Drávától a Balatonig a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség időszaki lapja

2010 | I. György Béla DDKÖVIZIG, igazgató Árvízvédelmi töltéshasználat: Engedélyek és korlátozások

Sokan ismerjük és kedveljük a Duna és Dráva mellett fekvő táj természeti szépségeit, a rendkívüli adottságokkal rendelkező dunai mellékágakat és a hullámterek utánozhatatlan egyediségét. A ter- mészet iránti érdeklődés a fizikai és szellemi – lelki felfrissülés szándéka egy alapvető emberi törekvés, érthető hát, hogy vonzódunk a folyókhoz és a hozzájuk kapcsolódó környezethez.

E rendkívül vonzó környezet megközelítésének „Achilles-pontja” a folyókat kísérő árvédelmi rendszer. A töltés, amely biztonságot nyújt a védett ártérben élők számára az árvizek ellen és lehetőséget arra, hogy védekezzünk és, hogy óvjuk az emberi életet, településeket, egyéb értékeket. Aki részt vett már védekezésben, jól tudja, milyen nagy jelentősége van a töltések és védett sávok jó állapotának, az tudja, hogy a homogén gyeptakaró, a korona jó állapota milyen fontos. Akik álltak már a töltés koronán miközben „rugózott” alatta a töltéstest, és a víz átfolyt a mentett oldalra azok számára nem lehet kérdés, hogy a lehető legjobb állapotokat kell biztosítani. A Duna Mohács alatti szakaszán és a Dráván a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság felelőssége és feladata, hogy a töltések a lehető legjobb állapotban, és védekezésre alkalmasak legyenek. Ezt szolgálják a fejlesztések, az éves fenntartási munka és az állan- dó őrzés, a gátőrök, a napi ellenőrzési és karbantartási tevékenységek.

A töltés természtesen nem zárhatja el az értékeket az ott élőktől és dolgozóktól amelyeket a térség rejt, de nem is feladata, hogy biztosítsa e térségek minden szempontú megközelítését, feltárását. Erre szolgálnak a térségben lévő közforgalmú utak és közcélú földutak, amelyek részben kísérik, részben keresztezik a védelmi vonalakat. Természe- tesen lehetnek olyan helyek és olyan helyzetek, amikor elkerülhetetlen a töltés koronájának igénybe vétele. Ennek rendezésére az Igazgatóság szabályokat alakított ki, feltételeket szabott, hogy mindez miképpen történhet. Sajnos töltéseink koronája és a kiépített burkolatok nem felelnek meg a közcélú közlekedés feltételeinek. A mégis ott közle- kedők ezt saját felelősségükre tehetik az árvédelmi szempontok figyelembevételével.

Mindebből következik, hogy a töltésen való közlekedés valamilyen típusú engedélyhez vagy megállapodáshoz és felelősségteljes magatartáshoz kötött. Az ezzel kapcsolatos szabályozások teljes részletességgel megtalálha- tóak a www.ddkovizig.hu/szolgáltatásaink/töltéshasználat weboldalon. A töltéseken az engedélyek meglétét és a felelősségteljes magatartást gátőreink ellenőrzik, akiknek ez kötelessége és felelőssége is egyben. Kérünk min- denkit, hogy ahol igénybe veszi a töltéskoronáját közlekedésre, igyekezzen megismerni gátőreinket. Akik nem rendelkeznek Internet elérhetőség lehetőségével, azokat tájékoztatjuk, hogy az engedélyek beszerezhetőek a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Pécsi Szakaszmérnökségén (7623 Pécs, Köztársaság tér 7. tel: 72/506-300), vagy korlátozottan az illetékes gátőrnél. A kerékpárral és segédmotor-kerékpárral való közleke- dés száraz időszakban nem engedély köteles, de részükről is elvárjuk a felelősségteljes magatartást.

Végezetül szeretnénk felhívni a Tisztelt Érdeklődők figyelmét arra, hogy árhullámok kialakulásának minősített időszakában nevezetesen árvízvédelmi készültség idején a töltések igénybe vétele kizárólag a védelmi feladato- kat ellátók számára lehetséges. Kérjük és köszönjük ennek tudomásul vételét minden érintett részéről.

Szerkesztette: Heid Petra, Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Erdei Éva, Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Borító fotó: Fenyősi László, Duna-Dráva Nemzeti Park Drávától a Balatonig | 3

Környezetvédelmi Világnap Tartalom Az év madara a fecske, növénye az ezüsthárs György Béla Árvízvédelmi töltéshasználat: Hagyományainkhoz híven idén is szeretettel várta Felügyelőségünk azokat az érdeklődőket - egyénektől Engedélyek és korlátozások 2 a csoportokig, az apró gyerekektől a felnőttekig- akik aktívan kívánták ünnepelni a Környezetvédelmi Vi- A töltés természtesen nem zárhatja el az értékeket az ott élőktől és lágnapot. E jeles eseményre színes programokkal készültünk, partner szervezeteink pedig gondoskodtak a dolgozóktól amelyeket a térség rejt, de nem is feladata, hogy biztosítsa e kellemes és tartalmas időtöltésről. térségek minden szempontú megközelítését, feltárását.

Bár napjainkban a Világnapok, a különböző hagyományt teremtő események,illetve az évfordulók Környezetvédelmi Világnap 3 egymást érik, hiszen azokból az év szinte minden napjára jut egy-egy jeles dátum, a „Környezet- védelmi Világnap” azonban talán az összes neves évforduló közül az egyik legfontosabb értéket Pecze János képviseli. Célja ugyanis egyértelmű üzenetet közvetít, amely a különböző humán közösségek fele- Víz, víz és még több víz májusban lősségtudatának felébresztésére irányul. A Környezetvédelmi Világnap tehát elsősorban arról szól, és júniusban 4 hogy felhívja a figyelmet: az egyénnek is tennie kell valamit a természetes, az épített és a belső A rendkívüli csapadék következtében a Somogy megyei vízfolyáso- környezet megóvásáért, a természet és az emberi élet harmonikusabb viszonya érdekében. És per- kon jelentős, a Baranya megyei vízfolyásokon rendkívüli árhullámok sze ugyanezt a hangsúlyt erősíti az ENSZ alapító határozata is, miszerint „ az embernek alapvető alakultak ki. joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez olyan minőségű kör- nyezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget – fogalmaz a nemzetközi Purger Dragica érvényű határozat. Külön érdekesség, hogy a felelős nemzetközi környezetvédelmi szervezetek A vízfolyások, vízgyűjtők ökológiai közös javaslata alapján minden évben olyan állatfajra, illetve különös növényre hívják fel a figyel- problémáinak jelei 8 met, melynek populációja vészesen lecsökkent. Így lett az idei év madara a fecske, az év növénye A felszíni és felszín alatti vízbőséget egy tájban alapvetően a klíma pedig az ezüsthárs. Az idei Világnap – amely színvonala és a gyerekek körében rendkívül sikeres is határozza meg, különösen a csapadékeloszlás. volt - különös jelentőséggel bírt, hiszen e jeles nap éve egybeesik a regionális Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek alapításának húsz éves évfordulójával. CZIROK Attila | HORVAI Valér ORTMANN-NÉ AJKAI Adrienne Kitüntetettek 2010. I. félév Víz és védelem: a táji változók hatása 10 Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Az ökológiai szemlélet a vízi élőlények vizsgálatának előtérbe kerülését A vízügyi és környezetvédelmi igazgatásban végzett kiemelkedően eredményes és példamu- hozta magával. tató tevékenysége elismeréséért a Környezetvédelmi és Vízügyi miniszter a „Környezetvédelmi Világnap „ alkalmából miniszteri elismerő oklevél kitüntetést adományozta Dr. Cseh Annamária Purger Dragica kolleganőnknek. Beszámoló a 19. Európai Vegetációkutatás pécsi konferenciájáról 12 A hulladékgazdálkodás területén 1984 óta a környezetvédelmi igazgatásban végzett kiváló mun- Az európai vegetációkutatásról szóló konferenciát (EVS) 19. alkalom- kájáért a Környezetvédelmi és Vízügyi miniszter a „Környezetvédelmi Világnap” alkalmából Zom- mal 2010. április 27. és május 2. között tartották Pécsett. bai László kollegánknak a „Környezetünkért „ emlékplakett kitüntetést adományozta. Elismerés- ben részesített kollegáinknak Gratulálunk! Zöld Iroda Verseny: megmérettünk és nyertünk 12 Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Miniszteri Elismerő Oklevélben részesültek: Nemzetközi Dunanap – 2010. június 29. 14 Balogh Tibor osztályvezető, Környezetvédelmi és Viziközmű Osztály, Környezetvédelmi Világnap alkalmából A Dél-dunántúli Vízügyi Csima Valéria ügyintéző, Informatikai és Hírközlési Osztály, Március 15-e alkalmából Információs Rendszer bevezetése 14 Mosonyi Zoltán ügyintéző, Vízkárelhárítási Osztály, Víz Világnapja alkalmából A Dráva-Mura torkolati szakasz Sajó Elemér Emlékplakettet vehetett át: vízi rendezési munkálatai 15 Márk László osztályvezető, Vízgyűjtőgazdálkodási és Monitoring Osztály, Víz Világnapja alkalmából

Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztben részesült: Schubert József műszaki-igazgató helyettes, Március 15-e alkalmából 4 | Drávától a Balatonig

Pecze János DDKÖVIZIG Víz, víz és még több víz májusban és júniusban Vízkárlehárítási Osztály Májusban... Fekete víz vízgyűjtő Sok helyen megdőlt a Az ország területén május 15. és 18. között óriási, 100-150 A vízgyűjtő felső dombvidéki területein már 16-án ki- vízfolyásokon az eddig mért mm-t meghaladó csapadékmennyiség hullott. A legtöbb alakultak a tetőzések (, Szentlőrinc). A síkabb legnagyobb vízállás (LNV). csapadék a dél-dunántúli régióban esett. A rendkívüli csapa- területeken lassabban csak 18-22-e között tetőztek a dék következtében a Somogy megyei vízfolyásokon jelentős, patakok. A Dráva kedvező vízállása nem akadályozta a a Baranya megyei vízfolyásokon rendkívüli árhullámok ala- víz levonulását. Az LNV-t meghaladó vízállás a Bükkösdi kultak ki. vizen Hetvehelynél volt, ahol 30 cm-rel meghaladta a korábban mért 148 cm-es szintet. A Mecsektől délre Kapos vízgyűjtő lévő kisvízfolyások vízszintjei is gyorsan emelkedtek. A vízgyűjtőn a lehullott csapadék hatására Kaposon május 15-én kora délután indult el a rendkívül gyors Legkritikusabb helyzet Szentegát községben az áradással járó árhullám. A főághoz hasonlóan a betor- Almás patakon, Okorágon, Vajszlón és Gilvánfán kolló vízfolyásokon is intenzív áradások alakultak ki. A alakult ki. Pécsett a Május 1 utcában (Meszes-patak, tetőzések igazgatóságunk működési területén 17-18- Nagybányaréti ág) jelentős vízmennyiség rohanó án voltak. A Hábi (eddigi LNV: 320 cm), Surján (eddigi vízmozgással vonult le egy eltorlaszolódott áteresz LNV: 282 cm) patakokon a vízállások meghaladták az miatt. A levonult áradat a város több pontján is vízká- állomás történetében eddig mért legnagyobb vízál- rokat okozott (Meszes-patak). Jelentős anyagi károk lást 6 cm-rel. keletkeztek.

Depónia: A vízfolyások A vízgyűjtőn a legkritikusabb helyzet Csikóstőttősön mederrendezése során és Sásdon alakult ki. Csikóstőttős településen a Hábi és a mederből kiemelt és a Baranya-csatorna közötti szakasza között elöntésre közvetlenül a meder mellett került a veszélyeztetett lakosság védelme érdekében (partélen) elhelyezett további kimenekítést végeztek. földmennyiség, amely korlátozott víztartási funkcióval A Baranya-csatornán a Gödrei-vízfolyáson is rendkí- is rendelkezik. A műszaki vüli árhullám indult el, amely Sásd városát veszélyez- paramétereit tekintve nem tette. Sásd alsó részén lévő házakat (10-15 db) éjfélre nevezhető árvízvédelmi elöntötte a víz, valamint a 66 főút út hídja felett 80 cm- töltésnek. es magassággal bukott át a víz. A főút lezárásra került csakúgy, mint a völgyet keresztező bekötő utak több- sége. A Baranya-csatorna és a Hábi patak völgyelete szinte teljes egészében víz alá kerültek. Almás-patak, depónia megnyitása Szentegát

Ez idő alatt a vízgyűjtő legnagyobb tározója a Pé- Karasica vízgyűjtő csi-tó vízszintje is az árvízi üzemvízszint fölé emel- A dombvidéki területeken már május 16-án jelentke- kedett. A tórendszer alsó tavainak és Sásd védelme zett az árhullám, míg a Villányi térségbe 18-án tetőz- érdekében a vízeresztést minimalizálni próbálták. A tek a patakok. A vízgyűjtőn a mért vízállások közül a völgyzárógátas tavak, mint amilyen a Pécsi-tó is kiala- Villány-pogányi vízfolyáson volt az LNV-t meghaladó kításukból adódóan alkalmasak a völgyben lefolyó vízállás a korábban mért 93 cm-ről az LNV 118-cm-re vízhozamok mérséklésére, hiszen a lefolyó víz egy módosult. része betárózódik. Az árvízcsúcs-csökkentés mértéke arányos a rendelkezésre álló szabad (üres) tótérfogat- A csapadéktevékenység hatására ezen a vízgyűjtőn is tal. A tapasztalt, szélsőséges csapadékokból kiala- jelentős árhullámok vonultak le. kult heves lefolyások kártételét tehát egyértelműen mérsékelték, csökkentették a vízfolyásokra telepített Lapáncsa községben a Karasica magas vízállása követ- tározóterek. Ezért szerepük egyértelműen pozitív, hi- keztében az oldalági mellékárkok nem tudtak a befoga- szen a helyi vízkárok (árvizek) elleni védekezés igen dóba ömleni, összegyülekezve a település belterületén hatékony lehetőségéről van szó. lakóházakat veszélyeztetett. A Vasas-belvárdi vízfolyás Drávától a Balatonig | 5

Dombó csatorna vízgyűjtő több helyen kilépett a medréből. belterületén a A csatorna mentén vízkár események nem alakultak ki. futballpálya és a mélyebben fekvő területek elöntésre kerültek. 2db ház került veszélybe. Itt a Hásságyi tározó Babócsai Rinya vízgyűjtő a Pécsi-tóhoz hasonlóan jelentős mértékben hozzá- A működési területünk egyik legnagyobb vízgyűjtőjén járult a vízkárok enyhítéséhez. A Villány-pogányi víz- a többi területhez képest valamivel kevesebb csapa- folyás Vokány alatt több helyen kilépett a medréből, dék esett. Míg a baranyai, Kapos vízgyűjtő területein legelőket öntött el. Palkonyánál 3 ház került veszélybe. 100-180 mm eső esett, addig itt inkább 80-100 mm kö- Villánykövesden kertek kerültek elöntésre. A vízfolyáson zötti volt a 3 csapadékos nap összege. A kialakuló ár- keletkezett torlaszt megszüntettük. hullámok is kevésbé hevesen alakultak ki, mint a többi területen. A Babócsai Rinya Babócsánál mért korábbi Völgységi patak vízgyűjtője 260 cm-es LNV szintjét 6 cm-rel meghaladta. A rendkívüli csapadéktevékenység hatására – Magyar- egregyen május 15-én 95 mm, 16-án 78 mm csapadék A bekövetkezett vízkáresemények az alábbiak voltak: hullott – a Völgységi patakon igen intenzív árhullám • A Babócsai Rinya Nagyatád felett kilépett a medréből, indult el. Rengeteg uszadékot sodort magával melyek valamint Babócsán a Rinya utcában az önkormányzat rögtön problémákat okoztak Kárász településen ahol homokzsákból épített nyúlgáttal védekezett. a patakot átszelő hidaknál torlaszok képződtek, mö- • Taranyi Rinya Taranynál kilépett a medréből.

göttük gyorsan megemelkedett a vízszint. Az önkor- • A Györgyös patakon lévő csokonyavisontai halasta- mányzat a lehetőségeknek megfelelően védekezett. vaknál és a vízfolyáson a vízitársulat védekezett. A fel- Kárász és Vékény települések között a mederből kilép- ső 2. és 3. számú tavak töltését meghágta a rendkívü- ve elöntötte a közutat, amely miatt azt le is kellett zár- li árhullám. A víz egy részét az alattuk lévő több éve ni. Szászváron a medréből kilépve ingatlanokat öntött üzemen kívül lévő 4. számú tóba vezették, de ennek el. Nagymányokon a néhány évvel ezelőtti rekonstruk- töltése „szitaként „viselkedve átengedte, ill. később ció eredményes volt. A vizek a mederből nem léptek ki. átszakadva nem tudta megfogni a vizet. Az így elin- dult árhullám nagy részét viszont sikerült az előzőleg A Nagykoppány patak vízgyűjtőjén leürített alsó két tóval 8. 9. számú megfogni. és a Kis-koppány patak vízgyűjtője Jellemzően mezőgazdasági területek kerültek elöntés alá. Ezekre a vízgyűjtőkre az átlagosnál nagyobb csa- padék hullott, ezért az árhullám völgyfenéken vonult le, a medrek nem tudták befogadni a rendkívüli víz- mennyiséget. Belterületen Törökkoppánynál 2 db há- zat és 2 db hidat veszélyeztetett a Nagykoppány patak. 6 | Drávától a Balatonig

…és júniusban A május 30-án elkezdődött többnapos intenzív csa- volt tapasztalható. A Fekete-vízen még a 7-én is csak padéktevékenység hatására a május közepén kialakult 290 cm-es vízállás volt. Az Egyesült Gyöngyösön 60 árhullámok után újabb nagy mennyiségű csapadék cm-rel, az Almás patakon 74 cm-rel volt most kisebb esett a működési területünkre. A legtöbb eső a Me- a tetőző vízállás, mint május közepén. A Dráván a ked- csekben illetve a D-i területeinken esett. A meteoroló- vező vízállás nem akadályozta a víz levonulását. giai állomásaink 5 napos összegét az alábbi táblázat és grafikon mutatja: A vízgyűjtőn a legkritikusabb helyzet Gilvánfa térsé- gében alakult ki, ahol a Bükkösdi árapasztó depóni- Állomások május 30 - június 3 ∑ mm áját több helyen meghágta a víz. Nyúlgát építéssel Kölked 102,8 védekeztek, mely munkában a helyi lakosságon kívül Drávaszabolcs 96,4 a VPOP emberei is részt vettek. Egy másik kritikus hely- Drávasztára 91,7 szín Páprád volt. A Bükkösdi árapasztóból kikerült vizek a területen lefolyva megjelentek a település bel- Magyaregregy 131,7 területén, mely ellen igen megfeszítet védekezéssel Kaposvár 90,2 lehetett csak sikert elérni. Vajszlón a Pajtás szivattyút Nagyatád 80,2 ismételten telepíteni kellett. Ezen felül és Villány 102,1 is igényelt szivattyúzást. Lábod 85,1 Karasica vízgyűjtő Váralja 113,7 Mint a csapadékokból látszik a mecseki és a D-i terüle- Sásd 102,9 tek kapták a legtöbb esőt. Ennek hatására a Karasicán a vízrajzi állomásainkon LNV körüli értékek születtek. Kapos vízgyűjtő: Kátolyban 14 cm – rel haladta meg a tetőzés az eddi- A vízgyűjtőn a lehullott csapadék mennyisége inkább gi legnagyobb szintet. Szederkényben is csak 3 cm-el a D-i oldali Baranya, Hábi, Gödrei és Orfűi patakok terü- maradt el az LNV értékétől a tetőző vízállás. A mosta- letén volt a nagyobb. Hatására a Kaposon a két héttel ni árhullám a településen 60 cm-el volt magasabb a korábbihoz képest (398 cm) majdnem 1,5 m-el kisebb két héttel korábbinál. A Vasas-Belvárdi vízfolyáson is tetőzés volt. A jobb oldali mellékvízfolyásokon a május telt szelvénnyel folyt a víz. A tetőzés alatt kb. 70 cm- közepi tetőzéseket jobban megközelítő szintek alakul- el végzett vízhozammérés eredménye 11.5 m3/s volt. tak ki. A Baranyán Csikostőttősnél 29 cm-el volt kisebb Villányban a Karasica vízszintje elmaradt az LNV-től. a tetőző víz szintje, míg a Hábin ugyan itt 17 cm volt negatív irányban az eltérés. A Vízfő forráson május kö- Olasz belterületén kiöntött a Vasas-Belvárdi vízfo- zepén LNV-t meghaladó (87 cm) vízállás volt és most lyás. A mélyebben fekvő területeken lakóházakat is is 2 cm-re megközelítette a régit (82 cm). A Pécsi tó elöntött. Embereknek el kellett hagyniuk a házaikat. A szintje most 35 cm-el volt alacsonyabb, mint két hete, belterületi hidat is meghágta a víz.. Az 57-es útón az akkor meghaladta az LNV-t. átfolyó víz miatt félpályás lezárásra volt szükség. Má- riakéméndnél a Karasica kilépett a medréből, a völgy- A Baranya csatornán, a Hábi és a Gödrei patakon ös�- fenéken folyik és a mélyebb fekvésű szántó területe- szesen 5 helyen történt deponia átvágás. Kaposszekcső ket feltöltötte a víz. A Karasica felső vízgyűjtőjén lévő és Csikóstöttös közti utat lezárta a rendőrség. Sásdon egyes tavak töltését meghágta a víz. Fazekasbodán a honvédség is segédkezett a védelmi munkákban. egy kisebb halastó töltése átszakadt.

Fekete víz vízgyűjtő: Szederkény mélyebben fekvő részeit elöntötte a A terület d-i és mecseki részei kapták a nagyobb csa- Karasica. Borjádon a magassági hiányos részeken vé- padékot. A Ny-i részeken kevesebb eső volt. A vízgyűj- dekeztek. Lapáncsán ismét szükség volt a két szivat�- tő felső dombvidéki területein már 1-én kialakultak a tyúra. tetőzések (Hetvehely, Szentlőrinc). Hetvehelyen a Bük- kösdi vízen újabb LNV (180 cm) született, amely 2 cm Völgységi patak vízgyűjtője –el haladta meg a májusi szintet. A síkabb területeken A legtöbb csapadékot a kapta. A területen a lassabban csak 2 - 4 -e között tetőztek a patakok. A Fe- gyors árhullám kialakulása volt a jellemző. A Völgy- kete víz tetőzése Cúnnál 50 cm-rel, Pécsi víz tetőzése ségi patak több helyen kilépett medréből a vízrajzi Kémesnél 16 cm-rel maradt el e az LNV-től. A tetőzé- műtárgy előtt, így a tetőző vízálláskor a völgyben seket követően mindkét vízfolyáson igen lassú apadás tározódott az árhullám egy része. Lehet, hogy ennek Drávától a Balatonig | 7

következménye az LNV-t csak megközelítő vízszin- A helyi vízkár védekezések során 182 ezer homok- tek. Május közepén a Völgységi patakon 11 cm-el, a zsákot adott át a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Hodácsin 7 cm-el volt magasabb a tetőzés szintje. Vízügyi Igazgatóság térítésmentesen az önkormány- zatoknak. Májusban és júniusban is kb. 50-50 település A Nagykoppány patak vízgyűjtőjén esetében végeztünk szakmai segítségnyújtást. A vé- és a Kis-koppány patak vízgyűjtője dekezések során összesen 11 db depónia átvágás tör- Ismét jellemzően mezőgazdasági területek kerültek tént. Szivattyúzást végeztünk: Sásd, Lapáncsa, Vajszló, elöntés alá. Magyartelek, , Pécs településeken

Dombó csatorna vízgyűjtő A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igaz- Berzencénél a Dombó csatorna depóniáját a 11+300- gatóságon több olyan a kezelésében lévő vízfolyás 11+670 km szelvények között 3 helyen kellett átvágni. rekonstrukciós munkái kezdődhetnek meg a közel A terepen levonuló vizek veszélyeztették a szociális jövőben Európai Uniós forrásból, amelyekkel to- otthont. vább javítja a kisvízfolyások vízelvezető képességét. Többek között a Rinya vízfolyások rekonstrukciójával Babócsai Rinya vízgyűjtő kapcsolatos támogatási szerződést az Igazgatóság A területünk egyik legnagyobb vízgyűjtőjén a töb- májusban írta alá, valamint bírálati fázisban vannak a bi területhez képest valamivel kevesebb csapadék Kapos rekonstrukciója és a Kapos tározó építése, vala- esett. Míg a baranyai vízgyűjtőkőn és a Kapos víz- mint a Vasas-Belvárdi vízfolyás és Karasica rekonstruk- gyűjtő területein 100-180 mm eső esett, addig itt ciója projektek. inkább 80-100 mm közötti volt a 3 csapadékos nap összege. A kialakuló árhullámok is kevésbé hevesen Bővebb információ a www.ddkovizig.hu/projektek alakultak ki, mint a többi területen. aloldalon olvasható. 8 | Drávától a Balatonig

Purger Dragica ddkövizig A vízfolyások, vízgyűjtők Vízgyűjtőgazdálkodási és Monitoring Osztály ökológiai problémáinak jelei

Árvíz A természeti katasztrófák között valószínűleg az árvíz okoz- rületen lévő dombok meredeksége, a völgyek alakja és za a legnagyobb gazdasági károkat. Európában csak 1998 behatárolása. A táj jellege nagymértékben a növényzet- és 2002 között több mint 100 nagyobb árvíz volt, beleértve től is függ. Közismert tény, hogy a természetes növény- a Duna és az Elba katasztrofális áradását 2002-ben, amikor zetnek nagyon fontos szerepe van a csapadék visszatar- több mint 50 ember vesztette életét, több ezer ház ment tásában. Főleg az őshonos lombos erdők, mint a szivacs, tönkre és mintegy 100 000ha mezőgazdasági területet ön- képesek hatalmas mennyiségű vizet visszatartani, a ta- tött el az árvíz. Az összes felbecsült kár kb. 14 milliárd Euró lajt megvédeni az eróziótól. A mezőgazdasági területek volt. Az árvíz napjainkban is Európa legnagyobb környezeti növelése érdekében, azonban egyre gyakrabban az problémája, amelynek kezeléséhez új irányelvet hoztak őshonos erdőket tarra vágják a meredek domblejtőkön létre. A VKI célok között nem csak a víztestek „ökológiai ál- és azokat a területeket leginkább szántóföldi termelésre lapot javítása”, hanem „az árvíz és szárazság okozta károk használják. Az erdőhöz képest, azonban a szántóföldek csökkenése”szerepel. alig képesek befogadni és visszatartani a csapadék vizet. Intenzív szántóművelés esetén, a dombvidéki területe- Miért áradnak a vízfolyások? ken, a meredek lejtőkön nagy mennyiségű csapadékvíz A kérdés aktualitása sajnos, a napjainkban történő zúdulhat le hírtelen. Akkor rövid időn belül a csapadék és a jelenlegi árvíz helyzetből adódik. Ebben a rövid többletet a táj nem tudja befogadni se a vízfolyások nem szövegben, a teljesség igénye nélkül, inkább emlékez- tudják elszállítani, ezért a mélyebben fekvő területeken tetőként, összegyűjtöttem néhány “holisztikus” gon- megnövekszik az áradás kockázata. Az utóbbi időkben dolatot az árvíz kockázatokról, a vízfolyások és a tájak a meredek lejtőkön lévő földeket is mezőgazdasági ne- kapcsolatairól. Lehet, hogy valakinek furcsán hangzik hézgépekkel művelik. Mérések bizonyították, hogy a az „általános problémákról” beszélni most, amikor sür- nehézgépekkel művelt talajnak jóval kisebb a víztartó gős és teljesen konkrét tennivalóink vannak, de a lo- kapacitása, ezért a csapadékvíz még gyorsabban lefo- kális – globális összefüggéseket jó volna mindenkinek lyik róla, és hatalmas mennyiségű termőtalaj lemosódik. szem előtt tartani. A termőtalaj évezredek során keletkezett a növényzet és más élőlények jelenlétének és működésének köszön- Mert nagyon esik… hetően. A növények termesztéséhez nélkülözhetetlen Az egyenetlen csapadékeloszlás A felszíni és felszín alatti vízbőséget egy tájban alap- termőtalaj a gazdálkodó számára hosszú távú nagy természetes jelenség és a földre vetően a klíma határozza meg, különösen a csapa- értékű „befektetést” jelent. A termőtalaj pusztulásával lehulló csapadék mennyiséget dékeloszlás. Az extrém nagy mennyiségű (a sokéves nem csak a természetet érinti pótolhatatlan veszteség, az ember nem tudja lényegesen havi átlagnál többszörösen nagyobb) csapadék rövid hanem a mezőgazdásságban is felbecsülhetetlen károk befolyásolni. időn belül akkora víztöbbletet okozhat, amelyeket a keletkeznek. Az esővíz okozta talajerózió sok országban vízfolyás rendszerek nem tudnak gyorsan levezet- az egyik legsúlyosabb ökológiai probléma. Az angol ni és nagyobb mennyiségű víz a mélyebben fekvő internetes oldalak Nagy Britanniai kutatásokra támasz- területeken gyűlik össze, ott ahol természetesen vi- kodva megdöbbentő adatokat közölnek „Az erózió 2.2 zes élőhelyek jönnek létre: tavak, mocsarak, lápok. millió tonna termékeny talajt mos le évente és utána a A vízbőség és az árvíz a természetben időnként és szükséges tisztítások 23-50 millió fontba kerülnek éven- helyenként megjelenik. Az árvíz katasztrofális problé- te. Angliában és Velszben 1.3 millió hektár mezőgazda- mákat és károkat okozhat, ha az ember által alakított sági terület fekszik ártereken, 5 millió ember pedig árvíz tájban történik (Ráadásul az ártéren létrehozott tele- által veszélyeztetett területeken él” (guardian.co.uk/ pülések növelik az árvizek veszélyeit!). Az egyenetlen environment/flooding). csapadékeloszlás természetes jelenség és a földre lehulló csapadék mennyiségét az ember nem tudja Tapasztalatok alapján, Magyarországon is hasonlóak a lényegesen befolyásolni, annál inkább hatása lehet a problémák. A vízfolyást kezelőknek egyre gyakrabban csapadékvíz további sorsára. a vízfolyások medreiből vagy a tavakból tisztítani kell az iszapot, amely a szántóföldekről bemosódik. Ezek a Mert megindul a föld… munkálatok nagy munkaerőt, időt és hatalmas költsé- A vízfolyás jellemzők a környező táj arculatával állnak geket igényelnek. A diffúz vízszennyezés növekedése szoros összefüggésekben: pl. a dombvidéki patak egy külön súlyos probléma, ami együtt jár a mezőgaz- hidromorfológiai bélyegeit befolyásolja a vízgyűjtő te- dasági területeken lévő talajerózióval. Drávától a Balatonig | 9

A vízfolyások, vízgyűjtők ökológiai problémáinak jelei

Mert szűk a meder, és hiányzik a mocsár… A vizek szabályozása során olyan víztestek keletkeztek, A vízfolyások rehabilitációja esetében a legnagyobb hangsúly éppen a parti amelyek csak nyílegyenes mederből állnak. Egyáltalán zóna kezelésén van, aminek egyik leggyakoribb eleme az őshonos növények nincs árterük, vagy nagyon szűk ártérrel rendelkeznek. fák- és cserjék ültetése, puffer zóna kialakítása. Csak a legritkább esetekben húzódik széles ártér a me- der mentén, pedig a nyílt ártérnek kulcsszerepe van az A legtöbb országban vannak az áradás szempontjából kockázatos vízfolyások, árvízkockázat és a károk csökkenésében. Azonban a amelyek külön kezelést és monitoringot igényelnek. A tervezők nagy többsége legtöbb kis- és közepes, főleg síkvidéki vízfolyás men- szerint a hagyományos mérnöki megoldások nem elég hatékonyak-gazdaságo- tén az árterület túl keskeny és nincsenek természetes sak. A tapasztalatok és a számítások alapján már bizonyossá vált, hogy az árvíz- mocsarak, rétek, emiatt nincs lehetőség arra, hogy az védelemhez nem elegendő (ráadásul drágább is!) egyre magasabb töltések és esetleges többlet víz a mocsárréten illetve az ártéri védőgátak építése, egyre intenzívebb vízlevezetési rendszerek kialakítása. He- erdőkbe öntsön ki. A vízfolyás mentén a legtöbb eset- lyette, fenntartható megoldások szükségesek, amelyek a vizes élőhelyeknek ter- ben a szántóföldek a mederig húzódnak, hiányzik a mészetes működést biztosítanak. A folyóknak nagyobb teret kell biztosítani, ami védő, un. puffer zóna, ami kedvezőtlen környezeti ha- egyben a vizes élőhelyek rehabilitációját is jelenti. Az ilyen hozzáállás és ezek a tások: talaj erózió, talaj és benne lévő növényvédő sze- megoldások nem csak az árvízvédelem szempontjából előnyösek, hanem hosszú rek-, műtrágya bemosódást, szennyeződést, iszapolást távon a víztestek ökológiai állapotának javítását szolgálják. Hogy ezek a megol- eredményez. A parti zóna az a sáv, ahol a víz érintkezik dások megvalósuljanak, hogy a vízfolyásokhoz a megfelelő szélességű árterek a szárazfölddel és ahol nagy szerephez jut az árnyéko- legyenek biztosítva, a mezőgazdasági ágazatban művelési ágváltás és legalább lás, vízáramlás, növényzet és a többi vízi élet. A parti részben más tájhasználat szükséges. A nagy folyamok esetében az árvízvédel- zónának hatalmas jelentősége és nagy hatása van a met nemzetközi szinten is összhangba kell hozni. A gazdálkodás tervezése a vízfolyások élőhelyeinek minőségére, mivel a vízfo- vízgyűjtő szinten nem csak a jó ökológiai állapot elérését, hanem az árvíz meg- lyást védi a környező szennyeződésektől. előzését is szolgálja. 10 | Drávától a Balatonig

CZIROK Attila DDKTV Víz és védelem: a táji változók hatása Mérőközpont Hatások a Völgységi-patak makro gerinctelen-faunájára HORVAI Valér DDKTV a különböző térléptékekben Mérőközpont ORTMANN-NÉ AJKAI Bevezetés Adrienne Az EU Víz Keretirányelv (VKI) a felszíni vizek ökológiai szemléle- rekedve vizsgáljuk a különböző léptékű táji környezet PTE TTK Környezettudományi Intézet tű tipizálását, minősítését és a jó ökológiai állapot elérését tűzi a Völgységi-patak makro gerinctelen faunájára gyako- ki célul. Az ökológiai szemlélet a vízi élőlények vizsgálatának rolt hatását. Arra is szeretnénk rámutatni, hogy a MÉTA előtérbe kerülését hozta magával. Az áramló vizek jellemzésé- adatbázis hogyan használható ilyen vizsgálatokban. re a különböző vízi élőlény együttesek közül Európában a leg- szélesebb körben a vízi makroszkopikus gerinctelen társulást A vizsgálati módszerek (makrozoobenton ) használják fel. A makrozoobenton együt- A szakasz és lokális szinten terepi vegetáció felmérést tes olyan hosszabb életciklusú gerinctelen állati szervezetek készítettünk. Emellett adatforrásként egy egyedülálló gyűjtőneve, amelyek korlátozott helyváltoztató képességük hazai lehetőséget, a műholdfotó-interpretáción mel- és néhány naptól néhány évig terjedő élettartamuk folytán lett közel teljeskörű terepi felvételezéssel készült, ezért speciálisan alkalmasak a folyóvizek minőségének hosszabb esetenként akár 1 ha alatti térbeli és jelentős tematikus időintervallumra vetített jellemzésére. A makrogerinctelen részletességet (86 élőhelyi kategória) biztosító MÉTA közösség fajösszetétele megváltozik az ismétlődő szennyezé- élőhelyi adatbázist (www.novenyzetiterkep.hu) és en- sek hatására – ezzel jelzik a szennyezést. A vízi és part menti nek alapján kidolgozott természetességi mutatókat makrovegetáció fontos szerepet játszik a vizet a part felől használtunk. A vegetációval definiált táji környezet a érő hatások (pl. a tápanyag bemosódás) mérsékelésében, a fentiek szerint négy térléptékben, 3-5 mutatóval jellem- tápanyagok felvevőjeként, valamint táplálékot és élőhelyet zett természetességét vetettük össze a Völgységi-patak biztosít a vízi állatoknak. teljes hosszában 8 ponton vett makrogerinctelen min- ták természetességi jellemzőivel. A vízgyűjtő gazdálkodási A vízgyűjtő természeti és társadalmi-gazdasági adott- tervek (VGT) készítésének ságai alapvetően meghatározzák a víztestek vízminő- kötelezettségében is tükröződik ségét – elsősorban a diffúz és pontszerű szennyező a felismerés: egy-egy víztest forrásokon keresztül. A különböző léptékben vizsgált vízminőségét, ezen keresztül táji környezeti változók hatásának erőssége nagy szó- faunáját annak nemcsak rást mutat. Az összefüggések vizsgálatának a nemzet- közvetlen, de távolabbi közi szakirodalomban jellemző szintjei: lokális (méteres környezete is befolyásolja nagyságrend), szakasz (10-100 m nagyságrend), a vízfo- különböző mértékben. lyás mente (0,5-1 km nagyságrend), vízgyűjtő (akár több ezer-tízezer km2). Az adatok forrása általában műhold- fotó vagy annak interpretálásával készült felszínborí- tási adatbázis (Európában és hazánkban jellemzően a CORINE), a szakasz és lokális léptékben esetenként légi fotó vagy aktuális terepi felvétel, vagy mindkettő. A távérzékelt anyagok készült felszínborítási adatbázisok térinformatikai elemzése, feldolgozása nagy (több ezer 2 km feletti) területeken használható adatforrás. Kisebb területeken azonban – elsősorban tematikus felbon- tásának elnagyoltsága miatt pontossága egyre romlik – éppen a természet közeli területeken, és a finom tér- A Völgységi-patak vízgyűjtője a mintavételi helyekkel beli mintázatot mutató vizes élőhelyek esetében nem (a szürke szín intenzitása a részvízgyűjtő átlagos tájter- elég finom. Ez a hiányosság enyhíthető a lokális, szakasz mészetességét jelzi; a mintavételi helyek számozását vagy patak menti szintről készült légi fotók felhasználá- lásd a szövegben) sával, de igazán korrekt megoldást a forrásigényes tere- pi felvételezés jelent. A hazai Országos VGT 8 összevont Mind a 4 szintről rendelkezésünkre álló, hasonló tar- CORINE kategóriát használ, a mezőgazdasági tájhaszná- talmú mutatók tehát: a természetközeli élőhelyek lat (4) és a vizes területek (2) finomabb osztályozásával. száma, azok átlagos természetessége, és az erdő- Munkánkban a fenti gyengeségek kiküszöbölésére tö- (fásszárú) borítás, a két magasabb szintről ezen felül a Drávától a Balatonig | 11

természetközeli területek százalékos aránya és az átla- nagyparcellás művelésű agrártája. Természetességi gos tájtermészetesség. A makrogerinctelen mintavé- mutatói ezt tükrözik: erdőborítottsága 29 százalék, a tel az MSZ EN 27828 (1998) szabvány szerint az AQEM természet közeli területek részaránya 36 százalék, átla- protokol felhasználásával történt, úgy, hogy a teljes gos tájtermészetessége 17 százalék. Az utolsó három minta összetétele tükrözze a különböző élőhelyek, mintavételi hely (6–8.) a Völgységi-patak 3. számú aljzattípusok adott patak szakaszra jellemző arányát. részvízgyűjtőjén fekszik, teljesen sík, zömében nagy- Az értékelés különböző biotikus indexekkel történt. A táblás művelésű agrártájban, ahol az erdőborítottság makrogerinctelen mutatók és a fenti vegetációs mu- mindösszesen 2 százalék, a természet közeli vegetáció tatók között páronként lineáris korrelációt számoltunk. aránya 7 százalék (fasorok, cserjések, és halastavakhoz kötődő, többnyire szegényes vízi-vízparti növényzet), A vizsgált terület az átlagos tájtermészetesség 3 százalék. A tabódi min- A Völgységi-patak a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Kör- tavételi hely felett a mellékágakon és a mintavételi zet területén, Zobákpuszta környékén ered. Jellege hely közvetlen közelében is halastavakat létesítettek, hegyvidékiről dombvidékire, majd síkságira változik, melyek befolyásolják a főág vízminőségét a Keleti-Mecsek, Völgység, Tolnai-hegyhát és Szek- szárdi dombság vizeit gyűjti össze. Vízgyűjtőterülete Eredmények és azok értékelése 550 km2. Táji környezete a mecseki forrásvidéktől a A vizsgálati eredmények értékelése során a makro Sió torkolati agrártájig erős antropogén degradációt gerinctelen közösség, illetve a táji környezet termé- szenved, a természetközeli területek aránya (részvíz- szetességét tükröző mutatók között erős korrelációkat gyűjtő szinten) 62-ről 7%-ra, az erdőborítás 55-ről 2%- találtunk. A legtöbb szignifikáns korrelációt minden ra csökken, így eredményeink markánsan különböző makro gerinctelen index esetén a patakmente (0,5-1 tájhasználatú területekre vonatkoznak (1.ábra). Ökoló- km nagyságrend) és a részvízgyűjtő szint természe- giai, biológiai és fizikai-kémiai állapota Kárász felett jó, tességi mutatóival kaptuk. A négyből 3 térléptékben Nagymányok alatt gyenge ill. jó állapotnál gyengébb, szignifikáns környezeti változók az erdőborítás, az élő- a Kárász-Nagymányok közti szakasz (kb. a 4.–6. minta- helyek száma és az átlagos élőhely-természetesség. vételi pontok között) adathiányos. Ezen mutatók közül csak az erdőborítás becsülhető egyértelműen felszínborítási adatbázisból. Első három mintavételi helyünk (1–3.) a Völgységi pa- tak forrásvidéki részvízgyűjtőjén található. Amíg az első Hasonló eredményt – a távolabbi táji környezet a loká- kettő a mecseki szénbányák vízigényének kielégítésé- lis tényezőknél erősebb hatását – mutattak ki SÁLY és re az 1960-as években épített Mézesréti tározó alatt és munkatársai (2009) halakra a Balaton vízgyűjtőjén. Erő- felett található, addig a harmadik Magyaregregy falu sen átalakított tájakban több külföldi vizsgálat is ezt a felett, ahol a kinyíló völgyben az erdőket felváltják a trendet erősíti. Ugyanakkor, a NASH et al. eredményei rétek és szántók, a fás vegetáció a patak partjára szorul alapján (2009) 85 százalékban – természet közeli táj- vissza. Ez a részvízgyűjtő teljes egészében a Kelet-Me- ban - a tájmetrikák közelebbi szinten jobb eredményt csek területén fekszik, területének 55%-át borítja erdő adtak. Mivel a MÉTA adatbázisból származtatható (túlnyomórészt gyertyános-tölgyesek és bükkösök), táji léptékű természetességi mutatók erős korrelációt 62%-át természet közeli vegetáció (az előzőeken túl mutattak a vízminőséget indikáló makro gerinctelen elsősorban patakparti magaskórósok és mocsárrétek). indexekkel, ezek a mutatók – vizsgálatunk markánsan Átlagos tájtermészetessége az elméletileg lehetséges különböző természetességű területein – a vízminőség maximum (a terület egésze érintetlen) 32%-a. jó prediktorainak tekinthetők.

A következő két mintavételi hely (4–5.) a Völgységi-pa- Köszönetünket fejezzük ki az MTA ÖBKI-nek a MÉTA tak 2. számú részvízgyűjtőjén található, ami átmeneti adatok rendelkezésünkre bocsátásáért, különösen jellegű: jobb oldalon az elsőhöz hasonló természet Horváth Ferencnek az adatleválogatásban és az inde- közeli mecseki táj, bal oldalon (jóval kisebb területen) xek terén nyújtott segítségért, valamint Molnár Zsolt- a Völgység a patakra néző domboldalainak kis- és nak a kézirathoz fűzött javaslataiért. 12 | Drávától a Balatonig

Beszámoló a 19. Európai Vegetáció- Zöld Iroda Verseny: kutatás pécsi konferenciájáról megmérettünk European Vegetation Survey - EVS és nyertünk

Purger Dragica Az európai vegetációkutatásról szóló konferenciát (EVS) 19. Felügyelőségünk februárban döntött úgy, hogy pályázat ddkövizig alkalommal 2010. április 27. és május 2. között tartották formájában benevez egy olyan országos megmérettetésbe, Vízgyűjtőgazdálkodási és Pécsett. A konferencia szervezői a Pécsi Tudományegyetem, amelyet Zöld Iroda Verseny elnevezés alatt hirdetett meg Monitoring Osztály Biológiai Intézetének Növénytani és geobotanikai tanszé- a fővárosi székhelyű KÖVET Egyesület. E projekttel együtt ke, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai természetesen vállaltuk annak a feladatsornak, illetve szi- Kutatóintézete valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park voltak. gorú kritériumrendszernek a teljesítését, amely a program sikerének a záloga volt. Erőfeszítéseinket siker koronázta, A konferencián három fő kutatási téma szerepelt. A hiszen elnyertük a Verseny egyik jelentősnek számító külön- nagyléptékű (regionális, országos, nemzetközi) flóra, díját. vegetációkutatás, valamint a környezet és tájhasználat. Az európai nagy folyók mentén lévő erdők kutatása. Mi is az a Zöld Iroda program? Az ökológiai indikátor értékek hasznosságának meg- Bár az irodák működésének környezeti hatásai kevés- tárgyalása. bé látványosak, illetve nyilvánvalóbbak, mint az ipari és a mezőgazdasági termelésé, ám, ha figyelembe A konferenciára 160 résztvevő érkezett 16 országból. vesszük a hazánkban is egyre nagyobb számban A DDKÖVIZIG támogatásának köszönhetően, Purger épülő irodaépületeket, illetve az irodai alkalmazottak Dragica is részt vette a konferencia munkájában. A növekvő létszámát,könnyen belátható: az irodai tevé- Duna magyarországi szakaszán és Dráva magyar ol- kenység környezeti hatásaival foglalkozni kell. A Zöld dalán végzett természet-közeli erdőfoltok kutatásának Iroda programot a KÖVET szakértői dolgozták ki 1999- eredményeit botanikus-társszerzőivel közösen egy ben. Ez a napjainkra már egyre népszerűbb program poszteren mutatták be. számos esetben nyújtott segítséget az irodáknak ah- hoz, hogy azt saját maguk a gyakorlatban is alkalmaz- Kevey Balázs, Csete Sándor, Tóth Imre, Lengyel Attila, zák, illetve bevezessék. Purger Dragica és Csiky János: A nedves és üde erdők fitocönológiai kutatása a Duna A program és az ökotérkép és Dráva mentén (Phytocoenological investigation of Az évenként meghirdetett projekt elsődleges célja az hungarian hygro- and mesophilous forests along The adott szervezet irodáinak környezetközpontú fejlesz- Danube and Drava river). tése az ökotérképezés módszerének segítségével, a környezet és emberbarát működés feltételrend- A konferencia idejében a résztvevők számára szak- szerének a kidolgozása, a működési költségek opti- mai kirándulásokat is szerveztek. Ellátogattak a Budai malizálása, a szervezet működéséből fakadó káros hegységbe, a Kiskunságra, a Keleti Mecsek- és a Villá- környezeti hatások csökkentése, illetve a dolgozók nyi hegységre. Így nem csak a tudományos eredmé- környezettudatosságának a növelése. nyek megtárgyalásnak, hanem a magyarországi tájak és az itteni növényzet megismerésének élményeivel is Versenyben a Felügyelőség gazdagodtak a résztvevők. A Dél-dunántúli Zöldhatóság 2010 február 5-én neve- zett be a Zöld Iroda Versenybe. Akkor még mindannyi- A következő, 20. alkalommal megrendezésre kerülő an úgy gondoltuk: könnyű dolgunk lesz. Ezt a kezdeti EVS konferencia székhelye Róma lesz 2011-ben. elképzelést azonban gyorsan felülírta az a napi szinten is elvégzésre váró hangsúlyos feladatsor, amelyeket pontosan és persze időre kellett teljesítenünk. A pá- lyázati ötletünk apropója az volt, hogy a Verseny által felállított ideológia mentén minél szélesebb körben népszerűsítsük azokat a kisebb odafigyeléssel is meg- oldható, ám mégis gyökeres szemléletváltozást ered- ményező célokat, amelyek többségét nem csupán az irodai munkánk során, de a hétköznapi életben is na- ponta gyakorolunk. A Verseny bő két hónapos időtar- tama alatt apró lépések mentén építkeztünk, úgymint köthető gondolataink kifelé történő közvetítését. Az például a villany lekapcsolása, a fűtés(légkondicionálás egyik irodai folyosónk csinosítása céljából újrahasz- minimalizálása, az újrahasznosított papír beszerzése. nált, hulladék-textíliából összeállított faliképet vásá- Később az egyéni ötletek alapján megvalósításra ke- roltunk, melyet csökkent munkaképességű emberek rült még a helyi zöldítési projektünk. (Zöld, irodai klí- készítettek. A megfelelő előkészítésnek és a jó szer- mát kedvelő növények vásárlása.) Emellett erősítettük vezésnek köszönhető, hogy az idei Zöld Iroda Ver- az ezzel kapcsolatos belső kommunikációt, s örömmel senyben díjazottak lehettünk, annak ellenére is, hogy fogadtuk be a kollegáktól érkező újabb és újabb javas- a „mezőny” rendkívül erős volt. latokat. Azaz: csapatjátékot játszottunk. Miután regi- onális Zöldhatóságként végezzük feladatainkat, ezért Díjátadás: május 18, Budapest azt már az irodáink kialakításánál, berendezésénél A Zöld Iroda Kiállításon került sor a 2010 év Zöld Iroda szem előtt tartottuk, hogy az ergonómiai paraméterek díjkiosztására. E díjakat azok az irodák nyerték el, akik – amelyek nem csak a kényelmet, de az egészségmeg- az összes induló(pályázó) közül a legjobban teljesítet- őrzést is szolgálják- a lehető legoptimálisabbak . Bár a tek a versenyben. kollegáink számára természetes volt a hulladékok sze- lektív gyűjtése, az iskolák zöld suli programjainak segí- Az év „Legzöldebb” és a „Legtöbbet Zöldült” irodáinak tése, az elem és a használt izzók elkülönített gyűjtése járó díjak 4 kategóriában, ünnepélyes keretek között került átadásra. A díjátadó zártkörű rendezvény volt, A Verseny ideje alatt a korábbinál is nagyobb hang- melyet sajtótájékoztató követett. súlyt helyeztünk például a kétoldali nyomtatásra, az energiatakarékos izzók használatára, a számítógépek Felügyelőségünk az idei megmérettetésen a KÖVET és a nyomtatók környezetbarát módon való működ- Egyesület a „Fenntartható Gazdálkodásért” által meg- tetésére, a fűtés és a légkondicionálás használatának hirdetett 2010-es Zöld Iroda Versenyben a „LEGJOBB minimalizálására, illetve a természetes fény maximá- MUNKAHELYI LÉGKÖR” címet nyerte el. lis kihasználására. Úgyszintén fontos szempontnak tartottuk a környezet, illetve a természetvédelemhez Kollegáinknak gratulálunk az aktív együttműködésért! 14 | Drávától a Balatonig

Nemzetközi Dunanap – 2010. június 29.

A Duna a világon az egyetlen vízfolyás, melynek vízgyűjtő A Duna-nap minden évben valamilyen téma jegyében zajlik. Az első évi szlo- területén 19 ország osztozik. A Nemzetközi Duna Nap célja gen a "Duna - híd a jövőbe" a társadalmi felelősségvállalás és az összefogás az, hogy felhívja a figyelmet erre a naponta használt és szükségességét tükrözte, 2005-ben egy a teljes vízgyűjtőre kiterjedő nemzet- sokszor kihasznált folyóra, és ezáltal egyfajta dunai szolida- közi társadalmi konzultációra került sor Budapesten, 2006-ban a "Duna - az élő ritást alakítson ki. 2004. június 29-én ünnepelték először a folyam" gondolat jegyében szervezték a napot, 2007-ben a Duna és a kultúra vízgyűjtő országai ezt a napot, abból az alkalomból, hogy tíz kapcsolata, 2008-ban pedig a vízhasználatok kérdése volt a vezértéma. 2009- évvel korábban írták alá a folyó és vízgyűjtője védelmében a ben a Duna-medence központi eseménye a dunai vízgyűjtő-gazdálkodási terv Nemzetközi Duna Védelmi Egyezményt Szófiában. társadalmi vitája volt Pozsonyban.

Az esemény mára már hagyománnyá vált, így 2010-ben A hazai rendezvények általában 6-8 helyszínen zajlottak az elmúlt években az már hetedszer emlékezünk meg a folyóról és a mellék- esemény a víztudatosság elterjesztése, a társadalmi figyelem felkeltése szem- vízfolyásokról is a több mint 800.000 km2-es Duna-me- pontjából bír komoly jelentőséggel, és jól illeszkedik a Víz Keretirányelv szellemi- dencén belül. Ebben partner a védelmi egyezményhez ségéhez. A 2010. évben a Dunanap jelszava: „Cselekedj a folyókért!” tartozó 14 ország melyek több mint 2000 km2-el része- sednek a vízgyűjtőn belül, így Magyarország is.

A Dél-dunántúli Vízügyi Információs Rendszer bevezetése

A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság A „Dombvidéki tavak és tározók létesítésére alkalmas területek nyilvántartá- megkezdte a Dél-dunántúli Vízügyi Információs Rendszer sa” modul a domborzat és felszíni vízkészleti adatok alapján meghatározza a kiépítését. A projekt célja egy 5 modulból álló informatikai tározásra alkalmas területeket, illetve a vízfolyás bármely pontjára megadja a fejlesztés, amely eredményeként létrejövő rendszer támo- rendelkezésre álló vízkészletet. Megjeleníti a nagyobb vízfolyások hossz-szelvé- gatja a vízügyi szektor szervezeteit a napi munkában és nyét. A DDKÖVIZIG, a hatóságok, a tervezők és a szélesebb közönség felé publi- részletes, aktuális információkat szolgáltat a Dél-Dunán- kál adatokat, és a meghatározásukhoz szükséges metodológiát. túl területéről. A „Prezentációs Szerkesztőségi Rendszer” modul egy egyszerűen kezelhető, pre- A beruházás az Új Magyarország Fejlesztési Terv Kör- zentációk előállítását segítő szerkesztőségi rendszer, mely a Víz Keretirányelv el- nyezet- és Energia Operatív Program keretein belül lenőrzött adatait és adatbázisait, illetve az adott területhez kapcsolódó fotókat, valósulhat meg. diagramokat, ábrákat használja bemenő adatként. Tájékoztatásokhoz, konzul- tációkhoz nyújt többek között alapanyagot, segédanyagokat. Az ebben össze- A kétfordulós pályázat első, projekt fejlesztési szakasza állított látványos bemutatók, multimédia prezentációk webes felületen válnak 2008. július és 2009. október között, míg a megvaló- elérhetővé az Interneten. sítási szakasza az ezt követő mintegy másfél év alatt történik, amelynek költsége közel 144 millió forint. Az informatikai fejlesztést az „Archív Természeti Környezet adatbázis” modul te- szi teljessé, mely a napi munkához szükséges archív információkat rendszerezi egy helyen, pl.: képek, videók, adatok korábbi árvizekről. Ennek publikus részei a A modulok tartalma, előnyei honlapon keresztül mindenki számára elérhetőek lesznek. A „Víztestek Rendszeres és Eseti Beavatkozása” modul éves bontásban tartalmazza a vízfolyásokon tervezett A beruházás részeként, a tájékoztatás és aktualitás érdekében a Vízügyi Igazga- és megvalósított karbantartási, fenntartási munkála- tóság Web-kamerákat telepít a VKI monitoring hálózat szolgálatában. Három tokat napi aktualitással (térképen, vízfolyás kategóri- kamera fix telepítésű lesz: a barcsi hídon, a drávaszabolcsi hídon és a mohácsi ánként, szelvényszámtól szelvényszámig), valamint a kompkikötőnél, kettő pedig mobil: a barcsi hajóállomáson, valamint a duna- karbantartásra vonatkozó adatokat. Ennek előnye az szekcsői löszpartnál. A kamerák távvezérléssel állíthatóak, képeik pedig meg- eddig alkalmazott rendszerrel szemben, hogy azonna- jelennek a www.ddkovizig.hu honlapon, valamint az Igazgatóság épületében li információkat képes nyújtani, amely egy-egy döntés elhelyezett monitorokon. A webkamerák képei alapján megvalósulhat a jég- meghozatalában fontos információkat nyújthat. Mind- zajlás-, hordalékosság-, lebegő szennyeződések folyamatos megfigyelése, a jég- ezt térinformatikai háttérrel jelenítjük meg. vagy szennyezettséggel való fedettség százalékos arányának meghatározása. A Dráva-Mura torkolati A megvalósuló műszaki fejlesztés és előnyei A Dráva bal oldali, jelenleg Murának hívott ágában a jelenlegi torkolat felett szakasz vízi rendezési 270 méterre épülő keresztirányú szabályozási mű (egyes mederszakaszoknak a vízszállításból való részleges vagy teljes kikapcsolására szolgál, a folyásirányra munkálatai csaknem merőlegesen épített kőművel), valamint a 635 és 720 méterre épülő sarkantyúk (a folyó domború parti mederrészén alkalmazott keresztirányban, A környezetvédelmi előírások alapján július 1-vel megkez- kőből épített szabályozási mű. A rendszerint sorozatban épített sarkantyúk a dődhetnek a rendezési folyamat vízen zajló munkálatai. A medret szűkítik és a sodorvonalat a homorú part irányába terelik; feliszapoló fejlesztés eredményeképpen a Dráva-Mura torkolata vis�- hatásukkal a domború partot is alakítják) biztosítják a vizek megfelelő áramlását. szaáll a 30-40 évvel ezelőtti helyére és megszűnik az árvízve- A megoldás előnye, hogy nem szükséges külön partbiztosítás építése a parti te- szély a Barcs-Nagykanizsa vasútvonal, Őrtilos vasútállomása, rületek védelmére (kivéve a sarkantyúk környezetében 255 méteres szakaszon), valamint a parti területek vonatkozásában. A fejlesztés össz- mivel a keresztirányú művek együttes működésével biztosított a védelem mind költsége mintegy 637 millió forint. a parti területek, mind a vasúti pálya irányába. Ezen túlmenően a keresztmű megfelelő kialakításával az ökológiailag minimális vízmennyiség átvezethető az A fejlesztés oka elzárt mederszakaszon, így az nem válik holt mederré. A Dráva-Mura torkolati szakasz 30-40 évvel ezelőtt még mintegy 900 méterrel a jelenlegi torkolat felett helyezkedett el. A két folyó eróziós és építő folyama- tainak eredményeképpen mára 38 méterre megkö- zelítette egymást, így a partszakasz akár egy kevéssé jelentős árhullám hatására is átszakadhat. A romboló folyamat a torkolat eredeti helyén jelenleg is tart, éves mértéke 8-10 méter, így néhány éven belül árhullám nélkül is elkerülhetetlen a partszakadás. Amennyiben ez a szakadás bekövetkezik és a két folyó egymásba folyik, a jelenlegi Mura meder nem lesz képes a vizek károkozás nélküli levezetésére, így veszélybe kerül a Barcs-Nagykanizsa vasútvonal, Őrtilos vasútállomása és a parti területek.

Határterület révén az Állandó Magyar-Horvát Vízgaz- dálkodási Bizottság már évek óta foglalkozik a kialakult helyzettel, és a két ország gazdasági helyzetére tekin- tettel a minimálisan szükséges beavatkozás megvaló- sítását hagyta jóvá. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi A fejlesztés eredménye és Vízügyi Igazgatóság most Európai Uniós forrásból A fejlesztéssel a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság egy be- valósíthatja meg a fejlesztést, amely a jelenlegi Mura következő eseményre készül fel, így irányítottan történhet meg a Dráva-Mura meder természetközeli elzárása, valamint a terelőmű- torkolat újrarendeződése és visszaállhat a torkolat újra az eredeti helyére kb. 900 vek (sarkantyúk) és partbiztosítás (mederoldalt rongáló méterrel északabbra, károkozás nélkül. hatást akadályozza meg, a partok állandóságát biztosít- ja. A sarkantyúk építésekor különös gondot kell fordítani Vízitúrázók számára fokozott figyelem ajánlott a partba való bekötés, az ún. sarkantyúfej biztosítására; A 2010 és 2011-es vízitúra szezonokban a Dráva 236-237 folyamkilométer közöt- a sarkantyút megelőző és követő mederrészt, az ún. elő- ti (jelenlegi Mura meder) szakaszán vízépítési, mederszabályozási munkálatok és útófeneket kőszórással kell megvédeni a víz okozta folynak. A beavatkozás a vízen közlekedőktől fokozott figyelmet követel. A vízen alámosástól) építését jelenti. A fejlesztés 2010. február uszályok, munkagépek tartózkodhatnak. 19. - 2011. október 31. között fog megvalósulni, melynek összköltsége 637.844.715 Ft. A beavatkozás mindvégig Célszerű a kőgátakat nagy ívben kerülni és a jobb part közelében közlekedni. Az a környezetvédelmi érdekek figyelembevételével törté- érintett szakaszra előjelző tábla is felhívja a figyelmet. A vízitúra táborhely új he- nik, hogy a terület „ökológiai folyosó” funkciója továbbra lyen található, a régi táborhelytől 100 méterrel délebbre, ahol a nyugodt pihe- is fennmaradjon, továbbá az egyéb mederszakaszokon nés és a biztonságos kikötés, illetve vízre szállás továbbra is adott. A táborhelyet a két folyó természetes építő és romboló tevékenysége a Mura torkolatban lévő zátony déli oldalának irányában, annak megkerülésével továbbra is érvényesüljön lehet biztonságosan elérni. Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 7623 Pécs, Köztársaság tér 7. | Postai cím: 7602 Pécs, Pf. 101. 7621 Pécs, Papnövelde u. 13. | Postacím: 7602 Pécs, Pf. 412. Telefonszám: +36 72 506 300 | Fax: +36 72 506 350 Telefonszám: +36 72 567 100 | Fax: +36 72 567 103 E-mail: [email protected] | www.ddkovizig.hu E-mail: [email protected] | www.ddkvf.hu