát. Sokan papírokkal jártak át a határon megmûvelni a saját földjüket. A négy évig tartó „magyar világ” alatt jelen- tõs modernizálás történt mind a földmûvelés, mind az állattartás területén (gazdatan- folyamok, nemesített vetõmagok, akciós apaállatok, eszközváltás stb.). Ugyanakkor ha- tárfaluként közvetlenül élhették meg a Dél-Erdélyben rekedt létai, tordaszentlászlói és 315 316 Tabula • Tabló pektust is legalább olyan részletgazdagon bemutatni fenesi magyarok gyakori átszökését. Mindenképpen ér makra, mint az értékorientáció, társadalmi rang és ben, struktúrákban és gazdasági magatartásban megmu legtöbb új eredményt felmutató része. kötelezettségek és funkciók szétválasztása és bemut csönössegítségnyújtás intézményének plasztikusleí üzemszerû mûködésének pontos megfigyelése, a segíts mû „velejéhez”, a faluközösség és intézményeinek el kereteibe beilleszthetõ a lónai közösség ”határozására azért volt szükség, mert ez adja azt a vállalkozik a rövid szakirodalmi áttekintésen túl a Kalotaszeget mint területi egységet munkahipotézisk összefüggés megvilágítása. közigazgatásiaránetnikaikidolgozottazegység,a viszonyánakmegértését. falutársadalmiA helyzetén és nagyban segítik a könyv valódi mondanivalójának, dalomvázlatáról és gazdaságának átfogó bemutatásáró csak 300 példányban jelent meg. friss, társadalom-központú szemléletét, bízvást tottfotóköveti.könyvet A román angolajáésnyelvû k lószínûleg a következtetések levonása is bõségesebb esetlegességgel – választott példa bemutatása részl gi falu juhtartását ismerhetjük meg, egy-egy oldalr latság stb. kenységvarázslás, a ünnepségfolklór vonatkozású hátterét is felvillant A A néprajz Kalotaszegen – Kalotaszeg a néprajzban A Az elemzés igyekszik rámutatni a szûkebben „gazdasá Az ezután sorjázó alfejezetek, amelyekben Kalotasze A könyv második felében a lónai juhtartás korrekt, Az összegzést a szakirodalom, húsz darab melléklet A könyv felépítésébõl kicsit kilóg az utolsó nyúlfa juhmérés (tejmérés) háromnapos gazdasági aktusának részletg henderikázás , a rituális szokáscselekvések, a területiség árnyalt vizsgálatára. „Meg- nlható a szakma figyelmébe. Kár, hogy presztízs kifejezésének lehetõségei. etesebb, árnyaltabb lenne, akkor va- a tömörítve. Ha a két – meglehetõs z Erdélynél kisebb régiót, amelynek ja,melynek fontos elemei a termé- emzéséhez. A gazdatársaság, a tapasztalatokkal járt volna. rknyi fejezet, melyben két mezõsé- yok és a vallási csoportokvallásiközöttia és yok fejezetben Szabó Árpád Töhötöm atása a dolgozat legkimunkáltabb, , mint a metodikai hátteret. ivonatokzárják. Tekintve köteta a lónai közösség és intézményei ént fogja fel. Érthetõ módon nem rása, a közösségenjogok,belüliarása, ek felvázolásábanek különösen jól l van szó, tömören informatívak, demes lett volna a történeti as- pontos leírása után érkezünk a égmunkák változatainak, a köl- tatkozó egyéb mögöttes tartal- g gazdálkodásáról, Lóna társa- és húsz, jó szemmel kiválasz- giként” felfogható jelenségek- csujogatás azdagfejezete az , a táncmu- társ BICZÓ GÁBOR Antropológia és irodalom konferencia Miskolc, 2002. október 20–21.

2002. október harmadik hetében Miskolcon az egyetem Kulturális és Vizuális Antropo- lógia Tanszékének szervezésében nagyszabású konferencia megrendezésére került sor. A nagyszabású jelzõ talán nem eufemisztikus, hisz egyrészt a rendezvény témája, va- lamint a résztvevõk és az elõadók száma a bölcsészettudományi diszciplínák megszo- kott hazai viszonyaihoz képest szokatlanul széles körû volt. Az antropológia és irodalom közötti kapcsolat kérdése az angolszász és német nyelv- területen egyaránt igen népszerû téma. Úgy tûnik, hogy a napjainkban mind közismert- ebbé és közkedveltebbé váló kulturális antropológia újabb irányzatai egyre határozot- tabb érdeklõdést mutatnak a kortárs irodalomelmélet, a textológia és a modern filozófiai hermeneutika iránt. Az érdeklõdés kölcsönös, vagyis az említett, inkább teoretikus atti- tûddel jellemezhetõ diszciplínák is intenzíven tájékozódnak az antropológia, különösen az antropológia empirikus jellegébõl következõen a kulturális tapasztalat vizsgálatának módszertani és elméleti-kritikai következményei iránt. Nem pusztán azért, mert a társ- tudományok határterületeinek érintkezési pontjai között feltételezhetõ összefüggések elegendõ érvet szolgáltatnak valami újfajta diskurzus megkezdéséhez; sokkal inkább azért, mert a két említett tárgyterület újabb eredményei egymás teljesítményére reflektálva hirdetik azt, hogy valahol minden vizsgálat kezelhetõ antropológiai kutatásként, ahogy az irodalmi szöveg, a sui generis nyelvi kompozíció, a reális fikcionalizálása is. A kijelentés a kortárs antropológia perspektívájából – a szociobiológiától (lásd Na- poleon Chagnon hírhedt, a janömamók körében végzett kutatásainak szövegeit) az interpretív antropológián keresztül a James Clifford vagy a Renato Rosaldo által képviselt posztmodernig – arra utal, hogy a tárgyterületen tudományos igénnyel megjelenõ minden irányzat a módszertan hitelességétõl függetlenül kénytelen szembesülni a kutatás és a kutatást reprezentáló szöveg (beszámoló, cikk, elõadás, könyv) között tapasztalható Tabló • feszültség kérdésével. Az antropológiai szöveg problémája azonban a textualizációnak nem kizárólag azt a szintjét érinti, amely a reális élmény, a tudományos szándéktól

vezérelt empirikus tapasztalat – majdan a legkülönfélébb módon értelmezhetõ – szöveggé Tabula válásának, azaz fikcionalizálódásának kérdéseként fogalmazható meg. Amennyiben belátjuk, hogy a szöveg alapjául szolgáló minden empirikus tapasztalat maga is interp- retáció eredménye, nyilvánvalóvá válik, hogy a fikció fikciójaként elõálló antropológiai szöveg hitelességének kérdése, legalábbis részben, túlmutat a szaktudomány objek- tivitásigényének problematikáján, és közvetlen kapcsolatba hozható az irodalom textuali- zációs gyakorlatával. Ugyanakkor az is igaz, hogy a jelen megközelítés feltételezi az itt 317 318 Tabula • Tabló mészetesen számtalan más szerzõ mellett – Winfried Winfried – mellett szerzõ más számtalan mészetesen nyek figyelembevételét. kezdett és mind a mai napig tartó hermeneutikai fel alkalmazott fogalmaknak – interpretáció, fikció, sz az irodalom iránt. a diskurzus, a nyelv – jellemzik legjobban a kortár lehetõségei folytán. helyzetbe kényszeríti, mint az antropológust – éppe mának,kulturálisa alapélménynek textualizálása (f ahogyan már korábban utaltam rá, minden irodalmi sz gát egyidejûleg (kon)textualizálja. A felvetés ugya magas komplexitásfokú feladat, melyben a kutató (sz is kezelhetõ, mint a szövegben és a szöveg által ko eszköze és egyben médiuma maga a szöveg. Az antropo mi jelenségekre vonatkozó következtetések pontos „t primer, empirikus pozíciójából – így kulcskérdéssé radigmaként meghatározó antropológia kutatási gyako kultúra textualizációjának a kérdése. Az önmagát kl A két diszciplína közvetlenül adódó kapcsolódási po amelyben az ember által létrehozott szöveg a kultúr nincs reális denotátuma. kus élmény. Csak közvetve ugyan, de ez a kijelentéstésnek. Mondhatni nincs mû, amennyiben a hátterében den tapasztalata ugyanis közvetlen forrása a mû szü úgy az irodalmi textualizáció antropológiai alapkar hiányzó vagy csak érintõlegesen tapasztalható disku számáralehetõséget teremtsenek egy, hazaia szelle szék munkatársait arra, hogy a két tudományterület, Kulturális Vizuális Antropológia Tanszék és az Össz sebbnek tûnõ érintkezési pontjaira irányuló reflexi egészét befolyásoló esemény. Az egzisztenciális élmény konstitutív mûélménnyé sz egyidejûleg adódó létlehetõségeknek drámai, az elvi tett során látogatása történõ Münchenbenpusztított vissza. A sorsfordító emlék, melyre a bajor szülõfa legfontosabblélektani forrása lényegében egyetlen á gyakranmûveibenoly a hogyfogalmazta meg,júban lemrajz, a korszellem ábrázolása egyszerre irodalom hiteles történeti rekonstrukció, az események leírágoló élményének mûvészi módon és esztétikai eszközö A Németországból Angliába települt író egyetlen tém Az irodalom antropológiai alapjellemzõinek szemlélt Abban az értelemben, ahogyan az antropológiai szöve Az irodalom és az antropológia találkozása egy olya Alapvetõen ennek a felismerése, vagyis az antropoló 1 Bár, úgy tûnik, éppen ezek a kérdések – a jelentés 2 sán túlmutató mentalitástörténeti jel- s antropológia erõteljes érdeklõdését ó igénye indította a Miskolci Egyetem nstituált paradigma. A reprezentáció válik a vizsgált kulturális és társadal- nakkor megfordítható. Végsõ soron, öveg – a Friedrich Schlegel által meg- lujából a szõnyegbombázásokkal el- aktere is nyilvánvaló. A szerzõ min- igaz még arra a fikcióra is, amelynek asszikus társadalomtudományi pa- selhetõség határait kijelölõ példája. a megértését hozzáférhetõvé teszi. ülvizsgálatából származó eredmé- ikcionalizálása)szerzõta hasonló gyermekkoriélményére vezethetõ ehasonlító Irodalomtörténeti Tan- és antropológia. Sebald egy inter- ntja a szövegkonstrukció, illetve a letését szolgáló szellemi erõfeszí- rzus kezdeményezésére. n az elkészült szöveg értelmezési valamint a téma iránt érdeklõdõk mi közéletbõlmi eddig sajnálatosan olmácsolása”, közvetítése. Ennek erzõ) a vizsgált kérdést és önma- ája a második világháború lehan- öveg legalapvetõbb fundamentu- ervesülése Sebald mûvészetének rlata szempontjából - elsõsorban n modell kidolgozását készíti elõ, kkel végrehajtott feldolgozása. A g irodalminak tekinthetõ, ugyan- gia és irodalom egyre karaktere- szert, olvasatában az életbenaz olvasatában szert, nincs valamilyen reális empiri- etésére kiváló példa lehet – ter- lógia ebben az értelemben úgy brázolt elementárisbrázoltborzalom Georg Sebald munkássága. Sebald Georg , a kontextus, 3 A konferencián tárgyalt és az alábbiakban felvetett három fõ téma az antropológia és az irodalom érintkezési pontjainak kurrens kérdései voltak.

Az idegenség retorikája Az irodalmi szövegek a mindenkori kultúrák és emberi szándékok szerint retorizálódnak, olvasásuk, megértésük is ezen alakzatok mentén halad. A retorika intézménye az alko- tás és a megértés folytonosságot biztosítja. Az irodalmi és antropológiai szövegnek az az esszenciális tartalmi közössége, hogy valójában mindkét szövegtípus a kulturális ide- genség, a másság leképezésének eredeti esete. A szerzõi intenciótól elvonatkoztatva nyilvánvaló kérdés az idegenség észlelésének és reprezentációjának, a nyugati kultúrá- ban fellelhetõ évszázados alapsémáinak, valamint rövid távú divatos modelljeinek a hatá- sa és a mûködése, illetve a mesterséges mûködtetése. A sztereotipizálás, a kulturális relativizmus vagy szuperioritás, az eurocentrizmus vagy a hierarchizálás a szövegek értékhorizontjának bevett perspektívái, melyek a szövegek hangnemét döntõen befolyá- solják. Az antropológiai szemlélet bizonyos irányzatai tehát ezeknek a megkövült struk- túráknak a dekonstrukcióját hivatottak elvégezni. A konferencián a téma elemzésének jellegzetes példájaként hangzott el Dobos Ist- ván Az idegenség retorikája az önéletrajzokban vagy Wilhelm Gábor Egzotikus szövegek értelmezése címû elõadása, mely a textualizáció nyelvelméleti összefüggéseit tárgyalta.

A szöveg, esztétika, kompozíció Az irodalom az idegen kultúra megértésének komplex és esztétikai értelemben magasan kvalifikált esete. A kulturális élmény textualizálása önmagában esztétizálás. Az antro- pológiai írásról az elmúlt évtizedben intenzíven folytatott amerikai writing culture vita hazai recepciójára napjainkig sajnálatosan csak érintõlegesen került sor. A vita egyik fontos következménye, hogy az etnográfiai szöveg státusával szemben újabban feltételként megfogalmazott irodalmi igény számos, mindkét tárgyterület szempontjából létjogosult témát felvet. Egyrészt az irodalmi reprezentáció esztétizált formáit, mint például külön- féle mûfajait, filológiáját, retorikáját, stílusát átveszi az antropológia. Ugyanakkor az útleírás, az útinapló, illetve az antropológiai beszámoló elemzése nemcsak a téma és a mûfaji azonosság okán, hanem az értelmezõi perspektíva szükségszerû közelítésének folyományaként közös szemléletmódot eredményezhet. Az irodalom számára az ant- Tabló • ropológia tehát tartalmi és módszertani értelemben, míg az antropológia számára az irodalom esztétikai, formai vonatkozásaiban válhat jelentõssé.

A konferencián számos olyan kiváló elõadás hangzott el, mely a szöveg kompozi- Tabula cionális jellemvonásait textuális és esztétikai szempontok szerint vizsgálta. Többek kö- zött Csillag Gábor Írásbeliség, és rekontextualizáció – avagy az erdélyi jiddis mondák irodalommá tétele , Tóth Zsombor 17. századi angol nyelvû Zrínyi Miklós életrajz mik- roszkopikus vizsgálata vagy Petneki Áron Orientalizmus – mesés kelet szóban lefestve, képben leírva elõadását érdemes ebbõl a szempontból megemlíteni. 319 320 Tabula • Tabló nehézséggel terhelt folyamatát is. lentheti, hanem (elõ)segíthetné az antropológia haz mecseréje nemcsak a divatos vagy kevésbé divatos ne antropológiának a történelemmel, a filozófiával vag ményesültsége ne zárja ki a határtudományok között ok bevett osztályozása, az ehhez köthetõ akadémiai kezdõdött párbeszéd folytatódni fog, illetveA szervezõk reményepéldáu szerint az antropológusok és ir terepmint veg „részt vevõ megfigyelõ”, hanem „részt vevõ olvasója a kulturális identitás konstrukciójában. A kulturál vegek a hallgatóra, illetve olvasójukra hatnak, val dekes, ahogyan a performatív formák, az úgynevezett új megközelítés kvalitatív kulturális antropológiai konkrét kontextusban tölthetnek be. Az irodalomszoc középpontjában ekkor olyan kulturális funkciójuk ál jük és olvasójuk egyaránt az empirikus terepkutatás Az irodalmi szövegeknek, de a szövegeknek általában terepen Irodalom bek között Vörös Miklós JEGYZETEK rint az elkövetkezõ tavaszon egy válogatást tartalm 2. 1. „Egy klasszikus szöveget soha nem lehet a maga te maga a lehet nem soha szöveget klasszikus „Egy 1. 3. Az idén 58 éves korában tragikus hirtelenséggel,tragikus korában éves 58 idén Az 3. A konferencián közel 50 elõadás hangzott el, amelye Ehhez a témához kapcsolódóan ugyancsak több tartalm Science fiction Science nak belõle.” Lásd Schlegel (1981), idézi Ferraris ( kifejlesztikkultúrájukat,ke vágyniukésrehozták, azok iránt, akiknek lényegében az életét köszönhetiéletét azlényegében akiknekiránt, azok házának hideg és reménytelen atmoszféráját, mely se tettéka hogyHitler hatalomra jutása után mint zsidó kisgye számá író az feltárni igyekszik gyökereit titásának ellenállhatatlan erõvel idézi meg témáját. Austerli kö Utolsó át. hatotta romlása reménytelen metország egyetlen életmûvét teljes szinte író élõ Angliában Reich címû elõadása. vagy abszurd. bõl Angliába.bõl Austerlitz megidézi nevelõszüleit, eg Mi az, ami megírható a kultúrából a megírható ami az, Mi 1996:79). z, a mû fõhõse emlékezésében kulturális iden- amint az is, milyen szerepet töltenek be ll arra, hogy mind többet és többet tanulja-többet és többet mind hogy arra, ll autóbalesetben elhunyt német származású,német elhunytautóbalesetben ra. A fiatal Austerlitz elmeséli például azt,például elmeséli Austerlitz fiatal A ra. l szolgál ahhoz, hogy a szaktudomány- élmény, a második világháború utáni Né- utáni világháború második élmény, a ljességében megérteni. Azoknak, akik lét-akik Azoknak,megérteni. ljességében kutatásként írható le. Különösen ér- reketsorstársai tömegével együtt menekí- . Az idõs Austerlitz visszaemlékezésénekAusterlitzidõs Az . azó konferenciakötet fog megjelenni. is antropológus ezáltal nem csupán mmiféle rokonszenvet nem keltett benne l, melyet az (irodalmi) szövegek egy y a pszichológiával lehetséges esz- ai legitimációjának lassú és számos nyve, a 2001-ben megjelent Austerlitzmegjelent 2001-ben a nyve, tárgyává válhatna. Az érdeklõdés odalmárok között Miskolcon meg- ” is az eseményeknek. létrejövõ építõ kapcsolatot. Sõt az gyakorlat és ennek minden intéz- is – bizonyos esetben – a szerzõ- bemutatásra szánt irodalmi szö- mzetközi trendek leképezését je- iológiai eljárás itt kiegészül, és az kbõl a szervezõk szándéka sze- as elõadás hangzott el, töb- vagy Menyhért Anna y gyermekteleny walesi lelkész Szö- szövege, a textualizációs eljárás során egyszerre kényszerül objektív távolságtartásra és az imaginárius szubjektum megidézésére értelmezésében, vagyis az olvasó számára egyidejûleg mutatkozik antropológusnak és szépírónak (Sebald 2001).

IRODALOM

BEHLER, ERNST, HRSG. 1981 Kritische Friedrich Schlegel Ausgabe. (Paderborn Zürich: Ferdinand Schöningh – Thomas Verlag.

FERRARIS, MAURIZIO 1996 History of Hermeneutics. New Jersey: Humanities Press.

SEBALD, GEORG WINFRIED 2001 Austerlitz. New York: Random House. Tabló •

Tabula

321 ○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○ HelyzetHelyzet WILHELM GÁBOR A jelenkorkutatás dilemmái a néprajzi múzeumokban

2002 õszén két olyan jelentõs néprajzi konferenciára is sor került Bécsben és Kaposvá- rott, mely a néprajzi múzeumi tárgygyûjtés és -dokumentálás aktuális kérdéseivel fog- lalkozott. Az egyik nemzetközi – közép- és kelet-európai –, a másik hazai keretben vizs- gálta meg az eddigi tapasztalatokat és a jelenlegi problémákat, valamint a jövõbeli lehe- tõségeket. A tárgygyûjtés a néprajz létrejötte óta egyértelmûen alappillére a múzeumi munkának (és sokáig általában a néprajzi kutatásnak), ám legalább ettõl az idõponttól kísérik viták mind az idõbeli, mind a térbeli keretét illetõen. A legkiélezettebb vélemény- különbségek – és talán bizonyos fogalmi bizonytalanságok – ezen belül is a jelenkor vizs- gálatát, annak szerepét érintik. Ennek tisztázásakor azonban mindenképp vissza kell térni általában a néprajz szintjére, hiszen a jelenkor kutatása néprajzi szempontok szerint és néprajzi eszközökkel semmiképpen sem szûkíthetõ le csupán a kultúra tárgyiasult ré- szére összpontosító és ezt tárgyak gyûjtésével (is) dokumentáló néprajzi muzeológiára. A jelenkor és a történetiség kapcsolata a néprajz történetén belül önmagában összetett kérdés. Az európai néprajz jelentõs területi ágai (például a francia vagy német) eleve jelenkutatásként indultak (Beitl 1985), azaz a még élõ szokásokat, ünnepeket, viseletet figyelték meg a néprajzosok, és igyekeztek ezeket tudományosan leírni, rendszerezni és értelmezni. Párhuzamosan végig nyomon követhetõ ugyanakkor – hol erõsebben, hol gyengébben – egy, a történeti forrásokat vallató, illetve valamilyen korábbi korszak élet- módját rekonstruálni igyekvõ kutatási vonal is. Ez a kutatási irányzat viszont sok eset- ben éppen a jelenkor szereplõinek emlékeibõl indult ki. A néprajzi kutatás idõkeretével kapcsolatos elméleti és módszertani eszmecserék, melyek szinte periodikusan visszatértek az európai néprajz története során – egészen napjainkig – nehezen tudtak egyezségre jutni a jelenkor terminus megfelelõ használa- tát illetõen. Csak a jelenkor idõbeli határával kapcsolatban – már ami a múltbeli kezdeté- re vonatkozik – durván fogalmazva legalább annyi javaslat, vélemény fogalmazódott meg, ahányan hozzászóltak e kérdéshez. A legtávolabbi vonalat a 20. század elején, illetve inkább az elsõ világháborút követõen húzták, húzzák meg a kutatók, ám a legrövidebb idõszak mellett jelenleg szavazók is legalább az 1950-es évekig visszamennek. Ez egyben Helyzet • azt is jelenti, hogy pillanatnyilag ez a legkisebb léptékû periódus a néprajzon belül. A jelenkutatás tehát a mindenkori legidõsebb nemzedék visszaemlékezésének a határában

fogalmazza meg a jelenkor mértékét. Tabula Nem minden tanulság nélküli az etnológia, antropológia viszonya sem a jelenkor- hoz. A „modern”, amerikai antropológia alapvetõen terepmunka- és – következésképp – jelenkorközpontú (volt) a kezdetektõl fogva. Nem is igen lehetett másmilyen, mivel az esetek nagy részében hiányoztak az írott, történeti források a vizsgált népek többségé- re vonatkozóan. Ugyanakkor mindez nem akadályozta meg a kutatókat, hogy a 20. szá- zad elsõ harmadáig alapvetõen ne az emlékezetkultúrára támaszkodjanak – a 24. óra 323 324 Tabula • Helyzet pusú jelenkutatásról (Bausinger 1984:93). sen megmarad. Valójában tehát csupán a harmadik ese ben kap valódi jelentést, noha a történeti vizsgála megközelítési mód értelmében a kultúra vizsgált sze szerepüketazonban márcsakmaihasználatuk a révén tárgyakségekvagy szinténazértérdekesek, mivela kontextus rekonstrukciója által tudjuk megfejteni. van dolgunk. Ezek megmaradtak egészen máig, ám való aktuális érdeklõdésünknek, témánknak megfelelõen. értelmezési – és ennek révén idõbeli – keretekbe tu megjelenõközvetlenüle itttudunkfigyelni. Azmeg né a amit az,antropológiában. Ezaz akárcsak – kor nem történeti forrásokon nyugvó tanulmányok esetébe rom fõ típusra egyszerûsített le. Õ a jelenkor fogalom lehetséges használatait az etnográ rajzi jelenkorkutatás egyik dagályhullámában – nem rajzi vagy etnológiai vizsgálatokon belül. Hermann se, értelmezése keveredik össze, és hoz létre külön világháború között. szociálantropológusoknak a gyarmatokon végzett résztvevõ módszeres kuta valódi, A keretében. szindróma rá,hogy a kat, melyeken belül a vizsgálatot végzõ egyáltalán zásához. A kutatás – térbeli és idõbeli – keretének nálja ezeket a terminusokat –, valamint ennek révén megkülönböztetésre (Hammersley–Atkinson 1983:40–44) zása. Ebben az értelemben egyáltalán nem létezik ve tokon belül is – adott esetben – hangsúlyos lehet a Bausinger által valódi jelenkutatásként jellemzett a téma kiválasztása szerint történeti a kutatás. Ér kerete, viszont a múlt valamelyik – nem túl régi – megmaradt információk alapján történõ kulturális re lat, ha a kutató eleve valamely korábbi idõszakaszo könnyebben hozzáférhetõ a kutatandó téma szempontjá lehet gyakorlati döntés következménye – ha például amásik típusú háttéranyag tesz lehetõvé mélyebb ku maszkodás lehet elméleti érvelés következménye is – gyakorlati megfontolások. A vagy csak történeti, va egyaránmeghatározásábanmindenkori Ennek mezhetõ.) annak egy viszonylagosannakegy értelemben recensvett felelõ témát. Ez a téma ugyanakkor az illetõ idõsza A bausingeri osztályozás nagyon világos alapot ad a Bausinger (1984:90–93) elsõ típusában a jelenben ta Látható, hogy e rövid kiránduláson belül is a Ebben az összefüggésben akkor tekinthetõ történetin minta, minta, illetvea minta vételnem azonos akerettel, és csak azon belül ért kutatás kutatás idõsíkjából indult ki, mely az alapvetõen jelenkor jelenkor szakasza a témája. Más szóval itt csak vagy vagy ta további lehetõségként természete- kijelölése meghúzza azokat a határo- figyelembe vesz. (Utalni szeretnék itt demes megemlíteni azonban, hogy a jelen keretû és jelen témájú vizsgála- féle súlypontokat a mindenkori nép- djuk azután beleilleszteni, az éppen A második esetben a vizsgált jelen- n kaszon belül egyaránt vonatkozhat z elemzett téma történeti vonatko- Bausinger (1984) – az osztrák nép- gy csak jelenkori forrásokra való tá- véletlenül próbálta meg felrajzolni a fiai vizsgálatokon belül, melyet há- a néprajz történetiségének tisztá- az egyik vagy a másik típusú forrás gytiszta szinkronkutatás, kivéve a múltbólszármaznak. jelenkori A konstrukciónak tehát a jelenkor a belül belül lete a jelenlegi kontextus egészé- azaz eszerint vagy az egyik, vagy prajz módszertanieszköztárávalprajz seményeketeltérõazonbanigen tásaival kezdõdött el az 1. és a 2. lturálismegértést, de ugyanúgy korairészére.emlékezetbenAz n az aktuális, éppen zajló jelen- tben beszélhetünk szinkron tí- lálható kulturális reliktumokkal lehet leírni. Végülharmadik a di jelentésüket csak a múltbeli néprajzi megfigyelés tehát csak a brit a csak tehát megfigyelés terminusnak hányféle jelenté- ból. ek egy adott néprajzi vizsgá- választ ki magának egy meg- – noha Bausinger nem hasz- t jelen lehetnek elméleti éselméleti lehetnek jelen t keret keret és téma téma közötti el- tudományos absztrakció világát. A szinkron- vagy történeti szemlélet ily módon kizá- rólag a téma diktálta hangsúlyeltolódásokban valósulhat meg. A bausingeri fogalmi rendteremtés idõzítése a jelenkor kutatásával kapcsolatban ter- mészetesen nem a puszta véletlen mûve. A modern világra jellemzõ életmód néprajzi leírhatóságának a problémája, amely Bausingert (1984) a jelenkor fogalmának újragon- dolására késztette, már számos esetben vezetett hasonló jellegû elméleti tisztábban lá- táshoz. A jelenkor kultúrájának összetettségében a korábbi korszakokra összpontosító néprajzi leírások jól elváló – helyesebben jól elválasztó – tematikai tagolása tarthatatlan- ná válik. A korábban kifejtetlen feltételezések ilyenkor általában újra az elõtérbe kerül- nek, mert egyre kevésbé lehet õket hatékonyan alkalmazni az új tematikájú tudomá- nyos elemzésekkor. 1 Meg lehet kockáztatni azt az állítást, hogy a modern kor bekerülése a néprajzi vizsgálatok tárházába sokkal inkább ezen a csatornán keresztül hat a néprajz elméleti és módszertani alapjaira, mintsem a modern életmód alapvetõ mássága révén. A modern kor leírása közben elkerülhetetlen módszertani reflexiók ugyancsak nem ke- rülték el a „mindennapok kultúrájának” megítélését. Amíg a korábbi tematikák lehetõvé tették a kultúra néprajzi tagolását, bizonyos területek kiemelését és hangsúlyozását, a modern kor szövevényessége lehetetlenné teszi a hétköznapi kultúra háttérbe szorítá- sát vagy elhanyagolását (Bausinger 1984:103; lásd áttekintésként Schöne 1998). A szûkebb értelemben vett jelenkorkutatás és -dokumentálás tehát akár a bausingeri tipológián belül könnyen elhelyezhetõ (Bausinger 1984), akár a keret–téma fogalompár (Hammersley–Atkinson 1983:40–44) segítségével jól értelmezhetõ, és a néprajzi vizs- gálatok egészébe könnyen beilleszthetõ. A jelenkor mint keret használata ellen ily mó- don nem szól semmilyen elméleti érv. Más kérdés a jelenkornak mint témá nak a fontos- sága, fõképp a Bausinger által kidolgozott harmadik típus értelmében. Egy-egy kutatási téma kiválasztása esetében ugyanis egyedül a relevancia számít mint tudományosan megítélhetõ szempont (Hammersley 1992:26–27, 72–75). Milyen jelentõsége lehet te- hát általában a jelenkori néprajzi dokumentációnak, illetve konkrétan az egyes ilyen jel- legû projekteknek a néprajzi kutatások egészén belül? A valódi válaszvonalnak ebben a tekintetben a modernizációnak a hétköznapok élet- módjára tett hatása látszik. Egészen addig, míg a választott, harmadik típusú (Bausinger 1984:92–93) kutatási téma ebbõl a szempontból nem válik el élesen a másik két kategó- riába tartozóktól, inkább csak hangsúlyeltolódásokról beszélhetünk a szinkron-, törté- neti tengelyek mentén a két szélsõ pozíció között. Minél erõteljesebben van azonban jelen a modernizáció az életmód valamennyi területén, minél inkább átjárja a hétköz- napok összes szegletét, annál nehezebb irrelevánsnak nevezni az ilyen témájú néprajzi vizsgálatokat. Helyzet • Bausinger szinte már egészen nyersen fogalmaz, mikor a modern világ néprajzi ku- tatandóságának a kérdését teszi a mérlegre. Bár elismeri, hogy a jelenkor kultúrája az

összetettségével, a részeinek kölcsönös összefüggései révén számos kutatási problémát Tabula eredményezhet – nem utolsó sorban a részterületek közötti kapcsolatrendszer kibogo- zásának, átlátásának a képességét –, mégis „ez a jelenkori kultúránk valósága” (Bausinger 1984:104), akár rokonszenves ez a valóság, akár nem. A modern, „jelenkori kultúránk” kutatása mellett tehát tagadhatatlan és súlyos ér- vek szólnak, hiszen a korábban még izoláltan szemlélt – akár klasszikusnak tekinthetõ – 325 326 Tabula • Helyzet katársait hívta meg Bécsbe, hogy a jelenkorral kapc jelenkorral a hogy Bécsbe, meg hívta katársait sches Museum Kittsee Közép- és Kelet-Európa nagyobb 2002 szeptemberében az Österreichisches Museum für látszott újragondolni néhány kérdést egy szûkebb eu schaften által szervezett tudományos találkozók ker vagy az Institut für Gegenwartsvolkskunde der Öster gálataiknak a kölcsönös bemutatására – nema lehetõségükritkán a az idõszakonkénti eszmecserére, az el adásul az 1980-as és 1990-es években a nyugat- és a 93), vagyis a változások közepette megmaradó hagyom (fõképp a falukutatások) megmaradt atálása. bausingeriEzek a kezdeményezések ket az 1970-es évektõl i ünnepek, modern átmeneti rítusok, valamint a falvak a elsõsorbanmegnyilvánulásainak korszakbizonyos– sát a néprajzon belül (is) – ha teljesen más körülm tettségének gyakorlati problémáiból. gyûjtemények történeti vizsgálatának elõtérbe kerül táplálkozotegyarántmeta-szemlélete,nevezettmely múzeumokbantörténõdokumentálás múzeumiirányáraa hanem identitásváltást is eredményezett. Hasonló mé gyasztásstb.),részbennémetnéprajzon a belülnem elhanyagolttémát kezdett hangsúlyozni (munkáskultú vû és a skandináv, illetve részben a brit oldalinéprajz (diák)mozgalma,t mely az 1970-es években rész kutatásaiban is. Legalább ennyire fontos azonban vissz azmértékben jelentõs – módszertanra a hatása tõ tudományok között”, és ennek kapcsán az amerikai ku tanulságai a néprajz helykeresésérõl részben a mode nyult még getlenül. Ugyanakkor egy ilyen jellegû adottság hezebben kutathatók a modern kor szinte teljes megj résztémák egyre kevésbé ragadhatók ki ebbõl a mai ö eredményeképpen (Timm 1999). dolgozó etnológusok egyre gyakoribbá és idõnként európa gy az sorban utolsó nem 1994), Hrsg. Moser–Salein, senszámos konferencián megfogalmazódott (Kokot–Bom 163–165). A városi élet néprajzi kutatásának a szük illetve Skandináviában találkozunk rendszeres pára városösszpontosítunk – az 1990-es évekig a Földlegjobb számos részén megközelítette az ötven százalék gondolunk. Legkésõbb a 2. világháborút követõ évtiz hoz. Elég, ha csak a városetnológia kialakulására é A kelet-európai politikai változások után, illetve A „baloldali fordulat” Kelet-Európa országaiban is Mindezek a hatások – az intenzív, hosszan elnyúló é elégséges elégséges feltételnek egy új tematikájú néprajzi kutatási ematikai palettáját, és számos korábban önmagában önmagában s – valljuk be, igen lassú – elterjedésére ények között is. Fontossá vált az adott tes kategóriában (Bausinger 1984:91– etnológiai kutatásokkal (Sanjek 1990: esetben is csak a Mediterrániumban, z Österreichische Volkskundetagung az új évezred küszöbén érdemesnek végzett vagy folyamatban levõ vizs- rnizálódó világban, részben a „társ- ségessége és az igénye természete- 1960-as évek végének európai bal- reichischen Akademie der Wissen- etében. ndulhattak meg igazán, egy részük ésébõl és a múzeumi raktárak telí- kelet-európai kutatóknak megvolt elõtérbe állította a jelenkor kutatá- elenési formáinak a hatásaitól füg- ben újrastrukturálta a német nyel- edekben a városiasodás mértéke a modernizációjának – a dokumen- ot. Ennek ellenére – ha most Euró- sszefüggésrendszerbõl, egyre ne- ümölcsözõvé váló párbeszédének rópai kontextusban. Éppen ezért solatos tárgygyûjtésekrõl közö- tárgygyûjtésekrõl solatos lturális antropológia termékenyí- rtékû hatást gyakorolt a néprajzi csakbizonyos fokúnemzedék-, t a posztmodernfordulatból,aa t aköszöntek a jelenkor néprajzijelenkor a aköszöntek s széles körben folytatott viták munkásfolklór, államikiemelt Volkskunde és az Ethnographi- ra,gyárak világa, termelés, fo- ányokra voltak kíváncsiak. Rá- néprajzi múzeumainak mun- mer,Hrsg. 1991; Greverus– gyûjteményeknek úgy-az i néprajz és az Európábanaz és néprajz i a legritkább esetben bizo- boom boom megindulásá- sen gondolkodjanak el az Ethnographische Museen in Zentral- und Südosteuropa: Inter- nationale Konferenz II . címû tanácskozás keretében. A konferencia a 2001-ben a Nép- rajzi Múzeum által szervezett Ethnographic Museums in East- and Central Europe: Challenges and Chances at the Beginning of the 21 st Century szakmai tanácskozást kí- vánta folytatni. 2 Míg a budapesti általában az új évezred kihívásaival foglalkozott, érint- ve a gyûjtést is, a bécsi megbeszélés – nem véletlenül – kifejezetten a néprajzi muzeológia talán legösszetettebb, legtöbbet vitatott kérdésére, a néprajzi tárgygyûjtés lehetõsége- ire összpontosított. Az elõadások a szervezõk szándékai szerint két témakör köré csoportosultak. Mi tör- tént ezen a területen az egyes múzeumokban az utóbbi tíz évben, illetve milyen konk- rét tervekkel, elképzelésekkel tudnak az egyes múzeumok elõállni? A szervezõk ugyanakkor nem elégedtek meg az eddigi múzeumi gyûjtések összeg- zéseivel. A konferencia az open space módszerét alkalmazva konkrét együttmûködési projektek kidolgozását követelte meg a résztvevõktõl. Ennek eredményeként összesen 14 ilyen téma született meg. Ezek közül kiemelendõ egy tervbe vett közös kelet- és kö- zép-európai kiállítás, mely a hagyományos gyûjtemények mellett a jelenkori párhuza- mokat is a látogatók elé kívánja tárni, valamint egy nagyszabású fotókiállítás, mely a térség országainak legkorábbi néprajzi fényképeit próbálja meg feltárni, bemutatni és kutatá- sok révén értelmezni. A konferencia célja alapvetõen és hangsúlyozottan nem a német nyelvterületen foly- tatott korábbi, a néprajz jelenkorkutatásával (Gegenwartsvolkskunde) kapcsolatos viták újraindítása volt, és semmiképpen sem az osztrák néprajz újabb köldöknézése a jelen- korkutatással kapcsolatban. Az utóbbi évtizedekben az osztrák néprajzi múzeum 3 szá- mos kiállításában és kutatásában vizsgálta a jelenkor és így óhatatlanul a modern, glo- balizált életmód bizonyos megjelenési formáit (lásd például Schmidt 1973; 1974; 1976; Beitl, Hrsg. 1985; 1987; 1988; Czapka–Grieshofer–Schindler–Tschofen 1994; Johler– Nikitsch–Tschofen 1996; Müller, Hrsg. 1999; Johler–Pallestrang–Rauter 2000; Boesch– Bolognese-Leuchtenmüller–Knack, Hrsg. 2001; Beitl–Plöckinger 2001). Az egyik fon- tos kérdésnek számukra pillanatnyilag a határok problémája bizonyulnak. Ha a jelenkort tanulmányozzuk akár a keret, akár a téma szempontjából, lehetetlen eleve a nemzeti határok mentén válaszvonalat húzni. A témák többsége szélesebb területi keretet igé- nyel. Ha ez így van, hogyan lehet együttmûködni a határok másik felén található ha- sonló intézményekkel, kutatókkal? Milyen minimális közös elméleti és módszertani hát- tér kell ehhez? Továbbmenve: hogyan lehet ilyen széles keretû témák kutatásakor és do- kumentálásakor megelõzni a mindenki számára hátrányos, egymással párhuzamos

összehangolatlan gyûjtéseket. Helyzet • A konferencia több tanulsággal szolgált az érintett kérdések tekintetében. Bár a ta- nácskozás a gyûjtést állította a középpontba (és nem a kiállítást), a megszületett közös

projektek mindegyike – egy kivételével – kiállításokhoz fûzõdtek. Az világossá vált, hogy Tabula a 19. század végén létrejött, a különbözõ múzeumokban õrzött néprajzi törzsanyag kiállításbeli megszólaltatásához csak több európai múzeum közös munkája tud elegen- dõ hátteret nyújtani, melynek része a mai kulturális megjelenések, párhuzamok doku- mentálása. A szélesebb keretû, tehát nem aktuális kiállítás(ok)hoz társuló jelenkor-do- kumentáció, az életmód modern megnyilvánulásainak tárgyi gyûjtése ugyanakkor egyet- len javasolt nemzetközi projekt témájául szerepelt csupán. Ráadásul éppen ez a tervezett 327 328 Tabula • Helyzet bemutatásaival összevetve. szembeszökõ volt a modern kor szövevényes megjelené tematikai(ön)korlátoábrázolása,a ennekésgálata Bár ebben a kontextusban egyáltalán nem számított é legû gyûjtések, kiállítások tematikai hangsúlya az együttesen nézve feltûnõ volt, hogy a közép-európai jelenkor-gyûjtés sokkal inkább ritkaságnak, mint ál jebb a bausingeri tipológia második csoportjába leh a legtöbb esetben egy-egy konkrét kiállításhoz. Eze valamilyen formában valamennyi jelen levõ múzeum vé magát. együttmûködés keretében – azonban azonnal egy sor n megvalókonkrétmúzeumábanmegfogalmazódott, szága csolódó néprajzi gyûjtés igénye ugyan számos – dönt munka tartalmazta a legtöbb fehér foltot. Az ilyen projektre való támaszkodást. A kerülõ kaposvári konferencia ennél talán még tudato kozó legfontosabb momentuma volt. Az alig két héttemodell egyik alappillére, a múzeumok közötti együtt ben megindított és világszerte a Samdok néven ismer se, a témák bizonyos fokú koordinálása, a már megle eset kapcsán. A más kutatók anyagához való hozzáfér tárgygyûjteménytegy, jellegébõlmunkaadódóanvi a hónapon keresztül vagy éppen évtizedek alatt halmoz közé tartozik az egymáshoz képesti izoláltságuk. Eg kaposvári fiatalok életmódjáról, identitásáról és v tás alapegységeire való összpontosítás (a fontos ki erõs történeti és életrajzi érdeklõdés, valamint a tárgygyûjtemények köré szervezõdnek tematikusan. Cs nek. Ezek a munkák döntõen a népi iparmûvészet, a v mai életmód funkcionális – a modern kor összefüggés folynakolyan néprajzi kutatások gyûjtésekés egaz rábbi évtizedek magyarországi kezdeményezései után mas a közeljövõben – a svéd Samdokjövõbeli jelenkor-kutatásoktapasztalatait és -gyûjtések t nyilvánta országinéprajzi (jellegû) múzeum számára Ma-dok– jõs Zoltán fõigazgató egy intézményi háttér létreho (és részben külföldön). A tanácskozáson ugyanakkor mentálás és néprajzi tárgygyûjtés területénkezett összefoglalnitörtént és megosztani azokat a tapaszt vezésében a néprajzos muzeológusok hagyományos konf országos konferenciája zása: muzeológusok néprajzos Noha a bécsi konferencia nem hivatkozott közvetlenü Az elmúlt tíz év múzeumi munkáinak, gyûjtéseinek ér A konferencián elhangzott elõadásokból és hozzászól Néprajzi Néprajzi jelenkutatás és a múzeumi gyûjtemények vál családokra vagy egyénekre mint a kuta- iseletérõl). De ugyanígy a sajátosságaik ek a legutóbbi idõben Magyarországon talánosnak számított. Mindkét típust vétel Szapu Magda [2002] munkája a ovábbgondolva (Fejõs 2002a; 2002c). et sorolni. A harmadik típusú, valódi k egy jelentõs részét azonban legfel- etnikai reprezentációkra szûkült le. típusú jelenkutatás és a hozzá kap- rtására és koordinálására lesz alkal- zását javasolta valamennyi magyar- tté vált jelendokumentációra, a svéd mûködés mindenképp a bécsi talál- sabban vállalta a svéd jelenkutatási võ tárgyi anyag szisztematikus fel- alatokat, melyek a jelenkori doku- yesmúzeumokon belül, melyek a zásnak a mesterséges,voltaszûka zásnak y-egy muzeológus kutató néhány címmel a Néprajzi Múzeum szer- l az osztrák eszmecsere után sorra eiben való – megértésére töreked- régió keleti részében az ilyen jel- a Néprajzi Múzeum nevében Fe- rdektelennek a õen nyugat-közép-európai – or- és lehetõségének a megteremté- (lásd errõl Fejõs 2002b) évek óta fel megfelelõ ismeretanyagot és iselet, a lakás, illetve a jelenkori szonylag szûk keresztmetszetûszonylagszûk aknem valamennyire jellemzõ az néven–,mely közelmúlt a ésa gzett jelenkor-dokumentálást – yitott kérdéssel találta szembe tékeléskor hamar kiderült, hogy si formáival, illetve más típusú l a svéd múzeumok által 1977- erencia-sorozatán belül igye- ásokból kiderült, hogy a ko- sítása – fõképp valamilyenfõképp – sítása mai mai helyzet vizs- to- mérése, értelmezése és az újabb gyûjtéseknek az ehhez való igazítása ugyanakkor csu- pán az egyik lehetséges szintje lehetne a jelenkorkutatás és -dokumentálás módszeres végzésének (lásd Fejõs 2000; Fejõs fõszerk. 2000). Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a „jelenkori kultúránk” feltérképezése, tanulmányozása és (tárgyi stb.) dokumentációja éppen a mai kulturális jelenségek egymásba ágyazottsága és összetettsége miatt egy- mástól független esettanulmányokkal elvégezhetõ. A jelenkorra és annak komplexitására való hivatkozás itt inkább csak a hatás fokozására szolgál. Általában kétséges a kulturá- lis jelenségekhez való tudományos közelítés hatékonysága kizárólag izolált esettanul- mányok révén (Hammersley 1992:18–19), ám ez a kétség a modern kor szövevényes világában minden bizonnyal fokozottabban jelentkezik. A tárgygyûjtések esetében a lokális esettanulmányok és a szélesebb értelmezési ke- ret tisztázatlan viszonya mellett – mely nem korlátozódik az anyagi kutúrára, mint ahogyan ez Gullestad (1989:75) összefoglalásából is kiderül a mai skandináv társadalom kutatásával kapcsolatban – gondot okozhat még egy általános tárgyelméletnek a hiánya is (Paine 1985; Fenton 1995:230). Milyen lehetõségek kínálkoznak e problémák áthidalására? Milyen típusú kezdemé- nyezések születtek eddig akár konkrét, akár általánosabb, elméleti szinten a nagyvilág- ban? A legnagyobb múlttal rendelkezõ ilyen jellegû kísérlet a már sokszor és sok helyen idézett Samdok (samtids dokumentation, azaz jelenkor-dokumentáció). Ez a svéd pro- jektnek és szervezeti formának az ötlete az 1970-es évek legelején született meg a Nordiska Museet berkein belül. Feltûnt a muzeológusoknak, hogy a 2. világháborút követõ évekbõl aránytalanul kevés tárgy található a gyûjteményekben. A Samdokban – önkén- tes alapon – résztvevõ (jelenleg 90 fölötti) múzeumok felelõsséget éreznek a modern kor életmódjának a „rögzítéséért”, legalábbis a múzeumi gyûjtések eszközével. A prog- ram kutatáson alapul, a „dokumentáció” terminus pedig egy sor tudományos munkát rejt magában a terepmunkától a hang- és képrögzítésig, a tárgygyûjtéstõl a katalogizá- lásig. A projekt a svéd múzeumok összességét egyfajta alapként, forrásként kezeli, melyen belül megosztható ez a komplex munka (Fenton 1995:227–228). Minden múzeum va- lamilyen kutatási és területi egységért felelõs. A közös kutatás és gyûjtés lehetõséget ad a nagyobb, az esettanulmányok keretét túllépõ dokumentációra, valamint a szükség- telen és drága ismétlések, a párhuzamos, illetve az ad hoc jellegû kutatások és tárgy- gyûjtések elkerülésére. A Samdok program tehát kifejezetten egy korszak, a modern kor mindennapjainak a dokumentálására jött létre. Az eddigi tapasztalatok alapján kiválóan alkalmas a modernizáció anyagi kultúrájának értelmezésére és gyûjtésére, kevésbé a helyi, lokális jellegzetességek tanulmányozására. A legkülönbözõbb méretû és specializációjú Helyzet • múzeumok közötti együttmûködés mint alapelv azonban változatlanul fontos, mint ahogyan a kutatáson alapuló dokumentáció is.

A svéd Samdok legnagyobb mértékben a norvég és a dán múzeumi életre hatott, Tabula ahol gyakorlatilag ugyanilyen szervezeteket hoztak létre a jelenkor dokumentálására. A svéd program elkészítése elõtt néhány évvel – 1971-ben – alakult meg a brit jelenkor- dokumentációkat magában foglaló SHIC (Social History and Industrial Classification) adat- bázist és klasszifikációt készítõ szervezet, az SHGG (Social History Curator’s Group) elõde, a Group for Regional Studies in Museums. A szervezet szintén a jelenkor tárgyi anyagának múzeumi gyûjtésére szakosodott. Az SHIC fókusza alapvetõen a modern 329 330 Tabula • Helyzet vonásával mûködött, illetve elõzetes osztályozás, m váncsi, ezért több idõmetszetet rögzített ugyanabbó lehetõséget. A dokumentálás tehát teljes falvakra t lönbözõ idõkbõl származó tárgylisták azután számos osztályozásnak megfelelõen szerepeltették a háztart keret, a három falu tárgyuniverzumát fedte le. Az i dolgozni egy osztályozást – egy korai, válogató fel tálás célja a hagyományos és modern tárgyak kapcsolegy idõmetszetben az összes háztartás teljes tárgyk demel. Az 1951 és 1981 közötti idõszakbanlete szempontjábóltöbb (Knez felm1997). Ez a kutatás, gyûjt és szerepére volt kíváncsi, három koreai falu telje fotó- és videofelvétel készült. meg, melynek során csaknem 300 fiatallal dolgoztak, képesek valamilyen kerek képet nyújtani a jelenkorr võ gyûjtemények ebbõl a szempontból töredékesek, és néprajzi múzeumi dokumentálás számára értelmes egys szá keresett20.arra tatása választ, lehethogyan gyat), illetve vásárolt meg a múzeum a saját gyûjte rekek vagy fiatalok lakta – szoba teljes tárgyi any lítása (Carstensen–Düllo–Richartz-Sassa, Hrsg. 2000 szabadtéri múzeum (Westfälisches Freilichtsmuseum D mindennapoknak a még élõ gyakorlatából indult ki. B lefedettsége alapján nyújt értelmezési keretet. Min felmérések révén kínál összehasonlítási lehetõséget megvalósítani? Hogyan igyekeztek túllépni az esetta projektvalósult megmás országokban is.Milyen egy csak kevés helyen épült ki ez idáig. Ennek ellenére általánosabb képet remélnek nyerni a modern kor kul fikációssémát, amelynek keretébena végzett folyam vizsgálandó korszak tematikai „lefedése” is.történeti Mindkéirányultságú múzeumok számára, ugyanakkor kiterjedõ szervezeti hátteret a jelenkor dokumentál nagy segítséget nyújthat.segítségetnagy legességének az elkerülésében a korábbi és az aktuá tikus részterülete (Fenton 1995: 228–229). melynek segítségével könnyen megtalálható és összev klasszifi részletes egy dokumentációhoz és gozáshoz kori regionális életmód, ám az összehasonlításhoz, A következõ – a kaposvári konferencián is többször Az egyik legkorábbi munka, mely a modern kor anyagi Az idézett koreai vizsgálat a különbözõ idõpontokba Egy ilyen típusú, országos méretû hálózat, mely hos hálózat,országosmelytípusú,méretûilyen Egy Mind a skandináv Samdok, mind a brit SHIC egyszerre Mindkét kezdeményezés egyik alapgondolata, hogy a j s dokumentálása a háztartások tárgykész- agát mutatta be (nagyjából 20 000 tár- több jelentõs jelenkor-dokumentációs t programban kidolgoztak egy klasszi- ásához a néprajzi, illetve társadalom- ól. A kiállítást két éves kutatás elõzte ménye számára. A gyûjtés és bemu- , a német kutatás a téma széles körû mérés révén, mely a vizsgált térbeli degyik projekt azonban szigorúan a valamint a kutatáson alapuló feldol- smételt vizsgálatok során ennek az észletét rögzítve. Mivel a dokumen- zad tárgyizadvilágának sokaságából a erjedt ki, eleve a változásra volt kí- odell segítségével dolgozott. ata volt, a felmérések elõtt ki kellett és több szempontból figyelmet ér- ). A németországi kiállítás öt – gye- nulmányok ásokban található tárgyakat. A kü- l a szempontból, helyi kutatók be- lis gyûjtések érést végzett a kutatócsoport, egy- izonyos esetekben azonban a tér- túráiról. atosgyûjtõmunkával valamilyen ethetõ az életmód egy-egy tema- több tucat interjú és számtalan ébkeretek között tudták ezeket hivatkozott – példa a a detmoldi a késõbbi kutatások sem voltak következtetés levonására adtak elenkor dokumentálásának eset- égeket kiválasztani, ha a megle- etmold) 2000. évi idõszaki kiál- kációs rendszert dolgozott ki, dolgozott rendszert kációs mindkét esetben megtörtént a nyújt átfogó, egy-egy országra n azonos helyen megismételt szú idõn keresztülmûködik,idõn szú kultúrájának a térhódítására ad ad hoc meta-dokumentálása jellegén? beli távolság vagy a közelmúlt adta perspektíva, rálátás emel ki fontosnak látszó egysé- geket, témákat a jelenkor szövevényébõl. Még a kelet-európai politikai változások elõtt az NDK-t, illetve a fordulat után is a volt NDK-t többen a „modern kor mindennapjai múzeumának” nevezték (Köstlin 1999:21), mely megõrizte az 1950-es évek számos jellegzetességét. Az 1993-ban Eisenhüttenstadtban megalapított Dokumentationszent- rum Alltagskultur der DDR a még jelenlévõ múlt, a kelet-német mindennapok lassan el- tûnõben levõ tárgyi kultúrájának a dokumentálását és múzeumi gyûjtését tûzte ki cé- lul. A dokumentációs központ nemcsak a még megtalálható, ám egy korábbi korszakra jellemzõ tárgyakat gyûjti össze, hanem igyekszik õket még a jelenben megszólaltatni (Müller, Hrsg. 1999). Egy gyûjtési terv kidolgozása helyett, mely eleve feltételezné az NDK-s közelmúltnak egyfajta tudományos értelmezését, a mai hétköznapokban jelen levõ értelmezések, emlékek mentén alakítja folyamatosan a gyûjtést, felmérést és kuta- tást. A jelenkor a maga összetettségével számos kihívást tartogat a kutatók számára. A kínált tematika szinte áttekinthetetlen, az esettanulmányok és az általánosíthatóság viszonyának tisztázása fokozottabb követelményként jelentkezik. Az egy-egy korsza- kot múzeumi eszközökkel dokumentálni szándékozó intézmények nem hagyatkozhat- nak egyedi, izolált, sokszor ad hoc gyûjtésekre, ha általánosabb képet kívánnak nyújtani a vizsgált idõszakokról. Az eddigi próbálkozásokra a különbözõ intézmények közötti együttmûködés, a módszertani háttér kidolgozása, a kutatott és gyûjtött témák meta- regisztrációja (központi nyilvántartása) és a kutatásközpontúság volt a jellemzõ. Bár a Samdok programot egyaránt érték és érik külsõ, belsõ módszertani kritikák (Czapka– Grieshofer–Schindler–Tschofen 1994:13–14), a regionális és tematikus erõforrások meg- osztása mint a jelenkor-dokumentálás egyik alappillére eddig minden esetben bevált.

JEGYZETEK

1. Hasonló történt a néprajzi, etnológiai tér fogalmával is a városkutatások megindulásával (lásd Wilhelm 1996). 2. Ennek az elõadásait lásd Néprajzi Értesítõ 2001. 3. Az 1970-es évek elejétõl húsz éven keresztül az Osztrák Tudományos Akadémián belül mûkö- dõ Institut für Gegenwartsvolkskundéval karöltve. Helyzet •

Tabula

331 332 Tabula • Helyzet 95Gegenwartsvolkskunde.Arbeitsfeld Methoden.und 1985 BEITL, KLAUS 1984 Konzepte der Gegenwartsvolkskunde.Österreichisder Konzepte 1984 BAUSINGER,HERMANN IRODALOM 1987 Gegenwartsvolkskunde und Jugendkultur.Veund GegenwartsvolkskundeWien: 1987 Probleme der Gegenwartsvolkskunde. Referate der Öste 1985 BEITL, KLAUS, HRSG. 1988 Methoden der Dokumentation zur Gegenwartsvolksk zur Dokumentation der Methoden 1988 2001 Produkt Muttertag. Zur rituellen Inszenierung e Inszenierung rituellen Zur Muttertag. Produkt 2001 BOESCH, ALEXANDER – BOLOGNESE-LEUCHTENMÜLLER, BIRGI Sammlunge Ethnographische Sichtweisen. Istrien: 2001 BEITL, MATTHIAS – PLÖCKINGER, VERONIKA, HRSG. 94Sach-Geschichten aus den Sammlungen des Österre 1994 CZAPKA, NORA – GRIESHOFER, FRANZ – SCHINDLER, MARGO wohnen. heute Menschen junge Wie ZimmerWelten. 2000 CARSTENSEN, JAN – DÜLLO, THOMAS – RICHARTZ-SASSA, C 2002a Ma-dok. Javaslat a kortárs jelenségek múzeumi múzeumi jelenségek kortárs a Javaslat Ma-dok. 2002a A néprajzi gyûjtemények tudományos perspektívái 2000 ZOLTÁNFEJÕS 2002b Jelenkorkutatás és néprajzi muzeológia. muzeológia. néprajzi és Jelenkorkutatás 2002b 2002c Ma-dok: Egy kollektív jelenkutatási program körvonalai és intézm és körvonalai program jelenkutatási kollektív Egy Ma-dok: 2002c 106. Beitl,Hrsg.45–71. Wien: Selbstverlag Vereinsdes f 1983 Volkskundetagung Österreichischen der Referate Wissenschaften. V des Selbstverlag Wien:(Burgenland).Mattersburg in Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenscha der AkademieÖsterreichischen Verlag der reichisches Museum für Volkskunde.für Museum reichisches Volksfür Museum Österreichisches Selbstverlag Wien: kunde. jüngste Vierteljahrhundert 1969–1994. Wien: Selbstv Múzeum./Ma-dok Füzetek, (Sajtó1./alatt.) F változása. gyûjtemények néprajzi a és jelenkutatás Múzeumok 8(3):18–21. alatt.) nyek változása. Fejõs Zoltán, szerk. Budapest: Népr In Néprajzi jelenkutatás és a néprajzi gyûjtemé- néprajzi a és jelenkutatás Néprajzi ines Festtages. Wien: Selbstverlag Öster- Selbstverlag Wien: Festtages. ines vizsgálatának megszervezéséhez. Magyar megszervezéséhez. vizsgálatának . Tabula 3(1):77–88. che Zeitschrift für Volkskunde87(2):89–für Zeitschrift che ajzi Múzeum. /Ma-dok Füzetek, 1./ (Sajtó

ür Volkskunde.ür n im österreichisch-kroatischen Dialog. österreichisch-kroatischen im n ichischen Museums für Volkskunde. Das In rlag der Österreichischen Akademie derAkademie Österreichischen der rlag ejõs Zoltán, szerk. Budapest: NéprajziBudapest: szerk. Zoltán, ejõs erlag Österreisches Museum für Volks- ProblemeGegenwartsvolkskunde. der unde. Die Zeitung als Quelle. Wien: Quelle. als Zeitung Die unde. Essen: Klartext.Essen: rreichischen Volkskundetagung 1983 ereins für Volkskunde.für ereins ften. in Mattersburg (Burgenland). Klaus(Burgenland). Mattersburg in kunde. LAUDIA, HRSG. T – TSCHOFEN, BERNHARD T – KNACK, HARTWIG, HRSG. ényi keretei. keretei. ényi In Néprajzi FEJÕS ZOLTÁN, FÕSZERK. 2000 A Néprajzi Múzeum gyûjteményei. Budapest: Néprajzi Múzeum.

FENTON, ALEXANDER 1995 Collections Research: Local, National and International Perspectives. In Collections Mana- gement. Anne Fahy, ed. 224–232. London – New York: Routledge.

GREVERUS, INA-MARIA – MOSER, JOHANNES – SALEIN, KIRSTEN, HRSG. 1994 STADTgedanken aus und über Frankfurt am Main. Fankfurt am Main: Institut für Kultur- anthropologie und Europäische Ethnologie der Universität Frankfurt.

HAMMERSLEY, MARTYN – ATKINSON, PAUL 1983 Ethnography: Principles and Practice. London: Tavistock.

HAMMERSLEY, MARTYN 1992 What’s Wrong With Ethnography? Methodological Explorations. London – New York: Routledge.

JOHLER, BIRGIT – PALLESTRANG, KATHRIN – RAUTER, BRIGITTE 2000 Zeiten/Übergänge. Zur Konstruktion der Jahrtausendwende. Wien: Selbsverlag Österrei- chisches Museum für Volkskunde.

JOHLER, REINHARD – NIKITSCH, HERBERT – TSCHOFEN, BERNHARD 1996 Post vom schönen Österreich. Eine ethnographische Recherche zur Gegenwart. Wien: Selbs- verlag Österreichisches Museum für Volkskunde.

KNEZ, EUGENE I. 1997 The Modernization of Three Korean Villages, 1951–1981: An Illustrated Study of a People and Their Material Culture. Washington, D. C.: Smithsonian Institution Press. /Smithsonian Con- stributions to Anthropology, 39./

KOKOT, WALTRAUD – BOMMER, BETTINA C., HRSG. 1991 Ethnologische Stadtforschung. Berlin: Dietrich Reimer Verlag.

KÖSTLIN, KONRAD 1999 50 Jahre DDR. Runderneuerte Geschichten vom Alltag. In Leben in der Platte. Alltagskultur der DDR der 70er und 80er Jahre. Wenzel Müller, Hrsg. 19–36. Wien: Selbstverlag Österrei- chisches Museum für Volkskunde.

MÜLLER, WENZEL, HRSG. Helyzet • 1999 Leben in der Platte. Alltagskultur der DDR der 70er und 80er Jahre. Wien: Selbstverlag Österrei- chisches Museum für Volkskunde.

PAINE, ROBERT Tabula 1985 Report on SHGG Weekend, D. Hopkin. SHGG News 9:4.

SANJEK, ROGER 1990 Urban Anthropology in the 1980s: A World View. Annual Review of Anthropology 19:151– 186. 333 334 Tabula • Helyzet 98Modernizációnéprajz:és „tartós kapcsolatok”. 1998 WILHELM GÁBOR 1973 Probleme der Gegenwartsvolkskunde. Vortrag in d in Vortrag Gegenwartsvolkskunde. der Probleme 1973 SCMIDT, LEOPOLD 94Trachtenforschung und Gegenwartsvolkskunde. Wie 1974 96Gegenwartsvolkskunde. Eine bibliographische Ein 1976 1999 Nicht Freund, nicht Feind. Überlegungen zum VerÜberlegungenFeind.Freund,zumnicht Nicht 1999 TIMM, ELISABETH csoportkulifjúságizûrkorszakgyermekei.Mai A 2002 SZAPUMAGDA Alltagskultur im Museum. Zwischen Anspruch und 1998 SCHÖNE,ANJA Oktober 1973. Wien:Oktober1973.Verlag Österreichischender Aka SchweizerischesArchivVolkskundefür 95:1–22. és a néprajzban.aAlexandra,Szûcs ésszerk., 21–33. Bu der Wissenschaften.der Akademie der Wissenschaften.der Akademie In túrák. Budapest: Századvég.Budapest:túrák. führung. Wien: Verlag der Österreichischen Hagyomány modernizációés kultúrábana hältnis von Volkskundevonhältnis Völkerkunde. und Realität. Münster – New York: Waxmann. er Gesamtsitzung der Akademie am 25. am Akademie der Gesamtsitzung er n: Verlag der Österreichischen Akademie dapest:NéprajziMúzeum. demie der Wissenschaften.derdemie Szerzõk

A. GERGELY RÓBERT politológus, antropológus, MTA Politikatudományok Intézete (Budapest) BALOGH BALÁZS néprajzkutató, MTA Néprajzi Kutatóintézet (Budapest) BICZÓ GÁBOR filozófus, Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszék (Miskolc) CSATLÓS JUDIT antropológus, muzeológus CSORBA JUDIT DOROTTYA filmrendezõ, muzeológus, Néprajzi Múzeum (Budapest) FÜLÖP HAJNALKA néprajzkutató, Néprajzi Múzeum (Budapest) GRANASZTÓI PÉTER néprajzkutató, történész, Néprajzi Múzeum (Budapest) GYARMATI JÁNOS régész, történész, Néprajzi Múzeum (Budapest) KOVAI CECÍLIA egyetemi hallgató, ELTE BTK Kulturális Antropológia Tanszék (Budapest) MOHAY TAMÁS néprajzkutató, ELTE BTK Tárgyi Néprajzi Tanszék (Budapest) NAGY TERÉZIA néprajzkutató, egyetemi hallgató (Szeged) PILIPKÓ ERZSÉBET néprajzkutató, Reguly Antal Múzeum (Zirc) SZACSVAY ÉVA néprajzkutató, Néprajzi Múzeum (Budapest) WILHELM GÁBOR néprajzkutató, Néprajzi Múzeum (Budapest) 338 Tabula 2002 5 (2):198–222. A kiadvány megjelenését a Hyatt Regency Budapest sz a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatá Megjelent a Néprajzi Múzeum fenntartója, © Néprajzi Múzeum, 2002 ISSN 1419–3310 FEJÕS ZOLTÁN fõigazgató Felelõs kiadó Honlap: E-mail: Telefon: 473–2459 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12. Néprajzi Múzeum Szerkesztõség és kiadó Kapható a nagyobb könyvesboltokban. ETO-Print Kft. Nyomdai munkálatok KAPITÁNY ÁGNES Lapterv (1956–1994) folytatásaként. A Tabula 1998-ban az 1–2. számmal indult a Néprajzi Megrendelhetõ a kiadó címén. Éves elõfizetési díj: 800 Ft. Példányonkénti ára: 4 kétszer. évente Megjelenik WILHELM GÁBOR SZÛCS ALEXANDRA FÖLDESSY EDINA Szerkesztõk FEJÕS ZOLTÁN Fõszerkesztõ Tabula 2002 5(2) [email protected] http://www.neprajz.hu/tabula • Fax: 473–2401 00 Ft. Közlemények 1–33. évfolyamának álloda támogatta. sával.