Letöltés: 2007
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát. Európai kultúra, narratívák, diskurzusok Budapest Fórum Európai kultúra, narratívák, diskurzusok Budapest Fórum Európai kultúra, narratívák, diskurzusok A Budapest Fórum tanulmánykötete Székesfehérvár, 2010 A kiadvány megjelenését támogatta: Alba Polisz Tudományos Park Egyesület NCA – Nemzeti Civil Alapprogram Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Városstratégiai és Gazdasági Bizottsága Szerkesztette: Glavanovics Andrea Dr. Szele Bálint Kiadja: Alba Polisz Tudományos Park Egyesület Budapest Fórum Egyesület EurópaiFelelős Kiadó:kultúra, Hervainé Dr. Szabó Gyöngyvér narratívák, diskurzusok Lektorálta: Csurgai Horváth József Budapest Fórum ISBN 978 963 08 1362 4 A Budapest Fórum az interneten: http://www.kodolanyi.hu/budapestforum Minden jog fenntartva. A kiadvány szerzői jogi védelem alatt áll. Másolása, még részleteiben is, csak a kiadó illetve a jogtulajdonosok előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. A kiadvány jogosulatlan másolása és felhasználása bűncselekmény. © Alba Polisz Tudományos Park Egyesület, 2010 © Budapest Fórum Egyesület, 2010 © Szerzők, 2010 Kötetterv és tördelés: Takács Péter Nyomdai munkák: Regia Rex Nyomda, Székesfehérvár Székesfehérvár, 2010 Európai kultúra, narratívák, diskurzusok Európai kultúra, narratívák, diskurzusok A kötetben megjelenő tanulmányok a Régiók Európája: Az integrált Európa narratívái és diskurzusai (Budapest, 2007. október 20.), Kodolányi János Főiskola valamint a Globális, regionális és helyi kultúra az Európai Unióban (Székesfehérvár, 2008. november 29.), Kodolányi János Főiskola című konferencián elhangzott előadások írásos változatai. Budapest Fórum 5 Európai kultúra, narratívák, diskurzusok 6 Budapest Fórum Európai kultúra, narratívák, diskurzusok Tartalom Európa oktatási hálózatai A. Gergely András: Az etnoregionális tér a mediterrán zenei hullámokban . 13 Benedek Mónika: Megegyezések és különbségek a klasszikus és a jazz-zene harmóniajelölésében – Beszámoló a XVIII . Nemzetközi Kodály Szimpóziumon tartott előadásról . 31 Petőné Csuka Ildikó: A minőség kérdése a felsőoktatásban . 47 Mócz Dóra: A tudásbeszámítás lehetősége az élethosszig tartó tanulásban az Új Magyarország Fejlesztési Tervben, valamint nemzetközi „jó gyakorlatok” . 59 Mátóné Szabó Csilla: Változó pedagógusszerepek a XXI . században . 77 Torgyik Judit: Multikulturális nevelés itthon és külföldön . 95 Dancsó Tünde: Az informatikai műveltségkép kialakításának lehetőségei Európában . 105 L. Rédei Mária DSc: Erasmus oktatói mobilitás . 127 Budapest Fórum 7 Európai kultúra, narratívák, diskurzusok Nemzetközi kapcsolatok, helyi narratívák Szép Zoltán: Az idegenforgalom, turizmus és a határforgalmi (idegenforgalmi) adatok gyűjtésének egyes időszaki tapasztalatai és további lehetőségei . 143 Lőrinczné Bencze Edit: Horvátország az európai integráció és a csatlakozás felé vezető úton . 161 Sándor Illés: International retirement movements in Hungary . 177 Balázs Kotosz: Multicultural Narratives in the Ile-de-France Region (France) . 189 Andrea Székely: Multicultural Narratives in the Cross-Border Twin City of Komárom/Komárno . 209 Igor Yegorov: Ukrainian ’EU-oriented policy’: Internal and external problems on the way of integration . 231 Társadalmi narratívák a nemzetközi Európában Bordás Sándor: Szocializációs folyamatok, nyelvi kódok nemzeti gondolkodás . 251 Kiss Endre: Európai perspektívák vagy Európa perspektívái? . 275 Lévai Imre: Európai Unió: a modern világrendszer komplex alrendszere . 293 Gergó Zsuzsanna: Mozaikok a szociális gazdaság fogalom- és fejlődéstörténetéből – „top down” és „bottom up” . 297 Páble Adrienn: A civil szervezetek szerepe a várostérségek versenyképességében . 313 Mile Csilla: Innováció a gazdaságpolitikában – Magyarország helye az európai versenytérben . 323 8 Budapest Fórum Európai kultúra, narratívák, diskurzusok A kultúra és oktatás globális és helyi szerepei Beszteri Béla: Regionális kultúra az EU-ban és Magyarországon . 341 Szele Bálint: Shakespeare-tragédiák a sajtó tükrében Székesfehérvárott . 351 Hegyi-Halmos Nóra: Felnőttképzési intézmények szervezetfejlesztési tapasztalatai Magyarországon . 367 Sorosy Dóra: A drámajáték alkalmazása a nyelvoktatásban . 377 Vidó Judit: A globalizáció és a fogyasztói társadalom hatása a modern táncra . 385 Kölcsönhatások a regionális kultúrában Glavanovics Andrea: A brit–magyar kapcsolatok kialakulása és történeti változásai . 395 Irimiás Anna: A filmek szerepe Olaszország kulturális turizmusában . 407 Lőrinczné Bencze Edit: Az európai civilizációk találkozási pontja: a Nyugat-Balkán . 415 Kotosz Balázs: Globális utazások helyi döntései a regionális lehetőségek tükrében . 431 Székely Andrea: A Vág-Duna-Ipoly Eurorégió regionális szerepe . 443 Budapest Fórum 9 Európai kultúra, narratívák, diskurzusok 10 Budapest Fórum Európa oktatási hálózatai Európai kultúra, narratívák, diskurzusok A. GERGELY ANDRÁS Az etnoregionális tér a mediterrán zenei hullámokban Az integrált Európáról gondolkodva és a hazai politikatudomány (nemzetközi hatásokra is részben reflektáló mivoltára tekintettel) az utóbbi néhány évben mind több és több vitába keveredem kollégámmal. Ezek nem mindig tiszta viták abban a tekintetben, hogy nem ugyanazt a nyelvet beszéljük, nem mindig egyezik a hivatko- zott szakirodalom alapforrásainak természete és értelmezési univerzuma, úgyhogy nem ritkán magamra maradok sajátos interpretációimmal, érvelési módommal, amely respektálni próbálja a lokális észlelési és érvelési módokat is, ugyanakkor te- kintettel van a „nagy egészről” szóló értelmezésekre vagy megfontolásokra. Számos esetben, konferenciákon vagy olykor épp kötetnyi tanulmány által körbefogottan, mindenesetre kitartóan érvelni igyekszem két alapvető nézőpont mellett – gyakor- ta a legkülönfélébb kitekintések, összehasonlító interpretációk által körülvetten is. Ezek egyike az európai egységet nem magában véve értéknek, nem magában álló entitásnak tekintő szemléletmód, melynek gyökereit az európai gondolat külön- böző történeti korszakaiból emelem egymás mellé, s ennyiben kétségtelenül önké- nyesen járok el, csak hogy ellenvetéseimet kontextualizáljam, vagy éppen azt szor- galmazzam, hogy ne a képzelt egységnek örvendjünk, hanem a lokalitások, a helyi társadalmak vagy életvilágok együtteseinek összhangját vegyük inkább alapul, mert az sokkalta inkább egyensúlyt, összhangot kínál, mint a mesterkélt Európa-konst- rukciók. A másik érvelési tartomány sem újdonatúj: úgy vélem, Európát önálló entitásként tételezni lehet jó politikai érdekjáték, lehet hatalmi komplexumot al- kotó vagy alapozó nemzetközi politikai tét vagy kockázat is akár, de az önállóság épp annyira elvitatható, mint a függésektől távoli világok bármelyike esetében. Itt ezért konkrétan olyan Európán túli, de az európai hatásokat, hullámokat, identikus tartományokat is meghatározó felfogásra utalnék, amilyen példaképpen Fernand Budapest Fórum 13 Európai kultúra, narratívák, diskurzusok Braudel súlyos munkája a Mediterráneum belső összefüggésrendszeréről, tájak és korok kölcsönhatásainak új térképe az egységesnek tekintett Európa, Afrika, Közel- Kelet vagy Kelet viszonylatában. Nagyregionális kultúraközi érintkezésekről szólnék tehát kiemelten, ezen belül is a harmóniák (sőt, ritmusok, stílusok, zenei műnemek és műfajok) belső működésrendjét fókuszba véve. Ezen belül is főként egyet, a sok közül talán most a leghangosabb egyik ágazat, hatás-együttes és populáris kultúra- áramlat sajátosságairól, melynek nem vagyok szakértője, csupán érzékelem fontos- ságát, s észreveszem azt, hogy mások is észrevették jelenlétét, méricskélni kezdték hatását, s tesztelni próbálják az európai egységhez viszonyítható vonásait. Az utóbbi két-három esztendőben több olyan ide kapcsolódó szakmai vitán, té- pelődésen, közös okoskodáson sikerült jelen lennem, ahol a régiófogalmak történeti, földrajzi, politikai, etnikai diskurzusai vagy más verziói kerültek fókuszba. Egyik-másik vita alkalmával az a hálátlan szerep jutott rám, hogy meg kellett védenem a kulturális, etnoregionális vagy nemzeti-történeti-politikai határokon átívelő régiófogalom elvi lehe- tőségét. A kultúra komplex rendszerében gondolkodva, s ennek lehetséges dimenzióit belülről próbálva átlátni, fölmerült egy hipotézis, melynek részbeni végiggondolására az alábbi példával tettem kísérletet. Idejekorán kell jeleznem, hogy bármennyire is szeret- ném teljes képét adni a választott témakörnek, nem lévén afrikanista, etnomuzikológus vagy Maghreb-szakértő, szükségképpen csak egy látványos szeletét fogom tudni ebben a megközelítésben úgy értékelni, hogy abból egy bonyolult és igéző identitásforma in- terdiszciplináris körképe vagy korszakos hatás-univerzuma villanjon föl. Mentségemre szólhat talán mégis az, hogy a Maghreb-kutatások széles köre sem tárgyalja teljességgel e témakört, s nincs önálló diszciplína, melynek antropológiai vagy történetszociológiai perspektívája túlterjedne a hagyomány-megnevezésen vagy valamely népi kultúra-elem deskriptív megmutatásán. A nyugati Mediterránum déli partjáról indult, s oda évszá- zadokkal később visszaérkező arab kultúra meghatározatlan folytonosságú civilizációs egysége természetesen nem tárgyalható érdemben egyetlen tanulmányban vagy előadás- ban, annál is kevésbé, mert a térség meghökkentő gazdagságú szaharai központjai, koz- mopolita, továbbá idegen tömegekkel zsúfolt városai olyan földrajzi, életvezetési, érték- rendi, éghajlati vagy mentális keresztutakon fekszenek, ahol a berber lovas harcosok és az egyiptomi tevekaravánok