A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése (1936-38) 2.Sz
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
BÜKKSZÉK KÖRNYÉKÉNEK FÖLDTANI ÉS HEGY SZERKEZETI VISZONYAI. (Jelentés az 1936—37. évi földtani felvételekről.) 1 táblával, 1 térképvázlattal és 1 tőldtani térképpel, írta: Schréter Zoltán. A m. kir. Földtani Intézet igazgatóságának felterjesztésére a m. kir. Iparügyi Miniszter Űr rendelete alapján 1936 nyarán Heves megye északi részén végeztem földtani felvételeket; nevezetesen Mátra’balla, Mátraderecske, Szajla, Sírok, Bükkszék, Fedémes, Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz, Pétervására, Erdőkövesd, Váraszó és! Ivád községek határai ban; 1937-ben pedig Nádújfalu, Nemti, Mátraballa és Mátranovák, to vábbá Szajla és Recsk községek határaiban. 1936-ban segéderő gyanánt mellém osztatott: Jaskó Sándor dr. egyetemi tanársegéd, 1937-ben először Szalai Tibor df. múzeumi őr, majd Jaskó Sándor dr., kiknek feladata főképen a szerkezet (tektonika) kutató aknácskák mélyíttetése és ellenőrzése volt. Mindkét segéderő nagy buzgósággal teljesítette feladatát, A térképezett terület rétegtani és szerkezeti viszonyait röviden a következőkben foglalom össze (1. a földtani térképet): A) RÉTEGTANI VISZONYOK. a) A Darnóhegy paleozói és mezozói képződményei. A bejárt területen a Bükk hegység paleozói és mezozói képződmé nyekből álló tömegének legdélnyugatibb nyúlványa bukkan a külszínre. Részben a Darnóhegyet építik fel ezek a régi kőzeteik, részben pedig a Miklós völgytől keletre eső dombvidéken találjuk meg őket, ahol azok végleg a Mátra hegységet felépítő harmadkori üledékes és kitörési kép ződmények alá buknak. Ebben a régi hegymaradványban a következő földtani képződményeket találjuk: 53 832 SCHRÉTER 1. Permi agyagpala és jekete mészkő. A Darxióhegy déli és nyugati oldalán kisebb kiterjedésben fordul elő. 2. Alsó triász vörös, vörösesbarna és szürke kovapala és agyagpala. A Bükk hegységben, a Keleti Kárpátokban és a Balkánon tapasztalt rétegtani viszonyok alapján az alsó triászba helyezhetjük ezeket a réte geket. Előfordulnak a Darnóhegy ÉNy-i és ÉK-i oldalán, a Belső Dalia- puszta és a Bajpatak táján. 3. Középső triászé szürke, szarúköves mészkő és fehéres mészkő. Előfordul a Darnóhegy ÉNy-i és Ny-i oldalán. 4. Diabáz. Zöldesszürke és részben vörhenyes aprószemő kőzet. Ebből áll a Darnóhegy ÉK -i oldalának nagyobb része. Előfordul to vábbá a Nagyrézoldalon s a Baj-patak környékén. Feltörésének kora valószínűleg a triászra, vagy a triász utáni időre tehető. A Darnóhegy perm-triász képződményei igen erősen gyűrtek, kihengereltek és töredezettek, úgyhogy egyes kőzeteknek csak kisebb- nagyobb lencséit találjuk más kőzetekbe begyűrve. Megjegyzendő, hogy a mélyebb bükkszéki és recski fúrások több helyütt rájutottak az oligocén képződmények alatt a paleozói -— mezozói képződményekre. b) A harmadkori medencevidék. A paleozói-mezozói képződményekből felépült régi hegynyúlvány tól Ny-ra, ÉNy-ra és É-ra, a harmadkori és negyedkori üledékekből és kitörési kőzetekből felépült dombvidék terül el. Itt a következő képződ mények szerepelnek: I. OLIGOCÉN. 1. Alsó oligocén, lattorfi emelet. A geológiai harmadkor legrégibb képződményei, amelyek felvételi területem szomszédságában kibukkannak, andezittufák, breccsák és lávák, amelyek képződési ideje valószínűség szerint az alsó oligocén elejére tehető. Ezek a kőzeteik Recsk és Mátraderecske mellett, a Lahóca hegyen bukkannak ki. Rozslozsnik P. közlése szerint az andezittufák közé helyenkint tengeri eredetű, foraminiferákat tartalmazó márgarétegek is telepszenek. Az oligocénnek legidősebb üledékes tagjai az általam térképezett terü leten nem bukkannak a külszínre. Recsktől Ny-ra, a Lahócahegy említett andezitjeinek és tufáinak a tetején és oldalain fordulnak elő lithothamniu- PÜKKSZÉK 833 mos és nummulinás mészkő, konglomerátum és glaukonitos homokkő foszlányai, amelyeket Rozlozsnik P. térképezett. A bükkszéki és recski fúrások közül a mélyebbek belejutottak ezekbe a legalsó rétegekbe is, nevezetesen a lithothamniumos mészkőbe és az efölött fekvő márgába és palás agyagba. Ezek a lattorfi emeletbe helyez hetők. A fúrásokban a lithothamniumos mészkő fölött átfúrt rétegösszlet keményebb, néha palás, márgás agyagból és agyagmárgából áll, melybe több-kevesebb kitörési tufaréteg (andezittufa) is telepszik. Ez a rétegcso port a bükkszéki I. számú fúrás táján kb. 200 m vastag. 2. Középső oligocén, rupéli emelet, a) Alsó rétegcsoport: kiscelli agyag. A rupéli emelet legalsó rétegcsoportjaként a külszínen a kiscelli agyagot választhatjuk ki. Ez többnyire szürkeszínű, vagy sárgaszínü, néha kissé márgás, agyagos kőzet. Helyenkint fekete, agyagos mangán- rétegeik telepszenek beléje, mint Bükkszék N y-i részén. A kiscelli agyag mélyebb rétegei közé vulkáni tufának, közelebbről andezittufának véko nyabb rétegei telepszenek, amelyek gyorsan kiékülnek, de a fúrások sze rint kis távolságra újabbak lépnek fel. Ezeket egymással vonatkozásba hozni alig lehet. Ügy ezeknek, mint a lattorfi emelet tufarétegeinek gya korlati szempontból az a jelentőségük, hogy egyesek repedezettségük révén kőolajat tartalmaznak. A kiscelli agyag kissé magasabb részébe vékony homok- és homokkőrétegek is telepszenek; ezt látjuk pl. Bükk szék keleti részében, a kissé lejjebb vetődött részletben. A kiscelli agyag egyes rétegeit megiszapolva, az iszapolási maradék ban foraminiferákat találunk,. melyek megegyeznek a Budapest vidéki kiscelli agyagok foraminiferáival. Egyebek között előfordulnak: Globigerina triloba d’O rb ., Cristellaria arcuatostriata HantL, C. kubinyii Hantk., bfodosaria raphanistrum L., Dentalina filif. mis d’O r b., D. boueana d’O r b., Spiroplecta carinata d’O r b., Rotalia soldanii d’O r b., Gaudryna reussi Hantk., Heterolepa dutemplei d’O rb ., és ritkán a jellemző Cyclammina placenta Rss. (Haplopbrag- mium acutidorsatum Hant k.) és a Clavulina szabói Hantk. fajok is előkerültek. Bükkszéken, a Szabó Lajos telkén mélyített kutató akna 5 m mélysé géből a Semipecten mayeri H o f m., továbbá a Gyöngyvirágtető és a 53! 834 SCHRÉTER Kövestető között lemélyített 78. sz. kutató aknában pedig a Parvamus- sium bronni M a y. kagylófaj került elő a kiscelli agyagból. A kiscelli agyag nagy kiterjedésében lép fel a Lahócahegy és a Darnóhegy DK-i nyúlványa között lévő területen, a Barkóczy-tanya, Cseri-tanya és a Vécsi-tanya táján, továbbá Recsk környékén, azonban a pleisztocén képződményei erősen elfedik rétegeit, úgyhogy a kiscelli agyag csak a nagyobb völgyek fenekén és oldalán bukkanik ki. A kiscelli agyag ezután egyfelől Recsk tájától Ny-ra, a Lahóca É-i oldalán Mátraderecske felé húzódik s azt félkörösen körülveszi, másfelől pedig a Tóverő és Somaija dombokon át ÉÉK-re, a Darnóhegytől keletre eső területre húzódik Szajla irányában, ahonnét Bükkszék felé vonul. Itt a bükkszéki antiklinálisban megiijt nagyobb elterjedésben találjuk meg. És pedig Bükkszék község belterületén, a községtől É-ra, ÉN y-ra és Ny-ra, a Csonkás és Galambos dűlőkben, az árkok és utak bevágásában, de a domboldalakon is. b) Andezittufa. Mint fentebb említettem, úgy az alsóbb, keményebb, márgás, palás agyagrétegekben, mint a kiscelli agyagban számos vékonyabb-vastagabb andezittufaréteg szerepel, amelyekről a fúrások révén nyertünk biztos adatokat. Ezek azonban a külszínre nem jutnak. Ezenkívül a kiscelli agyag felső határán elég vastag andezittufa és dácitos andezittufaréteget találunk, amely a külszínre bukkan és ame lyet megszaggatott vonulatban hosszasabban nyomozhatunk. Ez a tufa a Somaija tetőnek k-i végződésénél a jellegzetes kiscelli agyag fedőjében következik, míg Bükkszéktől kissé ÉN y-ra, a Csonkás tetőn, úgylátszik, hogy már a következő, kissé magasabb szintájú, kalciteres, agyagos homokkőlemezes rétegcsoportba telepszik. Lehetséges tehát, hogy nem egészen egykorú tufákkal van dolgunk, de annyit mindenesetre leszögez hetünk, hogy azok nagyjából az említett két rétegcsoport határán szere pelnek. Kőzete fehér, vagy fehéresszürke, részint durvá’bbszemű és horzsa- köves tufa, részinti finomszemű hamutufa. Egyes féleségeiben biotit és kvarc is látható, tehát átmenetet mutat a dácittufa felé. Előfordul a Somaija hegyen, a Darnóhegytől ÉNy-ra, ahol két vonulatát találjuk, valószínűleg diszlokáció következtében. Kibukkan Terpestől DK-re, majd Bükkszéktől DNy-ra, a Kövestetőn, Ny-ra a Gyöngyvirágtetőn, ÉNy-ra a Csonkás-dűlőn és községtől É-ra, több foltban. BÜKKSZÉK 835 c) A rupéli emelet magasabb rétegcsoportja: a szürke agyag, agyag- márga-rétegek és velük váltakozó homokkő-rétegek. Ebben a rétegcsoportban szürke agyagot és jól rétegzett agyagmár- gát találunk; főleg az utóbbiakban kalciterek vannak. Egy részök csil- lámos, homokos, néha keményebb márgás és jól rétegzett. A homokkő rétegek vékonyak és felületükön néha hieroglypha-szerű kidudorodások észlelhetők, sokszor lemezesek. A rétegcsoport magasabb részébe helyen- kint 4— 5 m vastag, sárgás és szürke, csillámos homokkő-rétegek telep szenek, amelyek azonban többnyire nem nagy kiterjedésűek, lencsések s így hosszasabban nem nyomozhatok. Ezt a rétegcsoportot találjuk Recsktől ÉÉNy-ra, a Kürti-völgy tá ján s a Tóverő-oldalon, majd a Somaija-tetőn, ahol a kiscelli agyaggal teljesen megegyező szürke agyag is fellép. Az eddig ÉK-i dőlésű réteg csoport a Somalja-tetőn ÉNy-i dőlésűvé válik és ÉK-re, Szajla felé vo nul tovább. A somaljai közbetelepült homokkő-rétegek folytatását a Péterhegyen, Szajla községben, Terpestől É-ra és Bükkszéktől Ny-ra találjuk meg. Bükkszéktől ÉN y-ra a fentebb leírt andezittufák fedőjében szintért szürke, jól rétegzett agyag és kalciteres agyagmárga, valamint homokkő ismételt váltakozásából álló rétegsor következik. Egyes homokkő-lapo kon hieroglypha-szerű kidomborodások