makört, talán mégis az, hogy a Maghreb-kutatások széles kör látványos szeletét fogom tudni ebbenafrikanista,lévénetnomuzikológus Maghreb-sza vagy a megközelítés jeleznem, hogy bármennyire is szeretném teljes melynek képé részbeni végiggondolására az alábbi példáva dolkodva s ennek lehetséges dimenzióit belülrõl pró határokon átívelõ régiófogalom elvi lehetõségét. A hogy meg kellett védenem a kulturális, etnoregionál más verziói kerültek fókuszba. Egyik-másik vita alk son sikerült jelen lennem, ahol a régiófogalmak tör rajzi távolságok okán. õket, tisztán hipotetikusak abban az értelemben, ho Következtetéseim, bár elméleti elõtanulmányok és em sanzonok francia a buszok, Ikarusz az és repülõgépek mint az olajsejkek és a „túlélõturizmus”, a fönícia szenek, ahol a berber lovas harcosok és az egyiptom sai olyan földrajzi, életvezetési, értékrendi, égha gazdagságú szaharai központjai, kozmopolita, tovább egyetlen tanulmányban vagy elõadásban, annál is kev visszaérkezõkésõbbkultúra természeteegységearab riptív megmutatásán. A nyugati Mediterránum déli pa pektívája túlterjedne a hagyománymegnevezésen vagy A A rai azonosság- és régióképzõ szerepe z utóbbi két esztendõben több olyan szakmai vitán, 1 s nincs önálló diszciplína, melynek antropológiai a nagytérségi integrációkkal szembeni ellenállás sz ellenállás szembeni integrációkkal nagytérségi a identitásmegfogalmazásánakközös egyeszközé akkor téknormáitól, társadalmi jelrendszerétõl és szellem családi hagyományaitól, vallási szüleik kísérletének elszakadási generációk új fogal abbanfõként jellege épülõ élményrekollektív e fogva kezdettõl mozgalom nemzedéki-kulturális rán kusságának újraértékelõdési folyamatát lehet nyomon vé átalakulását, életmódmodell és érték- romantikus zálódó világban. Ezen belül egyfelõl egy zenei, kul maj gyökereit, kialakulásának történetét, rai a tatni a pedigönkifejezési módzenei vizsgált aMaghreb, segítségévelmegközelíteni.beszédeseményA – zenei zenei igyekszikegyfogalmát régió tanulmánya a Ez jlati vagy mentális keresztutakon fek- téneti, földrajzi, politikai, etnikai vagy i romok éppoly szokványosak, mint a ben értelmezni. Mentségemre szólhat bálva átlátni fölmerült egy hipotézis, kultúra komplex rendszerében gon- almával az a hálátlan szerep jutott, t adni a választott témakörnek, nem gy nehezen igazolhatók épp a föld- is vagy nemzeti-történeti-politikai i tevekaravánok éppoly járatosak, l tettem kísérletet. Idejekorán kell á idegen tömegekkel zsúfolt váro- rtjáról indult s oda évszázadokkal ésbé, mert a térség meghökkentõ e sem tárgyalja teljességgel e té- valamely népikultúra-elem desk- pirikus tapasztalatok elõzik meg sen nem tárgyalhatónem senérdemben kértõ, szükségképpenkértõ,egycsak vagy a külvárosi szegénység.külvárosi a vagy tépelõdésen, közös okoskodá- vagy történetszociológiai pers- A. GERGELYANDRÁSA. turális hagyományt, másfelõl egy i örökségétõl, megtalálva ugyan- mazható meg, hogy keretet adkeretethogy meg,mazható ínpadává. rai. A szerzõ igyekszik bemu-igyekszikszerzõ A rai. d jelenlegi szerepét a globali-a szerepét jelenlegi d , éneklési stílus – egy sajátosegy – stíluséneklési , gül egy etnokultúra autenti-etnokultúra egy gül követni. A rai mint mediter- körülhatárolandóanagytáj t. A rai kultusza így válhatígykultusza rai A t. llenkultúrát hordozott, és hordozott, llenkultúrát 241 ér- Tabula2002 5 (2):241–253. 242 Tabula 2002 5 (2):241–253. módjához,a dernizációs kihívások egyszerre járulnak hozzá egy használatos lényegéb de érvényes, értékrendrevolt és életmódra dójával. Közelebbrõl – de földrajzi értelemben szél élõ, népes és vérbõ populációt ismertetik meg az Sziget”-kéntér ismert, poétikai tartalmai a Szahara gondoklasszikusnagytájiv a költészetbenés arab az A Maghreb neve „Nyugatot” jelent az arabA rai a meghrebigeográfuso kultúra virága, sivatagi rózsája, entitásmint Maghreb A könyv ráfiából is. ként kezelõ – felfogásmódokról kiadós mustrát kap a mentes ezektõl a hatásoktól... Ezekrõl – a „nyugati kereszttûzbekulturálisolyanvakereskedelem révén a banánültetvények határai, a hófödte csúcsok és a tással, de az Atlasz párásabb lejtõin érlelt citrom redett immár a spanyol, andalúz, szárd, görög, lati ván: a berber entitás nem más, mint a gyarmatosítás univerzalista vallási mozgalmak elvitatták maradta ez maghreegészen a 20. századig, amikor azonban a ta, az eltûnõ maghrebi arab dialektus berberek álta nisztráció és politika önfenntartó egysége, a város kosai, a berberek (lásd Kám fiai) révén. Az iszlám geográfia és a história tudorai számára az iszlám b kai területet fedte. Jelentéstörténete a Közel-Kele az iszlám történetírásban elsõsorban a római-latin ve a Maghreb a „Kairó után következõ ismeretlen és rok”) földje volt a 8–10. századig, az intenzív ara akkor is, ha természeti környezetének riqiya,java melybõl részét Afrika neves is származik) 2,5 milli arab hatást. A római birodalmi fennhatóság alatt cs századig),2.századtólille 6.a e. i.geteken (az sével összefüggõ líbiai, tunéziai és algériai néptö tisztázza a föníciai és a pun nép (fõkéntkedhetünk nyelvi)meg itt: k líbiaiakkal és etiópokkal, illet egység, térben egység, megjelenõ Röviden:egy Természetesen a Maghreb térsége jóval nagyobb ember A Maghreb mint entitás mint Maghreb ébenírjanégy – nemzettel, köztük kétbennszülötte fogalmi fogalmi egységet zenei beszédesemény beszédesemény zenei interkulturális térrõl interkulturális identitásforma maradt, mintsem valóságos földrajzi kétségtelenültöbbé-kevésbé ámjött,koránlétre jelentett. A spanyolok felöl nézve a berberek (vö. megjelenítésénekirányzatához,egyúj a van szó, amelyben az identitászavarok és amo- ülönbségét, valamint a Maghreb jelenté- megek mozgását a szicíliai és szárd szi- ve föníciaiakkal és görögökkel. Ugyanõ bizálás kezdetéig. A görögök felõl néz- ok és narancsok övezete, a datolya- és ivatagok tették ki (Roque 1996:11–23). ós lakosság élt, a régió igen népes volt tve az európaikontinensreaz tve gyakorolt apró kis pihenõ a homok tengerében. t számára is sajátos, hisz a Maghreb a égtelensége és az Atlasz ormai között ok és a mecsetek sûrûre szõtt hálóza- bi népek szimbolikus egységét, mond- irodalmi központot szimbolizálta la- n, szicíliai és levantei kulturális enti- l beszélt nyelvi környezete volt. S így deklõdõvel vagy az élmények befoga- hívei számára pedig az iszlám admi- Mediterráneumot” térbeli teljesség- adminisztráció által uralt észak-afri- esebb páston, ahogy Szahara, a tengeri kikötõk és az olí- ak magában Tunéziában (egykor If- z érdeklõdõ a jeles Braudel-monog- nagytérségi kommunikáció sajátos távoli tájak” neve volt, s különösen tákolmánya, amely nemcsak keve- k mûveiben. Metaforikusan – avagy Korán szent nyelvét népszerûsítõ lkodásban – ez a régió „Nyugatirégió a ez –lkodásban került, hogy aligha maradhatottaligha hogykerült, en már Ibn Khaldún idejében isidejébenKhaldún Ibn már en tömegre, megannyi etnikumra, l éskétl jövevénnyel ismer- Hérodotosz Hérodotosz IV. rai tér. A 20. „barbá- virtuális hoz. században pedig a Maghreb földrajzi-kulturális, din magasodó identitásegységrõl van szó. csoportidentitásból (Arkoun ed. 1993). Hiszen itt t zösséget a nyelvét, kultúráját, jogrendjét, szokásn ségtõl megszabadultak – valójában a marginalitás kö ságát. Az egyének – saját képességeik függvényében, sajátos formáját, szimbolikus egységét, környezetét keljük. Aki pedig belülrõl tekinti, egykönnyen átél kailag is többrétû, idõben is változó jelenség ez, sem meglepõ azt kijelenteni, hogy belsõleg is megos szerû univerzum, egységes tartomány volna. Igen nag közösség formájában is hiba lenne úgy említeni a Ma Nemcsak a fentiek okán, a kívül- s belülnézet eltér exportjakultúra regionális A Bendana 1993; Hampartzoumian 2001). emlékeztetõjegye megfogalmazójaként, „testületiség” azonbanéppoly hatékony, mint az andersoni „képzelt nességét kifejezõ jelenség) a marginalitásba szorul is, ha ez az egység (mint kisebbségi sorsra redukál szélnünk. a nyelvi, szokásrendi, életmódbeli, poétikai és zen melhún fõszerepet kapott a neit, a „helyek” mellett a „nem helyekre” is bekölt identitás egységét – ez esetben azonban inkább megs re nyúltak. A térbeli politikai-kulturálisfelé pedig terjeszkezek a gyökerek Kairó külvárosaiig, Szaú a frankofon kozmopolita kultúra fellegvárainak külv kiterjesztve a voltaképp beduin (szunnita) kultúra években kezdõdött, elõször múltkeresésben és identi életmódbeli és értékrendi elemeket. A maghrebi regi Oran, Tunisz vagy épp Párizs arab lakónegyedeiben p a kulturális emlékezet övezte virtuálisakkulturációval közösséget szembeni védekezés alapvetõ attitûd matosítás elleni folyamatos oppozíció formáját öltö elõbbaz ottomán, majd afrancia gyarmati fennhatós régtõl fogva része volt az „arab ellenállás”, közel mai turisztikai kalauzok is) a makban beduinis és az afrikaiakbantársadalom vagy közel-keletiekben él A Maghreb világa viszont a tér s az idõ A A maghrebi identitás alakzatban nagytáji-regionális ból (az andalúz énekelt költészetbõl), a beduin kul nagytáji identitás etnokulturális hangsúlyainak egy sora. Ebbe a sorba társadalmilag társadalmilag átélhetõ egysége edés rendszerint gyengíteni szokta a lokális etmódját, nomadizmusát idézik, melynek ebbrõl az a védekezõ magatartás, amely egyként fenntartották azok is, akik Algír, akkor is, ha csupán kívülnézetbõl érté- d-Arábiáig vagy talán még messzebb- tak képzetes egysége, a maga módján ormáit ebben a körben újramegtaláló özött (Augé 1992), hatásában pedig heti az etnokulturális integráció egy határait Nyugat-Európa fõvárosaira, ei örökségbe illeszkedik a t tömegek vagy menekültek ideigle- ései alapján, de még az imaginárius öbbféle társadalmi nagycsoport fölé õl sajátságos jegyekkel elválasztott- amikus árosai, rurális térségei felé is. Kelet dé vált itt, s a múlt iránti vágyódást, tte. A regionális öntudat, illetve az is. Hagyományos értékei (s ezért a onális kultúra exportja az 1930-as ztott, társadalmilag is tagolt, etni- táskonstruálásban nyilvánult meg, rülményei között formálnak új kö- ghreb-tájat, mintha valami tömb- róbálták megõrizni a tradicionális amelyek révén az egykori közös- okszorozta az integritás helyszí- y tájegységrõl lévén szó csöppet jelenik meg ág,gazdasági és kulturális gyar- közösség”. Ezen belül a társas ként jelenik meg a rai (Kchir- rai a meg jelenik ként túrából és a flamenco spanyol továbbterjedésérõl , az európai társadal- maradt, akkor rai lehet be- mint a , 243

Tabula2002 5 (2):241–253. 244 Tabula 2002 5 (2):241–253. ral!” jelentést vett magára, híven a nonkonform zen torzított változatából származik, azaz (kocsmai for autodidakta módon szerzett zenei ismereteket. Neve san hangsúlyos rokonsági kötelékek feleség/unokahúg küvõi zenészek közé, férfinak maszkírozva, mint egy feldúlta a polgári normákat s még inkább az arab st a la, ja”, Cheikha Remitti tündökölt, számait igen kontrasztos társadalmi szerepben is egyúttal) kölcsönhatása vagy tán inkább sajátságos keveréke. ban is, hogy a város zenéjében szervesült a nyugat- népesség olyan ellensúlyt jelenthetett a stratégiai tomi volt ugyan, de a maradék húsz százalék görög,vence volt a 19. század utolsó éveiben, ahol nya”a millhódított. Omme Kolsoum pedig kairói díva lévénEina Ellayali egyiptomi filmsztár és igazi kémnõ az a szertartásos társadalmi események zenei poétikájá recitálásává alakító mûfaj. Megjelent benne a „fenn és a hagyományos arab költészet polgári romantikus örökségébõl, az egyiptomi-libanoni érzelmes dalokbó iszlámnak egész imázsával. ciasberber lovasok turistariogató támadásával, m s arzenálja hordozza az imázs komplex tartalmát, mely letében. A hang színei és a megjelenítés tot selymeshordoz ezbá a feminin tónus, fõképp egy „férficen a müezzin messzire ívelõ tónusában, hajlított dalla népszerû énekes az európai fül számára afrikaiszokatlan, lemezeibe,m meglepetéssel konstatálhatja, Akiho belehallgat a világzenei sorozatokat forgalmazó imázs)ésmodor test,(hang, kontrasztokfeminin és Maszkulin ben). ket Maffesoli [2001], Pourtau [2001], Métais [2001] „neotribalizmus” formájában (lásd errõl részleteseb ben, a raiban is a „testületi” és vagyérzületetika lettközösségi belõle. A „társadalmi”(korp és a „z ban is leginkább egy korosztály meghódítására indul mindennemû korábbi morális és spirituális sztereotí mintakeveredés formájában, stíluscsavarintás kihívá csakazértis-indulat,szabadszájúság, vagydárság, á A zenei tájkép másik felén a nõies férfiak és férfi guellal báránybõr ütõhangszer). Remitti ama nõi csoport re csoport nõi amaütõhangszer).báránybõr Remitti gasbá val és oratív) szocialitást erõsíti, egyfajta sajátos enei”, mint a techno vagy a rave eseté- CD-kiadók algériai, tunéziai vagy észak- iós lakosság nyolcvan százaléka egyip- gy Mohamed Amine vagy számos más arab zenében mint „a Végzet Asszo- , gazdasági s így a kulturális hatások- as nõk keverékét élesebben láthatjuk. ja, no meg a színpadias kellékek egész trizmusáról hírhedett” világ képvise- költ” és „illedelmes” slágernyelvnek, tköltés és parafrázis alakjában, amely átusszabályokat: énekesnek állt es- mokkal, cizellálva. Feszes kontrasz- európai és az arab kifejezõeszközök olasz, francia, német, angol és török és Hampartzoumian [2001] esszéi- agas „kappanhangon” énekel, szinte ben a kortárs vitákat és vélekedése- antinõ, aki kilépett a hagyományo- a ma 79 éves asszony, a „Rai Any- guellal dításban): „lökjön még egy pohár- észéletmód identitásformáló szo- elemeit a szabad élet lírai-ritmikus piával szakított. Egy korszak s ab- agának„maszkulin”a alaptónusú ó kulturális áramlat, élményanyag s is, nemegyszer olyan kulturálisolyan nemegyszer is, s nak A kairói zenei élet ellenpontján (s egy olyan világváros lakóinak ked- a „remettez-moi ça!” kifejezés el- teljes ellentmondásban áll a har- l, az orani kocsmazenébõl eredõ, /nagynéni/leány leosztásából, s tudatosan tudatosan ellentmondó lal kísérve (a prezentánsa,amely gasba nádfuvo- csapo- vidékre a másfél évtizedig turnézik a világban, utóbb pedig „ goristának áll egy évtizedre, majd kubai, arab, zsi hagy az alkohol-, óra- és töltõtoll-kereskedéssel ( arab hangszervilággal. Médioni az elsõ hivatalos ra kubai ritmusok ötvözõdnek Médioni számaiban a kozmo pozícióin is megjelenik: az andalúz népzene, az ame népek szórakoztatásához. Hallgatóságának kulturális kott hozzá a gyarmati adminisztráció, a kishivataln aki az orani zsidónegyed (a Derb) bárjaiban muzsiká Boulez, Stockhausen, Lutoslawski által ki is teljes az 1910-es és 1930-as években meghódította Európa n eszköze, amely a klasszikus zenei „vadak” – Sztravi pásztordobokatés püfölõdívákmûfaja, hanem olyasf inak központjában az 1930-as évektõl kezdve. A rai kultúra ülepedett le Oranban, Algéria és Marokkó, T rai keverékmûfaját is jellemezte a 20. század másod lomnak. A nonkonform stilaritás pedig nemcsak a zen sített önfelszabadító programnak, nemi-kulturális é hatása lehetett ennek a kairói, oráni vagy tuniszi a nõk fátyolviselése a 20. század végén még kásrendjéhez.politik Könnyû belátni, hogy egy zordan hagyo máktólmentes keverékét jelenti, hanem ugyanakkor p keny zenei és költõi formák sarjadjanak belõle. A r lyi öntudattá formálta át, amely kedvezõ talajul sz vonása a muzulmán eredetû lakosságot érintõ akkultu az arab-mór kultúra egyik lényegi vonása. „Az oránia modor, az értékrend kettõs természete, „kétnemûsékörnyezetbe mélyen beágyazódó jelenségegyüttes (Mar önálló problematika, hanem a lokalitás, a kulturális helyszíneintegrációk ellentmondásosságát ezen a t szerint immár évtizedes vita övezi az identitás kér antropológiai” állásponttal nem vagyok egyedül: az tán „piaciak”, hanem a térség kultúrájának teljessé komplexitását, olykor jócskán kiegészülve artisztik szerint a rai reprezentálja a test, a hang, a tájeg kifejezõdése sem jelenthet többet hamis, piacképes kultúra, a vágyódás világképe, a spaletták apácarác egyik sajátságos, irigylendõ vonás, s aki számára e módot. Talán nem bárdolatlanság vagy „lekezelés” az „eredetiségét”, autentikus mivoltát illetõen – átmo rai egyik pianista klasszikusa maradt spanyolország csupánegyike arai népszerûsítõinek. Igényt keltet A nagyvárosi, sõt nagyvilági zenei élet – akárhogya A formabontók egyike az orani zenészcsaládból szárm rai megváltozott hangzásvilágát. S nem õ az egyetlen, ységre jellemzõ attitûd, a megszólalás kocsmák olcsó dízõzei által megteste- eredetileg szabó volt), operaházi zon- k tónusától is függõ, a szociokulturális ai szabadságmozgalom tárgya, milyen edett. dó és andalúz dallamok elõadójaként déskörébe vont etnikai, kisebbségi és visszaviszi” az andalúz és provanszál ai nemcsak a források szabad és dog- us vonásokkal is, amelyek nem pusz- géhez is hozzátartoznak. E „megértõ icsoport megalakítója: 1942-ben fel- sai mögé szorult nõi lét érzelemittas ssa a maghrebi városi kultúrát és lét- z nem érték, annak a mozlim rózsa- „arab világ”-élménynél. Meglátásom társadalmi valóságnak ez a jellemzõ nszkij, Hindemith, Prokofjev – révén s fogyasztói-piaci szabadságmozga- olgált ahhoz, hogy viruló és termé- ik harmadában, s ugyanez a keverék i visszavonulásáig. t,mûfajt formált, sa sokközpontú unézia és Líbia jelentõsebb városa- ájon, s számukra az arab zene nem okság, a tengerészek és más kóbor és etnikai sokszínûsége saját kom- „arab-andalúz” dalkultúra kutatói t kijelenteni, hogy épp ez benne az lva, értelmiségi találkahelyen szo- rikai boogie-woogie, a rumba és a persze nem csupán bárénekesnõk ge” vagy kétértelmûsége talán épp ét, a zenészeket, hanem magát a rációs folyamatot bámulatos he- n próbálnánk is szépítgetni a rai mánytartó társadalomban, ahol ouf szerk. 1995:11–21). A hang, ajta zeneiajtamûforma-forradalom ontoskifejezõje régiaéletmód yugati felét, majd Bartók, Berg, polita dzsesszhatásokkal és az azó Maurice el-Médioni volt, nem is a leghíresebb, 245

Tabula2002 5 (2):241–253. 246 Tabula 2002 5 (2):241–253. ütközése révén újraformálódó vagy széthulló valóság eltûnése, az elvándorlás, gyökértelenség, elvárosia A raitörténet Rövid névvel illetett, frankofon kívülállók által a „civilizáció” határán találjuk meg tehát, önmegkülöhat flamand a át Franciaországon és Andalúzián majd lizálódás nyomán, Egyiptomból visszahúzódva új tere Észak-Afrika atlanti partjaitól Libanonig, továbbá törzsfõ kiválóságáért tisztelt, jeles aggastyán nõi szimbolizált – ellenkultúrává, „neotribalizmussᔠg függetlenedési érzést kifejezõ nõmozgalomban teljes kultúrameghatározásban is már benne foglaltatott: a kísért rai („ és arab-muzulmán módon átmeneti fenoménként létezõ és intézményes, dinasztikus és modern, berberlex egysége szövõdikés egybe, egyszerreka vidéki és vár kölcs, a jogok, a szokások és az ember társadalmiértelembenvett etnográfiai tartalma szerint) tuda á analógia szunnita jogi-vallási terminológiában mozlim-arab életérzést, s ezek magukkal hozták a saját beduin, berber, kabil kultú beszélni), akik marokkói, tunéziai, algériai vagy é millió francia állampolgár (az adat talán csak köze Nagycsoportjellege talán csak szociológiai léptékke mazó és a rebels retes, de a fõbb törekvések között elkülöníthetõk a vekvõ generációinak világképét és városi folklórját gyárak, lepusztult lakótelepek, gettósodott alvóvár 1980–1990-es évekig a migráns tömegek fiatal korosz dó ország modernebb-dinamikusabb világába (Goytisol lemi öröksége komplex rendszerétõl, azaz a letének szüleik vallási hagyományai, családi értéknjellege fõként abban fogalmazható meg, hogy keretet ki-kulturális mozgalom kezdettõl fogva ellenkultúrá évek filmzenéjét (dzsessz, rumba, bee-bop, boogie) kevert rai Röviden egy A raiA Az 1938-ban még egyhúros hegedûn (Ahmed Berruán ált A vegyes zenei hatás, amely a modern egyiptomi slág etnokulturális határai a beduin kultúra elterjedés , a turbo turbo rai és az története bicot Rai, Rai, ha er-Rai! egyetértés egyetértés (arab) csúfnéven nevezett társadalmi nagycsoport „ nagytáji kulturális önidentifikáció jelképe a raiönidentifikáció kulturális nagytáji és még több hasonló stílusirányzat. A rai mint med a 20. század20.harmincasa éveiignyúlik vissza, r mai fogalmával párosítva (Goytisolo 1995:33). ” volt a refrén szövege) szertartászenének indult, egyvelegét egyvelegét véleményt testesíti meg számukra a rai. Eredetileg a rai a bougnol múlttól jelent, gyakorta használják továbbá az jelenítik meg. Számos irányzata isme- t hordozott, és kollektív élményre épülõ pp szíriai, egyiptomi földrõl érkeztek, sodás, és a különbözõ kultúrák össze- ormái, társadalmi jelrendszere és szel- esített változatából formált „ llapotától áthatott más elemek komp- a „mondializálódás” avagy univerza- lítõ, talán kétszer ennyirõl is lehetne (fekete, arab) zenészcsaládból szár- osok monoton háztömbjeiben felnö- , hogy beilleszkedhessenek a befoga- l mérve igaz inkább: mintegy másfél- bil, törzsiesen hagyományhoz kötött nböztetõ jegyeként a azdagodott. edett ki – melyet a sejk osi, pasztorális és rurális, familiáris

rájukat, a szufi iszlám, a melhún, a omány,hit,amûvészetek, a azer- rai rai rock ad új generációk elszakadási kísér- nak is.” (Goytisolo 1995:33.)

t nyer a Maghreb sokarcú földjén, rai rai identitásba i területén húzhatók meg, vagyis tályainak, a squat-ok, elhagyott o 1995:33–34, Maffesoli 2001). erek népszerûségébe a 1930-as árig Belgium területén is. Kétis. területén Belgium árig (Djait 1996:66–69). e a 1960-as évek ye-ye- és , a al) játszott és kórus által , s ahogy az a régi, tylori rai rai blues is (a legszélesebb világnézeteként”. iterrán nemzedé- eprezentánsaiaz , a beurs (cheij), pop pop rai s ez késõbb csoport- cheijat vagyis , a rai ” vallja, hogy épp az elszakadás ellenében a „visszat nyen az irányzat funkcióját illetõen, mint amennyien ellen a mûfaj lehetséges sikerében. Egy francia kutatójuk együttérzések keverékével: a céljuk, benne a kávéházak, kaszinók, ceremóniák, ar szentimentáliselõadásmódotmodernizálthangzássaa déki muzsikusok és városi utcazenészek, szent kuplé rai újjászületését eredményezte. A nyugati (fõként omlásával és az Öböl-expedíció gigantikus vállalkoz háttérbe szorult, fokozatosan visszanyerte korábbi tatlan ellenségre vonatkozó képzet, amely az akut s lejtsük el, magát az Európa-eszmét is jellemzi). Az Goytisolo (1996:22) írja: „Idõközben felélesztették inkább távolságtartó, kulturálisan mégis azonosulni verzális szinten jelentkezõ konfrontációinak idõsza mentén gerjedõ konfliktusok, a világvallások nemcsa és háborgó lelkiállapot történelmi kifejezése ” (Go ség változékony ízlésétõl függetlenül, a rai bizony len van (Raina Rai, Sawt-el Atlas). „De a kereskede raiban már szalonképesebb közízlés és piaci szempon legfõbb élményét kifejezõ jellegébõl jócskán leadot egyszerre hagyománytartó és elutasító gesztusa is: néhány szinttel magasabban a rockhatásaival, s ez az elektronikus zenei eszközök titásfelületet és sikersztorit), másfelõl egy roman bet is hordoz. A rai történetében egyfelõl egy zene mes jelenség. Mint egy sajátságos kultúra komplex k A rai persze nem tisztán jelenkor- vagy politikatör rendsz revivalmozgalommint a és kultúra a divat, A ges, hogy ettõl meg is szûnik majd nyak„kultúrapótló” szándéka, a rai ebben l a hagyományt és modernit hez, amelyek nélkül bárhová sodródhatnának. E progr len tartalom, s szinte a kívülállóknak kell õket „v a fõsodorba kerülõ fiatalok számára a maghrebi kult terjúm során derült fény arra: az örökölt kultúráju terjesztõjének tekintik õket. E közérzetet, az közérzetet, E õket. tekintikterjesztõjének ták pedig a globális fenyegetettség egyik áldozatán nemzedék, amelyet a franciák nem fogadnak el honfit kezménye, részben elõzménye az is, hogy feloldhatat a mentális elszakadás Lényegeskérdés, raihogyhíveiaközött legalább a Nem elhanyagolható kérdés, hogy a rai a 20. századi , az érzelmi eltávolodás, a tudatos kilépés, melyne rai rai identitással kollektív kollektív politikai identitás . antipolitizált világképet antipolitizált tikus érték- és életmódmodell átalaku- isszavezetniük” azokhoz a gyökerek- enni. Mai divatját tekintve alálás”, a ak, egyben pedig vétlen vagy tudatlan osan fennmarad, mint egy nyugtalan lmi megpróbáltatásoktól és a közön- téneti szempontból figyelemre érde- kat elhagyó, a globális adaptációban i-kulturális hagyományt (majd iden- befolyásától mentes iszlámra mint közeli és kiszámítha- kában kap igazán erõre. A (talán leg- ásával.” aktualitását a kommunizmus össze- urális örökség egyre inkább ismeret- t, a Rif-hegység vidékén újjászületõ ytisolo, 1995:35.) abeszkek, költõi érzületek és térségi a konfrontáció légkörét (ami, ne fe- kal, Alain Battegay-vel algériai városi) raiban hivatásos vi- ifejezõrendszere, ennél sokkal töb- képes) mediterrán raielemzõ, Juan k és profán dalok elõadói vegyítik a ársként, a jobboldal és az eurokra- az egykori rai a mardosó honvágy k lokális, hanem nemzetközi-uni- zovjet fenyegetés miatt egy idõre tú forgalmazási racionalitás is je- ást keverve segíthet, de lehetsé- lanul mély csalódásra ébred egy am azonban csupán ritka néhá- nnyianvannak egyezõ vélemé- kultúraváltások, a globalizáció l: egy korszakvisszaidézéseegy l:a vállalásának ellentmondásos, revival zõi körében: a többség azt útját nevezhetik meg k részben követ- persze áthatjapersze visszanyúlást er 2 a rai lényege készült in- , a 247

Tabula2002 5 (2):241–253. 248 Tabula 2002 5 (2):241–253. se révén látványosan kívánja univerzálispiacán, ugyanis épp szintreama folyamat em kezdetén tart, ame vagy Tunézia kulturális közhangulatát lágzeneis; és utóbbia „mindeneg eladó” világérzése áthatja a m ség „autentikus”, „városi nomád” vagy „világzene” c rem hangkulisszájaként. Az ingyenes MP3.com kínálat Baba Maal) számainak keveredését hallja egy „világr sokat” éneklõ népszerû elõadók (Hamza el Din, Youss dalai (Wardia, Malika Domrane, Massa Bouchafa vagy ha a marokkói rituális zene (Hädra des Gnaoua d’Ess latlan sokszínûségét és összehasonlíthatatlan tájai – mindezt egy mán másságok kiegyezésének, koegzisztenciájának biz zelmû politikai ideológiával (reformista nacionaliz lási szeparatizmus szükségességében véli meghatároz élesztésével: a nyugati kultúraelemek elleni védeke Egyiptomban is megkezdõdött az identitás primátusáv Ahallil de Gourara, Khaled vagy Sharkiat. A társada vagyapolitikai poézissel ékes hatásokat egyaránt Khalil, Chaikh Salah, Hamid el Shaeri és Natacha ép inautentikus inautentikus életmód 1999). Példaként szolgál erre szerepe és a jelenlét-látvány) egységére épül (Maro mon követni. Vegyük sorba ezeket. lását, végül egy etnokultúra autentikusságának újra va nyilvánul meg belõlük és híveikbõl. csarnokokban hatalmas tömegek recitálják õket, a ki és profán tartalmak együttese szólal meg a diszkóklszerre szolgálva válnak divatossá: gettólét és vörö kórussal – az egykori utcagyerekeket és az oráni-al modernizálódó-elektronizálódó felszereléssel, nemeg hangszerkészl szûkös olykor – Szövegeik is. népszerûsége Fadéla Cheba társassikertörténete, Cheb Mami, Cheb Mimún, Amel kat hang pillérére támaszkodik, követve az egykori Cheb Tarik, Rachid Khladoun, Rabah Asma dalaiban). tésével, sõt rehabilitálásával gazdagodikmusa egyarántmegannyi kidolgozott, ez azonban az arab retor keztet (Mustapha Largo, Aicha Largo, Cheb Mami elõa rai nyelvi eszköztára és a hangzás színskálája olyk gi kulturális csoportok körébõl indult új hódító út sek folyamatához jutott el napjainkra, de városi tá ; a kortárs zene pedig a zenei beállítódás (attitûd Aki közelebbrõl is ismeri, s nem csupán térképre ra Az arab kultúra jelenkor-története szerint a rai ku A rai egész szellemiségében egyszerre jelenik meg a identitáskonvencióra építveidentitáskonvencióra mint kulturális piaci kihívás. A tradíció folytató Khaled , Rachid Rachid Taha (Roussillon 1998). andalúz-arab andalúz-arab stílus- és hangzástartalma- elni sokáig elnyomott, alávetett nemzeti yre markánsabb a turizmus és a kultúra esetben (Abdy, Hamid el Shaeri, Fadela, rsadalmi életmódcsoportok, kisebbsé- sbor, hitelvek és szexualitás, szakrális mussal) és az egyiptomi/arab/muzul- és t, a legkevésbé sem lepõdik meg azon, jára, átmeneti állapotot tükrözve. A ubok légkörében éppúgy, mint sport- zést ez a mozgalom egyfelõl egy val- gíri-tuniszi felsõ tízezer ízlését egy- a már mesterkélten nomád Marokkó értékelõdési folyamatát tudjuk nyo- ) és az taszítottság és a befutottság felvált- or a francia sanzon tónusára emlé- forgalmazóAli Hassan Kuban, Idir, ádióban” vagy egy pesti szíriai étte- púgy ott van, mint az ima, a fohász lmi reform és modern iszlamizmus lturális tájképe etnikai határátlépé- uf szerk. 1995:11–12; La chanson aouira), a kabil vagy az algériai nõk lyben a nõi emancipáció elõsegíté- Faudel ika és a verbális konvenciók köve- yszer seregnyi kísérõzenekarral és ímszó alatt is megtalálható. A vi- Saloua), esetleg a „szaharai blue- dásában), simulékonysága és rit- jzolva tekinti át az arab világ hal- ni, másik oldalán egy nemzeti ér- A háború utáni chanson a szó, a ou N’Dour, Ali Farka Toure vagy z tosításával reméli megvalósítani al és a kulturális nacionalizmus ában mindezen mûfaji sokféle- Uxdí,Cheb Samir, Cheb Jáled, autentikus autentikus lét esztétikai identitás (a Három Csillag) egyéni és i közt Rabih Abon mint illúzió és az ettel, egyre ettel, (az énekes annyi nemzetközi sztár friss felvétele található. tuniszi belvárosi utca video-CD boltjában is vagy Tarifa),t a párizsi Quartier Latin afrikai CD-boltjá egymást érik a klasszikus arab-andalúz kiadásokMamilegújabb lemezeraidivatjáról mára evidencia is párizsiCourneuve,aLa VitryvagyClamart csarnoka gitárral és szintetizátorral hódít immár, külvárosi kói Nas al Ghiuán és számos kabili énekes elõadógás, rögtönzés, a rockkonvenció és dzsesszeszköztár s lomát, egybefonva rendhagyó és klasszikus, eredeti hozzájárul. Dinamikus, érzelmes, sajgó és örömittas identitásból felszabadult öntudatát, s ehhez a zene zást ébreszt, (Akli Yahyatene, O. N. Barbès), a világpolgár-sokas Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a raiban az õsi get épít, és hiteltelenséget is magába olvaszt a identitás-fogódzóku egyszerre. Életmódot, világképet tartóan kötött, de a World Musicba erõteljesen beta ként megmintázódó szerepet, amely „egyszerre preszt tust kínál: jelenti a világot és önmagát is mint ma tásukhoz, ami nem megy simán. A divatkínálat és az és szociális munkások „visszaédesgetni” a diaszpórá került önnön egykori „szerves” kultúrájától. Ezért magában véve is kettõs: aki adaptálódni próbál, vag 1999:174–175).Barthes lásd jelenségeirõl(felszíni sz közeg közösségi körülfogó és befogadó a gikussá, títõ (neofolklorizált, turisztikailag átszervezett) magam!”) vagy valamivé – ez a másság álma. A világr zációs gesztus, ellenreakció, identitásálom megvaló A divatjelenségben pontosan az a siker titka, hogy élménye dalmában marginális helyzetû, gettólakó,pusztán messzi számkivetetájegység, vizuális vagy üdülési eml 1996:22) A szembenállás különösen áthatja azokat, a határozottan szemben áll a Nyugattól kelnekátvett a kulturábukott rendszereknek, vagy el korábbikell rezsimekkel,fogadni és most abban a helyzetben tal az elnyugatiasodott elitek létrejöttét, amelyek aze megkönnyítette az iszlám fundamentalizmus széles kö dalmuk problémáit, és amelyek önkénnyelvalójában éskatonai korrupci jellegû – rezsimek bukása, amelyeségek önkeresési, kulturális önidentifikációs felül résznyi marginális polgárnak (Radio Tarifa, Chalaba A rai persze követi piacát. Adott esetben hamiskása A rai politikai és kulturális háttere egyaránt a re akkor is a Maghreb felé vonzza, ha már régen nem le survival survival természete mellett a korrigált hagyományt adja viss világra való nyitottság mintegy ideolo- ban egy falat tölt meg a rai, de még egy gatartási programot és tömegjelenség- lturális piac kívánságának megfelelõen. kocsma és városszéli teveitató helyett uk egy olyan társadalmi modellt, amely ete is. „A nacionalista és szocialista – (Atrium Musicale, Cheikh Salah, Radio ucatnyi „nemzeti” elõadó meg ugyan- lõtt többé-kevésbé együttmûködtek a ító korszakban új nagytáji hovatarto- is kívánják a jószándékú népmûvelõk az elszemélytelenítés elleni kompen- derbuca és bendír helyett elektromos ndszerek és a talajvesztett személyi- lis és politikai értékeikkel.” (Goytisolo y asszimilálódni vágyik, az már távol k képtelenek voltak megoldani társa- tt vagy „mocskos idegen”, az n). álják magukat, hogy vagy védelmére óval járatták le magukat népeik elõtt, és mesterkélt zenei anyagot a moz- zenével építik az új identitás temp- és ellenkultúrát sugároz, hitelessé- „démonok” helyett a ritmus beszél k menekülttömegeit egykori identi- i horizonton a rai divatja is fennen sulása: lenni valakivé („Legyek ön- ék csupán, s lévén befogadó társa- gozódó mûfajjá lett, örömforrás és a s különösen a hagyományközve- E helyzet megalázó volta perszevolta megalázó helyzet E kénthenceg („Leraic’est chik”), zámtalan változatából. A marok- iban szól a revitalizálóibanszóla rai.Cheb identitásfelvétel kétértelmû stá- kik számára a származási ország ízsének forrása és fogyasztóinak inte biztonságos fészekké válikfészekké biztonságos inte rû elterjedésével párhuzamosan n újszerû, máskor hagyomány- lné meg benne hazája hangját. za egy föld- exklúzió 249

Tabula2002 5 (2):241–253. 250 Tabula 2002 5 (2):241–253. révén is szembekerült egyszerre két érdekkörrel: a teháthelyzet,a amelyet népszerûvérai a válása tö rás. Csökönyös modernizáció és lendületbe jött trad tandó számukra, mint az eredetiség, amely kulturáli juk fonákjaként.” (Goytisolo 1996:25.) A revitalizá elitek szellemi életét és szokásait, megaláztatásuk idegen (nyugati kultúra és értékek) olykor szolgai körében is. „Ugyanez az alapállás – a saját (arab-m szociokulturális integráció másik („magasabb”)Frankföl Németországban, köré csupán nem s is, ellen dal migráns elitek egyik igen hangos szólama ezért is f bei a hanem rájuk,fenyegetéskéntnehezedik pusztán lámtól való félelem most megüli immár nemcsak Európ nai, gazdasági, technikai, politikai és kulturális Umma, a nagy muzulmán közösség eszméjének, megalázó sa, megalázóak a testvérháborúk és belsõ rivalizálá megalázó a gyarmati múlt és a függetlenné válás utá Megalázó a Nyugat túlereje és kétkulacsos politikájfõként az Öböl-háború után használtak az arab elitt beágyazódottságának és politikai „konzisztenciájána zodás eszköze. Ez az eligazodás végsõ soron az egyé hangolt kérdésfeltevés, amely a társadalmi tudat ig társadalmi valósággal a társadalom lényegi és funkc kor (Adorno klasszikus zeneszociológiai vagy zenefi tás, illetve a zene mint egy kulturális üzemszervez tolonganak. A zenei „mezõ” autonomizációja, a roman ígérete. S a marginalizáltak immár nemcsak a szegén akik számára a globalizációs csábítás identitásemés sott létminõsége. számára a rai az újratanult nyelv, a jelentést nyer kiemeli. Az identitását mát, amelynek fontosságát a reménytelen jövõkép, a tett („nemzeti”) nyelv kényszerét, hanem a hangok, kát, a francia felségterületet, a „kulturális békeh rai az dók második-harmadik generációja, a fiatalok tömege gyan azt az emigránsok második nemzedékhulláma vilá mernek, nem tudnak, s ennyi kapcsolatot még megenge tenzívenfranciávávégképppróbálnakátvedleni,de gyók, a nyelvet gyakorlók, a híreket izgatottan les rõje azonban tudja: akik még nézik-hallgatják az ot ablakában tányérantenna virít, a „hazai” tévéadók f nilakótelepen, ahol zömében maghrebiek élnek, laa jelvételi struktúráját konstanssá változtató jelens Egyszerûsítés talán, de a rai közönsége alighanem a újra újra felismert hovatartozás kulturális kulturális mintákban élményét kínálja. Nem a régi, lealázott gyarmati A visszakeresõ és visszanyerõ migránstömeg adtestek” által terjesztett és kötelezõvé fölénye.” (Goytisolo 1996:24.) Az isz- t érzelem, a vágy és valóság egybemo- utánzása – jellemzi az európaiasodott ég” (Barthes 1999:223–224). Egy lyo- az vagy hamis alternatívái közti eliga- õk, hanem épp olyanok, akik igen in- és külsõleg antikolonialista retoriká- a Kuvaittal és Palesztinával szemben, lt etnokultúra éppoly kihívó, elutasí- et terméke aligha más funkciójú oly- származási országbeli fundamentu- ogalmaz a divatos mûfaj, az ártatlan ztõ kísértés inkább, mint a teljes élet uzulmán örökség) lebecsülése és az elé fordítva. A helyi közösség isme- s piaci árucikk lett és turisztikai for- yek, az érzelmi margón éppannyian ni kormányok korrupt despotizmu- sok, amelyek egyenes ellentétei az icionalizmus találkozásából adódik ionális összefüggéseiben is egybe- be átkerült, kultúrát váltó tömegek ltötttartalommal,megúj enneks thoni adást, azok nem a visszavá- n (és a csoport) létének, korszakos lozófiai meglátása alapján), mint a perspektívátlan szociális helyzet is el kapcsolatban – a megaláztatás. i lesznek épp azok, akik számára a kiszakadniénjükbõlegykorinem kótelepiházak minden harmadik k” kérdése. „A kulcsszó, amelyet ritmusok, illatok és ízek birodal- át, Amerikát még inkább, de nem kinnrekedtek tömegébõl kerül ki, gszerte szokta. S az asszimiláló- d(het)nek maguknak, mint aho- tikussá fokozott csoportidenti- lleszkedõket is nyomasztja. Anyomasztja. is lleszkedõket dön vagy Ibériában, hanem a hanem Ibériában, vagy dön a Nyugat nyomasztó kato- fri- csoportjait hatja át. kirekesztett,vonatkoztatásimegeit,rendszerétõlé xiájával, amely hébe-hóba még a gyarmati sorsból ki mok õrizõivel egyfelõl és a modernizált-konzumált b JEGYZETEK amíg a hangszerek vagy a lírai dalok szólhatnak. sokelleni kontraszt, ellenállási felület, identitá egyik kínálkozó felülete, az európaiak számára egzo ráló elit számára piaci lehetõség és érvényesülési gyomány és értékrend túlélését szimbolizálja, a fel pillanatban megragadható csücskét jelenti, a tradíc alapot: a fiatalok számára egy kulturális horizont gári kultúraeszményekkel és divattal, nem osztálysz A rai mint kollektivisztikus identitásélmény, szemb Összegzés a visszatérés ezekhez az értékekhez hozhatja vissza kultúra nagysága a pluralizmusra, a keveredésre,lisak, zeneiek vagyké poétikusak. Miként Goytisolo (1 építményének fundamentumait, akár gazdaságiak, akár lom” fölépítési eszköze volt. De talán épp ezért ne keleti ortodox egyházi zene földrajzi hatóköre, kit eredete, kulturális gyökerei éppannyira „politizáló ról is, a rai túlzott „átpolitizálódásának” bizonyg jellemez. Lévén szó itt nemcsak egy zenei kultusz identitásrégió is a térség lefedett tal sági vagy szociális jóléttõl függõ jelenség, hanem .BattegayInstitutlyoniegyetemazdetanáraa és 2. Maghr Kortárs Maghreb-szakirodalmata alapvetõ Az 1. A kirekesztettség és a „zenei identitás” konstruáló A rai kultusza a nagytérségi integrációk, fundament biblio/livres/liv1999.htm), ez 2001 novemberében 55 megtalálni, lásd Liste des ouvrages reçus au cours , melyet nem az egységesség, hanem a sokszínûségegységesség,a hanemaz nem melyet , de l’année 1999. (http://www.irmcmaghreb.org/ l’Orienttudományos kutatója. s-és akcióegység. Stalán az is marad, erjedése is egyfajta „spirituális biroda- rdezésre, kutatásra, cserére épül. Csak távoli pontját, a tradíciók még utolsó törekvõ modernista adaptációt prefe- identitásállapot. S ennyiben atásától óvakodnék. Bizonyos, hogy oldalas bibliográfiát tartalmazott. út, a nõk számára egyenjogúsításuk ióõrzõk számára az iszlám zenei ha- dottak”, amiként a gregorián vagy a en az individualisztikus nyugati pol- m lehet nem meglátni a modernitás lakulásáról, hanem funkcionalitásá- eb Kutatóintézet internetes címén lehetcímén internetesKutatóintézet eb tikus zenei-kulturális örökség. 995:34) fogalmazza: „a muzulmán szabadultak marginalizálodott tö- efogadó ország önvédelmi ortodo- s így identitásától is megfosztottidentitásátólis így s ezt a nagyságot.” erkezeti alapon kínál azonosulási dása tehát nem pusztán a gazda- politikaiak, vallásiak vagy mentá- ális vagy makropolitikai áthatá- a a rai ál- 251

Tabula2002 5 (2):241–253. 252 Tabula 2002 5 (2):241–253. 93Préface. 1993 ARKOUN,MOHAMED, ED. IRODALOM 96Les cultures maghrebines travers l’histoire. 1996 DJAIT, HICHEM Bulletin Esprit, française. version chanson, La 1999 LA CHANSON A divat mint rendszer. Budapest: Osiris.1999 BARTHES, ROLAND Non-lieux.Paris:Seuil. 1992 AUGÉ, MARC 98Réforme sociale et identité. Essai sur l’émerge 1998 ROUSSILLON, ALAIN Les cultures du Maghreb. Paris: L’Harmattan.1996 ROQUE,MARIA-ÀNGELS, ED. Vers la définition d’un néotribalisme. http://g 2001 POURTAU, LIONEL La Core sensible. (Pour 2001 le GREVES séances du 25 MÉTAIS, ALINE Lechant arabo-andalou. (Fondements anthropolog 1995 MAROUF, NADIR, SZERK. Dans l’extase des raves. Libération 23(8). 2001 http MAFFESOLI, MICHEL Etremarginal Maghreb.au Étudesl’Annuaire de 1993 KCHIR-BENDANA, KMAR 01Socialité corporelle et 2001 corporalité sociale. (P HAMPARTZOUMIAN,STÉPHANE A mai iszlám és a régi spanyolok. Magyar Lettre 1996 mediterrán Rai,a fajkeveredés. Magyar Lettre I 1995 GOYTISOLO, JUAN Maghreb Contemporaine 7. http://www.irmcmaghreb.org dern en Egypte. Casablanca: Le Fennec.Le Casablanca:Egypte. en dern /gremes.free.fr/stephane2.htm. ed. 65–82. Paris: L’Harmattan. In L’individu au Maghreb. Colloque international de Ca our le GREMES séances du 8 novembre 2001.) http:/ In remes.free.fr/lionel.htm. Les cultures du Maghreb. Maria-Àngels Roque, ://gremes.free.fr/maffesoli.htm. nce de l’intellectuel et du champ politique mo- nternationale16:33–35. . janvier 2001.) http://gremes.free.fr/aline.htm. Internationale 23:22–26. Scientifique d’Institut de Recherche sur le sur Recherche de d’Institut Scientifique de l’Afriquede Nord.duParis: CNRS. iquede la norme.) Paris: L’Harmattan. /corres/notice/revues/58revue4.htm. rthage 1991. Tunis: Éditions T. S. numberthemidentifycanofwithout being integrate parents’ particular cultural traditions yet creatin vides a framework for the younger generations that withstronggenerational oppositions th somehasof into a wider socio-cultural framework. The rai whic Maghreb area since the 1930s. The author describes depict it with the help of rai, a musical style whi a under interpreted been has region of concept The identityregionalandethnic in rai of role The ANDRÁS A. GERGELY g a cultural tool for themselves with which a great ch is a characteristic tool of communication in the h can be easily connected to a cultural movement attempt to abandon some or even most of their first its rather short history and then places it e features of a typicalfeaturescounter-culture.ae of pro-It d in otherrespectsinparticular d ainto region. great number of aspects. This paper tries to tries paper This aspects. of number great 253

Tabula2002 5 (2):241–253.