+
DOKTORI (PHD) DISSZERTÁCIÓ
TÓTH ERZSÉBET
MONGOL–TIBETI NYELVI KÖLCSÖNHATÁSOK
2008
TothErzsebet_PhD-dissz.doc i 2008.10.02. +
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
Nyelvtudományi Doktori Iskola Mongol Nyelvészeti Program Vezetęje: Vezetęje: PROF. DR. BAĔCZEROWSKI JANUSZ DR. BIRTALAN ÁGNES egyetemi tanár habil. egyetemi docens
DOKTORI (PHD) DISSZERTÁCIÓ
TÓTH ERZSÉBET
MONGOL–TIBETI NYELVI KÖLCSÖNHATÁSOK
Témavezetę: DR. SÁRKÖZI ALICE, kandidátus
A bíráló bizottság Elnöke: PROF. DR. FODOR SÁNDOR, egyetemi tanár Titkára: DR. SZILÁGYI ZSOLT, PhD Tagja: DR. PORCIÓ TIBOR, PhD Póttagja: DR. BALCHIG KATUU, akadémiai doktor
Hivatalosan felkért bírálók: PROF. DR. KARA GYÖRGY, akadémikus DR. FEHÉR JUDIT, kandidátus
2008
TothErzsebet_PhD-dissz.doc ii 2008.10.02. +
Tartalom
Köszönetnyilvánítás ...... iii
1. Bevezetés ...... 1
2. A mongol–tibeti kapcsolatok történeti háttere ...... 2 2.1. A mongol–tibeti politikai kapcsolatok áttekintése ...... 2 2.1.1. A mongol kor elętt ...... 2 2.1.2. A mongol birodalom idején (12–14. sz.) ...... 3 2.1.3. A mongol széttagoltság idején (15–17. sz.) ...... 4 2.1.4. A mandzsu uralom idején (18–20. sz.) ...... 4 2.2. A buddhizmus elterjedése Mongóliában ...... 5 2.2.1. A legkorábbi hatások ...... 5 2.2.2. A mongolok elsę megtérése ...... 6 2.2.3. A második megtérés ...... 7 2.3. A mongóliai buddhizmus történetének tibeti nyelvħ forrásai és kutatásuk ...... 8 2.3.1. A buddhizmus mongóliai elterjedésére vonatkozó tibeti nyelvħ irodalom 2.3.1. kutatásának története ...... 8 2.3.2. A tibeti nyelvħ vallástörténeti források ...... 10
3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai ...... 13 3.1. A mongol nyelv hatása a tibetire ...... 15 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ...... 34 3.2.1. A mongol egyházi nyelv szókincse ...... 38 3.2.1.1. Ujgurból átvett szavak ...... 38 3.2.1.2. Tibeti buddhista kölcsönszók ...... 39 3.2.2. A tibeti nyelv jelentęsége a mongol egyházi életben ...... 137 3.2.3. A mongol köznyelv tibeti elemei ...... 138 3.2.3.1. A tibeti névadási hagyományok átvétele ...... 138 3.2.3.2. Tibeti szavak a mongol köznyelvben ...... 139 3.2.3.3. A tibeti egyházi nyelv szavai a mongol köznyelvben ...... 180
4. Összegzés ...... 188
5. Bibliográfia ...... 189
6. Függelék ...... 201
TothErzsebet_PhD-dissz.doc iii 2008.10.02. +
Köszönetnyilvánítás
Köszönet tanáraimnak, munkatársaimnak, családomnak és barátaimnak, hogy mindvégig kitartottak mellettem és segítették munkámat.
TothErzsebet_PhD-dissz.doc iv 2008.10.02. 1. Bevezetés +
1. Bevezetés
A buddhizmus történetének új szakasza kezdędött, amikor a mongol nemzetségek uralta területeken elterjedt Buddha tanítása. A több évszázad alatt, több hullámban lezajlott folyamat során egyre eręsödött Mongólia buddhizmus iránti elkötelezettsége, és ebben fontos szerepet játszottak az egyes tibeti rendek (pl. sa-skya-pa, kar-ma-pa), az utóbbi több mint 300 évben pedig fęképp a dge-lugs-pa rend. A tibeti és mongol szerzetesek, kolosto- rok közti szoros kapcsolat a buddhizmus egyetemes története szempontjából is egyedülálló eredményeket hozott a vallásos kultúra minden területén. Mérföldkövet jelentett a tibeti buddhista kánon lefordítása mongolra, s az, hogy éppen a tibeti gyħjteményeket vették alapul, egyértelmħen jelzi, hogy Buddha tanai döntę mértékben a tibeti nyelv közvetítésé- vel jutottak Mongóliába. Kialakítva a megfelelę buddhista terminológiát, a mongol nyelv is bekerült a buddhiz- mus szent nyelveinek sorába. A mongol tudós-szerzetesek nagy mennyiségħ és magas szín- vonalú vallásos irodalmat hoztak létre minden tudományágban. Emellett megmaradt az a törekvés is, hogy a nagy tisztelettel övezett tibeti nyelven is maradandó mħvek szülessenek. Nem ritka, hogy a mongol szerzetesek, akik hosszú évtize- deken keresztül tibeti kolostor-egyetemeken végezték tanulmányaikat és magas képzettsé- get szereztek, mħveiket tibetiül írták. A szellemi gyarapodás kölcsönös: a mongol buddhizmus gazdagodott a tibetibęl lefordított könyvek által, és viszont: a mongol szerzęk tibeti nyelven megírt összes mħvei a tibeti vallásos irodalomnak is javára váltak. Kutatásom tárgya a Mongólia és Tibet között ily módon létrejött különleges kapcso- lat vizsgálata két különbözę szemszögbęl: egyrészt a buddhizmus mongóliai elterjedésének áttekintése, melyhez kiváló forrásul szolgál a 17–19. század folyamán íródott nagyszámú tibeti nyelvħ vallástörténeti mħ, másrészt annak tanulmányozása, hogy a vallási–egyházi, illetve világi kapcsolatok milyen hatást gyakoroltak a két nyelvre, különösképpen azok szókészletére. Az értekezés szerkezeti felépítése követi a téma kettęsségét: – a buddhizmus mongóliai történetének áttekintését a fębb vallástörténeti mħvek is- mertetése követi (2. fejezet); – a mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásainak vizsgálata magában foglalja a szókészlet változásának, a mongol, illetve tibeti kölcsönszóknak a tanulmányo- zását, valamint a tibeti nyelvnek a mongol egyházi életben betöltött szerepének bemutatását (3. fejezet).
TothErzsebet_PhD-dissz.doc 1 2008.10.02. 2. A mongol–tibeti kapcsolatok történeti háttere + 2.1. A mongol–tibeti politikai kapcsolatok áttekintése
2. A mongol–tibeti kapcsolatok történeti háttere
2.1. A mongol–tibeti politikai kapcsolatok áttekintése
2.1.1. A mongol kor elętt
A mongolok és tibetiek közötti kapcsolatot egészen a 7. századig lehet visszavezetni, a tibeti királyság, a tibeti birodalom virágkoráig. Srong-btsan-sgam-po (629–650), a tibeti állam megalapítója arra törekedett, hogy uralmát északkelet felé is kiterjessze. Seregeivel meghódította a kínai határvidéken élę – a feltételezések szerint tibetivel rokon – kiang tör- zset, majd távolabb, a Kuku-nor vidékén uralma alá vonta a tuyühunokat (tibeti források- ban a-zha) is, akiket mongol nyelvet beszélę nemzetségnek tartanak. Késębb Mang-srong- mang-btsan király (650–676) meg-megújuló harcok során megeręsítette hatalmát ezen a vi- déken. Khri-srong-lde-btsan (755–797) is folytatta a terjeszkedę politikát, kihasználva a Kínában kitört belháborút (An Lu-san felkelés), immár szövetségben a tuyühunokkal el- foglalta a nyugat-kínai Kanszu tartományt, sęt még a kínai fęvárost, Csangant is. A Kuku- nor környéke és az attól délre fekvę terület Kelet-Tibet Amdo tartománya lett, mely az év- századok során számos alkalommal diplomáciai és vallási szempontból egyaránt fontos szerepet játszott köszönhetęen annak, hogy mint kínai–mongol–tibeti határterület több nemzetiség – köztük mongol és tibeti – együttélésének helyszíne.1 Tibetben az államalapítással egy idęben megkezdędött a világi hatalom és a vallás összefonódása. Ettęl az idętęl kezdędęen szinte lehetetlen szétválasztani a politikát a val- lástól, s ez érvényes Tibet kapcsolataira is – legyen szó a mongolokról, a kínaiakról vagy késębb a mandzsukról. Amint Srong-btsan-sgam-po megteremtette az eręs központi hatal- mat és megkezdte a birodalom kiépítését, egyrészt saját tibeti írást készíttetett, másrészt a birodalomhoz csatolt különféle törzsek, törzsszövetségek egységesítésére és a bönt követę riválisok háttérbe szorítására felvette a buddhizmust, s ezzel kiérdemelte a „tankirály” (chos-rgyal) titulust. Khri-srong-lde-btsan, a 2. tankirály államvallássá emelte a buddhiz- must (775), ezáltal Buddha tanításának – addigi történetéhez képest – sajátos és egyedülálló szerepe lett. A szerzetesek ellátásáról Ral-pa-can, a 3. tankirály törvényben gondoskodott, s ez gyökeresen megváltoztatta a tibeti szerzetesek életét és társadalmi rangját egyaránt. A virágkornak 836-ban a Glang-dar-ma megölésével kezdędę bön-restauráció vetett véget, az ę meggyilkolása (842) pedig megpecsételte a tibeti állam sorsát. Az uralkodó csa- lád Nyugat-Tibetbe települt át, Tibet kis hercegségekre esett szét. Mindez együtt járt a bud- dhizmus üldöztetésével, véget ért a „korábbi megtérés” (snga-dar): a királyi támogató nél- kül maradt szerzetesek a peremvidékeken – többnyire Nyugat-Tibetben, illetve Amdóban – kerestek menedéket.
–––––––––––– 1 L. Beckwith 1987b; Ekval 1977; Francke 1981.
TothErzsebet_PhD-dissz.doc 2 2008.10.02. 2. A mongol–tibeti kapcsolatok történeti háttere + 2.1. A mongol–tibeti politikai kapcsolatok áttekintése
A központi hatalom megszħnésével Tibet nagyhatalmi szerepe véget ért, a korábban meghódított Tarim-medence tibeti telepeseit legyęzték a kínaiak, majd 866-ban végleg kiszorították ęket az ujgurok, akik ugyanebben az évben felvették a buddhizmust. A keletre menekült tibetiek ily módon buddhizmust pártoló környezetbe kerültek, hiszen Kínában 846-ban véget ért a buddhizmus néhány éven át tartó, rendkívül eręteljes üldözése. A 10. század vége felé kezdett „újra pislákolni a tan parazsa” a nyugati és a keleti peremvidékeken („felsę” és „alsó” megtérés – stod-’dul, ill. smad-’dul). A buddhizmus új felvirágzását („késębbi megtérés” – phyi-dar) befolyásos nemesek segítették elę. A bud- dhizmust pártoló egyes hercegségek területén kolostorok épültek, melyekhez az ellátásukat biztosító kolostori birtok is tartozott, ezáltal szervesen beépültek a feudális rendbe. Egy- mástól függetlenül különféle irányzatokat képviselę mestereket hívtak meg Indiából; ez lett a csírája a sokféle, „új tantrákat követę”, azaz gsar-ma-pa rend kialakulásának. Az új irányzatok összeegyeztethetetlenek voltak a korábbi megtérés „régi tantrákat követę”, azaz rnying-ma-pa rendnek a tanításaival, amelynek hívei a buddhizmus üldöztetése következté- ben nyugaton és keleten elszórtan éltek. Az új kolostorok fokozatosan megeręsödtek, egyre nagyobb szerepre tettek szert a világi életben is. Továbbra is megmaradt a széttagoltság, de a 13. század elejétęl egyes dinasztiák hegemóniát tudtak szerezni a többi hercegség felett. Ebben a tekintélyuralmi korszakban – mely egészen a 17. század közepéig, a teokratikus állam megteremtéséig tartott – a tibeti buddhista rendek meghatározó szerepet töltöttek be, a hatalom részeseivé váltak, s a világi hatalommal való szoros kapcsolat a szervezett egy- házak létrejöttét eredményezte.
2.1.2. A mongol birodalom idején (12–14. sz.)
Az 1206-ban nagykánná választott Dzsingisz kán (1189–1227) seregei 1207-ben jelentek meg Tibet földjén, az egymással rivalizáló családok és rendek ellenállás nélkül behódoltak, s egymással vetélkedtek a mongolok kegyeinek elnyeréséért. Ez idęben a sa-skya-pa rend a legtekintélyesebb, legeręsebb rendek egyike, vállalkozott a mongol hódoltság ügyeinek rendezésére. Sa-skya pandita és ’Phags-pa láma a mongol birodalom vezetęivel már korábban jó kapcsolatot épített ki, s a sa-skya-pa rend a Kína felett uralkodó Yüan-dinasztia idején (1280–1368) ezt tovább eręsítette. Így lehetęvé vált számukra, hogy a többi, egymással rivalizáló tibeti rend és család ellenében hegemóniájukat megteremtsék és hosszú idęn át megęrizzék (1249–1354).2 A mongol uralom Tibet fölött a Yüan-dinasztia idején alakult ki végleges formá- jában. Tibetet 13 kerületre osztották, melyek egyben katonai és adófizetési körzetek is vol- tak. A kolostorok apátjainak ellenęrzésére magas rangú tisztviselęket neveztek ki. A Yüan-dinasztia gyengülésével párhuzamosan csökkent a támogatás, ez a sa-skya- pa rend hatalmának a gyengüléséhez, majd megszħnéséhez vezetett, ezáltal lehetęség nyílt arra, hogy egy másik rend váltsa fel a világi és egyházi uralomban: 1358–1481 között a
–––––––––––– 2 L. Beckwith 1987a; Francke 1981; Schuh 1976.
TothErzsebet_PhD-dissz.doc 3 2008.10.02. 2. A mongol–tibeti kapcsolatok történeti háttere + 2.1. A mongol–tibeti politikai kapcsolatok áttekintése
Phag-mo-gru család és rend, azt követęen pedig a kar-ma-pa rend pártolásával a Ring- spungs család (1481–1566), majd a Gtsang királyság tekintélyuralma (1566–1642).
2.1.3. A mongol széttagoltság idején (15–17. sz.)
A rivalizáló tibeti hercegségek és az általuk támogatott buddhista rendek hatalmi harcaik- ban idęręl idęre idegen segítséget kerestek és találtak a mongol nemzetségek között, akik szintén folyamatosan hadakoztak egymással, miután a Yüan-dinasztia bukása következté- ben meggyengült a központi hatalom és a mongol birodalom részekre esett szét. A 15. századtól kezdve egy új rend került elętérbe, a dge-lugs-pa. Elęször vallási téren tett szert egyre nagyobb befolyásra: sorra épültek kolostoraik Tibet minden tartomá- nyában, majd egy kimagasló szerzetesnek köszönhetęen a rend nagy hatalmú támogatóra talált: 1578-ban Bsod-nams-rgya-mtsho (1543–1588) a tümet-mongol Altan kánnal (1543– 1583) szoros és mindkét fél számára hosszú távon is elęnyös kapcsolatot épített ki. A dge- lugs-pa rend késębb megszerezte más, szintén a buddhizmust pártoló mongol nemzetségek támogatását is, például a hosút-mongolokét, akik 1640-ben Güsri kán vezetésével megsem- misítették a Kelet-Tibetben kibontakozó bön szervezkedést, majd a következę években Közép-Tibetben is tönkreverték a dge-lugs-pák ellenfeleit. A támogatók ott is maradtak Tibetben az 5. dalai láma, Ngag-dbang Blo-bzang-rgya-mtsho (1617–1682) támaszaként. A „Nagy Ötödik” a hosút-mongolok támogatását arra is felhasználta a késębbi évek során, hogy több ízben megpróbáljon betörni Bhutánba – 15 éven át sikertelenül. 1642-re a „vörössüveges” (rnying-ma-pa, bka’-rgyud-pa) rendek és a velük össze- fonódó nemesi családok a peremterületekre (mai Ladak, Szikkim, Bhután, Nepál) szorultak vissza. Az elmenekült nemesek birtokait az 5. dalai lámához hħ családok kapták, lecserélę- dött a nemesség, az 1950-ig hatalmon lévę uralkodóosztály nemesei ekkor alapozták meg családjuk jövęjét. Kiváló politikus is volt, annak érdekében, hogy jó kapcsolatokat építsen ki az újon- nan hatalomra került mandzsu Qing-dinasztiával, Pekingbe is ellátogatott. Elęrelátóan még életében gondoskodott az utódlásról, Sangs-rgyas-rgya-mtsho-t (1653–1705) régensnek nevezte ki. Ezzel kezdetét vette a régensség intézménye, a dalai lámák kiskorúsága idejére érvényes uralkodás. A dalai láma halála után Sangs-rgyas-rgya- mtsho jobbnak látta ezt 15 évig eltitkolni, a megtalált új inkarnációt egy távoli vidéki ko- lostorban tartották.
2.1.4. A mandzsu uralom idején (18–20. sz.)
Új korszak kezdędött, amikor a mandzsuk meghódították Kínát és megalapították a Qing-dinasztiát (1644–1911). Azonnal hozzáfogtak a birodalomépítéshez, fennhatóságukat kiterjesztették Tibetre és fokozatosan egész Mongóliára (1691-tęl) is.3
–––––––––––– 3 L. Elverskøg 2005; Grupper 1984; Rockhill 1910; Rupen 1957.
TothErzsebet_PhD-dissz.doc 4 2008.10.02. 2. A mongol–tibeti kapcsolatok történeti háttere + 2.2. A buddhizmus elterjedése Mongóliában
A tibetiek számára ez a korszak belviszályokkal volt terhes: a kegyvesztett nemesek nem voltak képesek belenyugodni sorsukba, szervezkedtek, különféle mongol fejedelmeket nyertek meg ügyüknek és lázadásokat szítottak. A hosút-mongol csapatok bevonultak Tibetbe, hogy rendet teremtsenek, a zħrzavarban megölték Sangs-rgyas-rgya-mtsho-t, a 6. dalai lámát pedig elhurcolták, és a helyére kijelöltek egy másikat. A lázongók ellenük a dzsungár-mongolokat hívták be, akik miután teljesítették küldetésüket, ott maradtak Lhá- szában. Ellenük kínai felmentę csapatok érkeztek, akik szintén alapos munkát végeztek és ęk ugyan távoztak, de a mandzsu kínai császár helytartóját otthagyták. Az ambanátus korá- nak kezdete, az 1722-es év egyben a kínai függęség kezdę évének tekinthetę. Amikor a kínai csapatok távoztak, újra kitört a belháború, ismét kínai közbeavatkozásra volt szükség, akik csak 1757-ben tudtak végleg leszámolni a dzsungárokkal. A környezę területeken két birodalom kezdett terjeszkedni: a brit és az orosz. A ve- szélyeket azonban csak néhányan vették komolyan, köztük Thub-bstan-rgya-mtsho, a Nagy Tizenharmadik dalai láma (1876–1933), aki igyekezett megszilárdítani a dalai lámák idę- közben meggyengült hatalmát. Sikertelenül próbálta meggyęzni a tibeti nemességet a fe- nyegetę veszélyek súlyosságáról, még azt a kedvezę lehetęséget sem tudták kihasználni a függetlenség megszerzésére, amit a mandzsu dinasztia 1911-ben bekövetkezett bukása kínált. 1720-tól 1904-ig a kínai császárság helytartója csak szimbolikusan jelezte a kínaiak hatalmát, a szomszédos két nagy birodalom elęretörése azonban megváltoztatta ezt a hely- zetet, Tibet stratégiai szerepet kapott. A mandzsu császár emiatt szorosabb kapcsolatra tö- rekedett, a dalai lámát megfosztotta minden tisztségétęl, Tibetet vazallusállamnak nyilvá- nította.4
2.2. A buddhizmus elterjedése Mongóliában
2.2.1. A legkorábbi hatások
A mongol történeti források hagyományosan két megtérést tartanak számon, nem említik azt a meghatározó korábbi hatást, amit az ujgurok gyakoroltak rájuk, s aminek nyomait magán viseli a mongol buddhizmus szakszókincse.5 Kínai krónikák tanúsága szerint a türkök ismerték a buddhizmust és a Kína felęl ér- kezę szereztesek számára kolostort is építettek. Bukásuk után a szintén török nyelvħ ujgu- rok kerültek hatalomra (745–840), nagy terület felett uralkodtak, központi székhelyük az Orhon folyó partján fekvę Karabalgasun volt. Önálló írással és irodalommal rendelkeztek. Felvették a manicheizmust, majd a 9. században – miután a kirgizek elęl menekülve letele-
–––––––––––– 4 A történeti áttekintés forrásai: Hamar 2004; Hoffmann 2001; Lęrincz 1977; Shakabpa 2000; Terjék 2004; Vásáry 2003; további tanulmányok: Grupper 1984; Lattimore 1940; Müller 2006a; 2006b; Petech 1950; 1990; Reid 2002; Rerih 1958; 1959; Richardson 1999d. -L. Natsagdorj 1968; Pürew֢aw 1978; Sagaster 2006b; 2006c; Serruys 1963; 1966; Vladimircov 1919; a mon 5 gol krónikákról: Bawden 1955; 1957; Chiodo 1996; 2006; Tserendorj 2003.
TothErzsebet_PhD-dissz.doc 5 2008.10.02. 2. A mongol–tibeti kapcsolatok történeti háttere + 2.2. A buddhizmus elterjedése Mongóliában pedtek a Tarim-medencében, kiħzve onnan a tibetieket – új államot alapítottak és áttértek a buddhizmusra. Buddhista mħveket fordítottak ujgurra, ennek során nagy számban kerültek nyelvük- be szanszkrit eredetħ szavak és kifejezések, melyek közül sok késębb a mongol buddhista szókincsbe is beépült.6
2.2.2. A mongolok elsę megtérése
A mongol történeti munkák az 1247-es évet tekintik elsę megtérésük kezdetének, amikor a nagy tekintélynek örvendę Sa-skya pandita, Kun-dga’ rgyal-mtshan (1182–1251) Ögödej nagykán fiához, Gödenhez látogatott, hogy a tibeti nemzetségek megbízásának eleget téve rendezze a mongolokkal való kapcsolatot. Göden megeręsítette a mongol fennhatóságot (adófizetési kötelezettséggel) és Sa-skya panditával létrehozta az ún. „császár-pápa” vi- szonyt (yon-mchod). Ezzel Tibetet a sa-skya-pa rend fennhatósága alá helyezte, Sa-skya pandita a mongol kán megbízottja (daruȗaĀi) lett, a Sa-skya kolostor pedig Tibet szellemi és politikai központja. Miután Göden kán és Sa-skya pandita egyazon évben, 1251-ben meghalt, a „császár- pápa” viszonyt Kubiláj kán (1241–1294) ’Phags-pa lámával (’Phags-pa Phagsz-pa bla-ma, Blo-gros rgyal-mtshan, 1235–1280), Sa-skya pandita unokaöccsével újította meg. Kubilájt 1260-ban nagykánná választották, Észak-Kínát már ekkor uralta, a következę 20 év alatt hatalmát egész Kínára kiterjesztette és megalapította a Yüan-dinasztiát (1280–1368). ’Phags-pa láma Kubiláj megbízásából új írást – a ’phags-pa írást, más néven pecsét- írást (mongol elnevezése dörbelЎin, „négyszög-írás”) – készített a császári udvar számára, melyet a hivatalos iratokban használtak, de szélesebb körben nem terjedt el. Kubiláj ’Phags-pa lámát megeręsítette Tibetben betöltött hatalmában, Tibet „alkirályának” nevezte ki, emellett kitüntette a tisri („császári tanár”) címmel, s ezzel magával egyenrangúnak ismerte el. Kubiláj a világi, ’Phags-pa láma az egyházi hatalmat gyakorolta. Más rendek is pártfogóra találtak a mongol kánok körében. a kar-ma-pa rendi Kar- ma baksi tevékenységének köszönhetęen Möngke nagykán (1251–1259) áttért a buddhiz- musra. A szerzetest késębb Kubiláj nagykán is meghívta udvarába, de ę nem tett eleget a meghívásnak, emiatt sikeres térítęmunkája megakadt, sęt a kar-ma-pa rend el is vesztette befolyását. A 13. század végétęl megkezdędött a buddhista mħvek lefordítása mongolra, megin- dult a mongol vallásos irodalom megteremtése. Két jelentęs fordító neve maradt fenn; Chos-kyi-’'od-zer és Gshen-rab-sen-ge, akik a fordítások mellett maguk is alkottak vallá- sos verseket, történeteket. A buddhizmus azonban csak a nagykáni udvarban volt meghatározó, a pásztorok kö- zött és a birodalom távoli részeiben nem volt hatása. Így, amikor a Yüan-dinasztia megbu- kott Kínában, a hazájukba visszatérę mongolok között ismét az ęsi sámánhit terjedt el.7
–––––––––––– 6 L. Gabain 1961; Sinor 1969. 7 L. Jagchid 1971.
TothErzsebet_PhD-dissz.doc 6 2008.10.02. 2. A mongol–tibeti kapcsolatok történeti háttere + 2.2. A buddhizmus elterjedése Mongóliában
2.2.3. A második megtérés
A Yüan-dinasztia bukását követęen, a nagy mongol birodalom szétesésének nyomán be- következett széttagoltsággal egyidęben Tibetben a buddhizmus megújulása ment végbe, Tsong-ka-pa (1357–1419) szerzetes, aki nagy tudása és sikeres tanítói tevékenysége révén sok tanítványt gyħjtött maga köré, megreformálta az egyház szervezeti felépítését és a Dga’-ldan kolostor felépítésével 1409-ben létrehozta a dge-lugs-pa, azaz „erényelvħ” ren- det. Eredetileg bka’-gdams-pa gsar-ma, vagyis „új kádampa” rendnek nevezte annak hang- súlyozásaként, hogy a szigorúbb szerzetesi fegyelmet követę bka’-gdams-pa rend hagyo- mányainak folytatója kíván lenni. A rend elęször vallási téren tett szert egyre nagyobb befolyásra: kolostorok épültek sok-sok szerzetessel Tibet közeli és távoli tartományaiban, majd egy kimagasló szerzetes- nek köszönhetęen a rend nagy hatalmú támogatóra talált. A dge-lugs-pa rend tevékenysé- gének eredményeként a halha Abatáj kán (1554–1586) a lamaizmusra tért. A rend Bsod- nams-rgya-mtsho (1543–1588) vezetésével a tümet-mongol Altan kán pártfogását is meg- nyerte, népét a lamaizmusra térítette. A kán törvényben kötelezte alattvalóit a buddhizmus követésére (1578), s a következę évben felépíttette az elsę buddhista kolostort Höh hot-ban (a mai Huhot), majd megkezdędött a tibeti szent iratok lefordítása mongolra. Ezzel kezde- tét vette a mongolok második megtérése.8 Altan kán (1507–1582) számára elęnyös volt a buddhizmus felvétele, ez a háttér a nagykánság és azzal együtt a központi hatalom megszerzését célzó terveiben ellensúlyozta a származása miatt fennálló akadályokat (nem volt dzsingiszida). A kapcsolat a dge-lugs- pa rend tekintélyét is növelte. A sikeres térítę tevékenység jutalmaként Bsod-nams-rgya- mtsho a kántól a „dalai láma” címet kapta, ę pedig a mongolok nagykánjának ismerte el Altant. Ennek alapján a dalai lámát ’Phags-pa láma újjászületésének tekintették, Altan kán pedig mint Kubiláj reinkarnációja igényt tarthatott a mongol nagykáni címre. A kapcsolatot tartósnak és hosszú távra szólónak tervezték, ezt az is mutatja, hogy késĘbb éppen Altan kán unokájában ismerték fel a dalai láma következĘ újjászületését. A halha-mongol területen is virágzásnak indult a buddhizmus, 1586-ban központi he- lyen, az Orhon partján alapították meg az Erdeni Dzú kolostort, amely az 1930-as évek vallásüldözése során bekövetkezett lerombolásáig Mongólia legnagyobb kolostora volt. A sorra épülę kolostorokban a mongol szerzetesek száma ugrásszerħen megnętt, vonzeręt jelentett az is, hogy felmentést kaptak a katonáskodás és a feudális terhek alól. A dge-lugs-pa rend más, tibeti buddhizmusra áttért mongol nemzetségek körében egyre növekvę befolyásra tett szert. A csahar Ligdan kán (1604–1634) templomokat építte- tett, tibeti lámákat hívott meg és közremħködésükkel lefordíttatta a Kandzsúrt (1628– 1629), mely kéziratos formában maradt fenn. Ennek egyetlen, arany festékkel írott példá- nyát „Arany Kandzsúr”-nak (Altan GanЎuur) nevezik.9 A sárgasüveges rend kölcsönösen elęnyös kapcsolatokat épített a hosút-mongolokkal is, akiknek támogatásával megeręsödött a dalai láma (a „Nagy Ötödik”, Ngag-dbang Blo-
–––––––––––– 8 L. Heissig 1953–1954; Kämpfe 1976; Kollmar-Paulenz 2001. 9 L. Bischoff 1968; Heissig 1961; 1962; 1979; Rinchen 2007b; Ruegg 1973; Serruys 1980.
TothErzsebet_PhD-dissz.doc 7 2008.10.02. 2. A mongol–tibeti kapcsolatok történeti háttere + 2.3. A mongóliai buddhizmus történetének tibeti nyelvħ forrásai és kutatásuk bzang-rgya-mtsho – 1617–1682) hatalma, egyetlen kézbe került mind a világi, mind az egyházi hatalom, létrejött a tibeti teokratikus állam (1642). A buddhizmus tekintélye egyre nętt a mongolok között, szükségessé vált az egyházi intézményrendszer kialakítása. Elsę vallási vezetęjük – egyben a dalai láma és a pancsen láma mellett a lamaizmus harmadik legmagasabb méltósága – Abahaj kán unokája, a tüsetü kán fia, Öndör Gegen Dzanabadzar lett (1639). Beiktatását a dalai láma is elismerte. Öndör Gegent a híres tibeti jo-nang-pa rendi történetíró, TƘranƘtha (másik neve Kun-dga’- snying-po; 1575–1653) újjászületéseként ismerték el, és nyolc inkarnációt ért meg.10 A mandzsu uralom alatt a lamaizmus államvallás lett a mongol nemzetségek köré- ben. A 18. század végétęl a 20. század elejéig mandzsu támogatással csaknem ezer nagy kolostor és mintegy kétezer szentély épült fel.11 A mongol buddhista egyház a mandzsu ud- var támogatását élvezte, a császár rendeletet adott ki, hogy – miként Tibetben is – minden családból egy fiú vonuljon kolostorba. A buddhizmust támogató Kangxi császár (1662–1723) utasítására 1718–1720 között felülvizsgálták a Kandzsúr korábbi fordítását, elvégezték a szükséges javításokat, majd el- készítve a nyomódúcokat kinyomtatták. A nagy szabású fordítói munka Kien-lung császár (1735–1796) uralkodása idején folytatódott. Többnyelvħ lexikonokat, szótárakat készítet- tek, amelyek jelentęsen segítették a fordítást, végül elkészült a Tandzsúr mongol és a teljes kánon mandzsu fordítása, s a pekingi nyomdában fadúcos technikával kinyomtatták a ká- nonokat a mongol és a mandzsu fordítások mellett az eredeti tibeti nyelven is.12 A mandzsu dinasztia bukása után (1911) Urgában kikiáltották a független, teokratikus mongol államot és vezetęjének beiktatták a mongol buddhista egyház vezetęjét a bogdo- gegent.13 1924-ben bekövetkezett halála után szovjet segítséggel létrehozták a Mongol Nép- köztársaságot. Két évvel késębb a kommunista párt eltörölte a mongol fępapi intézményt. Az 1932–1937 között véghezvitt vallásüldözés hatalmas mértékħ pusztítást okozott. Az 1990-es évek óta, a rendszerváltást követęen a buddhizmus újjáéledt Mongóliá- ban, amiręl a szerzetesek növekvę száma is tanúskodik.
2.3. A mongóliai buddhizmus történetének tibeti nyelvħ forrásai és kutatásuk
2.3.1. A buddhizmus mongóliai elterjedésére vonatkozó tibeti nyelvħ irodalom kutatásának története
A tibeti nyelvħ irodalomban nagy számban találhatók olyan mħvek, amelyek a mongol buddhizmus történetével foglalkoznak. Ezek számos mħfajt képviselnek. Az átfogó vallás- történetek (chos-’byung) mellett gazdag információforrást jelentenek az évkönyvek (lo-
–––––––––––– 10 L. Bawden 1961. 11 L. Teleki 2005. 12 L. Heissig 1952; 1954a; 1954b; 1955; 1959; 1972; Kara 2000; Laufer1907; 1927; Ligeti 1942. 13 L. Szilágyi 2001; 2002; 2005.
TothErzsebet_PhD-dissz.doc 8 2008.10.02. 2. A mongol–tibeti kapcsolatok történeti háttere + 2.3. A mongóliai buddhizmus történetének tibeti nyelvħ forrásai és kutatásuk rgyus), kiemelkedę lámák életrajzai és önéletrajzai (rnam-thar), helyi krónikák, kolostor- történetek, idęrendi táblázatok, stb. Ezekręl többek között Lokesh Chandra két kiadványa (Eminent Tibetan Polymaths of Mongolia és a három kötetes Materials for a History of Tibetan Literature14), S. Bira akadémikus tanulmánya (ɇɩɨɞɩɦɷɬɥɛɺ ɭɣɜɠɭɩɺɢɶɲɨɛɺ ɣɬ- ɭɩɫɣɲɠɬɥɛɺ ɦɣɭɠɫɛɭɮɫɛ (XVII–XIX) [angol fordításban: Mongolian Historical Literature of the XVII–XIX Centuries Written in Tibetan]15), valamint A. I. Vosztrikov (ɍɣɜɠɭɬɥɛɺ ɣɬɭɩɫɣɲɠɬɥɛɺ ɦɣɭɠɫɛɭɮɫɛ [angol fordításban: Tibetan Historical Literature])16 munkája nyújt alapvetę és átfogó tájékoztatást. A mongol vallástörténet tibeti nyelvħ forrásainak feldolgozása a 19. század végén kezdędött meg, amikor G. Huth kiadta Gu-shrư Tshe-’phel Chen-po Hor-gyi yul-du dam- pa’i chos ji-ltar byung-ba’i tshul bshad-pa „Rgyal-ba’i bstan-pa rin-po-che gsal-bar byed- pa’i sgron-me”17 [A magasztos tanítás elterjedése Nagy Mongólia földjén, azaz „A tan becses kincsét megvilágító lámpás”] címħ mħvének szövegét és annak német fordítását.18 Huth munkájának jelentęségét a mai szakemberek több mint 100 év múltán is elismerik, természetesen a hiányosságairól és tévedéseiręl19 sem feledkeznek meg, de egy minden szempontból úttörę munka esetén a hibák Huth érdemeit nem csökkentik.20 Csaknem száz évvel késębb valósult meg a következę nagyszabású vállalkozás: Piotr Klafkowski nevéhez fħzędik, aki Dam-chos-rgya-mtsho DharmatƘla Chen-po Hor-gyi yul- du dam-pa’i chos ji-ltar dar-ba’i tshul gsal-bar brjod-pa „Pad-ma dkar-po’i phreng-ba” [A tan virágzása Nagy Mongólia földjén, azaz „A fehér lótuszfħzér”] címħ könyvének angol fordítását jelentette meg 1987-ben egy 560 oldalas kötetben elęszóval, függelékkel, jegyzetekkel, táblázatokkal, mutatóval, annotált tematikus bibliográfiával kiegészítve.21 A két fordítás megjelenése között eltelt idęszakban is jelentęs kutatómunka folyt: számos tudós kutatta ezt a tibeti–mongol közös témakört, kiemelendę közülük S. Bira pro- fesszor, aki évtizedek óta folyamatosan figyelme középpontjában tartja a mongol vallás- történetre vonatkozó tibeti nyelvħ irodalmat. A már említett összefoglaló könyve mellett22 fontosak tanulmányai, melyeket többek között Blo-bzang-rta-dbyangs és Zaya-paԜԑita Blo-bzang-’phrin-las mħveiręl jelentetett meg23. Pubaev professzor a ’Phags-yul, Rgya- nag-chen-po, Bod dang Sog-yul-du dam-pa’i chos byung-tshul: „Dpag-bsam ljon-bzang” zhes bya-ba. [A magasztos tan elterjedése Indiában, Nagy Kínában, Tibetben és Mongóliá- ban, azaz „A kívánságokat teljesítę csodafa”] címħ mħręl 1981-ben kiadott monográfiája
–––––––––––– 14 Lokesh Chandra 1961; 1963. 15 Bira 1960; angol fordításban: 1970. 16 Vostrikov 1962; angol fordításban: 1970. 17 Rövid címei: Hor-chos-’byung, Tshe-’phel-chos-’byung. 18 Huth 1892; 1896. 19 Huth félreértette a kolofont, így tévesen nevezte meg Jigs-med Nam-mkha’-t a mħ szerzęjeként. A hibát elsęként A. I. Vostrikov vette észre, tęle függetlenül G. M. Roerich is felfigyelt a tévedésre és a kolofonban foglaltak alapján megállapította, hogy a szerzę Gu-shrư Dka’-bcu Tshe-’phel. A kolofon teljes, pontos fordítását Ligeti Lajos közölte a mħ új kiadásának elęszavában (Ligeti 1981, pp. 1–11.) 20 Számos cikk sürgeti egy új, jobb, a szükséges filológiai apparátussal ellátott fordítás elkészítését, de erre eddig még senki nem vállalkozott. 21 Klafkowski 1987. 22 L. 15. lj. 23 Bira 1964; 1979. További jelentęs tanulmányai: Bira 1984; 2001a–j; 2002
TothErzsebet_PhD-dissz.doc 9 2008.10.02. 2. A mongol–tibeti kapcsolatok történeti háttere + 2.3. A mongóliai buddhizmus történetének tibeti nyelvħ forrásai és kutatásuk mérföldkęnek tekinthetę, 300 oldalas könyve többféle szempontból elemzi Sum-pa-mkhan- po mħvét.24
2.3.2. A tibeti nyelvħ vallástörténeti források
Gu-shrư Dka’-bcu Tshe-’phel: Chen-po Hor-gyi yul-du dam-pa’i chos ji-ltar byung- ba’i tshul bshad-pa „Rgyal-ba’i bstan-pa rin-po-che gsal-bar byed-pa’i sgron-me” [A magasztos tanítás elterjedése Nagy-Mongólia földjén, azaz „A tan becses kincsét megvilágító lámpás”] Bár Gu-shri Dka’-bcu Tshe-’phel25 1819-ben készült munkája az egyik legismertebb „Hor chos-’byung”, azaz „mongol vallástörténet”, magáról a szerzęręl alig maradtak fenn ada- tok és más mħvéręl sincs említés. Egy nagy tekintélyħ, magas rangú mester, ’Jigs-med- nam-mkha’ ösztönzésére látott munkához, akinek az életrajza megtalálható a könyv végén. A kolofon szerint mongol volt (vagy nagyon jól tudott mongolul), mert ’Jigs-med-nam- mkha’ arra buzdította, hogy mħvét mongolul is írja meg vagy fordítsa le. Az 1819-ben készült munka 162 lap terjedelmħ, két részbęl áll. A bevezetę versek után az 1. fejezet (30 lap) röviden leírja a buddhizmus elterjedését Indiában, Tibetben, Kínában és Mongóliában. A 2. fejezet 1. része (30 lap) bemutatja a tan Mongóliába jutását, a mongol szerzetesek és kolostorok kapcsolatát a tibeti rendekkel (elsęsorban a sa-skya-pa és a kar-ma-pa renddel), a 2. rész (102 lap) témája a dge-lugs-pa rend alapítása, kapcsolata Mongóliával, a dalai lámák és más magas rangú szerzetesek nagyságának méltatása. A mħ felépítése a hagyománynak megfelelę, a fejezetek terjedelmének aránya azt mutatja, hogy a hangsúly a vallás mongóliai korszakán van.
Dam-chos-rgya-mtsho Dharma-tƘ-la: Chen-po Hor-gyi yul-du dam-pa’i chos ji-ltar dar-ba’i tshul gsal-bar brjod-pa „Pad-ma dkar-po’i phreng-ba” [A tan virágzása Nagy-Mongólia földjén, azaz „A fehér lótuszfüzér”] Dam-chos-rgya-mtsho életéręl és tevékenységéręl szintén keveset lehet tudni, Belsę-Mon- góliában élt, feltehetęen a Bairin vidéken. Gyakran járt Pekingbe bátyjához, aki magas tisztséget töltött be és kiválóan tudott kínaiul és mandzsuul is. 1889-ben írott mħve a másik közismert és nagy tekintélynek örvendę „Hor chos- ’byung”. Terjedelme 264 lap. Szerkezete követi a hagyományt: 1. rész: Buddha tanításának története Indiában, elterjedése Kínában, Tibetben (18 lap); 2. rész: a tan virágzása Mongó- liában, 3 alfejezete: 1. Mongólia általános bemutatása (8 lap), 2. a mongol és a kínai ural- kodók leszármazási története (50 lap), 3. a buddhizmus elterjedése Mongóliában, kapcsolat a sa-skya-pa és a kar-ma-pa (25 lap), valamint a dge-lugs-pa renddel (163 lap).
–––––––––––– 24 Pubaev 1981; további munkák a témakörben az utóbbi évekbęl: Demchigmaa 2002, Burnee–Enkhtur 2004. 25 További nevei: ’Jigs-med-rig-pa’i-rdo-rje, Blo-bzang-tshe-’phel.
TothErzsebet_PhD-dissz.doc 10 2008.10.02. 2. A mongol–tibeti kapcsolatok történeti háttere + 2.3. A mongóliai buddhizmus történetének tibeti nyelvħ forrásai és kutatásuk
Az alábbi általános vallástörténeti vallástörténeti mħvek egy-egy hosszabb-rövidebb fejezetet szentelnek a buddhizmus mongóliai történetének.
Sum-pa-mkhan-po Ye-shes-dpal-’byor: ’Phags-yul, Rgya-nag-chen-po, Bod dang Sog-yul-du dam-pa’i chos byung-tshul: „Dpag-bsam ljon-bzang” [A magasztos tan elterjedése Indiában, Nagy Kínában, Tibetben és Mongóliában, azaz „A kívánságokat teljesítę csodafa”] Sum-pa-mkhan-po (1704–1788) Amdóban, a Kuku-nor környékén élt. Jelentęs életmħvel rendelkezę apát lévén életéręl és munkásságáról bęséges anyag áll rendelkezésre. A bud- dhizmus mongóliai történetével 1748-ban írott 316 lapos vallástörténeti mħvének utolsó fejezete foglalkozik (24 lap). Késębbi történeti munkák alapvetę forrásként kezelik nagy tekintélyħ munkáját, melynek egyik fę erénye az a törekvés, hogy felhasználjon minden elérhetę forrást és kellę kritikával kezelje az azokban foglaltakat. A mħ a vallástörténetek évszázadok során kikristályosodott szerkezetét követi: a világmindenség létrejötte és szer- kezete, lakói, a buddhák megjelenése a jelenlegi világkorszakban, ĞƘkyamuni buddha e vi- lágra érkezése és tevékenysége, tanításai, tanainak elterjedése halála után, virágzása majd háttérbe szorulása Indiában, elterjedése Indián kívül: Belsę-Ázsiában, Délkelet-Ázsiában, Kínában, Tibetben és Mongóliában. Másik fontos történeti alkotása a Mtsho-sngon-gyi lo- rgyus [A Kuku-nor vidék évkönyve], mely 1786-ban készült (120 lap).
Thu’-bkwan Blo-bzang Chos-kyi-nyi-ma: Grub-mtha’ thams-cad-kyi khungs dang ’dod-tshul legs-bshad „Shel-gyi me-log” [A filozófiai iskolák történetének bemutatása, azaz „A kristálytükör”] A kiemelkedę életmħvel rendelkezę amdói apát (1737–1802) élete utolsó évében fejezte be mħvét, melyben a filozófiai irányzatok történetét ismerteti, minden tibeti rendnek egy-egy fejezetet szentelve. Külön foglalkozik Mongóliával az utolsó (12.) 22 lap terjedelmħ feje- zetben, amelyet önálló mħként is kiadtak.
Blo-bzang-rta-dbyangs (Rta-mgrin): ’Dzam-gling byang-phyogs Chen-po Hor-gyi rgyal-khams-kyi rtogs-pa brjod-pa’i bstan-bcos chen-po dpyod-ldan mgu-byed „Ngo-mtshar gser-gyi deb-ther” [A Dzsambu-szigettęl északra fekvę Nagy Mongol birodalom történetének ismertetése, azaz „A csodás aranykönyv”] Rta-mgrin (1867–1937), a 20. század elsę felének utolsó nagy formátumú történetírója 1931-ben fejezte be fenti mħvét (301 lap + 38 lap függelék), melyben az egyes mongol nemzetségek történetének leírása mellett a szomszédos népekre is figyelmet fordít. Vallás- történeti szempontból is rendkívül értékes forrás.
TothErzsebet_PhD-dissz.doc 11 2008.10.02. 2. A mongol–tibeti kapcsolatok történeti háttere + 2.3. A mongóliai buddhizmus történetének tibeti nyelvħ forrásai és kutatásuk
Lcang-skya Rol-pa’i-rdo-rje: Dag-yig „Mkhas-pa’i ’byung-gnas” / Merged ȗarqui- yin oron [„A bölcsek forrása” címħ szótár] A Lcang-skya Rol-pa’i-rdo-rje (1717–1786) szerkesztésében 1741–1742-ben készült mun- ka alapvetęen nem történeti mħ, hanem – modern kiadásban 1400 oldal terjedelmħ – tibeti– mongol kétnyelvħ buddhista terminológiai szótár, de mintegy 100 oldalas bevezetęje – szin- tén kétnyelvħ – dióhéjban vallástörténetet is tartalmaz, melynek szerkezete követi a hagyo- mányokat. A dicsęítę versek (12 o.) után következik Buddha élete (10 oldal), tanításának története Indiában (6 o.), Kínában (5 o.), Tibetben (14 o.), végül a buddhizmus Mongóliába kerülése (20 oldal). Külön értéket képvisel a bevezetést záró nyelvészeti–nyelvtörténeti ta- nulmány, mely a szent iratok tibetire és mongolra fordításának történetéręl, nehézségeiręl, a mongol buddhista szakszókincs megújításáról számol be.
TothErzsebet_PhD-dissz.doc 12 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai +
3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai
A mongol–tibeti kapcsolatoknak az érintett nyelvekben megmutatkozó hatása több terüle- ten is lehetęséget nyújt a kutatásra. Hangtani tárgyú kérdésekkel foglalkozik többek között Bethlenfalvy Géza26 tanulmá- nya, melyet a tibeti szavak halha nyelvbeli kiejtésének szentel, vagy Klaus Sagaster elem- zése, mely az Elisabetta Chiodo gondozásában közzétett kéziratos Erdeni-yin tobĀi mongol történeti mħ tibeti jegyzeteivel foglalkozik.27 A hangtani kutatások eredményeit a nyelv- tudomány más területein is fel lehet használni, ezt példázza Róna-Tas András munkája, melyben a mongour nyelv tibeti kölcsönszavainak vizsgálatára támaszkodva a tibeti nyelv történetére vonatkozó következtetéseket fogalmaz meg.28 A mondattani vizsgálódást az teszi indokolttá, hogy a nagy fordítási korszakokban viszonylag rövid idę alatt nagy mennyiségħ szöveget fordítottak tibetiręl mongolra a tibeti és mongol szerzetesekbęl álló fordító csoportok, aminek következtében a mongol monda- tok magukon viselik a tibeti mondatépítés sajátosságait (ahogyan korábban a tibeti fordí- tásokra is rányomta bélyegét a szanszkrit forrásnyelv). Kutatásaim tárgyául a mongol (halha) és a tibeti nyelv szókészletét választottam az- zal a céllal, hogy átfogó képet tudjak kialakítani a mongol–tibeti kapcsolatok nyomán be- következett szókészleti változásokról: a tibeti nyelv mongol, illetve a mongol nyelv tibeti elemeiręl. A téma tanulmányozásához a források több típusától is jó eredményekre lehet számí- tani, rendelkezésre állnak egyrészt szótárak: a közismert, általános szótárak, amelyekben a szócikkekben feltüntetik, ha az adott szó más nyelvbęl származik, illetve egy-egy szakterü- let terminológiáját feldolgozó szójegyzékek; másrészt az írott nyelvi és élęnyelvi kutatások során gyħjtött adatokat ismertetę tanulmányok. Kutatásaimat hosszú távra terveztem és a továbbiakban is folytatni kívánom. Érteke- zésem az elsę szakasz munkálatait összegzi, mely során mindkét nyelv esetében a közis- mert szótárakat vettem alapul, hogy a belęlük nyert adatok segítségével kölcsönszó-gyħjte- ményt állítsak össze a további munka kiindulópontjaként. A szavakat témakörökbe csoportosítottam, ennek alapján jól kibontakozik, hogy szó- kincsükön keresztül a két nyelv/nép milyen szellemi és anyagi javakkal tudta egymást gaz- dagítani. Nem kerültek be a szójegyzékekbe azok a szavak, amelyekre vonatkozóan nem si- került a feldolgozott szótárakban elegendę adatot találni. Kimaradtak a mongol listából a szanszkrit szavak, ha kétséges a tibeti közvetítés (pl. a tibetiben nem használják). Ezeket nem töröltem a kutatási anyagból, megtalálhatók a Függelékben, hogy esetleges további kutatáshoz rendelkezésre álljanak.
–––––––––––– 26 L. Bethlenfalvy 1970. 27 L. Sagaster 1996; Chiodo 1996. 28 L. Róna-Tas 1966. Erręl a mħręl a 3.2. fejezetben bęvebben is szó lesz.
TothErzsebet_PhD-dissz.doc 13 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai +
A tibeti, illetve mongol szójegyzékben szereplę szócikkek felépítését egy-egy példán keresztül mutatom be: mongol a tibetiben: no-yon – ɨɩɻɨ: KGy p. 290: úr; rég nemesúr, herceg; parancsnok;
A szócikk a célnyelvi címszóval kezdędik, a gondolatjel mögött forrásnyelvi megfelelęje áll, ezt követi a forrásnyelv alapvetę szótárából származó jelentés, a függęleges vonások után találjuk a célnyelvi adatokat a vizsgált szótárak alapján (mongol esetén ezt megelęzi a klasszikus mongol alak). A szótárak neve rövidítve szerepel29, az ott talált címszó után következnek a jelentések.30
Figyelemre méltó a szógyħjtemények kialakítása során észlelt sajátos eset: két ízben ugyanazzal a szóval találkozunk a másikból származó kölcsönszóként (ezek egyik listába sem kerültek be:31
1. a tibetiben: shid – ɳɣɟ: KGy p. 707: növ mogyoró (Corylus); klm: sid || BL ʌ 197: šid (Pol. D., 28, p. 55): hazel-nut (Corzlus heterophylla and mandshurica). From MONGOL šit (Chinese Āön-tse, Manchu sisi). […] In the Hua i yi yü, a curious word for “hazel-nut” is noted as pe-tog, whichh I have not seen elsewhere; […] 1. a mongolban: ɳɣɟ – shid: TTT: fruit from a tree || klm: šid; Baw p. 594: ɳɣɟ ɧɩɟ: Hazel; KGy p. 707: ɳɣɟ2: növ mogyoró (Corylus); ɳɣɟ ɧɩɟ: mogyorófa, mogyoróbokor; klm: sid; Süx p. 223: ɳɣɟ I: TIB: shid, klm: šid: ɓɣɝɸɫ ɧɩɟɩɨɟ ɮɫɞɛɰ ɡɣɧɬ, ɬɛɧɫɛɛɬ ɭɩɧ ɜԧɞԧԧɟ ɜԧԧɫԧɨɰɣɤ ɰɛɭɮɮ ɰɛɦɷɬɭɛɤ, ɰɛɦɷɬɶɞ ɰɮɮɦɡ ɱԧɧԧԧɞ ɣɟɨɸ. ɳɣɟ ɧɩɟ (ɱɛɫɬɨɶ ɭԧɫɦɣɤɨ ɡɣɡɣɞ ɧɩɟ, ɳɣɝɸɫ ɧɩɟ ɲ ɞɸɟɸɞ), ɳɣɟ ɧΫΫɞ (ɳɣɝɸɫ ɧɩɟɭɩɤ ɞɛɢɛɫɭ ɮɫɞɛɟɛɞ ɳɛɫ ԧɨɞɣɤɨ ɡɣɡɣɞ ɧԧԧɞ).
2. a tibetiben ag-lig – ɛɞɦɣ: KGy p. 7: vörösfenyę kérgébęl kinętt dudor; klm: aȗli || BL ʌ 193: ,ag-lig (or šiφ wa:* [* Jäschke writes this word lba. The combination of the letters lb is very close to w.] Pol. D., 29, p. 41): From MONGOL agli, Manchu ageli (Chinese ša pao), excrescences or knots on the stems of trees, from which is made a decoction for treating the backs of animals galled by riding; […]
–––––––––––– 29 A szótárak, szójegyzékek rövidítéseinek feloldása: Baw = Bawden 1997; BL = Laufer 1916; KGy = Kara 1998; Kow = Kowalewski 1844–1849; Mgon = Mgon-po-dbang-rgyal 1988; Less = Lessing 1960; RTA-M = Róna-Tas 1966; Süx = Süxbaatar 1997; TTT = Pellegrini 2006; Tshe = Tshe-tan-zhabs-drung – Krang-dbyi-sun 1985. 30 A leírásban látható kiemelések megegyeznek a szócikkekben alkalmazottakkal. 31 Ezekben a példákban nem a teljes szócikkek szerepelnek.
TothErzsebet_PhD-dissz.doc 14 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.1. A mongol nyelv hatása a tibetire
2. a mongolban ɛɞɦɣ – ag-lig: TTT: med. tree || klm: agli; Baw Ø; KGy p. 7: ɛɞɦɣ: vörösfenyę kérgébęl kinętt dudor; klm: aȗli; Süx p. 13: ɛɞɦɣ: TIB: ag lig, klm: agli: ɐɛɫɞɛɤ ɧɩɟɨɶ ɟɮɫɬɨɛɛɬ ɮɫɞɛɬɛɨ ɮɫ, ɛɫɟɶɨ ɸɧɨɸɦɸɞɭ ɟɩɭɫɶɨ ԧɝɲɣɨɣɤɞ ɛɨɛɞɛɛɰɛɟ ɰɸɫɸɞɦɸɰ ɜɛ ɜɛɬ ɧɛɦɶɨ ɟɛɤɫɛɨɟ ɭɛɝɷɡ ɸɧɲɣɦɟɸɞ.
Három kifejezés esetén azonos jelentéstartalommal saját szavuk mellett a másik nyelvbęl átvett szót is használják.32
1. a tibetiben: sku-bde-rigs – ɰΟɟɸɫ: KGy p. 623: állat pézsma-szarvas (Moschus moschiferus); klm: küderi || BL ʌ 185: sku bde rigs (pronounced ku-de-ri): species of musk (Moschus sifanicus). From Mongol kuäri. The Tibetanized form of writing is notable; the genuine Tibetan word is g-la- ba; […] 1. a mongolban: ɦɛɫɢ – gla-rtsi : TTT: musk || klm: larЇi; Baw p. 203: ɦɛɫɢ: musk (Tib. gla-rtsi); […]
2. a tibetiben: U-ru-su – ɩɫɩɬ orosz; klm: oros || BL ʌ 202: ’O-ro-su, ’O-lo-su, ’U-ru-su: from Mongol Oros, Urus, Russia. […] 2. a mongolban: Ɂɛɬɸɫ – Rgya-ser: TTT: Russia || klm: Jaser; Baw p. 155: Ɂɛɬɸɫ: Russia (hist.) (Tib. rgya-ser); KGy Ø; Süx p. 102: Ɂɛɬɸɫ: k [sic!]: rgya ser, klm: ֢aser: “ɳɛɫ ɰɺɭɛɟ”; ɩɫɩɬ; ɒɣ ɭɸɞɸɰɸɟ ɜɮɫɮɮ ɨɩɧɭɩɤ ɡɛɬɸɫɣɤɨ ɜɮɢɛɫ ɸɧ ɟɩɧɩɩɫ ɜɮɺɨɟɛɛ ɱԧɝ ɩɫɮɮɦ ɞɸɟɸɞ ɲɣɨɷ ɹɮ ɜɣɦɸɸ (ȼ.ɋ.)
3. a tibetiben: Beg-tse – ȼɸɞɢ: KGy Ø, Less Ø, Berger–Bartholomew 1995, p. 244: Begtse: (M: Begze, Jamsa- ran): Begtse is the protector of Mongolia. […] In Tibet he is worshiped as one of the Eight Dharmapala, or Guardian of the Law, the god of war, as well as the protector of the Gelugpa […]; klm: Begje || BL ʌ 199: beg-tse: a hidden shirt of mail; name of the God of War. Probably from Mongol begder (Kovalevski, p. 1125), “cotte de mailles cachées;” but on the following page, Kovalevski gives begji side by side with begder, and begji doubtless transcribes Tibetan beg-tse. Cf. Persian bagtar, Djag. bäktär (“armor”); […] 3. a mongolban: Ɂɛɧɬɫɛɨ – Lcam-sring: TTT: Lcam-sring – Beg-tse: (one of 8 chos skyong), brother & sister, cousins || klm: Їamsarin; Baw p. 154: Ɂɛɧɬɫɛɨ: Jamsrang (Buddhist protective deity) (Tib. lCam-sring, Beg-tse); […]
3.1. A mongol nyelv hatása a tibetire
A tibeti nyelvre alapvetęen jellemzę, hogy kevés kölcsönszót használ. Szívesebben alkal- maznak tükörfordítást vagy maguk alkotnak új szavakat saját szókészletükbęl az újonnan megismert tárgyakra, fogalmakra az idegen szó jelentéstartalma alapján. Ez lehet az oka
–––––––––––– 32 Feltehetęen vannak eltérések a saját szó, illetve a kölcsönszó használatában (pl. más földrajzi területen, eset- leg nyelvjárásban vagy akár más korban, eltérę szövegösszefüggésben fordulnak elę).
TothErzsebet_PhD-dissz.doc 15 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.1. A mongol nyelv hatása a tibetire annak, hogy Berthold Laufer forrásként felhasznált mħvében33 mindössze 328 található. Ezek nyelvenként a következęképpen oszlanak meg:
Nyelvek Szám Indiai 108 Perzsa 34 Arab 14 Ujgur 7 Török 10 Mongol 30 Mandzsu 2 Kínai (105) régi 28 modern 77 Portugál, indiai angol, angol, orosz 18
Összesen 328
A lista arról tanúskodik, hogy a tanulmányban szereplę összes kölcsönszó kb. harma- da indiai, másik harmada kínai (többnyire modern), s a harmadik harmadon osztozik az összes többi nyelv. Laufer mħvén kívül azokat az általánosan használt tibeti szótárakat vizsgáltam, ame- lyek feltüntetik a kölcsönszók eredetét: Das (1908, digitális változat: 2005), Goldstein (1978), Jäschke (1881) szótárán kívül az 1985-ben kiadott nagy tibeti–tibeti–kínai szótár, a Tshe-tan-zhabs-drung–Krang-dbyi-sun és munkatársaik által szerkesztett Bod-rgya tshig- mdzod chen-mo és egy digitális szótárgyħjtemény, a Pellegrini vezetésével 2006-ban össze- állított The Tibetan to English Translation Tool, mely egymástól elkülönítetten magában foglal egy sor szótárt, többek között a kövekezęket: Rangjung Yeshe: Tibetan–English Dharma Dictionary, Jeffrey Hopkins: Tibetan–Sanskrit–English Dictionary, továbbá Dan Martin, Jim Valby és mások szójegyzékeit. A mongol szavak jelentését Kara György Mongol–magyar szótára alapján tüntettem fel.
Összesen 78 szót sikerült fellelni, közülük azonban nyolcról nem sikerült elegendę adatot találni arról, hogy valóban mongol eredetħek lennének. Szófajok tekintetében valamennyi névszó, egy tulajdonnév található köztük a sok esetben országnévként is használatos nemzetiség vagy népcsoport megnevezéseken kívül.
–––––––––––– 33 Laufer 1916. Laufer az elęszóban leírja, hogy eredeti célja a kínai kölcsönszavak összegyħjtése volt. A mon- gol eredetħ szavak kapcsán pedig megállapítja, hogy nem lehet minden esetben eldönteni, hogy melyik az átadó és melyik az átvevę nyelv.
TothErzsebet_PhD-dissz.doc 16 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.1. A mongol nyelv hatása a tibetire
A forrásokban talált mongol kölcsönszók témakörök szerinti megoszlása arról tanús- kodik, hogy a legtöbb kölcsönszó a társadalmi hierarchia (az egyházit is beleértve) és az államigazgatás fogalmait, illetve a mongol népcsoportokat jelöli. Jelentęs számban vannak a köznapi tárgyak és állatok–növények nevei.
Témakörök Szám Mongol népcsoportok neve 8 Más nemzetiségek, országok elnevezése 2 Állatok 9 Növények 4 Egyházi rangok 9 Buddhista kifejezések 2 Világi méltóságnevek, rangok 10 Közigazgatás 7 Katonai tárgyak 3 Használati tárgyak, ruházat, táplálkozás 9 Orvosi kifejezés 1 Egyéb 6 Összesen 70
Mongol népcsoportok neve
A felsoroltak a legnagyobb népcsoportot jelölę khal-kha és az általános mong-gol mellett nyugati- és déli-mongol – összesen 8 – nemzetiség és nyelv megnevezését ölelik fel. khal-kha, hal-ha – ɰɛɦɰ: KGy p. 549: halha ; klm: qalq-a || BL Ø; Das p. 143: Khal-kha: the native name of Mongolia Proper, the country of Jenghis-khan, the Tartar conqueror Khul-kha kha-ral [sic!; az átírás- ban Khal-kha khu-ral] bla-brang, lit. “the sacred enclosure of Khal-kha”; the name applied to Urga in Northern Mongolia, where the incarnation of the Taranath Lama resides. The latter is sometimes styled Khal-kha Rje-btsun dam-pa the venerable holy one of Khal-kha; Gold Ø; JäD p. 40: khal-kha: n. of a Mongol tribe, Khal-ka; Tshe p. 3067: Hal-ha: (Sog) Mong-gol Khal-kha’i yul; TTT: khal kha: native name of Mongolia proper cha-har – ɱɛɰɛɫ: KGy p. 657: csahar
TothErzsebet_PhD-dissz.doc 17 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.1. A mongol nyelv hatása a tibetire
’Jun-’gar, Jun-gar, O-rog-jug-’gar, O-rod Jun-gar – ɂΟΟɨɞɛɫ: KGy: földr Dzsungária; klm: Jegün ȗar || BL Ø; Das p. 460: ’Jun-’gar: a tribe of Eleuth Mongols who in- vaded Tibet and destroyed monasteries circa 1645 (LoΧ. ’a 12); p. 1352: o-rog-jug- ’gar: the Jungar srad of Mongolia (Loφ. ’a, 16); Gold Ø; JäD Ø; Tshe p. 876: Jun- gar: (Sog) Sog-po O-rod-kyi sde-tsho bzhi’i ya-gyal zhig; p. 3143: O-rod Jun-gar: (Sog) O-rod tsho-pa bzhi’i nang-gses-kyi Jun-gar; TTT: ’jun-’gar: Eleuth Mongols thu-med – ɭΟɧɟ: KGy p. 468: tümed v tümüt
Más nemzetiségek, országok elnevezése
Az alábbi 2 kölcsönszó közül az U-ru-su a mai tibetiben általánosan használt, míg az E-ned-keg csak a beszélęk szħkebb körében.
–––––––––––– 34 A mong-gol mellett a sog és a hor szavak is használatosak ‘mongol, Mongólia’ jelentésben (az utóbbi fęként összetételekben), de a történelem során változó jelentéskörrel. Vö. Gold p. 1177: Sog: 2. Mongolia, Mongolian; Sog- skad: Mongolian language; Sog-po: Mongols, Mongolian; Sog-yul: Mongolia stb.; p. 1219: Hor: Mongolians, Turks, Uighurs, northern nomads; Tshe p. 2960–2961: Sog-skad: Sog-rigs-kyi skad; Sog-po: 1. Mong-gol-gyi mi-rigs …; 2. snga-rabs-su Bod-kyi nub-phyogs yul-gru-rnams-kyi spyi-ming …; Sog-yul: Hor-gyi lung-pa; p. 3071–3072: Hor: dus snga-phyi mi-’dra-bar ngos-’dzin-tshul tha-dad-pa byung-ste | T’a-dben rgyal-rabs-yan-chad-la phal-cher Yu-gur rigs-la zer-zhing | T’a-dben-gyi dus-su Mong-gol rigs-la zer | de-tshun-chad-du skabs-’gar ’A-zha-ste Thu-yu-hun rigs-la zer | deng-sang Bod Byang-thang-du sdod-pa’i ’brog-pa dang | Mtsho-sngon zhing-chen-gyi byang-shar-khul-du sdod-pa’i Hor rigs-la’ang zer; Hor-yig: Sog-po’i yi-ge. 35 Laufer listája a mongol népcsoportok nevét nem tartalmazza. 36 A két utolsó nemzetségnevet csak Tshe tartalmazza.
TothErzsebet_PhD-dissz.doc 18 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.1. A mongol nyelv hatása a tibetire
U-ru-su – ɩɫɩɬ orosz; klm: oros || BL ʌ 202: ’O-ro-su, ’O-lo-su, ’U-ru-su: from Mongol Oros, Urus, Russia. ’O-ro-su sram: Russian (Siberian) sable. Orosu means also a “foreigner” in Central Asia. “Olosu Amban,” appellation of Przewalski (Rockhill, Land of the Lamas, p. 163). In dPag bsam ljon bzaφ (p. 74), Russia is enumerated among the prosperous “barbarous border-countries” (mt‘a ̩k‘ob-pa) along with Tokhara, Persia, Turushka, Sog-po (Sogd) and Ho-t‘on (Khotan). The Pol. D. men- tions the ’O-ro-sui ra-ba (“hotel of the Russian Mission in Peking”) and the ’O-ro- sui yi-gei grva (“Russian School in Peking;” see J. Dudgeon, Chinese Recorder, Vol. IV, 1871, p. 37). A real Tibetan designation for Russia is rgya ser (“yellow coun- try”), in accordance with the Tibetan color-scheme system referring to the surround- ing countries (rgya ser, rgya nag). Originally, however, the term rgya ser in general denoted the regions to the north of Tibet, particularly Sartagol (Schiefner, Mélanges asiatiques, Vol. I, p. 426, where some data on Russia are extracted from the Geogra- phy of the Jambudvipa written by Sum-pa mk‘an-po in 1717; in this work rgya ser is identified with the empire of the ’O-ru-su). Hence it occurs that Sartagol is styled also ’O-ro-swo by ҥJigs-med nam-mk‘a (Huth’s translation, pp. 23, 28). In the Ge- ography of the MinĀul Chutuktu (Vasilyev’s translation, p. 93), Russia is likewise styled rgya ser. In eastern Tibet, a popular designation for Russia is Hor-sog or Hor- ro-sog (French Dict., p. 222), composed of the well-known tribal names Hor and Sog, to which the name ’O-ro-su is wittily adapted; Das Ø; Gold p. 1233: U-ru-su: Russia; JäD Ø; Tshe Ø; TTT: U-ru-su: Russia37 E-ned-keg – ɸɨɸɭɰɸɞ: KGy p. 733: indiai, hindusztáni, hindu; ɘɨɸɭɰɸɞ ɮɦɬ ɩɫɩɨ: India; rég Endkeg, Xindkeg; klm: Enedkeg || BL ʌ 201: Änätkäk: the Mongol designation for India, being a transcription of Chinese Yin-tu kuo (*In-du kwok). According to Rockhill (J.R.A.S., 1891, p. 132), this word is frequently used by Tibetans who have travelled in Mongolia or China; Das Ø; Gold Ø; JäD Ø; Tshe Ø; TTT Ø38
Állatok
A vizsgált szótárakban 9 mongol eredetħ, állatokkal kapcsolatos szó szerepel: 8 állatnév és 1 csoportnév. sku-bde-rigs – ɰΟɟɸɫ: KGy p. 623: állat pézsma-szarvas (Moschus moschiferus); klm: küderi || BL ʌ 185: sku bde rigs (pronounced ku-de-ri): species of musk (Moschus sifanicus). From Mongol kuäri. The Tibetanized form of writing is notable; the genu- ine Tibetan word is g-la-ba; Das Ø; Gold Ø; JäD Ø; Tshe Ø; TTT: sku bde rigs: A mammal. See Sandberg, Tibet 298. A borrowing from Mongol kuderi, meaning ‘musk’ (gla ba is the usual Tibetan word). Beyer, CT Lang. 139. = gla ba. LW 496
–––––––––––– 37 JäD és Das az U-ru-su szót nem tartalmazza, Oroszország jelentéssel Rgya-ser található. Tshe p. 539: Rgya- ser meghatározása U-ru-su, de ilyen címszó nincs. Vö. Rgya-ser: Das p. 307: Rgya-ser-pa: a Russian: JäD p. 106: Rgya- ser: Russia; Gold Ø. 38 Csak Laufer listájában szerepel, a vizsgált tibeti szótárakban nem található.
TothErzsebet_PhD-dissz.doc 19 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.1. A mongol nyelv hatása a tibetire tu-la – ɭɮɮɦɛɤ: KGy p. 463: állat nyúl (Lepus); klm: taulai || BL ʌ 191: tu-la: Lepus tolai (Kuku-nor region, Mongolia, and Transbaikalia). From Mongol taolai, tulai. Pal- las (l.c., p. 149) adds a “Tangutan” word rangwo; Das Ø; Gold Ø; JäD Ø; Tshe Ø; TTT: tu-la: A mammal. See Sandberg, Tibet 300. LW 497. bu-gu – ɜɮɞɛ: KGy p. 72: állat szarvas (Cervus); klm: buȗu || BL ʌ 186: bu-gu (Amdo): a species of stag (Cervus eustephanus). From Mongol bugu (Manchu puku); accord- ing to Pallas (Zoographia Rosso-Asiatica, p. 216), Cervus elaphus; see also F. Justi, Les noms d’animaux en kurde, p. 19; Das Ø; Gold Ø; JäD Ø; Tshe Ø; TTT: bu-gu: a kind of stag, LW 496 sbu-la-kha – ɜɮɦɞɛɨ KGy p. 74: coboly; klm: bulȗ-a, bulȗan || BL ʌ 189: sbu-la-k‘a: sable. From Mongol bulaga, bulagan. According to Pallas (l.c., p. 83) and Jäschke, Mustela zibellina; according to G. Sandberg (Tibet and the Tibetans, p. 294), Puto- rius auriventer; Das p. 936: sbu-la-kha: 2. the sable, Mustela sibellina (Jä.); Gold Ø; JäD p. 404: sbu-la-kha: Ts. = bka-blon-sram sable, mustela zibellina; Tshe Ø; TTT: sbu-la-kha: sable; a mammal. See Sandberg, Tibet 293; LW 497 ’dzeg-ran – ɢɸɸɫɸɨ: KGy p. 222: állat gazella (Procapra gutturosa); klm: Їegeren || BL ʌ 187: ̩dzeg-ran: a species of antelope (Procapra subgutturosa). From Mongol dsägДrän, dsДrän. This word has been adopted into Russian ɢɠɫɠɨɵ, fem. ɢɠɫɠɨɛ. It is the huaφ yaφ of the Chinese (Capra flava of Du Halde; see Pallas, l.c., p. 251); Das Ø; Gold Ø; JäD Ø; Tshe Ø; TTT: ’dzeg-ran: A mammal. See Sandberg, Tibet 298, a kind of antelope. LW 496. rdza-ra, za-ra, rdza-bra, za-bra – ɢɛɫɛɛɨ: KGy p. 197: állat sün(disznó) (Erinaceum); klm: Їaraȗ-a, Їariy-a || BL ʌ 188: rdza-ra (za-ra): a species of hedgehog (Erinaceus amurensis, occurring in the Kukunǁr region). From Mongol dsarƘga, dsarƘ. The Ti- betan word for “hedgehog” is rgaφ; rdza-bra (za-bra): another species of Erinaceus (Central Tibet). In all probability, this is only another way of writing the same Mon- gol word, with reference to Tibetan bra (“marmot”); Das p. 1057: rdza-bra: in C. is a species of lagomys, a small tailless rodent; Gold Ø; JäD p. 467: dza-brá, C. *dzab- ra*, W. *zab-ra* a mole-like animal; Tshe p. 2350: rdza-bra, rdza-ra: rdza-gseb-tu sdod-pa’i bra-ba’am a-bra; TTT: rdza-ra, rdza-bra: A mammal. See Sandberg, Tibet 295. a kind of hedgehog. LW 496. a kind of rat that lives in ditches. Waddell in Indian Antiquary 25 (1896) 106; species of bra-ba, species of Lagomys, small tail- less rodent ’o-god-no – ɩɞɩɭɨɩ KGy p. 318: állat pocok, mezei egér (Ochotona daurica, O. hyperbo- rea); klm: oȗotona || BL ʌ 190: o-god-no (wo-g‘ö-no): Lagomys ogotona (occurs in Tsaidam and Amdo). From Mongol ogotona (Lepus ogotona, see Pallas, l.c., p. 151);* [* Kovalevski’s identification with the striped squirrel (Tamias striatus) is not correct.] Manchu oxotono (according to Sacharov, Lepus dauricus and alpinus); Das Ø; Gold Ø; JäD Ø; Tshe Ø; TTT: ’o-god-no: A mammal. See Sandberg, Tibet 300. LW 497. su-rug, so-hrug – ɬΟɫɸɞ: KGy p. 403: nyáj, ménes, falka, csapat; klm: sürüg || BL Ø; Das Ø; Gold Ø; JäD Ø; Tshe p. 2924: su-rug: 2. (Sog) khyu’am phyugs-kyi tshogs-
TothErzsebet_PhD-dissz.doc 20 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.1. A mongol nyelv hatása a tibetire
pa; p. 2960: so-hrug: 1. Sog-skad so-rug-gi sgra-’gyur-ba, phyugs ’brog-ru-ba; TTT: Mongolian: herd ha-li’u – ɰɛɦɣɮɨ: KGy p. 547: állat vidra (Lutra lutra); klm: qaliȗun || BL Ø; Das Ø; Gold Ø; JäD Ø; Tshe p. 3061: ha-li’u: (Sog) sram-lpags-kyi ming; TTT Ø
Növények
Az alábbi 4 növénynév közül kettęt csak Laufer listája tartalmaz. Ezek közül a ya-shel ’bru dmar teljes mongol megfelelęje és a klasszikus mongol alak sem ismeretes. na-ra-su – ɨɸɫɬɸɨ: KGy p. 311: növ áfonya (Vaccinium), ɰɛɫ ɨɸɫɬɸɨ: fekete áfonya (V. myrtillus), ɰΫɰ ɨɸɫɬɸɨ: kék áfonya (V. uliginosum); klm: neresün || BL ʌ 195: na-ra-su (Pol. D., ibid.): a wild blue berry, the golubitsa of the Russians (Vaccinium uliginosum). From Mongol narasu. The Chinese equivalent is tsao li-tse (Manchu duksi); Das Ø; Gold Ø; JäD Ø; Tshe Ø; TTT: na-ra-su: wild blueberry. LW 497. ya-shel ’bru dmar – vö. ɺɳɣɦ: KGy p. 758: növ benge (Rhamnus); klm: [?] || BL ʌ 196: ya-šel ̩bru dmar (Pol. D., ibid.): a species of wild cherry (?). From Mongol yašil (Kovalevski: Rhamnus frangula). The Chinese equivalent is huφ yiφ (Manchu fafaxa fafusa; according ot Sacharov, the fruit of a tree, looking like a peach pressed flat, red of color, and of acid flavor); Das Ø; Gold Ø; JäD Ø; Tshe Ø; TTT Ø had – vö: ɰɸɟɧɸɨ: KGy p. 634: ritk körte; klm: kedmen; ɰɛɟɛɨ: KGy p. 540: növ ribisz- ke(faj: Ribes altissimum); klm: qad || BL ʌ 194: had (Pol. D., 28, p. 57): a species of wild pear or crabapple (Pyrus betulæfolia). From Mongol khat (Kovalevski: name of a fruit). The Chinese equivalent, according to Pol. D., is tu-li, which appears to be identical with the tu-li discussed by Bretschneider (Bot. Sin., pt. II, p. 304). The Man- chu equivalent is eikte; Das Ø; Gold Ø; JäD Ø; Tshe Ø; TTT: had: wild pear or crabapple. LW 497. i-man-shing – ɺɧɛɛ ɜɩɫ: Less p. 409: imaȗan boro: a kind of tree with black bark and round leaves (Ch. shan-huai); Sophora Japonica (frequent in North China); klm: imaȗan || BL ʌ 192: ,i-man šiδ (Pol. D., 29, p. 26): a kind of Sophora (Chinese šan huai). From Mongol iman (boro); Das Ø; Gold Ø; JäD Ø; Tshe Ø; TTT Ø39
Egyházi rangok
A forrásokban 9 egyházi méltóság megnevezése található, köztük a két legmagasabb tibeti méltóság neve mongol–tibeti vegyes kifejezés. gu-shi, gu-shrư – ɞΟΟɳ; KGy p. 120: rég għsi
–––––––––––– 39 A Laufer listájában található kifejezés tibeti alakját a vizsgált szótárak alapján nem sikerült azonosítani.
TothErzsebet_PhD-dissz.doc 21 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.1. A mongol nyelv hatása a tibetire
title conferred on the Buddhist clergy. From kuo ši. Mongol guši. The writing šrư seems to have been prompted by adaptation to Sanskrit çrư. In the Sino-Tibetan in- scription of 1341 (T‘oung Pao, 1908, plate 28, line 2) we find the form gui šrư. In the Hua i yi yü we meet also Ā‘en šri as transcription of Ā‘an ši (“master of contempla- tion”); Das p. 220: Gu-shri: said to be a corrupt form of the Chinese title of Kauçiri, which is conferred on Buddhist monks and religious men, but it is evidently the cor- ruption of the Sanskrit title of gau-çrư, the lord of religion or guΧa-çrƯ: in Tibetan yon-tan-dpal, the blessed, learned or talented one. In Mongolian Kau-çri signifies a PaΧΕit or a learned man; Gold Ø; JäD: Ø; Tshe p. 356: gu-shi: (Sog) 1. mkhas-pa dang | lo-tsƘ-ba; gu-shi-han: (Sog) 1) mkhas-pa’i dbang-po-ste | sngar Sog-po’i go- thob cig; gu-shrư: 1. (Rgya) go-thob-kyi ming zhig; TTT: gu-shri: Chinese title for monks and laymen40 tƘ-la’i bla-ma – ɟɛɦɛɤ ɦɛɧ: KGy p. 133: a dalai láma; klm: dalai lama, dalai blam-a || BL ʌ 180: tƘlai (talai) bla-ma: Dalai Lama, the Lama of the sea (who is as big as the sea). Mongol dalai (“sea”), translating Tibetan rgya-mts‘o. See Watters, Essays, p. 370; Mayers, Chinese Government, p. 113.; Das p. 513: TƘ-le bla-ma: the name by which the Grand Lama of Lhasa is known in Mongolia and China. His Tibetan designation is Rgyal-ba Rin-po-che which seems to be sounded throughout Tibet as “Gye-wa Rimpoche.” The Mongol term, really spelt as Dalai Lama, signifies “ocean lama”; Gold p. 472: ta-la’i bla-ma, tƘ-la’i bla-ma: Dalai Lama; JäD p. 203: ta-la’i bla-ma: (ta-lai Mong. ocean, sea), the Dalai Lama, v. Huc. II., 155. Köpp. II., 120.; Tshe p. 1023: tƘ-la’i: (Sog) rgya-mtsho; tƘ-la’i bla-ma: don-du rgya-mtsho bla-ma zhes bya-zhing | tƘ-la’i zhes pa ni Sog-skad yin-pa de Bod-skad-du rgya-mtsho’i don- du ’jug-ming rgyal-rabs-kyi hrin-tsung khri lo brgyad-par | Mtsho-sngon-gyi Sog-po Al-than rgyal-pos Bod-kyi Dge-lugs-pa’i bla-ma Bsod-nams-rgya-mtshor che-bstod- kyi mtshan gsol-ba zhig yin-zhing | rjes-su Dge-’dun-grub dang | Dge-’dun-rgya- mtsho so-sor yang tƘ-la’i bla-ma’i sku-phreng dang-po dang | gnyis-pa’i mtshan de gsol-zhing | Ching Hrun-kri’i khri lo bcu-par Blo-bzang-rgya-mtshor tƘ-la’i bla-ma sku-phreng lnga-pa zhes bya-ba’i cho-lo bstsal-nas da-bar rim-byon sku-phreng bcu- bzhi byung yod; TTT: ta-la’i bla-ma: Dalai Lama no-mon-han – ɨɩɧɶɨ ɰɛɛɨ; klm: nom-un qaȗan || BL Ø; Das p. 744: nom: … The Mon- gol Nom-un Khan, answering to the Tib. chos-kyi rgyal-po king of the doctrine, and often transliterated in Tib. as no-mun-han, occurs as the designation of the head of one of the Ling monasteries of Lhasa, who is held to be an incarnation of a Mongol saint. The Abbé Huc refers to this personage as the Nomenkhan; Gold Ø; JäD Ø; Tshe p. 1529: no-mon-han: (Sog) sngar Sog-skad-kyi go-ming; TTT: M. rank/ title no-yon hu-thug-thu – ɨɩɻɨ ɰɮɭɛɞɭ; klm: noyan qutuȗtu || BL Ø; Das p. 744: no-yon hu-thug-thu: a Mongol chief saint, or incarnate lama; Gold Ø; JäD Ø; Tshe p. 1529: no-yon hu-thug-thu: (Sog) Sog-skad-kyi go-ming zhig; TTT: no-yon hu-thug-thu: Mongol chief saint
–––––––––––– 40 A források alapján feltételezhetę, hogy a kínai eredetħ szó mongol közvetítéssel került a tibeti nyelvbe.
TothErzsebet_PhD-dissz.doc 22 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.1. A mongol nyelv hatása a tibetire nom-chi-thu – vö. ɨɩɧɲ: KGy p. 292: az írásokban jártas, tudós ember, írástudó; könyv- búvár, tréf rossz könyvmoly; rég/vall buddhista írástudó/ tudós, rég törvénytisztelę; klm: nomĀi || BL Ø; Das Ø; Gold Ø; JäD Ø; Tshe p. 1530: nom-chi-thu: (Sog) Sog- lugs-kyi go-sa’i ming zhig; TTT: M. rank/ title pa-shi, pakshi, pag-shi – ɜɛɞɳ: KGy p. 42: tanító, tanár; tanítómester, mester, < ujg baxši < kín boshi; klm: baȗsi || BL ʌ 157: pag-ši: [Uigur] (not pa-ši, as written by Jäschke), a teacher. Chandra Das (p. 777) has justly combined this word with Mongol bakši. The “Tibetan Lama of the Karma-pa sect who visited China to preach Buddhism,” cited by him, is he so-called karma Bakši (1204–83), whose life has been narrated by ҥJigs-med nam-mk‘a (Huth’s translation, p. 136). As observed by O. Kovalevski (Mongol Chrestomathy, in Russian, Vol. I, p. 350; Vol. II, p. 247), the Mongol word has the meaning “teacher,” and is synonymous with Sanskrit guru and ƘcƘry. In T‘oung Pao, 1914 (p. 411), I have given some indications on the word, disconnecting it from Sanskrit bhikshu, and stating that, according to the Tibetan source above cited, it is derived from the language of the Hor; that is, the Uigur. Indeed, W. Radloff (in Grünwedel, Bericht über arch. Arbeiten in Idikutschari, pp. 193, 194; and Wört. d. Türk-Dialecte, Vol. IV, col. 1445) read the word in the sense of “Buddhist scholar” in an Uigur inscription from Turfan, written on a wooden pillar (see also F. W. K. Müller, Uigurica, pp. 47, 49é and Zwei Pfahlinschriften, A.P.A.W., 1915). The word, accordingly, was familiar to the Uigur language; and the Tibetan tradition regarding the Uigur origin of the word, as far as Tibetan literature is concerned, may well be correct. This being the case, there is every reason to assume also that the Mongols re- ceived the word, like many others, from the Uigur, and that the Manchu in their turn adopted it from the Mongols (Manchu baksi, bakši, “teacher, sage, scholar, one who knows books, master of any profession,” according to Sacharov; but Manchu faksi, “artist, artisan, clever,” in all probability, is an independent, indigenous word). The question now arises, What is the origin of the Uigur word? P. P. Schmidt (Essay of a Mandarin Grammar, in Russian, p. 50, Vladivostok, 1915) has proposed to derive the word bakši from Chinese po ši (“a wide-read scholar, professor”), and this appears to me a happy solution of the problem; po was anciently *bak, and is still pok in Can- tonese and Hakka (Korean pak, Annamese bak). Only it seems to me that the Uigur transcription ši would rather go back to Chinese ši (*š´i) than to ši (*j´i) (compare Pelliot, T‘oung Pao, 1911, p. 668); the analogous case of fa-ši (*fap-š´i) presumably may have exerted some influence on the shaping of bak-ši. The Chinese terms given by Watters (Essays, p. 371) are merely modern transcriptions of the Mongol word bakši; but in the Yüan ši we meet a transcription pa-ha-ši (baȥši) (Pelliot, Journal asiatique, 1913, mars-avril, p. 456). It is well known that our word has had many vicissitudes and re-interpretations in various languages. Its fate is ably expounded by H. Yule (Hobson-Jobson, p. 184). The derivation from Sanskrit bhikshu (still repeated by Vladimircov, Turkish Elements in the Mongol Language, in Russian, Zap., Vol. XX, 1911, p. 12; and by J. Németh, Z.D.M.G., 1912, p. 553) must definitely be aban- doned. This conclusion was based on the observation that, according to a passage int the Ain-i Akbarư (translation of H. S. Jarrett, Vol. III, p. 212), the religious of the Bud-
TothErzsebet_PhD-dissz.doc 23 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.1. A mongol nyelv hatása a tibetire
dhist order are named bakhši by the learned among the Persians and Arabs; but this recent text can only prove that in the India of the Moguls an adjustment or confusion between bhishu and bakši had taken effect. In Central Asia, bakši never had the Buddhistic significance “religious mendicant” (bhikshu), for which notion specific terms are in use; first of all, it is applied to persons able to read and write, and hence it passed into the sense of a clerk (in Comanian bacsi, “scribe, secretary”). It remains an open question whether bakši, denoting a surgeon among the Moguls, a bard in western Turkistan, and a medicine-man among the Sart, is actually the same word as that under consideration. The Sart word is perhaps connected with or assimilated to the Turkish stem bag, “charm, sorcery” (Z. Gombocz, Bulg.-türk. Lehnwörter, p. 39). Bakši as a military office (“Master of the Horse”) under the Mohammedan emporors of India, and the Anglo-Indian buxee (“paymaster”), are independent words, to be dis- sociated from the Uigur-Chinese term; Das p. 777: pa-shi: prob. (pa-ka-shi) a Tibetan lama of the Karmapa sect who visited China to preach Buddhism. In Mongolian pag- shi or bakshi = a teacher; Gold Ø; JäD p. 322: pa-shi: Sch. a teacher; Lex.: n. of a Tibetan priest that went to China; Tshe p. 1607: pakshi: (Sog) 1. Bod-kyi bla-ma Rgya-nag-tu phyin-te chos bshad-nas thob-pa’i go-ming zhig-ste | dge-rgan-nam slob- dpon; 2. btsun-pa dang bla-ma; pag-shi: 2. Sog-skad pakshi’i sgra’i zur-chag; TTT: pa-shi: Karmapa lama who preached in China; a teacher paՀ-chen er-te-ni – ɸɫɟɸɨɸ: KGy p. 735: kincs; drágakę < ujg < szogd < ind ratna; klm: erdeni (rég erdini is) || BL ʌ 181: paζ-Ā‘en’ er-te-ni (instead of the Tibetan form paΧ Ā‘en rin-po-Ā‘e; see, for instance, Huth, B.M., Vol. II, p. 317), title of the hier- arch of bKra-šis lhun-po. Mongol ärdäni, precious object, precious stone. As paΧ is abbreviated for Sanskrit paΧΕita, and as Ā‘en (“great”) is Tibetan, words from three languages are welded in this compound. It is known also in Chinese (Watters, Es- says, p. 370; Mayers, l. c., p. 115); Das p. 781: Paζ-chen Ir-ti-ni: the title by which the PaԜchen or Tashi Lama is known in Mongolia; Gold p. 669: Paζ-chen Er-te-ni: Panchen erdini (Panchen Lama); JäD Ø; Tshe p. 1613: Paζ-chen Er-te-ni: (Sog) Bod-kyi Dge-lugs sprul-sku zhig-gi mtshan-te | paԜ zhes-pa ni legs-sbyar-gyi skad yin-zhing | paԜԑi-ta’i bsdus-ming yin | Bod-skad-du mkhas-pa’i don-du ’jug er-te-ni zhes-pa ni Sog-skad yin-zhing | Bod-skad-du rin-po-che’i don-du ’jug de ni rab- byung bcu-gnyis-pa’i chu-sbrul lor paԜ-chen sku-phreng lnga-pa Blo-bzang-ye-shes- la Manydzu gong-mas che-bstod-kyi mtshan gsol-ba zhig yin-pas | de-nas bzung sku- phreng rim-byon-la paԜ-chen er-te-ni zhes ’bod | paԜ-chen sku-phreng dang-po Mkhas- grub-dge-legs-dpal-bzang-nas da-bar sku-phreng bcu byon | de-dag-gi gdan-sa ni Gtsang Bkra-shis-lhun-po yin; TTT: pan-chen ir-ti-ni: title of panchen in Mongolia41 er-te-ni – ɸɫɟɸɨɸ: KGy p. 735: kincs; drágakę < ujg < szogd < ind ratna; klm: erde- ni (rég erdini is) || BL Ø; Das Ø; Gold p. 1233: Er-te-ni: 1. rin-po-che; 2. title of the Panchen Lama of Tibet; JäD Ø; Tshe p. 3142–3143: Er-te-ni: (Sog) 1. rin-po-che- ste Sog-po’i go-ming zhig yin-zhing spyi-lo 1713 lor Man-ju’i gong-ma Bde-skyid rgyal-pos Pan-chen sku-phreng lnga-pa Blo-bzang-ye-shes-la er-te-ni zhes-pa’i go-sa
–––––––––––– 41 A tibeti szóhasználatban a tibeti pan-chen rin-po-che titulus az általánosan elterjedt.
TothErzsebet_PhD-dissz.doc 24 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.1. A mongol nyelv hatása a tibetire
bstsal-ba de-nas bzung Pan-chen rim-byon Er-te-ni’i che-ming ldan-par gyur; 2. gser- tham; TTT: er-te-ni: Mongol title of Panchen Lama, rin-po-che bog-to, pog-to – ɜɩɞɟ: KGy p. 60: szent, felséges; felség; klm: boȗda || BL ʌ 182: bog-to, pog-to: holy, venerable, divine, lord. From Mongol bogda, first used in the title of Chinggis Khan (Huth, B.M., Vol. II, pp. 16, 18). The Mongol title khƘn (khagƘn) is usually translated into Tibetan as rgyal-po. E. Blochet’s derivation of the Mongol word from Persian bokhta (J.R.A.S., 1915, p. 308) is not convincing to me,* [* There is a strange misconception on his part with respect to Mongol phonetics; he tran- scribes the word bokhta, and thinks that kh represents an aspirated guttural. Mongol writing, as is well known, has no signs for expressing aspiration, and the sound in question is a spirant.] any more than W. Schott’s etymology based on Sanskrit bhakta (A.Be.A.W., 1877, p. 5). I see no reason why bogdo should not be simply a Mongol word; Das p. 786: pog-ta: (Mong.) = rje sir, lord; p. 878: bog-to: Tib. rendering of Mongol term for a prince or chief; = rje lord or sir (Loφ. ’a, 10); ser-can bog-to the yellow turban worn by the lay people of Tibet; Gold Ø; JäD Ø; Tshe Ø; TTT: bog- to: Mongolian for prince or chief, lord, sir hu-thug-thu, ho-thog-tu – xutagt: KGy p. 619: szent, szentséges; kutuktu, fępap; klm: qutuȗtu || BL Ø; Das p. 1328: hu-thug-thu: Mongolian equiv. for ’phags-pa the ven- erable, the most holy; Gold p. 1217: hu-thug-thu, ho-thog-thu: title of high Lamas (Mongolian); JäD Ø; Tshe p. 3070: ho-thog-thu: (Sog) hu-thug-thu-la’ang zer | ’phags-pa-ste bla-chen-gyi go-ming | ’di ni Manydzu gong-mas Bod dang Sog-po’i sprul-pa’i sku chen-po-la gnang-ba’i go-sa zhig yin | go-sa ’di-dag thob-pa’i sprul- pa’i sku-tshang-ma Manydzu’i krung dbyang-gi las-khungs khyad-par-can-gyi deb-la ’khod yod, Bod-kyi ho-thog-thu chen-po kha-shas-kyis sa-gnas srid-gzhung-gi srid- 'dzin yang byas chog; TTT: hu-thug-thu: venerable, most holy
Buddhista kifejezések
A buddhizmussal kapcsolatban a források mindössze az alábbi 2 szót tartják mongol köl- csönszónak. nom – ɨɩɧ: KGy p. 291: könyv; tanítás, tan; a
–––––––––––– 42 A szótárak hangsúlyozottan mongol szóként kezelik, többnyire mongol tárgyú szövegkörnyezetben fordul elę.
TothErzsebet_PhD-dissz.doc 25 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.1. A mongol nyelv hatása a tibetire
Beg-tse – ȼɸɞɢ: KGy Ø, Less Ø, Berger–Bartholomew 1995, p. 244: Begtse: (M: Begze, Jamsaran): Begtse is the protector of Mongolia. […] In Tibet he is worshiped as one of the Eight Dharmapala, or Guardian of the Law, the god of war, as well as the protector of the Gelugpa […]; klm: Begje || BL ʌ 199: beg-tse: a hidden shirt of mail; name of the God of War. Probably from Mongol begder (Kovalevski, p. 1125), “cotte de mailles cachées;” but on the following page, Kovalevski gives begji side by side with begder, and begji doubtless transcribes Tibetan beg-tse. Cf. Persian bagtar, Djag. bäktär (“armor”); Das p. 876: Beg-tse: 1. n. of a goddess who when propitiated protects her devotees; Gold Ø; JäD Ø; Tshe Ø; TTT: Beg-tse: ‘coat of mail’, deriving from Mongol begder, acc. to Beyer, CT Lang. 141; Lcam-sring, one of the eight chos-skyongs; a goddess who protects devotees, hidden shirt of mail; a deity
Világi méltóságnevek, rangok
Az itt felsorolt 10 titulus közül kettęt a források eltéręen ítélnek meg, 1 szó esetén kínai, illetve mongol, 1 szónál ujgur, illetve mongol eredetet jelölnek meg. kha-thun – ɰɛɭɛɨ: KGy p 565: tiszt asszony, úrnę, hölgy; tört nagyasszony; fejedelem- asszony, király|nę/-né, császár|nę/né; tréf dáma; klm: qatun || BL ʌ 177: k‘a-t‘un: princess, in connection with a female name (Schlagintweit, Könige von Tibet, p. 867; Marx, J.A.S.B., Vol. LX, 1891, p. 128). From Mongol khatun (Orkon Inscriptions katun, Turkish katin); Das Ø; Gold Ø; JäD Ø; Tshe Ø; TTT Ø khu-thu-chi – ɰɩɭɩɲ ?: KGy p. 592: házęrzę, ɰɩɭɩɲ ɨɩɰɩɤ: házęrzę kutya; klm: qotaĀi || BL Ø; Das p. 144: Khu-thu-chi: the title of a Mongolian nobleman: sogs-po’i khu- thu-chi’i chas thob obtained the robe of a Mongolian Chief; Gold Ø; JäD Ø; Tshe p. 229: khu-thu-chi: (Sog) g.yog-po; TTT: khu-thu-chi: title of a Mongolian nobleman tha’i-dzi, tha’i-ji – ɭɛɤɢ: KGy p. 419: rég császári herceg, trónörökös, herceg. < kín tai`zi*; klm: tayiji; ɭɛɤɡ: KGy p. 419: rég herceg; nemes < kín tai`zi*; klm: tayiƶi || BL ʌ 299: t‘ai rje: [Modern Chinese] (French Dict., “title of a provincial gover- nor”). Seemingly modelled after t‘ai ši; rje (“lord”), of course, is a Tibetan word; Das p. 575: (Mongolian) the title by which the descendants of Jenghis Khan the great Tartar conqueror are known. According to Mongol law the fact of one’s bearing the title of Thahi-dsi exempts one from taxation; Gold Ø; JäD Ø; Tshe p. 1152: tha’i-ji: (Sog) sngar Sog-po’i go-sa’i ming zhig; TTT: tha’i-dzi: title of descendants of Jen- gis khan43 da-ra-kha-che – ɟɛɫɞɛ: KGy p. 139: fęnök, vezetę, igazgató, elnök,
–––––––––––– 43 BL kínai, Das és Tshe mongol eredetħnek tekinti a szót.
TothErzsebet_PhD-dissz.doc 26 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.1. A mongol nyelv hatása a tibetire
above). The interlinear Mongol translation of the Li-šii gur k‘ang renders the former expression by darkaĀi, the latter by darkan. In the Orkhon inscriptions, tarkan (Dja- gatai and Osmanli tarchan) appears as the designation of a dignity. A. von Le Coq (Turfan, p. 91) says that dǁ!roȗa or dƘ!roȗa (compare Persian dƘrogƘ) has in Turfan the meaning “mayor,” but that in the western part of Turkistan, from KuĀa to Kašgar, it is the title of the lower Turkish officials (soldier of policeman) in the Yamen. Com- pare, further, Djagatai darga (“chief, officer”); and Mongol, Djagatai, and Osmanli daruga (see also Chavannes, T‘oung Pao, 1904, p. 389). Our word appears in two of- ficial Tibetan documents of 1724 and 1729 as rda-ro-k‘a, transcribed ta-ro-kha (Georgi, Alphabetum Tibetanum, pp. 652, 660), again written da-ro-ga (p. 653), and explained as “Tartarorum, idem ac Ciu-phon (bĀu dpon) Tibetensium.” For further information see Yule, Hobson-Jobson, p. 297; J. Fryer, Account of East India, Vol. III, p. 23 (Hakluyt Soc., 1915); Das Ø; Gold Ø; JäD Ø; Tshe p. 1236: da-ra-kha- che: (Sog) dbang-che-ba; TTT Ø44 dar-han, dar-rgan, dar-rgan-byin – ɟɛɫɰɛɨ: KGy p. 140: szent és sérthetetlen; védett, védelem alatt álló; rég adótól mentesített, szabad
–––––––––––– 44 BL az ujgur eredetħ kölcsönszavak közé sorolja, Tshe mongol eredetet jelöl. A többi szótárban nem található.
TothErzsebet_PhD-dissz.doc 27 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.1. A mongol nyelv hatása a tibetire
prime minister of Tibet (Yig. k. 12); Gold Ø; JäD Ø; Tshe p. 3117: a-chi-thu, a-chi- tho: (Sog) drin-can-te Hor-gyi go-sa’i ming-zur; TTT: a-chi-thu: regent of Tibet when gshad sgra was prime minister
Közigazgatás
A csoport 7 szava a Tibetben is bevezetett közigazgatási rendszer alapvetę szakkifejezései.
’jam-mo – vö. ɢɛɧ: KGy p. 194: út, útvonal; klm: Їam [ΫɫɭΫΫɨ KGy p. 359: rég lovas- posta-szolgálat; lovasposta-állomás; örtę
TothErzsebet_PhD-dissz.doc 28 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.1. A mongol nyelv hatása a tibetire
the animals (see illustrations in Potanin, Sketches of North-Western Mongolia, Vol. IV, plate I); hence seal, mark stamp (Radloff, Vol. III, col. 1003; Yule, Cathay, new ed. by Cordier, Vol. III, p. 143). In composition it is also abbreviated into t‘am; for instance, rgyal t‘am, “royal seal” (Huth, B.M., Vol. I, p. 10, line 10), which shows that the Tibetans learned to regard the word as one of their own, and the element ka (k‘a, ga) as a suffix on a par with their suffix ka; Das p. 565: tha-ma-ga also tha- mag: 1. is a Mongolian word = Tib. phyag-dam the official seal, or a warrant contain- ing it; also tablet with the seal of authority: dpon Grags-dar-gyis Se-chen-las tha-ma- ga lung-las blangs-zhing / the governor Grags-dar having received the warrant of of- ficial command from the Emperor Se-chen (Khublai-khan) (J. Zaφ.); 2. in W. tobacco; Gold p. 511: tham-ga: 1. a seal; 2. credentials; JäD p. 229: tham-ga, tham-ka: a seal, a sign Cs. v. dam-kha [Csoma p. 53: tham-ga: s. a seal, sign]; p. 250: dam-kha Glr., dam-ga Wts., tham-ga Cs: a seal, stamp, resp. phyag-dam, esp. for the seals of lamas; dam-kha rgyab-pa: to seal, to stamp; khyi-dam v. khyi; dam-rgya = dam-kha Tar.; *dam-cug* W.: seal of a Lama, used as an amulet; Tshe p. 1150: tham-ka, tham-ga: 1. dam-phrug; tham-ka dmar-po; 2. dam-phrug phab yod-pa’i yi-ge | bka’-tham rin- po-che spyi-bor phebs-pa; TTT: tha-ma-ga: official seal, warrant; tham-ga: seal, sign45 mu-ci – ɧɮɡ: KGy p. 263: tartomány, kormányzóság, megye; táj, terület; klm: muЇi || BL ʌ 175: mu-Āi: province. From Mongol moji (see Huth, B.M., Vol. II, p. 22); Das Ø; Gold Ø; JäD Ø; Tshe Ø; TTT Ø ’u-lag – ɮɦɛɛ: KGy p. 488: postaló, állomásonként váltott ló; klm: ulaȗa || BL ʌ172: u- lag: [Turkư] (in eastern Tibet pronounced úla), socage service, compulsory post-ser- vice, beasts of burden requisitioned for government purposes, courier. From Turkish ulak (also ulaφ, ulau, ulƘ), Mongol ulaga, Persian (Rashid-eddưn) ulag (Radloff, Wörterbuch der Türk-Dialecte, Vol. I, col. 1679; E. Blochet, Djami el-Tévarikh, Vol. II, p. 312; Klaproth, Description du Tubet, p. 75). Manchu ula. Regarding ula in Tibet see Rockhill, J.R.A.S., 1891, p. 218; as to the Chinese transcriptions of the word, see Watters, Essays, p. 374; Das p. 1115: compulsory post-service, the gratuitous for- warding of letters, luggage and persons, the supply of the requisite porters and beasts of burden, sometimes of water, fire-wood and cooks, to help travellers proceeding under official authority or road-bill: mi-la ’u-lag skul-ba: to impose such services by exacting porters, etc. ’u-lag ’gel-ba or ’u-lag skyel-ba: to forward by ’u-lag. Jä; Gold p. 1026: ’u-lag: corvée labor; va. ’u-lag rgyugs: to do corvée labor; JäD: p. 499: ’u-lag: compulsory post-service, the gratuitous forwarding of letters, luggage and per- sons, the supply of the requisite porters and beasts of burden (also more immediately these themselves), – originally a socage-service rendered to lords and proprietors, government officers and priests; in more recent times remunerated and legally
regulated in those parts that are visited by European travellers; mí-la to impose such services, by exacting porters etc. Pth., ogél-ba id.; skyél-ba prob. to –––––––––––– 45 A szó származását két forrás tünteti fel, BL listájában az ujgur eredetħ kölcsönszók között találjuk, Das mon- gol eredetet jelöl meg. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 29 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.1. A mongol nyelv hatása a tibetire forward by Ulag; (Cs. limits the signification too much [Csoma p. 170: ’u-lag for khur-po: s. a load, burden; ’u-lag-pa: a porter or carrier of loads; ’u-lag ’gel-ba: a loading, or putting loads on; ’u-lag skyel-ba: a carrying of loads to their destined place]); Tshe p. 2522: ’u-lag: (Sog) mi phyugs gang cis dngos-su rgyug-dgos-pa’i khral-rigs | sa-tshigs-kyi rta-khal ’u-lag dang | khral-mi ’u-lag | ’u-lag skul-spyod | ’u-lag rgyug-pa; TTT ’u-lag: see rkang-’gro. See Kolmaz, Ch’ing shi kao 84, n. 9. Tsering Shakya, Dragon 134, says Chinese abolished it, but then made use of it themselves to ease their transportation problems; compulsory post service; gratuitous forwarding of letters dza-tha’i – ɢɛɬɛɞ + ɭɛɤɢ || BL Ø; Das Ø; Gold Ø; JäD Ø; Tshe p. 2331: dza-tha’i: (Sog) dza-sag dang tha’i-ji’i go-gnas-kyi bsdus-ming; TTT: M dza sag and tha’i ji ranks dza-sag –|| ɢɛɬɛɞ: KGy p. 198: 1. hatalom, politikai rendszer; kormány, kormányzat; 2. rég dzaszag Katonai tárgyak A 3 szó a katonai szakszókincs különféle területeit képviseli. thu-pi-li – vö. ɭɩɝɷ ɧɛɦɞɛɤ: KGy p. 435: négy lehajtható szárnyú süveg; rég sisak alatt viselt fejfedę; klm: tobi malaȗai; p. 434: ɭɩɝɣɰ: Használati tárgyak, ruházat, táplálkozás Ruhadarabok és kellékek, anyagok, élelmiszerek, házkörüli tárgyak találhatók a 9 szó kö- zött. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 30 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.1. A mongol nyelv hatása a tibetire chi-ge – ɱɸɞɸɸɨ; KGy p 671: tiszt, nyj tejbor, kancatejbor, kumisz; klm: Āege || BL Ø; Das Ø; Gold Ø; JäD Ø; Tshe p. 793: chi-ge: (Sog) rta-rgod-ma’i ’o-ma; TTT: M. wild horse milk tha-le-zug – vö.: ɟɸɸɦ ?; KGy p. 170: mongol köntös, felsę ruha; kabát; klm: degel, debel || BL Ø; Das Ø; Gold Ø; JäD Ø; Tshe p. 1136: tha-le-zug: (Sog) dbyar-kha Khal- kha zug phyu-pa’i stod-du gyon-rgyu’i stod-khebs-kyi ming; TTT Ø ther-ge – ɭɸɫɸɞ, ɭɸɫɞɸɨ: KGy p. 481: kocsi; klm: terge || BL Ø; Das Ø; Gold p. 520: ther- ge: two-wheeled cart; JäD Ø; Tshe p. 1187: ther-ge: (Sog) shing-rta-’khor-lo; TTT: ther-ge: carriage, cart, flatbed, pedicab tho-so – ɭɩɬɩɨ: KGy p. 447: vaj; zsír; olaj; zsiradék; kenęcs, kence, krém; klm: tosun || BL Ø; Das Ø; Gold Ø; JäD Ø; Tshe p. 1189: tho-so: (Sog) mar; TTT: M. mar, butter, oil thob-chu, thob-chi, thob-che, theb-chu, tob-chi, tob-ci, thob-ci, teb-chu, thebs-chi – ɭɩɝɲɣɨ1: KGy p. 434–435: gomb; ɭɩɝɲ2: p. 435: rövid, rövidített; summázat, összefoglalás; klm: tobĀi || BL ʌ 178: t‘ob-Ā‘u, t‘ob-Ā‘i, t‘ob-Ā‘e, t‘eb-Ā‘u, tob-Ā‘i, and tob-Āi: button From Mongol tobĀi (Teleutic and Altaic tobĀy, Osmanli toplu); Das p. 519: tob-ci: more properly thob-ci a button; Gold p. 527: thob-chi, thob-chu: button; va. thob-chi rgyag: to button; JäD p. 238: thob-chu, thob-che, tob-chi, teb- chu: C., button, v. tob-c`i; p. 205: tob-ci: W. button, *tób-c`i brgyáb-c`e* to button up; cf. t‘ób-c`‘u; (buttons are not in general use in Tibet); Tshe p. 1197: thob-chi, thob- chu: thebs-chi-dang ’dra; p. 1185: thebs-chi: (yul) gos-kyi am-phrag-sogs sum-byed- kyi sgrog-bu; TTT: thob-chi, thob-chu, tob-ci, thob-ci: button rda-lab-lce – ɟɛɦɛɝɲɣɨ: KGy p. 133: szárny; ajtó- v ablakszárny; ɟɛɦɛɝɲɛɛ ɟɸɦɞɸɰ: TothErzsebet_PhD-dissz.doc 31 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.1. A mongol nyelv hatása a tibetire Orvosi kifejezés Az orvoslással kapcsolatos szakszókincsnek a vizsgált források tanúsága szerint mindössze 1 mongol eleme van. em-chi, am-chi, im-chi – ɸɧɲ: KGy p. 731: orvos; klm: emĀi || BL ʌ 162: ,am-Ā‘i, ,em- Ā‘i: [Uigur] (Tromowa and Sikkim am-ji), physian. According to Jäschke, a Turkish word. From Uigur ämĀi. The word has no connection with Tibetan sman-byed, as suggested by W. W. Rockhill (J.R.A.S., 1891, p. 234). Hodgson (The Phœnix, Vol. III, p. 46) notes a ChenaՉ word Āi-me (“physician”), which apparently is based on Tibetan ,em-Āi, the two members being inverted, and em being changed into me; Das p. 1349: im-chi: Tibetanized Mongol term for a physician; p. 1352: em-chi, am- chi, im-chi: a doctor or physician. Acc. to Lish. it is a Mongolian word; Gold p. 1233: em-chi: physician, doctor; JäD p. 607: em-chi, am-chi: (Turkish word) phy- sician W.; Tshe p. 3142: em chi, im-chi: (Sog) sman-pa; TTT: am-chi, em-chi: phy- sician; doctor; im-chi: Tibetanized Mongol term for a physician, doctor, physician46 Egyéb A 6 szó között van földrajzi név, határozószó, drágakę. no’ur – ɨɮɮɫ: KGy p. 301: tó; klm: naȗur || BL Ø; Das Ø; Gold Ø; JäD Ø; Tshe p. 1531: no’ur: (Sog) mtsho | Khu-khe-no’ur | Theng-ge-ri-no’ur; TTT: (Mongolian) lake47 ’o-da – ɩɟɩɩ: KGy p. 319: most, mostan, jelenleg; klm: odo, odo-a; edüge || BL Ø; Das Ø; Gold Ø; JäD Ø; Tshe p. 2526: ’o-da: (Sog) da-lta; TTT: now has er-te-ni – ɰɛɳ: KGy p. 568: ásv jáspis; nefrit, jadeit; klm: qaš, qasi || BL ʌ 184: has ’er-te-ni: nephrite. From Mongol khasärdäni. See Huth, B.M., Vol. II, p. 21 (not “jaspis,” as translated by him): ibid., p. 16, we meet the transcription has pƘu t‘a-ma- ga ’er-te-ni (“precious seal of nephrite”), where pƘu stands for Chinese pao; Das Ø; Gold Ø; JäD Ø; Tshe Ø; TTT: has-er-te-ni: nephrite. LW 496. hor-du – ɩɫɟ(ɩɨ): KGy p. 331: rég palota, fejedelmi szállás; –––––––––––– 46 BL ujgur, JäD török eredetħnek tartja, míg Das és Tshe szerint mongol kölcsönszó. 47 Tshe példái arról tanúskodnak, hogy mongol földrajzi nevekben fordul elę, ha nem a tibeti neveket használják (pl. Khu-khe-no’ur, azaz Mtsho-sngon, Theng-ge-ri-no’our, azaz Nam-mtsho). TothErzsebet_PhD-dissz.doc 32 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.1. A mongol nyelv hatása a tibetire that Tibetan hor-du is based on Mongol ordu (“camp, encampment, tent of the Khan), and was assimilated by the Tibetans to the tribal name Hor. The Mongol word, on its part, appears to be derived from the Uigur. For further information see Yule, Hobson-Jobson, p. 639; Bertschneider, Mediaeval Researches, Vol. I, pp. 18, 58; Das p. 1330: hor-du: a Mongolian encampment from Hor Tartar or Mongolian and du smoke. Each nomad’s tent represents a fire-place and chimney, i.e., a family; Gold Ø; JäD Ø; Tshe p. 3071: hor-dud: byang-’brog Hor-gyi dud-tshang; TTT: hor-du: Turk’s smoke, nomad’s tents, Mongolian encampment, family48 o-thog – ɩɭɩɞ: KGy p. 337: rég otok Bizonytalan A forrásokban talált, mongol eredetħnek jelölt szavak közül az alábbi 8 esetében további kutatást igényel a szó (akár mongol, akár más nyelvbęl való) származásának tisztázása. Megjegyzendę, hogy hatot Tshe minęsít mongol eredetħnek. khun-chu-li – ?; klm: ? || BL Ø; Das Ø; Gold Ø; JäD Ø; Tshe p. 234: khun-chu-li: (Sog) khrung-khrung-sogs-kyi ri-mo yod-pa’i gos-chen zhig; TTT: M. brocade with crane pictures etc. gi-lji-big – ?; klm: ? || BL Ø; Das p. 218: gi-lji-big, ko tsi big: tanned skin of a kind of deer obtained from Mongolia and China (Jig.); Gold Ø; JäD: Ø; Tshe Ø; TTT: gi- lji-big: tanned skin of a kind of deer thun-thi – ?; klm: ? || BL Ø; Das p. 594: thon-thi: n. of a kind of Chinese satin shot with green and blue (S. kar. 179); Gold Ø; JäD Ø; Tshe p. 1170: thun-thi: (Sog) gos- chen tshon-khra zhig; TTT: thun-thi, thon-thi: kind of Chinese satin thu’u-kwan – ?; klm: ? || BL Ø; Das Ø; Gold Ø; JäD Ø; Tshe p. 1175: thu’u-kwan: 1. (Rgya) A-mdo Dgon-lung dgon-gyi dge-lugs-pa’i sprul-pa’i sku grags-can zhig; 2. (Sog) tƘ-yon Hor rgyal-rabs-kyi rgyal-po zhig; TTT: 1. Ch. tulku, 2. M. king50 mir-khi – ?; klm: ? || BL Ø; Das Ø; Gold Ø; JäD Ø; Tshe p. 2100: mir-khi: (Sog) brgyal gzer-te | klad-dkyil-gyi srin-bu ’khrugs-nas glo-bur-du mgo gzer-nas brgyal-bar ’gyur-ba’i nad cig; TTT: srin-bu mir-khi: small brain worm causing a disease with fainting and severe headache –––––––––––– 48 BL besorolása ellenére nem tekinthetę mongol eredetħ szónak, hiszen tibeti elemekbęl áll. 49 BL listájában nem szerepel mongol kölcsönszóként, elsęként JäD közli és feltételezi a mongol eredetet, amit más szótárak nem eręsítenek meg. 50 A szó csak Tshe szótárában található, egyik jelentésében kínai, a másikban mongol eredetħnek tartja. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 33 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra me-skor – ?; klm: ? || BL Ø; Das Ø; Gold Ø; JäD Ø; Tshe p. 2106: me-skor: (Sog) bag- ma len-thabs; TTT: (Mongolian) means of taking a wife yug-shud – ?; klm: ? || BL Ø; Das Ø; Gold Ø; JäD Ø; Tshe p. 2583: yug-shud: (Sog) go- sa’i cho-lo zhig; TTT Ø se-mo-do, se-mo-to – ?; klm: ? || BL ʌ 183: se-mo-do, se-mo-to (in Mi-la-ras-pa): kind of ornament, for instance, made of pearls. In the Za-ma-tog, written in 1514 by Rin-Ā‘en Ā‘os-skyoՉ bzaՉ-po of Ža-lu (1440–1526), the term is explained as a neck lace of precious stones (rin-po-Ā‘ei do-šal). Chandra Das assigns to it the specific and proba- bly correct meaning “amber”. In my opinion, this word is a hybrid formation com- posed of Chinese si (“jet, gagate, black amber”)* [* I am inclined to regard this word as an imitation of Arabic sih, the oldest form of the same for “gagate;” otherwise sabaj or šabaj, Persian šaba (see Ruska, Steinbuch, p. 55). Spanish azabache and Portuguese azeviche come from the same Arabic word.] and Mongol modo (“wood”), gagate being justly regarded as a woody formation, and being obtained by the Chi- nese from Yarkhoto and Turfan (see Pên ts‘ao kaφ mu, Ch. 37; also the writer’s Jot- tings on Amber, pp. 222, 231). So far as I know, this pressuposed Mongol (or eventu- ally Turkish) word *simodo or semodo has not yet been traced in Mongol (or Turkish). The Mongol term given by Kovalevski as corresponding to Tibetan se-mo- do is sugub-Āilagur; Das p. 1274: se-mo: a necklace (Zam. 5); se-mo-do: necklace (of amber); also a string of pearls or precious stone, a kind of ornament made of pearls (Hbrom. 131); Gold Ø; JäD p. 575: se-mo-do, se-mo-to: Mil. a kind of ornament, e.g. made of pearls; Tshe p. 2932: se-mo-do: do-shal; TTT: se-mo-do: rgyu rin-po-che- las grub-pa’i do-shal phyed-pa. Btsan-lha. LW 495; necklace, string of pearls or precious stones, ornament made of pearls 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra A mongol nyelv kölcsönszóinak kutatását megkönnyíti O. Sühbaatar 1997-ben megjelent szótára, mely alapvetęen azzal a céllal készült, hogy teljességre törekedve számba vegye a mongol nyelv kölcsönszóit.51 A 233 oldalas szótár mintegy 2370 szót sorakoztat fel, me- lyek – az elęszó és a jelölések tanúsága szerint – 25 nyelvbęl származnak. A szótárban található összes kölcsönszó mintegy egyharmada tibeti eredetħ, a kínai és a szanszkrit szavak aránya egyaránt több mint 20%. A számításoknál az elsę helyen, azaz a közvetlen forrásként feltħntetett nyelvet vettem figyelembe. A tibeti kölcsönszók esetében ez azzal a következménnyel jár, hogy a szótárban tibeti eredetħként kezelt szó közül jónéhány a vizsgálat során kikerült a szójegyzékbęl, mivel a tibeti szótárakban nem szerepel, azaz feltételezhetęen legfeljebb elvétve használják. A következę táblázatban feltüntetett számok körülbelüliségének az az oka, hogy sok esetben csak utalást találunk a szó másik alakjára, azaz a mintegy 2370 címszó alakváltozato- kat is magában foglal, ezáltal az egyes nyelvekre vonatkozó adat sem lehet teljesen pontos. –––––––––––– 51 A ‘kölcsönszó’ mongol megfelelęje: ɰɛɫɷ Οɞ ‘fekete szó’. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 34 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra Nyelvek Szám Kínai ~ 480 Mandzsu ~ 95 Perzsa ~ 30 Szanszkrit ~ 485 Szogd ~ 15 Tibeti ~ 880 Török ~ 145 Ujgur ~ 30 Többi 17 nyelv ~ 210 Összesen ~ 2370 Sühbaatar munkáján kívül két szótár adatait dolgoztam fel, mivel mindkettę követke- zetesen feltünteti a kölcsönszók esetében a forrásnyelvet is: Kara György 1998-ban meg- jelent mongol–magyar és Charles Bawden 1997-es mongol–angol szótárát. Kara György szótára kb. 21 000 szócikket foglal magában számtalan kifejezéssel gazdagítva, ez utóbbi jellemzi Bawden mħvét is, melynek szókészlete 26 000-re tehetę. Mindkét szótár általános köznyelvi szótár, nem volt céljuk szaknyelvi szóanyag feldolgozása – így a vallásos termi- nológiáé sem, azaz a bennük megtalálható buddhista kifejezések a köznyelv szerves részé- vé váltak. Az e szótárakban található tibeti kölcsönszavak többsége nem pusztán önmagá- ban szerepel, hanem számos, belęlük képzett új szót és kifejezést is találunk, ami arra utal, hogy az évszázadok során beépültek a mongol nyelv szókincsébe. Kara György szótára 290, Bawdené 313 szót tüntet fel tibeti eredetħnek. Az értekezésem szójegyzékében szereplę szócikkek végén még egy forrás adatai ol- vashatók, melyek Róna-Tas András már említett mħvébęl származnak.52 A lista a mongour nyelv tibeti elemeit gyħjti egybe, adatai olyan területręl származnak, ahol a két népcsoport évszázadok óta együtt él. Összesen 790 elem található benne, mivel azonban – céljának megfelelęen – a szerzę nem csak önálló morfémákkal foglalkozik, a szókölcsönzés szem- pontjából 492 szó volt alkalmas a vizsgálatra. Ezek közül azt a 372 szót, amely a többi forrásban nincs meg, a kutatásnak ebben a szakaszában nem dolgoztam fel, de a Függelék- ben megtalálható. A tibeti kölcsönszók témakör szerinti arányait mutatják az alábbi táblázatok a szava- kat két nagy csoportba osztva: az egyházi nyelv szókincse (azon belül közszók és tulajdon- nevek) és a köznyelvi szavak (összesen 827). Szófajok szempontjából – néhány ige és határozószó kivételével – döntę többségük névszó (közszók, tulajdonnevek). –––––––––––– 52 Róna-Tas 1966. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 35 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra A mongol egyházi nyelv szókincse Közszók Témakör Szám Buddhista irányzatok, tibeti rendek 11 Buddhista tanok, elmélet 49 Vallásos iratok, nyelvészet kifejezései 34 Tantrikus buddhizmus 35 Mitológiai lények és tárgyak 23 Orvoslás – anatómia, betegségek, 43 gyógyszerek53 Számok 11 Idęszámítás, naptár 10 Vallási célú épületek 20 Kolostori gazdálkodás 4 Egyházi személyek, rangok, szerzetesi fokozatok, beosztások, feladatkörök (77) Nem buddhista 4 Buddhista 73 Szerzetesi élet 24 Ruházat 19 Szertartások, kellékek, szimbolikus 86 tárgyak Növényi füstölęszerek 6 Hangszerek, zenei kifejezések 17 Összesen 469 –––––––––––– 53 Nincsenek benne a gyógynövények, melyek száma a vizsgált források alapján pontosan nem meghatározható, nagyságrendjüket azonban érzékeltetheti a Növények csoport 120 eleme (az értekezésben felsorolt összes kölcsönszó több mint 14%-a). TothErzsebet_PhD-dissz.doc 36 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra Tulajdonnevek Témakör Szám Buddhista mesterek 6 Mħcímek 8 Tantrakörök 3 Istenségek, mitológiai lények, helyek 25 Csillagászat 7 Földrajzi nevek (34) Hegyek, folyók, tavak 16 Országok, tartományok 15 Városok 3 Kolostorok 15 Összesen 98 2. Köznyelvi szavak Témakör Szám Állatok 17 Növények (120) Gyógy- és fħszernövények 78 Egyéb növények, gyümölcsök 42 Ásványok, drágakövek, vegyi anyagok 21 Nemzetiségek 5 Világi rangok 2 Hivatali tárgyak 3 Gazdálkodás, háztartási eszközök, használati tárgyak, táplálkozás 34 Egyéb (58) Földrajzi kifejezések 3 Fegyverek 2 Színek 3 Játékok 2 Szerencse / szerencsétlenség 5 Osztályozás, rendezettség 6 Hátráltatás / Segítség 5 Állapot, viselkedés 8 Osztályozatlan 24 Összesen 260 TothErzsebet_PhD-dissz.doc 37 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra 3.2.1. A mongol egyházi nyelv szókincse A 2.2. fejezetben szó esett arról, hogy a mongolok több hullámban kerültek kapcsolatba a buddhizmussal és több forrásból szereztek ismereteket Buddha tanításáról. Bár végül a tibe- ti hatás lett a meghatározó, az ujguroktól átvett kifejezések a mongol buddhista szakszó- kincs alaprétegét jelentik. Az elsę és különösen a második megtérésre jellemzę nagyarányú fordítási tevékeny- ség során kerültek nagy számban tibeti kölcsönszavak a mongolba, ezek alkotják a termi- nológia második rétegét. A harmadik réteget pedig a nyelvújítás eredményeként megszületett mongol kifejezé- sek képezik, amelyek arra voltak hivatottak, hogy biztosítsák a lefordított szent iratok egy- séges nyelvezetét. Ennek alapmħve a MahƘvyutpatti mongol változata, melyet kiváló szó- tárak, lexikonok egészítenek ki, mindenek elętt Lcang-skya Rol-pa’i-rdo-rje mħve, a Dag- yig „Mkhas-pa’i ’byung-gnas” / Merged ȗarqui-yin oron [„A bölcsek forrása” címħ szó- tár], melynek fejezetei a kánon legfontosabb témaköreinek kifejezéseit adják meg, míg a bevezetę fejezet záró szakasza ahhoz nyújt útmutatást, hogyan lehet a korábbi fordítások hibáit elkerülni.54 3.2.1.1. Ujgurból átvett szavak Kara György szótára mintegy 300 szó esetén jelzi az ujgur, illetve az ujgur–indiai eredetet. Számos esetben ugyanazon kifejezésnek tibeti megfelelęje is van. Példák a párhuzamos kölcsönszavakra: 1. Tan, törvény, vallás ɨɩɧ – klm: nom: < ujg < szogd < gör ɲɩɤ- – klm: Āoyi-: tib: leggyakrabban összetételekben fordul elę: ɱɩɫɟɩɨ – chos-dung, ɱɩɫɡ – chos-rje, ɲɩɞɩ, ɲɩɤɞɩ – chos-gos, ɲɩɤɝɩɨ – chos-dpon, ɲɩɤɡɣɦ – chos- rgyal, ɲɩɤɡɣɨ – chos-skyong, ɲɩɤɡɰɩɫɩɦ, ɲɩɤɡɣɰɩɫɩɦ – chos-kyi ’khor-lo, ɲɩɤɧɡɩɟ – chos-mdzad, ɲɩɤɨɡɣɨ – chos-’byung, ɲɩɤɫ – chos-grwa, ɲɩɤɬԛɫɸɨ – chos-srung ɟɛɫɧɛ, ɟɰɛɫɧɛ – klm: dharm-a: szkt ɳɛɳɣɨ, ɳɛɡɣɨ – klm: šasin, šaЇin: ujg, ind (más vallásokra ezt használják) –––––––––––– 54 A témakör szakirodalma rendkívül gazdag: Bold 2007; Burnee 2007; Damdinsüren 2007; Xürelbaatar 2007a; Ishihama–Fukuda 1989; Luwsandendew 2007a; Mörön 2007; Rerih 2002; 2007; Rinchen 2007a; Roerich 1957; Sárközi -Ser֢ee 2007; Stobdan 2007; Süxbaatar 2007a; 2007b; 2007c; Tömörtogoo 2007; a preklasszikus nyelvemlékek szó ;1995 kincsének kutatásához: Ligeti 1972; 1973a; 1973b; 1974a; 1974b. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 38 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra 2. Tulajdonnevek: istenségek, városok, kánonikus irat szanszkrit és tibeti eredetħ változatai Ƚɣɨɛɤ – ȿɮɦɜɛɛ ȼɩɟɞɛɺɛ – ȿɩɫɡɟɛɨ Ɉɛɦɛɨɟɛ – Ɉɛɦɣɨɟɛɫ, Ɉɛɦɠɨɟɫɛ ɇɛɨɡɮɞɩɳɛ – Ɂɛɧɵɺɨ ɚɧɛɨɟɛɞ – Ɂɣɞɡɣɟ Ȼɥɳɩɜɣ – ɇɣɨɭԛɞ ȼɫɛɰɧɛ – ɑɛɧɜɛ Ɍɛɫɛɬɝɛɭɣ – ɚɨɡɣɨɦɰɛɧ 3. A hét napjai és a bolygók ujgurból és tibetibęl A hét napjai A bolygók Mongol / klm Mongol Tibeti (ujg / ind) (tibeti) hétfę Hold ɬɮɧɵɺɛ / sumiy-a ɟɛɝɛɛ zla-ba kedd Mars ɛɨɞɛɫɛɞ / angȗaraȗ, anggarag ɧɺɞɧɛɫ mig-dmar szerda Merkur ɜɮɟ / bud, bus ɦɰɛɞɝɛ lhag-pa csütörtök Jupiter ɜɛɫɰɛɬɝɛɟɷ / barqasbadi ɪԛpɸɝ phur-bu péntek Vénusz ɬɮɞɛɫ / sugar, suȗar ɜɛ(ɝɛɛ)ɬɛɨ pa-(wa)-sangs szombat Szaturnusz ɬɛɨɲɛɫ, ɬɛɨɲɣɫ / saniĀar ɜɺɧɜɛ spen-pa vasárnap Nap ɛɟɷɺɛ / adiy-a ɨɺɧ nyi-ma 3.2.1.2. Tibeti buddhista kölcsönszók A mongol egyházi nyelv tibeti eredetħ elemei – Közszók Buddhista irányzatok, tibeti rendek A 11 kifejezés felöleli a nagy tibeti rendek mellett két kisebb iskola nevét, továbbá a tibeti irányzatok „fejfedę”-jük szerinti megnevezését is. ɛɟɛɞɜɛɛ – mnga’-bdag-pa: TTT: mnga’-bdag: 1. master, lord, king, ruler, commander, landlord, sovereign, 2. feudal lord, serf owner || klm: adaȗba; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 14: ɛɟɛɞɜɛɛ: tib: mnga’ bdag pa, klm: adaȗba: Ɍɣɥɥɣɧɣɤɨ ɰɛɛɟɶɨ ɮɞɬɛɛɞɛɛɫ ɭԛ- ɳɣɞ ɜɩɦɞɩɬɩɨ ɰɸɟ ɰɸɟɸɨ ɬԛɧ ɰɣɤɟɸɟ ɜɛɫɣɧɭɛɦɡ ɜɛɤɬɛɨ ɳɛɫɶɨ ɳɛɳɨɶ ɨɸɞ ɡɣ- ɡɣɞ ɬɛɦɜɛɫ.55 –––––––––––– 55 A tibeti szó jelentésétęl eltér a mongol szó meghatározása Süxbaatar szótárában. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 39 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɞɛɛɟɛɧɜɛ – bka’-gdams-pa: TTT: 1. the Kadampa School, brought to Tibet by Atisha, 2. A follower of the Kadampa School || klm: ȗadamba; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 55: ɞɛɛɟɛɧɜɛ II: tib: bka’ gtams pa [sic!], klm: ȗadamba: “ɬɮɫɞɛɛɦ ɢɛɫɦɣɞ”, ȼɮɫɰɨɶ ɢɛɫɦɣɞɣɤɞ ɭɸɧɟɸɞɦɸɬɸɨ ɭɛɦɛɛɫɛɛ ɨɸɞ ɲ ԛɞ ԛɬɞɣɤɞ ɢԧɫɲɣɰɞԛɤ, ɛɦɣɝɛɛ ɨɩɧɦɩɬɩɨ ɢԛɤɦ ɨɷ ɱԧɧ ɞɛɛɟɛɧ (ɬɮɫɞɛɛɦ ɢɛɫɦɣɞ) ɧԧɨ ɞɸɰ ɮɭɞɛɛɫ ԛԛɬɬɸɨ ɳɛɫɶɨ ɳɛɳɨɶ ɨɸɞ ɭɩɧ ɬɛɦɜɛɫ. Ԛԛɨɣɤɞ ɛɨɰ 1038 ɩɨɟ ɘɨɸɭɰɸɞɸɸɬ ɭԧɝɟԧɟ ɣɫɬɸɨ Ȼɟɣɳɛɛ ɜɩɞɟ (980– 1052) ԛԛɬɞɸɬɸɨ. ɘɨɸ ɬɛɦɜɛɫɶɨ ԛɨɟɬɸɨ ɬɮɟɛɫ ɜɩɦɩɰ “ȼɩɟɷ ɧԧɫɣɤɨ ɢɮɦ”-ɶɞ ɢɩɰɣɩ- ɬɩɨ, ԛԛɨɟ ɜɮɫɰɨɶ ɢɛɫɦɣɞ ɜɩɦɩɰ “ɞɮɫɝɛɨ ɛɤɧɛɞ ɬɛɝɶɨ” ɜԛɰ ɮɭɞɶɞ ɰɮɫɛɛɡ, ԛԛɨɣɤɞ ɜɛɫɣɧɭɛɦɡ ɺɝɜɛɦ ɜɮɫɰɨɶ ɢɛɫɦɣɞɣɤɞ ɟɛɞɛɬɛɨ ɰɸɫɸɞ ɜɩɦɨɩ ɞɸɟɞɣɤɞ ɭɩɟɩɫɰɩɤɦɬɩɨ ɞɛɛɡԛɟɜɛɛ – bka’-brgyud-pa: TTT: bka’-brgyud: Kagyü lineage. illuminator of the doc- trine of (bka’ brgyud) Kagyü school (general designation of the chief lamas of this school); n. of a Tantric school founded by Naropa and introduced into Tibet by Marpa in the beginning of the 11th century AD || klm: ȗaЇudba; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 55: -ɞɛɛɡΟɟɜɛɛ: tib: bka’ rgyud pa, klm: ȗa֢udba: “ɢɛɫɦɣɞɣɤɨ ɢɛɦɞɛɧɡ”, ɓɛɫɶɨ ɳɛɳ ɨɶ ɸɨɸ ɬɛɦɜɛɫɶɞ ԛԛɬɞɸɬɸɨ ɜɩɞɟ ɧɛɫɝɶɨ ɜɛɞɳ Ɉɛɫɩɝɛ, ɭԛԛɨɣɤ ɜɛɞɳ ȿɣɦɛɝ ɨɛɫ ɜɩɦɨɩ. ɍɸɟ ɳɛɳɨɶ ɻɬɨɶ ɨɩɧɦɩɦɶɞ ɰɮɝɣɦɞɛɛɨ ɬɸɫɦɸɸɫ ɳɮɮɟ ɮɫɷɟ ԛɠɸɬɸɸ ɮɦɛɧɡ- ɦɛɨ ɰԛɫɭɬɸɨ ɞɸɟɸɞ. ɍɣɤɧɸɸɬ ɳɛɳɨɶ ɨɩɧɦɩɦ ɢɛɫɦɣɞɣɤɞ ԛɠ ԛɠ ɰɮɝɣɦɞɛɛɨ ɬɸɫɦɸɸɫ ɢɛɦɞɛɧɡɣɦɟɛɞ ɞɸɡ ԛɢɟɸɞ ɜɛɤɡɸɸ ɞɛɫɭɛɞɜɛɛ – bka’-rtog-pa: TTT Ø, vö. bka’: Buddha’s word; rtog: hold in mind, ponder, think about, consider; rtog-pa: conceptual cognition || klm: ȗartogba; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 64: ɞɛɫɭɛɞɜɛɛ: tib: bka’ rtog pa, klm: ȗartogba: “ɢɛɫɦɣɞɣɤɞ ɩɨɩɞɲ”, ɰɸɧɸɸɰ ɦɛɧɶɨ ɨɸɫɸɸɫ ɨɸɫɦɸɞɟɬɸɨ ɳɛɫɶɨ ɳɛɳɨɶ ɨɸɞ ɬɛɦɜɛɫ. Ⱦɩɦ ɬԛɧ ɰԛɫɸɸ ɨɷ ɍԧɝɟɣɤɨ ɐɛɧɟ ɜɛɤɟɛɞ ȿɸɫɞɸ ɰɣɤɟ ɜɩɦɨɩ. ɞɸɦԛɞɜɛɛ – dge-lugs-pa: TTT: Gelukpa, followers of the Gelug school / lineage. (founded by Tsongkhapa); Gelukpa; earlier school of Kadampa (bka’ gdams pa) || klm: gelüg- ba; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 73: ɞɸɦΟɞɜɛɛ: tib: dge lugs pa, klm: gelügba: “ɜɮɺɨɶ ɻɬɭ”; ɍԧɝɟԧɟ ɭɛɰɣɦ ɳԛɭɸɸɨɣɤ ɻɬ ɟɩɫɩɤɭɬɩɨ ɭɮɦ ɜɩɞɟ ɂɩɨɰɩɝɛ, ȼɫɩɞ ɰɸɧɸɸɰ ɮɮɦɶɨ ɩɫɩɤɟ Ⱦɛɦɟɛɨ ɰɣɤɟɣɤɞ ɜɛɤɞɮɮɦɡ ɛɧɷɟɫɛɦɶɨɰɛɛ ɬԛԛɦɲɣɤɨ ɰɸɬɞɣɤɞ ɭɸɨɟ ԧɨɞԧɫԛԛɦɸɰɟɸɸ Ⱦɸɦԛɞɜɛɛ ɡɛɺɞɣɤɞ ɭɩɞɭɩɩɡɸɸ. Ⱦɸɦԛɞɜɛɛ ɟɸɞ ɨɷ Ɂɩɝɮɮ Ȼɟɣɳɛɛ- ɞɣɤɨ ԛɢɸɦɟ ɭɮɦɞɮɮɫɦɛɬɛɨ ɜɩɦɩɰɩɩɫ Ⱦɛɛɟɛɧɜɶɨ ɻɬ ɞɸɡ ɛɦɟɛɫɳɡɸɸ. Ⱦɸɦԛɞɜɛɛ ɬɛɦ- ɜɛɫɶɨɰɛɨ ɳɛɫ ԧɧɬɞԧɦ ԧɧɬɟԧɞԧԧɬ ɳɛɫɶɨ ɳɛɳɣɨɭɛɨ ɞɸɞɟɸɰ ɜɩɦɬɩɨ ɜɛ ɜɮɺɨɶ ɻɬ ɜɛɫɣɧɭɦɛɞɲ. Ⱦɸɦԛɞɜɛɛ ɻɬ ɨɷ ɞɮɫɝɛɨ ɛɤɧɛɞ ɬɛɝɶɨ ɭɛɛɦɦɶɨ ɮɭɞɶɞ ɭɮɬɞɛɬɛɨ, ɬɮɟɛɫ ɭɛɫɨɣɤɨ ɜԛɭɸɸɦɣɤɞ ɜɛɫɣɧɭɛɦɬɛɨ, ɞɮɫɝɛɨ ɬɮɫɭɛɰɮɮɨɭɛɤ ɢɩɰɣɱɬɩɨ, ɣɰ ɰԧɦɞԧɨɣɤ ɛɫɞɛ ɜɣɦɞɣɤɨ ɢɛɫɲɧɶɞ ɰɩɬɦɮɮɦɬɛɨ ɜɛɤɟɛɞ. ɡɩɨɩɨɜɛɛ – jo-nang-pa: TTT: Jonangpa school || klm: Їonangba; Baw Ø; KGy Ø; Süx pp. 104–105: ɡɩɨɩɨɜɛɛ: tib: jo nang pa, klm: ֢onangba: XIV ɢɮɮɨɶ ɸɰɸɸɫ Ɍɛɡɛɜɛɛ ɬɛɦɜɛɫɛɛɬ ɬɛɦɬɛɨ ɳɛɫɶɨ ɳɛɳɨɶ ɨɸɞ ɬɛɦɜɛɫ, Ɂɩɨɩɨ ɰɣɤɟɸɟ ɬɮɮɟɛɞ, ɸɨɸ ɰɣɤɟɣɤɨ ɬɮɫɞɛɛɦɶɞ ɟɛɞɛɞɲ ɨɛɫɶɞ ɣɨɞɸɡ ɨɸɫɦɸɟɸɞ. Ⱦɩɦ ɬɮɫɞɛɛɦ ɨɷ ɠɫɭԧɨɱɣɤɨ ɛɦɣɝɛɛ ɩɫɳɣɰ ԛɨɟɸɬ ɜɩɦɟɩɞ ԛɨɸɨ ɨɩɧ ɜɩɦ ɠɞԛԛɭɞɸɦɞԛɤ ɧԧɨɰ ɩɫɳɣɰ ɜԧɞԧԧɟ ɰԛɨɣɤ ɠɫɭԧɨ- ɱɣɤɨ ɮɰɛɛɨ ɜɣɦɞɣɤɨ ɰɛɧɞɣɤɨ ɟɸɸɟ ɳԛɭɸɸɨ ɜɩɦɨɩ. ɍԛԛɨɣɤɞ ɣɦɫԛԛɦɸɰɸɟ ɭɛɫɨɣɤɨ ɬɮɫɭɛɰɮɮɨɶ ɻɞɶɨ ɜɺɬɛɦɞɛɦɟ ɬɮɫɛɦɱɛɰ ɰɸɫɸɞɭɸɤ ɞɸɡ ԛɢɟɸɞɭ ɩɫɳɣɨɩ. ɬɛɡɛɜɛɛ – sa-skya-pa: TTT: Sakyapa, the tradition derived from the Path & Fruit teach- ings of Virupa through Drogmi Lotsawa || klm: saЇaba; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 162: TothErzsebet_PhD-dissz.doc 40 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra -ɬɛɡɛɜɛɛ: tib: sa skya pa, klm: sa֢aba: “ɱɛɞɛɛɨ ɳɩɫɩɩɭ”; ɓɛɫɶɨ ɳɛɳɨɶ ɨɸɞ ɬɛɦ ɜɛɫ, Ɍɛɡɛ ɨɮɭɞɛɛɬ ԛԛɬɬɸɨ ɛɨɰ Ⱦɩɨɲɣɞɡɛɦɜɩ ɞɸɞɲ ɺɢɞɮɮɫ ɮɞɬɛɛɭ ɰԛɨ 1071 ɩɨɟ Ɍɛɡɛ ɬԛɧɣɤɞ ɜɛɤɞɮɮɦɬɛɨ ɭɮɦ ɸɨɸ ɬɛɦɜɛɫɶɨ ɨɸɫ ԛԛɬɲɸɸ. Ɍɛɡɛɜɛɛ ɬɛɦɜɛɫɶɨ ɞɩɦ ɬɮɫɞɛɛɦ ɨɷ ɬɮɟɛɫ ɭɛɫɨɣɤɞ ɮɺɦɟɮɮɦɛɨ, ɭԧɝ ԛɢɦɸɸɫ ɭɛɫɨɣɤɨ ɰԧɦɞԧɨɣɤ ԛɨɟɬɸɨ ɮɭ- ɞɶɨ ɭɛɤɦɜɛɫ ɜɩɦɞɩɡ, ɭɸɫɲɦɸɨ ɬɮɟɫɶɨ ɰԧɦɞԧɨɣɤ ɜɩɟɣɬɛɟɝɛɛɞɣɤɨ ɭɛɝɛɨ ɧԧɫ, ɭɛɫ- ɨɣɤɨ ɰԧɦɞԧɨɣɤ ɟԧɫɝԧɨ ɛɤɧɞɣɤɞ ɜɛɫɣɦɟɮɮɦɛɨ ɜɺɬɛɦɞɛɟɛɞɭ ɩɫɳɣɨɩ. XIII ɢɮɮɨɶ ԛɠɣɤɨ ɧɩɨɞɩɦ ɰɛɛɟ ɸɦ ɬɛɦɜɛɫɭɛɤ ɨɺɞɭ ɰɛɫɣɦɱɛɛɭɛɤ ɜɛɤɬɛɨ. ɳɛɧɛɫ – zhwa-dmar: TTT: zhwa-dmar-pa: red hat/ non-Gelugpa sects, monk of a red-hat sect, shwa-dmar-nag gnyis: the two Karmapas – one red hat wearer and one black hat wearer || klm: šamar; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 219: ɳɛɧɛɫ: tib: shwa dmar, klm: šamar: “ɮɦɛɛɨ ɧɛɦɞɛɤ”; ɍԧɝɟɣɤɨ ɜɮɫɰɨɶ ɳɛɳɣɨɭɨɶ Ɍɛɡɛɜɛ, Ɉɣɨɧɛ, Ⱦɛɫɧɛɜɛ ɲɣɞɦɸɦɣɤɨɰɨɣɤ ɢɛɦɞɛɧɡɦɛɞɲ ɨɛɫ ɰɣɤɞɸɸɟ ɭɸɟɨɣɤ ԧɧɬɟԧɞ ɧɛɦɞɛɤ. ɳɛɨɛɞ – zhwa-nag, shwa-nag: TTT: Karma Kagyu school || klm: šanaȗ; Baw p. 535: ɳɛɨɛɞ: Black Hat (character in the temple dance) (Tib. zhva-nag); KGy Ø; Süx p. 220: ɳɛɨɛɞ: tib: shwa nag, klm: šanaȗ: “ɰɛɫ ɧɛɦɞɛɤ”; ɐԛɫɸɸ ɰɣɤɟɣɤɨ ɱɛɧɟ ɨɛɛ- ɟɛɰ ɰɛɫ ɧɛɦɞɛɤɭɛɨ. ɳɛɬɣɫ – zhwa-ser: TTT: yellow hat (tradition), ordinary name of Dge lugs pa sect || klm: šaser, šasar; Baw p. 537: ɳɛɬɣɫ: lama’s yellow hat (Tib. zhwa-ser); KGy Ø; Süx p. 222: ɳɛɬɸɫ, ɳɛɬɛɫ: tib: zhwa ser, klm: šaser, šasar: ɇɩɨɞɩɦ ɞɮɭɦɶɨ ɟɩɭɮɮɫ ɮɞ- ɦɛɰ ɸɬɞɣɤ ɩɤɧɬɨɶ ɰɸɦɜɸɫɭɸɤ, ɟɸɸɫɸɸ ɱɛɱɛɞɭɛɤ ɛɫɟɛɛ ɢɛɦɛɛɭɛɤ ɣɰ ɬԛɧɣɤɨ ɰɮɫɛɦ, ɣɰ ɻɬɦɩɦɶɨ ԛɠɟ ԧɧɬԧɰ ɧɛɦɞɛɤ. ɓɛɫ ɧɛɦɞɛɤ ɲ ɞɸɨɸ. ɳɣɡɣɟɜɛɛ – zhi-byed-pa: TTT: zhi-byed: Pacification of Suffering, one of the Eight Prac- tice Lineages brought to Tibet by Phadampa Sangye, a siddha who visited Tibet sev- eral times around the 12th century; zhi-byed-pa: those who hold the lineage of paci- fying all sufferings through the practice of tantra and mantra || klm: šiЇidba; Baw Ø; -KGy Ø; Süx p. 223: ɳɣɡɣɟɜɛɛ: tib: shi byed pa [sic!], klm: ši֢idba: “ɛɧɣɫɦɮɮ ɦɛɞɲ”; ȼɣɦɸɞ ɜɛɫɧɣɟɶɞ ɜɛɫɣɧɭɦɛɰ ɨɷ ɰԛɨɣɤ ɠɫɭԧɨɱɣɤɨ ɛɦɣɝɛɛ ɢɩɝɦɩɨɞ ɛɧɣɫɦɮɮ- ɦɛɰ ɺɝɟɛɦ ɧԧɨ. Ԛɨɸɨ ɨɩɧ ɜɩɦ ɰɛɧɛɞ ɢɩɝɦɩɨɞ ɛɧɣɫɦɛɨɞɮɤ ɜɩɦɞɩɞɲ ɞɸɡ ԛɢɟɸɞ ɳɛɫɶɨ ɳɛɳɨɶ ɨɸɞ ɬɛɦɜɛɫ. Buddhista tanok, elmélet A csoport 49 szava a buddhizmus alapvetę kifejezéseit (erényeket, vétkeket, stb.), filozó- fiai fogalmakat, a lamaizmus fę mantráit jelöli. ɛɫɛɨɳɣɨ – rang-bzhin: TTT: self-entity, self-nature, an inherently existent and independ- ent entity of the individual self or of phenomena, something that can serve as a valid basis for individual attributes || klm: arangšin; Baw p. 24: ɛɫɛɨɳɣɨ: nature, charac- ter (Tib. rang-bzhin); KGy Ø; Süx p. 19 ɛɫɛɨɳɣɨ: tib: rang bzhin, klm: arangšin: “ԧɝԧɫɲɦԧɨ”; 1. ɛɦɣɝɛɛ ɹɧɶɨ ɧԧɨ ɲɛɨɛɫ, ɭԧɫԧɦɰ ɳɣɨɡ, 2. ɢɛɨ ɛɛɳ, ɛɛɳ ɛɝɣɫ ɜɛɞ – bag: TTT: 1. feeling, frame of mind, 2. a narrow space, 3. slight, insignificant, trifling, 4. attention, care, caution, careful, 5. dough of roasted barley flour || klm: baȗ; Baw Ø; TothErzsebet_PhD-dissz.doc 41 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra KGy Ø; Süx pp. 24–25: ɜɛɞ III: tib: bag, klm: baȗ: (ɣɟɸɸ); ɐԛɨɣɤ ɩɤ ɟɮɫɬɛɧɡɣɤɞ ɛɫɲɣɨ ɜɛɦɦɛɡ, ɮɰɛɛɨ ɬɛɨɛɛɞ ɜɛɦɛɫɭɮɮɦɛɨ, ԧԧɫɭ ɨɷ ɰɩɦɜɩɩɭɩɤ ɜԛɰɨɣɤɞ ɧɛɫɭɮɮɦɛɰ ɰɛɫ ԧɨɞɣɤɨ ɰɩɫɭ ɣɟɸɸ; ɜɛɞ ɣɟɸɸ; ɜɛɞ ɣɟɸɸɨɟɸɸ ɜɛɫɣɞɟɬɛɨ ɰԛɨ (ɞɸɫ ɩɫɨɶ ɛɡɣɦ ԛɤ- ɦɣɤɨ ɭɩɫɩɨɟ ɩɫɩɩɱɩɦɟɬɩɨ ɰԛɨ). ɜɛɫɱɛɟ, ɜɛɫɲɣɟ – bar-chad: TTT: hindrance, interruption, obstacle, obstruction, danger, difficulties, calamity, disaster, misfortune || klm: barĀad; Baw p. 46: ɜɛɫɱɛɟ (ɜɛɫ- ɱɛɟ ɞɛɤ) / ɜɛɫɲɣɟ: hindrance, obstacle, impediment, misfortune (Tib. bar-chad); KGy p. 54: ɜɛɫɱɛɟ, ɜɛɫɲɣɟ: nehézség, akadály; balszerencse, kl. barĀad < tib bar- chad; Süx p. 35 ɜɛɫɱɛɟ, ɜɛɫɲɣɟ: tib: bar chad, klm: barĀad: ɍɩɭɞɩɫ, ɬɛɛɟ, ɞɛɤ ɢɸɭ- ɞɸɫ; ɞɛɤ ɜɛɫɱɛɟ; ɜɛɫɱɛɟ ɱԧɝ. ɜɩɭɣɟ – ’pho-khrid: TTT: guidance manual in transference || klm: botid; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 43: ɜɩɭɣɟ: tib: ’pho khrid, klm: botid: “ɠɞԛԛɭɞɸɦɣɤɞ ɰԧɭɦԧɰ”; 1. ԧɨɞԧɫɬԧɨ ɛɧɷɭɨɶɞ ɬɛɤɨ ɭԧɫԧɦ ɩɦɩɰɩɟ ɨɷ ɮɨɳɣɰ ɭɮɬɞɛɤ ɮɝɟɣɬ ɨɩɧɦɩɦ ɜɮɹɮ ɛɧɣɤɞ ɨɷ ɰɩ- ɫɩɩɲɰɩɩɟ ɬԛɨɬɣɤɞ ɨɷ ɬɛɤɨ ɭԧɫԧɦɟ ɰԧɭɦԧɰ; Ɋɩɭɣɟ ɲ ɞɸɨɸ, 2. ɳɣɦɡ. ɜɩɟɷ IV-ɣɤɞ ԛɢ. ɞɛɫɭɛɞɜɛɛ – bka’-rtog-pa: TTT Ø, vö. bka’: Buddha’s word; rtog: hold in mind, ponder, think about, consider; rtog-pa: conceptual cognition || klm: ȗartogba; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 64: ɞɛɫɭɛɞɜɛɛ: tib: bka’ rtog pa, klm: ȗartogba: “ɢɛɫɦɣɞɣɤɞ ɩɨɩɞɲ”, ɰɸɧɸɸɰ ɦɛɧɶɨ ɨɸɫɸɸɫ ɨɸɫɦɸɞɟɬɸɨ ɳɛɫɶɨ ɳɛɳɨɶ ɨɸɞ ɬɛɦɜɛɫ. Ⱦɩɦ ɬԛɧ ɰԛɫɸɸ ɨɷ ɍԧɝɟɣɤɨ ɐɛɧɟ ɜɛɤɟɛɞ ȿɸɫɞɸ ɰɣɤɟ ɜɩɦɨɩ. ɞɩɨɲɣɞɬɮɧ, ɞɩɨɲɣɞɬԛɧ – dkon-mchog gsum: TTT: Three Precious Jewels, the Triple Gem, the three rare and sublime ones (sangs rgyas) Buddha, (chos) Dharma, (dge ’dun) sangha || klm: ȗongĀoȗsum; Baw p. 97: ɞɩɨɲɣɞɬɮɧ: the Three Jewels of Buddhism: the Buddha, the Monkhood and the Teaching, ɠɸ ɞɩɨɲɣɞɬɮɧ ɧɣɨɷ: oh my goodness! (Tib. dkon-mchog-gsum); KGy Ø; Süx pp. 67–68: ɞɩɨɲɣɞɬΟɧ: tib: dgon- mchog gsum (= szkt: triratna): “ɲɮɰɛɞ ɸɸɟ ɞɮɫɛɝ”, klm: ȗongĀoȗsum (ɞɮɫɝɛɨ ɸɫɟɸ- ɨɸ): ȼɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɻɬɩɨɟ ɜɮɫɰɛɨ ɜɛɞɳɣɤɨ ɭɮɬ ɜɣɠ ɨɷ ȼɮɫɰɛɨ ɸɫɟɸɨɸ, ȼɮɫɰɨɶ ɨɩɧɦɩɬɩɨ ɨɩɧ ɨɷ Ɉɩɧ ɸɫɟɸɨɸ, ȼɮɰɨɶ ɳɛɝɷ ɨɛɫ ɨɷ ɐɮɝɫɛɞ ɘɫɟɸɨɸ ɜɮɹɮ. ȼɮɫɰɛɨ, ɨɩɧ, ɰɮɝɫɛɞ ɞɮɫɛɝ ɨɷ ɰԛɨ ɛɧɷɭɨɶɞ, ɨԛɞɸɦ ɰɣɦɸɨɱɣɤɞ ɭɸɝɲɣɡ ɬɛɤɨ ɧԧɫɭ ɮɟɣɫɟɛɨ ɩɫɮɮɦɛɰ ɜɛ ɢɩɝɦɩɨɞɩɩɬ ɬɛɦɞɛɡ Ɍɮɰɛɛɝɛɟɣɤɨ ɩɫɩɨɟ ɰԛɫɞɸɰ ɭɮɦ ɹɮɨɛɛɬ ɸɫɰɸɧ ɟɸɸɟ ɲɮɰɛɞ “Ⱦɮɫɝɛɨ ɸɫɟɸɨɸ” ɞɸɡ ɛɦɟɛɫɳɡɸɸ. ȼɮɫɰɛɨ ɜɛɞɳ ɛɨɰ ɨɩɧɶɨ ɰԛɫɟ ɩɫ- ɲɮɮɦɛɰɛɟ ɭɛɝɛɨ ɰԛɨ ɳɛɝɷ ɩɫɬɨɩɩɬ ɸɰɦɸɨ ɰɮɝɫɛɞ ɰɛɫ ԛԛɬɲ ɭɸɫ ɱɛɞɛɛɬ ɸɰɦɸɨ “Ⱦɮɫ- ɝɛɨ ɸɫɟɸɨɸ” ԛԛɬɬɸɨ ɟɩɧɩɞɭɩɤ ɝԛɨɫɸɞ – kun-rig: TTT: 1. sarvavid (samvedana); knowledge, perceiving / knowing all; all-aware; awareness of everything, 2. abbr. of kun rig rnam par snang mdzad, Sar- vavid-Vairochana; Adi-buddha belonging to the Sarva Durgati Parishodhana Tantra; class of Yoga Tantra; popular in Sakya tradition; rites performed for the deceased || klm: günrig; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 71: ɞΟɨɫɸɞ: tib: kun-rig, klm: günrig: “ɰɩɭɦɶɞ ɮɰɛɞɲ ɜɮɹɮ ɰɛɧɞɣɤɞ ɧɸɟɸɞɲ”, Ɍɸɭɞɸɦɣɤɞ ɛɫɣɮɬɞɛɨ, ɢɩɝɦɩɨɞɩɩɬ ɛɨɞɣɡɫɛɰɶɞ ɠɫԧԧɨ ɮɨɳɣɰ, ɜɮɟɟɣɤɨ ɬɮɫɞɛɛɦɶɨ ɞԛɨ ɮɰɛɛɨɶ ԛɨɟɬɣɤɞ ɰɮɫɛɛɨɞɮɤɦɬɛɨ ɨɩɧɶɨ ɨɸɫ, Ⱦԛɨɫɸɞ ɰɮɫɮɮɦɛɰ (ɮɞ ɨɩɧ ɮɨɳɮɮɦɛɰ ɢɛɨ ԛɤɦ) ɞɸɞ – bgegs: TTT: 1. hindrance, obstacle, misfortune, 2. obstructers, obstructing forces, obstructing spirits, demon, trouble makers; (causer of) hindrance; hindering demon || TothErzsebet_PhD-dissz.doc 42 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra klm: geg; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 73: ɞɸɞ: tib: bgegs, klm: geg: ɭɩɭɞɩɫ; ɬɛɛɭɮɮɦɡ ɜɩɩɞɟɮɮɦɛɰ ɹɧ; ɰɩɫɳ. ɞɸɞ ɭɩɭɞɩɫ; ɞɸɞɦɸɰ (ɞɸɞ ɜɩɦɩɰ, ɬɛɟɛɛ ɭɮɳɛɛ ɜɩɦɩɰ). ɟɛɞɳɣɨ – dag-zhing: TTT: pure land, pure buddhafield, pure dimension || klm: daȗsin; Baw p. 117: ɟɛɞɳɣɨ: 1. region of purity, paradise, 2. paradisal, pure, clean, fine, ɛɫɣɮɨ ɟɛɞɳɣɨ ɩɫɩɨ: holy place (Buddh.) (Tib. dag-zhing); KGy Ø; Süx p. 76: ɟɛɞ- ɳɣɨ: tib: dag zhing, klm: daȗsin: “ɛɫɣɮɨ ɩɫɩɨ”; 1. Ȼɧɣɨɟɛɝɛɛ ɜɮɫɰɨɶ ɩɫɩɨ, ɛɫɣɮɨ ɞɛɢɛɫ, 2. ɛɫɣɮɨ ɩɨɞɩɨ ɞɛɢɛɫ ɮɬ; ɰɩɫɳ. ɛɫɣɮɨ ɟɛɞɳɣɨ, 3. ɧɩɨɞɩɦ ɩɫɨɶ ɢԛԛɨ ԧɧɨԧɟ ɰɺɢɞɛɛɫɭ ɩɫɳɣɰ ɨɮɮɫ ɮɬ, ɜɮɦɞɣɤɨ ɨɸɫ; ȿɛɞɳɣɨ ɨɮɮɫ, ȿɛɞɳɣɨ ɜɮɦɛɞ. ɟɩɟɝɛ – ’dod-pa: TTT: sense pleasures, sense objects, philosophical position, point, sup- position, view, claim, opinion, desire, world of sensuality || klm: dodba; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 85: ɟɩɟɝɛ: tib: ’dod pa, klm: dodba: “ɧɛɞɭɛɛɦ, ɰԛɬɸɦ”; ɐԛɬɸɦ ɧɛɞ- ɭɛɛɦɶɨ ɧɛɺɞɭɛɤ ɮɨɳɣɨ ɛɤɦɟɟɛɞ ɨɩɧ ɢɩɰɣɩɦ. ɟɩɨɝɛɛɨɣɟ – stong-pa-nyid: TTT: sunyata, emptiness, openness, void, nothingness, pure transcendence, open dimension of being, nothing-as-such with respect to ngo bo, indeterminate relational form of the act of being aware that may become terminated by any object, presence in utter freedom from concretization, a symbol used in in- structing others, nothing exists really, Ɨryadeva says med ’gag, Asanga says aesthetic continuum with all possibilities, one of rnam thar gsum, one of sgo gsum, vacuity, non-existence, unreality, illusory nature of all things || klm: dongba nid; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 86: ɟɩɨɝɛɛɨɣɟ: tib: stong pa nyid, klm: dongba nid: “ɰɩɩɬɩɨ ɲɛɨɛɫ”; ȼɮɫɰɨɶ ɻɬɨɶ ɭԧɝ ԛɢɸɦ ɟɸɰ ɩɫɲɦɩɨɞɣɤɨ ɹɧ ԛɢɸɞɟɸɦ, ɬɛɝ ɳɣɧɣɤɨ ɠɫɭԧɨɱɣɤɨ ɛɧɷɟ- ɫɛɦɶɨ ԧԧɫɲɦԧɞɟԧɨ ɰɮɝɷɬɛɰ ɻɬ. ɐɛɧɛɞ ɹɧ ԛɨɸɰɸɸɫ ɜԛɭɸɸɞԛɤ ɰɩɩɬɩɨ ɲɛɨɛɫɭɛɤ ɜɩ- ɦɩɝɲ ɠɫɭԧɨɱɣɤɨ ɭɩɧɵɻɩɦɦɩɩɫ ɜԛɭɟɸɞ ɰɸɧɸɸɨɸ. ɐɩɩɬɩɨ ɲɛɨɛɫ ɨɷ ɩɞɭ ɜɛɤɰɞԛɤ ɰɩɩ- ɬɩɨ ɞɸɬɸɨ ԛɞ ɜɣɳ, ɹɧ ɜԛɰɸɨ ɬɛɦɛɨɞɣɟ ɜɮɬ ɰɛɫɣɦɱɛɨ ɳԛɭɸɦɱɬɸɨ ɰɛɫɷɱɛɨɞɮɤ ɲɛɨɛɫɭɛɤ ɩɫɳɣɨɩ ɞɸɬɸɨ ɬɛɨɛɛɞ ɣɦɭɞɸɨɸ. ɐɛɫɵɱɛɨɞɮɤ ɲɛɨɛɫ ɞɸɟɞɸɸɫ ɨɷ ɮɰɝɛɦ ɹɧɬ ԛɢɸɞɟɸɦ ɜɛɤɨɞɛ ɰɮɝɷɬɛɨ ԧԧɫɲɦԧɞɟԧɨԧ ɞɸɟɞɣɤɞ ɰԛɦɸɸɨ ɢԧɝɳԧԧɫɬԧɨ ɮɭɞɛɭɛɤ ɜɩɦɨɩ. ɟɩɲɣɞ – ’dod-chags: TTT: attachment, desire; desire-attachment; passion, lust; attachment, as one of the six root disturbances || klm: doĀiȗ; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 87: ɟɩɲɣɞ: tib: ’dod chags, klm: doĀiȗ: əɧɛɨɟ ɰɸɭ ɳɮɨɛɨ ɭɸɬɲ ɺɟɛɰ ɨɷ; ɰɮɺɦ ɭɛɲɛɛɦ; ɬɛɟɛɫ ɢɛɝɰɮɮɦ. ɟɮɧɭɛɛ – grub-mtha’: TTT: philosophical systems, religion, philosophical tenets, system of tenets, Siddhantas, established conclusion, opinion, theory, resolution for liberation from miseries, determination for obtaining nirvana || klm: dumtaȗ-a; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 88: ɟɮɧɭɛɛ: tib: grub mtha’, klm: dumtaȗ-a: “ɜԛɭɸɸɦɣɤɨ ɸɱɸɬ”; (ɬɛɧ. sid- dhƘnta); Ɏɦɛɧɡɦɛɦɭ ɧɩɨɞɩɦ ɩɫɲɮɮɦɞɛɟ “ɭɩɞɭɬɩɨ ɭɛɛɦɛɦ” ɞɸɨɸ. Ԧԧɫɣɤɨ ɩɹɮɨ ɮɰɛɛɨɟɛɛ ԛɨɸɰɸɸɫ ɧԧɨ ɲɛɨɛɫ ɜɮɹɮ ɮɭɞɶɨ ɛɰɮɤ ɻɬɩɨ ԛԛɨɸɸɬ ԧԧɫ ɜɛɤɰ ɻɬɞԛɤ ɰɸɧɸɸɨ ɮɰɛɛɨɛɛɫ ɜԛɞɸɸɬɸɨ ɜɮɹɮ ɦɛɝɦɛɨ ɭɩɝɦɩɬɨɶ ɸɱɸɬ ɜɮɹɮ ɭɩɝɲɦɩɨ ɰɸɦɜɸɦ ɹɧɬɶɨ ɮɞ ɧԧɨ ɲɛɨɛɫ, ɛɰɮɤ ɻɬɶɞ ɩɹɮɨɛɛɫɛɛ ɭɮɨɞɛɛɨ ɜɺɬɛɦɞɛɬɛɛɫ ɰԛɫɬɸɨ ɸɱɬɣɤɨ ɳɣɤɟɝɸɫɣɤɞ ɰɸɦɨɸ. ȼԛɟɟɣɤɨ ɞԛɨ ɮɰɛɛɨɶ ɜɣɦɸɞ ɲɛɨɛɫɶɨ ɰԧɦɞԧɨɣɤ ɭɛɝɛɨ ɮɰɛɛɨɶ ɨɸɞ, ɭԛԛɰɣɤɨ ɬɮɫɝɛɦɡ ɜɣɲɞԛԛɟ ɜɩɦɨɩ. ȿɮɧɭɛɛɞɣɤɨ ɛɤɧɛɞ ɨɷ “ɞɛɟɛɛɟ ɭɩɞɭɬɩɨ ɭɛɛ- ɦɛɦ”, “ɟɩɭɩɩɟ ɭɩɞɭɬɩɨ ɭɛɛɦɛɦ” ɞɸɬɸɨ ɰɩɻɫ ɰɸɬɸɞɭ ɰɮɝɛɛɞɟɛɨɛ. ɘɰɨɣɤɰ ɨɷ ɜԛɟɟɣɤɨ ɜɮɬ ɞԛɨ ɮɰɛɛɨɶ, ɟɛɫɛɛɲɣɤɨɰ ɨɷ ɜԛɟɟɣɤɨ ɞԛɨ ɮɰɛɛɨɶ ɭԛԛɰ ɜɩɦɨɩ. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 43 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɟԛɞɡɣɝ – drug-bcu-pa: TTT Ø; vö. Tshe p. 1332: drug-cu-ma: phyogs-skyong bco-lnga dang | ’Jid-byed-kyi bka’-sdod ’Chi-bdag-las Gshin-la gtor-ma phul-te las bzhi’i ’phrin-las bcol-ba’i cho-ga || klm: dügЇib; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 90: ɟΟɞɡɣɝ: tib: drug bcu pa, klm: düg֢ib: “ɢɮɫɞɛɛɨ ɛɫɛɝ ɜɮɹɮ ɡɛɫɭ”; Ɂɛɫɛɨɭɛɛ ɜɺɬɛɦɞɛɰ ɞɸɬɸɨ ɮɭɞɛɭɛɤ. ɐɩɫɭ ɧɮɮ ɺɝɟɛɦ, ɛɭɞɛɞ ɬɛɨɛɛ, ɳɛɳɨɶ ɟɛɤɬɛɨ, ɭɸɫɬ ɨɩɧɭɨɶɞ ɟɛɫɛɰ ɢɛɬɦɶɨ ɢɛɨ ԛɤɦɣɤɨ ɜɣɦɸɞɟɸɦ ɜɩɦɞɩɡ, ɱɛɛɬ ɞɮɫɣɦ, ɳɛɫ ɭɩɬ ɢɸɫɞɸɸɫ ɜԛɞɸɸɡ, ɩɫɩɤɟ ɨɷ ɟɩɩɟ ɭɮɫɝɛɨ ԧɨɱԧɞɭ ɨɷ ɰɩɰɣɧɩɤɨ ɟԛɫɬ ɰɣɤɡ, ɭɸɰɣɤ ɟɮɨɟɮɮɫ ɨɷ ɰɛɟɛɞ ɢԛԛɬɸɨ ɬɮɧ ɰɛɭɞɛɬɛɨ ɬԛɞ ɟԛɫɬ. ɂԛɰɦɸɞ ɭɛɫɨɣɤɨ ɨɩɧɩɩɫ ɭɛɫɨɣɟɛɨ ɞɛɦɟ ɳɛɭɛɛɨɛ. ɓɛɭɬɛɨ ԛɨɬɣɤɞ ɧԧɫɞԧɦɲɣɟ ɸɦɟɸɝ ɞɛɤ ɢɸɭɞɸɫɸɸɬ ɜɣɠ ɰɛɧɞɛɛɦɛɰ ɮɝɟɣɬɭɛɤ ɞɸɟɸɞ. ɟɸɝ – grib: TTT: pollution, eclipse, cover over, defilement; obscuration, veil, covering, hindrance || klm: debe; Baw p. 142: ɟɸɝ III: (ɟɸɝ ɜɮɢɛɫ) dirty, impure (Tib. grib); KGy Ø; Süx p. 93: ɟɸɝ: tib: grib, klm: debe: ȼɮɢɛɫ, ɭԛɤɭɞɸɫ, ɛɫɣɮɨ ɜɣɳ, ɱԧɝ; ɰɩɫɳ. ɟɸɝ ɟԛɤ; ɜɮɢɛɫ ɟɸɝ, ɜɮɦɛɤ ɟɸɝ; ɟɸɝɣɤɨ ɹɧ (ɜɮɢɫɶɨ ɹɧ); ɟɸɝɳɫɸɰ (ɞɛɤ ɢɩɝɦɩɨ ɟɛɞɮɮɦɛɰ); ȿɸɝɣɤɞ ɟɩɭɩɫ ɨɷ ɨɣɬɝɛɛɨɣɬɶɨ ɟɸɝ (ɭԧ. non sgrib); ɜɣɦɞɣɤɨ ɟɸɝ (ɭԧ. shes sgrib) ɞɸɡ ɛɨɞɣɦɨɛ. Ԛԛɨɸɸɬ ɞɛɟɨɛ ɭɛɝɛɨ ɟɸɝ ɞɸɡ ɜɛɤɟɛɞ ɨɷ: ɭɛɲɛɛɨɞɮɤɨ ɟɸɝ, ɧɮɮ ɬɛɨɛɛɨɶ ɟɸɝ, ɧɮɨɰɫɛɰ ɟɸɝ, ɰɣɦɸɨɞɣɤɨ ɟɸɝ, ɸɫɞɸɦɢɸɰ ɟɸɝ ɸɟɞɸɸɫ ɜɩɦɨɩ. ɘɰɨɣɤ ɰɩɻɫ ɨɷ ɻɬ ɬɮɫɭɛɰɮɮɨɶɞ ɬɮɫɛɦɱɛɰɛɟ, ɞɮɫɛɝ, ɟԧɫԧɝ ɟɸɰ ɨɷ ɜɺɬɛɦɞɛɦ ɰɣɤ- ɰɸɟ, ɭɛɝ ɟɛɰɷ ɨɷ ɮɰɛɛɨ ɜԛɰɨɣɤɞ ɧɸɟɸɰɸɟ ɭɮɬ ɭɮɬ ɞɛɤ ɟɸɝ ɜɩɦɟɩɞ ɛɡɸɸ. ɟɸɝɡɣɟ – sde brgyad: TTT: eight classes, the same as the eight classes of gods and spirits (lha srin sde brgyad), eight classes of violent deities, eight kinds of demons in three series (’gong po, the’u brang, nga yam, sa bdag, yul lha, sman, btsan, kla), (srog bdag, ma mo, gshin rje, bdud, gnod sbyin, dmu, dgra lha, ’gong po), (gza’ mchog byi hri pa tra, ljang sngon drag po, du ba mjug ring, ’bar ba ra tsa, sgra gcan ’dzin, byi nu ra tsa, ra hu la, khyab mjug chen po) || klm: debЇid; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 93: ɟɸɝɡɣɟ: tib: sde brgyad, klm: deb֢id: “ɨɛɤɧɛɨ ɛɤɧɛɞ”; ȼɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɻɬɨɶ ɞɛɢɛɫ ɦɮɬɶɨ ɨɛɤɧɛɨ ɛɤɧɛɞ. Ԛԛɨɟ ɦɮɬ, ɰɛɛɨ, ɛɦɜɣɨ, ɦɛɧ, ɧɛɨɞɛɬ, ɳɮɦɛɧ, ɺɞɲɣɬ, ɬɛɝɟɛɞ ɩɫɟɩɞ. ɟɸɧɜɸɫɸɦ – rten-’brel: TTT: pratityasamutpada, interdependent (causation, origination, causes), functional (correlation, dependence), mutual relationship, interrelation, rela- tivity, dependent arising, relational existence, causal nexus, interconnection, auspi- cious conjunction of events, 12 links of conditioned co-production || klm: demberel; Baw p. 145: ɟɸɧɜɸɫɸɦ: good omen, omen, presage, sign, ɟɸɧɜɸɫɦɣɤɨ Οɞɬ: words of good omen (Tib. rten-’brel); KGy p. 167: ɟɸɧɜɸɫɸɦ: kapcsolat, barátság; klm: dem- berel, tib rten-’brel; Süx p. 94: ɟɸɧɜɸɫɸɦ: tib: rten ’brel, klm: demberel: “ɳԛɭɸɨ ɜɛ- ɫɣɦɟɦɛɞɛ” (ɬɛɧ. pratitya); Ȼɦɣɝɛɛ ɹɧɬ ɰɛɫɣɦɱɛɨ ɳԛɭɸɨ ɜɛɫɣɦɟɬɛɨ ɜɛɤɟɛɞ ɜԧɞԧԧɟ ԛԛɨɣɤ ԛɨɟɬɸɨɟ ɹɧɬ ԛɢɸɞɟɸɦ ɜԛɰɸɨ ԧԧɫԧԧ ԧԧɫɣɤɞԧԧ ɜԛɭɸɸɬɸɨ ɲɛɨɛɫɭɛɤɞ ɣɦɭɞɸɨɸ. ɓɛɦɭɞɛɛɨɭ ɰɩɦɜɩɩ ɲ ɞɸɟɸɞ; ɰɩɫɳ. ɜɣɦɸɞ ɟɸɧɜɸɫɸɦ; ԧɟɫɣɤɨ ɜɣɦɸɞ ɟɸɧɜɸɫɸɦ (ɢɮɫ- ɰɛɤɨ ɻɬɩɩɫ ɬɛɫ ɜԛɫɣɤɨ ԧɟԧɫ ɭɛɭɛɧɟ 12 ɳԛɭɸɨ ɜɛɫɣɦɟɦɛɞɛ ɜɮɹɮ ɟɸɧɜɸɫɸɦɣɤɨ ɛɦɷ ɨɸɞɣɤɞ ɩɨɩɩɡ, ɭԛԛɨɣɤ ɬɛɤɨ ɧɮɮɞɣɤɨ ɺɦɞɛɦɶɞ ԛɤɦ ɛɡɣɦɟ ɭɮɬɞɛɡ ɣɫɟɞɣɤɞ ɨɷ) || RTA-M ʌ 616: ΜDiemD.Z.el (Sch 233, VMI 86: 145, p. 89): ‘fortune’; JäD: ‘the con- nection between cause and effect, the auspices’ ɡԛɨɱɛɨ, ɡɛɨɱɛɨ – rgyu-mtshan: TTT: norm, causitive conditions, cause, reason, princi- ple, truth, etymology, factor, proof, concatenation of events, circumstances, token, TothErzsebet_PhD-dissz.doc 44 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra sign, characteristic, evidence, reason, logical motivation || klm: ЇangĀan; Baw p. 394: ɮɲɣɫ: 1. […] ɮɲɣɫ ɡɛɨɱɛɨ, ɮɲɣɫ ɡΟɨɱɛɨ: reason, ins and outs (Tib. rgyu-mtshan); ɮɲɣɫ ɡɛɨɱɛɨɞΟɤ […]: relentless, beyond reason; ɮɲɣɫ ɡɛɨɱɛɨɭɛɤ: sensible; ,KGy Ø; Süx p. 101: ɡɛɨɱɛɨ II: tib: rgyu mtshan, klm: ֢angĀan: ɮɲɣɫ ɡɛɨɱɛɨ “ɳɛɦɭɞɛɛɨ”, ɮɲɣɫ ɳɛɦɭɞɛɛɨ, ɮɲɣɫ ɨɛɲɣɫ; ɡɮɧɱɛɨ ɲ ɞɸɨɸ. ɢɛɝɛɛ – rtsa-ba: TTT: 1. root, 2. base, basis, foundation, 3. source, beginning, cause, 4. chief/ central part, pith, essential, fundamental, 5. root-text/ chapter, head section, 6. main, 7. stalk of fruits (rtsa), 8. the real thing, 9. rusty, 10. the depth, the precious, -ape || klm: Їaba; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 107: ɢɛɝɛɛ: tib: rtsa ba, klm: ֢aba: “ɸɳ ԛɨ ɟɸɬ”; ȼɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɜɮɫɰɛɨ ɜɩɦɩɰ ɢɛɧ ɧԧɫɣɤɞ ɳԛԛɨ ɜɛɫɷɟɛɞ ɞԛɨ ɮɰɛɛɨɶ ɟɩɭɩɩɟ ɬɮɫɞɛɛɦɶɨ ɭɛɝɛɨ ԛɨɟɬɣɤɞ ɨɸɝɭɸɫɰɣɤ ɧɸɟɬɸɨ ɰԛɨɟ ɧɩɨɞɩɦ ɞɛɢɛɫɭ ԧɞɲ ɜɛɤɬɛɨ ɛɦɟɛɫ. ɐɛɦɰɶɨ Ƀɰ ɰԛɫɸɸɨɣɤ ɨɩɧɲ ɞɛɝɡ Ɇɮɝɬɛɨɟɛɧɟɣɨ (1867–1937)-ɶɞ “ɂɛɝɛɛ ȿɛɧɟɣɨ” ɞɸɡ ԧɫɞԧɧɡɣɦɡ ɣɫɡɸɸ. ɢɛɨɜɮɮɦɣɨ – ’dzam-bu’i gling, ’dzam-bu-gling, dzam-bu-gling: TTT: India, the world, Jambudvipa oneof the four continents, to the south of Mount Meru the Rose apple continent, land of jambu || klm: jambuling, Їambuling; Baw p. 168: ɢɛɨɜɮɮɦɣɨ: this world, the earthly continent, ɢɛɨɜɮɮɦɣɨ ɟɛɰɣɨɶ: world-wide (dzam-bu-gling); KGy p. 195: ɢɛɨɜɮɮɦɣɨɞ: rég az emberi világ, Ázsia; klm: jambuling, tib ’dzam-bu’i gling; ,Süx p. 110: ɢɛɧɜɮɮɦɣɨ: tib: dzam bu gling, klm: ֢ambuling: ɂɛɧɜɮɮ ɨɷ ɬɛɧɞɛɫɟɣ ɦɣɨ (ɭɣɝ) ɨɷ ɭԧɝɟ ԛɞ ɜɩɦɨɩ. ɂɛɧɜɮɮɭɣɝ.56 ɢɛɺɛ – dza-ya: TTT: victory || klm: zay-a, Їay-a; Baw p. 172: ɢɛɺɛ: 1. (ɢɛɺɛ ɢɩɦ, ɢɛɺɛ ɭɛɝɣɦɛɨ) fate, destiny, ɢɛɺɛ ɜɮɺɨ: fortune, ɢɛɺɛ ɨɷ ɟɸɦɞɸɫɸɰ: to enjoy good fortune, ɢɛɺɛ ɨɷ ɟɸɦɞɸɫ: God bless you!, the best of luck!, ɢɛɺɛ ɨɷ ɩɫɰɣ: blast it!, ɢɛɺɛ ɨɷ ɰɛɺɰ: to be out of luck, to be down on one’s luck, ɢɛɺɛ ɭɛɝɛɨ ɭɸɨɞɸɫ: the “Five Fate-gods” (Buddh.), 2. life, existence, incarnation; ɢɛɺɛɞΟɤ: ill-fated, unfortunate; ɢɛɺɛɧɛɦ: predestined; pp. 172–173: ɢɛɺɛɨɶ: 1. fated to be, born, ɢɛɺɛɨɶ ɧɛɦɲɣɨ: a born herdsman, 2. old, original pristine; p. 173: ɢɛɺɛɭ / ɢɛɺɛɭɛɤ: destined, fated; ɢɛɺɛɰ: to grant, to bestow, to bless with, Οɫ ɢɛɺɛɰ: to bless with a child; KGy p. 200: ɢɛɺɛ(ɨ): sors, végzet, élet, ɢɛɺɛ ɜɩɟɩɰ: sorsot jövendöl, ɢɛɺɛ ɧɮɮɭɛɤ: boldogtalan, nehéz sorú, szerencsétlen, ɢɛɺɛɞɛɛ ɭɮɫɳɣɰ: megkockáztat vmit, szerencsét próbál, ɢɛɺɛɨɶ ɨΫɰΫɫ: hitves, vkinek az élete párja, élettársa, ɢɛɺɛɨɶ ɬɩɰɩɫ: születésétęl fogva vak, vaknak született, ɰɮɝɷ ɢɛɺɛ: sors, osztályrész; klm: ֢ayaȗan, ֢ayaȗ-a; Süx ,p. 112: ɢɛɺ: tib: dza ya, szkt: jaya, klm: zay-a, ֢ay-a: “ɺɦɞɮɮɬɛɨ”; ɜԛɫɸɨ ɛɦɟɛɫɳɬɛɨ ɭԧɞɬ ɺɦɬɛɨ; ɂɛɺɶɨ ɞɸɞɸɸɨ, ɂɛɺɶɨ ɰԛɫɸɸ, ɂɛɺ ɜɛɨɟɣɟ; “ɬɛɤɭɛɫ ɺɦɞɮɮɬɛɨ” ɞɸɬɸɨ ɮɭɞɛɭɛɤ; ȼɣɢɷɺɛ (vijaya) ɞɸɟɸɞ ɩɨɩɩɬɩɨ ɨɸɫɣɤɨ -ɢɷɺɛ ɨɷ ɸɨɸɰԛԛ ɂɛɺ ɧԧɨ ɜɩɦɨɩ. ɦɛɤ – las: TTT: karma (action), karmic action / deed, world-forming deeds, action appli- cation, application of the activities, act, work, fortune, destiny, function, karma and its results, karma and its consequences, the principle that every action produces result || klm: lai; Baw p. 202: ɦɛɤ: 1. (ɦɛɤ ɦɛɨɲɣɞ) trouble, misfortune, retribution, karma, ɦɛɤ ɜɩɦɩɰ: to be a nuisance, ɦɛɤ ɭɛɫɣɰ: to make trouble, ɦɛɤ ɲ ɜɣɤ ɢɛɤ ɲ ɜɣɤ: there’s time yet, 2.i. (ɦɛɤ ɰɛɺɞɟɛɦ, ɦɛɤ ɰɩɞ) rubbish, ii. chaff, ɦɛɤ ɱɸɝɸɫɦɸɰ: to winnow (Tib. –––––––––––– .Vö. szkt: jambudvưpa; Süx p. 110: ɢɛɧɜɮɮɭɣɝ: szkt: ֢ambudvưpa, klm: ֢ambutiv 56 TothErzsebet_PhD-dissz.doc 45 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra las, lan-chags); pp. 202–203: ɦɛɤɟɛɰ: 1. to clean out (the dirt in a well), ɰɮɟɛɞ ɦɛɤ- ɟɛɰ: to clean out a well, 2. to winnow; p. 203: ɦɛɤɭɛɤ: miserable, unfortunate; KGy p. 238: ɦɛɤ1: baj, nehézség, kín, vall a tettek súlya, a “karma”; klm: lai, tib las; ɦɛɤ ɢɩɝɦɩɨ: baj, kínlódás, kínos ügy; ɦɛɤ ɜɩɦɩɰɩɩɫ ɢɛɤ ɜɩɦ: jobb a (békés) távolság, mint a bajos (szomszédság); Süx p. 120: ɦɛɤ II: tib: las, klm: lai: 1. ԛɤɦ ɢɩɝɦɩɨ; ɰɩɫɳ. ԛɤɦ ɦɛɤ, 2. ɭԧɝԧɞ, ɺɫɳɣɞ; ɜԧԧɨ ɦɛɤ || RTA-M ʌ 280: lƞ< (M): ‘fortune, fate’; JäD: ‘destination, effect of action’57 ɦɛɨɲɣɞ – lan-chags: TTT: retribution (answer indebtedness), karmic debts due to past ac- tions, payment, karmic creditor; disaster caused by karmic retribution/ fate; misfor- tune, adversity, calamity || klm: lanĀiȗ; Baw Ø; KGy p. 239: ɦɛɨɲɣɞ: baj, balszeren- cse, szerencsétlenség; klm: lanĀiȗ < tib; ɰɸɫɸɞɞΟɤ ɦ ɭɩɦɞɩɤɟɩɩ ɦɛɨɲɣɞ ɰɮɫɛɛɬɛɨ ɛɡɣɦ ɰɣɤɦɸɸ: fölöslegesen csak bajt hozott magára –––––––––––– 57 Vö. Süx p. 64: ɞɛɫɧɛ: szkt. karma, klm: ȗarm-a. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 46 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra megdöglik <állat>; klm: ma֢ii-; Süx p. 130: ɧɛɡɣɤɰ: tib: ma skye ba, klm: majyiqu [sic!]: “ԛɦ ɛɧɷɟɫɛɰ”; ԛɰɸɰ, ɨɛɬ ɜɛɫɛɰ ɨɛɧɞɛɫ – rnam-dkar: TTT: 1. virtuous action, 2. very white || klm: namȗar; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 144: ɨɛɧɞɛɫ: tib: rnam dkar, klm: namȗar: “ɧɛɳɣɟ ɱɛɞɛɛɨ”; ɑɛɞɛɛɨ ԧɨɞԧɭɸɤ ɰɛɟɞɣɤɨ ɨɸɫ. ɨɛɧɟɛɞ – rnam-dag: TTT: pure, completely pure, purified, perfect, correct || klm: namdaȗ; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 144: ɨɛɧɟɛɞ I, ɨɛɧɟɛɞ ɬɛɨ: tib: rnam dag, klm: namdaȗ: “ɭɣɤɨ (ɛɫɣɮɨ) ɛɫɣɮɭɞɛɦ”; ɓɛɫɶɨ ɳɛɳɨɶ ɣɰ ɬɛɨɞɣɤɨ ɨɸɞ, ɢɛɧɜɮɮɭɣɝɣɤɨ ɠɫɟɣɤɨ ɣɰ ԛɨɟɬɸɨ ɬɛɨ ɲ ɞɸɡ ɨɸɫɦɸɟɸɞ. Ɏɮɦ ɩɝɩɩ ɭɛɰɣɰ, ɬԛɦɟ ɰɣɤɧɩɫɷ ɬɸɫɞɸɸɰ, ɜɮɫɰɛɨ ɳԛɭɸɸɨ ɜɩɦɩɨ ɞɛɦ ɭɛɰɣɰ, ɰɮɫɣɧ ɨɛɤɫ ɰɣɤɰ, ԛɰɸɸɫɣɤɨ ɜɮɢɛɫ ɛɫɣɦɞɛɰ ɢɸɫɸɞɭ ɮɨ- ɳɣɰ ɨɣɤɭɸɟ ɛɦɟɛɫɳɬɛɨ ɬɛɨ. ɨɛɧɟɛɞ, ɨɛɧɟɩɞ – rnam-rtog: TTT: (discursive) thought, superstition, conceptual think- ing, conceptuality, discursiveness, conceptualization, discursive thoughts, reflective thought, secondary thought, association, imaginating mind form, thought chains, idea-construction, chain thinking, vikalpa; thought, concept, idea || klm: namdoȗ; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 144: ɨɛɧɟɛɞ II, ɨɛɧɟɩɞ: tib: rnam rtog, klm: namdoȗ: “ɛɬɛɫ ɛɭɞɛɞ”; ɰɛɫɟɛɦ ɬɸɫɟɸɦ, ɬɸɡɣɞ ɸɫɞɸɦɢɸɸ, ɟɛɧɡɣɞ, ɭɸɸɨɸɞɸɦɢɸɦ; ɹɧɛɨɟ ɜɣɭԛԛ ɭɛɛ- ɝɛɫɦɛɨ ɰɛɫɟɛɰ ɨɛɧɭɛɫ – rnam-thar, rnam-par-thar-pa: TTT: total liberation, complete freedom, com- plete escape, emancipation, story, life, biography, memoir, hagiography, life story || klm: namtar; Baw p. 230: ɨɛɧɭɛɫ: (ɨɛɧɭɛɫ ɭΟΟɰ, ɨɛɧɭɛɫ ɱɛɟɣɞ) biography, life- story, ΫΫɫɣɤɨ ɨɛɧɭɛɫ: auto-biography (Tib. rnam-thar); ɨɛɧɭɛɫɲɣɦɬɛɨ: biographi- cal; KGy p. 281: ɨɛɧɭɛɫ: életrajz, élettörténet; klm: namtar < tib rnam-thar; ɨɛɧ- ɭɛɫ ɭΟΟɰ, ɭΟΟɰ ɨɛɧɭɛɫ: életrajz, történet; ΫΫɫɣɤɨ ɨɛɧɭɛɫ: önéletrajz; ɨɛɧɭɫɛɛ ɟɮɮɟɮɮɦɛɰ: a maga hibái/bħnei felsorolását hallgatja, sz fejére olvassák a vétkeit; Süx pp. 145–146: ɨɛɧɭɛɫ: tib: rnam bar thar pa, rnam thar, klm: namtar: “ɭɣɤɨ ɭɩɨɣ- ɦɩɰ, ɜԛɫɧԧɬԧɨ ɭɩɨɣɦɰɮɤ”; 1. ȿɸɸɟ ɭԧɫԧɦɰɭԧɨ ɰɸɧɸɸɰ ɰɮɭɛɞɭ ɰɮɝɣɦɞɛɛɟ ɨɛɫɶɨ ɛɧɷɟɫɛɦɶɞ ɩɫɲɦɩɨɞɩɩɬ ɲԧɦԧԧɦԧɞɟԧɨ ɛɨɞɣɡɫɛɰ ɢɛɧ ɧԧɨ ɞɸɡ ɭɸɟ ɛɧɷɟɫɛɦɶɨ ɭԛԛ- ɰɣɤɞ ɣɨɞɸɡ ɨɸɫɦɸɡɸɸ. Ԧԧɫԧԧɫ ɰɸɦɜɸɦ, ɜɮɫɰɛɨ ɜɩɟɣɬɛɟ ɨɛɫɶɨ ɬɛɨɬɛɫ ɠɫɭԧɨɱԧɟ ɭԧɫԧԧɟ ɜɩɟɷ ɰɮɭɞɣɤɞ ɩɦɡ ɬɛɨɬɫɛɛɬ ɜԛɫɧԧɬԧɨ ɭɩɨɣɦɡ ɨɺɫɝɛɛɨɟ ɩɫɳɣɰ ɰԛɫɭɸɦɰ ɺɝɟɦɶɞ ԛɢԛԛɦɬɸɨ ɢɩɰɣɩɦ, ɨɛɧɭɛɫɭ ɸɨɸ ɨɛɬɨɶ ԛɤɦ ɺɝɟɦɶɞ ԧɞԛԛɦɟɸɞ. “12 ɢɩɰɣɩɨ- ɞɮɤɨ ԛɤɦɬ” ɞɸɟɸɞ ɢɩɰɣɩɦ ɨɷ ȼɮɫɰɨɶ 12 ԛɤɦ ɺɝɟɦɶɞ ɩɨɱɦɩɨ ԧɞԛԛɦɬɸɨ ɨɛɧɭɛɫ ɜɩɦɨɩ, 2. ɳɣɦɡ. ɭԧɝɟ, ɧɩɨɞɩɦɟ ɸɨɸ ԛɞɣɤɨ ɮɭɞɛ ԧɫɞԧɡɣɡ ɰԛɨ, ɹɧ ԛɢɸɞɟɦɣɤɨ ɛɧɷɟ- ɫɛɦ ɛɰɮɤɨ ɭɩɝɲ ɭԛԛɰ, ɩɦɩɨ ɨɣɤɭɣɤɨ ɢԛɭɞɸɦɭɸɨ, ɛɦɟɛɫɭ ɰԛɧԛԛɬɣɤɨ ԛɤɦ ɺɝɟɦɶɞ ɨɸɫɦɸɰ ɜɩɦɬɩɨ; ɰɩɫɳ. ɭԛԛɰ ɨɛɧɭɛɫ; ɨɛɧɭɫɛɛ ɟɮɮɟɮɮɦɛɰ (ɧɮɮ ԛɤɦ ɰɣɤɡ ɺɝɬɨɛɛ ɬԧɰԛԛɦɡ ɭɩɩɲɮɮɦɛɰ), 3. ɛɦɣɝɛɛ ɢɩɰɣɩɦ, ɭɮɮɡ; “Ɍɛɫɛɨ ɰԧɰԧԧɨɣɤ ɨɛɧɭɛɫ”. || RTA-M ʌ 348: näntǦar (M): ‘story, legend’; JäD: ‘id.’ ɨɛɧɳ – rnam-shes: TTT: consciousness, perceptive function, distinct judgments of per- ception, cognitive event, noetic capacity, modes of awareness, sensory perception, conscious activity, consciousness principle, knowledge of emergent character of men- tality, = thams cad mkhyen, one of the 5 phung pos, soul of departed, consciousness, mental consciousness; perceiver; to perceive by observable qualities, || klm: [?]; Baw p. 231: ɨɛɧɳ: soul (Tib. rnam-shes); KGy Ø; Süx Ø || RTA-M ʌ 347: nämğü (M, TothErzsebet_PhD-dissz.doc 47 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra Sch 205; 207, VMI 124: 97): ‘soul, the life-soul’; JäD: ‘perfect knowledge, percep- tions, soul’ ɨɛɨɟɣɨ – nang-rten: TTT: inner monument, inner image, internal support, religious items || klm: nandin, nangdin; Baw p. 231: ɨɛɨɟɣɨ: (ɨɛɨɟɣɨ ɡɣɨɟɸɨ) precious, ɨɛɨɟɣɨ ɰɩɩɦ: a delicacy (Tib. nang-brten); KGy Ø; Süx p. 146: ɨɛɨɟɣɨ: tib: nang brten, vö. szkt: nandin “ɜɛɺɫ ɰԧԧɫ”, klm: nandin, nangdin: “ɟɩɭɩɩɟ ɳԛɭɸɸɨ”; 1. ԛɨɸɭɸɤ, ɩɦɟɩɳɞԛɤ ɰɩɝɩɫ ɲɮɰɛɞ ɢԛɤɦ; ɰɩɫɳ. ɨɛɨɟɣɨ ɡɣɨɟɸɨ; 2. ɸɫɰɸɧ, ɛɫɣɮɨ, ɟɛɫɰɛɨ; ɨɛɨɟɣɨ ɬɸɭɞɸɦ ɨɺɧɜɛ – nyams-pa: TTT: nyams: 1. (meditative / temporary) experience, meditation-moods (experiential sign of the development of practice), 2. vision, 3. Abbr. of nyams pa, 4. imposing air / presence / dignity, haughty, arrogant, 5. elegance, charm, handsome, elegant, 6. thought, mind, spirit, 7. impairment, sentiment (in dramatic arts) || klm: nimba; Baw p. 252: ɨɺɧɜɛ: (ɨɺɧɜɛ ɟɛɺɛɨ) meditation, ɨɺɧɜɛ ɰɣɤɰ: to meditate; ɨɺɧɜɛɦɛɰ: to meditate; KGy p. 314: ɨɺɧɜɛ2: vall elmélkedés, meditáció; klm: nim- ba, tib; ɨɺɧɜɛ ɰɣɤɰ: elmélkedik, meditál Süx p. 149: ɨɺɧɜɛ II: tib: nim pa [sic! TTT: nim-pa: a tree with bitter fruit, Azadirachta indica. Every part of it is used for magical purposes], klm: nimba: ɓɛɳɨɶ ɻɬɨɶ ɜɺɬɛɦɞɛɦ; ɬɛɧɟɣ, ɟɛɺɛɨ ɲ ɞɸɨɸ. ɪɛɫɛɞɟɛɞ – phrag-dog: TTT: jealousy, envy || klm: [?]; Baw p. 283: ɪɛɫɛɞɟɛɞ: envy (Tib. phrag-dog); KGy Ø; Süx Ø ɪɛɫɲɣɨ – phar-phyin: TTT: transcending functions, perfection, abbr. of pha rol tu phyin pa || klm: parĀin; Baw p. 284: ɪɛɫɲɣɨ: (see ɜɛɫɛɧɣɟ) (Tib. phar-phyin); p. 43: ɜɛ- ɫɛɧɣɟ: perfection, perfective virtue, ɢɮɫɞɛɛɨ ɜɛɫɛɧɣɟ: the Six Perfections (Buddh.) (Skr.); KGy Ø; Süx p. 155: ɪɛɫɲɣɨ: tib: phar phyin, pha rol tu phyin pa, klm: parĀin: pƘramita, ɜɛɫɧɣɟ58 ɪɛɺɨ – phan-yon: TTT: benefits, blessing, advantage, virtue, benefits and advantages || klm: payan; Baw p. 284: ɪɛɺɨ: adventure, escapade, lark; KGy Ø; Süx p. 155: ɪɛɺɨ: tib: phan yon, klm: payan: “ɭɮɬ ɸɫɟɸɧ, ɛɲ ɭɮɬ”; 1. ȼɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɰɩɦɜɩɞɟɩɦ ɜԛ- ɰɣɤ ɱɛɟɣɞ ɭɮɮɡɣɤɞ ɮɨɳɣɡ ɳԛɭɸɰɣɤɨ ɛɲ ɭɮɬ; ȿɩɫɡɡɩɟɝɶɨ ɪɛɺɨ, 2. ɳɣɦɡ. ɰԧɞ, ɳɣɝɳɣɞ; ɪɛɺɨɭɛɤ ɰԛɨ. ɪɸɫɸɨɦɸɤ – ’phrin-las: TTT: deed, action, activity, abundant service, buddha activity, Syn. phrin las || klm: [?]; Baw p. 286: ɪɸɫɸɨɦɸɤ: deeds, actions, power (Buddh.) (Tib. ’phrin-las); KGy Ø; Süx Ø ɬɛɨɡɛɛ – sangs-rgyas: TTT: Buddha, Enlightened One; buddhahood, the perfect and com- plete enlightenment dwelling in neither samsara nor nirvana, the state of having eradicated all obscurations, endowed with the wisdom of seeing the nature of things as it is and with the wisdom of perceiving all that exists || klm: sangЇai; Baw Ø; -KGy Ø; Süx p. 165: ɬɛɨɡɛɛ: tib: sangs rgyas, klm: sang֢ai: “ɬɸɫɡ ɟɸɦɞɸɫɬɸɨ”; ȼɮɫ ɰɛɨ ɜɛɞɳ ɜɮɟɟɛɞ ɭԧɝɟԧԧɫ ɨɸɫɦɸɬɸɨ ɨɸɫ. “ɬɛɨ” ɨɷ ɧɮɨɰɞɣɤɨ ɨɩɤɫɩɩɬ ɬɸɫɬɸɨ, ɡɛɤ ɨɷ ɧɸɟɦɸɞ ɮɰɛɛɨ ɨɷ ɨɣɤɭɸɟ ɟɸɦɞɸɫɬɸɨ ɞɸɬɸɨ ɮɭɞɛɭɛɤ || RTA-M ʌ 518: sãșrD!Z!i (M), sãșrëD!Z!i (Sch 43, 560, VMI 177: 2): ‘one who is purified by meditation, per- –––––––––––– 58 Vö. szkt: pƘramitƘ; Süx p. 35: ɜɛɫɧɣɟ: ujgur: baramid < szkt. paramit, klm: baramid. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 48 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra fect, holy (M), spirit, Boddhisatva (Sch)’; JäD: ‘id.’; sãșrD!Z!ilie- (M): ‘to go into her- mitage with the aim to be perfect, to wish to be Buddha, to be purified by meditation’ ɬɸɧɟɸɨ – seng-gdong: TTT: lion-faced || klm: semdem: Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 175: ɬɸɧ- ɟɸɨ: tib: seng gdong, klm: semdem: “ɛɫɬɦɛɨ ɨԛԛɫɭ” ɬɸɫɳ – srid-zhi: TTT: samsara–nirvana; conditioned existence and (the state of) peace; existence and quiescence (peace) || klm: sersii; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 176: ɬɸɫɳ: tib: srid zhi, klm: sersii: “ɬɛɨɬɫɶɞ ɛɧɣɫɦɮɮɦɛɞɲ”; ɑɩɩɰɩɫ ɰɸɸɭɸɤ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɜɩɞɣɨɩ ɰɛɟɛɞ. ɭɛɝɛɨ ɫɣɨɷɛɛ – rigs-lnga: TTT: five buddha families; five older orders of monks; five classes of science; five buddhas crown (used in ceremonies) || klm: [?]; Baw p. 325: ɭɛɝɛɨ ɫɣɨɷɛɛ: a five-sided tiara (Buddh.) (Tib. rigs-lnga); KGy Ø; Süx Ø ɭɮɧɜɛɳɣ – mthun-pa (spun) bzhi, mthun-bzhi: TTT: mthun-pa spun bzhi : the four good companions; allegory of cooperation || klm: tunbaši; Baw p. 357: ɭɮɧɜɛɳɣ: the Four Friendly Animals (bird, hare, ape, elephant) (Buddh.) (Tib. mthun-pa bzhi); KGy Ø; Süx p. 185: ɭɮɧɜɛɛɳ: tib: mthun bzi [sic!], klm: tunbaši: “ɸɝɭɸɤ ɟԧɫԧɝ”; ɇɩɨɞɩɦɲɮɮɟ ɭɮɧɜɛɛɳɣɤɨ ɢɮɫɞɣɤɞ ɸɠ ɸɝɣɤɨ ɜɣɦɸɞɟɸɦ ɜɩɦɞɩɡ ɣɫɡɸɸ. “ɸɝɭɸɤ ɟԧ- ɫԧɝ” ɞɸɬɨɣɤ ɮɲɫɶɞ ԛɦɞɸɫɭ ɣɤɨ ԧɞԛԛɦɟɸɞ: ɘɫɭ ɱɛɞɭ ɢɛɛɨ, ɜɣɲ, ɭɮɮɦɛɤ, ɺɭɮɮ ɟԧɫԧɝ ɸɝ ɨɛɤɫɭɛɤ ɛɧɷɟɛɫɲ ɜɛɤɡ. Ɉɸɞ ԧɟԧɫ ɜɣɟɨɣɤ ɰɸɨ ɨɷ ɛɰ ɝɸ ɞɸɡ ɺɫɣɦɱɡɸɸ. ɍɸɨɟ ɨɸɞ ɭɩɧ ɧɩɟ ɜɛɤɡɸɸ. ɂɛɛɨ ɭɸɫ ɧɩɟɶɞ ɢɛɛɡ ɨɛɧɛɤɞ ɜɛɞɛɟ ɸɨɸ ɧɩɟɨɶ ԧɨɟԧɫ ɨɛɟɭɛɤ ɛɟɣɦ ɜɛɤɬɛɨ ɞɸɰɸɟ ɜɣɲ, ɨɛɧɛɤɞ ɜɛɞɛɟ ɧԧɨ ɦ ɨɛɟɭɛɤ ɛɟɣɦ ɜɛɤɬɛɨ, ɬԛԛɟɸɫ ɨɷ ɨɛ- ɧɛɤɞ ɟԧɨɞԧɡ ɰɛɦɰɛɦɟɛɞ ɜɛɤɬɛɨ ɞɸɡɸɸ. ɍɸɞɭɸɦ ɭɮɮɦɛɤ, ɨɛɧɛɤɞ ɜɛɞɛɟ ɸɨɸ ɟԧɨɞԧɡ ԛɨɟɸɬɦɸɡ, ɭɸɫ ԛɨɟɬɣɤɞ ɨɷ ɜɣ ɧɛɦɭɛɨ ɣɟɟɸɞ ɜɛɤɬɛɨ ɞɸɰɸɟ ɺɭɮɮ ɸɨɸ ɧɩɟɨɶ ԛɫɣɤɞ ɨɷ ɜɣ ɢɮɮɡ ɣɫɸɸɟ ɸɨɟ ɩɫɰɣɬɨɩɩɬ ɮɫɞɛɬɛɨ ɞɸɡɸɸ. ɒɣɨɞɸɬɨɸɸɫ ɺɭɮɮ ɛɰ, ɭɮɮɦɛɤ ɟɛ- ɫɛɛɞɣɤɨ ɟԛԛ, ɛɢɱ ɝɭɬɝɚɚɪ ɞԛԛ, ɡɚɚɧ ɨɬɝɨɧ ɞԛԛ ɛɨɥɠ ɞԛԛ ɧɚɪ ɧɶ ɚɯɵɝɚɚ ɯԛɧɞɷɥɠ ɡɚɚɧɵ ɞɷɷɪ ɛɢɱ, ɜɣɲɨɣɤ ɟɸɸɫ ɭɮɮɦɛɤ, ɭɮɮɦɛɤɨ ɟɸɸɫ ɺɭɮɮ ɬɮɮɡ ɛɦɣɝɛɛ ɢԛɤɦɟ ɟԛԛ ɨɛɫ ɨɷ ɛɰɶɨ ԛɞɣɤɞ ɟɛɞɛɨ ɺɝɛɰ ɜɩɦɬɨɩɩɫ “ɢɩɰɣɦɟɬɩɨ ɟԧɫɝԧɨ ɛɧɷɭɛɨ” ɞɸɞɟɸɰ ɜɩɦ- ɡɸɸ. ȼɛɬ ɛɟɞɮɮɬɨɶ ɟԛɫɸɸɫ ɛɧɷɭɨɶ ɭɮɬ ɢɩɰɣɩɞɲ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɚɭɮɮ ɨɷ ɓɣɞɧɮɨɣ, ɭɮɮɦɛɤ ɨɷ ɓɛɛɫɣɤɜɮɮ, ɜɣɲ ɨɷ ɇɩɨɞɩɦɡɣɤɜɮɮ, ɢɛɛɨ ɨɷ Ȼɨɛɨɟ ɰɸɧɸɸɨ ɜɣɦɸɞɟɸɨ ɨɩɧɦɩ- ɬɩɨ ɜɛɤɟɛɞ. ɭɮɨ – thun: TTT: 1. practice, a session (of practice), meditation session; formal practice session, 2. whip, 3. charmed substances, 4. a shift, a night watch, a 3 hour period, 5. general points; ex stong thun || klm: tung, tüng; Baw p. 357: ɭɮɨ II: dose, ɭɮɨ ɰɸɧɡɸɸ: dosage, amount; KGy ɭɮɨ(ɞ)2: adag, elęírt mennyiség, dózis TothErzsebet_PhD-dissz.doc 49 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra sities, provisions (for retreat practice) || klm: tünЇin; Baw p. 364: ɭΟɨɡɣɨ I: friendli- ness, ɭΟɨɡɣɨ ɭɛɬɫɛɰ (ɭΟɨɡɣɨ ɰɛɞɛɫɛɰ): to fall out, to quarrel (Tib. mtun-rkyen [sic!]); KGy ɭΟɨɡɣɨ: barátság, jóviszony, ɭΟɨɡɣɨ ɰɛɞɛɫɛɰ: megszakad a barát- :ság; klm: tüng֢in < kín; Süx p. 187: ɭΟɨɡɣɨ: tib: mthun-rgyɠn [sic!], klm: tün֢in “ɢɩɰɣɦɟɩɰ ɨԧɰɱԧɦ”; ɰɩɫɳ. ɸɝ ɭԛɨɡɣɨ; ɭԛɨɡɣɨ ɰɛɞɛɫɛɰ (ɸɠ ɸɝ ɸɝɟɫɸɰ). ɰɩɫɝɩɩ – ’khor-ba: TTT: Samsara, samsaric world, cyclic existence, life-cycle, revolution, the cyclical existence of sentient beings who suffer through the round of rebirth, phe- nomenal, transmigratory existence, round of existence, vicious circle || klm: qorba, qoru-a; Baw p. 449: ɰɩɫɝɩɩ: (ɰɛɨ ɰɩɫɝɩɩ, ɰɩɫɝɩɩ ɠɫɭΫɨɱ) world, ɰɩɫɝɩɩɞɣɤɨ ɻɬ: the way of all flesh, ɰɩɫɝɩɩɞɣɤɨ ɧΫɨɰ ɜɮɬɶɞ Οɢɸɰ (ɰɩɫɝɩɩɞ ɩɫɰɣɨ ɩɟɩɰ, ɰɩɫɝɩɩɞɩɩɬ ɰɛɦɣɰ, ɰɩɫɝɩɩ ɠɫɭΫɨɱΫΫɬ ɰɛɦɣɨ ɩɟɩɰ): to go the way of all flesh, to pass away, to die, ɰɩɫɝɩɩɞɣɤɨ ɭɩɩɬ ɰΫɟΫɦɞΫɰ (see ɭɩɩɬ ɰԧɟԧɦɞԧɰ), ɰɩɫɝɩɩɟ ɰɩɝɩɫɰɩɨ, ɠɫɭΫɨɱΫɟ ɰΫΫɫɰΫɨ: the prettiest in the world (liter.) (Tib. ’khor-ba); KGy p. 586: ɰɩɫɝɩɩ: a világ, a forgandó mindenség * ɩɫɲɦɩɨ, ɸɫɭΫɨɱ, ɟɸɦɰɣɤ; klm: qorba < tib ’khor-ba; Süx p. 199: ɰɩɫɝɩɩ: tib: ’khor ba, klm: qoru-a: ɩɫɲɦɩɨ (ɩɫɲɣɰ ɞɮɫɝɛɨ ɠɫɬԧɨɱ), ɟɸɦ- ɰɣɤ ɠɫɭԧɨɱɣɤɨ ɠɫԧɨɰɣɤ ɨɸɫ59 ɱɛɟɧɛ – tshad-ma: TTT: logic, (valid means of, genuine, correct) cognition, epistemol- ogy, dialectics, logical basis, valid means of knowing, (prime, valid) cognizer, nor- mal perception that is either direct or indirect, measure, rule, model, argument, proof, logical work, authority || klm: Āadm-a; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 205: ɱɛɟɧɛ: tib: tshad ma, klm: Āadm-a: ɍɩɩ ɰɸɧɡɸɸ; ɜɛɭɛɦɞɛɛ, ɞɛɫɞɛɦɞɛ; ɮɲɣɫ ɳɛɦɭɞɛɛɨɶ ɮɰɛɛɨ; ɱɛɟɧɶɨ ɮɰɛɛɨ (ɮɲɣɫ ɳɛɦɭɞɛɛɨɶ ɮɰɛɛɨ); ɱɛɟɧɶɨ ɭɛɤɦɜɛɫ (ɟɣɛɦɠɥɭɣɥɣɤɨ ԛɨɟɬɸɨ ɸɧɰɸɭɞɸɦɣɤɨ ɭɛɤɦɜɛɫ). ɱɛɨɣɟ – mtshan-nyid: TTT: mark, attribute, conception, definition, characteristic, es- sential/ natural characteristics, logic, philosophy || klm: Āanid; Baw p. 503: ɱɛɨɣɟ: 1. philosophical studies, 2. the faculty for pursuing these studies (Buddh.) (Tib. mtshan-nyid); KGy Ø; Süx pp. 207–208: ɱɛɨɣɟ: tib: mtshan nyid, klm: Āanid: “ɜɸɦɞɸ ɲɛɨɛɫ”; Ȼɦɣɝɛɛ ɹɧɬɶɨ ɜɣɦɸɞ ɲɛɨɛɫ, ɳɣɨɡ ɭԧɫɰ, ɟɩɭɩɩɟ ɳɣɨɡɣɤɞ ɭɩɞɭɩɩɨ ɬɮɟ- ɦɛɰ, ɧɛɫɞɛɨ ɳԛԛɧɡɦɸɰ ɜԛɟɟɣɤɨ ɞԛɨ ɮɰɛɛɨɶ ɲɣɞɦɸɦ. ɑɛɨɣɟɶɨ ɨɩɧ ɨɷ: ɨɛɧɟɸɦ ɜɮɹɮ ɢԧɝ ɬɸɭɞɸɰԛɤɨ ɮɰɛɛɨ, ɪɛɫɲɣɨ ɜɮɹɮ ɻɬ ɬɮɫɭɛɰɮɮɨ, ɮɧ ɜɮɹɮ ɩɫɲɦɩɨɞɣɤɨ ɧɸɟɦɸɞ, ɟɮɦɜɛɛ ɜɮɹɮ ɦɛɧɶɨ ɬɮɫɭɛɛɦ, ɢɩɟ ɢɸɫɸɞ ɭɛɝɛɨ ɛɤɧɛɞ ɬɛɝɛɛɬ ɜԛɫɟɸɨɸ. ɑɛ- ɨɣɟɶɞ ɟɩɭɩɩɟ ɮɰɛɛɨ ɲ ɞɸɨɸ; ɑɛɨɣɟ ɟɛɱɛɨ (ɛɦɣɝɛɛ ɹɧ ԛɢɸɞɟɦɣɤɨ ɜɣɦɸɞ ɲɛɨɛɫɶɞ ɬɮɟɦɛɰ ɳɛɳɣɨ-ɞԛɨ ɮɰɛɛɨɶ ɬɮɫɞɮɮɦɷ). ɲɩɤɧɡɩɟ – chos-mdzad: TTT: 1. to practice the Dharma, 2. people who are practicing the Dharma; general companions on the Dharma path. See also mched grogs, mched grogs chos mdzad || klm: ĀoyimЇad; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 216: ɲɩɤɧɡɩɟ: tib: chos mdzad, klm: Āoyim֢ad: “ɨɩɧ ɢɩɰɣɩɞɲ”; Ɉɩɧɦɩɞɲ, ɜɺɬɛɦɞɛɦ ɢɩɰɣɩɞɲ; ɍɩɤɨ ɰɮɝɫɛɞɮɮɟɶɨ ɨɸɞ ɢԛɤɦɣɤɨ ɱɩɦ ɰɸɫɞɸɧ; ɟɛɱɛɨɞɣɤɨ ɲɩɤɧɡɩɟ. –––––––––––– 59 Vö. Süx p. 166: ɬɛɨɬɛɫ I: szkt: saԲsƘra, klm: sansar. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 50 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra Vallásos iratok, nyelvészet kifejezései A 34 kifejezés harmada a buddhista irodalom fajtáit jelöli (ɞɛɨɟɣɦ, ɟɛɞɷ-ɣɞ, ɨɛɧɭɛɫ, stb.), a többi a könyvnyomtatás néhány szakszavát (pl. ɜɛɫ, ɜɛɫɰɛɨ), tibeti írásfajtákat, írásjele- ket (pl. ɳɛɫ, ɬɛɝ ԛɬɸɞ; ɱɸɞ), továbbá nyelvészeti60 terminusokat (ɟɩɨɡɣɞ, ɟԛɤɧɸɨ, ɧɛɨɣɨ stb.) foglal magában. ɜɛɫ – par, dpar: TTT: 1. to print, to publish, 2. picture, photograph, 3. type, print, 4. pa+ dat.-loc., 5. form, mould, picture, print, photograph, printer || klm: bar; Baw p. 42: ɜɛɫ II: printing-block, ɢɸɬ ɜɛɫ: copper printing-block, ɧɩɟɩɨ ɜɛɫɶɨ ɨɩɧ: blockprint, xylograph, ɩɤɫɶɨ ɜɛɫ: recently cut blocks, ɰɩɦɶɨ ɜɛɫ: old stock of blocks, ɜɛɫ ɝɛɨ: master-printer in a woodblock printery, ɜɛɫɶɨ ɢɮɫɛɞ: woodcut, ɜɛɫ ɬɣɤɦɜɸɫ: xy- lography, ɜɛɫɶɨ ɬΟɧ: printery in a lamasery (Tib. par), p. 45 ɜɛɫɦɛɧɛɦ: block- printed, xylographed, ɜɛɫɦɛɰ: to print from blocks, p. 46 ɜɛɫɲɣɨ: xylographic printery worker; KGy p. 50: ɜɛɫ2: nyomódúc, nyomdai klisé; nyomat, levonat < tib par; Süx p. 34: ɜɛɫ I: tib: par, klm: bar: 1. ɢɮɫɛɞ ɰԧɫԧɞ, ɜɣɲɣɞ ɨɩɧ ɟɛɫɧɛɦɦɛɨ ɰɸɝ- ɦɸɰ ɬɣɤɦɧɸɦ ɰɸɝ; ɧɩɟɩɨ ɜɛɫ, ɜɛɫɶɨ ɨɩɧ, 2. ɰɸɝɦɸɰɸɟ ɰɸɫɸɞɦɸɰ ɭԧɧԧɫ, ɲɮɦɮɮ, ɧɩɟ ɢɸɫɸɞɭ ɞɛɫɞɛɬɛɨ ɢɮɫɛɞ; ɜɛɫɲɣɨ (ɛ. ɜɛɫ ɬɣɤɦɸɞɲ; ɜ. ɜɛɫɦɛɞɲ); ɜɛɫɦɛɰ (ɨɩɧ, ɢɮɫɛɞ ɟɛɫɧɛɦɦɛɰ). || RTA-M ʌ 222: ȥuor (M), ȥuar (Sch 867): ‘form, pattern, printing block (M), form, pattern, drawing (Sch)’; tawni ȥuar (Sch) (thab + Mgr -ni, dpar): ‘drawing on the fireplace (MaԜԑala)’; JäD: par: ‘form, mould’ ɜɛɫɰɛɨ – par-khang: TTT: 1. print shop/ block storage place, 2. press, printing house/ office || klm: barqan, barqang; Baw p. 46: ɜɛɫɰɛɨ: xylographic printery (Tib. par- khang); KGy p. 53: ɜɛɫɰɛɨ(ɞ): (kolostori) nyomda, kl. barqang < tib par-khang; Süx p. 35: ɜɛɫɰɛɨ: tib: par khang, klm: barqan: “ɜɛɫɶɨ ɜɛɤɳɣɨ”; ɇɩɟɩɨ ɜɛɫɛɛɫ ɨɩɧ ɜɣɲɣɞ ɟɛɫɧɛɦɦɛɰ ɰɸɝɦɸɦɣɤɨ ɞɛɢɛɫ. ɜɣɫɞɛ – per-ka: TTT Ø [?] || klm: birȗ-a; Baw p. 51: ɜɣɫɞɛ: the name of the sign placed above the first line on the recto side of a sheet (xyl.); KGy Ø; Süx p. 39: ɜɣɫɞɛ: tib: per ka, klm: birȗ-a: Ɍɮɟɫɶɨ ɰɮɮɟɛɬ ɜԛɫɣɤɨ ɸɰɨɣɤ ɧԧɫɣɤɨ ɭɸɫɞԛԛɨɟ ɜɣɲɟɸɞ ɟԛɫɬ; ɨɩɧ ɜɛ ɜɛɞɳɣɤɨ ɟԛɫɬ. ɍɸɫ ɟԛɫɬ ɨɷ ɜɮɫɰɨɶ ɳɛɳɣɨ ɮɟɛɛɨ ɩɫɳɣɰɶɨ ɜɣɦɸɞɟɸɦ, ɳɛɳɨɶɞ ɜɛɫɣɞɲ ɟɸɸɟɬɣɤɨ ɦɛɞɳɣɨ ɜɛɭ ɩɫɳɣɰ ɜɣɦɸɞɟɸɦ, ɨɛɫ ɬɛɫ, ɱɸɱɸɞ ɞɮɫɝɶɨ ɜɣɦɸɞɟɸɦ ɜɩɦɨɩ. ȼɺɫɞɛ ɲ ɞɸɟɸɞ.61 ɜɩɭɷ – po-ti: TTT: book, scripture, volume || klm: boti; Baw p. 60: ɜɩɭɷ: volume (of a book); KGy p. 68: ɜɩɭɷ: kötet; klm: boti < tib po-ti < ind; Süx p. 43: ɜɩɭɷ: tib: poti [sic!] < szkt: pustaka, klm: boti: Ɉɩɧ ɢɩɰɣɩɦɶɨ ɰɸɬɸɞɲɣɦɬɸɨ ɟɸɝɭɸɫ; ȼɩɭɣɦɩɰ (ɜɩɭɷ ɜɩɦɞɩɰ). ɞɛɨɟɣɦ – bka’-’grel: TTT: commentary on the Buddha’s Teachings; scriptural commen- tary || klm: ȗangdel; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 61: ɞɛɨɟɣɦ: tib: bka’ ’grel, klm: ȗang- del: “ɜɸɫɰɣɤɨ ɭɛɤɦɜɛɫ”, ɐɛɭɮɮ ԛɞɣɤɨ ɭɛɤɦɜɛɫ ɲ ɞɸɟɸɞ. ȿɛɟɛɦɭɛɤ ɩɤɫɩɦɱɩɩ ɜɩ- –––––––––––– 60 A nyelvészet az öt buddhista „nagy tudomány” egyike, ez indokolja, hogy a tudományág szakkifejezései a vallással kapcsolatos kifejezések között kapnak helyet. 61 A Süx által megadott tibeti szót a vizsgált szótárakban – a lehetséges helyesírási változatokat is figyelembe véve – nem sikerült azonosítani. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 51 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɦɩɝɲ, ɜɸɫɰ ɨɸɫ ɭԧɟɣɤɞԛɤ ɜɸɫɰ ɰɛɭɮɮ ԧɞԛԛɦɜɸɫɣɤɞ ɭɛɤɦɬɛɨ ɨɸɞɸɨ ɢԛɤɦ ɭɩɦɷ ɜɣɲɣɞ. Ɍɛɧɞɛɫɟɣɛɫ pancika ɞɸɨɸ ɞɛɫɲɣɞ – dkar-chag: TTT: 1. index, 2. register, 3. catalogue, 4. list, 5. table of contents || klm: ȗarĀiȗ, garĀaȗ; Baw p. 91: ɞɛɫɲɣɞ: 1. title, title-label (xyl.), ɬɮɟɫɶɨ ɞɛɫɲɣɞ: title of a sutra, ɟɩɭɮɮɫ ɞɛɫɲɣɞ: internal title (in Sanskrit, Tibetan and Mongolian), 2. table of contents, index, 3. catalogue, 4. title, heading, 5. headline (Tib. dkar-chag); ɞɛɫ- ɲɣɞɦɛɰ: to title, 2. to index, 3. to catalogue, 4. to look at the headlines; KGy p. 104: ɞɛɫɲɣɞ: –––––––––––– 62 Vö. ɟɛɺɞ. 63 Vö. ɟɛɞɷ-ɣɞ. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 52 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra topic || klm: doȗЇod; Baw Ø; KGy Ø; Süx pp. 84–85: ɟɩɞɡɩɟ: tib: rtogs brjod, klm: ;([!doȗ֢od: “ɟɩɧɩɞ ԧɞԛԛɦɸɦ, ɩɨɩɦ ԧɞԛԛɦɸɰԛɤ, ɱɛɟɣɞ ԧɞԛԛɦɸɦ” (ɬɛɧ. avƘdƘna [sic ɂɛɨ ɬɮɫɭɛɰɮɮɨɶɞ ɢɛɬɛɰ ɲɣɞɦɸɦɸɸɫ ɛɳɣɞɦɛɬɛɨ ɸɦɟɸɝ ɰԛɨ ɛɧɷɭɨɶ ɭɮɰɛɤ ԧɞԛԛɦɦɸɞ ԛɦɞɸɫɣɤɞ ɰɸɦɨɸ. ȿɩɞɡɟɶɨ ɞɩɦ ɜɛɛɭɛɫ ɨɷ ɠɫɣɤɨ ɰԛɨ ɜɛɤɟɛɞ ɭԧɟɣɤɞԛɤ ɜɩɟɣɬɛɟ ɲ ɜɛɤɟɛɞ. ɇɩɨɞɩɦɲɮɮɟ ɟɩɞɡɩɟ ɞɸɡ ɨɸɫɦɸɡ ɣɫɬɨɣɤ ɢɸɫɸɞɱɸɸ ɟɩɧɩɞ ɭɮɮɡ, ɮɰɛɛɨɶɞ ԧɞԛԛɦɸɰԛɤ ɢɸɫɞɸɸɫ ɩɫɲɮɮɦɡ ɜɛɤɬɛɨ. Ɏɞɭɛɛ ɟɩɧɞɣɤɨ ɳɣɨɡɭɸɤ ɢɩɰɣɩɦɶɨ ɭԧɫԧɦ ɢԛɤɦ, ɭɮɮɡɣɬ ɹɧ. ɟɩɨɡɣɞ – don-gcig: TTT: equivalent, equivalence, identity in equivalenc, synonym || klm: donĀiȗ, donЇiȗ; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 86: ɟɩɨɡɣɞ: tib: don gcig, klm: donciȗ, don- ֢iȗ: “ɮɭɞɛ ɨɸɞ”; Ƀɡɣɦ, ɛɟɣɦɰɛɨ, ɛɞɛɛɫ ɨɸɞ, ɺɦɞɛɛɞԛɤ; ɟɩɨɡɣɞɭɩɩ ɟɩɨɡɣɞ (ɛɟɣɦɟɛɛ ɛɟɣɦ). ɟԛɤɧɸɨ – bsdus-ming: TTT: abbreviation || klm: düyiming; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 90: ɟΟɤɧɸɨ I: tib: btus ming [sic!], klm: düyiming: “ɭԛԛɝɸɫ ɨɸɫ”; ɚɧɛɫ ɨɸɞ ɭԧɝɟ ɨɩɧɶɨ ɟɩɭɩɫɰɣ ɜɸɫɰ ɰɛɭɮɮ ԛɞ ɰɸɦɦɸɞɣɤɞ ɭԛԛɝɸɫɦɸɨ ɭɛɤɦɜɛɫɦɛɬɛɨ ɭɩɦɷ ɜɣɲɣɞ. ɍɸɟɞɸɸɫ ԛɞɬɣɤɞ ɮɞ ɢɩɰɣɩɦɟ ɞɛɫɛɰ ɟɸɬ ɟɛɫɛɛɞɛɛɫ ɨɷ ɰɛɟɛɡ ɭɛɤɦɬɛɨ ɜɮɹɮ ɟԛɤɰ ɮɭɞɛɛɫ ɨɷ ɩɫɲɮɮɦɬɛɨ ɜɛɤɟɛɞ. “Ȼɫɝɛɤ ɰɸɸɫɣɤɨ ɛɫɝɛɨ ɟԛɤɧɸɨ” ɞɸɡ ɧɩɨɞɩɦɟ ɛɦɟɛɫɳɬɛɨ. ɦɛɨɢ – lan-tsha, lan-dza: TTT: ornamental Nepalese writing style || klm: lanЇa; Baw p. 203: ɦɛɨɢ: 1. (ɦɛɨɢ Οɬɸɞ) Lancha script, 2. name of an ornamental pattern; KGy p. 239: -ɦɛɨɢ, ɦɛɨɢ Οɬɸɞ: landza írás TothErzsebet_PhD-dissz.doc 53 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra story, ΫΫɫɣɤɨ ɨɛɧɭɛɫ: auto-biography (Tib. rnam-thar); ɨɛɧɭɛɫɲɣɦɬɛɨ: biographi- cal; KGy p. 281: ɨɛɧɭɛɫ: életrajz, élettörténet; klm: namtar < tib rnam-thar; ɨɛɧ- ɭɛɫ ɭΟΟɰ, ɭΟΟɰ ɨɛɧɭɛɫ: életrajz, történet; ΫΫɫɣɤɨ ɨɛɧɭɛɫ: önéletrajz; ɨɛɧɭɫɛɛ ɟɮɮɟɮɮɦɛɰ: a maga hibái/bħnei felsorolását hallgatja, sz fejére olvassák a vétkeit; Süx pp. 145–146: ɨɛɧɭɛɫ: tib: rnam bar thar pa, rnam thar, klm: namtar: “ɭɣɤɨ ɭɩɨɣ- ɦɩɰ, ɜԛɫɧԧɬԧɨ ɭɩɨɣɦɰɮɤ”; 1. ȿɸɸɟ ɭԧɫԧɦɰɭԧɨ ɰɸɧɸɸɰ ɰɮɭɛɞɭ ɰɮɝɣɦɞɛɛɟ ɨɛɫɶɨ ɛɧɷɟɫɛɦɶɞ ɩɫɲɦɩɨɞɩɩɬ ɲԧɦԧԧɦԧɞɟԧɨ ɛɨɞɣɡɫɛɰ ɢɛɧ ɧԧɨ ɞɸɡ ɭɸɟ ɛɧɷɟɫɛɦɶɨ ɭԛԛ- ɰɣɤɞ ɣɨɞɸɡ ɨɸɫɦɸɡɸɸ. Ԧԧɫԧԧɫ ɰɸɦɜɸɦ, ɜɮɫɰɛɨ ɜɩɟɣɬɛɟ ɨɛɫɶɨ ɬɛɨɬɛɫ ɠɫɭԧɨɱԧɟ ɭԧɫԧԧɟ ɜɩɟɷ ɰɮɭɞɣɤɞ ɩɦɡ ɬɛɨɬɫɛɛɬ ɜԛɫɧԧɬԧɨ ɭɩɨɣɦɡ ɨɺɫɝɛɛɨɟ ɩɫɳɣɰ ɰԛɫɭɸɦɰ ɺɝɟɦɶɞ ԛɢԛԛɦɬɸɨ ɢɩɰɣɩɦ, ɨɛɧɭɛɫɭ ɸɨɸ ɨɛɬɨɶ ԛɤɦ ɺɝɟɦɶɞ ԧɞԛԛɦɟɸɞ. “12 ɢɩɰɣɩɨ- ɞɮɤɨ ԛɤɦɬ” ɞɸɟɸɞ ɢɩɰɣɩɦ ɨɷ ȼɮɫɰɨɶ 12 ԛɤɦ ɺɝɟɦɶɞ ɩɨɱɦɩɨ ԧɞԛԛɦɬɸɨ ɨɛɧɭɛɫ ɜɩɦɨɩ, 2. ɳɣɦɡ. ɭԧɝɟ, ɧɩɨɞɩɦɟ ɸɨɸ ԛɞɣɤɨ ɮɭɞɛ ԧɫɞԧɡɣɡ ɰԛɨ, ɹɧ ԛɢɸɞɟɦɣɤɨ ɛɧɷɟ- ɫɛɦ ɛɰɮɤɨ ɭɩɝɲ ɭԛԛɰ, ɩɦɩɨ ɨɣɤɭɣɤɨ ɢԛɭɞɸɦɭɸɨ, ɛɦɟɛɫɭ ɰԛɧԛԛɬɣɤɨ ԛɤɦ ɺɝɟɦɶɞ ɨɸɫɦɸɰ ɜɩɦɬɩɨ; ɰɩɫɳ. ɭԛԛɰ ɨɛɧɭɛɫ; ɨɛɧɭɫɛɛ ɟɮɮɟɮɮɦɛɰ (ɧɮɮ ԛɤɦ ɰɣɤɡ ɺɝɬɨɛɛ ɬԧɰԛԛɦɡ ɭɩɩɲɮɮɦɛɰ), 3. ɛɦɣɝɛɛ ɢɩɰɣɩɦ, ɭɮɮɡ; “Ɍɛɫɛɨ ɰԧɰԧԧɨɣɤ ɨɛɧɭɛɫ”. || RTA-M ʌ 348: näntǦar (M): ‘story, legend’; JäD: ‘id.’ ɬɛɝ ԛɬɸɞ – gzab-yig: TTT: gzab: careful, serious, attentive, watchful, cautious, elegant; gzab-yig: dbu can letters, Tibetan capital or printing letters || klm: sab, sab üsüg; Baw Ø; KGy p. 369: ɬɛɝ4, ɬɛɝ Οɬɸɞ: tibeti szépírás; klm: sab, tib; Süx p. 161: ɬɛɝ III, ɬɛɝ Οɬɸɞ: tib: gzab yig, klm: sab üsüg: “ɱɸɝɸɫ ԛɬɸɞ”; ɍԧɝɟɣɤɨ ɭɛɭɛɦɞɛɨ ɜɣɳ ɜɣɲɣɞ. ɬԛɧɜɮɧ – gsung-’bum: TTT: collected works, collected writings and teachings, bka’ ’bum || klm: süngbum; Baw p. 313: ɬΟɧɜɮɧ: collected works (of a lama, etc.) (Tib. gsung- ’bum); KGy Ø; Süx p. 173: ɬΟɧɜɮɧ: tib: gsung-’bum, klm: süngbum: “ɜɮɧɛɨ ɢɛɫ- ɦɣɞ”; ɐɮɮɲɨɶ ɭԧɝɟ, ɧɩɨɞɩɦ ɸɫɟɸɧɭ ɧɸɫɞɸɟɣɤɨ ɢɩɰɣɩɬɩɨ ɜԛɫɸɨ ɢɩɰɣɩɦɶɨ ɸɧɰɸɭ- ɞɸɦ; Ȼɞɝɛɛɨɞɸɨɟɸɨɞɣɤɨ ɬԛɧɜɮɧ. ɭɩɝɵɻɞ – thob-yig, tho-yig: TTT: repertory, index, list of teachings received || klm: tobyig, tobyoȗ; Baw p. 340: ɭɩɝɵɻɞ: register, list (Tib. thob-yig); KGy p. 435: ɭɩɝɵɻɞ: jegy- zék, lista; klm: tobyig < tib thob-yig; Süx p. 183: ɭɩɝɵɻɞ: tib: tho yig, klm: tobyoȗ: ɞɛɫɲɣɞ, ɛɦɣɝɛɛ ɛɦɜɛɨ ɰɸɫɞɣɤɨ ɱɸɬ ɜɣɲɣɞ. ɰɛɺɞ – kha-yig: TTT: title, topic, subject, letter, label, writing on the cover of any parcel or letter, inscription, address || klm: qayaȗ; Baw p. 438: ɰɛɺɞ I: 1. address, ɜɮɱɛɰ ɰɛɺɞ: return address (on a letter), 2. (ɰɛɺɞ ɢΟΟɦɭ) label, ɰɛɺɞ ɢΟΟɰ: to label, 3. sign, ɞɸɫɸɦɭ ɰɛɺɞ: illuminated sign (Tib. kha-yig); KGy p. 570: ɰɛɺɞ: cím, lakcím; felirat, cégtábla; klm: qayaȗ, tib kha-yag; ɸɨɸ ɰɛɺɞɛɛɞ ɰɸɦ ɟɮɮɦɞɛɛɫɛɤ: erre a címre küldj üzenetet!; Süx Ø ɱɛɦ ɜɛɫ – mtshal-par: TTT: vermillion lettering, printing with red ink || klm: Āal; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 206: ɱɛɦ II, ɱɛɦ ɜɛɫ: tib: mtshal (par), klm: Āal: “ɳɮɨɰ”; ɳɮɨɰɛɨ ɜɛɫ; ɱɛɦ ɜɛɫɶɨ ɞɛɨɡɮɮɫ ɱɩɧɨɩɰ – rtsom: TTT: compose, write, make, create, cause, commence, start, begin. culti- vate, apply || klm: Āomnaqu; Baw p. 507: ɱɩɧɨɩɰ: to arrange, to put in order; ɱɩɧ- ɨɩɦ II: 2. arrangement, composition; ɱɩɧɰɩɨ: neat, tidy, handy, compact; ɱɩɧɰɭ- ɞɩɦ, ɱɩɧɭɞɩɦ: tidying-up, streamlining, rationalization; ɱɩɧɰɭɞɩɰ, ɱɩɧɬɞɩɰ, ɱɩɧɭ- ɞɩɰ: to put in order, to tidy up, to streamline, to rationalize, to slim down; KGy Ø; TothErzsebet_PhD-dissz.doc 54 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra Süx p. 209: ɱɩɧɨɩɰ: tib: rtsom pa, klm: Āomnaqu: “ɭɮɮɫɝɣɰ, ɢɩɰɣɩɰ” (ə.ɋ.); ɑɩɧ ɜɩɦɞɩɰ, ɜԛɭɸɸɨ ɭɮɮɫɝɣɰ. ɱɩɨɟɩɨ – mtshon-don: TTT: signification/ meaning of an example, indication || klm: con- dong; Baw p. 507: ɱɩɨɟɩɨ: omen, portent, sign; KGy Ø; Süx p. 209: ɱɩɨɟɩɨ: tib: mtshon don, klm: condong: Ɏɭɞɛ, ɜɣɦɸɞ ɭɸɧɟɸɞ, ɭɛɝɣɦɛɨ; ɻɫ, ɜɣɦɸɞɟɸɦ; ɬɛɤɨɶ ɱɩɨ- ɟɩɨ. ɱɸɞ – tsheg: TTT: 1. dot, 2. the dot between syllables in the Tibetan script || klm: Āeg; Baw p. 515: ɱɸɞ I: 1. dot (in general, beside a note, in Morse code, with some letters such as n in the Uighur script, etc.), ɱɸɞɭɸɤ ɨɩɭ: dotted note (mus.), 2. point, ΫɬΫɰ ɱɸɞ: growing point (of a plant), ɭΫΫɨΟΟɫɣɤɨ ɱɸɞ: moxibustion point, ɮɬɭ ɱɸɞ: water- ing-point, water-hole, 3. full stop, stop (punctuation), ɭɩɟɩɫɰɩɤɦɩɰ ɱɸɞ: colon, ɱɸɞ ɭɸɧɟɸɞ: punctuation mark, ɱɸɞ ɱɸɞɦɸɦ: punctuation, 4. set, ɫɛɟɣɩ ɱɸɞ: radio set, ɭɠ- ɦɠɯɩɨ ɱɸɞ: telephone (Tib. tsheg); ɱɸɞɦɸɦ: punctuation; ɱɸɞɦɸɰ: 1. to make a dot, ɱɸɞ- ɦɸɨ ɭɸɧɟɸɞɦɸɰ: tomark with a dot, 2. to put a stop to, to give up, ɨɛɬɨɶ ɰɸɧɡɸɸ ɱɸɞ- ɦɸɰ: to come to the end of one’s life; KGy p. 671: ɱɸɞ: pont; klm: Āeg < tib tsheg; ɱɸɞ ɭɛɝɣɰ: pontot tesz; ɱɸɞ ɭɸɧɟɸɞ: pont (jel); ɱɸɞɭɸɸ ɰΟɫɸɰ / ɭɮɦɛɰ: ütközésig ér, eléri a szükséges pontot; ɭɮɦɛɰ ɱɸɞ: ütközéspont, támadás(i) pont; Süx p. 210: ɱɸɞ: tib: tshig [sic!], klm: Āeg: “ԛɞ”; Ԧɞԛԛɦɜɸɫɣɤɨ ɸɱɸɬɭ ɭɛɝɣɰ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɭɸɧɟɸɞ; ɞɮɫɝɛɨ ɱɸɞ. ɲɩɤɨɡɣɨ – chos-’byung: TTT: 1. religious history, Dharma history; book on the history, origin of religion, 2. ‘source of dharmas’, double triangles, double triangle design || klm: ĀoyinЇin; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 216: ɲɩɤɨɡɣɨ: tib: chos ’byung, klm: Āoyin- -֢in: “ɨɩɧ ɞɛɫɛɰɮɤ”; Ⱦɮɫɝɛɦɡɣɨ ɰɸɦɜɸɫ; ɲɩɤɨɡɣɨ ɭɛɧɞɛ (ɭɸɨɱԛԛ ԧɨɱԧɞɭ ɞɮɫɝɛɦ ɡɣɨ ɰɸɦɜɸɫɭ ɭɛɧɞɛ, ɸɢɨɸɸ ɭɩɫɞɮɮɟɛɟ (ɭԧ. ’sor) ɭɛɧɞɛ ɞɸɟɸɞ). ɳɛɟ – shad: TTT: straight, perpendicular, punctuation mark, the vertical line marking the end of clauses || klm: šad; Baw p. 532: ɳɛɟ I: 1. vertical line marking the end of a line of Tibetan verse, 2. line of verse, ɨɸɞɸɨ ɳɛɟ ɨɩɧ ɳɣɝɨɸɨ ɮɨɳɦɛɛ: whispered a line of prayer (Tib. shad); KGy p. 696: ɳɛɟ1: szövegtagoló vonás; verssor; klm: šad < tib shad; ɟΫɫɝΫɨ ɳɛɟ ɳΟɦɸɞ: négysoros vers; Süx p. 218: ɳɛɟ: tib: shad; klm: sad [sic!]: 1. ɍԧɝɟ ɜɣɲɣɞɭ ɰɸɫɸɞɦɸɰ ɨɸɞɸɨ ɢԛɤɦ ɱɸɞ ɭɸɧɟɸɞ; ɰɸɦɜɸɫɭɸɤ ɜɩɬɩɩ ɳɮɦɮɮɨ ɢɮɫɦɛɞɛ; ɘɰɨɣɤ ɳɛɟ ɨɷ ɸɰ ɜɩɦɬɩɨ ɛɧɷɭɛɨ, ɭɸɨɞɸɫ, ɰԛɧԛɨɣɤ ɜɣɠ ɩɦɩɰ ɜɣɦɸɞɟɸɦ; ɰɩɻɫ ɟɛɰɷ ɳɛɟ ɨɷ ɛɧɷɭɨɶ ԧɨɟԧɫ ɺɢɞɮɮɫ ɜɛ ɰɛɧɞɣɤɞ ɛɤɦɟɛɞɲɣɤɨ ɰɮɭɞɣɤɞ ɩɦɩɰɶɞ ɜɣɦɸɞɟɬɸɨ ɞɸɟɸɞ, 2. ɳԛɦɞɣɤɨ ɨɸɞ ɧԧɫ; ɳɛɟ ɳԛɦɸɞ. ɳɛɫ – gshar: TTT: gshar, gshar-ma, gshar-yig: headless cursive writing, dbu med letters || klm: šar; Baw Ø; KGy p. 702: ɳɛɫ4 = ɳɛɫ ɜɣɲɣɞ, Οɬɸɞ: egy tibeti gyorsírás; klm: šar, tib; ɳɛɫɛɛɫ ɜɣɲɣɰ: tibeti gyorsírással ír; Süx p. 221: ɳɛɫ, ɳɛɫ Οɬɸɞ: tib: gsar [sic!], klm: šar: ɍԧɝɟɣɤɨ ɭɛɭɛɦɞɛɨ ԛɬɞɣɤɨ ɨɸɫ. ɳԛɨ – gzhung: TTT: philosophical scriptures, main (root) text || klm: šüng; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 226: ɳΟɨ: tib: gzhung, klm: šüng: ɞɩɦ ɢɩɰɣɩɦ, ɡɣɨɰɸɨɸ ɬɮɟɛɫ; ɳԛɨ- ɞɸɸɬ ɣɳ ɭɛɭɛɰ (ɡɣɨɰɸɨɸ ɣɭɞɸɧɡɭɸɤ ɞɩɦ ɬɮɟɫɛɛɬ ɸɳ ɭɛɭɛɰ) ɳԛԛɟɸɞ – zhus-dag, zhu-gtugs: TTT: zhus-dag: checking for/ correcting mistakes in a text, proofreading, textual editing; zhu-gtugs: to be verified/ correct, accurate || klm: [?]; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 227: ɳΟΟɟɸɞ: tib: zhus dag, zhu gtugs: “ɛɫɣɮɭɞɛɨ ɛɤɦ- TothErzsebet_PhD-dissz.doc 55 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɟɛɰ”; Ȼɦɣɝɛɛ ɨɩɧ ɜɣɲɞɣɤɞ ɭɮɦɞɛɨ ɳԛԛɡ ɛɦɟɛɛ ɧɛɟɞɣɤɞ ɢɛɬɛɨ ɢɛɦɫɮɮɦɛɰ, ɰɺɨɛɰ; ɳԛԛɟɸɞɦɸɰ (ɭɮɦɞɛɨ ɳԛԛɰ, ɢɛɬɛɨ ɢɛɦɫɮɮɦɛɰ). ɺɨ – dbyangs: TTT: 1. song, melody, tune, harmony, voice, speech, singing, musical ca- dences, pronunciation, ritual song, incantation, 2. a term of grammar: vocal, vowel || klm: yang; Baw Ø; KGy p. 753: ɺɨ(ɞ): dallam; klm: yang < tib dbyangs; Süx p. 232: ɺɨ I: tib: dbyangs, klm: yang: “ɸɞɳɣɞ”; ɐɩɩɦɩɤɞɩɩɫ ɰԧɞ ɩɫɮɮɦɡ ɮɺɨɞɛɦɮɮɦɛɨ ɸɞ- ɳɣɞɦɸɰ ɛɺ. Tantrikus buddhizmus A tantrikus buddhizmus szókincsébęl 35 kifejezés található a vizsgált forrásokban, köztük az alapvetę mħszavak (ɡԛɟ, ɝɛɨ, stb.) mellett a tanítások hagyományozására vonatkozó kifejezések (pl. ɦԛɨɭɣɟ), varázsigék (pl. ɮɧ-ɛɛ-ɰɮɧ), a védęistenségek különbözę típusai (ɞɩɝɣɦɰɛ, ɲɩɤɬԛɫɸɨ, ɺɟɛɧ, stb.), a szimbolikus ábrázolás egy fontos fajtája (ɡɛɨɰɛɫ), valamint természetfeletti képességekkel kapcsolatos szavak (ɢԛɧɪɫɸɦ). ɛɞ – sngags: TTT: mantra, 1. a synonym for Vajrayana, 2. a particular combination of sounds symbolizing and communicating the nature of a deity and which lead to puri- fication and realization, for example om mani padme hung. There are chiefly three types of mantra: guhya mantra, vidya mantra and dharani mantra. || klm: aȗ; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 12: ɛɞ II: tib: sngags, klm: aȗ: “ɭɛɫɨɣ”;64 ȼɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɻɬɨɶ ɮɨɳɦɛɞɛ ɢɛɦɜɣɫɦɶɨ ԛɤɦ; ɛɞɣɤɨ ɨɩɧ (ɭɛɫɨɣɤɨ ɨɩɧ); ɛɞ ɭɛɫɨɣ ɰɩɫɳ. || RTA- M ʌ 582: snaG<, snoG< (Sch 77), sunoG< (M): ‘magical formula, exorcism’; sunoG –––––––––––– 64 Vö. Süx p. 181: ɭɛɫɨɣ: szkt: dhƘraԜi, tib. sngags, klm: tarni. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 56 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɝɛɨ II: power, empowerment (Buddh.), ɝɛɨ ɛɝɷɳɣɞ: consecration, empowerment (Tib. dbang); KGy p. 93: ɝɛɨ(ɞ): király, fejedelem, vang (mandzsu–kínai fejedelmi méltóság); klm: wang < kín; Süx p. 52: ɝɛɨ I: tib: dbang, klm: vang: “ɸɫɰ, ɰԛɲ ɲɛ- ɟɛɦ”; = ɛɝɳɣɞ; p. 11: ɛɝɳɣɞ: szkt: abhiğeka, klm: abišig “ɸɫɰ ɩɦɩɰ, ɸɫɰ ԧɫɞԧɰԛɤ” || 65 RTA-M ʌ 147: G<ãș, rG<ãș (M): ‘might, power’; JäD: ‘id.’ ɞɛɝɛɞ – bka’-bsgo: TTT: 1. command, 2. order, 3. protection-blessing (with a phurba) on one’s head, 4. ritual for getting rid of demon, 5. evil influences, 6. diseases, 7. illness, 8. bad luck etc., 9. prayer for the protection of travelers during the journey || klm: ȗabaȗ; Baw p. 83: ɞɛɝɛɞ: 1. blessing; ɞɛɝɛɞ ɭɛɝɣɰ (ɞɛɝɛɞ ɰΟɫɭɸɸɰ): to bestow a bless- ing, 2. beating; ɞɛɝɛɞ ɰΟɫɭɸɰ to get beaten up; KGy Ø; Süx p. 55: ɞɛɝɛɞ: tib: bka’ bsko [sic!], klm: ȗabaȗ: “ɢɛɫɦɣɞ ɭɮɳɛɛɰ”, Ȼɦɣɝɛɛ ɰԛɨɣɤɞ ɞɛɟɨɛ ɟɩɭɨɶɨ ɸɦɟɸɝ ɞɛɤ ɜɛɫɱɟɛɛɬ ɰɛɧɞɛɛɦɛɰ ɮɭɞɛɭɛɤ ɨɩɧ ɮɨɳɣɰ ɳɛɳɨɶ ɢɛɨ ԛɤɦ, Ⱦɛɝɛɞ ɭɛɝɣɰ. ɞɩɝɣɦɰɛ, ɞɩɝɣɤɨ ɦɰɛ – ’go-ba’i lha: TTT: protecting gods, patron gods; the five patron deities: mo lha, pho lha, srog lha, yul lha, dgra lha || klm: ȗobi-yin lha; Baw p. 94: ɞɩɝɣɦɰɛ (ɞɩɝɣ ɦɰɛɨ-ɛɛ): the “fate-gods” (Buddh.) (Tib. ’go-ba’i lha); KGy Ø; Süx p. 65–66: ɞɩɝɣɤɨ ɦɰɛ: tib: sGo ba’i lha, klm: ȗobi-yin lha: “ԛԛɞɷɧ ɬɷɧɝɷɪ”; ɍɛɝɛɨ ɢԛɤɦ ɭɸɨɞɸɫɸɸɬ ɜԛɫɟɸɰ ɮɲɣɫ ɂɛɺɛɨɶ ɭɛɝɛɨ ɭɸɨɞɸɫ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɘɟɞɸɸɫ ɨɷ ɰԛɨɣɤ ɛɧɷɟ- ɫɛɦɶɨ ɭɛɝɛɨ ɲɮɰɛɦ ɢԛɤɦɣɤɞ ɟɛɛɡ, ԧɟԧɫ ɞɮɫɝɛɨ ɮɟɛɛ ɰɛɫɡ, ɳԧɨԧ ɞɮɫɝɛɨ ɮɟɛɛ ɧɛ- ɨɛɡ ɛɝɛɫɟɛɞ ɞɸɨɸ; ɇɩ ɦɰɛ (ɩɰɣɨ ɭɸɨɞɸɫ – ɰԛɨɣɤ ɢԛԛɨ ɬɮɞɛɨɟ ɩɫɳɣɡ ԧɨɞԧ ɢԛɬ, ɜɣɦɸɞ ɮɰɛɛɨɶɞ ɭɸɭɞɸɞɲ, ɬɩɞɩɩ ɰԧɦԧɞɦԧɬԧɨ ɣɟɸɫ ɢɛɦɮɮ ɸɰɨɸɫɣɤɨ ɟԛɫɭɸɤ); ɬɫɩɞ ɦɰɛ (ɛɧɣɨ ɭɸɨɞɸɫ – ɜԛɫɸɨ ɰɸɫɸɞɦɸɦɭɸɤ ɰɛɫ ɧɩɫɷ ɰԧɦԧɞɦԧɬԧɨ ɜɛɛɭɛɫ ɸɫɣɤɨ ɟԛɫɭɸɤ. ɐԛɨɣɤ ɢԛɫɰɸɨ ɭɮɬ ɜɛɤɫɦɛɡ ɛɧɣɤɞ ɬɛɰɣɨ, ɰɣɳɣɞ ɜɮɺɨɶɞ ɛɫɝɣɡɮɮɦɛɞɲ); Ɋɩ ɦɰɛ (ɸɫɣɤɨ ɭɸɨɞɸɫ – ɜԛɫɸɨ ɲɣɧɸɞɭɸɤ ɱɛɞɛɛɨ ɧɩɫɷɭɩɤ, ɣɟɸɫ ɢɛɦɮɮ ɸɫɣɤɨ ɟԛɫɭɸɤ. ɐԛ- ɨɣɤ ɜɛɫɮɮɨ ɬɮɞɛɨɛɛ ɩɫɳɣɡ ɜԛɭɸɸɦ ɭɮɮɫɝɣɦ ɛɡɣɦ ԛɤɦɬɣɤɞ ɣɝɸɸɞɲ); əɦ ɦɰɛ (ɩɫɨɶ ɭɸɨɞɸɫ – ɧԧɨ ɱɛɞɛɛɨ ɧɩɫɷɭɩɤ, ɣɟɸɫ ɢɛɦɮɮɞɣɤɨ ɟԛɫɭɸɤ, ɐԛɨɣɤ ɭɸɫɞԛԛɨɸɸ ɩɫɳɣɡ, ɬԛɫ ɰԛɲɣɨ ԧɞɲ, ɩɫɩɨ ɜɛɤɫɶɞ ɣɝɸɸɞɲ); ȿɛ ɦɰɛ (ɬԛɦɟɸɨ ɭɸɨɞɸɫ – ɱɛɞɛɛɨ ɰԧɦɞɣɤɨ ɟɸɸɫ ɸɫɸɦɞɸɞ ɜɛɤɟɛɦɭɛɤ ɢɛɦɛɫɬɛɨ, ɛɧɛɫɦɣɨɞɮɤ ɢɛɦɮɮ ɸɫɣɤɨ ɟԛɫɭɸɤ. ɐԛɨɣɤ ɜɣɠɣɤɨ ɜɛɫɮɮɨ ɧԧɫɨԧԧ ɩɫɳɣɡ, ɱɩɞ ɢɛɦɷ ɰɣɤɧɩɫɣɤɞ ɨɷ ɟɸɦɞɸɫԛԛɦɸɞɲ) ɞɸɡ ɭɛɝɛɨ ɢԛɤɦ ɜɣɤ ɞɸɨɸ. ɘɨɸ ɭɛɝɛɨ ɭɸɨɞɸɫ ɨɷ ɰԛɨɣɤɞ ɸɰɸɸɬ ɭԧɫԧɰɣɤɨ ɰɛɧɭ ɭԧɫɡ, ɛɡ ɭԧɫԧɦ, ɜɮɺɨ ɢɛɺɛɞ ɨɷ ɨɛɬɛɨ ɭɮɫɳɣɟ ɣɝɸɸɨ ɭɸɭɞɸɨɸ ɞɸɟɸɞ. ɟɛɦɰɛɛ – dgra-lha: TTT: war-god, deity of war || klm: [?]; Baw p. 121: ɟɛɦɰɛɛ: 1. the “en- emy gods” (Buddh.), 2. prayers to the enemy gods (Tib. dgra-lha); KGy Ø; Süx Ø ɟɩɫɡɨɺɦɜɛɛ – rdo-rje-dmyal-ba: TTT: vajra hell || klm: dorЇinilba; Baw Ø; KGy Ø; Süx .p. 87: ɟɩɫɡɨɺɦɜɛɛ: tib: rdo rje dmyal ba, klm: dor֢inilba: ɉɲɣɫ ɭɛɧ ɡɛɨɰɛɫ – dkyil-’khor: TTT: Mandala 1. ‘Center and surrounding.’ Usually a deity along with its surrounding environment. A mandala is a symbolic, graphic representation of a tantric deity’s realm of existence, 2. A mandala offering is an offering visualized as the entire universe, as well as the arrangement of offerings in tantric ritual || klm: Їangqar; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 101: ɡɛɨɰɛɫ: tib: dkyil ’khor, klm: ֢angqar: “ɭԧɝɟ ɸɫɞɸɰ”, ɐɩɭ ɧɛɨɟɦɶɨ ɜɛɫɣɧɛɦ ɜɮɹɮ ɬɣɤɦɜɸɫ ɟԛɫɬ || RTA-M ʌ 657: ğD!Z!ișkǦuor (Sch 59, 77, 869): ‘MaԜԑala-drawing, the middle circle, the circular nest of the maԜi- –––––––––––– 65 Vö. Süx p. 11: ɛɝɳɣɞ: szkt: abhiğeka, klm: abišig. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 57 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra tree’; JäD: ‘circle, circumference, a certain mystical figure’ ɧɛɨɟɛɦ – ma-ζΙa-la, maζΙal: TTT: mandala (Syn dkyil ’khor); (offering of the) mandala of the universe || klm: mandal; Baw p. 209: ɧɛɨɟɛɦ III: (ɰɩɭ ɧɛɨɟɛɦ) mandala (representing of the cosmos in a metal disc or a drawing), ɧɛɨɟɛɦ ɟɛɨɳɣɞ: a ceremony of offering of gifts to the Jebtsundamba Khutuktu, ɧɛɨɟɛɦ ΫɫɞΫɰ: to offer a mandala (to a high lama, etc.); KGy p. 247: ɧɛɨɟɛɦ2: kör, korong, vall mandala, kör/korong alakú jelkép, jelképoltár; klm: mandal < ujg/tib ind; ɛɞɛɛɫ ɧɛɨɟɛɦ: lég- kör; levegęég; ɨɛɫɨɶ ɧɛɨɟɛɦ: napkorong; Süx p. 132: ɧɛɨɟɛɦ: tib: ma nda la < szkt: maԜԑal, klm: mandal: 1. ɳɛɳɨɶ ɻɬɨɩɩ ɜɮɫɰɛɨ ɦɛɧ ɢɸɫɸɞɭ ԧɫɞԧɰ ɭɛɰɣɦ ɭɛɝɣɞɦɛɦ, 2. ɭɛɝɱɛɨ, 3. ԧɨɞԧɨ ɜɮɹɮ ɞɛɟɨɛ ɭɛɦ; ɭԛɝɳɣɨ; ɧɛɨɟɛɦ ԧɫɞԧɰ (ɭɛɝɛɨ ԧɨɞɣɤɨ ɨɺɨɟɛɫ ɰɛɟɛɞ ԧɫɞԧɡ, ɜɛɬ ɭɛɝɛɨ ɰɩɳɮɮ ɧɛɦɶɞ ɩɨɞɩɦɡ ɬɸɭɸɫɦɸɨ, ɭɛɝɛɨ ɭɛɫɣɛɨɶ ɟɸɸɡ ɢɸɫɸɞ ɩɦɩɨ ɢԛɤɦ ԧɫɞԧɰɣɤɞ ɰɸɦɨɸ). ɡɣɨɛɨ – rjes-gnang: TTT: introduction, permission, consent, leave of absence; authori- zation, empowerment, blessing, consent. abbr. of rjes su gnang ba || klm: Їinang; ;”Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 103: ɡɣɨɛɨ: tib: rjes gnang, klm: ֢inang: “ɟɛɞɛɨ ɬɩɻɫɰɩɦ ȼɣɦɸɞ ɲɛɨɛɫ ɦɮɞɛɛ ɭԧɞԧɦɟԧɫ ɛɝɳɣɞ ԧɞԧɰɣɤɞ ɩɦɬɨɶ ɰɩɤɨɩ ɜɮɫɰɛɨ ɭɸɫ ɰɣɤɞɸɸɟ ɭԛԛ- ɨɣɤ ɜɣɠ, ɢɛɫɦɣɞ, ɬɸɭɞɸɦ, ɸɫɟɧɣɤɨ ԛɤɦɬɣɤɨ ɲɛɟɦɶɞ ɟɮɫɭɞɛɰɶɨ ɭɮɦɟ ɜԛɭɸɸɰ ɬɩɻɫ- ɰɩɦ ԧɞɬɨɣɤɞ ɰɸɦɨɸ ɞɸɡ ɜɮɫɰɨɶ ɨɩɧɟ ɭɛɤɦɬɛɨ ɜɛɤɟɛɞ. ɍɩɝɲɩɩɫ ɰɸɦɜɸɦ, ɭɮɰɛɤɨ ɜɮɫɰɨɶɞ ɜɺɬɛɦɞɛɰ ɸɫɰɣɤɞ ԧɞɟԧɞ ɭɛɫɨɣɤɨ ɻɬɨɶ ɢɛɨ ԛɤɦ. ɡԛɟ – rgyud: TTT: 1. continuum, continuity, succession, 2. string, 3. stream, 4. region, area, location, 5. (family) lineage/ succession/ descent, 6. tantra (text), 7. character trait, nature, 8. via, through, 9. bank, shore, coast, edge, side, 10. range || klm: Їüdba; Baw p. 161: ɡΟɟ: tantra, tantra college, ɡΟɟɣɤɨ ɟɛɱɛɨ: tantra college (Buddh.) ;(Tib. rgyud); KGy Ø; Süx p. 106: ɡΟɟ: tib: rgyud, klm: ֢üdba: “ԛɨɟɸɬ”; (ɬɛɧ. tantra) ȿɛɨɟɫɶɨ ɬɮɫɞɛɛɦ, ɨɩɧɦɩɦ; ɓԛɭɸɸɨ ɬɛɰɣɮɬɶɞ ɮɫɣɨ ɢɛɦɛɰ ɰɣɤɞɸɸɟ ɛɞɣɤɨ ɻɬɨɶ ɢɛɨ ԛɤɦ ɞԛɤɱɸɭɞɸɰ ɧԧɫɞԧɦ ɻɬɦɩɦɶɨ ɨɩɧ. ɘɟɞɸɸɫ ɨɷ Ⱦɛɨɡɮɮɫɶɨ ɟɩɭɩɫ ɭɩɧ ɜɛɤɫ ɸɢɸɦ- ɟɸɞ. ȿԧɫɝԧɨ ɛɤɧɛɞɭ ɰɮɝɛɛɨɛ. Ԛԛɧɞ: ɬɷɧɫɷɥɝΟɣ ɠΟɞ (ɫɚɦ. anuttara-tantra; ɭԧ. bla med rgyud); ɻɩɞɣɤɨ ɡΟɟ (ɬɛɧ. yogatantra; ɭԧ. rnal ’byor rgyud); Οɣɥɢɣɧ ɠΟɞ (ɫɚɦ. kriyatantra; ɭԧ. bya ba rgyud); ɺɝɟɦɶɨ ɡΟɟ (ɬɛɧ. caryatantra, ɭԧ. spyod rgyud); ɡΟ- ɟɣɤɨ ɟɛɱɛɨ (ɭɛɫɨɣɤɨ ɮɰɛɛɨɶ ɞɩɦ ɩɨɩɦ ԛɨɟɸɬɦɸɦɣɤɞ ɬɮɫɲ ɬɮɟɦɛɰ ɬɮɫɞɮɮɦɷ, ɭɛɫ- ɨɣɤɨ ɟɛɱɛɨ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɘɨɸ ɟɛɱɛɨɟ ɭɛɲɛɛɨɞɮɤ ɟԛɫɭɸɤ ɺɟɛɧ ɜɮɫɰɟɶɞ ɜɛɤɫɦɮɮɦɬɛɨ ɜɛɤɟɛɞ. ɘɨɸ ɬɮɫɞɮɮɦɷ ɭԧɞɬԧɞɲɣɟ ɛɞɫɛɧɜɛ, ɭɛɫɨɣɲ ɱɩɦ ɛɝɟɛɞ); ɡΟɟɣɤɨ ɰɛɧɜɛ (ɭɛɫ- ɨɣɤɨ ɟɛɱɛɨɞɣɤɨ ɟɛɛ ɦɛɧ).66 ɢԛɧɪɫɸɦ – rdzu-’phrul: TTT: magic (powers, play, display, exhibition, trick), transforma- tion, wondrous creativity, psychic power, miracle, magical display, miracle, magical illusion, apparent marvel, any delusion, miraculous appearance, telekinesis, psychoki- nesis || klm: Їümbürel; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 114: ɢΟɧɪɫɸɦ: tib: rdzu ’phrul, klm: .֢ümbürel: ɋɣɟ ɰɮɝɣɦɞɛɛɨ, ɢԛɧɜɸɫɸɦ ɲ ɞɸɟɸɞ ɦԛɨ – lung: TTT: tradition, precepts, transmission, instruction, permission, scripture, sacred story, epic, text, prophecy, scriptural (tradition, authority), behest, authorization from hearing text, spiritual exhortation, admonition, esoteric teachings, texts in which ex- –––––––––––– 66 Vö. Süx p. 79: ɟɛɨɟɛɫ: tib: stan dar [sic!] (< szkt. tantra), klm: dandar. Lásd Függelék. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 58 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra periences of the masters are expressed with regard to the teachings, texts extracted from rgyud, sacred authority || klm: lüng; Baw p. 205: ɦΟɨ: religious instruction, ɨɩɧ ɦΟɨ ɛɝɛɰ: to undergo instruction (Tib. lung); ɦΟɨɟɸɞɨɸɰ, ɦΟɨɟɸɞɟɸɰ: to issue an order or commandment, to state (Jebtsundamba Khutuktu); KGy Ø; Süx p. 127: ɦΟɨ I: tib: lung, klm: lüng: “ɸɳ, ɢɛɫɦɣɞ”; 1. ɜɩɳɞɩ, ɮɟɣɫɮɮɦɬɛɨ ɢɛɫɦɣɞ, ɸɳ ԛɨɟɸɬ; ɦԛɨ ɭɛɝɣɰ (ɦɛɧɶɨ ɮɝɟɣɬɛɛɫ ɭɮɰɛɤɦɡ ɭɩɟɩɫɰɩɤɦɬɩɨ ɨɩɧɶɞ ɭɩɟɩɫɰɩɤ ɛɫɣɮɨɛɛɫ ɳɛɝɣɤɨ ɲɣɰɨɸɸ ɮɨɳɬɛɨɶ ɰԛɲɸɸɫ, ɨɩɧɶɨ ɛɝɵɺɛɬ ɭɛɝɷɬɨɛɛɫ ɭɸɫ ɜԛɞɟɣɤɞ ɨɷ ɳɛɧ- ɟɛɦɞԛɤ ɧɸɟɦɸɞ ɜɩɦɞɩɡ ԧɞԧɰɣɤɞ ɰɸɦɨɸ), 2. ɞɩɦ, ԛɨɟɸɬ; ɬɮɟɛɫ ɟɛɨɟɫɶɨ ɦԛɨ. ɦԛɨɟɸɨ – lung-bstan: TTT: predictions, prophecy, precept, injunction, teachings, revela- tion, message || klm: lüngdüng; Baw p. 205: ɦΟɨɟɸɨ: (ɦΟɨɟɸɨ ɢɛɫɦɣɞ) order, com- mandment or instruction issued by the Jebtsundamba Khutuktu (Tib. lung-bstan); KGy p. 241: ɦΟɨɟɸɨ: buddh vall TothErzsebet_PhD-dissz.doc 59 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra khang-gi ’og-gzhi rlung-me-chu-sa’i dkyil-’khor bzhi “ya ra wa la” | Ri-rab gzhal- yas-khang-bcas-pa “ma” | brten-pa sku-gsung-thugs-kyi lha-rnams “ksha” | thugs- dkyil-gyi lha-rnams “ha” | bde-chen ’khor-lo’i lha’i sku-gsung-thugs zla-tshes thig-le n’a-da-ste rten brten-pa’i lha-rnams mtshon-par byed-pa’o || klm: nanЇivangdan; -Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 146: ɨɛɨɡɝɛɨɟɛɨ: tib: rnam bcu dbang ldan, klm: nan֢i vangdan: 1. ɨɮɮɱ ɭɛɫɨɣɤɨ ɰԧɦɞԧɨɣɤ ɟɩɭɩɫ ɞɛɫɟɛɞ ɟɩɦɩɩɨ ɬɛɧɞɛɫɟɣ ԛɬɸɞ ɜɛ ɭɮɫ- ɝɛɨ ɢɮɫɛɞ ɟԛɫɬɸɸɫ ɜԛɭɬɸɨ ɛɫɝɛɨ ɢԛɤɦ ɮɭɞɛ ɣɦɸɫɰɣɤɦɬɸɨ ɭɩɧɵɻɩɦɩɦ, 2. ɞɩɦ ɭԧɦԧɝ ɩɫɳɮɮɦɞɶɨ ɻɬɦɩɦɟ ɰɸɫɸɞɦɸɟɸɞ ɨɛɫ, ɬɛɫ, ԛɬɸɞ ɜԛɰɣɤ ɨɸɞɸɨ ɢԛɤɦ ɰɛɟɛɞ ɨɩɡɣɟ – gnod-byed: TTT: harmful, opposing, injuring, those who inflict injury, those who cause harm, refutable, maleficent being || klm: noЇid; Baw Ø; KGy p. 290: ɨɩɡɣɟ: ;”gúny, ártás; klm: no֢id; Süx p. 148: ɨɩɡɣɟ: tib: gnod-byed, klm: no֢id: “ɰɩɫɦɩɞɲ ɀɞԧԧ, ɰɩɫɦɩɦ; ɛɦɣɝɛɛ ԛɤɦ ɛɡɣɦɟ ɬɛɛɟ ɰɩɫɦɩɦ ɭɛɫɣɰ; ɨɩɡɣɟɦɩɰ (ɠɞԧԧɦԧɰ, ɰɩɫɦɩɰ). ɨɺɨɟɛɫ – snyan-dar: TTT: kha btags adorning representations of deities || klm: nindar; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 150: ɨɺɨɟɛɫ: tib: snyan dar, klm: nindar: “ɬɩɨɩɫɶɨ ɭɩɫɞɩ” ɜɮɹɮ ɛɤɦɭɞɛɦɶɨ ɰɛɟɛɞ; 1. ɒɣɨ ɬɸɭɞɸɦɸɸɬɸɸ ԛɨɸɨɲɸɸɫ ɟɸɝɳԛԛɦɬɸɨ ԧɫɞԧɦɣɤɨ ɭɩɫ- ɞɩɨ ɰɛɟɛɞ, 2. ȼɮɫɰɨɶ ԧɧɨԛԛɫ ɭɛɭɛɰ ɰԧɳɣɞ. ɩɫɩɩɦɩɨ – ro-langs: TTT: corpse raiser, corpse raising spirit, vetala, a kind of demon or spirit that occupies dead bodies || klm: orolang; Baw p. 264: ɩɫɩɩɦɩɨ: (ɜɩɬɩɩ ɩɫɩɩ- ɦɩɨ): living corpse, zombie, vampire (Tib. ro-langs); KGy p. 334: ɩɫɩɩɦɩɨ(ɞ): holt- testbe bújt szellem, kísértet, hulladémon, –––––––––––– 67 Vö. Süx p. 53: ɝɣɟɛɫ: szkt: vetƘla, klm: vidar. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 60 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra pa’i rgyan, klm: rüi֢in: “ɺɬɛɨ ɲɣɧɸɞ”; ɳɣɟɭɸɨ ɟɩɞɳɟɶɨ ɰɮɝɱɬɛɨɟ ɢԛԛɡ ɮɨɡɮɮɦɟɛɞ ɰԛɨɣɤ ɜɮɹɮ ɢɛɛɨɶ ɺɬɛɛɫ ɰɣɤɬɸɨ ɰɩɰɣɧɩɤ ɭɩɦɞɩɤ ɲɣɧɸɞɦɸɦ; ɢɮɫɞɛɛɨ ɫԛԛɡɣɨ (ɭɩɦɞɩɤ, ɲɣɰ, ɰɛɱɛɫ, ɜɮɭɛɦɞɛ, ɜɮɞɮɤ, ɰԧɦ ɢɸɫɸɞɭ ɢԛԛɰ ɲɣɧɸɞɦɸɦ); ɢɛɛɨɶ ɹɬɛɨ ɫԛԛ- ɡɣɨɭɸɤ ɟɸɸɦ ɬԛɞ – gzugs: TTT: physical, material forms, visible form, stature, objects, sight, beauty, relatively stable patterns, color-form, objective constituent of any cognitive situation, gestalt, concretizations, substance, appearance || klm: süg; Baw p. 312: ɬΟɞ: (ɬΟɞ ɬΟΟ- ɟɸɫ) wraith, phantom, pole shade, shadow, ɬΟɞ ɢɮɫɛɞ (ɰɛɟɨɶ ɬΟɞ ɢɮɫɛɞ): petroglyph (Tib. gzugs); KGy p. 401: ɬΟɞ: kísértet, szellemalak; sziklarajz; klm: süg < tib gzugs; ɰɣɤ ɬΟɝ: kísértet; ɰΟɨɣɤ ɬΟɞ Οɦɟɡɸɸ: már csak önmaga kísértete TothErzsebet_PhD-dissz.doc 61 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɮɧ ɰɮɧɞԛɤ – om-hum: TTT Ø; vö. om: O, famous mystic syllable; hum: khro-bo’i sngags; hum mdzad: expression of challenge and fearlessness, alarm an enemy || klm: um hum; Baw p. 382: ɮɧ ɰɮɧɞΟɤ: in a trice; KGy Ø; Süx p. 191: ɮɧ ɰɮɧɞΟɤ: tib: om hum, klm: um hum: ɮɧ ɧɛ ɨɣ ɜɛɟ ɧɸ ɰɮɧ ɞɸɬɸɨ ɧɛɛɨɣɤɨ ɢɮɫɞɛɛɨ ԛɬɞɣɤɨ ɸɰ ɭԧɞɬɞԧɦɣɤɨ ɰɩɻɫ ԛɬɞɣɤɞ ɲ ɰɸɦɸɰ ɢɛɝɞԛɤ, ɧɛɳ ɺɛɫɮɮ, ɮɰɛɛɨ ɢɮɦɛɞɞԛɤ ɞɸɬɸɨ ɮɭ- ɞɛɭɛɤ ɰɸɦɦɸɞ. ɲɩɤɡɣɨ – chos-skyong: TTT: Dharma protector. Non-humans who vow to protect and guard the teachings of the Buddha and its followers. Dharma protectors can be either ‘mundane’ (virtuous samsaric beings) or ‘wisdom Dharma protectors’ (emanations of buddhas or bodhisattvas) || klm: ĀoyiЇung, ĀoyiЇong; Baw p. 527: ɲɩɤɡɣɨ: 1. protec- tor of the law, ɲɩɤɡɣɨ ɜɮɮɦɞɛɰ: to bring down the protector of the law; to produce a frenzy (shamanist); to come down on like a ton of bricks, ɲɩɤɡɣɨ ɜɮɮɰ: to descend (Protector of the Law); to be frenziedly possessed, 2. ɲɩɤɡɣɨ ɦɛɧ: Oracle Lama (Buddh.) (Tib. chos-skyong); KGy p. 688: ɲɩɤɡɣɨ(ɞ): vall hitvédę, riasztó alakú :jelképistenség; révülę jóspap; klm: Āoyi֢ung < tib chos-skyong; ɲɩɤɡɣɨɞ ɜɮɮɦɞɛɰ tajtékzik a dühtęl; Süx p. 215: ɲɩɤɡɣɨ: tib: chos skyong, klm: Āoyi֢ong: “ɨɩɧɶɨ ɬɛɰɣɮɦɬɛɨ, ɨɩɧ ɭɸɭɞɸɞɲ”; 1. ɲɚɪɵɧ ɲɚɲɢɧɬɧɚɚɫ ɬԧɜɞ ɦɨɧɝɨɥɵɧ ɛԧԧ ɦԧɪɝԧɥɬɧɢɣ ɚɲɢɝ ɫɨɧɢɪɯɨɥɞ ɡɨɯɢɰɭɭɥɚɧ ɡɨɯɢɨɫɨɧ ɥɚɦɵɧ ɲɚɲɧɵ ɛԧԧ, 2. ɯɢɥɷɧɬ ɞɨɝɲɢɧ ɛɚɣɞɥɚɚɪ ɞԛɪɫɷɥɫɷɧ ɲɚɪɵɧ ɲɚɲɧɵ ɛɭɪɯɚɞ, ɢɬɝɷɥɢɣɝ ɫɚɯɢɝɱ ɱ ɝɷɞɷɝ. Ɇɨɧɝɨɥɨɨɪ ɞɨɝɲɢɞ ɱ ɝɷɧɷ; ɲɩɤɡɣɨ ɜɮɮɰ (ɳɛɫɶɨ ɜԧԧ ɜԧԧɦԧɰ); ɨɛɤɧɛɨ ɲɩɤɡɣɨ (ɓɣɫɸɨɟɸɝ, ɇɛɰɞɛɦ, ȼɺɬɧɛɨ, ɚɧ, ȼɸɞɢ, Ɍɣɤɭɛɛ-ɜɺɫɧɛɨ, ɐɛɺɨɰɺɫɝɛɛ, ɚɧɛɨɟɛɞɛ). ɲɩɤɬԛɫɸɨ – chos-srung: TTT: Dharma protector, Guardian of the doctrine || klm: Āoyisü- rüng; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 216: ɲɩɤɬΟɫɸɨ: tib: chos srung, klm: Āoyisürüng: “ɨɩ- ɧɶɨ ɬɛɰɣɮɬ”; ɇɩɨɞɩɦɶɨ ɸɫɭɨɣɤ ɭɩɞɦɩɩɧ. ȼɮɞɶɨ ɰԧɦԧɞ ɟɸɸɫ ɭɩɞɦɩɞɲ ɰɩɻɫ ɰԛɨ ɭɮɬ ɜԛɫ 14 ɰԛԛɞ ԧɟԧԧɟ ɸɸɦɡɸɸɫ ɨԛԛɨɸ. ɐԛԛɞ ɲɣɞɸɸɫ ɸɬɝɸɦ ɰɩɳɮɮɦɟɛɨ, ɰɛɡɮɮ ɭɣɤɳ ɞɸɰɲɦɸɨɞɸɸɫ ɨԛԛɨɸ. Ɉɸɞ ɨɸɞɸɸɫ ɣɟɸɦɱɬɸɸɫ ɰԛԛɞԛɤ ɜɩɦɬɩɨ ɨɷ ɰɩɡɣɞɟɩɨɩ. ɀɫԧԧ ɰɛɝɣɤɨɰɛɨ ɣɰ ɭɩɞɦɩɟɩɞ ɜɛɤɬɛɨ ɞɸɨɸ. ɳɣɟɸɦ – shi-’dul, ’chi-’dul: TTT Ø; vö. shi-’dre: ghost of the dead, spirits of the dead || klm: šidül; Baw p. 540: ɳɣɟɸɦ: ghost, spirit; KGy Ø; Süx p. 223: ɳɣɟɸɦ: tib: shi ’dul, ’chi ’dul, klm: šidül: “ԛɰɦɣɤɞ ɨɩɧɰɩɭɞɩɰ”; 1. ɳԧɨԧ ɟɮɨɟ ɮɨɳɣɰ, ɰԛɨɣɤ ɬԛɨ- ɬɣɤɞ ɟɮɮɟɛɰ ɳɛɳɨɶ ɨɮɮɱ ɨɩɧ; ȼɛɬ ɜɮɞ ɲԧɭɞԧɫ ɟɛɫɛɰ ԛɠɟ ɮɨɳɣɰ ɨɩɧ ɭɸɫɞԛԛɭɸɨ ɢɛɨ ԛɤɦ, 2. ɰɛɫɛɛɦɶɨ ԛɞ. ɳԛɞɦɸɰ – bzhugs: TTT: sit, abide, be present, stay, remain, dwell, reside || klm: šüglekü; Baw p. 551: ɳΟɞɦɸɰ: to possess, to haunt (evil spirit, etc.); KGy Ø; Süx p. 226: ɳΟɞɦɸɰ: tib: bzhugs pa, klm: šüglekü: Ɉԧɰɱԧɰ; ɰԛɬɦɸɨ ɜɩɦɩɰ, ɬɛɨɛɛɳɫɛɦ ɜɩɦɩɰ; ɛɟ ɳԛɞɦɸɰ, ɟɩɨ ɳԛɞɦɸɰ. ɳԛɨɳɣɞ – gzungs-gzhug, gzungs-bzhug: TTT: ring bsrel, dharanis to be put into a chor- ten or statue || klm: süngsüg; Baw p. 314: ɳΟɨɳɣɞ: charm or relic installed in a stupa (Tib. prob. gzungs-bzhug); ɳΟɨɳɣɞɦɸɰ: to instal a charm or relic in a stupa or statue; KGy Ø; Süx p. 227: ɳΟɨɳɣɞ: tib: gzungs gzhug, klm: süngsüg: “ɭɩɞɭɩɩɦ ɭɛɫɨɣ ɩɫ- ɳɮɮɦɛɰ”; ȼɮɫɰɛɨ ɜɩɦɞɩɨ ɱɩɞɱɦɮɮɦɛɨ ɜԛɭɸɸɡ ɛɧɣɦɮɮɦɛɨ ɭɸɭɞɸɰ ɨɛɫɣɤɨ ɨɛɨɟɣɨ ɢԛɤɦ, ɜɮɫɰɨɶ ɬɛɨ ɲ ɞɸɟɸɞ; ɳԛɨɳɣɞɦɸɰ (ɜɮɫɰɛɨ, ɬɮɝɛɫɞɛ ɭɸɫɞԛԛɭɨɣɤ ɞɩɦ ɰԧɨɟɣɤ TothErzsebet_PhD-dissz.doc 62 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɢɛɤɟ ɛɫɣɮɨ ɨɛɨɟɣɨ ɸɟ ɢɛɤ ɰɣɤɡ ɰԛɨɲɣɦɡ ԛɢɝɸɦ ɟɩɭɩɩɟ ɧԧɨ ɲɛɨɛɫɶɞ ɜԛɫɟԛԛɦɸ- ɰɣɤ ɨɷ). ɸɧɛ ɰɩ – e-ma-ho: TTT: an exclamation of wonder and amazement || klm: e ma-a ho; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 228: ɸɧɛ ɰɩ: tib: e ma ho, klm: e ma-a ho: Ɉɮɮɱ ɭɛɫɨɣɤɨ ɞԛɨ ɮɭɞɛ ɜԛɰɣɤ ɰɸɦɟɸɞ. Ⱦԛɨ ɮɰɛɛɨɶ ɬɮɟɛɫɭ ɸ- ɨɷ “ɛɫɞɛ” ɜɮɹɮ “ɰɛɧɭ ɭԧɫɬԧɨ ɛɧɞɛ- ɦɛɨɭ ɬɸɭɞɸɦ”, ɧɛ- ɨɷ “ɜɣɦɸɞ” ɜɮɹɮ “ɰɩɩɬɩɨ ɲɛɨɛɫ”, ɰɩ- ɨɷ ɟɸɸɫɰ ɛɫɞɛ ɜɣɦɸɞ ɰɩɻɫ ɰɩɬɦɩɨ ɜɛɤɰɶɨ ɜɣɦɸɞɟɸɦ ɧԧɨ ɞɸɡ ɭɛɤɦɬɛɨ ɜɛɤɟɛɞ. ɺɟɛɧ – yi-dam, yid-dam: TTT: tutelary deity; yidam, the deity that forms the main object of one’s meditation; promise, vow, oath || klm: idam; Baw p. 580: ɺɟɛɧ: protective deity (Buddh.) (Tib. yi-dam); p. 473: ɰɮɫɮɮ: 1. … ɺɟɛɧ ɰɮɫɮɮ: fourth finger, ring fin- ger; KGy p. 749: ɺɟɛɧ: vall védę isten; klm: idam < tib yi(d)-dam; ɺɟɛɧ ɰɮɫɮɮ: bonc gyħrħs ujj; Süx p. 231: ɺɟɛɧ: tib: yi dam, yid dam, klm: idam: 1. ɜɺɬɛɦɞɛɦ ɰɣɤɰ ԛɠɟ ɞɸɦɸɨ ɰԛɨɣɤ ԧԧɫɣɤɨɰ ɨɷ ɬɩɨɞɩɡ ɛɝɬɛɨ ɣɝɸɸɞɲ (ȿɛɧɟɣɨ, ɂɛɧɜɛɦ, ȼɛɨɟɛɨɦɰɛɧ … ɞɸɰ ɧɸɭ) ɜɮɹɮ ɰɮɝɣɤɞ ɬɛɰɣɞɲ, ɭɛɨɞɛɫɛɞ, ɬɛɰɣɦɶɞ ɰɛɧɛɛɫɛɞɲ ɜɮɫɰɛɨ ɜɮɹɮ ɛɫɣɮɨ ɬɛɰɣɮɦɬɛɨ, 2. ɟɛɧɡɛɛ, ɭɮɞɟɛɧ (ԛɢ), 3. ɞɛɫɶɨ ɟԧɭɞԧԧɫ ɰɮɫɮɮɨɶ ɨɸɫɣɤɟɸɦ Mitológiai lények és tárgyak A csoportban felsorolt 23 mitikus lények – démonok, ártó (vagy éppen segítę) szellemek, területęrzę istenek (pl. ɟɩɨ, ɬɸɫɸɸ, ɨɛɝɟɛɞ) és mágikus erejħ tárgyak (ɢɸɨɟɧɸɨɸ, ɹɨɟɸɨ, stb.) más vallásokból és a samanista hitvilágból kerültek a buddhizmusba. ɜɫԛɞ, ɜɫԛɞ-ɦɮɮ – ’brug-klu: TTT Ø; vö. ’brug: dragon, symbolical of thunder, thunder, lightning, whirlwind, mythical winged dragon; klu: nagas, water-deities, gods of underworld, water spirits, serpent demons, serpents (enemies of khyung), kind of flower, demi-god with human head and serpent body generally living in fountains, rivers, and lakes, snake || klm: brug; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 45: ɜɫΟɞ, ɜɫΟɞ-ɦɮɮ: tib: ’brug klu, klm: brug: ‘ɦɮɮ ɦɮɬ’; Ɍԛɧ ɟɮɞɛɨɶɨ ɩɫɩɤɟ ɜɛɤɫɦɮɮɦɬɛɨ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɞԧ- ɫԧԧɬɨɣɤ ɟԛɫɬ. ɟɛɧɬɫɛɤ – dam-sri: TTT: demons; samaya violator, transgressor; evil spirit; a demon dam tshig la gnod pa’i sri || klm: damsrai; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 79: ɟɛɧɬɫɛɤ: tib: gtam sri [sic!], klm: damsrai: “ɭɛɨɞɛɫɛɞɣɤɨ ɜɮɞ”; ɜɛɭɶɞ ɛɦɟɛɨ ɛɧɦɛɬɨɛɛ ɨɺɱɛɨ ɜɮ- ɱɛɞɲ ɟɣɬɛɛ – dri-za: TTT: dri-za: Gandharva, 1. a class of sentient being who lives on scents, 2. a type of celestial musicians living on the rim of Mt Sumeru; dri-za’i grong: mirage, cloud-land, faerie || klm: disa; Baw p. 126: ɟɣɬɛɛ ɨɛɫɶɨ ɜɛɦɞɛɬ: mirage (Tib. dri-zai [sic!] grong); KGy Ø; Süx p. 84: ɟɣɬɛɛ: tib: dri za, klm: disa: “ԛɨɸɫ ɣɟɸɳɭ”, ɞɛɨɟɛɫɝɛɛ; ɐɣɧɛɦɛɤɟ ɜɛɤɟɛɞ Ⱦɛɨɟɰɛɧɛɛɟɛɨ (ԛɨɸɫɸɸɫ ɬɩɞɭɩɩɞɲ) ɮɮɦɶɨ ɱɸɱɸɞɬɣɤɨ ԛɨɸɫɭ ɞɛɢɫɛɛɬ ɞɛɫɛɦɭɛɤ ɞɸɡ ɟɩɧɩɞɦɩɟɩɞ ɭɸɨɞɸɫɣɤɨ ɰԧɞɡɣɧɲɣɨ, ɟɮɮ- ɲɣɨ ɬɛɰɣɮɦɬɛɨ ɭɸɨɞɸɫ.68 –––––––––––– 68 Vö. Süx p. 61: ɞɛɨɟɛɫɷ I: szkt: gandharva, klm: ȗandari; p. 62: ɞɛɨɟɣɫ, ɞɛɨɟɛɫɝɛɛ: szkt: gandharva, klm: ȗandari. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 63 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɟɩɨ – gdon: TTT: malevolent influence; demon, demonic / negative force, harmful / evil spirit / influence, madness || klm: dong; Baw p. 129: ɟɩɨ: 1. evil spirit, demon, 2. ma- nia, obsession, addiction, ɟɩɨɞɩɩ ɟɛɫɛɰ: to satisfy one’s addiction, ɟɩɨ ɭɮɬɬɛɨ: mad keen on, ɛɫɰɣɨɶ ɟɩɨ ɭɮɬɬɛɨ: alcoholic, addicted to drink, ɟɩɨ ɳΟɞɦɸɞɲ: addict, ɟɩɨ ɳΟɞɦɸɰ: to be addicted (Tib. gdon); ɟɩɨɭɩɞɲ: addict; ɟɩɨɭɩɤ: mad keen (on), ob- sessed (by), addicted (to); ɛɫɰɣɨɶ ɟɩɨ: alcoholic, addicted to drink; ɜΟɡɞɣɤɨ ɟɩɨ: mad on dancing; ɟɩɨɭɩɰ: to be addicted, to be obsessed; ɟɩɨ Ϋɝɲɣɨ: addiction; ɟɩɨ Ϋɝɲɭɸɤ: addicted; ɟɩɨɭɩɨ ɮɮɰ: to drink obsessively; KGy p. 145: ɟɩɨ(ɞ)1: rögeszme, csökönyös szenvedély, mánia; klm: dong, vö tib gdon; ɟɩɨɞ ɨΫɰɱΫɰ = ɟɩɨɞ ɭɮɬɛɰ: rabja lesz vminek, nagyon rákap vmire, rögeszméjévé válik vmi vkinek; Süx p. 86: ɟɩɨ: tib: gdon, klm: dong: 1. ɛɟ, ɰɣɤ ɹɧ; ɟɩɨ ɳԛɞɦɸɰ (ɭԧ.: bzhugs pa) (ɛɟ ɨԧɰɱԧɰ), 2. ɰɸɭɸɫɰɣɤ ɟɮɫɳɣɦɭɛɤ ɜɩɦɬɩɨ ɨɷ; ɛɫɰɣɨɶ ɟɩɨ, ɟɩɨɭɩɰ (ɛ. ɟɩɨ ɨԧɰɱԧɡ ɟɸɧɣɤ ɟɩɨɞɩɬɲ ɺɫɣɰ; ɜ. ɛɦɣɝ ɹɧɛɨɟ ɰɸɭ ɟɮɫɳɣɰ). ɟԛɟ – bdud: TTT: demonic forces; Mara, demon, evil, obstruction; fiendish; demonic forces, monster, deadening influence || klm: düd; Baw p. 139: ɟΟɟ: devil, demon (same as ɳɮɦɛɧ) (Tib. bdud); KGy p. 160: ɟΟɟ: démon, ördög TothErzsebet_PhD-dissz.doc 64 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɦɮɬ: water-spirits, local deities, ɦɮɬɶɨ ɟɛɞɣɨɛ: water-nimph, naiad, ɦɮɬ ɬɛɝɟɛɞ (ɦɮ- ɬɶɨ ɸɢɸɨ): local deities, ɦɮɬ ɮɤɦɛɰ: to rain, ɦɮɬɶɨ ɰɛɛɨɶ ɬɛɨ: Aladdin’s cave, ɦɮɬɶɨ ɸɢɸɨ ɳɣɞ ɜɛɺɨ: as rich as Croesus (Tib. klu); ɦɮɬɶɨ ɱɸɱɸɞ: Water-lily; KGy p. 241: ɦɮɬ: rég tbsz a vizek és földek szellemurai; klm: luus, tib klu; ɦɮɬ ɬɛɝɟɛɞ: vall gazdaszellem(ek); ɦɮɬɶɨ ɰɛɛɨ: népk szellemkirály, sárkánykirály; Süx p. 125: ɦɮɬ: tib: klu, klm: luus: 1. ȼɮɫɰɛɨ ɳɛɳɨɶ ɟɩɧɞɩɩɫ ɰԛɨ ɭɩɦɞɩɤɭɩɤ, ɧɩɞɩɤ ɰɸɦɜɸɫɣɤɨ ɜɣɠɭɸɤ ɞɛɢɛɫ ɟɸɦɰɣɤ, ɮɮɦ ɮɬɨɶ ɸɢɸɨ, ɰԛɧԛɨ ɜɮɬɶɨ ɛɧɷɭɛɨ. ɇɩɞɩɤ ɜɮɹɮ ɧɩɫɷɭɩɤ ɰԛɨɣɤ ɟԛɫɸɸɫ ɢɮɫɡ ɭɛɰɣɰ ɺɝɟɛɦ ɲ ɜɛɤɡɸɸ. Ɏɮɦ ɭɛɤɰ ɻɬɦɩɦ ɨɷ ɦɮɬ ɭɛɰɣɰ ɻɬɦɩɦ ɜɩɦɨɩ; ɰɩɫɳ. ɦɮɬ ɬɛɝɟɛɞ, 2. ɨɛɤɧ ɞɸɬɸɨ ɭɩɩɨɶ ɻɞɭ ɨɸɫ. ȼɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɻɬɩɨɟ ɞɛ- ɢɛɫ ɦɮɬɶɨ ɨɛɤɧɛɨ ɛɤɧɛɞ ɞɸɡ ɜɣɤ. ɘɟɞɸɸɫ ɨɷ: ɦɮɬ, ɰɛɛɨ, ɛɦɜɣɨ, ɦɛɧ, ɧɛɨɞɛɬ, ɳɮ- ɦɛɧ, ɺɞɲɣɬ ɜɩɦɨɩ; ɦɮɮ: kínai: lóng, lún, tib: klu, klm: luu: Ɇɮɮ ɦɮɬ ɰɩɻɫ ɞɛɫɛɦ ɨɸɞɭɸɤ, 1. ȿɮɨɟ ɞɛɦɜɶɨ ԛɠɟ ɜɛɤɬɛɨ ɛɝɛɫɞɛ ɞԛɫɝɸɦɣɤɞ ɸɫɭɨɣɤ ɟɩɧɩɞɭ ɣɤɨ ɨɸɫɦɸɡ ɜɛɤɝ, 2. ɡɣɦɣɤɨ ɭɛɝ ɟɛɰɷ ɨɷ, ɦɮɮ ɡɣɦ, 3. ɰɛɝɫɶɨ ɬԛԛɦ ɬɛɫ, 4. ɱɛɞɣɤɨ ɢɮɫɰɛɤɨ 7–9 ɱɛɞ, ɦɮɮɞɣɤɨ ɨԛɟ (ɡɣɧɬ), ɦɮɮɞɣɤɨ ɟɮɮɨ (ɛɺɨɞɛ), ɘɫɭɨɣɤ ɟԛɫɬɦɸɰ ɮɫɦɛɞɭ ɦɮɮɞ ɜɮɞɶɨ ɸɝɸɫɭɸɤ, ԛɰɫɣɤɨ ɲɣɰ, ɭɸɧɸɸɨɣɤ ɭɩɦɞɩɤ, ɭԧɞɫԧɞ ɨԛɟ, ɧɩɞɩɤ ɰԛɢԛԛ, ɢɛɞɛɬɨɶ ɰɛɤɫɬ, ɜɛɫɬɶɨ ɳɣɤɫ, ɰɛɫɱɞɛɤɨ ɰɮɧɬɭɛɤɞɛɛɫ ɟԛɫɬɸɦɡ ɜɛɤɡɸɸ || RTA-M ʌ 157: G –––––––––––– 69 Vö. Süx p. 142: ɨɛɞɛ I: szkt: nƘga, klm: naga. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 65 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra roqai; Süx p. 150: ɨɺɨ: tib: gnyan < szkt: niyan, klm: niyan, ning: 1. ԧɝɲɣɨ ԛԛɬɞɸɞɲ ɰɩɫɭ ɧɣɥɫɩɜ; ɜɣɲɣɦ ɜɣɠɭ, 2. ɰɛɦɟɝɛɫɭ ɰɣɡɣɞ ԧɝɲɣɨ. ɬɛɝɟɛɞ – sa-bdag: TTT: kind of non-human spirit, earth-owning spirits; earth lords, world- ruler, ruler || klm: sabdaȗ; Baw p. 289: ɬɛɝɟɛɞ: local genius, spirit of the locality (Tib. sa-bdag); KGy p. 370: ɬɛɝɟɛɞ: vall (hegyek-földek) gazdaszellem(e); klm: sabdaȗ < tib sa-bdag; Süx p. 161: ɬɛɝɟɛɞ: tib: sa bdag, klm: sabdaȗ: “ɞɛɢɫɶɨ ɸɢɸɨ”; 1. ɞɛɢɛɫ ɩɫɨɶ ɸɢɸɨ; ɞɛɢɫɶɨ ɬɛɝɟɛɞ, ɦɮɬ ɬɛɝɟɛɞɭɛɤ ɞɛɢɛɫ; ȿɛɫɰɛɨɰɛɛɨ ɮɮɦɶɨ ɬɛɝɟɛɞ, 2. ɳɣɦɡ. ɬɛɝɛɛɞԛɤ ɢɛɨɭɛɤ, ɸɦɟɸɝ ɹɧɛɨɟ ɩɫɩɦɱɩɰ ɢɛɨɭɛɤ; ɬɛɝɟɛɞ ɸɦɸɸ (ɬɛɝɛɛɞԛɤ); ɬɛɝɟɛɞɦɛɰ (ɬɛɝɛɛɞԛɤ ɢɛɨ ɞɛɫɞɛɰ); ɬɛɝɟɛɰ (ɬɛɝɟɛɞ ɢɛɨ ɞɛɫɞɛɰ); p. 162: ɬɛɝɬɛɞ: ɬɛɝɟɛɞ ɞɸɬɸɨ ԛɞɸɸɬ ɛɝɣɛɨɶ ɬɸɦɞɸɱɸɸɫ ԛԛɬɬɸɨ ԛɞ. əɧ ɹɧɛɨɟ ɰԛɫɸɦɱɸɰ ɩɫɩɦɱɩɰ ɢɛɨɭɛɤ ɜɮɹɮ ɰɸɸɨɱɸɫ ɢɛɝɰɛɤ ɞɸɬɸɨ ɮɭɞɛɭɛɤ. ɬɸɫɸɸ – sri: TTT: species of devil || klm: seriy-e; Baw p. 320: ɬɸɫɸɸ II: demon, devil, ɬɸɫɸɸ ɟɛɫɛɰ: to suppress a demon, to exorcise a demon (Tib. sri); KGy Ø; Süx p. 176: ɬɸ- ɫɸɸ: tib: sri, klm: seriy-e: “ɜɮɞ”; ɲԧɭɞԧɫ, ɳɮɦɛɧɬ ɜɮɹɮ ɛɟ ɳɮɦɛɧɬ ɳԛɞɦɸɬɸɨ ɰԛɨɣɤɞ ɜɮɫɰɨɶ ɨɩɧɩɩɫ ɟɛɫɡ ɨɩɧɰɩɭɞɩɰ ɨɸɫɣɤɟɦɸɸɫ ɳɛɭɛɛɰ, ɰԧɨԧԧɰ ɳɛɳɨɶ ɢɛɨ ԛɤɦ. ɭɣɤɫɸɨ – the’u-rang: TTT: a type of spirits who ride goats and as patrons of blacksmiths carry a bellows and hammer || klm: teyireng, tireng; Baw p. 338: ɭɣɤɫɸɨ: demon; KGy p. 433: ɭɣɤɫɸɨ(ɞ): egylábú ördög/kísértet; klm: teyireng < tib the’u-rang; Süx p. 182: ɭɣɤɫɸɨ: tib: the’u rang, klm: tireng, teyireng: 1. ԛɦɞɸɫ ɟɩɧɩɞɭ ɞɛɫɟɛɞ ɨɛɤ- ɧɛɨ ɬɛɰɣɮɦɬɨɶ ɨɸɞ, 2. ɳɣɦɡ. ȼɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɻɬɩɩɫ ɰԛɨɟ ɨԧɰɱԧɰ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɛɟ ɛɦ- ɜɣɨ; ɭɣɤɫɸɨ ɩɫɳɣɰ. ɰɛɨɟɧɛɛ – mkha’-’gro-ma: TTT: dakini. 1. Spiritual beings who fulfill the enlightened activities; female tantric deities who protect and serve the Buddhist doctrine and practitioners. Also one of the ‘Three Roots’, 2. Female enlightened practitioner of Vajrayana || klm: qangdom-a; Baw p. 427: ɰɛɨɟɧɛɛ: female lama (Tib. mkha’-’gro- ma); KGy Ø; Süx p. 195: ɰɛɨɟɧɛɛ: tib: mkha’ ’gro-ma, klm: qangdom-a: “ɩɞɭɩɫ- ɞɮɤɞɛɛɫ ɺɝɛɞɲ ɸɰ”; 1. ɭɛɫɨɣ ɜԛɭɸɸɬɨɣɤ ɮɲɣɫ ɩɞɭɩɫɞɮɤɟ ɺɝɛɞɲ ɭɸɫɞԛԛɭɸɨ ɣɫɟ ɰɮ- ɝɣɦɞɛɛɨ ɩɦɬɨɶ ɨɸɫ, 2. ȼɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɬɛɰɣɦɶɭ ɭԧɞɬ ɬɛɰɣɬɛɨ ɞɸɦɸɨɧɛɛ ɨɛɫɶɨ ɟɸɸɟ ɨɷ. ɟɛɞɣɨɛ, ɟɛɞɨɣ – [?]: [?] TTT Ø; JäD Ø; Das Ø || klm: dagini, dakini; Baw p. 117: ɟɛɞɣɨɛ: fairy, beautiful woman, ɟɛɦɛɤɨ ɟɛɞɣɨɛ: mermaid (Skr.); KGy p. 130: ɟɛɞɣ- ɨɛ, ɟɛɞɨɣ: tündér; tündérszép nę; dákiní, égi tündérnę; ojr araan”ni; klm: dagini, da- kini < ujg/tib ind; Süx Ø ԛɫɡɣɨɰɛɨɟ – u-rgyan-mkha’-’gro: TTT: U-rgyan: Uddiyana; mkha’-’gro: dakini, spiritual beings who fulfill the enlightened activities; female tantric deities who pro- tect and serve the Buddhist doctrine and practitioners || klm: [?]; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 192: Οɫɡɣɨɰɛɨɟ: tib: u-rgyan mkha ’gro [sic!]: “ȿɛɞɳɣɨ ɩɫɨɶ ɩɞɭɩɫɞɮɤɞɛɛɫ ɺɝɛɞɲ ɟɛɞɣɨɛ” ɲԛɨ – khyung: TTT: 1. chief of the feathered race, garuda, deity in the form of a garuda sacred lord; Syn mkha’ lding, nam mkha’ lding, 2. name of a family clan, 3. herd, multitude || klm: Āüng; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 216: ɲΟɨ: tib: khyung, klm: Āüng: “ɞɛɫɟɣ”; ɑɛɤɝɛɫ ɮɦɛɛɨ ɜɮɹɮ ɨɩɞɩɩɨ ԧɨɞԧɭɸɤ, ɞɸɫɸɦɟ ɜɛɫɣɰɛɟ ɭɮɨɞɛɦɛɞ ɜɩɦɟɩɞ TothErzsebet_PhD-dissz.doc 66 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɲɮɦɮɮ ɜɮɹɮ ɸɫɟɸɬ. ɘɫɣɰ, ɳɣɞɭɞɸɸ ɢɸɫɸɞ ɢԛɤɦ ɰɣɤɨɸ. || RTA-M ʌ 732: t'ğǦiõș (M, VMI 34: 60): ‘the Garudi bird’; JäD: ‘id.’70 ɲԛɨɲɣɞɨɩɫɩɝ, ɲԛɨɡԛɞɨɩɫɩɝ – khyung-skyug nor-bu: TTT: khyung-skyug: “vomited by Garuda” a bind / short of stone found in Tibet, a kind of gem said to have been brought from Mt. Meru by garuda and vomited by him is used as jewelry in Khams || klm: ĀüngĀügnorbu; Baw p. 529: ɲΟɨɲɣɞɨɩɫɩɝ, ɲΟɨɡΟɞɨɩɫɩɝ: moss agate; KGy Ø; Süx p. 217: ɲΟɨɲɣɞɨɩɫɩɝ: tib: khyung skyug nor bu, klm: ĀüngĀügnorbu: “ɞɛɫɟɣɤɨ ɜԧԧɦɡɬԧɨ ɸɫɟɸɨɸ”; Ɍԛɧɜɸɫ ɮɮɦɨɛɛɬ ɞɛɫɟɣ ɳɮɝɮɮ ɛɝɲɣɫɲ ɜԧԧɦɡɣɨ ɞɛɫɞɛɬɛɨ ɞɸ- ɟɸɞ ɟɩɧɩɞɭɩɤ. ɍɸɫ ɨɷ ɸɦɟɸɝ ɰɩɫɶɨ ԧɝɲɨɣɤɞ ɟɛɫɟɛɞ ɮɝɟɣɬɭɛɤ ɞɸɨɸ. ɐɮɮɲɣɨ ɰԧɰ ɩɹɮ ɧɸɭ ɛɝɲ ɣɰ ɭԧɦԧɝ ɱɛɤɝɛɫ ɨɩɞɩɩɨ ԧɨɞԧɭɸɤ, ɞɸɫɸɦɟ ɰɛɫɛɰɛɟ ɳɣɦ ɳɣɞ ɭɮɨɞɛɦɛɞ, ɱɛɛɨɛɛ ɜɛɤɞɛɛ ɢԛɤɦɸɸ ɰɛɦɰɛɦɟɛɞɞԛɤ. ɳɛɝɟɛɞ – gzhi-bdag: TTT: local deity, monster, naga, lord of the soil, local spirits, protec- tive deities of places and of the earth, king, nobleman || klm: šibdaȗ; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 217: ɳɛɝɟɛɞ: tib: gzhi bdag, klm: šibdaȗ: “ɩɫɩɨɞɣɤɨ ɸɢɸɨ”; ɍɮɰɛɤɦɬɛɨ ɨɸ- ɞɸɨ ɞɛɢɛɫ ɩɫɩɨ, ɮɮɦ ɮɬɨɶ ɸɢɸɨ, ɦɮɬ ɬɛɝɟɛɞ. ɳɛɨɳɛɨɭ – shang-shang-te’u: TTT: pheasant, partridge, fabulous bird shang shang || klm: šangšangtu; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 221: ɳɛɨɳɛɨɭ: tib: shang sang te’u’ [sic!], klm: šangšangtu: ɍɩɦɞɩɤ ɨɷ ɨɩɰɩɤɨɶɰɭɩɤ ɭԧɬɭɸɤ, ɧԧɲɣɬ ɨɷ ɜԛɟԛԛɨ, ɬԛԛɦ ɮɫɭ ɨɛɫɣɤɨ, ԛɬ ԛɨɬɸɨ ɬɛɛɫɛɦ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɰԧɰɭԧɨ. Ɉɩɰɩɤ ɧɣɲ, ɳɣɨɦɣɞ, ɳɛɨɧɛɦ ɞɸɰɲ- ɦɸɨɞɸɸɫ ɨɸɫɦɸɰ ɨɷ ɜɣɤ. ȼɛɬ ɰԛɨ ɞԧɫԧԧɬ ɞɸɨɸ. ɹɨɟɸɨ, ɻɨɞɩɫɮɮɨ – g.yung-drung: ɍɍɍ: swastika, mystic cross; supreme everlasting way; well being; changeless, unchanging || klm: [?]; Baw p. 576: ɹɨɟɸɨ = p. 589: ɻɨɞɩ- ɫɮɮɨ: swastika (Tib. gyung-drung [sic!]); KGy Ø; Süx Ø ɹɦɰɛ – yul-lha: TTT: country gods, deities of the place, local/ regional gods/ deities || klm: [?]; Baw p. 576: ɹɦɰɛ: local genius, spirit of the locality (Tib. yul-lha); KGy Ø; Süx Ø Orvoslás – anatómia, betegségek, gyógyszerek A buddhizmus öt „nagy tudománya” egyikeként számon tartott gyógyászat témakörében a vizsgált források 43 kifejezést tartalmaznak, melyek többek között az egészségi állapot alapjának tekintett nedvek (pl. ɜɛɟɞɛɨɛ), testrészek (pl. ɟɛɞɢ), betegségek (ɧɛɳɮɮ, stb.), állati és ásványi eredetħ71 gyógyszerek (ɟɩɧɭɣ; ɟɩɨɫɩɤ) megnevezései.72 ɛɦ – mngal: TTT: uterus, womb, side of the breast || klm: ala; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 15: ɛɦ I: tib: mngal, klm: ala: “ɬɛɝ, ɮɧɛɤ”; 1. ɰԛɨɣɤ ɜɸɦɸɞ ɸɫɰɭɸɨ, 2. ɰԛɨɣɤ ɬɛɦɭɛɛ ɜɮɹɮ ԧɧɟɨɣɤ ɬɛɦɭɛɛ ɛɦɱɛɛ – mngal-chags: TTT: conception, formation in the womb, fetus, embryo || klm: alĀaȗ-a; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 17: ɛɦɱɛɛ I: tib: mngal chags, klm: alĀaȗ-a: ɐɩɻɫ –––––––––––– 70 Vö. Süx p. 63: ɞɛɫɟɣ: szkt: garuԑa, klm: ȗarudi. 71 A gyógynövényekkel kapcsolatban l.: 53. lábjegyzet. 72 Az orvoslás terminológiája minden bizonnyal ennél is több tibeti mħszót alkalmaz, melyek feltárásához mongol és tibeti szakszótárak tanulmányozása szükséges. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 67 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɞɮɺɨɶ ɰɩɩɫɩɨɟɩɰ ɞɛɢɛɫ ɜɮɹɮ ԧɧɟɨɣɤ ɰɩɻɫ ɞɮɺɨɶ ɰɩɩɫɩɨɟɩɰ ɞɛɢɛɫ, ɬɛɦɭɛɛ ɲ ɞɸɨɸ. ɜɛɟɞɛɨɛ, ɜɛɟɞɛɨ – bad-kan: TTT: phlegm (one of the bodily aspects or humors) || klm: badȗan-a, badgan; Baw p. 36: ɜɛɟɞɛɨɛ: 1. phlegm (a vital principle in Tibetan and Mongolian traditional medicine); 2. (ɨɛɫɣɤɨ) ɜɛɟɞɛɨɛ: cancer of the oesophagus or stomach; ɜɛɟɞɛɨɛɭɛɰ: to have cancer of the oesophagus or stomach; KGy p. 43: ɜɛɟɞɛɨ: rég orv nyirok (testnedv); klm: badgan < tib bad-kan; ɜɛɟɞɛɨɛ Ϋɝɲɣɨ: orv gyomorrák; klm: badȗana ebedĀin; Süx p. 27: ɜɛɟɞɛɨɛ: tib: bad kan, klm: badȗan-a: 1. ɰԛɨɣɤ ɜɣɠɣɤɨ ɢԛɫɰɨɸɸɬ ɟɸɸɳ ɰɸɬɸɞɭ ɜɛɤɟɛɞ ɳɩɫɩɩ ɮɬ ɰɩɻɫ ɧɛɰɜɩɟɩɩɬ ɭɩɞɭɬɩɨ ɜɮɹɮ ɰԛɨɣɤ ɰɩɩɦ ɭɸɡɸɸɦɣɤɨ ɰɛɧɞɣɤɨ ɳɣɧɭ ɢԛɤɦɸɸɬ ԛԛɬɲ ɜɣɤ ɜɩɦɩɩɟ ɭԛԛɞɸɸɫɸɸ ɭԧɦɡɟԧɞ ɰԛɤɭɸɨ ɬɸɫԛԛɨ ɲɛɨɛɫɶɞ ԛԛɬɞɸɨ ɜɣɤ ɜɩɦɞɩɞɲ ɢԛɤɦ ɞɸɡ ɸɧɨɸɦɞɣɤɨ ɬɮɟɛɫ ɜɣɲɣɞɭ ɭɩɟɩɫɰɩɤɦɬɩɨ ɜɛɤɟɛɞ. ɓԛɭԛԛɦɸɞɲ ɜɛɟɞɛɨɛ, ɺɦɢɦɛɞɲ ɜɛɟɞɛɨɛ, ɛɧɬɮɮɦɛɞɲ ɜɛɟɞɛɨɛ, ɰɛɨɞɛɞɲ ɜɛɟɞɛɨɛ, ɜɛɫɣɦɟɮɮɦɛɞɲ ɜɛɟɞɛɨɛ ɞɸɡ ɭɛɝɛɨ ɢԛɤɦ ɜɮɤ, 2. ɰԛɨɣɤ ɰɩ- ɟɩɩɟɩɨɟ ɭɮɬɟɛɞ ɰɩɫɭ ɰɛɝɟɛɫ, ɨɛɫɣɤɨ ԧɝɲɣɨ ɲ ɞɸɟɸɞ; ɜɛɟɞɛɨɛɭɛɰ (ɜɛɟɞɛɨɛ ԧɝɲɣɨ ɰԛɫɸɰ). ɜɛɦɨɛɟ – bal-nad: TTT: Nepali disease || klm: balnad; Baw p. 41: ɜɛɦɨɛɟ: (ɞɸɟɸɬɨɣɤ ɜɛɦɨɛɟ) typhoid, ɣɡ ɜɛɦɨɛɟ: paratyphoid, ɸɬɸɫɞɸɨɸɭ ɜɛɦɨɛɟ: spotted fever, typhus; KGy Ø; Süx p. 31: ɜɛɦɨɛɟ: tib: bal nad, klm: balnad: ɞɸɟɸɬɨɣɤ ɰɛɦɟɝɛɫɭ ɰɛɦɮɮɨ ɰɣɡɣɞ ԧɝɲɣɨ ɜɛɧ – ’bam: TTT: gout, rheumatism || klm: bam; Baw p. 41: ɜɛɧ: (ɜɛɧ Ϋɝɲɣɨ, ɜɛɧ ɲɣɤ- ɞɣɤɨ Ϋɝɲɣɨ) scurvy; KGy p. 48: ɜɛɧ = ɲɣɤɞ ɜɛɧ: orv skorbut; klm: bam tib ’bam; Süx p. 31: ɜɛɧ: tib: ’bam, klm: bam: “ɲɣɤɞ”; Ȼɧɣɨ ɟɸɧ ɟɮɭɛɰ ɜɮɹɮ ɲɣɤɞɸɸɬ ɜɩɦɡ ɬɮɟɛɬɨɶ ɰɛɨɛ ɰɺɧɫɛɨ, ɳԛɟ ɜɮɤɦ ɜɮɬɛɟ ɸɫɰɭɸɨ ɰɛɝɟɛɡ ɬɮɱ ɨɸɝɲɣɰ ԧɝɲɣɨ. ɜɛɨɮɮ – ba-nu: TTT: mineral medicine (shaped like a nursing calf) || klm: banu; Baw p. 42: ɜɛɨɮɮ: stalactite; KGy p. 50: ɜɛɨɮɮ: ásv sztalaktit, felsę cseppkę; klm: banu < tib ba-nu; Süx p. 33: ɜɛɨɮɮ: tib: ba nu, klm: banu: Ȼɞɮɤɨ ɟɸɸɝɫɸɸɬ ɧɩɨɱɩɞɦɩɡ ɮɨ- ɡɣɨ ɭɩɞɭɬɩɨ ɜɛɤɰ ɜɛ ɰԧɰ, ɱɛɞɛɛɨ ɜɮɹɮ ɱɛɤɝɛɫ ɳɛɫ ԧɨɞԧɭɸɤ, ԛɨɸɸɨɣɤ ɰԧɰɭɸɤ ɛɟɣɦ, ɟɩɭɫɩɩ ɨԛɰɭɸɤ, ɞɛɟɨɛɛ ɛɭɣɫɛɛ ɰɮɨɣɛɬɭɛɤ ɜɛɬ ɸɝɸɫ ɭɮɮɫɛɤɭɛɤ ɛɟɣɦ ɳɩɰɩɤɨ ɲɮɦɮɮɦɛɞ. ɐԧɰԧɨ ɲɮɦɮɮ, ԛɨɸɸɨ ɰԧɰ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɘɧɨɸɦɸɞɭ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ. ɞɛɨɭɣɞ – gangs-thigs: TTT: gangs thig: a stone or mineral substance resembling stone which cures liver fever; JäD p. 66: gaδs-t‘ígs: Med. perh. stalactite || klm: ȗantiȗ; Baw p. 89: ɞɛɨɭɣɞ: (ɞɛɨɭɣɞ ɲɮɦɮɮ) marble; ɞɛɨɭɣɞɡɣɰ: to turn to marble (lime- stone); KGy p. 101: ɞɛɨɭɣɞ: márvány; klm: ȗantiȗ < tib gangs-thigs; ɞɛɨɭɣɞ ɬɛɧ- ɜɛɫ: márványtábla; Süx p. 63: ɞɛɨɭɣɞ: tib: gangs thig, klm: ȗantiȗ: “ɱɛɬɛɨ ɟɮɬɛɦ”; Carbonas magnesiaecum terico; ɓɩɰɩɤɨ ɲɮɦɮɮɦɞɛɛɬ ɜɣɤ ɜɩɦɬɩɨ ɰɮɝɣɫɧɛɦ ɲɮɦɮɮ. ɑɛɞɛɛɨ, ɮɦɛɛɨ, ɺɞɛɛɝɭɛɫ ɧԧɨ ɰɩɦɣɧɩɞ ԧɨɞԧɭɸɤ ɲ ɜɣɤ. Ɍɮɟɛɫ ɜɣɲɣɞɭ: ɡɣɨɰɸɨɸ ɞɛɨ- ɭɣɞ ɲɮɦɮɮ ɧԧɨɰ ɱɛɬɭ ɮɮɦɛɨɟ ɜɛɤɰ ɻɬɭɩɤ ɞɸɡ ɜɣɲɡɸɸ. Ɏɲɣɫ ɨɷ ɱɛɬ ɧԧɬ ɩɦɩɨ ɡɣɦ ɟɛɞɭɛɫɳɣɨ ɰɮɫɛɦɟɬɛɨɛɛɬ ɲɮɦɮɮɡɫɛɨ ɞɛɨɭɣɞ ɜɩɦɟɩɞ ɞɸɡ ԛɢɸɡ ɜɛɤɡɸɸ. ɂԛɧɜɸɫɣɤɨ ɨɛɤɫɦɛɞɛɟ ɩɫɟɩɞ, ɬɣɤɦɜɸɫ ɮɫɦɛɦ ɰɣɤɟɸɞ. ɞɣɝɛɛɨ – gi-wang: TTT: yellow pigment, anthelminthic medicine, concretion in the en- trails of some animals used for medicine, bear’s bile used as medicine, medicinal con- cretion from the brains of elephant || klm: givang; Baw p. 92: ɞɣɝɛɛɨ I: 1. bezoar, 2. stone, ɱΫɬɨɣɤ ɞɣɝɛɛɨ: gall-stone (Tib. gi-wang); KGy Ø; Süx pp. 64–65: ɞɣɝɛɛɨ: TothErzsebet_PhD-dissz.doc 68 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra tib: gi wang, gi hang, klm: givang: ɓɩɫɩɩɨ ɞɣɝɛɛɨ, ɲɮɦɮɮɨ ɞɣɝɛɛɨ ɞɸɡ ɰɩɻɫ ɢԛɤɦ ɜɣɤ. ȼɛɤɞɛɦɷɟ ɜɸɦɨɸɸɫ ɜɛɤɰɛɛɬ ɞɛɟɨɛ ԛɰɸɫ, ɢɛɛɨ ɭɸɫɞԛԛɭɨɣɤ ɱԧɬԧɨɟ ɜɛɤɟɛɞ ɲɮ- ɦɮɮ. ɇԧɨ ɰԛɫɧɸɨ ɲɮɦɮɮɨɶ ɟɩɭɩɫ ɰɮɫɛɦɟɬɛɨ ɮɦɛɛɨ ɳɛɫ ԧɨɞɣɤɨ ɢɩɬ ɳɣɞ ɳɩɫɩɩ. Ⱦɣɝɛɛɨɭɛɤ ԛɰɸɫ ɳԧɨԧ ɰɸɝɭɸɫɭ ɜɛɤɰɟɛɛ ɺɨɱɛɞɦɛɡ ɮɦɛɛɨ ɳɛɫ ԧɨɞɣɤɨ ɳԛɦɬ ɬɛɝɣ- ɫɮɮɦɡ, ɰԛɟ ɨɷ ɱɩɞ ɳɣɞ ɞɸɫɸɦɭɟɸɞ ɞɸɨɸ. ɟɛɞɢ – ltag-rtsa: TTT: back || klm: daȗЇa; Baw p. 117: ɟɛɞɢ: (ɛɫ ɟɛɞɢ) back of the skull, occiput, ɟɛɞɢɨɶ ɺɬ: occipital bone; KGy p. 130: ɟɛɞɢ: bonc tarkó, koponyaalap; klm: daȗ֢a; Süx p. 76: ɟɛɞɢ: tib: ltag rtsa, klm: daȗ֢a: Ȼɧɷɭɨɶ ɭɩɦɞɩɤɨ ɺɬɨɶ ɛɫ ɳɣɦɨɣɤ ɩɫɲɣɨ ɞɛɢɛɫ. ɟɛɫɞɛɨ – da-rgan: TTT: disease || klm: darȗan; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 81: ɟɛɫɞɛɨ: tib: da rgan; klm: darȗan: Ɉɮɫɮɮɨɶ ԛɠɬ ɧɮɫɣɤɰ ԧɝɲɣɨ. Ⱦɸɟɣɤɰ, ɜԧɰɣɤɰ ɟɛɫɞɛɨ ɞɸɡ ɺɦɞɛɨɛ. ɟɩɧɭɣ – dom-mkhris: TTT: bear’s bile used as medicine || klm: domti; Baw p. 129: ɟɩɧ- ɭɣ (ɟɩɧɭɣ ɱΫɬ): bear’s gall (Tib. dom-mkhris); KGy Ø; Süx p. 86: ɟɩɧɭɣ: tib: dom mkhris, klm: domti: ȼɛɛɝɞɛɤɨ ɱԧɬ, ԧɭɞɣɤɨ ɳԛɦɬ; ɜɛɛɝɞɛɤɨ ɟɩɧɭɣ. ɟɩɨɫɩɤ – ldong-ros: TTT: kind of mineral medicine, yellow earth used for painting walls of houses, realgar || klm: dongroi; Baw p. 129: ɟɩɨɫɩɩ: name of a kind of soft stone used in traditional medicine (Tib.); KGy p. 145: ɟɩɨɫɩɤ: ásv sárga földfesték, kępor; klm: dongroi < tib ldong-ros; Süx p. 86: ɟɩɨɫɩɤ: tib: ldong ros, klm: dongroi: Ƀɰ ɰɛɭɮɮ ɜɣɳ, ɮɦɜɛɫ ɳɛɫ ԧɨɞɣɤɨ ɲɮɦɮɮɦɛɞ. ɘɧɣɤɨ ɨɛɤɫɦɛɞɛɟ ɰɸɫɸɞɦɸɰɣɤɨ ɬɛɱɮɮ ɭԛɫɰɸɰ, ɢɮɫɛɰ ɢɸɫɸɞɭ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ. ɒɮɦɮɮɨ ɳɛɫɢ, ɛɦɭɛɨɰԛɰɸɫ ɞɸɰɲɦɸɨɞɸɸɫ ɨɸɫɦɸɨɸ. ɟɩɬɩɦ – rdo-sol: TTT: coal, mineral || klm: [?]; Baw p. 131: ɟɩɬɩɦ: name of a stone used in traditional medicine (Tib. prob. do-sol, coal); KGy Ø; Süx Ø ɟԧɳ – gru-bzhi: Das p. 246: n. of a stone: gru-bzhis klad-pa gso-zhing chu-ser ’dren: the stone called Grub-bshi heals the brain and draws out pus || klm: dösi; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 87: ɟΫɳ: tib: gru bzhi, klm: dösi: “ɟԧɫɝԧɦɡɣɨ ɲɮɦɮɮ”; 1. ɰɛɫ ɰԛɫɸɨ ԧɨɞԧɭɸɤ, ɰɛɞɛɦɜɛɛɬ ɳɛɫ ɢɸɝ ɞɛɫɟɛɞ, ɰɛɝɭɞɛɤ ɟԧɫɝԧɦɡɣɨ ɰɸɦɜɸɫɭɸɤ ɲɮɦɮɮ. ɘɧɨɸ- ɦɸɞɭ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ, 2. ɍԧɧԧɫɦԧɞɣɤɨ ɢԛɤɦ ɭɛɝɷɡ ɨɣɧɞɸɦɸɰ, ԧɨɞԧɦԧɰ, ɟɛɝɭɛɨ ɱɩɰɣɰ ɭԧ- ɧԧɫ ɰɸɫɸɞɬɸɦ; ɛɢɛɫɞɛɨ ɟԧɳ (ɧɮɨɱɞɛɫ ɜԧԧɫԧɨɰɣɤ ɟԧɳ); ɬɮɮɫɷɭɛɤ ɟԧɳ (ɧɩɟɩɨɟ ɢɩɩɬɩɨ ɟԧɳ); ɭɛɞɣɦɭɛɤ ɟԧɳ (ɭԧɧԧɫ, ɧԧɨɞԧ ɨԛɰɦɸɰ, ɭɛɝ ɰɛɟɛɰɛɟ ɰɸɫɸɞɦɸɰ ɟԧɳ); ɭɛɰɣɫ ɟԧɳ (ɧԧɨɞԧ ɰԧԧɟԧɞ ɟԧɳ) ɞɸɰ ɢɸɫɸɞ ɩɦɩɨ ɺɨɢ ɜɣɤ. ȿԧɳ ɨɷ ɸɫɰɸɧ ɜɛɞɛɡɨɶ ɨɸɞ ɮɲɣɫ ɛɦɰ ɟԧɳ ɰɣɤɦɞɸɰɸɟ ԧɟԧɫ ɬɮɟɛɫ ԛɢɨɸ. ɑɛɞɛɛɨ ɬɛɫɶɨ ɜɣɭԛԛɨɣɤ ɩɫɩɤ ɟԧɳԧԧ ɰɩɤɧɩɫɭ ɢɛɦɡ, ɣɟɸɸ ɱɛɞɛɛ ԧɫɞԧɨԧ. ȿɛɫɰɲɮɮɦ ɛɦɰ ɟԧɳԧԧ ɬɸɭɸɫɦɸɟɸɞ, 3. ɜɣɠ ɜԛɭɱɣɤɨ ɢԛɤ; ɟɮɨɟ ɲɣɰɨɣɤ ɨɸɞ ɡɣɡɣɞ ɺɬ. ɡɛɱ, ɡɛɧɱ – rgya-tshwa: TTT: Indian table salt, very salty, kind of rock-salt used in medicine, sal-ammoniac || klm: ЇaĀa, ЇamĀu; Baw p. 155: ɡɛɱ: sal-ammoniac, am- monium chloride; p. 115: ɡɛɧɱ ɟɛɝɬ: rock-salt (Tib. rgya-tshva); KGy p. 179: -ɡɛɱ: vegy szalmiák, ɡɛɱ ɟɛɝɬ: szalmiáksó, ammóniumklorid; klm: ֢aĀa < tib rgya chva; Süx p. 102: ɡɛɱ: tib: rgya tshwa, klm: ֢aĀa: ȿɛɦɛɤɨ ɮɬɨɛɛɬ ɜɮɹɮ ɰɛɟɨɛɛɬ ɞɛɫɟɛɞ ɳɣɦ ɧɸɭ ɭɮɨɞɛɦɛɞ, ɢԧԧɦԧɝɭԧɫ, ɛɧɭ ɧɛɳ ɳɩɫɝɩɞ, ɸɧɣɤɨ ɨɛɤɫɦɛɞɛɟ ɩɫɟɩɞ .ɨɸɞɸɨ ɢԛɤɦ ɟɛɝɬ; p. 98: ɡɛɧɱ, ɡɛɧɱ ɟɛɝɬ: tib: rgyam tshwa [sic!]; klm: ֢amĀu: 1 Ɍɣɨɟ ɧԧɫɨԧԧɬ ɛɝɲ ɜɛɤɬɛɨ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɲɮɦɮɮɨ ɟɛɝɬ, 2. ɍԧɜɞ ɦɨɧɝɨɥɞ ɭɪɝɚɞɚɝ ɧɷɝ ɡԛɣɥ ɱɭɥɭɭɧ ɞɚɜɫ, ɦɨɥɨɪ ɞɚɜɫ ɝɷɠ ɱ ɧɷɪɥɷɞɷɝ. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 69 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɡɩɨɳ – cong-zhi: TTT: alcite which is the essence of minerals, soapstone, pumice stone, alabaster, soma plant useful in diarrhea & phlegm & fever, type of calcite which stops diarrhea and eliminates bad kan disturbances || klm: Їonši; Baw p. 160: ɡɩɨɳ: spar (min.), Ƀɬɦɛɨɟɶɨ ɡɩɨɳ: Iceland spar, ɰɛɤɦɮɮɫ ɡɩɨɳ: fluorspar, ɰΟɨɟ ɡɩɨɳ: heavy spar, barytes, ɰɸɸɫɣɤɨ ɡɩɨɳ: feldspar (Chin.); KGy p. 184: ɡɩɨɳ: ásv pát, ɰɛɤɦɮɮɫ ɡɩɨɳ: folypát, ɰɸɸɫɣɤɨ ɡɩɨɳ: földpát, ɳɩɰɩɤɨ ɡɩɨɳ: mészpát, kalcit; :klm: ֢onsi < kín zhuanÝshi´; Süx p. 105: ɡɩɨɳ: tib: cong zhi, cung zhi, klm: ֢onši Ɂɩɨɳɨɶ ɭԧɫɦɣɤɨ ɲɮɦɮɮɦɞɣɤɨ ɠɫԧɨɰɣɤ ɨɸɫ; ɐɛɤɦɮɮɫ ɡɩɨɳ, ɳɩɰɩɤɨ ɡɩɨɳ, ɰɸɸ- ɫɣɤɨ ɡɩɨɳ ɞɸɡ ɺɦɞɛɨɛ. ȼɛɬ ɸɧɣɤɨ ɬɮɟɛɫɭ ɸɫ ɡɩɨɳ (ɳɩɰɩɤɨ ɡɩɨɳ); ɸɧ ɡɩɨɳ (ɰɛɤɦɮɮɫ ɡɩɨɳ); ɡɩɨɳ (ɞԧɦɭɞԧɨԧ); ɰԧɝɞԛԛɨ ɡɩɨɳ, ɩɰɣɨ ɡɩɨɳ ɞɸɰɲɦɸɨ ɩɦɩɨ ɢԛɤɦ ɜɛɤɟɞɣɤɞ ɟɮɫɟɡɸɸ. ɡɩɫ – sbyor, sbyar: TTT: sbyor: preparation, arrangement; prelude, preliminary part; ap- plication, action, endeavor; practice, action, deed; union, combination, mixture, con- coction, compound; prepare, arrange; apply; mix, concoct; sbyar: ingredients || klm: Їor; Baw p. 160: ɡɩɫ: (ɡɩɫ ɰɛɤɫɦɛɞɛ, ɡɩɫ ɰɛɤɫɮɮɦɞɛ) prescription, recipe, ɰɛɫ ɡɩɫɶɨ ɛɫɞɛ: folk remedy, ɡɩɫ ɢɛɛɦɭ: prescription, directions, ɡɩɫ Οɢɬɸɨ ɸɧɲɸɸɬ ɢɩɝɦɩɨ Οɢɬɸɨ ɲɛɝɞɛɨɱ: an ounce of practice is worth a pound of theory; KGy p. 184: ,ɡɩɫ: orvosi recept, ételrecept; klm: ֢or < tib sbyor; Süx p. 105: ɡɩɫ: tib: sbyor -klm: ֢or: “ɰɩɦɣɰ, ɨɛɤɫɮɮɦɛɰ”; 1. ɸɧɣɤɨ ɨɛɤɫɮɮɦɞɛ, ɰɸɫɸɞɦɸɰ ɛɫɞɶɞ ɜɣɲɬɸɨ ɰɮɮ ɟɛɬ, 2. ɳɣɦɡ. ɹɧɨɶ ɨɛɤɫɦɛɞɛ ɜɛ ɰɸɫɸɞɦɸɰ ɛɫɞɛ; ɰɩɩɦɨɶ ɡɩɫ ɢɛɝɫɮɮɱ – tsabs-ru-tshwa: TTT: kind of salt (med.) || klm: ЇabruĀa, Їabru; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 107: ɢɛɝɫɮɮɱ: tib: tsabs ru tshwa, klm: ֢abruĀa, ֢abru (Ʌɩɝ.): Ɉɸɞɸɨ ɢԛɤɦ ɟɛɝɬ. ɘɧɣɤɨ ɬɮɟɛɫɭ ɢɛɛɰɟɛɛ ɮɬ, ɰɛɟɨɛɛɬ ɞɛɫɟɛɞ, ɱɛɞɛɛɨ ԧɨɞԧɭɸɤ ɳԧɝɞԧɫ ԛɢԛԛɫɭɸɤ ɞɸɬɸɨ ɜɛɤɟɛɞ. ɢɛɞ – ’dzag: TTT: 1. drip/ trickle, 2. leak || klm: Їaȗ; Baw Ø; KGy p. 188: ɢɛɞ2: ivarszervi gennyes váladék; klm: ֢aȗ < tib ’dzag; ɢɛɞ ɰΟɤɭɸɨ: gonorrhoea, kankó; Süx Ø ɢɛɞɛɫ – rtsa-dkar: TTT: white nadis (branching from the brain, not containing blood, their function is facilitating apprehension of the objects of the five senses), nerves, lym- phatic vessel; tsa-dkar-nad: nerve disease, primarily affecting white nadis || klm: ;(֢akar-a; Baw p. 164: ɢɛɞɛɫ: (ɢɛɞɛɫ ɰɮɺɨ) muscle pains, rheumatism (Tib. rtsa-dkar KGy Ø; Süx pp. 107–108: ɢɛɞɛɫ: szkt: cakora, klm: ֢akar-a: Perdix rufa; ɚɭɮɮɨɶ ɭԧɫԧɦ, ɞԛɧɟɛɛ ɱɸɱɞɣɤɨ ɜɛɦ ɮɮɞɲ ɳɮɝɮɮ. ɘɫɭɨɣɤ ɸɨɸɭɰɸɞɣɤɨ ɺɫɮɮ ɨɛɤɫɛɞɭ ɬɛɤɰɛɨ ɨԛɟɭɸɤ ɜԛɬɞԛɤɞ ɢɛɞɛɫɶɨ ɨԛɟɸɭ ɞɸɡ ɢԛɤɫɦɸɨ ɜɣɲɬɸɨ ɜɛɤɟɛɞ. ɐɛɰɣɦɛɞ, ɰɮɫ ɳɮɝɮɮ ɲ ɞɸɡ ɨɸɫɦɸɰ ɨɷ ɜɣɤ. ɂɛɫɣɧ ɭɩɦɷ ɜɣɲɣɞɭ “ɰԧɰԧԧ ɜɛ ɨɩɞɭɫɮɮ ɰɸɧɸɸɰ ɭɸɫɞԛԛɭɨɸɸ ɭɛɨɣɰ ɩɦɩɨ ɜɩɦɩɝɲ ɛɦɣɨ ɧɸɞ ɜԧɞԧԧɬ ɨɸɞɸɨ ɱɛɞɛɛɨ ɳɮɝɮɮ ɧԧɨ ɜɩɦɩɤ” (Ɍɋ) ɞɸɡ ɭɸɧɟɸɞɦɸɬɸɨ ɜɛɤɟɛɞ. ɢɛɧɜɛɫɛɛ – gtsang-spra, gtsang-sbra: TTT: purity, external purity in living, hygiene, health, sanitation, cleanliness, purity, purification; ritual purity; pure and orderly, clean, hygienic || klm: Їambaraȗ-a; Baw p. 168: ɢɛɧɜɛɫɛɛ: order, decorum, ɢɛɧɜɛ- ɫɛɛ ɛɦɟɛɰ: to get in a mess, to get disorganized (Tib. gtsang-sbra); ɢɛɧɜɛɫɛɛɞΟɤ: chaotic, disordered, muddled, untidy, any old how; ɢɛɧɜɛɫɛɛɞΟɤɟɸɦ, ɢɛɧɜɛɫɛɛ- ɞΟɤɭɸɦ: chaos, disorder, muddle; ɢɛɧɜɛɫɛɛɞΟɤɭɸɰ: to be chaotic, to be in disorder; ;KGy p. 195: ɢɛɧɜɛɫɛɛ rend, rendezettség, ɸɧɰ ɢɛɧɜɛɫɛɛ: rend; klm: ֢ambaraȗ-a TothErzsebet_PhD-dissz.doc 70 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra -ɢɛɧɜɛɫɛɛɞΟɤ: rendetlen, rendezetlen; klm: ֢ambaraȗ-a ügei; ɢɛɧɜɛɫɛɛɭɛɤ: rende ,zett, rendben tartott; klm: ֢ambaraȗ-a-tai; Süx p. 110: ɢɛɧɜɛɫɛɛ: tib: gtsang spra klm: ֢ambaraȗ-a: “ɛɫɣɮɨ”; ɸɧɰ ɱɸɞɱ; ɰɩɫɳ. ɸɧɰ ɢɛɧɜɛɫɛɛ; ɢɛɧɜɛɫɛɛɞԛɤ (gtsang spra med pa; ɛɫɣɮɨ ɜɮɬ; ɸɧɰ ɱɸɞɱɞԛɤ, ɸɰ ɭɩɦɞɩɤɞԛɤ). ɢɩɞɦɩɧ – cog la-ma: TTT: medical mineral substances, vermillion, cinnabar? || klm: Їoȗ- -lam; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 112: ɢɩɞɦɩɧ: tib: coȗ [sic!] la ma, klm: ֢oȗlam: Ɏɦɛɛɝ ɭɛɫ ԧɨɞɣɤɨ ɨɸɞ ɢԛɤɦɣɤɨ ɲɮɦɮɮɦɛɞ, ɸɧɟ ɩɫɨɩ, ɡɩɞɦɩɧ ɲ ɞɸɡ ɜɣɲɟɸɞ. ɣɨ – g.yeng: TTT: diversion, wavering; distracted, disturbed, agitated || klm: ing; Baw p. 195: ɣɨ II: mania; KGy p. 229: ɣɨ(ɞ)3: kóros hajlam, mánia; klm: ing, ?tib g.yeng; ɰɮɦɞɛɤɨ ɣɨɞ: kleptománia, tolvajkór; Süx Ø ɦɣɝɞɛɨ – le-brgan: TTT: 1. red/ violet color, 2. madder (med.)/juice, 3. red silk; 4. liver, 5. infectious disease mostly due to bile, 6. poppy, opium, 7. flower-design print || klm: lebergan, libȗan; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 123: ɦɣɝɞɛɨ: tib: leb rgan, le brgan, klm: libergan, libȗan: 1. ɨɛɧɮɮ ɱɸɱɸɞ; ɦɣɝɞɛɨ ԧɨɞԧɭ (ɜԛɟɸɞ ɮɦɛɛɨ), 2. ɸɦɸɞɨɣɤ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ԧɝɲɣɨ ɦԛɨ – rlung: TTT: prana, breathing, air element, wind, vital energies, energy-wind, psy- chic energy; one of three body humors || klm: lüng; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 127: ɦΟɨ II: tib: rlung, klm: lüng: “ɰɣɤ, ɬɛɦɰɣ”; Ɇԛɨ ɰɛɤɫɰɛɨ, Ɇԛɨɞɣɤɨ ɟɛɝɛɛ … ɞɸɰ ɧɸɭ ɧɩɨɞɩɦ ɞɛɢɫɶɨ ɨɸɫɟ ɩɫɡ ɺɝɟɛɞ, ɧԧɨ ɸɨɸ ɨɸɫɣɤɞ ɩɫɲɮɮɦɡ Ɍɛɦɰɣɭ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɧɛɞ – smag: TTT: dark(ness); medicine with astringent taste || klm: maȗ; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 129: ɧɛɞ: tib: smag, klm: maȗ: ɂɛɫɣɧ ɨɩɧɟ ɛɞɦɣɞ, ɢɛɫɣɧɟ ɨɷ ɧɩɤɦ ɞɸɡ ɩɨɩɩɨ ɭɛɤɦɬɛɨ ɜɣɤ. ɧɛɧɜɶɨ – sman-pa: TTT: beneficial (to the doctrine), medicine, physician, sake, benefit, vaidya (Buddha) || klm: mamba; Baw p. 208: ɧɛɧɜɶɨ: medical (Buddh.) (Tib. sman- pa); KGy Ø; Süx Ø || RTA-M ʌ 579: smamBƘ (M): ‘physician’; smamBat'ğǦi (M): ‘id.’; smant'ğǦi (M): ‘id.’; JäD: ‘id.’ ɧɛɨɰɛɞ – sman-khug: TTT: cloth/leather bag for medicine || klm: mangqaȗ, mang-quȗ; Baw p. 210: ɧɛɨɰɛɞ: medicine bag, portable pharmacy (Tib. sman-khug); KGy p. 248: ɧɛɨɰɛɞ: orvosságos bęrzacskó, orvosságos szelence/üveg; klm: mangqaȗ, mangquȗ, tib sman-khug; Süx p. 133: ɧɛɨɰɛɞ: tib: sman khug, klm: mangqaȗ: “ɸɧɣɤɨ ɮɮɭ”; ɘɧ ɰɛɟɞɛɦɛɰ ɰɮɨɣɛɬɭɛɤ ɭɛɛɫɱɛɞ ɧɸɭ ɬɛɝ, ɧɛɨɰ ɲ ɞɸɟɸɞ; ɧɛɨɰɛɞɦɛɰ (ɧɛɨɰɛɞɭ ɰɣɤɰ) ɧɛɳɮɮ – ma-zhu-ba: TTT: ma-zhu-ba’i nad: indigestion, one of six chronic diseases || klm: masiȗu; Baw Ø; KGy p. 252: ɧɛɳɮɮ: émelygés TothErzsebet_PhD-dissz.doc 71 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɨɛɡɣɟ – nad-byed: TTT: nad: disease, illness, sickness, plague; byed: do, make, create, produce, act, cause to (happen) || klm: naЇid; Baw p. 227: ɨɛɡɣɟ: torment, suffer- ing; ɨɛɡɣɟɦɛɰ: to torment; p. 228: ɨɛɡɣɟɭɛɤ: painful, troublesome; KGy p. 274: ɨɛɡɣɟ: kín, szenvedés, ɨɛɡɟɛɛ Οɢɸɝ: megszenvedett, ɨɛɡɟɛɛ ɸɟɦɸɰ: kínlódik, -szenved; klm: na֢id; Süx p. 142: ɨɛɡɣɟ: tib: nad byed, klm: na֢id: “ԧɝɲɣɨ ԛԛɞ ɞɸɞɲ”; ɂɩɝɦɩɨ ɜɸɫɰɳɸɸɦ; ɨɛɡɣɟ ɜɩɦɩɰ; ɨɛɡɣɟɦɛɰ (ɢɩɝɦɩɨ ɢԛɟɞԛԛɫ ɮɲɫɮɮɦɛɰ, ɢɩ- ɝɩɩɰ). ɩɫ – ’or: Tshe p. 2536: chu’i nad skrang-’bur thon-pa zhig; Mgon p. 156: ’or-ba lnga: rlung | mkhris-pa | khrag | bad-kan | gnad-dug-go | (bsdu-na tsha-’or dang grang-’or gnyis-so || klm: or; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 151: ɩɫ: tib: or [sic!], klm: or: Ɍɮɝɛɞ, ɰɛɝɛɨ ɢɸɫɸɞ ɮɭɞɛɭɛɤ. ɐɣɤ, ɳɛɫ, ɱɮɬ, ɜɸɭɸɞ, ɜɸɫɭɬɸɨ ɰɩɫɶɨ ɞɸɡ ɭɛɝɛɨ ɩɫ ɜɮɤ. ɘɨɸ ɨɷ ɰɛɦɮɮɨ ɩɫ, ɰԛɤɭɸɨ ɩɫ ɞɸɡ ɰɩɻɫ ɰɮɝɛɛɞɟɛɨɛ. ɪɩɦɩɞ – pho-log: TTT: stomach disease || klm: polog; Baw p. 285: ɪɩɦɩɞɭɩɰ: to overeat, to stuff oneself; KGy Ø; Süx p. 156: ɪɩɦɩɞ: tib: pho log, klm: polog: ɐɸɭɸɫɰɣɤ ɣɰ ɣɟɬɸɨɸɸɬ ɜɩɦɡ ɰɩɩɦ ɳɣɨɞɸɰɞԛɤ ɜɩɦɩɰ ɨɷ; ɪɩɦɩɞɭɩɰ (ɪɩɦɩɞ ɜɩɦɩɰ); ɍԧɝɟ ɰɸɦɨɸɸ ɞɸɟɸɬ ԧɝɟԧɰ ɞɸɬɸɨ ɮɭɞɛɛɫ ɰɸɫɸɞɦɸɞɟɸɨɸ. ɬɛɛ – gza’: TTT: paralysis || klm: sa; Baw p. 288: ɬɛɛ II: (ɬɛɛ Ϋɝɲɣɨ) paralysis, palsy, ΫɫΫΫɦ ɬɛɛɭɛɤ (ɭɛɦ ɬɛɛɭɛɤ): hemiplegic, ɰɛɦɟɝɛɫɭ ɬɛɛ: poliomyelitis, ɰΟΟɰɟɣɤɨ ɬɛɛ: infantile paralysis, ɬɛɛ ɟɛɤɫɛɰ (ɬɛɛ ɭɮɬɛɰ): to be struck with paralysis; KGy p. 368: ɬɛɛ2: orv bénulás, paralízis, ɬɛɛ ɟɛɤɫɛɰ: megbénul, sz szélütés ér vkit, ɬɛɛ Ϋɝɲɣɨ, ɬɛɛɞɣɤɨ ɞɸɧ: bénulás, paralízis; szélütés; klm: sa < kín; Süx p. 161: ɬɛɛ: tib: gza’, klm: sa: ɚɧɛɫ ɨɸɞ ɸɫɰɭɨɣɤɞ ɠɫɟɣɤɨ ɛɡɣɦɦɛɞɛɛɞԛɤ ɜɩɦɞɩɰ ɧɸɟɫɸɦɣɤɨ ԧɝɲɣɨ, ɬɛɛ ɟɛɤɫɛɰ (ɬɛɛ ԧɝɲɣɨ ɭɩɰɣɩɰ). ɬԛɫɷɠɸ – sur-ya: TTT: sun, colocynth, a disease || klm: süriye, süriy-e; Baw p. 314: ɬΟɫɷɠɸ: (ɬΟɫɷɠɸ Ϋɝɲɣɨ) tuberculosis, TB, ɮɮɳɣɞɨɶ ɬΟɫɷɠɸ: pulmonary tuberculosis; ɬΟɫɷɠɸ- ɭɠɰ: to suffer from tuberculosis; KGy p. 403: ɬΟɫɷɠɸ: orv gümękór, tuberkulózis, tébécé; klm: süriye, tib ind; ɬΟɫɷɠɸ ΫɝɲɭΫɨ: gümękóros, tébécés beteg; ɺɬɨɶ ɬΟɫɷɠɸ: csonttuberkulózis; ɮɮɳɞɣɤɨ ɬΟɫɷɠɸ: tüdęgümękór, biz tüdębaj; Süx p. 174: ɬΟɫɷɠɸ: tib: sur ya < szkt: sǍryya, klm: süriy-e: “ɨɛɫ”; 1. ɘɨɸɭɰɸɞ ɟɩɧɩɞ ԛɦɞɸɫɭ ɞɛɫɟɞɛɛɫ ɨɛɫɨɶ ɭɸɨɞɸɫ ɬɛɰɣɮɦɬɛɨ. Ƚɸɸɟɣɤɨ ɞɩɦ ɭɸɨɞɸɫ ɜɮɫɰɨɶ ɨɸɞ, ɞɸɫɸɦ ɟɮɦɛɛɨɶ ɸɰ ɜɮɦ- ɞɣɤɞ ԧɞԧɞɲ, 2. ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɰɩɫɭ ɧɣɥɫɩɜ ɩɫɬɨɩɩɬ ɮɮɳɞɣ, ɟɩɭɩɫ ɜԧԧɫ ɺɦɢɫɛɰ ɜɮɹɮ ɺɬ ԛɡɫɸɰ ԧɝɲɣɨ. ɭɩɟ – thod: TTT: skull, crown of head, ornament on head, forehead, over, above, up, upon, higher, upper || klm: tod; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 183: ɭɩɟ: tib: thod-pa, klm: tod: 1. ɞɛɝɛɦ, ԛɰɬɸɨ ɰԛɨɣɤ ɞɛɝɛɦ, 2. ɐԛɨ ɜɮɹɮ ɜɣɲɨɣɤ ɞɛɝɛɦɶɨ ɺɬɶɞ ɰԧɫԧԧɟԧɡ ɛɦɭ, ɧԧɨɞԧԧɫ ɛɧɬɛɫɦɛɡ, ɟɩɭɩɫɦɩɡ ɰɣɤɬɸɨ ɛɫɣɮɨ ɬɛɝ. ȼɛɬ ɢɛɨɟɛɨɞɛɛɫ ɲ ɰɣɤɨɸ. ԛɫɸɦ, ɫɣɦɜԛ – ril-bu: TTT: relic pills, grain pills, pills, bead, small ball, globule; medici- nal capsule, which often contains holy substances and has been blessed by a lama || klm: rilbu, üril; Baw p. 407: Οɫɸɦ I: sphere, ball, bob, ɰɩɦɰɣɝɲɨɶ Οɫɸɦ: a ball-bearing ball, 2. (Οɫɸɦ ɸɧ, Οɫɦɸɨ ɸɧ) pill (Tib. ril-bu); KGy p. 529: Οɫɸɦ: gömböcske, golyócs- ka, labdacs, pirula; növ apró alma(fajta); klm: üril, tib; Süx p. 160: ɫɣɦɜΟ: tib: ril bu, klm: rilbu: ԛɫɸɦ; ɫɛɳɛɛɨɶ ɫɣɦɜԛ; ɫɣɦԛ ɲ ɞɸɡ ɜɣɲɟɸɞ || RTA-M ʌ 501: ruru, reru (Sch 650) in mani ruru: ‘maԜi pill’; JäD: ril-bu, ril-lu: ‘small ball, pill’ TothErzsebet_PhD-dissz.doc 72 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɰɛɨɟ – khan-da: TTT: confection, medicinal syrup, treacle, molasses partially dried, con- centrated medicines || klm: qanda; Baw p. 427: ɰɛɨɟ: extract, decoction, ΫɭɞΫɨ ɰɛɨɟ: concentrate; KGy p. 554: ɰɛɨɟ1: fęzet, forrázat, párlat; gyógynövénykivonat, gyógy- szerkivonat, ɰɛɨɟ ɛɫɰɣ: szeszpárlat, borpárlat, ɰɛɨɟ ɸɧ: gyógyszerkivonat, fęzet; Süx p. 195: ɰɛɨɟ: tib: khan da < szkt: khanda, klm: qanda: 1. ɹɧɶɞ ɳɣɨɞɸɨ ɹɧɛɨɟ ɲɛɨɛɡ ɟɛɫɡ ɣɟɸɸɳԛԛɦɸɨ ɳɣɧɣɤɞ ɳɣɨɞɸɸɨ ɛɝɬɛɨ ɰɩɫɰɩɞ; ɱɛɤɨɶ ɰɛɨɟ; ɰɛɨɟ ɸɧ; 2. ԧɭɞԧɫԛԛɦɬɸɨ ɮɨɟɛɛ ɰɛɫɮɮɱ – kha-ru-tshwa: TTT: black salt used medicinally (from boiling earth impreg- nated with saline particles), tonic aperient medicine salt of fetid odor from fusing fossil salt with emblic myrobalan, black salt || klm: qaruĀa; Baw p. 433: ɰɛɫɮɮɱ I: grit; KGy Ø; Süx p. 196: ɰɛɫɮɮɱ: tib: kha ru tshwa, klm: qaruĀa: ɐɛɫ ԧɨɞɣɤɨ ɨɸɞɸɨ ɢԛɤɦ ɟɛɝɬ, ɸɧɨɸɦɸɞɭ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ. ɲɛɝɬɛɨ, ɳɛɝɬɛɨ – chab-gsang: TTT: urine || klm: Āabsang, šabsang; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 211: ɲɛɝɬɛɨ: tib: chab gsang, klm: Āabsang: “ɨɮɮɱ ɮɬ”, ɳɸɸɬ; p. 218: ɳɛɝ- ɬɛɨ: tib: chab gsang; klm: šabsang: ɲɛɝɬɛɨ ɲɩɨ – mchong: TTT: mchong: agate (see also chong) a gem which cures paralysis, quartz; chong: variegated semi-precious stone: carnelian(?) || klm: Āong; Baw p. 527: ɲɩɨ: cornelian (min.); KGy Ø; Süx p. 216: ɲɩɨ: tib: mchong, klm: Āong: Ɏɦɛɛɨ ɧɛɨɛ, ɰɛɬ, ɰԛɫɸɨ ɸɫɟɸɨɸ (Ɍɋ); ɱɛɤɝɛɫ ɮɦɛɛɨ ɜɮɹɮ ɨɛɦ ɸɫɟɸɨɸ ɧɸɭ ԧɨɞԧɭɸɤ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɲɮɦɮɮ; ɲɮɨ ɸɫɣɰ, ɲɮɨ ɳɣɞɭɞɸɸ (ɚ.ɑ.); ɇɩɨɞɩɦ ɛɫɟɶɨ ɭɮɮɦɷɬɛɟ ɲɩɨ ɰԛɫɸɨ ɢɸɸɫɟ ɧɩɫɷ ɞɸɡ ɞɛɫɟɛɞ ɨɷ ɱɮɬɛɨ ɰԛɫɸɨ ɢɸɸɫɟ ɞɸɬɸɨ ɮɭɞɛɭɛɤ. ɳɛɧɜɛɫɛɧ – gzhang-’brum: TTT: piles, hemorrhoids || klm: šamburum, šangbürüm, šamburam; Baw p. 534: ɳɛɧɜɛɫɛɧ: haemorrhoids, piles (Tib. gzhang-’brum); ɳɛɧ- ɜɛɫɛɧɭɛɰ: to have piles; KGy p. 700: ɳɛɧɜɛɫɛɧ: orv aranyér, haemorrhoides; klm: šamburum < tib gzhang-’brum; Süx p. 219: ɳɛɧɜɛɫɛɧ: tib: dzhang ’brum [sic!], klm: šangbürüm, šamburam: “ɰɩɳɨɩɞɶɨ ɞԧɝɟɫԛԛ”; ɐɩɳɨɩɞɩ ɰɛɝɣɤɨ ɝɠɨɣɤɨ ɬɮɟɛɬ ɜԛɟԛԛɫɲ ɧɩɦɱɩɞɦɩɰ ԧɝɲɣɨ, ɢɛɫɣɧɟɛɛ ɰɛɞɛɫɲ ɱɮɬ ɞɛɫɨɛ. Ⱦɩɫɭɣɞ ɺɫ ɲ ɞɸɟɸɞ; ɳɛɧ- ɜɛɫɛɧɭɛɰ (ɳɛɧɜɛɫɛɧ ɺɫ ɭɮɬɛɰ). ɺɧ – yams: TTT: epidemic, infectious disease || klm: yam-a; Baw p. 583: ɺɧ: glanders (vet.); KGy p. 753: ɺɧ: állatorv takonykór; klm: yama; Süx p. 231: ɺɧ: tib: yams, klm: yam-a: “ɰɛɦɟɝɛɫ, ɰɣɡɣɞ”; Ȼɟɮɮ ɢɸɫɸɞ ɜɣɭԛԛ ɭɮɮɫɛɤɭɛɨɟ ɭɮɬɛɰ ɨɸɞɸɨ ɢԛɤɦ ɰɛɦɟɝɛɫɭ ԧɝɲɣɨ. Számok Az alábbi 11 szám buddhista mħvekben fordul elę, feladatuk többnyire nem valamilyen meghatározott mennyiség megnevezése, hanem a ‘végtelen sok’, ‘megszámlálhatatlan’, ‘ésszel fel nem foghatóan nagy számú’ szinonimái. Gyakran egymással összekapcsolva fordulnak elę, ily módon még nagyobb szám jön létre (pl. ɡɣɝɛɛ ɱɛɞɲɣɞ).73 –––––––––––– 73 Figyelemre méltó, hogy a Róna-Tas András által feldolgozott adatok tanúsága szerint a mongourban a szám- nevek közül csak a ‘százezer’ és a ‘milllió’ jelentésħ tibeti kölcsönszó található meg (RTA-M ʌ 312 és ʌ 530). TothErzsebet_PhD-dissz.doc 73 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɜɮɧ – ’bum: TTT: 100,000 || klm: bum; Baw p. 67: ɜɮɧ I: one hundred thousand (Tib. ’bum); KGy p. 76: ɜɮɧ: százezer, ȼɮɧ ɸɫɟɸɨɸ: népk Százezer Kincs TothErzsebet_PhD-dissz.doc 74 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɭɸɫɜɮɧ: milliárd, 109; klm: terbum < tib ther-’bum; Süx p. 188: ɭɸɫɜɮɧ: tib: ther ’bum, klm: terbum: Ȼɫɝɛɨ ɩɫɩɨɭɩɤ ɭɩɩɨɶ ɨɸɫ, ɛɫɝɛɨ ɟԛɨɲԛԛɫ; ɣɰ ɭɸɫɜɮɧ (ɛɫɝɛɨ ɨɸɞ ɩɫɩɨɭɩɤ ɭɩɩ). ɱɛɟɲɣɨ – khyad-phyin: TTT: 10 000 000 || klm: ĀadĀin; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 205: ɱɛɟɲɣɨ: tib: khyad ’byin [sic!], klm: ĀadĀin: ɍɩɩɨɶ ɨɸɫ, ɛɫɝɛɨ ɧɺɨɡɛɞ, ɛɫɝɛɨ ɧɺɨɞɛɨ ɧɣɦɦɣɛɫɟ. Idęszámítás, naptár A 10 szó között megtaláljuk a hét napjait, valamint más, rövidebb-hosszabb idęszakaszo- kat jelölę kifejezéseket.74 ɜɛɛɬɛɨ, ɜɛɝɛɛɬɛɨ – pa-sangs, pa-wa-sangs: TTT: Venus, Friday || klm: basang, bava- sang; Baw p. 34: ɜɛɛɬɛɨ (ɜɛɛɬɛɨ ɞɛɫɣɞ): 1. Venus, 2. Friday (Tib. pa-sangs); KGy p. 40: ɜɛɛɬɛɨ(ɞ): a Vénusz bolygó; péntek, ɜɛɛɬɛɨɞ ɞɛɫɛɞ: péntek; Süx p. 24: ɜɛɛ- ɬɛɨ: tib: pa sangs, klm: basang: 1. ɟɩɦɩɩɨ ɰɩɨɩɞɣɤɨ ɭɛɝ ɟɛɰɷ ԧɟԧɫ, 2. ɨɛɫɨɶ ɛɤɧ- ɞɣɤɨ ɨɸɞɸɨ ɠɫɭԧɨɱ; ɜɛɝɛɛɬɛɨ: tib: pa-wa-sangs, klm: bavasang: ɜɛɛɬɛɨ; ɧɩɨɞɩɦ ɨɸɦɨɸɸ ɢԧɝɰԧɨ ɩɨɩɩɬɩɨ ɨɸɫɣɤɨ ԛԛɫɞɸɸɫ ɰɸɫɸɞɦɸɞɟɸɨɸ. ɜɺɧɜɛ – spen-pa: TTT: Saturn, Saturday || klm: bimba; Baw p. 81: ɜɺɧɜɛ (ɜɺɧɜɛ ɞɛɫɣɞ): 1. Saturn, 2. Saturday (Tib. spen-pa); KGy p. 92: ɜɺɧɜɛ: szombat, csill a Szaturnusz bolygó, ΫɨΫΫɟΫɫ ɜɺɧɜɛ ɞɛɫɛɞ: ma szombat van; klm: bimba < tib spen-pa; Süx p. 51: ɜɺɧɜɛ II: tib: spen pa, klm: bimba: 1. ɟɩɦɩɩɨ ɞɛɫɣɞɣɤɨ ɢɮɫɞɛɟɮɞɛɛɫ ԧɟԧɫ ɜɮɹɮ ɬɛɨɲɣɫ, 2. ɨɛɫɨɶ ɛɤɧɞɣɤɨ ɨɸɞɸɨ ɠɫɭԧɨɱ. ɞɛɦɛɝ, ɞɛɦɜɛ – bskal-pa: TTT: aeon, age, period, cosmic period; time || klm: ȗalab, galab, ȗalba; Baw p. 86: ɞɛɦɛɝ, ɞɛɦɜɛ: kalpa, era, epoch, period, Ʌɠɧɜɫɣɤɨ ɞɛɦɜɶɨ Οɠ: Cambrian epoch, ɭɫɣɛɬɶɨ ɞɛɦɛɝ: Triassic period, ɮɬɛɨ ɞɛɦɛɝ: the Flood, ɮɬɛɨ ɞɛɦɛ- ɝɶɨ ΫɧɨΫɰ Οɠɣɤɨ: antediluvian, ɞɛɦɛɝ ɹɮɦɸɰ: the end of the world, ɞɛɦɛɝ ɹΟɦɭɸɦ (ɞɛɦɛɝ ɨɩɰɱɭΫɦ): till the end of time (Skr.); KGy p. 99: ɞɛɦɛɝ: korszak, világkorszak; klm: ȗalab, galab < ujg klp << szkr kalpa; Süx p. 57: ɞɛɦɛɝ, ɞɛɦɜɛ: tib: bskal pa, klm: ȗalba: “ɰɮɝɷɭ”, 1. ɟɸɦɰɣɤ ɠɫɭԧɨɱ ɜɣɤ ɜɩɦɬɩɨ ɸɫɭ ɱɛɞɣɤɨ ɛɧɷɭɛɨ, ɮɫɞɛɧɛɦ ɜԛɰɣɤ ɭɮɨɛɧɛɦ ɲɮɦɮɮɦɞɣɤɨ ɨɛɬ, 2. ȼԛɟɟɣɤɨ ɟɩɧɩɞ ɢԛɤ, ɢɮɫɰɛɤɨ ɻɬɩɨɟ ɠɫɭԧɨ- ɱɣɤɨ ɭɩɞɭɩɰ ɻɬɨɶ ɸɫɣɨ ɰɸɧɡɸɸɞ ɰɸɦɨɸ. Ԛԛɨɟ: ɬɛɝ ɳɣɧ ɠɫɭԧɨɱ ԛԛɬɸɰɣɤɞ ɭɩɞɭɩɰ ɞɛɦɛɝ (ɭԧ. gnas skal), ɭɩɞɭɩɩɟ ɸɬ ɜɛɫɛɞɟɛɰɶɞ ɩɫɳɣɰ ɞɛɦɛɝ (ɭԧ. phyag skal), ɞɛɦ, ɮɬ, ɰɣɤɨɸɸɬ ɸɝɟɫɸɰ ɞɛɦɛɝ (ɭԧ. ’jig skal) ɜɣɤ ɜɩɦɨɩ. ȼɛɬ ɧԧɨɰ ɭɸɨɞɸɫɣɤɨ ɰԛɲɣɨɟ ɟɛ- ɰɣɨ ɭɩɞɭɩɰ ԛɠ ɨɷ ɰɩɩɬɫɩɰ ɞɛɦɛɝɭ (ɭԧ. stong skal) ɸɰɸɦɨɸ ɞɸɡ ԛɢɟɸɞ. ɇɩɨɞɩɦ ɰɸɦ- ɨɣɤ ɠɫɭԧɨɱ (ԛɢ) ɨɷ ɭԧɝɟ ԛɞ ɜԧɞԧԧɟ ’jig rten ɜɮɹɮ “ɸɝɟɸɫɰԛɤɨ ɳԛɭɸɸɨ” ɞɸɬɸɨ ɮɭɞɛ- ɭɛɤ. ɘɨɸ ɨɷ ɠɫɭԧɨɱ ԛԛɬɲ, ɮɬɭɛɡ ɜɛɤɟɞɣɤɞ ɣɦɭɞɸɬɸɨ ɞԛɨ ɮɰɛɛɨɶ ɩɤɦɞɩɦɭɶɞ ɣɦɭɞɸɡ ɜɛɤɨɛ. Ⱦɛɦɛɝɶɞ ԧɲԛԛɰɸɨ ɞɛɦɛɝ, ɢɛɝɬɫɶɨ ɞɛɦɛɝ, ɣɰ ɞɛɦɛɝ ɞɸɡ ɰɮɝɛɛɨɛ. Ƀɰ ɞɛɦɛ- ɝɮɮɟɶɨ ɰɩɩɫɩɨɟ ɢɛɝɬɫɶɨ 80 ɞɛɦɛɝ ɜɣɤ ɞɸɨɸ. Ɉɸɞ ɞɛɦɛɝ ɰɸɧɸɸɰ ɰɮɞɛɱɛɛɞ ɬɮɟɛɫɭ ԧɞԛԛɦɬɨɸɸɬ ԛɢɝɸɦ ɸɫɞɸɨ ɭɩɤɫɩɨ ɟԧɲɣɨ ɞɛɢɛɫɭ ɱɩɞɱɩɦɬɩɨ ɨɸɞ ɟԧɫɝԧɦɡɣɨ ɰɩɭɩɟ –––––––––––– 74 A Nap és naprendszerünk bolygói, amelyekręl a hét napjai a nevüket kapták, megtalálhatók a tulajdonnevek között. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 75 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɞԛɨɡɣɟɣɤɨ ԛɫɣɤɞ ɟԛԛɫɞɸɡ, ɞɮɫɝɛɨ ɡɣɦɣɤɨ ɟɩɭɩɫ ɨɸɞ ɧԧɰɦԧɞ ԛɫ ɛɝɲ ɸɨɸ ɧɸɭɸɸɫ ɞԛɨɡɟɣɤɨ ɜԛɰ ԛɫɣɤɞ ɛɝɲ ɟɮɮɬɞɛɬɛɨ ԛɠɣɤɨ ɰɮɞɛɱɛɛɞ ɨɸɞ ɞɛɦɛɝ ɞɸɨɸ. Ⱦɛɦɛɝ ɹɮɦɸɰ ɞɸɝɸɦ ɩɫɲɦɩɨ ɠɫɭԧɨɱɣɤɨ ɭԧɞɬɞԧɦɣɤɞ ɰɸɦɨɸ. Ⱦɛɦ ɞɛɦɛɝ, ɬɛɦɰɣɨ ɞɛɦɛɝ, ɮɬɛɨ ɞɛɦɛɝ ɞɸɝɸɦ ɠɫɭԧɨɱ ɭɩɞɭɩɰ ɜɮɹɮ ɬԧɨԧɰ ɱɛɞɭ ɺɧɛɫ ɧɛɰɜɩɟɩɩɫ ɸɰɦɸɰɣɤɞ ɰɸɦɡ ɜɛɤɞɛɛ ɛɡɸɸ. ɟɛɝɛɛ – zla-ba: TTT: Moon, Monday, month || klm: dawa; Baw p. 114: ɟɛɝɛɛ I: (ɟɛɝɛɛ ɞɛɫɣɞ) Monday (Tib. zla-ba); KGy p. 127: ɟɛɝɛɛ 1: hétfę; Hold; klm: dava < tib zla- ba; Süx p. 76: ɟɛɝɛɛ: tib: zla ba, klm: dava: “ɬɛɫɛɨ”; 1. ɟɩɦɩɩ ɰɩɨɩɞɣɤɨ ɨɸɞ ɟɸɰ ԧɟԧɫ, 2. ɨɛɫɨɶ ɛɤɧɞɣɤɨ ɨɸɞ ɠɫɭԧɨɱ ɦɰɛɞɝɛ – lhag-pa: TTT: Mercury, Wenesday || klm: lhaȗba; Baw p. 205: ɦɰɛɞɝɛ (ɦɰɛɞɝɛ ɞɛɫɣɞ): 1 Mercury, 2. Wednesday (Tib. lhag-pa); KGy p. 242: ɦɰɛɞɝɛ: szerda; TothErzsebet_PhD-dissz.doc 76 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɭɩɫɩɨ – tho-rangs: TTT: daybreak, morning twilight, dawn, break of day, early morning, the following morning, one of 12 dus tshod || klm: torang; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 184: ɭɩɫɩɨ: tib: tho rings, tho rangs, klm: torang: Ԛԛɫɣɤɨ ɞɸɞɸɸ; ԛԛɫɣɤɨ ɭɩɫɩɨ; ɭɩɫɩɨ ɡɣɫɸɨ. Vallási célú épületek Különféle buddhista épületek, szentélyek, ereklyetorony-fajták, remetelakok, kolostori termek, helyiségek, kolostori tárgyak, díszítę elemek megnevezése, összesen 20 szó. ɜɮɨɰɛɨ – ’bum-khang, bum-khang, bem-khang: TTT Ø; ’bum-pa: stupa, tomb; dur- khang: tomb, crypt || klm: bungqang; Baw p. 68: ɜɮɨɰɛɨ: 1. tomb, 2. mausoleum (Tib. ’bum-khang), ɜɮɨɰɦɛɰ: to entomb, to place in a tomb; KGy p. 76: ɜɮɨɰɛɨɞ: sír- emlék, kripta, mauzóleum, ɜɮɨɰɛɨɞɨɟ ɱɸɱɸɞ ΫɫɞΫɰ: megkoszorúzza vkinek a sírját; klm: bungqang < tib bum-khang; Süx p. 46 ɜɮɨɰɛɨ: tib: spungs-khan [sic!], klm: bungqan: “ɱɩɞɱɬɶɨ ɜɛɤɳɣɨ”; 1. ɨɛɬ ɜɛɫɬɛɨ ɰԛɨɣɤ ɳɛɫɣɦ, ɲɛɨɟɛɫ ɛɞɮɮɦɬɛɨ ɩɫɩɨ ɜɛɫɣɦɞɛ, ɩɨɞɩɨ ɲ ɞɸɟɸɞ, 2. ɰɮɮɲ. ɭɛɤɡ ɭɛɝɣɞɦɛɰɛɛɫ ɜɮɫɰɨɶ ɰԧɫɞɣɤɞ ɰɣɤɡ ɜɮɦɬɛɨ ɳɩɫɩɩ ɲɮɦɮɮɨ ɩɝɩɩ. || RTA-M ʌ 33: BiȘkǥaȘ (M), BeȘkǥaȘ (Sch 71–79, VMI 158: 2, p. 164): ‘a little chapel, in which idols and religious objects are placed, an which one do not wish to keep in the house (it is placed on the side of the village or at a cross-road)’ (M), ‘chorten-chamber’ (Sch) ɞɛɨɡɣɫ – ganydzira, ganji-ra, gan-dzir, ganya-ji-ra: TTT: gan-ji-ra: top ornament || klm: ȗanЇir-a, ȗanЇira; Baw p. 88: ɞɛɨɡɣɫ: finial (on a lamasery building) (Tib. gan-dzir); -KGy p. 101: ɞɛɨɡɣɫ: buddhista templom csúcsos tetędísze; klm: ȗan֢ira < tib gany dzira < ind; Süx p. 62: ɞɛɨɡɣɫ: tib: ganya ji ra < szkt: gascira, klm: ȗan֢ir-a: “ɬɛɨɭ ɩɰɷ”; Ɍԛɧ ɟɮɞɛɨ, ɩɫɩɨ ɜɛɫɣɦɞɛ, ɬɮɝɛɫɞɛ, ɭɛɰɣɦɞɛɭ ɩɝɩɩɨɶ ɩɫɩɤ ɟɸɸɫɰ ɭԧɧԧɫɦԧ- ɞԧԧɫ ɰɣɤɬɸɨ ɲɣɧɸɞ. Ƀɰ ɭԧɦԧɝ ɛɦɭɛɟɬɛɨ ɜɛɤɟɛɞ. || RTA-M ʌ 168: GänD!Z!iära (VMI 156: 64, p. 159): ‘top, ridge of a church’; JäD: ‘obviously a Sanskrit word, though not in our dictionaries; an architectural ornament, consisting in small turrets or spires along the edge of a flat roof’ ɞɩɧɜɩ – dgon-pa: TTT: temple, retreat, hermitage, monastery, wilderness, solitary place, waved-leaf fig-tree, convent || klm: ȗombu; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 66: ɞɩɧɜɩ II: tib: dgon pa, klm: ȗombu: “ɛɞɦɛɞ ɰɣɤɟ” (ə.ɋ.); ɞɩɧɜɩɟ ɬɮɮɰ, ɞɩɧɜɩɩɬ ɣɫɬɸɨ (ɰɣɤɟ ɜɮɹɮ ɛɞɦɛɞɛɛɬ ɣɫɬɸɨ) (ə.ɋ.) || RTA-M ʌ 478: rGuomBa (M), rëGuomBa (VMI 148: 33): ‘monastery’; JäD: ‘id.’ ɞɩɨɰɩɨ, ɞɩɨɰ – dgon-khang, mgon-khang: TTT: dgon-khang: Ø; mgon-khang: chapel housing images of the fierce protectors, protector’s temple || klm: ȗongqon, ȗong- qang; Baw p. 97: ɞɩɨɰɩɨ, ɞɩɨɰ: porch, lobby (to a tent, a temple, etc.), tambour (on a Chinese roof); ɞɩɨɰɦɩɰ: to set up (two tents) so as to adjoin each other, ɞɩɨɰɦɩɨ ɢɛɦɞɛɬɛɨ ɞɸɫΟΟɟ: adjoining tents; KGy p. 109: ɞɩɨɰɩɨ: különálló szentély, kb kápol- na; klm: ȗongqon, ȗongqang < tib dgon-khang; Süx p. 67: ɞɩɨɰɩɨ: tib: mgon khang, klm: ȗongqon: ɟɩɞɳɟɶɨ ɜɛɤɳɣɨ, ɬɛɰɣɮɦɬɨɶ ɬԛɧ; ɬԛɧ ɟɮɞɛɨɶ ɟɩɭɩɫ ɞɛɟɛɫ ɺɧɛɫ TothErzsebet_PhD-dissz.doc 77 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɨɸɞ ɞɛɢɛɫɭ ԧɫԧԧ ɭɛɬɛɦɞɛɛ ɧɛɺɞɭɛɤɞɛɛɫ ɜɛɫɷɬɛɨ ԧɫԧԧ ɜɮɹɮ ɛɬɛɫ; ɜɮɫɰɨɶ ɞɩɨɰɩɨ, ԛԛɟɨɣɤ ɞɩɨɰɩɨ ɞɸɰ ɧɸɭ. ɞԛɧɜɮɧ – sku-’bum: TTT: 2. a stupa with many images / tsa-tsas; lit. “hundred thousand images”, 3. monastery built on spot of Tsong Khapa’s birth place in Amdo || klm: günbum; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 70: ɞΟɧɜɮɧ: tib: sku ’bum, klm: günbum: “ɜɮɧɛɨ ɜɣɠ”, Ɏɞɭɛɛ ɛɫɝɛɨ ɭԛɧɸɨ Ɍɸɨɞɸɸɨɛɫɩ (Ȼɫɬɦɛɨɞɣɤɨ ɰԛɫɰɫɸɦɭ) ɜɮɫɰɨɶ ɟԛɫɬɭ ɇɛɤ- ɟɛɫɶɨ ɰɣɤɟ ɞɸɬɸɨ ɮɭɞɛɭɛɤ. ɍԧɝɟ ɩɫɩɨɟ ɜɛɤɟɛɞ, ɳɛɫɶɨ ɳɛɳɨɶ ɢɮɫɞɛɛɨ ɣɰ ɰɣɤ- ɟɣɤɨ ɨɸɞ. ɓɛɳɨɶ ɟɩɧɩɞɭ ɞɛɫɟɞɛɛɫ ɂɩɨɰɩɝɶɞ ɸɰɸɸɬ ɧɸɨɟɦɸɰɸɟ ɰԛɤɬɣɤɞ ɨɷ ɰɛɤɲ- ɦɛɰ ԛɠɬɭ ɨɸɞɸɨ ɟɮɬɛɦ ɱɮɬ ɞɛɢɛɫɭ ɟɮɬɬɛɨɛɛɬ ɭɸɫ ɞɛɢɛɫɭ ɛɫɝɛɨ ɭԛɧɸɨ ɨɛɝɲɭɛɤ ɢɛɨɟɛɨ ɧɩɟ ɮɫɞɛɡ, ɨɛɝɲ ɜԛɫɟ ɨɷ Ɍɸɨɞɸɸɨɛɫɩ ɜɮɫɰɨɶ ɟԛɫɬ ɛɺɨɟɛɛ ɭɩɟɩɫɬɩɨ ɮɲɣɫ Ⱦԛɧɜɮɧ (ȼɮɧɛɨ ɜɣɠɭ) ɰɣɤɟ ɞɸɡ ɨɸɫɣɤɟɸɰ ɜɩɦɬɩɨ ɞɸɟɸɞ ɞԛɨɞɸɫɝɛɛ – kun-dga’-ra-ba: TTT: the place in a temple hall, where the representations of body, speech and mind (sku gsung thugs rten gyi bzhugs sa) are arranged. Syn. lha khri seat of the gods, 1. shrine or temple, 2. throne of the Dharma, 3. debating ground for monks, 4. garden, grove, 5. shelves containing the sacred scriptures, 6. library of a monastery containing Tripitaka, 7. religious school, pleasure garden, garden or a library || klm: güngȗaraba, güngȗa-raba; Baw p. 105: ɞΟɨɞɸɫɝɛɛ: case for a Buddha- image, ɞΟɨɞɸɫɝɛɛɭɛɤ ɜɮɫɰɛɨ: a Buddha-image in a case (Tib. kun-dga’-ra-ba); KGy p. 119: ɞΟɨɞɸɫɝɛɛ: buddh házioltár; kegytárgyak szekrénykéje/ládikója; klm: güngȗa- raba < tib kun-dga’ ra-ba; Süx pp. 70–71: ɞΟɨɞɸɫɝɛɛ: tib: kun dga’ ra ba; klm: güng- ȗaraba: “ɰɩɭɩɦ ɜɛɺɬɞɛɦɛɨɭ ɰԛɫɸɸ”, 1. ɜɮɫɰɛɨ ɨɩɧ, ɳԛɭɸɸɨ ɭɛɰɣɦɶɞ ɛɞɮɮɦɬɛɨ ɧɩɟɩɨ ɰɛɤɫɱɛɞ. ɇɩɨɞɩɦɲɮɮɟ ɰɩɤɭ ɜɮɹɮ ɜɛɫɮɮɨ ɰɩɤɭ ɢԛɞɣɤɞ ɜɮɫɰɛɨ ɬɛɰɣɮɬɨɶ ɩɫɩɨ ɞɸɡ ɳԛɭɟɸɞɸɸɬ ɞɸɫɣɤɨɰɸɸ ɭɸɫ ɰԛɨɟɭɸɤ ɢɛɤɟ ɜɛɤɫɦɮɮɦɟɛɞ, 2. ɢɛɫɣɧ ɹɧ ɛɞɮɮɦɛɰ ɬɛɝ, ɡɛɛɢ, ɞɮɮ || RTA-M ʌ 186: GoșGorƘwa (M): ‘a little case for idols, a little case for the geneological tables of a family’; JäD: ‘library of a monasery’ ɟɩɞ – tog: TTT: the top of anything, top ornament, button on cap of dignitaries, essence, pith, point || klm: doȗ; Baw p. 127: ɟɩɞ: finial, decoration on the top of a temple-roof, etc., ɟɸɸɫɸɸ ɟɩɞɭɩɤ ɭɩɭɞɩ: brazier pillars with a finial on top, ɡɮɮɢɨɶ ɟɩɞ: finial on a sedan-chair, ɟɩɞɭ ɡɛɨɱɛɨ: victorious banner with a finial, ɬΟɧ ɟɮɞɛɨɶ ɩɫɩɤ ɟɛɰɷ ɲɣɧɸɞ ɞɮɹɮ ɟɩɞ-ɞɛɨɡɣɫ: the decorations or finials on temple-roofs; KGy p. 143: ɟɩɞ: csúcs(dísz); klm: doȗ, tib tog; ɭɮɞɣɤɨ ɟɩɞ: zászlórúd csúcsdísze; Süx p. 84: ɟɩɞ I: = -gan֢ir; tib: tog, klm: doȗ: əɧɨɶ ɩɫɩɤ ɟɸɸɫ ɲɣɧɸɞ ɜɩɦɞɩɨ ɰɣɤɬɸɨ ɢԛɤɦ; ɡɛɨɱɛɨ ɞɣɤɨ ɟɩɞ; ɭɮɞɣɤɨ ɟɩɞ ɟɮɞɛɨ – ’du-khang: TTT: assembly hall, congregation hall || klm: duȗang; Baw p. 134: ɟɮɞɛɨɞ: temple, lamasery assembly hall, ɟɮɞɛɨɞ ɬΟɧ: temples (Tib. ’du-khang); ɟɮ- ɞɛɨɞɲ: caretaker in a lamasery; KGy p. 153: ɟɮɞɛɨ(ɞ): buddhista templom; klm: du- ȗang < tib ’du-khang; Süx p. 88: ɟɮɞɛɨ: tib: ’du khang, klm: duȗang: “ɰɮɫɦɶɨ ɜɛɤ- ɳɣɨ”; 1. ɰɮɫɦɶɨ ɬԛɧ, ɳԛɭɸɸɨɣɤ ԧɫԧԧ ɢɸɫɞɸɸɬ ɜԛɭɸɞ ɳɛɳɨɶ ɰɮɫɛɦ ɨɩɧɶɨ ɞɛɢɛɫ. ȿɮɞɛɨ ɨɷ ɣɰ ɭԧɦԧɝ ɰɩɻɫ ɸɞɨԛԛɦɬɸɨ ɜɛɞɛɨɛɛɫ ɭɮɬɞɛɛɫɦɛɞɟɛɰ ɞɮɫɝɛɨ ɰɸɬɸɞ ɜԛɰɣɤ ɨɸɞ ԧɫԧԧ ɜɛɤɟɛɞ. ȼɛɞɛɨɮɮɟɶɨ ɰɩɩɫɩɨɟ ɦɛɧ ɨɛɫɶɨ ɡɛɝɟɛɨ ɜɛɤɨɛ, 2. ɞɸɫ ɰɸɦɜɸɫ- ɭɸɤ, ɜԛɬ ɜԛɫɸɸɬɭɸɤ ɰɮɫɦɶɨ ɬɮɮɱ; ɟɮɞɛɨɲ (ɟɮɞɛɨɶɨ ɰɛɫɞɛɦɢɛɞɲ); RTA-M ʌ 361: nDogõș (M, VMI 156: 64): ‘meeting-house for ceremonies, the great temple of a lama-monastery’; JäD: ‘id.’ TothErzsebet_PhD-dissz.doc 78 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɻɟɩɫ – g.yo-dar: TTT Ø; vö. g.yo: make shaky, shimmering, flow about, drift about, move, wave; dar: silk, sash, brocade, scarf, banner, flag || klm: yodar; Baw p. 151: ɻɟɩɫ: pole marking a grave; KGy p. 173: ɻɟɩɫ: szalagokkal feldíszített pózna buddhista szentély elętt; magányos fa; kopjafa TothErzsebet_PhD-dissz.doc 79 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra 176: ɬɸɨɭɣɤ: tib: seng khre [sic!], klm: sengtei: “ɛɫɬɦɛɨɭ ɭɛɝɱɛɨ”; Ⱦɛɢɛɫ ɭɸɨɞɸɫɣɤɨ ɢɛɝɬɛɫɭ ɳɛɳɣɨ ɨɩɧɶɨ ɛɦɣɝɛɛ ɟɛɤɬɨɶ ɩɧɞɣɤɞ ԛɰԛԛɦɡ, ɛɟ ɰɩɫɦɩɦɶɞ ɨɩɧɰɩɭɞɩɨ ɟɛɫɡ ɜɛɤɞɛɛɞ ɜɣɦɸɞɟɬɸɨ ɮɦɜɛɫ ɳɛɫ ɢɩɞɟɩɫɞɩɤ ɟԧɫɝԧɨ ɱɛɞɛɛɨ ɛɫɬɦɛɨɞ ɜɛɫɮɮɨ ɮɫɟ ɰԧɦԧԧ ɟɸɸɳ ԧɫɞԧɬԧɨ, ɜɮɬɛɟ ɰԧɦ ɨɷ ɟɩɩɳ ɭɮɦɡ ɜɛɤɞɛɛɞɛɛɫ ɮɫɦɛɬɛɨ ɺɨɟɛɫ ɜԛɰɣɤ ɟԧɫɝԧɦɡɣɨ ɭɛɝɱɛɨ ɜɮɹɮ ɰԛɨɟɸɭɞɸɦɣɤɨ ɬɮɮɟɛɦ. ȿɛɦɛɤ ɦɛɧ, ȼɛɨɲɣɨ ɸɫɟɸɨɸ, ɐɛɦ- ɰɶɨ ɜɩɞɟ ɨɛɫ ɜɩɦɩɨ ɰɣɤɟɣɤɨ ɭɸɫɞԛԛɨ ɦɛɧ ɨɛɫ ɰɮɫɛɦ ɨɩɧɶɨ ԛɤɦ ɜԛɭɸɸɰɸɟ ɢɛɦɫɛɨ ɬɮɮɟɛɞ. ɱɛɧɰɛɞ – ’tshams-khang: TTT: mtshams-khang: retreat hut/ hermitage || klm: Āamqaȗ; Baw p. 503: ɱɛɧɰɛɞ: 1. tower, ɞɸɫɸɦɭ ɱɛɧɰɛɞ: lighthouse, beacon, ɢɮɫɛɞɭ ɫɛɟɣɩ- ɞɣɤɨ ɱɛɧɰɛɞ (ɭɠɦɠɝɣɢɣɤɨ ɱɛɧɰɛɞ): television tower, ɱɛɧɰɛɞ ɜɛɤɳɣɨ: tower block, ɱɛɧɰɛɞɭ ΫɫɞΫɞɲ (ɱɛɧɰɛɞɭ ΫɫɞΟΟɫ): tower crane, 2. (ɭɩɩɨɩɨɶ ɱɛɧɰɛɞ) stretcher of the roof-ring of the tent; KGy p. 654: ɱɛɧɰɛɞ: torony; bástya, eręsség; kereksátor tetęgyħrħjének merevítę keresztléce; klm: Āamqaȗ; Süx p. 207: ɱɛɧɰɛɞ: tib: ’tshams khang, klm: Āamqaȗ: “ɢɛɝɬɫɶɨ ɞɸɫ, ɱɸɞɣɤɨ ɞɸɫ”, “ɟɛɺɛɨ ɬɮɮɰ ɞɸɫ”; 1. ɜɛɫɣɦɞɛ ɜɛɤɳɣɨɞɣɤɨ ɟɸɸɫɰ ɜԧɧɜԧɞԧɫ ɩɫɩɤ, 2. ɰɛɫɮɮɦ, ɰɺɨɛɦɭɶɨ ɢԛɤɦɟ ɢɩɫɣɮɦɛɨ ɜɛɫɷɬɛɨ ԧɨɟԧɫ ɨɛɫɣɤɨ ɜɛɫɣɦɞɛ, 3. ɭɩɩɨɩɨɶ ɱɛɞɣɫɞɣɤɨ ɟɩɭɩɫ ɭɸɦɡ ɰɣɤɬɸɨ ɧɩɟ, ɱɛɧɰɫɛɛ ɲ ɞɸɨɸ, 4. ɞɮɟɛɧɡɨɶ ɛɧɶɞ ɰɛɛɡ ɰɣɤɬɸɨ ɛɬɛɫ ɰɛɛɦɞɛ. ɱɩɞɲɣɨ – tshogs-chen: TTT: general assembly, meeting, convention || klm: ĀoȗĀin; Baw p. 506: ɱɩɞɲɣɨ: (ɱɩɞɲɣɨ ɟɮɞɛɨ) main hall of a temple or lamasery (Tib. tshogs-chen); ɱɩɞɲɣɨ ɟɮɞɛɨ: cathedral; KGy p. 660: ɱɩɞɲɣɨ: lámatemplom/kolostor nagy gyħlés- terme, fę templomcsarnok; klm: ĀoȗĀin < tib; ɱɩɞɲɣɨ ɟɮɞɛɨ: fętemplom; Süx p. 208: ɱɩɞɲɣɨ I: tib: tshogs chen, klm: ĀoȗĀin: “ɣɰ ɲɮɮɦɞɛɨ”; 1. ɢɛɦɜɣɫɛɦ, ɮɨɳɦɛɞɛ ɞɩɦɦɩ- ɬɩɨ ɰɮɫɛɦ; ɱɩɞɲɣɨ ɰɮɫɛɰ, 2. ɱɩɞɲɣɨ ɰɮɫɛɦ ɨɩɧ ɰɮɫɛɰ ɞɩɦ ɬԛɧ ɟɮɞɛɨ; ɱɩɞɲɣɨ ɞɸɫ (ɢɛɦɞɛɛ ɮɨɷɭɛɤ, ɟԧɫɝԧɨ ɜɛɞɛɨɛɭɛɤ ɳɛɳɨɶ ɻɬɨɶ ɢɛɦɜɣɫɛɦ ɮɨɳɦɛɞɛ ɰɣɤɰ ɞɛɢɛɫ). ɲɩɟɣɨ – mchod-rten: TTT: stupa; offering, shrine, reliquary, reliquary symbolic of bud- dha-mind, funerary monument. Lit. support for worship || klm: Āodin; Baw p. 527: ɲɩɟɣɨ: building serving as the sepulchre or cenotaph for a high lama, etc. (Tib. mchod-rten); KGy Ø; Süx p. 215: ɲɩɟɣɨ: tib: mchod rten, klm: Āodin: “ɭɛɰɣɦɶɨ ɳԛɭɸɸɨ”; ɬɮɝɛɫɞɶɞ ԛɢ || RTA-M ʌ 405: nt'ğǦiǁrDiän (M): ‘stupa’; nt'ğǦiorDiänDu sGurƘ Gi- (~ Mgr -Du, skor-ba, Mgr Gi-) (M): ‘to circumambulate a stupa’; JäD: ‘stupa’ ɳɛɧɜɛ – sham-bu: TTT: door and window ornament, fringe, skirt || klm: [?]; Baw p. 534: ɳɛɧɜɛ: the ribbons or flounces forming part of the umbrella, one of the Eight Glori- ous Emblems (Tib. sham-bu); KGy Ø; Süx Ø Kolostori gazdálkodás A kolostorok vagyonával, jövedelmével, a részükre juttatott adományokkal kapcsolatban 4 kifejezés található a vizsgált forrásokban. ɞɩɫ – dkor: TTT: (h) of nor, riches, property, wealth, possession; donation, charity, offer- ings, religious offerings, material things offered out of faith, funds, treasury, gift, TothErzsebet_PhD-dissz.doc 80 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra monastic property, handout, offering made to the objects of refuge; religious wealth. Ex. dgon pa’i dkor monastic wealth || klm: ȗor; Baw pp. 97–98: ɞɩɫ: pay-off; ɞɩɫ ɞɛ- ɫɛɰ (ɞɩɫɶɞ Οɢɸɰ): to pay the price, to see what comes of, to get what’s coming; ɞɩɫɶɞ ɞɛɫɞɛɰ: to get one’s own back (on someone), to pay (someone) out; KGy Ø; Süx p. 68: ɞɩɫ: tib: dkor, klm: ȗor: “ɸɟ ɹɧ” Ɍԛɧ ɰɣɤɟɣɤɨ ɸɟ ɰԧɫԧɨɞԧ, ɬɛɨ ɰԧɧɫԧɞɣɤɞ ɢԛɤ ɜɮɬɛɛɫ ɛɳɣɞɦɛɰɶɨ ԛɫ ɟɛɞɛɝɛɫ, ɞɩɫ ɜɩɦɩɰ, ɞɩɫɭɩɰ ɡɛɬ, ɡɛɬɛɛ – sbyi-sa: TTT Ø [?] || klm: Їisa; Baw p. 155: ɡɛɬ: (ɡɛɬ ɡɛɝ) lamasery prop- erty, lamasery treasury, ɡɛɬɶɨ ɧɛɦ: livestock of a lamasery; ɡɛɬɛɛ: 1. periodic duty, turn of duty (hist.), ɡɛɬ ɡɛɨɡɣɨ: duty-general (at Uliastai), 2. office staffed by regulary rotating personnel (hist.), ɡɛɬɛɛɨɟ ɬɮɮɰ: to be on periodic duty, 3. (ɡɛɬ ɟɛɦɦɛɞɛ) service held regularly by a household for the purpose of obtaining good fortune; ɡɛɬɛɛɦɛɰ: to be on periodic duty, to take one’s turn at duty (hist.); KGy Ø; -Süx p. 102: ɡɛɬ: tib: sbyi sa, klm: ֢isa: “ɨɣɤɭɣɤɨ ɞɛɢɛɫ, ɩɦɨɶ ԧɧɲ”; 1. ɰɮɫɛɦ ɨɩ ɧɶɨ ɬɛɨ ɰԧɧɫԧɞɣɤɨ ɞɛɢɛɫ, ɱɩɞɲɣɨ ɡɛɬ, ɣɰ ɡɛɬ ɞɸɰɲɦɸɨɞɣɤɨ ɨɸɫɭɸɤ ɜɛɤɬɛɨ. ɰɩɫɳ. ɡɛɬ ɡɛɝ; Ɂɛɬ ɨɷ ɮɞɭɛɛ ɰɣɤɟɣɤɨ ɛɡ ɛɰɮɤ ɜɩɦɨɩ. Ɂɛɬɶɨ ɢɸɫɸɞɱɸɸ ɬɛɨ ɞɸɡ ɜɛɤɬɛɨ. Ɍɛɨ ɨɷ ɬԛɧ ɰɣɤɟɣɤɨ ɧɺɨɟɛɞɭɛɨ ɟɸɸɟ ɦɛɧ ɨɛɫɶɨ ɛɡ ɛɰɮɤ ɜɩɦɨɩ, 2. ɬԛɧ ɬɮɝɛɫɞɛ ɜɩɬɞɩɰ, ɨɩɧ ɬɮɟɛɫ ɜɛɫɦɛɡ ɜԛɭɸɸɦɞɸɰ ɢɸɫɸɞ ɳɛɳɣɨ ɳԛɭɦɸɞɣɤɨ ɰɩɦɜɩɞ- ɟɩɦɭɩɤ ɛɡɣɦ ԛɤɦ ɺɝɮɮɦɛɰɛɟ ɢɩɫɣɮɦɡ ɜɸɦɭɞɸɬɸɨ ɧɛɦ ɰԧɫԧɨɞԧ; ɡɛɬɛɛ: tib: sbyi sa, klm: ֢isiy-a: ɓɛɳɨɶ ɢɛɨ ԛɤɦ ɻɬɩɩɫ ɛɤɦ ԧɫɰ ԧԧɫ ԧԧɫɣɤɨ ɜɮɫɰɛɨ ɬɛɰɣɮɬɶɞ ɭɛɰɣɡ ɰɣɳɣɞ ɜɮɺɨɛɛ ɟɮɮɟɮɮɦɛɰ ɭɛɰɣɦɞɛ; ɡɛɬɛɛ ɟɛɦɦɛɞɛ. ɢɸɟ ɪɩɞ – ’gyed, ’gyed-phogs: TTT: ’gyed: money, food, etc. offered to a person as charity (usually to monks), alms in money or eatable things, money given as gift or alms to monks; distribute; ’gyed-phogs: offered money to the monastic community || klm: Їed, Їed poȗ; Baw p. 187: ɢɸɟ: (ɢɸɟ ɪɩɞ) alms distributed to lamas (Tib. perhaps ’gyed, phogs); KGy p. 220: ɢɸɟ = ɢɸɟ ɪɩɞ: buddh Egyházi személyek, rangok, szerzetesi fokozatok, beosztások, feladatkörök Más vallásúakat mindössze 4 tibeti kölcsönszó jelöl, buddhistákra 73 kifejezés vonatkozik, melyek között a buddhizmus világi követęinek és szerzeteseinek megnevezései (ɞɸɨɸɨ, ɞɸɦɸɨɧɛɛ, ɡɛɨɟɛɞ; ɞɸɱɸɦ, ɞɸɦɸɨ, stb.) mellett a kolostori feladatok felelęsei (pl. ɟɩɨɣɫ, ɢɛɧ, ɲɛɧɜɛɨ, ɲɩɟɝɩɨ), a szerzetesek képzésében részt vevę lámák (ɞɸɫɞɛɨ), magasabb ran- TothErzsebet_PhD-dissz.doc 81 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra gú szerzeteseket segítę szolgálók (pl. ɬɩɻɞ), teológiai tudományos fokozatokkal rendelke- zęk (ɞɛɛɫɛɧɜɛ, ɞɸɝɳ, stb.), vezetęk (pl. ɰɛɧɜɛ, ɭɣɝ ɦɛɧ) találhatók. Nem buddhista ɜɛɫɛɧɬɛɤ, ɜɺɫɧɛɨ – bram-ze: TTT: Brahman, Brahmin, a priest, member of the priestly caste of Hinduism, priestly descent || klm: barmsai; Baw p. 81: ɜɺɫɧɛɨ: Brahmin, ȼɺɫɧɛɨɶ ɳɛɳɣɨ: Brahminism; KGy p. 92: ɜɺɫɧɛɨ: hindu pap, brahman; klm: bira- man < ujg << ind; Süx p. 34: ɜɛɫɛɧɬɛɤ, ɜɺɫɧɛɨ: tib: bram ze, klm: barɛmsai: ɍԧɝɟ ɰɸɦɨɣɤ ɜɺɫɧɛɨ ɞɸɬɸɨ ɮɭɞɛɭɛɤ, ɧɩɨɞɩɦ ɰɸɦɨɸɸ ɢԧɝɰԧɨ ɩɨɩɩɬɩɨ ɨɸɫɣɤɨ ԛԛɫɞɸɸɫ ɰɸɫɸɞɦɸɞɟɸɨɸ; ɜɺɫɧɛɨ: klm: birman < ujgur: bramin < bramn < szogd: pr"mn ~ pr'm'n < szkt: brahman. ɜɩɧɜɩ – bon-po: TTT: practitioners of bon || klm: bombo, bombu; Baw p. 57: ɜɩɧɜɩ: Taoist; KGy p. 64: ɜɩɧɜɩ: vall bon/bön vallású pap/szerzetes; klm: bombo < tib bon-po; Süx pp. 42–43: ɜɩɧɜɩ: tib: bon bu [sic!], klm: bombu: 1. ɧɛɨɛɤ ɸɫɣɨɣɤ ɸɰɸɨ ɜɮɹɮ ȿɩɫɨɩɟ ɰɛɨ ɮɦɬɶɨ ԛɠɟ ɟɸɦɞɸɫɬɸɨ, ɜɩɧɜɶɨ ɳɛɳɨɶ ɬɮɫɞɛɛɦ ɻɬɩɩɫ ɞɸɫɸɸɬ ɞɛɫɲ ɬԛɧɟ ɬɮɮɰ ɰɮɝɫɛɞ, 2. ɸɫɭ ԛɠɟ ɜɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɳɛɝɣɤɞ ɨɸɫɦɸɡ ɜɛɤɬɛɨ ɨɸɫ, 3. ɍԧɝɟɣɤɨ ɸɫɨɣɤ ɮɦɛɧɡɦɛɦɭ ɜԧԧɞɣɤɨ ɳɛɳɣɨ ɳԛɭɦɸɞ; ȼɩɨ ɳɛɳɣɨ, 4. ȼɩɧ- ɜɶɨ ɳɛɳɣɨɭɛɨ, ɰɛɫ ɧɛɦɞɛɤɭɛɨ; Ɂɣɲ: ɜɮɧɜɛ ɞɛɦɢɮɮɫɛɰ ɞɸɟɸɞ ɨɷ ɜɩɧɜɶɨ ɰɛɢɞɛɤ ɟɮɮɟɦɛɞɛ ɜɩɦɨɩ. || RTA-M ʌ 40: BumBu (M): ‘pertaining to the Bon sect’; JäD: ‘id.’ ɦɛɦ – kla-klo: TTT: 1. barbarian, 2. primitives, 3. border tribesmen, 4. savages, 5. uncivi- lized, 6. metaphor for a foreigner, 7. hunter, 8. ignoble, 9. Moslem, 10. Mohammedan, 11. mahometanism || klm: lalu; Baw p. 203: ɦɛɦ: 1. Muslin (adj), 2. Islam, ɦɛɦɶɨ ɳɛɳɣɨ: Islam, ɦɛɦɶɨ ɳɛɳɣɨɭɛɨ: Muslim (n) (Tib. kla-klo); KGy p. 238: ɦɛɦ: mohamedánság, iszlám; klm: lalu, tib kla-klo; ɦɛɦɶɨ ɦɛɧ: mohamedán pap; ɦɛɦɶɨ ɬΟɧ: mecset; ɦɛɦɶɨ ɳɛɳɣɨ: a mohamedán vallás, az iszlám; ɦɛɦɶɨ ɳɛɡɣɨɭɛɨ: mohamedán, moszlim; Süx p. 121: ɦɛɦ: tib: kla-klo, klm: lalu: “ɭɸɫɬ ԛɢɸɦɭ”, 1. VII ɢɮɮɨɶ ԛɠɟ ԧɫɨԧɟ Ȼɫɛɜɭ ԛԛɬɬɸɨ ɳɛɳɣɨ. Ɍɮɫɞɛɛɦ ɨɷ “Ʌɩɫɛɨ” ɰɸɧɸɸɰ ɬɮɟɛɫɭ ɜɛɤɰ ɜɛ ɰԛɤ ɨɸɞɟɦɣɤɨ ɳɛɳɣɨ, ɣɮɟɛɣɢɧ, ɸɫɰԛԛɟ ɳɛɳɣɨ, ɢɩɫɩɛɬɭɫɣɢɧɶɨ ԛɢɦɣɤɨ ɸɦɠ- ɧɠɨɭɸɸɬ ɜԛɫɟɸɨɸ. ɍԛԛɨɣɤ ԛɨɟɸɬ ɨɷ ɭɸɨɞɸɫ ɞɛɢɫɶɞ ɜԛɭɸɸɞɲ ɜԧɞԧԧɟ ɠɫɭԧɨɱɣɤɨ ɜԛɰ ԛɤɦ ɺɝɟɛɦ, ɰԛɨɣɤ ɰɮɝɷ ɢɛɺɛɞ ɳɣɤɟɸɞɲ ɨɸɞɸɨ ɭɸɨɞɸɫɭ ɜɣɳɫɸɰ ɳԛɭɦɸɞ ɹɧ. ɍɸɫ ɭɸɨɞɸɫ ɨɷ Ȼɦɦɛɰ. ȼԛɰɨɣɤɞ ɸɨɸ ɭɸɨɞɸɫ ɧɸɟɨɸ ɞɸɟɸɞ. Ȼɦɦɛɰ ɜɮɫɰɨɶ ԧɧɨԧ ɜɩɩɦɶɨ ɻɬɩɩɫ ɰԛɦɱɸɨɞԛɤ ɜɛɤɰɶɞ ɨɩɧɦɩɟɩɞ. Ɍԛɬɸɞɦɸɬɸɨ ɨɷ ɟɣɝɛɛɡɣɨɟ ɩɲɣɡ, ɬԛɬɸɞɦɸɸɞԛɤ ɨɷ ɭɛɧɟ ɩɲɨɩ ɞɸɟɸɞ. Ɍԛɬɸɞɭɸɨ ɨɛɫ ɨɷ ԧɟԧɫ ɜԛɫ ɮɨɳɦɛɞɛ ԛɤɦɟɸɨ, ɧɛɱɛɞ ɜɛɫɷɡ, ɧԧɫɞԧɦɣɤɨ ɞɛɢɛɫɭ ɩɲɣɨ ɧԧɫɞԧɦ ɰɣɤɰ ɻɬɭɩɤ ɞɸɨɸ, 2. ɜɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɛɛɬ ɲɛɨɞɛ ɜɮ- ɫɮɮ ɮɫɝɛɬɛɨ ɞɛɟɛɛɟ ɨɩɧɭɩɨ, ɭɸɫɬԛԛɟ ɲɛɫɛɦɜɛ – phyi-rol-pa: TTT: “outsider”, non-Buddhist / heterodox, brahmanist, foreigner, Syn. phyi pa || klm: [?]; Baw p. 522: ɲɛɫɛɦɜɛ: heretic (Buddh.) (Tib. phyi-rol-pa); KGy Ø; Süx p. 213: ɲɛɫɛɦɜɛ: tib: phyi rol pa: 1. ɜɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶɞ ɸɬ ɳԛɭɸɞɲ, ɇɛ- ɰɣɳɝɛɫɣ ɭɸɫɞԛԛɭɸɨ ɠɫɭԧɨɱɣɤɨ ɭɸɨɞɸɫɬɣɤɞ ɜɛɫɷɡ ɣɭɞɸɦ ɺɝɮɮɦɛɞɲɣɟ. Ɏɞɭɛɛ ɜɮɫɰ- ɨɶ ɳɛɳɨɶɞ ɸɬɸɫɞԛԛɱɸɞɲɟɣɤɨ ɬɮɫɞɛɛɦɣɤɞ ɟɛɞɛɞɲɣɟ, 2. ɳɣɦɡ. ɢԛɞɭԛɤ, ɟԛɫɬɞԛɤ ɸɭɞɸɸɟ. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 82 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra Buddhista ɛɞɫɛɧɜɛ, ɛɞɫɣɧɜɛ – sngags-rams-pa, sngags-rim-pa: TTT: doctor in mysticism; learned Vajrayana scholar || klm: aȗramba; Baw p. 5: ɛɞɫɛɧɜɛ: a lama versed in spells (ɭɛɫ- ɨɣ) (Tib. snags-rams-pa [sic!]); KGy p. 7: ɛɞɫɣɧɜɛ: agrimba TothErzsebet_PhD-dissz.doc 83 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra nate lama || klm: [?]; Baw p. 75: ɜΟɫΟɦɞΟ: reincarnation (of a high lama, etc.) (see ɰɮɝɣɦɞɛɛɨ) (Tib. sprul-sku); KGy Ø; Süx Ø; vö. ɜΟɫɸɦɜɛɛ ɜԛɫɸɦɜɛɛ – sprul-pa: TTT: magical creation, emanation, nirmita; phantom; divinely ema- nated artisan; magically created appearance, apparition, manifestation, incarnation, emanated, incarnated, rebirth, miraculous, emanating, emanation disciples, incarnate, created (magical forms) || klm: bürilba, bürilu-a; Baw p. 75: ɜΟɫɸɦɜɛɛ: reincarnation (of a high lama, etc.) (see ɰɮɝɣɦɞɛɛɨ) (Tib. sprul-ba); KGy Ø; Süx p. 48: ɜΟɫɸɦɜɛɛ: tib: sbrul ba [sic!], klm: bürilba, bürilu-a: 1. ɦɛɧɶɨ ɳɛɳɣɨɭɨɶ ɟɩɭɩɫ ɩɦɨɶ ɣɭɞɸɦ ɜɣɳɫɸɦɣɤɞ ɰɛɧɞɣɤɨ ɣɰɸɸɫ ɩɦɬɩɨ, ԛɠ ԛɠɟ ɧɛɳ ɬɩɨɣɨ ɜɛɤɟɦɛɛɫ ɭԧɫԧɦ ɟԛɫ ɨɷ ɭɩ- ɟɩɫɟɩɞ ɜԧɞԧԧɟ ɜɩɞɟ ɞɸɞɸɸɨɭɨɣɤ ɟɸɬɣɤɨ ɦɛɧ, ɰɮɝɣɦɞɛɛɨ ɲ ɞɸɟɸɞ. ȼԛɫɸɦɜɛɛ ɨɛɫɶɨ ɟɩɭɫɩɩɬ ɣɰɸɟ ɨɸɫ ɛɦɟɛɫ ɰԛɫɭɬɸɨ ɨɷ ɜɩɦɩɰ ȿɛɦɛɤ ɦɛɧɶɞ ɚɟɛɧ ɜɮɫɰɛɨ, ɐɩɨɬɣɧ ɜɩɟɣɬɛɟɝɶɨ ɜԛɫɸɦɜɛɛ, ȼɛɨɲɣɨ ɦɛɧɶɞ Ȼɝɣɟ ɜɮɫɰɨɶ ɜԛɫɸɦɜɛɛ, Ɂɛɝɢɛɨɟɛɧɜɛ ɰɮ- ɭɛɞɭɶɞ ɇɛɤɟɛɫ ɜɮɫɰɨɶ ɜԛɫɸɦɜɛɛ, Ɂɛɨɡɛɛ ɰɮɭɛɞɭɶɞ ɇɛɨɢɳɣɫ ɜɮɫɰɨɶ ɜԛɫɸɦɜɛɛ ɞɸɡ ԛɢɟɸɞ, 2. əɧɛɨɟ ɰɮɝɣɦɡ ɲɛɟɟɛɞ ɲɛɟɛɦ ɜԛɰɣɤ ɢԛɤɦ; ȼԛɫɸɦɜɛɛ ɸɧ (ɧɛɳ ɲɛɟɛɦɭɛɤ ɬɛɤɨ ɸɧ), 3. ɳɣɦɡ. ɰɣɤɬɝɸɫ ɮɰɛɞɟɛɰɮɮɨɶ ɜɩɟɭɩɤ ɟԛɫɬ. ɞɛɛɫɛɧɜɛ – bka’-rams-pa: TTT: 1. bka’ rab ’byams pa a scholar learned in all the teach- ings, 2. one who has passed the highest examination in a philosophical college at monastery(mtshan nyid grwa tshang) || klm: ȗaramba; Baw p. 83: ɞɛɛɫɛɧɜɛ: title of a lamaistic degree, ɬɮɮɬɛɨ ɞɛɛɫɛɧɜɛ: a ɞɛɛɫɛɧɜɛ who has studied at home, ɭɮ- ɳɛɛɞɟɬɛɨ ɞɛɛɫɛɧɜɛ: a ɞɛɛɫɛɧɜɛ who has gained the right to be examined for the degree of ɞɛɝɡ; KGy p. 94: ɞɛɛɫɛɧɜɛ: gáramba < szerzetesi fokozat, láma-rang>; klm: ȗaramba, tib buddh; Süx p. 55: ɞɛɛɫɛɧɜɛ: tib: dka’ rims-pa [sic!], klm: ȗaram- ba: ȼɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɭɛɝɛɨ ɮɰɛɛɨɶ ɢɣɨɟɛɛɨɟ ɬɮɫɛɦɱɛɨ ɭԧɞɬɬԧɨ ɰԛɨɟ ɩɦɞɩɰ ɱɩɦ, ɛɞɫɛɧɜɛ ɲ ɞɸɨɸ ɞɛɝɡ – dka’-bcu: TTT: a geshe degree at Tashi Lhunpo || klm: ȗabЇu, ȗabЇi; Baw p. 83: ɞɛɝɡ: a lamaist clerical degree, above that of ɞɸɝɳ (Tib. dka’-bcu); KGy p. 95: ;ɞɛɝɡ: szerzetestudor, a buddhista bölcselet doktora; klm: ȗab֢u, ȗab֢i < tib dka’-bcu Süx p. 56: ɞɛɝɡ: tib: dka’ bcu, klm: ȗab֢u, ȗab֢i: “ɛɫɝɛɨ ɜɸɫɰɣɤɞ ɧɸɟɸɞɲ”, ɑɛɨɣɟ ɟɛɱɛɨɟ ɬɮɫɛɦɱɛɨ ɳɛɦɞɛɟɛɞ ɮɰɛɛɨ, ɜɣɦɸɞ ɜɛɫɧɣɟ, ɟɮɨɟɛɟ ԛɢɸɦ, ɣɦɭ ɨɩɧ, ɝɣɨɛɤɨ ɭɛɝɛɨ ɜɩɭɷ ɜɮɹɮ ɬɮɟɫɶɨ ɛɤɧɞɣɤɞ ɭɛɤɦɜɛɫɶɨ ɰɛɧɭɛɛɫ ɟɸɦɞɸɫԛԛɦɸɨ ɸɢɸɧɳɣɡ ɧɸɫɞɸɳɸɸɟ ɟɛɧɡɛɛ ɜɛɫɷɡ ɸɫɟɧɣɤɨ ɢɸɫɸɞ ɰɛɧɞɛɛɦɬɛɨ ɰԛɨɟ ɩɦɞɩɡ ɜɛɤɬɛɨ ɢɸɫɸɞ ɞɛɦɮɨ – bka’-blon: TTT: Cabinet Minister; counsel, advise; Kalön (in Tibet) || klm: ȗalun; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 59: ɞɛɦɮɨ: tib: bka’ blong [sic!] (ɛɨɞɦ. gallon [sic!]), klm: ȗalun: “ɢɛɫɦɣɞɣɤɨ ɨɩɻɨ”, ɍԧɝɟɣɤɨ ɰɮɮɲɣɨ ɩɫɩɨ ɨɮɭɞɣɤɨ ɢɛɬɞɣɤɨ ɞɛɢɫɶɨ ɞɩɦ ɛɦ- ɜɛɨ ɭɮɳɛɛɦɭɛɨ. ɇɩɨɞɩɦɩɩɫ vablun, kablun ɲ ɞɸɡ ɜɣɲɬɸɨ ɜɛɤɟɛɞ ɞɛɲɸɨ – bka’-chen: TTT: 1. the title or academic degree awarded at Tashi Lhunpo monas- tery, 2. equivalent to the Geshe Degree, one who observes the ten precepts (the highest learned degree given by the philosophical faculty of Tashi Lhunpo) || klm: ȗaĀen; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 64: ɞɛɲɸɨ: tib: bka’ chen, klm: ȗaĀen: “ɣɰ ɢɛɫɦɣɞɭ”, Ɉɩɧ ɸɫɟɸɧɟ ɧɸɫɞɸɡɬɸɨ ɰԛɨɟ ɩɦɞɩɟɩɞ ɱɩɦ ɰɸɫɞɸɧ, ȼɛɬ ɍԧɝɟɣɤɨ ȿɛɳɦɰԛɧɜɸ ɰɣɤ- ɟɣɤɨ ɨɩɧ ɸɫɟɧɣɤɨ ɧɺɨɟɛɞ ɱɩɦɶɞ ɰɸɦɡ ɜɛɤɡɸɸ ɞɣɠɞ, ɞɸɠɞ – dge-g.yog: TTT: boy attending upon a monk with a view to enter the holy order, after passing exam then dge gzhon || klm: geyüg; Baw p. 92: ɞɣɠɞ: beadle TothErzsebet_PhD-dissz.doc 84 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra (Buddh.) (Tib. dge-yog [sic!]); KGy Ø; Süx p. 73: ɞɸɠɞ: tib: dge-gyog [sic!], klm: geyüg: “ɜɮɺɨɶ ԛɤɦɲɣɨ”; Ⱦɸɬɞԛɤɨ ɭɮɬɦɛɞɲ, ɨԧɰԧɫ ɬɛɟɛɨ; ɰԛɫɸɸ ɰɣɤɟɣɤɨ ɢɛɰɣɫɞɛɛ- ɨɶ ɞɸɬɞԛɤɨ ɢɛɫɦɛɞɛ ɦɛɧ. ɞɩɨɣɫ – dgon-gnyer: TTT: monastery steward, caretaker of a temple, guardian of reli- gious objects, person in charge of a temple || klm: ȗonir; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 67: ɞɩɨɣɫ: tib: dgon gnyer, klm: ȗonir: “ɭɛɰɣɦɶɨ ɨɺɫɛɝ”; ɐɛɛɦɞɛɨɶ ɭԛɦɰԛԛɫɲ, ɞɮɫɝɛɨ ɸɫɟɸɨɣɤɨ ɸɟ ɹɧɬɶɞ ɰɛɟɞɛɦɛɞɲ; ɐɮɫɛɦ ɨɩɧɶɨ ɞɛɢɫɛɛ ɜɛɦɣɨ ɭɛɰɣɦ ɰɣɤɡ, ɰɛɧɜɛ ɱɩɫɡɣɟ ɰɮɫɛɦ ɨɩɧɶɨɰ ɨɷ ԛɠɬɭ ɩɤɫ ɭɮɬɦɛɞɲ ɦɛɧ. ɍɛɰɣɦ ɭɛɝɣɞɲ. ɞɩɬɩɩ – go-sa: TTT: place, rank, dignity, position, status, state. Syn go gnas || klm: ȗosa; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 68: ɞɩɬɩɩ: tib: go sa, klm: ȗosa: ɂɸɫɸɞ, ɰɸɫɞɸɧ, ɟɸɬ. ɞɸɝɞԛɤ, ɞɸɬɞԛɤ – dge-bskos: TTT: disciplinarian, monitor, mentor; one who enforces dis- cipline in a monastery || klm: gesgüi; Baw p. 110: ɞɸɬɞΟɤ: proctor (in a lamasery), ɱɩɞɲɣɨ ɞɸɬɞΟɤ: proctor of the assembly-hall (Tib. dge-bskos); KGy Ø; Süx p. 73: ɞɸɝɞΟɤ, ɞɸɬɞΟɤ: tib: dge-bskos, klm: gebgüi: ɍԧɝɟɣɤɨ dge bskos ɞɸɟɞɣɤɨ ɰɩɻɫ ɟɛɰɷ ԛɞɣɤɨ ɮɞɭɝɛɫ ɝ- ԛɬɞɣɤɞ ɟɮɮɟɬɛɨɛɛɬ ɣɤɧ ɟɮɮɟɦɛɞɛɭɛɤ ɜɩɦɡɸɸ. Ⱦɸɝɞԛɤ ɲ ɞɸɨɸ. ɓɛɳɨɶ ɰɮɫɦɶɨ ɰɮɝɫɛɞɮɮɟɶɞ ɜɛɫɣɧɭɦɛɨ ɢɛɰɣɫɛɰ ɛɦɜɛɨ ɭɮɳɛɛɦ; p. 74: ɞɸɬɞΟɤ: tib: dge bskos, klm: gesgüi: ɐԛɫɸɸ ɰɣɤɟɣɤɨ ɰɮɫɛɦ ɨɩɧɶɨ ɡɛɺɞ ɟɸɞɦɸɧɣɤɞ ɳɮɮɟ ɞɛɫɟɛɨ ɬɛɰɣɮɦɛɞɲ, ɰɮɝɫɛɞɣɤɞ ɢɛɰɣɫɛɞɲ. Ⱦɸɬɞԛɤ ɨɷ ԧɟԧɫ ɜԛɫɣɤɨ ɡɛɬɛɛ ɰɮɫɛɦ, ɱɛɞ ɱɛɞɣɤɨ ɰɮɫɛɦ ɢɸɫɞɣɤɞ ɸɫɰɸɦɡ, ɟɸɞ ɻɬ ɬɛɰɣɮɦɛɰ, ɟɸɧɣɤ ԛɞ ɰɸɦɸɦɱɸɰ ɢɸɫɸɞ ɢɩɰɣɬ- ɞԛɤ ԛɤɦɟɦɣɤɞ ɭɛɬɦɛɨ ɢɩɞɬɩɩɰ ԛԛɫɸɞɭɸɤ; ɞɸɬɞԛɤɟɸɰ (ɳɣɦɡ. ɸɢɸɨ ɨɷ ɜɩɦɡ ɢɛɝɳɣɰ). ɞɸɝɳ – dge-bshes: TTT: title for a Tibetan Buddhist monk, buddhist dge slong who has mastered metaphysics and important branches of sacred literature, person who leads a pure life and is possessed of learning || klm: gebsi; Baw p. 106: ɞɸɝɳ: a lamaist clerical degree below that of ɞɛɝɡ (Buddh.) (Tib. dge-bshes); KGy Ø; Süx p. 73: ɞɸɝɳ: tib: dge bshes, klm: gebsi: “ɜɮɺɨɶ ɬɛɟɛɨ”; ɑɛɨɣɟɶɨ ɬɮɫɞɮɮɦɷɟ ɛɫɝɛɛɬ ɟɸɸɳ ɡɣɦ ɜɩɦɬɩɨ, ɢɸɫɸɞ ɰɛɧɞɛɛɦɛɛɞԛɤ ɜɛɤɞɛɛ, ɭɛɝɛɨ ɮɰɛɛɨɟ ɧɸɫɞɸɡɬɸɨ ɨɩɧɭɩɤ ɰԛɨɣɤ ɰԛɨɟɸɭɞɸɦ ɨɸɫ. ɞɸɦɸɨ – dge-slong: TTT: bhikshu, male monk, buddhist monk who is ordained into the highest order with 253 vows, fully ordained monk || klm: gelüng; Baw p. 108: ɞɸɦɸɨ: 1. monk (Buddh.), 2. monk, friar, ɞɸɦɸɨ Ɋɦɛɨɩ Ʌɛɫɪɣɨɣ: the friar Plano Carpini (Tib. dge-slong); KGy p. 122 ɞɸɦɸɨ(ɞ): szerzetes, láma, teljes fogadalmú buddhista pap; klm: gelüng < tib dge-slong; Süx p. 74 ɞɸɦɸɨ: tib: dge slong, klm: gelüng: “ɜɮɺɨ ɬɸ- ɟɸɰ”; ȼɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɻɬɨɶ ɨɸɞɸɨ ɢԛɤɦ ɬɛɨɝɛɛɫ. ȼɮɺɨ ɬɸɟɸɰ ɭɮɰɛɤ ɜɛɞɳɣɤɨ ԧɧɨԧ ɛɝɬɛɨ ɞɮɭɞɛɛɫ ɛɧɦɛɦɭ. Ⱦɸɦɸɨ ɰԛɨ 253 ɬɛɰɣɦɶɞ ɲɛɨɟɦɛɨ ɬɛɰɣɨɛ. Ɇɛɧɶɨ ɻɬɩɨɟ ɜɛɤɬɛɨ ɞɮɫɝɛɨ ɬɛɰɣɦɶɨ ɰɛɧɞɣɤɨ ɰɛɭɮɮ ɨɷ. || RTA-M ʌ 179: Gƞlõșba (Sch 40, 434-5): ‘a lama of the yellow sect’ * p. 52, note 22: Lama belonging to the yellow sect would be dge-lugs-pa: *GeluGBa. Dge-slong-ba means literary ‘mendicant friar’. JäD: dge-slong: ‘mendicant friar’75 ɞɸɦɸɨɧɛɛ – dge-slong-ma: TTT: bhikshuni, nun, fully ordained nun with 364 precepts || klm: gelüngm-a; Baw p. 108: ɞɸɦɸɨɧɛɛ: female monk, nun (Buddh.); KGy p. 122: ɞɸɦɸɨɧɛɛ: szerzetesnę, buddhista apáca; klm: gelüngma < tib dge-slong-ma; Süx –––––––––––– 75 Vö. Süx p. 37: ɜɣɞɬԛ: szkt: bhiksu [sic!], klm: bigsu. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 85 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra p. 74: ɞɸɦɸɨɧɛɛ: tib: dge slong ma, klm: gelüngm-a: “ɜɮɺɨ ɬɸɟɸɞɲ ɸɰ”; ȼԛɟɟɣɤɨ ɳɛɳɨɶ ɻɬɨɶ ɸɧ ɞɸɦɸɨ, ɣɰ ɛɺɞɛ ɭɸɰɣɧɦɣɞ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɞɸɨɸɨ – dge-bsnyen : TTT: a Buddhist layman, bound by the five vows to avoid killing, stealing, lying, sexual misconduct, and intoxicating liquor || klm: genen; Baw p. 109: ɞɸɨɸɨ I: a layman who has renounced the five cardinal sins (Buddh.) (Tib. dge- bsnyen); KGy Ø; Süx p. 74: ɞɸɨɸɨ: tib: dge bsnyen, klm: genen: “ɜɮɺɨɟ ɩɤɫɭɩɰ, ɜɮɺɨɶ ɬɛɟɛɨ”; ȼɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɻɬɨɶ ɞɸɦɸɨ, ɞɸɱɸɦ ɬɛɰɣɦ ɰԛɫɭɸɸɞԛɤ ɦɛɧ. ȼɮɺɨɟ ɩɤɫɭɩɰɶɨ ɭɮɦɟ ɜɛɞɳɣɤɨ ԧɧɨԧ ɛɝɬɛɨ ɛɨɰɨɶ ɛɧɦɛɦɭ. Ɏɝɳɣ ɬɛɰɣɦ ɲ ɞɸɨɸ. Ɇɛɧɶɨ ɻɬɩɨɟ ɜɛɤɬɛɨ ɞɮɫɝɛɨ ɬɛɰɣɦɶɨ ɰɛɧɞɣɤɨ ɢԧԧɦԧɨ ɨɷ, ɜɛɨɟɣ ɬɛɰɣɦ ɲ ɞɸɟɸɞ. || RTA-M ʌ 180: Gësnien in Gësnien D.Z.ëwla- (Sch 634): ‘to consacrate sy. as lama’; JäD: ‘novice, candidate’ ɞɸɨɸɨɧɛɛ – dge-bsnyen-ma: TTT: lay woman (with five precepts) || klm: genengm-a; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 74: ɞɸɨɸɨɧɛɛ: tib: dge bsnyen ma, klm: genengm-a: “ɜɮɺɨɟ ɩɤɫɭɩɞɲ ɸɰ”; ɮɝɬɛɨɢ. ɞɸɫɞɛɨ – dge-rgan: TTT: master, worker, teacher, coach, sir, tutor, surety, moral bail, monk answerable for conduct of another under his care, old man of the religious order, school master || klm: gerȗan; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 74: ɞɸɫɞɛɨ: tib: dge rkan [sic!], klm: gerȗan: “ԧɝɞԧɨ”; Ȼɰɧɛɟ ɰԛɨɣɤ ɰԛɨɟɸɭɞɸɦ ɜɮɹɮ ɛɰɦɛɞɲ, ɛɰɦɛɰ ɦɛɧ, ɛɰ ɭɩɤɨ. ȼɛɬ ɬɮɫɞɮɮɦɣɤɨ ɜɛɞɳɣɤɞ ɲ ɰɸɦɨɸ. ɞɸɱɸɦ – dge-tshul: TTT: shramanera, novice, novice monk, novitiate. The five basic vows with the addition of refraining from afternoon food, singing and the wearing of orna- ments, the ten to be renounced by novices || klm: geĀül; Baw p. 111: ɞɸɱɸɦ: com- mencing monk below the rank of ɞɸɨɸɨ (Tib. dge-tshul); KGy Ø; Süx p. 75: ɞɸɱɸɦ: tib: dge tshul, klm: geĀül: “ɜɮɺɨɶ ɻɬɭ”; ȼɮɺɨɶ ɻɬɶɞ ɬɛɰɣɰɶɨ ɭɮɦɟ ɜɛɞɳɣɤɨ ԧɧɨԧ ɛɝɬɛɨ ɰɩɻɫ ɟɛɰɷ ɛɧɦɛɦɭ, ɬɛɰɣɦɶɨ ɨɸɫ. Ԛԛɧɞ ɞɨɥɨɨɧ ɧɚɫɧɚɚɫ ɞɷɷɲ ɯɨɪɢɧ ɧɚɫɧɚɚɫ ɞɨɨɲ ɯԧɜɝԛԛɧ ɚɪɜɚɧ ɡԛɣɥ ɫɚɯɢɥ ɚɜɱ ɬɨɣɧ ɛɨɥɨɯɵɝ ɯɷɥɧɷ.76 ɞɸɱɸɦɧɛɛ – dge-tshul-ma: TTT: shramanerika, female novice, young or old nun who has not yet taken ordination vows || klm: geĀülm-a; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 75: ɞɸɱɸɦ- ɧɛɛ: tib: dge tshul ma, klm: geĀülm-a: “ɜɮɺɨɶ ɻɬɭ ɸɰ”; ȼɮɺɨɶ ɻɬ ɬɛɰɣɰ ɸɧɸɞɭɸɤ ɰԛɨɣɤ ɬɛɰɣɦɶɨ ɨɸɫ. ɟɩɨɣɫ – don-gnyer: TTT: endeavour, exertion, effort, zeal; prayer, caretaker of a place, custodian of temple property || klm: donir; Baw p. 129: attendant to a high lama (Tib. prob. dkon-gnyer); KGy Ø; Süx p. 86: ɟɩɨɣɫ: tib: don gnyer, klm: donir: ɇɺɨɟɛɞ ɭɮɳɛɛɦɭɛɨ ɨɛɫɶɨ ɜɛɫɛɛ ɜɩɦɩɩɲɣɨ, ɟɛɨɬ ɟɛɺɞ ɰɛɫɞɛɦɢɛɞɲ ɭԛɳɧɸɦ. ɟɩɩɫɩɧɜɩ – rdo-rams-pa: Tshe p. 1445: rdo-rams-pa’i dge-bshes: gdan-sa so-so’i tshogs- chen rdo-gcal-du mtshan-nyid dam-bca’ ’jog-pa’i dge-bshes || klm: doramba; Baw p. 130: ɟɩɩɫɩɧɜɩ: title of a degree in philosophical studies (ɱɛɨɣɟ) (Buddh.) (Tib.); KGy Ø; Süx p. 86: ɟɩɩɫɩɧɜɩ: tib: mdo rams pa, klm: doramba: Ɇɛɝɫɛɨɟ ɩɲɣɡ, ɲɮ- ɦɮɮɨ ɬɮɮɟɛɦɟ ɬɮɮɨ ɨɩɧ ɰɛɺɦɱɛɨ ɰɛɧɞɛɛɦɛɰ ɸɫɟɧɣɤɨ ɢɸɫɞɣɤɨ ɨɸɫ. ɟɩɫɡɦɩɝɩɨ – rdo-rje-slob-dpon: TTT: vajra master, professor of tantrism, tantric teacher, vajracharya, master of indestructible knowledge || klm: dorЇilobon; Baw p. 130: –––––––––––– 76 Vö. Süx p. 222: ɳɛɫɧɛɨɣ: szkt: srƘmanera [sic!], klm: sarmani. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 86 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɟɩɫɡɦɩɝɩɨ: title of the head, or director of studies, of two of the colleges of Urga (Ɂԛɟ and ȿɸɲɣɨɞɛɦɛɝ) (Tib.); KGy Ø; Süx Ø ɟԛɝɲɣɨ – grub-chen: TTT: 1. mahasiddha, great accomplished one, saint, great hermits, great master, 2. Great Accomplishment (type of extensive group practice), 3. One of bsnyen grub yan lag bzhi || klm: dübĀin; Baw p. 139: ɟΟɝɲɣɨ: 1. holy man, saint (Buddh.), 2. poser, pretender, fraud (Tib. grub-chen); ɟΟɝɲɣɞɨɸɰ: 1. to act the saint, 2. to pretend, to sham, to simulate, to feign; ɟΟɝɲɣɞɨɸɦ: pretence, sham, posing, pos- turing; ɟΟɝɦɸɰ: to contemplate, to meditate (Buddh.); ɟΟɝɲɣɫɰɸɰ: to pose, to mas- querade; KGy Ø; Süx p. 89: ɟΟɝɲɣɨ: tib: grub chen, klm: dübĀin: “ɣɰ ɜԛɞɸɸɦɲ”; 1. ɣɰ ɞɸɞɸɸɨɭɸɨ, ɣɰ ɰɮɭɛɞɭ, ɜɺɬɛɦɞɛɞɲ; ȿԛɝɲɣɨ ɮɨɢɛɟ, 2. ɳɣɦɡ. ɣɰ ɹɧ ɧɸɟɦɸɞ ɜɮɹɮ ɜɺɬɛɦɞɛɞɲɣɤɨ ɟԛɫ ԛɢԛԛɦɸɞɲ; ɣɰ ɟԛɝɲɣɨ ɰԛɨ; ɟԛɝɲɣɞɨɸɰ (ɹɧ ɧɸɟɦɸɞ ɰԛɨ ɳɣɞ ɬɛɞɬɮɮɫɲ ɬԛɫɡɣɞɨɸɰ). ɟԛɤɫɸɧɜɸ – dus rim-pa: TTT Ø; vö. dus-rim: period, stage || klm: düyirengba; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 91: ɟΟɤɫɸɧɜɸ: tib: dus rim pa, klm: düyirengba: “ɱɛɞɣɤɨ ɢɸɫɸɞ”; ɂɮɫɰɛɤɨ ɻɬɩɨɟ ɧɸɫɞɸɡɬɸɨ ɰԛɨɟ ɩɦɞɩɰ ɸɫɟɧɣɤɨ ɢɸɫɸɞ, ɢɸɸɫɸɧɜɸ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɟɸɟɝɩɨ – ded-dpon: TTT: a sea captain; captain, steersman, trader, merchant, helmsman, pilot, leader of men, guide || klm: dedbon; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 94: ɟɸɟɝɩɨ: tib: ded dpon, klm: dedbon: “ɮɟɣɫɮɮɦɬɛɨ ɨɩɻɨ, ɰɮɟɛɦɟɛɛɲɨɶ ɨɩɻɨ”; ɬɛɫɭɝɛɛɰɷ. ɟɸɬɫɣɟ – sde-srid: TTT: ruler, governor, regent, regent king || klm: desrid; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 94: ɟɸɬɫɣɟ: tib: sde srid, klm: desrid: ɘɫɰ ɜɛɫɣɞɲ, ɸɢɸɨ (ɭԧɝɟɣɤɨ); ɇɩɨɞɩɦɩɩɫ ɟɣɬɫɣ ɞɸɡ ɜɣɲɣɡ ɲ ɜɛɤɝ. ɻɨɢɩɨ – yongs-’dzin: TTT: masters (holding you completely), teacher, tutor, designation given to the tutor of incarnate lamas || klm: yongЇon; Baw p. 151: ɻɨɢɩɨ: title of the teacher of a high lama (Tib. yongs-’dzin); KGy Ø; Süx p. 96: ɻɨɢɩɨ: tib: yongs ’dzin, klm: yong֢on: “ɩɞɩɩɭ ɜɛɫɣɞɲ”; ɉɹɮɨ ɮɰɛɛɨ ɰɣɤɞɸɸɟ ɞԛɨ ɮɰɛɛɨɶɞ ɩɞɩɩɭ ɜɛɫɷɬɛɨ ɟɸɸɟ ɰɮɝɣɦɞɛɛɨ ɦɛɧ ɜɛɞɳɣɤɨ ɱɩɦ; Ëɨɢɩɨ ɰɛɧɜɛ (ɨɩɧ ɜɛɫɣɰ ɰɣɤɞɸɸɟ ɞɸɞɸɸɨɣɤ ɜɛɞɳ, ɨɣɤɭɣɤɞ ɜɛɫɣɞɲ ɧɸɫɞɸɨ ɜɛɞɳ ɞɸɬɸɨ ɱɩɦ ɰɸɫɞɸɧ). ɡɛɨɟɛɞ – sbyin-bdag: TTT: alms-giver, royal patron, dispenser of gifts, benefactor, mas- ter, sponsor || klm: Їindaȗ; Baw p. 154: ɡɛɨɟɛɞ: almsgiver, donor, benefactor, patron :Tib. sbyin-bdag); KGy Ø; Süx pp. 99–100: ɡɛɨɟɛɞ: tib: sbyin bdag, klm: ֢indaȗ) “ԧɞɦԧɞɣɤɨ ɸɢɸɨ”; Ԧɞɦԧɞ ԧɞɲ ɰԛɨɟɸɦɡ ɜɛɤɰ ɰԛɨ. ȼɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɻɬɩɨɟ ɜɮɫɰɨɶ ɨɩɧɶɞ ɰɣɲɸɸɞɲɣɟ ɨԛɞɦɣɤɞ ɭɸɝɲɣɨ ɜɮɺɨ ԛɤɦɟɸɡ ɜɩɟɷ ɬɸɭɞɸɦɭɸɤ ɜɩɦɩɰɶɞ ɰԛɬɸɧɡ- ɦɸɰ ԛԛɟɨɸɸɬ ԧɞɦԧɞ ԧɞԧɰɣɤɞ ɰɣɲɸɸɨɸ. ɍɸɞɬɨɸɸɫ ԧɞɦԧɞɣɤɨ ɸɢɸɨ ɜɩɦɨɩ. Ԧɞɦԧɞɣɤɨ ɸɢɸɨ ɞɮɫɝɛɨ ɢԛɤɦ ԧɞɦԧɞ ԧɞɨԧ. ɘɟ ɛɞɮɮɫɬɨɶ ԧɞɦԧɞ (ɰԛɨɟ ɸɟ ɜɛɫɛɛ, ɧԧɨɞԧ ɢɩɩɬ ԧɞԧɰ); ɨɩɧɶɨ ԧɞɦԧɞ (ɨɩɧɶɨ ɧԧɫ ɻɬɩɩɫ ɺɝɛɰɶɞ ɰɣɲɸɸɦɞɸɰ); ԛɦ ɛɤɰɶɨ ԧɞɦԧɞ (ɛɹɮɦ ɞɛɧɳɣɞɭ ɮɲɣɫɬɛɨ ɜɮɹɮ ɬɸɭɞɸɦɟ ɨɷ ɛɤɧɳɣɞ ɭԧɫɬԧɨ ɰԛɨɣɤɞ ɭԛԛɨɸɸɬ ɨɷ ɢɛɤɦɮɮɦɡ ɭɮɬ ɰԛɫɞɸɰ) ɸɟɞɸɸɫ ɜɩɦɨɩ. ɡɣɫԛɨ – rje-drung: TTT: title for son of a noble family who becomes a monk || klm: Їirüng; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 104: ɡɣɫΟɨ, ɡɣɫΟɨ ɞɸɞɸɸɨ: tib: rje drung, klm: .֢irüng: ɐɮɭɛɞɭ ɨɛɫɶɨ ɨɸɞɣɤɨɰ ɨɷ ɰԛɨɟɸɭɞɸɦ ɨɸɫ ɡɩɫɝɩɨ – sbyor-dpon: TTT Ø; vö. sbyor: preparation, arrangement; prelude, preliminary part; application, action, endeavor; practice, action, deed; union, combination, mix- ture, concoction, compound; prepare, arrange; apply; mix, concoct; dpon: best, chief- TothErzsebet_PhD-dissz.doc 87 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra tain, lord, chief, master, overseer of working men, foreman, leader, ruler || klm: Їor- bon; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 105: ɡɩɫɝɩɨ: tib: sbyor dpon, klm: ֢orbon: Ȼɨɞɣɤɨ ɟɛɫɞɛ, ɭɸɫɞԛԛɦɸɞɲ, ɛɰɦɛɞɲ ɢɛɧ – ja-ma: TTT: food arranger, offerings preparer, cook, tea maker, tea cook || klm: Їam-a; Baw p. 168: ɢɛɧ II: cook (in a lamasery, in a co-operative, etc.) (Tib. ja-ma); :KGy p. 195: ɢɛɧ2: kolostori szakács, szerzetes-szakács; klm: ֢am-a, tib; Süx p. 109 -ɢɛɧ: tib: ja ma, klm: ֢am-a: “ɱɛɤ ɲɛɨɛɞɲ, ɱɛɤ ɜɛɢɛɛɞɲ”; 1. ɬԛɧ ɰɣɤɟɣɤɨ ɡɛɬɶɨ ɭɩ ɞɩɩɲ ɦɛɧ; ɡɛɬɶɨ ɢɛɧ, 2. ɳɣɦɡ. ɭɩɞɩɩɨɶ ɞɸɫ. || RTA-M ʌ 123: D!Z!äma (M): ‘cook’; JäD: ‘a man that prepares the tea in a monastery, tea-cook’ ɢɮɮ – jo, jo-bo: TTT: lord, master, noble, venerable, Jo (the Buddha), the famous statute of the Buddha in the Lhasa Jokang || klm: Їuu; Baw p. 183: ɢɮɮ II: 1. the Buddha, 2. lamasery, temple, ȼɛɫɮɮɨ ɢɮɮ: Lhasa (Tib. jo-bo); KGy p. 212: ɢɮɮ1: buddh szentély, -kolostor; buddha, szent személy; klm: ֢uu < tib jo-bo; ȼɛɫɮɮɨ ɢɮɮ: a “Nyugati Szen tély” v; ɇΫɨɰ ɢɮɮ: “Örök Szentély” = Lhasza; Tibet; ɂɛɨɟɛɨ ɢɮɮ: a Szantálfa Buddha- szobor TothErzsebet_PhD-dissz.doc 88 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra papos, paposkodó; ɦɛɧɛɫɰɛɰ: (túlságosan) paposan/pap-módra viselkedik; klm: la- marqa-; ɦɛɧɜɛɞɛɤ, ɦɛɧɜɮɞɛɤ: tisztelendę (úr/ szerzetes/láma); klm: lama abuȗai, lambuȗai; p. 239: ɦɛɧɭɛɨ: tiszt tisztelendę(séged), tisztelendę úr; klm: lamatan, blamatan; ɦɛɧɭɛɰ: paposkodik, szerzeteskedik, lámaközösséget vezet; klm: lamatu-; Süx p. 121: ɦɛɧ I: tib: bla ma, klm: blam-a, lam-a, lama: “ɸɫɰɸɧ ɟɸɸɟ, ɣɰ ɜɛɞɳ”; 1. Ȼɝɫɛɦ ɛɟɣɬɭɣɟɣɤɨ ɸɢɸɨ, ɦɛɧ ɜɛɞɳ ɰɸɧɸɸɰ ɨɷ ɛɝɫɛɦɶɨ ɩɫɩɨ, ɛɧɷɭɨɶɞ ɢɩɝɦɩɨ- ɞɩɩɬ ɛɨɞɣɡɫɮɮɦɛɞɲ, ɛɧɞɛɦɛɨɟ ɰԛɫɸɰ ɛɫɞɶɞ ɢɛɛɞɲ, ɰɮɭɞɣɤɞ ɬɩɻɫɰɩɞɲ, ɜɮɫɰɛɨ ɦɮɞɛɛ ɺɦɞɛɦɞԛɤ ɳԛɭɸɸɨ. ɉɟɩɩ ɱɛɞɭ ɨɣɤɭ ɰɮɝɫɛɞ, ɬɛɨɝɛɛɫɭɛɨ ɨɛɫɶɞ ɨɸɫɦɸɰ ɜɩɦɡɸɸ; ɰɩɫɳ. ɦɛɧ ɰɮɝɫɛɞ; ȿɛɛ ɦɛɧ (ɣɰ ɦɛɧ, ɳɛɳɨɶ ɰɮɫɛɦ ɨɩɧɶɨ ɢɛɰɣɫɞɛɛɨɶ ɰɸɫɸɞ ɸɫɰ- ɦɸɰ ɰԛɨɣɤ ɛɦɜɛɨ ɭɮɳɛɛɦ); ɰɛɧɜɛ ɦɛɧ (ɳɛɳɨɶ ɰɮɫɛɦ ɨɩɧɶɨ ԛɤɦɣɤɞ ɭɩɦɞɩɤɦɩɨ ɮɟɣɫɟɛɰ ɰԛɨ); ɰɛɫ ɦɛɧ (ɰɫɣɬɭɩɬ ɳɛɳɨɶ ɦɛɧ); ɦɛɧ ɳɮɝɮɮ (ɛɨɞɣɫ ɳɮɝɮɮ); ɦɛɧ ɰɩɫɰɩɤ (ɡɣɡɣɞɰɸɨ ɳɛɫ ɱɩɩɰɩɫ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɨɣɬɟɸɞ ɰɩɫɰɩɤ); ɦɛɧɛɫɰɛɞ (ɦɛɧɛɫɰɮɮ, ɦɛɧɶɨ ɳɣɨɡɭɸɤ); ɦɛɧɛɫɰɛɰ (ɨɸɭ ɦɛɧ ɢɛɨ ɞɛɫɞɛɰ); ɦɛɧɛɫɰɮɮ (ɦɛɧ ɧɛɺɞɭɛɤ); ɦɛɧ- ɭɛɨ (ɦɛɧɶɨ ɰԛɨɟɸɭɞɸɦ, ɰɮɝɣɦɞɛɛɨ ɦɛɧɭɛɨ); ɦɛɧɭɛɰ (ɦɛɧɶɨ ɰɮɫɦɶɨ ԛɤɦɣɤɞ ɭɸɫ- ɞԛԛɦɸɰ); ɦɛɧɰɛɤ (ɦɛɧ ɰԛɨɣɤ ɰԛɨɟɸɭɞɸɦ); ɦɛɧɳɮɮɟ (ɦɛɧ ɳɣɨɡɭɸɤ); ɦɛɧɜɮɞɛɤ (ɦɛɧ- ɰɛɤ). || RTA-M ʌ 259: lama (M, Sch passim): ‘lama’; JäD: ‘id.’77 ɦɩɝɩɨ – slob-dpon: TTT: teacher, spiritual advisor, master, school master, title of more learned lamas, chief in teaching, instructor, professor, acarya, one of gnas pa dgu || klm: lobon; Baw p. 203: ɦɩɝɩɨ: master, teacher (title of a high lama) (Tib. slob- dpon); KGy p. 240: ɦɩɝɩɨ: tanítómester; klm: lobon < tib slob-dpon; Süx p. 124: ɦɩɝɩɨ: tib: slob dpon, klm: lobon: 1. ɳɛɳɨɶ ɺɧɛɫ ɨɸɞ ɟɛɱɛɨ ɰɮɫɛɦ ɨɩɧɶɨ ԛɤɦ ɮɟɣɫɟɛɰ ɰԛɨɣɤ ɛɦɜɛɨ ɭɮɳɛɛɦ, 2. ɺɧɛɫ ɨɸɞ ԛɤɦ ɛɡɦɶɞ ɮɟɣɫɟɛɨ ɢɛɛɡ ɬɮɫɞɛɰ ɜɛɞɳ, ɬɮɫɞɛɛɦɶɨ ɜɛɞ ɦɩɝɰ – slob-mkhas: TTT: slob-dpon mkhas-pa: the learned preceptors || klm: lobqai; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 124: ɦɩɝɰ: tib: slob mkhas, klm: lobqai: “ɧɸɫɞɸɨ ɜɛɞɳ”; ȼɣɲɞɣɤɨ ɮɭɞɛɲ; Ɍԛɰɜɛɛɭɛɫ ɛɤɧɞɣɤɨ ɘɫɟɸɨɸɱɛɞɛɛɨ ɬɮɧɛɛɬ ɜɛɫɮɮɨ ɰɩɤɳ 80 ɥɧ-ɭ ȼԛɫɟɨɣɤ ɞɩɦɶɨ ɢԛԛɨ ɰɩɤɭ ɜɣɠɟ ɜɛɤɰ 130 ɬɧ ɮɫɭ ɰɛɫ ɲɮɦɮɮɞɛɛɫ ɰɣɤɬɸɨ ɰԛɨ ɲɮ- ɦɮɮ, ɦɩɝɰ ɨɩɻɨ ɞɸɟɸɞ. ɦɩɢɝɛɛ – lo-tsa’a, lo-tsa’a-ba: TTT: translator || klm: [?]; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 124: ɦɩɢɝɛɛ: tib: lo tsa’a, lo tsa’a ba < szkt: loca: “ɠɫɭԧɨɱɣɤɨ ɧɸɦɧɣɤ”; ɬɛɧɞɛɫɟɣ ɜɣɲ- ɞɣɤɨ ɟɮɫɬɞɛɦɶɞ ɩɫɲɮɮɦɟɛɞ ɭԧɝɟ ɩɫɲɮɮɦɛɞɲ ɨɛɫɭ ԧɞɲ ɜɛɤɬɛɨ ɨɸɫ ɰԛɨɟɭɸɤ ɱɩɦ. ɐɸɦɧɸɫɲ, ɩɫɲɮɮɦɛɞɲ ɰԛɨɣɤ ɰɸɦɨɣɤ ɸɫɟɧɣɤɞ “ɠɫɭԧɨɱɣɤɞ ɰɛɫɛɰ ɨԛɟ” ɞɸɡ ԛɦɞɸɫɦɸ- ɟɸɞ ɜɛɤɡɸɸ. ɦɰɛɛɫɛɧɜɛ – lha-rams-pa: TTT: doctor’s degree holder || klm: lharamba; Baw p. 205: ɦɰɛɛɫɛɧɜɛ: lharamba (title of a high lamaist degree); KGy p. 242: ɦɰɛɛɫɛɧɜɛ: buddh lharamba –––––––––––– 77 A tibeti bla-ma – akinek a buddhizmusban betöltött kulcsfontosságú szerepét a nyugaton használatos „lamaizmus” kifejezés méltán hangsúlyozza – buddhista tanítót, mestert jelöl, mongol megfelelęje más vallás papját is jelenti: vö. Baw p. 203: ɰɛɫ ɦɛɧ: clergyman, minister, priest (Christian); Süx p. 121: ɰɛɫ ɦɛɧ: ɰɫɣɬɭɩɬ ɳɛɳɨɶ ɦɛɧ; KGy p. 238: ɦɛɦɶɨ ɦɛɧ: mohamedán pap. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 89 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɦɰɛɫɡɣ – lha-rje: TTT: doctor, physician; the king’s master || klm: lharЇi; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 128: ɦɰɛɫɡɣ: tib: lha rje, klm: lhar֢i: “ɭɸɨɞɸɫɣɤɨ ɸɧɲ”; ɐɛɧɞɣɤɨ ɧɸɫɞɸɨ ɩɭɲɣɤɞ ɸɫɰɣɨ ɜɩɞɟ ɜɩɦɞɩɨ ɰԛɨɟɸɭɞɸɨ ԧɞɲ ɜɛɤɬɛɨ ɱɩɦ. ɇԧɨ ɍԧɝɟɣɤɨ Ɇɰɛɬɭ ɧɛɛɫɛɧɜɶɨ ɰɛɧɞɣɤɨ ɟɸɸɟ ɱɩɦ ɰɛɧɞɛɛɦɬɛɨ ɧɸɫɞɸɟɸɟ ԧɞɲ ɜɛɤɡɸɸ; Ɇɰɛɫɡɣ Ɇɮɝɬɛɨ- ɟɛɨɢɛɨɡɛɧɱ (1639–?), ɧɩɨɞɩɦɶɨ ɮɮɞɛɨ ɩɭɩɲ ɨɛɫɶɨ ɨɸɞ. ɍԧɝɟɣɤɨ Ɇɰɛɬ, ȿɛɳɦ- ɰԛɧɜɸɟ 22 ɡɣɦ ɬɮɮɡ ɨɩɧ ԛɢɬɸɨ ɛɨɛɞɛɛɰ ɮɰɛɛɨɶ ɰɸɟ ɰɸɟɸɨ ɨɩɧ ɜɣɲɬɸɨ ɧɸɫɞɸɨ ɰԛɨ). ɦɸɨɬɫɸɤ – gleng-bsres: TTT: class of monk-scholar || klm: lengsrei; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 128: ɦɸɨɬɫɸɤ: tib: gleng bsras [sic!], klm: lengsrei: “ɺɫɣɛ ɸɝɬɸɰ, ɨɣɤɦԛԛɦɸɰ”; ȼɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɞԛɨ ɮɰɛɛɨɶ ɧɸɫɞɸɡɣɰ ɞɛɝɡ ɨɛɫɭ ɍԧɝɟ, ɧɩɨɞɩɦ ɩɫɩɨɟ ɩɦɞɩɡ ɜɛɤ- ɬɛɨ ɱɩɦ. ɧɛɛɫɛɧɜɛ, ɧɛɨɫɛɧɜɛ – sman-rams-pa: Tshe p. 2168: gso-ba rig-pa’i gzhung-don ’chad- rtsod-rtsom gsum gang-la’ang thogs-pa med-pa’i sman-pa mkhas-pa’i che-ming || klm: maramba; Baw p. 206: ɧɛɛɫɛɧɜɛ: specialist in Tibetan medicine, lama doctor of medicine (Tib. sman-rams-pa); p. 209: ɧɛɨɫɛɧɜɛ: lama doctor of medicine (Tib. sman-rams-pa); KGy p. 242: ɧɛɛɫɛɧɜɛ: orvosláma, orvospap; klm: maramba, tib sman-rams-pa; Süx p. 129: ɧɛɛɫɛɧɜɛ: tib: sman rams pa, klm: maramba: ɍԧɝɟ ɸɧɨɸɦɞɣɤɨ ɸɧɲɣɦɞɸɸɨɣɤ ɛɫɞɛ ɮɰɛɛɨɟ ɧɸɫɞɸɳɬɸɨ ɰԛɨɟ ɩɦɞɩɰ ɸɫɟɧɣɤɨ ɢɸɫɸɞ, ɭɸɫ ɛɫɞɛ ɮɰɛɛɨ ɰɸɧɸɸɞɲ ɨɷ ɰɣɤ, ɳɛɫ, ɜɛɟɞɛɨɛ ɞɸɟɸɞ ɞɮɫɝɛɨ ɧɮɮ ɞɸɧ ɰԧɦɦԧɬԧɨ 404 ԧɝɲɣɨ ԛԛɬɞɸɰ; 8000 ɞɛɫɮɤ ɳɛɦɭɞɛɛɨ, ɭԛԛɨɣɤɞ ɛɨɛɞɛɛɨ ɭɸɭɞɸɰ ɻɬɶɞ ɰɸɦɡ ɜɛɤɞɛɛ ɛɡɸɸ. ɉɭɩɲ ɞɸɡ ɲ ɨɸɫɦɸɟɸɞ. ɧɺɨɟɛɞ – ming-’dogs, ming-gdags: TTT: nick name, terminology, name, title; give a name || klm: mindaȗ; Baw p. 225: ɧɺɨɟɛɞ: lamaist title or degree (Tib. ming-gdags); KGy Ø; Süx p. 141: ɧɺɨɟɛɞ: tib: ming ’dogs, klm: mindaȗ: “ɨɸɫ ɛɦɟɛɫ ɰԛɫɭɸɸɰ”; 1. ɜɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɻɬɨɶ ɸɫɟɧɣɤɨ ɱɩɦ ɜɛ ɢɸɫɸɞ ɭɮɳɛɛɦ; ɞɛɝɡ ɧɺɨɟɛɞ, 2. ɳɣɦɡ. ɺɧɜɛ ɺɝɛɫ; ɧɺɨɟɛɞɭɛɨ (ɳɛɳɣɨ ɞԛɨ ɮɰɛɛɨɶ ɬɮɫɞɮɮɦɷ ɭԧɞɬɞԧɡ ɨɸɫɟ ɞɛɫɬɛɨ ɸɫɟɸɧ- ɭɸɟ, ɭɮɳɛɛɦɭɛɨ ɜɮɹɮ ɳɛɳɣɨ ɨɩɧɶɨ ɨɣɤɭ ɜɩɦɩɝɬɫɩɦɶɞ ɮɦɛɧ ɟɸɸɳɦԛԛɦɸɰ ԛԛɫɸɞ ɜԛɰɣɤ ɰɛɫɣɮɱɦɛɞɛɭɛɨ). ɨɛɤɟɛɨɡԛɟɸɞ – gnas-brtan bcu-drug: TTT: Sixteen arhats. Also known as the Sixteen Sthaviras. Disciples of the Buddha who vowed to preserve the Dharma until the com- ing of Maitreya || klm: nayidanЇüdüg; Baw: ɨɛɤɟɛɨ: sthavira, chief apostle of Bud- dhism, ɛɫɝɛɨ ɢɮɫɞɛɛɨ ɨɛɤɟɛɨ (ɨɛɤɟɛɨ ɡΟɟɸɞ): the Sixteen Sthavira (Tib. gnas-brtan bcu-drug); KGy Ø; Süx pp. 142–143: ɨɛɤɟɛɨɡΟɟɸɞ: tib: gnas brtan bcu drug, klm: nayidan֢üdüg: “ɛɫɝɛɨ ɢɮɫɞɛɛɨ ɜɛɭɟɛɰɮɤ”; ȼɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶɞ ɬɛɰɣɨɛ ɞɸɡ ɛɧ ɛɝɲ ɬɸɭɞɸɦɣɤɨ ɧɮɮ ɟɛɤɬɨɛɛ ɟɛɫɛɰɛɛɫ ɜɺɬɛɦɞɛɦ ɰɣɤɬɸɨ 16 ɛɫɰɛɟɶɨ ɨɸɫ. ɨɺɫɛɝ – gnyer-pa, gnyer-ba: TTT: caretaker, manager, steward, supervisor, store-room keeper, overseer of provisions || klm: nirba; Baw p. 252: ɨɺɫɛɝ: 1. bursar (of a lama- sery treasury), 2. store-keeper, ɧΫɨɞΫɨɣɤ ɨɺɫɛɝ: cashier (Tib. gnyer-pa); KGy p. 314: ɨɺɫɛɝ: kincstárnok, kincstáros; pénztáros, rég pénztárnok; raktáros; klm: nirba < tib gnyer-pa; ɨɺɫɛɝ ɰɣɤɰ: kincstárosként/pénztárosként v raktárosként dolgozik; ɜɛɫɛɛɨɶ ɨɺɫɛɝ: raktáros; ɧΫɨɞΫɨɣɤ ɨɺɫɛɝ: pénztáros; Süx p. 150: ɨɺɫɛɝ: tib: gnyer ba, klm: nirba: ɘɟ ɰɩɞɳɣɦ ɰԧɫԧɨɞԧ ɢԧԧɫɣɤɨ ɸɫɰɦɸɞɲ, ɬɛɨ ɰɛɟɞɛɦɛɞɲ. || RTA-M ʌ 389: nierwƘ (M): ‘the financial head of a monastery’; JäD: ‘farm-steward in convents’ TothErzsebet_PhD-dissz.doc 90 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɫɛɝɡɛɧɜɛ – rab-’byams-pa: TTT: infinite, all-encompassing, entire vast cosmic array; universally learned person, highest rank of geshe || klm: rabjamba; Baw p. 287: ɫɛɝ- ɡɛɧɜɛ: lamaist doctor of theology (Tib. rab-’byams-pa); KGy Ø; Süx p. 158: ɫɛɝ- ɡɛɧɜɛ: tib: rab ’byams pa, klm: rabʂamba: “ɧɛɳ ɰɸɭɸɫɰɣɤ”; 1. ɍԧɝɟɣɤɨ Ⱦԛɧɜɮɧ ɰɣɤɟɣɤɨ ɞԛɨ ɮɰɛɛɨɶ ɟɛɱɛɨɟ ɩɦɞɩɡ ɜɛɤɬɛɨ ɸɫɟɧɣɤɨ ɟɸɸɟ ɢɸɫɸɞ, 2. ɣɰ ɸɫɟɸɧɭɸɨ; ɒɩɤɫɶɨ ɛɫɝɛɨ ɞɮɫɝɛɨ ɳɛɭɶɞ ɜԛɫɸɨ ɟɛɧɡɣɡ ɭԧɞɬɬԧɨ, ɜɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɞԛɨ ɮɰɛɛ- ɨɶ ɩɨɩɦɶɨ ɨɩɧɟ ɨɸɝɭɸɫɰɣɤ ɧɸɫɞɸɡɬɸɨ ɰԛɨɟ ɩɦɞɩɟɩɞ ɸɫɟɧɣɤɨ ɢɸɫɸɞ. ɫɣɨɜԛɲɣ, ɫɣɨɜԛԛɲɣ – rin-po-che: TTT: 1. precious (substance), jewel, 2. precious one, address for tulku, title for someone identified as the rebirth of an earlier distinguished Dharma practitioner || klm: rinbuĀi; Baw p. 287: ɫɣɨɜΟɲɣ: “Precious One” (title given to lamas) (Buddh.) (Tib. rin-po-che); KGy Ø; Süx p. 160: ɫɣɨɜΟΟɲɣ: tib: rin po che, klm: rinbuĀi: “ɣɰ ɸɫɟɸɨɸ”; 1. ɍԧɝɟɣɤɨ ȿɛɳɦɰԛɧɜɸ ɰɣɤɞɸɸɟ Ɇɰɛɬ ɰɣɤɟɣɤɨ ɭɩɟɩɫɬɩɨ ɰɮɝɣɦɞɛɛɨ ɨɛɫɭ ɩɦɞɩɡ ɜɛɤɬɛɨ ɱɩɦ, 2. ȼɮɫɰɨɶ ɳɛɳɣɨɭɨɶ ɭɩɟɩɫɬɩɨ ɸɫɟɸɧɭ ɰɮɝɣɦɞɛɛɨ. || RTA-M ʌ 426: rämBut'ğǦie (M): ‘title of great lamas’; JäD: ‘title of every Lama of a higher class’ ɬɛɨɞɛɬɝɛɛ – sngags-pa, gsang-sngags-pa: TTT: sngags-pa: Ngakpa, Mantrika, a practi- tioner of Vajrayana; tantrika, Tantric practitioners, a person who has received em- powerment, continues the sadhana practice and keeps the commitments; gsang- sngags-pa: a follower of tantra || klm: sangȗasba; Baw p. 295: ɬɛɨɞɛɬɝɛɛ: sorcerer (Tib. sngags-pa); KGy pp. 379–380: ɬɛɨɞɛɬɝɛɛ: riasztó külsejħ s szóvarázzsal élę szerzetes, ɬɛɨɞɛɬɝɛɛ ɳɣɞ ɛɧɷɭɛɨ: torzonborz külsejħ, elvadult alak; klm: sangȗasba < tib gsang-sngags-pa; Süx p. 165: ɬɛɨɞɛɬ(ɝɛɛ): tib: sngas-pa [sic!], klm: sangȗasba: ɭԧɝɟ ԛɞɣɤɞ ɨɷ ԛɬɸɞɲɦɸɨ ɜɮɮɦɞɛɬɛɨ ɟɮɮɟɦɛɞɛ ɜɩɦɨɩ; 1. ɭɛɫɨɣɲ, ɭɛɫɨɣɤɨ ɻɬɶɞ ɜɺ- ɬɛɦɞɛɞɲ ɨɛɫ ɨɷ ԛɬɸɸ ɛɝɛɰɮɮɦɟɛɞɞԛɤ ɜɛɤɡɸɸ; Ɍɛɨɞɛɬɝɛɛ ɨɷ ɛɦɣɝɛɛ ԛɤɦɣɤɞ ɮɫɷɟɲɣ- ɦɛɨ ɰɸɦɡ, ɞɛɤ ɜɛɫɱɟɶɞ ɢɛɤɦɮɮɦɛɰ ԛԛɫɸɞɭɸɤ. Ƀɤɧ ɮɝɟɣɬɶɞ ɟԧɫɝԧɨ ɧɛɰɛɫɛɨɢɛɛɬ ɛɝɬɛɨ ɞɸɟɸɞ. ȼԧԧɞɣɤɨ ɛɟɣɦ ɰɮɝɱɛɬɦɛɡ, ɰɸɨɞɸɫɸɞ ɟɸɦɟɸɡ ɲɩɤɡɣɨ ɜɮɮɟɛɞ. 2. ɛɢɛɫ, ɬɛɨɞɛɬ ɦɛɧ (ɬɛɞɬɞɛɫ ɬɸɞɬɞɸɫ ɮɫɭ ԛɬɭɸɤ). ɬɛɨɦɛɧ – gsang-bla-ma: TTT: gsang-ba’i bla-ma: the innermost / secret Guru, secret spiritual guide || klm: sanglam-a; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 166: ɬɛɨɦɛɧ: tib: gsang bla ma, klm: sanglam-a: “ɨɮɮɱɶɨ ɦɛɧ”; ɍԧɝɟ, ɧɩɨɞɩɦ ɜɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɬԛɧ ɰɣɤɟɣɤɨ ɭɛɫɨɣ ɬɮɟɦɛɰ ɟɛɱɛɨɞɣɤɨ ɟɛɛ ɦɛɧ. ɬɩɻɞ – gsol-g.yog: TTT: under waiter, table servant || klm: [?]; Baw p. 300: ɬɩɻɞ: waiter, attendant (on a high lama) (Buddh.) (Tib. gsol-gyog [sic!]); KGy Ø; Süx p. 169: ɬɩɻɞ: tib: gsol gyog [sic!]: ɂɛɫɱ ԛɤɦɲɦɸɞɲ, ɞɛɦ ɭɩɞɩɩɨɶ ԛɤɦɲɣɨ. ɬɩɤɝɩɨ – gsos-dpon, gsol-dpon: TTT: head cook, master cook, a household official, but- ler, kitchen steward, chief food steward; gsol-dpon mkhan-po: steward in charge of grand lama’s tea and food || klm: soyibon; Baw p. 301: ɬɩɤɝɩɨ: senior attendant of a high lama (Tib.); KGy p. 387: ɬɩɤɝɩɨɞ: fępap kíséręje; orvosláma segédje; klm: soyi- bon < tib gsos-dpon; Süx p. 170: ɬɩɤɝɩɨ: tib: gsol dpon, klm: soyibon: “ɛɤɦɭɞɛɦɶɨ ɜɛɞɳ”; ɐɮɭɛɞɭ ɰɮɝɣɦɞɛɛɟɶɨ ɳɛɟɛɫ ɜɛɫɛɛ ɜɩɦɩɞɲɟɶɨ ɛɰɧɛɟ ɭɮɳɛɛɦ; ɬɩɤɝɩɨ ɦɛɧ. ɭɣɝ, ɭɣɝ ɦɛɧ – khri-pa, khri-pa bla-ma: TTT: khri-pa: 1. the occupier of the throne, 2. abbot of a monastery, head lama, chief monk, 3. title used by the head of the TothErzsebet_PhD-dissz.doc 91 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra Ganden Monastery || klm: tib blam-a; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 182: ɭɣɝ II, ɭɣɝ ɦɛɧ: tib: khri pa bla ma; klm: tib: blam-a: ɓɣɫɸɸɭ ɦɛɧ, ɭɣɝ ɳɣɫɸɸɭ ɲ ɞɸɨɸ ɮɨɢɛɟ, ɮɧɢɛɟ – dbu-mdzad: TTT: chant master/ leader; cantor, head, lead chanter || klm: umЇad; Baw p. 382 ɮɧɢɛɟ, p. 383: ɮɨɢɛɟ: precentor or director of services in a lama- sery, ɱɩɞɲɨɶ ɮɨɢɛɟ: precentor of the assembly hall (Tib. dbu-mdzad); KGy p. 495: ;ɮɨɢɛɟ, ɮɧɢɛɟ: buddh mély hangú elęénekes, kb kántor; klm: um֢ad < tib dbu-mdzad ɮɧɢɛɟ ɰɩɩɦɩɤ: kántorhang, mély hang; Süx p. 191: ɮɧɢɛɟ: tib: dbu-mdzad, klm: ,um֢ad: “ɸɰɦɸɨ ɢɩɰɣɩɞɲ”; ɓɛɳɨɶ ɰɮɫɦɶɨ ɮɨɳɦɛɞɛ ɮɨɳɣɰɛɟ ɟɛɞɮɮɦɛɨ ɮɨɳɣɞɲ ɛɫɞɣɦ ɜɮɹɮ ɜԛɟԛԛɨ ɰɩɩɦɩɤɭɩɤ ɦɛɧ; Ȼɦɣɝɛɛ ɰɣɤɟɣɤɨ ɞɩɦ ɟɮɞɛɨɟ ɣɰ, ɜɛɞɛ ɰɩɻɫ ɮɧɢɛɟ ɜɛɤɨɛ. ȼɛɞɛ ɮɧɢɛɟɶɞ ɬɮɦ ɮɧɢɛɟ ɞɸɨɸ; ɮɧɢɛɟ ɰɩɩɦɩɤ. ɰɛɧɜɛ – mkhan-po: TTT: khenpo. A title for one who has completed the major course of studies of about ten years’ duration of the traditional branches of Buddhist philoso- phy, logic, Vinaya and so forth. Can also refer to the abbot of a monastery or the preceptor from whom one receives ordination || klm: qambu, qanbo; Baw p. 424: ɰɛɧɜɛ II: (ɰɛɧɜɛ ɦɛɧ) 1. abbot of a lamasery, 2. Pope, 3. bishop (Tib. mkan-po [sic!]); KGy p. 551: ɰɛɧɜɛ2: kolostorfę, buddhista szerzetesi közösség feje, apát; klm: qambu, tib mkhan-po; ɰɛɧɜɛ ɦɛɧ: tisztelendę apát, vezetę láma; Süx p. 194: ɰɛɧɜɛ I: tib: mkhan po, klm: qanbo: ɓɛɳɨɶ ɻɬɨɶ ɬԛɧ ɰɣɤɟɣɤɨ ɰɸɫɞɣɤɞ ɭɸɫɞԛԛ- ɦɸɨ ɮɟɣɫɟɛɰ ɰԛɨɣɤ ɭɮɳɛɛɦ; ɐɛɧɜɛ ɨɩɧɮɨ ɰɛɛɨ (ɳɛɳɨɶ ɰɮɫɛɦ ɨɩɧɶɨ ԛɤɦ, ɦɛɧ ɨɛɫɶɨ ɛɬɮɮɟɦɶɞ ɰɛɫɣɮɱɬɛɨ ɭɮɳɛɛɦɭɛɨ) || RTA-M ʌ 234: kǦamBu (M), kǦänBǁ (Sch 42, 870): ‘professor, head of a lama-monastery’; JäD: ‘id.’ ɰɛɨɣɫ – khang-gnyer: TTT: housekeeper, steward of a house, person in whose charge a house is kept || klm: qanir; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 195: ɰɛɨɣɫ: tib: khan gnyer [sic!], klm: qanir: Ⱦɩɨɣɫ ɦɮɞɛɛ ɛɟɣɦ ɜɩɦɩɝɲ ɬԛɧ ɰɣɤɟɣɤɨ ɞɩɦ ɟɮɞɛɨɶ ɱɸɝɸɫɦɸɞɲ. ɰɛɨɲɣɨ – mkhan-chen, mkhan-po chen-po: TTT: 1. mahapandita, great learned one / scholar, 2. great preceptor / abbot, title of a high lama, 3. political position of reli- gious head, 4. professor, 5. epithet of Buddha || klm: qanĀin; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 196: ɰɛɨɲɣɨ II: tib: mkhan chen = mkhan po chen po, klm: qanĀin: “ɣɰ ɰɛɧɜɛ” ɱɩɞɝɩɨ – tshogs-dpon: JäD p. 452: ts‘ogs-dpón: president or chairman of a meeting Cs; TTT: tshogs-dpon mdzad: preside over the ganachakra, serve as a guide || klm: Āoȗbon; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 208: ɱɩɞɝɩɨ: tib: tshogs dpon, klm: Āoȗbon: ɒɮɮɦ- ɞɛɨ ɰɮɫɦɶɨ ɨɩɻɨ. ɱɩɫɡ – chos-rje: TTT: 1. dharma master, religious teacher, title for high lamas and oracles, 2. Dharma Lord (of Samye) || klm: ĀorЇi; Baw p. 508: ɱɩɫɡ: (ɱɩɫɡ ɦɛɧ) “King of the Law” (a lamaist title) (Tib. chos-rje); KGy p. 662: ɱɩɫɡ: buddh kb apát; klm: -Āor֢i < tib chos-rje; Süx p. 209: ɱɩɫɡ: tib: chos rje, klm: Āor֢i: “ɨɩɧɶɨ ɜɩɞɟ”; ɐɛɧ ɜɶɨ ɩɫɦɩɞɲ ɜԧɞԧԧɟ ɳɛɳɨɶ ɬԛɧ, ɟɛɱɛɨɟ ɰɮɫɛɰ ɰɮɫɛɦ ɨɩɧɶɨ ԛɤɦɣɤɞ ɩɫɦɩɨ ɞԛɤ- ɱɸɭɞɸɰ ɰԛɨɣɤ ɭɮɳɛɛɦ || RTA-M ʌ 737: t'ğǦüorD!Z!i (Sch 42): ‘hutuktu’; JäD: ‘lord of the faith’ ɲɛɧɜɛɨ – ’cham-dpon: TTT: dancing master, stage master || klm: [?]; Baw p. 521: ɲɛɧ- ɜɛɨ: director of a temple-dance (Tib. ’cham-dpon); KGy Ø; Süx Ø TothErzsebet_PhD-dissz.doc 92 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɲɩɜɩɧɜɩ – mchod-pa-po: TTT: sacrificer, one who gives an offering || klm: Āobombu; Baw p. 527: ɲɩɜɩɧɜɩ: lama in charge of sacrificial offerings (Tib. mchod-pa-po) (see ɭɛɰɣɦɲ); KGy Ø; Süx Ø ɲɩɟɝɩɨ, ɲɩɧɜɩɨ – mchod-dpon: TTT: chöpön, shrine master, master of ceremonies, chief of shrine offerings || klm: Āodbon, Āobombu, Āombon; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 215: ɲɩɟɝɩɨ: tib: mchod dpon, klm: Āodbon: “ɭɛɰɣɦɶɨ ɜɛɞɳ”; ɍɛɰɣɦɲ; ɲɩɝɩɧɜɩ; ɲɩ- ɝɩɧɜɩ, ɲɩɟɝɩɨ: klm: Āobombu: ɲɩɝɩɨɜɩ ɦɛɧ (ɭɛɤɡ ɭɛɝɣɞɦɛɰ ɰɸɫɞɣɤɞ ɸɫɰɦɸɰ ɦɛɧ); p. 216: ɲɩɧɜɩɨ: tib: mchod dpon, klm: Āombon: ɲɩɟɝɩɨ; ɭɛɰɣɦɞɶɨ ɛɰɦɛɞɲ, ɭɛɰɣɦ- ɲɣɤɨ ɟɛɛɧɛɦ ɞɸɰɲɦɸɨɞɸɸɫ ɨɸɫɦɸɰ ɨɷ ɜɮɤ ɲɩɻɞ – mchod-g.yog: TTT: assistant shrine master; chöpön assistant; offering servant, as- sistant offering servants || klm: Āoyoȗ; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 215: ɲɩɻɞ: tib: mchod- gyog [sic!], klm: Āoyoȗ: ɍɛɰɣɦɲɣɤɨ ɢɛɫɱ, ԛɤɦɲɦɸɞɲ ɲɩɤɝɩɨ – chos-dpon: TTT: chöpon, ritual master (takes care of shrine and requisites during service) || klm: Āoyibon; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 215: ɲɩɤɝɩɨ: tib: chos dpon, klm: Āoyibon: “ɨɩɧɶɨ ɜɛɞɳ”; ɂɛɫɣɧ ɬɮɟɦɛɛɲ ɸɫɟɸɧɭɸɨ ɸɨɸ ԛɞɣɤɞ “ɭɛɰɣɦ ɸɫɰɦɸɞɲ” ɞɸɬɸɨ ɮɭɞɛɭɛɤ ɭԧɝɟ ɰɸɦɨɣɤ “ɒɩɧɜɩɨ” ɞɸɬɸɨ ԛɞɣɤɨ ɰɛɢɞɛɤ ɟɮɮɟɦɛɞɛ ɜɩɦɩɦɭɩɤ ɞɸ- ɬɸɨ ɜɛɤɟɛɞ ɲɩɤɡɣɦ – chos-rgyal: TTT: king who rules according to Buddhist laws, lord of death, courtesy to great personage, epithet of Buddha, dharmaraja, sovereign of the doc- trine, dharma king || klm: ĀoyiЇil; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 215: ɲɩɤɡɣɦ: tib: chos rgyal, klm: Āoyi֢il: “ɨɩɧɶɨ ɰɛɛɨ”; ɍɛɧɶɨ ɩɫɨɶ ɸɢɸɨ ɸɫɦɸɞ ɨɩɧɮɨ ɰɛɛɨ. Ɉɸɞ ɞɛɫɭɛɛ ɭɩɦɷ, ɨԧɞԧԧ ɞɛɫɭɛɛ ɡɣɞɨԛԛɫ ɜɛɫɣɛɟ ɭɛɧɟ ɩɲɬɩɨ ɛɧɷɭɨɶ ɨԛɞɸɦ ɰɣɦɸɨɱɣɤɞ ɰɛɫɡ, ɟɸɨɬɸɦɡ ɰɛɦɮɮɨ ɰԛɤɭɸɨ ɭɛɧɶɨ ɛɦɷ ɨɸɞ ɫԛԛ ɳɣɟɟɸɞ ɞɸɡ ɟɩɧɩɞɭ ɞɛɫɟɛɞ. ɳɛɝ – zhabs: TTT: pada, venerable, foot, feet, honored, leg || klm: šab; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 217: ɳɛɝ I: tib: zhabs, klm: sab [sic!]: Ԧɦɧɣɤ, ɻɫɩɩɦ. ɳɛɝɫɛɨ, ɳɛɝɫɩɨ – zhabs-drung: TTT: mode of address in letters, servant, government servant || klm: šabrong; Baw p. 531: ɳɛɝɫɩɨ: an uncanonized reincarnation, a rein- carnated lama who has not yet received official recognition; KGy p. 694: ɳɛɝɫɛɨ(ɞ): buddh sabrong TothErzsebet_PhD-dissz.doc 93 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra RTA-M ʌ 672: ğiãșso (M): ‘head of a lama-monastery’; JäD: phyag-mdzod: ‘treas- urer of kings or in large monasteries’ ɳɮɨɦɛɤɝ – gzhung-las-pa: TTT: gzhung-las: 1. sger-don-gyi ldog-phyogs, 2. sngar Bod- sa-gnas srid-gzhung-gis lag-shes bzo-pa bkol-spyod-kyis rgyug-’jug pa’i khral-’ul- gyi spyi’i ming; las-pa: workman, laborer, vice-magistrate of a village || klm: šung- layiba; Baw p. 550: ɳɮɨɦɛɤɝ: title of the head or director of studies of certain of the Urga colleges (ɟɛɱɛɨ) (hist.); KGy Ø; Süx p. 226: ɳɮɨɦɛɤɝ: tib: gzhung las pa, klm: šunglayiba: “ɞɩɦɶɨ ԛɤɦɲ”; ɓɛɫɶɨ ɳɛɳɨɶ ɬԛɧ ɰɣɤɟɣɤɨ ɞԛɨ ɮɰɛɛɨɶ ɬɮɫɞɮɮ- ɦɣɤɨ ɟɛɱɛɨɞɮɮɟɶɨ ɢɛɰɣɫɛɦ. Szerzetesi élet A szerzetesek vallásos tevékenységével (pl. ɞɩɧ, ɨԛɞɨɸɤ), napirendjükkel (pl. ɞԛɨɱɸɞ), tanulmányaikkal (pl. ɟɛɞɬɛɦ, ɟɮɤɫɛɛ, ɢɣɨɟɛɛ) kapcsolatos kifejezések, használati tárgyaik (ɡɛɝɟɛɨ, ɱɩɞɝɩɫ stb.) témakörében 24 szó található a vizsgált forrásokban. ɜɮɤɟɛɨ – ’bol-stan, ’bol-gdan: TTT: ’bol-stan: soft or supple thick seat; ’bol-gdan: cush- ion, stuffed cushions, pad, bolster, mattress || klm: [?]; Baw p. 65: ɜɮɤɟɛɨ: upholstered seat, sofa, settee (Tib. ’bol-stan, ’bol-gdan); KGy Ø; Süx Ø ɜɸɫɸɸ – ber-ka: TTT: stick, staff, club || klm: beriy-e; Baw p. 80: ɜɸɫɸɸ: rod, stave (for beating), ɞɸɬɞΟɤɨ ɜɸɫɸɸ: proctor’s stuff (in a lamasery); KGy p. 91: ɜɸɫɸɸ(ɨ): pálca, vesszę, bot; klm: beriy-e; Süx p. 50: ɜɸɫɸɸ: tib: ber ka, klm: beriy-e: 1. ɢɩɟɩɰ ɜɛɦ- ɜɛɰɛɟ ɢɩɫɣɮɦɬɛɨ ɨɛɫɣɤɨ ɧɩɞɩɦɱɩɞ ɧɩɟ, ɳɣɤɟɸɧ, ɜɩɫɩɩɰɩɤ; ɞɸɬɞԛɤ ɜɸɫɸɸ, ɞɛɫɶɨ ɜɸɫɸɸ; ɜɸɫɸɸɟɸɰ (ɜɸɫɸɸɞɸɸɫ ɱɩɰɣɰ), 2. ɧɛɨɡ ɨɛɫɶɨ ɭɛɫɣɛɦɣɨɟ ɰɸɫɸɞɦɸɡ ɜɛɤɬɛɨ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɰɸɫɸɞɬɸɦ ɞɩɧ – sgom: TTT: meditation, fixing mind on topic, fixation, creative imagination, medi- tation training, training, practice || klm: ȗom; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 66: ɞɩɧ II: tib: sgom, klm: ȗom: “ɜɺɬɛɦɞɛɦ”; ɞɩɧ ɰɣɤɰ (ɜɺɬɛɦɞɛɰ) ɨɷ ɟɩɩɟ, ɟɸɸɟ, ɞɸɡ ɰɩɻɫ ɢԛɤɦ ɜɮɤ. ɀɫɭԧɨɱɣɤɨ ɹɧ ԛɢɸɞɟɦɸɸɬ ɩɹɮɨ ɜɩɟɦɩɩ ɭԛɫ ɰɮɞɛɱɛɛɞɛɛɫ ɛɨɞɣɡɫɮɮɦɛɨ ɜɺɬɛɦ- ɞɛɦ ɰɣɤɰɣɤɞ ɟɩɩɟ ɞɩɧ ɞɸɨɸ. ɘɨɸ ԛɠɟ ɬɛɨɝɛɛɫɭɛɨ ɠɫɭԧɨɱɣɤɨ ɹɧ ԛɢɸɞɟɦɣɤɞ ɰɛɫɡ ԛɢɬɸɸɫ ɜɛɤɟɛɞ. ɀɫɭԧɨɱɣɤɨ ɛɦɣɝ ɹɧɨɛɛɬ ɬɸɭɞɸɦɸɸ ɜԛɫɸɨ ɲԧɦԧԧɦɡ ɮɝɟɣɬ ɩɦɩɰ ɩɹɮ- ɨɶ ԛɤɦɣɤɞ ɟɸɸɟ ɞɩɧ ɞɸɨɸ. ɘɨɸ ԛɠɟ ɬɛɨɝɛɛɫɭɛɨ ɬɸɭɞɸɰԛɤɨ ɟɩɭɩɩɟ ɠɫɭԧɨɱԧɟ ɩɹɮɨ ɟԛɞɨɸɦɭɸɸɫ ɳɣɟ ɮɝɟɣɬɶɞ ɸɢɸɧɳɣɰɣɤɞ ɸɫɰɸɧɦɸɟɸɞ. ɇɩɨɞɩɦ ɰɸɦɨɸɸ ɞɩɧ- ɞɸɟɞɸɸɬ ɞɩɧɨɩɰ ɞɸɟɸɞ ԛɞ ԛԛɬɲ ɺɧɛɫ ɨɸɞ ԛɤɦɣɤɞ ɬɸɭɞɸɦɸɸɫ ɜɩɟɩɨ ɜɩɟɩɡ ɜԛɭɸɸɰ, ɜɺɬɛɦɞɛɰ ɞɸɬɸɨ ɮɭɞɛ ɣɦɭɞɸɟɸɞ. ɞԛɨɱɸɞ – gung-tshigs: TTT: lunch; eating only before noon; congregating of monks for midday meal, dinner || klm: güngĀeg; Baw p. 105: ɞΟɨɱɸɞ: lamas’ meal, lamasery meal, food, ɞΟɨɱɸɞ ɢɩɩɞ: food; ɞΟɨɱɸɞɦɸɰ: to partake of, to feast upon; KGy Ø; Süx p. 71: ɞΟɨɱɸɞ: tib: gung tshigs, klm: güngĀeg: “ԛɟɣɤɨ ɱɛɝ”; Ɇɛɧ ɨɩɻɟ, ɣɰɸɬ ɟɸɸɟ- ɬɣɤɨ ɰɩɩɦ ɮɨɟɨɶ ɰԛɨɟɸɭɞɸɦ, ɰɩɩɦ, ɢɩɩɞ; ɞԛɨɱɸɞ ɢɩɩɞɦɩɰ. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 94 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɟɛɞɬɛɦ – rtags-gsal: TTT: disputation, logical arguments and conclusions || klm: daȗsal; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 76: ɟɛɞɬɛɦ: tib: rtags gsal, klm: daȗsal: “ɭɩɟɩɫɰɩɤ ɮɲɣɫ”; ɭɩɟɩɫɰɩɤ ɬɮɫɛɦɱɬɛɨ ɨɩɧ ɬɮɟɦɛɦ; ɟɛɞɬɛɦɱɛɰ (ɟɛɞɬɛɦ ɰɛɺɦɱɛɰ). ɟɛɧɡɛɛ – dam-bca’, dam-bcas, dam-bca’-ba: TTT: dam-bca’: to commit oneself, vow, intention, thesis, dedication, promise, act of promising, sacrament, oath, author’s promise, author’s statement of purpose to his readers, commitment; dam-bcas: prom- ise, vow; dam-bca’-ba: commitment/ pledge, promise, vow, thesis || klm: damЇiy-a; Baw p. 121: ɟɛɧɡɛɛ 1. disputation undertaken for obtaining a religious degree (Buddh.), ɞɛɝɡɣɤɨ ɟɛɧɡɛɛ ɜɛɫɣɰ: to be examined for the degree of ɞɛɝɡ, 2. course, ɟɛɧɡɛɛɨɟ ɬɮɫɛɦɱɛɰ: to take a course (Tib. dam-bca’); KGy p. 136: ɟɛɧɡɛɛ: bud- dhista szerzetesi rang/fokozat, ɟɛɧɡɛɛ ɜɛɫɣɰ: sikeres vizsgát tesz és fokozatot sze- :rez; klm: dam֢iya < tib dam-bcas; Süx pp. 78–79: ɟɛɧɡɛɛ: tib: dam bca’ ba, klm dam֢iy-a: “ɞɸɫɲɣɦɬɸɨ ɜɣɲɣɞ”; ȼɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɳɛɳɣɨ-ɞԛɨ ɮɰɛɛɨɶ ɬɮɟɛɫ, ɭɛɫɨɣɤɨ ɨɩɧɦɩɦɟ ɳɛɭ ɟɛɫɛɛɦɛɨ ɬɮɫɛɦɱɛɡ ɭԧɞɬɞԧɰ ɜɛ ɢɸɫɸɞ ɰɛɧɞɛɛɦɛɰɛɟ ԧɞԧɰ ɳɛɦɞɛɦɭ. Ԛԛɨɟ ɟɩɧɶɨ ɟɛɧɡɛɛ, ɞɛɝɡɣɤɨ ɟɛɧɡɛɛ, ɛɞɫɛɧɜɶɨ ɟɛɧɡɛɛ, ɧɛɛɫɛɧɜɶɨ ɟɛɧɡɛɛ, ɢɸɸɫɸɧɜɣɤɨ ɟɛɧɡɛɛ ɜɛɫɣɰ ɻɬ ɧɩɨɞɩɦɟ ɮɦɛɧɡɦɛɞɟɛɨ ɣɫɡɸɸ. ɐɛɫɣɨ ɬԛԛɦɣɤɨ ԛɠɟ “ɛɨɞɦɣ ɰɸɦɨɣɤ ɨɸɞ ɬɛɫɶɨ ɟɛɧɡɛɛ, ɩɻɟɩɦ ɸɬɞԛԛɫɣɤɨ ɟɛɧɡɛɛ” ɞɸɰɲɦɸɨɞɸɸɫ ɰɸɦɡ ɜɣɲɟɸɞ ɜɩɦɬɩɨ ɨɷ ɜɮɫɮɮ ɜɩɦɩɰɶɞ ɭɸɧɟɸɞɦɸɦɭɸɤ ɟɛɧɡɛɛɦɛɰ (ɟɛɧɡɛɛ ɜɛɫɣɰ). ɟɛɧɱɛɞ – dam-tshig, dam-tshigs: TTT: samaya, commitment, vow, integrity, union, pledge, secret link, loyalty, word of honor, sacred or solemn vow, engagement made solemnly, obligations || klm: damĀaȗ; Baw p. 122: ɟɛɧɱɛɞ: oath (Buddh.) (Tib. dam- tshigs); KGy Ø; Süx p. 79 ɟɛɧɱɛɞ: tib: gtam tshig, klm: damĀaȗ: “ɭɛɨɞɛɫɛɞɣɤɨ ԛɞ”; ɛɨɟɞɛɤ ɜɛɭ ɨɮɭɶɞ ԛɢԛԛɦɸɨ ɛɧɦɛɬɛɨ ԛɞ ɟɛɱɛɨ – grwa-tshang: TTT: 1. the monk group, assembly, monastic community / college, 2. the place where the monks live, monks’ quarters / department / segment || klm: da- cang; Baw p. 126: ɟɛɱɛɨ: college in a lamasery (Tib. grva-tshang); KGy p. 141: ɟɛ- ɱɛɨ(ɞ): kolostor; kolostoriskola; klm: dacang tib grva-tshang; Süx p. 82: ɟɛɱɛɨ: tib: grma-tshang [sic!], klm: daĀang: “ɰɮɝɫɛɞɣɤɨ ɛɤɧɛɞ”; ɓɛɳɨɶ ɻɬɨɶ ɦɛɧ ɰɮɝɫɛɞɣɤɨ ɬɮɫɞɮɮɦɷ ɨɩɧ ɰɣɤɰ ɩɫɩɨ ɬԛɧ. Ԛԛɫɸɞ ɢɩɫɣɦɞɩɩɫ ɨɷ ɒɩɤɫ ɟɛɱɛɨ, ɇɛɧɜɛ ɟɛɱɛɨ, ɂɮɫɰɛɤɨ ɟɛɱɛɨ ɞɸɰɲɦɸɨɞɸɸɫ ɺɦɞɛɨɛ. ɟɣɨɝɛɛ – ’ding-ba: TTT: a cushion (for a lama) || klm: dinva; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 83: ɟɣɨɝɛɛ: tib: dgeng ba [sic!], klm: dinva: “ɨɩɧɭ ɟɸɝɬɞɸɫ”; ȼɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɞɸɦɸɨ ɰɮɝɫɛɞ ɰԛɨɣɤ ɧԧɫԧɨ ɟɸɸɫɸɸ ɭɩɰɲɣɰɩɩɟ ɛɝɲ ɺɝɡ ɬɮɮɟɛɞ ɟɸɝɬɞɸɫ. ɟɩɧ – sdom: TTT: sdom-pa: vows, the individual pledge to observe the precepts pre- scribed in one or all of the three vehicles || klm: dom, domu; Baw p. 129: ɟɩɧ II: examination or disputation undertaken before ordination as ɞɸɝɳ, ɟɩɧɶɨ ɟɛɧɡɛɛ ɜɛɫɣɰ (ɟɩɧ ɭɛɝɣɰ): to take such an examination; KGy Ø; Süx p. 85: ɟɩɧ I: tib: sdom (pa), klm: domu: Ɍɛɨɝɛɛɫ; ɒɩɤɫɶɨ ɬɮɫɞɮɮɦɷ ɭԧɞɬԧɰԧɟ ɰɣɤɰ ɜɛɺɫɶɨ ɰɮɫɣɧ; ɟɩɧɶɨ ɟɛɧɡɛɛ ɜɛɫɣɰ; ɟɩɧ II: tib: dom, klm: dom: 1. ɰԛɨ ԧԧɫɣɤɨ ԛɤɦ ɛɡɣɦɦɛ- ɞɛɛɞɛɛ ɰԛɫɸɸɦɸɨ ɜɮɤ ɹɧ ԛɢɸɞɟɸɦɭɸɤ ɰɩɦɜɩɨ ɮɰɛɛɫɛɰɟɛɛ ɺɧɛɫ ɨɸɞ ɳɣɟɸɭ ɰԛɲɣɨ ɨԧɦԧԧɦɡ ɜɛɤɨɛ ɜɣɳɫɸɰ ɜɩɦɬɨɩɩɫ ԛԛɬɲ ɜɣɤ ɜɩɦɬɩɨ ɬԛɬɸɞ ɜɣɳɫɸɦɣɤɨ ɸɫɭɨɣɤ ɨɸɞ ɰɸɦɜɸɫ, 2. ɣɟ ɳɣɟɸɟ ɜɣɳɣɫɲ, ɭԛԛɨɣɤɞ ɭɛɨɣɨ ɧɸɟɸɡ, ɣɟ ɳɣɟɣɤɨ ɰԛɲɸɸɫ ɰɛɫɣɮɦɛɰ ɩɫɩɦɟɦɩɞɩ ɜɮɹɮ ɸɧɲɦɸɨ ɢɛɬɛɰ ɛɫɞɛ; ɰɩɫɳ. ɸɧ ɟɩɧ; ɟɩɧɶɨ ɬɮɟɛɫ (ɟɩɧɨɩɰ, ɛɨɛ- TothErzsebet_PhD-dissz.doc 95 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɞɛɛɰ ԛɤɦɟɦɣɤɞ ɢɛɛɬɛɨ ɬɮɟɛɫ, ɸɨɸɰԛԛ ɬɮɟɛɫ ɨɷ ɛɫɟ ɭԛɧɨɣɤ ɛɡ ɛɧɷɟɫɛɦɟ ԧɫɞԧɨ ɨɸɝɭɸɫɲ ɢɛɨ ɢɛɨɳɣɦ ɜɩɦɬɩɨ ɜɮɤ); ɟɩɧ ɢɛɬɛɦ (ɱɛɞɛɛɨ, ɰɛɫ, ɛɦɛɞ ɞɮɫɝɛɨ ɢԛɤɦ ɬɮɟɛɫ ɩɫɟɩɞ. ɑɛɞɛɛɨ ɟɩɧ ɨɷ: ԧɝɲɣɨ ɢɩɝɦɩɨ, ɞɛɤ ɜɛɫɱɟɶɞ ɭɛɫɨɣ ɳɣɝɳɦɸɞɸɸɫ ɟɛɫɨɛ ɞɸ- ɟɸɞ. ɐɛɫ ɟɩɧ ɨɷ: ɭɮɫɳɦɛɞɛ ɛɡɣɞɦɛɦɭɶɨ ɰɛɫ ɮɰɛɛɨɛɛɫ ɟɛɫɛɰ ɢɛɬɛɦ. Ȼɦɛɞ ɟɩɧ ɨɷ: ɰɛɫ, ɱɛɞɛɛɨɶ ɛɦɷ ɛɦɣɨɶɞ ɰɩɬɦɮɮɦɬɛɨ ɳɣɨɡɭɸɤ); ɟɩɧɲ (ɛɫɞɛ ɢɛɬɛɦ ɰɣɤɞɲ); ɟɩɧɲ- ɦɩɰ (ɟɩɧ ɢɛɬɛɦ ɰɣɤɰ); ɟɩɧɨɩɰ (ɛ. ԧɝɲɣɨ ɢɩɝɦɩɨɞ ɛɨɛɞɛɛɰ ɛɫɞɛ ɟɩɧ ɰɣɤɰ; ɜ. ɳɣɦɡ. ɛɦɣɝ ɛɡɣɦ, ɹɧɶɞ ɩɫ ɨɸɫ ɰɣɤɰ); ɟɩɧɭɩɰ (ɛɧ ɞɸɧɭɸɰ ԧɝɲɣɨ). ɟɮɤɫɛɛ – bsdus-grwa: TTT: collected topics, elementary class (in logic) || klm: düyir-a; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 88: ɟɮɤɫɛɛ: tib: ’grus gra [sic!], klm: düyir-a: ȼԛɟɟɣɤɨ ɞԛɨ ɮɰɛɛɨɶ ɬɮɫɞɮɮɦɷɟ ԛɢɸɡ ɬɮɟɛɦɟɛɞ ɳɛɦɞɛɟɛɞ ɮɰɛɛɨ ɜɮɹɮ ɱɛɟɧɛ ɫɣɞɜɛ (ɦɩɞɣɥɣɤɨ) ɢɩɰɣɩɦɶɨ ɰɮɫɛɛɨɞɮɤ ɬɮɫɛɰ ɜɣɲɣɞ. ɟԛɤɱɸɨ – dus-chen: TTT: a great holy day; festival, holiday, occasion, celebration; holy day, solar terms || klm: düyiĀen; Baw p. 139: ɟΟɤɨɱɸɨ ΫɟΫɫ: festival day, saint’s day (Buddh.) (Tib. dus-chen); p. 140: ɟΟɤɱɸɨ ΫɟΫɫ: (see ɟԛɤɨɱɸɨ ԧɟԧɫ); KGy Ø; Süx p. 91: ɟΟɤɱɸɨ: tib: dus chen, klm: düyiĀen: “ɣɰ ɱɛɞ”; ȼɮɫɰɛɨ ɜɛɞɳ ɜɩɟɷ ɧɩɟɨɶ ɟɩɫ ɬɮɮɡ, ɜɺɬɛɦɞɛɦ ɰɣɤɬɨɸɸɫ ɜɮɫɰɨɶ ɜɩɟɷ ɰɮɭɞɣɤɞ ɩɦɬɩɨ ɜɛ ɧԧɨ ɨɣɫɝɛɛɨ ɟԛɫ ԛɢԛԛɦ- ɬɸɨ ԧɟԧɫ. ɘɨɸ ԧɟԧɫ ɨɷ ɢɮɨɶ ɸɰɸɨ ɬɛɫɶɨ ɮɦɛɛɨ ɭɸɫɸɦ (15 ɨɟ) ԧɟԧɫ ɜԧɞԧԧɟ ɰԛɫɸɸ ɰɣɤɟ ɜԛɰɸɨ ɭɛɰɣɦ ɭɛɝɣɞ ɢɛɬɲ ɠɫԧԧɦ ɧɛɞɭɛɛɦ ɮɨɳɣɨ, ɰɮɫɛɦ ɨɩɧ ɰɮɫɟɛɞ. ɇԧɨ ɜɮɫ- ɰɛɨ ɜɛɞɳɣɤɨ ɣɰ ɟԛɤɱɸɨ ԧɟԧɫ ɨɷ ɰɛɝɫɶɨ ɭɸɫɞԛԛɨ ɬɛɫɶɨ ɳɣɨɣɤɨ 1-ɸɸɬ 15 ɰԛɫɭɸɦ ɜɩɦɟɩɞ. ȼɮɫɰɛɨ ɜɛɞɳ ɣɟ ɳɣɟɸɸ ԛɢԛԛɦɬɸɨ ɭɸɡ ԛɢɸɸɟ 15-ɨɶ ԧɟԧɫ ɠɫԧԧɦ ɛɤɦɭɞɛɦ ɭɛɝɷɟɛɞ. ɡɛɝɟɛɨ – rgyab-rten, ’jab-gdan: TTT: rgyab-rten: support, backing, prop; ’jab-gdan: soft rug made of wool || klm: Їabdung; Baw p. 153: ɡɛɝɟɛɨ: (ɡɛɝɟɛɨ ɬɮɮɟɛɦ) long cushion on the bench on which lamas sit during ceremonies; KGy p. 176: ɡɛɝɟɛɨɞ: :a szerzetesek ülęhelye lámatemplomban; klm: ֢abdung < tib ’jab-gdan; Süx p. 97 ɡɛɝɟɛɨ: tib: rgyab rten, klm: ֢abdung: “ɨɮɫɮɮɨɶ ɳԛɞɸɸɨ”; ɐɮɫɦɶɨ ɦɛɧ ɨɛɫɶɨ ɬɮɮɟɦɶɨ ɨɛɦɮɮ ɭɛɝɱɛɨɭɛɤ, ɩɦɜɩɞ ɜԛɰɣɤ ɭԛɳɦɸɞ. Ɍԛɧ ɰɣɤɟɣɤɨ ɭɮɳɛɛɦɭɨɶ ɢɣɨ- ɟɛɛɨɛɛɬ ɰɛɧɛɛɫɲ ɬɮɮɟɦɶɨ ԧɨɟԧɫ, ɨɛɧ, ɩɦɜɩɞɨɶ ԧɨɞԧ ɺɦɞɛɛɭɛɤ. ɡɛɺɞ – bca’-yig, bya-yig: TTT: constitution, code of law; letter of notice, official notice, regulation for public guidance || klm: Їayiȗ; Baw p. 155: ɡɛɺɞ: (ɡɛɺɞ ɟɸɞ, ɡɛɺɞ ɟɸɞɟɸɧ) regulations (esp. in a lamasery); KGy p. 179: ɡɛɺɞ: szerzetesi/kolostori sza- -bályzat; klm: ֢ayiȗ < tib bya-yig; Süx p. 102: ɡɛɺɞ: tib: bca’ yig, klm: ֢ayiȗ: “ɰɮɮ ɦɣɤɨ ɜɣɲɣɞ”; Ɍԛɧ ɰɣɤɟɣɤɨ ɦɛɧ ɨɛɫɶɨ ɟɩɭɩɩɟ ɱɛɛɢ ɜɮɹɮ ɟԛɫɸɧ ɡɮɫɧɶɨ ɜɣɲɣɞ. ɢɣɨɟɛɛ – ’dzin-grwa: TTT: class in school || klm: Їinda; Baw p. 173: ɢɣɨɟɛɛ: class, rank, grade, ɟɸɸɞΟΟɫ ɢɣɨɟɛɛɨɶ: top-class, ɟɸɸɞΟΟɫ ɢɣɨɟɛɛɨɶ ɛɡɣɦ: top-class job, ɟɸɸɟ ɢɣɨɟɛɛɨɶ: high-ranking, ɟɸɸɟ ɢɣɨɟɛɛɨɶɰɛɨ: high-ups, ɢɣɨɟɛɛ ɡɣɳɣɞ: standard; KGy Ø; Süx p. 112: ɢɣɨɟɛɛ: tib: ’dzin grwa, klm: ֢inda: 1. ɰɣɤɟɣɤɨ ɟɛɱɛɨɟ ɨɸɞɸɨ ɛɨɞɣɟ ɳɛɝɣɦɛɨ ɬɮɮɰ ɨɸɞ ԛɠɣɤɨ ɮɦɬ, 2. ɨɸɞ ɢɸɫɸɞ ɟɸɝ ɧɛɨɜɛɟɛɱɛɨ – sman-pa grwa-tshang: TTT: sman-pa: medicine, physician, sake, benefit, vaidya (Buddha); grwa-tshang: monks’ quarters of a Buddhist monastery || klm: mambadacang; Baw p. 209: ɧɛɨɜɛɟɛɱɛɨ: medical college in a lamasery (Tib. sman- pa grva-tshang); KGy Ø; Süx p. 131: ɧɛɧɜɛ, ɧɛɧɜɛ ɟɛɱɛɨ: tib: sman pa grwa tshan TothErzsebet_PhD-dissz.doc 96 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra [sic!], klm: mamba(dacang): “ɸɧɲɣɤɨ ɟɛɱɛɨ”; ɓɛɳɨɶ ɻɬɨɶ ɦɛɧ ɰɮɝɫɛɞɣɤɨ ɸɧ, ɸɧɨɸɦɞɣɤɨ ɬɮɫɞɮɮɦɷ ɰɣɤɰ ɩɫɩɨ ɬԛɧ. ɧɛɨɡ, ɧɛɨɢ – mang-ja: TTT: community tea offering, tea for assembled monks || klm: manЇa, manЇi; Baw p. 209: ɧɛɨɡ III, ɧɛɨɢ II: the tea distributed to lamas during a service (Tib. mang-ja); KGy p. 247: ɧɛɨɡ2, ɧɛɨɢ: buddh szertartáskor a szerzete- ,seknek felszolgált tea; klm: man֢a < tib mang-ja; Süx p. 132: ɧɛɨɡ II: tib: mang ja klm: man֢i: “ɩɦɨɶ ɱɛɤ”; ɓɛɳɨɶ ɰɮɫɦɶɨ ԛɠɸɫ ɞɸɦɸɨ ɰɮɝɫɛɞɮɮɟɛɟ ԧɞɟԧɞ ɱɛɤ, ɧɛɨɢ ɲ ɞɸɟɸɞ; ɱɛɝ ɧɛɨɡ. || RTA-M ʌ 306: mãșD!Z!iä (M), mänD!Z!ia, mänt'ğǦia (Sch 41): ‘tea offered to the lamas during the ceremonies’; JäD: ‘a liberal distribution of tea’ ɨԛɞɨɸɤ – smyung-gnas, bsnyung-gnas: TTT: vow to fast every other day, fast, leaving off food, act of fasting as a religious observance || klm: nüngnei; Baw p. 590: ɨΟɞ- ɨɸɤ: obstinence, mortification (Buddh.) (Tib. prob. bsnyungs-gnas); KGy Ø; Süx p. 149: ɨΟɞɨɸɸ: tib: bsnyung gnas, klm: nüngnei: “ɲɣɦɸɨ ɛɰɮɤ”; ɍԧɝɟԧԧɫ ɜɛɬ bsnyen gnas ɲ ɞɸɟɸɞ. ɐɩɩɦ ɮɨɟ ɣɟɸɡ ɮɮɰɞԛɤ, ɭɸɝɲɸɸɫ ɬɛɰɣɨ ɜɺɬɛɦɞɛɦ ɰɣɤɡ ɲɣɦԛԛɫ ɸɟɦɸ- ɰɣɤɨ ɨɸɫ. Ɍɛɫ ɜԛɫɣɤɨ ɳɣɨɣɤɨ ɨɸɞɸɨ, ɛɫɝɛɨ ɭɛɝɛɨ ɜɮɹɮ ɛɦɷ ɨɸɞ ԧɟԧɫ ɧɛɱɛɞ ɜɛɫɣɰ ɬɛɨɝɛɛɫ ɜɩɦɨɩ. ɘɨɸ ɬɛɨɝɛɛɫɶɞ ɬɛɰɣɰɛɟ ɛɦɛɰ, ɰɮɦɞɛɤɦɛɰ, ɬɛɟɛɫɦɛɰ, ɰɮɟɛɦ ԛɞ ɰɸɦɸɰ ɢɸɫɸɞ ԛɨɟɬɸɨ ɟԧɫɝԧɨ ɨԛɞɸɦ ɜɩɦɩɨ ɛɫɰɣ ɮɮɰ, ɟɮɮ ɜԛɡɣɰ, ɢɛɬɛɨ ɲɣɧɸɰ, ԧɨɟԧɫ ɬɮɮɟɛɦ ɸɟɦɸɰ ɢɸɫɸɞ ɨɣɤɭ ɨɛɤɧɛɨ ɨԛɞɦɣɤɞ ɬɛɰɣɨɛ. ɘɨɸ ɬɛɨɝɛɛɫɶɞ ɛɝɛɰ ɻɬɩɨ ɨɷ ԛԛɫ ɞɸɞɸɸɫɸɰɸɟ ɜɩɬɲ ɜɛɞɳɣɤɨ ɜɮɹɮ ɜɮɫɰɨɶ ɰԧɫɞɣɤɨ ԧɧɨԧ ɞɮɫɝɛɨɭɛɛ ɧԧɫɞԧɡ ɟɩɩɟ ɬɮɮɟɛɦɟ ɬɮɮɡ ɧɛɫɞɛɛɳ ԧɞɦԧԧ ԛԛɫ ɞɸɞɸɸɫɭɸɦ ɬɛɰɣɦɶɨ ԛɤɦ ɞԛɤɱɸɭɞɸɨɸ. ȼɛɬ ɢɛɫɣɧ ɰԛɫɸɸ ɰɣɤɟ ɰɛɝɫɶɨ ɟɮɨɟ ɬɛɫɟ ɳԛɭɸɸɨɸɸ ɭɛɰɣɡ, ɛɟɛɞ ɬɛɫɛɛɬ ɦɛɧ ɨɛɫ ɨɷ ɛɫɝɛɨ ɢɮɫɞɛɛ ɰɩɨɩɞ ɱɮɭɦɛɫɲ, ɜɺɬɛɦɞɛɦ ԛɤɦɟɸɨ ɰɛɭɮɮɡɣɦ ɬɛɰɣɟɛɞ ɜɛɤɝ. Ɉɛɤɧɛɨ ɨԛɞɨɸɸ ԧɨɞԧɫɝԧɦ ɰɮɝɫɛɞɣɤɨ ɨԛɞɸɦ ɛɫɣɦɨɛ ɞɸɟɸɞ. || RTA-M ʌ 602: smyung-gnas: sunõșni (M): ‘fast’; JäD: ‘id.’ ɬɛɧ, ɱɛɧ – ’tshams: TTT: mtshams: 1. border, partition, junction, demarcation line, inter- cise, boundary, borderline, limit, line, 2. seclusion, retreat, 3. stage, point, 4. mtshams pa retreatant, hermit, one who is set off, recluse, 5. intermediate space, 6. limitation; distinction, end; corner || klm: sam, Āam; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 163: ɬɛɧ I: tib: ’tshams, klm: sam (Ʌɩɝ.): “ɢɛɝɬɛɫ”; ɲԧɦԧԧ ɮɲɫɛɦ, ɟɛɺɛɨ; ɬɛɧɟ ɬɮɮɰ (ɜɺɬɛɦɞɛɦɟ ɟɛɬɞɛɦɡɣɰ); p. 206: ɱɛɧ I: tib: ’tshams, klm: Āam: “ɢɛɝɬɛɫ”; ɩɫɩɨ ɢɛɤ, ɸɢɸɦɰԛԛɨ, ɢɛɤ; ɉɫɲɣɨ ɱɛɞɣɤɨ ɧɩɨɞɩɦ ɰɸɦɨɸɸ ɬɛɧ, ɬɸɧ ɞɸɰɲɦɸɨɞɸɸɫ ɞɮɤɝɮɮɦɛɨ ɜɮɮɦɞɛɬɛɨ ɨɷ ԛɢɸɞɟɸɨɸ; ɱɛɧɟ ɬɮɮɰ (ɭɩɞɭɩɩɬɩɨ ɩɫɩɨ ɢɛɤɟ ɬɮɮɰ). ɱɛɝ – tsha-ba, chab: TTT: tsha-ba: warm drink / food; chab: water (h), purifying water || klm: Āaba, Āab; Baw p. 499: ɱɛɝ III: lama’s food, ɜɩɫ ɱɛɝ: food with meat, ɱɛɞɛɛɨ ɱɛɝ: meatless food (tea, rice, etc.), ɱɛɝ ɧɛɨɡ: tea (resp.) (Tib. tsha-ba) ; KGy p. 649: ɱɛɝ2: szerzetesi eledel, kolostori étkezés; klm: Āab < tib; ɱɛɝ ɜɛɫɣɰ: buddh szerzetest megvendégel; TothErzsebet_PhD-dissz.doc 97 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɱɩɞɟɩɧɟɩɰ – tshogs-gtam: TTT: speech addressed to a meeting, dharma talk to many people/ the assembly || klm: [?], Baw p. 506: ɱɩɞɟɩɧɟɩɰ: to give an address (Buddh.) (Tib. tshogs-gtam); KGy Ø; Süx Ø ɲɩɤɫ – chos-grwa: TTT: Dharma assembly; dharma class, school for religious study, an open area where religious debates and discussions are held, read the sutras, monastic gatherings || klm: Āoyir-a, Āoyiru-a; Baw p. 527: ɲɩɤɫ: (ɲɩɤɫɶɨ ɟɛɱɛɨ) philosophy school (Buddh.) (Tib. chos-grva); KGy p. 688: ɲɩɤɫ: vall buddhista kolostoriskola, láma-akadémia; klm: Āoyir-a < tib chos-grva; Süx p. 216: ɲɩɤɫ, ɲɩɤɫ ɟɛɱɛɨ: tib: chos grwa, klm: Āoyiru-a: “ɨɩɧɶɨ ɟɛɱɛɨ”; ȼɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɞԛɨ ɮɰɛɛɨɶ ɩɨɩɦɶɨ ɨɩɧɶɞ ɛɬɮɮɦɭ ɰɛɫɣɮɦɭɶɨ ɧɛɺɞɛɛɫ ɬɮɫɲ ɬɮɟɦɛɰ ɬɮɫɞɮɮɦɷ. Ȼɨɞɣ ɟɸɝɳɣɨ ɬɮɫɛɦ- ɱɛɰɟɛɛ 13 ɳɛɭɶɞ ɟɛɧɡɣɰ ɜɛ ɭԧɞɬɬԧɨ ɰԛɨɟ ɫɛɝɡɛɧɜɛ ɱɩɦ ɩɦɞɩɨɩ. ɐɛɫɣɨ ɛɫ ɧɩɨ- ɞɩɦɟ ɜɛɤɬɛɨ ɲɩɤɫɶɨ ɬɮɫɞɮɮɦɷ ɭԧɞɬԧɞɲɟɣɤɞ “ɛɫɝɛɨ ɜɸɫɰɣɤɞ ɭɮɮɦɬɛɨ ɸɫɟɸɧɭɸɨ” ɞɸɬɸɨ ɮɭɞɛɭɛɤ ɞɛɝɡ ɞɸɬɸɨ ɨɸɫɸɸɫ ɟɮɮɟɟɛɞ. ɍԧɝɟԧɟ ɦɰɛɛɫɛɧɜɛ ɞɸɰ ɭɮɦ ɮɞ ԛɞɣɤɨ ɭɛɤɦɜɛɫɶɞ ɜɩɦɞɩɩɨɩ ɮɮ. ɒɩɤɫɶɨ ɟɛɧɡɛɛ (ɒɩɤɫɶɨ ɬɮɫɞɮɮɦɷɟ ɨɩɧɶɨ ɢɸɫɸɞ ɰɛɧ- ɞɛɛɦɛɰ, ԛԛɨɸɸ ɨɸɞ ɦɛɧ ɰɸɟɸɨ ɦɛɧɶɨ ԧɧɨԧ ɢɩɞɬɩɡ ɞɛɫɭɛɛ ɸɫɣɰ ɜɛɫɣɰ ɜɮɹɮ ɰԛɢԛԛɨ- ɟɸɸ ɢԛԛɞɸɸɟ ɰɩɻɫ ɛɦɞɛɛ ɰɛɝɬɫɛɨ ɛɦɞɛɟɛɡ ɣɰ ɦ ɬԛɫɭɸɤɞɸɸɫ “ɰɛɫɣɮɦ ɰɛɫɣɮɦ” ɞɸɡ ɭԧɝɟԧԧɫ ɲɛɨɞɛ ɲɛɨɞɛ ɟɮɮɞɛɫɲ ɟɛɞɬɛɦɱɟɛɞ). ɒɩɤɫɶɨ ɭɛɝɛɨ ɜɩɭɷ (ɮɲɣɫ ɳɛɦɭɞɛɛɨɶ ɮɰɛɛɨ, ɜɣɦɸɞ ɜɛɫɧɣɟɶɨ ɞԛɨ ɮɰɛɛɨ, ɭԧɝ ԛɢɦɣɤɨ ɞԛɨ ɮɰɛɛɨ, ɛɝɣɟɛɫɧɶɨ ɩɨɩɦ, ɝɣ- ɨɛɤɨ ɮɰɛɛɨ ɸɟɞɸɸɫ ɜɩɦɨɩ). ɺɫɨɛɤ – dbyar-gnas: TTT: summer residence in religious confinement, solitary summer fasting of the monks, the summer retreat of monks || klm: yarnai; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 233: ɺɫɨɛɤ: tib: dbyar gnas, klm: yarnai: “ɢɮɨ ɬɮɮɰ”; ɰɛɤɦɛɨ; ɟԧɲɣɨ ɭɛɝɛɨ ɰɩɨɩɞɣɤɨ ɺɫɨɛɤ’ || RTA-M ʌ 778: yärnư (M): ‘prayers recited in summer for sev- eral days for a good harvest Ruházat A tibeti kölcsönszók közül 19 a szerzetesek öltözékének részeit, annak anyagát jelöli.78 ɜɛɨɳɛɛ – pan-zhwa: TTT: pan-di-ta’i zhwa: kind of miter-shaped cap which Atisa and Tsong kha pa used to wear || klm: banša; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 34: ɜɛɨɳɛɛ: tib: pan shwa [sic!], klm: banša: “ɜɛɨɟɣɟ ɧɛɦɞɛɤ”; ɓɩɝɞɩɫ ɩɫɩɤɭɩɤ, ɮɦɛɛɨ ԧɨɞɣɤɨ ɟɩ- ɭɩɫɭɩɤ, ɳɛɫ ɭɩɫɞɩɧɬɩɞ ɸɟɸɸɫ ɰɣɤɬɸɨ ɞɛɟɛɫɭɛɤ, ɮɫɭ ɜԛɲɭɸɤ ɧɛɦɞɛɤ. ȼɩɞɟ Ȼɟɣɳɛ ɜɩɦɩɨ ɂɩɨɰɩɝɶɨ ԧɧɬԧɡ ɜɛɤɬɛɨ ɧɛɦɞɛɤ. ɞɛɨɞɩɤ – gan-gos: TTT gan dar: kind of silk brocade, kata; gos: 1. clothes, robes, gar- ments, 2. silk, 3. cloth || klm: ȗangoi; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 60: ɞɛɨɞɩɤ: tib: gan gos, klm: ȗangoi: Ɉɸɞ ɢԛɤɦ ɸɫɸɸɨ ɭɩɫɞɩ. ɞɩɧɳɩɩ – sgom-zhwa: TTT: meditation hat || klm: ȗomša; Baw p. 96: ɞɩɧɳɩɩ ɧɛɦɞɛɤ: a type of lama’s hat; KGy Ø; Süx p. 67: ɞɩɧɳɩɩ: tib: gom shwa [sic!], klm: ȗomša: –––––––––––– 78 A szerzetesek ruházatának és fejfedęinek terminológiájáról l. Majer 2005. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 98 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra “ɮɫɭ ɲɣɰɭ ɧɛɦɞɛɤ”; Ɍɩɫ ɢɛɦɛɰ ԛɠɬɭ ɦɛɧ ɨɛɫɶɨ ԧɧɬɟԧɞ ɲɣɰ ԧɨɟԧɫ, ɭɮɮɫɛɤ ɰɸɦɜɸɫ- ɭɸɤ ɳɛɫ ɭɩɫɞɩɨ ɧɛɦɞɛɤ. ɍɮɮɫɛɤ ɧɛɦɞɛɤ ɲ ɞɸɨɸ. ɟɩɟɣɞ – stod-gyogs: TTT: kind of divine clothing || klm: dodiȗ; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 85: ɟɩɟɣɞ: tib: stod gyogs, klm: dodiȗ: “ɱɸɸɡɨɣɤ ԧɧɬɞԧɦ”; ɱɸɸɡɣɝɲ; ɐɛɨɱɮɤɞԛɤ ɨɸɞ ɭԧɫɦɣɤɨ ɰɛɨɭɛɛɢ. Ɏɞ ɨɷ ɨԛɱɞɸɨ ɱɸɸɡɣɨɟ ԧɧɬԧɰ ɜԧɞԧԧɟ ɮɫɭɛɛɫɛɛ ɜԛɬɸɦɰɣɤɟ ɰԛɫɨɸ. ɂɛɰ, ɧԧɫ ɨɷ ɰԛɫɸɨ, ɮɫɟ ɸɨɞɸɫ ɮɦɛɛɨ, ɛɫ ɨɷ ɰɩɻɫ ɢɛɰɛɛɫɛɛ ɰɛɫ, ɟɮɨɟ ɭɛɦɟɛɛ ɞɮɫɝɛɨ ɮɦɛɛɨ ɸɟɸɸɬ ɜԛɞɟɸɞ. ɡɛɨɲ – gzang-bya: TTT Ø; vö. gzan: top part of a monks robe, shawl, plain shawl, wrap- per worn by lamas; gzan-rkyang: a single cotton shawl || klm: ЇingĀi, ЇangĀi; Baw p. 154: ɡɛɨɲ: lama’s mantle, ɡɛɨɲ ɛɫɣɦɡɣɰ (ɡɛɨɲ ɰɛɦɛɰ): to die (high lama); ɡɛɨɲɦɛɰ: to robe; KGy p. 177: ɡɛɨɲ(ɣɨ): ujjatlan esęköpeny; szerzetesi köpönyeg; ,régi alakú könyv kendęje; borítója; klm: ֢angĀi; Süx p. 101: ɡɛɨɲ: tib: gzang bya ;mandzsu: ֢anĀi, klm: ֢ingĀi, ֢angĀi: 1. ɦɛɧ ɨɛɫɶɨ ɨԧɧɫԧɰ ɩɦɩɨ ɰɮɨɣɛɬɭɛɤ ɰɮɝɱɛɬ ɭɩɫɞɩɨ ɡɛɨɲ (ɻɨɰɩɫ ɧɺɨɟɬɛɛɫ ɨɸɰɬɸɨ ɰɸɸɨɱɸɫ ɸɟɸɸɫ ɰɣɤɬɸɨ ɜɛɤɟɛɞ); ɭԧɝɟ ɡɛɨɲ (ɞɩɨɢɞɩɤ ɟԧɫɝԧɦɡɣɨ ɰɸɦɜɸɫɭɸɤ ɜɛɟɭɛɤ); ɭɸɫɧɸɨ ɡɛɨɲ (ɨɩɩɬɩɨ ɸɟɸɸɫ ɰɣɤɬɸɨ); ԛɨɸɞɸɨ ɡɛɨɲ (ɰɛɦɣɮ ɜɮɦɞɛɨ ɰɣɛɢɭɛɤ, ɳԛɫ ɬɮɝɟɛɨ ɲɣɧɸɞɭɸɤ ɰɛɫ ԛɨɸɞɨɣɤ ԛɬ ɢԛɤɡ ɰɣɤɬɸɨ ɡɛɨɲ); ɰɛɧɜɛ ɡɛɨɲ (ɰɩɫɞɩɤ ɢɛɰɭɛɤ ɳɛɫ ɭɩɫɞɩɩɫ ɰɣɤɬɸɨ); ɞɸɬɞԛɤ ɡɛɨɲ (ɳɛɫ ɱɸɧɜɸɸɫ ɰɣɤɬɸɨ); ɳɮɨɦɛɤɝ ɡɛɨɲ (ɰɛɦɢɛɨ ɰɩɳɩɩɭɩɤ ɳɛɫ ɭɩɫɞɩɨ ɡɛɨɲ); ɡɛɨɲ ɰɛɦɛɰ (ԛɰɸɰɣɤɨ ɰԛɨɟɸɭɞɸɦ ԛɞ); ɬɮɟɛɫ ɡɛɨɲ (ɨɩɧɶɨ ɜɩɩɦɭ), 2. ɜɩɫɩɩɨɟ ɨԧɧɫԧɰ ɰɛɨɱɮɤɞԛɤ ɰɮɝɱɛɬ, ɨԧɧɫԧɞ; ɜɩɫɩɩɨɶ ɡɛɨɲ; ɡɛɨɲ ɜԛɬ (ɰɩɻɫ ɭɛɦɟɛɛ ɱɛɱɛɞɭɛɤ ɜԛɬ) ɦɛɝɳɣɞ – la-pa-sha, la-pa-shag: TTT: kind of upper garment || klm: labšiȗ, labašiȗ; Baw p. 202: ɦɛɝɳɣɞ: 1. gown, 2. man’s summer gown (west Mongolia); KGy p. 238: ɦɛɝɳɣɞ: gallér nélküli köntös, kaftán, klm: labsiȗ; Süx p. 119: ɦɛɝɳɣɞ: tib: la pa sha, la-pa-shag, klm: labšiȗ, labašiȗ: 1. ɢɛɰɞԛɤ ɻɬɭ ɟɸɸɦ; ɍԧɝɟ ɰɸɦɨɸɸ ɨԧɧɞԧɨ ԧɧɬ- ɟԧɞ ɞɛɟɮɮɫ ɰɮɝɱɛɬɨɶ ɨɸɞ ɢԛɤɦ, 2. ɭɸɫɦɸɞ, ɸɫɸɞɭɸɤ ɰԛɨɣɤ ɢɮɨɶ ɟɸɸɦ ɦɛɞɩɤ – bla-gos: TTT: long red shawl, upper garment, buddhist religious robe, sacred rai- ment with 32 patches, kind of toga || klm: laȗai; Baw p. 202: ɦɛɞɩɤ: lama’s upper outer garment (Tib. bla-gos); KGy Ø; Süx p. 119: ɦɛɞɛɤ: tib: bla gos, klm: laȗai: “ɟɸɸɟ ɰɮɝɱɛɬ”; ȼɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɞɸɦɸɨ ɰԛɨɣɤ ɞɛɟɮɮɫ ɨԧɧɫԧɰ ɮɦɜɛɫ ɳɛɫ ԧɨɞɣɤɨ ɭɸɫɧɸɸɫ ɰɣɤɬɸɨ ɨɩɧɶɨ ɰɮɝɱɛɬ. ɧɛɺɞ – smad-g.yogs: TTT: lower garment, breeches, nether integuments, trousers, skirt, petticoat || klm: mayaȗ, mayuȗ; Baw p. 212: ɧɛɺɞ II: trousers (west Mongol); KGy p. 252: ɧɛɺɞ2: buddh szerzetesi viselet derék alatti része; klm: mayaȗ < tib smad- g.yogs; Süx p. 137: ɧɛɺɞ II: tib: smad-gyogs [sic!], klm: mayuȗ: ɧɛɟɣɞ; Ɇɛɧ ɨɛɫɶɨ ɟɩɩɟ ɜɣɠɸɫ ԧɧɬɟԧɞ ɜɛɨɢɛɦ ɧɛɺɞɣɤɨ ɰɮɝɱɛɬ; ɧɛɟɣɞ – smad-g.yogs: TTT Ø || klm: madiȗ; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 130: ɧɛɟɣɞ: tib: smad gyogs [sic!], klm: madiȗ: “ɜԧɞɬɨɣɤ ɰɮɝɱɛɬ”; (ɦɛɧ ɨɛɫɶɨ) ɜԧɞɬԧɨ ɜɣɠɸɫ ԧɧɬԧɰ ɞɛɟɮɮɫ ɰɮɝɱɛɬ, ɜɛɨɢɛɦ. ɨɛɝɬ – na-bza’: TTT: garment, dress, clothes, clothing; covering of a statue (h) || klm: nabsa; Baw p. 227: ɨɛɝɬ: 1. wrapping for an urn (ɜɮɧɜɛ) (Buddh.), 2. robe; KGy p. 273: ɨɛɝɬ: tiszt ruha; klm: nabsa < tib na-bza’; Süx pp. 141–142: ɨɛɝɬ: tib: gnab bza’ [sic!], klm: nabsa: “ԧɧɬɞԧɦ”; 1. ɜɮɧɜɛɨɶ ԧɧɬɞԧɦ, 2. ɰɮɝɱɛɬɨɶ ɰԛɨɟɸɭɞɸɦ; ɜɮɫɰɨɶ ɨɛɝɬ; ɨɛɝɬ ɧԧɫɞԧɦ (ɛɫɞɶɨ ɭɩɩɦɦɶɨ ɰɩɫɣɩɟ ɩɨɶ ԛɠɬ ԛɢɸɧɲɣɨ ɝɛɨ Ɍɩɨɩɧ- TothErzsebet_PhD-dissz.doc 99 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɫɛɝɟɛɨ ȼɩɞɟɶɨ ɰԛɫɸɸɨɟ ɣɫɸɰɟɸɸ ȿɛɦɛɤ ɦɛɧɭɛɤ ɮɲɣɫɲ ɣɰ ɰɸɧɡɸɸɨɣɤ ԧɫɞԧɦ ɜɛɫɷɱ ԧɞɬԧɨɟ ȿɛɦɛɤ ɦɛɧ ɨɩɧ ɭɛɝɷɡ, ɛɟɣɬ ɰԛɫɭɸɸɨ ԧԧɫɣɤɨ ɰɮɮɲɣɨ ɰɛɨɱɮɤɞԛɤ ɳɛɫ ɟɸɸ- ɦɸɸ ɰɛɫɣɮ ɜɩɦɞɩɨ ɜɛɫɷɡɸɸ. ɘɨɸ ɨɩɧɭ ɟɸɸɦɣɤɞ ɨɷ Ƚɛɨɞɛɤ ɬԛɧɟ ɢɛɦɡ ɡɣɦ ɜԛɫɣɤɨ ɜɣɦɞɣɤɨ ɮɦɣɫɦɶɨ ɳɣɨɣɤɨ ɰɩɻɫɭ ɇɛɨɡ ȿɛɤɲɣɨ ɮɦɬɶɨ ɡɮɫɞɛɨ ɺɛɧɨɛɛ ɨɸɫɬ ɟɛɨɬ- ɭɛɤ ɢɮɫɞɛɛɨ ɣɰ ɰɣɤɟ ɬԛɧɣɤɨ ɨɸɫɭɸɤ ɦɛɧ ɨɛɫɶɞ ɮɫɣɨ ɢɛɦɡ ɣɰ ɰɮɫɛɦ ɰɮɫɮɮɦɟɛɞ ɜɛɤɡɸɸ. ɉɦɩɨ ɧԧɫɞԧɦɲɣɟ ɭɸɫ ɨɛɝɬ ɟɸɸɦɸɨɟ ɧԧɫɞԧɟɞԧԧɬ ɨɛɝɬ ɧԧɫɞԧɦ ɞɸɰ ɜɩɦɡɸɸ. ɍɸɫ ԛɠɸɫ ɧɺɨɞɛɨ ɱɛɞɛɛɨ ɧɩɫɷɭɨɶ ɟɛɦɦɛɞɛ ɛɝɟɛɞ ɜɛɤɝ); ɨɛɝɬɞɛɫ (ɳɣɦɡ. ɸɨɟ ɭɸɨɟɸɸ ɮɨɡɣɡ ɨɛɝɬɛɫɬɛɨ ɹɧ, ɸɦɜɸɞ ɰɸɦɰɞɸɫ ɰɮɝɱɛɬ); ɨɛɬɞɛɨɛɰ (ɟɸɧɣɤ ɟɛɞɛɡ ɰɩɫɞɩɩɰ). ɨɛɧɡɣɫ, ɨɛɧɡɛɫ – snam-sbyar: TTT: monk’s robe, sacred raiment with 32 patches, sort of loose mantle for priests || klm: namЇor, namЇir, namЇar; Baw p. 230: ɨɛɧɡɣɫ I: lama’s outer patched garment (Tib. snam-sbyar); KGy p. 279: ɨɛɧɡɣɫ2: szerzetesi :vállkendę; klm: nam֢ir, tib; Süx p. 144: ɨɛɧɡɛɫ: tib: snam spyar [sic!], klm: nam֢ar Ɇɛɧ ɨɛɫ ɰɮɫɛɦ ɰɮɫɛɰ, ɨɩɧ ɮɨɳɣɰ ɢɸɫɸɞɭ ԧɧɬɟԧɞ ɭɩɩ ɭɩɞɭɩɩɦ ɜԛɰɣɤ ɰɸɬɸɞ ɜԧɬԧԧɫ ɢԛɤɡ ɩɻɬɩɨ ɳɛɫ ɰԛɫɸɧ ɜɮɹɮ ɥɛɫɳɛ ɟɸɸɦ. ȼɛɬ ɜɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɞɸɦɸɨ ɰԛɨɣɤ ɩɫ- ɰɣɧɡ ɧɸɭ ɨԧɧɫԧɰ ɨɸɞɸɨ ɢԛɤɦ ɟɛɝɰɛɱ ɰɮɝɱɬɶɞ ɰɸɦɨɸ. ɭɛɨɳɣɧ – mthang-sham: TTT: lower garment, skirt, petticoat || klm: tangšam; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 180: ɭɛɨɳɣɧ: tib: tang them [sic!], klm: tangšam: “ɟɩɩɟ ɰɮɝɱɛɬ”; Ɇɛɧ ɨɛɫɶɨ ԧɧɬɟԧɞ ɰԛɫɸɨ ɭɸɫɧɸɸɫ ɰɣɤɬɸɨ ɜɛɨɢɛɦ ɰɸɦɜɸɫɣɤɨ ɰɮɝɱɛɬ, ɭɛɨɳɣɨ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɲɩɞɩ, ɲɩɤɞɩ – chos-gos: TTT: robes, dress worn by lamas, clerical garb, religious robe worn by Buddhist monk || klm: Āoga; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 215: ɲɩɞɩ: tib: cho ga [sic!] (chos gos), klm: Āoga: “ɨɩɧɶɨ ɰɮɝɱɛɬ”; Ⱦɸɦɸɨ ɰԛɨɣɤ ɜɣɠɸɬɸɸ ɬɛɦɞɛɰɞԛɤ ɛɝɲ ɺɝɟɛɞ ɢԛɤɦ, ɭԛԛɨɟ ɦɛɞɛɤ, ɨɛɧɡɣɫ ɢɸɫɸɞ ɰɮɝɱɛɬɨɶ ɜɺɱɰɛɨ ɟԛɫɬɣɤɞ ɰɣɤɨɸ. Ɍԛԛɦ- ɟɸɸ ɦɛɧɶɨ ɞԛɤɱɸɭɞɸɰ ɢɛɨ ԛɤɦ ɜɛ ɭԛԛɨɣɤ ɞɩɫɣɧɶɞ ɜɣɲɬɸɨ ɨɩɧ ɛɝɲ ɺɝɛɰ ɜɩɦɡɸɸ. ɒɩɤɞɩ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɳɛɧ – zha-mo: TTT: cap, hat, top hat || klm: šama; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 219: ɳɛɧ: tib: zha mo, klm: šama: Ɇɛɧ ɨɛɫɶɨ ԧɧɬԧɰ ɰɛɝɭɞɛɤ ɧɛɦɞɛɤ, ɳɛɬɸɫ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɳɛɧɛɫ – zhwa-dmar: TTT: (red) pandit hat, wearer of the red cap; zhwa-dmar-pa: Sha- marpa, red hat/ non-Gelugpa sects, monk of a red-hat sect, shwa-dmar-nag gnyis: the two Karmapas – one red hat wearer and one black hat wearer || klm: šamar; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 219: ɳɛɧɛɫ: tib: shwa dmar, klm: šamar: “ɮɦɛɛɨ ɧɛɦɞɛɤ”; ɍԧɝɟɣɤɨ ɜɮɫɰɨɶ ɳɛɳɣɨɭɨɶ Ɍɛɡɛɜɛ, Ɉɣɨɧɛ, Ⱦɛɫɧɛɜɛ ɲɣɞɦɸɦɣɤɨɰɨɣɤ ɢɛɦɞɛɧɡ- ɦɛɞɲ ɨɛɫ ɰɣɤɞɸɸɟ ɭɸɟɨɣɤ ԧɧɬɟԧɞ ɧɛɦɞɛɤ. ɳɛɧɭɛɝ – sham-thabs: TTT: cassock-like garment, skirt, petticoat-like clothes, under gar- ment or petticoat worn by lamas || klm: šamtab; Baw p. 534: ɳɛɧɭɛɝ: lama’s skirt (Tib. sham-thabs); KGy Ø; Süx p. 219: ɳɛɧɭɛɝ: tib: sam thabs [sic!], klm: šamtab: 1. ɭɸɫɧɸɸɫ ɰɣɤɬɸɨ ɰɮɨɣɛɬɭɛɤ ɜɛɨɢɛɦ ɜɮɹɮ ɞɸɦɸɨ ɰɮɝɫɛɞɮɮɟɶɨ ɜɸɦɰԛԛɬɨɸɸɬ ɟɩɩɳ ԧɧɬԧɰ ɞɛɟɮɮɫ ɰɮɝɱɛɬ, ɰɩɫɧɩɞɲ. ɓɛɝɷ ɰɮɝɱɛɬ ɜɮɹɮ ɨɩɧɶɨ ɰɮɝɱɛɬ ɜɩɦɨɩ. ȼɛɬ ɭɛɨɳɣɨ ɲ ɞɸɟɸɞ. ȿɩɩɟ ɜɣɠɣɤɞ ɰɩɫɩɨ ɨԛɟɨɸɸɬ ɰɛɦɰɛɦɨɛ ɞɸɟɸɞ, 2. ɰɮɮɲɣɨ ɱɛɞɭ ɟɛɤɨ ɜɛɤɦɟɛɛɨɟ ԧɧɬԧɡ ɜɛɤɬɛɨ ɰɩɫɧɩɞɲ. ɳɛɨɛɞ – zhwa-nag, shwa-nag: TTT: broad-brimmed black hat, black hat (for lama dance); the Black Crown (of the Karmapa); Karma Kagyu school || klm: šanaȗ; Baw p. 535: ɳɛɨɛɞ: Black Hat (character in the temple dance) (Tib. zhva-nag); KGy Ø; Süx TothErzsebet_PhD-dissz.doc 100 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra p. 220: ɳɛɨɛɞ: tib: shwa nag, klm: šanaȗ: “ɰɛɫ ɧɛɦɞɛɤ”; ɐԛɫɸɸ ɰɣɤɟɣɤɨ ɱɛɧɟ ɨɛɛ- ɟɛɰ ɰɛɫ ɧɛɦɞɛɤɭɛɨ. ɳɛɨɛɧ – zhwa-snam: TTT: woolly felt of yellow or red of which lama caps are made || klm: šanam; Baw p. 535: ɳɛɨɛɧ: (ɳɛɨɛɧ ɧɛɦɞɛɤ) a type of lama’s hat; KGy Ø; Süx p. 220: ɳɛɨɛɧ: tib: shwa snam, klm: šanam: 1. ɭԧɝɟ, ɧɩɨɞɩɦ, ɦɛɧ ɨɛɫɶɨ ԧɧɬ- ɟԧɞ ɮɦɛɛɨ ɜɮɹɮ ɳɛɫ ԧɨɞɣɤɨ ɸɬɭɣɤɞɸɸɫ ɰɣɤɬɸɨ ɧɛɦɞɛɤ; Ⱦɩɧɳɩɩ ɧɛɦɞɛɤɨɛɛɬ ɭɩɧ, ԛɰɫɣɤɨ ɨɩɤɭɩɨ ɜɛɛɬɨɶ ɰɸɦɜɸɫɭɸɤ ɛɟɣɦ ɦɛɞɦɛɞɛɫ ɮɲɣɫ ɜɛɛɬɛɨ ɧɛɦɞɛɤ ɲ ɞɸɨɸ. ɑɩɫ- ɡɩɩɬ ɟɸɸɳɰɣ ɣɰ ɦɛɧ ɨɛɫ ɞɸɫ ɢɮɮɫɛɛ ԧɧɬԧɨԧ, 2. ɳɣɦɡ. ɬɛɞɬɞɛɫ, ɬɛɦɜɛɞɛɫ. ɳɛɬɣɫ – zhwa-ser: TTT: yellow hat (tradition), yellow cap, ordinary name of Dge lugs pa sect || klm: šaser, šasar; Baw p. 537: ɳɛɬɣɫ: lama’s yellow hat (Tib. zhwa-ser); KGy Ø; Süx p. 222: ɳɛɬɸɫ, ɳɛɬɛɫ: tib: zhwa ser, klm: šaser, šasar: ɇɩɨɞɩɦ ɞɮɭɦɶɨ ɟɩɭɮɮɫ ɮɞɦɛɰ ɸɬɞɣɤ ɩɤɧɬɨɶ ɰɸɦɜɸɫɭɸɤ, ɟɸɸɫɸɸ ɱɛɱɛɞɭɛɤ ɛɫɟɛɛ ɢɛɦɛɛɭɛɤ ɣɰ ɬԛɧɣɤɨ ɰɮɫɛɦ, ɣɰ ɻɬɦɩɦɶɨ ԛɠɟ ԧɧɬԧɰ ɧɛɦɞɛɤ. ɓɛɫ ɧɛɦɞɛɤ ɲ ɞɸɨɸ. ɸɫɸɨɞɸ – ring-’gag: TTT: lama shawl, long sleeveless monastic garment || klm: eringge, eringgi; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 229: ɸɫɸɨɞɸ: tib: ring ’gag, klm: eringge, eringgi: Ɇɛɧ ɳɛɝɷ ɰԛɨɣɤ ɞɛɟɮɮɫ ԧɧɬɟԧɞ ɰɛɨɱɮɤɞԛɤ ɱɸɸɡɧɸɞ ɜɮɹɮ ɩɰɩɫ ɰɮɝɱɛɬ. Ƀɰ ɭԧɦԧɝ ɭɸɫɧɸɸɫ ɰԧɝԧԧɦɡ, ɸɦɞɸɨ ɭɛɦɶɞ ɨɷ ɰɩɫɞɩɤɞɩɩɫ ɰɣɤɬɸɨ ɜɛɤɟɛɞ. ȿɩɨɞɩɞ ɲ ɞɸɨɸ. Szertartások, kellékek, szimbolikus tárgyak Az alábbi csoportba sorolt 87 tibeti kölcsönszó különféle szertartásokat (ɞԛɫɸɧ, ɞɸɞɟɩɫ, ɭԛɤ, ɱɩɞɲɣɟ, ɦԛɤɡɣɨ, ɭɛɨɞɛ), azok kellékeit (ɜɩɤɪɩɫ, ɟɛɫɱɛɞ, ɲɛɧɛɫ, ɨɛɱɛɞɟɩɫɡ), a ké- szítésükhöz használt eszközöket (pl. ɜɛɞɬ, ɞɩɫɭɣɞ), szimbolikus tárgyakat (ɜɮɧɜɛ, ɟԛɞ, ɱɩɞɳɣɨ, stb.) jelöl. ɛɫɛɝɨɛɤ, ɫɛɝɨɛɤ – rab-gnas: TTT: (ritual) consecration (of a sacred image), consecra- tion ceremony, dedication || klm: rabnai; Baw p. 287: ɫɛɝɨɛɤ: consecration (of an image, etc.) (Tib. rab-gnas); ɫɛɝɨɛɤɦɛɰ: to consecrate; KGy p. 28: ɛɫɛɝɨɛɤ: buddh fel|szentelés, -avatás; klm: rabnai < tib rab-gnas; ɛɫɛɝɨɛɤɦɛɰ: felszentel TothErzsebet_PhD-dissz.doc 101 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɜɛɞ – ’bag: TTT: mask, image || klm: baȗ; Baw p. 35: ɜɛɞ IV: mask, ɜɛɞɭ ɨɛɛɟɛɧ: fancy- dress ball (Tib. ’bag); KGy p. 41: ɜɛɞ 5: álarc, maszk, maskara, ɜɛɞɛɛ ɛɝɲ ɰɛɺɰ: leveti az álarcát, megmutatja az igazi arcát; klm: baȗ < tib ’bag; ɜɛɞɭ: álarcos, ɜɛɞɭ ɨɛɛɟɛɧ: álarcosbál, maszkabál, maskarád; klm: baȗ-tu; Süx p. 24: ɜɛɞ II: tib: pags- pa, wags, ’bag [sic!], klm: baȗ: “ɛɫɷɬ”; 1. ɭɩɦɞɩɤ ɨԛԛɫɸɸ ɟɛɦɟɛɦɬɛɨ ɰɣɤɧɸɦ ɭɩɦɞɩɤ ɜɮɹɮ ɰɛɦɰɛɝɲ; ɱɛɧɶɨ ɜɛɞ (ɱɛɧ ɰɛɫɛɤɰɛɟ ԧɧɬԧɰ ɟɩɞɳɣɨ ɜɮɫɰɛɟ ɰɣɤɞɸɸɟ ɛɧɷɭɨɶ ɟԛɫɬɸɸɫ ɰɣɤɬɸɨ ɰɣɤɧɸɦ ɭɩɦɞɩɤ); ɜɛɞɭ ɨɛɛɟɛɧ (ɭɩɦɞɩɤɟɩɩ ɜɛɞ ԧɧɬɲ ɨɛɛɟɛɰ ɱɸɨ- ɞɸɸɨ); ɜɛɞɣɤ ɨɷ ɰɮɮ ɭɛɭɛɰ (ɟɛɦɟ ɬɛɨɛɛɞ ɨɷ ɣɦɲɦɸɰ); ɱɛɧɶɨ ɜɛɞ (ɳɛɝɛɫ ɜɛɫɣɧɛɦ ɜɛɫɷɡ, ɭԛԛɨɸɸɬɸɸ ɱɛɛɬɛɨ ɰɸɝ ɛɝɲ ɟɛɛɝɮɮ, ɱɛɛɬ ɢɸɫɞɣɤɞ ɟɛɝɰɛɫɦɛɨ ɨɛɛɡ, ԧɨɞԧɦɡ, ɜɮɟɛɡ ɲɣɧɬɸɨ ɟɩɞɳɣɨ ɬɛɰɣɮɬ, ɜɮɫɰɟɶɨ ɭɸɫɞԛԛɨɣɤ ɟԛɫ ɜɮɹɮ ɸɬɝɸɦ ɱɛɧɟ ɞɛɫɛɰ ɺɧɛɫ ɨɸɞ ɛɧɷɭɨɶ ɜɛɤɟɦɶɞ ɣɦɭɞɸɬɸɨ ɟԛɫɬ), 2. ɳɣɦɡ. ԧɨɞԧɦɬԧɨ ɰɛɦɰɛɝɲ; ɜɛɧɜɛɤ; ɰɮɮɫɧɛɞ ɜɛɞɣɤɞ ɰԛԛ ɭɛɭɛɰ; ɜɛɞɲɣɨ (ɜɛɞ ɳɮɮɡ ɰɣɤɞɲ). || RTA-M ʌ 315: mBoG< (M): ‘mask’; JäD: ‘id.’ ɜɛɞɬ, ɪɛɞɬ – phag-ze: TTT: brush, hog’s bristle, whisk || klm: baȗsa, paȗsa; Baw pp. 35– 36: ɜɛɞɬ: brush, ɜɮɟɞɣɤɨ ɜɛɞɬ: paint-brush, ɟɛɛɝɮɮɨ ɜɛɞɬ: brush made of layers of partly frayed cloth, used for inking or printing blocks (xyl.), ɬɛɰɦɶɨ ɜɛɞɬ shaving- brush (Tib. phag-ze); p. 283: ɪɛɞɬ: paintbrush (Tib. phag-ze); KGy p. 362: ɪɛɞɬ = ɜɛɞɬ: mázoló/kenę ecset; klm: paȗsa/baȗsa < tib; Süx p. 25: ɜɛɞɬ: tib: phag ze, klm: baȗsa: “ɞɛɰɛɤɨ ɰɺɦɞɛɬ”; ɹɧɛɨɟ ɜɮɟɛɞ ɬɸɦɭɣɤɨ ɢԛɤɦ ɭԛɫɰɸɰ ɰɸɫɸɞɬɸɦ; ɜɮɟɞɣɤɨ ɜɛɞɬ, ɜɛɞɬɟɛɰ (ɜɛɞɬɛɛɫ ɹɧ ɭԛɫɰɸɰ) ɜɛɟɛɨ – ba-dan, ba-dang: TTT: ba-dan: standard, flag, pendant, banner, offering banner; ba-dang: ribbon of five colors || klm: badan, badang; Baw p. 36: ɜɛɟɛɨ: coloured bands of material hung in front of a Buddha-image (Tib. ba-dang); KGy p. 43: ɜɛɟɛɨ 2: szalagfüggöny, selyemszalag-füzérdísz < tib ba-dan; Süx p. 26: ɜɛɟɛɨ I: tib: ba dan, klm: badan: 1. ɜɛɨɡɣɟ, ɞɮɫɝɛɨ ɢԛɤɦ ɛɧɷɭɨɶ ɟԛɫɬ ɲɣɧɸɞɦɸɦɞԛɤ ԧɦɞԧɟԧɞ ɭɩɫ- ɞɩɧɬɩɞ ɜԧɬԧԧɫ ɰɣɤɬɸɨ ɲɣɧɸɞ, ɞɮɫɝɛɨ ɢԛɤɦ ɛɧɷɭɨɶ ɟԛɫɬ ɲɣɧɸɞɭɸɤɞ ɟɮɛɢ ɞɸɟɸɞ; ȼɛɬ ɬɮɧ ɟɮɞɛɨɶɨ ɭɛɛɢɨɛɛɬ ԧɦɞԧɟԧɞ ɰԧɰ, ɱɛɞɛɛɨ, ɳɛɫ, ɮɦɛɛɨ, ɨɩɞɩɩɨ ɭɛɝɛɨ ԧɨɞɣɤɨ ɜԧɬԧԧɫ ɩɻɬɩɨ ԧɫɞԧɨ ɮɫɭ ɭɮɮɢ. ɘɨɸ ɨɷ ɭɛɝɛɨ ɞɸɞɸɸɨɣɤ ԧɨɞԧɨɣɤ ɜɣɦɸɞɟɸɦ, 2. ɭɮɞ, ɰɣɮɫ ɜɩɤɪɩɫ, ɜɩɤɯɩɫ – spos-phor, pog-phor: TTT: spos-phor: incense bowl burner, pot of in- cense; phog-phor: censer, perfuming pan; incense burner || klm: boyibor, boyipor; Baw p. 55: ɜɩɤɪɩɫ: incense-burner (Tib. spos-phor); KGy p. 62: ɜɩɤɪɩɫ: vall füstö- lę TothErzsebet_PhD-dissz.doc 102 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra rég köpölyöz; klm: bumbada-; Süx pp. 45–46: ɜɮɧɜɛ: tib. bum pa, phom pa, klm: bumba: 1. ɛɦɭ, ɧԧɨɞԧ, ɢɸɬ ɭɸɫɞԛԛɭɨɸɸɫ ɰɣɤɬɸɨ ɫɛɳɛɛɨ ɰɣɤɟɸɞ ԧɨɟԧɫ ɰԛɢԛԛɭɸɤ ɜɛɫɣɮɦɞԛɤ ɬɛɝ, 2. ɳɣɦɡ. ɲɛɨɟɛɫ ɛɞɮɮɦɛɰ ɦɩɨɰ ɜɮɹɮ ɰɛɤɫɱɛɞ, 3. ɳɣɦɡ. ɰɣɤ ɬɣɤ- ɫɸɞɡԛԛɦɸɨ ɬɩɫɮɮɦɛɰ ɜɮɧɜɛɞɛɫ ɬɛɝ; ɜɮɧɜɛ ɭɛɝɣɰ, 4. ɜɮɨɰɛɨ; ɜɮɧɜɛ ɜɮɨɰɛɨ ɰɩɫɳ; ɜɮɧɜɛɦɛɰ (ɫɛɳɛɛɦɛɰ, ɩɫɳɮɮɦɛɰ); ɜɮɧɜɛɟɛɰ (ɜɮɧɜɛ ɭɛɝɣɰ). || RTA-M ʌ 764: wumBa, wumBƘ (Sch 36, 40): ‘bottle of holy water’; JäD: ‘bottle, flask’ ɞɩɫɦɩɧ – skor-lam: TTT: 1. path for circumambulation, 2. round about way, 3. way or passage, 4. verandah || klm: ȗorlam; Baw p. 98: ɞɩɫɦɩɧ: pathway round a lamasery used for sacred processions (Tib. skor-lam); KGy Ø; Süx p. 68: ɞɩɫɦɩɧ: tib: skor lam, klm: ȗorlam: “ɸɫɞɸɱɣɤɨ ɢɛɧ”, ɓԛɭɦɸɞɭɸɤ ɰɩɭ ɰԛɫɸɸ, ɬԛɧ ɰɣɤɟɣɤɨ ɞɛɟɮɮɫ ɜɛɤɰ ɧԧɫɞԧɦɲɣɟ, ɬԛɬɸɞɭɨɣɤ ɭɩɤɫɩɨ ɸɫɞɸɰ ɢɛɧ ɞɩɫɩɩ – skor-ba: TTT: 1. round, cycle, 2. cycle of teachings, 3. circumambulation, round || klm: ȗoroȗ-a, ȗoroȗa; Baw p. 98: ɞɩɫɩɩ: circumambulation (Buddh.), ɞɩɫɩɩɨɶ ɢɛɧ: circumambulation path, ɞɩɫɩɩ ɰɣɤɰ (ɞɩɫɩɩ ɸɫɞɸɰ): to go round, to make a circum- ambulation (Tib. skor-ba); ɞɩɫɩɩɦɩɰ: to make a circumambulation; KGy p. 110: ɞɩ- ɫɩɩ: körvonal, kerület; körbefutó út; klm: ȗoroȗa, tib; Süx p. 68: ɞɩɫɩɩ: tib: skor, klm: ȗoroȗ-a: “ɭɩɤɫɩɞ”, əɧɶɞ ɸɫɞɸɨ ɭɩɤɫɩɰ, ɭɩɤɫɞɩɩɫ ɸɫɞɸɰ, ɭɩɤɫɩɰ || RTA-M ʌ 573: sGurƘ (M), sGuora (Sch 77, 79, 838, VMI 114 I: 11, p. 121): ‘procession around a monastery in which the Kanjur and Tanjur are carried (M, Sch), perambula- tion (Sch)’; JäD: ‘to surround, encircle, to go to move to ride around a thing’ ɞɩɫɭɣɞ – skor-thig, sgor-thig: TTT: compass (for drawing circles) || klm: ȗortiȗ; Baw p. 98: ɞɩɫɭɣɞ I: circle, ɞɩɫɭɣɞ ɭɛɭɛɰ: to draw a circle (Tib. sgor-thig), ɞɩɫɭɣɞ II: compasses, dividers, callipers (Tib. skor-thig); ɞɩɫɭɣɞɟɩɰ, ɞɩɫɭɣɞɦɩɰ: to use com- passes, to draw a circle; KGy p. 110: ɞɩɫɭɣɞ: körzę; körvonal, kör, ɞɩɫɭɣɞ ɰɸɫɸɞ- ɬɸɦ: körzękészlet; klm: ȗortiȗ < tib skor-thig; Süx p. 68: ɞɩɫɭɣɞ: tib: skor thig, klm: ȗortiȗ: “ɭɩɤɫɩɞ, ɟɮɞɮɤ” 1. ɟɮɞɮɤ ɰԛɫɸɸ, ɟɮɞɮɤ ɢɮɫɛɛɬ, ɭɸɞ, 2. ɟɮɞɮɤɦɡ ɢɮɫɛɰ, ɰɸɧ- ɡɣɰ ɜɛɞɛɡ ɞɮɮ – ga’u: TTT: amulet box, reliquary box, small box / pendant for keeping religious ob- jects || klm: ȗau, ȗuu; Baw p. 103: ɞɮɮ II: frame, ɞɮɮɭɛɤ ɜɮɫɰɛɨ: a Buddha-image in a case; KGy p. 116: ɞɮɮ2: nyakban hordott amulett tokja; amulett; (kép)keret, ráma; klm: ȗau, tib; Süx p. 69: ɞɮɮ: kínai: gòu, klm: ȗuu: 2. ɰԧɫԧɞ ɢɮɫɛɞ ɳɣɦ ɢɸɫɞɣɤɞ ɰɣɤɡ ɜɸɰɦɸɨ ɭɩɞɭɩɩɡ ɛɞɮɮɦɛɰ ɰɛɤɫɱɛɞ ɳɣɞ ɰԧɨɟɣɤ ɬɛɝ ɞԛɟɟɣɨ, ɞԛɟɣɨ, ɞԛɟɸɨ – sku-rten: TTT: images and sacred objects, 1. “body support”, body representation, statue, idol, image, sku brnyan, 2. man possessed of deity || klm: güden; Baw p. 104: ɞΟɟɟɣɨ, ɞΟɟɣɨ: sepulchre (for a ruler, high lama, etc.) (see also ɞΟɟɸɨ I) (Tib. sku-rten); ɞΟɟɸɨ I: image or statue of a deceased high lama, etc., re- mains embodied in a statue (see also ɞΟɟɟɣɨ); KGy Ø; Süx p. 70: ɞΟɟɣɨ: tib: sku rten, klm: güden: “ɜɣɠɣɤɨ ɳԛɭɸɸɨ”, ɐɮɭɛɞɭ ɰɮɝɣɦɞɛɛɟɶɨ ɱɩɞɱɬɶɞ ɩɫɳɮɮɦɬɛɨ ɳɛ- ɫɣɦɶɨ ɬԛɧ || RTA-M ʌ 575: sGurDiän, GurDiän (M), sGurDien, GurDien (Sch 31, 33): ‘magician, soothsayer who is believed to be Buddha, and who is invited to drive off the malicious spirits, some evil or to tell fortunes (M), sword-shaman in opposi- tion with the drum shaman: Bǁ (Sch)’; JäD: ‘image of Buddha, visible representation, symbol of divine objects and beings’ TothErzsebet_PhD-dissz.doc 103 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɞԛɨɟɛɛ – sku-’dra: TTT: image, statue, likeness. Syn sku brnyan || klm: [?]; Baw p. 105: ɞΟɨɟɛɛ: portrait, image (Buddh.) (Tib. sku-’dra); KGy Ø; Süx Ø; RTA-M ʌ 568: sGunD!Z!iƘ (M): ‘the image of Buddha, the picture or statue of a deity’; JäD: ‘id.’ ɞԛɫɸɧ – sku-rim: TTT: 1. Syn zhabs brtan, rim gro; healing ceremony, religious service, act of worship, 2. A protective prayer-ritual for the sake of long life, prosperity etc., 3. respect, reverence || klm: gürim; Baw p. 106: ɞΟɫɸɧ (ɞΟɫɸɧ ɟɩɫɩɧ): exorcism, ritual performed to repel misfortune or sickness, ɞΟɫɸɧ ɨɩɧ: service for a sick per- son, ɞΟɫɸɧ ɰɣɤɞΟΟɦɸɰ: to get an exorcism performed (Buddh.) (Tib. sku-rim); ɞΟɫɸɧ- ɟɸɰ: to perform a ceremony of exorcism; ɞΟɫɸɧɲ (ɞΟɫɸɧɲ ɦɛɧ, ɟɩɫɩɧɲ ɦɛɧ): lama skilled in exorcism; KGy p. 119: ɞΟɫɸɧ: buddhista áldozati szertartás TothErzsebet_PhD-dissz.doc 104 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɀɫԧԧɦ ɭԧɞɬɧԧɞɱ ɨɩɻɟ, ɣɰɸɬ, ɦɛɧ ɨɛɫ ɰɛɟɛɞ ԧɫɞԧɨ, ɧԧɫɞԧɦ ԛɤɦɟɸɡ, ɣɰ ɨɛɛɟɛɧ ɰɣɤɟɸɞ ɜɛɤɦɛɛ; ȿɛɨɳɣɞ ԧɫɞԧɰ (ɰɛɦɰ ɟԧɫɝԧɨ ɛɤɧɛɞ, ɣɰ ɳɛɝɷ ɭɛɝɛɨ ɞɛɢɫɛɛɬ ɧɩɨɞɩ- ɦɶɨ ɳɛɫɶɨ ɳɛɳɨɶ ɭɸɫɞԛԛɨ ȼɩɞɟɩɟ ɮɫɭ ɨɛɬɦɛɰɶɞ ɠɫԧԧɡ, ɣɰ ɜɸɦɸɞ ɬɸɦɭ ԧɫɞԧɡ, ɸɫɣɤɨ ɞɮɫɝɛɨ ɨɛɛɟɛɧ ɰɣɤɟɸɞ ɜɛɤɬɨɶɞ ɨɷ); ȿɛɨɳɞɣɤɨ ɱɮɝɛɛ (ɜɛɭ ɩɫɳɣɦ ԧɫɞԧɡ, ɸɟ ɹɧɬɶɞ ɱɮɝɫɮɮɦɛɨ ɜɛɫɣɰɶɞ ɨɷ. ɘɨɸ ɱɮɝɛɛɨɶ ɸɰ ɨɷ ɭɛɝɛɨ ԧɨɞɣɤɨ ɮɫɭ ɰɛɟɛɞ ɮɺɬɛɨ ɧԧɨɞԧɨ ɧɛɨɟɦɛɛɫ ɸɰɸɦɟɸɞ ɜɛɤɡɸɸ); ȿɩɦɩɩɨ ɰɩɳɮɮ ɟɛɨɳɣɞ ɨɛɛɟɛɧ (XVII ɢɮɮɨɶ ɸɰɸɨ ԛɠɟ ɰɛɦɰ ɟɩɦɩɩɨ ɰɩɳɮɮ ɨɣɤɦɡ ɨɛɛɟɟɛɞ ɜɛɤɬɨɶɞ ɨɷ). ɟɛɫɡɣɨ – dar-chun, dar-gyi chun-po: TTT: bundle of silk scarves || klm: darЇin; Baw Ø; ;”KGy Ø; Süx p. 81: ɟɛɫɡɣɨ: tib: dar (kyi) chun (po), klm: dar֢in: “ɰɣɝɣɤɨ ɜɛɞɱ 1. ɳɛɳɨɶ ɻɬɩɩɫ ɰԛɨɣɤ ɭɸɨԛԛɲɦɸɨ ɩɟɬɩɨ ɬԛɨɬɣɤɞ ɟɮɮɟɛɰ ԛɠɟ ɨɸɞ ԛɢԛԛɫɸɸɫ ɭɩɦ- ɞɩɤɞ ɩɫɩɩɡ, ɨԧɞԧԧ ԛɢԛԛɫɣɤɞ ɞɛɟɛɛ ɞɛɫɞɛɨ ɜɛɫɷɡ ɜɛɤɰ ɭɛɝɛɨ ԧɨɞɣɤɨ ɭɮɮɢ ɜɮɹɮ ɰɣɝ, 2. ɳɣɦɡ. ɺɟɮɮ ɰɩɩɬɩɨ, ɭɛɫɲɣɞ; ɟɛɫɡɣɨɞɣɤɨ ɢɩɝɦɩɨ. ɟɛɫɱɛɞ – dar-lcog: TTT: prayer flags || klm: darĀoȗ; Baw p. 125: ɟɛɫɱɛɞ: small flag, pen- nant, ɰɣɤ ɧɩɫɷ ɟɛɫɱɛɞ: wind-horse flag, good luck flag, ɱɛɞɛɛɨ ɟɛɫɱɛɞ: white flag, ɟɛɫɱɞɛɛɫ ɟɩɰɣɰ: to signal by flag; ɟɛɫɱɛɞɦɛɰ: to fly like a flag, to look like a flag flying, ɟɛɫɱɛɞɦɛɨ ɟɛɝɰɣɰ: to gallop along looking like a flag flying, ɟɛɫɱɛɞɦɛɨ ɰɣɤ- ɬɸɰ: o fly (skirts, etc.); ɟɛɫɱɛɞɦɮɮɦɛɰ: to flaunt; KGy Ø; Süx p. 81: ɟɛɫɱɛɞ: tib: dar lcog, klm: darĀoȗ: 1. ɞɮɫɝɛɨ ɢɛɦɛɛ ɜɮɹɮ ɜԛɲɭɸɤ, ɭɛɫɨɣɤɨ ԛɬɸɞ ɟɛɫɧɛɦɦɛɬɛɨ ɜɺɱ- ɰɛɨ ɟɛɦɜɛɛ; ɐԛɫɸɸ ɰɣɤɟɣɤɨ ɰɛɳɛɛɨɶ ԧɨɱԧɞ ɜɩɦɩɨ ɰɣɤɟɣɤɨ ɰɛɛɦɞɛɨɟ ɰɛɭɞɛɟɛɞ. ɘɨɸ ɨɷ ɰԛɫɸɸ ɰɣɤɟɸɸɬ ɧɮɮ ɢԛɤɦɣɤɞ ɢɛɤɦɮɮɦɛɰ ɳɣɟɣɤɨ ɜɣɦɸɞɟɸɦ ɛɡɸɸ. ɰɣɤɧɩɫɣɤɨ ɟɛɫɱɛɞ, 2. ɰɣɤɬɸɰ ɸɟɸɸɫ ɰɣɤɬɸɨ ɣɳ ɜԛɰɣɤ ɡɣɡɣɞ ɟɛɦɜɛɛ; ɟɛɫɱɛɞɦɛɰ (ɧɩɫɣɨ ɟɸɸɫ ԧɨɟɣɤɨ ɜɩɬɲ, ɧɩɫɣɨɶ ɰɛɫ ɸɫɲɸɸɫ ɟɩɝɭɩɦɞɩɰ). || RTA-M ʌ 57: DarD!Z!ioG< (M, Sch 56, 59, VMI 156: 53): ‘a pole placed in the middle of the court, under the gate, on the top of a mountain etc., and on which prayer-flags are fastened; the prayer-flags (M), mani-pole (pole and flags together) (Sch)’; JäD: ‘little flags fixed on houses, piles of stones and the like’ ɟɛɳ ɰɛɟɛɞ – bkra-shis kha-btags: TTT: ceremonial scarf || klm: dasi/bgrasi qadaȗ; Baw Ø; KGy p. 141: ɟɛɳ ɰɛɟɛɞ: kis szertartási selyemkendę; klm: dasi/bgrasi qadaȗ < tib bkra-shis kha-mdog; Süx p. 82: ɟɛɳ ɰɛɟɛɞ: tib: bkra shi kha btags [sic!]: “ɩɦ- ɢɣɤɭ ɰɛɟɛɞ”, ɐɛɧɞɣɤɨ ɡɣɡɣɞ ɰɛɟɛɞ, ɞɺɦɞɛɫ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɑɩɩɰɩɫ ɟɛɳ, ɰɸɸɭɸɤ ɟɛɳ ɞɸɰɲɦɸɨɞɸɸɫ ɺɦɞɛɨɛ ɟɩɞɡɣɫ – zlog-sgyur, bzlog-bsgyur: TTT: zlog-sgyur: means of exorcising/ avertin gegs and obstacles; bzlog-bsgyur: exorcism || klm: doȗЇir; Baw p. 127: ɟɩɞɡɣɫ: 1. a rite for repelling evil, 2. the ritual object used in this ritual (Tib. prob. zlog-’gyur); KGy ,p. 143: ɟɩɞɡɣɫ, ɟɩɞɡɩɫ: buddh gúla alakú engesztelę áldozat tésztából; klm: doȗ֢ir tib; Süx p. 84: ɟɩɞɡɣɫ: tib: zlo gyur, bzlog bskyur, klm: doȗ֢ir: “ɨɺɱɮɮɦɛɞɲ ɜɮɹɮ ɰɛɫɣɮɦɛɞɲ”; 1. ɛɦɣɝɛɛ ɧɮɮ ԛɤɦɣɤɞ ɸɫɞɸɡ ɰԧɫɝԛԛɦɸɰ ɜɮɹɮ ɰɛɫɣɮɦɛɰ ɞԛɫɧɣɤɨ ɢɛɨ ԛɤɦ, 2. ɳɩɝɰ ɞɮɫɝɛɦɡɣɨ ɰɸɦɜɸɫ ɞɛɫɞɛɡ ɞɮɫɣɦɛɛɫ ɰɣɤɬɸɨ ɜɛɦɣɨ. ɟɩɤ – mdos: TTT: a thread-cross (a wooden-framed structure crossed with many layers of thread or silk as a device for trapping and exorcising evil forces) || klm: doi; Baw p. 128: ɟɩɤ: thread-cross or thread-cross ceremony, used for repelling demons (Buddh.) (Tib. mdos); KGy p. 143: ɟɩɤ: vall bajhárító talizmán (csúcsán álló négyzet színes fonálból, átlói lécek); klm: doi, tib mdos; Süx p. 85: ɟɩɤ: tib: zlos [sic! TTT: TothErzsebet_PhD-dissz.doc 105 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra zlos: charm, spell, to go beyond], klm: doi: Ⱦɛɤ ɢɸɭɞɸɫɣɤɞ ɛɫɣɦɞɛɨ ɢɛɬɛɰ ɰɛɫɛɛɦ ɡɛɭɞɛ, ɭɛɫɨɣɤɨ ɳɣɝɳɦɸɞɣɤɨ ɢɛɨ ԛɤɦ; ɟɩɤ ɟɩɞɝɩ (ɰɛɫɣɮɦɞɛ, ɰɛɫɛɛɦ ɰɛɫɣɮɦɞɛ). ɟɩɫɞɣɧ – gtor-sgam: TTT: torma compartment || klm: dorgim; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 87: ɟɩɫɞɣɧ: tib: dtor sgam [sic!], klm: dorgim: ɜɮɫɰɛɨ ɭɛɰɣɦɶɨ ɛɝɟɛɫ ɟɩɫɟɩɞ – gtor-zlog, gtor-bzlog: TTT: torma exorcism, exorcist rites || klm: dordoȗ; Baw p. 130: ɟɩɫɟɩɞ: a ceremony of exorcism (Buddh.) (Tib. gtor-zlog); KGy Ø; Süx p. 87: ɟɩɫɟɩɞ: tib: gtor bzlog, klm: dordoȗ: Ɉɺɱɛɛɦɭ, ɰɛɫɣɮɦɞɛ. ɟɩɫɡɪɛɦɛɧ – rdo-rje-pha-lam: TTT: diamond, diamond from earth & water whose quali- ties relate to four Indian castes, one of rin chen nor bdun || klm: dorЇi palam; Baw p. 130: ɟɩɫɡɪɛɦɛɧ: diamand (Tib. rdo-rje-pha-lam); KGy Ø; Süx p. 87: ɟɩɫɡ- ɪɛɦɛɧ: tib: rdo rje pha lam, klm: dor֢i palam: ɉɲɣɫ ɛɦɧɛɛɬ. Ȼɬɛɫ ɰɛɭɮɮ ɨɸɞɸɨ ɢԛɤɦ ɸɫɟɸɨɣɤɨ ɲɮɦɮɮ. ɚɨɢ ɜԛɫ ԧɨɞԧɭɸɤ, ɞɩɻɦ ɲɣɧɸɞɦɸɦ ɰɣɤɰ, ɲɮɦɮɮɦɛɞ ԧɫԧɧɟԧɰԧɟ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ. ɟɩɫɩɧ – gtor-ma: TTT: offering, sacrificial objects, grain cakes, sacrificial objects includ- ing zhal zas and gshos bu, dough figure, sacrificial cake, cones made of rtsam pa mixed with butter, colored, and decorated in different ways according to the type of deity to which they are addressed || klm: [?]; Baw p. 131: ɟɩɫɩɧ: torma, offering made of dough (Buddh.) (Tib. gtor-ma); KGy Ø; Süx p. 87: ɟɩɫɩɧ: tib: gtor-ma: ɓɛɳɨɶ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɢɛɨ ԛɤɦ ɺɝɮɮɦɛɰɛɟ ɢɩɫɣɦɮɡ ɱɛɞɛɛɨ ɜɮɟɛɛ, ɛɫɝɛɤɨ ɞɮɫɣɦ, ɮɦɛɛɨ ɜɮɮɟɛɤ ɭɸɫɞԛԛɭɨɸɸɫ ɰɣɤɬɸɨ ɳɩɝɰ ɩɫɩɤɭɩɤ ɜɛɦɣɨ. Ⱦɮɫɝɛɦɡɣɨ ɜɛɦɣɨ ɲ ɞɸɨɸ. ȼɮɫɰɛɟ, ɛɫɳɣ ɨɛɫ, ɲԧɭɞԧɫ ɳɮɦɛɧɬ ɭɸɫɞԛԛɭɨɣɤɞ ɭɛɤɭɞɛɫɮɮɦɛɰ ԧɫɞԧɦɣɤɨ ɢԛɤɦ. || RTA-M ʌ 543: sDormƘ (M), ΜDorma (Sch 40–41): ‘pyramid-shaped little objects made of roasted fluor-pap, offered to spirits with the aim of keeping away their malicious influence’; JäD: ‘strewing-oblation’ ɟɩɳɣɦ – do-shal: TTT: necklace, wreath, garland; middle necklace; long necklace || klm: dosil; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 87: ɟɩɳɣɦ: tib: do shel [sic!], klm: dosil: ɬɩɨɟɩɫ ɟɮɨɜɛɫ – dung-phor: TTT: conch-shell with perfume || klm: dungbor; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 89: ɟɮɨɜɛɫ: tib: dung phor, klm: dungbor: “ɦɛɝɛɤ ɛɺɞɛ” (Ʌɩɝ.); ȿɛɦɛɤɨ ɰɛɝɲɨɶ ɜԛɫɰԛԛɦ ɛɺɞɛ. ɟԛɞ – gdugs: TTT: parasol, umbrella, canopy, baldachin || klm: düg; Baw p. 139: ɟΟɞ: para- sol (see ɨɛɤɧɛɨ ɭɛɰɣɦ) (Buddh.) (Tib. gdugs); KGy Ø; Süx p. 89: ɟΟɞ: tib: gdugs, klm: düg: ɓԛɰɸɫ; ɨɛɤɧɛɨ ɭɛɰɣɦɶɨ ɨɸɞ, ɰɛɭɮɮ ɛɹɮɦɶɨ ɰɛɦɮɮɨɛɛɬ ɰɛɧɞɛɛɦɛɰ ɬɸ- ɫԛԛɨ ɬԛԛɟɫɣɤɞ ɜɮɮɦɞɛɰɶɨ ɜɣɦɸɞɟɸɦ ɞɸɟɸɞ; ɟԛɞ ɳɣɞ ɸɫɞɸɦɟɸɰ (ɰԧɨɞԧɨ ɰɣɤɬɝɸɫ, ɰԧɟԧɦɞԧԧɨ ɣɰɭɸɤ, ɭɩɞɭɝɩɫɞԛɤ). ɡɛɝɭɣɤ – byabs-khrus: Tshe p. 1876: grib dang mi-gtsang-ba dag-byed-kyi cho-ga zhig || klm: Їabtüi; Baw p. 153: ɡɛɝɭɣɤ: 1. washing, ablution (Buddh.), 2. beating up, go- ing over, ɡɛɝɭɣɤ ɰΟɫɭɸɰ: to get beaten up, 3. to get sent off (football), ɳɛɫ ɡɛɝɭɣɤ ɨɩɞɟɩɰ: to get a warning, to be shown the yellow card (Tib. byabs-khrus); KGy Ø; Süx p. 97: ɡɛɝɭɣɤ: tib: skyabs khrus [sic!], klm: ֢abtüi: “ɛɝɫɛɦɶɨ ɮɞɛɛɦ” Ȼɦɣɝɛɛ ɜɮɢɫɶɞ ɛɫɣɦɞɛɡ ɮɞɛɛɬɛɨ ɹɧ ɜɮɹɮ ɭԛԛɨɣɤɞ ɞԛɤɱɸɭɞɸɰ ɳɛɳɨɶ ɢɛɨ ԛɤɦ; ɳɣɦɡ. ɡɛɝɭɣɤ ɰԛɫɭɸɸɰ (ɞɸɬɞɸɸɦ ɳɣɤɭɞɸɦ ԛɢԛԛɦɸɰ). ɡɛɨɦɛɝ – byin-rlabs: TTT: blessing, consecration (with reference to objects), adhisthana || klm: Їinlab; Baw p. 154: ɡɛɨɦɛɝ: blessing (corresponding to ɛɟɣɬɭɣɟ) (Buddh.) TothErzsebet_PhD-dissz.doc 106 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra -Tib. byin-rlabs); KGy Ø; Süx p. 100: ɡɛɨɦɛɝ: tib: byin rlabs, klm: ֢inlab: “ԧɞɦԧ) ɞɣɤɨ ɟɛɝɛɦɞɛɛ”; ɛɟɣɬɭɣɟ, ɰɣɳɣɞ ɬɩɻɫɰɩɦ; ɡɛɨɦɛɝ ԧɞԧɰ, ɡɛɨɦɛɝɦɛɰ (ɛɟɣɬɭɣɟɦɛɰ); ɓɛɳɨɶ ɻɬɩɨɟ ɹɧɶɞ ɛɫɣɮɬɞɛɰ ɭɛɫɨɣ ɮɫɷɡ ɳɣɝɳɣɰ ɢɛɨ ԛɤɦ ɺɝɮɮɦɛɰ, ɛɟɣɬ ԧɞԧɰ.79 ɡɛɨɱɛɨ – rgyal-mtshan: TTT: banner of victory, the victory banner, one of the eight aus- picious symbols bkra shis rtags brgyad || klm: ЇangĀan; Baw p. 154: ɡɛɨɱɛɨ: victo- rious banner, trophy (see ɨɛɤɧɛɨ ɭɛɰɣɦ) (Buddh.) (Tib. rgyal-mtshan); KGy Ø; .Süx p. 101: ɡɛɨɱɛɨ I: tib: rgyal mtshan, klm: ֢angĀan: “ɺɦɞɮɮɬɨɶ ɭɸɧɟɸɞ” (ɬɛɧ dva֢a); ɟɮɛɢ; ɐɮɫɛɦ ɨɩɧɶɨ ɞɛɢɛɫ ɬԛɧ ɟɮɞɛɨɟ ɜɛɤɟɛɞ ɜɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɺɦɞɮɮɬɨɶ ɭɮɞ ɭɸɧɟɸɞ. Ɂɛɨɱɛɨɞ ɞɩɦ ɭԧɦԧɝ ɳɛɫɧɛɦ ɢɸɬɸɸɫ ɰɣɤɡ, ɞɛɟɨɛ ɭɛɦɟ ɨɷ ɸɦɟɸɝ ɟԛɫɬ ɭɩɝɩɤɦɞɩɨ ɞɛɫɞɛɟɛɞ. ɇԧɨ ɨɩɞɩɩɨ, ɳɛɫ, ɱɛɞɛɛɨ, ɮɦɛɛɨ, ɰԧɰ ɢɸɫɸɞ ɩɦɩɨ ԧɨɞɣɤɨ ɟɛɛɝɮɮ ɜԧɬԧԧɫ ɲ ɰɣɤɟɸɞ. Ɍԛɧɣɤɨ ɩɫɩɤɟ ɸɬɝɸɦ ɟɸɸɝɫɣɤɨ ɟԧɫɝԧɨ ԧɨɱԧɞɭ ɜɩɬɞɩɟɩɞ. || RTA-M ʌ 450: rD!Z!iala ntsǦam, rëD!Z!iala ntsǦam (Sch 56–58, 60): ‘case, cover: a part of the maԜi-tree’; JäD: ‘trophy, a kind of decoration of cloth, of a cylindrical shape, erected upon a flag-staff or carried on a pole’ ɡɛɨɲɣɝɳɣɨ – byang-chub-shing: TTT: Bodhi tree || klm: ЇangĀubšing; Baw Ø; KGy Ø; -Süx p. 102: ɡɛɨɲɣɝɳɣɨ: tib: byang chub shing, klm: ֢angĀubšing: ȼɩɟɷ ɧɩɟ; ɂɛɤ ɬɛɨ ԧɨɟԧɫ ɭɩɦɞɩɤɭɩɤ, ɡɛɨɲɣɝɳɣɨɞɣɤɨ ɧɩɟɭɩɤ ɞɸɨɸ. ɡɣɦɩɞ – spyi-blugs: TTT: anointing vase, holy water pot, vase, golden pitcher || klm: [?]; Baw p. 157: ɡɣɦɩɞ: (lama’s) water-pot, water-vessel (Tib. spyi-lugs [sic!]); KGy Ø; Süx Ø ɡɣɨɬɫɸɞ – sbyin-sreg: TTT: burnt offerings, fire offering rites || klm: Їingserig; Baw p. 158: ɡɣɨɬɫɸɞ: burned offering, ɡɣɨɬɫɸɞ ɱɮɭɞɛɰ: to make a burned offering (Buddh.) (Tib. sbyin-sreg); ɡɣɨɬɫɸɞɟɸɰ: to make a burned offering; KGy Ø; Süx p. 103: ɡɣɨɬɫɸɞ: tib: sbyin sreg, klm: ֢ingserig: “ԧɞɦԧɞ ɭԛɦɸɞɲ”; ɍԛɦɸɰ ɳɛɭɛɛɰɶɨ ɰԛɨɟɸɭɞɸɦ ԛɞ, ɞɛɦɟ ɳɛɭɛɛɰ ԧɫɞԧɦɣɤɨ ɢɛɨ ԛɤɦ; ȼɮɞ ɲԧɭɞԧɫ, ɛɟ ɭɣɤɫɸɨɞ ɮɰɬɛɨ ɨԛ- ɰɸɨɟ ɮɨɛɞɛɨ ɰɛɦɮɮɨ ɭɩɬ ɱɮɭɞɛɨ ɟɸɸɫɸɸɬ ɨɷ ԛɰɫɣɤɨ ɨɩɤɭɩɨ ɳɣɫɸɸɫ ɭɛɞɦɛɨ ɸɫ ɜɺɫ- ɭɛɤ ɨɛɤɧɛɨ ɰԛɨ ɟɛɫɡ ɬԧɨԧԧɟԧɞ ɳɛɳɨɶ ɢɛɨ ԛɤɦ. ȼɛɬ ɛɟ ɳɮɦɛɧɬ ɳԛɞɦɸɬɸɨ ɞɸɡ ɰԛɨɣɤɞ ɛɧɷɟɛɛɫ ɨɷ ɳɛɭɛɛɡ ɟɩɩɳɩɩ ɨɛɫɣɤɬɬɛɨ ɨԛɰɸɨɟ ɧɩɟ ɬɛɫɛɛɦɡɦɛɨ ԧɫԧԧɟ ɭɩɬ ɛɬɞɛɨ ɳɛɭɛɛɡ ɛɦɛɰ ɢɛɨ ԛɤɦ; ɡɣɨɬɫɸɞɲɣɨ (ɡɣɨɬɫɸɞ ɱɮɭɞɛɟɛɞ ɰԛɨ). ɡԛɞɟɸɫ – gtsug-tor: TTT: prominence above the crown of the head; tuft of hair / fleshy protuberance on the top of a buddha’s head; one of thirty-two major marks || klm: Їügdür; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 106: ɡΟɞɟɸɫ: tib: gtsug tor, klm: ֢ügdür: “ɭɩɦɞɩɤɨ ԧɧɬɞԧɦ”; 1. ɟԧɦ ɰɸɦɜɸɫɭɸɤ ɭɮɞ ԛɬ ɜɮɹɮ ɜɮɫɰɛɨ ɜɛɞɳɣɤɨ ɭɸɫɞԛԛɨɣɤ ɩɫɩɤɨ ԛɬɨɣɫ (ԛɢ), 2. ɡɣɨɬɫɸɞ ɱɮɭɞɛɰ, ɝɛɨ ɛɤɦɟɛɰ ɢɸɫɸɞɭ ԧɧɬԧɰ ɰɛɫ ɰɣɦɸɨɞɸɸɫ ɰɣɤɬɸɨ, ɰԛɨɣɤ ԛɬɣɤɞ ɬɛɨɛɞɟɮɮɦɛɧ ɳɩɝɞɩɫ ɧɛɦɞɛɤ. ɢɩɟ, ɡɩɟ – gcod: TTT: Chö. Literally ‘cutting.’ A system of practices based on Prajna- paramita and set down by the Indian siddha Phadampa Sangye and the Tibetan female teacher Machig Labdrön for the purpose of cutting through the four Maras and ego- clinging. One of the Eight Practice Lineages of Buddhism in Tibet || klm: [?]; Baw p. 174: ɢɩɟ: name of a certain exorcism, ɢɩɟɶɨ ɟɛɧɛɫ: drum used in performing a –––––––––––– 79 Vö. Süx p. 14: ɛɟɣɬɭɣɟ: szkt:adhiԕthita, tib: byin rlabs, klm: adistid. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 107 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɢɩɟ, ɢɩɟ ɭɛɝɣɰ: to perform a ɢɩɟ; KGy Ø;Süx p. 112: ɢɩɟ, ɡɩɟ: tib: gcod: ɢɩɟɶɨ ɨɩɧ (ɢɩɲ ɜɩɦɩɰɶɨ ɭɮɦɟ ԛɢɟɸɞ ɨɩɧ, ɡɛɺɞ. ɂɩɟɶɨ ɨɩɧ ɨɷ ɜԛɞɟ ɸɫɰ ɭɸɞɳ, ɸɝ ɨɛɤɫ- ɭɛɤ ɛɡ ɭԧɫɡ, ɰɣɤɡ ɜԛɭɸɸɡ, ɩɫɲɦɩɨɞɣɤɨ ɧɮɮ ɢɛɺɛɨɟ ɭԧԧɫɬԧɨ ɜɩɦɞɩɨɟ ɬɛɤɨ ɭԧɫԧɦ ɩɦɞɩɡ, ɡɛɫɞɛɦɛɨɞɣɤɨ ɩɫɩɨɟ ɰԛɫɞɸɰɸɟ ɲɣɞɦɸɞɟɟɸɞ); ɢɩɟɩɲ (ɢɩɟ ɭɛɝɷɟɛɞ ɰԛɨ); p. 104: ɡɩɟ: tib: gcod pa [sic!]: “ɩɞɭɦɩɰɮɤ”; ɢɩɟ ɦɛɝɣɫ – bla-re, bla-bre, bla-bri: TTT: canopy, baldachino || klm: labri; Baw p. 202: ɦɛ- ɝɣɫ: baldachin, canopy (Tib. bla-bre); KGy p. 237: ɦɛɝɣɫ: baldachin; klm: labri < tib bla-bri; Süx p. 119: ɦɛɝɣɫ: tib: bla re, klm: labri: 1. ɞɸɫ ԧɫɞԧԧɨɣɤ ɰɩɤɧɫɶɨ ɳԛɭɸɸ- ɨɣɤ ԧɧɨԛԛɫ ɰԧɨɟɦԧɨ ɭɛɳɛɛɦɛɨ ɭɛɭɬɛɨ ɰԧɳɣɞ, 2. ɜɮɫɰɛɟ ɰɮɝɣɦɞɛɛɟ ɦɛɧ ɨɛɫɶɨ ɬɮɮɰ ɬɮɮɟɛɦ, ɩɫɨɶ ɟɸɸɞԛԛɫ ɭɛɭɛɰ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɲɣɧɸɞ ɰɸɫɸɞɬɸɦ, 3. ɜԧԧɞɣɤɨ ɜɸɦɰԛԛ- ɬɸɸɫ ɜԛɬɦɸɰ ɲɣɧɸɞ ɦɮɨɟɛɛ, ɦԛɨɟɸɸ – rlung-rta: TTT: wind horse (represents all aspects of vitality), horse of fortune inscribed on flags, luck, lungta flags || klm: lungda; Baw p. 439: ɰɣɤɧɩɫɷ: 2. … ɰɣɤɧɩɫɷ ɦɮɨɟɛɛ: good luck, good fortune, spirits, morale, ɰɣɤɧɩɫɷ ɦɮɨɟɛɛɞΟɤ: unfortunate, unhappy, downcast (Tib. rlung-rta); KGy p. 241: ɦɮɨɟɛɛ = ɰɣɤɧɩɫɷ: életerę, szerencse; klm: lungda, tib rlung-rta; Süx p. 125: ɦɮɨɟɛɛ, ɦΟɨɟɸɸ: tib: rlung rta, klm: lungda, lüngde: “ɬɛɦɰɣɨ ɧɩɫɷ”; ɰɣɤɧɩɫɷ; Ȼɤɦ ɞɸɫɣɤɨ ɱɩɞ ɢɛɦɣɤɞ ɜɛɟ- ɫɮɮɦɟɛɞ ɞɸɡ ɰɸɡɣɧɭɸɤ ɧɩɫɣɨ ɟɸɸɫ ɰԛɬɦɣɤɞ ɰɛɨɞɛɞɲ ɲɛɨɟɧɛɨɷ ɸɫɟɸɨɸ ɛɲɬɛɨ ɢɮ- ɫɛɞ ɜԛɰɣɤ ɜɺɱɰɛɨ ɟɛɫɱɛɞ. Ⱦɸɫɣɤɨ ɜԛɬɦԛԛɫɭ ɰɛɝɲɮɮɦɛɨ ɬɛɦɰɣɨɟ ɰɣɤɬɞɸɟɸɞ. ɇɩɨ- ɞɩɦɲɮɮɟ ɦɮɨɟɛɛɨɶ ɟɛɫɱɞɛɛ ɦɮɨɟɛɛ ɜɮɮɬɛɨ ԧɟɫԧԧ ɰɣɤɬɞɸɟɸɞ ɢɛɨɳɣɦɭɛɤ ɜɛɤɝ. || RTA-M ʌ 294: lõșΜDa (Sch 59, 62, 233): ‘fortune horse (flag)’; JäD: ‘the airy horse, name of little flags’ ɦɮɮɞɩɨ – glud-’gong: TTT: glud: 1. ransom ritual, safeguard-ransoms, a ceremony in which evil spirits are given an effigy of the afflicted person, 2. ransom, redemption, pawn, pledge; ’gong: to bewitch, to cast a spell, ghostly; pass over, step over; Das p. 259: glud-la btang: to ransom a scapegoat || klm: [?]; Baw p. 204: ɦɮɮɞɩɨ: scape- goat, man used ritually as a scapegoat (Tib. glud-’gong); KGy Ø; Süx Ø ɦԛɟ – glud, blud: TTT: 1. ransom ritual, safeguard-ransoms, a ceremony in which evil spirits are given an effigy of the afflicted person, 2. ransom, redemption, pawn, pledge || klm: lüde, lüd, lüd; Baw p. 205: ɦΟɟ: 1. substitute figure, scapegoat, 2. devil, wretch (Tib. glud); KGy p. 241: ɦΟɟ: vall bajt hárító tésztabáb; TothErzsebet_PhD-dissz.doc 108 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɳɮɦɛɧ ɳԛɞɦɸɬɸɨ ɞɛɢɛɫɭ ɭɸɟɞɸɸɫɣɤɞ ɭɩɨɣɦɞɩɰɩɩɫ ɢɩɲ ɦɛɧ ɰɩɨɰ ɟɛɧɛɫ ɟɮɮɞɛɫɞɛɨ, ɨɩɧ ɮɨɳɣɰ ɭɮɬɞɛɤ ɢɛɨ ԛɤɦ ɞԛɤɱɸɭɞɸɰ ɻɬ. ɧɛɫɭɛɨ – dmar-thang: TTT: thang-ga: Tibetan scroll painting; dmar-po: red || klm: mar- tang; Baw Ø; KGy p. 250: ɧɛɫɭɛɨ(ɞ): vörös alapra rajzolt buddh (isten)kép; klm: martang, tib dmar-thang; Süx p. 135: ɧɛɫɭɛɨ: tib: dmar khra [sic! TTT: dmar-khra: red mottled, red stripes], klm: martan: “ɰԧɝԧԧɭ ɮɦɛɛɨ”; Ɏɦɛɛɨ ɟɸɝɬɞɸɫɭ ɨɛɫɣɤɨ ɢɮɫɛɛɬɛɛɫ ɭɛɭɬɛɨ ɰԧɫԧɞ, ɢɮɫɛɞ. ɧɩɨɦɛɧ: ɣɰ ɧɩɨɦɛɧ – smon-lam chen-mo: TTT: the great prayer festival in Lhasa || klm: [?]; Baw p. 198: ɣɰ ɧɩɨɦɛɧ: the “Great Prayer” or New Year celebrations at Lhasa (Tib. smon-lam chen-mo); KGy Ø; Süx Ø ɨɛɞɭɛɨ – nag-thang: TTT: a tanka in which the color black predominates || klm: naȗtang; Baw p. 227: ɨɛɞɭɛɨ: painted on black, with a black background, ɨɛɞɭɛɨ ɰΫɫΫɞ: portrait painted on a black background (Tib. nag-dang [sic!]); KGy p. 274: ɨɛɞɭɛɨɞ: budd mħv fekete alapra rajzolt kép; klm: naȗtang, tib nag-thang; Süx Ø ɨɛɧɡɣɦ ɜɮɧɜɛ – rnam-rgyal bum-pa: TTT: consecrated water pot, vessel with charmed water || klm: namЇil bumba; Baw p. 230: ɨɛɧɡɣɦ ɜɮɧɜɛ: a vessel for holy water (Tib. rnam-rgyal bum-pa); KGy Ø; Süx Ø ɨɛɨɢɛɟ – snang-mdzad: TTT: brightening, illuminating, illuminator || klm: nangЇad; :Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 146: ɨɛɨɢɛɟ, ɨɛɨɢɛɟ ɰɛɟɛɞ: tib: snang mdzad, klm: nang֢ad “ɟɩɭɩɩɟ ɬɛɨɞɣɤɨ” ɰɛɟɛɞ ɨɛɨɲɣɟ – nang-mchod: TTT: 1. inner offering, 2. the little kapala in front of the lama during a ceremony, a sort of potion, nectar; mystical religious service, offerings made to deities, potion consisting of the 10 impurities || klm: nangĀid, nangĀod; Baw p. 231: ɨɛɨɲɣɟ: 1. “nectar” (spirits used in lamaist rituals), ɨɛɨɲɣɟ ΫɫɞΫɰ: to make an offering of spirits; ringfinger, 2. drink (Tib. nang-mchod); KGy Ø; Süx p. 146: ɨɛɨɲɣɟ, ɨɛɨɳɣɟ: tib: nang mchod, klm: nangĀid, nangĀod: Ȼɫɰɣɨɶ ɰԛɨɟɸɭɞɸɦ, ɸɫɭ ԛɠɟ ԧɫɞԧɦ ɱɛɱɦɶɨ ɛɫɰɣɤɞ ɨɸɫɦɸɡ ɜɛɤɡɸɸ. ɨɛɱɛɞɟɩɫɡ – sna-tshogs-rdo-rje: TTT: vajra-cross, a double vajra in the form of a cross || klm: naĀuȗdorЇi; Baw p. 233: ɨɛɱɛɞɟɩɫɡ: crossed thunderbolts design (also ɸɦɟɸɝ ɩɲɣɫ) (Tib. sna-tshogs-rdo-rje); KGy Ø; Süx pp. 146–147: ɨɛɱɛɞɟɩɫɡ: tib: sna tshogs rdo rje, klm: naĀuȗdor֢i: “ɸɦɟɸɝ ɩɲɣɫ”; 1. ɺɢɞɮɮɫɶɨ ɭɛɝɛɨ ɜɮɫɰɨɶ ɭɛɝɟɮɞɛɛɫɰ ɨɷ ɜɩɦɩɰ Ȼɧɞɛɛɬɸɟ ɜɮɹɮ ȿɩɨɟɩɝɶɨ ɞɛɫɭ ɜɛɤɟɛɞ ɸɫɰɣɨ ԛɤɦɬ ɰԛɲɨɣɤ ɜɣɦɸɞɟɸɦ ɜɩɦɞɩɨ ɢԧɫԛԛɦɬɸɨ ɩɲɣɫ, 2. ɹɧ ɰɮɧɶɞ ɲɣɧɸɞɦɸɡ ɢɮɫɛɰ, ɜɮɟɛɰ, ɬɣɤɦɸɰ ɧɸɭɸɸɫ ɞɛɫ- ɞɛɬɛɨ ɰɸɸ; ɨɛɱɛɞɟɩɫɡ ɰɸɸ; ɨɛɱɛɞɟɩɫɡɭɩɤ ɢɩɟɩɞ (ɢԧɫԛԛɦɬɸɨ ɩɲɣɫ ɩɻɡ ɰɛɭɞɛɬɛɨ ɜɮɹɮ ɰԧԧɡ, ɮɫɦɛɡ ɲɣɧɬɸɨ ɢɩɟɩɞ, ɩɲɣɫɭɩɤ ɢɩɟɩɞ ɲ ɞɸɨɸ). ɨɩɫɩɝ – nor-bu: TTT: gem, precious stone, precious object || klm: norbu; Baw p. 238: ɨɩɫɩɝ: (ɨɩɫɩɝ ɸɫɟɸɨɸ) jewel (Tib. nor-bu); KGy Ø; Süx p. 148: ɨɩɫɩɝ: tib: nor bu, klm: norbu: “ɸɫɟɸɨɸ”; ɒɛɨɟɧɛɨɷ; ԛɨɸɭ ɸɫɟɸɨɣɤɨ ɲɮɦɮɮ ɜɮɹɮ ɺɧɛɫ ɨɸɞ ԛɨɸɭ ɢԛɤɦ. || RTA-M ʌ 408: nuru (Sch 651): ‘the cintƘmaԜi’; JäD: ‘jewel, gem’ ɪԛɫɸɝ – phur-pa, phur-bu: TTT: phur-pa: peg, staple, large nail, metal three-sided dag- ger, piercing peg, picket, piercing, dagger, ritual dagger used in rites of subjugation of hostile forces, ritual dagger associated with cycles of tantric teachings; phur-bu: small phur pa, metal three-sided dagger || klm: pürbü; Baw p. 285: ɪΟɫɸɝ II: lamaist TothErzsebet_PhD-dissz.doc 109 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ritual dagger (Tib. phur-pa); KGy p. 366: ɪΟpɸɝ: buddh vall szertartási tęr; klm: pürbü < tib phur-bu; Süx p. 157: ɪΟɫɸɝ II: tib: phur pa, klm: pürbü: ɐԛɫɦɸɸɫ ɱɮɭɞɛɡ ɰɣɤɬɸɨ, ɩɲɣɫ ɜɛɫɣɮɦɭɛɤ ɞɮɫɝɛɦɡɣɨ ɳɛɫ ɰɮɭɞɛ; ɇɮɮ ɛɟ ɢɸɭɞɸɫɣɤɞ ɟɛɫɛɰ ɬɩɫ ɢɛɦɛ- ɰɛɟ ɬɩɫɩɩ ɞɛɦ ɫɮɮ ɲɮɦɮɮɟɛɛɟ ɰɩɤɨɩɩɬ ɨɷ ɰɛɫ ɰɛɟɛɞɭɛɤ ɪԛɫɝɸɸɫ ɰɣɤ ɟԛɫɸɰ ɜɛɤɟɛɦ ԛɢԛԛɦɸɰ ɢɛɨ ԛɤɦ ɞԛɤɱɸɭɞɸɟɸɞ. || RTA-M ʌ 332: mpǦuru (Sch 829–30) *’phur-bu: ‘ritual dagger’ * p. 65, note 45: The m- is unexpected in this word, perhaps it is sec- ondary. JäD: ‘ritual dagger’ ɪɸɦɟɸɨ – ’phel-gdung: TTT: relics, Syn. ring bsrel, ring sel from the remains of a holy being, multiplying remains || klm: peldung; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 157: ɪɸɦɟɸɨ: tib: ’phel gdung, klm: peldung: Ɉԛɟɸɨɟ ɰɣɤɰ ɟɮɨ ɛɟɣɦ ԛɫɸɦ ɸɧ. Ɍɛɤɨ ɦɛɧɶɨ ɱɩɞ- ɱɩɬɨɩɩɬ ɞɛɫɨɛ ɞɸɟɸɞ. ȼɮɫɰɨɶ ɳԛɨɳɣɞɭ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ. ɫɣɨɬɸɦ – ring-bsrel: TTT: tiny pearl-like relics || klm: rinsil; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 160: ɫɣɨɬɸɦ: tib: ring bsrel, klm: rinsil: “ԧɨɣɟ ɰɛɟɞɛɦɛɰ”; ɳɛɫɣɦ ɬɛɨɞ – bsang, bsangs: TTT: (incense) smoke offering; purify with incense; consecrate, bless, cleanse, purify, sanctify, clear away || klm: sang, bsang, ubsang; Baw Ø; KGy p. 378: ɬɛɨɞ2: vall füstáldozat; klm: sang, bsang, ubsang < tib bsang; ɬɛɨɞ ɭɛɝɣɰ: füs- tölęt/ tömjént gyújt, füstáldozatot mutat be; Süx pp. 164–165: ɬɛɨ II: tib: bsangs, klm: sang: “ɛɫɣɮɭɞɛɦ”; 1. ɛɬɛɛɡ ɮɨɞɛɬɞɛɰ ɳɛɳɨɶ ɻɬɨɶ ɛɫɣɮɭɞɛɦ, 2. ɛɦɣɝɛɛ ɨɸɞ ɭɛɰɣɦ- ɞɛɭ ɮɮɦɬ, ɮɬɶɞ ɭɛɰɣɰ ԛɠɬɭ ɮɨɳɣɰ ɨɩɧ, ɬɛɨɞɣɤɨ ɬɮɟɛɫ ɲ ɞɸɨɸ. || RTA-M ʌ 544: sDZãș (M) fDZãș, ΜDZãș, DZãș, sãș (Sch 46, 47, VMI 114 I: 3): ‘sacrificial smoke, resin-smoke’; sDZãșla- (M): ‘to fire incense’ ɬɩɦɣɟɣɝ – gsol-’debs: TTT: prayer, devotional verses, reverential petitions, invocation, supplication prayer, request, pray, supplicate, appeal || klm: [?]; Baw p. 302: ɬɩɦɣ- ɟɣɝ: request, prayer (Buddh.) (Tib. gsol-’debs); KGy Ø; Süx Ø ɬɩɦɰ – gsol-kha: TTT: request, prayer, libation (to the Dharma protectors), Dharmapala petition offerings, oblation, petition drink || klm: solq-a; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 170: ɬɩɦɰ: tib: sol kha [sic!], klm: solq-a: ɭɛɤɦɞɛ; ɛɦɣɝɛɛ ɧɛɨɟɛɦ, ɬԛɧ, ɰɮɝɣɦɞɛɛɨ, ɩɨɞɩɟ ɭɸɫɞԛԛɭɨɣɤɞ ɭɛɰɣɰɮɤ ɨɷ; ɬɛɨ ɬɩɦɰ ɬɩɨɩɧ ɰɛɟɛɞ – bsod-nams kha-btags: TTT Ø; vö. bsod-nams: merit, meritorious karma, moral virtue, luck, good fortune, happiness; kha-btags: ceremonial scarf || klm: so- nom/sodnam qadaȗ; Baw Ø; KGy p. 389: ɬɩɨɩɧ ɰɛɟɛɞ: szertartási selyemkendę TothErzsebet_PhD-dissz.doc 110 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɞɛɛɫ ɲɣɧɟɸɞ. ɍɛɫɨɣ, ɠɫԧԧɦ ɮɨɳɣɡ ɸɱɸɬɭ ɨɷ ɬɩɫɶɞ ɳɛɭɛɛɨɛ; ɬɩɫɶɨ ɭɛɝɛɞ (ɰɩɻɫ ɳɮɫɞɛɛɞ ɧɩɟɨɶ ɞɩɦɟ ɭɛɝɷɬɛɨ ɱɛɫɛɨ ɟɸɸɫ ɬɩɫ ɢɛɦɛɰ ɰԛɨɣɤɞ ɰԛɦɡ, ɬɩɫ ɢɛɦɛɰ ɨԛɰ- ɨɣɤ ɟɸɸɫ ɭɛɝɣɨ ɭɩɬ ɱɛɱɛɨ ɳɛɭɛɛɰ.) (ȼɩɟɣɨɛɫɶɨ ɞɛɝɛɦ ɬɩɫ (ɜԛɭɸɨ ɨɩɤɭɩɨ ɭɩɦɞɩɤɞ ɧɮɮ ɢɛɤɞɛɛɫ ɟԛԛɫɞɸɸɟ ɬɩɫ ɜɩɦɞɩɨ ɰɛɺɰɮɤ); p. 171: ɬɩɫ II, ɬɩɫ ɭɛɧɞɛ: tib: ’sor [sic!], klm: sor (tamȗ-a): ɒɩɤɨɡɣɨ ɭɛɧɞɛ. || RTA-M ʌ 107: Dzuor (Sch 846): ‘demon-torma (religious ceremony)’; JäD: ‘the weapons employed in combating the evil spirits in the gtor-ma’ ɬɮɨɭɛɞ – gzungs-thag: TTT: little vajra connected to the vase by five colored cord and used in vase consecration || klm: sungtaȗ; Baw p. 309: ɬɮɨɭɛɞ: a rod used in bestowing a blessing on people, ɬɮɨɭɞɣɤɨ ɛɟɣɬ: blessing given by a rod (Buddh.); KGy p. 397: ɬɮɨɭɛɞ: buddh ötszínħ zsinór; klm: sungtaȗ < tib gzungs-thag; Süx p. 172: ɬɮɨɭɛɞ: tib: gzungs thag, klm: sungtaȗ: “ɭɛɫɨɣ ɭɩɞɭɩɩɦɶɨ ɮɭɛɬ”; ɍɛɝɛɨ ԧɨɞɣɤɨ ɮɭɬɛɛɫ ɭɩɧɡ ɰɣɤɬɸɨ ɜԛɟԛԛɨ ɮɭɛɬ, ɜɛɫɣɮɦɶɨ ɨɸɞ ԛɢԛԛɫɭ ɨɷ ɟɩɭɫɩɩ ɨɩɧ ɟɛɫɧɛɦɦɛɬɛɨ ɰɮɤɦɧɛɦ ɱɛɛɬɭɛɤ, ɞɩɨɢɞɩɤ ɜɩɫɭɩɞɩ ɳɣɞ ɰɸɦɜɸɫɭɸɤ ɢԛɤɦ. ɍԛԛɨɣɤɞ ɜɛɬ ɧԧɨɞԧɨ ɧɛɭɫɶɨ ɛɧɛɛɫ ɲ ɞɛɫɞɛɡ ɣɫɸɰ ɨɷ ɜɣɤ. Ɍɮɨɭɛɞɲ ɦɛɧ ɭԛԛɨɣɤɞ ɜɛɫɷɡ ɰԛɨɣɤ ɭɩɦɞɩɤɟ ɛɟɣɬ ɰԛɫɭɸɸɨɸ. ɬɸɧɜɸɫɸɧ – gser-phreng: TTT: golden garland || klm: semberem; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 175: ɬɸɧɜɸɫɸɧ: tib: ser sprengs [sic!], klm: semberem: ɓɛɫɶɨ ɡɛɞɬɛɛɦ, ɰɮɝɫɛ- ɞɣɤɨ ɡɛɞɬɛɛɦ, ɭɩɤɟɶɨ ɡɛɞɬɛɛɦ; ȿɛɦɛɤ ɦɛɧ, ȼɛɨɲɣɨ ɜɩɞɟ ɰɣɤɞɸɸɟ ɳɛɳɨɶ ɰɮɭɛɞɭ ɟɸɸɟɬɣɤɨ ɧɩɫɣɦɩɨ ɣɫɸɰɸɟ ɳɛɫɶɨ ɦɛɧ ɰɮɝɫɛɞɮɮɟ ɰԧɞɡɣɧ ɜɩɦɩɨ ɰԛɨɟɸɭɞɸɦɣɤɨ ɟɸɸɟ ɻɬɦɩɦɩɩɫ ɮɞɭɛɰ ɢɛɨ ԛɤɦ. ɬɸɫɜɮɧ – gser-bum: TTT: gold pot || klm: serbum; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 176: ɬɸɫɜɮɧ: tib: gser bum pa [sic!], klm: serbum: “ɛɦɭɛɨ ɜɮɧɜɛ”; Ɉɸɞ ɢԛɤɦ ɜɮɧɜɛ. ɬɸɫɡɣɧ – gser-skyems: TTT: oblation, libation offerings, beverage offering for success of whatever, golden beverages, celestial drink, wine, golden-drink, wine offered to roy- alty, libations offerings usually of chang and tea, a drink offering to the protectors, sacrificial pouring of a liquid or the liquid thus poured || klm: serЇim; Baw pp. 319– 320: ɬɸɫɡɣɧ: sacrificial beverage offered to ensure the success of an undertaking, ɬɸɫɡɣɧ ΫɞΫɰ: to offer such an offering (Tib. gser-skyems) (Buddh.); p. 320: ɬɸɫ- ɡɣɧɟɸɰ: (see ɬɸɫɡɣɧ ԧɞԧɰ); KGy Ø; Süx p. 176: ɬɸɫɡɣɧ: tib: gser sgyims [sic!], klm: ser֢im: “ɛɦɭɛɨ ɮɨɟɛɛ”; ȼɮɫɰɛɨ ɭɸɨɞɸɫɭ ɭɛɤɰ, ɡɣɲ ɬɛɱɛɦ ɰɣɤɰ ɛɫɰɣ ɱɛɤɨɶ ɢԛɤɦ; ɬɸɫɡɣɧɦɸɰ (ɬɸɫɡɣɧ ԧɫɞԧɰ). || RTA-M ʌ 213: ȥsert'ğǦien (Sch 829–30): ‘«golden drink» poured out in the obo-sacrifice’; JäD: ‘beer together with grains of corn, as an offering to the gods for the good success of an enterprise, a journey etc., in religious dancing festivals’ ɬɸɭɸɫ – tshe-thar: TTT: custom of freeing/ saving the life of animals to be killed by others, to buy animals supposed to be killed and set them free || klm: seter; Baw p. 322: ɬɸɭɸɫ: ribbons tied to the neck or mane of an animal to show that it has been conse- crated to a divinity and may not be made use of, ɬɸɭɸɫ ɢΟΟɰ: to bear a meaningless title, ɬɸɭɸɫ ɭɛɝɣɰ: to tie ɬɸɭɸɫ ribbons on an animal; KGy p. 412: ɬɸɭɸɫ: szellem- isteneknek ajánlott/áldozott jószágra kötött, megszentelę szalag; klm: seter < tib tshe- thar; ɬɸɭɸɫ ɢΟΟɰ: áldozati szalagot köt vmire; ɬɸɭɸɫ ɢΟΟɦɞɸɰ: szalaggal szentelni hagy v késztet, áldozati szalagot köttet vmire; sz áldozati szalagot kötnek rá; Süx TothErzsebet_PhD-dissz.doc 111 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra pp. 176–177: ɬɸɭɸɫ: tib: tshe thar, klm: seter: “ɧԧɨɰɫԧɰԛɤ”; ɇɛɦɶɞ ɜɮɫɰɛɨ ɬɛɰɣɮ- ɬɛɨɟ ԧɫɞԧɡ ɟɛɫɰɦɛɨ, ɞɛɢɛɫ, ɭɸɨɞɸɫ, ɮɫɞɛɧɛɦ, ԛԛɦ, ɞɛɦ ɭɸɫɞԛԛɭɨɣɤɞ ɜɣɦɸɞɟɬɸɨ ɳɛɫ, ɰԧɰ, ɨɩɞɩɩɨ, ɱɛɞɛɛɨ, ɮɦɛɛɨ ɭɛɝɛɨ ԧɨɞɣɤɨ ɰɣɝ ɰɛɟɞɣɤɞ ɭɸɫ ɧɛɦɶɨɰɛɛ ԛɬ ɰɺɦ- ɞɛɬɶɞ ɩɫɩɦɱɮɮɦɛɨ ɭɩɧɡ, ɰԛɢԛԛɨɟ ɨɷ ɮɺɡ ɢԛԛɨ ɸɟɸɦɞɸɸɨɟ ɰɸɫɸɞɦɸɰɞԛɤ ɩɨɞɩɦɩɰ ɳɛɳɨɶ ɢɛɨ ԛɤɦ. ɉɨɞɩɨ ɲ ɞɸɡ ɰɸɦɟɸɞ. Ԧԧɫԧԧɫ ɰɸɦɜɸɦ, ɛɦɣɝɛɛ ɧɛɦɶɞ ɨɩɧɶɨ ɬɛ- ɰɣɮɦɬɛɨɟ ɛɧɣɤɞ ɨɷ ɟɛɛɭɞɛɡ ɧԧɨɰɫԛԛɦɬɨɸɸɫ ɛɧɣɤɞ ɨɷ ɭɛɬɛɦɡ ԛɦ ɜɩɦɩɰ ɢɛɨ ԛɤɦ. Ɍɸɭɸɫɦɸɰɟɸɸ ɨɩɧ ɮɨɳɮɮɦɡ, ɛɫɱ ɰԛɡɸɸɫ ɛɫɣɮɭɞɛɨ ɜɛɬ ɭɮɬɞɛɤ ɬɛɰɣɮɬ ɜԛɭɸɸɡ ɢԛԛɰ ɨɷ ɲ ɜɣɤ. ɘɨɸ ɨɷ ɧɛɦ ɬԛɫɸɞ ԛɫɡɣɰ, ɜɛɺɡɣɰɶɨ ɜɣɦɸɞ ɭɸɧɟɸɞ ɜɩɦɟɩɞ. ɇԧɨ ɰԛɨɣɤ ɰɮɝɷ ɭԧԧɫԧɞɭɸɤ ɰɩɦɜɩɩɭɩɤ ɰɣɤɧɩɫɣɤɨ ɬɸɭɸɫ, ɭɸɨɞɸɫɣɤɨ ɬɸɭɸɫ ɲ ɞɸɡ ɜɛɤɟɛɞ; ɬɸɭɸɫ ɢԛԛɰ (ɰɩɩɬɩɨ ɨɸɫ ɢԛԛɦɰɣɤɦɸɰ); ɬɸɭɸɫɭɸɨ (ɛ. ɬɸɭɸɫ ɜԛɰɣɤ; ɬɸɭɸɫɭɸɨ ɬԛɫɸɞ – ɬԛɫɸɞ ɜɣɳɫɸɦɸɸɫ ɺɧɛɫ ɨɸɞ ɜɮɫɰɨɶ ɰԧɦԧɞ ɜɩɦɞɩɬɩɨ ɜɮɹɮ ɮɮɦ ɮɬɛɨɟ ԧɫɞԧɡ ɰɣɝ ɰɛɟɛɞ ɢԛԛɬɸɨ ɧɛɦ. ȼɩɞɟ ɰɛɨ, ɐɸɨɭɣɤ ɰɛɨ, ɉɭɞɩɨɭɸɨɞɸɫ ɮɮɦɛɨɟ ɢɩɫɣɮɦɬɛɨ ɬԛɫɸɞ; ɜ. ɳɣɦɡ. ɸɫɰɭɸɨ, ɟɛɫɰɭɛɨ, ɣɰ ɸɫɰ ɧɸɟɸɦɭɸɤ ɸɟ ɸɭɞɸɸɟ). ɭɛɨɞɛ – thang-ka: TTT: Tibetan scroll painting, hanging scroll / painting, tangka, image (of a yidam) || klm: tangȗ-a; Baw p. 331: ɭɛɨɞɛ: tangka, Buddhist religious painting (Tib. than-ka [sic!]); KGy Ø; Süx p. 180: ɭɛɨɞɛ: tib: thang ka, klm: tangȗ-a: ɐԧɫԧɞ; ɰɛɝɭɞɛɤ (ɟɛɛɝɮɮ, ɢɩɭɩɨ ɞɸɰ ɧɸɭ) ɹɧɛɨɟ ɛɦɣɝɛɛ ɹɧɨɶ ɭԧɫɰ, ɟԛɫ ɜɛɤɟɦɶɞ ɞɛɫɞɛɨ ɰɣɤɬɸɨ ɢɮɫɛɞ; ɰɩɫɳ. ɰԧɫԧɞ ɭɛɨɞɛ. || RTA-M ʌ 695: tǦașGa (M), tǦașkǦa (VMI 168: 3, 13): ‘painted picture, roll’; JäD: ‘image, painting’ ɭɩɫɩɝ – gtor-phud: TTT: select portion of the torma || klm: torbu; Baw Ø; KGy p. 447: ɭɩɫɩɝ: buddh ételáldozat; klm: torbu < tib; Süx p. 184: ɭɩɫɝɩ: tib: gtor-pud [sic!], klm: torbu: ɍɛɰɣɦ ɭɛɝɣɞɦɛɦɟ ɰɸɫɸɞɦɸɰ ɞɮɫɣɦ ɢɸɫɞɸɸɫ ɰɣɤɬɸɨ ɣɟɸɸ; ȼɮɫɰɛɨɟ ɭɩɫɝɩ ɭɛɝɣɰ; ɟɩɫɩɧ (ԛɢ)-ɭɩɤ ɞɛɫɛɦ ɨɸɞ. ɭԛɤ – khrus: TTT: ablution, cleansing ritual to remove effect of grib || klm: tüi; Baw p. 363: ɭΟɤ I: ablution (Buddh.) (Tib. khrus); KGy Ø; Süx p. 187: ɭΟɤ: tib: khrus, klm: tüi: “ɮɞɛɛɦ”; ɭԛɤ ԧɫɞԧɰ (ɦɛɧ ɨɛɫ ɭɸɨɞɸɫ ɸɢɸɞɨɸɬɸɨ ɜɮɫɰɟɛɟ ɧɛɞɭɛɛɦ ɮɨɳɣɨ, ɭɛɰɣɦɲ ɜɮɧɜɛɭɛɤ ɫɛɳɛɛɨɛɛɬ ɭɩɦɷ ɫɮɮ ɟɮɬɛɛɰɛɟ ɮɧɢɛɟ ԧɨɞԧ ԧɨɞɣɤɨ ɰɛɟɛɞ ɰɩɦɜɩ- ɬɩɨ ɰɣɝɸɸɫ ɭɩɦɣɤɞ ɛɫɲɣɰ ɢɛɨ ԛɤɦ). ɭɸɞ – thig: TTT: zero, sphere, a line, carpenter’s chalk cord, drawing mandalas, fall, drop || klm: teg; Baw p. 338: ɭɸɞ: (ɜɮɫɰɛɨɶ ɭɸɞ) basic pattern of lines (for drawing a Bud- dha, etc.) (Tib. thig); KGy p. 474: ɭɸɞ1: kis rajzolt kör; vonal; zéró, zérus, nulla; klm: teg < tib thig; ɭɸɞ ɢɮɫɛɞ: buddh mħv hálózatos vázlat ikonfestęk számára, iko- nometriai ábra; Süx p. 187: ɭɸɞ: tib: thig, klm: teg: 1. ɭɩɩɨɶ ɭɸɧɟɸɞ, ɜɣɨɭ; ɹɮ ɲ ԛɦ- ɟɸɸɞԛɤɞ ɣɦɭɞɸɨɸ, 2. ɰɩɝ ɰɩɩɬɩɨ, 3. ɢɮɫɛɛɬ, ɳɮɞɛɧ; ɜɮɫɰɨɶ ɭɸɞ, 4. ɰɸɧɣɤɨ ɰɸɧɡɸɸ, ɰɸɦɜɸɫ; ɭɸɞ ɰɸɧ. ɰɛɟɛɞ – kha-btags: TTT: kata, ceremonial/ white scarf, handkerchief, scarf of salutation || klm: qadaȗ; Baw pp. 416–417: ɰɛɟɛɞ: ceremonial scarf, ɛɹɮɳ ɰɛɟɛɞ (ɬɩɨɩɧ ɰɛɟɛɞ): a floss-silk scarf with Buddha portraits, ɜɛɫɛɨɢɛɟ ɰɛɟɛɞ: a long floss-silk scarf, ɟɛɳ ɰɛɟɛɞ: a small unpatterned silk scarf, ɨɛɨɡɝɛɨɟɛɨ ɰɛɟɛɞ: name of a scarf used on ceremonial occasions, ɬɛɧɜɛɤ ɰɛɟɛɞ: poor quality scarf, ɬɸɫɬ ɰɛɟɛɞ (ɱɩɩɰɩɫ ɰɛɟɛɞ): a short scarf with flower patterns, ɰɛɟɛɞɨɶ ɛɧ: the open fold of a ceremonial scarf, ɰɛɟɛɞɨɶ ɛɧ ɜɮɫɮɮ ɰɛɨɟɮɮɦɛɰ: to offer a folded scarf the wrong way round (with the opening towards the giver), ɰɛɟɛɞ ɜɛɫɣɰ: to offer a scarf (in greeting), ɰɛɟɛɞ ɬɛɧɜɛɤ TothErzsebet_PhD-dissz.doc 112 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra (ɰɛɟɛɞ ɺɨɟɛɫ): scarves (Tib. kha-btags); KGy p. 541: ɰɛɟɛɞ: “hadak” = vékony, kék/ fehér/ sárga selyemkendę TothErzsebet_PhD-dissz.doc 113 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɲɛɞɭ ɜԛɰɣɤ ɟɮɞɮɤ ɱɛɞɣɫɛɞ ɰɸɦɜɸɫɭɸɤ), 4. ɧɩɨɞɩɦ ɮɦɬɶɨ ɭԧɫɣɤɨ ɬԛɦɟɨɣɤ ɟɩɩɟ ɰɸ- ɬɸɞɭ ɜɛɤɟɛɞ ɛɳɣɟ ɟɸɝɡɣɰɣɤɨ ԧɦɢɣɤ ɰɮɭɞɣɤɨ ɜɣɦɸɞɟɸɦ; ɰɩɫɩɦ II: tib: ’khor lo, klm: qorlo: Ɉɸɞɸɨ ɢԛɤɦ ɭɩɞɦɩɩɧ, ɰɩɫɩɦ, ɲɛɨɟɧɛɨɷ, ɰɛɬ, ɞɛɫɟɣ ɜɛ ɡɣɦɣɤɨ ɛɫɝɛɨ ɰɩɻɫ ɸɫɰɭɨɣɤ ɟԛɫɬ ɜԛɰɣɤ ɢԛɤɦɸɸɫ ɟɛɛɦɮɮ ɧɸɭ ɨɛɛɟɛɰ ɭɩɞɦɩɩɧ || RTA-M ʌ 415: șkǦuorlo (M), kǦuorluo (VMI 106: 13): ‘circle, disk, wheel’; JäD: ‘id.’ ɱɛɝɫɣ, ɲɛɝɣɫ – chab-ril: TTT: vessel of consecrated water passed to monks before dis- persing, water pot || klm: Āabari; Baw p. 499: ɱɛɝɫɣ, (520: ɲɛɝɣɫ): small bag hold- ing a lama’s holy-water pot (Tib. chab-ril); KGy Ø; Süx p. 211: ɲɛɝɣɫ: tib: chab ril, klm: Āabari: ɍɩɰɩɤ ɰɣɫɣɤɨ ɛɧ ɟԧɫɝԧɦɡɣɨ ɜԧɬԧԧɫ ɟɩɭɩɫɰɣɤɞ ɨɷ ɰԧɨɟɣɤ ɰɣɤɬɸɨ, ɟɸɸɟ ɭɛɦɟ ɨɷ ɡɣɡɣɞ ɟɛɨɰ ɰɸɦɜɸɫɣɤɨ ɢɸɬ ɬɛɝɶɞ ɟɛɦɟ ɛɞɮɮɦɬɛɨ ɨɸɞ ɭɩɧ ɰɛɝɭɛɞɛ ɧɛɺɞɣɤɨ ɢԛɤɦ. Ɇɛɧ ɨɛɫ ԛԛɨɟɸɸ ɞɛɫ ɮɞɛɛɰ ɮɬ ɜɮɹɮ ɜɛɞɛ ɬɛɞɛ ɰɸɫɸɞɱɸɸɨɣɤ ɢԛɤɦɸɸ ɰɣɤɞɸɸɟ ԧɧɨԧԧ ɢԛԛɡ ɺɝɟɛɞ. ɱɛɧ – ’cham: TTT: religious ceremonial dance; ritual dance || klm: Āam; Baw p. 503: ɱɛɧ: masked lamaist temple dance, tsam, ɐΟɫɸɸ ɱɛɧ: the Urga temple dance, ɱɛɧ ɞɛɫɛɰ: to be performed (temple dance), ɱɛɧ ɞɛɫɞɛɰ: to put on a temple dance, ɱɛɧ ɰɛɫɛɤɰ: to perform a temple dance (Tib. ’cham); ɱɛɧɨɛɰ: 1. to perform a temple dance, 2. to leap about, 3. to get mad, to jump up and down; ɱɛɧɲɣɨ: 1. tsam dancer, 2. tsam spectator, 3. tsam enthusiast; KGy p. 654: ɱɛɧ: álarcos TothErzsebet_PhD-dissz.doc 114 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɨɩɧ ɞԛɫɸɧ ɮɨɳɣɡ, ɭɛɦɣɤɞɛɛɲɣɤɨ ɩɫɳɮɮɦɬɛɨ ɞɛɢɫɶɨ ɸɫɞɸɨ ɭɩɤɫɩɨɟ ɞɛɢɛɫɭ ɜɮɦɟɛɞ ɬɮɝɛɫɞɛɨ ɜɛɫɣɧɛɦ, 2. ԧɫɞԧɨ ɬɮɮɫɷɭɛɤ, ɳɩɝɰ ԛɢԛԛɫɭɸɤ, ɩɦɩɨ ɱɛɧɱɛɛɦɭ ɭɩɧ ɬɮɝɛɫ- ɞɛ; ɇɣɬɣɫɣɤɨ ɱɛɱ ɬɮɝɛɫɞɛ; ɱɛɱ II: tib: cha cha; klm: ĀaĀa: Ȼɧɭ ɛɺɭɛɤɰɛɨ ɜԧɞԧԧɟ ɸɰԛԛɨɟԛԛ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɡɣɧɬ. || RTA-M ʌ 526: sasa (M, Sch 76, VMI 160: 5): ‘little clay figures representing Buddha, which are offered to the spirits (M), clay-chorten, clay-globule, tsatsa-globule (Sch)’ ɱɩɞɲɣɟ, ɲɩɞɡɣɟ – tshogs-mchod: TTT: prescribed religious ceremony, ganapuja, accu- mulation of offerings, funeral/ anniversary puja || klm: ĀoȗĀid; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 208: ɱɩɞɲɣɟ: tib: tshogs mchod, klm: ĀoȗĀid: ɒɮɮɦɞɛɨɶ ɭɛɰɣɦ; p. 215: ɲɩɞɡɣɟ: tib: tshogs mchod, klm: ĀoȗĀid: ɒɮɮɦɞɛɨ ɭɛɰɣɦ. ɱɩɞɳɣɨ, ɱɩɞɲɣɨ – tshogs-shing: TTT: tshogs: multitude/ gathering/ host, crowds, mass; legions (of protectors), hordes (of demons); shing: tree, wood || klm: Āoȗšin; Baw p. 594: ɱɩɞɳɣɨ: painted pantheon of lamaist deities (Tib. tshogs shing); KGy Ø; Süx pp. 208–209: ɱɩɞɲɣɨ II: tib: tshogs shing, klm: Āoȗšin: “ɲɮɮɦɞɛɨɶ ɧɩɟ”; ȼԛɭɸɨ ɧɩɟ- ɨɶ ɟɸɝɬɞɸɫ ɟɸɸɫ ɢɮɫɬɛɨ ɜɮɫɰɟɶɨ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɰԧɫԧɞ ɢɮɫɛɞ. Ɏɞ ɧɩɟɨɶ ɭɣɭɧɣɤɨ ɰɸɬɸɞɭ ɨɷ ɇɛɤɟɛɫ, ɇɛɨɢɳɣɫ ɢɸɫɸɞ ɟɸɸɟ ɜɮɫɰɛɟ ɰɣɤɞɸɸɟ ɭԛԛɰɸɨ ɰԛɨ ɜɩɦɩɰ ɜɮɫɰɛɨɲɦɛɞɟ- ɬɛɨ ȼɩɞɟ ɂɩɨɰɩɝ, ɟɮɨɟ ɰɸɬɞɣɤɨ ɣɰ ɜɣɠɟ ɨɷ ɟɸɸɫ ɟɮɫɟɬɛɨɛɛɬ ɢɣɨɟɛɛ ɟɩɩɞɮɮɫ ɞɮɫ- ɝɛɨ ɢɮɮɞɛɛɟ ɜɮɫɰɨɶ ɰԧɫԧɞ, ԛɨɟɸɬɨɣɤ ɰɸɬɞɣɤɨ ɟɸɝɬɞɸɫ ɟɸɸɫ ɭɛɰɣɦ ԧɫɞԧɦɣɤɨ ɢԛɤɦ ɛɝɲɣɫɲ ɜɛɤɞɛɛ ɞɸɦɸɨ ɰɮɝɫɛɞɮɮɟɶɞ ɭɮɬ ɭɮɬ ɟԛɫɬɸɦɬɸɨ ɜɛɤɟɛɞ. ȼɛɬ ɱɩɞɳɣɨ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɱɩɨɰɩɫ – tshogs-’khor: TTT: Ganachakra feast, feast/ banquet gathering/ minimum of forty people, circle of devotees and/or gods and goddesses assembled for an offering sacrament, tantric rite in which the food, drinks and other objects of enjoyment of the senses are transformed into nectar through the power of mantra, mudra and concen- tration || klm: Āongqur; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 209: ɱɩɨɰɩɫ: tib: tshogs ’khor, klm: Āongqur: ɒɮɮɦɞɛɨɶ ɭɛɰɣɦɶɨ ɰԛɫɟ, ɲɮɮɦɞɛɨɶ ɰɮɫɣɧ; ɭɸɨɞɸɫ, ɞɛɢɛɫ, ɦɮɬɶɨ ɸɢɟɸɟ ɢɩɫɣɮɦɬɛɨ ɣɟɸɸ ɭɛɰɣɦ. ɱɸɝɸɸɨ – tshe-dbang: TTT: longevity/ life empowerment || klm: [?]; Baw p. 515: ɱɸɝɸɸɨ: a rite for prolonging the life (Buddh.), ɱɸɝɸɸɨ ΫɞΫɰ (ɱɸɝɸɸɨ ɭɛɝɣɰ): to perform such a rite (Tib. tse-dbang [sic!]); KGy Ø; Süx Ø ɲɛɝɬɣɦ – chab-sil: TTT: chab-kyis bsil: to bathe in water || klm: Āabsil; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 211: ɲɛɝɬɣɦ: tib: chab sil, klm: Āabsil: Ȼɫɣɮɭɞɛɦ, ɮɞɛɛɦɞɛ. ɲɛɞɡɛɛ – phyag-rgya: TTT: 1. mudra, 2. (physical) form (of the deity), form, figure, mode, 3. gesture, hand gesture, sign, position of hand || klm: ĀaȗĀaȗ-a; Baw p. 520: ɲɛɞɡɛɛɦɛɰ: to make a sign (with the fingers), ɰɮɫɮɮɞ ɲɛɞɡɛɛɦɛɰ: to make a sign with the fingers; KGy Ø; Süx p. 211: ɲɛɞɡɛɛ: tib: phyag cha [sic! TTT: phyag-cha: any manual tool, implement], klm: ĀaȗĀaȗ-a: “ɞɛɫɶɨ ɟɩɰɣɩ, ɭɛɧɞɛ”; 1. ɦɛɧ ɨɛɫɶɨ ɨɩɧ ɮɨɳɣɰ ԛɠɟɸɸ ɞɛɫ ɰɮɫɮɮɞɛɛɫ ɟԛɫɬ ɜɣɦɸɞɟɸɦ ɣɦɸɫɰɣɤɦɸɰ ɜɛɤɟɛɦ ɜɮɹɮ ɜɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɜɺɬɛɦɞɛɦ ɰɣɤɰɸɟ ɭɮɬ ɜɩɦɩɰ ɛɫɝɛɨ ɰɮɫɮɮɞɛɛɫɛɛ ɣɦɭɞɸɰ ɜɣɦɸɞɟɦɣɤɨ ɳɣɨɡɭɸɤ ɹɧ, ɜɩɟɣɬɶɨ ɰɸɦɜɸɫ ɟԛɫɬɣɤɞ ɟԛɫɬɸɦɬɨɣɤɞ ɰɸɦɨɸ; ɲɛɞɡɛɛɦɛɰ (ɞɛɫɛɛɫɛɛ ɟɩɰɣɩ ɜɣɦɸɞɟɸɦ ԛɢԛԛɦɸɰ), 2. ɞɛɫ ɰԧɦԧԧ ɸɫɞԛԛɦɸɨ ɛɛɳɦɛɰ ɨɷ. ɲɛɧɛɫ – phye-mar: TTT: mixture of roast barley flour and butter used in Tibet as an aus- picious offering during the new year celebrations || klm: Āimar; Baw p. 521: ɲɛɧɛɫ: dough of barely flour and butter; ɲɛɧɛɫɦɛɰ: to mix ɲɛɧɛɫ; KGy p. 679: ɲɛɧɛɫ: vaj- TothErzsebet_PhD-dissz.doc 115 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra jal kevert árpaliszt; klm: Āimar < tib phye-mar; ɲɛɧɛɫɦɛɰ: árpalisztet kever vajjal; klm: Āimarla-; Süx p. 212: ɲɛɧɛɫ: tib: phyi mar [sic!], klm: Āimar: 1. ɭɩɬɩɨɟ ɜɛɞ- ɬɛɫɬɛɨ ɛɫɝɛɤɨ ɞɮɫɣɦ, 2. ɜɮɫɰɛɨ ɭɛɰɣɦɶɨ ԧɫɞԧɦɣɤɨ ɣɟɸɸ. ɍɩɧ ɱԧɞɱ ɜɮɹɮ ɭɛɝɞɛɨɟ ԛɫ ɭɛɫɣɛ ɭɸɫɞԛԛɭɨɣɤɞ ɰɣɤɞɸɸɟ ɞɩɦ ɟɮɨɟ ɨɷ ɰɮɮɫɛɤ ɢɛɧɜɛɛɞ ɞɮɫɝɛɦɡɦɛɨ ɢɛɬɲ ɩɫɩɤ ɟɸɸɫ ɨɷ ɜɺɱɰɛɨ ɳɛɫ ɭɩɬɩɩɫ ɲɣɧɟɸɞ; ɲɛɧɛɫɦɛɰ (ɲɛɧɛɫ ɜɩɦɞɩɰ, ɲɛɧɛɫ ɰɣɤɰ). || RTA-M ʌ 676: ğiemier (M), ğimier (Sch 40): ‘food and drink which is offered to a visitor (who is obliged in politeness not to taste it), offering given to the deities of the firstlings of the earth (M); tsamba-cup with butter slices (Sch)’; ğiemierlie- (M): ‘to sacrifise ğ., to burn a corpse’; ğiemiersg,a (M): ‘to let offer ğ., to let bury somebody’; ğiemiersG TothErzsebet_PhD-dissz.doc 116 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɭɩɫɞɩ”; Ɍɛɤɨ ɬɛɤɰɛɨ, ɸɨɰ ɸɬɸɨ, ɮɫɭ ɨɛɬɦɛɰɶɨ ɜɣɦɸɞɟɸɦ ɜɩɦɞɩɬɩɨ ɱɛɞɛɛɨ ԧɨɞɣɤɨ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɛɦɲɮɮɫ; ɰɩɫɳ. ɰɛɟɛɞ ɺɨɟɛɫ, ɭɮɞ ɺɨɟɛɫ. || RTA-M ʌ 771: yãșDar (Sch 53): ‘silken scarf on the arrow; blessed arrow’; JäD: g.yang: ‘happiness, blessing’, dar: ‘silk’ Növényi füstölęszerek Az egyik legfontosabb áldozati tárgy a füstęlę, amelynek elkészítéséhez bizonyos illatos növényeket használnak fel. Ezek közül 6 tibeti elnevezése megtalálható a vizsgált szótárak- ban. ɜɛɦɮɮ – ba-lu: TTT: fragrant dwarf species of Rhododendron, a holy plant, species of fra- grant arborescent plants, Abies webbiana, small Rhododendron bush with yellow flowers, fragrant and used for incense || klm: balu; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 31: ɜɛɦɮɮ: tib: ba lu, klm: balu. Rhododendrons. 3–4 ɧɠɭɫ ԧɨɟԧɫ, ɱɛɞɛɛɨ ɬɮɟɛɦɭɛɤ, ɭɛɨɬɛɞ ɛɨ- ɰɣɦɞɛɭ ɨɛɫɣɤɨ ɱɮɦ ɧɩɟ, ԛɫɣɤɞ ɜɛɬ ɜɛɦɮɮ ɞɸɨɸ. ɍԧɝɟɣɤɨ ԧɨɟԧɫɦԧɞɭ ɮɫɞɛɟɛɞ, ɨɛɝɲ ɜɛ ɟɩɦɩɨɞɩɩɫ ɨɷ ɰԛɡ ɰɣɤɟɸɞ. ɑɸɱɞɣɤɞ ɟɛɦɷ ɞɸɨɸ. ɘɧɸɨɟ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ. ɜɩɤɞɩɫ – spos-dkar: TTT: white incense, white incense gum, frankincense, resin of plant Shorea robusta, Shorea robusta, sal tree || klm: boyiȗar; Baw p. 54: ɜɩɤɞɩɫ: frankin- cense (explained as resin from the White Sandalwood tree, ɑɛɞɛɛɨ ɂɛɨɟɛɨ) (Tib. spos-dkar); KGy Ø; Süx p. 42: ɜɩɤɞɩɫ: tib: spos dkar, klm: boyiȗar: “ɱɛɞɛɛɨ ɞԛɞɸɦ”; Shorea Robusta; ɑɛɞɛɛɨ ɢɛɨɟɛɨɞɣɤɨ ɟɛɝɣɫɰɛɤ. Ԛɨɸɫɭɨɣɤ ɢԛɤɦ, ɞɛɞɨɮɮɫɶɨ ɨɛɤɫ- ɦɛɞɛɟ ɩɫɨɩ. ɐԧɰԧɨ ɞԛɞɸɦ ɲ ɞɸɨɸ. ȼɩɤɞɛɫ ɲ ɞɸɡ ɜɣɲɟɸɞ. ɞɛɝɛɫ – ga-bur: TTT: camphor, one of the phyi’i rtsa ba brgyad the eight outer principal medicines || klm: ȗabar, ȗabur, gabur, gadbur; Baw p. 83: ɞɛɝɛɫ I: Camphor (Tib. ga-bur); KGy p. 94: ɞɛɝɛɫ 1: kámfor, ɞɛɝɫɶɨ ɧɩɟ: kámforfa, ɞɛɝɫɶɨ ɭɩɬ: kámfor- olaj; klm: ȗabur, gabur, gadbur < tib < ind; Süx p. 56: ɞɛɝɛɫ: tib: ga bur < szkt: kar- pura, klm: ȗabar: Cinnamomum camphora, 1. ԧɨɟԧɫ ɨɷ 20-50 ɧ, ɞɩɦɲɩɩɫɩɩ 2,5 ɧ, ɰɛɭɮɮ ɜԧɰ ɨɛɝɲɭɛɤ, ɱɛɞɛɛɨ ɱɛɤɝɛɫ ɱɸɱɸɞɭɸɤ, ɬɛɤɰɛɨ ɛɨɰɣɦɛɞɭɛɤ ɧԧɨɰ ɨɩɞɩɩɨ ɧɩɟ. ɂɛɛɫɭ ɧɩɟ ɲ ɞɸɟɸɞ, 2. Dryobalanops aromatica; Ⱦɛɝɛɫ ɧɩɟɨɩɩɬ ɞɛɫɞɛɡ ɛɝɟɛɞ, ɩɨɱɞɩɤ ɰɮɫɱ ԛɨɸɫɭɸɤ, ɭɛɦɬɭ ɜԛɰɣɤ ɭɮɨɞɛɦɛɞ ɜɩɟɩɬ, ɸɧɨɸɦɸɞ, ɭɠɰɨɣɥɭ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ. || RTA-M ʌ 153: G TothErzsebet_PhD-dissz.doc 117 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra duruga: ȼɛɦɦɣɞɛ ɜɮɹɮ ɳɛɦɦɣɞɛ ɰɸɧɸɸɰ ɧɩɟɨɩɩɬ ɜɮɮɬɛɨ ɨɸɞɸɨ ɬɛɤɰɛɨ ԛɨɸɫɭ ɸɟ (Ɍ.ɋ.). mineral vegyszer chemical ɢɛɨɟɛɨ – tsan-dan: ɍɍɍ: Sirium myrtifolium, sandalwood, something superior in its kind, Santalum album, white sandalwood || klm: Їandan, jandan, Їangdan; Baw p. 169: ɢɛɨɟɛɨ: 1. Sandalwood, ɑɛɞɛɛɨ ɢɛɨɟɛɨ: White Sandalwood, Santalum album, 2. (forming the second element of a compound noun following the name of a wood or tree, so ɐɛɫɞɛɤ ɢɛɨɟɛɨ, ɚɳɣɦ ɢɛɨɟɛɨ) (Skr.); KGy p. 196: ɢɛɨɟɛɨ: növ szantálfa, tömjénfa; klm: ֢andan, jandan, rég ujg Āindan < tib ind; ɢɛɨɟɛɨ ɲɣɫɸɸ: szantálfából készült asztalka; ɮɦɛɛɨ ɢɛɨɟɛɨ: vörös szantálfa; ɱɛɞɛɛɨ ɢɛɨɟɛɨ: fehér szantálfa; Süx p. 111: ɢɛɨɟɛɨ: szkt: candaԜa, klm: ֢angdan; Sirium myrtifolium; 1. ɟɮɦɛɛɨ ɩɫɨɩɩ ɮɫɞɛɟɛɞ ɛɨɰɣɦɛɧ ԛɨɸɫɭ ɧɩɟ. ɍɩɬɩɩɫ ɨɷ ԛɨɸɫɭɸɨ ɜɛ ɸɧ ɰɣɤɨɸ. ɑɛɞɛɛɨ, ɮɦɛɛɨ, ɰԛɫɸɨ ɢɛɨɟɛɨ ɞɸɡ ɺɦɞɛɨɛ. ɍԛɦɝɸɸɬ ɬɛɤɰɛɨ ԛɨɸɫ ɞɛɫɲ ɰɣɤɧɩɫɷ ɬɸɫɞɸɨɸ ɞɸɟɸɞ. […], 2. ɳɣɦɡ. ɜɛɭ ɜɸɰ, ɰԛɟɸɫ ɲɣɤɫɸɞ; ɢɛɦɮɮ ɢɛɨɟɛɨ ɨɛɬ, ɢɛɨɟɛɨɳɮɮɦɛɰ (ɣɰɸɬ ɟɸɸɟɬɣɤɞ ɨɛɬ ɜɛɫɛɰɛɟ ɳɛɫɣɦɶɞ ɰɛɭɛɛɡ ɛɦɭ ɢɸɫɸɞ ɢԛɤɦɸɸɫ ɜԛɫɰɸɰ); || RTA-M ʌ 95: Dzän- Dän (M), DzänDan (VMI 50: 305): ‘sandal-tree’; JäD: ‘id.’ Hangszerek, zenei kifejezések A szertartások alapvetę kellékei a hangszerek, az alábbi csoport 17 hangszer nevét, illetve zenei kifejezéseket tartalmaz. ɞɛɨɟɛɨ – rkang-dung: TTT: thigh-bone trumpet || klm: ȗangdan(g), ȗandung; Baw p. 88: ɞɛɨɟɛɨ I: 1. trumpet made of a human thigh-bone, 2. shaft (of the femur, etc.); KGy p. 100: ɞɛɨɟɛɨ: emberi combcsontból készült láma-harsona; klm: ȗangdan(g) < tib rkang-dung; Süx p. 60: ɞɛɨɟɛɨ I: tib: rgang dung [sic!], klm: ȗandung, ȗandang: “ɲԧɧɞԧɨ ɟɮɨ”, ɐԛɨɣɤ ɜԛɟԛԛɨ ɲԧɧԧɞ ɺɬɛɛɫ ɰɣɤɬɸɨ ɨɩɧɶɨ ɜԛɫɸɸ ɜɮɹɮ ɰԧɞɡɧɣɤɨ ɢɸɧɬɸɞ. ɒԧɧɞԧɨ ɜԛɫɸɸ ɜɮɹɮ ɞɛɨɦɣɨ ɲ ɞɸɟɸɞ || RTA-M ʌ 171: GãșDõș (M), ΜGãșDõș (Sch 34, 35): ‘whistle made of the thigh-bone of a young girl who commit- ted suicide’; JäD: ‘trumpet made of a human thigh-bone’ ɞɛɨɟɣ – gaζ-Λi: TTT: piece of thick plank used to summon monks || klm: ȗandi; Baw p. 88: ɞɛɨɟɷ ɧɩɟ: wooden instrument used to summon lamas; KGy p. 101: ɞɛɨɟɣ: fahal TothErzsebet_PhD-dissz.doc 118 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɟɸɞ. Ɏɞ ɲԧɧɞԧɨ ɜԛɫɸɸɨɣɤ ɬɛɦɛɛ ɜɮɦɱɮɮɨ ɟɸɸɫ ɛɡɣɨɛɤ ɧɩɫɣɨɶ ɰɛɧɫɶɨ ɨԛɰɣɤɞ ɟɮɮɫɛɤɦɞɛɨ ɰɩɻɫ ɨԛɰ ɞɛɫɞɛɡ, ԛɦɸɸɰɸɟ ɭԛԛɞɸɸɫ ɬɛɤɨ ɧɩɫɣɨɶ ɨԛɰɣɤɞ ɟɮɮɫɛɤɦɞɛɨ ɰɩɻɫ ɨԛɰ ɞɛɫɞɛɡ, ԛɦɸɸɰɸɟ ɭԛԛɞɸɸɫ ɬɛɤɨ ɧɩɫɣɨɶ ɺɨɱɞɛɛɰ ɧɸɭ ɟɮɮɨ ɞɛɫɲ, ɭɸɫɰԛԛ ɧɩɫɣɩɫ Ɍɮɰɛɛɝɛɟɣɤɨ ɩɫɩɨɟ ɩɲɣɰ ɻɬɭɩɤɞ ɜɣɦɸɞɟɬɸɨ ɟɩɧɩɞɭɩɤ. Ⱦɛɨɦɣɨɲ (ɞɛɨɦɣɨ ԛɦɸɸɟɸɞ ɰԛɨ) ɞԛɫ, ɞԛɫ ɟɮɮ – mgur: TTT: 1. vocal cords, 2. song, spiritual songs, 3. throat, neck || klm: gürü; Baw p. 588: ɞΟɫ ɟɮɮ: song (usually of a religious nature) (Tib. mgur); KGy Ø; Süx p. 71: ɞΟɫ, ɞΟɫ ɟɮɮ: tib: mgur, klm: gürü: “ɰԛɢԛԛ, ɰɩɩɦɩɤ”; Ȼɞɦɛɞ ɟɛɺɛɨɟ ɬɸɭɞɸ- ɦɣɤɞ ɰɛɨɟɮɮɦɛɰɛɟ ɮɫɣɛɦɬɛɨ ɲɣɞɦɸɦɭɸɤ ɳɛɳɣɨ ɨɩɧɶɨ ɬɛɨɛɛ ɣɦɸɫɰɣɤ ɭɮɬɬɛɨ ɟɮɮ- ɦɛɦ. ɘɫɭɨɣɤ ɸɨɸɭɰɸɞ, ɭԧɝɟɣɤɨ ɮɭɞɛ ɬɩɻɦɶɨ ɢԛɞɸɸɬ ɟɛɧɡɣɡ ɣɫɬɸɨ ɧɩɨɞɩɦɲɮɮɟɶɨ ɳɛɳɨɶ ɢɛɨ ԛɤɦ, ɺɦɛɨɞɮɺɛ ɬԛɧ ɰɣɤɟɣɤɨ ɨɛɤɫɶɨ ɟɮɮ ɰԧɞɡɧɣɤɨ ɭԧɫԧɦɟ ԛɦɸɧɡ ɟɸɦɞɸɫɬɸɨ ɨɸɞɸɨ ɢԛɤɦ ɟɮɮɨɶ ɭԧɫԧɦ. Ⱦԛɫ ɟɮɮɞ ɢԧɝɰԧɨ ɳɛɳɨɶ ɜɛɺɫ ɻɬɦɩɦɶɨ ԛɠɸɫ ɟɮɮɦɟɛɞ ɜɛɤɡɸɸ. Ⱦԛɫ ɭɛɭɛɰ ɞɸɝɸɦ ɺɫɮɮ ɟɮɮɦɛɦ ɢɩɰɣɩɰɶɞ ɰɸɦɨɸ. ɟɛɧɛɫ – da-ma-ru: TTT: small hand drum, a hand drum for Vajrayana rituals || klm: da- maru; Baw p. 121: ɟɛɧɛɫ: 1. pulley-shaped hand-drum, with strikers attached by thongs, used in religious ceremonies (Buddh.), 2. (ɟɛɧɛɫ ɟɮɞɮɤ) pulley, ɲɛɨɞɛɦɛɰ ɟɛɧɛɫ: tensioning pulley, 3. spool (typewriter, etc.), 4. drum (washing-machine, etc.), 5. ɩɻɟɦɶɨ ɮɭɛɬɨɶ ɟɛɧɛɫ: cotton-reel (Skr.); ɟɛɧɛɫɟɛɰ: to play the hand-drum; ɟɛɧɛɫɦɛɰ: to put on a drum, ɟɛɧɛɫɦɛɨ ɸɝɰɸɰ: to roll on to a drum; KGy p. 135: ɟɛɧɛɫ: damaru TothErzsebet_PhD-dissz.doc 119 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɟɮɨ ɰɸɦɜɸɫɣɤɨ ɨɩɞɩɩ), 3. ɟɮɨ ɟɩɭɩɫ ɩɫɳɣɰ ɨɺɦɱɞɛɤ ɜɣɠɭɸɨ, ɟɮɨɰɩɫɰɩɤ ɲ ɞɸɨɸ. ȿɮɨ ɨɷ ɱɛɛɬ ɰɣɤɰ, ԧɨɞԧɦԧɰ ɢԛɤɦɣɤɨ ɨɛɤɫɦɛɞɛɟ ɩɫɨɩ. ȼɛɬ ɠɬԧɨ ɸɫɟɸɨɣɤɨ ɨɸɞ. || RTA-M ʌ 82: Dõș (M, Sch 46, VMI 32: 26, 27, 56: 433): ‘trumpet shell, white, holy, clean’; JäD: ‘trumpet shell, white, holy, clean’ ɟԛɨɞɸɫɺɤɲɣɦ – dung-dkar g.yas-’khyil: TTT: conch-shell with its coil reverting to the right instead of to the left, precious white conch whose spiral turns to the right (symbolizes the sound of dharma which can be heard in all directions), conch-shell with its whorls turning to the right, right-whorled conch-shell || klm: [?]; Baw p. 140: ɟΟɨɞɸɫɺɤɲɣɦ: a conch shell coiling to the right (Buddh.) (Tib. dung-dkar gyas-’khyil [sic!]); KGy Ø; Süx Ø ɻɨɲɣɦ – g.yon-’khyil: TTT: rotating anti-clockwise || klm: yonĀil; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 96: ɻɨɲɣɦ: tib: gyon ’khyil [sic!]; klm: yonĀil: “ɢԛԛɨɸɸ ɸɫɞɸɬɸɨ”; ɛɧɨɶ ɸɫ- ɞԛԛɦɸɞ ɨɷ ɨɛɫ ɜɮɫɮɮ ɸɫɞɸɬɸɨ ɸɫɲɦɸɸɬɭɸɤ ɟɮɨ ɺɤɲɣɦ – g.yas-’khyil: TTT: invariably reverting to the right side, coiling to the right-hand side, || klm: yayiĀil; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 231: ɺɤɲɣɦ: tib: gyas ’khyil [sic!], klm: yayiĀil: “ɜɛɫɮɮɨɛɛ ɸɫɞɸɬɸɨ”; ɛɧɨɶ ɸɫɞԛԛɦɸɞɲ ɨɷ ɨɛɫ ɢԧɝ ɸɫɞɸɬɸɨ ɱɛɝ ɱɛɞɛɛɨ ɟɮɨ. ȿɮɨɞɛɫɺɤɲɣɦ (ɭԧ. dung dkar gyas ’khyil [sic!] ɜɛɫɮɮɨɛɛ ɸɫɞԛԛɦɸɞɭɸɤ ɱɛɞɛɛɨ ɟɮɨ) ɟɮɮɟɫɛɧ – mdo dar-ma: TTT: a kind of music || klm: dudarm-a; Baw p. 138: ɟɮɮɟɫɛɧ: name of a percussion instrument comprising a number of round metal plates fixed to a stand; KGy p. 158: ɟɮɮɟɫɛɧ: harangjátékszerħ ütęhangszer; klm: dudarm-a; Süx p. 89: ɟɮɮɟɛɫɛɧ: tib: mdo dar ma, klm: dudarm-a: ȿԧɫɝԧɦɡɣɨ ɧɩɟɩɨ ɰԛɫɸɸɨ ɟɩɭɩɫ ɡɣɡɣɞ ɨԛɰ ɞɛɫɞɛɡ, ɨԛɰ ɜԛɫɟ ɨɷ ɡɣɡɣɞ ɢɸɬ ɭɛɝɛɞ ɜɸɰɦɸɸɟ ԧɨɟԧɫ ɣɳɣɨ ɟɸɸɫ ɜɛɤɫ- ɦɮɮɦɬɛɨ ɱɩɰɣɦɮɮɫɭ ɰԧɞɡɣɧ. Ɉɛɫɣɤɰɛɨ ɬɛɝɰɛɛɫ ɭɮɬ ɭɛɝɞɮɮɟɶɞ ɱɩɰɣɰɩɟ ɬɛɤɰɛɨ ɛɺɦɞɮɮ ɺɦɞɛɫɨɛ. ɦɣɧɜɸ – gling-bu: TTT: fife, flageolet, flute || klm: lingbü, lingbu; Baw p. 203: ɦɣɧɜɸ: flute (Tib. gling-bu); ɦɣɧɜɸɟɸɰ: to play the flute, to flute; ɦɣɧɜɸɲɣɨ: flautist; KGy p. 239: ɦɣɧɜɸ: fuvola; furulya; klm: lingbü < tib gling-bu; ɦɣɧɜɸ Οɦɸɸɰ: fuvolán/ fu- rulyán játszik; Süx p. 123: ɦɣɧɜɸ: tib: gling-bu, klm: lingbu: ɐɮɦɬɛɛɫ ɜɮɹɮ ɞɮɮ- ɦɣɛɫ ɰɣɤɬɸɨ, ɰɮɫɮɮɞɛɛɫ ɟɛɫɛɰ ɢɮɫɞɛɛɨ ɨԛɰɸɨ ɟɛɫɛɦɭɭɛɤ, ɰԧɞ ɛɺɬ ɨɷ ɧɛɳ ɢԧԧɦԧɨ, ɺɫɮɮɦɛɞ, ɣɬɞɸɫɸɰ ɜɛɤɟɛɦɭɛɤ ɬɩɨɬɩɞɟɩɰ ɰԧɞɡɧɣɤɨ ɢɸɧɬɸɞ; ɸɫ ɦɣɧɜɸ (ɰɣɤɱ ɜԛɟԛԛɨ, ɜɩɞɣɨɩɰɩɨ, ԛɦɸɸɰɸɟ ɰɛɭɮɮ ɳɣɨɡɭɸɤ); ɸɧ ɦɣɧɜɸ (ɰɣɤɱ ɨɛɫɣɤɨ, ԛɦɸɸɰɸɟ ɢԧԧɦԧɨ ɰԧɨɟɦԧɨ ɜɣɳɞԛԛɫ ɲ ɞɸɟɸɞ). ɬɛɨɟɛɨ – zangs-dung: TTT: copper trumpet/ horn/ pipe || klm: sangdung; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 165: ɬɛɨɟɛɨ: tib: zangs dung, klm: sangdung: ɍɩɧ ɢɸɬ ɜԛɫɸɸ. ɬɛɨɦɣɨ – zangs-gling: TTT: copper musical pipe || klm: sangling; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 166: ɬɛɨɦɣɨ: tib: zangs gling, klm: sangling: ɢɸɬ ɜԛɫɸɸ ɬɣɤɦɨɸɨ – sil-snyan: TTT: musical instruments, cymbals || klm: silnen; Baw p. 299: ɬɣɤɦɨɸɨ: cymbal, ɬɣɤɦɨɸɨ ɰɛɝɣɫɛɰ: to strike the cymbals, to rub the cymbals (Tib. sil-snyan); p. 318: ɬɸɦɨɸɨ: cymbal (Tib. sil-snyan); KGy Ø; Süx p. 175: ɬɸɦɨɸɨ: tib: sil snyan, klm: silnen: ɺɫɮɮ ɰԧɞɡɣɧ ɜɮɹɮ ɟɸɦɟɸɰ ɰԧɞɡɣɧ. ȼɛɤɟɛɦ ɨɷ ɱɛɨ ɦɮɞɛɛ ɜɛɛɰɛɨ ɭԧɬɭɸɤ ɛɝɲ ɱɛɫ ɭԛԛɨɣɤ ɜɛɫɣɮɦ ɨɷ ɱɛɨɞɣɤɨɰɛɛɬ ɭɩɧ, ɰԛɫɸɸ ɟɸɫɝɸɞɸɫ, ɟɩɭɩɫ ɭɛɦɟ ɨɷ ɧɛɛɨɣɤɨ ԛɬɸɞɭɸɤ ɜɛɤɟɛɞ. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 120 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɰɛɫɛɨɞɛ – mkhar-rnga, ’khar-rnga: TTT: kettle drum, drum, minstrel, gong || klm: qa- rangȗ-a; Baw p. 430: ɰɛɫɛɨɞɛ I: gong (Tib. ’khar-rnga); KGy p. 559: ɰɛɫɛɨɞɛ: gong; klm: qarangȗ-a, tib mkhar-rnga; ɰɛɫɛɨɞɛ ɱɩɰɣɰ: gongot megszólaltat; Süx p. 196: ɰɛɫɛɨɞɛ: tib: mkhar rnga, klm: qarangȗ-a: ɰԛɪɷɥ ɦɷɬɷɷɪ ɯɢɣɫɷɧ ɞԛɝɪɷɝ ɯɷɥ- ɛɷɪɬɷɣ, ɝɨɥɞɨɨ ɯɨɧɯɨɪɯɨɣɬɨɣ, ɯɭɪɚɥ ɧɨɦ ɯɭɪɚɯ ɞɨɯɢɨɝ ɯɭɪɚɥɞɚɝɫɞɚɞ ԧɝԧɯ ԛɟɞ ɰɨɯɢɞɨɝ ɯԧɝɠɦɢɣɧ ɡɷɦɫɷɝ. ɱɛɨ – zangs, cha-lang: TTT: zangs: brass, copper, copper kettle, cauldron; cha-lang: pair of cymbals || klm: Āang; Baw p. 503: ɱɛɨ I: 1. cymbal, 2. disc, ɱɛɨɭ ɜɩɫɨɩɤ: disc harrow (Tib. zangs); KGy p. 654: ɱɛɨ(ɞ)2: zene cintányér, ɱɛɨ ɰɸɨɞɸɫɸɞ: cintányér és dob, ɱɛɨ ɱɩɰɣɰ: összeüti a cintányért; Süx p. 207: ɱɛɨ: tib: cha lang, klm: Āang: 1. ɞɮɮɦɣɛɫ ɰɣɤɟɸɞ ɣɫɞԛԛɦ ɜԛɰɣɤ ɟɩɭɫɩɩ ɰԧɨɟɣɤ, ɨɣɧɞɸɨ ɰɩɻɫ ɰɸɦɭɬɣɤɞ ɰɛɝɬɫɛɨ ɟɸɦɟɸɡ ɟɮɮɞɛɫɞɛɰ ɰԧɞɡɧɣɤɨ ɢɸɧɬɸɞ, ɰɮɧɰɛɭ ɱɛɨ, ɟɩɰɣɩ ɱɛɨ ɞɸɰɲɦɸɨɞɸɸɫ ɺɦɞɛɨɛ, 2. ɰɩɨɰ ɱɛɨ ɢɸɫɞɣɤɨ ɟɮɮɞɛɫɛɰɛɟ ɞɛɫɛɰ ɟɮɮ; ɱɛɨ ɱɛɨ. ɱɩɫɟɩɨ – chos-dung: TTT: church-trumpet, trumpet used in religious services || klm: Āordung; Baw Ø; KGy p. 662: ɱɩɫɟɩɨ(ɞ): zene kisebb kagylókürt; klm: Āordung < tib; Süx Ø ɳԛɞɸɦ – shu-glu, shugs-glu: TTT: shu-glu: whistled song; shugs-glu: a kind of song || klm: šüglü; Baw p. 551: ɳΟɞɸɦ: whistle; ɳɞɸɦɟɸɰ: to whistle; KGy p. 719: ɳΟɞɸɦ: síp; klm: šüglü < tib shu-glu; Süx p. 226: ɳΟɞɸɦ: tib: shugs glu, klm: šüglü: “ɣɬɞɸ- ɫɸɰ, ɣɬɞɸɫɸɦ”; Ԛɦɸɸɡ ɟɮɮɞɛɫɞɛɰ ɟɩɰɣɩɨɶ ɰɸɫɸɞɬɸɦ; ɳԛɞɸɦɟɸɰ (ɳԛɞɸɦ ɟɮɮɞɛɫɞɛɰ). ɺɨ-ɣɞ – dbyangs-yig: TTT: 1. chanting notations, 2. vowel || klm: yang ig; Baw p. 584: ɺɨ-ɣɞ: musical notation (esp. Buddh.); KGy Ø; Süx p. 233: ɺɨ-ɣɞ: tib: dbyangs yig, klm: yang ig: “ɸɞɳɞɣɤɨ ɜɣɲɣɞ”; ɐԧɞɡɧɣɤɨ ɛɺ ɭɸɧɟɸɞɦɸɰ ɭԧɝɟ ɧɩɨɞɩɦ ԛɨɟɸɬɨɣɤ ɨɩɩɭ. Tulajdonnevek Buddhista mesterek A buddhizmus kiemelkedę indiai tanítói közül kettęnek (NƘgƘrjuna, AsaՉga) a tibeti neve lett a mongol szókincs része. A vizsgált forrásokban 6 személynév található. Buddhista mestereken kívül egy tibeti király neve is szerepel a listán, épp azé a királyé, akit a törté- neti mħvek a tibeti királykor hanyatlásával és a buddhizmus üldözésével hoznak összefüg- gésbe. ȼɩɟɝɛɛ – Po-to-ba: TTT: Po-to-ba Rin-chen-gsal: Geshe Potowa, Rinchen Sal, also known as Rinchen Sal, 1031–1105, one of the three main disciples of Dromtönpa (bka’ gdams pa) || klm: Boduava; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 40: ȼɩɟɝɛɛ I: tib: po to ba, klm: boduava: ɍԧɝɟɣɤɨ Ɋɛɨ ɩɫɨɶ ɲɣɧɸɞ ɜɩɦɬɩɨ ȼɛɩɭɛɨ ɞɸɟɸɞ ɞɛɢɛɫɭ ɩɫɳɣɰ ȼɩɟɝɛɛ ɨɸɫɭɸɤ ɮɮɦɶɨ ɰɸɬɸɞ ɩɝɞɩɫ ɭɩɦɞɩɤɟ ɰɣɤɟ ɜɛɤɞɮɮɦɬɨɛɛɫ ɸɨɸ ɨɸɫɸɸɫ ɛɦɟɛɫ- ɳɣɨ ɸɨɟɸɸɬ ɭԧɫɬԧɨ ɧɸɫɞɸɟɣɤɨ ɨɸɫɣɤɨ ԧɧɨԧ ɸɨɸ ԛɞɣɤɞ ɟɛɞɮɮɦɡ ɰɸɫɸɞɦɸɰ ɜɩɦɡɸɸ. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 121 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra Ɂɛɨɡɛɛ – Lcang-skya: TTT: 1. name of a place in the province of Kham, 2. grey or pale white; lcang: kind of willow || klm: Їanggiy-a; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 100: ɡɛɨ- ɡɛɛ: tib: lcang skya, klm: ֢anggiy-a: “ɱɛɞɛɛɨ ɜɮɫɞɛɬ”; Ɂɛɨɡɛɛ ɨɮɭɞɛɛɬ ɭɩɟɩɫɬɩɨ ɸɫɟɸɧɭ ɦɛɧ, ɰɮɭɛɞɭɮɮɟɶɨ ɱɩɦ ԧɫɞԧɧɡɦԧɦ. Ɂɛɨɡɛɛ ɰɮɭɛɞɭɶɨ 16 ɟԛɫ ɭɩɟɩɫɬɩɨ ɜԧɞԧԧɟ ɸɰɨɣɤ ɰɩɻɫ ɨɷ ɸɨɸɭɰɸɞɭ, ɜɮɬɛɟ ɨɷ ɭԧɝɟԧɟ ɭԧɫɬԧɨ. Ɂɛɨɡɛɛɞɣɤɨ ɮɫɷɟ ɭԧɫ- ɦɣɤɨ ɛɫɛɝɟɮɞɛɛɫ ԛɠ ɨɷ ɛɦɟɛɫɭ Ɋɛɞɝɛ ɦɛɧ Ɇɩɟɩɤɡɛɦɱɛɨ ɜɩɦɨɩ. Ɂɛɨɡɛɛ ɞɸɡ ɨɸ- ɫɣɤɟɬɸɨ ɮɲɣɫ ɨɷ ɂɩɨɰɩɝɶɨ ɩɫɨɶ Ⱦɩɨɦԛɨ ɰɣɤɟɣɤɨ ɟɸɫɞɸɟ “Ɂɛɨɡɛɛ” ɜɮɹɮ “ɱɛɞɛɛɨ ɜɮɫɞɛɬ” ɞɸɬɸɨ ɨɸɞ ɛɤɦ ɜɛɤɬɛɨ ɞɸɨɸ. ɍɸɫ ɛɤɦɟ ɜɣɠɣɤɨ ɭԧɫԧɦ ɛɝɬɨɶ ɮɲɣɫ ɧɸɨɟɸɦɬɸɨ ɩɫɨɶɰ ɨɷ ɨɸɫɸɸɫ “Ɂɛɨɡɛɛ” ɞɸɡ ɟɮɮɟɟɛɞ ɜɩɦɬɩɨ ɞɸɨɸ. ɇɩɨɞɩɦɩɩɫ ɡɛɨɞɡɛ, ɡɛɨɞɡɣɤ-ɛ ɞɸɰɲɦɸɨ ɜɣɲɟɸɞ. Ⱦɸɝɲ ɰɺɭɛɟ ɰɸɦɨɣɤ ɛɝɣɛɲɣɦɬɛɨ ɟɮɮɟɦɛɞɛɛɫ ɡɛɨɞɭɣɤ-ɛ ɞɸɡ ɜɣɲɣɡ ɢɛɨɳɬɛɨ. ɂɩɨɰɩɝ, ɂɮɨɰɛɝ ɜɩɞɟ – Tsong-kha-pa: TTT: Tsongkhapa 1357–1419, founder of dge lugs pa school || klm: Zongqaba; Baw p. 175: ɂɩɨɰɩɝ; p. 181: ɂɮɨɰɛɝ ɜɩɞɟ: Tsong- kha-pa; KGy Ø; Süx p. 113: ɂɩɨɰɩɝ: tib: tsong kha, tsong kha pa, klm: zongqaba: “Ɍɩɨɞɣɨɩɭɶɨ ɛɧ”; Ⱦɸɦԛɞɜɛɛ ɨɛɫɶɨ ɬɮɫɞɮɮɦɣɤɞ ԛԛɬɞɸɬɸɨ, ɳɛɫɶɨ ɳɛɳɨɶ ɣɰ ɜɛɞɳ Ɇɮɝɬɛɨɟɛɞɝɛ ɨɷ 6-ɫ ɫɛɝɡɮɨɞɣɤɨ ɮɦɛɛɞɲɣɨ ɭɛɰɣɛ ɡɣɦ (1357) ɐԧɰ ɨɮɮɫɶɨ Ⱦԛɧɜԛɧ ɰɛɝɷɟ ɜɛɤɟɛɞ ɂɩɨ ɰɛ ɜɮɹɮ “Ɍɩɨɞɣɨɩɭɶɨ ɛɧ” ɞɸɟɸɞ ɞɛɢɛɫɭ ɭԧɫɬɨԧԧɫ ɭԛԛɨɟ ɰɛɤɫɦɛɬɛɨ ɨɸɫ. ɂɩɨɰɩɝ ɮɮɦ (ȿɛɧɜɛɟɛɫɡɛɛ ɰɣɤɟɣɤɞ ɛɨɰ ɜɛɫɷɡ ɜɛɤɞɮɮɦɛɰɛɟ ɰɩɤɭ ɮɮɦɶɨ ɸɨɞɸɫɭ ɨɷ ɞɛɨɭɣɞ ɲɮɦɮɮɞɛɛɫ 5 ɧɠɭɫ ԧɨɟԧɫ ȼɩɞɟ ɂɩɨɰɩɝ ɜɮɫɰɨɶɞ ɡɣɡɣɞ ɬԛɧɣɤɨ ɰɛɧɭ ɜɛɫɷɬɨɛɛɬ ɰɩɤɳ ɮɞ ɮɮɦɶɞ ɂɩɨɰɩɝ ɮɮɦ ɞɸɰ ɜɩɦɬɩɨ). Ɇɛɨɟɛɫɧɛ, Ɇɛɨɟɫɛɧ – Glang-dar-ma: TTT: Langdarma, king, who attempted to destroy Buddhism in Tibet, reigned from 841 to 846 || klm: Landarm-a, Langdarm-a; Baw p. 203: Ɇɛɨɟɛɫɧɛ, Ɇɛɨɟɫɛɧ: 1. Glang Dar-ma (heretical Tibetan king) (hist.), 2. enemy of Buddhism, renegade; KGy Ø; Süx p. 122: Ɇɛɨɟɛɫɧɛ: tib: glang-dar-ma, klm: landarm-a, langdarm-a: “ԛɰɸɫ ȿɛɫɧɛ”; 1. ɍԧɝɟԧɟ IX ɢɮɮɨɶ ԛɠɟ ɭԧɫ ɜɛɫɷɡ, ɜɮɫɰɨɶ ɳɛɳɶɞ ɭԧɝɟԧԧɬ ɮɦ ԛɨɟɸɬɞԛɤ ɮɬɭɞɛɡ ɛɫɣɦɞɛɰɛɛɫ ɩɫɩɦɟɬɩɨ ɰɛɛɨɶ ɨɸɫ. […]; 2. ɳɛɳɨɶ ɟɛɤɬɛɨ, ɭɸɫɬ ɨɩɧɭɩɨ; ɰɛɫɛɛɦ ԛɞ Ɇԛɟԛɜ – Klu-sgrub: TTT: expounder of the madhyamika school, Nagarjuna || klm: [?]; Baw p. 205: ɆΟɟΟɜ: Nagarjuna; KGy Ø; Süx Ø ɍɩɞɧɣɟ – Thogs-med: TTT: Asanga, a great Indian master of philosophy who was a direct disciple of Maitreya || klm: [?]; Baw p. 340: ɍɩɞɧɣɟ: Togmid (Asanga) (a Buddhist teacher); KGy Ø; Süx Ø Mħcímek A lamaista buddhizmus két nagy gyħjteménye (Ⱦɛɨɡɮɮɫ, ȿɛɨɡɮɮɫ) mellett a prajñƘpƘra- mitƘ irodalom két jelentęs könyve (ȿɩɫɡɡɩɟɝɛ, Ɂɛɟɛɧɜɛ), a szerzetesi rendszabályzat alapmħve (ȿɮɦɜɛɛ) és néhány tantrikus szöveg címe kapott helyet a 8 kifejezés között. Ⱦɛɨɡɮɮɫ – Bka’-’gyur: TTT: Kangyur. The “Translated Words” of Buddha Shakyamuni || klm: ĬanЇur, ĬanЇuur, GanЇuur; Baw p. 88: Ⱦɛɨɡɮɮɫ: Kanjur (Tib. bka’-’gyur); ,”KGy Ø; Süx p. 62: Ⱦɛɨɡɮɮɫ: tib: bka’ bsgyur, klm: ȗan֢ur: “ɢɛɫɦɣɞɣɤɨ ɩɫɲɮɮɦɞɛ TothErzsebet_PhD-dissz.doc 122 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra Ⱦɛɨɡɮɮɫ ɨɷ ɦɛɧɶɨ ɻɬ ɞɩɫɣɧɶɞ ɭɩɟɩɫɰɩɤɦɬɩɨ ɝɣɨɛɤ, ȼɮɫɰɛɨ ɜɛɞɳɣɤɨ ɬɮɫɞɛɛɦ ɢɸɫɞɣɤɞ ɜɛɞɭɛɛɬɛɨ ɬɮɟɛɫ ɟɛɨɟɛɫ ɜɮɹɮ ɨɮɮɱ ɭɛɫɨɣɤɨ ɻɬ, ɜɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɞԛɨ ɮɰɛɛɨɶɞ ɛɞɮɮɦɬɛɨ Ȼɝɣɟɛɫɧɛ ɜɮɹɮ ɣɦɭ ɨɩɧɶɨ ɛɤɧɛɞ ɢɸɫɞɸɸɬ ɜԛɫɟɸɰ ɰԧɦɞԧɨ ɬɮɟɛɫ. Ⱦɩɦ ɭԧɦԧɝ ɢɛɨ ɬɮɫɭɛɰɮɮɨ, ɜɺɬɛɦɞɛɦ, ɩɹɮɨ ɜɣɦɞɣɤɨ ɲɛɨɛɟ ɰɺɢɞɛɛɫɭ ɰԛɫɸɰ ɭɮɰɛɤ ɞԛɨ ɮɰɛɛɨɶ ɢɩɰɣɩɦɮɮɟ ɜɣɤ. ȼԛɞɟ 108 ɜɩɭɷ ɜɩɦɨɩ. ɑɛɰɛɫɶɨ Ɇɣɞɟɸɨ ɰɛɛɨɶ ɢɛɫɦɣɞɛɛɫ 1629 ɩɨɟ Ⱦɛɨɡɮɮɫɶɞ ɜԛɰɦɸɸɫ ɨɷ ɧɩɨɞɩɦɩɩɫ ɩɫɲɮɮɦɡ ɟɮɮɬɞɛɛɟ 1720 ɩɨɟ ɧɩɟɩɨ ɜɛɫɛɛɫ ɰɸɝɦɸɨ ɞɛɫɞɛɡɸɸ || RTA-M ʌ 190: GuäN!D!zür (M): ‘Kanjur’; JäD: ‘Kanjur’ ȿɛɨɡɮɮɫ – Bstan-’gyur: TTT: Tengyur. The Translated Treatises. A collection of several hundred volumes of scriptures explaining the Kangyur, the Translated Words of the Buddha || klm: DanЇur; Baw p. 122: ȿɛɨɡɮɮɫ: Tanjur (Tib. Bstan-’gyur); KGy Ø; Süx p. 80: ɟɛɨɡɮɮɫ: tib: bstan bsgyur, klm: dan֢ur: “ɳɛɬɭɫɶɨ ɩɫɲɮɮɦɞɛ”; ȼɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɨɩɧ ɢɩɰɣɩɦɶɨ ɛɞɮɮ ɣɰ ɰɩɻɫ ɱɩɧɣɫɦɩɞɣɤɨ ɨɸɞ, ɮɫɛɨ ɢɩɰɣɩɦ, ɭɩɦɷ ɜɣɲɣɞ, ɰɸɦɢԛɤ, ɞԛɨ ɮɰɛɛɨ, ɞɛɢɛɫ ɢԛɤ, ɮɫɦɛɰɮɤ ɮɰɛɛɨɶ ɨɩɧ ɬɮɟɛɫ ɜɛɞɭɛɛɬɛɨ ɜԛɤ. ȿɛɨɡɮɮɫɭ ɮɰɛɛɨɶ ɭɛɝɛɨ ɩɫɨɶ ɢɩɰɣɩɦ ɩɫɬɩɨ. ȿɛɨɡɮɮɫɶɞ ɧɩɨɞɩɦɩɩɫ ɩɫɲɮɮɦɛɰ, ɰɸɝɦɸɰ ɛɡ- ɦɶɞ Ɂɛɨɡɛɛ ɋɩɦɜɣɤɟɩɫɡ (1717–1786) ɭɩɦɞɩɤɦɡ, ɰɩɻɫ ɢɮɮ ɩɫɲɣɧ ɞԛԛɳ ɩɫɩɦɱ- ɡɸɸ. Ɉɣɤɭ 225 ɜɩɭɣɟ 3427 ɢɩɰɣɩɦ ɜɛɞɭɬɛɨ; RTA-M ʌ 534: sDänD!Z!ür (M): ‘the Tanjur’; JäD: ‘the Tanjur’ ȿɩɫɡɡɩɟɝɛ – Rdo-rje-gcod-pa: TTT: title of religious book, Vajracchedika, Diamond Sutra || klm: dorЇi Їodba; Baw p. 130: ȿɩɫɡɡɩɟɝɛ: the Diamand-cutter sutra (Vajra- cchedika) (Tib. rdo-rje-gcod-pa); KGy Ø; Süx p. 87: ɟɩɫɡɡɩɟɝɩ: tib: rdo rje cod pa, klm: dor֢i ֢odba: “ɩɲɫɩɩɫ ɩɞɭɦɩɞɲ”; Ȼɦɣɝɛɛ ɞɛɤ ɢɸɭɞɸɫɣɤɞ ɩɲɫɩɩɫ ɩɞɭɦɩɰɭɩɤ ɛɟɣɦ ɟɛɫɨɛ ɞɸɡ ԛɢɟɸɞ ɳɛɳɨɶ ɨɩɧɶɨ ɨɸɫ. ɇɮɮ ɬɩɝɣɨ ɭɛɭɛɰ, ɧɮɮ ɻɫɶɨ ɢԛԛɟ ɢԛԛɟ- ɦɸɰ, ԧɦɢɣɤ ɜɮɬ ɺɝɟɛɦ ɜɩɦɩɰ, ɞɛɫɢ ɞɛɫɛɰ, ԧɝɲɣɨ ɢɩɝɦɩɨɟ ɜɛɫɣɞɟɛɰɛɟ ɛɤɦɭɞɛɟɛɞ. ȿɮɦɜɛɛ – ’Dul-ba: TTT: monastic discipline, ‘Discipline’, one of the three parts of the Tripitaka. The Buddha’s teachings showing ethics, the discipline and moral conduct that is the foundation for all Dharma practice, both for lay and ordained people. dis- ciplines; monastic rules, taming, influencing, conversion, cultivation; monastic disci- pline, monastic ordinances; monastic/ ethical codes; restraint; Buddhist monastic dis- cipline || klm: dulba; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 88: ɟɮɦɜɛɛ: tib: dul ba [sic!], klm: dulba: “ɮɬɞɛɦ, ɨɩɧɰɩɨ”; ɑɛɨɣɟɶɨ ɭɛɝɛɨ ɛɤɧɛɞ ɬɛɝ ɮɰɛɛɨɶ ɨɸɞ. Ɇɛɧɶɨ ɬɛɰɣɦ ɬɛɨ- ɝɛɛɫɶɨ ɨɩɧ. Ⱦɮɫɝɛɨ ɰԧɦɞԧɨɣɤ ɟɩɩɟ ɰԧɦɞԧɨɣɤ ɨɩɧ.80 Ɂɛɟɛɧɜɛ – Brgyad-stong-pa: TTT: Eight Thousand Verses; prajnaparamita in eight thou- sand verses || klm: Їadamba; Baw p. 154: Ɂɛɟɛɧɜɛ: name of a lamaist prayer; -KGy Ø; Süx p. 97: Ɂɛɟɛɧɜɛ: tib: brgyad stong pa, klm: ֢adamba: “ɨɛɤɧɛɨ ɧɺɨ ɞɛɭ”, 8000 ɳԛɦɸɞ ɜԛɰɣɤ ɜɮɫɰɛɨ ɜɛɞɳɣɤɨ ɬɮɫɞɛɛɦ ɜɮɹɮ “ɰɮɭɛɞɭ ɜɣɦɞɣɤɨ ɲɛɨɛɟ ɰԛɫɸɞɬɸɨ ɨɛɤɧɛɨ ɧɺɨɞɛɭ” ɰɸɧɸɸɰ ɰԧɦɞԧɨ ɬɮɟɛɫ. ɇɩɨɞɩɦɲɮɮɟ ɸɫɭɨɸɸɬ ԧɫɰ ɞɸɫɣɤɨ ɳԛɭɸɸɨ ɜɩɦɞɩɨ ɳԛɭɸɡ, ɧɮɮɞ ɰԧԧɰ, ɨɛɬɨɶ ɰɸɫɸɞ ɜԛɭɸɸɰ, ԧɦɢɣɤ ɜɮɺɨ ɞɩɫɣɦɩɨ ԛɟ- ɳɣɤɨ ɜԛɫɣɤɞɸɸɫ ɞɸɫ ɰɩɭɩɩ ɭɩɤɫɩɨ ɸɫɞɸɟɸɞ ɜɛɤɝ. Ȼɧɷɭɛɨ ɜԛɰɸɨɟ ɛɲɭɛɤ ɞɸɡ ԛɢɟɸ- ɞɸɸɬ ɬɛɨɛɬɛɨ ɬɛɤɨ ԛɤɦɸɸ ɜԛɭɸɸɰ, ɧɮɮ ɜԛɰɨɣɤɞ ɢɛɤɦɮɮɦɛɰɶɨ ɭɮɦɟ ɛɤɦɭɞɛɟɛɞ. –––––––––––– 80 Vö. Süx p. 54: Ƚɣɨɛɤ: szkt: vinaya, klm: binai/vinai. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 123 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɇɸɞɢɸɧ – Dmigs-brtse-ma: TTT: Miktsema Prayer, Aiming at Loving Kindness, a prayer to Tsongkhapa || klm: migЇem, megzem; Baw p. 221: ɇɸɞɢɸɧ: name of a lamaist prayer to Chenrezi, Manjusri and Tsong-kha-pa (Tib. dmigs-brce-ma); KGy Ø; Süx p. 140: ɇɸɞɢɸɧ: tib: dmigs-brtsem [sic!], klm: mig֢em, megzem: Ɏɮɦ ɨɷ ɂɩɨɰɩɝɶɨ ɧɛɞɭɛɛɦ ɳԛɦɸɞ; ɧɩɨɞɩɦɩɩɫ “ɛɦɟɛɫɭ ɧɛɞɭɛɛɦ” ɞɸɨɸ. Ɏɨɳɦɛɞɛ, ɭɛɫɨɣ. Ɍɮɨɟɮɤ – Gzungs-’dus: TTT: Collection of Dharanis || klm: sungdui; Baw p. 309: Ɍɮɨ- ɟɮɤ: ‘title of a collection of dharani’ (Tib. gzungs-’dus); KGy p. 397: ɬɮɨɟɮɤ2: buddh ráolvasásgyħjtemény; klm: sungdui < tib gzungs-sdus ; Süx pp. 172–173: Ɍɮɨɟɮɤ: tib: gsang ’dus [sic!], klm: sangdui: “ɨɮɮɱ ɰɮɫɛɛɨɞɮɤ”; ȼɮɫɰɛɨ ɜɛɞɳɣɤɨ ɬɮɫɞɛɛɦ, 34 ɜԛɦɸɞɭ ɨɩɧ. ɐԛɨɣɤ ɡɣɦ ɩɫɩɰ, ɧɸɨɞɸ ɞɩɦɦɩɰ, ɬɮɮɟɛɦ ԧɨɱԧɞɟԧɰ, ԧɝɲɣɨ ɢɩɝɦɩɨ, ԧԧɫɭ ɜɩɦɩɨ ԧɫԧԧɦɟ ɞɛɲɛɛɦ, ɢɩɝɦɩɨ ɢɸɫɸɞ ɭɩɰɣɩɝɩɩɬ ɛɤɦɭɞɛɟɛɞ. ɇԧɨ ɩɫɲɦɩɨɞɣɤɨ ɰɛɧɛɞ ɛɧɷɭɨɶ ɢɩɝɦɩɨɞ ɨɣɧɞɸɦɸɰ ɨɣɞԛԛɦɬɸɨɞԛɤ ɬɸɭɞɸɦɣɤɨ ԛԛɟɨɸɸɬ ɩɦɨɶ ɭɮɬɛɟ ɛɤɦɭɞɛɟɛɞ. ɍɛɫɝɛɲɣɧɜɛ – Thar-pa chen-po: TTT: Thar-pa chen-po’i phyogs-su rgyas-pa’i mdo: Sutra on Blossoming in the Direction of the Great Liberation || klm: tarbaĀemba; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 180: ɍɛɫɝɛɲɣɧɜɛ: tib: thar pa chen po, klm: tarbaĀemba: “ɣɰɸɟ ɭɩɨɣɦɞɩɞɲ”; ɐԛɨ ɰɣɦɸɨɱ ɨԛɞɦɸɸ ɛɫɣɦɞɛɡ ɜɮɫɰɛɨ ɜɩɦɩɰ ɛɫɞɶɞ ɨɩɧɦɩɬɩɨ ɜɮɹɮ ɭɛɦɣɤɞɛɛɲɣɤɨ ɰɩɤɭɶɨ ɜɮɺɨɟ ɢɩɫɣɮɦɛɨ ɟɸɸɟ ɩɫɩɨɟ ɭԛɫɞɸɨɸɸ ɭԧɫԧɰԧɟ ɨɷ ԧɦɢɣɤ ɜɣɦɸɞ ɜɩɟɩɨ ɛɤɦɭɞɛɰ ɳɛɳɣɨ ɬɮɫɭɛɰɮɮɨɶ ɰԧɦɞԧɨ ɬɮɟɛɫ. ɘɨɸ ɢɩɰɣɩɦ ɨɷ ɣɰ ɰԧɦɞԧɨɣɤ ɻɬɩɨɟ ɰɛɧɛɛɫɛɰ ɜɛ ԛԛɨɟ ɬԛɬɸɞɦɸɰ ɜɣɳɫɸɰɣɤɨ ɭɮɬ, ɨԛɞɸɦ ɰɣɦɸɨɱɣɤɨ ɭɮ- ɰɛɤ, ɜɮɺɨ ɜԛɭɸɸɰ ɻɬ, ɞɮɫɝɛɨ ɸɫɟɸɨɸ ɰɣɤɞɸɸɟ ɰɩɩɬɩɨ ɲɛɨɛɫ, ɨɣɫɝɛɛɨ, ɛɫɞɛ ɜɣɦɞɣɤɨ ɭɛɦɛɛɫɰ ɳɛɳɣɨ ɨɩɧɶɨ ɞɩɦ ԛɨɟɬɣɤɞ ɜɛɞɭɛɛɬɛɨ ȼɮɫɰɛɨ ɜɛɞɳɣɤɨ ɞɩɦ ɬɮɫɞɛɛɦɶɨ ɨɸɞ ɜɩɦɨɩ. Tantrakörük A gelukpa rend az itt szereplę 3 tantrarendszert fę tantrájának tekinti. ȿԛɤɨɰɩɫ – Dus-kyi ’khor-lo: TTT: Kalachakra, ‘Wheel of Time’, a tantra and a Vajrayana system taught by Buddha Shakyamuni himself, showing the interrelationship between the phenomenal world, the physical body and the mind || klm: düyingqor; Baw p. 139: ɟΟɤɨɰɩɫ: (see ɱɛɞɣɤɨ ɰԛɫɟ) (Tib. dus-kyi ’khor-lo); pp. 499–500: ɱɛɞ: 1. time, … ɱɛɞɣɤɨ ɰΟɫɟ: the “Wheel of Time” or Kalacakra system of chronology; KGy Ø; Süx pp. 90–91: ȿΟɤɨɰɩɫ: tib: dus kyi ’khor lo, klm: düyingqor: ɬɛɧ. kƘlacakra, “ɱɛ- ɞɣɤɨ ɰԛɫɟ”; ɘɫɭɨɣɤ ɸɨɸɭɰɸɞɭ ԛԛɬɲ ɭԧɝɟ ɧɩɨɞɩɦɟ ɮɦɛɧɡɦɛɨ ɣɫɬɸɨ ɨɛɫ ɬɛɫ, ɞɛɫɣɞ ɩɟɨɶ ɢɮɫɰɛɤɞ ɣɦɭɞɸɬɸɨ ɱɛɞ ɭɩɩɨɶ ɜɣɲɣɞ. ȼɛɨɟɣɟɛ Ⱦɮɨɞɛɛ-ɉɟɬɸɫɣɤɨ ɭԧɝɟ ɰɸɦ- ɨɸɸɬ ɩɫɲɮɮɦɬɛɨ “Ȼɨɰɨɶ ɟɸɸɟ ɜɮɫɰɨɛɛɬ ɞɛɫɬɛɨ ɱɩɞɭ ɱɛɞɣɤɨ ɰԛɫɟɸɨ ɨɸɫɭ ɟɛɨɟɛ- ɫɣɬɶɨ ɰɛɛɨ” ɞɸɟɸɞ ɢɩɰɣɩɦ ɸɨɸ ɨɩɧɦɩɦɶɨ ɞɩɦ ɬɮɟɛɫ ɜɩɦɨɩ; ȿԛɤɨɰɩɫɶɨ ɝɛɨ (ɱɛ- ɞɣɤɨ ɰԛɫɟɨɣɤ ɛɝɳɣɞ ɰԛɫɭɸɰԛɤ. ȿԛɤɨɰɩɫɶɨ ɛɝɳɣɞ ɰԛɫɭɬɸɨ ɰԛɨ ɭɸɫ ɛɤɦɭɞɛɦɶɨ ɞɩɦ ɢɛɫɲɧɶɞ ɨɛɬɛɨ ɭɮɫɳɟɛɛ ɜɛɫɣɧɭɦɛɨ ɺɝɛɰ ɸɫɰ ɩɦɡ ɜɛɤɞɛɛ ɰɸɫɸɞ ɹɧ. Ƚɛɨ ɭɛɝɣɰ ɻɬɦɩɦ ɨɷ ɰɛɧɛɞ ɛɧɷɭɨɶɞ ɰɣɞԛԛɦɬɸɨɞԛɤ, ɬɛɤɨ ɱɛɞɣɤɨ ԛɤɦ ɨɷ ɜԛɭɸɧɡɭɸɤ ɜɩɦɭɮɞɛɤ ɞɸɬɸɨ ɬɛɨɛɛ ɜԛɰɣɤ ɨɩɧɶɨ ɰɮɫɣɧ ɹɧ); ȿԛɤɨɰɩɫɶɨ ɟɛɱɛɨ (ɭɩɩɨɶ ɮɰɛɛɨ, ɩɟɩɨ TothErzsebet_PhD-dissz.doc 124 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɢɮɫɰɛɤ, ɭԧɦɞԧ ԛɢɦɸɞ, ɱɛɞɣɤɨ ɢɮɫɰɛɤ, ɧɸɟɸɦ ԛɤɦɟɸɰ ɧɸɫɞɸɡɣɦ ɜɩɦɩɨ ɨɛɤɫɮɮɦɞɛ ɢԛɤ ɢɸɫɞɣɤɞ ɬɮɫɲ ɬɮɟɦɛɰ ɬɮɫɞɮɮɦɷ, ɸɨɸ ɬɮɫɞɮɮɦɷ ɭԧɞɬԧɞɲɟԧɟ ɢɸɸɫɸɧɜɸ ɱɩɦ ɩɦɞɩɨɩ). ȿɸɧɲɣɞ – Bde-mchog: TTT: Chakrasamvara, important tantric deity || klm: demĀig; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 94: ȿɸɧɲɣɞ: tib: bde mchog, klm: demĀig: “ɟɸɸɟ ɛɧɞɛ- ɦɛɨɭ”; Ɉɮɮɱ ɭɛɫɨɣɤɨ ɻɬɨɶ ɰɛɧɞɣɤɨ ɞɩɦ ɜɮɫɰɛɨ, ɞɮɫɜɛɨ ɨɣɞɮɫɭɛɤ, ɛɫɝɛɨ ɨɸɞɸɨ ɧɮɭɛɫɭɛɤ, ɞɛɝɛɦ ɬɩɨɟɩɫ, ɰɮɺɞ ɟɮɮɦɞɛɭɛɤ, ɰɩɻɫ ɰԧɦԧԧɫԧԧ ɛɟɶɞ ɜɺɱ ɟɛɫɡ ɜɛɤɞɛɛ- ɞɛɛɫ ɟԛɫɬɸɦɬɸɨ ɜɛɤɟɛɞ. Ɍɛɨɟɮɤ – Gsang-’dus: TTT: Guhyasamaja (tantra, teachings) || klm: sangdui; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 165: Ɍɛɨɟɮɤ: tib: gsang ’dus, klm: sangdui: “ɨɮɮɱɶɨ ɰɮɫɛɛɨɞɮɤ” Ⱦɛɨɡɮɮɫɶɨ “Ɂԛɟ”-ɣɤɨ ɛɤɧɛɞɭ ɜɛɞɭɛɰ 17 ɜԛɦɸɞ ɜԛɰɣɤ (ɟɛɨɟɫɶɨ) ɸɧɰɭɞɸɦ; ɬɛɨ- ɟɮɤɨ ɡԛɟ (“ɨɮɮɱ ɰɮɫɛɛɨɞɮɤɨ ԛɨɟɸɬ” – ȼɮɫɰɛɨ ɜɛɞɳɣɤɨ ɬɮɫɞɛɛɦ. ɘɨɸ ɨɩɧ ɜɛɤɬɛɨ ɞɛɢɛɫ ɰԛɨ ɜɛɤɭɮɞɛɤ ɨɩɰɩɤ ɲ ɜɮɫɰɨɶ ɰɮɭɛɞ ɩɦɨɩ ɞɸɡ ɧɩɨɞɩɦɲɮɮɟ ɰɸɦɸɦɱɟɸɞ. ɍɛ- ɦɣɤɞɛɛɲɣɤɨ ɰɩɤɭ ɭԧɫԧɦɟ ɢɩɫɣɮɦɛɨ ɮɨɳɟɛɞ ɨɩɧ). Istenségek, mitológiai lények, helyek A csoporthoz buddhák, bódhiszattvák, békés és haragvó istenségek, istennęk elnevezése tartozik – összesen 23 –, valamint 2 mitikus ország neve. ȼɛɢɛɫɝɛɛɨɷ – Badzra-pa-ni: TTT Ø || klm: BaЇarbani; Baw p. 37: ȼɛɢɛɫɝɛɛɨɷ: 1. Vajrapani (Buddh.), 2. oh my goodness!; KGy Ø; Süx p. 28: ɜɛɢɛɫɝɛɛɨɷ: tib: badzra ,pa ni (< szkt: vajrapani), klm: ba֢arbani: 1. ɉɲɣɫɝɛɛɨɷ; 2. ɳɣɦɡ. ɟɛɰɣɨ ɜԛԛ ԛɢɸɞɟ ɨԛɟɸɨɟ ɜԛԛ ɰɛɫɛɞɟ, ɜԛԛ ԛɢɸɞɟ; ɜɛɢɛɫɝɛɛɨɷ ɰɮɧ ɪɛɟ (ɸɸ ɜԛԛ ԛɢɸɞɟ!)81 ȼɛɦɟɛɨɦɰɛɧ – Dpal-ldan-lha-mo: TTT: Shridevi, a protector, goddess of terrific aspect, a female Mahakala || klm: baldanlhamo; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 29: ȼɛɦɟɛɨɦɰɛɧ: tib: dpal-ldan-lha-mo, klm: baldanlhamo: “ɭԧɞɬ ɱɩɞɭ ɩɰɣɨ ɭɸɨɞɸɫ”; Ȼɫɝɛɨ ɟɩɞɳɣɨ ɬɛɰɣɮɬɨɶ ɨɸɞ, ɱɛɞɛɛɨ ɟɛɫɛ ɸɰɣɤɨ ɟԛɫ. ȼɣɠɣɤɨ ɢԛɬ ɜɛɫɛɛɨ, ɛɧɛɛ ɛɨɞɛɤɡ ɟԧɫɝԧɨ ɬɩɻɩ ɞɛɫɞɛɬɛɨ, ɸɫɞɸɦɟɬɸɨ ɞɮɫɝɛɨ ɧɸɦɧɣɤɭɸɤ, ԛɬ ɨɷ ɜɩɬɬɩɨ, ɰԛɨɣɤ ɛɫɷɬɛɛɫ ɱɸɸɡɸɸ ɜԛɫɡ, ɰɩɰɣɧɩɤɞ ɨɷ ɸɫɰɣɦɡ ɢԛԛɬɸɨ, ɜɛɫɮɮɨ ɧɮɭɛɫɭɛɛ ɩɲɣɫ ɭɩɦɞɩɤɭ ɜɩɫɩɩɰɩɤ, ɢԛԛɨ ɧɮɭɛɫɭɛɛ ɞɛɝɛɦ ɜɛɫɷɬɛɨ, ɭɸɫɞԛԛɨɟɸɸ ɳԛɰɸɫ ɜԛɰɣɤ ɟɩɞɳɣɨ ɜɮɫɰɛɨ. ȼɮɺɨ ɰɣɳɞɣɤɞ ɮɫɣɨ ɢɛɦɛɰɶɨ ɭɮɦɟ ɜɣɭԛԛɨɣɤ ɩɫɩɤ Ɇɰɛɧ ɜɮɫɰɨɶɞ ɢɛɦɡ ɮɨɳɦɛɞɛ ɰɣɤɟɸɞ. Ⱦɩɧɜɩ – Mgon-po: TTT: Mahakala (one of 8 chos skyong), protector, patron, principal, master, lord, tutelary god || klm: ȗombu; Baw p. 96: Ⱦɩɧɜɩ: Mahakala (Tib. mgon- po); KGy Ø; Süx p. 66: Ⱦɩɧɜɩ I: tib: mgon po, klm: ȗombu: “ɣɭɞɸɦ”; ɇɛɰɞɛɦ; ȼɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɻɬɨɶ ɛɫɝɛɨ ɟɩɞɳɣɨ ɬɛɰɣɮɬɶɨ ɨɸɞ, ɳԛɭɸɸɨ ɰɛɨɞɛɦ. ȼɣɠɣɤɨ ɟԛɫ ɰԧɰ ɜɛɫɛɛɨ, ɞɮɫɝɛɨ ɮɦɛɛɨ ɧɸɦɧɣɤɭɸɤ, ɭɸɫɞԛԛɨɟɸɸ ɭɛɝɛɨ ɰɩɰɣɧɩɤɭɩɤ, ɭɛɝɣɨ ɭɩɦ- ɞɩɤɞɩɩɫ ɸɫɣɰ ɰɣɤɬɸɨ, ɮɦɛɛɨ ɳɛɫ ԛɬɸɸ ɰԧɰ ɧɩɞɩɤɞɩɩɫ, ɭɩɦɞɩɤɞɩɩ ɸɫɸɸɨ ɧɩɞɩɤ- ɞɩɩɫ, ɜɸɦɰԛԛɬɸɸ ɱɛɞɛɛɨ ɧɩɞɩɤɞɩɩɫ ɭɮɬ ɭɮɬ ɲɣɧɬɸɨ ɜɛɟɛɫɬɛɨ ɞɛɦ ɟɮɨɟ ɜɛɤɟɞɛɛɫ ɟԛɫɬɸɦɬɸɨ ɜɛɤɟɛɞ. ɐԛɨ ɧɛɦɟ ɮɲɫɛɰ ɞɛɤ ɱԧɝɣɤɞ ɟɛɫɮɮɦɛɰɶɨ ɭɮɦɟ ɸɨɸ ɬɛɰɣɮɬɶɞ ɢɛɦɡ ɻɬɦɩɦ ɰԛɨɟɦɸɦ ɞԛɤɱɸɭɞɸɨɸ. –––––––––––– 81 A szanszkrit VajrapƘni tibeti megfelelęje Phyag-na-rdo-rje, a Badzra-pa-ni alak a szanszkrit szó szabályos tibeti átírása, a vizsgált tibeti szótárakban azonban nem szerepel. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 125 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra Ⱦɩɨɞɩɫ – Mgon-dkar: TTT: White Mahakala, a Dharma protector connected with pros- perity || klm: ȗonȗar; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 67: Ⱦɩɨɞɩɫ: tib: mgon dkar, klm: ȗonȗar: “ɱɛɞɛɛɨ ɣɭɞɸɦɭ”; Ȼɫɝɛɨ ɟɩɞɳɣɨ ɰɛɨɞɛɦɶɨ ɨɸɞ. ɂɮɫɞɛɛɨ ɧɮɭɛɫɭɛɤ, ɜɛɫɮɮɨ ɭɛɦɶɨ ɸɰɨɣɤ ɧɮɭɛɫ ɨɷ ɰԛɬɦɣɤɞ ɰɛɨɞɛɞɲ ɲɛɨɟɧɛɨɷ ɸɫɟɸɨɣɤɨ ɜɣɦɸɞɭɸɤ, ɟɮɨɟɛɰ ɨɷ ɢɸɧɬɸɞɭɸɤ, ɟɩɩɟ ɧɮɭɛɫɭ ɨɷ ɮɫɣɨ ɢɛɦɛɞɲ ɟɛɧɛɫɭɛɤ ɜɩɦ ɢԛԛɨ ɭɛɦɶɨ ɸɰɨɣɤ ɧɮɭɛɫ ɨɷ ɸɫɟɸɨɣɤɨ ɰɮɫ ɜɮɮɦɞɛɬɛɨ ɜɣɦɸɞɭɸɤ, ɟɮɨɟ ɭɛɦɟɛɛ ɰɛɧɞɣɤɞ ɬԛɫɸɸɫ ɟɛɫɛɞɲ ɢɸɬԛɧ (ԛɢ)-ɭɸɤ, ɟɩɩɟ ɧɮɭɛɫɭɛɛ ɠɫɭԧɨɱɣɤɞ ɸɫɰɸɨɟɸɸ ɩɫɮɮɦɛɞɲ ɱɛɦɛɧ ɟɸɞɸɸɭɸɤ. Ⱦɩɨɞɩɫɶɞ ɸɫɟɸɨɣɤɨ ɰɩɨɰɩɨ ɲɣɧɸɞɭɸɤ, ɣɰ ɟԧɦԧɨ ɟɮɨɟ ɜɛɤɫɦɛɰ ɦɺɨɰɮɛ ɟɸɝɬɞɸɫ ɟɸɸɫ ɢɛɦɛɫɬ- ɨɛɛɫ ɟԛɫɬɸɦɬɸɨ ɜɛɤɟɛɞ. ȼԛɰɨɣɤɞ ɛɝɫɛɨ ɬɛɰɣɞɲ ɟɩɞɳɣɨ ɜɮɫɰɛɨ ɞɸɨɸ. ȿɛɧɟɣɨ – Rta-mgrin: TTT: The Horse-headed One, Hayagriva, deity, yi dam || klm: [?]; Baw p. 121: ȿɛɧɟɣɨ: Damdin (Hayagriva), ȿɛɧɟɣɨ ɺɟɛɧ: the protective deity Dam- din (Tib. rta-mgrin); KGy Ø; Süx Ø || RTA-M ʌ 612: ΜDamtsën (read sDamDZën, sDamΛΜǦën?) (Sch 867): ‘Horse-god’; JäD: ‘Horse-god’ ȿɛɧɟɣɨɲɩɤɡɩɩ – Rta-mgrin chos-rgyal: TTT: Rta-mgrin rgyal-po: Hayagriva, the Horse-necked King || klm: damdinĀoyiЇai; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 78: ȿɛɧɟɣɨɲɩɤ- -ɡɩɩ: tib: rta mgrin chos rgyal, klm: damdinĀoyi֢ai: “ɧɩɫɣɨ ɰɩɩɦɩɤɭɶɨ ɨɩɧ ɟɸɦɞɸ ɫɸɰԛɤ”. ȼɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɻɬɨɶ 10 ɟɩɞɳɣɨ ɬɛɰɣɮɬɨɶ ɨɸɞ. ȼɣɠ ɨɷ ɰɛɫ ɜɛɫɛɛɨ, ɞɮɫ- ɝɛɨ ɠɫɭԧɨɱɣɤɞ ɰɛɫɛɰ ɧɸɦɧɣɤɭɸɤ, ɟԧɫɝԧɨ ɛɫɢɛɤɬɛɨ ɬɩɻɭɩɭɩɤ, ɬɸɞɬɣɤɬɸɨ ԛɬɭɸɤ, ԛɰɸɫ ɭɸɫɞԛԛɨɭɸɤ, ɜɛɫɮɮɨ ɧɮɭɛɫɭɛɛ ɰԛɨɣɤ ɛɫɛɞ ɺɬɛɨ ɟɩɰɣɮɫɭɛɤ, ɢԛԛɨ ɧɮɭɛɫɭɛɛ ɨɩɧɰɩɭɞɩɦɶɨ ɱɛɦɛɧ ɜɛɫɷɬɛɨ ɟɩɞɳɣɨ ɟԛɫɭɸɤ. ȼɮɺɨ ɜԛɭɸɸɰ ԛԛɟɨɸɸɬ ɮɫɣɨ ɢɛɦɡ ɭɛɰɣɟɛɞ. ȿɛɧɡɣɨɟɩɫɦɣɞ – Dam-can-rdo-rje-legs-pa, Dam-can-rdor-legs: TTT: samaya bound protector Vajrasadhu, a guardian, the protective deity Rdo rje legs pa || klm: damЇindorlig; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 79: ȿɛɧɡɣɨɟɩɫɦɣɞ: tib: dam can rdo rje .legs pa, klm: dam֢indorlig: Ɏɦɛɛɨ ɺɧɛɛ ɰԧɦԧɞɦԧɬԧɨ ɜɮɫɰɛɨ ȿɣɝɛɛɡɣɨ – Bde-ba-can: TTT: Blissful Realm, Sukhavati. The pure land of Buddha Ami- tabha in which a practitioner can take rebirth during the bardo of becoming through a combination of pure faith, sufficient merit, and one-pointed determination || klm: divaЇan; Baw p. 126: ȿɣɝɛɛɡɣɨ: (Buddhist or Christian) paradise, the next world :Tib. bde-ba-can); KGy Ø; Süx p. 83: ȿɣɝɛɛɡɣɨ: tib: bde ba can, klm: diva֢an) “ɭɸɨɞɸɫɣɤɨ ɩɫɩɨ, ɛɧɞɛɦɛɨɭ”; 1. ɭɩɩɬɭ ɠɫɭԧɨɱԧԧɬ ɜɮɬɛɟ ɜɮɫɰɛɨ ɬɛɰɣɮɦɬɛɨ ɩɫɳɣɰ ɛɫɣɮɨ ɛɧɞɛɦɛɨɞɣɤɨ ɩɫɩɨ, 2. ɳɣɦɡ. ɰԛɨɣɤ ɛɡ ɭԧɫԧɰԧɟ ɛɺ ɭɮɰɭɛɤ ɨԧɰɱԧɦ ɜԛɫɟɬɸɨ ɩɫɩɨ ɞɛɢɛɫ, ɩɫɲɣɨ. ȿԛɨɡɣɨɞɛɫɛɝ – Dung-skyong dkar-po: TTT: dung skyong: a naga raja who resides in the ocean and protects the shells || klm: düngЇongȗarbo; Baw p. 140: ȿΟɨɡɣɨɞɛɫɛɝ: the “White Shell Protector” (name of the protective spirit of the Bogd Uul or Holy Mountain south of Ulaanbaatar) (Tib. dung-skyong dkar-po); KGy Ø; Süx p. 91: -ɟΟɨɡɣɨɞɛɫɛɝ: tib: dung skyong dkar po, klm: düng֢ongȗarbo: “ɱɛɞɛɛɨ ɦɛɝɛɤ ɭɸɭ ɞɸɞɲ” (ɦɮɬ); ɘɨɸ ɦɮɬ, ɦɮɬɶɨ ɰɛɛɨ ɨɷ ɭԧɝɟ, ɧɩɨɞɩɦɟ ɣɰɸɟ ɛɦɟɛɫɳɬɛɨ ɞɛɢɫɶɨ ɸɢɸɨ ɬɛɰɣɮɦɬ. Ɏɦɛɛɨɜɛɛɭɛɫɶɨ ԧɧɨԧ ɸɭɞɸɸɟɸɟ ɩɫɳɣɰ ȼɩɞɟ ɮɮɦɶɨ ɸɢɸɨ ɬɛɰɣɮɦɬ, ɬɛɝɟɛɞ; Ɏɞɭɛɛ 1678 ɩɨɟ ȼɩɞɟ ɰɛɨ ɮɮɦ ɞɸɡ ԧɫɞԧɧɡɦԧɨ ȿԛɨɡɣɨɞɛɫɛɝ ɩɝɩɩɞ ɜɩɬɞɩɬɨɩɩɬ ɰɩɤɳ ɣɤɨ ɨɸɫɣɤɟɸɰ ɜɩɦɬɩɨ ɛɡ. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 126 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra Ɂɛɧɬɫɛɨ – Lcam-sring: TTT: Lcam-sring – Beg-tse: (one of 8 chos skyong), brother & sister, cousins || klm: Їamsarin; Baw p. 154: Ɂɛɧɬɫɛɨ: Jamsrang (Buddhist protec- tive deity) (Tib. lCam-sring, Beg-tse); KGy Ø; Süx p. 99: Ɂɛɧɬɫɛɨ: tib: lcam sring, ,klm: ֢amsarin: ȼɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɻɬɨɶ ɛɫɝɛɨ ɟɩɞɳɣɨ ɬɛɰɣɮɬɨɶ ɨɸɞ. ȼɣɠ ɮɦɛɛɨ ɜɛɫɮɮɨ ɧɮɭɛɫɭɛɛ ɞɛɦɭ ɣɦɟɭɸɤ, ɢԛԛɨ ɧɮɭɛɫɭɛɛ ɨɮɧ ɬɮɧ ɜԛɰɣɤ, ɬɮɞɛɨɟɛɛ ɟɛɟɛɫ ɰɛɝɲɮɮɦɬɛɨ ɠɬԧɨ ɟɛɝɰɛɫ ɰɛɟɛɞ ɜԛɬɸɦɬɸɨ, ɭɛɝɣɨ ɰɩɰɣɧɩɤ ɭɩɦɞɩɤɨ ɸɫɣɰ ɢԛԛɬɸɨ ɜɛɤɟɦɛɛɫ ɟԛɫɬɸɦɬɸɨ ɜɛɤɟɛɞ. Ɂɛɧɬɫɛɨ ɨɷ ɩɝɩɦɢɬɩɨ ɱɮɬɛɨ ɟɛɦɛɤ ɟɮɨɟ, ɢɸɬ ɮɮɦɛɨɟ ɩɫɳɟɩɞ ɛɫɢɛɤɬɛɨ ɟԧɫɝԧɨ ɬɩɻɩɭɩɤ, ɮɦɛɛɨɛɛɫ ɸɫɞɸɦɟɬɸɨ ɞɮɫɝɛɨ ɧɸɦɧɣɤɭɸɤ, ɰԧɧɬԧɞɨԧԧɬ ɩɲ ɜɛɟɛɫɬɛɨ ɟԛɫɭɸɤ. ɇɩɨɞɩɦɲɮɮɟ ɮɦɛɛɨ ɬɛɰɣɮɬ ɞɸɰ ɜԧɞԧԧɟ ɟɛɤɬɨɶɞ ɨɩɧɰɩɭɞɩɰ, ɛɧɷɭɛɨɟ ɭɮɬ ɜԛɭɸɸɦɞɸɰɸɟ ɮɫɣɨ ɢɛɦɨɛ. Ɂɛɧɵɺɨ – ’Jam-dbyangs: TTT: The Sweet-voiced, Manjugosha. || klm: Jamiyang: Baw p. 154: Ɂɛɧɵɺɨ: Jamyang (Manjusri) (Tib. ’Jam-dbyangs); KGy Ø; Süx Ø82 Ɂɛɨɫɛɤɬɸɞ, Ɂɛɨɫɛɤɬɣɞ, Ɂɛɨɬɛɞ – Spyan-ras-gzigs, Spyan-gzigs: TTT: bodhisattva Ava- lokiteshvara, ‘he who sees in all direction(s)’, ‘the all seeing one’; || klm: Janrayisig; Baw p. 154: Ɂɛɨɫɛɤɬɸɞ: Chenrezi (Avalokiteshvara), ɇɸɞɢɸɟ Ɂɛɨɫɛɤɬɸɞ statue of the “Chenrezi who opens the eyes”, also called ɨɛɺɨ ɭɩɰɩɤ Ɂɛɨɫɛɤɬɸɞ the “Eighty cubit Chenrezi” (near the Gandang lamasery) (Tib. spyan-ras-gzigs); KGy Ø; Süx ;”p. 100–101: Ɂɛɨɫɛɤɬɣɞ: tib: spyan ras gsigs [sic!], klm: ֢anrayisig: “ɨԛɟɸɸɫ ԛɢɸɞɲ ȼɮɟɟɣɤɨ ɛɦɟɛɫɭ ɜɩɟɣɬɛɟɝɛ ɨɛɫɶɨ ɨɸɞ ɰɩɨɬɣɧ ɜɩɟɣɬɛɟɝɛ. ȼɮɟɦɛɨ ɮɮɦɶɨ ɩɫɩɤɟ ɢɛɦɫɛɨ ɬɮɮɟɛɞ ɞɸɡ ɟɩɧɩɞɭ ɞɛɫɟɛɞ; ɇɸɞɡɣɟ ɡɛɨɫɛɤɬɣɞ (ɧɩɨɞɩɦɶɨ ɛɫɟ ɭԛɧɨɣɤ ɭɮɬɞɛɛɫ ɭɩɞɭɨɩɦ, ɸɝ ɨɸɞɟɦɣɤɨ ɜɸɦɸɞɟɸɦ, ɭԧɫ ɭԛɧɸɨ ɩɦɨɶ ɧɸɟɧɣɤ ɭɮɨɞɛɦɛɞ ɜɛɤ- ɰɶɨ ɣɦɸɫɰɣɤɦɸɦ, ɸɨɸɫɸɦ ɨɣɞԛԛɦɬɸɰԛɤɨ ɛɲɦɛɦɶɞ ԛɢԛԛɦɸɰ ɛɫɣɮɨ ɳԛɭɸɸɨ ɱɩɞɭ ɸɫ- ɟɸɨɸ); p. 101: Ɂɛɨɬɛɞ: tib: spyan gsigs [sic!]: ɡɛɨɫɛɤɬɣɞ ɞɸɟɸɞ ԛɞɣɤɞ ɰɮɫɛɛɨɞɮɤɦ- ɬɛɨ ɰɸɦɜɸɫ, ԛɢɧɸɫ ɞɸɬɸɨ ɮɭɞɛɭɛɤ. || RTA-M ʌ 655: ĞD!Z!iƞraG –––––––––––– 82 Vö. : Süx p. 132–133: ɇɛɨɡɮɞɩɳɛ: szkt: mañjugosha, tib: ’jam dbyangs. 83 Vö. Süx p. 231: ɚɧɛɨɟɛɞ: szkt: yamantaka, klm: yamandaȗ. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 127 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra local divinities, a local deity subdued by Padmakara || klm: [?]; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 137: ɇɛɲɣɨ ɜɩɧɫɛ: tib: rma chen ’bom ra [sic!]: “ɰɛɭɛɨ ɞɩɦɶɨ ɸɰɸɨ”; ɐɛɭɛɨ ɞɩ- ɦɶɨ ɸɰɸɨɟ ɜɛɤɟɛɞ ɛɦɟɛɫɭ ɮɮɦ, ɭɛɰɣɡ ɳԛɭɸɡ ɜɛɤɡɸɸ. ɇɩɨɞɩɦɲɮɮɟ ɨɮɭɛɞ ɮɬɨɶɰɛɛ ɢɛɫɣɧ ɛɦɟɛɫɭ ɮɮɦɶɞ ɸɨɸ ɮɮɦɶɨ ɨɸɫɸɸɫ ɨɸɫɦɸɡ ɜɛɤɬɛɨ ɨɷ ɜɣɤ. ɇɣɨɭԛɞ – Mi-’khrugs-pa: TTT: the Buddha Unshakable, Aksobhya || klm: mingtüg; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 138: ɧɣɨɭΟɞ: tib: mi ’khrugs pa, klm: mingtüg: 1. Ȼɥɳɩɜɣ ɜɮɫɰɛɨ; 2. ɟԛɨɲԛԛɫɸɸɬ ɟɸɸɳ ɭɛɝɛɨ ɩɫɩɨɭ ɭɩɩɨɶ ɨɸɫ, ɧɣɨɲɩɞ ɲ ɞɸɨɸ.84 Ɉɛɧɨɛɨ – Rnam-snang: TTT: Vairochana || klm: namnang; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 145: Ɉɛɧɨɛɨ: tib: rnam snang, klm: namnang: “ɬɛɤɨ ɞɸɫɸɦ” ȼɮɦɞɛɨ ɛɤɧɞɣɤɨ ɐɮɭɛɞ- Ԧɨɟԧɫ ɬɮɧɶɨ ɭԧɝԧԧɬ ɜɛɫɮɮɨ ɭɣɤɳ 15 ɥɧ ɢɛɤɭɛɤ ɩɫɳɣɰ ɮɮɦɶɨ ɨɸɫ; Ɉɛɧɨɛɨɞɣɤɨ ɰԛɫɸɸ (ɸɨɸ ɮɮɦɶɨ ԧɝԧɫɭ ɜɛɤɬɛɨ ɰԛɫɸɸ). Ɉɛɧɬɫɛɤ – Rnam-sras, Rnam-thos-sras: TTT: Vaishravana, name of the king of mountain deities who guards the northern quarters or the god of wealth || klm: namsarai; Baw p. 230: Ɉɛɧɬɫɛɤ: Namsrai (Vaishravana) (Buddh.) (Tib. rnam-thos- sras); KGy Ø; Süx p. 145: Ɉɛɧɬɫɛɤ: tib: rnam-thos-sras, klm: namsarai: “ɛɬɛɫ ɬɩɨɬɩɞɲɣɤɨ ɰԧɝɞԛԛɨ”; Ɏɧɛɫ ɢԛɞɭ ɩɫɳɟɩɞ, ɩɫɲɦɩɨ ɠɫɭԧɨɱɣɤɞ ɜɛɺɡɮɮɦɛɞɲ ɭɸɨɞɸɫ. ɇɩɨɞɩɦɲɮɮɟ ȼɺɬɧɛɨ ɭɸɨɞɸɫ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɘɨɸɭɰɸɞɸɸɫ Ʌɮɜɠɫɛ ɜɮɹɮ ɧɛɨɛɤɰɨɶ ɟɮɮɟɦɛɞɛɛɫ Ⱦԛɝɣɫɛɛ ɜɩɦɨɩ. ɇɩɨɞɩɦɲɮɮɟɶɨ ɟɮɨɟ ɛɫɝɛɨ ɰɛɨɞɛɦ ɞɸɡ ɛɦɟɛɫɳɬɛɨ ɟɩɞɳɣɨ ɬɛɰɣɮɬɨɶ ɨɸɞ. Ɉɛɧɬɫɛɤɨ ɜɣɠɣɤɞ ɛɦɭɛɨ ɳɛɫ ԧɨɞԧԧɫ ɟԛɫɬɸɦɟɸɞ. ȼɛɫɮɮɨ ɧɮɭɛɫɭɛɛ ɟɮɛɢ, ɢԛԛɨ ɧɮɭɛɫɭɛɛ ɸɫɟɸɨɸɸɫ ɜԧԧɦɡɬԧɨ ɰɮɦɞɛɨɛɭɛɤ. ɐɸɝɭɸɡ ɜɮɤ ɛɫɬɦɛɨ ɟɸɸɫ ɰɛɞɛɬ ɢɛɝɣɦɛɨ ɬɮɮɬɛɨ ɜɛɤɟɛɞ. Ɉɛɧɬɫɛɤ ɬɛɰɣɮɬɶɞ ɸɦɜɸɞ ɜɛɺɨ ɛɧɷɟɫɛɦɶɨ ɜɣɦɸɞ ɭɸɧɟɸɞ ɜɩɦɞɩɨ ɜɣɳɣɫɟɸɞ. ɋɣɤɧɸɟ – Re-ma-ti: TTT: Re-ma-ti mched bzhi: Four Remati Sisters; gnod-sbyin Re-ma- ti: the yakshini Remati || klm: remed; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 160: ɋɣɤɧɸɟ: tib: re ma ti, klm: remed: ȼɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɻɬɩɨɟ ɧɮɮ ɢԛɞɣɤɞ ɣɝɸɸɨ ɭɸɭɞɸɞɲ ɩɰɣɨ ɭɸɨɞɸɫ. Ԛɫɡɣɨ – U-rgyan: TTT: Uddiyana (o rgyan), the country to the north-west of ancient In- dia where Guru Rinpoche was born on a lotus flower. The literal meaning of Uddi- yana is ‘vehicle of flying’ or ‘going above and far’ || klm: ürЇin; Baw Ø; KGy Ø; -Süx p. 192: Ξɫɡɣɨ: tib: u-rgyan, szkt: OdiyƘna, klm: ür֢in: “ɭɩɦɞɩɤɨ ɲɣɧɸɞ”; ɘɨɸɭ ɰɸɞɣɤɨ ɰɩɤɟ ɰɸɬɸɞɭ ɜɛɤɟɛɞ Ƀɨɟ ɧԧɫɨɣɤ ɟɸɸɟ ɮɫɬɞɛɦɶɨ ɬɛɝ ɞɛɢɛɫ, ɩɟɩɩɞɣɤɨ Ɋɛɥɣɬɭɛɨɶ ɨɮɭɛɞɭ ɜɣɤ. ɇɩɨɞɩɦɩɩɫ ȿɛɞɳɣɨ ɩɫɩɨ ɲ ɞɸɟɸɞ. Ԛɫɡɣɨɜɛ – U-rgyan-pa: TTT: U-rgyan-gling-pa, U-rgyan chen-po, U-rgyan gu-ru Pad- ma-’byung-gnas: Padmasambhava || klm: ürЇinba; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 192: Ξɫ- ɡɣɨɜɛ: tib: u-rgyan pa, klm: ür֢inba: “ԛɫɡɣɨ ɰԛɨ”; Ԛɫɡɣɨɞɣɤɨ ɩɫɩɨɟ ɧɸɨɟɸɦɬɸɨ ɦɩɝɩɨ ȼɛɟɛɧɡɮɨɛɤ ɭԧɝɟԧɟ ɛɨɰ ԛɨɟɸɬɦɸɬɸɨ ɜɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɨɸɞ ɲɣɞɦɸɦɣɤɨ ɨɸɫ; ɓԛɭɟɸɞ ɜɮɫɰɛɟ, ԧɧɬɞԧɦԧԧɫ ɨɷ ɧɩɨɞɩɦɲɮɮɟ ɮɦɛɛɨɶ ɳɛɳɣɨ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɑɛɧɜɛ – Tshangs-pa: TTT: Brahma, the ruler of the gods of the Realm of Form || klm: Āamba; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 207: ɑɛɧɜɛ: tib: tshangs pa, klm: Āamba: ɇɩɨɞɩɦ- ɲɮɮɟɶɨ ɟɮɨɟ ɛɫɝɛɨ ɰɛɨɞɛɦ ɞɸɡ ɛɦɟɛɫɳɬɛɨ ɟɩɞɳɣɨ ɬɛɰɣɮɬɨɶ ɨɸɞ. ɑɛɧɜɶɨ ɜɣɠ- ɣɤɨ ɢԛɬ ɱɛɞɛɛɨ, ɞɮɫɝɛɨ ɧɸɦɧɣɤɭɸɤ, ɱɛɞɛɛɨ ɭɩɫɞɩɨ ԧɧɬɞԧɦɭɸɤ, ɜɛɫɮɮɨ ɧɮɭɛɫɭɛɛ ɟɛɤɨɶɞ ɟɛɫɛɰ ɰɮɭɞɛ ɜɛɫɷɬɛɨ, ɱɛɞɛɛɨ ɛɡɣɨɛɤ ɰԧɦԧɞɦԧɬԧɨ ɜɛɤɟɞɛɛɫ ɟԛɫɬɸɦɬɸɨ –––––––––––– 84 Vö. : Süx p. 15: Ȼɥɳɩɜɣ: szkt: akğobhya [sic!], klm: aȗšobi. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 128 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɜɛɤɟɛɞ. ɑɛɧɜɶɞ ɳԛɭɬɸɨɸɸɫ ԛɤɦɬ ɜԛɰɸɨ ɜɮɦɞɣɤɨ ɮɬ ɧɸɭ ɮɨɟɫɛɨ ɜԛɭɨɸ ɞɸɡ ɟɩɧɩɞɭ ɞɛɫɟɛɞ.85 ɑɛɧɜɛɞɛɫɛɝ – Tshangs-pa dkar-po: TTT: Brahma, a chos skyong, a deity || klm: Āangbu- ȗarbu; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 207: ɑɛɧɜɛɞɛɫɛɝ: tib: tshangs po dkar po [sic!], klm: Āangbuȗarbu: “ɱɛɞɛɛɨ ɸɬɫɮɛ”; 1. ɛɫɝɛɨ ɰɛɨɞɛɦ ɰɸɧɸɸɰ ɟɩɞɳɣɨ ɬɛɰɣɮɬɨɶ ɨɸ- ɞɣɤɞ ɑɛɧɜɛ ɞɸɟɸɞ. Ⱦɮɫɝɛɨ ɱɛɞɣɤɞ ɸɢɸɧɟɸɞɲ ɞɮɫɝɛɨ ɧɸɦɧɣɤɭɸɤ, ɜɛɫɮɮɨ ɧɮɭɛɫɭɛɛ ɰɮɫɱ ɬɸɦɸɧɭɸɤ, ɜɣɠ ɰɮɝɱɛɬ ɨɷ ɱɛɞɛɛɨ, ɮɨɛɬɛɨ ɛɡɣɨɛɤɨ ԧɨɞԧ ɱɛɞɛɛɨ. ɑɛɧɜɶɨ ɟԛɫɣɤɞ ɟɩɧɩɞɭ ɰɛɫ ɬɛɦɰɣ ɟɸɞɟɸɨ, ɞɛɦ ɱɛɰɣɦɞɛɛɨ ɱɛɰɣɦɬɨɶ ɟɩɭɩɫ ɢԛɬ ɱɛɫɛɤ ɨɷ ɰɮɝɣɫɲ ɰԛɲɣɭ ɦɮɮ ɧɸɭ ɸɫɞɸɨ ɭɩɤɫɨɩɩ ɭɮɫɞɣɟɛɞ ɞɸɡ ɟԛɫɬɸɦɟɸɞ; 2. ɇɩɨɞɩɦ ɩɫɨɶ ɜɛɫɮɮɨ ɰɺɢɞɛɛɫɭ ɜɛɤɰ ɧԧɨɰ ɱɛɬɭ ɮɮɦ. ɑɛɧɜɛ ɬɛɰɣɮɬɶɞ ɜɣɦɸɞɟɸɨ ԧɞɬԧɨ ɨɸɫ. ɚɨɡɣɨɦɰɛɧ – Dbyangs-can-lha-mo: TTT: Sarasvati, Goddess of Wisdom and Learning, Goddess of Eloquence || klm: yangЇinlhamu; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 232: ɚɨɡɣɨɦ- ;”ɰɛɧ: tib: dbyangs can lha mo, klm: yang֢inlhamu: sarasvati; “ɸɞɳɣɞɭ ɩɰɣɨ ɭɸɨɞɸɫ ȿɮɮɨ ɮɰɛɛɨ, ɺɫɮɮ ɨɛɤɫɞɣɤɞ ɭɸɭɞɸɨ ɬɩɻɫɰɩɞɲ ɩɰɣɨ ɭɸɨɞɸɫ.86 Csillagászat Az idęszámítással szorosan összefügg az öt „nagy tudomány” közé tartozó csillagászat, az itt felsorolt 7 égitest neve kölcsönszóként a mongol szókészlet része lett. ȼɛɛɬɛɨɞ, ȼɛɝɛɛɬɛɨ – Pa-sangs, Pa-wa-sangs: TTT: Venus, Friday || klm: basang, bava- sang; Baw p. 34: ɜɛɛɬɛɨ (ɜɛɛɬɛɨ ɞɛɫɣɞ): 1. Venus, 2. Friday (Tib. pa-sangs); KGy p. 40: ȼɛɛɬɛɨɞ, ɜɛɛɬɛɨɞ: a Vénusz bolygó; péntek, ɜɛɛɬɛɨɞ ɞɛɫɛɞ: péntek; Süx p. 24: ȼɛɛɬɛɨɞ, ɜɛɛɬɛɨ: tib: pa sangs, klm: basang: 1. ɟɩɦɩɩɨ ɰɩɨɩɞɣɤɨ ɭɛɝ ɟɛɰɷ ԧɟԧɫ, 2. ɨɛɫɨɶ ɛɤɧɞɣɤɨ ɨɸɞɸɨ ɠɫɭԧɨɱ; ȼɛɝɛɛɬɛɨ, ɜɛɝɛɛɬɛɨ: tib: pa-wa-sangs, klm: bavasang: ɜɛɛɬɛɨ; ɧɩɨɞɩɦ ɨɸɦɨɸɸ ɢԧɝɰԧɨ ɩɨɩɩɬɩɨ ɨɸɫɣɤɨ ԛԛɫɞɸɸɫ ɰɸɫɸɞɦɸɞ- ɟɸɨɸ. ȼɺɧɜɛ – Spen-pa: TTT: Saturn, Saturday || klm: bimba; Baw p. 81: ɜɺɧɜɛ (ɜɺɧɜɛ ɞɛɫɣɞ): 1. Saturn, 2. Saturday (Tib. spen-pa); KGy p. 92: ɜɺɧɜɛ: szombat, csill a Szaturnusz bolygó, ΫɨΫΫɟΫɫ ɜɺɧɜɛ ɞɛɫɛɞ: ma szombat van; klm: bimba < tib spen-pa; Süx p. 51: ɜɺɧɜɛ II: tib: spen pa, klm: bimba: 1. ɟɩɦɩɩɨ ɞɛɫɣɞɣɤɨ ɢɮɫɞɛɟɮɞɛɛɫ ԧɟԧɫ ɜɮɹɮ ɬɛɨɲɣɫ, 2. ɨɛɫɨɶ ɛɤɧɞɣɤɨ ɨɸɞɸɨ ɠɫɭԧɨɱ. ȿɛɝɛɛ – Zla-ba: TTT: Moon, Monday, month || klm: dawa; Baw p. 114: ɟɛɝɛɛ I: (ɟɛɝɛɛ ɞɛɫɣɞ) Monday (Tib. zla-ba); KGy p. 127: ɟɛɝɛɛ 1: hétfę; Hold; klm: dava < tib zla- ba; Süx p. 76: ɟɛɝɛɛ: tib: zla ba, klm: dava: “ɬɛɫɛɨ”; 1. ɟɩɦɩɩ ɰɩɨɩɞɣɤɨ ɨɸɞ ɟɸɰ ԧɟԧɫ, 2. ɨɛɫɨɶ ɛɤɧɞɣɤɨ ɨɸɞ ɠɫɭԧɨɱ Ɇɰɛɞɝɛ – Lhag-pa: TTT: Mercury, Wenesday || klm: lhaȗba; Baw p. 205: ɦɰɛɞɝɛ (ɦɰɛɞɝɛ ɞɛɫɣɞ): 1. Mercury, 2. Wednesday (Tib. lhag-pa); KGy p. 242: ɦɰɛɞɝɛ: szerda; –––––––––––– 85 Vö. Süx p. 44: ȼɫɛɰɧɛ: szkt: Brahma, tib: tshangs pa, klm: braham-a. 86 Vö. Süx p. 167: Ɍɛɫɛɬɝɛɭɣ: szkt: svarasvati [sic!], klm: sarasvadi. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 129 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra = ȼɮɟ; Süx p. 127: ɦɰɛɞɝɛ: tib: lhag pa, klm: lhaȗba: ȼɮɟ; ɟɩɦɩɩɨ ɞɛɫɣɞɣɤɨ ɞɮɭ- ɞɛɛɫɰ ɨɷ. ɇɺɞɧɛɫ – Mig-dmar: TTT: Mars, Thursday || klm: miȗmar; Baw p. 225: ɧɺɞɧɛɫ: (ɧɺɞ- ɧɛɫ ɞɛɫɣɞ) 1. Mars, 2. Tuesday (Tib. mig-dmar); KGy p. 270: ɧɺɞɧɛɫ: csill a Mars bolygó; kedd; klm: miȗmar, tib mig-dmar; Süx p. 141: ɧɺɞɧɛɫ: tib: mig dmar, klm: miȗmar: “ɮɦɛɛɨ ɨԛɟɸɨ”; 1. ɟɩɦɩɩ ɰɩɨɩɞɣɤɨ ɰɩɻɫɟɮɞɛɛɫ ԧɟԧɫ, 2. ɨɛɫɨɶ ɛɤɧɞɣɤɨ ɨɸɞ ɠɫɭԧɨɱ ɜɩɦɩɰ ɧɛɫɬ. Ɉɺɧ – Nyi-ma: TTT: day, date, Sun, Sunday || klm: nima, nim-a; Baw p. 252: ɨɺɧ: (ɨɺɧ ɞɛɫɣɞ) Sunday (Tib. nyi-ma); KGy p. 314: ɨɺɧ: vasárnap; a Nap; klm: nima, tib; ɨɺɧ ɞɛɫɛɞ ɜΟɫ: minden vasárnap, vasárnapon|ta, -ként; Süx p. 149: ɨɺɧ: tib: nyi-ma, klm: nim-a: 1. ɟɩɦɩɩɨ ɰɩɨɩɞɣɤɨ ɟɩɦɟɮɞɛɛɫ ԧɟԧɫ ɜɮɹɮ Ȼɟɵɺɛ ɞɛɫɣɞ, ɜԛɭɸɨ ɬɛɤɨ ԧɟԧɫ, 2. ɨɛɫɛɨ ɞɛɫɣɞ. Ɋԛpɸɝ – Phur-bu: TTT: Jupiter, Thursday || klm: pürbü; Baw p. 285: ɊΟpɸɝ, ɪΟpɸɝ (ɪΟ- pɸɝ ɞɛɫɣɞ) I: 1. Jupiter, 2. Thursday (Tib. phur-bu); KGy p. 366: ɪΟpɸɝ: csütörtök; a Jupiter bolygó; klm: pürbü < tib phur-bu; ɪΟɫɸɝ ɞɛɫɛɞ: csütörtök; Süx p. 157: ɊΟpɸɝ, ɪΟɫɸɝ I: tib: phur bu, klm: pürbü: “ɞɛɟɛɬ”; 1. ȿɩɦɩɩ ɰɩɨɩɞɣɤɨ ɟԧɭɞԧԧɫ ԧɟԧɫ ɜɮɹɮ ɜɛɫɰɛɬɜɛɟɷ ɞɛɫɣɞ, 2. Ɉɛɫɨɶ ɛɤɧɞɣɤɨ ɨɸɞ ɠɫɭԧɨɱ. Földrajzi nevek Hegyek, folyók, tavak A 15 elnevezés többsége mongóliai földrajzi név (9 hegy és 1 folyó), ezenkívül India legjelentęsebb folyójának neve (Ⱦɛɨɞɛ ɧԧɫԧɨ), valamint a két legfontosabb buddhista za- rándokhely 2–2 névváltozata (Ⱦɛɨɟɣɬ – ȿɣɬɛ, ɇɛɟɫɩɬɝɛ – ɇɛɪɛɧ)87 mellett a legmaga- sabb hegyként számon tartott Ɂɩɧɩɦɮɨɞɧɛ található a csoportban. ȼɮɦɨɛɤ – ’bul-gnas: TTT Ø; ’bul: to give, offer, donate, present, to make / present / per- form an offering; gnas: place, location || klm: bulnai; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 45: ȼɮɦɨɛɤ: tib: ’bul-gnas, klm: bulnai: “ԧɫɞԧɦɣɤɨ ɩɫɩɨ”; ɐԧɝɬɞԧɦ, ɂɛɝɰɛɨ ɛɤɧɞɣɤɨ ɰɣɦɣɤɨ ɢɛɛɞɭ ɩɫɳɣɰ ԛɫɞɸɦɡɣɦɬɸɨ ɮɫɭ ɨɮɫɮɮ ɜɛ ɟɛɦɛɤɨ ɭԧɝɳɨԧԧɬ ɟɸɸɳ 2612 ɧ ԧɨɟԧɫ ɮɮɦ. Ⱦɛɨɞɛ ɧԧɫԧɨ – Gang-ga: TTT: the river Ganges || klm: Gangȗa; Baw p. 88: Ⱦɛɨɞɛ ɧΫɫΫɨ: River Ganges; KGy p. 100: Ⱦɛɨɞɛ3: a Gangesz folyó; klm: Gangȗa, tib: < Gangga < tib/ind; Süx p. 59–60: Ⱦɛɨɞɛ III: szkt: gaԲga “ɛɦɞɮɮɫ ɺɝɛɞɲ”; 1. ɐɣɧɛɦɛɤɨ ɮɮɦɛɛɬ ɸɰ ɛɝɛɨ ȼɛɨɞɛɛɦɶɨ ɜɮɦɛɨɟ ɱɮɭɞɛɟɛɞ ɘɨɸɭɰɸɞɣɤɨ ɟɩɧɩɞɭ ɧԧɫԧɨ. Ɍɸɫԛԛɨ, ɭɮɨɞɛ- ɦɛɞ, ɛɧɭɦɛɞ, ɰɣɫɞԛɤ, ɰԧɨɞԧɨ, ɢԧԧɦԧɨ, ɰɩɟɩɩɟɩɨɟ ɭɮɬɭɛɤ, ɰɩɩɦɩɤ ɱɸɝɸɫɦɸɨ ɛɧɞɮɮ- ɦɛɞɲ ɨɛɤɧɛɨ ɸɫɟɸɧɭ ɫɛɳɛɛɨ ɲ ɞɸɨɸ, 2. ɇɩɨɞɩɦɶɨ ɢԛԛɨ ԧɧɨԧɟ ɰɺɢɞɛɛɫɭ ɩɫɳɣɰ ԛɢɸɬɞɸɦɸɨɭ ɨɮɮɫɶɨ ɨɸɫ; Ⱦɛɨɞɶɨ ɸɱɸɞ (ɐɣɧɛɦɛɤɨ ɮɮɦ); Ⱦɛɨɞɶɞ ɜɛɫɣɞɲ (ɟɛɦɛɤ); –––––––––––– 87 Megemlítendę, hogy a két szent hely indiai nevét nem találjuk meg a kölcsönszók között – a vizsgált forrá- sokban. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 130 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra Ⱦɛɨɞɛɛɬ ɭԧɫɬԧɨ (ɛɦɭ); Ⱦɛɨɞɛ ɧԧɫɨɣɤ ɰɮɧɰɣ (ɛ. Ⱦɛɨɞɶɨ ɸɦɬ, ɜ. ɭɩɩɦɳɞԛɤ, ɰɸɧɡɸɸ- ɞԛɤ). Ⱦɛɨɟɣɬ – Gangs-te-se: TTT: Kailash Snow Mountain || klm: gandisa; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 62: Ⱦɛɨɟɣɬ: tib: gangs te se, klm: gandisa: “ɱɛɬɭ Ʌɛɤɦɛɬ ɜɮɹɮ ɱɛɬɭ ɮɮɦ”; ɘɨɸɭɰɸɞ ɭԧɝɟ, ɧɩɨɞɩɦɶɨ ɸɫɭɨɣɤ ɮɭɞɛ ɢɩɰɣɩɦɟ ɩɦɩɨɭɛɛ ɟɛɤɫɛɦɟɟɛɞ ɑɛɬɭ ɐɣɧɛɦɛɤɨ ɨɸɞɸɨ ɩɫɞɣɦɶɨ ɨɸɫ, Ȼɨɛɝɛɟ (ԛɢ) ɟɛɦɛɤɨ ɩɤɫ ɜɮɤ. tese ɨɷ ɬɛɧɞɛɫɟɣɤɨ desa (ɩɫɩɨ) ɭɸɬɸɨ ԛɞ. Ⱦɺɭɫɮɮɨ – Dge-mtho-ri : TTT Ø; vö. dge-ba: virtuous; virtue; mtho: hight; high; ri, ri-bo: mountain || klm: [?]; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 75: ɞɺɭɫɮɮɨ: tib: dge mtho ri: “ȼɮɺɨɭ ԧɨɟԧɫ ɮɮɦ”; Ԧɝԧɫɰɛɨɞɛɤ ɛɤɧɞɣɤɨ ɨɮɭɛɞɭ ɜɛɤɟɛɞ ԛɢɸɬɞɸɦɸɨɭ ɮɮɦ, ɭɸɨɟ ɜɛɤɟɛɞ ɫɛɳɛɛɨ ɜɮɦɛɞ. ɐɺɭɫɮɮɨ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɭɮɫɮɮɨ – mtho-ri: TTT Ø; vö. mtho: height; high; ri, ri-bo: mountain || klm: [?]; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 186: ɭɮɫɮɮɨ: tib: mtho ri: “ԧɨɟԧɫ ɮɮɦ”; ɇɩɨɞɩɦ ɞɛɢɫɶɨ ɨɸɫɣɤɨ ɜԛɫɸɦɟɸɰԛԛɨɟ ɩɫɟɩɞ. ɑɛɞɛɛɨ ɭɮɫɮɮɨ, ȼɛɫɮɮɨ ɭɮɫɮɮɨ ɞɸɰ ɧɸɭ. Ⱦɺɭɫɮɮɨɶɞ ԛɢ. ȿɛɳɨɛɧɡɣɦ – Bkra-shis-rnam-rgyal: TTT Ø; vö. bkra-shis: auspiciousness, good luck, good fortune, goodness, prosperity, happiness; rnam-rgyal: complete victory || klm: dasinamЇil; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 82: ȿɛɳɨɛɧɡɣɦ: tib: bkra shis rnam rgyal, klm: dasinam֢il: “ԧɦɢɣɤɭ ɭɣɤɨ ɺɦɞɮɮɞɬɛɨ”, Ɍԛɰɜɛɛɭɛɫ ɛɤɧɞɣɤɨ Ɍԛɰɜɛɛɭɛɫ ɬɮɧɶɨ ɨɮɞɛɞɭ ɜɛɤɟɛɞ ɮɮɦɶɨ ɨɸɫ ȿɣɬɛ – Ti-se, Te-se: ɍɍɍ: Sacred mountain in western Tibet; also known as Kailash || klm: disa; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 84: ɟɣɬɛ: szkt: değa, tib: ti-se, te-se, klm: disa (Ʌɩɝ.): “ɩɫɩɨ”; ɑɛɬɭɶɨ ɩɫɩɨ, ɐɣɧɛɦɛɤɨ ɨɮɫɮɮɨɶ ԧɨɟԧɫɦԧɞ ɰɸɬɸɞ. Ɂɩɧɩɦɮɨɞɧɛ – Jo-mo-glang-ma: TTT: Lady of Glaciers, Mt. Everest || klm: Їomulung- m-a; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 104: Ɂɩɧɩɦɮɨɞɧɛ: tib: jo-mo glang ma, jo-mo lung ma, klm: ֢omulungm-a: ȼɛɦɜɛ, ɐɺɭɛɟɶɨ ɰɣɦ ɟɸɸɫ ɩɫɳɣɰ ɟɸɦɰɣɤɨ ɰɛɧɞɣɤɨ ԧɨɟԧɫ ɩɫɞɣɦ 8848 ɧɠɭɫ ԧɨɟԧɫ. “ɜɮɫɞɛɬɨɶ ɸɢɸɞɭɸɤ” ɂɩɭɩɦ, ɂɩɭɩɦɰɛɨ – Gtso-tho-lha: TTT Ø [?] || klm: Їotol; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 113: -ɂɩɭɩɦ(ɰɛɨ): tib: gtso tho lha, klm: ֢otol: “ɞɩɦ ԧɨɟԧɫ ɰɛɤɫɰɛɨ”; ȿɛɫɣɞɛɨɞɶɨ ɭɛɦɛɫ ɰɛɞ ɞɛɢɛɫɭ ɭɩɞɭɬɩɨ ɬԧɨԧɬԧɨ ɞɛɦɭ ɮɮɦ, ԛɨɸɧɦɸɰԛɤ ԧɨɟԧɫ ɨɷ 1425 ɧ. ɘɨɸ ɮɮɦɛɨɟ ɢɩɫɣɮɦɬɛɨ ɬɛɨɞɣɤɨ ɭɮɬɞɛɤ ɬɮɟɛɫ ɜɣɤ. Ɇɰɛɲɣɨɝɛɨɟɛɟ – Lha-chen dbang-bstod: TTT Ø [?] || klm: [?]; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 128: Ɇɰɛɲɣɨɝɛɨɟɛɟ: tib: lha chen dbang bstod: “ɣɰ ɭɸɨɞɸɫɣɤɨ ɛɝɳɣɞ ɰԛɬɸɰԛɤ”; Ɍԛɰɜɛɛɭɛɫ ɛɤɧɞɣɤɨ ɘɫɟɸɨɸɱɛɞɛɛɨ ɬɮɧɶɨ ɨɮɭɛɞɭ ɩɫɳɣɰ ɟɛɫɰɛɨ ɱɛɛɢɭɛɤ ɮɮɦ, ɨɮɭ- ɞɣɤɨɰɛɨ ɨɛɝɲɣɭ ɝɛɨɟɛɨ ɲ ɞɸɟɸɞ. Ƀɰ ɭɸɨɞɸɫ ɞɸɟɸɞ ɨɷ ɇɛɰɛɟɠɝɛ ɭɸɨɞɸɫɣɤɨ ɨɸɫ ɹɧ. ɇɛɟɫɩɬɝɛ – Ma-dros-pa: TTT: Lake Manasarovar in Western Tibet near Mt. Kailash, sacred to Chakrasamvara, Naga King Anavatapta, who inhabits Lake Manasarovar, “Who Never Warms Up” || klm: Madrosba; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 130: ɇɛɟɫɩɬɝɛ: tib: ma dros pa, klm: Madrosba (Ʌɩɝ.): “ɸɬ ɜԛɦɸɸɟɬɸɨ ɨɮɮɫ”; Ȼɨɛɝɛɟ, ɇɛɪɛɧɶɨ ɭɛɤɦɜɛɫɭ ԛɢ ɇɛɪɛɧ – Ma-pham, Ma-phang Ma-dros-pa: TTT: Ma-pham mtsho: Lake Manasarovar || klm: [?]; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 134: ɇɛɪɛɧ: tib: ma pham, ma phan [sic!], ma dros pa: “ԛɦ ɜԛɦɸɸɟɸɞɲ”; Ȼɨɛɝɛɟ ɟɛɦɛɤɨ ɨɸɫɣɤɨ ɭԧɝɟ ɩɫɲɮɮɦɞɛ, ɨɛɫɨɶ ɭɮɺɛɨɟ TothErzsebet_PhD-dissz.doc 131 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɰɛɦɡ ɜԛɦɸɸɬɟɸɞɞԛɤ ɞɸɬɸɨ ɮɭɞɛɭɛɤ, Ʌɛɤɦɛɬ ɮɮɦɶɨ ԧɦɧɣɤɟ ɩɫɳɣɰ ɰɩɻɫ ɡɣɡɣɞ ɨɮɮɫɶɨ ɨɸɞ ɜɩɦɨɩ. ɍԧɝɟɲԛԛɟ mtsho ma pham (ɱɩ ɧɛɪɛɧ – ɧɛɪɛɧ ɟɛɦɛɤ) ɞɸɡ ɨɸɫɦɸɰ ɜԧɞԧԧɟ ɸɨɸ ɨɸɫ ɩɫɲɣɨ ɱɛɞɣɤɨ ɰɣɨɟɣ ɰɸɦɨɸɸ ɲɩɩɧɛɛɪɛɨɛ ɜɩɦɩɨ ɰɮɝɣɫɬɛɨ ɜɮɤ Ɉɩɫɩɝɦɣɨ – Nor-bu-gling: TTT: Treasure-island || klm: norbuling; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 148: Ɉɩɫɩɝɦɣɨ: tib: nor bu gling, klm: norbuling: “ɘɫɟɸɨɣɤɨ ɰɣɤɟ”; ȿɩɫɨɩɟ ɛɤɧɞɣɤɨ ɨɮɞɛɞɭ ɜɛɤɟɛɞ ɮɮɦɶɨ ɨɸɫ, ɩɟɩɩɞɩɩɬ 8000 ɡɣɦɣɤɨ ԧɧɨԧɰ ɰԛɨɣɤɞ ɬɮɮɞɛɛ- ɞɛɛɫ ɨɷ ɩɫɳɮɮɦɬɛɨ ɩɫɳɮɮɦɞɛ ɸɨɟɸɸɬ ɩɦɟɬɩɨ. ȼɛɬ ɐɸɨɭɣɤ ɛɤɧɞɣɤɨ ȼɛɭ-ɓɣɫɸɸɭ ɬɮɧɶɨ ɨɮɭɛɞɭ ɜɛɤɰ ɧɩɨɞɩɦɶɨ ɰԛɫɦɣɤɨ ԛɠɣɤɨ ɩɨɱɦɩɞɣɤɞ ɣɦɭɞɸɬɸɨ ɟԧɫɝԧɦɡɣɨ ɜɮɦɳ ɜԛɰɣɤ ɮɮɦɶɨ ɨɸɫ. ɉɱɩɦ – ’Od-gsal: TTT: luminous clarity, luminosity, brightness, clarity, lucidity, clear light || klm: [?]; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 152: ɉɱɩɦ: tib: ’od gsal: “ɞɸɞɸɸɨ ɞɸɫɸɦ”; ȿɩɫɨɩɞɩɝɷ ɛɤɧɞɣɤɨ ɒɩɤɫ ɰɩɭɩɩɬ ɢԛԛɨ ԧɧɨԧ ɸɭɞɸɸɟɸɟ ɩɫɳɣɰ ɮɮɦɶɨ ɨɸɫ. ɘɨɸ ɮɮɦ ɛɱ ɰɸɦɜɸɫɭɸɤ ɰɩɻɫ ɮɮɦ ɜɛɤɟɛɞ ɭɮɦ ɨɮɭɞɣɤɨ ɛɫɟɮɮɟɶɨ ɺɫɣɛɞɛɛɫ Ȼɱ ɮɮɦ – ɨɸɫ ɉɱɩɦ ɜɩɦɬɩɨ ɞɸɨɸ. ɘɨɸ ɮɮɦɶɨ ɬɛɨɞɣɤɨ ɬɮɟɛɫ ɸɟԛɞɸɸ ɮɦɛɧɡɦɛɞɟɛɨ ɣɫɡɸɸ. Ɍɛɨɬɛɫ – Seng-gser: TTT Ø; vö. seng: lion; gser: gold, golden || klm: Sansar; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 166: Ɍɛɨɬɛɫ II: tib: seng gser, klm: sansar: “ɳɛɫ ɛɫɬɦɛɨ”; ȿɩɫɨɩ- ɞɩɝɷ ɛɤɧɞɣɤɨ ɒɩɤɫ ɰɩɭɩɩɬ ɰɩɦɞԛɤ ɩɫɳɣɰ ɮɮɦɶɨ ɨɸɫ, ɉɱɩɦ ɬɛɨɬɛɫ ɲ ɞɸɟɸɞ. Ɏɞɭɛɛ ɬɸɨɬɸɫ ɞɸɬɸɨ ɨɸɫɭɸɤ ɜɛɤɬɛɨ ɨɷ ɉɱɩɦɬɛɨɬɛɫ ɞɸɡ ɨɣɤɦԛԛɦɡ ɟɮɮɟɬɛɨɛɛɬ ɰɮɝɣɫɲ ԧԧɫɲɦԧɞɟɡɸɸ. ɘɨɸ ɮɮɦɛɨɟ ɢɩɫɣɮɦɬɛɨ “Ɍɸɨɬɸɫ ɰɸɧɸɸɰ ɮɮɦɨɛɛ ɩɫɳɣɰ ɞɛɢɫɶɨ ɸɢɸɨɟ ɬɛɨ ɭɛɰɣɦ ԧɫɞԧɰ ɻɬ ɸɫɟɸɨɣɤɨ ɸɫɣɰ ɰɸɧɸɸɞɲ” ɨɸɫɭɸɤ ɬɛɨɞɣɤɨ ɬɮɟɛɫ ɜɣɤ. Ɍɸɝɫɸɸ – Gzig-ri: TTT Ø; vö. gzig: leopard; ri: mountain || klm: [?]; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 174: Ɍɸɝɫɸɸ: tib: gzig ri: “ɣɫɝɸɬɭ ɮɮɦ”; Ⱦɩɝɷ-Ȼɦɭɛɤɨ ɨɮɫɮɮɨɶ ɞɮɭɞɛɛɫ ɸɞɨɸɸɨɟ Ɉɸɧɸɞɭ ɮɮɦɛɛɬ ɢԛԛɨ ɭɣɤɳ 60 ɥɧ ɬɮɨɛɨ ɭɩɞɭɬɩɨ ɟɭɟ. 2437 ɧ. Ɍɸɦɜɸ – Bsil-ba: TTT: cool, coolness, species of tree || klm: selbe; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 175: Ɍɸɦɜɸ, Ɍɸɦɜɸ ɞɩɦ: tib: bsil ba, klm: selbe: “ɬɸɫԛԛɨ”; Ɍɸɫԛԛɨ ɞɩɦ ɞɸɬɸɨ ɮɭɞɛɭɛɤ, ɰɩɫɳ. ɬɸɫԛԛɨ Ɍɸɦɜɸ; ɍɮɮɦ ɞɩɦɶɞ ɮɬɛɛɫ ɬɸɦɜɸɟɞɸɸɬ ɸɨɸ ɨɸɫ ɨɷ ɬɸɦɜɸɰ ɞɸɟɸɞ ԛɞɸɸɬ ԛԛɬɸɦɭɸɤ ɞɸɡ ɢɛɫɣɧ ɰԛɨ ԛɢɬɸɨ ɨɷ ɨɮɭɦɛɞɟɛɛɞԛɤ ɢԛɤɦ. Országok, tartományok A 15 szó Tibettel, illetve Mongóliával szomszédos országok, illetve tibetiek által (is) lakott kisebb-nagyobb területek nevét öleli fel. Ȼɧɟɩɩ – A-mdo: TTT: Amdo, also called Domey (mdo smad) || klm: Amdoa; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 17: Ȼɧɟɩɩ: tib: ɛ mdo, klm: ɛmdoa: ɍԧɝɟɣɤɨ ɟɩɫɨɩ ԧɧɨɣɤɨ ɰɮɝɷɟ ɩɫɳɣɰ ɐԧɰ ɨɮɮɫɶɨ ɞɛɢɫɶɨ ɨɸɫ. || RTA-M ʌ 205: XamDǁ (M), AmDǁ (VMI 156: 72) ‘Amdo’ || RTA-M ʌ 205: XamDǁ (M), AmDǁ (VMI 156: 72): ‘Amdo’ ȼɛɦɜɛ – Bal-po: TTT: Bal: Nepal, Nepalese; Bal-po: Nepal, native of Nepal || klm: balbu; Baw p. 40: ȼɛɦɜɛ: (ȼɛɦɜɛ ɮɦɬ) Nepal; ɜɛɦɜɛɲɮɮɟ: Nepalese (people); ɜɛɦɜɶɨ: Nepalese (adj.); KGy p. 47: ɜɛɦɜɛ2: nepáli; Nepál; ɜɛɦɜɛ/ɜɛɦɜɶɨ ɰΟɨ: nepáli TothErzsebet_PhD-dissz.doc 132 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra Ⱦԛɨɭɛɨ – Gung-thang: TTT: ‘central plain’, part of Ngari Khorsum, monastery in Ngari || klm: güng thang; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 71: ȾΟɨɭɛɨ: tib: gung thang, klm: güng thang: ɍԧɝɟ ɞɛɢɫɶɨ ɨɸɫ, ɧɩɨɞɩɦ ɨɩɧ ɬɮɟɛɫɭ ɸɦɜɸɞ ɟɛɤɫɛɦɟɛɨɛ. ɍԧɝɟɣɤɨ ɛɦɟɛɫɭ ɳԛɦɸɞɲ ɇɣɦɛɫɛɤɜɛ ɸɨɸ ɞɛɢɫɶɨ ɰԛɨ ɜɛɤɡɸɸ. Ɂɛɞɛɫ – Rgya-dkar, Rgya-gar: TTT: India || klm: Їagar, Їaȗar; Baw p. 153: Ɂɛɞɛɫ: India -hist.) (Tib. rgya-gar); KGy p. 176: ɡɛɞɛɫ: biz indiai, indus; klm: ֢agar, tib rgya) dkar; Süx p. 97: ɡɛɞɛɫ: tib: rgya dkar, klm: ֢aȗar: “ɱɛɞɛɛɨ ɰɺɭɛɟ”; ɘɨɸɭɰɸɞ; Ɂɛɞɛɫ ɩɫɩɨ || RTA-M ʌ 122: D!Z!iäkǦar (M): ‘India’; JäD: ‘India’ Ɂɛɨɛɞ – Rgya-nag: TTT: China || klm: Janaȗ; Baw p. 154: Ɂɛɨɛɞ: China (Hist.) (Tib. rgya-nag); KGy Ø; Süx p. 99: Ɂɛɨɛɞ: tib: rgya nag; klm: ֢anaȗ: “ɰɛɫ ɰɺɭɛɟ”; ɰɺɭɛɟ || RTA-M ʌ 462: rëD!Z!ianaG< (VMI 146: 5), nD!Z!iänaG (M): ‘China, Peking’; JäD: ‘China’ Ɂɛɬɸɫ – Rgya-ser: TTT: Russia || klm: Jaser; Baw p. 155: Ɂɛɬɸɫ: Russia (hist.) (Tib. ;”rgya-ser); KGy Ø; Süx p. 102: Ɂɛɬɸɫ: k [sic!]: rgya ser, klm: ֢aser: “ɳɛɫ ɰɺɭɛɟ ɩɫɩɬ; ɒɣ ɭɸɞɸɰɸɟ ɜɮɫɮɮ ɨɩɧɭɩɤ ɡɛɬɸɫɣɤɨ ɜɮɢɛɫ ɸɧ ɟɩɧɩɩɫ ɜɮɺɨɟɛɛ ɱԧɝ ɩɫɮɮɦ ɞɸɟɸɞ ɲɣɨɷ ɹɮ ɜɣɦɸɸ (ȼ.ɋ.) Ɇɛɟɛɞ – La-dwags: TTT: Ladak, a district in Tibet || klm: laduȗ; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 120: Ɇɛɟɛɞ: tib: la dwags, klm: laduȗ: “ɮɮɦɶɨ (ɟɛɝɛɛɨɶ) ɛɧ”; ɇɩɨɞɩɦ ɰɮɮɲɣɨ ɨɩɧ ɬɮɟɛɫɭ mar orun ɞɸɡ ɨɸɫɦɸɟɸɞ ɨɷ ɭԧɝɟ ԛɞ ɜɩɦɨɩ. ɘɨɸɭɰɸɞɣɤɨ Ɂɛɧɧɮ Ʌɛɳ- ɧɣɫ ɧɮɡɣɟ ɰɛɫɷɺɛɦɛɞɟɛɰ ɐɣɧɛɦɛɤɨ ɝɛɨɭ ɮɦɬɶɨ ɨɸɞ. ɘɫɭ ɱɛɞɭ ȼɛɤɞɛɦ ɨɮɮɫ, ɧɩɨ- ɞɩɦɶɨ ɞɩɝɣɩɫ ɨɮɭɛɞɦɛɡ ɜɛɤɬɛɨ ɞɸɟɸɞ. ɂɛɨ ɢɛɨɳɣɦ, ɬɩɻɦ, ɛɧɷɟɫɛɦ ɛɰɮɤɨ ɰɮɝɷɟ ɭԧɝɟɭɸɤ ɭɸɬɭɸɤ ɮɲɣɫ “ȼɛɞɛ ɭԧɝɟ” ɞɸɟɸɞ Ɇɣɨ – gling: TTT: 1. island, land, place, 2. sanctuary, 3. continent, 4. monastery, temple complex, 5. mansion, 6. part, 7. a district in Tibet; Ling, in Kham || klm: ling; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 123: Ɇɣɨ II: tib: gling: “ɭɣɝ”; ɍԧɝɟɣɤɨ Ȼɧɟɩɩ ɨɮɭɞɣɤɨ ɐԧɰ ɨɮɮɫ, ɐɛɭɨɶ ɞɩɦɶɨ ɸɰ ɩɫɲɣɧ, ɧɩɨɞɩɦ, ɭԧɝɟ, ɮɤɞɛɫ ɨɛɫ ɮɫɷɟ ɨɮɭɛɞɦɛɡ ɜɛɤ- ɬɛɨ ɞɛɢɫɶɨ ɨɸɫ. Ɇɣɨ ɩɫɩɨɟ XI ɢɮɮɨɟ Ⱦɸɬɸɫɣɤɨ ɭɮɮɡ ɢɩɰɣɩɞɟɡɸɸ. || RTA-M ʌ 4: alãș (M): ‘country’ ɍɛɡɣɞ, ɍɛɞɬɣɞ, ɍɛɞɬɣɞɣɤɨ ɩɫɩɨ – Ta-zig, Stag-gzig: TTT: Iran, Persia || klm: y?]; Baw p. 327: ɍɛɡɣɞ: Persia (hist.) (Tib. ta-zig); KGy Ø; Süx p. 177: ɍɛɞɬɣɞ, ɍɛɞɬɣɞɣɤɨ ɩɫɩɨ: tib: stag gzig: “ɜɛɫɬ ɣɫɝɸɬɣɤɨ ɩɫɩɨ”; ɘɫɭɨɣɤ Ɋɠɫɬ ɩɫɨɶɞ ɭԧɝɟɲԛԛɟ ɣɤɨ ɨɸɫɦɸɡ ɜɛɤɬɛɨ ɨɷ ɧɩɨɞɩɦ ɭԛԛɰɣɤɨ ɜɣɲɞԛԛɟɸɟ ɟɛɤɫɛɦɟɟɛɞ. ɉɟɩɩɞɣɤɨ ɍɛɡɣɞ(ɬɭɛɨ) ɩɫɨɶ ɨɸɫ ɲ ԛԛɨɸɸɬ ԛԛɟɸɦɭɸɤ. ɍԧɝɟ, ɍԧɝԧɟ, ɍԛɝɟ – Stod-bod: TTT: Stod: name of Far Western Tibet, Upper, Western Tibet || klm: töbed; Baw p. 350: ɍΫɝɟ: 1. Tibet, 2. Tibetan, ɭΫɝɟ ɰɸɦ: Tibetan lan- guage, Tibetan, ɭΫɝɟ ɸɧɨɸɦɸɞ: Tibetan medicine; KGy p. 450: ɭΫɝɟ, ɭΟɝɟ: tibeti; Tibet; klm: Töbed; ɭΫɝɟ Οɬɸɞ: tibeti betħ/írás; ɭΫɝɟɣɤɨ ɮɫɛɨ ɢɩɰɣɩɦ: tibeti iroda- lom; ɭΫɝɟΫΫɫ, ɭΟɝɟɸɸɫ: tibetiül; Süx p. 184: ɭΫɝΫɟ: tib: mtho ’bod (pa) [sic!], klm: töbed: “ԧɨɦԧɫɦԧɞԧԧɬ ɟɮɮɟɛɰ”; ɍԧɝɟ ɞɛɢɛɫ ɮɮɦɛɫɰɛɞ ɩɫɩɨ ɮɲɫɛɛɬ ɸɫɭ ɱɛɞɭ ɭԧɝɟ- ɲԛԛɟ ɜɛɫɛɛ ɜɛɫɛɛ ɨɷ ɰɛɫɛɞɟɛɰ ɮɮɦɶɨ ɩɫɩɤɟ ɩɫɩɧɡ ɱɛɧɰɛɞ ɜɩɬɞɩɨ ɜɣɠ ɜɣɠɸ ɟɮɮ- ɟɛɦɱɛɨ ɰɸɦ ɧɸɟɸɸ ԧɞɟԧɞ ɜɛɤɬɨɛɛɬ “ԧɨɟɫԧԧɬ ɟɮɮɟɟɛɞ ɩɫɩɨ” ɞɸɬɸɨ ɮɭɞɛɛɫ ɨɸɫɦɸɰ ɜɩɦɬɩɨ ɞɸɟɸɞ. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 133 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra Ԛɤ ɂɛɨ – Dbus-Gtsang: TTT: U and Tsang || klm: üi zang; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 191: Ξɤ ɂɛɨ: tib: dbus-gdzan [sic!], klm: üi zang: ɍԧɝɟԧɟ ɜɛɤɟɛɞ Ԛɤ ɧԧɫԧɨ, ɂɛɨ ɧԧɫԧɨ; ɂɛɫɣɧ ɨɩɧɟ ɭԧɝɟɣɤɨ ɰɩɻɫ ɭɩɧ ɧɮɡɣɤɨ ɨɸɫ ɞɸɟɸɞ. Ɏɞɭɛɛ Ԛɤɢɛɨ ɩɫɩɨ ɞɸɝɸɦ Ԛɤ ɨɷ Ԧɧɨԧɟ ɭԧɝɟ ɩɫɩɨ, ɂɛɨ ɨɷ ɮɧɛɫɭ ɭԧɝɟ ɩɫɩɨ, ɨɣɤɦɸɸɟ ɭԧɝɟ ɩɫɨɶɞ ɨɸɫɦɸɰ ɠɫԧɨɰɣɤ ɨɸɫ ɛɡɸɸ. || RTA-M ʌ 163: G Városok A szótárakban 3 városnév található, a tibeti fęváros mellett, a buddhizmus szempontjából fontos indiai városok. ȿɩɫɡɟɛɨ – Rdo-rje-gdan: TTT: Bodhgaya; Vajrasana, “the diamond throne of enlighten- ment”, diamond seat, place of Shakyamuni Buddha’s enlightenment, the modern Bodh Gaya || klm: dorЇidan; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 87: ȿɩɫɡɟɛɨ: tib: rdo rje gdan, klm: dor֢idan: ɉɲɣɫɭ ɬɮɮɫɣɨ (ԛɢ); p. 153: ɉɲɣɫɭ ɬɮɮɫɣɨ: szkt: vajrƘsan=, tib: rdo rje gdan, klm: vĀir tu saȗurin.88 Ɇɰɛɬ (ɰɩɭ) – Lha-sa: TTT: Lhasa, ‘Abode of the Gods’, the capital of Tibet || klm: Lhasa Lhas qoto; Baw p. 205: Lhasa; KGy p. 758: Ɇɰɛɬ ɰɩɭ: földr Lhasza; klm: Lhas qoto, tib Lha-sa; Süx p. 128: Ɇɰɛɬ: tib: lha sa, klm: lhasa: “ɜɮɫɰɨɶ ɞɛɢɛɫ (ɩɫɩɨ)”; ɇɘ-ɨɣɤ VII ɢɮɮɨɶ ɭɸɫɞԛԛɨ ɰɛɞɛɬɛɛɬ ɜɮɹɮ Ɍɩɫɩɨɢɩɨɞɩɧɜɩ ɰɛɛɨɶɞ ɭԧɫ ɜɛɫɷɡ ɜɛɤɰ ԛɠɸɬ ɣɤɨ ɨɸɫɦɸɡ ɣɫɬɸɨ ɍԧɝɟɣɤɨ ɨɣɤɬɦɸɦ ɰɩɭ; ɟɛɦɛɤɨ ɭԧɝɳɨԧԧɬ ɟɸɸɳ 11600 ɯԛԛɭɣɤɨ (ɭɩɰɩɤ) ԧɨɟԧɫɭ ɩɫɳɟɩɞ. Ɉɛɦɣɨɟɛɫ – Na-len-dra: TTT: Nalanda monastery in Magadha || klm: [?]; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 143: Ɉɛɦɣɨɟɛɫ: tib: na len dra < szkt: nƘlanda: Ɉɛɦɠɨɟɫɛ; Ɉɛɦɛɨ- ɟɛ.89 –––––––––––– 88 Vö. Süx p. 40: ȼɩɟɞɛɺɛ: szkt: Bodhigaya: ɉɲɣɫɭ ɬɮɮɫɣɨ. 89 Vö. Süx p. 143: Ɉɛɦɛɨɟɛ: szkt: nƘlanda, klm: nalanda TothErzsebet_PhD-dissz.doc 134 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra Kolostorok A 15 név 16 (12 tibeti, 4 mongóliai) kolostort jelöl. ȼɸɫɸɸɝɸɨɞ – ’Bras-spungs: TTT: Drepung, ‘Heap of Fruition’ one of the three main Ge- lukpa monasteries, located north of Lhasa; monastery, ancient town in Orissa || klm: brayibung, Barayibung keyid; Baw Ø; KGy: ȼɸɫɸɸɝɸɨɞ ɰɣɤɟ: földr Beréven TothErzsebet_PhD-dissz.doc 135 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɰԧɫԧɨɞԧ ɰԛɲɸɸɫ II ɜɩɞɟ Ɂɛɝɢɛɨɟɛɧɜɛ ɰɮɭɛɞɭɶɨ (1724–1758) ɟɮɫɬɞɛɦɟ ɢɩɫɣɮɦɛɨ ɜɛɫɷɬɛɨ ɰɣɤɟ. ɍɮɰɛɤɨ ԛɠɟɸɸ 700 ɞɛɫɮɤ ɦɛɧɭɛɤ, ɟԧɫɝԧɨ ɟɛɱɛɨ, 12 ɛɤɧɛɞɭɛɤ ɜɛɤɡɸɸ. ȿɛɫɡɛɛɦɣɨ – Dar-rgyas-gling: TTT: monastery in Upper Tibet || klm: darЇayiling; -Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 81: ȿɛɫɡɛɛɦɣɨ: tib: dar rgyas gling, klm: dar֢ayiling: “ԧɫ ɞԧɡɣɨ ɟɸɦɞɸɫɸɰ ɰɣɤɟ”; ȿɸɸɟ ɭԧɝɟɣɤɨ ɜɮɫɰɨɶ ɳɛɳɣɨɭɨɶ ɭɩɧ ɰɣɤɟɣɤɨ ɨɸɫ. ȿɛɳɣɨɲɣɦɸɨ – Bkra-shis-’khyil: ɍɍɍ: Da-shi-kyil: name of Monastic University in Am- do Province || klm: dasinĀiling; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 82: ȿɛɳɣɨɲɣɦɸɨ: tib: bskra shes ’khyil [sic!], klm: dasinĀiling: “ԧɦɢɣɤɭ ɮɤɦɞɛ, ԧɦɢɣɤɭ ɢԧɝ ɸɫɞԛԛɦɸɞ”, ȼɮɦɞɛɨ ɛɤɧɞɣɤɨ ɨɮɭɞɣɤɨ ɨɸɞɸɨ ɮɮɦ ȿɛɳɦɰԛɧɜɸ – Bkra-shis lhun-po: TTT: seat of Panchen Lama, ‘heaps of glory, auspicious events or things’, monastery near Shigatse || klm: dašihümbe, dasi lhungbu; Baw Ø; KGy p. 758: ȿɛɳɦɰΟɧɜɸ: földr Tasilhunpo; tib Bkra-shis lhun-po; Süx p. 82: ȿɛɳɦ- ɰΟɨɜɸ: tib: bkra shis lhun po, klm: dasi lhungbu: ɍԧɝɟɣɤɨ Ɇɰɛɬ ɰɣɤɟɸɸɬ 250 ɧɩɟ ɞɛɢɛɫɭ, ɑɛɨ ɧɮɡɣɤɨ Ɉɺɨ ɞɩɦɶɨ ɮɫɬɞɛɦɶɨ ɟɩɩɟ ɰɸɬɸɞɭ ɂɩɨɰɩɝɶɞ ɭɛɛɦɛɦ ɭԧɞɬɬԧ- ɨɣɤ ɰɩɤɨɩ ɭԛԛɨɣɤ ɳɛɝɷ ɛɨɰɟɮɞɛɛɫ ȿɛɦɛɤ ɦɛɧ ɞɸɞɟɸɰ Ⱦɸɨɟɸɨɟԛɝ 1447 ɩɨɟ ɜɛɤ- ɞɮɮɦɬɛɨ ɰɣɤɟ. ɐVII ɢɮɮɨɛɛɬ ɸɰɦɸɨ ɸɨɸ ɰɣɤɟɣɤɨ ɳɣɫɸɸɭ ɦɛɧ ɨɛɫɶɞ ȼɛɨɲɣɨ ɫɣɧ- ɜԛԛɲɣɤ ɜɮɹɮ ɧɩɨɞɩɦɩɩɫ ȼɛɨɲɠɨ ɸɫɟɸɨɸ ɞɸɡ ɨɸɫɣɤɟɸɰ ɜɩɦɡɸɸ. ɘɨɸ ɰɣɤɟ ɨɷ ɍԧɝ ɭԧɝɟԧɟ ɜɛɤɬɛɨ ɳɛɫ ɧɛɦɞɛɤɭɨɶ ɰɛɧɞɣɤɨ ɭɩɧ ɭԧɝ ɜɩɦɡ ɜɛɤɡɸɸ ȿɸɫɞɸ – Sde-dge: TTT: Derge in Kham, Kingdom and town in Eastern Tibet, a district in Tibet || klm: [?]; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 94: ɟɸɫɞɸ: tib: sde drge [sic!]: ȿɩɫɨɩɟ ɭԧɝɟɣɤɨ ɰɩɭ ɜɛ ɰɩɳɮɮɨɶ ɨɸɫ. Ɉɩɧ ɜɛɫɦɛɡ ɜɛɤɬɛɨ. ȿɸɫɞɸ ɟɛɨɡɮɫ. Ɂɛɨɲɣɝɦɣɨ – Byang-chub-gling: TTT: Bodhi Temple. A temple at Samye || klm: Їang- Āubling; Baw Ø; KGy Ø; Süx pp. 101–102: Ɂɛɨɲɣɝɦɣɨ: tib: byang chub gling, -klm: ֢angĀubling: “ɜɩɟɷ ɭɣɝ, ɰɣɤɟ”; ɍԧɝ ɛɤɧɞɣɤɨ Ȼɫɰɮɬɭɛɤɨ ɨɮɭɛɞɭ ɜɛɤɟɛɞ ɫɛ ɳɛɛɨɭ ɞɛɢɛɫ; ȿɩɧɞɣɤɨ ɻɬɩɩɫ Ɂɛɨɲɣɝ ɞɸɦɸɨ ɞɸɟɸɞ ɰԛɨ ɩɦɡ ɨɸɸɬɸɨ ɞɸɰ ɜɛ Ɂɛɨɲɣɝ ɞɸɦɸɨɞɣɤɨ ɫɛɳɛɛɨ ɞɸɬɸɨ ɛɫɟɶɨ ɭɛɤɦɜɛɫ ɜɣɤ. Ɇɛɝɫɛɨ, Ɇɛɝɫɣɨ – Bla-brang: TTT: a district in Tibet; Bla-brang Bkra-shis-’khyil: Ta- shi khyil monastery in Labrang || klm: labrang; Baw Ø; KGy p. 237: Ɇɛɝɫɛɨ: föld Labrang, nagy tibeti kolostorváros a kínai-tibeti határvidéken; klm: < tib bla-brang; Süx p. 119: Ɇɛɝɫɛɨ: tib: bla brang, klm: labrang: “ɦɛɧɶɨ ɩɫɟɩɨ”; 1. ȼɫɛɤɜɮɨ ɰɣɤ- ɟɣɤɨ Ⱦɩɧɛɨ ɟɛɱɛɨɞɣɤɨ ɳɣɫɸɸɭ ɦɛɧ ɜɛɤɬɛɨ ɣɰ ɦɛɧɭɛɨ Ȼɞɝɛɛɨɢɮɨɟɮɤɨ (1648– 1722) ɟɩɫɨɩɟ ɭԧɝɟԧɟ ԛԛɬɞɸɨ ɜɛɤɞɮɮɦɬɛɨ ɳɛɫ ɧɛɦɞɛɤɭɨɶ ɭɩɧ ɰɣɤɟ. ɘɨɸ ɰɣɤɟɸɟ ɧɩɨɞɩɦɲɮɮɟ ɸɫɞɸɦ ɧԧɫɞԧɦ ɣɰ ɰɣɤɟɸɞ ɜɛɤɡɸɸ; 2. ɰԛɨɟɭɸɤ ɦɛɧ, ɰɮɭɛɞɭ ɰɮɝɣɦɞɛɛ- ɟɶɨ ɬɮɮɰ ɩɫɩɨ ɜɛɤɫ; ɇɩɨɞɩɦ ɰɸɦɨɸɸ ɦɛɝɫɣɨ ɞɸɡ ɰɸɦɡ ɜɣɲɣɰ ɨɷ ɲ ɜɣɤ. Ɉɛɫɭɛɨ – Snar-thang: TTT: Narthang, village & monastery || klm: nartan; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 146: Ɉɛɫɭɛɨ: tib: snar-thang, klm: nartan: ɍԧɝɟɣɤɨ ȿɛɳɦɰԛɧɜɸ ɰɣɤɟɸɸɬ ɜɛɫɮɮɨ ɰɩɤɭ ɢԛɞɭ 6 ɜɸɸɫɣɤɨ ɱɛɛɨɛ ɮɬɛɨ ɭɛɰɣɛ ɡɣɦ (1153 ɩɨ)-ɟ ɛɨɰ ɜɛɤ- ɞɮɮɦɛɞɟɬɛɨ Ⱦɛɛɟɛɧɜɶɨ ɲɣɞɦɸɦɣɤɨɰɨɣɤ ɛɦɟɛɫɭ ɰɣɤɟ ȿɛɤɲɣɨ ɮɦɬɶɨ ԛɠɟ ɭԧɝɟ “Ⱦɛɨɡɮɫ”, “ȿɛɨɡɮɫ”-ɶɨ ɧɩɟɩɨ ɜɛɫɶɨ ɰɸɝɣɤɞ ɸɨɸ ɰɣɤɟɸɟ ɜɛɫɦɛɬɛɨ ɨɷ ɧɛɳɣɟ ɛɦɟɛɫɳɬɛɨ ɭԛԛɰɭɸɤ. Ɍɛɡɛ – Sa-skya: TTT: 1. Sakya, one of the four major schools of Tibetan Buddhism. It was established in the 11th century by Drogmi Lotsawa (’brog mi lo tsa ba), a disciple of the Indian master Virupa, 2. Sakya, the seat of the Sakya school, Sakya TothErzsebet_PhD-dissz.doc 136 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra was founded by Könchok Gyalpo of the powerful Khön family, in 1073 || klm: [?]; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 162: Ɍɛɡɛ: tib: sa-skya: “ɱɛɤɝɛɫ ɳɩɫɩɩɭ” – ɭԧɝɟɣɤɨ Ԛɤ ɂɛɨ ɩɫɨɶ ȼɩɧɜɩɫɣ ɮɮɦɶɨ ɱɛɞɛɛɨ ɳɩɫɩɩɭ ɞɛɢɫɶɨ ɨɸɫ, ɸɨɟɸɸɬ ɮɫɷɟ ɱɛɞɭ ɩɦɩɨ ɛɦɟɛɫɭ ɨɩɧɶɨ ɧɸɫɞɸɟ ɭԧɫɬԧɨ; Ɍɛɡɛ ɜɛɨɟɣɟ Ⱦɮɨɞɛɛɡɛɦɱɛɨ, Ɍɛɡɛ ɦɛɧ. Ɍɸɫɛ – Se-ra: TTT: Sera monastery, ‘place of wild rose or brier’, large monastery near Lhasa, || klm: [?]; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 176: Ɍɸɫɛ: tib: se-ra: Ɍɸɫɛ ɰɣɤɟ, “ɢɸɫɦɸɞ ɬɛɫɨɛɤɨ ɩɫɩɨ”; ɍԧɝɟɣɤɨ Ɇɰɛɬ ɰɩɭɩɩɬ ɮɧɛɫ ɢԛɞɭ 3 ɧɩɟ ɞɛɢɛɫɭ 1419 ɩɨɟ ɜɛɤɞɮɮɦ- ɬɛɨ ɭɩɧɩɩɰɩɨ ɰɣɤɟ. ɍԧɝɰԧɨ – Sgrub-khan: TTT: the practitioner, sadhaka || klm: tobqan; Baw p. 351: ɭΫɝ- ɰΫɨ: simple, plain, modest; KGy Ø; Süx pp. 184–185: ɍΫɝɰΫɨ, ɍΫɝɰΫɨ (ɬΟɧ) ɰɣɤɟ: tib: grub khan, klm: tobqan: “ɜԛɭɸɸɦɣɤɨ ɜɛɤɳɣɨ”; Ԧɝԧɫɰɛɨɞɛɤ ɛɤɧɛɞ, ɉɫɰɩɨɶ ɰɩɤɭ ɜɣɠɟ ɜɮɤ ɓɣɝɸɸɭ ɮɮɦɛɨɟ ɞɮɫɝɛɨ ɭɛɦɛɛɫɛɛ ԧɭɞԧɨ ɧɩɟɩɫɰɩɞ ɮɮɦɛɛɫ ɰԛɫɸɸ- ɦɸɞɟɬɸɨ ɰɛɟ ɱɩɰɣɩɭɩɤ ɮɮɦɶɨ ԧɝԧɫ ɭɛɦ ɜɮɹɮ ɻɫɩɩɦɩɩɬɩɩ 20 ɧɠɭɫ ԧɨɟԧɫɭ, ɮɫɭɛɛ- ɫɛɛ 40 ɞɛɫɮɤ ɧɠɭɫ, ԧɫɞԧɨԧԧɫԧԧ 30 ɩɫɲɣɧ ɧɠɭɫ ɭɛɦɜɛɤɭɛɤ ɟɸɝɬɸɞ ɟɸɸɫ ɜɛɤɞɮɮɦɬɛɨ ɛɨɰɟɮɞɛɛɫ ɜɩɞɟ Ԧɨɟԧɫ ɞɸɞɸɸɨ ɂɛɨɛɜɛɢɛɫɶɨ ɜԛɭɸɸɦɣɤɨ ɬԛɧ; ɇɩɨɞɩɦ ɜɣɲɞɸɸɫ ȿɮɜ- ɰɛɨ ɞɸɡ ɜɣɲɬɸɨ ɜɛɤɟɛɞ. ɓɛɦɮ – Zha-lu: TTT: district in Tsang, Zha-lu dgon-pa: Shalu Monastery || klm: šalu; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 219: ɓɛɦɮ: tib: zha lu, klm: šalu: Ԧɫɨԧɟ ɍԧɝɟɣɤɨ ɂɛɨ ɧɮ- ɡɣɤɨ ɨɸɞɸɨ ɰɸɬɸɞ. ɘɨɟɸɸɬ ɩɦɩɨ ɰɸɦɧɸɫɲ ɭԧɫɡ ɞɛɫɬɨɛɛɬ ɭɸɟɨɣɤɞ ɓɛɦɮ ɦɩɢɝɛɛ ɞɸ- ɟɸɞ ɜɛɤɝ. 3.2.2. A tibeti nyelv jelentęsége a mongol egyházi életben A Mongóliában létesült kolostorok szerzetesei a dge-lugs-pa rend képzési rendszerének részeseivé váltak. Közülük sokan Dbus, Gtsang, A-mdo és más tartományok kolostori isko- láiban végezték tanulmányaikat tibeti nyelven és mħveiket is tebetiül alkották.90 Elsęként Vostrikov fogalmazta meg, hogy a tibeti olyan funkciót töltött be a lamaizmus elterjedtségi területén, mint a középkori Európában a latin.91 A legtehetségesebbek magas szintħ kép- zettséget szereztek és jelentęs életmħvet hagytak hátra. Ennek az irodalomnak a nagyságát ,érzékelteti Ĭombo֢ab: Mongol szerzęk tibeti nyelven írott alkotásai címħ 40 oldalas listája amely 208 tudós-szerzetes nevét sorolja fel.92 Lokesh Chandra két kiadványában is foglal- kozik a mongol szerzetesek tibeti nyelvħ vallásos irodalmi tevékenységének számbavéte- lével: az Eminent Tibetan Polymaths of Mongolia és a Materials for a History of Tibetan Literature címħ mħvében egy sor mongol szerzetes rövid életrajzát és gsung-’bum-ját mu- tatja be.93 Az utóbbi évek jelentęs vállalkozása Ragchaa Byambaa háromkötetes munká- ja,94 amely 60 mongol szerzetes életmħvét veszi számba, a részletes katalógus a könyvek tibeti címe, terjedelme és mérete mellett a kolofonokat is közli. –––––––––––– 90 L. Teleki 2005. 91 Vostrikov 1962. .Ĭombo֢ab 1959 92 93 Lokesh Chandra 1961; 1963 94 Ragchaa 2004. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 137 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra 3.2.3. A mongol köznyelv tibeti elemei A tibeti nyelv használata nem maradt meg a kolostorok falain belül, a világi hívek legköz- vetlenebbül a névadáson keresztül kerültek kapcsolatba a tibeti nyelvvel, azon kívül a köz- keletħ lamaista kifejezések is bekerültek a köznyelvbe, illetve azokon a területeken, ahol a két népcsoport évszázadokon keresztül egymás mellett élt, természetes folyamat volt a köl- csönszók megjelenése.95 3.2.3.1. A tibeti névadási hagyományok átvétele A buddhistává vált mongolok körében a tibeti névadási szokások terjedtek el. A nevek álta- lában két elembęl állnak, melyek kétszótagosak. Ezek az elemek jelentéssel bíró szavak, gyakran vallással kapcsolatosak. Ilyen elemek pl. Dpa’-ldan (‘hęsi’), Bsod-nams (‘érdem’), Rdo-rje (‘gyémánt’), Tshe-ring (‘hosszú életħ, isten’), Brtson-’grus (‘igyekezet’), stb. Az effajta személynevek nem utalnak az illetę családjára, szüleire. A tibetiben használatuk nem merev, többségük lehet akár fiú-, akár lánynév. Néhány kivétel azért van: pl. a Sgrol- ma, ami TƘrƘ istennę tibeti neve, természetesen csak lányoknak adják, vagy a ’Jigs-med ‘rettenthetetlen’ többnyire fiúnév egyik eleme. A tibeti gyakorlatban a világi ember születésekor kap egy nevet, mely élete során nem változik (pl. házasságkötéskor sem). A szerzeteseknél azonban más a helyzet: a szer- zetesi fogadalom letételekor új nevet kap, ami jellegében nem mutat semmilyen különle- gességet, általában hasonló elemekbęl áll, mint amilyen a világi neve volt. A képzés elęre- haladtával azonban változik a helyzet. Ahányféle tanítási hagyományt sajátít el a szerzetes, annak megfelelęen újabb és újabb neveket kap mestereitęl. (Congkapának pl. 16 neve is- meretes.) Ezek a beavatásokkor kapott nevek már hosszabbak is lehetnek, gyakran kapcso- lódik hozzájuk a tudós-szerzetes képességeit kiemelę állandó jelzę (pl. Blo-bzang ‘szép értelmħ’). A híressé vált mestereket sokszor egyszerħen származási helyükręl nevezik el (pl. Tshong-ka-pa ‘Hagymavölgybeli’), esetenként a kolostorról, ahol tevékenykedik. A mongol nyelvben a tibeti névelemek a mongol kiejtésnek megfelelęen alakultak, néhány példa: Ȼɞɝɛɨ – Ngag-dbang, Ƚɛɨɲԛɞ – Dbang-phyug, ȿɛɨɟɛɫ – Bstan-dar, ȿɛɧ- ɟɣɨɬԛɫɸɨ – Rta-mgrin-srung, ȿɛɨɢɣɨ – Bstan-’dzin, Ɂɛɦɱɛɨ – Rgyal-mtshan, Ɂɛɧɜɛɦ – ’Jam-dpal, Ɂɣɞɧɸɟ – ’Jigs-med, Ɇɮɝɬɛɨ – Blo-bzang, stb. Ezen túlmenęen tibeti neve van a kolostorok többségének, pl. ȼɸɫɸɸɝɸɨɞ ɰɣɤɟ – ’Bras-spungs, sęt hegyeknek, folyóknak is lehet tibeti elnevezése, mint pl. a már bemuta- tott ɂɩɭɩɦɰɛɨ – Gtso-tho-lha (hegy), Ɍɸɝɫɸɸ – Gzig-ri (hegy), vagy Ɍɸɦɜɸ ɞɩɦ – Bsil-ba (folyó). –––––––––––– 95 L. Jambalsüren 2007; Norbu–Takeuchi 1991; Róna-Tas 1966. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 138 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra 3.2.3.2. Tibeti szavak a mongol köznyelvben Az itt felsorolt összesn 260 szó számos témakört ölel fel, legtöbb köztük a növények, ásványok neve, különféle használati tárgyak elnevezése és általános kifejezések. Állatok A vizsgált forrásokban talált 17 tibeti eredetħnek jelölt állatnév többsége emlęs és madár (7, ill. 5), de találunk köztük Indiában élę folyami hüllęt és tengeri élęlényt is. ɜɛɞɝɛɛɰɛɤ – pags-pa-byi’u, lpags-bye’u: TTT: bat || klm: baȗbaqai; Baw p. 35: ɜɛɞɝɛɛ- ɰɛɤ: Bat, Little Brown Bat, Mouse-eared Bat, Myotis, Ɍɛɰɛɦɭ ȼɛɞɝɛɛɰɛɤ: Whisk- ered Bat, M. mystacinus, Ɏɬɨɶ ȼɛɞɝɛɛɰɛɤ: Daubenton’s Bat, M. daubentoni; ɜɛɞɝɛɛ- ɰɛɤ ɱɸɱɸɞ: Dandelion, Taraxacum officinale; KGy p. 41: ɜɛɞɝɛɛɰɛɤ: állat denevér (ɬɛɫɷɬɛɨ ɜɛɞɝɛɛɰɛɤ, Chiroptera-fajok); klm: baȗbaqai; Süx p. 25: ɜɛɞɝɛɛɰɛɤ: tib: pags pa byi’u, klm: baȗbaqai: “ɬɛɫɷɬɛɨ ɳɮɝɮɮɰɛɤ”; ɇɩɨɞɩɦɩɩɫ ɬɛɫɷɬɛɨ ɜɛɞɝɛɛɰɛɤ ɞɸɨɸ. Ɏɫɭ ɰɮɫɮɮɨɮɮɟɶɞ ɰɩɦɜɩɬɩɨ ɬɛɫɷɬɛɨ ɟɛɦɛɝɲɭɛɤ, ԧɨɞԧ ɰɛɫ, ɰɮɦɞɛɨɛɭɛɤ ɛɟɣɦ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɛɧɷɭɛɨ, ɳԧɨԧ ɨɣɬɟɸɞ. ɘɫɭɨɣɤ ɟɩɧɞɣɤɨ ɻɬɩɩɫ ɬɩɻɩɞɩɩ ɛɫɛɛɭɛɨɟ, ɟɛɦɛɝ- ɲɛɛ ɡɣɞԛԛɫɭɸɨɟ ԛɢԛԛɦɡ ɰɩɻɫ ɨɮɭɛɞɭɛɨ ɜɩɦɩɰɩɩ ɣɦɸɫɰɣɤɦɟɸɞ. ɜɛɦɣɧ – ba-lang: TTT: ox, cattle; cow; elephant; bull, bullock || klm: balim; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 30: ɜɛɦɣɧ: tib: ba lang, klm: balim: 1. ԛɰɫɣɤɨ ԛɫɬɣɤɨ ɱɛɱɦɶɨ ԛɞɸɨɟ ɞɛɫɟɛɞ ԛɰɸɫ ɬԛɫɞɣɤɞ ԛɫɡԛԛɦɡ ԧɬɞԧɰ ɭɸɨɞɸɫ, 2. ԛɰɫɣɤɞ ɧɮɮɳɛɛɬɛɨ ɨɸɫ. ɜɛɧɣɨ – ba-men: TTT: gayal wild ox, Bos gavoeus, bamen deer (looks like a cow), buf- falo-calf || klm: bamin; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 31: ɜɛɧɣɨ: tib: ba-men, klm: bamin: Bos gavaelus; 1. Ȼɢɣɤɨ ԧɨɟԧɫɦԧɞ ɜɩɦɩɨ ɍԧɝɟ ɩɫɩɨɟ ɜɛɤɟɛɞ ɮɮɦɶɨ ɢɸɫɦɸɞ ԛɰɸɫ, ɢɸɫɦɸɞ ɜɮɰ. ȼɛɬ ɞɛɫɳɮɮɦɡ ɭɸɡɸɸɬɸɨ ɨɷ ɲ ɜɣɤ. Ɍԛԛ ɳɣɧ ɣɰɭɸɤ, ɸɝɸɫ ɨɷ ɸɧɣɤɨ ɨɛɤɫɦɛɞɛɟ ɩɫɦɩɞ. ɐԛɫɸɨ ԧɨɞԧɭɸɤ ɜɛɤɧɛɨ ɨɷ ɸɨɸɭɰɸɞɭ ɜɛɤɟɛɞ, ɮɫɭ ɜԧԧɫԧɨɰɣɤ ɸɝɸɫɭɸɤ, 2. ԛɰɸɫ ɦԛɞɸɸ ɰɸɦɜɸɫ ɛɟɣɦ ɰɛɤɨɛɞɣɤɨ ɭɮɞɛɦ, 3. ɢɛɛɨɭɛɤ ɛɟɣɦɛɝɭɛɫ ɜԧɞԧɟ ɰԧɦ ɩɰɩɫ, ɜɣɠɟɸɸ ɜɣɟɸɫ ɰɛɤɫɬɭɛɤ, ɰɛɧɫɶɨ ԛɢԛԛɫɭ ɨɸɞ ɸɝɸɫɭɸɤ ɨɸɞɸɨ ɢԛɤɦ ɞԧɫԧԧɬ; ɰɣɫɬ ɲ ɞɸɨɸ. ɞɛɦɜɣɨɞɛ – ka-la-ping-ka: TTT: warbling bird sparrow, singing bird with a sweet voice, Indian cuckoo || klm: galabingga; Baw p. 87: ɞɛɦɜɣɨɞɛ: 1. the “Indian Cuckoo”, 2. Kalavingka, a fabulous bird (Skr.); KGy p. 99: ɞɛɦɜɣɨɞɛ (ɳɮɝɮɮ): irod kalavinka- madár (indiai kakukk); tħzmadár, fęniksz; klm: galabingga, tib ind; Süx p. 58: ɞɛɦ- ɜɣɨɞɛ: szkt: kalavinka, klm: ȗalabingȗ-a: 1. ɭɛɝɛɨ ɢԛɤɦ ɬɩɦɩɨɞɩɫɬɩɨ ԧɨɞԧɭɸɤ, ɸɫԛԛ- ɨɣɤ ɟɩɩɫ ɧɮɳɞɣɛ ɲɛɨɦɛɫɭɛɤ, ɞɛɫɟɣ ɦɮɞɛɛ ɭԧɬɭɸɤ ɳɮɝɮɮ. Ԧɨɟԧɫ ɨɷ ɰɛɞɛɫɛɛɞԛɤ ɜɛɤɰɛɟ ɺɫɮɮ ɟɮɮɞɛɛɫɛɛ ɜɛɺɬɞɛɟɛɞ ɳɮɝɮɮ ɞɸɡ ɟɩɧɩɞɭ ɞɛɫɟɛɞ. Ɏɞɭɛɛ ɱɸɝɸɫ ɻɬ ɬɮɫ- ɭɛɰɮɮɨ, ɱɸɱɸɨ ɮɰɛɛɨ, ɛɟɜɣɳ ɛɫɣɮɨɶ ɜɣɦɸɞɟɸɦ ɜɩɦɬɩɨ ɳɮɝɮɮ, 2. ɜɩɞɣɨɩ ɣɳɭɸɤ, ɱɸɱɸɞ ɨɷ ɞɛɦɜɣɨɞɛ ɳɮɝɮɮɭɛɤ ɛɟɣɦ ɭԧɬɭɸɤ, ԧɨɞԧ ɱɛɞɛɛɨ, ɨɛɧɫɛɛɫ ɱɸɱɸɞɦɸɟɸɞ ɱɸɱɸɞ. ɞԛɧɜɸɫ, ɞԛɧɜɛɫɛɛ, ɰԛɧɜɫɛɛ ɧɛɭɛɫ – kum-bi-ra, kum-bi-ra ma-tar: TTT: 1. crocodile of the Ganges, 2. name of a yaksha || klm: kümbara, gümbara, gümbir-a; Baw p. 105: ɞΟɧɜɸɫ ɧɛɭɛɫ: crocodile (Skr., Tib.); KGy p. 118: ɞΟɧɜɛɫɛɛ ɧɛɭɛɫ: állat TothErzsebet_PhD-dissz.doc 139 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra krokodil(us); klm: gümbara matar < tib; ujg/tohár/ind; p. 625: ɰΟɧɜɫɛɛ ɧɛɭɛɫ: állat alligátor; krokodil; klm: kümbara, gümbara < tib/ind, matar < ujg/tohár/ind; Süx p. 70: ɞΟɧɜɛɫɛɛ: tib: kum bi ra < szkt: kumbhưra, klm: gümbir-a: 1. ɣɰ ɧɛɭɛɫ ɜɮɹɮ ɟɮɮɫɬɛɞɲ ɧɛɭɛɫ. Ⱦɛɨɞɛ ɧԧɫɨɣɤ ɧɛɭɛɫ. Ⱦԛɫɝɸɦ ɧɸɭ ɛɞɛɛɟ ɭɩɧ, ɰɛɦɮɮɨ ɩɫɨɶ ɞɩɦ ɧԧɫԧɨ, ɨɮɮɫ ɨɛɧɛɞɭ ɩɫɳɣɨɩ. ɐԧɦ ɜɩɞɣɨɩ, ɛɧ ɭɩɧ, ɳԛɟ ɰɮɫɱ, ɜɣɠɣɤɨ ɮɫɭ 2–5 ɧɠɭɫ ɰԛɫɨɸ, 2. ɰԛԛɫ ɰԛɨɣɤɰɭɸɤ ɛɟɣɦ, ɜɣɠ ɜɛɫɬɶɨɰɭɛɤ ɛɟɣɦ, ɟɮɮ ɨɷ ɨɺɦɰ ɰԛԛɰɟɣɤɨɰ ɳɣɞ, ɟɩɧɩɞɭ ɞɛɫɟɛɞ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɮɬɨɶ ɛɫɛɛɭɛɨ ɟɣɞɝɛɫɛɨɱ, ɟɣɞɝɛɫɛɨɢ – sdig-pa-rwa-can: TTT: scorpion || klm: diȗbaranЇa; Baw p. 126: ȿɣɞɝɛɫɛɨɱ: Scorpion; KGy Ø; Süx p. 83: ɟɣɞɝɛɫɛɨɢ: tib: sdig pa rwa can, klm: diȗ- -baran֢a: Buthus occitanus; Ԧɨɞԧ ɰɛɫ, ɢɮɫɞɛɛɨ ɰԧɦɭɸɤ, ɰԧɦ ɨɷ ԛɠɭɸɤ, ɬԛԛɦɨɣɤ ԛɢԛԛɫ ɭɸɸ ɬɛɦɛɛ, ɰɩɫɭ ɰɛɝɲɮɮɫɭɛɤ, ɨɛɤɧɛɦɡɛɛɬ ɜɣɠɸɫ ɜɛɞɛ ɰɩɫɰɩɤ. Ɏɮɫɦɛɬɛɨ ԛɠɟɸɸ ԧԧɫɣɤɞԧԧ ɲ ɰɛɭɞɛɟɛɞ, ɬԛԛɦɸɸ ɛɞɬɛɡ ɜɛɤɟɛɞ ɭɮɦ ɚɧɛɛɨ ɮɮɱɛɭ ɞɸɡ ɨɸɫɦɸɰ ɨɷ ɜɣɤ. ɇɩɨɞɩɦɩɩɫ “ɰɣɦɸɨɱɸɭ ɰɩɫɰɩɤ” ɞɸɡ ɩɫɲɮɮɦɛɨ ɨɸɫɦɸɨɸ. Ȼɫɟɶɨ ɸɧɨɸɦɸɞɭ ɸɧɣɤɨ ɨɛɤɫɦɛɞɛɟ ɩɫɨɩ. ȿɣɞɝɛɫɛɨɢɛɟ ɰɛɭɞɮɮɦɬɛɨ ɜɮɹɮ ɳɛɝɮɮɦɬɛɨ ɰԛɨɣɤ ɛɧɛɛɫ ɰԧԧɬ ɱɛɰɫɛɨ, ɛɧɷɬɞɛɦ ɨɷ ɭɛɬɛɦɟɛɨ ԛɰɟɸɞ ɞɸɬɸɨ ɛɫɟɶɨ ɺɫɣɛ ɜɛɤɟɛɞ. ɡɛɦɛɫ – byi-la: TTT: cat || klm: Їilar; Baw Ø; KGy p. 177: ɡɛɦɛɫ: rég macska; klm: ’֢ilar, vö tib byi-la; Süx p. 98: ɡɛɦɛɫ: tib: byi la, klm: ֢ilar: ‘ɧɮɮɫ, ɧɣɤ ɡɮɨɞɛɛ – skyung-ka: TTT: jackdaw, choughs, Pyrrhocorora Graculus, bird of the crow family common in the Tibetan high plateau; it has a black body with red beak and claws || klm: Їungȗ-a; Baw p. 160: ɡɮɨɞɛɛ: Alpine Chough, Pyrrhocorax graculus Tib. skyung-ka); KGy: Ø; Süx p. 105: ɡɮɨɞɛɛ: tib: skyung ka; klm: ֢ungȗ-a: Ɏɦɛɛɨ) ɰɩɳɮɮɭ, ɲɩɞɨɮɮɨ, ɭɮɫɦɣɛɰ, Dyrrocorax ɢɛɧɜɛ – rtsangs-pa: TTT: lizard, Agama Himalayana Sacra Smith, chameleon, kind of lizard || klm: Їamba, Aqama; Baw p. 168: ɢɛɧɜɛ ɞΟɫɝɸɦ, ɢɛɧɜɛ ɢɛɫɛɛ: (see Ⱦԛɫɝɸɦ); p. 106: ɞΟɫɝɸɦ: Lizard, ɂɛɧɜɛ ȾΟɫɝɸɦ (ɑɛɬɭ ɮɮɦɶɨ ȾΟɫɝɸɦ): Agama (type of large llizard), ɍɩɦɜɩɭ ɧɩɞɩɤ ȾΟɫɝɸɦ: Eremias arguta; KGy Ø; Süx p. 109: ɢɛɧɜɛ II, ɢɛɧ- ɜɛ ɞΟɫɝɸɦ: tib: rtsangs pa, klm: ֢amba: Aqama; ȼɣɠɣɤɨ ɰɸɧɡɸɸ ɺɨɢ ɜԛɫ ɜɩɦɩɝɲ ɭɩɧ ɨɷ ɮɫɭɛɛɫɛɛ 25–30 ɬɧ, ԧɫɞԧɨ ɨɷ 3–5 ɬɧ, ɭɩɦɞɩɤ ɟɸɸɫɸɸ ɩɦɩɨ ɰɛɭɮɮ ɭɩɝɫɮɮɭɛɤ, ɰԧɰ ɜɮɹɮ ɨɩɞɩɩɨ ɬɛɛɫɛɦ ԧɨɞԧɭɸɤ ɧɩɞɩɤ ɞԛɫɝɸɦɭɸɤ ɭԧɬɭɸɤ ɞԛɫɝɸɦ. ɐԛɨ ɰɛɫɝɛɦ ɱɸɸɡɸɸ ԧɨɟɣɤɦɞԧɨ, ɭɩɝɫɮɮ ɰɮɺɞɛɛ ɛɫɢɛɤɦɞɛɨ, ɬԛԛɦɸɸɫɸɸ ɞɛɢɛɫ ɞɮɺɟɛɨ, ɛɧɛɛ ɛɨɞɛɤɦɞɛɨ ɮɰɛɬɰɣɤɨ ɬԛɫɟԛԛɦɟɸɞ. ɂɛɧɜɛ ɢɛɫɛɛ, ɰɛɟɨɶ ɞԛɫɝɸɦ, ɣɰ ɞԛɫɝɸɦ ɞɸɰɲɦɸɨɞɸɸɫ ɨɸɫ- ɦɸɟɸɞ. ɇɩɨɞɩɦ Ȼɦɭɛɤɨ ɱɛɛɟ ɞɩɝɣɤɨ ɑɛɞɛɛɨ ɜɩɞɟ, Ȼɭɛɬ, ɘɸɡ ɰɛɤɫɰɛɨɟ ɸɦɜɸɞ ɭɩ- ɰɣɩɦɟɩɨɩ. ɢɩɧ – mdzo-mo: TTT: the female offspring of a yak and a cow, female of hybrid birth, common dairy beast in Tibet || klm: Їomu; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 112: ɢɩɧ, ɢɩɧ ɞΟɫɞɸɧ: tib: mdzo mo, klm: ֢omu: ɞԛɫɞɸɧɣɤɨ ɨɸɞɸɨ ɢԛɤɦ ɦɛɫɢ – gla-rtsi : TTT: musk || klm: larЇi; Baw p. 203: ɦɛɫɢ: musk (Tib. gla-rtsi); KGy Ø; Süx p. 123: ɦɛɫɢ: tib: gla-rtsi, klm: lar֢i: “ɰԛɟɫɣɤɨ ɢɛɛɫ”; ȼɣɠ ɞԛɤɱɬɸɨ ɰԛɟɫɣɤɨ ɸɫɸɞɲɣɨ ɜɩɦɩɰ ɞɣɫɸɸɨɣɤ ɰԛɤɬɨɣɤ ɰɛɡɮɮɟ ɜɛɤɰ ɬɛɤɰɛɨ ԛɨɸɫɭ ɜɮɦɲɣɫɰɛɤ. Ԧɫɨԧ ɟɩɫɨɶɨ ɛɫɟɶɨ ɸɧɨɸɦɸɞɭ ɛɫɣɮɭɞɛɦ ɸɧ ɜɩɦɞɩɡ, ԛɨɸɫɭɨɣɤ ɢԛɤɦɟ ԧɫɞԧɨ ɰɸɫɸɞɦɸɡ ɣɫ- ɡɸɸ. || RTA-M ʌ 275: laΜDzë (VMI 36: 78, 82, 83 etc., p. 61), lƘrsDza (M): ‘musk’; JäD: ‘id.’ TothErzsebet_PhD-dissz.doc 140 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɬɸɫԛ – bse-ru: TTT: rhinosceros horn, unicorn, rhinoceros, Unicornis Linnaeus Rhinoc- eros; clumsy deer || klm: serü; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 176: ɬɸɫΟ: tib: bse ru, klm: serü: 1. ɜɩɟɷ ɞԧɫԧԧɬ; ɭɸɨɞɸɫɣɤɨ ɭɮɫɛɞ (Ʌɩɝ.), 2. ɰɣɫɬ, 3. ɳɣɦɡ. ɨɸɞɣɤɨ ɭɩɩɨɶ ɣɦɭ ԧɞԛԛɦɸɰ ɨɸɫ ɱɮɮɱɛɦɷ – chu-skyar: TTT: species of water fowl, spoon bill, duck, bittern, kind of goose || klm: ĀuuĀali; Baw p. 513: ɱɮɮɱɛɦɷ: Godwit, Limosa; ɇɩɫɣɨ ɱɮɮɱɛɦɷ: Blacktailed Godwit, L. limosa; KGy p. 669: ɱɮɮɱɛɦɷ: állat sárszalonka (Capella gallinago); Süx p. 210: ɱɮɮɱɛɦɷ: tib: chu skyar, klm: ĀuuĀali: ɓɛɫ ɰԛɫɸɨ ԧɨɞԧɭɸɤ, ɰɮɳɮɮ ɮɫɭ, ɰԧɦ ԧɨɟԧɫ, ɬԛԛɦ ɩɰɩɫ, ɰɩɫɰɩɤ ɳɛɝɷɡɛɛɫ ɰɩɩɦɦɩɟɩɞ ɨԛԛɟɦɣɤɨ ɳɮɝɮɮ. Ԛɰɸɫ ɱɮɮ- ɱɛɦɷ, ɰɩɨɣɨ ɱɮɮɱɛɦɷ ɞɸɰɲɦɸɨ ɰɸɟɸɨ ɢԛɤɦ ɜɣɤ. ɲɛɦɜɛ – mchil-ba: TTT: sparrow(?), Passer montanus Linnaeus || klm: Āilba; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 212: ɲɛɦɜɛ: tib: mchil ba, klm: Āilba: Galerida; Ɏɦɛɛɨ ɭɩɦɞɩɤɭ ɜɩɦɡɧɩɫ. ȿɸɸɫ ɱɛɞɭ ɸɨɸɭɰɸɞ ɭԧɝɟԧɟ ɭɸɡɸɸɡ ɜɛɤɬɛɨ ɭɸɡɸɸɝɸɫ ɜɩɦɡɧɩɫ. ɐɛɝɛɫ ԛԛɫɸɸɫ ɡɣɫɞɸɟɸɞ ɜɩɞɳɣɫɞɩ, ɰɛɦɭɛɫ ɛɧɭɛɤ ɧԧɨɞԧɨ ɱɛɞɛɛɨ, ɨɩɧɰɩɨ ɜɩɦɡɧɩɫ. ɐɛ- ɝɛɫ ɱɛɞɭ ԧɟԧɫ, ɳԧɨԧ ɺɨɢ ɜԛɫɸɸɫ ɟɮɮɞɛɫɟɛɞ ɜɩɦɡɧɩɫɶɨ ɸɫɣɤɞ ɨɷ ɲɛɦɜɛ ɞɸɨɸ ɞɸɡ ɸɧɣɤɨ ɬɮɟɛɫɭ ɞɛɫɟɛɞ. Ⱦɛɦɛɨɟɛɞɛ ɳɮɝɮɮɨɶ ɭɛɤɦɜɛɫɭ ԛɢ. ɳԛɫ – byi-ru, byu-ru: TTT: coral || klm: sirü, siru, širü; Baw p. 552: ɳΟɫ: coral, ɳԛɫɸɨ ɛɫɛɦ: coral island (Tib. byi-ru); ɓΟɫɸɨ-Οɨɟɸɬ: Corallorhiza, Ⱦɮɫɝɛɦɬɛɨ ɳΟɫ: Coral- root Orchid, C. trifida; KGy p. 719: ɳΟɫ(ɸɨ): koráll; klm: sirü, siru < tib byi-ru; ɳΟɫ ɬɮɝɟ: korállgyöngy; ɳΟɫɸɨ ɛɫɛɦ: korállsziget; ɳΟɫɸɨ ɸɫɰ: korállfüzér; Süx p. 227: ɳΟɫ: tib: byu ru, byi ru, klm: širü: 1. ɟɛɦɛɤ ɭɸɨɞɣɬɣɤɨ ɻɫɩɩɦɟ ɰԛɤɞɸɸɫ ɛɧɷɟɛɫɟɛɞ ɮɫɞɛɧɛɦ ɧɸɭ ɬɮɮɧɛɦ ɛɧɷɭɛɨ. ɓԛɫɨɣɤ ԛɢԛԛɫ ɨɷ ɮɦɛɛɨ, ɻɢɩɩɫ ɨɷ ɱɛɞɛɛɨ ɜɮɹɮ ɰɛɫ ԧɨɞԧɭɸɤ, ɧɩɨɞɩɦɲɮɮɟɶɨ ɸɫɰɸɧɦɸɟɸɞ ɠɬԧɨ ɸɫɟɸɨɣɤɨ ɨɸɞ. ɓԛɫ ɰɩɫɰɩɤ ɲ ɞɸɨɸ, 2. ɸɨɸ ɛɧɷɭɨɶ ɸɟɸɸɫ ɰɣɤɬɸɨ ɲɣɧɸɞɦɸɦ; ɰɩɫɳ. ɳԛɫ ɬɮɝɟ. || RTA-M ʌ 690: ğüru (M), fsurɻ (Sch 858), wsirɻ (76): ‘coral’; JäD: ‘id.’ ɸɦɸɸ – ne-le: TTT: mouse-hawk; species of harrier hawk, Circus melanoleucus, kite || klm: eliy-e; Baw p. 562: ɸɦɸɸ: Kite, Milvus; KGy p. 729: ɸɦɸɸ(ɨ): állat kánya (Milvus), klm: eliy-e; Süx p. 228: ɸɦɸɸ: tib: ne le, kínai: ƞliƞ (ɮɮɦɷ), klm: eliy-e: Ɏɦɛɤɟ ɟɮɫɭɛɤ ɡɣɡɣɞ ɛɧɷɭɛɬ, ɰɩɫɰɩɤ ɳɛɝɡ ɢɸɫɞɣɤɞ ɣɟɸɡ ɛɧɷɟɛɫɟɛɞ ɧɛɰɲɣɨ ɳɮɝɮɮ. ɺɨɞɣɫ – g.yang-dkar: TTT: sheep || klm: yanggir; Baw p. 584: ɺɨɞɣɫ: (ɚɨɞɣɫ ɺɧɛɛ) Mountain Goat, Capra sibirica; KGy p. 754: ɺɨɞɣɫ: állat vadkecske, kęszáli kecske (Ibex) = ɺɨɞɣɫ ɺɧɛɛ; klm: yanggir imaȗan; Süx p. 232: ɺɨɞɣɫ: tib: gyang dkar [sic!], klm: yanggir: 1. ɧԧɨɞԧɨ ɱɛɞɛɛɨ ԧɨɞԧ, 2. ԧɝԧɦ ɱɛɞɭ ɳɛɫɞɛɦ, ɬɛɛɫɛɦ, ɰɛɱɛɫɭɛɛ ɱɛ- ɞɛɛɨɭɛɤ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɢɸɫɦɸɞ ɺɧɛɛ; ɍԧɝɟ ɰɸɦɸɸɫ ɢɸɫɦɸɞ ɰɩɨɣɤɞ ɺɨɞɛɫ ɞɸɟɸɞ ɨɷ ɮɭɞɛ ɳɣɦɡɬɸɨ ɜɩɦɩɦɭɩɤ. Ⱦɸɝɲ ɺɨɞɣɫ ɞɸɟɸɞ ɨɷ ɭɮɨɞɮɬ ɰɸɦɨɣɤ “ɺɨ(ɮɮɦ)ɶɨ ɛɧɷɭɛɨ” ɞɸ- ɬɸɨ ɮɭɞɛɭɛɤ ɜɛɤɡ ɧɛɞɛɟɞԛɤ. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 141 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra Növények A tibeti kölcsönszók egyik legnagyobb számú csoportját képezik a növénynevek (összesen 120). Gyógy- és fħszernövények Mivel a gyógyászat a buddhista tudományok közé tartozik, indokolt lenne a gyógynövé- nyeket a gyógyító szerek között, ott felsorolni. A gyógyhatással bíró növények elkülönítése a növények csoportján belül – a növények sokoldalú felhasználása miatt – rendkívül nehéz, külön kutatást igényelne, ezért maradtak együtt a fħszerekkel egy nagy csoportban (ösz- szesen 78 kifejezés). Néhány esetben egy szócikkben található egy-egy növény többféle változata vagy ugyanazon fajta más elnevezése. Botanikai szakirodalom, szakszótárak ta- nulmányozása nélkül az egyes alfajták elkülönítése bizonytalan.96 ɛɡɛɞ – a-byag: TTT: name of a medicine, a kind of herb (including a byag gzer ’joms and a byag tser sngon) || klm: aЇaȗ; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 15: ɛɡɛɞ: tib: a byag, klm: -a֢aȗ: Ɉɛɝɲɨɶ ɢɛɰ ɳɣɫԛԛɨ, ԧɫɞԧɬɦԧɞ, ɛɫ ɞɛɢɛɫ ɜɮɹɮ ɢԛɦɞɸɨɟ ɮɫɞɛɰ ԧɝɬɦԧɞ ɮɫɞɛ ɧɛɦ. ɐɛɭɞɛɦɞɶɞ ɟɛɫɛɞɲ ɛɡɛɞ (ɭԧ. a byag gzer ’joms); ɰԧɰ ԧɫɞԧɬɭ ɛɡɛɞ (ɭԧ. a byag tsher sngon) ɞɸɡ ɰɩɻɫ ɢԛɤɦ ɜɣɤ. ȼɛɬ ɱɸɱɞɣɤɨ ԧɨɞԧԧɫ ɨɷ ɮɦɛɛɨ ɛɡɛɞ, ɳɛɫ ɛɡɛɞ ɞɸɡ ɲ ɨɸɫɦɸɟɸɞ. Ȼɡɣɞ ɲ ɞɸɡ ɜɣɲɟɸɞ. ɛɫɮɫ, ɛɫ-ԛɫ – a-ru-ra: TTT: myrobalan (Terminalia chebula), fruit of Terminalia chebula, one of ’bras bu gsum, universal medicine || klm: arur-a; Baw p. 26: ɛɫ-Οɫ: Myroba- lan (bot.); KGy p. 31: ɛɫɮɫ: gyógynöv arura, myrobalan (Terminalia chebula/catap- pa, indiai mandula); klm: arur-a, tib ind; Süx pp. 20–21: ɛɫɮɫ: tib: a-ru-ra, klm: arur- a: Terminalia bellerica; ɐɛɦɮɮɨ ɩɫɨɩɩ ɮɫɞɛɟɛɞ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɧɩɟɨɶ ԛɫ. ȿɩɭɫɩɩ ɺɬɭɛɤ, ɺɬɨɶ ɟɩɭɩɫ ɭɩɬɦɩɞ ɣɟɸɸɭɸɤ, ɸɰԛԛɨ ɛɧɭ ɜԛɰɣɤ, ɰɩɻɫ ԛɢԛԛɫ ɳԧɝɞԧɫ, ɞɩɨɢɞɩɤ ɜԧԧ- ɫԧɨɰɣɤ ɰɸɦɜɸɫɭɸɤ. Ƚɣɳɨԛ ɭɸɨɞɸɫ ɰԛɫɟɸɸɫ ɟɸɦɟɬɸɨɟ ɋɛɛɰɶɨ ɰԛɢԛԛ ɭɛɬɫɛɰɛɟ ɫɛ- ɳɛɛɨ ԛɬɸɫɬɨɸɸɬ ɛɫɮɫ ɮɫɞɛɬɛɨ ɞɸɟɸɞ ɟɩɧɩɞɭɩɤ. ɘɨɸ ɨɸɫɣɤɨ ɮɭɞɛ ɨɷ ɛɨɛɞɛɛɰ ɮɝɟɣɬ ɛɞɮɮɦɬɛɨ ɞɸɡ ɸɧɣɤɨ ɬɮɟɛɫɭ ɞɛɫɟɛɞ. Ȼ- ɨɷ ԛɬɞɣɤɨ ɭɸɫɞԛԛɨ ɮɲɣɫ ԧɝɲɣɨ ɜԛɰɨɣɤɞ ԛԛɬɞɸɞɲ ɰɣɤ, ɳɛɫ ɜɛɟɞɛɨɛ ɢɸɫɞɣɤɨ ɞɸɧɣɤɞ, -ɫɮ ɨɷ “ɧɺɨɞɛɨ ɲɛɟɛɦ ɭԧɞɬ” ɞɸɬɸɨ ɮɭ- ɞɛɭɛɤ ɭɮɦ ɞɮɫɝɛɨ ɞɸɧɣɤɨ ԧɝɲɨɣɤɞ -ɫɛ ɨɷ ɜɩɟɷ ɞԧɫԧԧɬɨɣɤ ɸɝɸɫ ɧɸɭ, ɟɩɦɩɩɨ ɭɛɧɣ- ɫɶɨ ԧɝɲɨɣɤɞ ɭɮɬ ɭɮɬ ɛɫɣɦɞɛɨɛ ɞɸɬɸɨ ɜɛɤɟɛɞ. ɍɣɤɨ ɺɦɞɮɮɞɲ ɛɫɮɫ, ɛɹɮɦɞԛɤ ɛɫɮɫ, ɫɛɳɛɛɨ ɛɫɮɫ, ɛɫɝɣɭɞɛɞɲ ɛɫɮɫ, ɰɛɭɛɨɞɣɫ ɛɫɮɫ, ɳԧɝɞԧɫ ɰɮɳɮɮɭ ɛɫɮɫ, ԧɲԛԛɰɸɨ ɰɛɫ ɛɫɮɫ ɞɸɬɸɨ ɟɩɦɩɩɨ ɢԛɤɦ ɜɣɤ. ɐɛɧɞɣɤɨ ɟɸɸɟ ɨɷ ɨɛɧɡɣɦ ɛɫɮɫ (ɭԧ. rnam rgyal a-ru- ra = ɍɣɤɨ ɺɦɞɮɮɞɲ ɛɫɮɫ) ɜɩɦɨɩ. ɨɛɧɡɣɦ ɛɫɮɫ – rnam-rgyal a-ru-ra: TTT: Lat. Terminalia chebula – Myrobalan || klm: namЇal arur-a; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 144: ɨɛɧɡɣɦ ɛɫɮɫ: tib: rnam rgyal a-ru-ra, klm: nam֢al: “ɭɣɤɨ ɺɦɞɮɮɬɛɨ ɛɫɮɫɛ”; ɉɭɩɲ ɇɛɨɦɛ ɜɮɫɰɨɶ ɧɮɭɛɫɭ ɜɛɤɟɛɞ ɛɫ ԛɫ. –––––––––––– 96 L. Xürelbaatar 2007b. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 142 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɜɛɝɮɮɬɠɫɝɠ – dpa’-bo ser-po: TTT: officinal plant of bitter taste || klm: babuuserbu; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 24: ɜɛɝɮɮɬɠɫɝɠ: tib: ba’-po [sic!] ser-po, klm: babuuserbu: “ɳɛɫ ɜɛɛɭɛɫ”, Scutellarica baicalensis Georgi, 40–50 ɬɧ ԧɨɟԧɫ, ɩɦɩɨ ɨɛɬɭ ԧɝɬɦԧɞ ɮɫɞɛɧɛɦ, ɧɩɨɞɩɦɲɮɮɟ ɞԛԛɨ ɰԧɰ ɞɸɡ ɨɸɫɦɸɟɸɞ. Ȼɫɟɶɨ ɸɧɨɸɦɸɞɭ ԧɫɞԧɨ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ. ɜɛɞɝɛɛɰɛɤ – pags-pa-byi’u: TTT: pags-byi’u: species of plant; bat; lpags-bye’u: bat || klm: baȗbaqai; Baw p. 35: ɜɛɞɝɛɛɰɛɤ: Bat, Little Brown Bat, Mouse-eared Bat, Myotis, Ɍɛɰɛɦɭ ȼɛɞɝɛɛɰɛɤ: Whiskered Bat, M. mystacinus, Ɏɬɨɶ ȼɛɞɝɛɛɰɛɤ: Dau- benton’s Bat, M. daubentoni; ɜɛɞɝɛɛɰɛɤ ɱɸɱɸɞ: Dandelion, Taraxacum officinale; KGy p. 41: ɜɛɞɝɛɛɰɛɤ: növ gyermekláncfħ, pongyola pitypang (ɜɛɞɝɛɛɰɛɤ ɱɸɱɸɞ, Taraxacum officinale); állat denevér (ɬɛɫɷɬɛɨ ɜɛɞɝɛɛɰɛɤ, Chiroptera-fajok); klm: baȗbaqai; Süx p. 25: ɜɛɞɝɛɛɰɛɤ: tib: pags pa byi’u, klm: baȗbaqai: “ɬɛɫɷɬɛɨ ɳɮɝɮɮ- ɰɛɤ”; ɇɩɨɞɩɦɩɩɫ ɬɛɫɷɬɛɨ ɜɛɞɝɛɛɰɛɤ ɞɸɨɸ. Ɏɫɭ ɰɮɫɮɮɨɮɮɟɶɞ ɰɩɦɜɩɬɩɨ ɬɛɫɷɬɛɨ ɟɛɦɛɝɲɭɛɤ, ԧɨɞԧ ɰɛɫ, ɰɮɦɞɛɨɛɭɛɤ ɛɟɣɦ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɛɧɷɭɛɨ, ɳԧɨԧ ɨɣɬɟɸɞ. ɘɫɭɨɣɤ ɟɩɧɞɣɤɨ ɻɬɩɩɫ ɬɩɻɩɞɩɩ ɛɫɛɛɭɛɨɟ, ɟɛɦɛɝɲɛɛ ɡɣɞԛԛɫɭɸɨɟ ԛɢԛԛɦɡ ɰɩɻɫ ɨɮɭɛɞɭɛɨ ɜɩɦɩɰɩɩ ɣɦɸɫɰɣɤɦɟɸɞ. ɜɛɦɡɣɨɞɛɫɛɧ – dpal-rgyun dkar-ma: TTT Ø; [?] || klm: balЇin garma; Baw p. 40: ȼɛɦ- ɡɣɨɞɛɫɛɧ: see ɐɛɧɜɛɳɛɫɣɦɡ 3.; p. 424: Chrysanthemum zavadskii (also ȼɛɦ- ɡɣɨɞɛɫɛɧ); KGy p. 48: ɜɛɦɡɣɨɞɛɫɛɧ: növ kamillavirág, orvosi székfħ (Matricaria officinalis) < tib dpal-rgyun dkar-ma; Süx Ø ɜɛɧɜɛɤ – spang-spos: TTT: an aromatic fast growing plant, vegetable incense, Nardosta- chys chnensis batal., plant Nardostachys jatamamsi, tree Nauclea cadamba, different kinds of miasma, Valeriana officinalis, Valerian || klm: bangboi; Baw p. 41: ɜɛɧ- ɜɛɤ I: Valerian, Valeriana, Ⱦɛɱɧɛɦ ȼɛɧɜɛɤ: V. dubia, ɘɧɣɤɨ ȼɛɧɜɛɤ: V. officina- lis, ȼɛɧɜɛɤɨ ɩɝɩɞ (ȼɛɧɜɛɤɨ ɺɢɞɮɮɫ): Valerian family, Valerianaceae (Tib. spang- spos); KGy p. 49: ɜɛɧɜɛɤ1: macskagyökér (Valeriana); klm: bangbui; Süx p. 31 ɜɛɧɜɛɤ: tib: spang spos, klm: bangboi: “ɢԛɦɞɣɤɨ ɰԛɡ”; Nardostachys jatamamsi; ɚɞɛɛɨ ɱɸɱɸɞɭɸɤ, ԛɨɸɫ ɬɛɤɰɛɨ, ɨɮɞɶɨ ԧɝɬɦԧɞ ɨɩɞɩɩ. Ԛɨɟɬɸɸɫ ɨɷ ɸɧɣɤɨ ɰɛɨɟ ɰɣɤɨɸ. ɐԛɡ ԧɝɬ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɜɛɨɡɣɨ – spang-rgyan: TTT: autumnal flower that grows along with grass || klm: bang- Їan; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 32: ɜɛɨɡɣɨ: tib: spang rgyan, klm: bang֢an: “ɢԛɦɞɣɤɨ ɲɣɧɸɞ”; Ԧɝɬԧɨ ɟɮɨɟ ɨɛɧɛɫ ɱɛɞɭ ɮɫɞɛɟɛɞ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɱɸɱɸɞ. Ԧɨɞԧԧɫԧԧ ɰɸɟɸɨ ɢԛɤɦ ɜɛɤɟɛɞ. ɜɛɨɡɣɨɞɛɫɛɝ – spang-rgyan dkar-po: TTT: white autumnal flower which cures poisons and afflictions of the throat || klm: bangЇan ȗarbo; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 32: ɜɛɨɡɣɨɞɛɫɛɝ: tib: spang rgyan dkar po: “ɢԛɦɞɣɤɨ ɱɛɞɛɛɨ ɲɣɧɸɞ”; Gentiana algida; ɐɛɬ ɰɛɭɞɮɮɫ ɱɸɱɸɞ ɲ ɞɸɨɸ ɝɛɨɡɣɨɞɛɫɛɝ – dbang-rgyan dkar-po: TTT Ø [?] || klm: wangЇingȗarbu; Baw p. 82: ɝɛɨɡɣɨɞɛɫɛɝ: (see ɑɛɞɛɛɨ ȿɸɞɟ: p. 143: Gentiana Algida, also ɝɛɨɡɣɨ- ɞɛɫɛɝ); KGy p. 93: ɝɛɨɡɣɨɞɛɫɛɝ: növ tárnics (faj neve: Gentiana algida); klm: wang֢ingȗarbu < tib ; Süx Ø ɜɛɨɡɣɨ ɩɧɝɩ – spang-rgyan sngon-po: TTT: Gentiana veitchiorum Hemsl., Gentia- na Szechenyii Kanitz, blue autumnal flower || klm: bangЇan ombu; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 32: ɜɛɨɡɣɨ ɩɧɝɩ: tib: span [sic!] rgyan sngon po: “ɢԛɦɞɣɤɨ ɰԧɰ ɲɣɧɸɞ”; TothErzsebet_PhD-dissz.doc 143 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra Gentiana decumbens; ɜɛɨɡɣɨɨɛɞɝɛ – spang-rgyan nag-po: TTT: Gentiana Przewalskii maxim., black autumnal flower which cures black pox and inflammatory fever || klm: bangЇan naȗbo; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 32: ɜɛɨɡɣɨɨɛɞɝɛ: tib: span [sic!] rgyan nag po: “ɢԛɦɞɣɤɨ ɰɛɫ ɲɣɧɸɞ” ɞɸɡ ɞɮɫɝɛɨ ɢԛɤɦ ɜɣɤ. ɜɛɨɢɟɩɩ – spang-rtsi do-bo: TTT: spang-rtsi: medicinal vegetable a species of grass, Saccharum spontaneum; spang-rtsi do-bo: TTT: med. herb, Pterocephalus hookeri (Clarke) Hoeck. || klm: bangЇado-a; Baw p. 42: ɜɛɨɢɟɩɩ: Sawwort, Saussurea, ɈΫɧ- ɫΫɞɭ ȼɛɨɢɟɩɩ: S. involucrata (also ɝɛɨɬɸɧɜɠɫԛԛ); KGy p. 49: ɜɛɨɢɟɩɩ: növ TothErzsebet_PhD-dissz.doc 144 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra hosszú bors (Piper longum); Schizonepeta annua; klm: bibiling < tib pi-pi-ling < ind; Süx p. 37: ɜɣɝɦɣɨ: tib: pi pi ling < szkt: pippali, klm: bibiling: Piper longum. ɐɛ- ɦɮɮɨ ɲɛɨɛɫɭɛɤ ɮɫɞɛɧɦɶɨ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ԛɫ. Ⱦɩɨɢɞɩɤɟɮɮ ɮɫɭ ɰɸɦɜɸɫɭɸɤ, ɰɛɦɮɮɨ ɜԧɞԧԧɟ ɸɰԛԛɨ ɛɧɭɭɛɤ, ɸɧɨɸɦɸɞ, ɰɩɩɦ ɰԛɨɬɸɨɟ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ. ɐɛɨɣɛɟ ɭɩɧɮɮɨɟ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ ɞɸɡ ɸɧɣɤɨ ɬɮɟɛɫɭ ɢɛɛɡɸɸ. ȼɣɜɛɦɣ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɢɛ ɜɣɝɦɣɨ – rtsa pi-pi-ling: lásd pi-pi-ling || klm: Їa bibiling; Baw Ø; KGy Ø; Süx ,p. 107: ɢɛ ɜɣɝɦɣɨ: tib: rtsa pi pi ting [sic!], klm: ֢a bibiling: ȼɣɝɦɣɨɞɣɤɨ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɦɨɧɝɨɥ ɧɭɬɚɝɬ ɭɪɝɚɞɚɝ. ɜɣɫɛɛɞɛ – bre-ga-ba: TTT: Thlaspi arvense L.; bre-ga: plant producing small hairy berries used for medicinal purposes || klm: biraga; Baw p. 51: ɜɣɫɛɛɞɛ: Pennycress, Thlaspi (also ɍɩɦɷɭ ԧɝɬ, ɍɸɧɸɸɨ ɭɛɝɰɛɤ), ɐɛɦɜɛɫɛɨ ɜɣɫɛɛɞɛ: T. cochleariforme, ɐΫɟΫΫɨɣɤ ɜɣɫɛɛɞɛ: Field Pennycress, T. arvense; KGy p. 58: ɜɣɫɛɛɞɛ: növ tarsóka (Thlaspi); klm: biraga, tib ind; Süx Ø ɜɩɨɞɩɫ – bong-dkar: TTT: bong-nga dkar-po: med. herb, white species of aconite, Aco- nitum heterophyllum, white aconite || klm: bongvar; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 43: ɜɩɨɞɩɫ: tib: bong dkar, klm: bongvar: “ɑɛɞɛɛɨ ɜɩɨ”; Ƀɰɸɨɰɟɸɸ ɳɛɫ ɱɸɱɸɞɭɸɤ, ɳԛԛɬ ɞɛɳɮɮɨ, ɰɩɫɭɩɤ ԧɝɬɦԧɞ ɮɫɞɛɧɛɦ. ɇɩɨɞɩɦɩɩɫ ɰɩɦɭɬɩɨ ɱɸɱɸɞ ɲ ɞɸɨɸ. ɜɫɣɟɛɬɛɢɣɨ – ’bri-da-sa-’dzin: TTT: ’bri-ta-sa-’dzin: emetic herb, Saxifraga Nangxia- nensis J. T. Pan Fragaria Vesca L., Lagotis Brachystachya Maxim || klm: bridasazin; Baw Ø; KGy Ø; Süx pp. 44–45: ɜɫɣɟɛɬɛɢɣɨ: tib: ’bri da sa ’dzin, klm: bridasazin: “ȼɫɣɟɛ ɞɛɢɫɶɞ ɜɛɫɣɞɲ”; Polygonum aviculare; Ԛɟɣɤɨ ɨɛɫɛɨ ɛɟɣɦ, ɨɛɫɣɤɨ ɮɦɛɛɨ ɮɭɛɬ ɧɸɭ ɩɤɫ ɩɫɲɨɶ ԧɝɬɣɤɞ ɜɛɫɷɱɛɦɟɮɮɦɛɨ ɰɸɦɰɸɡ ɮɫɞɛɟɛɞ ɢɛɝɬɛɫ ɜɮɹɮ ɰɩɩɫɩɨɟ ɨɷ ԧɲԛԛɰɸɨ ɱɛɞɛɛɨ, ɮɦɛɛɨ ɱɸɱɸɞ, ɲɛɝɞɛɨɶ ԛɫ ɧɸɭ, ɛɧɭ ɲɣɰɸɫɦɸɞ ԧɝɬ. ȼɛɬ ɞɸɬɸɦ ԧɝɬ, ɞɛɢɛɫ ɰɸɫɸɞɲ, ɧɛɦɞɛɤɨ ɢɛɦɛɛ ԧɝɬ, ɮɦɛɛɨ ɮɭɛɬ, ɛɦɭɛɨ ɮɭɛɬ ɞɸɰɲɦɸɨ ɨɸɫɦɸɨɸ. ɜɮɳɣɦɢ – pu-shel-tse: TTT: med. herb, fragrant root of the plant Andropogon muricatus, good for vomiting || klm: busilЇa; Baw p. 72: ɜɮɳɣɦɢ: Kobresia (bot.); KGy p. 82: :ɜɮɳɣɦɢ: növ TothErzsebet_PhD-dissz.doc 145 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɛɟɣɦ, ɰɛɦɷɬɨɶ ɞɛɟɮɮɫ ɜԛɟԛԛɨ ɛɫɷɬɭɛɤ, ɟɩɭɫɩɩ ɞɮɲ ɣɦԛԛ ԛɫɭɸɤ, ɛɧɭɦɛɞ ɳɛɫ ɮɬɭɛɤ, ɣɰ ɮɮɝɛɛɬ ɬɩɞɭɩɨɩ. ɐɛɦɷɬɛɛɫ ɨɷ ɰɮɝɣɨ, ɛɺɞɛ, ɮɮɫ ɰɣɤɨɸ. Ɉɛɫɞɣɦ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɞɛɛ – sga: TTT: saddle, brown ginger, ginger || klm: ȗa; Baw p. 83: ɞɛɛ: (Ⱦɛɛɭ Ϋɝɬ) Mint, Mentha, ɑɛɞɛɛɨ ɞɛɛ: (see ɑɛɞɛɛɨ Ⱦɛɛ); p. 500: ɱɛɞɛɛɨ ɞɛɛ: Ginger; KGy p. 94: ɞɛɛ1: növ gyömbér (Zingiber officinale); menta/ménta (Mentha); klm: ȗa < tib sga; Süx p. 55: ɞɛɛ: tib: ska [sic!]; klm: ȗa: Ԛɧɞɷɫɥɷɝ ɢɲ ɧɶ ɲɚɪɚɜɬɚɪ ԧɧɝԧɬɷɣ, ɝɚɲɭɭɧ ɚɦɬɬɚɣ, ɞɭɥɚɚɧ ɨɪɧɵ ɨɥɨɧ ɧɚɫɬ ɛɭɬɥɚɝ ɭɪɝɚɦɚɥ. Ԛɧɞɫɷɷɪ ɧɶ ɯɨɨɥ ɯԛɧɫɧɢɣ ɚɦɬ- ɥɚɝɱ ɯɢɣɧɷ. ɐɚɝɚɚɧ ɝɚɚ, ɭɥɚɚɧ ɞɛɛ, ɜɩɫ ɞɛɛ ɞɸɡ ɺɦɞɛɡ ԛɢɨɸ. ɞɛɡɛɛ – sga-skya: TTT: ginger || klm: ȗajiy-a; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 57: ɞɛɡɛɛ: tib: sga skya, klm: ȗajiy-a: Hedychium spicatum; “ɱɛɞɛɛɨ ɞɛɛ”; Ƀɳ ɨɷ ɟɸɸɫɸɸ ɬɛɞɬɞɛɫ, ɜɩɫ ɳɛɫɞɛ ԧɨɞԧɭɸɤ, ɟɩɭɫɩɩ ɱɛɞɛɛɨ, ɸɰԛԛɨ ɰɛɦɮɮɨ ɛɧɭɭɛɤ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ԛɨɟɸɬ. ɑɮɬ ɳɣɨɞɸɫԛԛɦɸɰ, ɰɣɤ, ɲɣɤɞ ɜɛɧɶɞ ɢɛɤɦɮɮɦɛɰ ԛɤɦɲɣɦɞɸɸɭɸɤ ɸɧɣɤɨ ɨɛɤɫɦɛɞɛɟ ɩɫɟɩɞ. ɞɛɝɣɫ – ga-bra: TTT: a medicine, twig, fresh shoot on a tree || klm: ȗabir; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 56: ɞɛɝɣɫ: tib: ga-bra, klm: ȗabir: ɓɛɫ, ɱɛɞɛɛɨ ɢɸɫɸɞ ɱɸɱɸɞɭɸɤ, ɢɮ- ɢɛɛɨ ɭɩɧ ɨɛɝɲɭɛɤ, ɩɦɩɨ ɨɛɬɭ ɜɮɭɦɛɞ ɮɫɞɛɧɛɦ. ɞɛɨɞɛɲԛɨ – gang-ga-chung: TTT: Ajuga lupulina maxim., Gentiana urnula H. Smith, kind of flower which resembles chorten, antidote against poison and diarrhea || klm: ȗangȗa cung; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 60: ɞɛɨɞɛɲΟɨ: tib: gang ga chung, klm: ȗangȗa cung: Leonurus sibiricus; ɍԧɝɟ ɩɫɨɶ ɮɮɦɶɨ ɰɛɟɛɨ ɱɩɰɣɩɨɶ ɸɦɬɸɫɰɸɞ ɛɨɞɛɦɟ ɮɫɞɛɟɛɞ ɬɮɝɛɫɞɛ ɰɸɦɜɸɫɭɸɤ ɨɸɞɸɨ ɢԛɤɦ ɱɸɱɸɞ, ɸɧɨɸɦɸɞɭ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ. ɇɩɨɞɩɦ ɸɧɣɤɨ ɬɮɟɛɫɭ ԧɞԛԛɦɬɨɸɸɫ: ɛɬɞɛ ɰɛɟɛɨɟ ɮɫɞɛɰ, ɟԧɫɝԧɨ ԧɨɱԧɞ, ɨɛɤɧɛɨ ɭɛɦ ɟɮɛɢ ɰɸɦɜɸɫɭɸɤ ԛɢԛԛɫ ɟɸɰ ɱɸɱɸɞ ɨɷ ɰɩɨɰɨɶ ɛɧɶɞ ɟɸɸɳ ɰɛɫɮɮɦɬɛɨ ɧɸɭ, ɟɸɝɬɞɸɫ ɨɷ ɱɛɞɛɛɨ, ɮɦɛɛɨ ԧɨɞԧɭɸɤ, ɛɧɭ ɞɛɳɮɮɨ, ɲɛɨɛɫ ɬɸɫԛԛɨ ɛɡɸɸ. ɑɸɱɞɣɤɨ ɰɸɦɜɸɫ ɜɛɤɟɦɛɫ ɨɷ ɬɮɝɛɫɞɛɨ ɞɛɨɞɛɲԛɨ, ɟɮɛɢɛɨ ɞɛɨɞɛɲԛɨ ɞɸɡ ɺɦɞɛɨɛ. Ȼɧɭɛɛɫ ɨɷ ɛɤɫɛɞ ԧɝɬ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɞɛɨɟɜɛɟɫɛɛ, ɞɛɨɟɣɜɛɟɫɛɛ – gan-dha-bha-dra: TTT: gan-dha-bha-dra: Ghandabhadra (one of the phyi’i rtsa ba brgyad = the 8 outer principal medicines) = gan dha pa tra; kind of drug used in liver derangement; gan-dha-pa-tra: perfume, juniper leaf, san- dal leaf; Fanacetum sibiricum, fragrant herb with yellow flower || klm: ȗandabadra, ȗandabadar-a; Baw p. 88: ɞɛɨɟɜɛɟɫɛɛ, ɞɛɨɟɣɜɛɟɫɛɛ: Speedwell, Veronica, ȼɮɮɫɛɦ ɞɛɨɟɜɛɟɫɛɛ: V. incana; KGy p. 100: ɞɛɨɟɜɛɟɫɛɛ: növ veronika (Veronica); klm: ȗandabadra < tib < ind; Süx p. 60: ɞɛɨɟɜɛɟɫɛɛ: szkt: gandhabhadra, klm: ȗandaba- dar-a: Tanacetum vulgare L. Ɉɛɝɲ ɨɛɫɣɤɰɛɨ, ɮɳ ɮɫɭ, ɱɸɱɞɣɤɨ ԧɨɞԧ ɱɛɤɝɛɫ, ɳɛɫ, ԛɨɸɫ ɬɛɤɰɛɨ ɮɫɞɛɧɛɦ. ɞɛɨɟɞɛɛɫɷ, ɞɛɨɟɣɞɛɫ – kan-ta-ka-ri, kan-da-ka-ri: TTT: kan-ta-ka-ri: wild rubus, a plant, Solanum jaquini, fruit of this plant, drug useful in stopping fever, thorny stick; kan-da-ka-ri: Rubus biflorus Buch.-ham., Rubus amabilis Focke || klm: ȗanda- ȗari; Baw p. 88: ɞɛɨɟɣɞɛɫ: Elder, Sambucus; KGy pp. 100–101: ɞɛɨɟɞɛɛɫɷ, ɞɛɨɟɣ- ɞɛɫ: növ bodza (Sambucus); klm: ȗandaȗari < tib < ind; Süx p. 61: ɞɛɨɟɞɛɛɫɷ: tib: kanta ka ri < szkt: kantakari, klm: ȗandaȗari: Mimosia Pudica, ԧɞԧɫɳɣɰ ɨɷ ɭԛɫɞɸɨ, ɜɮɫɞɛɬ ɧɛɺɞɣɤɨ ɜɮɭɛɫɰɛɞ ɮɫɞɛɧɛɦ. ɇԧɲɫɣɤɨ ԛɢԛԛɫɭ ɭɩɟ ɱɛɤɝɛɫ ɳɛɫ ɱɸɱɸɞ ɮɫɞɛ- ɨɛ. ɇɩɟ ɨɷ ԛɦ ɧɸɟɸɞ ɛɧɭɦɛɞ, ɞɛɳɮɮɨ, ɰɩɦɭɩɬɨɶ ɛɧɭ ɰɛɦɮɮɨɟɮɮ, ԛɫ ɢԧɞɣɤɨ ɜɛɦ ɳɣɞ ɛɧɭɦɛɞ, ɞɩɻɦ ɲɣɧɸɦɟ ɜɩɦɩɨ ɸɧɟ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ. Ⱦɛɨɟɣɞɛɫ ɲ ɞɸɡ ɜɣɲɟɸɞ TothErzsebet_PhD-dissz.doc 146 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɞɩɻɩ, ɞɩɹɮ – go-yu: TTT: areca nut; med. tree || klm: ȗoyoo, ȗoyuu; Baw p. 95: ɞɩɻɩ: Cy- nomorium, C. songaricum (Gobi plant parasitic upon the roots of certain other plants such as ɐɛɫɧɛɞ, Ɍɮɰɛɤ, ȼɮɟɛɫɞɛɨɛ); KGy p. 107: ɞɩɻɩ: növ ebruta (Cynomorium); klm: ȗoyoo, tib; Süx p. 69: ɞɩɹɮ: tib: go-yu, kínai: gƘoyò, gƘoyao, guva ben, klm: ȗoyuu: Areca cathechu L; Cynomorium Songaricum; 1. ɰԧɰ ɬɛɛɫɛɦ ԧɨɞԧɭɸɤ, ɜԛɟԛԛɨ ɳɮɦɮɮɨ ɣɳɭɸɤ ɧɩɟ. Ɉɛɝɲ ɨɷ ɮɫɭɦɛɞ, ɨɩɞɩɩɨ ԧɨɞԧɭɸɤ, ɡɣɧɬ ɨɷ ɞɛɟɮɮɫɛɛ ɨɩɞɩɩ- ɞɩɩɫ ɰɮɲɬɛɨ ɹɧ ɳɣɞ ɜɛɤɟɛɦɭɛɤ, ԛɫ ɨɷ ɰɛɭɮɮ, 2. ɸɧ ɜԛɰɣɤ ɰԧɰԛԛɦɟɸɞ ɢԛɤɦ, ɰɛɝ- ɟɛɫ, ɳɛɫɰ ɣɟɸɸɭ ɞɛɢɛɫɭ ɨɛɛɨɛ. ɞɩɨɣɟ, ɞɩɨɷɟ – go-snyod, sgo-snyod: ɍɍɍ: common caraway cummin seed, Carum carvi L., anise seed, med. herb || klm: ȗonid; Baw p. 97: ɞɩɨɣɟ, ɞɩɨɷɟ: Caraway, Carum, C. buriaticum (Tib. go-snyod); KGy p. 109: ɞɩɨɣɟ, ɞɩɨɷɟ: növ fħszer kömény (Ca- rum); ánizs (Pimpinella), ɛɧɭɛɭ ɞɩɨɣɟ: édeskömény; klm: ȗonid < tib (s)go-snyod; Süx p. 68: ɞɩɨɷɟ: tib: go snyod, klm: ȗonid: Carum carvi; Ɂɣɡɣɞ ɧԧɰɦԧɞ ԛɫɭɸɤ, ɱɛɞɛɛɨ ɱɸɱɸɞɭ ɮɫɞɛɧɛɦ. ɂɣɫɛɛ ɲ ɞɸɨɸ. ɞɩɨɭɩɞ, ɞɩɨɭɣɞ – sgong-thog-pa: TTT: a plant, med. herb || klm: ȗontoȗ; Baw p. 97: ɞɩɨ- ɭɩɞ, ɞɩɨɭɣɞ: Erysimum (bot.), Ȼɦɭɛɤɨ ɞɩɨɭɩɞ: E. Altaicum, ɇɛɨɡɰɮɤ ɞɩɨɭɩɞ: Treacle Mustard, E. cheiranthoides; KGy p. 109: ɞɩɨɭɩɞ: növ repcsény (Erysimum); klm: ȗontoȗ, tib; Süx p. 67: ɞɩɨɭɩɞ: tib: sgong thog pa, klm: ȗontoȗ: Erysimum altai- cum; ɍԧɫԧɦ ɢԛɤɦ ɢɮɮ ɩɫɲɣɧ, 1–2 ɧԧɨ ɩɦɩɨ ɨɛɬɭɛɤ ɮɫɞɛɧɛɦ. Ɉɛɝɲ ɨɷ ɦɮɮɝɛɨɞɣɤɨ ɨɛɝɲɭɛɤ ɛɟɣɦ, ɨɛɫɣɤɰɛɨ ԛɨɟɸɬɭɸɤ, ɣɳɨɸɸɬɸɸ ɩɦɩɨ ɧԧɲɣɫ ɬɛɦɛɛɦɬɛɨ, ɱɸɱɞɣɤɨ ԧɨɞԧ ɨɷ ɭԧɦԧɝ ɳɛɫ, ɮɫɭ ɟɮɞɭɮɤɨɟ ɛɦɭɨɶ ԛɫɭɸɬ ɳɣɞ ɩɦɩɨ ԛɫɭɸɤ ɜɛɤɟɛɞ. Ԛɫɸɸɬ ɨɷ ɭɩɬ ɞɛɫɞɛɨɛ. ȼɛɬ ɸɧɨɸɦɸɞɭ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ. ɞԛɫɞɸɧ – gur-kum, gu-rkum, gu-rgum: TTT: saffron || klm: gürgüm; Baw p. 106: ɞΟɫɞɸɧ: Saffron (Tib. gur-kum); KGy p. 119: ɞΟɫɞɸɧ: kurkuma, indiai sáfrány TothErzsebet_PhD-dissz.doc 147 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ԛɨɟɸɬ ɰɛɦɷɬ ɨɷ ɮɦɛɛɨ ɜɮɹɮ ɱɛɞɛɛɨ ԧɨɞԧɭɸɤ, ɱɸɱɞɣɤɨ ɟɸɦɜɸɸ ɟԧɫԧɝ, ԛɫ ɨɷ ɜԧԧ- ɫԧɨɰɣɤ ɜɮɹɮ ɞɮɫɝɛɦɡɣɨ ɰɸɦɜɸɫɭɸɤ ԧɝɬɦԧɞ ɮɫɞɛɧɛɦ. ɟɸɞɟ – tig-ta: ɍɍɍ: stalks of bitter plant Gentiana chretta, name of several trees and plants, Gentiana barbata, Swertia chirata, Gentiana chiretta, Gentian || klm: degde, digda; Baw p. 143: ɟɸɞɟ: Gentian, Gentiana, Ɏɺɰɛɨ ɟɸɞɟ: G. tenella, ɐɛɝɣɫɞɛɨ ɟɸɞɟ: G. fal- cata, ɑɛɞɛɛɨ ɟɸɞɟ: G. algida (see Ƚɛɨɲɣɨɞɛɫɛɝ), ȿɸɞɟɣɤɨ ɩɝɩɞ: Gentian Family, Gentianaceae; KGy p. 164: ɟɸɞɟ: növ tárnics (Gentiana); klm: degde < tib tig-ta < ind tiktaka; Süx p. 93: ɟɸɞɟ: tib: tig ta < szkt: tikta, klm: digda: “ɞɛɳɮɮɨ, ɞɛɳɮɮɨɛɞ”; Swertia chirata; ɇɩɟɨɶ ԛɨɟɸɬ ɧɸɭ ɨɛɫɣɤɰɛɨ, ɭԛԛɨɣɤ ԛɢԛԛɫɭ ɨɛɝɲɨɛɛɬ ԛԛɬɝɸɫɦɸɨ ɮɫɞɛɰ ɰԧɰ ɺɞɛɛɨ ԧɨɞԧɭɸɤ ɰɩɨɰɩɨ ɱɸɱɸɞɭɸɤ, ɟɸɦɜɸɸ ɨɷ ɰɸɦɰɸɦɱɬɸɨ ɩɦɩɨ ɜɣɤ. ɂԛɦɸɞ ɳɛɫɦɛɰɮɤɨ ԛɠɬɭ ɮɫɞɛɬɨɶ ɟɩɭɫɩɩɬ ԧɲԛԛɰɸɨ ɰɛɫ ԛɫ ɞɛɫɛɰ, ɛɧɭ ɞɛɳɮɮɨ ɨɸɞɸɨ ɧԧɨ ɞɸɡ ɸɧɣɤɨ ɬɮɟɛɫɭ ɞɛɫɟɛɞ. Ɏɫɞɛɟɛɞ ɩɫɨɩɩɫ ɨɷ ɸɨɸɭɰɸɞ ɟɸɞɟ, ɜɛɦɜɛ ɟɸɞɟ, ɭԧɝɟ ɟɸɞɟ ɞɸɡ ɰɮɝɛɛɟɛɞ. ɑɸɱɞɣɤɨ ԧɨɞԧԧɫ ɨɷ ɛɦɭɛɨ ɟɸɞɟ, ɧԧɨɞԧɨ ɟɸɞɟ, ɢɸɬ ɟɸɞɟ, ɭԧɧԧɫ ɟɸɞɟ ɞɸɨɸ. ɜɛɦɟɣɞ – bal-tig: TTT: Nepalese tig ta = Gentiana barbera herb || klm: baldig; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 29: ɜɛɦɟɣɞ: tib: bal tig, klm: baldig: ȼɛɦɜɛ ɟɸɞɟ ɞɸɬɸɨ ԛɞɣɤɞ ɰɮɫɛɛɨɞɮɤɦɡ ɨɸɫɦɸɬɸɨ ɨɸɫ. ȿɸɞɟɣɤɞ ԛɢ. ɜɩɟɣɞ – bod-tig: TTT Ø [?] || klm: bodiȗ; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 40: ɜɩɟɣɞ: tib: bod tig, klm: bodiȗ: “ɭԧɝɟ ɟɸɞɟ”-ɣɤɞ ɧɩɨɞɩɦɲɮɮɟ ɭɩɝɲɩɩɫ ɨɸɫɦɸɬɸɨ ɨɸɫ. ȿɸɞɟɣɤɞ ԛɢ. ɡɛɟɣɞ – rgya-tig: TTT: tig-ta: stalks of bitter plant Gentiana chretta, name of several trees and plants, Gentiana barbata, Swertia chirata, gentiana chiretta, gentian || klm: :Їadig; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 98: ɡɛɟɣɞ (= ɡɛɞɛɫ ɟɸɞɟ): tib: rgya tig, klm: ֢adig “ɡɛɞɛɫ ɟɸɞɟ”; ɞɸɟɞɣɤɞ ɭɩɝɲɨɨɫ ɨɸɫɦɸɬɸɨ ɨɷ ɟɸɦ – til: TTT: sesame, sesame seed || klm: dil, dil; Baw p. 588: ɟɸɦ III: Sesame; KGy p. 166: ɟɸɦ2: növ szezám(fħ, Sesamum indicum); klm: dil < tib til < ind tila; ɟɸɦɣɤɨ ɭɩɬ: szezámolaj; Süx p. 94: ɟɸɦ: tib: til, szkt: tila, klm: dil: Sesaamum indicum; ȿɮ- ɦɛɛɨ ɩɫɨɶ ɧɛɲ ɭɩɬɦɩɞ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɮɫɞɛɧɦɶɨ ԛɫ. Ԧɨɞԧԧɫ ɨɷ ɰɛɫ, ɱɛɞɛɛɨ ɞɸɡ ɺɦɞɛɨɛ. Ⱦԛɨɡɣɟ ɲ ɞɸɡ ɨɸɫɦɸɨɸ. ɠɫɧɛ – g.yer-ma: TTT: pepper, red pepper, Guinea pepper, Capsicum, Zanthoxylum Pla- nispinum Sieb. et Zucc., Zanthozylum Bungeanum Maxim || klm: yerm-a; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 95: ɠɫɧɛ: tib: gyer ma [sic!], klm: yerm-a: ɐɛɦɮɮɨ ԧɝɬ (Ʌɩɝ.); 1. ɱɛɞɛɛɨ ɞɛɛ, 2. ɰɛɫɛɝɭɛɫ ԛɨɬɸɨ ԧɨɞԧɭɸɤ, ɰɩɦɭɩɬɭɩɤ, ԧɟɦԧɞ ɨɣɤɦɧɸɦ ɨɛɝɲɭɛɤ, ɰԧɰԧɧɟԧɞ ɨɩɞɩɩɨ ɡɣɡɣɞ ɡɣɧɬɭɸɤ, ɡɣɧɬ ɨɷ ɜɩɫ ɮɦɛɛɨ, ɬԛɦԛ ɱɸɱɞɣɤɨ ɺɢɞɮɮɫɶɨ ɨɸɞɸɨ ɢԛɤɦɣɤɨ ɨɛɝɲ ɢɮɦɞɛɫɛɰɞԛɤ ɜɮɭ ɧɩɟ. Ƀɫɧɛ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɡɛɝɛɛ, ɡɛɝɛɤ, ɡɛɜɩɤ – rgya-spos: TTT: Chinese incense stick, Geranium pylzowianum maxim, Melilotus suaveolens ledeb, Cheiranthus roseus maxim, different kinds of miasma, Valeriana wallichi, Indian valerian || klm: Їaba, Їaboi; Baw p. 153: ɡɛɝɛɛ: Peucedanum baicalense (bot.), ɡɛɝɛɤ: Cimicifuga (bot.), ȿɛɞɮɮɫ ɡɛɝɛɤ: C. dahu- rica, Ϊɧɰɣɤ ɡɛɝɛɤ: C. foetida; KGy p. 176: ɡɛɝɛɛ, ɡɛɝɛɤ: növ bajkáli kocsord :Peucedanum baicalense); klm: ֢aba < tib rgya-spos; Süx pp. 96–97: ɡɛɜɩɤ: tib) -rgya spos, klm: ֢aboi: “ɡɛɞɛɫ ɞԛɞɸɦ”; Cimicifuga foetida L; ɐɩɦɭɬɩɨ ɱɸɱɞɣɤɨ ɨɛ ɧɶɨ ɩɦɩɨ ɨɛɬɭ, ԧɨɟԧɫ, ԧɝɬɦԧɞ ɮɫɞɛɧɛɦ. ɓԛɰɸɫ ɰɸɦɜɸɫɣɤɨ ɮɦɛɛɨ ɱɸɱɸɞɭɸɤ, ɭɩɤɫ- ɬɩɨ ɮɫɭɛɝɭɛɫ ɨɛɝɲɭɛɤ, ɣɰ ɧɮɮɰɛɤ ԛɨɸɫɭɸɤ ɰɩɫɭ ɮɫɞɛɧɛɦ. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 148 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɡɛɞɩɟɜɩɤ – bya-rgod-spos: TTT: med. herb, plant Delphinium brunonianum || klm: [?]; Baw p. 153: ɡɛɞɩɟɜɩɤ: local name for thyme (Tib. bya-rgod-spos); KGy Ø; Süx Ø ɡɛɧɜɛ – lcam-pa: TTT: officinal herb used for healing wounds || klm: Їamba, Їangba; Baw p. 154: ɡɛɧɜɛ: (ɡɛɧɜɛ ɱɸɱɸɞ) Mallow, Malva, Ɂɛɧɜɛ ɱɸɱɞɣɤɨ ɩɝɩɞ: Mal- ;low Family, Malvaceae; KGy p. 177: ɡɛɧɜɛ1: mályva (Malva); klm: ֢amba < tib -Süx p. 98: ɡɛɧɜɛ I: tib: lcam pa, klm: ֢amba: Malva sp; Ƀɳ ɳɮɦɮɮɨ, ɨɛɝɲ ɨɷ ɟɮ ɞɛɫɣɞɟɮɮ, ɱɸɱɞɣɤɨ ԧɨɞԧ ɺɞɛɛɨɟɮɮ ɨɸɞ ɜɛ ɩɦɩɨ ɨɛɬɭ ɮɫɞɛɧɛɦ. ɑɸɱɞɣɤɞ ɸɧɸɨɟ ɰɸ- ɫɸɞɦɸɨɸ. ɇɩɨɞɩɦɩɩɫ ɰɛɦɛɧ ɱɸɱɸɞ ɲ ɞɸɡ ɨɸɫɦɸɟɸɞ; ɡɛɧɜɛ II: tib: byang ba [sic! TTT: növénynévként nincs), klm: ֢angba: Meloidae; ɒɣɤɞɭɸɤ ɞɛɢɛɫɭ ɩɫɳɣɰ ɱɩɰ ɰɩɫɰɩɤ. ɐɛɫ, ɮɦɛɛɨ, ɳɛɫ ɱɩɩɰɩɫ, ɰԧɰ ɟԧɫɝԧɨ ɢԛɤɦ ԧɨɞԧɭɸɤ, ɛɫɟɶɨ ɸɧɨɸɦɸɞɭ ɰɸɫɸɞɦɸɟɸɞ. ɡɛɧɜɛɫɛɤ – ’jam-’bras: TTT: a medicinal fruit for kidney diseases || klm: Їambarai; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 98: ɡɛɧɜɛɫɛɤ: tib: ’jam ’bras, klm: ֢ambarai: Caesalpinia bonducelle Fleming; Ⱦɣɦɞɸɫ ɜɮɬ ԧɫɞԧɬɦԧɞ ɨɛɝɲɭɛɤ, ɳɛɫ ɱɸɱɸɞɭɸɤ, ɰɛɫ ɞɩɦɭɩɤ ɧɩɟɩɨɟ ɮɫɞɛɟɛɞ, ɬɸɞɬɲɣɨ ɰԧɟԧɦɞԧɰԧɟ ɰɛɨɞɣɬɛɫɬɛɨ ɟɮɮɭɛɤ ɡɣɧɬ, ɭԛԛɨɣɤ ɟɩɭɩɫɰɣ ɜԧɝԧԧɦɡɣɤɨ ԧɨɟɞɣɤɨ ɟɛɤɭɛɤ ɭɩɟ ɰԧɰ ԧɨɞɣɤɨ ɟɮɞɛɫɣɞ ԛɫ. ɇɩɨɞɩɦɩɩɫ ɢԧԧɦԧɨ ԛɫ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɡɣɫԛɞɝɛ – byi-rug-ba: TTT: med. herb, Elsholtzia calycocarpa diels || klm: Їiruȗba; -Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 104: ɡɣɫΟɞɝɛ: tib: byi rug ba, klm: ֢iruȗba: ɒɛɞɭɛɨ ɨɛɝɲ ɭɛɤ, ɳɮɦɮɮɨ ɣɳɭɸɤ ɮɦɜɛɫ ɜɮɹɮ ɳɛɫ ɱɸɱɸɞɭɸɤ, ԛɨɸɫ ɛɨɰɣɦɧɛɦ, ɡɣɡɣɞ ɰɛɭɮɮ ɡɣɧɬɭɸɤ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɩɦɩɨ ɨɛɬɭ ԧɝɬɦԧɞ ɮɫɞɛɧɛɦ. ɡԛɫԛɫ – skyu-ru-ra, skyur-ru-ra: TTT: amalaki, a medicinal plant, Emblic myrobalan. Also skyur ru ra: Crataegus pinnatifida || klm: Їürür-a; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 106: ɡΟɫΟɫ: tib: skyu ru ra, klm: ֢ürür-a: crataegus, Emblica officinalis, Ɉɸɞ ɢԛɤɦ ɟɩɦɩɩɞɩɨɶ ԛɫ. Ɏɫɭ ɧɩɟɦɩɞ ɞɩɦɭɩɤ, ɨɛɝɲ ɞɛɰɛɤɨ ɳɣɫɰ ɧɸɭ, ɬɸɫԛԛɨ ɲɛɨɛɫɭɛɤ, ɰɛɫ ɜɮɹɮ ɱɛɞɛɛɨ ԛɫɭɸɤ, ɜɛɬ ɞɩɦɶɨ ɰɛɡɮɮɞɛɛɫɰɣ ɩɤ ɳɮɞɮɤɟ ɮɫɞɛɟɛɞ, ɣɰ ɨɛɝɲɭɛɤ ɧɩɟ- ɨɶ ɞɛɳɮɮɨ ԛɫɣɤɞ ɲ ɰɸɦɨɸ. ȼɛɬ ɣɧɣɟɣɤ ɲ ɞɸɨɸ. ɢɛɟɷ – dza-ti: ɍɍɍ: nutmeg (Myristica fragrans), flower Jasminum grandiflorum, nutmeg, one of bzang drug || klm: Їadi, jati; Baw p. 165: ɢɛɟɷ: nutmeg; KGy p. 190: ɢɛɟɷ: növ szerecsendió TothErzsebet_PhD-dissz.doc 149 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɢɣɫɛɛ – zi-ra: TTT: med. herb, caraway seed, sparks; zi-ra dkar-po: white species of cara- way, Foeniculum Vulgare Mill., Galium Boreale; zi-ra nag-po: black species of cara- way, Thalictrum Angustifoliuml., Thalictrum Przewalskii Maxim. || klm: jira, zira, zir-a; Baw p. 173: ɂɣɫɛɛ: Lettuce, Lactuca; KGy p. 200: ɢɣɫɛɛ: növ saláta (Lactu- ca); kömény (Carum) stb; klm: jira, zira < tib; Süx p. 112: ɢɣɫɛɛ: tib: zi ra, klm: zir-a (Ʌɩɝ.): Cuminuin; Ⱦɩɨɷɟ, ɰɛɫ ɢɣɫɛɛ, ɱɛɞɛɛɨ ɢɣɫɛɛ ɞɸɡ ɰɩɻɫ ɢԛɤɦ ɜɣɤ. ɣɞԛԛɧɸɨ, ɣɞԛԛɳɣɨ – yu-gu-shing: TTT: Saussurea epilobioides maxim, officinal tree yielding a remedy for wounds and sores; yu-gu-shing nag-po: Sambucus adnata Wall. || klm: igümen, igüsin, igüšing; Baw p. 191: ɣɞΟΟɳɣɨ: Cacalia (bot.) Ƀɦɟɸɨ ɣɞΟΟ- ɳɣɨ: C. hastata; KGy p. 223: ɣɞΟΟɧɸɨ, ɣɞΟΟɳɣɨ: növ kákolya, bojtika (Cacalia); klm: igümen, igüsin, ?tib; Süx p. 115: ɣɞΟΟɳɣɨ: tib: yu gu sing [sic!], klm: igüšing: Cacalia hastata L; Ɉɣɤɦɧɸɦ ɱɸɱɞɣɤɨ ɺɢɞɮɮɫɭɛɤ ɩɦɩɨ ɨɛɬɭ ԧɝɬɦԧɞ ɮɫɞɛɧɛɦ; Ɉɛɝɲɣɭ ɩɤ, ɩɤɨ ɢɛɰ, ɨɮɞɛɟ ɮɫɞɛɨɛ. Ȼɫɟɶɨ ɸɧɨɸɦɸɞɭ ɱɸɱɸɞ ɨɛɝɲɣɤɞ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ. ɣɫɳɣɧɜɛ, ɣɫɳɣɧɜɸ – g.yer-shing-ba: TTT: medicinal plant || klm: irsimba; Baw p. 196: ɣɫɳɣɧɜɸ: Figwort, Scrophularia, Ƀɫɳɣɧɜɣɤɨ ɩɝɩɞ: Figwort Family, Scrophularia- ceae; KGy Ø; Süx p. 117: ɣɫɳɣɧɜɛ: tib: gyer shing ba [sic!], klm: irsimba: Scor- phularia incisa Weinmo; ɉɦɩɨ ɨɛɬɭ ɮɫɞɛɧɛɦ. Ƀɳ ɨɷ ɟԧɫɝԧɨ ɭɛɦɭɛɤ, ɨɸɞ ɧɠɭɫ ɩɫɲɣɧ ԧɨɟԧɫ, ɨɛɝɲ ɢɮɮɝɛɨ ɟɮɞɮɤ ɰɸɦɜɸɫɭɸɤ, ɱɸɱɸɞ ɨɷ ɢԧԧɦԧɨ, ԛɢɸɧɡ ɧɮɮɭɛɤ ɜɩɫ ɨɩɞɩɩɝɭɩɫ ԧɨɞԧɭɸɤ, ɡɣɧɬ ɢɮɮɝɛɨ ԧɨɟԧɞɦԧɞ ɟɮɞɭɮɤɭɛɤ, ԛɫ ɧɛɳ ɢԧԧɦԧɨ ɩɦɩɨ ɳɣɫɰɸɞɭɸɤ ɜɮɤ. Ȼɫɟɶɨ ɸɧɨɸɦɸɞɭ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ. ɦɛɨɭɛɨɢ – lang-thang-tse: TTT: field herb, Hyoscyamus Niger L. || klm: lantanЇa; Baw p. 203: ɦɛɨɭɛɨɢ: Henbane, Hyoscyamus, ɐɛɫ Ɇɛɨɭɛɨɢ: Henbane, H. niger (also Ɍɩɞɭɮɮ ԧɝɬ, ɍɛɨɪɫɩɧ, ɍɸɨɸɞ ԧɝɬ), ɚɧɰɰɛɨ Ɇɛɨɭɛɨɢ: H. pusillus; KGy p. 239: ɦɛɨ- ´ɭɛɨɢ: növ beléndek (Hyoscyamus) = ɬɩɞɭɮɮ/ɭɸɨɸɞ; klm: lantan֢a < kín lang :dang`zi; Süx p. 122: ɦɛɨɭɛɨɢ: tib: lang thang tse, kínai: làngdàng-zi, klm: lantan֢a ɚɞɛɛɨ ɳɛɫ ɱɸɱɸɞɭɸɤ, ɬԛɫɰɣɤ ԛɨɸɫɭɸɤ, ɰɩɫɭɩɤ ɨɸɞ ɨɛɬɭ ɢɸɫɦɸɞ ɮɫɞɛɧɛɦ. Ɉɛɝɲ, ɱɸɱɸɞ, ɡɣɧɬɣɤɞ ɛɫɟɶɨ ɸɧɨɸɦɸɞɭ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ. ɂɸɧɜɸ ɜɮɹɮ ɭɸɨɸɞ ԧɝɬ ɲ ɞɸɡ ɨɸɫɦɸɨɸ. ɦɣɟɸɫ – sle-tres: TTT: med. tree || klm: lider; Baw p. 203: ɦɣɟɸɫ: Sophoras (bot.), Ξɨɸ- ɞɸɨɬɞΟΟɦɰɸɤ Ɇɣɟɸɫ: S. alopecuroides, ɓɛɫɛɝɭɛɫ Ɇɣɟɸɫ (ɓɛɫɞɛɦ Ɇɣɟɸɫ): S. fla- vescens; KGy p. 239: ɦɣɟɸɫ: növ japánakác (Sophora); klm: lider, ?tib; Süx p. 123: ɦɣɟɸɫ: tib: sle tres, klm: lider: Sophora flavescens; Ȼɧɭɦɛɞ, ɣɬɞɸɦɸɨ, ɭɩɬɦɩɞ, ɬɸɫԛԛɨ ɲɛɨɛɫɭɛɤ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɩɫɩɩɨɞɩ ɮɫɞɛɧɛɦ. ɐɣɤ, ɰɛɦɮɮɨ ɰɛɫɳɦɛɰɛɟ ɫɛɳɛɛɨ ɜɩɦɟɩɞ ɞɸɡ ɸɧɣɤɨ ɬɮɟɛɫɭ ԧɞԛԛɦɬɸɨ ɜɛɤɟɛɞ. ɦɣɳ – li-shi: TTT: cloves, Eugenia Caryophyllata, Syzgium Aromaticum, Caryophyllus Aromaticus || klm: liši, lisi; Baw p. 203: ɦɣɳ II: clove (Tib. li-shi); KGy p. 240: ɦɣɳ: szegfħszeg; klm: liši < tib li-shi; Süx p. 124: ɦɣɳ: tib: li shi, klm: lisi: Syzy- gium aromaticum; Ɇɣɳɣɤɨ ɧɩɟ; ɱɸɱɞɣɤɞ ɦɣɳɣɤɨ ɱɸɱɸɞ, ɜɛɳɣɫ ɱɸɱɸɞ, ɰɛɟɛɛɬɛɨ ɞɸɰɲɦɸɨɞɸɸɫ ɨɸɫɦɸɨɸ. Ԧɨɞԧ ɜɩɫ, ɛɧɭ ɣɬɞɸɦɸɨɰɸɨ, ɰɛɦɮɮɝɭɛɫ, ɰɛɟɛɛɬɛɨ ɰɸɦɜɸɫɭɸɤ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ԛɫ. || RTA-M ʌ 286: liği (Sch 45, 48): ‘clove’; JäD: ‘clove (CT), carda- mom (WT)’ ɦɮɞɲɣɨ – lug-chen, lug-chung, lug-ching: TTT: lug-chen: Aster Asteroides O. Ktze., Aster Farreri W. W. Smith et J. F. Jeffrey., Aster Flaccidus Bunge; lug-chung: med. herb, lug ching, Aster Poliothamnus Diels || klm: luȗĀin; Baw Ø; KGy p. 241: ɦɮɞɲɣɨ TothErzsebet_PhD-dissz.doc 150 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra = ɬɩɞɬɩɩɦɡ: növ <ęszirózsa-rokon, fehéres kék v rózsás kék virágú, évelę lágy- szárú: > Heteropappus altaicus; klm: luȗĀin < tib; Süx Ø ɦԛɞɫԛԛ – lug-rwa-smug, lug-ru smug-po: TTT: lug-ru smug-po: brown sheep’s horn, med. herb, Pedicularis Muscicola Maxim., Pedicularis Rhinanthoides Screnksubsp. Labellata (Jacq.) Tsoong, Pedicularis Decorissima Diels, Pedicularis Oliveriana Prain || klm: lügrü; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 126: ɦΟɞɫΟΟ: tib: lug rwa smug, klm: lügrü: “ɰԛɫɸɨ ɰɮɱɶɨ ɸɝɸɫ”; ɐԛɫɸɨ, ɮɦɛɛɨ, ɳɛɫ ɞɮɫɝɛɨ ԧɨɞɣɤɨ ɱɸɱɸɞ. ɓɛɫ ɮɦɛɛɨ ɨɷ ɮɮɦɶɨ ɛɧɛɨɟ, ɰԛɫɸɨ ɨɷ ɲɮɦɮɮɨɶ ɢɛɝɬɛɫ ɮɫɞɛɨɛ. Ɉɸɞ ɧԧɲɫԧԧɬ ɞɮɫɝɛɨ ɨɛɝɲ ɮɫɞɛ- ɨɛ. ɍɸɫ ɨɷ ɰɮɱɶɨ ɸɝɸɫ ɰɸɦɜɸɫɭɸɤ, ɧɛɭɣɞɛɫ ɱɸɱɸɞɭɸɤ. ɘɧɨɸɦɸɞɭ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ. ɦԛɨɭɸɨ – lung-tang: TTT: lung-tong, lung-thang, lung-tong-mig: med. tree || klm: lung- teng, lüngtüng; Baw p. 205: ɦΟɨɭɸɨ: the black seeds of a certain plant, ɦɛɝɛɤ ɟɸɸɫ ɦΟɨɭɸɨ ɳɣɭɞɸɬɸɨ ɧɸɭ: like ɦΟɨɭɸɨ seeds set in conch-shell (eyes); KGy Ø; Süx p. 127: ɦΟɨɭɸɨ, ɦɮɨɭɛɨ: tib: lung tang, vö. kínai: long tang, klm: lungteng, lüngtüng: Sapindus mikorossii Gaerth; ɘɨɸɭɰɸɞɣɤɨ ɬɛɝɛɨɞɣɤɨ ɧɩɟ ɰɸɧɸɸɰ ɜԛɟԛԛɨ ɞɩɦɭɩɤ ɜɮɮɫɱɛɞɭ ɧɩɟɨɶ ԧɨɟԧɞɦԧɞ ɡɣɧɬɨɣɤ ɟɩɭɩɫɰɣ ɞɺɦɞɛɫ ɰɛɫ ԛɫ. ɑɛɧɶɨ ɜɛɞ, ɜɮɫɰɨɶ ɧɸɦɧɣɤ, ɸɫɰɣ ɢɸɫɞɣɤɞ ɰɣɤɨɸ. ɇԧɨ ɸɧɟ ɩɫɨɩ; Ɇԛɨɭɸɨ ɰɛɫ ɨԛɟ (ɭɛɬ ɰɛɫ ɨԛɟ). ɧɛɨɛɭɛɞɡɛɨ – ma-nu-khrag-can: TTT: fruit of med. tree || klm: manutaȗЇin; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 131: ɧɛɨɛɭɛɞɡɛɨ: tib: ma nu khrag can, klm: manutaȗ֢in: “ɱɮɬɭ ɧɛɨɛ” ɧɛɨɮ – ma-nu: TTT: herb, mineral drug, mind, Inula Helenium, Elecampane || klm: manu; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 133: ɧɛɨɮ II: tib: ma nu, klm: manu: ɑɛɨɰɮɤɨ ɺɢɞɮɮɫɶɨ ɧԧɨɰ ɨɩɞɩɩɨ ɜɮɹɮ ɢɛɫɣɧɟɛɞ ɧԧɨɰ ɨɩɞɩɩɨ, ɛɬɛɨ ɮɫɞɛɰ ɜɮɭ ɧɩɟ. ɑɸɱɸɞ ɛɨɰɣɧɛɦ, ԛɨɸɬ ɨɷ ɸɧɟ ɩɫɨɩ. ɧɛɨɲɣɨ – sman-chen: TTT: Aconitum Szechenyianum Gay., Aconitum Flavum Hand.- mazz., black species of Aconite || klm: manĀin; Baw p. 210: ɧɛɨɲɣɨ: (see ɐɩɫɬ); p. 451: ɐɩɫɬ: Aconite, Aconitum (also ɇɛɨɲɣɨ), ΪɨɟΫɫ ɧɛɨɲɣɨ: A. excelsum, ɓɛɫ ɧɛɨɲɣɨ: A. barbatum; KGy Ø; Süx p. 133: ɧɛɨɲɣɨ: tib: sman chen, klm: manĀin: Aconitum bajcalense Furcz; “ɣɰ ɸɧ”; ɐɩɦɭɬɩɨ ɱɸɱɞɣɤɨ ɨɛɧ, ɜɩɦɱɮɮɭ ԛɨɟɸɬɭɸɤ, ɭɩɧ ɰԧɰ ɱɸɱɸɞɭɸɤ, 50–70 ɬɧ ԧɨɟԧɫ ɩɦɩɨ ɨɛɬɭ ԧɝɬɦԧɞ ɮɫɞɛɧɛɦ. ɇɩɨɞɩɦɩɩɫ ȼɛɤɞɛɦɣɤɨ ɰɩɫɬ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɧɣɨɡɣɨɨɛɞɝɛ – ming-can nag-po: TTT: field medicinal herb || klm: minЇin nagba; -Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 138: ɧɣɨɡɣɨɨɛɞɝɛ: tib: ming can nag po, klm: min֢in nag ba: “ɰɛɫ ɨɸɫɭ” = lug mig nag po (“ɰɛɫ ɨɩɨɣɨɶ ɨԛɟ”), Pyrethrum altaicum (Herd) O. et B. Fedtsch. Ɉɣɤɦɧɸɦ ɜɛɞ ɱɸɱɞɣɤɨ ɺɢɞɮɮɫɶɨ ɩɦɩɨ ɨɛɬɭ ԧɝɬɦԧɞ ɮɫɞɛɧɛɦ. ɘɧɣɤɨ ɬɮɟɛɫɭ ɭɛɰɛɦ ɜɛ ɰɩɫɶɞ ɛɨɛɞɛɛɨɛ ɞɸɡ ɞɛɫɟɛɞ. Ȼɦɭɛɤɨ ɳɣɝɛɛɨɭɣɞ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɧɣɨɡɣɨɬɸɫɝɸ – ming-can gser-po: TTT: medicinal flower, Cremanthodium Humile Ma- xim. || klm: minЇin serbe; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 138: ɧɣɨɡɣɨɬɸɫɝɸ: tib: ming can gser po, klm: min֢in serbe: “ɳɛɫ ɨɸɫɭ”; Jnula britanica L; 15–20 ɬɧ ԧɨɟԧɫ ɳɮɦɮɮɨ ɳɣɦɜɸɭɸɤ ɜɛɞ ɱɸɱɸɞɭɨɣɤ ɜԛɦɣɤɨ ɩɦɩɨ ɨɛɬɭ ԧɝɬɦԧɞ ɮɫɞɛɧɛɦ, ɭԛԛɨɣɤ ɱɸɱɸɞ. Ɉɛɝɲ ɨɷ ɰɩɻɫ ɭɛɦɟɛɛ ɣɫɭɸɤ, ɱɸɱɸɞ ɨɷ ɳɛɫ ԧɨɞԧɭɸɤ, ɸɧɨɸɦɸɞɭ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ. ɉɟɩɩɞɣɤɨ ɨɸɫ ɭɩɧɵɻɩɨɶ ɭɩɦɷ ɜɣɲɣɞɭ “ȼɫɣɭɛɨɶ ɢɩɩɬɩɨ ɱɸɱɸɞ” ɞɸɡ ɨɸɫɦɸɬɸɨ ɨɷ ԛɢɸɞɟɸɨɸ. ɨɛɦɣɳɛɧ – na-le-sham: TTT: pearl, pepper, tree Mesua roxburghii || klm: nalisam, nali- šim; Baw Ø; KGy p. 278: ɨɛɦɷɳɣɧ ɰɮɛɡɮɮ, ɪɩɝɛɛɫɣ, ɪɠɫɠɱ: növ fħszer fekete TothErzsebet_PhD-dissz.doc 151 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra bors (Piper nigrum); klm: nališim < tib na-le-sham < ind; Süx p. 144: ɨɛɦɣɳɛɧ: tib: na le sham, szkt: nalisam, klm: nalisam: Mesua roxburghii; 1. ɛɨɰɣɦɮɮɨ ԛɨɸɫɭ ɱɸɱɸɞɭɸɤ ɨɛɧɰɛɨ ɧɩɟ, ɭԛԛɨɣɤ ɱɸɱɸɞ, 2. Piper nigrum; ɰɛɫ ɲɣɨɡԛԛ ɨɣɨ ɳɩɳ – snying-zho-sha: TTT: sour fruit used for medicine, sister plant of Canavalia gladiata, medicinal plant, Spondias axillaris || klm: ning šoša; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 147: ɨɣɨ ɳɩɳ: tib: snying zho’sa [sic!], klm: ning šoša: “ɢԛɫɰɸɨ ɜɮɮɫɱɛɞ”; Prunus sp; ɐɛɦɮɮɨ ɩɫɩɨɟ ɮɫɞɛɟɛɞ, ɣɳ ɭɩɧ, ɨɛɝɲ ɢɮɢɛɛɨ, ɱɸɱɸɞ ɱɛɞɛɛɨ, ɡɣɧɬ ɰɛɫ, ɡɣɧɬɨɣɤ ɺɬ ɨɷ ɢԛɫɰɸɨ ɰɸɦɜɸɫɭɸɤ, ԛɫ ɨɷ ɰɩɫɭɩɤ ɮɫɞɛɧɛɦ. ɘɧɨɸɦɸɞɭ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ. Ɂɣɧɬɣɤɞ ɦɣɬ, ɲɛɝɞɛ ɲ ɞɸɨɸ. ɂɛɫɣɧ ɭɩɦɷɟ (Ɍ.ɋ.) ɢɸɫɦɸɞ ɲɛɝɞɛ ɞɸɸɟ ɧɩɟɨɶ ɡɣɧɬ ԧɨɞԧ ɮɦɛɛɝɭɛɫ, ɱԧɧԧԧ ɜԧԧɫԧɨɰɣɤ, ɛɧɭ ɨɷ ɰԛɲɭɸɤ, ɱɸɱɸɞ ɳɛɫɛɝɭɛɫɰɛɨ ɨɩɞɩɩɝɩɫ ɞɸɡ ɭɩɟɩɫɰɩɤɦɡɸɸ. ɩɦɧɩɬɣ – ’ol-mo-se: TTT: medicinal herb/fruit, Podophyllum Emodi Wall. Var. Chinense Sprague || klm: olmosi; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 150: ɩɦɧɩɬɣ: tib: ’ol mo ses [sic!], klm: olmosi: Achyranthes bidentata; Ɉɸɞ ɢԛɤɦ ԧɝɬ, ɭԛԛɨɣɤ ԛɫ, ɱɸɱɸɞ, ɸɧɟ ɩɫɨɩ. ɪɩɝɛɛɫɷ, ɪɩɝɩɩɫ, ɪɩɝɛɛɫ, ɪɩɝɛɛɫɣ – pho-ba-ris/-ril/-ri/-ri-lu/-ril-po/-ril-bu: TTT: black pepper, stomach pills || klm: phobari, povari; Baw p. 284: ɪɩɝɛɛɫɷ, ɪɩɝɩɩɫ: Black Pepper (Tib. pho-ba-ri); KGy p. 365: ɪɩɝɛɛɫ: fekete bors TothErzsebet_PhD-dissz.doc 152 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɬΟɞɧɸɦ: tib: sug smel < szkt: suksmaila, klm: sügmil: Elettaria cardamomum; Ԧɟɦԧɞ ɭɩɧ ɨɛɝɲɭɛɤ, ɛɨɰɣɦɧɛɦ ɳɛɫ ɱɸɱɸɞɭɸɤ, ɢɮɫɞɛɛɨ ɭɛɦɭɛɤ ɮɮɭɛɨɱɛɫ ɜԛɰɣɤ, ɞɛɳɮɮɨ ɛɧɭɭɛɤ ԛɫɭɸɤ ԧɝɬɦԧɞ ɮɫɞɛɧɛɦ. ɘɨɸɭɰɸɞ, ɰɺɭɛɟ, ɧɩɨ (ȼɮɭɛɨ, Ɍɣɥɥɣɧ) ɩɫɨɶ ɞɸɡ ɞɮɫɝɛɨ ɢԛɤɦ ɜɣɤ. ȿԧɫɝԧɨ ɬɛɤɰɛɨ ԛɨɸɫɭɨɣɤ ɨɸɞ ɞɸɟɸɞ. || RTA-M ʌ 558: sƢsmiel (Sch 45, 49): ‘cardamom’, 74. lj.: ‘Skrt sǍkshmailƘ’; JäD: sug-rmel: ‘a kind of spice, betel, betel-nut(?)’, sug-smel: ‘cardamom (CT)’ ɬɸɨɟɸɨ – seng-ldeng: TTT: teakwood, teak, rosewood; khadiraka, khadira, Acacia catechu, a tree with very hard wood used for the points of ploughshares, the axle-pins of chariots, amulets, etc. Its resin is used medicinally || klm: sengdeng; Baw p. 318: ɬɸɨɟɸɨ: a type of sandalwood; KGy Ø; Süx p. 175: ɬɸɨɟɸɨ: tib: seng ldeng, klm: sengdeng: Acacia catechu willd; 1. ɜԛɟԛԛɨ ɞɩɦɭɩɤ, ɞɛɰɛɤɨ ɰɺɦɞɛɬ ɳɣɞ ɳɣɫԛԛɨ ɭɩɧ ɨɛɝɲɭɛɤ, ɬɸɫԛԛɨ ɲɛɨɛɫɭɛɤ, ԛɨɸɫ ɬɛɤɰɛɨ, ɛɧɭ ɺɦɣɧɞԛɤ ɞɛɳɮɮɨ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɢɛɨɟɛɨ ɧɩɟ. ɐɛɦɮɮɨ ɩɫɩɨɟ ɮɫɞɛɟɛɞ, ɸɧɣɤɨ ɰɛɨɟ ɰɣɤɟɸɞ. Ɏɦɛɛɨ ɢɛɨɟɛɨ ɞɸɡ ɨɸɫɦɸɟɸɞ ɲ ɮɦɛɛɨ, ɱɛɞɛɛɨ, ɳɛɫ ɞɮɫɝɛɨ ɢԛɤɦ ԧɨɞԧɭɸɤ. ɘɨɸ ɧɩɟɩɩɫ ɟɛɧɛɫ ɰɣɤɡ ɣɫɬɸɨ ɜԧɞԧԧɟ ɣɰ ɬɛɤɰɛɨ ɟɮɮɭɛɤ ɜɩɦɟɩɞ, 2. ɧɩɟɩɨ ɰɮɝɣɨ ɬɸɫɟɣɞ, ɬɸɫɟɸɞ – gser-tig: TTT: bitter medicinal herb, Saxifraga Unguiculata Engl., one of six kinds of bitters which have healing powers || klm: serdig; Baw p. 319: Ɍɸɫɟɸɞ: Saxifrage, Saxifraga, Ɍɩɫɧɮɮɬɭ Ɍɸɫɟɸɞ: S. flagellaris, ɚɧɛɛɨ Ɍɸɫɟɸɞ: S. hirculus, Ɍɸɫɟɸɞɣɤɨ ɩɝɩɞ: Saxifrage family, Saxifragaceae; KGy Ø; Süx p. 176: ɬɸɫɟɣɞ, ɺɧɛɛɨ ɬɸɫɟɣɞ: tib: gser tig, klm: serdig: Saxifraga hirculus L.; ɐɮɫɱ ɳɛɫ ɱɸɱɸɞɭɸɤ, ɩɦɩɨ ɨɛɬɭ ԧɝɬɦԧɞ ɮɫɞɛɧɛɦ. Ԧɨɟԧɫ ɮɮɦɶɨ ɜԛɬɸɟ ɮɫɞɛɨɛ ɭɛɧɪɫɛɧ – thang-phrom: TTT: medicinal herb of white and black species || klm: tampu- ram, tamporam; Baw p. 330: ɭɛɧɪɫɛɧ: Henbane (see Ɇɛɨɭɛɨɢ); KGy p. 423: ɭɛɧɪɫɛɧ * ɦɛɨɭɛɨɢ, ɭɸɨɸɞ Ϋɝɬ: növ beléndek (Hyoscyamus); klm: tampuram < tib thang-phrom; Süx p. 179: ɭɛɧɪɫɛɧ: tib: thang ’phrom [sic!], klm: tamporam: Phy- sochtaina Praealta; ɑɸɱɸɞ ɨɷ ɱɛɤɝɛɫ ɳɛɫ, ԛɨɸɫ ɨɷ ɸɰԛԛɨ ɩɦɩɨ ɨɛɬɭ ɰɩɫɭ ɮɫɞɛɧɛɦ. ɑɛɞɛɛɨ ɭɛɧɪɫɛɧ, ɰɛɫ ɭɛɧɪɫɛɧ ɞɸɡ ɰɩɻɫ ɢԛɤɦ ɜɣɤ. ɘɧɣɤɨ ɨɛɤɫɦɛɞɛɟ ɩɫɟɩɞ. ɭɛɫɨɛ – thar-nu: TTT: medicinal root used as purgative || klm: tarnu; Baw p. 333: ɭɛɫɨɛ: Polygonum (bot.), Ⱦɩɻɧɬɩɞ ɍɛɫɨɛ: P. nitens, Ɉɛɫɣɤɨɨɛɝɲɣɭ ɍɛɫɨɛ: P. angustifo- lium, Ɏɬɛɨ ɍɛɫɨɛ: Water-pepper, P. hydropiper, Ξɰɸɫ ɍɛɫɨɛ: P. divaricatum, ɒΫɟΫɫ ɍɛɫɨɛ: P. convolvulus, ɓɮɝɮɮɨ ɍɛɫɨɛ: Knotgrass, P. aviculare, ɍɛɫɨɶɨ ɩɝɩɞ: Dock Family, Polygonaceae; KGy p. 427: ɭɛɫɨɛ: növ keserħfħ (Polygonum); klm: tarna; Süx p. 181: ɭɛɫɨɛ: tib: thar nu, klm: tarnu: Euphorbia pallasii; ɍɩɧ ԛɨɟɸɬɭɸɤ, ɰԛɫɸɨ ɰɛɦɷɬɭɛɤ, ɩɦɩɨ ɨɛɬɭ ԧɝɬɦԧɞ ɮɫɞɛɧɛɦ ɜɮɹɮ ɭԛԛɨɣɤ ɬԛԛɭ ԛɨɟɸɬ. ɰɮɨɦɣɨ – hon-len: TTT: medicinal herb, Picrorhiza || klm: qungling; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 202: ɰɮɨɦɣɨ: tib: hon len (< kínai: huan liyan), klm: qungling: ɐɮɫɱ ɳɛɫ ɱɸɱɸɞɭɸɤ, ɮɦɜɛɫ ɳɛɫ ԧɨɞԧɭɸɤ, ԧɭɞԧɨ ɳԛԛɬɭɸɤ ɩɦɩɨ ɨɛɬɭ ɮɫɞɛɧɛɦ. 30–40 ɬɧ ԧɨɟԧɫ ɮɫɞɛɨɛ. ɇɛɦ ɣɟɟɸɞɞԛɤ, ɸɧɟ ɩɫɨɩ. ɱɛɫɝɛɨ – tshar-bong: TTT: Artemisia Glauca Pall, Artemisia Scoparia Waldst. et Kit., Artemisia Stricta Edgew., officinal plant || klm: Āarbung; Baw p. 503: ɑɛɫɝɛɨ: (see ɑɛɫɝɛɨ ɓɛɫɣɦɡ); pp. 536–537: ɓɛɫɣɦɡ: … ɑɛɫɝɛɨ ɓɛɫɣɦɡ: (ɘɸɫɸɧ ɓɛ- ɫɣɦɡ) A(rtemisia) macrocephala; KGy p. 656: ɱɛɫɝɛɨ(ɞ): növ gyógyteaként is hasz- nált ürömfaj (Artemisia macrocephala és A. Sieversiana); klm: Āarbang; Süx p. 208: TothErzsebet_PhD-dissz.doc 153 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɱɛɫɝɛɨ: tib: tshar bong, klm: Āarbung: Artemista sieversiana; ɓɛɫɣɦɡɣɤɨ ɭԧɫԧɦ, ɨɸɞ ɨɛɬɭ ɮɫɞɛɧɛɦ, 30–70 ɬɧ ԧɨɟԧɫ, ɞɩɦ ɭԧɦԧɝ ɮɬ ɲɣɤɞɭɸɤ ɞɛɢɛɫ ɜɮɹɮ ɞɩɦɶɨ ɰԧɨ- ɟɣɤɟ ɮɫɞɛɨɛ. ɐɩɩɦɩɤɨ ԧɝɲɣɨɟ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ. ɇɩɫɣɨ ɳɛɫɣɦɡ ɲ ɞɸɡ ɨɸɫɦɸɨɸ. ɳɣɨɞԛɨ – shing-kun: TTT: Asafoetida used as medicine and spice, Ferula Assafoetida, devil’s dung, food of the gods || klm: [?]; Baw p. 543: ɳɣɨɞΟɨ: Asafoetida (Tib. shing-kun); KGy Ø; Süx Ø ɳɣɨɱɛɛ – shing-tsha: TTT: Indian cassia, Cinnamomum Tamala, cinnamon med. tree || klm: šingĀa; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 224: ɳɣɨɱɛɛ: tib: singtsha [sic!], klm: šingĀa: ɇԧɨɰ ɨɩɞɩɩɨ ɭɮɫɛɞ ɧɩɟ, ɨɛɝɲ ɮɫɭ ɢɮɮɝɛɨ, ɱɸɱɞɣɤɨ ԧɨɞԧ ɱɛɞɛɛɨ, ɨɛɝɲ ɨɷ ɸɧɟ ɩɫɨɩ. ȿԧɫɝԧɨ ɬɛɤɰɛɨ ԛɨɸɫɭɨɣɤ ɨɸɞ. ɳɩɳ – zho-sha: TTT: zho-sha: medicinal herb; zho-sha bzhi: the four kinds of zho-sha: mkhal-ma zho-sha (med. tree), mchin-pa zho-sha (med. tree), snying zho-sha (sour fruit used for medicine, sister plant of Canavalia Gladiata, medicinal plant, Spondias Axillaris), zla-gor zho-sha (med. tree); zho-sha gsum: the three kinds of zho: mkhal- ma zho-sha, mchin-pa zho-sha, snying zho-sha || klm: šosa; Baw p. 547: ɳɩɳ: bean; KGy p. 715: ɳɩɳ növ bab (Phaseolus); klm: šosi; Süx p. 225: ɳɩɳ: tib: zho sa [sic!], klm: šosa: ɂԛɫɰɸɨ ɳɩɳ (tib: snying zho sa); ɜԧԧɫԧɨ ɳɩɳ (tib: mkhal ma zho sa); ɦɛɞɛɫ ɳɩɳ (tib: gla gor zho sa) ɞɸɬɸɨ ɞɮɫɝɛɨ ɢԛɤɦ ɜɣɤ. ɸɫɸɨɟ, ɸɫɸɨɟɛ – [?] || klm: erinde; Baw Ø; KGy p. 739: ɸɫɸɨɟ: növ ricinus; klm: erinde < tib/ind eranda; ɸɫɸɨɟɣɤɨ ɭɩɬ: ricinusolaj; Süx p. 229: ɸɫɸɨɟɛ: szkt: eranda, klm: erinda; Ricinus communis L; ɐɛɦɮɮɨ ɩɫɩɨɟ ɮɫɞɛɟɛɞ, ɞɣɳԛԛɨɣɤ ɣɳɭɸɤ ɛɟɣɦ ɣɳ- ɭɸɤ, ɡɣɧɬɨɣɤ ɞɸɫ ԧɫɞԧɬɭɸɤ, ɢԧԧɦԧɨ ɱɛɞɛɛɨ ɱɸɱɸɞɭɸɤ, ɭɩɬɦɩɞ ɰɛɫ ԛɫɭɸɤ ɮɫɞɛɧɛɦ. ɹɧɟԛԛɡɣɨ – yu-mo-mde’u-’byin: TTT: med. herb, Paraquilegia Microphylla (Royle) Drumm. et Hutch. || klm: yümdeüЇin; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 230: ɹɧɟΟΟɡɣɨ: tib: -yu mo mde’ ’byin [sic!], klm: yümdeü֢in: Dianthus versicolor Fisch; Caryophulla ceae-ɞɣɤɨ ɨɛɧɶɨ ɩɦɩɨ ɨɛɬɭ ԧɝɬɦԧɞ ɮɫɞɛɧɛɦ. ɑɸɱɞԛԛɟ ɞɛɨɱ ɞɛɨɱɛɛɫ, ɰɩɨɟɩɨ ɺɞɛɛɨ ɭɸɨɸɞɸɫ ɟɸɦɜɸɸɭɸɤ, ɟɸɸɟ ɭɛɦɟɛɛ ɰɮɫɱ ԧɫɞԧɬɭɸɤ. ɇɩɨɞɩɦɩɩɫ ɛɦɛɞ ɜɛɳɣɫ ɱɸɱɸɞ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɹɨɞɛɫ – yungs-dkar: TTT: white mustard, Brassica Alba || klm: yungȗar, yüngger; Baw p. 576: ɹɨɞɛɫ: Mustard (Tib. yungs-dkar); KGy Ø; Süx p. 230: ɹɨɞɛɫ: tib: yungs dkar, klm: yungȗar, yüngger: 1. ɰɣɲɣɤɨ ԧԧɫ ɨɸɫ. Ƀɳ ԧɨɟԧɫ, ɨɛɝɲ ɨɩɞɩɩɨ, ɱɸɱɸɞ ɭɩɟ ɳɛɫ, ɳɛɫ ɜɮɟɛɛ ɧɸɭ ɭɩɬɦɩɞ ԛɫɭɸɤ, ɢɸɫɦɸɞ ɭɛɫɣɧɛɦ ɰɩɻɫ ɢԛɤɦ ɜɣɤ; ɹɨɞɛɫɶɨ ɭɩɬ (ɧɛɛɡɣɨɞɣɤɨ ɨɛɤɫɦɛɞɛɟ ɩɫɟɩɞ ɮɫɞɛɧɦɶɨ ԛɫ), 2. ɳɣɧɸɦɟɸɞ || RTA-M ʌ 773: yãșsGar (M, Sch 858): ‘white mustard’; JäD: ‘id.’ Egyéb növények, gyümölcsök Ebben a kisebb csoportban (42 kifejezés) olyan növények, illetve gyümölcseik találhatók, amelyek nem sorolhatók a gyógy- vagy fħszernövények közé. ɜɛɟɛɧ, ɜɛɟɧɛ – padma, pad-ma: TTT: lotus, water-lily || klm: badm-a; Baw p. 36: ɜɛ- ɟɛɧ: (ɜɛɟɛɧ ɦɺɨɰɮɛ, ɜɛɟɛɧ ɦɺɨɰɮɛ ɱɸɱɸɞ) Lotus, Lotus-flower (Skr.); ɜɛɟɧɛɦɛɰ: 1. to look like a lotus-flower (lamp-flame, etc.), 2. to grow straight up; KGy p. 43: TothErzsebet_PhD-dissz.doc 154 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɜɛɟɛɧ, ɜɛɟɧɛ: ɜɛɟɧɛ ɦɺɨɰɮɛ: növ tavirózsa, lótusz (Nenuphar, Nelumbo); klm: badm-a, ujg/tib < ind padma; ɜɛɟɧɛ ɰɩɫɰɩɤ: állat pióca, nadály (Hirudo); Süx Ø [csak összetételekben!] || RTA-M ʌ 29: BarDnie (M), warma (VMI 140: 77, 78): ‘lotos’; JäD: ‘id.’ ɜɛɟɛɧɞɩɧɜɩ – padma mgon-po: TTT Ø [?] || klm: badm-a ȗongbo, badmaȗombu; Baw Ø; KGy p. 43: ɜɛɟɛɧɞɩɧɜɩ: növ apró szulák (Convolvulus arvensis); klm: badm-a ȗongbo < tib padma mgon-po; Süx p. 26: ɜɛɟɛɧɞɩɧɜɩ: tib: pad ma mgon po, klm: badmaȗombu: C. Arvensis; Ɍɮɮɫɣɛɫɛɛ ɬɮɧ ɰɸɦɜɸɫɭɸɤ, ɢɮɮɝɛɨ ɜɮɹɮ ԧɨɟԧɞɦԧɞ ɰɸɦ- ɜɸɫɣɤɨ ɨɛɝɲɣɬɭɛɤ, ɮɫɭ ɩɫɩɩɞɲ ɣɳ ɜԛɰɣɤ, ɭɩɧ ɺɞɛɛɨ ɱɸɱɸɞɭɸɤ ɩɦɩɨ ɨɛɬɭ ɮɫɞɛɧɛɦ. ɒԧɟԧɫ ɬɸɟɸɫɞɸɨɸ ɜɮɹɮ ɲԧɟԧɫ ԧɝɬ ɲ ɞɸɨɸ. ɜɛɟɛɧɟɩɝɡɣɟ – pad-ma ’dab-brgyad: TTT: eight-petaled lotus || klm: badmadobЇid; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 26: ɜɛɟɛɧɟɩɝɡɣɟ: tib: pad ma ’dab brgyad, klm: badma- dob֢id: “ɨɛɤɧɛɨ ɬɛɦɛɛɭ ɦɺɨɰɮɛ”; ȼɛɟɛɧɦɺɨɰɮɛ ɱɸɱɸɞ ɨɛɤɧɛɨ ɬɛɦɛɛ ɨɛɝɲɭɛɤ ɞɸɟɸɞ ɛɡɸɸ. ɟɛɝɡɣɟ – ’dab(-ma)-brgyad(-pa): TTT: eight-petaled lotus || klm: dabЇid; Baw Ø; -KGy Ø; Süx p. 76: ɟɛɝɡɣɟ: tib: ’dab brgyad, klm: dab֢id: “ɨɛɤɧɛɨ ɬɛɦɛɛɭ” (ɨɛɝ ɲɣɭ); ɇɛɦɞɛɤɨ ɩɫɩɤ ɟɛɰɷ ɡɣɨɬɨɣɤ ɬɮɮɫɷ, ɦɺɨɰɮɛ ɱɸɱɞɣɤɨ ɨɛɤɧɛɨ ɨɛɝɲɨɶ ɰɸɦ- ɜɸɫɸɸɫ ɰɣɤɟɸɞ ɜɛɤɡɸɸ. ɍɛɝɡɣɟ ɲ ɞɸɨɸ. ɜɛɟɧɛɛɨɺɧɜɮ – pad-ma-snying-po: TTT: Lotus Essence; lotus seed || klm: badmanim- buu; Baw Ø; KGy Ø; Süx pp. 27–28: ɜɛɟɧɛɛɨɺɧɜɮ: tib: pa dma snying po, klm: badmanimbuu: “ɦɺɨɰɮɛɨ ɢԛɫɰ”; ɐɺɭɛɟ, ȼɛɦɜɛ, Ƀɨɟɩɨɠɢɣ ɢɸɫɸɞ ɩɫɩɨɟ ɮɫɞɛɟɛɞ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɧɩɟɨɶ ԛɫ. Ƀɰ ɰԧɦɞԧɨɣɤ ɻɬɩɨɟ ɸɨɸ ԛɫɸɸɫ ɰɣɤɬɸɨ ɸɫɣɰɣɤɞ ɣɰɸɟ ɜɸɦɸɞɳɸɸɟɸɞ, ԧԧɫɭԧԧ ɜɛɬ ԛɫɭɸɤ ɞɸɟɸɞ. ɜɛɭɞɛ – bad-ka: TTT: plant similar to mustard yielding oil || klm: badq-a; Baw Ø; KGy p. 54: ɜɛɭɞɛ1: növ Erithrichium TothErzsebet_PhD-dissz.doc 155 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra wangsêmberüü; Baw p. 82: ɝɛɨɬɸɧɜɠɫΟΟ: Saussurea involucrata (bot.) (also ȼɛɨ- ɱɛɨɜԛɫԛԛ, Ɉԧɧɫԧɞɭ ȼɛɨɢɟɩɩ); KGy p. 93: ɝɛɨɬɸɧɜɸɫΟΟ: növ törpebogáncs (Saus- surea involucrata); klm: wangsêmberüü < tib; Süx p. 53: ɝɛɨɬɸɧɜɸɫΟΟ: tib: spang mtshan spu ru [sic!], klm: vang semberu: Ɉɣɤɦɧɸɦ ɜɛɞ ɱɸɱɞɣɤɨ ɨɛɧɶɨ ɩɦɩɨ ɨɛɬɭ ɮɫɞɛɧɛɦ, 30 ɩɫɲɣɧ ɬɧ ԧɨɟԧɫ ɩɦɩɨ ɳɣɦɜɸɭɸɤ, ɨɛɝɲ ɢɮɮɝɛɨ, ɰɩɻɫ ɭɛɦɟɛɛ ɣɫɭɸɤ. Ȼɫɶɨ ɸɧɨɸɦɸɞɭ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ. ɟɛɦ ɧɩɟ – tƘ-la, ta-la: TTT: the Palmyra tree, palm tree, banana || klm: dala; Baw p. 121: ɟɛɦ ɧɩɟ: Palm-tree; ȿɛɦ ɧɩɟɨɶ ɬɛɧɛɫ: coconut (Skr.); KGy p. 133: ɟɛɦ4: pálma; klm: dala < tib ind tâla; ɟɛɦ ɧɩɟ: pálmafa; Süx p. 78: ɟɛɦ, ɟɛɦ ɧɩɟ: szkt: tala, klm: dal-a: ɇԧɲɣɫɞԛɤ, ɳɮɦɮɮɨ ɣɳɭɸɤ, ԧɟ ɜɮɹɮ ɟɸɝԛԛɫ ɧɛɺɞɣɤɨ ɨɛɝɲɭɛɤ ɧɛɳ ɭɩɧ ɧԧɨɰ ɨɩɞɩɩɨ ɧɩɟ. ɟɮɞɛɫɰɩɫɦɩɩ – gdugs-dkar ’khor-lo: TTT Ø [?] || klm: duȗar qorloo; Baw p. 134: ɟɮɞɛɫ- ɰɩɫɦɩɩ: a species of Geranium; KGy p. 153: ɟɮɞɛɫɰɩɫɦɩɩ = ɧɺɞɧɛɨɬɛɨɡ: növ gólyaorr (Geranium ceoruleum); klm: duȗar qorloo < tib gdugs-dkar ’khor-lo; Süx Ø ɟɮɫɝɛɛ – dur-ba: TTT: straw/ grass used for mats in India; dur ba rtsa: kusha grass || klm: durwa; Baw p. 136: ɟɮɫɝɛɛ: Hair-grass, Koeleria (also ȿɛɛɞɛɨ ɬԛԛɦ), ɍɮɺɰɛɨ ɟɮɫ- ɝɛɛ: K. gracilis, ɐΫɰɨɩɞɩɩɨ ɟɮɫɝɛɛ: Glaucous Hair-grass, K. glauca; KGy p. 156: ɟɮɫɝɛɛ: növ vadon tenyészę árpa(faj: Hordeum brevisubulatum); klm: durwa < tib dur-ba; p. 155: ɟɮɫɛɝɦɛɞ: növ komócsin (Phleum); klm: durwaliȗ, vö tib dur-ba; Süx p. 92: ɟΟɫɝɛɛ: tib: dur ba < szkt: dǍrva, klm: dürva: Ⱦɩɦ ɭԧɦԧɝ ɞɩɦ ɧԧɫɨɣɤ ɸɫɞɸɸɫ ɮɫɞɛɟɛɞ, ɨɩɞɩɩɨ ɨɛɝɲɭɛɤ, ɨɛɫɣɤɨ ɣɳɭ ɮɫɞɛɧɛɦ. ȿɮɞɮɤ ɜɩɫ ԧɨɞɣɣɤɨ ԛɫɭɸɤ, ɩɦɩɨ ɬɛɦɛɛ ԛɨɟɸɬɭɸɤ. ɟԛɨɟɸɞɞɛɫɛɝ – ldum-tig dkar-po: TTT Ø [?] || klm: düngdeg ȗarba, dündig ȗarbo; Baw p. 140: ɟΟɨɟɸɞɞɛɫɛɝ: Parnassia (bot.), Ɉɛɧɞɣɤɨ ɟΟɨɟɸɞɞɛɫɛɝ: Grass of Parnassus, P. palustris; KGy p. 161: ɟΟɨɟɸɞɞɛɫɛɝ: növ fehérmájvirág (Parnassia); klm: düngdeg ȗarba < tib; Süx p. 91: ɟΟɨɟɸɞɞɛɫɛɝ: tib: ldum tig dkar po, klm: dündig ȗarbo: ɑɛɞɛɛɨ ɸɫɝɸɸɰɸɤ ɱɸɱɸɞ. 5–20 ɬɧ ԧɨɟԧɫ ɩɦɩɨ ɨɛɬɭ ԧɝɬɦԧɞ ɮɫɞɛɧɛɦ. Ɉɛɝɲ ԧɨɟԧɞɦԧɞ ɢɮɮɝɛɨ, ɱɸɱɸɞ ɱɛɞɛɛɨ, ɛɫɟɶɨ ɸɧɨɸɦɸɞɭ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ. ɡɛɝ, ɡɛɝɛ, ɡɛɝɛɛ – lca-ba: TTT: carrot || klm: Їab; Baw p. 153: ɡɛɝɛɛ: Peucedanum -baicalense (bot.); KGy p. 176: ɡɛɝ: növ kocsord (Peucedanum); klm: ֢ab < tib lca ba; vö: Süx p. 97: ɡɛɝɛ(ɛ): szkt: ֢apƘ, klm: ֢aba: Ɉɸɞɸɨ ɢԛɤɦ ɮɦɛɛɨ ԧɨɞɣɤɨ ɬɛɫɨɛɤ ɱɸɱɸɞ; ɬԛɬɸɞɭɸɨ ɰԛɨ ɱɸɱɞɸɸɫ ɨɷ ɸɫɣɰ ɰɸɦɰɸɨ ɧɛɛɨɷ ɮɨɳɟɛɞ. ɡɛɞɡɡɮɝɛ – ’jags-skya: TTT: ’jag-skya: white ’jag ma grass, light colored weed, hay, straw || klm: ЇaȗЇi Їuba; Baw p. 153: ɡɛɞɡɡɮɝɛ: (see Ɉɮɞɶɨ ɍΫɧΫɫɟɸɸ); p. 353: ɍΫɧΫɫɟɸɸ: Pea, Vetchling, Lathyrus, Ɉɛɧɰɛɨ ɍΫɧΫɫɟɸɸ: L. humilis, Ɉɮɞɶɨ ɍΫɧΫɫ- ɟɸɸ: Marsh Pea, L. pratensis, (also Ɂɛɞɡɡɮɝɛ); KGy p. 176: ɡɛɞɡ ɡɮɝɛɛ = ɭΫ- ;… ɧΫɫɟɸɸ: növ parlagi lednek (Lathyrus pratensis); klm: ֢aȗ֢i ֢uba < tib ’֢ags-skya Süx Ø ɡɛɧɵɺɨ ɧɺɟɛɞ – ’jam-dbyangs me-tog: TTT Ø; vö. man-dzu-pu-spi-ka: species of flower || klm: Їamiyang midoȗ; Baw p. 154: ɡɛɧɵɺɨ ɧɺɟɛɞ: Globe Flower, Trollius; -KGy p. 177: ɡɛɧɵɺɨ ɧɺɟɛɞ: növ ázsiai zergeboglár (Trollius asiaticus); klm: ֢ami yang midoȗ < tib ’֢am-dbyangs me-tog; Süx pp. 98–99: ɡɛɧɵɺɨɧɺɟɛɞ: tib: ’jam dbyangs me-tog, klm: ֢amiyang midaȗ: “ɢԧԧɦԧɨ ɸɞɳɣɞɭ ɱɸɱɸɞ”; ɐɩɦɭɬɩɨ ɱɸɱɞɣɤɨ TothErzsebet_PhD-dissz.doc 156 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɺɢɞɮɮɫɶɨ ɩɦɩɨ ɨɛɬɭ ɮɫɞɛɧɛɦ. ɑɸɱɞɣɤɨ ɟɸɦɜɸ, ɱɩɧɣɫɦɩɞɣɤɨ ɰɛɧɭ ɳɛɫ ɜɮɹɮ ɮɦɜɛɫ ɳɛɫ, ɱɛɞɛɛɨ ɭԧɫԧɦ ɢԛɤɦ ɩɦɩɨ; ɡɛɧɵɺɨɞɛɫɝɮɮ: tib: ’jam dbyangs dkar po: -ɢԧԧɦԧɨ ɸɞɳɣɞɭ ɱɛɞɛɛɨ”; ɡɛɧɵɺɨ ɩɧɜɩ: tib: ’jam dbyangs sngon po, klm: ֢ama“ yang ongbu: “ɢԧԧɦԧɨ ɸɞɳɣɞɭ ɰԧɰ”; ɡɛɧɵɺɨɬɸɫɝΟΟ: tib: ’jam dbyangs gser po, klm: ”֢amayang serbü: “ɢԧԧɦԧɨ ɸɞɳɣɞɭ ɳɛɫ ɡɛɨɧɛ – lcang-ma: TTT: willow, Salix viminalis, ratan, Calamus rotang || klm: Їangm-a; ;Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 100: ɡɛɨɧɛ: tib: lcang ma, klm: ֢angm-a: Salix viminalis Ɏɟ ɜɮɫɞɛɬ; ɢɮɢɛɛɨ ɟɮɫɬɭɛɤ, ɢԧԧɦԧɨ ɞɩɦɭɩɤ, ɮɫɭ ɨɛɝɲɭɛɤ, ɱɛɞɛɛɨ ɱɸɱɸɞɭɸɤ, ɬɛɦɛɛ ɧԧɲɣɫ ɨɷ ɣɰ ɭԧɦԧɝ ɳɮɦɮɮɨ ɧɩɟ. ɡɛɨɱɛɫ – spyang-tser: TTT: thistle Carduus Crispus L. Xanthopappus Subacaulis Winkl., Carduus Crispus, plumeless thistle || klm: ЇangĀar; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 101: ɡɛɨɱɛɫ: tib: sbyang tser [sic!], klm: ֢angĀar: “ɲɩɨɩ ԧɫɞԧɬ”; ɐɛɫ ɱɛɞɛɛɨ ɰɩɻɫ ɺɨɢ ԧɨɞԧɭɸɤ, ɱɛɞɛɛɨ ɡɛɨɱɛɫɶɨ ɣɳ ɳɮɦɮɮɨ, ɰԧɨɟɣɤ ɜԧԧɫԧɨɰɣɤ ɰɸɦɜɸɫɭɸɤ, ԛɬɸɫɰɸɞ ɨɛɝɲɭɛɤ. ɐɛɫ ɡɛɨɱɛɫ ɞɛɢɫɛɛɫ ɰɸɝɭɸɡ ɮɫɞɛɨɛ. Ƀɳɨɸɸɬ ɨɷ ɮɦɛɛɨ ɱɸɱɸɞ ɞɛɫɟɛɞ, ɸɧɣɤɨ ɨɛɤɫɦɛɞɛɟ ɩɫɨɩ. ɡɩɟɩɩ – rgya-do: TTT Ø; vö. sgron-shing: pine, fir tree, Pinus tabulaeformis Carr., yew- leaf fir, Pinus picea, Pinus longifolia in Sikkim, cedar torch, Pinus silvestris; gdung- shing: silver fir, Abies webbiana || klm: Їodoo; Baw p. 159: ɡɩɟɩɩ: Fir, Abies, A. ;sibirica; KGy p. 183: ɡɩɟɩɩ: szibériai jegenyefenyę (Abies sibirica); klm: ֢odoo -Süx p. 104: ɡɩɟɩɩ: tib: rgya do, klm: ֢odoo: Ɉɛɫɬɨɶ ɺɢɞɮɮɫɶɨ ɧԧɨɰ ɨɩɞɩɩɨ ɳɣɦ ɧԛԛɬɭ ɧɩɟ. ɡԛɫɡ, ɢԛɫɡ, ɢԛɫɲ – skyur-rtsi: TTT: kapettha tree, acid, yeast, kind of lemon || klm: ЇürĀi, ЇürЇi; Baw p. 185: ɢΟɫɡ: (see ɡΟɫɡ); p. 161: ɡΟɫɡ: (ɛɧɭɛɭ ɡΟɫɡ) orange, > ɜɸɫɬΟΟɭ ɡΟɫɡ: mandarin; KGy p. 185: ɡΟɫɡ, ɡΟɫɲ: narancs; klm: ֢ür֢i, ֢ürĀi > tib skyur-rtsi < kín; p. 217: ɢΟɫɡ = ɢΟɫɲ: növ narancs; mandarin; klm: ֢ürĀi, ֢ür֢i tib skyur-rtsi < kín; Süx Ø ɦɣɝɞɛɨ – le-brgan: TTT: 1. red/ violet color, 2. madder (med.)/juice, 3. red silk; 4. liver, 5. infectious disease mostly due to bile, 6. poppy, opium, 7. flower-design print || klm: lebergan, libȗan; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 123: ɦɣɝɞɛɨ: tib: leb rgan, le brgan, klm: libergan, libȗan: 1. ɨɛɧɮɮ ɱɸɱɸɞ; ɦɣɝɞɛɨ ԧɨɞԧɭ (ɜԛɟɸɞ ɮɦɛɛɨ), 2. ɸɦɸɞɨɣɤ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ԧɝɲɣɨ ɦɣɝɞɛɨɢ – le-brgan-rtsi: TTT: ordinary saffron || klm: libȗanЇa; Baw Ø; KGy Ø; Süx -p. 123: ɦɣɝɞɛɨɢ: tib: le brgan rtsi, klm: libȗan֢a: Ɇɣɝɞɛɨɶ ɳɣɧ ɜɮɹɮ ɨɛɧɮɮ ɱɸɱ ɞɣɤɨ ɳԛԛɬ ɳԛɦɭ. ɧɛɨɟɛɫɝɛɛ – man-da-ra, man-da-ra-ba: TTT: tree of heaven, celestial flowers || klm: mandariva, mandarau-a; Baw p. 209: ɧɛɨɟɛɫɝɛɛ: 1. Tree-peony (bot.), 2. Dahlia (bot.); KGy p. 247: ɧɛɨɟɛɫɣɝɛɛ: növ dália, georgina; korállfa; klm: mandariva < ujg/tib ind; Süx p. 132: ɧɛɨɟɛɫɝɛɛ: szkt: mandƘrava, klm: mandarau-a; 1. ɧɛɨɟɛɫ, 2. ɰɩɦɭɬɩɨ ɱɸɱɞɣɤɨ ɺɢɞɮɮɫɶɨ ɜɮɭ ɧɩɟ. ɂɮɦɞɛɫɛɰɞԛɤ, ɬɛɦɛɛɦɬɛɨ ɮɫɭ ɨɛɝɲɭɛɤ, ɱɸ- ɱɸɞ ɨɷ ɮɦɛɛɨ, ɰԛɫɸɨ, ɱɛɞɛɛɨ ɢɸɫɸɞ ԧɨɞԧɭɸɤ, ԛɨɸɫ ɛɨɰɣɦɧɛɦ, ɱɩɧɩɫɦɣɞ ɨɷ ɭɩɧ, ɞɩɻ- ɦɶɨ ɮɫɞɛɧɛɦ, ɱɸɱɸɞ. ɧԛɞɸɢ – smug-rtsi: TTT: purple-red dye || klm: mügЇe; Baw p. 221: ɇΟɞɸɢ: Rhodiola (bot.), ȿΫɫɝΫɦɬΫɨ ɇΟɞɸɢ: Rh. quadrifida, ɚɞɛɛɨ ɇΟɞɸɢ: Roseroot, Rh. rosea (also TothErzsebet_PhD-dissz.doc 157 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra Ȼɦɭɛɨ Ⱦɛɞɨɮɮɫ); KGy p. 266: ɧΟɞɸ(ɢ): növ TothErzsebet_PhD-dissz.doc 158 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɬɩɫɩɦ – srol: TTT Ø; vö. srol-gong: Soroseris Hookeriana (C. B. Clarke) stebb || klm: so- rolu; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 171: ɬɩɫɩɦ: tib: srol, klm: sorolu: ȼɩɫ, ɱɛɞɛɛɨ, ɮɦɛɛɨ ɞɸɡ ԧɨɞԧԧɫ ɨɷ ɞɮɫɛɝ ɺɦɞɛɨɛ. ɑɛɞɛɛɨ ɬɩɫɩɦɶɨ ԛɨɟɸɬ ɨɛɫɣɤɨ, ɨɛɝɲ ɱɸɱɸɞ ɱɛɤɝɞɛɫ ɮɦɛɛɨ ɭɮɺɛɭɛɤ, ԛɨɸɫ ɬɛɤɰɛɨ, ɟɮɞɭɮɤ ɳɣɞ ɰɛɝɭɞɛɤ ԛɫɭɸɤ ɜɩɦ ɜɩɫ ɬɩɫɩɦ ɨɷ ɜɩɫ ɭɮɺɛɭɛɤ ɱɛɤɝɛɫ ɨɛɝɲɭɛɤ, ɱɸɱɸɞ ɮɦɛɛɨ, ԛɨɟɸɬ ɨɷ ɱɛɞɛɛɨ ԧɨɞԧɭɸɤ, ɜɩɞɣɨɩɰɩɨ ɛɡ. Ɏɦɛɛɨ ɬɩɫɩɦ ɨɷ ɩɦɩɨ ɬɛɦɛɛ ɣɳɭɸɤ, ɣɳ ɜԛɰɸɨɟɸɸ ɢɮɮɝɛɨ ɜԧԧɞɨԧɫɬԧɨ ɨɛɝɲɭɛɤ, ԛɫ ɱɸɱɸɞ ɳɣɫԛԛɨ, ԧɨɞԧ ɮɦɛɛɨ, ԛɨɟɸɬ ɨɷ ɰԛɨɣɤ ɮɮɳɞɣɤɞ ɬɛɨɛɞɟɮɮɦɛɧ ɛɝɲ ɰɛɫ ԧɨɞԧ- ɭɸɤ, ɰɮɫɱ ԛɨɸɫɭɸɤ ɜɮɤ. ɘɧɟ ɩɫɨɩ. ɬɮɧɫɛɨɢ, ɬɩɧɫɩɨɢ – so-ma-ra-dza/-tsa/-tsha: TTT: jute, flax; hemp, marijuana || klm: su- maranja, somranЇa; Baw Ø; KGy p. 396: ɬɮɧɫɛɨɢ: kendermag; klm: sumaranja, tib :ind somarâja; Süx p. 170: ɬɩɧɫɩɨɢ: tib: so ma ra dza, szkt: somarasa, klm: somran֢a Cannabis sativis; Ɉɛɫɣɤɰɛɨ ɞɩɦɭɩɤ, ԧɲԛԛɰɸɨ ɨɛɝɲɭɛɤ, ɱɸɱɸɞ ɨɷ ɭɛɨɪɫɛɧɭɛɤ ɛɟɣɦ, ɭɮɫɝɛɨɡɣɨ ɟɮɞɭɮɤɨ ɟɩɭɫɩɩɬ ɡɣɡɣɞɰɸɨ ԛɫ, ɜԧԧɫɨɣɤ ɟԛɫɬɸɨɟ ɨɷ ɬɩɦɩɨɞɩ ɧɸɭ ɩɞɩɭɨɶ ɟԛɫɬɭɸɤ, ɘɨɸɭɰɸɞɣɤɨ ԧɧɨԧɟ ɇɩɨ ɩɫɨɩɩɬ ɣɫɟɸɞ ɮɫɞɛɧɛɦ. ɂɛɫɣɧ ɰԛɨ Ȼɳɩɥɛ ɧɩɟɨɶ ԛɫ ɜɛ ɩɦɬɨɶ ԛɫ, ɲɩɨɶɨ ɰɩɨɰɱɩɞ ɢɸɫɸɞɭɸɤ ɸɨɟԛԛɫɟɸɞ ɞɸɡ Ɍɮɧɛɟɣ- ɫɛɟɨɛ ɭɸɧɟɸɞɦɸɬɸɨ. (Ɍ.ɋ.) ɬԛɧɸɨ – sna-ma: TTT: blossom of nutmeg tree, a plant, Jasminum grandiflorum flower; name of a plant Cissampelos hexandra || klm: sümen; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 174: ɬΟɧɸɨ: tib: sna ma, klm: sümen: ɍԧɝɟԧԧɬ ɨɷ ɛɝɣɛɲɦɛɨ ɜɮɮɦɞɛɬɛɨ ԛɞ. Ɉɸɞɸɨ ɢԛɤɦ ɱɸɱɞɣɤɨ ɨɸɫ. ɬɸ (ɧɩɟ) – bse (shing): TTT: bse tree growing in thick forests in the south, when it touches the body a wound arises and swelling || klm: se, se modun; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 174: ɬɸ, ɬɸ ɧɩɟ: tib: bse (shing), klm: se (modun): ɍɩɳɦɩɞ ɳɛɫ ɧɩɟɨɶ ɭԧɫɦɣɤɨ ɜɮɭɦɛɞ ɧɩɟ. ɬɸɧɜɠɫԛԛ – se-’bru: TTT: pomegranate, seed, berry, Punica Granatum || klm: singberü; Baw p. 318: ɬɸɧɜɠɫΟΟ: Pomegranate (also Ȼɨɛɫ) (Tib. se-’bru); KGy Ø; Süx p. 175: ɬɸɧɜɠɫΟΟ: tib: se ’bru, klm: singberü: Punica granatum L; ɛɨɛɫ; ɐɛɦɮɮɨ ɩɫɩɨɟ ɮɫ- ɞɛɟɛɞ ɭɛɰɣɫɛɦɟɬɛɨ ɣɳɭɸɤ, ɭɩɧ ɨɛɝɲɭɛɤ, ԛɢɸɬɞɸɦɸɨɭ ɱɛɞɛɛɨ ɱɸɱɸɞɭɸɤ, ɧɩɟɩɨɟ ɮɫ- ɞɛɟɛɞ ɡɣɧɬ. ɘɨɸ ɡɣɧɬ ɰɛɭɮɮ ɢɮɢɛɛɨ ɰɛɦɷɬɭɛɤ, ɟɩɭɫɩɩ ɩɦɩɨ ɡɣɡɣɞɰɸɨ ɮɦɛɛɨ ԛɫ, ɧԧɰɦԧɞ ɜԛɰɣɤ, ɜɩɫ ɰԛɫɸɨ ԧɨɞԧɭɸɤ. ɬɸɫɡɧɺɟɛɞ – gser-gyi me-tog: TTT: flower of gold, golden flower, Magnolia champaka, Hermerocallis minor || klm: serЇi midaȗ; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 176: ɬɸɫɡɧɺɟɛɞ: -tib: gser gyi me tog, klm: ser֢i midaȗ: “ɛɦɭɛɨ ɱɸɱɸɞ”; Magnolia champaka; momor dica cochinchinensis ɮɟɛɧɜɛɫ – u-dum-ba-ra: TTT: Ficus clomerata, fabulous lotus of immense size, flower which only appears and blossoms when a universal monarch or a buddha is born into the world || klm: udumbara; Baw p. 378: ɮɟɛɧɜɛɫ: 1. Fig-tree, 2. Rubber plant; KGy p. 486: ɮɟɛɧɜɛɫ: növ füge, fügefa (Ficus carica); klm: udumbara < tib ind; Süx pp. 189–190: ɮɟɛɧɜɛɫ: szkt: udumbara, klm: udumbara; Ƀɳ ɛɫɝɛɛɟ ɭɩɰɩɤ ԧɨɟԧɫ, ɨɛɝɲ ɢԧԧɦԧɨ, ɜɛɬ ɜԛɟԛԛɦɸɞ ɳɣɫԛԛɨ ɲ ɜɣɤ. ɑɸɱɞɣɤɨ ɟɸɦɜɸɸ ɨɷ ɞɛɫɶɨ ɛɦɞɛ ɧɸɭ ɭɩɧ, ɩɦɩɨ ɱɸɱɞɣɤɨ ɟɮɨɟ ɜɮɹɮ ɸɬɝɸɦ ɮɮɦɶɨ ɟɛɦɟ ɞɛɢɛɫ ɮɫɞɛɟɛɞ ɮɫɞɛɧɛɦ. ɓɛɳɨɶ ɟɩɧɞɣɤɨ ɻɬɩɩɫ “ɳɮɧɨɛɬɶɞ ɟɛɫɛɞɲ” ɰɸɧɸɸɰ ɨɸɫɭɸɤ, ɭԛԛɨɣɤ ɱɸɱɞɣɤɨ ɰɸɧɡɸɸ ɨɷ ɧɩɟɩɨ ɭɸɫɞɸɨɣɤ ɟɮɞɮɤɨ ɰԛɫɟ ɭԧɟɣɤ ɜɛ ԛɨɸɫ ɨɸɞɸɨ ɜɸɸɫɣɤɨ ɞɛɢɛɫ ɰԛɫɫɸɦ ɭԛɞɸɰ TothErzsebet_PhD-dissz.doc 159 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɧɛɳɣɟ ɸɫɰɸɧ ɨɸɞɸɨ ɧԧɨ ɞɸɬɸɨ ɜɛɤɟɛɞ. ɇԧɨ ɜɮɫɰɨɶɞ ɧɸɨɟɦɸɰ ɱɛɞɭ ɰɛɧɭ ɮɫɞɛɡ, ɬԛԛɦɲɣɤɨ ɨɣɫɝɛɛɨ (ԛɢ) ɜɩɦɩɰ ԛɠɬɭ ɰɛɭɛɡ ɛɦɞɛ ɜɩɦɟɩɞ ɞɸɬɸɨ ɟɩɧɩɞɭɩɤ. ɰɛɦɮɮ – ha-lo: TTT: holly hock, a flower, large beautiful garden flower || klm: qalu, qalu- sar; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 194: ɰɛɦɮɮ: tib: ha-lo, klm: qalu: ɛ. ɧɩɟɦɩɞ ɳɮɦɮɮɨ ɣɳɭɸɤ, ɭɩɧ ɨɛɝɲɭɛɤ, ɜɛɞɦɛɫɲ ɮɫɞɛɬɛɨ ɩɟɩɨ ɰɸɦɜɸɫɭ ԛɬɭɸɤ ɰɩɻɫ ɨɛɬɭ ԧɝɬɦԧɞ ɮɫɞɛ- ɧɛɦ, Ɂɛɧɜɛ ɱɸɱɞɣɤɨ ɺɢɞɮɮɫɭ ɜɛɞɭɛɨɛ; ɜ. ɰɛɦɮɮ ɧɸɫɞɸɨ – ɳɛɫɛɝɭɛɫ ԧɨɞԧɭɸɤ, ɜԛ- ɟԛԛɨ ɰԛɢԛԛ, ɮɫɭ ɡɣɞԛԛɫ, ɩɰɩɫ ɬԛԛɦ ɜԛɰɣɤ ɢɛɞɛɬɲɦɛɞɲ ɳɮɝɮɮ; ɰɛɦɮɮɬɛɫ: klm: qa- lusar: ɘɦɸɸɭɸɤ ɛɟɣɦ ɛɞɛɛɟ ɸɫɸɸɨ ԧɫԧɝɦԧɞɭɸɤ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɳɮɝɮɮ. Ɏɤɞɛɫ, ɭԛɫɸɞ ɰɸɦɨɸɸ ɬɛɫ ɨɷ ɸɦɸɸ ɞɸɬɸɨ ɮɭɞɛɭɛɤ. ɰɛɧɜɛ – kham-bu: TTT: 1. peach, apricot, Prunus armeniaca L. Var. ansu maxim, 2. Syn za ba’i kham zas; peach, apricot || klm: qambu; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 194: ɰɛɧɜɛ II: tib: kham bu, klm: qambu: Armeniaca vulgaris L; Ƀɳ ɭɩɧ, ɜɛɭ ɜɸɰ, ɮɦɛɛɨ ɳɛɫɞɛɦ ɭɮɺɛɭɛɤ ɱɛɞɛɛɨ ɱɸɱɸɞɭɸɤ, ԛɫ ɡɣɧɬɨɣɤ ɛɧɭ ɞɛɳɮɮɨ ɮɫɞɛɧɛɦ. ɂɸɫɦɸɞ ɜɛ ɭɛɫɣɧɛɦ ɰɩɻɫ ɺɨɢ ɜɣɤ; ɰɛɧɜɛ III, ɨɛɫ ɰɛɧɜɛ: tib: kham bu, klm: qambu: Ɏɦɛɛɨ ɳɛɫɞɛɦ ԧɨɞԧɭɸɤ, ɬɛɤɰɛɨ ɛɧɭɭɛɤ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɡɣɧɬ; ɭɩɩɫ, ɜɮɤɦɬ, ɜԛɞɦɸɬ, ɲɛɨɞɛɛɨɢ ɞɸɰɲɦɸɨɞɸɸɫ ɰɸɫɦɸɰ ɲ ɜɣɤ. ɳɛɦɭɛɬ ɧɩɟ – cha-ra rkang-gcig: TTT: cha-ra: Himalayan oak; rkang-gcig-pa: one- footed. met. tree || klm: siltasu modu; Baw Ø; KGy p. 699: ɳɛɦɭɛɬ ɧɩɟ: magányos (?) fa; klm: siltasu modu < tib cha ra rkang gcig Kow; Süx Ø ɳɣɨɜɛɟ – shing pa-da: TTT Ø; vö. Tshe p. 1535: n.ya-gro-ta: (legs) bod-skad-du rkang- mang zhes bya-zhing | … ming-gi rnam-grangs-la nya-gro-dha dang | pa-da | bhu- bad-bcas-so || klm: šingbad; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 224: ɳɣɨɜɛɟ: tib: shing ’ba’ ta, klm: šingbad: “ɰԧɦɭ ɧɩɟ”; 1. ɩɦɩɨ ɰԧɦɭ ɧɩɟ ɲ ɞɸɟɸɞ. Ɉɛɺɛɞɫɩɟɛ (ԛɢ) ɲ ɞɸɨɸ, 2. ɺɨɢ ɰɮɳɞɛɭɛɤ ɛɟɣɦ, ԧɨɞԧ ɰԛɫɸɨ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɡɣɧɬ. ȼɛɬ ɧɩɟɩɫɰɩɞ ɣɳɭɸɤ, ɦɺɨɰɮɛ ɱɸɱɞɣɤɨ ɛɟɣɦ ɨɛɝɲɭɛɤ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɱɸɱɸɞ; ɚɦɧɶɨ ɺɢɞɮɮɫɶɨ ɛɬɛɡ ɮɫɞɛɰ ɜɮɭ ɧɩɟ, ԧɨɞԧ ɰԛɫɸɨ, ɨɛɝɲ ɭɩɧ, ɢɮɮɝɛɨɟɮɮ ɢɮɢɛɛɨ, ɧԧɲɣɫ, ɡɣɧɬ, ɣɳ ԛɨɟɸɬ ɨɷ ɸɧɟ ɩɫɨɩ. Ԛɨɸɫɭ ԧɝɬ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɳԛɞɝɛɛ – shug-pa: TTT: Himalayan juniper, cypress; Sabina Tibetica, a type of cypress || klm: šügba; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 226: ɳΟɞɝɛɛ: tib: shug pa, klm: šügba: Junipe- rus sp; ɍԧɝɟ ɛɫɱ, ɛɦɣɝɛɛ ɧɮɮ ɹɧ ɜԛɰɨɣɤɞ ɛɫɣɦɞɛɨ ɢɛɤɦɮɮɦɛɰ ɮɝɟɣɬɭɛɤ ɞɸɟɸɞ. || RTA-M ʌ 644: ΜuG TothErzsebet_PhD-dissz.doc 160 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra Ásványok, drágakövek, vegyi anyagok A vizsgált forrásokban 21 tibeti vagy tibeti közvetítésħ kölcsönszó található ebben a téma- körben. ɜɛɟɧɛɫɛɞɛ, ɜɛɟɧɛɛɫɛɞ – pad-ma-rƘ-ga: TTT: lotus ruby || klm: badma-raga, badmara- ȗa; Baw p. 36: ɜɛɟɧɛɫɛɞɛ, ɜɛɟɧɛɛɫɛɞ: ruby, corundum (Skr.); KGy p. 43: ɜɛɟɧɛ- ɫɛɞɛ: rubin (drágakę); klm: badma-raga, badmaraȗa < tib < ind padmarâga; Süx p. 28: ɜɛɟɧɛɛɫɛɞ: szkt: padmaraga, klm: badmaraȗ-a: “ɦɺɨɰɮɛɨ ԧɨɞԧɭ”, Ɏɦɛɛɨ ԧɨ- ɞɣɤɨ ɭɮɺɛ ɬɛɱɫɮɮɦɬɛɨ ɸɫɟɸɨɣɤɨ ɲɮɦɮɮ, ɞɩɻɦ ɲɣɧɸɞɦɸɦɟ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ. ɜɛɦɡɣɫ – dpal-’byor: TTT: economics; grandeur/ wealth & glory; wealth, glory and riches, prosperity; prosperous, magnificent, wealthy || klm: balЇor; Baw Ø; KGy Ø; ;”Süx p. 30: ɜɛɦɡɣɫ, ɜɛɦɡɣɫ ɲɮɦɮɮ: tib: dpal ’byor, klm: bal֢or: “ɱɩɞɭ ɨɛɤɫɦɛɞɛ ɉɭɞɩɨ ɭɸɨɞɸɫ ɮɮɦɶɨ ԧɝԧɫ ɜɣɠɟ, ɟɛɦɛɤɨ ɭԧɝɳɨԧԧɬ ɟɸɸɳ 2500 ɞɛɫɮɤ ɧɠɭɫɭ ԧɫ- ɞԧɞɟɬԧɨ ɞɛɢɛɫɭ ȿɮɮɭ ɰɸɧɸɸɰ ɜɺɱɰɛɨ ɨɮɮɫɭ ɜɛɤɟɛɞ ɬɛɧɪɣɨɞɣɤɨ ɸɫɣɰ ɰɸɦɜɸɫɭɸɤ, ɸɫɲɦɸɸ ɜԛɰɣɤ ɜԧԧɫԧɨɰɣɤ ɲɮɦɮɮɞ ɨɮɭɞɣɤɨɰɛɨ ɣɨɞɸɡ ɨɸɫɦɸɟɸɞ. ɘɨɸ ɲɮɦɮɮɞ ɸɧɣɤɨ ɮɝɟɣɬɭɛɤ, ɰɩɩɦɩɤɨ ԧɝɲɣɨ, ɣɟɸɸɭ ɜɮɞɦɛɛɨɟ ɬɛɤɨ ɞɸɟɸɞ ɜɛɤɨɛ. ɜɛɫɛɞɳɣɨ, ɜɛɫɛɞɳɮɨ – brag-zhun: TTT: brag zhun: bitumen which is the essence of earth, fossil pitch, bitumen, effusion of which there are five varieties derived from gold, silver, copper, iron and lead || klm: baraȗsin; Baw p. 43: ɜɛɫɛɞɳɣɨ, ɜɛɫɛɞ- ɳɮɨ: 1. bitumen, 2. asphalt (Tib. brag-zhun); ɜɛɫɛɞɳɣɨɟɛɰ: to asphalt; KGy p. 51: ɜɛɫɛɞɳɣɨ(ɞ): TothErzsebet_PhD-dissz.doc 161 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɞɛɫɭɛɛɧ – dkar-khra-men: TTT: kind of a mineral || klm: ȗartam-a; Baw p. 91: ɞɛɫɭɛɛɧ: agate (min.) (Tib. dkar-khra-min [sic!]); KGy p. 104: ɞɛɫɭɛɛɧ: achát, rég agát TothErzsebet_PhD-dissz.doc 162 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra üveg, lencse, gyújtólencse; Süx pp. 140–141: ɧɸɳɣɦ: tib: me shel, klm: mesil: “ɞɛɦɭ ɳɣɦ”; ɍɮɨɞɛɦɛɞ ɱɛɞɛɛɨ ԧɨɞԧɭɸɤ, ɞɛɫ ɰԛɫɸɰɸɟ ɰԛɤɭɸɨ ɛɭɦɛɛ ɨɛɫɨɶ ɞɸɫɸɦɟ ɜɛɫɣɰɛɟ ɞɛɦ ɞɛɫɞɛɰ ɲɛɟɛɦɭɛɤ ɳɣɦ. ȼɛɬ ɰɛɫɛɛ ɢԛɤɟ ɰɸɫɸɞɦɸɟɸɞ ɰɩɭɞɩɫ ɜɮɹɮ ɞԛɟɞɸɫ ɞɛɟɛɫ- ɞɛɭɛɤ ɳɣɦ ɜɮɹɮ ɭɮɨɞɛɦɛɞ ɸɟɣɤɞ ɰɸɦɨɸ. ɇɣɳɣɦ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɨɛɦ ɸɫɟɸɨɸ – nal: TTT: ruby-like gem, color mostly a little brown || klm: nal; Baw p. 229: ɨɛɦ ɸɫɟɸɨɸ: name of a precious stone probably the sapphire or ruby (Tib.); KGy p. 277: ɨɛɦ ɸɫɟɸɨɸ: rubin; klm: nal erdeni; ujg iráni; Süx p. 143: ɨɛɦ: perzsa: lƘl (hindi lƘl); “ɮɦɛɛɨ”; szkt: nưla “ɰԧɰ”; tib: nal, klm: nal: Ɏɦɛɛɨ ԧɨɞɣɤɨ ɸɫɟɸɨɣɤɨ ɲɮ- ɦɮɮ, ɜɛɟɧɛɛɫɛɞ ɲ ɞɸɨɸ. ɂɛɫɣɧ ɭɩɦɷ ɜɣɲɣɞɭ, ԧɨɞԧ ɮɦɛɛɨ ɰԛɫɸɝɭɸɫ ɜɮɹɮ, ɮɦɜɛɫ ɰԛɫɸɨ ɜԧɞԧԧɟ ɭɮɨɞɛɦɛɞ ɦɛɝɛɤ ɟɸɸɫ ɭɛɝɣɰɛɛɬ ɦɛɝɛɤɟ ɞɛɦɶɨ ԧɨɞԧɭɸɤ ɞɸɫɸɦ ɭɮɬɨɛ ɞɸɡɸɸ. Ȼɦ, ɞɛɦ ɢɸɫɸɞ ԛɞɭɸɤ ɮɭɞɛ ɞɛɫɦɶɨ ɰɩɦɜɩɩɭɩɤ. ɨɩɧɣɨ – mu-min, mu-men: TTT: a precious stone like sapphire, earthworm, lapis lazuli || klm: nomin; Baw p. 237: ɨɩɧɣɨ I: lapis lazuli (min.), ɨɩɧɣɨ ɰΫɰ ɭɸɨɞɸɫ (ɨɩɧɣɨ ɱɸɨɰɸɫ ɭɸɨɞɸɫ): azure sky (Tib. mu-men); ɨɩɧɣɨɭɩɰ: to look azure; KGy p. 291: ɨɩɧɣɨ1: ásv lazurkę, lazurit, klm: nomin; Süx p. 148: ɨɩɧɣɨ: tib: mu min, klm: nomin: Ⱦɩɦɟɮɮ ɰԧɰ ɱɸɨɞɸɫ ԧɨɞԧɭɸɤ ɱɛɞɛɛɨ ɭɩɦɜɩ ɜɮɹɮ ɬɮɟɛɦɭɛɤ, ɸɧɸɨɟ ɜɩɦɩɨ ɞɩɻɦ ɲɣɧɸɞɦɸɦɣɤɨ ɢԛɤɦɟ ɰɸɫɸɞɦɸɟɸɞ ɸɫɟɸɨɣɤɨ ɲɮɦɮɮ, ɠɬԧɨ ɸɫɟɸɨɣɤɨ ɨɸɞ. ɩɹɮ – g.yu: TTT: turquoise || klm: ogyu, oȗyu; Baw p. 267: ɩɹɮ: 1. turquoise (min.), 2. tur- quoise (colour), ɩɹɮ ɰΫɰ ɭɸɨɞɸɫ: the turquoise-blue sky (Tib. gyu [sic!]); KGy p. 338: ɩɹɮ(ɨ): ásv türkiz; klm: ogyu rég oȗyu, tib; Süx p. 154: ɩɹɮ: tib: gyu [sic!], klm: ogyu, oɞɣɮ [sic!]: ɐԧɰ ɨɩɞɩɩɨ ԧɨɞɣɤɨ ɸɫɟɸɬ. ɓɣɞɭɞɸɸ, ɞɩɻɦ ɲɣɧɸɞɦɸɦɟ ɰɸɫɸɞɦɸɰ ɠɬԧɨ ɸɫɟɸɨɣɤɨ ɨɸɞ. ɉɹɮ ɸɟɦɸɦ ɧɮɮ ɱɮɬɶɞ ɱɸɝɸɫɳԛԛɦɡ, ɸɫɞɸɦɭɣɤɞ ɬɛɤɡɫɮɮɦɨɛ ɞɸɡ ɸɧɣɤɨ ɬɮɟɛɫɭ ɞɛɫɟɛɞ. ɍԧɝɟɣɤɨ ɞɹԛ-ɞɣɤɨ ԧɧɨԧ ɩ ɢɛɦɞɛɡ ԛԛɬɞɸɡɸɸ. ɪɛɝɛɨ – pha-wang, pha-wang-long-bu: TTT: pha-wang: bat, Myotis mystaunus Kuhl, boulder, bat of any species; pha-wang-long-bu: a cubic-shape stone || klm: pavang; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 154: ɪɛɝɛɨ: tib: pha wang, pha wang long bu, klm: pavang: ɪɛɝɛɨ ɲɮɦɮɮ, ɛɧɧɩɨɣɭ ɪɛɦɛɧ – pha-lam: TTT: diamond || klm: [?]; Baw p. 283: ɪɛɦɛɧ: diamond (Tib. pha- lam); KGy Ø; Süx Ø Nemzetiségek A vizsgált mongol szótárakban 5 szó vonatkozik nemzetiségekre, ezek között található 3 kifejezés, melyek mongol népcsoportokat jelölnek. ɜɩɟɝɛɛ – bod-pa: TTT: inhabitant of Tibet, Tibetan || klm: bodba; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 40: ɜɩɟɝɛɛ II: tib: bod pa, klm: bodba: ɭԧɝɟ, ɭԧɝɟ ɰԛɨ; ȼɩɟɝɛɛɞɣɤɨ ɞɸɞɸɸɨ. ɡɛɰɩɫ – rgya-hor: TTT Ø; vö. Rgya: abbr. of China or India; Hor: a Mongol || klm: Їaqor; Baw Ø; KGy p. 179: ɡɛɰɩɫ: dzsahor TothErzsebet_PhD-dissz.doc 163 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɪɣɤɦɸɨ, ɪɣɤɦɣɨ – phi-ling: TTT: foreigner, European, Englishman, one of the outer continent || klm: piling; Baw p. 284: Ɋɣɤɦɣɨ: Feringhee, English (hist.); KGy Ø; Süx p. 155: ɪɣɤɦɸɨ: tib: phi ling (ə.ɋ.), klm: piling: piling, ɛɨɞɦɣ ɬɩɞ, ɬɩɞɝɩ – sog-po: TTT: Mongolian, Mugh, Tartar, Sogdian; Little Mongolia, NW Tibet || klm: soȗbu; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 169: ɬɩɞ(ɝɩ): tib: sog po, klm: soȗbu: ɍԧɝɟ- ɲɮɮɟ ɧɩɨɞɩɦɶɞ ɣɤɨ ɨɸɫɣɤɟɸɡ ɣɫɬɸɨ ɨɷ ɧɩɨɞɩɦ ɜɣɲɞɣɤɨ ɟɮɫɬɞɛɦɟ ɩɫɡɸɸ; Ɍɩɞɝɩ ɫɣɨɜԛԛɲɣɤ. ɰɩɫ – hor: TTT: Mongol, Uighur, Tartar; Central Asia, N. Tibet (has had different mean- ings at different times) || klm: qor; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 199: ɰɩɫ II: tib: hor, klm: qor: ɰɩɫ ɧɩɨɞɩɦ (ɟɸɸɟ ɧɩɨɞɩɦ), ɓɛɫɛɤ ɞɩɦɶɨ ɧɩɨɞɩɦɲɮɮɟ. Világi rangok Mindössze 2 rang megnevezés szerepel a tibeti kölcsönszavak között ɟɛɤɝɛɨ – mda’-dpon: TTT: general commander of a troop of soldiers, office of high mili- tary rank next to dmag dpon, general, colonel, commander of archers || klm: dayi- bong; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 77: ɟɛɤɝɛɨ: tib: mda’ dpon, klm: dayibong: ɑɸɫɞɣɤɨ ɟɛɫɞɛ (Ƚɦɛɟ.). ɡɸɝɩɨ – rje-dpon: TTT: lord, master, ruler || klm: Їibon; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 106: ɡɸɝɩɨ: tib: rje dpon; klm: ֢ibon: ȼɩɞɟ ɨɩɻɨ; … ɡɸɝɩɨɶɞ ɢɩɫɷɡ ɸɨɸ ɧɸɟɸɸɞ ɰΟɫɞɸɸɫ ɩɟɩɰ ɰɸɫɸɞɭɸɤ … (ɐ.ɍ.) Hivatali tárgyak A hivatali élet területéręl csak 3 tibeti kölcsönszó található a vizsgált forrásokban, köztük irodai kellékek megnevezése. ɦɛɱ – la-cha: TTT: shellac, sealing wax, wax || klm: laĀa; Baw p. 203: ɦɛɱ: 1. sealing- wax, 2. seal, ɦɛɱ ɟɛɫɛɰ: to apply a seal, to seal, ɦɛɱ ɦɩɧɜɩ: seals, ɦɛɱɨɶ ɭɸɧɟɸɞ: seal, stamp; ɦɛɱɟɛɰ: to seal with wax, to seal, ɦɛɱɟɛɡ ɦɩɧɜɩɟɩɰ: to seal; KGy p. 239: ɦɛɱ: pecsétviasz; klm: laĀa < tib la-cha; Süx || RTA-M ʌ 277: lat'ğǦiä (M), lat'ğǦia (Sch 858): ‘sealing wax, seal, the seal of chandlers’; JäD: ‘sealing wax’ ɨɛɞɝɛɧ, ɨɛɞɝɛɨ, ɨɛɞɜɛɧ – nag-bum, snag-bum: TTT: snag-bum: Chinese ink-box, ink pot || klm: naȗbung, naȗbum, naȗbam; Baw p. 227: ɨɛɞɝɛɧ, ɨɛɞɝɛɨ: ink-pot (Tib. nag-bum); KGy p. 274: ɨɛɞɝɛɨ: tintatartó; klm: naȗbung, naȗbum, tib nag-bum; Süx p. 142: ɨɛɞɜɛɧ, ɨɛɞɝɛɨ: tib: snag-bum, klm: naȗbum, naȗbam, naȗbun: ȼɸɰɣɤɨ ɬɛɝ ɳɩɳɞɩ – zhu-shog: TTT: letter (h) written petition/ appeal/ request/ application/ message, plea || klm: šošiȗ-a; Baw p. 547: ɳɩɳɞɩ: label; KGy Ø; Süx p. 225: ɳɩɳɞɩ: tib: zhu sog [sic!], klm: šošiȗ-a: 1. ɰɛɛɟ ɨɩɻɟɩɟ ɜɛɫɛɛɦɰɛɰɟɛɛ ԧɧɨԧԧ ɜɛɫɷɡ ɩɫɟɩɞ ԧɫɞԧɨ ɧɸɟԛԛɦɸɰ ɜɣɲɞɣɤɨ ɞɛɫɲɞɣɤɞ ɜɣɲɬɸɨ ɰɛɝɭɛɬ, ɰɛɬ, ɢɛɛɨɶ ɬɩɻɩ, ɰɮɦɬ ɭɸɫɞԛԛɭɨɸɸɫ TothErzsebet_PhD-dissz.doc 164 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɰɣɤɟɸɞ, 2. ɜɣɲɣɞ ɜɮɹɮ ɭɮɬɞɛɤ ɭɸɧɟɸɞɭɸɤ ɪɛɤɢ ɧɩɟ, 3. ɳɣɦɡ. ɛɦɭ, ɧԧɨɞԧ ɢɸɫɸɞ ԛɨɸɭ ɸɟɸɸɫ ԛɤɦɟɬɸɨ ɞɛɫɝɷɺɛ ɛɦɟɫɶɨ ɭɸɧɟɸɞ, 4. ɺɧɛɫ ɨɸɞ ɸɟ ɜɛɫɛɛɨɟ ɨɛɛɬɛɨ ɜɮɹɮ ɢԛԛɬɸɨ ɰɛɟɬɛɨ ɨɛɺɞ ɬɸɭɸɫ; ɳɩɳɞɩ ɭɸɧɟɸɞ (ɧɛɨɡɣɤɨ ԛɠɟ ɟɛɤɨ ɜɛɤɦɟɛɛɨɟ ɜɩɦɩɨ ɛɦɣɝɛɛ ɛɦɜɛ ɛɡɣɦɟ ɢԛɭɞɸɡ ɞɛɝɷɺɛ ɜɛɤɞɮɮɦɬɛɨ ɰԛɨɟ ɩɦɞɩɡ ɜɛɤɬɛɨ ԛɨɸɧɦɸɰ, ɡɮɮɰ ɜɣɲɣɞ). Gazdálkodás, háztartási eszközök, használati tárgyak, táplálkozás A csoport 34 szava között háztartási eszközök, használati tárgyak (15; pl. ɟɩɧɜɩ, ɭɛɨɰɛɞ), ételek (9; pl. ɰɛɝɬɛɤ, ɢɛɧɜɛɛ) nevét találjuk, továbbá néhány ruhadarab és ruhaanyag (4; ɭɸɫɧɸɨ, stb.) megnevezését, lakhellyel kapcsolatos szavakat, stb. ɜɛɞɝɛɫ – bag-phor, pag-phor: TTT: bowl to keep barley flour || klm: baȗbur; Baw p. 35: ɜɛɞɝɛɫ: a dish with a cover (Tib. bag-phor); KGy p. 41: ɜɛɞɝɛɫ: édességes tál; klm: baȗbur; Süx p. 25: ɜɛɞɝɛɫ: pag phor, bag phor, klm: baȗbor: “ɛɫɝɛɤɨ ɛɺɞɛ” (ɭԧɝɟ- ɲԛԛɟɣɤɨ ԛɨɟɬɸɨ ɰԛɨɬ ɭɸɡɸɸɦɟ ɛɫɝɛɤɨ ɞɮɫɣɦ ɢɩɨɰɣɦɟɞɩɩɬ ɛɫɝɛɤɨ ɭɮɫɣɦ ɰɣɤɟɸɞ ɛɺɞɛɛ ɣɤɨ ɨɸɫɦɸɡɸɸ); 1. ɣɰ ɭԧɦԧɝ ɰɮɬ ɧɩɟ ɜɮɹɮ ɧɩɟɨɶ ԛɨɟɬɣɤɞ ɮɰɛɡ ɰɣɤɬɸɨ, ɞɛ- ɟɮɮɫ ɨɷ ɮɦɛɛɨ, ɰԛɫɸɨ ԧɨɞԧԧɫ ɳɣɫɟɸɡ, ɟɸɸɫ ɨɷ ɛɦɭɛɨ ɜɮɟɛɞ ɬɮɮɦɞɛɡ ɨɛɝɲ ɱɸɱɸɞ, ɨɛɤɧɛɨ ɭɛɰɣɦ ɢɸɫɞɣɤɞ ɢɮɫɬɛɨ ɰɛɝɰɛɞɭɛɤ ɛɺɞɛ. ɂɩɲɟɶɨ ԧɧɨԧ ɲɣɰɸɫ ɡɣɧɬ, ɳɛɫ ɭɩɬ, ɲɛɝɞɛ ɢɸɫɸɞ ɛɧɭɛɭ ɣɟɸɸ ɭɛɝɣɰɛɟ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ, 2. ɢɸɬ ɜɮɹɮ ɧԧɨɞԧԧɫ ɜԛɫɬɸɨ ɭɩɧ ɛɺɞɛ, 3. ɳɣɦɡ. ɨɛɧɰɛɨ ɜɛɞɟɞɛɫ ɞɸɫ. ɜɛɨɛɞ – sba-nag: TTT: a mean house, hovel, hut || klm: banaȗ; Baw p. 41: ɜɛɨɛɞ: spare tent; KGy Ø; Süx p. 31: ɜɛɨɛɞ: tib: sba nag, klm: banaȗ: “ɰɛɫ ԛɬɭ (ɰɛɫ ɞɸɫɭ)”; 1. ɰɛɫ ɬɛɫɦɛɞɣɤɨ ԛɬ ɬɛɝɛɞ ɜɮɹɮ ԧɫɧԧɞԧԧɫ ɰɣɤɬɸɨ ɰɛɝɭɞɛɤ ɩɫɩɤɭɩɤ ɧɛɤɰɛɨ, ɜɛɬ ɭɣɤɧ ɜԛɫɸɸɬ ɭɮɮɫɞɛɭɛɤ ɞɸɫ. ɇԧɨ ɭɸɫ ɞɸɫɭ ɬɮɮɟɛɞ ɢԛԛɨ ɰɩɤɭ ɍԧɝɟɣɤɨ ɨԛԛɟɸɦɲ ɩɝɞɣɤɨ ɨɸɫ, 2. ɇɩɨɞɩɦɶɨ ɜɛɫɮɮɨ ɢԛɞɣɤɨ ɢɛɫɣɧ ɨɮɭɛɞɭ ɣɦԛԛ ɞɸɫɣɤɞ ɨɸɫɦɸɰ ɨɸɫ. ɜɮɫɛɧ – bu-ram: ɍɍɍ: brown sugar, molasses; raw sugar, muscovado, treacle, sugarcane || klm: buram; Baw p. 68: ɜɮɫɛɧ: brown sugar, ɭɛɭɛɧ ɜɮɫɛɧ: a mixture of butter and sugar cut into squares, ɭɛɭɛɧ ɜɮɫɛɧ ΫɫΫɰ: to slap, ɜɮɫɧɛɨ ɬɛɫ: honeymoon (Tib. bu-ram); KGy p. 76: ɜɮɫɛɧ: nádcukor/nádméz, ȼɮɫɛɧ ɧɩɟɩɭ: Iksváku (Sákja- muni Buddha nemzetsége), ɜɛɦ ɜɮɫɛɧ: méz és nádcukor = édes íz, ɭɛɭɧɛɦ ɜɮɫɛɧ: vajas tésztában fętt nádcukor, ɱɛɞɛɛɨ ɜɮɫɛɧ: nádméz-porcukor, ɲɣɰɸɫ ɜɮɫɛɧ: cukor és nádméz = édes íz, ɳɛɫ ɜɮɫɛɧ: finomítatlan/fehérítetlen nádcukor, sárga nádméz; melasz, klm: buram < tib bu-ram; Süx p. 46 ɜɮɫɛɧ: tib: bu ram < szkt: buram, tib: buram: “ɲɣɰɸɫɦɸɞɣɤɨ ɰɛɨɟ”; 1. ɨɣɳɣɨɞɸ, ɲɣɰɸɫɦɸɞ ɢԛɤɦ, ɨɩɞɩɩ ɢɸɫɞɸɸɬ ɜɩɦɩɝɬ- ɫɮɮɦɛɨ ɞɛɫɞɛɬɛɨ ɰɛɫ ɜɩɫ, ɰɛɫ ɳɛɫ, ɮɦɛɛɨ ɜɩɫ ɢɸɫɸɞ ԧɨɞԧɭɸɤ ɲɣɰɸɫ ɛɧɭɛɭ ɣɟɸɸ, ɳɛɭɛɨ ɲ ɞɸɨɸ; ɳɛɫ ɜɮɫɛɧ (ɲɣɰɫɣɤɨ ɳɛɛɫ); ɱɛɞɛɛɨ ɜɮɫɛɧ (ɱɛɬɛɨ ɲɣɰɸɫ); ɭɛɭɧɛɦ ɜɮɫɛɧ (ɞɮɫɣɦ ɭɩɬɭɩɤ ɲɛɨɛɬɛɨ ɜɮɫɛɧ), 2. ɲɣɰɸɫ, ɳɛɝɟɦɶɨ ɞɛɟɮɮɫɰɣ ɱɛɨ ɧɸɭ ɱɛ- ɞɛɛɨ ɢԛɤɦ; ɲɣɰɸɫ ɳɛɝɟɦɶɨ ɜɮɫɛɧ. ɜɸɫɸɸɬɣɤ – ’bras-sil, ’bras-zas: TTT: ’bras sil: boiled rice, rice cooked with butter and mixed with sugar, rice pudding; ’bras-zas: Ø || klm: beregesei; Baw Ø; KGy p. 91: ɜɸɫɸɸɬɣɤ: párolt rizs, rizsfelfújt; klm: beregesei < tib ’bras-zas*; Süx p. 50: ɜɸɫɸɸ- TothErzsebet_PhD-dissz.doc 165 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɬɣɤ: tib: ’bras sil, klm: beregesei: “ɡɣɞɨɸɬɸɨ ɭɮɭɫɛɞɛ”; ɳɛɫ ɭɩɬ, ɲɣɰɸɫɦɸɞ ɛɧɭɭɛɨ, ԛɢɸɧ ɢɸɫɞɸɸɫ ɛɧɭɛɦɡ ɰɛɲɣɫɦɛɬɛɨ ɡɣɞɨɸɬɸɨ ɭɮɭɛɫɞɛ, ɜɸɫɸɸɬɸɤ ɲ ɞɸɡ ɜɣɲɟɸɞ. Ɏɞ ɨɷ ɰɮɦɬɨɶ ɨɛɝɲɣɨɟ ɜɩɩɡ ɡɣɞɨɸɬɸɨ ɭɮɭɫɛɞɶɨ ɣɟɸɸɞ ɰɸɦɟɸɞ ɜɛɤɡ. ɞɛ, ɞɛ ɭɛɧɞɛ – ka: TTT: 1. the first, number one in an alphabetical register, volume One in a series of books, alpha, 2. primal, basic, 3. primordial, primeval, original […] || klm: ȗa; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 55: tib: ka, klm: ȗa: ɭԧɝɟ ɜɣɲɞɣɤɨ ɥɛ ԛɬɞɣɤɨ ɰɸɦ- ɜɸɫɭɸɤ, ɧɛɦɶɨ ɭɛɧɞɛ. ɧɛ – ma: TTT: 1. not, non-, un-, -less, 2. mother || klm: ma; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 128: ɧɛ: tib: ma, klm: ma: ɸɰɣɤɨ ɧɛ ɭɛɧɞɛ; ɍԧɝɟ ɜɣɲɞɣɤɨ ԛɬɞɣɤɨ ɟԛɫɬɭɸɤ, ɧɛɦɶɨ ɭɛɧɞɛ. ɬɛ – sa: TTT: 1. earth (element), ground, land, soil, base, territory, 2. stage, state, level, ground, bhumi (spiritual level of attainment of a bodhisattva), 3. seat, throne, 4. living quarters, residence, location, place, 5. realm, 6. ground, earthen plateau, earth, 7. occasion || klm: sa; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 160: ɬɛ, ɳɩɫɩɩɨ ɬɛ ɭɛɧɞɛ: tib: sa, klm: sa: ɍԧɝɟ ɜɣɲɞɣɤɨ ԛɬɞɣɤɨ ɰɸɦɜɸɫɭɸɤ ɧɛɦɶɨ ɭɛɧɞɛ.97 ɞɛɨɞɛɫ – kong-dkar: TTT: kong: 3. cup, bowl, crucible, breach, gap, inkstand; dkar: 1. white, 2. light, 3. bright || klm: ȗangȗar; Baw p. 88: ɞɛɨɞɛɫ: 1. (ɞɛɨɞɛɫ ɳɛɛɢɛɨ) porcelain, china, 2. bowl (resp.); KGy p. 100: ɞɛɨɞɛɫ1: vékonyfalú porceláncsésze, tiszt csésze/szilke; klm: ȗangȗar < tib kong-dkar; Süx p. 60: ɞɛɨɞɛɫ: tib: gan kar, klm: ȗangȗar: 1. ɰɛɧɞɣɤɨ ɨɛɫɣɤɨ ɮɫ ɰɣɤɱɭɸɤ ɬɛɤɨ ɲɛɨɛɫɶɨ ɳɛɛɢɛɨ, 2. ɛɺɞɛɨɶ ɰԛɨɟɸɭɞɸɦ ɨɸɫ ɞɺɫɞɛ – ske-rags, sked-rags: TTT: sash, belt; see sked rags: belt, sash, waist bank, girdle || klm: girȗ-a; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 75: ɞɺɫɞɛ: tib: ske rags, klm: girȗ-a: 1. ɜԛɬ, ɛɦɭ ɜɮɹɮ ɧԧɨɞԧԧɫ ɰɣɤɬɸɨ ɰɸɸ ɳɣɞɭɞɸɬɸɨ ɜԛɬ, ɞɺɫɞɛ ɜԛɬ, 2. ɨɩɩɬɩɨ ɨɸɰɧɸɦ ɜԛɬ, ɮɦɛɛɨ ɞɺɫɞɛ ɜԛɬ ɟɩɧɜɩ – mdong-mo, ldong-mo: TTT: mdong-mo: churn (tea milk etc. stirring / churning vessel); ldong-mo: a small churn, a stave, tea churner || klm: dongbu, dombo, dong- mu, dongba; Baw p. 129: ɟɩɧɜɩ: jug, can, pot (Tib. ldong-mo); KGy p. 145: ɟɩɧ- ɜɩ(ɨ): –––––––––––– 97 E három tibeti betħ effajta használatát csak Süx jelzi. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 166 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɟԛɞɝɛ – thug-pa: TTT: 1. Tibetan style soup, broth, gruel, 2. noodle dishes || klm: dügba; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 90: ɟΟɞɝɛ: tib: tug pa [sic!], klm: dügba: ɇɛɰɭɛɤ ɜɮɹɮ ɜɮ- ɫɛɧ ɭɩɬɭɩɤ ɛɞɳɛɛɬɛɨ ɜɮɟɛɛ, ɭɛɰɣɦɶɨ ɣɟɸɸ. ɡɛɞɛɨ – rgyags-khang: TTT Ø; vö. rgyags: provisions, victuals, food supplies; khang: -house || klm: Їaȗang; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 97: ɡɛɞɛɨ: tib: rgyags khang, klm: ֢a ȗang: “ɰɩɩɦɨɶ ɞɸɫ”; Ɍԛɧ ɰɣɤɟɣɤɨ ɞɛɦ ɭɩɞɩɩɨɶ ɞɸɫ. ɡɛɨɟɛɧ – ja-mdong: TTT: churn for tea || klm: Їandom; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 100: -ɡɛɨɟɛɧ: tib: ja mdong, klm: ֢andom: ɑɛɤ ɨɣɤɦԛԛɦɸɰ ɜԛɦԛԛɫɭɸɤ ɬɮɮɦɞɛ ɧɸɭ ɜɺɱ ɰɛɨ ɬɛɝ. ɡɩɝɞɩɨ – cog-bu: TTT: small square tent || klm: Їobȗang; Baw p. 159: ɡɩɝɞɩɨ: travelling ;tent (used by the Darkhad); KGy p. 183: ɡɩɝɞɩɨ: kunyhó, hajlék; klm: ֢obȗang, tib Süx p. 104: ɡɩɝɞɩɨ: tib: cog bu, klm: ֢obȗang: ɍԧɝɟɣɤɨ ɦɛɧ ɰɮɝɫɛɞɮɮɟ ɳɛɳɨɶ ɟɛɺɛɨɶ ɟɛɬɞɛɦ ɰɣɤɰɸɸɫ ɛɞɦɛɞ ɞɛɢɛɫ ɦɮɮ ɛɝɲ ɺɝɟɛɞ ɜɛɤɬɛɨ ɞɛɨɱ ɰԛɨɣɤ ɡɣɡɣɞ ɟԧɫ- ɝԧɦɡɣɨ ɧɛɤɰɛɨ. ɡɩɨɰɮɮ – ’byar-khu: TTT: liquid glue, mucus || klm: Їongquu; Baw p. 160: ɡɩɨɰɮɮ: 1. paste (for sticking), 2. dumbcluck, dim-wit (Chin.); KGy p. 184: ɡɩɨɰɮɮ: enyv, csi- :riz; klm: ֢ongquu tib; Süx p. 105: ɡɩɨɰɮɮ: kínai: ֢iang-hu, klm: ֢ongqu, ֢ongquu əɧ ɨɛɛɰɛɛɫ ɳɣɨɞɸɨ ɜɮɱɛɦɞɛɬɛɨ ɞɮɫɣɦ; ɡɩɨɞɮɮɦɟɛɰ (ɹɧɛɨɟ ɡɩɨɰɮɮ ɭԛɫɰɸɰ; ɡɩɨɰɮɮɞɛɛɫ ɨɛɛɰ) ɢɛɧɜɛɛ – rtsam-pa, tsam-pa: TTT: tsampa, parched barley flour, roast-flour || klm: Їamba, Їambaȗ-a; Baw p. 168: ɢɛɧɜɛɛ: porched barley-flour (Tib. tsam-pa); KGy p. 195: :ɢɛɧɜɛɛ: pörkölt árpa(v árpadara); klm: ֢amba < tib rtsam-pa; Süx p. 109: ɢɛɧɜɛɛ ;tib: tsam pa, szkt: campa, klm: ֢ambaȗ-a: ɍɛɦɰɛɦɡ ɰɮɮɫɬɛɨ ɛɫɝɛɤɨ ɞɮɫɣɦ ɘɨɸɭɰɸɞɣɤɨ ɢԛԛɨ ɐɛɲɣɟ ɩɫɳɣɰ ɒɛɧɜɛ ɩɫɩɨɟ ɛɫɝɛɤ ɣɰ ɭɛɫɣɛɦɟɛɞ ɜɛɤɬɨɛɛɬ ɭԧɝɟɲԛԛɟ ɛɫɝɛɤɞ ɭɸɫ ɨɮɭɞɣɤɨ ɨɸɫɸɸɫ ɨɸɫɦɸɰ ɜɩɦɡɸɸ. || RTA-M ʌ 505: samBa (M), ΜDZam (Sch 45): ‘roast-flour’; JäD: ‘id.’ ɢɛɧɪɛɫ – tsam-phor: TTT: tsam pa bowl || klm: Їampor; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 111: ɢɛɧɪɛɫ: tib: tsam phor, klm: ֢ampor: “ɢɛɧɜɛɤɨ ɛɺɞɛ”; Ȼɫɝɛɤɨ ɭɮɫɣɦ, ɣɟɸɸ ɰɣɤɰ ɛɺɞɛ. ɢɛɧɰɛɞ – rtsam-khug: TTT: small skin bag, bag of barley flour, bag containing flour of parched barley || klm: Їamqaȗ; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 111: ɢɛɧɰɛɞ: tib: tsam khug sic!], klm: ֢amqaȗ: “ɛɫɝɛɤɨ ɮɮɭ”; Ȼɧɬɛɫ ɭɛɦɟɛɛ ɰɮɨɣɛɬɭɛɤ, ɛɫɝɛɤɨ ɞɮɫɣɦ ɛɞɮɮɦɛɰ] ɮɮɭ ɬɛɝ. ɬɛɤɫ, ɬɛɛɫɷ – sag-ri: TTT: shagreen, obliquely cut edge-lining of a robe; vö. BL ʌ 123: sag-ri, sags-ri: shagreen. From Persian sagrư, shagreen. The Persian word denotes properly the croup of a horse or donkey, from which the peculiar granulated leather was originally made (Yule, Hobson-Jobson, p. 818; also his edition of Marco Polo, Vol. I, p. 395). Mongol sagari, sarisu; Manchu sarin. || klm: saȗari; Baw p. 288: ɬɛɛɫɷ, p. 291: ɬɛɤɫ III: shagreen, rough leather; KGy p. 373: ɬɛɤɫ2: kikészített és festett kecske v juhbęr; klm: saȗari; Süx p. 161: ɬɛɛɫɷ: tib: sag ri (< perzsa: sagrư), klm: saȗari: ɧɩɫɣɨɶ ɢɩɩɨɶ ɛɫɷɬ ɬɛɧɜɛɫ – sa-’bris, sam-ta: TTT: sa-’bris Ø; sam-ta: wooden board used as school slate for drafting and computation || klm: sambur-a, samur-a; Baw p. 293: ɬɛɧɜɛɫ: TothErzsebet_PhD-dissz.doc 167 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra board, Οɨɬɸɨ ɬɛɧɜɛɫ: ash-board (for writing or drawing), ɰΟɨɟɸɭ ɬɛɧɜɛɫ: board of honour, ɬɛɧɜɛɫɶɨ ɛɦɲɮɮɫ: board-rubber, duster; p. 591: ɬɛɧɜɛɫ: 2. ɱɩɨɰɨɶ ɬɛɧ- ɜɛɫ: casement; p. 293: ɬɛɧɜɛɫɲɣɨ: score-keeper (archery); KGy p. 376: ɬɛɧɜɛɫ: írótábla, hirdetę tábla; vékony falap; klm: sambur-a, samur-a < tib sam-ta; ɬɛɧɜɛɫ ɜɛɨɢ: vékony deszka/fatábla; ɬɛɧɜɛɫ ɟɸɸɫ ɜɣɲɣɰ: táblára ír vmit; ɬɮɫɶɨ ɬɛɧɜɛɫ: íjverseny eredménytáblája; ɮɦɛɛɨ ɬɛɧɜɛɫ: “dicsęségtábla”, vörös falitábla; Οɨɬɸɨ ɬɛɧɜɛɫ: rég korommal elegyes faggyúval borított írótábla, melyre fehérszürke hamut terítettek TothErzsebet_PhD-dissz.doc 168 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra bza’, klm: qabsai: “ɛɧɨɶ ɣɟɸɸ”; Ɏɬɛɛɫ ɢɮɮɫɲ, ɭɩɬɩɨɟ ɲɛɨɛɬɛɨ, ɮɫɭɰɛɨ ɟԧɫɝԧɦɡɣɨ ɰɸɦɜɸɫɭɸɤ ɜɩɩɝ, ɜɩɩɫɱɩɞ. ɰɛɝɰɛɞ – kha-’khebs: TTT: cover, lid || klm: qabqaȗ; Baw p. 414: ɰɛɝɰɛɞ: cover, lid; KGy p. 538: ɰɛɝɰɛɞ: fedę, fedél TothErzsebet_PhD-dissz.doc 169 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɬɛɝɛɨɟ Οɫ ɭɩɞɭɩɩɰ: in vitro fertilization, ɳɣɦ ɮɭɛɬ: glass fibre, ɳɣɦ Οɦɸɸɞɲ: glass- blower, ɳɣɦ Οɦɸɸɰ: to blow glass, ɳɣɦɸɨ ɰΫɝΫɨ: glass wool, ɳɣɦɸɨ ɱɛɧɰɛɞ: green- house, hot-house, ɳɣɦ ɳɣɞ ɜɣɠ: vitreous humour (anat.), 2. (ɨΟɟɨɣɤ ɳɣɦ) glasses, spectacles, ɜɛɫɛɛɨ ɳɣɦ: dark glasses, ɨɛɫɨɶ ɳɣɦ: sun-glasses, ɰɛɧɞɛɛɦɛɦɭɶɨ ɨΟɟ- ɨɣɤ ɳɣɦ (ɨΟɟɨɣɤ ɰɛɧɞɛɛɦɛɦɭ ɳɣɦ): goggles, safety spectacles, ɳɣɦ ɢΟΟɰ: to wear glasses, 3. bottle, ɳɣɦ ɹɧ: a bottle of booze (Tib. shel); p. 542: ɳɣɦɦɸɞ: vitreous, ɳɣɦ ɜɣɠ: vitreous humour, ɳɣɦ ɸɟ: name of a medicine manufactured from the eye- balls of oxen and first developed in the 1960s; ɳɣɦɦɸɞɸɸ, ɳɣɦɦɸɦɭ: glazing; ɳɣɦ- ɦɸɰ I: 1. to glaze, to glass, 2. to bottle; ɳɣɦɭɸɤ: bottled, a bottle of; ɳɣɦɲɣɨ: 1. glass-maker, 2. glazier; ɳɣɦɸɫɰɸɞ: glassy, glass-like; KGy p. 708: ɳɣɦ(ɸɨ)1: üveg; klm: šil < tib shel; ɳɣɦɸɨ ɛɫɰɣ: egy üveg pálinka; ɳɣɦɸ(ɨ) ɛɺɞɛ: üvegpohár; ɳɣɦɸ(ɨ) ɜɮɟɛɞ: (színtelen) máz, zománc; ɳɣɦɸ Οɦɸɸɰ: üveget fúj; ɳɣɦɸ ɰɣɤɰ: üveget készít/gyárt; ɳɣɦɸ ɳɣɞ ɲɮɦɮɮ: üvegszerħ kę(zet) < pl kvarcit>; ɳɣɦɸɨ ɜɛɤɳɣɨ: üveg- ház; üvegbęl épült ház; ɳɣɦɸɨ ɩɤɧɬ: áttetszę mħszálas harisnya, nylonharisnya; ɳɣ- ɦɸɨ ɬɛɝ: üvegedény; ɨΟɟɨɣɤ ɳɣɦɸɨ: szemüveg; Süx pp. 223–224: ɳɣɦ: tib: shel, klm: šil: 1. Ȼɫɟɶɨ ɸɧɨɸɦɞɣɤɨ ɬɮɟɛɫ ɜɣɲɣɞɭ ɳɣɦɣɤɞ ɜɛɤɞɛɦɣɤɨ ɜɛ ɰɣɤɧɸɦ ɞɸɡ ɺɦɞɛɟɛɞ. ȼɛɤɞɛɦɣɤɨ ɳɣɦɣɤɞ ɱɛɞɛɛ, ɰԧɰԧɧɟԧɞ ɨɩɞɩɩɨ, ɮɦɛɛɨɟɮɮ ɞɸɡ ɞɮɫɛɝ ɰɮɝɛɛ- ɟɛɞ. ɘɦɬɣɤɞ ɰɛɤɦɮɮɦɡ ɰɣɤɬɸɨ ɭɮɨɞɛɦɛɞ ɸɟɣɤɞ ɰɣɤɧɸɦ ɳɣɦ ɞɸɨɸ, 2. ɳɣɦɸɸɫ ɰɣɤ- ɬɸɨ ɹɧ; ɱɩɨɰɨɶ ɳɣɦ, ɨԛɟɨɣɤ ɳɣɦ. || RTA-M ʌ 673: ğiär, ğier (M), ğiel (VMI 94: 38 p. 97): ‘glass, mirror-glass’; JäD: ‘crystal, glass’ Egyéb Földrajzi kifejezéseket, fegyvereket, színeket, játékokat, a szerencsére és szerencsétlenség- re, osztályozásra és rendezettségre, hátráltatásra és segítésre, állapotra és viselkedésre vonatkozó kifejezéseket és a általános besorolatlan szavakat (összesen 58) tartalmaz az alábbi lista. Földrajzi kifejezések ɜɛɞɱɛɟ – dpag-tshad: TTT: mile, 4000 fathoms, geographical mile, league, league, yoja- na, maybe 9 or 4.5 miles || klm: baȗĀad; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 25: ɜɛɞɱɛɟ: tib: dpag tshad, klm: baȗĀad: ɨɛɤɧɛɨ ɞԧɫɳ ɜɮɹɮ ɨɸɞɸɨ ɜɸɸɫ ɜɫɛɞ – brag: TTT: cliff, rockface; rock, crag || klm: braȗ; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 44: ɜɫɛɞ: tib: brag, klm: braȗ (Ʌɩɝ.): ɐɛɟ ɱɩɰɣɩ, ɲɮɦɮɮ. ȼɛɫɛɞɳɣɨ ɞɸɟɸɞ ԛɞɣɤɨ ԧɨɱԧɞ. ɱɛɤɟɛɧ – tshwa’i ’dam: TTT Ø; vö. tshwa: salt; ’dam: mud, sewer clay, mire, swamp, earth and water together || klm: Āayidam; Baw p. 502: ɱɛɤɟɛɧ 2. salty plain (geog.); KGy p. 653: ɱɛɤɟɛɧ: szikes TothErzsebet_PhD-dissz.doc 170 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra Fegyverek ɛɫɣɦɟ, ɣɦɟ – ral-gri: TTT: sword, spear, rapier, hunting knife, dagger || klm: ildü; Baw p. 26: ɛɫɣɦɟ: sword (Tib. ral-gri); KGy p. 227: ɣɦɟ1: Színek ɞɛɫɛɛ – dkar-po: TTT: 1. white, 2. virtuous, 3. good, 4. wholesome, 5. pure, 6. light, 7. bright || klm: [?]; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 63: ɞɛɫɛɛ: tib: dkar-po: ȿԛɞ ɞɛɫ (ɟɮɞɛɫ), ȼɛɨɡɣɨɞɛɫɛɝ ɢɸɫɸɞ ԛɞɣɤɨ ɰɩɻɫ ɟɛɰɷ ԛɠɣɤɨ ɰɮɝɣɫɬɛɨ ɰɸɦɜɸɫ, ɱɛɞɛɛɨ ɞɸɬɸɨ ɮɭɞɛ- ɭɛɤ || RTA-M ʌ 174: Garu (Sch 68), ‘white’; JäD: ‘id.’ ɨɛɞ – nag: TTT: black || klm: naȗ; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 142: ɨɛɞ: tib: nag, klm: naȗ: “ɰɛɫ, ɜɛɫɛɛɨ” ɩɫɩɞ – sngo-rog, rog: TTT: sngo: blue or green; rog-po: black || klm: oruȗ; Baw p. 263: ɩɫɩɞ: grey; KGy p. 332: fakó, szürke, ɩɫɩɞ ɬɛɛɫɛɦ: fakószürke, ɩɫɩɞ ɢɮɬɛɞ: állat mezei egér; klm: oroȗ; Süx p. 151: ɩɫɩɞ: tib: sngo rog, rog, klm: oruȗ: “ɢɸɝɰɣɤ, ɬɛɛ- ɫɛɦ”; Ԛɨɸɬɸɨ ɜɮɹɮ ɢɸɝɰɣɤ ԧɨɞԧ ɢԛɬ; ɰɩɫɳ. ɩɫɩɞ ɬɛɛɫɛɦ; ɩɫɩɞ ɢɮɬɛɞ (ɜɸɦɲɸɸɫ ɬԛɤɭ- ɞɸɟɸɞ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɰɮɦɞɛɨɛ). Játékok ɧɺɞɧɛɨ – mig-mang, mig-mangs: TTT: chess || klm: miȗmang, migman; Baw p. 225: ɧɺɞɧɛɨ: name of a board game similar to Japanese go (also ɟԧɫɝԧɦɡ) (Tib. mig- mangs); KGy p. 270: ɧɺɞɧɛɨ: ostábla, sakktábla, hálózatos tábla; (a kínai-japán go- játékhoz hasonló) táblás játék; klm: miȗmang, tib mig-mang; Süx p. 141: ɧɺɞɧɛɨ I: tib: mig mangs, klm: migman: Ⱦɮɫɝɛɨ ɢɮɮɨ ɡɛɫɛɨ ɳɣɫɰɸɞ, ɰɩɻɫ ԧɨɞɣɤɨ ɹɧɛɛɫ ɭɮɬɞɛɤ ɰԧɦԧɞɭ ԧɫɡ ɰɩɻɫ ɰԛɨ ɰɛɫɣɦɱɛɨ ɰɛɛɦɱɛɡ ɨɛɛɟɛɰ ɭɩɞɦɩɩɧ. ɳɩɩ – sho: TTT: dice || klm: šo, šo; Baw p. 547: ɳɩɩ: 1. die, dice, ɧɛɛɨɣɤɨ ɳɩɩ: divina- tion die with one syllable of the mani formula inscribed on each face, ɳɩɩ ɩɫɰɣɰ (ɳɩɩ ɛɰɺɰ): to throw dice, ɳɩɩ Οɢɸɰ: to divine by dice, 2.i. cube, ii. (ɳɩɩ ɟΫɫɝΫɦ- ɡɣɨ, ɳɩɩ ɰɸɦɜɸɫɣɤɨ) cubic, ɳɩɩ ɧɸɭɫ: cubic metre, ɳɩɩ ɣɬ: quadrate (bone) (anat.) (Tib. sho); KGy p. 714: ɳɩɩ1: kocka; játékkocka; klm: šo, tib; ɳɩɩ ɨɛɛɟɛɰ: kockázik; ɳɩɩ ɩɫɰɣɰ: kockát vet; ɳɩɩ ɟΫɫɝΫɦɡɣɨ: kocka alakú; ɳɩɩ ɧɠɭɫ: köb- méter, m3; ɳɩɩ ɬɛɨɭɣɧɠɭɫ: köbcentiméter, cm3; Süx p. 225: ɳɩɩ II: tib: sho, klm: šo: 1. ɭԧɦԧɞ ԛɢɸɰ, ɨɛɛɟɛɰ ɢɸɫɸɞɭ ɩɫɰɣɰ ɢɮɫɞɛɛɨ ɭɛɦɭɛɤ ɟԧɫɝԧɦɡɣɨ. 1–6 ɰԛɫɭɸɦɰ ɭɩɩɞ ɭɛɦ ɜԛɫ ɭɮɬ ɭɮɬ ɨɸɞɸɨ ɭɩɩɨɶ ɭɩɩɞɩɩɫ ɨԛɟ ɞɛɫɞɛɬɛɨ ɹɧ, ɟԧɫɝԧɦɡ ɲ ɞɸɨɸ, 2. ɳɣɦɡ. ɜɩɬɩɩ ɟԧɫɝԧɦɡɣɨ ɜɣɠ. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 171 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra Szerencse / szerencsétlenség ɜɛɦɡɣɨɨɺɧ – dpal-sbyin-nyi-ma: TTT Ø [?] || klm: balЇinnim-a; Baw p. 40: ɜɛɦɡɣɨ- ɨɺɧɭɛɤ: auspicious, fortunate (Tib.); KGy Ø; Süx p. 30: ɜɛɦɡɣɨɨɺɧ: tib: dpal sbyin ngyama [sic!], klm: bal֢innim-a: “ɱɩɞɭ ԧɞɦԧɞɣɤɨ ɨɛɫ”; ȼɛɦɡɣɨɨɺɧɭɛɤ ԧɟԧɫ ɲ ɞɸɨɸ. ɘɨɸ ԧɟԧɫ ɨɷ ɬɛɫ ɜԛɫɟ ɞɩɦ ɭԧɦԧɝ ɨɸɞ ɮɟɛɛ ɭɩɰɣɩɰ ɜԧɞԧԧɟ ɱɩɞ ɜɮɺɨɶ ɧɛɳ ɬɛɤɨ ԧɟԧɫ, ɛɦɣɝɛɛ ԛɤɦɟ ɬɛɤɨ ɞɸɟɸɞ. ɟɛɧɳɝɛɛ – bkra-mi-shis-pa: TTT: 1. inauspicious, 2. unlucky, 3. wretched, 4. unfortu- nate, 5. bad luck, 6. calamitous, 7. misfortune, calamity || klm: damiseyiba; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 79: ɟɛɧɳɝɛɛ: tib: bkra mi shes pa [sic!], klm: damiseyiba: “ԧɦɢɣɤ ɜɮɬ” ɟɛɳɣɤɳɩɞ – bkra-shis shog: TTT: may your goodness be present!, may there be auspi- ciousness, Mangalam, “May all be auspicious”, may the auspiciousness, goodness of so and so be present || klm: dasisoȗ, daši šoȗ; Baw p. 126: ɟɛɳɣɤɨ ɳɩɞ ɜɩɦɩɰ: to come to a bad end; KGy p. 141: ɟɛɳɣɤɳɩɞ: isz fuccs Osztályozás, rendezettség ɞɩɫɣɧ – go-rim: TTT: proper order; structure; order, arrangement, series, progressive or- der, sequence, succession, steps, rank, class, strata, system, sequential steps, succes- sive actions, gradual succession || klm: ȗorim; Baw p. 98: ɞɩɫɣɧ: 1. (ɞɩɫɣɧ ɡɮɫɛɧ) procedure, principles, rules, practice, 2. cycle, mode (of a machine), régime, ɮɞɛɛɰ, ɧɮɳɞɣɰ ɞɩɫɣɧ: wash and wring cycles (Tib. go-rim); ɞɩɫɣɧɦɩɰ: to take as the rule, TothErzsebet_PhD-dissz.doc 172 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra to follow; KGy p. 110: ɞɩɫɣɧ: rend, szabály, regula; klm: ȗorim < tib go-rim; Süx p. 68: ɞɩɫɣɧ: tib: go rim, klm: ȗorim: ɚɧɛɫ ɨɸɞ ɹɧɨɶ ɭɩɞɭɬɩɨ ɻɬ ɟɸɞɦɸɧ, ɟɸɬ ɟɛ- ɫɛɛɦɛɦ, ɸɧɰ ɡɮɫɛɧ. ɟɸɞ – sgrig: TTT: 1. to arrange, organize, to set up, to put in order, to correct, 2. to form a line, to line up, to set in rows, 3. to put together, to assemble, 4. to compile, to edit, to compose || klm: dig; Baw p. 143: ɟɸɞ: 1. order, pattern, procedure, routine, ɜΟɡɞɣɤɨ ɟɸɞ: dance routine, ɟɸɞ ɻɬ: order, system, ɟɸɞ ɡɛɺɞ (ɟɸɞ ɡɮɫɛɧ): order, ɟɸɦɰɣɤɨ ɳɣɨɸ ɟɸɞ ɡɮɫɛɧ: new world order, ɨɣɤɭɣɤɨ ɟɸɞ ɡɮɫɛɧ: public order, ɟɸɞ ɡɮɫɛɧ ɭɩɞɭɩɩɰ: to establish order, ɟɸɞ ɡɮɫɛɧɞΟɤ: disorderly, ɟɸɞ ɡɮɫɛɧɭɛɤ: orderly, systematic, 2. (ɟɸɞ ɬɮɫɞɮɮɦɷ) school (of artists, etc.); ɟɸɞɞΟɤ: badly behaved, ill-man- nered, disorderly; ɟɸɞɞΟɤɟɸɦ: bad behaviour, unruliness; ɟɸɞɞΟɤɭɸɰ: to be badly be- haved, to be unruly; KGy p. 164: ɟɸɞ: rend; klm: dig < tib sgrig; ɟɸɞ ɻɬ, ɟɸɞ ɡɮɫɛɧ: rend, rendszer; ɟɸɞ ɢɛɫɲɣɧ: rendezę elv; Süx p. 93: ɟɸɞ: tib: sgrig pa, bsgrigs, klm: dig: “ɨɛɤɫɮɮɦɛɰ”; ȿɸɞɦɸɰ, ɞɩɫɣɧ, ɡɮɫɛɧ; ɜԛɡɞɣɤɨ ɟɸɞ; ɟɸɞɞԛɤ (ɡɮɫɛɧɞԛɤ, ɟԛɫɬ- ɞԛɤ); ɟɸɞɞԛɤɭɸɰ (ɟԛɫɬɞԛɤ ɢɛɨ ɞɛɫɞɛɰ); ɟɸɞɦɸɰ (ɛɦɣɝ ɹɧɶɞ ɸɧɰ ɞɩɫɣɧɩɩɫ ɨɷ ɛɝɲ ɰɸɫɸɞɦɸɰ; ɜԛɡɣɞ ɟɸɞɦɸɞ). ɟɸɞɦɸɧ – sgrig-lam, sgrigs-lam: TTT: sgrig-lam: order, rule, custom, arrangement, accord- ing to usage, discipline, etiquette, discipline, law and order; sgrigs-lam: code of be- havior, discipline, rules; regulations, dictates, prescripts || klm: diglem; Baw p. 143: ɟɸɞɦɸɧ: 1. (ɟɸɞɦɸɧ ɡɮɫɛɧ): system, order, routine, rules, ɰɮɮɲɣɨ ɟɸɞɦɸɧ: the old or- der, Ϋɟɫɣɤɨ ɟɸɞɦɸɧ: daily routine, ɰɩɩɦɨɶ ɟɸɞɦɸɧ: diet, régime, ɰɩɩɦɨɶ ɟɸɞɦɸɧ ɬɛɰɣɰ: to go on a diet, ɟɸɞɦɸɧ ɡɮɫɛɧɭɛɤ: regular, routine, 2. régime (polit., etc.), ɛɫɷɬɨɶ Οɢɸɦɭ ɟɸɞɦɸɧ: racist régime, ɭɩɞɦɩɩɧɶɨ ɟɸɞɦɸɧ: puppet régime, ɟɸɞɦɸɧ ɜɮɫɮɮɦɛɰ: to reduce the grade of régime of a convicted criminal (Tib. sgrigs-lam); ɟɸɞɦɸɧɲ: ordered, disciplined; KGy p. 165: ɟɸɞɦɸɧ: rend/rendszer; klm: diglem < tib sgrig-lam; ɟɸɞɦɸɧ ɬɛɰɣɰ: rendet tart, megtartja a rendet; ɟɸɞɦɸɧ ɸɝɟɸɰ: megbontja rendet, rendet bont; ɨɣɤɭɣɤɨ ɟɸɞɦɸɧ: a társadalmi együttélés rendje; Süx p. 93: ɟɸɞ- ɦɸɧ: tib: bsgrigs lam, klm: diglem: “ɨɛɤɫɮɮɦɛɰ ɡɮɫɛɧ”; Ɂɮɫɛɧ, ɢɛɫɲɣɧ, ɰɸɝ ɢɛɨ- ɳɣɦ; ɞɩɫɣɧ; ɟɸɞɦɸɧɳɣɰ (ɡɮɫɧɶɨ ɲɛɨɛɫɭɛɤ ɜɩɦɩɰ). ɨɛɧ – rnam: TTT: rnam-pa: 1. kind, class, division, type, variety, 2. way, manner, 3. shape, form, 4. fragment of cloth roll, 5. showing phrase, (h), 6. situation, circum- stances, condition, 7. face = gzugs brnyan, look, appearances, 8. you (pl), they (h), 9. aspect, (mental/cognitive/ measurable/ conceivable) image/ quality/ object, imprint, appearance, phenomena, attributes, expression, manifestation, observable quality, = yul snang pa causal characteristic (mode of behavior in relation to other things), piece, part, section (of a treatise) || klm: nam; Baw p. 229: ɨɛɧ I: party (polit.), ɇɩɨ- ɞɩɦ Ȼɫɟɶɨ ɐɮɝɷɬɞɛɦɭ ɨɛɧ: Mongolian People’s Revolutionary Party, ɇȻɐɈ-ɶɨ ɍΫɝ ɐɩɫɩɩ: Central Committee of the MPRP, ɨɛɧ ɜɮɬ: non-party, ɨɛɧ ɢɛɬɛɞ: party and government, ɨɛɧ ɨɣɤɦɸɰ: to gang up, Ɉɛɧɶɨ ɭΟΟɰɣɤɨ ɣɨɬɭɣɭɮɭ: Institute of Party History, ɨɛɧɶɨ ΟΟɫ: party cell, ɨɛɧɶɨ ΟΟɫɣɤɨ ɟɛɫɞɛ: head of a party cell; p. 231: ɨɛɧɲ: party-minded, party-spirited, ɨɛɧ ɲɛɨɛɫ: party spirit; ɨɛɧɲɬɛɨ: subor- dinated to the party, party-centred; KGy p. 278: ɨɛɧ1: pol párt, csoportosulás; klm: nam < tib rnam; ɨɛɧ ɜɮɬ: pártonkívüli; ɨɛɧ ɜΟɦɸɞ: (érdek)csoport; ɨɛɧ ɢɛɬɛɞ: tört a TothErzsebet_PhD-dissz.doc 173 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra párt és a kormány; ɨɛɧ ɜɛɤɞɮɮɦɛɰ: pártot alapít; ɨɛɧ ɨɣɤɦɸɰ: egy érdekcsoportba tartozik, rossz egy követ fúj, összeesküszik; ɨɛɧ ɛɛɬ ɰΫΫɨ ɢɛɤɦɮɮɦɛɰ: kizár/eltávolít a pártból; ɨɛɧɟ ɸɦɬɸɰ, ɨɛɧɟ ɩɫɩɰ: csatlakozik vmilyen párthoz, belép vmilyen pártba; ɨɛɧɶɨ ɛɡɣɦ: pártmunka; ɨɛɧɶɨ ɛɡɣɦɭɛɨ: pártmunkás; ɨɛɧɶɨ ɛɧɷɟɫɛɦ: pártélet; ɨɛɧɶɨ ɜɛɤɞɮɮɦɦɛɞɛ: pártépítés; pártintézmény; ɨɛɧɶɨ ɜɛɭɦɛɰ: pártkönyv, párttag- sági igazolvány; ɨɛɧɶɨ ɞɣɳΟΟɨ ɞɣɳΟΟɨ: párttag; ɨɛɧɶɨ ɞɣɳΟΟɨɣɤ ɭɛɭɝɛɫ: párt- tagdíj; ɨɛɧɶɨ ɟΟɫɸɧ: pártszabályzat, szervezeti szabályzat; ɨɛɧɶɨ ɡɩɦɩɩɟɦɩɞɩ / ɮɟɣɫɟɦɛɞɛ: pártirányítás, pártvezetés; a párt vezetése v vezetę szerepe; ɨɛɧɶɨ ɣɰ ɰɮ- ɫɛɦ: pártkongresszus; ɨɛɧɶɨ ɩɫɦɩɞɲ ɞɣɳΟΟɨ: tagjelölt; ɨɛɧɶɨ ɬɩɨɣɨ: pártlap; ɨɛɧɶɨ ɬɮɫɞɮɮɦɷ: pártiskola; ɨɛɧɶɨ ɭΫɝ: pártközpont; ɨɛɧɶɨ ɭΫɝ ɰɩɫɩɩ: a párt központi bizottsága; ɨɛɧɶɨ ɭΟΟɰ: párttörténet; ɨɛɧɶɨ ΟΟɫ: pártsejt, pártalapszerv; ɨɛɧɶɨ ɰɩ- ɫɩɩ: pártbizottság; ɨɛɧɶɨ ɰɮɫɛɦ: pártgyħlés; ɛɡɣɦɲɨɶ ɨɛɧ: munkáspárt; ɟɸɸɫɸɧɲ- ɨɣɤ ɨɛɧ: rablóbanda; ɧɣɤɨ ɨɛɧ: állat a macskafélék családja,; ɬɩɨɞɣɨɶɨ ɨɛɧ: növ a hagymafélék családja; ɰΫɟΫɦɧΫɫɣɤɨ ɨɛɧ: munkapárt; Süx Ø ɨɛɧɜɛ – rnam-pa: TTT: 1. kind, class, division, type, variety, 2. way, manner, 3. shape, form, 4. fragment of cloth roll, 5. showing phrase, (h), 6. situation, circumstances, condition, 7. face = gzugs brnyan, look, appearances, 8. you (pl), they (h), 9. aspect, (mental/cognitive/ measurable/ conceivable) image/ quality/ object, imprint, appear- ance, phenomena, attributes, expression, manifestation, observable quality, = yul snang pa causal characteristic (mode of behavior in relation to other things), piece, part, section (of a treatise) || klm: namba; Baw p. 230: ɨɛɧɜɛ: 2. (ɨɛɧɜɛ ɭΫɫɰ) de- meanour, bearing, behaviour (Tib. rnam-pa); KGy p. 279: ɨɛɧɜɛ: külsę, látszat; mél- tóságteljesség, méltóságteljes magatartás, tekintélyféltę távolságtartás, tekintélyes- ség, komolyság, kimértség; klm: namba, tib rnam-pa; Süx p. 144: ɨɛɧɜɛ: tib: rnam pa, klm: namba: “ɟԛɫ”; 1. ɜɛɤɟɛɦ ɭԧɦԧɝԧԧɫ ɭԧɝ ɣɰɸɧɬɸɞ, ɭԛɝɳɣɨ ɛɺɭɛɤ, 2. ɳɣɦɡ. ɟԛɫ ɭԧɫɰ, ɞɛɟɛɛɟ ɜɛɤɟɛɦ ɨɷ ɭԧɝ ԛɢɸɧɡɭɸɤ. ɸɫɸɧɜɸ – rim-pa: TTT: stage, degree, rank, level, grade, part, chapter, sequence, progres- sion, sections, succession, order, phases, progression, turn, series, steps, sequence of events, procedure; in category, a multiplication (x’s); rank; series, stage (of practice) || klm: erembe, rimba, erimbe; Baw p. 571: ɸɫɸɧɜɸ: (ɸɫɸɧɜɸ ɟɛɫɛɛ, ɸɫɸɧɜɸ ɟɛɫɛɛ- ɦɛɦ, ɸɫɸɧɜɸ ɟɸɬ) rank, order, precedence, sequence, ɨɛɬɨɶ ɸɫɸɧɜɸɸɫ: in order of age, ɸɫɸɧɜɸ ɟɛɫɛɛɞɛɛɫ (ɸɫɸɧɜɸ ɟɛɫɛɛɦɛɨ): in order, in sequence, ɸɫɸɧɜɸ ɟɛɫɛɛ- ɦɛɦɭɛɤ (ɸɫɸɧɜɸ ɟɛɫɛɛɭɛɤ): methodical, systematic, in order, ɸɫɸɧɜɸ ɢɛɧɜɛɫɛɛ: order, good order (Tib. rim-pa); KGy p. 739: ɸɫɸɧɜɸ: sorrend, fokozat, rend; klm: erembe, rimba < tib; ɸɫɸɧɜɸ ɟɛɫɛɛɭɛɤ: megfelelę sorrendben, fokozatosan; ɸɫɸɧɜɸ ɟɸɳ: sorrend; Süx p. 229: ɸɫɸɧɜɸ: tib: rim pa, klm: erimbe: ɢɸɫɸɞ ɟɸɝ, ɹɧɨɶ ɟɸɬ ɟɛɫɛɛ, ɟɸɝ ɟɮɞɛɛɫ; ɸɫɸɧɜɸ ɟɮɞɛɛɫ; ɸɫɸɧɜɸ ɢɸɫɸɞ; ɰɩɫɳ. ɸɫɸɧɜɸ ɟɛɫɛɛ || RTA- M ʌ 425: ramBa (M), rämBa (VMI 58: 448): ‘row, order, succession (M), sort (Sch)’; JäD: ‘series, succession’ TothErzsebet_PhD-dissz.doc 174 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra Hátráltatás / Segítség ɞɛɞɦɛɰ – ’gag: TTT: stop, stay, hinder, cease, be at a standstill || klm: ȗaȗlaqu; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 56: ɞɛɞɦɛɰ: tib: ’gag pa, klm: ȗaȗlaqu: “ɰɩɫɣɰ, ɰɛɛɰ” (ə.ɋ.); ɞɸɞ- ɣɤɨ ɰɮɝɣɫɬɛɨ ԛɤɦ ԛɞ ɞɩɦɩɞ – go-log, mgo-log: TTT: the reverse, opposite to what was, back again, degraded, opposed to, misinterpreting, tired of, perverted || klm: ȗoluȗ; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 66: ɞɩɦɩɞ: tib: go log, klm: ȗoluȗ: “ɜɮɫɮɮ ɧɸɟɸɦ, ɭɸɫɬ”; 1. ɮɞɭɛɛ ɰԛɦɱɸɨɞԛɤ, ɭɮɫ- ɳɣɦ, ɛɧɭɦɛɰ, ɨɣɞԛԛɦɬɸɰ, ɰɮɫɛɛɰ ɬɸɭɞɸɦ, ɟɛɞɛɨ ɜɛɺɬɛɰɶɨ ɢɮɫɞɛɛɨ ɞɩɦɩɞ ɜɮɹɮ ɜɮ- ɫɮɮ ɧɸɟɦɣɤɞ ɰɸɦɨɸ. ɇɩɨɞɩɦ ɰɸɦɨɸɸ (“ɸɸ ɞɩɦɩɞ!” ɞɸɡ) ɰɛɫɛɛɦɶɨ ɮɭɞɛɛɫ ɰɛɛɺɛ ɰɸ- ɫɸɞɦɸɞɟɸɨɸ, 2. ɱɛɦɞɛɤ, ɞɸɧɭ ɰɸɫɸɞ, ɧɛɟɛɞ, 3. ɭԧɝɟɣɤɨ ɢԛԛɨ ɰɩɤɭ ɰɺɢɞɛɛɫɭ ɬɮɮɟɛɞ ɨԛԛɟɸɦɲɣɨ ɩɝɩɞ ɟɛɝɮɮ – zla-bo: TTT: helper, assistant, cooperator, friend, husband, wife, concubine, mis- tress, spouse || klm: [?]; Baw p. 115: ɟɛɝɮɮ II: friend (Tib. zla-bo); KGy Ø; Süx Ø ɟɩɞɝɩ – ldog-pa, zlog-pa: TTT: ldog-pa: reverse, halt, retract, opposition; zlog-pa: return, ldog pa, dispel, cause to return, drive back, repulse, expel, send back, send to fetch something, cause to turn, divert, turn the mind or intention, to transform || klm: doȗ- bu; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 84: ɟɩɞɝɩ: tib: ltog pa, zlog pa, klm: doȗbu: “ɰɛɫɣɮɦɞɛ”; ɞɛɤ ɢɸɭɞɸɫɣɤɞ ɛɫɣɦɞɛɰɶɨ ɭɮɦɟ ɰɣɤɰ ɰɛɫɣɮɦɞɶɨ ɢɛɨ ԛɤɦ ɜɩɦɩɨ ɜɮɱɛɛɰ, ɰԧԧɰ ɰɛɫɣɮɦɞɛ ɞɸɬɸɨ ɮɭɞɛɭɛɤ; ɟɩɞɝɩɟɩɰ (ɟɩɞɝɩ ԛɤɦɟɸɰ) ɡɛɧɡɣɞ – skyabs-’jug: TTT: 1. help, assistance, aid, take under protection, 2. special practice for accomplishing a purpose / protection, 3. blessing, favor || klm: ЇamЇiȗ; -Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 98: ɡɛɧɡɣɞ: tib: skyabs ’jug, klm: ֢am֢iȗ: “ɛɝɫɛɦɟ ɜɛɞ ɭɛɛɰ”, Ɉɸɫ ɰԛɨɟ, ɛɦɟɛɫ Állapot, viselkedés ɢɛɝɰɫɛɦ – tsab-hral: TTT: tsab-hral-ba: clamor, raise a cry, loose & dissolute course of life || klm: Їabqaral; Baw p. 163: ɢɛɝɰɫɛɦ: 1. (ɢɛɝɰɫɛɦ ɞɛɡɮɮɟɛɦ) deviation, (polit.), ɢΟΟɨɣɤ ɢɛɝɰɫɛɦ: leftist deviation, 2. dereliction of duty, unprofessional conduct; ɢɛɝɰ- ɫɛɰ: 1. to go astray, to wander off, ɢɛɝɰɛɫɬɛɨ ɛɟɮɮ: stray horse, ɧɸɟɫɸɦ ɢɛɝɰɫɛɝ: his mind wandered, 2. to lead a loose life, to go on the loose, ɛɫɰɣɨɟ ɩɫɡ ɢɛɝɰɫɛɰ: to go downhill through drink; KGy p. 188: ɢɛɝɰɫɛɦ: torzulás, elferdülés, elzüllés, lezül- ,lés; elveszés, alkallódás; klm: ֢abqaral; ɢɛɝɰɫɛɰ: elvész, elkallódik; eltévelyedik letér az egyenes útról; elzüllik, lezüllik; eltorzul, elferdül; félresikerül, kudarcot vall, füstbe megy; szertefoszlik, szétoszlik, ɢɛɝɰɛɫɬɛɨ ɹɧ!: badarság!, ɢɛɝɰɛɫɲ ɺɝɛɛ ɰΟɨ: feslett/züllött erkölcsħ ember/személy, ɨɩɤɫ ɢɛɝɰɫɛɰ: kerüli az álom vkinek a szemét, -nem tud elaludni, ΟΟɦ ɢɛɝɰɫɛɰ: felhę szertefoszlik; klm: ֢abqara-; Süx p. 107: ɢɛɝɰ ɫɛɦ: tib: tsab hral, klm: ֢abqaral: 1. ɣɰ ɭɛɲɛɛɦɭ ɬɸɭɞɸɦɸɸɬ ɜɩɦɡ ɬɸɫɭɸɨɭɸɨ ɛɛɳ ɛɝɣɫ ɢɛɟɞɛɤɫɬɛɨ ɨɷ. Ⱦɸɦɸɨɧɛɛ ɨɛɫɶɨ ɜԛɟԛԛɨ ɞɸɧ ɰɣɤɞɸɸɟ ɭɩɤɟɶɨ ɟԛɫ ɜɛɤɟɛɦ ɟɩɫɩɤɭɩɨ ɰɮɫɷɱɦɶɞ ɳԛɭɸɨ ɢԧԧɦԧɨ ɨɛɛɦɣɨɰɛɤ, ɣɲɞԛԛɫɞԛɤɞɸɸɫ ɺɝɡ ɭɩɦɞɩɤɞɩɩ ɲɣɲɣɞɨԛԛɦɸɰ, ԛɠ ɞɣɳԛԛɨɸɸ ɰԧɟԧɦɞԧɨ, ԛɞɬɸɸ ɸɨɟԛԛɫɸɰ ɢɸɫɸɞ ɜɣɠ, ɰɸɦɨɣɤ ɛɝɣɫ ɛɛɳɦɛɦ ɞɸɡ ɰɮɮ- ɲɣɨ ɬɮɟɛɫ ɜɣɲɣɞɭ ɭɸɧɟɸɞɦɸɬɸɨ ɜɮɤ, 2. ɳɣɦɡ. ɰԛɨɣɤ ɛɡɣɦ ɺɝɟɛɦ ɜɮɫɮɮɟɛɰ ɞɛɡɮɮ ɬԧɫɞԛԛ ɜɩɦɬɩɨ ɨɷ; ɢɛɝɰɛɤ, ɢɛɟɞɛɤ, ɮɡɣɟ ɞɸɬɸɨ ɮɭɞɛɭɛɤ; ɰɩɫɳ. ɛɦɟɛɛ ɢɛɝɰɫɛɦ; ɢɛɝɰ- TothErzsebet_PhD-dissz.doc 175 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɫɛɰ (ɛ. ɛɡɣɦ ԛɤɦ ɞɛɡɮɮ ɜɩɦɩɰ; ɜ. ԛԛɦ ɧɛɨɛɨ ɬɛɫɨɣɰ; ɝ. ɛɦɣɝɛɛ ɹɧ ԛɞԛɤ ɜɩɦɩɰ, ɛɦɟɛɞɟɛɰ; ɞ. ɬɛɫɨɣɰ, ɰɮɦɡɣɰ, ɨɩɤɫ ɢɛɝɰɫɛɰ; ɠ. ɢɛɝɰɛɤɫɛɰ, ɢɛɟɞɛɤɫɛɰ). ɦɮɤɝɛɫ – slu, bslus: TTT: deceive, cheat || klm: luyibar; Baw p. 204: ɦɮɤɝɛɫ: cheating, swindling, swindle (Tib. slu-byed); ɦɮɤɝɛɫɟɛɰ: to cheat, to swindle; ɦɮɤɝɛɫɟɦɛɞɛ: cheating, swindling, swindle; ɦɮɤɝɛɫɲɣɨ: cheat, swindler; KGy p. 241: ɦɮɤɝɛɫ: csa- lás, szélhámosság; klm: luyibar < tib; Süx p. 125: ɦɮɤɝɛɫ: tib: bslus par, klm: luyibar: “ɰɮɮɫɛɰ, ɰɮɮɫɛɞɟɛɰ”; Ⱦԧɫ, ɞԛɡɣɫ, ɞԧɫɟԧɦ, ɰɣɦɬ; ɦɮɤɝɛɫɟɛɰ (ɛ. ɰԛɨɣɤ ɹɧɶɞ ɞԛɡ- ɫɸɸɫ ɜɮɦɛɛɨ ɛɝɛɰ; ɜ. ɜɮɦɰɛɤɱɛɰ); ɦɮɤɝɛɫɲɣɨ (ɜɮɬɟɶɨ ɹɧɶɞ ɞԛɡɫɸɸɫ ɜɮɦɛɛɨ ɛɝɛɞɲ). ɧɩɨɳ, ɧɩɨɳɣɨ – rmongs-zhen: TTT: foolish attachment, blind loyalty || klm: mongsin; Baw p. 214: ɧɩɨɳ: devil, imp, wretch; KGy p. 256: ɧɩɨɳ, ɧɩɨɳɣɨ: ostoba, buta; klm: mongsin; Süx p. 139: ɧɩɨɳ(ɣɨ): tib: rmongs zhin [sic!], klm: mongsin: ɇɮɨ- ɰɛɞ, ɮɰɛɛɨ ɧɮɮɭɛɤ, ɭɸɨɸɞ ɧɛɨɞɮɮ. ɧɮɨɰɫɛɰ – rmongs: TTT: be confused/ puzzled, dull || klm: mungqaraqu; Baw Ø; KGy p. 264: ɧɮɨɰɫɛɰ: eltompul az agya, elbutul; klm: mungqara-; Süx p. 139: ɧɮɨɰɫɛɰ: tib: rmongs pa, klm: mungqaraqu: “ɭɸɨɸɞ, ɧɮɨɰɛɞ”; Ɏɰɛɛɨ ɟɩɫɟɩɡ ɧɮɮɟɛɰ; ɧɮɨ- ɰɛɫɭɦɛɛ ɬɩɞɭɩɰ. ɨɛɧɡɣɫ – rnam-’gyur: TTT: attitude, manner, mood, appearance, gesture, change for worse in illness, affliction of mind, form, figure, shape, behavior, demeanor, graceful carriage of the body, strutting walk, pride, different forms and configurations, mani- fested form, expressions, expression || klm: namЇir; Baw p. 230: ɨɛɧɡɣɫ II: osten- tation; KGy p. 280: ɨɛɧɡɣɫ1: fensębbséges magatartás, méltóságteljesség; rossz :nagyképħség, nagyképħsködés, kevélység; klm: nam֢ir < tib rnam-’gyur; Süx p. 145 -ɨɛɧɡɣɫ: tib: rnam ’byur [sic!], klm: nam֢or: Ƀɰɸɧɬɸɞ ɢɛɨ ɛɝɣɫ ɜɛɤɟɛɦ; ɨɛɧɡɣɫ ɭɛɤ ɰɛɫɛɰ; ɨɛɧɡɣɫɟɛɰ (ɣɰɸɧɬɸɞ ɬԛɫ ɟԛɫ ԛɢԛԛɦɬɸɨ ɢɛɨ ɜɛɤɟɛɦ ɞɛɫɞɛɰ; ɨԛɟ ɳɣɫɸɝ- ɰɣɤɦɞɸɨ ɢɛɨɞɛɰ); ɨɛɧɡɣɫɭɛɤ (ɨɛɧɡɣɫ ɣɰɭɸɤ, ɧɛɺɞ ɟɛɺɞɭɛɤ); ɨɣɨɡ, ɨɣɨɡɣɤɨ, ɨɣɨɡɣɨ – snying-rje: TTT: 1. compassion; mercy, pity, empathy, sym- pathy, 2. compassionate, affectionate || klm: ningЇi; Baw p. 235: ɨɣɨɡ, ɨɣɨɡɣɤɨ, ɨɣɨɡɣɨ: 1. (ɨɣɨɡ ɬɸɭɞɸɦɭɸɤ) cordial, warm-hearted, kind, 2. kindness (Tib. -snying-rje); KGy Ø; Süx p. 147: ɨɣɨɡ: tib: snying rje, klm: ning֢i: “ɸɨɸɫɸɰ, ɨɣ ɞԛԛɦɬɸɰ”; ԧɫɳԧԧɨɞԛɤ, ɨɣɞԛԛɦɬɸɨɞԛɤ; ɉɫɲɣɨ ɱɛɞɣɤɨ ɧɩɨɞɩɦ ɰɸɦɨɸɸ ɨɣɨɡɣɨ ɞɸɡ ɜɮɫɮɮɞɛɛɫ ɜɣɲɣɡ ɢɛɨɳɲɸɸ. Ɏɞɭɛɛ ɜɩɦ ɨɣɨɡɣɤɨ (ɬɸɭɞɸɦ) ɞɸɰ ɨɷ ɢԧɝ. ɰɛɧ ɰɮɧ – kham-khum: TTT: uneven, in ridges, like puckered skin || klm: qam qum; Baw p. 426: ɰɛɧ ɰɮɧ: sloppy, shoddy, slipshod, half-hearted; KGy Ø; Süx p. 194: ɰɛɧ ɰɮɧ: tib: kham khum, klm: qam qum: “ɸɨɟԛԛ ɛɨɟɮɮ”; Ȼɦɣɝɛɛ ɹɧ ɸɨɟԛԛɭɸɤ ɜɩɦɬɩɨ ɨɷ; ɰɛɧ ɰɮɧ ɰɣɤɰ (ɩɫ ɨɸɫ ɰɣɤɰ, ɩɫɩɨɱɩɞɦɩɰ). ɰɸɨɭɸɞ – khengs-dregs: ɍɍɍ: self-satisfied, conceited || klm: kenteg; Baw p. 593: ɰɸɨɭɸɞ: irascible; khengs dregs chen po: conceited, arrogant, haughty; KGy p. 640: ɰɸɨɭɸɞ: lobbanékony, hirtelen természetħ, indulatos; indulatosság; klm: kenteg; Süx p. 204: ɰɸɨɭɸɞ: tib: khengs dregs, klm: kenteg: Ȼɛɫ ɬɛɛɫ ɢԛɤɦɟ ɨɸɨ ɰԛɦɱɸɨ ɭɸɝɲɣɦɞԛɤ ɮɮɫɦɛɰ, ɱɩɲɧɩɞ ɭԛɫɞɸɨ ɢɛɨɭɛɤ ɰԛɨ; ɰɸɨɭɸɞɦɸɰ (ɰɸɨɭɸɞ ɢɛɨ ɞɛɫɞɛɰ). TothErzsebet_PhD-dissz.doc 176 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra Osztályozatlan ɜɮɫɣɝɛɛ – ’bri-ba: TTT: ’bri: obscure, pollute, spoil || klm: buriwa; Baw Ø; KGy p. 77: ɜɮɫɣɝɛɛ: penész(folt); klm: buriwa < tib?; Süx Ø ɟɛɞɭ, ɟɛɞɭɛɨ, ɟɛɞ – rtag-tu: TTT: always, constantly, always, continually, permanently, ever, at all times, forever || klm: daȗtan; Baw p. 116: ɟɛɞɭ, ɟɛɞɭɛɨ, ɟɛɞ III: always; KGy p. 130: ɟɛɞ2: állandóan, mindig, ɟɛɞ Οɫɞɸɦɡ: folyton folyvást; klm: daȗ; Süx p. 76: ɟɛɞɭ, ɟɛɞɭɛɨ: tib: rtag-tu; klm: daȗtan: “ɺɧɛɞɭ”; Ԛɫɞɸɦɡɣɟ, ɰɸɢɸɸɟ ɟɩɞ – ltog: TTT: starvation, hunger || klm: doȗ; Baw Ø); KGy Ø; Süx p. 84: ɟɩɞ II: tib: ltog, klm: doȗ: ɉɨɩɰɮɤ, ɮɰɛɛɫɲ ɧɸɟɸɰԛɤ; ɟɩɞɦɩɰ (ɩɨɩɨ ɧɸɟɸɰ) ɟԛɫɭɩɟ – dur-khrod: TTT: cremation grounds, cemetery, grave, cemetery or any place where the dead are disposed of || klm: dürtod; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 92: ɟΟɫɭɩɟ: tib: dur-khrod, klm: dürtod: Ԛɰɸɸɫɣɤɨ ɩɫɩɨ, ɞɛɢɛɫ; ȿԛɫɭɩɟɟɛɜɝɛ (ԛɰɸɸɫɣɤɨ ɞɛɢ- ɫɶɨ ɸɢɸɨ). ɡɣɫ – spyir: TTT: usually, in general, generally speaking, generally || klm: Їir; Baw p. 158: ɡɣɫ: ordinary, common, ɡɣɫ ɜɮɬɶɨ: unusual; ɡɣɫɣɤɨ: simple, ordinary, common, usual; KGy p. 182: ɡɣɫ: egyszerħ, mindennapi, közönséges, ɡɣɫɣɤɨ ɰΟɨ: egyszerħ ember, ɡɣɫɣɤɨ ɰɮɝɱɛɬ: egyszerħ (nem feltħnę) ruha; klm: ֢ir, ֢ir-ün; ɡɣɫɣɤɨ: TothErzsebet_PhD-dissz.doc 177 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɢɸɸɡɣɨ – rtse-can: TTT: rtse: focal-point; point, peak, tip, top, summit, apex; can: be pro- vided with || klm: ЇeЇen; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 115: ɢɸɸɡɣɨ: tib: rtse can, klm: ֢e֢en: “ɩɫɩɤɭ”; ɓɛɨɛɞ ɨɛɫɶɨ ԧɧɬɟԧɞ ɛɦɭɛɨ ɳɛɫɧɛɦ ɧɛɦɞɛɤ ɧɣɨɡɣɨ – ming-can: TTT: having a name, having a reputation, being well spoken of; me- dicinal plant || klm: mingЇin; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 138: ɧɣɨɡɣɨ I: tib: ming can, klm: ming֢in: “ɨɸɫ(ɨɸɞ)-ɭ”; ɍɛɦɣɤɞɛɛɲɣɤɨ ɟԛɫɣɤɞ ɩɫɦɮɮɦɛɨ ɱɛɛɬɛɨ ɟɸɸɫ ɜɛɫɦɛɬɛɨ ɟԛɫɬ, ɰԧɟԧԧɦԛԛɦɸɰ ԛɠɟ ɨɷ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ. ɨɛɧɜɛɛɨɛɱɛɞ – rnam-pa sna-tshogs: TTT: manifold, different sorts, various, all kinds of, all sorts of || klm: namba naĀoȗ, nambaȗanacuȗ; Baw p. 230: ɨɛɧɜɛ: 1. ɨɛɧɜɛ ɨɛ- ɱɛɞɞΟɤ: confused, all sort of (Tib. sna-tshogs); KGy p. 280: ɨɛɧɜɛɛɨɛɱɛɞ: minden- féle, egyveleg; klm: namba naĀoȗ, tib rnam-pa sna-tshogs; Süx p. 144: ɨɛɧɜɛɛɨɛ- ɱɛɞ: tib: rnam pa sna tshogs, klm: nambaȗanacuȗ: “ɸɦɟɸɝ ɢԛɤɦ”; ɘɦɟɸɝ ɺɨɢɶɨ ɹɧ; ɨɛɧɜɛɛɨɛɱɞɣɤɨ ɹɧ ɺɫɣɰ. ɨɛɱɛɞ – sna-tshogs: TTT: all kinds of; many different kinds || klm: naĀuȗ; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 146: ɨɛɱɛɞ: tib: sna tsogs [sic!], klm: naĀuȗ: “ɸɦɟɸɝ”; ɢԛɤɦ ɢԛɤɦɣɤɨ, ɺɨɢ ɺɨɢɶɨ ɸɦɟɸɝ || RTA-M ʌ 583: snaG TothErzsebet_PhD-dissz.doc 178 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ɭɛɞ: tib: mthar thug, klm: tartuȗ: “ɸɱɸɬɭ ɰԛɫɸɰ”; ɘɱɬɣɤɨ ɰɺɢɞɛɛɫɭ ɰԛɫɸɰ; ɭɛɫɭɛɞɭɛɛ ɭɮɦɛɰ (ɟɩɫɩɤɭɩɰ, ɺɟɮɮɫɛɰ, ɟɛɧɪɮɮɫɛɰ). ɰɛɝɳɛɛ – hab-sha: TTT: dispute, quarrel || klm: qabšiy-a; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 193: ɰɛɝɳɛɛ: tib: hab sha; klm: qabšiy-a: “ɰɸɫԛԛɦ, ɳɛɞɳɛɛɨ”; Ԛɞɦɸɸ ɺɨɳɛɛ; ɰɛɝɳɣɰ (ɛ. ɩɦɨɩɩɫ ɳɛɞɳɣɨ ɰɸɦɸɦɱɸɰ, ɨɣɤɭɸɸɫ ɰɸɦɸɦɱɸɨ ɧɮɮɦɛɰ; ɜ. ɛɧɛɨɟɛɛ ԛɞɦɸɡ ɺɨɳɣɰ. ɰɛɤɝ – mkhas-pa: TTT: the wise, learned person, learned man; learned, sagacious, effi- cient, versed in, sage, brainy, deft, erudite, master, proficient, skilled, an expert, deep knowledge, competent || klm: qayibu; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 193: ɰɛɤɝ: tib: mkhas pa, klm: qayibu: ɘɫɟɸɧ ɮɰɛɛɨ ɭԧɞɬ ɰԛɨ, ɭɛɝɛɨ ɮɰɛɛɨɟ ɨɸɝɭɸɫɬɸɨ ɸɫɟɸɧɭɸɨ; ɰɛɤɝ ɰԛɨ. ɰɣɝ – khebs: TTT: covering, cover, coverlet, wrapping, veil, lid; over-spreading || klm: kkib, kib, kiib, ’kib, kib; Baw p. 438: ɰɣɝ: gauze, thin silk; KGy p. 570: ɰɣɝ1: igen vékony selyem, selyemszalag; klm: kkib, kib, kiib; Süx p. 197: ɰɣɝ: tib: khebs, klm: ’kib, kib: Ɉɣɧɞɸɨ ɭɩɫɞɩɧɬɩɞ ɜɛɫɛɛ; ɰɣɝ ɰɛɟɛɞ, ԧɨɞɣɤɨ ɰɣɝ. ɰɩɨɢɩɨ – ’khon-’dzin, khon-’dzin: TTT: ’khon-’dzin: quarrel, resentment, malice, grudge, stubbornly holding a grudge and seeking to take revenge, hatred, enmity. One of nye nyon nyi shu; gnod pa zhe la bzhag pa || klm: qongЇin; Baw p. 447: ɰɩɨɢɩɨ: revenge, ɰɩɨɢɩɨɞɩɩ ɛɝɛɰ: to take one’s revenge (Tib. khon-’dzin); KGy Ø; Süx p. 198: ɰɩɨ- ɢɩɨ: tib: ’khon ’dzin, klm: qong֢in: “ԧɳԧԧ ɜɛɫɣɰ”; Ԧɝԧɫɦԧɬԧɨ ɢɛɨɛɦ, ɰɛɟɞɛɦɬɛɨ ɰɩɫɬɩɦ, ԧɬ; ɰɩɫɳ. ԧɳԧԧ ɰɩɨɢɩɨ; ɰɩɨɢɩɨ ԧɝԧɫɦԧɰ (ԧɳɣɰ); ɰɩɨɢɩɨ ɛɝɛɰ (ԧɳɣɦɬԧɨ ɬɛɨɛɛɞɛɛ ɜɣɠɦԛԛɦɸɰ); ɰɩɨɢɩɞɨɩɰ (ԧɳԧԧ ɰɩɫɬɩɦ ɰɛɟɞɛɦɛɰ) ɱɮɞɦɛɫɛɰ, ɱɮɞɦɛɰ – btsugs: TTT: ’dzugs (p. btsugs): found, settle, establish, introduce; insert, hold (a meeting etc.), build, make up, form, constitute || klm: Āuȗlaqu; Baw p. 511: ɱɮɞɦɛɫɛɰ, ɱɮɞɦɛɰ: to assemble, to gather together, to come together; KGy p. 666: ɱɮɞɦɛɫɛɰ: egybe(/össze)gyħlik, összejön, gyülek|ezik/szik, ɱɮɞɦɛɫɲ ɣɫɸɰ: idegyħlik, összejön; klm: Āuȗlara-; ɱɮɞɦɛɰ: (össze/egybe)gyħlik; összeköt, kötegbe gyħjt; klm: Āuȗla-; Süx p. 209: ɱɮɞɦɛɰ: tib: btshugs-pa [sic!], klm: Āuȗlaqu: “ɰɛɭɞɛɰ, ɩɫɮɮɦɛɰ” (ə.ɋ.); ȼɩɩɰ, ɜɛɞɦɛɰ, ɱɩɧɰɩɭɞɩɨ ɜɛɞɦɛɰ; ɰɩɫɳ. ɜɩɩɰ ɱɮɞɦɛɰ. ɱԛɞɦɸɰ – tshugs: TTT: ’tshugs (p. tshugs): get established, found, started, begun, apply; go into, enter upon, begin, commence, pierce, penetrate by boring, thrust in, establish one’s self, settle || klm: Āüglekü; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 210: ɱΟɞɦɸɰ: tib: tshugs, klm: Āüglekü: “ɰɛɭɞɛɰ, ɜɛɤɞɮɮɦɛɰ”; ɱԛɞ + ɦ + ɰ; ɜԛɭɸɸɰ, ɜɛɤɞɮɮɦɛɰ, ɬɮɮɫɷ ɭɛɝɣɰ; ɭɩɞɭɩɩɰ; … (ɭԧɝɟɣɤɨ ɦɛɝɫɛɨ ɰɣɤɟɣɤɞ) ɲɛɦ, ɲɛɦ ɞɠɰ – bkyal-bkyal byed: TTT: kyal-ka: 1. jest, joke, teasing, kidding, jocular trick, 2. nonsense, worthless, foolish, indecent talk; byed: to do, make, create || klm: cal cal gekü; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 212: ɲɛɦ ɲɛɦ ɞɠɰ: tib: bkyal bkyal byed pa, klm: cal cal gekü: ɲɛɦɲɣɰ, ɟɸɧɣɤ ɟɩɨɞɩɬɩɰ ɳɛɝ ɳɮɝ (ɰɣɤɰ) – shab-shub: TTT: whisper, talk with few words, lie, speak falsely; jocu- lar saying, joke, falsehood || klm: šab šub; Baw p. 531: ɳɛɝ ɳɮɝɰɣɤɭɸɦ, ɳɛɝɰɣɤ- ɭɸɦ: with a smack, with a crack; KGy Ø; Süx p. 217: ɳɛɝ II, ɳɛɝ ɳɮɝ (ɰɣɤɰ): tib: sab sub [sic!], klm: šab šub: ɳɛɝ ɳɮɝ ɞɸɬɸɨ ԛɫɞɸɦɡɦɸɨ ɞɛɫɛɰ ɟɮɮ ɲɣɧɸɸɨɣɤ ԛɞ TothErzsebet_PhD-dissz.doc 179 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra 3.2.3.3. A tibeti egyházi nyelv szavai a mongol köznyelvben A lamaizmus államvallássá válása és általános elterjedése a mongolok körében azt eredmé- nyezte, hogy a világi hívęk is megismerkedtek a buddhizmus alapfogalmaival és az azokat jelölę kifejezésekkel. Ily módon a buddhista szakszókincs bizonyos elemei bekerültek a köznyelvbe. Megfigyelhetę ezeknek a szavaknak a szemantikai viselkedése. Egy részük- nek nem változott a jelentése, továbbra is arra a fogalomra vonatkoztak, amelyet a bud- dhizmus szakszavaként eredeti tartalmuk meghatározott. Más részük jelentése oly módon bęvült, hogy azonos vagy hasonló jelentéskörben más vallással kapcsolatban is használni kezdték. Egy harmadik csoportnál a jelentéstartomány bęvülése figyelhetę meg: vallásos jellegük másodlagos lett, buddhista alkalmazási körükbęl kiszakadva eredeti jelentésük új, köznapi árnyalatokat nyert. Ezeknek a folyamatoknak a bemutatására szolgálnak a következę példák. a) A buddhizmussal kapcsolatos tibeti kölcsönszók többsége a mongolban megęrizte a szó eredeti jelentését. tibeti: bla-brang halha: ɦɛɝɫɛɨ, ɦɛɝɫɣɨ klm: labrang TTT: lama’s residence, monastic household Baw: dwelling or palace of a high lama KGy: rég fępapi palota tibeti: rab-gnas halha: ɛɫɛɝɨɛɤ, ɫɛɝɨɛɤ klm: rabnai TTT: (ritual) consecration (of a sacred image), Baw: consecration (of an image, etc.) consecration ceremony, dedication KGy: buddh fel|szentelés, -avatás ɫɛɝɨɛɤɦɛɰ: to consecrate ɛɫɛɝɨɛɤɦɛɰ: felszentel TTT: lama, guru, spiritual teacher, master, Baw: lama priest, highest one, spiritual master, KGy: vall láma, buddhista pap v szerzetes, preceptor bonc; pap, szerzetes ɰɛɫ ɦɛɧ: clergyman, minister, priest (Christian) ɦɛɦɶɨ ɦɛɧ: mohamedán pap TothErzsebet_PhD-dissz.doc 180 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra c) Sok esetben a kölcsönszó buddhista mħszóként is megęrizte jelentését, de jelentésköre bęvült, kiterjed valláson kívüli viszonyokra is. tibeti: dkon-mchog gsum halha: ɞɩɨɲɣɞɬɮɧ, ɞɩɨɲɣɞɬԛɧ klm: ȗongĀoȗsum TTT: Three Precious Jewels, the Triple Gem, Baw: the Three Jewels of Buddhism: the the three rare and sublime ones (sangs Buddha, the Monkhood and the rgyas) Buddha, (chos) Dharma, (dge Teaching ’dun) sangha ɠɸ ɞɩɨɲɣɞɬɮɧ ɧɣɨɷ: oh my goodness! tibeti: grub-chen halha: ɟԛɝɲɣɨ klm: dübĀin TTT: 1. mahasiddha, great accomplished one, Baw: 1. holy man, saint (Buddh.), saint, great hermits, great master, 2. poser, pretender, fraud 2. Great Accomplishment (type of extensive group practice), 3. One of bsnyen grub yan lag bzhi ɟΟɝɲɣɞɨɸɰ: 1. to act the saint, 2. to pretend, to sham, to simulate, to feign ɟΟɝɲɣɞɨɸɦ: pretence, sham, posing, posturing; ɟΟɝɦɸɰ: to contemplate, to meditate (Buddh.) ɟΟɝɲɣɫɰɸɰ: to pose, to masquerade tibeti: gnyan halha: ɨɺɨ klm: niyan, ning TTT: lord of trees, deities of the land, god of Baw: germ, microbe, bacterium earth, elk, class of mischievous demi- KGy: baktérium gods, one of gnas sum cu so bdun, class of powerful beings who dominate inter- mediate space (the layer or atmosphere connecting earth and sky); pestilential disease, epidemic, infectious sickness, plague ɭɩɩɱɩɩɦɮɮɫɶɨ ɨɺɨ: computer virus ɨɺɨ ɜɩɟɣɬ: micro-element ɨɺɨ ɬɮɟɦɛɦ: bacteriology ɨɺɨ ɰɩɫɰɩɤ: baktérium TothErzsebet_PhD-dissz.doc 181 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra tibeti: glud, blud halha: ɦԛɟ klm: lüde, lüd, lüd TTT: 1. ransom ritual, safeguard-ransoms, a Baw: 1. substitute figure, scapegoat, ceremony in which evil spirits are given 2. devil, wretch an effigy of the afflicted person, KGy: vall bajt hárító tésztabáb; 2. ransom, redemption, pawn, pledge tibeti: rten-’brel halha: ɟɸɧɜɸɫɸɦ klm: demberel TTT: pratityasamutpada, interdependent Baw: good omen, omen, presage, sign, (causation, origination, causes), func- KGy: kapcsolat, barátság tional (correlation, dependence), mutual relationship, interrelation, relativity, dependent arising, relational existence, causal nexus, interconnection, auspi- cious conjunction of events, 12 links of conditioned co-production ɟɸɧɜɸɫɦɣɤɨ Οɞɬ: words of good omen tibeti: da-ma-ru halha: ɟɛɧɛɫ klm: damaru TTT: small hand drum, a hand drum for Baw: 1. pulley-shaped hand-drum, with Vajrayana rituals strikers attached by thongs, used in religious ceremonies (Buddh.), 2. (ɟɛɧɛɫ ɟɮɞɮɤ) pulley, , 3. spool (typewriter, etc.), 4. drum (washing-machine, etc.) KGy: damaru ɲɛɨɞɛɦɛɰ ɟɛɧɛɫ: tensioning pulley ɩɻɟɦɶɨ ɮɭɛɬɨɶ ɟɛɧɛɫ: cotton-reel ɟɛɧɛɫɟɛɰ: to play the hand-drum ɟɛɧɛɫɦɛɰ: to put on a drum ɟɛɧɛɫɦɛɨ ɸɝɰɸɰ: to roll on to a drum TothErzsebet_PhD-dissz.doc 182 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra tibeti: thob-yig, tho-yig halha: ɭɩɝɵɻɞ klm: tobyig, tobyoȗ TTT: repertory, index, list of teachings Baw: register, list received KGy: jegyzék, lista Süx: ɞɛɫɲɣɞ, ɛɦɣɝɛɛ ɛɦɜɛɨ ɰɸɫɞɣɤɨ ɱɸɬ ɜɣɲɣɞ tibeti: dung halha: ɟɮɨ klm: dung TTT: a conch; a tortoise shell, horn instru- Baw: 1. sea shell, ɟɮɨ ɜΟɫɸɸ: conch, trumpet ments; a trumpet, a pipe, conch-shell/ made from a shell, skull; mollusk 2. (ɟɮɨ ɰɩɫɰɩɤ) shellfish, 3. cochlea (of the ear) KGy: állat csigakagyló; zene ɟɮɨɞɣɤɨ ɺɬ (ɟɮɨ ɰɩɫɰɩɤɨ ɺɬ): sea-shell ɟɮɨ ɱɛɞɛɛɨ: gleaming white ɟɮɨɞ ɱɛɞɛɛɨ ɳΟɟ: hófehér, egészséges fogak tibeti: phaԖ halha: ɪɛɟ klm: pad Das: phaΛ is a very powerful and efficacious Baw: [lásd a kifejezésekben] ejaculation used in mantras for the de- KGy: ɜɣ ɦ ɜɩɦɡ ɜɛɤɝɛɦ ɜɮɬɛɟ ɨɷ ɪɛɟɞΟɤ: I’m all right, Jack ɢɛ ɭɸɫ ɲ ɪɛɟ ɛɦɞɛ: well so what ɧɛɨɟ ɠɫ ɨɷ ɺɧɛɫ ɪɛɟ ɜɛɤɨɛ: what’s it got to do with us, then? ɧɣɨɣɤ ɜɣɠ ɰɛɛɨɛɰɶɨ ɰɸɨɭɸɤ ɲ ɨɣɤɦɡ ɨΫɰΫɫ- ɦΫɡ ɺɝɬɛɨ ɭɛ ɨɛɫɭ ɪɛɟɞΟɤ ɰɸɫɸɞ: where I’ve been and whom I’ve been with is none of your business ɲɣ ɜɣɟ ɰɩɻɫ ɺɧɛɫ ɪɛɟɭɛɤ ɹɧ: what’s it go to do with us two? ɪɛɟ ɜɩɦɩɰ: to go off, to go bad TothErzsebet_PhD-dissz.doc 183 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra tibeti: ban-dhe, ban-de halha: ɜɛɨɟɣ klm: bandi TTT: (Skt) worshipful, venerable; a monk/ Baw: 1. Buddhist novice, pupil of a lama, mendicant; Buddhist monk or priest; a 2. young chap, young fellow, lad, Bon priest 3. catamite (Skr.) KGy: szerzetesnövendék, elsę fogadalmú láma/szerzetes tréf kopaszra nyírt kisfiú börtön új ęrizetes; nęül használt férfi ɬΟɫɰɣɤ ɜɛɨɟɣ: a fine little fellow tibeti: byabs-khrus halha: ɡɛɝɭɣɤ klm: ֢abtüi Tshe: grib dang mi-gtsang-ba dag-byed-kyi Baw: 1. washing, ablution (Buddh.), cho-ga zhig 2. beating up, going over, 3. to get sent off (football) ɡɛɝɭɣɤ ɰΟɫɭɸɰ: to get beaten up ɳɛɫ ɡɛɝɭɣɤ ɨɩɞɟɩɰ: to get a warning, to be shown the yellow card tibeti: bla-ma halha: ɦɛɧ klm: lama, blam-a, lam-a TTT: lama, guru, spiritual teacher, master, Baw: lama priest, highest one, spiritual master, KGy: vall láma, buddhista pap v szerzetes, preceptor bonc; pap, szerzetes ɦɛɧɛɫɰɛɞ = ɦɛɧɛɫɰɮɮ : papos, paposkodó ɦɛɧɛɫɰɛɰ: (túlságosan) paposan/pap-módra viselkedik ɦɛɧɭɛɰ: paposkodik, szerzeteskedik, láma- közösséget vezet tibeti: ’bag halha: ɜɛɞ klm: baȗ TTT: mask, image Baw: mask KGy: álarc, maszk, maskara ɜɛɞɛɛ ɛɝɲ ɰɛɺɰ: leveti az álarcát, megmutatja az igazi arcát ɜɛɞɭ: álarcos ɜɛɞɭ ɨɛɛɟɛɧ: álarcosbál, maszkabál, maskarád TothErzsebet_PhD-dissz.doc 184 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra tibeti: ma-skye, ma-skyes halha: ɧɛɡɣɤɰ -klm: ma֢ii TTT: uncreated, unproduced, not born, Baw: to die, to kick the bucket unoriginated, never come into existence, KGy: elpusztul, kimúlik, megdöglik <állat> not produced, non-production, non- origination; non-origination, primeval, primordial; Syn. skye med ɧɛɡɣɤɦɞɛɰ: to do in, to knock off tibeti: tsheg halha: ɱɸɞ klm: Āeg TTT: 1. dot, Baw: 1. dot (in general, beside a note, in 2. the dot between syllables in the Morse code, with some letters such as n Tibetan script in the Uighur script, etc.), 2. point, 3. full stop, stop (punctuation), 4. set KGy: pont ɱɸɞɭɸɤ ɨɩɭ: dotted note (mus.) ΫɬΫɰ ɱɸɞ: growing point (of a plant) ɭΫΫɨΟΟɫɣɤɨ ɱɸɞ: moxibustion point ɮɬɭ ɱɸɞ: watering-point, water-hole ɭɩɟɩɫɰɩɤɦɩɰ ɱɸɞ: colon ɱɸɞ ɭɸɧɟɸɞ: punctuation mark ɱɸɞ ɱɸɞɦɸɦ: punctuation ɫɛɟɣɩ ɱɸɞ: radio set ɭɠɦɠɯɩɨ ɱɸɞ: telephone ɱɸɞ ɭɛɝɣɰ: pontot tesz ɱɸɞ ɭɸɧɟɸɞ: pont (jel) ɱɸɞɭɸɸ ɰΟɫɸɰ / ɭɮɦɛɰ: ütközésig ér, eléri a szükséges pontot ɭɮɦɛɰ ɱɸɞ: ütközéspont, támadás(i) pont ɱɸɞɦɸɦ: punctuation ɱɸɞɦɸɰ: 1. to make a dot, 2. to put a stop to, to give up ɱɸɞɦɸɨ ɭɸɧɟɸɞɦɸɰ: tomark with a dot ɨɛɬɨɶ ɰɸɧɡɸɸ ɱɸɞɦɸɰ: to come to the end of one’s life TothErzsebet_PhD-dissz.doc 185 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra tibeti: mo-’dre halha: ɧɩɨɟɣ, ɧɩɨɷɟ klm: mondi, mongdi TTT: female ghost, female demon Baw: 1. devil, rascal, villain, 2. damn it! KGy: bitang, biz csibész, gézengúz; buta, haszontalan tibeti: zangs, cha-lang halha: ɱɛɨ(ɞ) klm: Āang TTT: zangs: brass, copper, copper kettle, Baw: 1. cymbal, cauldron; 2. disc cha-lang: pair of cymbals KGy: zene cintányér ɱɛɨɭ ɜɩɫɨɩɤ: disc harrow ɱɛɨ ɰɸɨɞɸɫɸɞ: cintányér és dob ɱɛɨ ɱɩɰɣɰ: összeüti a cintányért tibeti: ro-langs halha: ɩɫɩɩɦɩɨ(ɞ) klm: orolang TTT: corpse raiser, corpse raising spirit, Baw: living corpse, zombie, vampire vetala, a kind of demon or spirit that KGy: holttestbe bújt szellem, kísértet, occupies dead bodies hulladémon ɜɩɬɩɩ ɩɫɩɩɦɩɨɞ: vásott kölyök tibeti: las halha: ɦɛɤ klm: lai TTT: karma (action), karmic action / deed, Baw: trouble, misfortune, retribution, karma world-forming deeds, action application, KGy: baj, nehézség, kín, vall a tettek súlya, a application of the activities, act, work, „karma” fortune, destiny, function, karma and its results, karma and its consequences, the principle that every action produces result ɦɛɤ ɜɩɦɩɰ: to be a nuisance ɦɛɤ ɭɛɫɣɰ: to make trouble ɦɛɤ ɢɩɝɦɩɨ: baj, kínlódás, kínos ügy ɦɛɤ ɜɩɦɩɰɩɩɫ ɢɛɤ ɜɩɦ: jobb a (békés) távolság, mint a bajos (szomszédság) ɦɛɤɭɛɤ: miserable, unfortunate TothErzsebet_PhD-dissz.doc 186 2008.10.02. 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai + 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra tibeti: shad halha: ɳɛɟ klm: šad TTT: straight, perpendicular, punctuation Baw: 1. vertical line marking the end of a line mark, the vertical line marking the end of Tibetan verse, of clauses 2. line of verse KGy: szövegtagoló vonás; verssor ɨɸɞɸɨ ɳɛɟ ɨɩɧ ɳɣɝɨɸɨ ɮɨɳɦɛɛ: whispered a line of prayer ɟΫɫɝΫɨ ɳɛɟ ɳΟɦɸɞ: négysoros vers d) A kölcsönszó alapjelentésére van szó a mongolban, de buddhista tartalma miatt a tibeti szó is beépül a mongolba, késębb pedig jelentésköre nem-vallásos elemekkel bęvül. tibeti: ’khor-lo halha: ɰɩɫɩɦ / a ‘ɰԛɫɟ’ mellett klm: qorlo, qorlu TTT: chakra, wheel, sacred diagrams for Baw: 1. wheel, wheel-jewel (Buddh.), protection and liberation 2. wheel-pattern KGy: kerékjelkép ɰɩɫɩɦ ɭɩɞɦɩɩɧ: dominó jellegħ játék TothErzsebet_PhD-dissz.doc 187 2008.10.02. 4. Összegzés + 4. Összegzés Kutatásaim célja kettęs volt: egyrészt áttekintést nyújtani a mongol–tibeti kapcsolatok tör- téneti hátteréręl, a buddhizmus mongóliai elterjedéséręl és mindezek tibeti nyelvħ forrásai- ról; másrészt megvizsgálni, hogy a világi, illetve vallási–egyházi kapcsolatok milyen hatást gyakoroltak a két nyelvre, különösképpen azok szókészletére. A mongol–tibeti kapcsolatokra vonatkozóan a tibeti nyelvħ vallástörténeti mħveket tanulmányoztam, majd a szókészlet vizsgálatához gyħjtöttem forrásokat. A nyelvészeti kutatásokat hosszú távra tervezem, az elsę szakaszban mind a tibeti nyelv mongol, mind a mongol nyelv tibeti kölcsönszavainak összegyħjtésére törekedtem meghatározott forrásokat felhasználva. Ezek a két nyelv alapvetę szótárai, illetve a köl- csönszók jegyzékei voltak. A munka folytatásaként más szótárak feldolgozását – köztük tibeti–mongol szótá- rakét –, egyes szakterületek terminológiájának vizsgálatát tervezem, hogy minél teljesebb képet kaphassak a kölcsönszók köréręl. A szakirodalom alapos áttanulmányozásától a hiányzó adatok pótlását, illetve a felmerült kétségek eldöntését, kérdések megválaszolását remélem. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 188 2008.10.02. 5. Bibliográfia + 5. Bibliográfia Tibeti nyelvħ források Blo-bzang-rta-dbyangs (Blo-bzang-rta-mgrin / Rtsa-ba Rta-mgrin / Zava Damdin / ’Jam-dbyangs- dgyes-pa’i-bshes-gnyen) [1867–1937] (1919): Byang-phyogs Hor-gyi yul-du dam-pa’i chos rin-po-che ’byung-tshul-gyi gtam-rgyud “Bkra-shis chos-dung bzhad-pa’i sgra-dbyangs”. [Martin No. 430] (MTAK Keleti Gyħjtemény, Tib. 145/1, 17 ff.) Kiadás: Gurudeva (ed.) (1975–1976): The Collected Works (Gsung-’bum) of Rje-btsun Blo- bzang-rta-dbyangs. Reproduced from a rare manuscript collection. New Delhi. Vol. 1 (ka). Blo-bzang-rta-dbyangs (1900): Rgya-Bod-Hor gsum-gyi bstan-rtsis rags-bsdud legs-bshad “Bdud- rtsi’i thig-pa”. (Címlap-cím: Bstan-pa’i bdag-po dang bstan-pa rin-po-che bstan-pa ’dzin- skyong-spel-bar mdzad-pa’i skyes-mchog-rnams ji-ltar byon-pa’i lo-tshig. [Martin No. 414] Kiadás: Gurudeva (ed.) (1975–1976): The Collected Works (Gsung-’bum) of Rje-btsun Blo- bzang-rta-dbyangs. Reproduced from a rare manuscript collection. New Delhi. Vol. 10, pp. 255–293. Blo-bzang-rta-dbyangs (1919): ’Dzam-gling byang-phyogs Chen-po Hor-gyi rgyal-khams-kyi rtogs-pa brjod-pa’i bstan-bcos chen-po “Dpyod-ldan mgu-byed ngo-mtshar gser-gyi deb- ther”. [Martin No. 430] (MTAK Keleti Gyħjtemény, Tib. 145/2–3, 110 + 191 ff.) Kiadás: Lokesh Chandra (1964); Gurudeva (ed.) (1975–1976): The Collected Works (Gsung- ’bum) of Rje-btsun Blo-bzang-rta-dbyangs. Reproduced from a rare manuscript collection. New Delhi. Vols. 1–2 (ka–kha). Blo-bzang-rta-dbyangs (?): Chen-po Hor-gyi yul-gru’i sngon-rabs-kyi brjod-byang shƘstra’i zur- rgyan-du Sog-yig-las Bod-skad-du bsgyur-te bkod-pa. [Martin No. 431] 24 ff. Kiadás: Gurudeva (ed.) (1975–1976): The Collected Works (Gsung-’bum) of Rje-btsun Blo- bzang-rta-dbyangs. Reproduced from a rare manuscript collection. New Delhi. Vol. 2 (kha). Brag-dgon Dkon-mchog-bstan-pa-rab-rgyas [1800/1–1866] (1865): Yul Mdo-smad-kyi ljongs-su Thub-bstan rin-po-che ji-ltar dar-ba’i tshul gsal-bar brjod-pa “Deb-ther rgya-mtsho” (A- mdo chos-’byung) [Martin No. 391] Kiadás: Paris 1974.; Lokesh Chandra (1975a); Mdo-smad chos-’byung. Lanzhou, Kan-su’u Mi- rigs Dpe-skrun-khang 1982. Dam-chos-rgya-mtsho (Dharma-tƘ-la) [?–?] (1889): Chen-po Hor-gyi yul-du dam-pa’i chos ji-ltar dar-ba’i tshul gsal-bar brjod-pa “Pad-ma dkar-po’i phreng-ba”. (rövid címe: Gu-shri TƘ- la’i chos-’byung, Hor chos-’byung) [Martin No. 398] Kiadás: Lokesh Chandra (1975b); Lokesh Chandra (1977) Fordítás: Klafkowski (1987) Dpa’-bo II Gtsug-lag-phreng-ba [1504–1566] (1545–1564): Dam-pa’i chos-kyi ’khor-lo bsgyur-ba- rnams-kyi byung-ba gsal-bar byed-pa “Mkhas-pa’i dga’-ston” ces bya-ba’i legs-par bshad- pa. [Martin No. 168] Kiadás: Lokesh Chandra (1959–1965); Gnas-nang Dpa’-bo II Gtsug-lag-’phreng-ba: Chos- ’byung mkhas-pa’i dga’-ston. Reproduced from prints from Lho-brag blocks from Rumtek Monastery. (2 vols.) Delhi, Delhi Karmapae Chodhey Gyalwae Sungrab Partun Khang 1980.; Dpa’-bo II Gtsug-lag-phreng-ba: Mkhas-pa’i dga’-ston – Dam-pa’i chos-kyi ’khor-lo bsgyur-ba-rnams-kyi byung-ba gsal-bar byed-pa “Mkhas-pa’i dga’-ston” ces bya-ba’i legs- par bshad-pa. (Rdo-rje-rgyal-po ed.) (2 vols.) Beijing, Mi-rigs Dpe-skrun-khang 1986. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 189 2008.10.02. 5. Bibliográfia + ’Gos Lo-tsƘ-ba Gzhon-nu-dpal [1392–1481] (1476–1478): Deb-ther sngon-po. [Martin No. 141] Kiadás: Lokesh Chandra (1974); ’Gos Lo Gzhon-nu-dpal: Deb-ther sngon-po. Chengdu, Si- khron Mi-rigs Dpe-skrun-khang 1984. Fordítás: Roerich (1949) Gu-shri Dka’-bcu Tshe-’phel (’Jigs-med-rig-pa’i-rdo-rje / Blo-bzang-tshe-’phel) [?–?] (1819): Chen-po Hor-gyi yul-du dam-pa’i chos ji-ltar byung-ba’i tshul bshad-pa “Rgyal-ba’i bstan- pa rin-po-che gsal-bar byed-pa’i sgron-me”. (rövid címei: Hor-chos-’byung, Tshe-’phel- chos-’byung) [Martin No. 365] (MTAK Keleti Gyħjtemény, Tib. 259, 162 ff.) Kiadás: Huth (1892); Gurudeva (ed.) (1965) Sarnath, Pleasure of Elegant Sayings Printing Press.; Ligeti, Louis (1981); ’Jigs-med-rig-pa’i-rdo-rje: Chen-po Hor-gyi yul-du dam-pa’i chos ji-ltar byung-ba’i tshul bshad-pa “(Rgyal-ba’i) bstan-pa rin-po-che gsal-bar byed-pa’i sgron-me” (Hor chos-’byung). Xi-ning, Mtsho-sngon-gyi Mi-rigs Dpe-skrun-khang 1993. Fordítás: Huth (1896) Lcang-skya Rol-pa’i-rdo-rje [1717–1786] (1741–1742): Dag-yig mkhas-pa’i byung-gnas / Merged ȗarqui-yin oron. Kiadás: Beijing, Minzu chubanshe 1988. Kiadás, fordítás: Dandaron–Pubaev (1968) Ngag-dbang-thub-bstan-dbang-phyug (Chu-bzang III) [1725–1796] (1787): Rdo-rje-’chang Lcang- skya Rol-pa’i-rdo-rje Ye-shes bstan-pa’i sgron-me dpal-bzang-po’i rnam-thar dad-pa’i padmo rnam-par ’byed-pa “Nyi-ma’i ’od-zer”. Kiadás, fordítás: Kämpfe (1976) Pan-chen Bsod-nams-grags-pa [1478–1554] (1538): Deb-ther dmar-po gsar-ma. [Martin No. 165] Kiadás: Tucci (1971); Lokesh Chandra (1988); Lhasa, Bod-ljongs Mi-dmangs Dpe-skrun-khang 1989, 100 pp. Sgo-mang Mkhan-po Ngag-dbang-nyi-ma [1907–1990] (1966): Chos-’byung bstan-pa’i lung-rigs sgron-me. [Martin No. 469] Kiadás: Gurudeva (ed.) Sarnath 1966. 387 pp.; The Collected Works (Gsung-’bum) of Sgo-mang Mkhan-chen Ngag-dbang-nyi-ma. New Delhi 1982, Vol. 1 (ka), pp. 85–519. Sum-pa-mkhan-po Ye-shes-dpal-’byor [1704–1788] (1748): ’Phags-yul, Rgya-nag-chen-po, Bod dang Sog-yul-du dam-pa’i chos byung-tshul: “Dpag-bsam ljon-bzang” zhes bya-ba. [Martin No. 289] Kiadás: Das (1908); Lokesh Chandra (1959); Lokesh Chandra (1975c); Lanzhou, Kan-su’u Mi- rigs Dpe-skrun-khang 1992. Fordítás: Pubaev (1991) Sum-pa-mkhan-po: Mtsho-sngon-gyi lo-rgyus-sogs bkod-pa’i tshangs glu snyam zhes bya-ba. (1786) [Martin No. 324] Kiadás: Lokesh Chandra (1975d) Fordítás: Ho-Chin Yang (1969) Thu’-kwan Blo-bzang Chos-kyi-nyi-ma [1737–1802] (1802): Grub-mtha’ thams-cad-kyi khungs dang ’dod-tshul ston-pa “Legs-bshad shel-gyi me-long”-las Hor, Li, Shambha-la-rnams-su grub-mtha’ byung-tshul grub-don bshad-pas mjug bsdu-ba-dang bcas-pa. (rövid címe: Grub-mtha’ Shel-gyi me-long) [Martin No. 355] (MTAK Keleti Gyħjtemény, Tib. 151/12, 22 ff.) Digitális változat: TBRC No. W21507-717 ’Tshal-pa Kun-dga’-rdo-rje [1309–1364] (1346–1363): Deb-ther dmar-po. [Martin No. 77] Kiadás: Beijing, Mi-rigs Dpe-skrun-khang 1981. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 190 2008.10.02. 5. Bibliográfia + Szakirodalom Rövidítések Baw = Bawden (1997) BL = Laufer (1916) KGy = Kara (1998) Kow = Kowalewski (1844–1849) Mgon = Mgon-po-dbang-rgyal (1988) Less = Lessing (1960) RTA-M = Róna-Tas (1966) Süx = Süxbaatar (1997) TTT = Pellegrini (2006) Tshe = Tshe-tan-zhabs-drung – Krang-dbyi-sun (1985) Bawden, Charles (ed.) (1955): The Mongol Chronicle Altan TobĀi. Text, translation and critical notes by Charles Bawden. Wiesbaden, Otto Harrassowitz Verlag. (Göttinger Asiatische For- schungen, Band 5.) Bawden, Charles (1957): Einige Bemerkungen zum Kolophon des Geschichtswerkes Erdeni-yin TobĀi von Saȗang-SeĀen. In: Studia Altaica. Festschrift für Nikolaus Poppe zum 60. Geburts- tag am 8. August 1957. Wiesbaden, Otto Harrassowitz (Ural-Altaische Bibliothek, Band 5.), pp. 23–27. Bawden, Charles (tr.) (1961): The Jebtsundamba Khutukhtus of Urga. Text, translation and notes by Charles R. Bawden. Wiesbaden, Otto Harrassowitz. (Asiatische Forschungen, Vol. 9.) Bawden, Charles (1997): Mongolian–English Dictionary. London–New York, Kegan Paul Interna- tional. Beckwith, Christopher I. (1987a): Tibetan Science at the Court of the Great Khans. The Journal of the Tibet Society 7, pp. 5–11. Beckwith, Christopher I. (1987b): The Tibetans in the Ordos and North China: Considerations on the Role of the Tibetan Empire in World History. In: Beckwith, Christopher I. (ed.) (1987): Silver on Lapis. Tibetan Literary Culture and History. The Tibet Society Twentieth Anniver- sary Celebration Volume. Bloomington, The Tibet Society, pp. 3–11. Berger, Patricia–Bartholomew, Terese Tse (1995): Mongolia. The Legacy of Chinggis Khan. Cata- logue for an Exhibition from the Republic of Mongolia, Asian Art Museum of San Francisco and Thames & Hudson, London. San Francisco, Asian Art Museum–London, Thames & Hudson. Bethlenfalvy, Géza (1970): Aussprache des Tibetischen bei den Khalkha-Mongolen. Acta Orienta- lia 32, pp. 37–44. Bira, Š. (1960): ȼɣɫɛ, ɓɛɞɟɛɫɶɨ: ɇɩɨɞɩɦɷɬɥɛɺ ɭɣɜɠɭɩɺɢɶɲɨɛɺ ɣɬɭɩɫɣɲɠɬɥɛɺ ɦɣɭɠɫɛɭɮɫɛ (XVII–XIX). Ɏɦɛɛɨɜɛɛɭɛɫ, Ɏɦɬɶɨ ɰɸɝɦɸɦɣɤɨ ɰɸɫɸɞ ɸɫɰɦɸɰ ɰɩɫɩɩ. (Studia Historica Insti- tuti Historica Comiteti Scientiarum et Educationis Altae Reipublicae Populi Mongoli, Tomus 3, Fasciculus 1.) Bira, Š. (1964): ȼɣɫɛ, ɓɛɞɟɛɫɶɨ: ɉ ɂɩɦɩɭɩɤ ɥɨɣɞɠ ɓ. ȿɛɧɟɣɨɛ. Ɏɦɛɨ-ȼɛɭɩɫ, Ƀɢɟɛɭɠɦɷɬɭɝɩ Ȼɥɛɟɠɧɣɣ Ɉɛɮɥ ɇɈɋ. (Studia Historica Instituti Historiae Academiae Scientiarum Reipubli- cae Populi Mongoli, Tomus 6, Fasc. 1.) Bira, Shagdaryn (1970): Mongolian Historical Literature of the XVII–XIX Centuries Written in Tibetan. Bloomington, Indiana, The Tibet Society. (Translated by Frye, Stanley N.) TothErzsebet_PhD-dissz.doc 191 2008.10.02. 5. Bibliográfia + Bira, Shagdaryn (1979): “The Clear Mirror” by Zaya-paԜԑita Blo-bzaՉ ’Phrin-las – A Valuable Monument of the Mongolian Historical Literature in the Tibetan Language. Studia Mongoli- ca. Permanent Committee, International Congress of Mongolists 7, pp. 3–20. Bira, Shagdaryn (1984): Indo-Tibetan and Mongolian Historiographical Contacts. In: Studia Mon- golica. Permanent Committee, International Congress of Mongolists XII/20:1, pp. 3–12. Bira, Š. (2001a): ȼɣɫɛ, ɓɛɞɟɛɫɶɨ: ɇɩɨɞɩɦɶɨ ɭΟΟɰ, ɬɩɻɦ, ɭΟΟɰ ɜɣɲɦɸɞɣɤɨ ɬɮɟɛɦɞɛɛ. (ȼΟɭɸɸ- ɦɣɤɨ ɸɧɰɭɞɸɦ.) Studies in Mongolian History, Culture and Historiography. (Selected Pa- pers.) Ƚɩɪɫɩɬɶ ɣɬɭɩɫɣɣ, ɥɮɦɷɭɮɫɶ, ɣɬɭɩɫɣɩɞɫɛɯɣɣ ɇɩɨɞɩɦɣɣ. (Ɍɜɩɫɨɣɥ ɭɫɮɟɩɝ.) Ulaan- baatar, International Association for Mongol Studies, Mongolian Academy of Sciences, In- stitute of History, International Institute for the Study of Nomadic Civilization. Bira, Š. (2001b): ȼɣɫɛ, ɓɛɞɟɛɫɶɨ: ɇɩɨɞɩɦɶɨ ɭԛɝɸɟ ɰɸɦɭ ɭԛԛɰɣɤɨ ɢɩɰɣɩɦ (XVII–XIX). In: Bira (2001a), pp. 11–65. Bira, Š. (2001c): ȼɣɫɛ, ɓɛɞɟɛɫɶɨ: ɐɮɜɣɦɛɤ ɰɛɛɨ ɜɛ Ɋɛɞɝɛ ɦɛɧ. In: Bira (2001a), pp. 157–164. Bira, Shagdaryn (2001d): Khubilai Khan and ’Phags-pa bla-ma. In: Bira (2001a), pp. 308–315. Bira, Shagdaryn (2001e): Indo-Tibetan and Mongolian Historiographical Mutual Contacts. In: Bira (2001a), pp. 316–321. Bira, Shagdaryn (2001f): The Mongolian Language, Lexicography and Historiography. In: Bira (2001a), pp. 335–341. Bira, Shagdaryn (2001g): The Mongol Empire. In: Bira (2001a), pp. 342–354. Bira, Shagdaryn (2001h): The Indo-Mongolian Relationship, a Retrospective Outlook on Bud- dhism. In: Bira (2001a), pp. 362–370. Bira, Š. (2001i): ȼɣɫɛ, ɓɛɞɟɛɫɶɨ: Ʌ ɣɢɮɲɠɨɣɹ ɣɬɭɩɫɣɩɞɫɛɯɣɲɠɬɥɣɰ ɝɢɛɣɧɩɬɝɺɢɠɤ ɬɭɫɛɨ ɑɠɨɭ- ɫɛɦɷɨɩɤ Ȼɢɣɣ. In: Bira (2001a), pp. 394–405. Bira, Š. (2001j): ȼɣɫɛ, ɓɛɞɟɛɫɶɨ: Ʌ ɣɢɮɲɠɨɣɹ ɭɫɛɟɣɱɣɩɨɨɶɰ ɣɨɟɩ-ɧɩɨɞɩɦɷɬɥɣɰ ɣɬɭɩɫɣɩɞɫ- ɛɯɣɲɠɬɥɣɰ ɝɢɛɣɧɩɬɝɺɢɠɤ. Bira (2001a), pp. 418–425. Bira, Shagdaryn (2002): Mongolian Historical Writing from 1200 to 1700. Bellingham, Center for East Asian Studies, Western Washington University. (Tr. John R. Krueger) Birtalan Ágnes–Yamaji Masanori (eds.) (2001): Orientalista Nap 2000. Budapest, MTA Orienta- lisztikai Bizottság–ELTE Orientalisztikai Intézet. Birtalan Ágnes–Yamaji Masanori (eds.) (2002): Orientalista Nap 2001. Budapest, MTA Orienta- lisztikai Bizottság–ELTE Orientalisztikai Intézet. Birtalan Ágnes–Yamaji Masanori (eds.) (2003): Orientalista Nap 2003. Budapest, MTA Orienta- lisztikai Bizottság–ELTE Orientalisztikai Intézet. Birtalan Ágnes–Rákos Attila (eds.) (2005): Bolor-un gerel. Kristályfény. Crystal-splendour. Tanul- mányok Kara György professzor 70. születésnapjának tiszteletére. Essays Presented in Hon- our of Professor Kara György’s 70th Birthday. ELTE Belsę-ázsiai Tanszék–MTA Altajiszti- kai Kutatócsoport, Budapest. Bischoff, Friedrich Alexander (1968): Der Kanjur und seine Kolophone. I–II. Bloomington, Indi- ana, The Selbstverlag Press. Bold, L. (ed.) (2007): ȼɩɦɟ, Ɇ.: ɇɩɨɞɩɦ ɰɸɦɸɨɟ ɩɫɬɩɨ ɬɛɨɬɥɫɣɭ, ɭΫɝɟ Οɞ. Ɏɦɛɛɨɜɛɛɭɛɫ, ɓɣɨɡ- ɦɸɰ Ɏɰɛɛɨɶ Ȼɥɛɟɠɧɣɣ ɐɸɦ ɂɩɰɣɩɦɶɨ ɐԛɫɸɸɦɸɨ ɇɩɨɞɩɦɶɨ Ȼɦɭɛɤ Ɍɮɟɦɛɛɲɟɶɨ ɐɩɦɜɩɩ. Burnee, Dorjsurengiin (2007): About Two Sanskrit Words in the Mongolian Language. In: Bold (2007), pp. 92–95. Burnee, Dorjsurengiin–Enkhtur, D. (2004): ɇɩɨɞɩɦɶɨ ɜɮɫɰɛɨɶ ɳɛɳɨɶ ɭΟΟɰɸɨ ɬɮɫɝɛɦɡ. ɍΫɝɟ ɰɸɦɭ ɬɮɫɝɛɦɡɣɤɨ ɩɫɲɮɮɦɞɛ, ɭɛɤɦɜɛɫ, ɭΟΟɰɣɤɨ ɩɨ ɱɛɞɣɤɨ ɰɸɦɰɸɸɬ. / The Historical Sources Connected to the Mongolian Buddhism. Translation of Tibetan Sources, Commentary, Chro- nology. Vol. I. Ulaanbaatar, Oriental Philosophy and Human Studies Institute–London, Tibet Foundation. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 192 2008.10.02. 5. Bibliográfia + Chiodo, Elisabetta (ed., comm.) (1996): Saȗang SeĀen: Erdeni-yin tobĀi. A Manuscript from Kentei Ayimaȗ. Edited and Commented on by Elisabetta Chiodo. With a Study of the Tibetan Glosses by Klaus Sagaster. Wiesbaden, Harrassowitz Verlag. (Asiatische Forschungen, vol. 132.) Chiodo, Elisabetta (2006): Die mongolischen Manuskripte auf Birkenrinde aus Charbuchyn Balgas. In: Müller (2006a), pp. 112–116. Chodrak, Geshe (2005): Written Signals – Names and Phrases Made Clear. Geshe Chodrak’s Tibetan–Tibetan Dictionary. Electronic Edition Version 1.20, 30th September, 2005, edited by Tony Duff. Kathmandu, Padma Karpo Translation Committee. Clauson, Sir Gerard (1962): Turkish and Mongolian Studies. London, The Royal Asiatic Society of Great Britani and Ireland. Clauson, Sir Gerard (1963): The Diffusion of Writing in the Altaic World. In: Sinor (1963), pp. 139–144. Csoma de Kęrös, Alexander (1910–1944): Sanskrit–Tibetan–English Vocabulary being an Edition and Translation of the MahƘvyutpatti. Calcutta, Asiatic Society of Bengal. (Memoirs of the Asiatic Society of Bengal, Vol. IV, Nos. 1–3), fakszimile kiadás egy kötetben: Terjék, József (ed.) (1984): Collected Works of Alexander Csoma de Kęrös. Vol. 3. Budapest, Akadémiai Kiadó. Damdinsüren, C. (2007): ȿɛɧɟɣɨɬԛɫɸɨ, ɑ.: ɇɩɨɞɩɦ ɰɸɦɸɨɟ ɩɫɬɩɨ ɭԧɝɟ ԛɞɬ. In: Bold (2007), pp. 106–134. Dandaron, B. D.–Pubaev, R. Ye. (1968): ȿɛɨɟɛɫɩɨ, ȼ. ȿ.–Ɋɮɜɛɠɝ, ɋ. ɀ.: Ƀɬɭɩɲɨɣɥ ɧɮɟɫɠɱɩɝ. Dag-yig mkhas-pa’i ’byung-gnas. Merged ȗarqui-yin oron. Ɏɦɛɨ-Ɏɟɠ. (Bevezetés és 1–2. fejezet.) Das, Sarat Chandra (1902): A Tibetan–English Dictionary with Sanskrit Synonyms. Calcutta, Alipore, West Bengal Government Press. (Reprint: Delhi, Motilal Banarsidass Publishers 1995.) Das, Sarat Chandra (1908): Pag sam jon zang. Part I: History of the Rise, Progress and Downfall of Buddhism in India. Edited with a List of Contents and an Analytical Index in English by Çri Sarat Chandra Das. Part II: Introduction. The Origin of the Tibetans. Calcutta, Presidency Jail Press. Das, Sarat Chandra (2005): New Electronic Edition of Sarat Chandra Das’s Tibetan–English Dic- tionary. Version 1.023, 21st September, 2005. Kathmandu, Padma Karpo Translation Com- mittee, edited by Tony Duff. http://www.tibet.dk/pktc Demchigmaa, O. (2002): ȿɸɧɲɣɞɧɛɛ, ɉɹɮɨɰɛɨɟɶɨ: “Ɏɦɛɛɨ ɟɸɝɭɸɫ”-ɣɤɨ ɨɸɞɸɨ ɭΫɝɟ ɜɣɲɧɸɦ ɸɰɣɤɨ ɩɫɲɮɮɦɞɛ, ɸɰ ɜɣɲɞɣɤɨ ɬɮɟɛɦɞɛɛ / The Translation and Textological Studies of the Manuscript of Tibetan Source “Red Annal”. Ulaanbaatar, School of Mongolian Languages and Culture, Department of Textology and Altaic Studies. Dylykova, V. S. (1986): ȿɶɦɶɥɩɝɛ, Ƚɣɦɠɨɛ Ɍɛɨɟɡɠɠɝɨɛ: ɍɣɜɠɭɬɥɛɺ ɦɣɭɠɫɛɭɮɫɛ. ɇɩɬɥɝɛ, Ƀɢɟɛɭɠɦɷɬɭɝɩ Ɉɛɮɥɛ, Ⱦɦɛɝɨɛɺ ɋɠɟɛɥɱɣɺ Ƚɩɬɭɩɲɨɩɤ Ɇɣɭɠɫɛɭɮɫɶ. Ekval, Robert B. (1977): Cultural Relations on the Kansu-Tibetan Border. Chicago, University of Chicago Press. Elverskøg, Johan (1997): Uygur Buddhist Literature. Silk Road Studies I. Brepols, Turnhout. Elverskøg, Johan (2005): Sagang Sechen on the Qing Conquest. In: Grivelet–Meserve–Birtalan– Stary (2005), pp. 43–56. Francke, Herbert (1981): Tibetans in Yüan China. In: Langlois, John D. (ed.) (1981): China under Mongol Rule. Princeton, N.J., Princeton University Press, pp. 296–321. Gabain, Annamarie von (1961): Der Buddhismus in Zentralasien. Leiden, Brill. (Handbuch der Orientalistik, Band 8/2.) Goldstein, Melvyn C. (1978): Tibetan–English Dictionary of Modern Tibetan. Kathmandu, Ratna Pustak Bhandar. (Bibliotheca Himalayica, Series II, Volume 7) TothErzsebet_PhD-dissz.doc 193 2008.10.02. 5. Bibliográfia + :Ĭombo֢ab (1959): MongȗolĀud-un Töbed kele-ber ֢okiyaȗsan ֢okiyal-un ֢üil. Studia Mongolica 1 28, pp. 1–40. Grivelet, Stéphane–Meserve, Ruth I.–Birtalan, Ágnes–Stary, Giovanni (eds.) (2005): The Black Master. Essays on Central Eurasia in Honor of György Kara on His 70th Birthday. Wiesba- den, Harrassowitz Verlag. Grupper, Samuel M. (1984): Manchu Patronage and Tibetan Buddhism during the First Half of the Ch’ing Dynasty. The Journal of the Tibet Society 4, pp. 47–75. Hamar Imre (2004): A kínai buddhizmus története. Budapest, ELTE Kelet-ázsiai Tanszék. Hangin, John G.–Onon, Urgunge (eds.) (1972): Analecta Mongolica. Dedicated to the Seventieth Birthday of Professor Owen Lattimore. Bloomington, Indiana, The Mongolia Society. (Pub- lications of The Mongolia Society, Occasional Papers, No. 8.) Heissig, Walther (1952): Bemerkungen zum mongolischen Tandjur. Ural-Altaische Jahrbücher XXIV, 1–2, pp. 122–130. Heissig, Walther (1953–1954): NeyiĀi toyin, das Leben eines lamaistisches Mönches (1557–1653). Sinologica 3 (1953), pp. 1–44; 4 (1954), pp. 21–38. Heissig, Walther (1954a): Pekinger Lamaistische Blockdrucke in Mongolischer Sprache. Wiesba- den, Harrassowitz. Heissig, Walther (1954b): Zur geistigen Leistung der neubekehrten Mongolen des späten 16. und frühen 17. Jhdts. Ural-Altaische Jahrbücher XXVI, pp. 101–116. Heissig, Walther (1955): Zur technischen Durchführung der mongolischen Tandjur Übersetzung. Ural-Altaische Jahrbücher XXVII, pp. 222–234. Heissig, Walther (1959): Die Familien- und Kirchengeschichtsschreibung der Mongolen. I. 16.–18. Jahrhundert. Wiesbaden, Otto Harrassowitz. (Asiatische Forschungen, Band 5.) Heissig, Walther (1961): Zur Entstehungsgeschichte der Mongolischen Kandjur-Radaktion der Ligdan Khan-Zeit (1628–1629). In: Studia Altaica. Festschrift für Nikolaus Poppe zum 60. Geburtstag am 8. August 1957. Wiesbaden, Otto Harrassowitz (Ural-Altaische Bibliothek, Band 5.), pp. 71–87. Heissig, Walther (1962): Beiträge zur Übersetzungsgeschichte des mongolischen buddhistischen Kanons. Göttingen, Vandenhorck & Ruprecht. (Abhandlungen der Akademie der Wissen- schaften in Göttingen. Philologisch-Historische Klasse, Dritte Folge, Nr. 50.) Heissig, Walther (1972): Geschichte der mongolischen Literatur. Wiesbaden, Otto Harrassowitz. Heissig, Walther (1975): Toyin Guosi ~ Guisi alias ÿoȗtu Guisi: Versuch einer Identifizierung. ZAS 9, pp. 361–446. Heissig, Walther (1979): Die Zeit ders letzten mongolischen Großkhans Ligdan (1604–1634). Opladen, Westdeutscher Verlag. (Rheinisch-Westfälische Akademie der Wissenschaften, Vorträge G 235.) Heissig, Walther (1980): The Religions of Mongolia. London, Routledge and Kegan Paul. Ho-Chin Yang (tr.) (1969): The Annals of Kokonor. Bloomington, Indiana, Indiana University Press–The Hague, Mouton. (Indiana University Publications, Uralic Altaic Series, Vol. 106.) Hoffmann, Helmut (2001): A tibeti mħveltség kézikönyve. Budapest, Terebess Kiadó. Huth, G. (ed.) (1892): Jigs-med nam-mk’a: Geschichte des Buddhismus in der Mongolei. Bd. I. Tibetische Text. Strassburg, Karl J. Trübner. Huth, G. (ed., tr.) (1896): Jigs-med nam-mk’a: Geschichte des Buddhismus in der Mongolei. Bd. II. Deutsche Übersetzung. Strassburg, Karl J. Trübner. Ishihama, Yumiko–Fukuda, Yoichi (1989): A New Critical Edition of the MahƘvyutpatti. Sanskrit– Tibetan–Mongolian Dictionary of Buddhist Terminology. Tokyo, The Toyo Bunko. (Studia Tibetica, No. 16, Materials for Tibetan–Mongolian Dictionaries, Vol. 1.) Jagchid, Sechin (1971): Buddhism in Mongolia after the Collapse of the Yüan Dynasty. Mongolia Society Bulletin 10, 1, pp. 48–63. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 194 2008.10.02. 5. Bibliográfia + Jambalsüren, N. (2007): Ɂɛɧɜɛɦɬԛɫɸɨ, Ɉɛɧɰɛɤɨ: ɍɣɜɠɭɬɥɣɠ ɣɧɠɨɛ ɧɩɨɞɩɦɩɝ. In: Bold (2007), pp. 164–171. Jäschke, Heinrich August (1881): A Tibetan–English Dictionary with special Reference to the Pre- vailing Dialects. London, Routledge & Kegan Paul. (Reprint: 1985.) Kara, D. (1972): Ʌɛɫɛ, ȿɷɠɫɟɷ: Ʌɨɣɞɣ ɧɩɨɞɩɦɷɬɥɣɰ ɥɩɲɠɝɨɣɥɩɝ: Ɍɠɧɷ ɝɠɥɩɝ ɧɩɨɞɩɦɷɬɥɩɤ ɪɣɬɷ- ɧɠɨɨɩɬɭɣ. ɇɩɬɥɝɛ, Ɉɛɮɥɛ. Kara György (1998): Mongol–magyar kéziszótár. Budapest, Terebess Kiadó. Kara, György (2000): The Mongol and Manchu Manuscripts and Blockprints in the Library of the Hungarian Academy of Sciences. Budapest, Akadémiai Kiadó. Kara, György (2005): Books of the Mongolian Nomads. More than Eight Centuries of Writing Mon- golian. (First English Edition Translated from the Russian by John R. Krueger.) Blooming- ton, Indiana University Bloomington, Research Institute for Inner Asian Studies. (Indiana University Uralic and Altaic Series, vol. 171.) Kämpfe, Hans-Rainer (ed., tr.) (1976): Nyi ma’i ’od zer / Naran-u gerel. Die Biographie des 2. Pekinger lÿang skya Qutuqtu Rol pa’i rdo rje (1717–1786). St. Augustin, VGH Wissen- schaftsverlag. (Monumenta Tibetica Historica, Abteilung II: Vitae, Band 1.) Klafkowski, Piotr (1979): History of Buddhism in Mongolia in Tibetan Historiography, with Special Reference to the Hor. Chos. Ԓbyung Literature. In: Singh, Sanghasen–Bethlenfalvy, Géza (eds.) (1979): Papers on the Literature of Northern Buddhism Presented at the Kęrösi Csoma Memorial Seminar, April 11, 1977. Delhi, Department of Buddhist Studies, Univer- sity of Delhi, pp. 38–56. Klafkowski , Piotr (tr.) (1987): Damchø Gyatso DharmatƘla: Rosary of White Lotuses, Being the Clear Account of How the Precious Teaching of Buddha Appeared and Spread in the Great Hor Country. Translated and annotated by Piotr Klafkowski. Supervised by Nyalo Trulku Jampa Kelzang Rinpoche. Wiesbaden, Otto Harrassowitz. (Asiatische Forschungen Bd. 95.) Kollmar-Paulenz, Karénina (2001): Erdeni tunumal neretü sudur. Die Biographie des Altan qaȗan der Tümed-Mongolen. Ein Beitrag zur Geschichte der religionspolitischen Beziehungen zwi- schen der Mongolei und Tibet im ausgehenden 16. Jahrhundert. Wiesbaden, Harrassowitz Verlag. (Asiatische Forschungen, Band 142.) Kowalewski, Osip (1844–1849): Ʌɩɝɛɦɠɝɬɥiɤ, ɉɬɣɪɵ: ɇɩɨɞɩɦɷɬɥɩ-ɫɮɬɬɥɩ-ɯɫɛɨɱɮɢɬɥɣɤ ɬɦɩɝɛɫɷ. Dictionnaire mongol-russe-français. Ʌɛɢɛɨɷ. (Reprint: Taipei, SMC Publishing Inc. 1993.) Lattimore, Owen (1940): Inner Asian Frontiers of China. American Geographical Society Research Studies 21, pp. 3–20. Laufer, Berthold (1907): Skizze der mongolischen Literatur. Keleti Szemle 8, S. 165–261. Laufer, Berthold (1916): Loan-Words in Tibetan. T’oung Pao 17, pp. 404–552. Reprint in: Wal- ravens, Hartmut–Lokesh Chandra (eds.) (1987): Sino-Tibetan Studies. New Delhi, Rakesh Goel, vol. 2, pp. 483–632. Laufer, Berthold (1927): ɉɲɠɫɥ ɧɩɨɞɩɦɷɬɥɩɤ ɦɣɭɠɫɛɭɮɫɶ. Ɇɠɨɣɨɞɫɛɟ, Ɇɠɨɣɨɞɫɛɟɬɥɣɤ Ƚɩɬɭɩɲ- ɨɶɤ Ƀɨɬɭɣɭɮɭ ɣɧɠɨɣ Ȼ. Ɍ. ɀɨɮɥɣɟɢɠ. Lessing, Ferdinand D. (ed.) (1960): Mongolian–English Dictionary. Berkeley–Los Angeles, Califor- nia, University of California Press–London, England, Cambridge University Press. (Reprint: Bloomington, Indiana, Indiana University, The Mongolia Society 1995.) Ligeti, Louis (1942): Catalogue du KanЎur mongol imprimé. Budapest, Société Kęrösi Csoma. (Bibliotheca Orientalis Hungaria, III.) Ligeti, Louis (1970): Monuments préclassiques. 1. XIIIe et XIVe siècles. Budapest, Akadémiai Ki- adó. (Indices verborum linguae mongolicae monumentis traditorum, I.) Ligeti, Louis (1971): Histoire Secrète des Mongols. Budapest, Akadémiai Kiadó. (Monumenta Lin- guae Mongolicae Collecta I.) TothErzsebet_PhD-dissz.doc 195 2008.10.02. 5. Bibliográfia + Ligeti, Louis (1972): Monuments préclassiques. 1. XIIIe et XVIe siècles. Deuxième partie. Budapest, Akadémiai Kiadó. (Indices verborum linguae mongolicae monumentis traditorum, II.) Ligeti, Louis (1973a): Monuments en écriture ’phags-pa. Pièces de chancellerie en transcription chinoise. Budapest, Akadémiai Kiadó. (Indices verborum linguae mongolicae monumentis traditorum, III.) Ligeti, Louis (1973b): Trésor des sentences. SubhƘğitaratnanidhi de Sa-skya PaΧΕita traduction de Sonom Gara. Budapest, Akadémiai Kiadó. (Indices verborum linguae mongolicae monu- mentis traditorum, IV.) Ligeti, Louis (1974ɛ): Les douze actes du Bouddha. Arban qoyar Ўokiyangȗui üiles de ÿhos-kyi ’od- zer traduction de Šes-rab seφge. Budapest, Akadémiai Kiadó. (Indices verborum linguae mongolicae monumentis traditorum, V.) Ligeti, Louis (1974b): Histoire Secrète des Mongols. Texte en écriture ouigoure incorporé dans la chronique Altan tobĀi de Blo-bzan Bstan-’jin. Budapest, Akadémiai Kiadó. (Monumenta Linguae Mongolicae Collecta VI.) Ligeti, Louis (ed.) (1981): A History of Buddhism in Mongolia. New Delhi, Sharada Rami. (ĞatapiԮaka Series, Vol. 271.) Lokesh Chandra (ed.) (1959): Sum-pa-mkhan-po Ye-shes-dpal-’byor: ’Phags-yul, Rgya-nag-chen- po, Bod dang Sog-yul-du dam-pa’i chos byung-tshul: “Dpag-bsam ljon-bzang” zhes bya-ba. New Delhi. (ĞatapiԮaka Series, Vol. 8.) Lokesh Chandra (ed.) (1959–1965): Mkhas pahi dgah ston by Dpah-bo-gtsug-lag ’phreng-ba. (Ğa- tapiԮaka Series, Vol. 9/1–4) New Delhi, International Academy of Indian Culture. Lokesh Chandra (ed.) (1961): Eminent Tibetan Polymaths of Mongolia. New Delhi, International Academy of Indian Culture. (Ğata-piԮaka series, Vol. 16.) Lokesh Chandra (ed.) (1963): Materials for a History of Tibetan Literature. Vols. I–III. New Delhi, International Academy of Indian Culture. (Ğata-piԮaka series, Vols. 28–30.) Lokesh Chandra (ed.) (1964): Rtsa-ba Rta-mgrin: The Golden Annals of Lamaism. New Delhi, In- ternational Academy of Indian Culture. (ĞatapiԮaka Series, Indo-Asian Literatures, Vol. 34.) Lokesh Chandra (ed.) (1974): The Blue Annals Completed in A.D. 1478 by Ζgos-lo-tsa-wa Gzhon- nu-dpal (1392–1481). New Delhi, International Academy of Indian Culture. (ĞatapiԮaka Se- ries, Vol. 212.) Lokesh Chandra (ed.) (1975a): The Ocean Annals of Amdo. Delhi. Lokesh Chandra (ed.) (1975b): DharmatƘla’s Annals of Buddhism. New Delhi, Sharada Rami. (ĞatapiԮaka Series, Vol. 225.) [tibeti írású] Lokesh Chandra (ed.) (1975c): ’Phags-yul, Rgya-nag-chen-po, Bod dang Sog-yul-du dam-pa’i chos byung-tshul: “Dpag-bsam ljon-bzang” zhes bya-ba. Collected Works of of Sum-pa Mkhan- po. New Delhi, Vol. 1 (ka). (ĞatapiԮaka Series, Vol. 214.) Lokesh Chandra (ed.) (1975d): Mtsho-sngon-gyi lo-rgyus-sogs bkod-pa’i tshangs glu snyam zhes bya-ba. Collected Works of Sum-pa-mkhan-po. Vol. 2 (kha), pp. 971–1009. (ĞatapiԮaka Se- ries, Vol. 215.) Lokesh Chandra (ed.) (1977): History of Buddhism in Mongolia. New Delhi, Sharada Rami. (Ğata- piԮaka Series, Vol. 235.) [latin betħs átírás] Lokesh Chandra (ed.) (1988): The Red Annal. New Delhi. Lęrincz László (1977): Mongólia története. Budapest, Gondolat. Luwsandendew, A. (2007a): Ɇɮɝɬɛɨɟɸɨɟɸɝ, Ȼ.: Ɍɛɨɬɥɫɣɭɣɢɧɶ ɝ ɟɣɛɦɠɥɭɛɰ ɧɩɨɞɩɦɷɬɥɩɞɩ ɺɢɶ- ɥɛ. In: Bold (2007), pp. 28–35. Luwsandendew, A. (2007b): Ɇɮɝɬɛɨɟɸɨɟɸɝ, Ȼ.: ɇɩɨɞɩɦ ɩɫɨɶ ɞɛɢɛɫ ɮɬɨɶ ɭԛɝɟ ɨɸɫɣɤɨ ɮɲɣɫ. In: Bold (2007), pp. 143–148. Majer Zsuzsa (2003): Szenthelyleírások, kolostortörténetek, zarándokutak a tibeti és mongol bud- dhista irodalomban. In: Birtalan–Yamaji (2003), pp. 74–85. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 196 2008.10.02. 5. Bibliográfia + Majer Zsuzsa (2005): A mongol szerzetesi ruhadarabok és fejfedęk terminológiája. In: Birtalan– Rákos (2005), pp. 507–515. Martin, Dan (1997): Tibetan Histories. A Bibliography of Tibetan-Language Historical Works. London, Serindia Publications. Mgon-po-dbang-rgyal (1988): Chos-kyi rnam-grangs. Si-khron Mi-rigs Dpe-skrun-khang. Mörön, Man. (2007): ɇԧɫԧɨ, ɇɛɨ.: ɇɩɨɞɩɦ ɰɸɦɨɣɤ ɰɛɫɷ ɞɛɫɛɦɭɛɤ ԛɞɬɣɤɨ ɣɫɸɦ ɞɛɫɦɶɨ ɭɮɰɛɤ. In: Bold (2007), pp. 172–178. Müller, Claudius (Hrsg.) (2006a): Dschingis Khan und seine Erben. Das Weltreich der Mongolen. Schallaburg. Müller, Claudius (2006b): China unter mongolischer Herrschaft: die Yuan-Dynastie (1272–1368). In: Müller (2006a), pp. 294–297. Natsagdorj, Sh. (1968): The Introduction of Buddhism into Mongolia. Mongolia Society Bulletin 7, pp. 1–12. (Translated by Krueger, John R.) Norbu, Thubten Jigme–Takeuchi, Tsuguhito (1991): Mongolian Loan-words in Tibetan and their Socio-cultural Implications. In: Steinkellner, Ernst (Hrsg.): Tibetan History and Language. Studies Dedicated to Uray Géza on his Seventieth Birthday. Wien, Arbeitskreis für Tibeti- sche und Buddhistische Studien Universität Wien, pp. 383–386. Pellegrini, Andrés Montano (ed.) (2006): The Tibetan to English Translation Tool. Version 3.3.0 compiled on 4-May-2006 11:46 PM. 2000–2006 by Andrés Montano Pellegrini. Offline: AllInOne-Offline-TranslationTool-WithFreeBundle.exe (2006.10.20.); Online: http://www. thdl.org/tibetan/servlet/org.thdl.tib.scanner.On LineScannerFilter?thdlBanner=on (The Ti- betan to English Translation Tool, version 3.3.0 compiled on 17-December-2006 01:02 PM). Petech, Luciano (1950): China and Tibet in the Early 18th Century. History of the Establishment of Chinese Protectorat in Tibet. Leiden, Brill. (T’oung Pao Monographs, Vol. 1.) Petech, Luciano (1990): Central Tibet and the Mongols: The Yuan Sa-Skya period of Tibetan history. Rome, Istituto Italiano per il Medio ed Estremo Oriente. (Serie Orientale Roma, Vol. 65.) Pubaev, R. Ye. (1981): Ɋɮɜɛɠɝ, ɋɠɞɜɣ ɀɳɣɠɝɣɲ: «Ɋɛɞɬɛɧ ɲɡɩɨɬɛɨ» – ɪɛɧɺɭɨɣɥ ɭɣɜɠɭɬɥɩɤ ɣɬɭɩɫɣɩɞɫɛɯɣɣ XVIII. ɝɠɥɛ. Ɉɩɝɩɬɣɜɣɫɬɥ, Ɉɛɮɥɛ. Pubaev, R. E. (1991): Ɋɮɜɛɠɝ, ɋɠɞɜɣ ɀɳɣɠɝɣɲ: Ɋɛɞɬɛɧ-ɟɡɩɨɬɛɨ: Ƀɬɭɩɫɣɺ ɣ ɰɫɩɨɩɦɩɞɣɺ ɍɣɜɠ- ɭɛ. Ɋɠɫɠɝɩɟ ɬ ɭɣɜɠɭɬɥɩɞɩ ɺɢɶɥɛ, ɪɫɠɟɣɬɦɩɝɣɠ, ɥɩɧɧɠɨɭɛɫɣɤ ɟɩɥɭɩɫɛ ɣɬɭɩɫɣɲɠɬɥɣɰ ɨɛɮɥ ɋ. ɀ. Ɋɮɜɛɠɝɛ. Ɉɩɝɩɬɣɜɣɫɬɥ, Ɉɛɮɥɛ, Ɍɣɜɣɫɬɥɩɠ ɩɭɟɠɦɠɨɣɠ. .Pürew֢aw, S. (1978): Ɋԛɫɸɝɡɛɝ, Ɍ.: ɇɩɨɞɩɦ ɟɛɰɷ ɳɛɫɶɨ ɳɛɳɨɶ ɰɮɫɛɛɨɞɮɤ ɭΟΟɰ Ragchaa, B. (2004): ɋɛɞɲɛɛɞɣɤɨ ȼɺɧɜɛɛ: ɇɩɨɞɩɦɲɮɮɟɶɨ ɭɩɝɟ ɰɸɦɸɸɫ ɭɮɮɫɝɣɬɛɨ ɧɩɨɞɩɦ ɰɸɦɸɨɟ ɩɫɲɮɮɦɬɛɨ ɨɩɧ ɢΟɤɨ ɜΟɫɭɞɸɦ. The Bibliographical Guide of Mongolian Writers in the Tibetan Language and the Mongolian Translators. I–III. Ulaanbaatar. (Mongol Bilig. Series for Studying Tibetan Language Works Written by Mongols.) Rangjung Yeshe Tibetan–English Dharma Dictionary. ry-03.txt (2004.11.23.) http://www.rangjung. com/ry-dictionary2003/ Reid, Robert W. (2002): A Brief Political and Military Chronology of the Mediaeval Mongols, from the Birth of Chinggis Qan to the Death of Qubilai Qaghan. Bloomington, Indiana, The Mongolia Society. (Publications of The Mongolia Society, ed. by Christopher P. Atwood, Occassional Papers, No. 24.) Rerih, Ju. N. (1958): ɋɠɫɣɰ, əɫɣɤ Ɉɣɥɩɦɛɠɝɣɲ: ɇɩɨɞɩɦɩ-ɭɣɜɠɭɬɥɣɠ ɩɭɨɩɳɠɨɣɺ ɝ XIII–XIV ɝɝ. In: ɏɣɦɩɦɩɞɣɺ ɣ ɣɬɭɩɫɣɺ ɧɩɨɞɩɦɷɬɥɣɰ ɨɛɫɩɟɩɝ. Ɋɛɧɺɭɣ ȼɩɫɣɬɛ ɚɥɩɝɦɠɝɣɲɛ Ƚɦɛɟɣɧɣɫ- ɱɩɝɛ. ɇɩɬɥɝɛ, Ƀɢɟɛɭɠɦɷɬɭɝɩ ɝɩɬɭɩɲɨɩɤ ɦɣɭɠɫɛɭɮɫɶ, pp. 333–346. Rerih, Ju. N. (1959): ɋɠɫɣɰ, əɫɣɤ Ɉɣɥɩɦɛɠɝɣɲ: ɇɩɨɞɩɦɩ-ɭɣɜɠɭɬɥɣɠ ɩɭɨɩɳɠɨɣɺ ɝ XVI ɣ ɨɛɲɛɦɩ XVII ɝ. In: ɇɩɨɞɩɦɷɬɥɣɤ ɬɜɩɫɨɣɥ. ɘɥɩɨɩɧɣɥɛ, ɣɬɭɩɫɣɺ, ɛɫɰɠɩɦɩɞɣɺ. ɇɩɬɥɝɛ. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 197 2008.10.02. 5. Bibliográfia + Rerih, Ju. N. (2002): ɋɠɫɣɰ, əɫɣɤ Ɉɣɥɩɦɛɠɝɣɲ: ɍɣɜɠɭɬɥɣɠ ɢɛɣɧɬɭɝɩɝɛɨɨɶɠ ɬɦɩɝɛ ɝ ɧɩɨɞɩɦɷ- ɬɥɩɧ ɺɢɶɥɠ. In: ɋɠɫɣɰ, ə. Ɉ. (2002): ȼɮɟɟɣɢɧ ɣ ɥɮɦɷɭɮɫɨɩɠ ɠɟɣɨɬɭɝɩ Ȼɢɣɣ. ɇɩɬɥɝɛ, ɇɠɡɟɮɨɛɫɩɟɨɶɤ ɑɠɨɭɫ ɋɠɫɣɰɩɝ. Rerih, Ju. N. (2007): ɋɠɫɣɰ, əɫɣɤ Ɉɣɥɩɦɛɠɝɣɲ: ɇɩɨɞɩɦ ɰɸɦɸɨɟ ɩɫɬɩɨ ɭԧɝɟ ԛɞ. In: Bold (2007), pp. 135–142. Richardson, Hugh (1999a): High Peaks, Pure Earth. Collected Writings on Tibetan History and Culture. London, Serindia Publications. Richardson, Hugh (1999b): The Karma-pa Sect. A Historical Note. In: Richardson (1999a), pp. 337–378. Richardson, Hugh (1999c): The Dalai Lamas. In: Richardson (1999a), pp. 383–398. Richardson, Hugh (1999d): The Political Role of the Four Sects in Tibetan History. In: Richardson (1999a), pp. 420–430. Richardson, Hugh (1999e): Chos-dbyings rdo-rje, the Tenth Black Hat Karma-pa. In: Richardson (1999a), pp. 499–515. Rinchen, Y. (1972): Books and Traditions (From the History of Mongol Culture). In: Hangin–Onon (1972), pp. 63–76. Rinchen, Y. (2007a): Sanskrit in Mongolia. In: Bold (2007), pp. 7–22. Rinchen, Y. (2007b): Unknown Indian Translator of Vikramaditya Tales into Mongolian in the 17th Century. In: Bold (2007), pp. 23–27. Rockhill, William Woodwille (1910): The Dalai Lamas of Lhasa and their Relations with the Manchu Emperors of China (1644–1908). Leiden, Brill (T’oung Pao, Vol. 10) Roerich, George N. (1946): The Author of the Hor chos hbyuφ. JRAS p. 194. Roerich, George N. (1949): The Blue Annals. Calcutta, Royal Asiatic Society of Bengal. (Reprint: Delhi, Motilal Banarsidass 1995.) Roerich, George N. (1957): Tibetan Loan-words in Mongolian. Sino-Tibetan Studies (Liebenthal Festschrift) Vol. V, Nos. 3–4, pp. 247–254. Róna-Tas, András (1966): Tibeto-Mongolica: The Tibetan Loanwords of Monguor and the Develop- ment of the Archaic Tibetan Dialects. The Hague, Mouton & Co. (Indo-Iranian Monographs, 7.) Ruegg, D. Seyfort (1973): On Translating the Buddhist Canon (A Dictionary of Indo-Tibetan Terminology in Tibetan and Mongolian: The Dag-yig mkhas-pa’i byung-gnas of Rol-pa’i rdo-rje). (Paper read at the XXIXth International Congress of Orientalists in Paris in July 1973.) In: Ratnam, P. (ed.) (1973): Studies in Indo-Asian Art and Culture. Vol. 3. Commemo- ration Volume on the 71st Birthday of Acharya Raghuvira. Delhi, International Academy of Indian Culture. (ĞatapiԮaka Series, Vol. 209.) pp. 243–261. Rupen, Robert A. (1957): The City of Urga in the Manchu Period. In: Heissig (1957), pp. 157–169. Sagaster, Klaus (1963): Zum tibetisch-mongolischen Buch- und Bibliothekswesen (Diskussions- material). In: Sinor (1963), pp. 123–136. Sagaster, Klaus (1996): The Tibetan Glosses in the Manuscript of the Mongolian Chronicle Erdeni- yin tobĀi by Saȗang SeĀen from Kentei Ayimaȗ. In: Chiodo (1996), pp. 35–93. Sagaster, Klaus (2006a): Heldenepos und Geheime Geschichte – Die mongolische Literatur. In: Müller (2006a), pp. 108–111. Sagaster, Klaus (2006b): Der mongolische Buddhismus: Lehre. In: Müller (2006a), pp. 340–347. Sárközi, Alice (ed.) (1995): A Buddhist Terminological Dictionary – The Mongolian MahƘvyutpatti. Budapest, Akadémiai Kiadó–Wiesbaden, Harrassowitz Verlag. (Bibliotheca Orientalis Hun- garica, vol. XLII. = Asiatische Forschungen, Vol. 130.) Sárközi, Alice (2005): Proper Names in the First Chapter of the Mongolian SuvarԜaprabhƘsottama- sǍtra. In: Grivelet–Meserve–Birtalan–Stary (2005), pp. 121–135. Schuh, Dieter (1976): Wie ist die Einladung des fünften Karma-pa an den chinesischen Kaiserhof als Fortführung der Tibet-Politik der Mongolen-Khane zu verstehen? In: Heissig, Walther TothErzsebet_PhD-dissz.doc 198 2008.10.02. 5. Bibliográfia + (Hrsg.): Altaica Collecta. Berichte und Vorträge der XVII. Permanent International Altaistic Conference 3.–8. Juni 1974 in Bonn/Bad Honnef. Wiesbaden, Otto Harrassowitz. (Wiener Studien zur Tibetologie und Buddhismuskunde, Heft 26.) pp. 209–244. .Ser֢ee, J. (2007): Ɍɸɫɡɸɸ, Ɂ.: ɇɩɨɞɩɦ ɰԛɨɣɤ ɬɛɨɬɥɫɣɭ ɨɸɫ. In: Bold (2007), pp. 83–91 Serruys, Henry (1963): Early Lamaism in Mongolia. Oriens Extremus 10, pp. 181–216. Serruys, Henry (1966): Additional Note on the Origin of Lamaism in Mongolia. Oriens Extremus 13, pp. 165–173. Serruys, Henry (1972): A Manuscript Version of the Legend of the Mongol Ancestry of the Yung- lo Emperor. In: Hangin–Onon (1972), pp. 19–61. .Serruys, Henry (1980): On some ‘Editorial’ Terms in the Mongol Gan֢ur. BSOAS 43, Part 3, pp 520–531. Shakabpa, Tsepon W. D. (2000): Tibet története. Budapest, Osiris–Bódhiszattva. Sinor, Denis (ed.) (1963): Aspects of Altaic Civilization. Proceedings of the Fifth Meeting of the Permanent International Altaistic Conference Held at Indiana University, June 4–9, 1962. Westport, Connecticut, Greenwood Press, Publishers. (Indiana University Publications, Uralic and Altaic Series, Vol. 23.) Sinor, Denis (1969): Inner Asia. History – Civilization – Languages. A Syllabus. Bloomington, Indi- ana, Indiana University. Smith, Ellis Gene (2001): Among Tibetan Texts. History and Literature of the Himalayan Plateau. (Studies in Indian and Tibetan Buddhism.) Boston, Wisdom Publications. Sperling, Eliot (1987): Lama to the King of Hsia. Journal of the Tibet Society 7, pp. 31–50. Sperling, Eliot (1990): Hülegü and Tibet. Acta Orientalia 44, No. 1, pp. 145–158. Sperling, Eliot (1994): Rtsa-mi Lo-tsa-ba Sangs-rgyas grags-pa and the Tangut Background to Early Mongol–Tibetan Relations. In: Kvaerne, Per (ed.): Tibetan Studies. Proceedings of the 6th Seminar of the International Association for Tibetan Studies, Fagernes 1992. Oslo, The Institute for Comparative Research in Human Culture, vol. 2, pp. 801–824. Stobdan, P. (2007): Sanskrit Names in Mongolia. In: Bold (2007), pp. 96–105. Studia Altaica. Festschrift für Nikolaus Poppe zum 60. Geburtstag am 8. August 1957. Wiesbaden, Otto Harrassowitz. (Ural-Altaische Bibliothek, Band 5.) Sumatiratna (1959): Bod-Hor-kyi brda’ ming-cig don-gsum gsal-bar byed-pa Mun-sel skron-me. Ed. by Rintchen. Ulanbaatar. Süxbaatar, O. (1997): Ɍԛɰɜɛɛɭɛɫ, O.: ɇɩɨɞɩɦ ɰɸɦɨɣɤ ɰɛɫɷ Οɞɣɤɨ ɭɩɦɷ. Ɏɦɛɛɨɜɛɛɭɛɫ, ɇɩɨɞɩɦ Ɏɦɬɶɨ ɓɣɨɡɦɸɰ Ɏɰɛɛɨɶ Ȼɥɛɟɠɧɣ ɐɸɦ ɂɩɰɣɩɦɶɨ ɐԛɫɸɸɦɸɨ. Süxbaatar, O. (2007a): Ɍԛɰɜɛɛɭɛɫ, ɉ.: ɇɩɨɞɩɦɡɬɩɨ ɬɛɨɬɥɫɣɭ ԛɞ. In: Bold (2007), pp. 54–62. Süxbaatar, O. (2007b): Ɍԛɰɜɛɛɭɛɫ, ɉ.: ɇɩɨɞɩɦ ɜɣɲɞɣɤɨ ɰɸɦɸɨɟ ɩɫɬɩɨ ɬɛɨɬɥɫɣɭ ԛɞɬɣɤɨ ɮɤɞɛɫ ɮɦɛɧɡɦɛɦ. In: Bold (2007), pp. 63–73. Süxbaatar, O. (2007c): Ɍԛɰɜɛɛɭɛɫ, ɉ.: ɇɩɨɞɩɦ ɰɸɦɨɸɸ ɩɫɬɩɨ ɢɛɫɣɧ ɬɛɨɬɥɫɣɭ ԛɞɣɤɨ ɮɭɞɛ ɢԛɤɨ ɰɮɝɷɬɛɦ. In: Bold (2007), pp. 74–82. Szilágyi Zsolt (2001): Társadalmi változások a teokratikus állam idęszakában. Birtalan–Yamaji (2001), 202–209. Szilágyi Zsolt (2002): A mongol buddhista egyház politikai szerepvállalása a mongol autonómia idején. In: Birtalan–Yamaji (2002), pp. 141–155. Szilágyi Zsolt (2005): A modern mongol állam kezdete. Budapest, ELTE BTK. PhD értekezés. Teleki Krisztina (2005): Mongólia kolostorai az Arany Krónika jegyzékei alapján. In: Birtalan– Rákos (2005), pp. 773–790. Terjék József (2004): Tibet története. Kronológiai táblázat. http/www.terjek.hu Tóth Erzsébet (2003a): A mongóliai buddhizmus történetének tibeti nyelvħ forrásai. In: Birtalan– Yamaji (2003), pp. 146–154. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 199 2008.10.02. 5. Bibliográfia + Tóth, Erzsébet (2003b): Contribution of Professor Louis Ligeti to the Investigation of the History of Buddhism in Mongolia. In: Sárközi Alice–Rákos Attila (eds.): Proceedings of the 45th Meeting of the Permanent International Altaistic Conference, Budapest June 22–27, 2002. Research Group for Altaic Studies, Hungarian Academy of Sciences–Department of Inner Asian Studies, Eötvös Loránd University, Budapest, pp. 353–357. Tóth Erzsébet (2005): Dzsingisz kán származásának leírása tibeti nyelvħ történeti mħvekben. In: Birtalan–Rákos (2005), pp. 791–806. Tömörtogoo, D. (2007): ɍԧɧԧɫɭɩɞɩɩ, ȿ.: XIII–XIV ɢɮɮɨɶ ԛɠɣɤɨ ɧɩɨɞɩɦ ɜɣɲɞɣɤɨ ɟɮɫɬɞɛɦ ɟɛɰɷ ɬɛɧɞɛɫɟɣ ԛɞɬɣɤɨ ɜɣɲɦɸɞɣɤɨ ɩɨɱɦɩɞ. In: Bold (2007), pp. 36–45. Tserendorj, Tsegmediin (ed.) (2003): History of the Yuan Dynasty (Dandaa’s Original Manuscript). Ulan-Bator, Mongolian Academy of Sciences, Institute of History, National Library of Mongolia. Tshe-tan-zhabs-drung–Krang-dbyi-sun (1985): Bod-rgya tshig-mdzod chen-mo. I–III. Pe-cin, Mi- rigs dpe-skrun-khang. Tucci, Giuseppe (1971): Deb t’er dmar po gsar ma: Tibetan Chronicles by bSod nams grags pa. Vol. I. Tibetan Text, Emendations to the Text, English Translation and an Appendix Contain- ing Two Minor Chronicles. Roma, Istituto Italiano Per Il Medio Ed Estremo Oriente. (Serie Orientale Roma, Vol. 24.) Tucci, Giuseppe–Heissig, Walther (1997): Die Religionen Tibets und der Mongolei. Stuttgart– Berlin–Köln–Mainz, Verlag W. Kohlhammer. (Die Religionan der Menschheit, Band 20.) Vásáry István (2003): A régi Belsę-Ázsia története. Budapest, Balassi Kiadó. (Magyar Ęstörténeti Könyvtár, 19.) Vladimircov, B. Ja. (1919): Ƚɦɛɝɣɧɣɫɱɩɝ, ȼ. ɚ.: ȼɮɟɟɣɢɧ ɝ ɍɣɜɠɭɠ ɣ ɇɩɨɞɩɦɣɣ. Ɋɠɭɠɫɜɮɫɞ. Vostrikov, A. I. (1962): Ƚɩɬɭɫɣɥɩɝ, Ȼɨɟɫɠɤ Ƀɝɛɨɩɝɣɲ: ɍɣɜɠɭɬɥɛɺ ɣɬɭɩɫɣɲɠɬɥɛɺ ɦɣɭɠɫɛɭɮɫɛ. ɇɩɬɥɝɛ, Ƀɢɟɛɭɠɦɷɬɭɝɩ Ƚɩɬɭɩɲɨɩɤ Ɇɣɭɠɫɛɭɮɫɶ. (Bibliotheca Buddhica, Vol. 32.) Vostrikov, A. I. (1970): Tibetan Historical Literature. Calcutta, Indian Studies: Past & Present. (Soviet Indology Series, Vol. 4.) Xürelbaatar, L. (2007a): ɐԛɫɸɦɜɛɛɭɛɫ, Ɇ.: ɇɩɨɞɩɦ ɰɸɦɸɨɟ ɩɫɬɩɨ ɬɛɨɬɥɫɣɭ ԛɞ. In: Bold (2007), pp. 46–53. Xürelbaatar, L. (2007b): ɐԛɫɸɦɜɛɛɭɛɫ, Ɇ.: ɂɛɫɣɧ ɸɧɣɤɨ ɮɫɞɛɧɦɶɨ ɨɸɫ ɭɩɧɵɻɩ. In: Bold (2007), pp. 149–163. + TothErzsebet_PhD-dissz.doc 200 2008.10.02. 6. Függelék + 6. Függelék 1. Hiányos, illetve pontatlan adatok ɛɨɛ ɧɛɨɛ – an-man: [?] || klm: an-a man-a; Baw p. 20: ɛɨɛ ɧɛɨɛ: the same, to a draw, without either winning, ɛɨɛ ɧɛɨɛ ɭɮɦɛɦɟɛɰ: to fight to a draw; KGy Ø; Süx p. 18: ɛɨɛ ɧɛɨɛ: tib: an-man, klm: an-a man-a: 1. ɰԛɲ ɭɸɨɱԛԛ ɜɛɤɟɛɦ, 2. ɜɛɫɛɞ ɛɟɣɦ, ɺɝ ɱɛɝ ɛɨɞɣɫ – ang-gir: [?] || klm: anggir; Baw p. 21: ɛɨɞɣɫ: Ruddy Shelduck, Tadorna ferrugiena (also Ɇɛɧ ɳɮɝɮɮ), ɛɨɞɣɫ ɳɛɫ: reddish yellow, ɛɨɞɣɫ ɳɛɫ ɮɮɫɛɞ: mother’s first milk; p. 587: ɛɨɞɣɫ: ɐɛɦɢɛɨ ɛɨɞɣɫ: Mandarin Duck, Aix galericulata; KGy p. 25: ɛɨɞɣɫ: állat sárga réce (= ɛɨɞɣɫ ɨɮɞɛɬ), TothErzsebet_PhD-dissz.doc 201 2008.10.02. 6. Függelék + :Baw p. 121: ɟɛɧɡɣɞ: doubt; KGy p. 136: ɟɛɧɡɣɞ: kétely, kétség; klm: dam֢iȗ; Süx p. 79 .ɟɛɧɡɣɞ: tib: dam tshigs, klm: dam֢iȗ: “ɛɨɟɞɛɤɦɛɦ”; Ɍɸɡɣɞ, ɸɫɞɸɦɢɸɸ, ɧɛɟɛɞ ɟɛɧɳɣɞ – dam-bshig: [?] || klm: damsiȗ; Baw p. 122: ɟɛɧɳɣɞ: 1. villain, rogue, 2. hang it!; ɟɛɧ- ɳɣɞɦɛɦ: tricks, trickery; ɟɛɧɳɣɞɦɛɰ: to bluff, to bamboozle, to have on, to tease; KGy Ø; Süx p. 79: ɟɛɧɳɣɞ: tib: dam bshig, klm: damsiȗ: “ԛɞ (ɭɛɨɞɛɫɛɞ) ɸɝɟɸɰ”; 1. ɜɛɭ ɨɮɭɶɞ ԛɢԛԛ- ɦɸɨ ɛɧ ɛɦɟɬɛɨ ԛɞ ɰɣɤɞɸɸɟ ɬɛɰɣɦɶɞ ɢԧɫɲɣɰ, 2. ɳɣɦɡ. ɟԛɫɬɞԛɤ, ɭɩɧɩɩɞԛɤ, ɢԛɞɞԛɤ, ɜԛɭɸɦ- ɞԛɤ ɛɧɷɭɛɨ; ɟɛɧɳɣɞɦɛɰ (ɳɣɦɡ. ɟɩɩɞ ɭɩɰɮɮ ɰɣɤɰ, ɢԛɞɞԛɤɭɸɰ). ɟɸɝɭɸɫ – deb-ther: TTT: annal, chronicle, records, documents, catalogues, registers, lists, books || klm: debter; Baw p. 142: ɟɸɝɭɸɫ: 1. note-book, book, Ϋɝɫɣɤɨ ɟɸɝɭɸɫ: pocket book, 2. vol- ume; KGy pp. 163–164: ɟɸɝɭɸɫ: füzet, fħzött könyv kötet, Ϋɝɫɣɤɨ ɟɸɝɭɸɫ: zsebkönyv; notesz, ɰɣɲɸɸɦɣɤɨ ɟɸɝɭɸɫ: iskolai füzet; klm: debter < ujg/perzsa/ gör; Süx p. 93: ɟɸɝɭɸɫ: tib: deb ther, perzsa: daftƘr, mandzsu: debtelin, klm: debter: ɱɛɛɬ ɟɛɝɰɛɫɦɛɨ ԛɟɸɸɬɦɸɨ ɭɩɝ- ɰɣɬɩɨ ɜɣɲɣɞɭɸɤ ɜɮɹɮ ɜɣɲɣɞɞԛɤ ɱɛɛɬ. ɟɸɧɲ – dem-chi: [?] || klm: demĀi; Baw p. 145: ɟɸɧɲ: an official in a ɳɛɝɷ ɩɭɩɞ; KGy Ø; Süx p. 94: ɟɸɧɲ: tib: dem chi, klm: demĀi: 1. ɬԛɧ ɡɛɬɶɞ ɰɛɧɛɛɫɛɰ ɳɛɨɢɛɝɶɨ ɟɛɫɛɛ ɩɫɩɰ ɢɸɫɸɞ ɟɸɝ, ɭɮɳɛɛɦ, 2. ɰɮɮɲ. ɰɩɳɮɮɨɶ ɬɛɨɞɣɤɨ ɰɸɫɸɞ ɛɡɦɶɞ ɸɫɰɦɸɰ ɰԛɨɣɤ ɭɮɳɛɛɦ. ɟԛɨɟɛɨ – gdung-steng: [?] || klm: düng dang; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 91: ɟΟɨɟɛɨ: tib: gdung steng, klm: düng dang: “ɟɸɸɟ ɨɮɫɮɮ(ɧɩɟ)”; ȿɛɧ ɨɮɫɮɮ, ɰԧɨɟɦԧɨ ɞɮɦɟɛɨ, ɰԧɨɟɦԧɝɲ ɟԛɨɢ; ɰɛɝɣɫɞɛ ɨɮɫɮɮɞ ɭɩɬɬɩɨ ɣɰ ɧɩɟ. ɡɛɝɫɛɤ – [?] || klm: Їabarai, Їibarai; Baw Ø; KGy p. 176: ɡɛɝɫɛɤ: forró vajban sütött tésztaétel; klm: ֢abarai, ֢ibarai < ?tib; Süx Ø ɡɮɞɛɨ – cu-gang: [?] || klm: Їuȗang; Baw p. 160: ɡɮɞɛɨ: magnesium; KGy Ø; Süx p. 105: ɡɮ- ɞɛɨ: tib: cu gang, klm: ֢uȗang: Ⱦɛɢɛɫ ɟɩɫɩɩɬ ɞɛɫɛɰ ɱɛɞɛɛɨ ԧɨɞɣɤɨ ɨɮɨɭɛɞ ɳɩɫɩɩ, ɬɸɫԛԛɨ ɲɛɨɛɫɭɛɤ, ɛɧɭɞԛɤ. ɓɩɫɩɩɨ ɞɣɝɛɛɨɭɛɤ ɞɛɢɫɛɛɬ ɩɦɟɩɨɩ. ȼɛɬ ɧԧɬԧɨ ɟɸɸɫɰ ɞɮɫɣɦ ɧɸɭ ɜԧԧɞ- ɨԧɫɬԧɨ ɱɛɞɛɛɨ ɳɩɫɩɩɞ ɮɬɨɶ ɡɮɞɛɨ ɞɸɨɸ. ȿɛɳɣɨ ɲ ɞɸɟɸɞ. Vö. ɟɛɳɣɨ – sta-sing: [?] || klm: dasin; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 82: ɟɛɳɣɨ: tib: sta sing; klm: dasin: Ɂɮɞɛɨɞɣɤɨ ԧԧɫ ɨɸɫ. ɡɮɞɛɫ – [?] || klm: Їiȗur; Baw Ø; KGy p. 184: ɡɮɞɛɫ: növ cirok; klm: ֢iȗur, tib; Süx Ø ɡɮɟɛɞ – [?] || klm: Їudaȗ; Baw p. 160: ɡɮɟɛɞ: character; ɡɮɟɛɞɞΟɤ: 1. dishonest, treacherous, 2. cold, unsympathetic; KGy p. 184: ɡɮɟɛɞ: viselkedés, jellem; klm: ֢udaȗ, tib; Süx Ø ɢɛɧɛɛ – [?] || klm: Їama; Baw Ø; KGy p. 195: ɢɛɧɛɛ: baldachin <ágy mennyezete, függönye>; klm: ֢ama < ? tib; Süx Ø ɢɩɩ – lho: TTT: south; lho ’Dzam-bu-gling: Jambudvipa in the south, the southern Jambu conti- ;”nent || klm: Їo; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 113: ɢɩɩ, ɢɩɩ ɢɛɧɜɮɮɦɣɨ: tib: lho, klm: ֢o: “ԧɧɨԧɟ ɮɞɭɛɛ ɦɰɩ ɢɛɧɜɮɮɦɣɨ ɞɸɬɸɨ ԛɞɣɤɨ ɰɛɦɭɣɫɬɛɨ ɰɸɦɜɸɫ; ɳɛɳɨɶ ɻɬɩɩɫ ɢɛɧɜɮɮɦɣɨɞ ɟԧɫԧɝ ɰɮɝɛɛɟɞɣɤɨ ɨɸɞ ɨɷ ɢԛɫɸɧ – bsur-ma [?]: TTT Ø; vö. bsrum-pa: to be broken into pieces || klm: Їürm-e; Baw Ø; KGy ;p. 217: ɢΟɫɸɧ: apró darab/szelet TothErzsebet_PhD-dissz.doc 202 2008.10.02. 6. Függelék + ɧɛɫɢ – ma-ru-tshwa: [?] || klm: marЇa; Baw p. 210: ɧɛɫɢ: salt-marsh; ɧɛɫɢɦɛɞ: salty, saline, ;ɧɛɫɢɦɛɞ ɰɩɭɞɩɫ: a saline depression; KGy p. 249: ɧɛɫɢ: föld szikes (talaj); klm: mar֢a -Süx p. 134: ɧɛɫɢ: tib: ma ru tshwa, klm: mar֢a: ɇɛɦ ɞԧɫԧԧɬɨɣɤ ɣɟɸɡ ɟɩɦɩɩɰ ɧɛɫɛɛ, ɰɮ ɡɣɫɭɛɤ ɞɛɢɛɫ; ɧɛɫɢɛɟ ɬɮɮɰ (ɜɮɞɛ ɞԧɫԧԧɬ ɰɮɡɣɫ ɧɛɫɛɛɨɟ ɣɫɸɰɣɤɞ ɩɭɩɨ ɬɮɮɰ). ɧɛɫɮɢ – ma-ru-tsi: [?] || klm: maruĀi; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 135: ɧɛɫɮɢ: tib: ma ru tsi, klm: maruĀi (Ʌɩɝ.): ɘɧɣɤɨ ɨɸɫ, ɧɛɫɢ. ɧɣɫɛɡɛ – me-ra’dza [?]: [?] || klm: miraЇa, miranЇa; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 138: ɧɣɫɛɡɛ: tib: .me ra’dza, klm: mira֢a, miran֢a: ɇɺɫɛɨɢ; ɞɛɦɛɤɰɛɨ ɧɣɬ – mi-se’u [?]: [?] || klm: mise; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 138: ɧɣɬ: tib: mi se’u, klm: mise: ȼԧԧ- ɫԧɨɰɣɤ ɰɸɦɜɸɫɭɸɤ, ɨɛɫɣɤɝɭɛɫɰɛɨ, ɞɛɳɮɮɨ ɛɧɭɛɭ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɡɣɧɬ. ɧɮɦɮɤ – mu-la: [?] || klm: mului; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 139: ɧɮɦɮɤ: tib: mu la (< kínai), klm: mului: Ɉɸɞ ɢԛɤɦ ɡɣɧɬ. ɧɮɨɛɞ – mun-nag: TTT: dark, gloomy, dim, somber, dismal; darkness, dark place || klm: munaȗ; Baw p. 219: ɧɮɨɛɞ: stupid; KGy p. 263: ɧɮɨɛɞ: meggárgyult, agyalágyult; legyengült, le- épült; klm: munaȗ; Süx p. 139: ɧɮɨɛɞ: tib: mun nag, klm: munaȗ: “ɰɛɝ ɰɛɫɛɨɰɮɤ”; 1. ɢԧɨԧɞ; ɢԧɨԧɞ ɧɮɨɛɞ, 2. ɜɮɫɮɮ ɞɛɡɮɮ ԧɭԧɦɬԧɨ ɨɷ; ɧɮɨɛɞɦɛɰ (ɛ. ɢԧɨԧɞɦԧɰ; ɜ. ɜɮɫɮɮ ԧɭɦԧɰ; ɧɮɨɛɰ (ɢԧɨԧɰ, ɨɛɬ ɟɩɫɩɤɭɩɰ); ɧɮɨɛɞɭɛɰ (ɢԧɨԧɞ ɜɛɤɟɛɦ ɞɛɫɞɛɰ). ɪɩɡɮɫ – po-cu-ra: [?] || klm: pojur; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 156: ɪɩɡɮɫ: tib: po cu ra, klm: pojur: ɛɺɭɛɤɰɛɨ ɛɧɭɭɛɤ, ɱԧɧɣɤɞ ɰɩɝɰɦɩɨ ɣɟɟɸɞ ɨɸɞ ɢԛɤɦɣɤɨ ɡɣɧɬ ɬɛɝɛɨ – sa-bon: BL ʌ 315: (West Tibet) soap. HindustƘnư sƘbún, sábun, saban; GujarƘtư sabu, sƘbú; BengƘlư sƘbán; Singalese saban, sabaφ; Telugu sabbu; Siamese sa-bu; Malayan sabon, sabun; Chinese sa-pǍn, sa-bǍn (Watters, Essays, p. 346); Japanese sabon, šabon. The word was spread over Asia by the Portuguese (Portuguese sabão, Spanish jabon, from Latin sapo). The Arabic word Ιabon, Ιabun is derived from Latin; and in view of the fact that the Arabs made little use of soap, it is not probable that they introduced the term into Malaysia (S. R. Dalgado, Influéncia do vocabulário portugués em línguas asiáticas, Coimbra, 1913, pp. 138–139). The Latin word in all likelihood is of Celtic origin, sicne Pliny (XXVIII, 51, § 191) ascribes the invention of soap to the Galls (prodest et sapo, Galliarum hoc inventum rutilandis capillis). || klm: sabung; Baw p. 289: ɬɛɝɛɨ: soap, ɛɡ ɛɰɮɤɨ ɬɛɝɛɨ (ɜɛɫɛɛɨɶ ɬɛɝɛɨ, ɸɟɣɤɨ ɬɛɝɛɨ): laundry soap, household doap, ɛɫɣɮɭɞɛɦɶɨ ɬɛɝɛɨ: antiseptic soap, ɞɛɫ ɰΟΟɫɣɤɨ ɬɛɝɛɨ (ɨΟΟɫ ɞɛɫɶɨ ɬɛɝɛɨ): toilet soap, ɬɛɰɦɶɨ ɬɛɝɛɨ: shaving-soap; ɬɛɝɛɨɟɛɰ: to soap, ɬɛɝɛɨɟɛɨ ɮɞɛɛɰ: to wash with soap; KGy p. 370: ɬɛɝɛɨ(ɞ): szappan; klm: sabung, vö tib nyj sa-bon; ɬɛɝɛɨɞɣɤɨ ɬɛɝ: szappantartó (doboz); ɜɛɫɛɛɨɶ ɬɛɝɛɨɞ: mosószappan; ɞɛɫ ɨΟΟɫɣɤɨ ɬɛɝɛɨɞ: mosdó- v pipereszappan; Süx p. 161: ɬɛɝɛɨ: francia: sabon; klm: sabung: əɧ ɮɞɛɛɰɛɟ ɢɩɫɣɮɦɬɛɨ ԧԧɰ ɭɩɬ, ɳԛɦɭɸɸɫ ɰɣɤɬɸɨ ɮɬɛɨɟ ɮɮɬɟɛɞ ɰɛɭɮɮ ɜɮɹɮ ɨɺɦɱɞɛɤ ɢԛɤɦ; ɬɛɝɛɨɟɛɰ (ɬɛɝɛɨ ɭԛɫɰɸɰ, ɬɛɝɛɨɞɛɛɫ ɮɞɛɛɰ). ɬԛɦ – su-lu: [?] || klm: sülü; Baw Ø; KGy p. 402: ɬΟɦ = ɬΫɦ: ęsszel sem hervadó fħ; klm: sülü; Süx p. 173: ɬΟɦ: tib: su-lu, klm: sülü: ɐɮɫɱ ԛɨɸɫɭɸɤ, ɳɮɦɮɮɨ ɣɳɭɸɤ, ɳɛɫ ɱɸɱɸɞɭɸɤ ԧɟɦԧɞ ɨɛɝɲɭɛɤ ɩɦɩɨ ɨɛɬɭ ԧɝɬɦԧɞ ɮɫɞɛɧɛɦ. ɐɛɫɜɩɫ ɲ ɞɸɟɸɞ. || RTA-M ʌ 603: suru in ȥara suru (M): ‘black henbane’ * p. 89, note 79: Laufer: Loan-words, p. 514 su-ru-phan, sur-phan ‘red pepper’. ɬɸɫɳ – [?] || klm: sersi; Baw Ø; KGy p. 411: ɬɸɫɳ2: egy szertartási (xadag) selyemféle; klm: sersi, tib; Süx Ø ɭɩɞ – thog: TTT: lightning, thunder, thunderbolt || klm: toȗ; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 183: ɭɩɞ: tib: thog, orosz: ɭɩɥ [!], klm: toȗ: 1. ɞɸɫɸɦ ɞɛɫɞɛɰ, ɧɛɳɣɨ ɰԧɟԧɦɞԧɰ ɢɸɫɸɞɭ ɛɳɣɞɦɛɰ ɸɫɲɣɧ ɰԛɲɨɣɤ ɨɸɞ ԛԛɬɞԛԛɫ, 2. ɛɺɨɞɛ, ɱɛɰɣɦɞɛɛɨ. || RTA-M ʌ 703: tǦoG< (M, VMI 44: 212): ‘lightening, thunder-bolt’; JäD: ‘thunder-bolt’ ɭɩɭɞɩɫ – thod-dgar: [?] || klm: todqar; Baw p. 349: ɭɩɭɞɩɫ: hindrance, obstacle; KGy Ø; Süx p. 184: ɭɩɭɞɩɫ: tib: thod dgar, klm: todqar: ɬɛɛɟ, ɰԧɨԧԧɦ, ɮɫɳɣɞ, ɬɛɛɭɮɮɦɛɰ ɹɧ; ɰɩɫɳ. ɬɛɛɟ ɭɩɭɞɩɫ; ɭɩɭɞɩɫ ɜɩɦɩɰ (ɬɛɛɟ ɜɩɦɩɰ); ɭɩɭɞɩɫɟɩɰ (ɭɩɭɞɩɫ ɰɣɤɰ); ɭɩɭɞɩɫɦɩɰ (ɭɩɭɞɩɫ ɬɛɛɟ ɜɩɦɩɰ). ɍɩɰɛɫ – Tho-kar: [?] || klm: toqar; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 184: ɍɩɰɛɫ: tib: tho kar, klm: toqar: ɐɩɭɩɨ ɮɦɬ. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 203 2008.10.02. 6. Függelék + ԛɫ – ’bru: TTT: 1. seed, grain, kernel, crops, 2. seed syllable, letter || klm: ür-e; Baw p. 406: Οɫ: 1. seed, fruit, grain, semen; KGy p. 527: Οɫ: mag; termés, gyümölcs; magzat; kisded, gyermek; utód, eredmény, következmény; klm: ür-e, rég hüre; Süx p. 192: Οɫ: tib: ’bru, klm: ür-e: “ɺɧɛɫ ɨɸɞ ɹɧɨɶ ԛɫ”; 1. ɮɮɫɛɞɭ ɜɩɟɣɬɩɩɬ ԛԛɬɸɨ ɞɛɫɲ ɱɛɛɳɣɟ ɢɛɦɞɛɧɡɦɛɰ ɰԧɫԧɨɞԧ ɜɩɦɩɰ ɹɧ; ɰɩɫɳ. ԛɫ ɰԧɫԧɨɞԧ, ԛɫ ԛɨɟɸɬ, 2. ɰԛԛɰɸɟ; ɰɩɫɳ. ԛɫ ɛɲ, 3. ԛɤɦ ɛɡɦɶɨ ɟԛɨ; ɰɩɫɳ. ԛɫ ɛɳɣɞ. ɰɩɭɩɨ – ho-thon: [?] || klm: qotan, qotong; Baw Ø; KGy p. 592: ɰɩɭɩɨ ɳɮɝɮɮ: állat gödény; klm: qotan si-baȗun; Süx p. 199: ɰɩɭɩɨ: tib: ho thon, klm: qotan, qotong: ɐɮɨɭɛɤ ɛɟɣɦ ԛɨɬɸɨ ԧɨɞԧɭɸɤ, ɢɛɞɛɬ ɜɛɫɷɡ ɣɟɟɸɞ ɬԛɫɞɸɸɫ ɺɝɟɛɞ ɳɮɝɮɮ. ɰԛɨɱɸɦ, ɰԛɨɡ – [?] || klm: künĀel, künЇi; Baw p. 480: ɰΟɨɱɸɦ: arsenic; KGy p. 627: ɰΟɨɱɸɦ = ;ɰΟɨɡ: vegy sztrichnin; klm: künĀel < tib; ɰΟɨɡ = ɰΟɨɱɸɦ: vegy sztrichin; klm: kün֢i < tib Süx Ø ɰɺɬɛɛ – nya-phyis: TTT: mother-of-pearl; oyster shell/ oyster || klm: kisuȗ-a; Baw p. 497: ɰɺ- ɬɛɛ II: (ɰɺɬɛɛ ɰɩɫɰɩɤ) Oyster; KGy p. 648: ɰɺɬɛɛɨ1: állat kagyló; klm: kisuȗa; Süx p. 205: ɰɺɬɛɛ: tib: nya phyis, klm: kisuȗ-a: ȿɛɦɛɤ ɧԧɫԧɨ, ɞɩɦ ɨɮɮɫɭ ɭԧɫԧɰ ɛɧɷɭɛɨ, ɭɩɧ ɡɣɡɣɞ ɩɦɩɨ ɺɨɢ. ɂɛɫɣɧɶɨɰ ɨɷ ɺɬɨɶ ԧɨɞԧ ɞɣɦɞɸɫ ɞɩɻɧɬɩɞ ɱɛɧɱ – phyam-tsha: [?] || klm: ĀamĀa; Baw p. 503: ɱɛɧɱ: 1. shirt, blouse, jacket, ɟɩɭɮɮɫ ɱɛɧɱ: vest, ɨɩɩɬɩɨ ɱɛɧɱ: pullover, jersey, ɬɛɝɰɣɨ ɱɛɧɱ: leather jacket, 2. jacket (mech.), ɮɬɨɶ ɱɛɧɱ: water-jacket, ɮɮɫɶɨ ɱɛɧɱ: steam-jacket; KGy p. 654: ɱɛɧɱ(ɛɨ): ing, blúz; ingkabát; klm: ĀamĀa; Süx p. 207: ɱɛɧɱ: tib: phyam tsha [sic!], klm: ĀamĀa: ɑɸɸɡɸɸɫ ԧɧɬɟԧɞ ɜɩɞɣɨɩ ɰɮɝɱɛɬ; ɱɛɧɱɦɛɰ (ɱɛɧɱɭɛɤ ɜɩɦɞɩɰ). ɲɣɟɮɨ – chi-tun: [?] || klm: Āidun; Baw Ø; KGy p. 683: ɲɣɟɮɨ ɡɣɧɬ: növ olajbogyó, az olajfa ,Olea) termése; klm: Āidun ֢imis, kín qi´dun´; Süx p. 213: ɲɣɟɮɨ: tib: chi tun, perzsa: zeitun) klm: Āidun: Ⱦɛɝɣɫɶɨ ɺɢɞɮɮɫɶɨ ɧԧɨɰ ɨɩɞɩɩɨ ɜɮɭ ɧɩɟ. ɑɸɱɸɞ ɱɛɞɛɛɨ, ɛɨɰɣɦɧɛɦ ԛɨɸɫɭɸɤ, ɲɛɞɭɛɨ ɨɛɝɲɭɛɤ, ԛɫɸɸɬ ɨɷ ɭɩɬ ɛɝɨɛ. Ɂɣɧɬɣɤɞ ɜɛɬ ɲɣɟɮɨ ɞɸɨɸ. ɳɛɨɞɮɮɨɛ – sa-ku-ni: [?] || klm: šanggun-a; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 220: ɳɛɨɞɮɮɨɛ: tib: sa ku ni, klm: šanggun-a: ɍɛɰɣɛ ɳɮɝɮɮɨɶ ԧԧɫ ɨɸɫ. ɳɛɫɦɛɰ – shar: TTT: (a)rise, appear, go quickly forward (directly, without obstacles), manifest as, manifest in || klm: šarlaqu; Baw p. 537: ɳɛɫɦɛɰ I: 1. to yellow …, 2. to have jaundice, ɳɛɫɦɛɰ II: to be run down, to be worn out; KGy p. 703: ɳɛɫɦɛɰ: sárgállik, el(/meg)sárgul; pitymallik; átv kínlódik, gyötrędik; orv sárgaságot kap, besárgul, ɳɛɫɦɛɰ Ϋɝɲɣɨ: sárgaság, hepatitis; klm: sirala-; Süx p. 222: ɳɛɫɦɛɰ: tib: shar ba, klm: šarlaqu: “ɮɫɞɛɰ, ɬɛɨɛɞɟɛɰ”; Ɏɫɷɟ ɱɛɞɭ ɸɫɟɸɧɭ ɰԛɨɣɤ ɭɩɦɞɩɤɟ ɞɸɨɸɭ ɨɩɧɶɨ ɮɰɛɛɨ, ɳɣɨɸ ɬɛɨɛɛ ɩɫɡ ɣɫɸɰɣɤɞ ɨɩɧ ɳɛɫɦɛɰ ɞɸɡ ɰɸɦɡ ɜɛɤɡɸɸ. ɺɝɛɞɲɛɫ – ya-bag-shara [?]: [?] || klm: yabaȗĀar; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 231: ɺɝɛɞɲɛɫ: tib: ya bag shara [sic!], klm: yabaȗĀar: Ƀɧɫɸɰɸɟ ɲɛɰɛɫɬɛɨ ɟɮɮ ɞɛɫɟɛɞ, ɰɛɟɨɶ ɰԧɨɟɣɤ, ɞɛɢɫɶɨ ɰԧɫɬԧɨ ɟɩɫ ɭɩɞɭɬɩɨ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɰɮɡɣɫ. ɍԛɦɬɸɨ ɭɛɫɣɛɨɶ ԛɨɬ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɘɧɨɸɦɸɞɭ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ. ɺɳɣɦ – ya-sel: [?] || klm: yašil; Baw p. 586: ɺɳɣɦ: Buckthorn, Rhamnus, R. erythroxylon, Ɏɦɛɛɨ- ɧɩɟɦɩɞ ɚɳɣɦ: R. erythroxylon; KGy p. 758: ɺɳɣɦ: növ benge (Rhamnus); Süx p. 233: ɺɳɣɦ: tib: ya sel, klm: yašil: 1. ɨɛɝɲ ɱɮɝɛɛ, ɡɣɧɬ ɜԧɧɜԧɦԧɞ ɛɫɷɬɭɛɤ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɭɮɫɛɞ ɧɩɟ, 2. ɰɛɨɞɛɤ ɞɩɝɷɟ ɰɛɟ ɛɬɞɛɨɟ ɮɫɞɛɰ ɬԧԧɞ ɮɫɞɛɧɛɦ. ɇɩɟ ɨɷ ɰɛɭɮɮɦɛɞ, ԧɨɞԧ ɰԛɫɸɨ, 3. ɣɨɭɩɩɫ, ɨɩɰɩɤɨ ɡɣɧɬ 2. Szanszkrit eredetħ szavak – bizonytalan tibeti közvetítés ɛɝɫɛɤ, ɛɧɜɛɫɛɤ – a-’bras: [?] || klm: angbarai !; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 11: ɛɝɫɛɤ: tib: a ’bras (< szkt: abhra, amraphala), klm: abrai: Torreya nucitera; Ratan Valamus Rotang; Ƀɰ ɜɣɠ ɭɩɧ ɜɣɳ, ɨɛɝɲ ɞɣɳԛԛɨɣɤɰ ɦԛɞɸɸ ɛɟɣɦ, ɳԛɰɸɫ ɰɸɦɜɸɫɣɤɨ ɱɸɨɰɸɫ ɱɸɱɸɞɭɸɤ ɧɩɟɩɨɟ ɮɫɞɛɟɛɞ, ɢɮɮɝɛɨ ɮɫɭ, ɜɮɞɶɨ ɢɛɬɛɛɭɛɤ ɭԧɬԧԧɭɸɤ, ɣɬɞɸɦɸɨ ɛɧɭɭɛɤ ɡɣɧɬɨɣɤ ɞɩɨɢɞɩɤ ɜԧԧɫԧɨɰɣɤɟԛԛ, ɜɩɫ ɰԛɫɸɝɭɸɫ ɰɛɦɷɬɭɛɤ ԛɫ, ɸɧɨɸɦɸɞɭ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ; Süx p. 18: ɛɧɜɛɫɛɤ, ɛɝɫɛɤ: tib: a ’bras, klm: angbarai: ɭԧɝɟԧԧɫ a ’bras ɞɸɰ ɜɛ ԛԛɨɣɤ ɳɛɨɛɞɛɨ ɛ (’)-ɣɤɞ ɰɛɧɛɫɳɮɮɦɛɨ ɟɮɮɟɬɛɨɛɛɬ ɣɨɞɸɡ ɜɣɲɣɰ ɜɩɦɬɩɨ ɜɩɦɩɦɭɩɤ. ɛɡɣɨɛ – a-dzi-na: [?] || klm: aЇin-a; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 15: ɛɡɣɨɛ: tib: a dzi na (< szkt: aji- na), klm: a֢in-a: ɐɛɫ ɞԧɫԧԧɬɨɣɤ ɬɛɰɦɛɞ ԛɬɭɸɤ ɛɫɷɬ. ɓɛɳɨɶ ɬɮɫɞɮɮɦɣɤɨ ɳɛɝɷ ɰɮɝɫɛɞɮɮɟ ɩɫ ɬɛɨɟɦɛɛ ɜԛɞɸɸɟɸɞ. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 204 2008.10.02. 6. Függelék + ɛɨɞɣ – ang-ga: TTT: figure, number, cipher || klm: anggi; Baw p. 20: ɛɨɞɣ: 1.i. class (in general), ii. class (polit), iii. class (in shool), iv. class (nat. hist.), 2. (ɱɸɫɞɣɤɨ ɛɨɞɣ) unit (mil.), 3. movement (mus.), 4. clause (of an article), 5. (ɛɨɞɣ ɰɸɬɸɞ) part, component (mech.), 6. sepa- rate; KGy p. 25: ɛɨɞɣ: TothErzsebet_PhD-dissz.doc 205 2008.10.02. 6. Függelék + ɞɸɟɸɞ, 2. ȼɛɨɢɛɦ ɩɫɩɨ ɜԧɬ ɟɛɛɝɮɮɞɛɛɫ ɣɰɸɟ ɛɦɟɛɫɳɬɛɨɛɛɬ ɜԧɬ ɟɛɛɝɮɮɞ ɨɷ ɪɛɨɲɛɦɣɥɛ (ɜɛɨɢɛɦ ɩɫɨɶ ɰɮɝɱɛɬ) ɞɸɡ ɨɸɫɦɸɰ ɜɩɦɬɩɨ ɨɷ ɧɩɨɞɩɦ, ɭԧɝɟ ɰɸɦɨɸɸ ɜɛɨɢɛɦ ɜɩɦɡ ɩɫɬɩɨ. ɍɸɫ ɨɷ ɦɛɧ ɨɛɫɶɨ ɜԧɞɬԧɨ ɜɣɠɸ ɩɫɩɩɰ ɰɮɝɱɛɬ, ɸɧɸɞɭɸɤ ɰԛɨɣɤ ɜɸɦɰԛԛɬɨɸɸɬ ɟɩɩɳɣɰ (ɮɫɭ, ɜɩɞɣɨɩ) ɰɮɝɱɛɬ ɢɸɫɞɣɤɞ ɢɛɛɰ ɜɩɦɡɸɸ, 3. ɳɣɦɡ. ɬɛɟɛɫ ɬɛɧɮɮɨ ɰԛɨ ɜɛɬɮ – ba’-su [?]: [?] || klm: basu; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 36: ɜɛɬɮ: szkt: vasu, tib: ba’-su [sic!], klm: basu (Ʌɩɝ.): 1. ɸɟ ɜɛɫɛɛ, ɜɛɺɦɛɞ; 2. ɛɞɮɮ ɣɰ ɜɛɳɣɞɛ – ba-sha-ka: [?] || klm: basaka, basiȗ; Baw p. 48: ɜɛɳɣɞɛ: Odontites (bot.); KGy p. 55: ɜɛɳɣɞɛ: növ fogfħ (Odontites); klm: basiȗ-a; Süx p. 36: ɜɛɳɣɞɛ: tib: ba sha ka < szkt: vağikƘ, klm: basaka, basiȗ: Adhatoda vasica, Jasticia ganderussa; 1. ԧɝɬԧɨ ɣɳɭɸɤ, ɱɸɱɸɞɭ ɭɛɝɛɨ ɢԛɤɦ ԧɨɞԧ ɜɣɤ. ɐɸɦɭɸɬ ɟɛɨ ɜɮɹɮ ɟɛɝɰɫɛɛɫ ɭɩɰɣɩɦɟɩɨɩ. ɓɩɝɞɩɫ ɨɛɫɣɤɨ ɨɛɝɲɭɛɤ; 2. 20 ɞɛɫɮɤ ɧɠɭɫ ԧɨɟԧɫ, ɨɛɝɲ ɢɮɦɞɛɫɛɞɲ ɭɮɫɛɞ ɧɩɟ, ɭԛԛɨɣɤ ɡɣɧɬɣɤɨ ɨɸɫ. Ɂɣɧɬ ɨɷ ɞɛɳɮɮɨ, ɬɸɫԛԛɨ ɲɛɨɛɫɭɛɤ, ɐɮɳɞɛ ɲ ɞɸɨɸ. ɜɣɝɛɨ – pi-wam: [?] || klm: bivang; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 36: ɜɣɝɛɨ: tib: pi wam (< szkt), klm: bivang: ɜɣɝɛɛɨ (ɚ.ɑ.); ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɨɮɞɛɬ. ɜɣɟɛɫ – be-dha-ra: [?] || klm: bidar; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 37: ɜɣɟɛɫ: szkt: bedhara, tib: be dha ra, klm: bidar (Ʌɩɝ.): “ɰԛԛɫ ɜɩɬɩɰ, ɜɩɬɬɩɨ ɰԛԛɫ” = ɩɫɩɩɦɩɨ (ԛɢ) ɜɣɳɛɢɣ – bi-sa-rtsi: [?] || klm: bisaji; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 39: ɜɣɳɛɢɣ: tib: bi sa rtsi, szkt: piԕaca, klm: bisaji: 1. ɸɫɭɨɣɤ ɸɨɸɭɰɸɞ ɟɩɧɩɞɭ ɞɛɫɟɛɞ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɛɟ ɜɮɹɮ ɧɛɰɲɣɨ; 2. ɞɛɫɶɨ ɰɮɫɮɮɨɶ ɛɡɣɦɦɛɞɛɛ (ɛɟɛɛɬ ɜɩɦɡ) ɧɮɮɟɛɰ ԧɝɲɣɨ ɜɩɟɣɢ – ’bo-de-tsi: [?] || klm: bodija; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 40–41: ɜɩɟɣɢ: apabramsha: bodeji < szkt: pǍtrajưva, tib: ’bo de tsi, klm: bodija: Putranjiva Roxburghii; “ɰԧɝɞԛԛɨɣɤ ɭɸɡɸɸɦ”; Ԧɲԛԛɰɸɨ ɨɛɝɲɭɛɤ, ɜɩɫɞɩɱɩɤ ɜԛɰɣɤ ɜԛɟԛԛɨ ɧɩɟ. Ɉɸɞ ɜɩɫɞɩɱɩɤɟɩɩ 108 ԛɫɭɸɤ, ɭԛԛɞɸɸɫ ɸɫɣɰ ɰɣɤɨɸ. ɘɫɭ ɱɛɞɭ ɘɨɠɭɰɸɞɭ ɰԛԛɰɟɣɤɞ ԧɝɲɨԧԧɬ ɬɸɫɞɣɤɦɡ ɰԛɢԛԛɨɟ ɨɷ ɢԛԛɟɸɞ ɜɛɤɡɸɸ. ȼɮɟɦɛɨ – Po-ta-la-ling: [?] || klm: [?]; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 45: ɜɮɟɦɛɨ: tib: po ta la ling [sic!] < szkt: potala: “ɩɨɞɩɱ ɜɛɫɣɞɲ ɮɮɦ”; 1. Ƀɨɟ ɧԧɫɨɣɤ ɛɧɛɨɟ ɜɛɤɰ ɰɩɭ, ɜɩɩɧɭ ɰɣɤɞɸɸɟ ɮɮɦɶɨ ɨɸɫ; 2. Ɇɰɛɬɭ ɜɛɤɟɛɞ ȿɛɦɛɤ ɦɛɧɶɨ ɩɫɟɩɨ; Ɇɰɛɬɶɨ ɟԛԛɫɞɣɤɨ ɜɛɫɮɮɨ ɰɩɤɨɩɰ ɞɮɫɝɛɨ ԛɢԛԛɫɭ ɩɫɞɣɦɟ ɜɛɤɫɦɛɬɛɨ ɜɛɫɣɦɞɮɮɟ; Ɋɩɭɛɦɛɦɣɨɞ (“ȼɮɟɛɦ ɰɣɤɟ”) ɞɸɬɸɨ ɭԧɝɟ ɰɸɦɜɸɫ ɨɷ ɧɩɨɞɩɦ ɰɸɦɸɨɟ ɞɛɪɪɩɦɩɞɣɤɨ ɰɮɮɦɣɛɫ ɰɮɫɛɛɨɞɮɤɦɛɞɟɛɨ ȼɮɟɛɦɣɨɞ ɜɩɦɩɰɟɩɩ ɛɧɛɨ ɢɩɰɣɩɦɶɨ ɢԛɤɦɬɭ ɢԧɝɰԧɨ ɮɮɦɶɞ ɨɸɫɦɸɰ ԛԛɫɸɞɭɸɤ ɜɩɦɡɸɸ; 3. ɐɸɨɭɸɤɨ ɨɮɫɮɮɨɶ ɨɸɞ ɩɫɞɣɦɶɨ ɨɸɫ ɜɩɦɩɨ ɧɩɨɞɩɦ ɛɧɛɨ ɢɩɰɣɩɦɟ ɞɛɫɟɛɞ ɮɮɦɶɨ ɨɸɫ. ɜɮɭɛɨɣ – pu’-ta-ni: [?] || klm: butani; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 47: ɜɮɭɛɨɣ: szkt: bhǍtani, tib: pu’ ta ni, klm: butani: ȼɩɟɣɨɛɫ ɜɸɟɸɬ – be-ta-sa: [?] || klm: bedasa, bedese; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 49: ɜɸɟɸɬ: szkt: vetasa, tib: be ta sa, klm: bedasa, bedese: ɘɨɸɭɰɸɞɭ ɮɫɞɛɟɛɞ ɰɮɦɬ, ɢɸɞɬ. ɜɺɦɜɛ – bil-ba: [?] || klm: bilba; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 50: ɜɺɦɜɛ: tib: bil ba < szkt: vilva, klm: bilba: Aegle marmelos; Ԧɨɟԧɞɦԧɞ ɰɸɦɜɸɫɭɸɤ, ɭɮɨ ɛɧɭɦɛɞ, ɸɧɣɤɨ ɨɛɤɫɦɛɞɛɟ ɩɫɟɩɞ ɡɣɧɬ. Ɉɛɝɲɣɤɞ ɓɣɝɛ ɳԛɭɦɸɞɣɤɨ ɢɛɨ ԛɤɦɟ ɰɸɫɸɞɦɸɟɸɞ. Ɉɛɬ ɜɛɫɛɞɬɟɶɨ ɱɩɞɱɬɶɞ ɲɛɨɟɛɫɦɛɰ ԛɠɬɭ ɸɨɸ ɡɣɧɬɨɣɤ ɧɩɟɶɞ ɳɛɭɛɛɟɛɞ. Ⱦɛɟɣɫ ɡɣɧɬ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɞɛɝɣɳɛɫ – ka-pi-sha-ra: [?] || klm: ȗabisar; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 56: ɞɛɝɣɳɛɫ: tib: ka pi sha ra (< szkt), klm: ȗabisar, ujg: kabusara: ȼɮɫɰɨɶ ɨɩɧɟ ɞɮɫɞɮɮɦɶɞ ɨɸɫɦɸɰ ɨɸɫ ɞɛɞɛɦ – ka-ko-la: [?] || klm: ȗaȗul; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 56: ɞɛɞɛɦ: tib: ka ko la < szkt: kakola, klm: ȗaȗul: Amonum medium lour; Ȼɫɮɫɭɛɤ ɭԧɬɭɸɤ, ɨɣɧɞɸɨ ɜɩɫɩɝɭɩɫ ɰɛɦɷɬɭɛɤ, ԛɨɸɫ ɛɧɭɛɛɫ ɞɛɝɛɫɭɛɤ ɛɟɣɦɟɮɮ ɭɩɬɦɩɞ ԛɫ. ȿԧɫɝԧɨ ɬɛɤɰɛɨ ԛɨɸɫɭɨɣɤ ɨɸɞ || RTA-M ʌ 167: GaGula (Sch 45, 49) ‘a plant «Mergel»’; JäD: ‘a plant bearing a berry the inner part of which is a waxlike and aromatic substance’ ɞɛɟɛɫ, ɞɛɟɮɮɫ – ka-to-ra, ga-to-ra: [?] || klm: ȗadur-a; Baw p. 84: ɞɛɟɛɫ I: metal bowl, metal basin, ɧΫɨɞΫɨ ɞɛɟɛɫ: silver bowl, ɞɛɟɛɫɭɛɤ ɮɬ: a basin of water (Tib. ka-to-ra); ɞɛɟɮɮɫ II: washing-basing (hist.) (Tib. ka-to-ra); KGy p. 96: ɞɛɟɛɫ1: (fém)tál, mosdótál, *lavór; moso- gató|tál, -medence, *vájdling; klm: ȗadura; Süx p. 56 ɞɛɟɛɫ: tib: ga to ra < szkt: katora, klm: ȗadur-a: Ɉɣɧɞɸɨ ɭԧɧԧɫɦԧɞԧԧɫ ɰɣɤɬɸɨ ɺɦɜɛɞɛɫ ɞԛɠɰɸɨ ɭԧɧɪԧɨ ɬɛɝ, ɭɛɝɛɞ ɞɛɟɣɦɷ, ɞɛɟɣɦ – [?] || klm: ȗadali, gadali; Baw p. 84: ɞɛɟɣɦɷ: banana; KGy p. 96: ɞɛɟɛɦɷ = ɞɛ- ɟɣɦ: banán; klm: ȗadali, gadali, ujg tib ind; Süx p. 56: ɞɛɟɣɦ: szkt: kadalư, klm: ȗadil: Ba- nana, Musa Sapientum; ɐɛɦɮɮɨ ɩɫɩɨɟ ɮɫɞɛɟɛɞ ɩɦɩɨ ɨɛɬɭ ɜɮɭɛɫɰɛɞ ɧɩɟ. Ԧɫɞԧɨ ɟɛɦɜɛɞɛɫ TothErzsebet_PhD-dissz.doc 206 2008.10.02. 6. Függelék + ɨɛɝɲɭɛɤ, ɳɣɦɜɸ ɨɷ ɣɳɸɸ ɟɛɝɰɛɫɦɛɨ ɩɫɩɩɟɩɞ, ɡɣɧɬ ɨɷ ɞɩɨɢɞɩɤ ɧɛɰɣɫ ɰɸɦɜɸɫɭɸɤ, ɳԛԛɬ- ɦɸɞ, ɛɧɭ ɬɛɤɭɛɤ. ɓɣɦɜɸ ɨɷ ɛɧɛɫɰɛɨ ɞɮɭɛɡ ɞɸɧɭɟɸɞ ɭɮɦ ɧԧɨɰ ɜɮɬɶɨ ɜɣɦɸɞ ɭɸɧɟɸɞ ɜɩɦɞɩɨ ԛɢɟɸɞ. ɞɛɟɣɫ – [?] || klm: ȗadir; Baw p. 84: ɞɛɟɣɫ: quince; KGy p. 96: ɞɛɟɣɫ: növ birsalma, birskörte (Cy- donia); klm: ȗadir, tib ind; ɞɛɟɣɫɶɨ ɧɩɟ: birsalmafa, birs; Süx pp. 56–57: ɞɛɟɣɫ: szkt: khƘdi- ra, klm: kadir-a, ȗadir-a: Ɉɛɝɲ ɢɮɦɞɛɫɛɰ ɜɮɭ ɧɩɟ ɜɮɹɮ ɜɛɞɛɰɛɨ ɭɮɫɛɞ ɧɩɟ. Ɍɛɫɷɬɦɛɞ ɨɛɝɲ- ɭɛɤ, ɮɦɛɛɨ, ɺɞɛɛɨ ɱɸɱɸɞɭɸɤ, ԛɫɣɤɨ ɭɩɬɶɞ ɬɛɝɛɨ ɰɣɤɰɸɟ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ. Ɍɸɨɟɸɨ (ԛɢ) ɲ ɞɸɟɸɞ. ɞɛɫɛɞ – ka-rigs: [?] || klm: ȗaraȗ; Baw p. 90: ɞɛɫɛɞ ɬɛɛ: see ɞɛɫɣɞ ɬɛɛ) – p. 91: ɞɛɫɣɞ: 1. planet; 2. day of the week (Skt); ɞɛɫɣɞ ɬɛɛ: paralysis, ɞɛɫɣɞ ɭɮɬɛɰ: to get struck with paralysis; KGy p. 103: ɞɛɫɛɞ, ɞɛɫɣɞ: bolygó, planéta; a hét vmely napja; klm: ȗaraȗ < graȗ < ujg < ind; Süx p. 63: ɞɛɫɛɞ II: tib: ka rigs, klm: ȗaraȗ: ȼɣɠɣɤɨ ɧԧɲ, ɸɫɰɭɸɨɣɤ ɧɸɟɫɸɦ ɛɦɟɛɞɟɛɰ ԧɝ- ɲɣɨ, ɞɛɫɛɞ ԧɝɲɣɨ, ɰɩɫɳ. ɞɛɫɛɞ ɬɛɛ ɞɛɫɛɨɢ – ka-ranydza: [?] || klm: ȗaranЇa; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 63: ɞɛɫɛɨɢ: tib: ka ranydza, szkt: karanja, klm: ȗaran֢a: Pongamia glabra, Verbesina scandens, ɇɩɟ ɜɩɦɩɨ ɭԛԛɨɟ ɮɫɞɛɰ ɧɩɞɩɤɨ ԧɨɟԧɞ ɳɣɞ ɜԧԧɫԧɨɰɣɤ, ԧɨɞԧɦԧɞ ɞɛɟɛɫɞɮɮɭɛɤ, ɰԛɫɸɨ ɞɩɦɟɮɮ ɰɛɫ ɰԛɫɸɨ ԧɨɞԧɭɸɤ, ɟɩɭɩɫ ɰɛɦɮɮɨɶɞ ɰɸɝɣɤɨ ɜɩɦɞɩɰ ɸɧɭ ɡɣɧɬ, ɡɣɧɬɞɸɨɸ ɞɛɧɛɫ – ku-ma-ru: [?] || klm: gamaru; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 59: ɞɛɧɛɫ: szkt: gamaru (tib: ku ma ru), klm: gamaru: ȼɩɦɬɩɨ ɞԧɦɭɞԧɨԧ ɲɮɦɮɮ (Kow), ɱɛɞɛɛɨ ɰɛɬ ɰɣɤɞɸɸɟ ɱɛɞɛɛɨ ɞɛɨɭɣɞ (ɑ.ɑ.) ɞɩɦ – go-la: [?] || klm: gool-a; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 66: ɞɩɦ: tib: go la, szkt: gola, klm: gool-a, ȗola: “ɰԛɫɸɸ, ɭԧɞɫԧɞ”; ȼԧɧɜԧɫɱɞɣɤɨ ɸɫɞɸɟɸɞ ɰɣɤɨ ɢɛɧ. ɞԛɨɟ – kunda: [?] || klm: günda; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 71: ɞΟɨɟ: tib: kunda (< szkt), klm: günda: ‘ɞԛɧԛɟɛ ɲ ɞɸɨɸ. Ⱦԛɧɟɛɛɞ ԛɢ’ ɞԛɳ – ku-sha: [?] || klm: kusa, gusa, güsi; Baw p. 106: ɞΟɳ: kusha-grass, sacred grass (Buddh.) (Skr.); KGy Ø; Süx p. 73: ɞΟɳ: tib: ku sha < szkt: kusa, klm: kusa, gusa, güsi: “ɧɮɮɞ ɛɫɣɦ- ɞɛɞɲ”, Poa cynosuroides, ȼɺɫɧɛɨɶ ɜɩɦɩɨ ɜɮɫɰɨɶ ɳɛɳɣɨɟ ɜɮɢɛɫ ɭԛɤɭɞɸɫɣɤɞ ɛɫɣɦɞɛɰ ɢɛɨ ԛɤɦ ɞԛɤɱɸɭɞɸɰɸɟ ɰɸɫɸɞɦɸɟɸɞ ɟԛɫɝɛɛɞɣɤɨ ɭԧɫɦɣɤɨ ɩɦɩɨ ԛɢԛԛɫɭ ɨɛɝɲɭɛɤ, ɨɛɫɣɤɰɛɨ ɳɣɫ- ɰɸɞɭɸɤ, ɮɫɭ ɣɳɭɸɤ ɛɫɣɮɨ ԧɝɬ. ɇԧɨɰ ԧɝɬ, ԧɦɢɣɤɭ ԧɝɬ ɲ ɞɸɨɸ || RTA-M ʌ 203: Guğia (T, Sch 870): ‘a kind of Tibetan reed’; JäD: ‘Poa cynosuroides, a sort of grass often used in sacred ceremonies’ ɞɸɬɸɫ – ke-shar: [?] || klm: geser; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 74: ɞɸɬɸɫ I: tib: ke shar < szkt: keğara, klm: geser: Rosa Laevigata, 1. (ɱɸɱɞɣɤɨ) ɭɮɮɫɱɛɞ, ɱɸɱɞɣɤɨ ɟɩɭɩɫɰɣ ԛɬɸɨɱɸɫ ɜɮɹɮ ԛɬɦɸɞ ɢԛɤɦ, 2. ɣɰ ɭԧɦԧɝ ɸɨɸɭɰɸɞɭ ɮɫɞɛɟɛɞ ɣɰ ɜɣɠ ɨɷ ɰɮɳɞɛɨɶ ɧɩɟɭɩɤ ɛɟɣɦ ԧɫɞԧɬɦԧɞ, ɱɸɱɞɣɤɨ ɟɩɭɩɫ ɧɩɫɣɨɶ ɬԛԛɦɨɣɤ ɰɺɦɞɛɬ ɳɣɞ ԛɬɸɨɱɸɫɭɸɤ, ɬɸɫԛԛɨ ɲɛɨɛɫɭ ɮɫɞɛɧɛɦ. ɇɩɟ, ԛɫ, ɱɸɱɞɣɤɨ ɱԧɧɣɤɞ ɞɸɬɸɫ ɞɸɨɸ. Ԛɫɣɤɞ ɸɧɨɸɦɸɞɭ ɰɸɫɸɞɦɸɨɸ. Ɉɛɞɛ ɞɸɬɸɫ, ɜԛɬɜɛ ɞɸɬɸɫ, ɜɛɟɛɧ ɞɸɬɸɫ, ɞɸɡ ɞɮɫɝɛɨ ɢԛɤɦ ɜɣɤ. ɇɛɤɟɛɫ ɜɮɫɰɨɶ ɢԛԛɨ ɧɮɭɛɫɭ ɜɛɤɟɛɞ ɱɸɱɸɞ ɨɷ ɞɸɬɸɫ ɱɸɱɸɞ ɧԧɨ. ȼɛɬ ɬɛɤɰɛɨ ɜԛɬɞԛɤ ɛɧɛɨɟɛɛ ɟɛɫɬ ɜɛɦɞɛɡ ɬԛɫɲɣɨ ɱɛɱɛɰɛɟ ɞɸɬɸɫ ɧɩɟ ɱɸɱɸɞɦɸɟɸɞ ɞɸɬɸɨ ɟɩɧɩɞ ɜɣɤ. ɑɸɱɸɞ ɨɷ ɟԧɫɝԧɨ ɬɛɤɰɛɨ ԛɨɸɫɭɨɣɤ ɨɸɞɟ ɩɫɟɩɞ ɞɸɬɸɫ – ke-sha-ri: [?] || klm: gesari; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 75: ɞɸɬɸɫ II: szkt: keğari, (tib: ke sha ri), klm: gesari: “ɟɸɦɭ, ɢɩɞɟɩɫɭ”, Ȼɫɬɦɛɨ ɢɸɫɸɞ ɟɸɦɭ ɛɧɷɭɨɶɞ ɨɸɫɦɸɰ ɨɸɫ ɟɛɦɷ – da-li: TTT: Rhododendron anthopogonoides maxim., flowers of ba lu plant || klm: dali; Baw p. 121: ɟɛɦɷ I: Rhododendron dahuricum (bot.) (see ɍɸɫɸɦɡ) (Tib. da-li); KGy p. 135: ɟɛɦɷ2: növ havasszépe (Rhododendron-fajok neve); klm: dali; Süx p. 78: ɟɛɦɷ: tib: da-lis [sic!] < szkt: talis, klm: dali: Rhododendron adamsii Rehd; ȼɛɦɮɮ ɧɩɟɨɶ ɱɸɱɸɞ. Ɉɛɝɲɣɬ ɨɷ ɭɛɨɬɛɞ ԛɨɸɫɭɸɤ, ɛɬɞɛ ɰɛɟ, ɮɮɦɶɨ ɩɫɩɤ ɰɺɫɛɛɫ ɮɫɞɛɟɛɞ, ɞɩɦ ɭԧɦԧɝ ɺɞɛɛɨ ɱɸɱɸɞɭɸɤ, ɛɨɰɣ- ɦɛɧ ԛɨɸɫɭɸɤ, ɳԧɝɞԧɫ ɮɫɭ ɨɛɝɲɭɛɤ, ɧԧɨɰ ɨɩɞɩɩɨ ɡɣɡɣɞ ɧɩɟ, ɸɧɣɤɨ ɨɛɤɫɦɛɞɛ, ԛɨɸɫɭɨɣɤ ɢԛɤɦɟ ɩɫɨɩ. Ԛɨɸɫɭ ԧɝɬ, Corypha Rox (Ʌɩɝ.). ɟɛɨɟɛɫ – stan-dar: [?] || klm: dandar; Baw p. 122: ɟɛɨɟɛɫ: tantra (Buddh.) (Skr.); KGy Ø; Süx p. 79: ɟɛɨɟɛɫ: tib: stan-dar < szkt: tantra, klm: dandar: “ɳɛɳɣɨ ɟɸɦɞɸɫɸɰ”; ȼɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɨɩɧɦɩɦ ɟɛɰɷ ɣɰ ɰԧɦɞԧɨɣɤ ɛɤɧɞɣɤɨ ɭɛɫɨɣɤɨ ɻɬ; ɡԛɟɣɤɞ ԛɢ. ɟɮɞɮɦɛ – du-gu-la: [?] || klm: dugula; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 88: ɟɮɞɮɦɛ: tib: du gu la < szkt: dogulagam, klm: dugula: Ɉɸɞɸɨ ɢԛɤɦ ԧɝɬ, ɸɦ ԧɝɬԧԧɫ ɨɸɰɬɸɨ ɜԧɬɣɤɞ ɧɩɨɞɩɦɲɮɮɟ ɳɛɛ ɭɩɫɞɩ ɞɸɨɸ. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 207 2008.10.02. 6. Függelék + ɻɞ, ɣɩɞɛ – yo-ga: TTT: systematic religious mediation || klm: yoga; Baw p. 151: ɻɞ: yoga, ɻɞɶɨ ɟɛɬɞɛɦ: yoga exercises, yoga; KGy Ø; Süx p. 117: ɣɩɞɛ: tib: yo-ga < szkt: yoga, klm: yoga: “ɦɛɝ ɮɲɣɫɬɛɨ”; ɘɫɭɨɣɤ ɸɨɸɭɰɸɞɣɤɨ ɞԛɨ ɮɰɛɛɨɶ ɭɮɮɳɭɛɤ 6 ɬɣɬɭɠɧɣɤɨ ɨɸɞ ɟɛɨɟɫɶɨ ɻɬɨɶ ɜɺɬɛɦɞɛɦɶɨ ɨɩɧ. ɘɨɸ ɻɬɨɶ ԛԛɟɨɸɸɬ ɬɸɭɞɸɦ ɢԛɤ, ɜɣɠ ɧɛɰɜɩɟɩɩ ɢɛɦɮɮɫɟɛɨ ɢɛɰɣɫɛɰ ɪɫɛɥɭɣɥ ɰɣɲɸɸɦɣɤɨ ɬɣɬɭɠɧ; Ɇɛɧɶɨ ɣɩɞɛ (ɜɮɫɰɛɨ ɜɛɞɳɣɤɨ ɛɟɣɦɛɛɫ ɦɛɧ ɨɛɫɶɨ ɜɺɬɛɦɞɛɦ ԛɤɦɟɸɰ ɛɫɞɛ ɰɸɦɜɸɫ). ɡɛɟɛɨɞɛ – byi-tang-ga: [?] || klm: Їidangȗ-a; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 97: ɡɛɟɛɨɞɛ: tib: byi tang ga < szkt: viԑԑanga, klm: ֢idangȗ-a: Erycibe paniculata; Vitex trifolia; Ȼɧɭ ɣɬɞɸɦɸɨ, ɰɛɦɮɮɨ ɰɮɫɱ, ɜɮɮɫɱɛɞɨɶ ɟɛɤɭɛɤ ԛɫ. Ɉɣɧɞɸɨ, ɡɣɡɣɞ, ɱɛɤɝɛɫ ɨɛɝɲɭɛɤ ɧɩɟɩɨɟ ɮɫɞɛɨɛ. ɢɛɧɜɛɛ – cam-pa: [?] || klm: Їamba; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 109: ɢɛɧɜɛ I: tib: cam pa, klm: ֢amba: ȼɮɭ ɜɩɞɣɨɩ, ɨɛɝɲ ɢɮɢɛɛɨ, ɢɩɩɬɩɨ ɱɸɱɸɞɭɸɤ, ɞɣɦɭɞɸɨɸɬɸɨ ɰɸɸɭɸɤ, ɮɦɛɛɨ, ɱɛɤɝɛɫ ɮɦɛɛɨ, ɱɛɤɝɛɫ ɰԛɫɸɨ ɞɮɫɝɛɨ ɺɨɢɶɨ ԧɨɞԧɭɸɤ ɮɫɞɛɧɛɦ. ɢɣɟɫɛɞɛɛ – tsi-tra-ka: [?] || klm: zidraȗ-a; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 112: ɢɣɟɫɛɞɛɛ: tib: tsi-tra ka < szkt: citraka, klm: zidraȗ-a: Capsicum annuum L.; ɉɦɩɨ ɭԧɫɦɣɤɨ ɮɫɞɛɧɦɶɨ ɨɸɫɟ ɺɝɟɛɞ ɜɩ- ɦɩɝɲ ɞɩɦ ɭԧɦԧɝ ɲɣɨɡԛԛɞ ɨɸɫɦɸɟɸɞ. Ɋɩɝɛɛɫɣ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɢɮɟɛɛ – tsu-ta: [?] || klm: zuda; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 113: ɢɮɟɛɛ: tib: tsu ta < szkt: cuta, klm: zuda: Ⱦɛɨɱ ɰԧɦɭ ɰԛɧԛɨ ɜɮɬɶɞ ɰɸɦɨɸ. ɇԧɨ ɭɸɟɨɣɤ ɬɮɮɟɛɞ ɩɫɨɶ ɨɸɫ. ɍɸɨɟ ɰɩɻɫ ɰԧɦɭɸɤ ɰԛɨ ɩɲɝɩɩɬ ɢɮɟɛɛ ɨɛɫ ɭɸɟɨɣɤɞ ɸɫɸɧɟɸɞ ɛɧɷɭɛɬ ɰɸɧɸɸɨ ɳɩɩɦɟɩɞ ɟɩɧɩɞ ɜɣɤ. ɣɬɞɛɨɟɣ – skandhi: [?] || klm: isgandi, isȗandi; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 117: ɣɬɞɛɨɟɣ: tib: skandhi < szkt: skandhi, klm: isgandi, isȗandi (ɇȾɉ): Ɉɸɞɸɨ ɢԛɤɦ ɛɟɶɨ ɨɸɫ ɦɛɟɮɮ – la-du: [?] || klm: ladu; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 120: ɦɛɟɮɮ: tib: la du < szkt: laԑԑu, klm: ladu: ɘɦɟɸɝ ɛɧɭ ɰɩɦɷɬɩɨ ɜɩɩɫɱɩɞ ɜɮɹɮ ɸɫɬ ɜɮɮɫɱɛɞ ɨɺɱɦɛɨ, ɭɩɞɭɮɮɬ, ɜɩɫ ɳɛɫɣɦɡɣɤɞ ɣɬɞɸɦɸɨ ɮɬɛɨɟ ɨɛɤɫɮɮɦɡ ɰɣɤɬɸɨ ɰɩɦɣɧɩɞ ɣɟɸɸ. ɧɛɞԛɫ – ma-ku-ra: [?] || klm: magur-a; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 130: ɧɛɞΟɫ: tib: ma-ku-ra < szkt: mukura, klm: magur-a: ɭɩɦɷ (Ʌɩɝ.) ɧɛɨɞɛɛɦɛɧ – mang-ga-lam: [?] || klm: mangȗalama; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 131: ɧɛɨɞɛɛɦɛɧ: tib: mang ga lam < szkt: maԜgala, klm: mangȗalama: “ԧɦɢɣɤ ɰɮɭɛɞ”; Ƀɰ ɭԧɦԧɝ ɨɩɧ ɬɮɟɫɶɞ ɭԧɞɬɞԧɰԧɟ ɜɣɲɟɸɞ ԧɦɢɣɤ ɜɣɦɸɞɟɦɣɤɨ ԛɞ. ɧɛɨɡɣɫ – manyajir: [?] || klm: manЇir; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 132: ɧɛɨɡɣɫ: tib: manyajir < ,szkt: manjira, klm: man֢ir: “ԧɦɧɣɤɨ ɜɸɦɢɸɞ”; ɐɸɦɜɸɫ ɨɷ ɸɦɸɞ ɢԛɫɰɨɣɤ ɛɟɣɦ ɛɭɣɫɛɦɟɬɛɨ ɱɛɱɛɫɬɛɨ ɞɸɫɸɦɭɸɤ, ɸɦɟɸɝ ɩɦɩɨ ԧɨɞԧɭɸɤ ɰɛɭɮɮ ɲɮɦɮɮ. ɚɬɨɶ ɰɛɦɮɮɨɶɞ ɟɛɫɨɛ ɞɸɡ ɸɧɣɤɨ ɬɮɟɛɫɭ ɞɛɫɟɛɞ. ɧɛɰɣ – ma-he: [?] || klm: maki; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 136: ɧɛɰɣ: tib: ma-he < szkt: mahiԕa, klm: maki: Bulalus arnex; Ԛɰɫɣɤɨ ɺɢɞɮɮɫɶɨ ɛɧɷɭɛɨ, ɮɬɨɶ ԛɰɸɫ ɲ ɞɸɨɸ. ɍɩɦɞɩɤ ɰɛɤɨɛɞɣɤɨ ɭɩɦɞɩɤɭɩɤ ɛɟɣɦ, ɜɣɠ ԛɨɬɸɨ ɬɛɛɫɛɦ ԧɨɞԧɭɸɤ. ɧɛɰɩɫɛɞɣ – ma-ho-ra-ge: [?] || klm: maqoragi; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 136: ɧɛɰɩɫɛɞɣ: tib: ma ho ra ge < szkt mahorage, klm: maqoragi (ɇȾɉ): ɐɸɝɦɸɸɫ ɺɝɛɞɲ ɞɛɢɛɫ ɩɫɨɶ ɸɢɸɟ, ɦɮɬɶɨ ɨɸɫ. ɧɛɰɫɛɨɢ – [?] || klm: maqara(n)Їa; Baw p. 211: ɧɛɰɫɛɨɢ: (ɟΫɫɝΫɨ ɧɛɰɫɛɨɢ) the Four Great Guardian Kings of the Quarters (acting as guardians of a lamasery, and often depicted at the end of a xylograph) (Skr.); KGy p. 251: ɧɛɰɫɛɨɢ: mahárádzsa; klm: maqara(n)֢a, ujg/tib ind; ɟΫɫɝΫɨ ɧɛɰɫɛɨɢ: vall a Négy Mahárádzsa, az égtájak négy szellemkirálya; Süx p. 136: ɧɛɰɫɛɨɢ, ɧɛɰɛɫɛɨɢ, ɧɛɰɛɫɛɡɛ: szkt: mahƘrƘja, klm: maqaran֢a: “ɣɰ ɰɛɛɨ”; ɍɸɨɞɸɫɣɤɨ ɟԧɫɝԧɨ ɰɛɛɦɞɛ ɜɮɹɮ ɠɫɭԧɨɱɣɤɨ ɟԧɫɝԧɨ ɢԛɞɣɤɞ ɬɛɰɣɞɲ ɬɛɰɣɮɦɬɨɶɞ ɟԧɫɝԧɨ ɧɛɰɫɛɨɢ ɞɸɟɸɞ. ɓɛɳɨɶ ɻɬɨɶ ԛɤɦ ɬɛɰɣɞɲ ɣɰ ɰɛɛɟ ɜɩɦɩɰ Ƚɣɫɮɟɰɛɥɛ ɨɷ ԧɧɨԧ ɢԛɞɣɤɞ, Ƚɣɫɮɪɛɥɳɛ ɨɷ ԧɫɨԧ ɢԛɞɣɤɞ, Ƚɛɤɳɫɛɛɝɛɨ ɨɷ ɮɧɛɫ ɢԛɞɣɤɞ, ȿɰɫɣɭɛɫɛɳɭɫɛ ɨɷ ɟɩɫɨɩ ɢԛɞɣɤɞ ɭɮɬ ɭɮɬ ɬɛɰɣɞɲ ɞɸɨɸ. ȿɛɨɟɫɶɨ ɧԧɫɞԧɦ ɻɬɦɩɦɟ ɮɫɷɟɛɛɬ ɢɩɫɣɮɦɬɛɨ ɧɛɨɟɦɶɨ ɭԧɝɟ, ɺɢɞɮɮɫɶɨ ɭɛɝɛɨ ɜɮɫɰɨɶ ɨɸɞ-ȼɺɫɮɮɢɛɨɛ ɜɮɹɮ ɭԛԛɨɣɤɞ ɭԧɦԧԧɦԧɰ ɜɮɫɰɨɶɞ ɜɛɤɫɦɮɮɦɡ ɭԛԛɨɣɤ ɟԧɫɝԧɨ ɢԛɞɣɤɨ ɬɛɰɣɮɦɬ ɜɩɦɞɩɡ Ȼɧɞɛɛɬɸɟ (ɮɧɛɫ), ɋɛɟɨɛɛɬɛɧɜɰɛɝ (ԧɧɨԧ), Ȼɥɳɩɜɰɷɺ (ɟɩɫɨɩ), Ȼɧɣɨɟɛɝɛɛ (ԧɫɨԧ) ɜɮɫɰɨɶɞ ɜɛɬ ɢɛɦɬɨɶɞ ɰɸɦɨɸ. ɧɣɰɣɫ – mi-ki-ri: [?] || klm: mikiri; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 138: ɧɣɰɣɫ, ɧɣɰɣɫ ɬɛɫ: tib: mi ki ri (< szkt), klm: mikiri: ɘɨɸɭɰɸɞɣɤɨ ɠɬɟԛɞɸɸɫ ɬɛɫɶɨ ɨɸɫ. Ȼɳɮɮɝɛɨɣɤ ɬɛɫ. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 208 2008.10.02. 6. Függelék + ɩɧ – om: [?] || klm: om; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 151: ɩɧ: szkt: aum (< tib: om) [sic!], klm: om: Ȼɫɣɮɨ ɰɛɨɟɦɛɞɛ ɜɛ ɠɫԧԧɦɣɤɨ ԛɞ. ɇԧɫɞԧɦ ɮɨɳɦɛɞɛ ɰɣɤɞɸɸɟ ɳɛɳɨɶ ɢɛɨ ԛɤɦɣɤɨ ɸɰɦɸɦɟ ɰɸɦɨɸ. ɉɧ ɨɷ ɛ, ɮ, ɧ ɞɮɫɝɛɨ ԛɬɞɸɸɬ ɜԛɭɸɰ ɜԧɞԧԧɟ ɸɟɞɸɸɫ ɨɷ ɞɮɫɝɛɨ ɝɸɸɟ (ɋɣɞɝɸɸɟ, Ɍɛɛɧɛɝɸɸɟ, ɚɡԛɫɝɸɸɟ)-ɣɤɨ ɜɣɦɸɞɟɸɦ ɞɸɨɸ; ɉɧ ɬɝɛɬɭɣ ɬɣɟɟɛɧ (aum svasti siddham) ɸɰ ɜɩɦɬɩɨ ɰɛɧɛɞ ɛɧɷɭɛɨ ɸɨɰ ɛɧɞɛɦɛɨ ɜɩɦɭɮɞɛɤ ɞɸɬɸɨ ɮɞɭɛɭɛɤ. ȼɮɫɰɨɶ ɳɛɳɣɨ ɧɩɨɞɩɦɟ ɨɸɝɭɸɫɬɨɸɸɬ ɸɰɦɸɸɟ, ɧɩɨɞɩɦ ɜɣɲɣɞ, ɬɮɟɫɶɨ ɸɰɸɨɟ ɸɨɸ ɰɸɦɦɸɞ ɜɮɹɮ ԛԛɨɣɤ ɩɫɲɮɮɦɞɛ (“ɩɧ ɬɛɤɨ ɛɧɞɛɦɛɨ ɜɩɦɭɮɞɛɤ”) ɜɣɲɣɞɟɸɰ ɜɩɦɡɸɸ. ɫԛɫԛ – ru-ru: [?] || klm: ruru; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 160: ɫΟɫΟ: tib: ru ru (< szkt), klm: ruru: ɜɮɞɛ; ɸɦɭ ɞԧɫԧԧɬ (Ʌɩɝ.) ɬɛɞɛ – sa-ga: [?] || klm: saȗ-a; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 162: ɬɛɞɛ: tib: sa ga < szkt: vaisƘka, klm: saȗ-a: 1. ɬɛɫɨɶ ɢɮɫɰɛɤɨ ɻɬɨɶ ɰɩɫɣɨ ɨɛɤɧɛɨ ɩɟɨɶ ɨɸɞ; 2. ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɛɟ. ɭɛɧ – tha-ma: TTT: 1. finally, least, last, 2. the inferior man; lower beings, last vile, inferior, poor, humble || klm: tamu; Baw p. 330: 1. hell, 2. pit; KGy p. 422: ɭɛɧ: vall pokol, ɭɛɧɛɛ Οɢɸɰ/ɱɛɤɰ: gyötrędik, kínlódik, ɭɛɧɶɨ ɢɩɝɦɩɨ: a pokol kínjai; ɭɛɧɶɨ ɛɧɷɭɛɨ ɭɛɧɟɛɛ ɡɛɫɞɛɦɭɛɤ: “pokollakó a poklában boldog”; klm: tamu, ujg; Süx p. 179: ɭɛɧ: tib: tha-ma < szkt: tƘmas, klm: tamu: 1. ɳɛɳɨɶ ɻɬɨɶ ɞɮɫɝɛɨ ɧɮɮ ɢɛɺɛɨɶ ɨɸɞ. Ɉԛɞɸɦɭ ɛɧɷɭɨɶ ɬԛɨɬɣɤɞ ɱɸɸɫɦԛԛɦɸɨ ɢɩɝɦɩɨɞɩɩɫ ɭɛɫɲɣɦɞɛɰ ɛɹɮɦɭ ɩɫɩɨ. ɍɸɫ ɩɫɨɶ ɸɢɸɨ ɨɷ ɘɫɦɸɞ ɨɩɧɮɨ ɰɛɛɨ ɜɩɦɨɩ; Ɉɛɤɧɛɨ ɰɛɦɮɮɨ ɭɛɧ (ɜɛɬɰԛԛ ɸɟɞɸɸɞɲ ɭɛɧ, ɰɛɫ ɳɮɞɛɧɭ ɭɛɧ, ɰɮɫɛɛɨ ɸɝɟɸɞɲ ɭɛɧ, ɸɧɞɸɨɸɞɲ ɭɛɧ, ɣɰɸɟ ɸɧɞɸɨɸɞɲ ɭɛɧ, ɞɛɬɦɛɞɲ ɭɛɧ, ɧɛɳ ɞɛɬɦɛɞɲ ɭɛɧ, ɲԧɦԧԧɞԛɤ ɭɛɧ); 2. ɳɣɦɡ. ɢɩɝɦɩɨ, ɜɸɫɰɳɸɸɦ; ɢɩɝɦɩɨɭ ɩɫɩɨ; 3. ɧɛɳ ɞԛɨ ɨԛɰ. ɮɝɳɣ – u-pa-si: [?] || klm: ubasi; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 189: ɮɝɳɣ: tib: u pa si, szkt: upƘsaka, szogd: ’wp’sy, klm: ubasi: “ɜɮɺɨɟ ɩɤɫɭɬɩɨ”; ȼɮɺɨ ɨɷ ɛɧɣɫɦɛɬɛɨ ɨɣɫɝɛɛɨ ɞɸɬɸɨ ɮɭɞɛɭɛɤ. Ɏɞɭɛɛ ɛɧɷ ԛɦ ɭɛɬɦɛɞɲ, ɸɬ ԧɞɬɨɣɤɞ ԛɦ ɛɝɛɞɲ, ɜɮɫɮɮ ɭɛɲɛɛɦ ԛɦ ɰɮɫɷɱɛɞɲ, ɰɮɟɛɦ ԛɦ ԧɞԛԛ- ɦɸɞɲ, ɟɛɫɬ ԛɦ ɮɮɞɲ, ɭɛɝɛɨ ԛɠɬɭ ɳɛɞɳɛɛɜɛɟɶɞ ɬɛɰɣɞɲ, ɞɮɫɝɛɨ ɸɫɟɸɨɣɤɞ ɜɣɳɫɸɞɲ, ɞɸɫɸɸɬ ɞɛɫɛɦɞԛɤɞɸɸɫ ɬɛɨɝɛɛɫ ɛɝɬɛɨ ɸɫɸɞɭɸɤ ɞɸɨɸɨ (ԛɢ) ɬɛɨɝɛɛɫɭɛɨ. ɰɮɨɟɛɫ – hundhara: [?] || klm: [?]; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 202: ɰɮɨɟɛɫ: tib: hundhara < szkt: humdhara: “ɰɮɧɶɞ ɜɛɫɣɞɲ”; Ɍԛɰɜɛɛɭɛɫ ɛɤɧɞɣɤɨ Ɍԛɰɜɛɛɭɛɫ ɬɮɧɶɨ ɨɮɭɛɞɭ ɜɛɤɟɛɞ ɭɛɰɣɦɞɛɭ ɮɮɦ. ɳɛɞɭɷ – shag-ti: TTT: spear, lance, pike, sword, trident || klm: šagdi; Baw Ø; KGy p. 696: ɳɛɞɭɷ: életerę, tetterę; ritk kard; klm: šagdi < tib ind; Süx Ø ɳɛɦɧɛɦɣ – shal-ma-li: [?] || klm: šalmali; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 218–219: ɳɛɦɧɛɦɣ: tib: shal ma li < szkt: sƘlamali; klm: šalmali: ȼɮɫɰɨɶ ɳɛɳɨɶ ɩɨɩɦɩɩɫ ɩɫɲɣɨ ɭɩɤɫɨɶ ɭɛɧɟ ɜɛɤɰ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɧɩɟɨɶ ɨɸɫ. Ɉɛɝɲ ɨɷ ɣɦɟ ɰɮɭɞɛ ɧɸɭ. ɳɛɫɣɞɛ – sa-li-ka: [?] || klm: [?] || Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 221: ɳɛɫɣɞɛ: tib. sa ri ka < szkt: ğarika, sƘrikƘ, klm: šariȗ-a: Turdus salica; Ⱦɣɦɞɸɫ ɰԧɰ ԧɟɭɸɤ, ɱɛɞɛɛɨ ɜɣɟɸɫɭɸɤ, ɡɣɡɣɞɰɸɨ ɳɛɫ ɰɮɳɮɮɭɛɤ, ɨɩɧɰɩɨ ɟԧɦɞԧԧɨ, ɬԛɫɞɸɸɫ ɛɧɷɟɛɫɟɛɞ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɳɮɝɮɮ ɳɣɝɛɛɨɭɣɞ – [?] || klm: šiwantig; Baw p. 539: ɳɣɝɛɛɨɭɣɞ: 1. Chrysanthemum, 2. Pyrethrum, ɐɛɨɞɛɤɨ ɳɣɝɛɨɭɣɞ: P. changaicum; KGy p. 705: ɳɣɝɛɨɭɣɞ, ɳɣɝɛ(ɛ)ɭɣɞ, ɳɣɝɛɭɣɰ, ɳɣɝɸɨɟɸɞ: növ krizantém; margitvirág; klm: šiwantig < tib ind; ɳɣɝɛɨɭɣɞ ɱɸɱɸɞ: krizantém (Chrysanthemum hortorum); hangáji margitvirág (Pyrethrum changaicum); Süx Ø ɳԛɦɸɞ – [?]: [?] || klm: silüg; Baw 552: ɳΟɦɸɞ (ɳΟɦɸɞ ɨɛɤɫɛɞ, ɳΟɦɸɞ ɨɛɤɫɛɞɦɛɦ): poem, verse, poetry, ɛɫɝɛɨ ɟΫɫɝΫɨ ɧΫɫɭ ɳΟɦɸɞ: sonnet, ɢɛɟɞɛɤ ɳΟɦɸɞ: free verse, ɱɛɞɛɛɨ ɳΟɦɸɞ: blank verse, unrhymed or unalliterated verse, ɳɩɞɦɩɩɧ ɳΟɦɸɞ: epigram, ɳΟɦɸɞ ɰɩɦɜɩɩ = ɰɩɦɜɩɩ ɳΟɦɸɞ (p. 445): poem in couplets or stanzas (Skr); KGy p. 719: ɳΟɦɸɞ: vers; verssor, ɳΟɦɸɞ ɜɣɲɣɰ: ver-set/költeményt ír, ɳΟɦɸɞ ɢɩɰɣɩɰ: verset/költeményt szerez, ɳΟɦɸɞ ɭɩɞɭɩɩɰ: verset (meg)tanul, ɳΟɦɸɞ ɮɨɳɣɰ: verset (el)olvas, verset felolvas; klm: silüg, rég šlok < ujg ind; Süx p. 226: ɳΟɦɸɞ: tib: ? < szkt: ğloka, klm: silüg: Ԛɞɣɤɞ ɛɤɢɛɧɟ ɭɩɰɣɫɮɮɦɡ, ɜɛɟɛɞɦɛɨ ɜɣɲɬɸɨ ɮɫɛɨ ɢɩɰɣɩɦɶɨ ɨɸɞ ɰɸɦɜɸɫ. TothErzsebet_PhD-dissz.doc 209 2008.10.02. 6. Függelék + 3. Csak RTA-M-ban található ka-rgyan – ʌ 152: G TothErzsebet_PhD-dissz.doc 210 2008.10.02. 6. Függelék + kha-dam – ʌ 229: kǦaDam, kǦaDan (M, VMI 122: 33): ‘wolf’ * p. 57, note 35: The -n of kǦaDan is secondary and due to an initial dental t- of the word which followed it in the text: kǦaDan tǦieni. JäD: kha: ‘mouth’, dam-pa: ‘strong’ kha-mur – ʌ 235: kǦamur (M): ‘rings on the bit of bridle with which it is fastened to the halter’ * p. 58, note 37: The original meaning of the Monguor word must be ‘bit of the bridle’ cf. kha ‘mouth mur- ‘to gnaw’. JäD: ‘bit (bridle)’ kha-yang – ʌ 242: kǦayãș (M): ‘wish’; JäD: kha: ‘mouth’, yag: ‘good’ kha-ra – ʌ 239: kǦarƘ (M): ‘trough, manger’; JäD: ‘trough, manger’ kham-pa – ʌ 233: kǦamBa (M), kǦänBa (Sch 45, 46, 867, VMI 44: 198, 124: 87, p. 65): ‘an aromatic plant’; JäD: ‘Tanacetum tomentosum, a very aromatic plant, frequent in high mountains’ khal-rta – ʌ 240: kǦƘrDa (M): ‘pack-animal’; JäD: khal: ‘burden’, rta: ‘horse’ khu-ba – ʌ 244: kǦuƘ (M): ‘soup, liquid, drinkable drug’; sman kǦuƘ (sman khu-ba) (M): ‘drinkable drug’; JäD: ‘fluid, liquid’ khog – ʌ 246: kǦuoG< (M): ‘cavity dip’; JäD: ‘the interior, the inside’, khog-pa: ‘the trunk of the body’ khyags – ʌ 720: t'ğǦiaG TothErzsebet_PhD-dissz.doc 211 2008.10.02. 6. Függelék + glen – ʌ 263: län (M): ‘lasy, idle’; JäD: glen-pa: ‘lasy, idle’ glen-pa – ʌ 282: liämBƘ (M): ‘stupid, imbecile’; JäD: ‘stupid, imbecile’ glo-rgyag – ʌ 296: lorD!Z!iaG< (M): ‘suddenly, instantaneously’; JäD: glo-bur: ‘suddenly, instantaneously’ dgang-gzar – ʌ 470: rGãș zär (T, Sch 869), Gõșsär (Sch 867): ‘spoon used at libation’; JäD: ‘spoon used at libation’ dgum – ʌ 474: rGunla- (M): ‘to bend, to curve’; rGunlaG TothErzsebet_PhD-dissz.doc 212 2008.10.02. 6. Függelék + ngur-ba – ʌ 393: nirwa (VMI 140: 79, 80, p. 142): ‘duck’; JäD: ‘duck, esp. the red wild duck, Anas casarca’ ngom-pa – ʌ 417: omBa in omBa fuDZu (M): ‘holy water used in consecration, purifying’; JäD: ‘to satisfy one’s desire by drinking, fig: chos-kyi bdud-rtsis: ‘to fill one’s self with nectar of doctrine’ dngul – ʌ 785: yǍ (M): ‘a round metal disk, part of women’s headdressing’; JäD: ‘silver’ sngags-gter – ʌ 554: sënoG<, sënoG< Der (Sch 59, 858): ‘magic urn, Earth-god urn’ gcad-gi – ʌ 651: ğD!Z!iärGƞ< (M): ‘broken, split’; JäD: gcod, bcad, gcad: ‘to cut, to break’ and the gen. suffix -gi, which serves as suffix forming attributives gcig-na – ʌ 648: ğD!Z!iaG TothErzsebet_PhD-dissz.doc 213 2008.10.02. 6. Függelék + gter-bum – ʌ 208: ȥDër-wëm (Sch 859): ‘urn’; JäD: gter: ‘treasure’, bum: ‘bottle, flask’ gtog – ʌ 78: DoG TothErzsebet_PhD-dissz.doc 214 2008.10.02. 6. Függelék + thom-pa – ʌ 704: tǦomBƘ (M): ‘foolish, idiotic’; tǦomBarƘ (M): ‘to be or to become stupid’; JäD: thom, thoms, ’thom, ’thoms: ‘to be dim, dull’ thom-bu – ʌ 705: tǦomBǁ (T, Sch 869): ‘spoon (for liquid butter)’; JäD: ‘a large spoon, a ladle’ da-ra – ʌ 56: DƘra in DƘra fuDzu (M): ‘liquid taken from churned milk’; JäD: ‘buttermilk’ Ԑa-ru – ʌ 359: nDari (M), nDarë (Sch 34, 35): ‘a small drum used by the lamas’ (M), ‘«sand- glass» drum (of two turned up hemisphere) (Sch)’ * p. 69, note 55: The nd- correspondance of the Tibetan (< Sanskrit) apical Ε- seems to be interesting; JäD: ‘a small drum used by the lamas’ da-rung – ʌ 59: Darõș (M, VMI 56: 430, p. 68, 172: 36): ‘still, again, steadily’; JäD: ‘still, still more’ dag-mo – ʌ 46: DaG TothErzsebet_PhD-dissz.doc 215 2008.10.02. 6. Függelék + word has also the meaning ‘to bury’ can be seen from the item of Schröder (Sch 649). JäD: ’dad, ’dang: ‘funeral repast (SchD)’ mdang-sang, dang-sang – ʌ 53: Dãșsãș (M): ‘before, in ancient times’; JäD: dang: ‘the first, the former, earlier’, chang-, sang: ‘to be full’, mdang-sang: ‘yesterday and(?) to morrow’ mdog – ʌ 360: nDoG< (M): ‘colour’; JäD: ‘colour’ ’dam – ʌ 357: nDamla- (M): ‘to sink, to go under’; JäD: ‘mud, mire, swamp’ ’di, de – ʌ 65: Di (VMI 88: 14, 96: 27, 104: 118), Die (VMI 96: 20): ‘this, that’; JäD: ’di: ‘this’, de: ‘that’ ’dod – ʌ 362: nDorla- (M): ‘to wish, to want; to agree’; JäD: ‘to wish, to want; to agree’ ’dra-ba ni – ʌ 366: nD.Z.Ƙni (M): ‘similar’; JäD: ’dra-ba: ‘similar’ rdo-rje – ʌ 93: DuorD!Z!i (M), DorD!Z!i (Sch 40): ‘ritual sceptre of the lamas, thunderbolt-sceptre’; DuorD!Z!ila- (M): ‘to hold a sceptre’; JäD: ‘ritual sceptre of the lamas, thunderbolt-sceptre’ rdo-’bum – ʌ 459: rëDuomBen, rëDuomBeș (Sch 78, VMI 84: 143, p. 87): ‘heap of stones put on a tomb, pyramid-shaped stone-heap which keeps off the demons’; JäD: ‘a sacred heap of stones, a maԜi’ rdog – ʌ 21: arDoG< (M): ‘wild radish’; JäD: ‘root’ rdong-rgan – ʌ 440: rDõșrGän in rDõșrGän ğD!Z!iǁDZe: (M): ‘old, great tree which is worshipped, holy tree’; JäD: sdong-po: ‘trunk, stem, tree’ rdor-mo – ʌ 624: ΜDormu (VMI 114: 322, p. 119): ‘feast, banquet’; JäD: sdor, rdor: ‘that which gives relish to food, seasoning, meat, spice’ ldong-ser, ldong-gser – ʌ 92: Dunsar, Dõșsär, Dëșsär (M, Sch 40, 76, VMI 156: 65, p. 159): ‘a little copper cup, in which water is poured and which is put as sacrifice before the idols, little cup for children’; JäD: gser: ‘gold’, gser-gzang: ‘gilt copper’ sdang – ʌ 535: sDãșla- (M): ‘to be malicious, to hurt sy’; JäD: ‘to be angry, wrathful, to hate, to be inimically disposed’ sdug – ʌ 540: sDoG< (M): ‘affection, grief, pain, trouble’; sDoG TothErzsebet_PhD-dissz.doc 216 2008.10.02. 6. Függelék + dpe – ʌ 217: hue: (Sch 68, VMI 177:1): ‘parabole, comparison, story’; hue:la (VMI 177: 1): ‘to speak in parable’; JäD: dpe: ‘pattern, model’, dpe-sgra: ‘speech’ dpe-cha – ʌ 220: ȥuưD!Z!iƘ (M): ‘prayer-book of lamas’; JäD: ‘book’ dpyid – ʌ 633: ΜƞD, Μƞr (M): ‘spring’; JäD: ‘spring’ spang – ʌ 531: sBa (M): ‘board, slab, slice, piece’; JäD: ‘board, slank, slab, slate’ pha-ming – ʌ 206: ȥaniș (M), pǦaninș (M): ‘the family of the wife’; JäD: ‘relations on the father’s side’, Kow s.v. törküm = pha-ming: ‘parents of the wife phar – ʌ 142: far (M): ‘worms developing on meat’; JäD: ’phar: ‘to leap’ phar-ba, ’phar-ba – ʌ 330: mpǦurƘ (M), mpǦara (VMI 122: 37): ‘a kind of wild dog, which prefers to eat intestines’; JäD: ‘wild dog (barks and commits its ravages like the wolf, yet being afraid of man, Lad)’ phul – ʌ 146: fǍla (M), fula- (VMI 156: 65) ‘to offer, to sacrify, to donate (to a lama)’; lamar fǍla- (lha-mar phul-) (M): ‘to burn a sacrificial wick’, lamaDu sƞr fǍla- (bla-ma + Mgr -Du, gser, phul-) (M): ‘to present money to a lama’; JäD: ’phul: ‘to offer, to sacrify, to donate (to a lama)’ phon, dpon – ʌ 221: ȥuon (Sch 22): ‘silk kerchief (in religious ceremonies)’; JäD: ‘bunch, wisp, cluster, umbel, tuft, tassel’, dar-phon: ‘a bunch of fring of silk’ phyar-dar – ʌ 669: ğiäDar (M): ‘flag, banner’; JäD: ‘flag, banner’ phyi-dro / phyi-ro – ʌ 684: ğirǁ, ğürǁ (M, VMI 40: 129): ‘the middle of the afternoon’; JäD: phyi-dro: ‘the later part of the afternoon’, phyi-ro: ‘evening’ phye-long – ʌ 634: Μɻlõș (Sch 628): ‘chopped paste’; JäD: phye: ‘flour, dust’, long-long: ‘being in pieces, in fragments’ phyem-pa lab-tse – ʌ 607: ΜamBƘ lafDZi (VMI 178: 5): ‘butterfly’; JäD: phye-ma-lab: ‘butterfly’ ’phags-pa – ʌ 26: BaG TothErzsebet_PhD-dissz.doc 217 2008.10.02. 6. Függelék + dbang-bskur – ʌ 149: G<ãșsGur (Sch 635): ‘a kind of prayer, which is performed during the initiation of the youth, the ceremony of taking over the power, while the youth gets a new name’; JäD: ‘consecration, inauguration, initiation’ dbang-can – ʌ 150: G<ãșt'ğǦiän (M): ‘powerful, noble’ dbang-med – ʌ 148: G<ãșmier (M): ‘weak, one who does not use his energy’; JäD: sdod dbang- med-par: ‘having no strength, not being able to wait’, dbang-med-du ’chol-ba: ‘to make a person powerless’ dbyar – ʌ 775: yär (M, VMI 180: 17): ‘summer’; JäD: ‘summer’ dbyol – ʌ 783: yǁla- (M): ‘to stop, cease, interrupt, to finish’ JäD: ’byol / dbyol, byol: ‘to give or make way’ ’bad – ʌ 311: mBarla-, mBaG TothErzsebet_PhD-dissz.doc 218 2008.10.02. 6. Függelék + gtsag – ʌ 443: rDZaG TothErzsebet_PhD-dissz.doc 219 2008.10.02. 6. Függelék + zhal – ʌ 606: ΜƘla- (M): ‘to lay down on the earth, to plaster floor, to arrange a place’ * p. 89, note 81: It is difficult to decide wether the word is of Mongolian or Tibetan origin. The original meaning of the word is ‘clay, the floor or wall plastered with clay’. The word has in literary Mongolian only the form šala which seems to indicate that it is a loanword. This is also corroborated by the dialects: BurL šal ‘floor, place where the hearth stands’, KhU šal ‘floor, also wooden floor of the yurt’, Dariganga šal ‘the place plastered with clay around the hearth, floor’, Ord šala ‘wall’. JäD: zhal-ba, zhal, zha-la: ‘clay, lime-floor, cement of a floor, plastering, rough cast’, shal-ba: ‘stone-pavement’ zhu, zhus – ʌ 688: ğü&la- (M), ğila- (Sch 22): ‘to address sy of a higher rank, to request’; JäD: ‘to address sy of higher rank, to request’ bzheng – ʌ 637: Μe:nlie- (M), Μɻșlie- (Sch 68): ‘to consecrate, to offer’; JäD: ‘to raise, erect, set up an image, temple, to found, endow, give books to monasteries etc.’ za-ma – ʌ 94: Dzama (M): ‘food, nourishment’; JäD: ‘food, nourishment’ zangs-dmar – ʌ 98: Dzãșmar (M): ‘copper’; JäD: zangs: ‘copper’, dmar: ‘red’ zegs – ʌ 112: D.Z.e:G (M): ‘impurity (moral), dirt’; JäD: zegs-ma: ‘impurity (moral), dirt’ zer – ʌ 687: ğüe:rla-, ğüe:rlo- (M): ‘to say, to tell’; sGeD!Z!iä ğüe:rla- (M) (skad-chas zer): ‘to talk’; JäD: ‘to say’; RTA-M ʌ 686: ğüe:rBu (M) (zer-po): ‘one who speaks openly and frankly’ gzan – ʌ 155: G<ëDZän (Sch 634–635), rëDZan (VMI 162: 41, 50, p. 165): ‘lama-toga, shoulder- dress’; JäD: ‘plaid (esp. W.)’ gza’-ba – ʌ 108: D.Z.awa, G TothErzsebet_PhD-dissz.doc 220 2008.10.02. 6. Függelék + Ri-rab – ʌ 485: Rưra (M), Rira (Sch 829, VMI 56: 408, 420, p. 67): ‘Sumeru mountain, the centre of the Buddhist cosmogonical system (M, Sch), mandala, mountain-torma’; JäD: ‘Sumeru’ rigs – ʌ 463: re:G (M): ‘family, lineage, extraction, nature, material’; JäD: ‘family, lineage, extrac- tion, birth, descent’ ro, bro – ʌ 747: urǁ (M), uruo (VMI 84: 141, 98: 63, 112: 295): ‘dead body, corpse’; JäD: ro: ‘dead body, corpse’ rlan – ʌ 22: arlan (M): ‘humidity’; JäD: ‘humidity’ rlung-g.yab – ʌ 486: rlõșyäG (Sch 867): ‘kerchief, ventilating fan’; JäD: ‘kerchief, ventilating fan’ brla-’byin – ʌ 264: länD!Z!in (M): ‘the thigh’; JäD: brla: ‘the thigh’, byin: ‘the calf of the leg’ la-rtse tshe-ring – ʌ 276: laΜDZe sërãș (Sch 622): ‘a name (pass-top-castle (?) Sch)’; JäD: la-rtse: ‘top of a mountain pass’, tshe-ring: cf. … lag-skor – ʌ 274: lasGur (M): ‘little mill (hand-mill, prayer-mill)’; JäD: ‘handmill’ lag-phyis – ʌ 256: laG<ğư (M): ‘towel’; laG<ğưna ȥƘ- (M): ‘to cover the head with a towel’; JäD: ‘towel’ lag-zha – ʌ 255: laG<ΜƘ (M): ‘lame hand, paralysis’; laG<ΜƘDa- (M): ‘to be lame, to become lame (of hand); JäD: lag-zha-can: ‘having a lame hand’ lab-tse – ʌ 252: laBse: (M), lawDzë (Sch 68, VMI 114: I: 2, p. 119): ‘heap of stones in which a pole with little flags and papers are fastened’; laBse: sDorlo- (M) (lab-tse stod-): ‘to place stone or superstituous objects on a hap of stones’, lawDzë ΜDa rëD!Z!iõș (Sch) (lab-tse rta gzhon): ‘horse race around the obo’; JäD:’heap of stones in which a pole with little flags and papers are fastened, especially on mountain passes’ las-dka’ – ʌ 285: lisGa (M, VMI 120: 6, 14, 146: 26), lưsgƘ (VMI 58: 458), lisGƘ (M): ‘work (M, Sch), deed, custom (Sch, M)’; lisGala- (M): ‘to work’, lisGat'ğǦi (M): ‘worker’; JäD: las-ka: ‘action, act, deed, work’, dka’-las: ‘a troublesome work’ lugs – ʌ 287: loG< (M, VMI 34: 39, 44: 194, 110: 232): ‘the way of action, method, sort’; loG TothErzsebet_PhD-dissz.doc 221 2008.10.02. 6. Függelék + shis-dar – ʌ 675: ğiDƘr (Sch 40): ‘a sort of silk scarf (“Redehada”)’; JäD: shis: ‘good luck, for- tune’, dar: ‘silk’ gshags – ʌ 670: ğiaG TothErzsebet_PhD-dissz.doc 222 2008.10.02. ; ɰɛɫ ɬɛɧɜɛɫ: szégyentábla; ɰΟɨɟɸɭ ɬɛɧɜɛɫ: kitüntetę tábla, “dicsęségtábla”; ɲɮɦɮɮɨ ɬɛɧɜɛɫ: kętábla; palatábla; ɬɛɧɜɛɫɟɛɰ: táblára ír; klm: samburada-; ɬɛɧɜɛɫɦɛɰ: falapot/fatáblát készít; klm: samburala-; Süx p. 164: ɬɛɧɜɛɫ:: szkt: sambhara, tib: sa ’bris, klm: sambar-a: “ɹɧ ɜɣɲɣɰ ɜɺɱɰɛɨ ɬɛɧɜɛɫ, ɰɩɻɫ ɬɛɧɜɛɫɭɛɤ ɭɸɧɟɸɞɦɸɦɣɤɨ ɟɸɝɭɸɫ” (Ƚɦɛɟ); ɹɧ ɜɣɲɣɡ ɢɮɫɛɰ ɰɛɝɭɞɛɤ ɢԛɤɦ; ɲɮɦɮɮɨ ɬɛɧɜɛɫ; ɬɛɧɜɛɫ ɰɛɛɦɞɛ (ɨɣɧɞɸɨ ɜɛɨɢɛɨ ɰɛɛɦɞɛ); ɰԛɨɟɸɭ ɬɛɧɜɛɫ (ɬɛɤɳɛɛɦ, ɧɮɮɳɛɛɦ ɢɸɫɞɣɤɞ ɭɸɧɟɸɞɦɸɰɸɟ ɢɩɫɣɮɦɬɛɨ ɰɸɫɸɞɬɸɦ). ɬɛɧɟɩɞ – za-ma-tog: TTT: basket, chest, box, receptacle to put things || klm: samduȗ; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 164: ɬɛɧɟɩɞ: tib: za ma tog, klm: samduȗ: ɍɛɞɭɛɤ ɛɝɟɛɫ ɬɛɝ; ɰɩɫɳ. ɰɛɤɫɱɛɫɞ ɬɛɧɟɩɞ; ɑɛɰɛɫ ɛɺɦɞɮɮɨɟ ɛɝɬ ɞɸɬɸɨ ɮɭɞɛɭɛɤ; ɧɩɨɞɩɦɩɩɫ ɩɰɷ ɰɛɤɫɱɛɞ ɲ ɞɸɟɸɞ. ɬɛɳɣɨ – sa-gzhing, sa-gzhong: TTT: sa-gzhing: Ø; vö. sa: earthen, clay; gzhong: trough; vessel, tray || klm: [?]; Baw p. 299: ɬɛɳɣɨ: sand-tray (used for making calculations) (hist.) (Tib. sa-gzhing); KGy Ø; Süx Ø ɬɸɝɸɞ – gzeb, sig-pu: TTT: gzeb: basket; sig-bu: basket carried on the back || klm: sebeg; Baw p. 316: ɬɸɝɸɞ: basket, wicker case; KGy p. 406: ɬɸɝɸɞ: kisebb kosár; klm: sebeg; Süx p. 175: ɬɸɝɸɞ: tib: gzeb, sig pu, klm: sebeg: 1. ɰɮɦɬ ɜɮɫɞɛɬɛɛɫ ɬԛɦɡɣɨ ɰɣɤɬɸɨ ɬɛɞɬ; ɬɣɤɫɬɸɨ ɬɸɝɸɞ, 2. ɰԧɝɬɞԧɫ ɭɛɨɰɛɞ – thang-khug: TTT: skin bag where parched flour meal is prepared for eating || klm: tangquȗ; Baw Ø; KGy Ø; Süx p. 180: ɭɛɨɰɛɞ: tib: thang khug, klm: tangquȗ: “ɭɛɨɞɣɤɨ ɮɮɭ”; ɍɛɨ ɛɞɮɮɦɛɰ ɰɮɨɣɛɬɭɛɤ ɰԛԛɟɣɤ, ɧɛɨɰɛɞ. ȼɛɬ ɢɛɧɜɛɛɨ ɞɮɫɣɦ ɰɣɤɰ ɬɛɝɰɣ, ɣɦɞɸɸɫ ɰɣɤɬɸɨ ɮɮɭɶɞ ɲ ɰɸɦɨɸ. ɭɩɤɝ – do-po, dos-po: TTT: do-po: a load; dos-po: a load, bundle, bag, bale, package (usu- ally for animals) || klm: toyibu; Baw p. 342: ɭɩɤɝ: burden; ɭɩɤɝɭɩɤ: burdensome; ɭɩɤɝɳɛɛɰ: to be an encumbrance, to be a nuisance, to be too much of a burden; KGy p. 438: ɭɩɤɝ: kellemetlenség, baj, nehézség; klm: toyibi; Süx p. 183: ɭɩɤɝ: tib: tub [sic!], klm: toyibu: ɭԧɝԧɞ ɺɫɳɣɞ, ɭԧɝԧɞ ɲɣɫɸɞɟɸɦ; ɭɩɤɝɭɩɤ ɛɡɣɦ ɭɸɫɧɸɨ, ɭɸɫɸɧ – ther-ma: TTT: kind of serge cloth resembling flannel || klm: terme, te- rem; Baw Ø; KGy p. 480: ɭɸɫɧɸɨ1: posztó; klm: terme < tib ther-ma; ɭɸɫɧɸɨ ɟɸɸɦ: posztó|köpeny, -köntös; Süx pp. 188–189: ɭɸɫɸɧ II: tib: ther ma, klm: terem: ɍԧɝ- ɟɣɤɨ ɞɛɫ ԛɤɦɟɝɸɫɦɸɞɲɣɟ ɰɩɨɣɨɶ ɨɩɩɬɩɩɫ ɨɸɰɸɡ ɰɣɤɟɸɞ ɜɛɤɬɛɨ ɨɸɞ ɢԛɤɦ ɜԛɟԛԛɨ ɳɣɫɰɸɞɭɸɤ ɜԧɬ; ɭɸɫɧɸɨ ɟɸɸɦ. ɰɛɝɬɛɤ – kha-zas: TTT: food, cake, pastry, deep-fried twisted dough strips, biscuit, par- ticular article of food || klm: qabsai; Baw p. 413: ɰɛɝɬɛɤ: a sort of pastry cooked in fat; p. 592: ɰɛɝɬɛɤɟɛɦɭ: ganging-up, collusion; KGy p. 536: ɰɛɝɬɛɤ: vajban sütött, szegletes, hosszú tésztaféle, kb vajas rúd; klm: qabsai; Süx p. 193: ɰɛɝɬɛɤ: tib: kha