35 KITAIBELIA XVIII. évf. 1-2. szám pp.: 35–72. Debrecen 2013
Florisztikai adatok Paks környékér ől Menyhárth László emlékének ajánlva
1 2 VOIGT Wilfried – S OMAY László
(1) H-7030 Paks, Fenyves u. 1., [email protected] (2) MTA ÖBKI, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4., [email protected]
Bevezetés
Jelen dolgozat Paks környéke flórájának pontosabb megismeréséhez kíván hozzájárulni. A terület tájföldrajzilag a Közép- és Dél-Mez őföld kistájakat érinti. A vizsgált terület (1. ábra) magába foglalja Paks körül a következ ő települések területét: Dunaszentgyörgy, Tengelic (érintett résztelepülések: Alsó-, Közép- és Fels ő-Tengelic), Bikács (érintett résztelepülés: Kistápé), Vajta (Fejér m.), Cece (Fejér m.) Németkér felé eső része, Németkér (incl. Hard belterületi részközség), Alsószentiván (Fejér m.) Németkér felé es ő része, Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa. Itt következik Dunaköml őd, amelyet bár 1980-ban közigazgatásilag Pakshoz csatoltak, célszer űségb ől (történelmi összevethet őség) külön lel őhelyként szerepel. Minden saját dunaköml ődi adat tehát egyben paksi adatnak számít. Közigazgatásilag Pakshoz tartozó, további érintett részterületek: Csámpa, Hegyes-puszta, Cseresznyés, Gyapa. Nem könnyíti a lel őhelyek pontos behatárolását- megadását az a körülmény sem, hogy a két legkülönlegesebb domborzati alakzat, a Puputeve és a Puputeve- hát löszpiramisok esetében a Németkér-Dunaföldvár községhatár pont a hátukon húzódik, ráadásul e terület egy részét 1932-ben Pakstól Németkérhez csatolták (N ÉMETH 1976; lásd 2. ábra). Magyarország domborzati térképére 1. ábra. A vizsgált terület települései és határaik nézve a vizsgált térség viszonylag érdektelennek t űnik, de álláspontunk szerint florisztikai szempontból ez az egyik legizgalmasabb hely az egész Pannonicum -ban. Itt négy geomorfo- lógiai résztáj találkozik. Nagyjából a Paks–Németkér–Cece országút vonal- vezetése választja el az általános, ÉNy- DK-i vet ődésirányban elterül ő, és a lösz- karsztosodás formagazdagságának teljes spektrumát felmutató Paks-dunaköml ődi táblarögöt (Közép-Mez őföld) a szintén pleisztocénkori Ős-Sárvíz törmelékkúp mozaikszer űen buckás-lápos, meszes és gyengén szikes homokvilágától (Dél- Mez őföldi-homokvidék*). Délnyugaton, Hegyes-pusztánál épphogy benyúlik a Györkönyi-hát löszvonulata a tárgyalt területbe, melyet keleten aztán a mere- dek szakadóparttal határolt Madocsai- terasz-ellipszis alluviális síkja, dél felé pedig a Duna ligeterd ős ártere határolja. Itt okvetlenül rá kell térni a helytelen, és gyakran emlegetett „Tengelici-homok- vidék” fogalomra. Ilyen homokvidék ugyanis nincs. Ez a fogalom vagy helyis- merettel nem rendelkez ő átutazótól származik, vagy valami félreértelmezett közlésen. 36 KITAIBELIA 18 (1-2): 35–72. ; 2013.
Pedig már B OROS (1959) is megállapította: „Vajtától, Németkért ől (a régi irodalomban: Keér), Bikácstól Paksig jelentékeny kiterjedés ű homokpuszta húzódik, mely leginkább a megyehatár mentén, Kistápé (régi irodalmi neve: Tápé és Tápéi-puszta), Akalacs és Biritó-pusztákon sok helyütt még eléggé eredeti állapotban őrizte meg a homoki vegetációt. (…) Kisebb foltokban a homok Tengelic körül is felbukkan és egészen Tolnáig nyomozható, ezen a területen azonban eredeti növénytakaróját a kultúra csupán apró útszéli kis szegélyekre, sarkokra szorította vissza.”
2. ábra. A vizsgált terület löszvölgyei, településhatárokkal
VOIGT W. – S OMAY L.: Florisztikai adatok Paks környékér ől 37
KITAIBEL Pál 1799 szeptemberében, baranyai útjáról visszatértében, csak futólag érintette a területet a Paks-dunaköml ődi löszvidéki szakaszon. C SEREMISZKY Miklós, fiatal jogász 1820-ban felfedezte a „Retzés Sáfrány” ( Crocus reticulatus S TEVEN ) „tengelici” (inkább Paks-hegyespusztai és dunaszentgyörgyi) el őfordulását, mely aztán sokáig feledésbe merült. Franz H ILLEBRAND , bécsi tudós császári kertész, pionírmunkát végzett a homokflóra kutatása terén (1857). Nevét az általa Németkér körül felfedezett homoki varjúháj alfaji szinten, máig őrzi. Területünk legjelent ősebb korabeli flórakutatója viszont M ENYHÁRTH László, akinek munkája, „Kalocsa Vidékének Növénytenyészete” (M ENYHÁRTH 1877), pótolhatatlan alapm ű. Az igen fiatalon, bels ő indíttatásból Jézus Társaságába belépett, majd Innsbruckban teológiát végzett M ENYHÁRTH angliai tanulmányútját követ ően 1875 kés ő nyarán érkezett Kalocsára, els ő tanári állásába, a jezsuita gimnáziumba. Szenvedélyes florista lévén, a 26 éves fiatalember elhatározta, hogy ottani, m űkedvel ő botanikusként, valamint a kultúra, a m űvészetek és a tudomány nagylelk ű mecénásaként is nagyhír ű pártfogója, H AYNALD Lajos kalocsai érsek tiszteletére fenti flóram űvét megalkotja, „miszerint el őttem a vidék növényzetér ől mindez ideig senki sem írt” (M ENYHÁRTH 1877). A korabeli közlekedési viszonyok mellett igen tekintélyes, Akasztó – Kecel – Nemesnádudvar – Tolna – Bikács-Kistápé – Dunaföldvár határolta terület florisztikai kutatására egyetlen – kutatási szempontból igen nehéz – év, 1876 állt a rendelkezésére. A körülményekről így ír: „… azon egyetlen tavaszszal, melyet Kalocsa vizsgálására fordíthattam, a Duna kiáradt hullámai egy hónál hosszabb ideig mindent elborítottak s még azután is nagyobb térségek hozzáférhetlenek valának s így nagyrészt vizsgálatlanul maradtak.(…) Akasztó felé még július hóban is kocsiderékig ér ő vizeken kelle áthatolni ”. Munkája, amelyhez gyakori tereptársa, Johann W IESBAUR S. J. kalksburgi természetrajztanár is hozzájárult, 1059 numerált taxont tartalmaz, és több olyanról is szolgáltat adatokat, amelyeket ma már hiába keresnénk. Jelen dolgozatban az olyan taxonoknál, amelyekr ől M ENYHÁRTH Lászlónak is van el őfordulási adata (ilyen az adatok zöme), mellékeltük a vonatkozó szövegidézet-részletet, eredeti numerációval [1] és h ű átiratban. A 20. század els ő felében mindenekel őtt B OROS Ádám kutatótevékenysége jelent ős a területen, de mellette J ÁVORKA Sándor és Z ÓLYOMI Bálint neve is feltétlenül említend ő. Aztán teljes generációs szünet következett. Az 1980-as évekt ől újrainduló florisztikai feltárások már recens kutatókhoz köt ődnek: H ORVÁTH András, K ALOTÁS Zsolt, K EVEY Balázs, K ONKOLY Lajos, L ENDVAI Gábor, S TREIT Béla és V OIGT Wilfried. Hozzájuk az 1990-es évek közepét ől F ARKAS Sándor és S OMAY László csatlakozott. Az új évezredben a szerz ők terepi munkájához gyakran a lelkes, élesszem ű és fáradhatatlan természetrajongó S ZALAI -DOBOSNÉ Márta Mária társult. A környékbeli löszvölgy-rendszerekben való – nem könny ű – eligazodás érdekében S OMAY L. által szer- kesztett térképet mellékeltük (2. ábra). Az ott szerepl ő (és az id ők során gyakran változó, feledésbe merül ő vagy többszörösen és több lokalitáson szerepl ő, megtéveszt ő) földrajzi nevek különböz ő térképb ől lettek kigy űjtve és összeegyeztetve, kezdve az els ő katonai felmérés térképanyagától, és összhangban MAROSI (1959) munkájával. A szerz ők által 1981-től (V OIGT W.), illetve 1996-tól (S OMAY L.) külön-külön, vagy együtt összegy űjtött, nagy mennyiség ű, florisztikai el őfordulási adatból a közlésre szántak kiválasztásánál több szempont vezérelt. Védett, vöröslistás, vagy ritkább flóraelemek szerepeltetése mellett olyan, országosan vagy alföldi viszonylatban gyakori vagy szórványosnak mondott, de sokszor adatdeficites taxonokat is közlünk, melyeknek a terület valamelyik részegységén meghatározó, tömeges állományai vannak, vagy ott éppenséggel ritkák. Szerepel több, kultúrtörténetileg fontos, ma egyre inkább visszaszoruló archeofiton, továbbá néhány özönnövény. Végezetül arra törekedtünk, hogy minél több új el őfordulást adjunk közre, rég(ebb)ieket pedig meger ősítsünk. A kell ő pontossággal közölt lel őhely(ek)hez megadjuk az adott taxon megfigyelt termőhelyét és gyakoriságát. Egyes esetekben, ahol az érintett taxon florisztikailag kevésbé jelent ősnek t űnik, a hozzá kapcsolódó faunisztikai adalékokkal is szolgálunk. Adataink dokumentálása els ősorban fotókkal, esetenként saját herbáriumi példánnyal történt, rögzítése túlnyomórészt terepnaplóban és fotóregiszterben. Az egyes taxonoknál szerepl ő „új”, „újra-” min ősítések nem a publikálási, hanem az ott szerepl ő, évszám szerinti felfedezési id őpontra vonatkoznak. A taxonok megnevezése messzemenően K IRÁLY (2009) munkáját követi. A kosborféléknél MOLNÁR (2011) m űvét vettük alapul. Alkalmazott rövidítések: idézeteknél ML – MENYHÁRTH László, saját adatainknál SL – S OMAY László, VW – V OIGT Wilfried. Közös adataiknál csak évszám(ok) szerepel(nek). Florisztikai kutatómunkánkat Paks környékén teljes mértékben önköltségen valósítottuk meg. A legutóbbi évekbeli, közös terepbejárásaink tervezése, szervezése és logisztikai lebonyolítása S OMAY László érdeme, miközben V OIGT jelen összeállítás megfogalmazását, megírását vállalta. 38 KITAIBELIA 18 (1-2): 35–72. ; 2013.
Florisztikai adatok
Abutilon theophrasti MEDIK . Achillea setacea WALDST . et K IT . Paks : Fehér-tó, nyárra kiszáradó mederrészén kis Dunaföldvár : Kanacs-völgy, ritka (V OIGT 1999). – populáció (VW 2000); Magyaripuszta, dunai ML 447.: „A Bölcskei Gy űrűs völgyben”. ligeterd ő, holtág peremén kis csoport (VW 2004); Adonis aestivalis L. Gyapa, fels ő Vörösmalom-völgy, a szabályozott Bölcske : Ürge-völgy, suvadásos löszlejt őn és Vörösmalmi-patak egykori árterén, degradált völgytalpi szántó peremén, több száz t ő (1994, (Solidago gigantea, Aster lanceolatus, Phragmites 1998, 2008). Dunaszentgyörgy: Csámpa-csatorna australis ) magaskórósban szórványos (2011). mellett, búzatábla szélén elszórtan (VW 2004). Paksra új! – M ENYHÁRTH 193.: „Kiszáradó iszapos Paks : Kis-hegy, búzatábla peremén több száz t ő talajon.” a Duna túlfelér ől közli. (VW 2004). – ML 13.: „Gyakori az egész Acer tataricum L. vidéken”. Németkér : Barát-erd ő, tölgyes tagokban igen Adonis flammea JACQ . gyakori, több száz példány (2009, 2011). A Bölcske : Ürge-völgy, suvadásos löszlejt őn és Németkér – Kistápé – Vajta környékén máig fenn- völgytalpi szántó peremén több száz t ő (1994, maradt tölgyeseket több helyütt (például M OLNÁR 1998, 2008, F ARKAS 1994). – M ENYHÁRTH (14.) a Zs. 2006) „homoki”-nak nevezik. Ennek az Duna bal oldaláról közli. elnevezésnek az oka valószín űleg az, hogy a Dél- Adonis vernalis L. mez őföldi-homokvidék területén találhatók. Már Alsószentiván: Hangosi-völgyrendszer, több BOROS (1959) megállapította: „…a vékony tízezres állomány (F ARKAS S. – VW 1997, 2005, homoktakaró alatt, a fák gyökérzete szintjében LENDVAI –HORVÁTH 1994). Dunaföldvár : Baranya- sokhelyütt lösz van.” Valójában ezek a tölgyesek völgy, helyenként többezres telepek (2000); egy unikális, átmeneti típust képviselnek, Puputeve, tömeges (2010, MENYHÁRTH 1877, amelyikben a hegyvidéki flóraelemekkel ZÓLYOMI 1958, L ENDVAI –HORVÁTH 1994). gazdagított Querco robori-Carpinetum és a Dunaköml őd: Juhász-völgy, többezres állomány Convallario-Quercetum roboris (vö.: L ENDVAI (VW 1996, 2004); Forrás-hegy, ÉNy-i aszóf ő 1990) Aceri tatarico- Quercetum pubescentis- mellett 50-100 t ő (1996-2010, M ENYHÁRTH 1877, roboris elemekkel keveredik. Az els ő katonai LENDVAI –HORVÁTH 1994). Németkér : Hardi- térképek szerint e tölgyes erd őségek még néhány völgy, több száz t ő (VW 1992); Paks : Hegyes- évszázada egészen a Faddi-Dunáig (ma holtág) puszta, öreg tölgyes mellett kis populáció (1996- terjedtek. Minden bizonnyal ilyen átmeneti 2009). – ML (utóiratban, sorszám nélkül): típusúak lehettek, err ől tanúskodnak a „el őfordul D.-Földvár és Köml őd körül”. hegyespusztai molyhostölgy-hibrid matuzsálemek. Agropyron cristatum (L.) G AERTN . Paks : Imsósi-erd ő, tölgyesekben szórványos Dunaköml őd: Sánc-hegy, magasparti perem, (1997–2011). Paksra új! – ML 201.: „Elszórva a foltszer ű állományok (VW 1998). Dunaföldvár : Várszegi erd őben Fadd mellett…”. Kanacs-völgy, aszóf ő körül szakaszos populáció Achillea asplenifolia V ENT . (1996-2010, M ENYHÁRTH 1877, L ENDVAI – Paks : Ürge-mez ő, buckaközi, enyhén szikes HORVÁTH [(2010) 2011]. – ML 1050.: „A Paks- lapályokon szórványos; Cseresznyés, üde Földvári…vonalon helyenkint igen gyakori.” lápréteken szórványos (V OIGT 1996). Németkér : Agrostemma githago L. Hardi-ér mente (2009). – ML 450.: „a Tápéi Cece : Németkér fel ől, országút menti gabonatábla pusztán helyenkint gyakori”. B OROS (1959) szélén ezres populáció, Centaurea cyanus , vélekedésével egyetértésben azt kell Papaver rhoeas , Vicia villosa -val. Kés őbb gyom- feltételeznünk, hogy M ENYHÁRTH nevezett irtóval megsemmisítve (VW 2010). Dunaköml őd: helymegadása minden esetben a terület teljes Haramiás-völgy, magánparcellán kis állomány homokbuckás vidékre vonatkozott, a paksi Ürge- (VW 1986); Sánchegy, gerincplató, búzatábla mez őtől a kistápéi Ökör-hegyig. szélén több száz t ő (VW 1998). A term őhely a Achillea ochroleuca EHRH . római kori limes-castrum (Lussonium) Bikács : Kistápé, Ökör-hegy, tömeges (2010). rekonstrukciója során megsemmisült. Paks : Kis- Paks : Ürge-mez ő és környez ő, régebbi parlagok, hegy, búzatábla szélén 100-200 t ő (VW 2006). néhány polikormon, igen ritka (1992-2008). – ML MENYHÁRTH (1877) óta a területr ől meger ősítve. – 445.: „a Tápéi pusztán”. ML 152.: „Vetések közt mindenütt”. VOIGT W. – S OMAY L.: Florisztikai adatok Paks környékér ől 39
Ajuga chamaepitys (L.) S CHREB . közli. A löszvidéken általánosan elterjedt pionír. A hor- Allium atroviolaceum BOISS . dalékkúpon bolygatott löszös homokon, ritka. Bölcske : 6-os f őút mellett, búzatábla peremén 54 Paks : Ürge-mez ővel határos lucernatábla szélén, tő és Ürge-völgy, K-i platóperem, 5 t ő (1998, szórványos (VW 2000); Homok-erd ő, felhagyott BOROS 1953). sz őlős bucka alján, M6 szervizútja mentén néhány Allium flavum L. tő (VW 2011). – ML 715.: „a Paks-Köml ődi Paks : Ürge-mez ő, gyakori, több ezer t ő (1991– sz őll őkben és legel őkön.” 2011); Homok-erd ő, buckás parlagon csoport Ajuga laxmannii (L.) B ENTH . (1991-2007, H ILLEBRAND 1857). Paksról Bölcske : Lubik-gödör, nagy állomány (VW 1991, újrakimutatva. – ML 912.: „L őszhalmok bokros MENYHÁRTH 1877). Dunaföldvár : Baranya-völgy, lejt őin. – Földvárott a Nagyhegyen.” aszóoldalban kisebb sarjtelep (2000); Kanacs- Allium oleraceum L. völgy, DNy-i lejt őben több, részben többezres Németkér : Barát-erd ő, tölgyes szegélyeken sarjtelep (1998–2011); Puputeve, több nagyobb szórványos (2009); Paks : Imsósi-erd ő, tölgyes sarjtelep (2010). M ENYHÁRTH 1877, Z ÓLYOMI szegélyen csoport (VW 2007, M ENYHÁRTH 1877 1958, L ENDVAI –HORVÁTH 1994). Dunaköml őd: meger ősítése). – ML 911.: „Bokros ligetekben. – Vörösmalom-völgy, Halastó fölötti, DNy-i lejt őn A Tápéi pusztán s a Bölcskei Gy űrűs völgyben”. többszázas populáció (VW 1994, VOIGT 1996). Allium paniculatum L. s. str. Ott néhány éve szürkemarha gulyát legeltetnek, s Dunaköml őd, Köml ődi-hegy, DNy-i lejt őn 1 t ő kétes, hogy az eredeti vegetációból a galagonyán (SL 1998, ZÓLYOMI 1958 meger ősítése). – kívül bármi is megmaradt volna (2010); Forrás- MENYHÁRTH (913.): „Földvárott a sz őll ők között.” hegy, ÉK-i lejt ő, a plató közelében többszázas Allium rotundum L. subsp. rotundum populáció (1993–2011); Köml ődi-hegy, több Az A. atroviolaceum -hez hasonlóan, régi, El ő- aszóoldalon ezres-tízezres sarjtelep-állományok Ázsia fel ől érkezett agrárkísér ő, amely általában (2011, KITAIBEL 1799, M ENYHÁRTH 1877, B OROS szántóföldek közelében található. – Bölcske : 1959). Az itteni óriáspopuláció az országosan Gy űrűs-völgy, tó melletti DNy-i lejt őn tömeges; ritkuló Bombus argillaceus SCOP . poszméh Ürge-völgy, szórványos (1997, 2001, FARKAS nélkülözhetetlen táplálékforrása (2011). 1994). Dunaköml őd: Forrás-hegy, szántó mellett Köml ődr ől újrakimutatva. – ML 716.: „Köml ődnél elszórtan (1997–2011); Köml ődi-hegy, DNy-i legel őkön, Bölcske és Földvár halmos-völgyes lejt ő, több ezres állomány (VW 2004). Innen vidékén (Kanacs-Gy űrűs)”. MENYHÁRTH 1877 meger ősítése. Paks , Ürgemez ő, Alcea biennis WINTERL szántóval határos, löszös gyepen nagyobb csoport Bölcske : Leányvári-völgy, szórványos, incl. f. (VW 1999). – MENYHÁRTH (907.): „Vetésekben és alba (1997, 2004, M ENYHÁRTH 1877, F ARKAS sz őll ők közt…a Köml őd-Földvári vonalon”. 1994). Dunaköml őd: Vörösmalom-völgyrendszer, Allium sphaerocephalon L. szórványos. (1995–2011, MENYHÁRTH 1877). A Bölcske : Ürge-völgy, gyakori (1998). legtermetesebb t ő 352 cm (VW 2010). Dunaföldvár : Kanacs-völgy, szurdokaszó D-i Dunaköml ődr ől újrakimutatva. – ML 190.: „A lejt őjén ezres populáció (VW 1997); Puputeve, Paks-Földvári halmos vidéken”. DNy-i lejt őn szórványos (2010). Dunaköml őd: Alkanna tinctoria (L.) T AUSCH Vörösmalom-völgyrendszer, löszpusztagyepes Nagyobb homokpusztákon (Paks : Ürgemez ő, lejt őkön szórványos–gyakori (1998–2011, Németkér : Látó-hegy, Bikács-Kistápé : Ökörhegy) ZÓLYOMI mscr.). Paks: Ürgemez ő, homoki legel őn gyakori-tömeges (VW 1986–2011). Populációi gyakori, helyenként tömeges. 2009-ben egy több néhány ritkuló, értékes rovar számára száz töves term őhely semmisült meg az M6 építése nélkülözhetetlen petéz őhelyet ( Arctia festiva során, amikor a védett területen belül vezetve, új HUFN . medvelepke), táplálékforrást ( Bombus beköt ő utat sóderoztak a zártkert-övezet felé. Az argillaceus SCOP . poszméh, Hemaris tityus L. odavezet ő eredeti, most is alkalmas út a védett szender) jelentenek (1996–2011). – ML 585.: területet megkerüli (VW 1991–2011). Paksra új! – „homokbuckákon…mindenütt”. ML 908.: „Gyakori a Földvári, Bölcskei és Allium angulosum L. Köml ődi halmokon.” Paks : Ürge-mez ő, K-i perem, üde-tocsogós Allium vineale L. lápréten 200-300 töves populáció (VW 1990– Dunaköml őd: Vörösmalom-völgy, Forrás-hegy, 2011, V OIGT 1996); D-i perem, elnádasodó szántó mellett szórványos (VW 2011); tó melletti zsombékosban kis csoport (VW 2000). Paksra új! DNy-i oldalban (SL 1998). Paks : Kis-hegy, régi Cece : Hardi-ér mente, kevés t ő (2009, B OROS parlagokon szórványos (VW 2008). – MENYHÁRTH 1959). – M ENYHÁRTH (905.) a Duna túlfelér ől (909.) a Duna bal oldaláról említi. 40 KITAIBELIA 18 (1-2): 35–72. ; 2013.
Alopecurus geniculatus L. 1994). Dunaföldvár : Kanacs-völgy, D-i domb- Bölcske : Gy űrűsi-tó befolyó szakasza, iszapon lejt őn 2 hármas- és 1 szimpla t ő (1998, V OIGT közepes populáció (F ARKAS S.- P ELLES G.- VW 1999). Paks : Szelel ő-hegy, Ny-i lejt őn 1 t ő (SL 2000). – ML 985.: „…Köml őd mellett”. 1999). Paksra új!; Ürge-mez ő, félszáraz löszös ré- Althaea cannabina L. ten 1 t ő (VW 2008-2010). – M ENYHÁRTH (880.) a Dunaköml őd: vasúti töltésrézs űn több csoport Duna túlfelér ől közli. (FARKAS S. ex verb. 2006 nyomán VW 2007). Anacamptis morio (L.) R.M. B ATEMAN , A.M. MENYHÁRTH 1877 óta a területr ől újrakimutatva. – RIDGEON et M.W. C HASE ML 188.: „Paks és Köml őd közt az országút Bölcske : Ürge-völgy, Ny-i lejt őn 2 t ő (1998, 1999, mellett; Köml őd körül és a Bölcskei halmokon.” FARKAS 1994). Dunaköml őd: Forrás-hegy, K-i Althaea hirsuta L. lejt őn néhány t ő (VOIGT 1995 ined.). Németkér : Dunaföldvár : Puputeve, DNy-i lejt őn több csoport Hardi-völgy, 3 t ő (VW 1992); Látó-hegy, (VW 2003, 2010). Dunaköml őd: Köml ődi-hegy, homokpuszta – láprét átmeneti zóna, ezres DDNy-i lejt őn (2001–2011). Term őhelye populáció (VW 1992, KALOTÁS 1990). Paks : meredeksége és kitettsége folytán meglehet ősen Szelel ő-hegy, Ny-i lejt őn 1 t ő (VW 1999); száraz, egy ott (miként a löszvidékünkön, Ürgemez ő, félszáraz löszös réten, évjárattól vadászok által történ ő, ismételt betelepítés folytán függ ően 50-500 t ő, buckaközökben szálanként immár mindenütt) található üreginyúl-telep miatt (VW 1989–2011, VOIGT 1996). K EVEY 1995: „A eléggé diszturbált, és a szántóról bemosódó Mez őföld homokvidékére új!” – ML 881.: trágyaoldat miatt kissé gyomos jelleg ű. F őleg „Homokos nedves mez őkön – A Föls őtó körül Bromus japonicus , Carduus acanthoides , Duna-Földvárott.” Hypericum perforatum , Thymelaea passerina, Anacamptis palustris (J ACQ .) R.M. B ATEMAN , A.M. Allium rotundum alkotja a növényzetét. Az PRIDGEON et M.W. C HASE évjárattól függ ően, ötvent ől többszáz töves Cece : üde-mocsaras réteken, 20-40 t ő (VW 1994- populáció f őleg üreginyúl-kotrásokon terem. Mára 2006, KALOTÁS 1990. Dunaföldvár : a város D-i ez a római kori, pontomediterrán eredet ű ójöve- határában, védett mocsárréten ezres állomány vény löszpionírfaj nagyon megritkult és fokozottan (FARKAS S. ex verb. 2005; VW 2008). Paks : Kis- veszélyeztetett. (PINKE – PÁL 2005). A Nyugat- hegy, a strandtól ÉNy-ra, buckamélyedésben 4 t ő Mez őföldr ől a közelmúltban BAUER – SOMLYAY (VW 1986, VOIGT 1996); Cseresznyés, lápréten 1- (2007) közli. Új a Közép-Mez őföldre. – ML (187.) 2 t ő (VW 1996-2008). KEVEY 1995: „A Mez őföld a Duna túlsó felér ől említi, ahol „szántóföldeken homokvidékére új!” – M ENYHÁRTH (882.) a Duna és azok körül…nagy mennyiségben…el őfordul”. túlfelér ől közli. Alyssum desertorum STAPF Androsace maxima L. Paks : Ürge-mez ő, homoki legel őn, egy helyen Bölcske : Gabonás-völgy melletti szurdokaszó, több ezres sarjtelep-populáció, amúgy ritka (VW meredek, suvadásos lejt őn 100-200 t ő (V OIGT 2001–2011). Rokonfajai közül az A. montanum 1994, 1997, 2008). Közép-Mez őföldre új! subsp. gmelini a terület homokpusztáin tömeges, Anemone ranunculoides L. az A. alyssoides szórványos, helyenként gyakori. – Dunaszentgyögy : Csárda-hegy, K-i lejt őn, egykori ML 80.: „A Földvár-Paksi halmos vidéken tölgyes helyén keletkezett Celtis occidentalis gyakori.”. állományban több száz t ő (2007). Németkér : Amygdalus nana L. Barát-erd ő, igen szórványos (2009). Paks : Imsósi- Alsószentiván: Hangosi-völgyrendszer, völgyf ői erd ő, tölgyesben ezres populáció (1998, 2004). szántó mentén több százas állomány (VW 1997). Paksra új! – ML 12.: „a Várszegi erd őben Fadd Dunaföldvár : Kanacs-völgy, DNy-i lejt őben nagy alatt”. sarjtelep (1997-2010, MENYHÁRTH 1877), aszóf ő Anemone sylvestris L. körül nagyobb, id ős állomány (2001-2008); Bölcske : Lubik-gödör, É-i lejt őn, Brachypodium Puputeve, DNy-i lejt őn 2 ha-os, összefügg ő pinnatum gyepben 15 t ő (VW 1999, F ARKAS sarjállomány és több helyütt sarjtelepek (VW 1994). Dunaföldvár : Kanacs-völgy, aszólejt őn, 2004). ZÓLYOMI 1958, LENDVAI –HORVÁTH 1994. Brachypodietum -ban 14 t ő (VW 1999, L ENDVAI – Dunaszentgyögy : Csárda-hegy, ÉK-i platóperem, HORVÁTH 1994). Dunaköml őd: Köml ődi-hegy, 2 30 m -es sarjtelep (VW 2009, Z ÓLYOMI 1958). – aszólejt őn, Brachypodietum -ban két nagy ML 278.: „Egyszer a Földvári Kanacs-völgyben sarjtelep, összesen egy-kétezer t ő, amelyb ől a Brandis S. J. által találtatott. – Hanga mandola” tetemes vadrágás (bimbók) ellenére, mintegy 800 Anacamptis coriophora (L.) R.M. B ATEMAN , A.M. virágzásra jutott (2011). Dunaköml ődre új! – ML PRIDGEON et M.W. C HASE 12. toldaléka: „a Tápéi pusztán el őfordul”. Bölcske : Leányvári-völgy, 3 t ő (1998, F ARKAS VOIGT W. – S OMAY L.: Florisztikai adatok Paks környékér ől 41
Anthemis austriaca JACQ . művében az A. graveolens L. is sókerül őként Dunaköml őd: Köml ődi-hegy, szántóközi útszéle- szerepel, miközben R OTHMALER (1994) művében, ken, bakhátakon tömeges szegetália (2011). Paks : term őhelyeként „Salzböden” (sós talajok) szerepel, Ürge-mez ő, csak elvétve, akcidens. VOIGT 1996 miként az „Urania Növényvilág” (S CHULTZE - említése tévedésb ől történt, a következ ő fajra ér- MOTEL 1981) műben is: „sós talajokon csaknem az tend ő (VW 2011). – ML 455.: „M űvelt talajon, le- egész földön meghonosodott.” Hozzáért ő gel őkön, utak mellett…Földvár és Paks környé- kertészek a kerti zellert, szárgumó képz ődés kén.” idején, néha sós vízzel öntözik (VW 2011). Anthemis ruthenica L. Arabis recta VILL . Paks : Ürge-mez ő, gyakori-tömeges, több helyütt, A terület löszpusztagyepeiben tömeges. (1996– juhsóskával együtt, nyár eleji aspektusképz ő (VW 2011). – ML 75.: „a halmos vidéken azonban s 1992–2011). – ML 456.: „Közönséges és jellemz ő különösen Földvár és Paks körül igen közön- növény a halmos-homokos vidéken.” séges.” Anthemis tinctoria L. Arabis sagittata (B ERTOL .) DC. Paks : Sánc-hegy, a halászcsárdától a téglagyári Dunaköml őd: Forrás-hegy, nagyaszó Ny-i lejt őjén partfal végéig, többszáz t ő (1992). Dunaföldvár : szórványos–gyakori (VW 2011). Puputeve, DNy-i lejt őn szórványos (2003, 2010). Artemisia campestris L. MENYHÁRTH (1877) óta Paksról, Dunaföldvárról Dunaköml őd: Forrás-hegy, igen szórványos újrakimutatva. – ML 454.: „Paks, Köml őd, (1997-2010). Paks : Sánc-hegy, halászcsárda fölötti Földvár…körül.” ormon s űrű populáció (VW 1981–2011); Ürge- Anthericum liliago L. mez ő és környez ő parlagok, szórványos–gyakori Németkér : Látó-hegy tetején egy csoport (FARKAS (VW 1986–2011, V OIGT 1996). – ML 441.: „Paks, S. – VW 1994, BOROS 1959, K ALOTÁS 1990). Köml őd és Földvár mellett.” Azóta nem került el ő (VW 1999, 2005, 2007). Asclepias syriaca L. Anthericum ramosum L. Paks környékének már nincs olyan részterülete, Bölcske : Lubik-gödör, Brachypodietum -ban kis ahol ne lenne jelen. Természetközeli gyeptársulá- állomány (VW 1999, F ARKAS 1994). Paks : sokba csak bolygatás nyomán képes behatolni, ott Cseresznyés, lápterület határán 18 t ő (VW 1996- csak utak mentén vagy periferálisan mutatkozik. 2008). Paksra új! –ML 882.: „Köml őd és Földvár De minden jel szerint Pakson, a Kis-hegyi, régi környékén helyenkint s többnyire egyes parlagokon egykoron termesztették, ahol még ma példányokban mutatkozik.” is hatalmas, összefügg ő állományokban terem. Apium repens (J ACQ .) L AG . Irtása a ma rendelkezésre álló módszerek alapján Paks : Ürge-mez ő (V OIGT 2000, VW 2001–2011); kizárólag egyféleképpen lehetséges, beinjektált Kis-hegy, mesterséges tó partrézs űjén 20 m-es, vagy levélre ecsetelt herbiciddel. Minden egyéb laza állomány, vélhet ően behurcolt (VW 2000- módszer (kiásás, kaszálás) vagy eltünteti „a 2008). A 2008-ban történt partrendezés (új természetet” is, vagy szaporítja. A nektárfogyasztó sóderréteg) óta ott nem mutatkozik. – Ökológiai rovarközösség már megbékélt vele. 2009-es igényében Magyarországon kell őképpen nem emlékezetes inváziójuk során bogáncslepkék ismert. B ORHIDI (1993) művében sókerül őként tízezrei tartózkodtak hosszú hetekig a fent említett szerepel, holott – miként az egész nemzetsége – parlagokon (VW 1986–2011, V OIGT 1996). – ML mezohalin, esetében alfa-béta mezohalin. Ez a 552.: „Miután e növény környékünkön már gyakorlatban azt jelenti, hogy sómentes helyeken többször elvadulva találtatott s éghajlatunk minden egyáltalán nem fordul el ő, és term őhelyén nem változatait megt űri, nem kétlem mint meghonosul- egyszer űen vízre van szüksége, hanem (enyhén) tat idézni.” sós vízre. Az Apium L. nemzetség az eurázsiai Asperugo procumbens L. tengerpartok sós permetzónájában fejl ődött ki, Alsószentiván : Hangosi-völgy, völgytalp, taposott majd divergálva, folyók mentén terjedt a talajon ritka (FARKAS S – VW 1997, 2005). szárazföldek belsejébe. Jelen faj Pannonicum -beli Dunaszentgyögy : Csárda-hegy, DK-i lejt ő alján, el őfordulásai is kizárólag recens vagy anciens felhagyott tanyasi kerttelken ezres állomány folyók mentén találhatók–keresend ők. A szerz ő (FARKAS S – VW 1998). Nitrofil, zoochor gyom, által 1999. július 3-án, Pakson felfedezett, Ős- amely minden bizonnyal a juhtartás elterjedése Sárvíz menti populáció kapcsán erre irányult a folytán, Nyugat-Ázsiából került Európába. – ML megjegyzése: „a további célirányos terepkutatás 568.: „Lakások körül, utak mellett.” érdekében” (V OIGT 2000). R IEZING (2001) bokodi Aster linosyris (L.) B ERNH . lel őhelye szintén az Ős-Sárvíz mentén található, s Bölcske : Ürge-völgy, Ny-i lejt őn többezres ilyenformán prognosztizálva volt. B ORHIDI említett állomány (1994-2005). Dunaföldvár : Kanacs- 42 KITAIBELIA 18 (1-2): 35–72. ; 2013.
völgy, aszóf ő körül többszázas populáció (2002- LENDVAI –HORVÁTH [(2010) 2011 ] 2005-ben 2010); Puputeve, tömeges (2010). LENDVAI – ugyanerre a lel őhelyre bukkantak. HORVÁTH (1994). Dunaköml őd: Forrás-hegy, ÉK-i Astragalus onobrychis L. lejt őn szórványos (2004). Paks : Kis-hegy, régi Bölcske : Leányvári-völgy, gyakori (1997-2006); löszös parlagon több száz t ő; Homok-erd ő, régi Gy űrűs-völgy, tó melletti DNy-i lejt őn gyakori löszös sz őlősparlagon több ezer t ő (VW 1991– (2001); Ürge-völgy, gyakori (1997-2008, F ARKAS 2011, VOIGT 1996); Ürge-mez ő, buckaközökben 3 1994). Dunföldvár : Puputeve, DNy-i lejt őn nagy, többszáz töves telep (VW 2000-2010, gyakori (2010). Dunaköml őd: Haramiás-völgy, BOROS 1959). – ML 416.: „A Paks-Földvári löszpusztagyepes lejt őn gyakori; Forrás-hegy, halmos vidéken, különösen a Köml ődi sz őll ők ritkás (1992-2010); Vörösmalom-völgy, DNy-i között.” tavi lejt őn gyakori (1997-1999). Paks : Aster tripolium L. Hegyespuszta, löszlejt őn ritkás (VW 2006); Sánc- Paks : Vizes-dűlő, mocsaras réten 5 t ő (VW 1996, hegy, halászcsárda fölötti orom, kb. száz t ő (1981- fotókkal dokumentálva) Paksra új! A term őhelyet 2005 ined.); Ürgemez ő, DNy-i erd ősávon (Á- azóta felszántották. – ML 418.: „A Köml őd- NÉR: R3) túl, löszös homokon, túllegeltetett, Földvári völgyekben”. félszáraz gyepben 2 sarjtelep (VW 1992–2011). – Astragalus asper W ULFEN ML 248.: „a Paksi sz őll ők közt, Bölcske : Gy űrűs-völgy, tó melletti DNy-i lejt őn Földvárott…gyakoribb.” kis csoport (VW 1999); Ürge-völgy, ezres Betonica officinalis L. állomány (1994-2005, F ARKAS 1994). Bikács : Kistápé, mocsár- és lápréteken Dunaföldvár : Kanacs-völgy, elszórtan több helyen szórványos–gyakori (1992, 2009). Bölcske : Lubik- kisebb csoportok (1994-2005, LENDVAI –HORVÁTH gödör, É-i lejt őn, Brachypodietum pinnati 1994). Dunaköml őd: Juhász-völgy, kisebb csoport gyepben ritkás (VW 1999, F ARKAS 1994). (VW 2006); Köml ődi-hegy, DNy-lejt őn több Németkér : Hardi-ér mente, gyakori (2009, 2010). csoport (SL 1997, 2003-2006). Dunaköml ődre új! Paks : Cseresznyés, kiszáradó lápréten 100-200 t ő – M ENYHÁRTH (253.) a Duna túlfelér ől közli. (1996-2008). – ML 700.: „Paks és Köml ődnél a Astragalus austriacus J ACQ . sz őll ők között, Bölcske és Földvár környékén a Bár szórványosan a tárgyalt térség minden halmos-völgyes vidéken”. löszpusztagyepében el őfordul (1993–2011), igazi Blackstonia acuminata (W.D.J. K OCH et Z IZ ) D OMIN otthonára nyíltabb, meredek és suvadásos délies Paks : Cseresznyés, kiszáradó lápréteken többszáz lejt őkön lel ez a pionír jelleg ű xerofíl faj, ahol tő (VW 1995, VOIGT 1996). Új a terület tömeges lehet. Bölcske : Gy űrűs-völgy, tó melletti homokvidékére!); Ürge-mez ő, buckaközökben, DNy-i lejt őn tömeges (1999, F ARKAS 1994). kubikgödrökben ingadozó, kedvez ő években ezres Dunaköml őd: Vörösmalom-völgy, Köml ődi-hegy, populáció (VW 1996–2011). – ML 556.: „1875- meredek D-i lejt őn tömeges, Euphorbia ben nagyobb mennyiségben az Imsóson (Köml őd) cyparissias , Thymus glabrescens-szel társulva észleltetett”. (2011). – ML 249.: „Gyakori Köml őd mellett a Bolboschoenus maritimus (L.) P ALLA Weiherthalban, a Bölcskei úton és a Kanacs Dunaköml őd: Vörösmalom-völgy, tóparti zónában völgyben Földvárott.” kisebb állomány (VW 2009). Paks : Ürge-mez ő, Astragalus cicer L. árokszer ű, nyárra sokáig vízállásos Bölcske : Leányvári- és Ürge-völgy, elszórt, buckamélyedésben több száz t ő (VW 1999–2011). részben nagyobb sarjtelepek (1997, F ARKAS 1994). Paksra új! – M ENYHÁRTH (940.) a Duna túlfelér ől Dunaköml őd: Köml ődi-hegy, több sarjtelep közli. (2011). Paks : Kishegy, lakótelep és pereme Brachypodium pinnatum (L.) P. B EAUV . zöldfelületein viszonylag gyakori volt még tíz éve, Északias löszlejt őkön, aszóbevágásokban de e területeket a parlagf ű elleni harc jegyében társulásalkotó. Bölcske : Lubik-gödör (VW 1999). immár s űrűn nyírják (VW 2011). Dunaföldvár : Kanacs-völgy (1997–2011, VOIGT Astragalus dasyanthus P ALL . 1999, LENDVAI –HORVÁTH 1994). Dunaköml őd: Bölcske : Ürge-völgy, K-i lejt ő tetején 1 t ő (1998; Vörösmalom-völgyrendszer (1997–2011, FARKAS 1994); Leányvári-völgy, a K-i lejt őn jelen MENYHÁRTH 1877). Bölcskér ől, Dunaköml ődr ől szerz ők 1998. július 6.-án felfedeztek 9 tövet. Az újrakimutatva. A Brachypodieium pinnati társulás új állomány alakulását alkalmanként nyomon reliktum-meg őrz ő szerepe jelen területen is kísértük. 1999: 8 t ő, 2001: 10 t ő, 2002: 9 t ő, 2004. kiemelked ő jelent őség ű. – ML 1035.: „Köml őd és április 26.-án: 8 t ő, aznap V OIGT vezetése mellett Földvár mellett fordul el ő.” MOLNÁR V.A. felkereste a lel őhelyet, rögzítette annak geokoordinátáit; 2008: 6 t ő (1999-2008). VOIGT W. – S OMAY L.: Florisztikai adatok Paks környékér ől 43
Brassica elongata E HRH . tanyahelyen elburjánzott nitrofil, akácos-bokros Bölcske : Ürge-völgy, szórványos (1998, 2000, szegélyen néhány t ő (VW 2012). Paksról FARKAS 1994). Dunaföldvár : Puputeve, DNy-i újrakimutatva. – ML 540.: „Köml őd (Weiherthal), lejt őn szórványos (2010); Puputeve-hát, DNy-i Paks (sz őll ők között), Földvár…” lejt őn szórványos (VW 2003). Dunaköml őd: Campanula sibirica L. Juhász-völgy, szórványos (VW 2005). A terület löszvölgyeiben szórványos; délies, Dunakömlődr ől újrakimutatva. B OROS (1959) suvadásos lejt őkön gyakori (1992–2011; V OIGT löszfalakról, magaspart-leszakadásokról említi 1996). – ML 547.: „gyakori a Paks-Köml ődi (Paks, Dunaföldvár), utóbbi településr ől L ENDVAI – dombokon is különösen a sz őll ők között.” HORVÁTH [1994, (2010) 2011] is. – ML 56.: Campanula trachelium L. „Földvárnál a Nagyhegyen, Paks körül a sz őll ők Németkér : Barát-erd ő, tölgyes szegélyeken igen közt és átalában a halmos vidéken szálankint szórványos (VW 2010). Paks : Imsósi-erd ő, öreg fordul el ő.” tölgyesben, egy ponton 14 t őcsoport, 1-5 hajtással Buglossoides purpurocaerulea (L.) I.M. J OHNSTON (VW 1992–2011, M ENYHÁRTH 1877). Paksról Németkér : Barát-erd ő, tölgyes tagokban újrakimutatva. – ML 541.: „az Imsós szigeten szórványos–gyakori (2009). Paks : Imsósi-erd ő, Köml őd mellett.” tölgyes tagokban szórványos, egy erd őtagban Cardamine pratensis L. subsp. pratensis tömeges (VW1982–2011, VOIGT 1996) – ML Paks : Imsósi-erd ő, az Ordasi-Dunaág parti 584.: „a Paks-Köml ődi sz őll ők közt árnyas iszapjában több kisebb csoport (VW 1998). utakon.” Mez őföldre új! Campanula bononiensis L. Carex appropinquata S CHUMACH . Dunaköml őd: Vörösmalom-völgyrendszer, Németkér : Barát-erd ő, a Mez őföld két legjobb északias lejt őkön vagy árnyas szegélyeken állapotú égerlápjában, égertörzsek talpain, a szórványos (VW1987–2011, VOIGT 1996); a szintén tömeges Carex elata , Dryopteris település temlomlépcs őjét árnyékoló fasor alatt kis carthusiana , Thelypteris palustris , Urtica csoport (VW 1986). M ENYHÁRTH (1877). kioviensis mellett, többezres összpopuláció (2009– Dunaköml ődre újrakimutatva. Dunaföldvár : 2011). Paks: Cseresznyési-láprétek zsombékosai- Kanacs-völgy, szórványos (1998-2010). – ML ban gyakori, Carex elata -val társulva. A terület 539.: „A l őszhalmok füves lejt őjén. – Paks- kiszáradó, a faj a pesszimumán él (VW 1999- Köml ődi sz őll ők között helyenkint.” 2008). Paksra új! – ML 949.: „Homokos réteken. – Campanula cervicaria L. Földvárott a Föls őtó körül.” Bikács-Kistápé : Öreg-nyíres, üde lápréten kisebb Carex disticha H UDS . csoport (VW 1992, M ENYHÁRTH 1877). A Cece : Hardi-ér menti, mocsaras réten kis Mez őföldr ől újrakimutatva. Cece : rekettyés, populáció (VW 2005). A Mez őföldre új! – zsombékos lápréten 10-20 t ő (FARKAS S. – VW MENYHÁRTH (545.) a Duna túlfelér ől közli. 1994; VW 2005-2009). – ML 545.: „Nedves és Carex humilis L EYSS . vizeny ős réteken, ligetekben. – …a Tápéi Dunaföldvár : Kanacs-völgy, aszóvölgy alján pusztán.” kisebb telep (F ARKAS S.-PELLES G.-VW 2000). Campanula glomerata L. subsp. farinosa (R OCHEL ) Dunaköml őd: Forrás-hegy, gerincösvényen néhány KIRSCHL . csomó (VW 2000). Dunaföldvárra, Paksra új! Bölcske , Dunaföldvár , Dunaköml őd, Németkér : Carlina vulgaris L. s. l. subsp. intermedia (S CHUR ) löszpusztagyepekben szórványos (1997–2011; HAYEK VOIGT 1996; VOIGT 1999). Cece : Hardi-ér – A területen szórványos, nem ritka, leginkább régi Hardi-legel ő átmeneti zónájában elszórtan (2009) parlagokon, félszáraz gyepekben. Megmért – ML 546.: „Köml őd, Paks és Földvár maximális termet 132 cm. (VW 1986–2011). – környéken…Rendesen elszórva fordul el ő s csak ML 483.: „a Köml ődi halmokon.” mint f. C. farinosa Andrz. ” Carpinus betulus L. Campanula persicifolia L. Németkér : Barát-erd ő, tölgyesekben helyenként Bölcske , Dunaföldvár , Dunaköml őd, Németkér : állományalkotó elegyfa (2009, B OROS 1959). Északias, szálkaperjés löszlejt őkön szórványos Carthamus lanatus L. (VW 1986–2011; V OIGT 1996; VOIGT 1999, Madocsa : közlegel ő, öntéstalajon szórványos, több MENYHÁRTH 1877). – ML 544.: „A Dunamelléki tízes állomány (F ARKAS S. - VW 1994; VW 2005, lőszdombokon nem ritka.” 2011). Madocsára új! K ITAIBEL (1799) Paksról Campanula rapunculoides L. közli. – M ENYHÁRTH (486.) a Duna túlfelér ől Paks : Hegyes-puszta, a Csárda-hegy K-i lábán, említi. szántóval határos, régi sz őlős-gyümölcsös 44 KITAIBELIA 18 (1-2): 35–72. ; 2013.
Catabrosa aquatica (L.) P. B EAUV . „L őszhalmokon. – Köml őd mellett”. Bölcske : Gy űrűsi-tó, befolyásoldali mederiszapban Centaurium erythraea R AF . közepes állomány (F ARKAS S. - PELLES G. - VW Dunaköml őd: Forrás-hegy, DNy-i lejt őn többszáz 2000). Új a területre! tő (1996–2011). Paks : Imsósi-erd ő, füves Caucalis platycarpos L. subsp. platycarpos irtásokon szórványos; Ürge-mez ő, félszáraz Szántóperemeken. Dunaföldvár : Kanacs-völgy, gyepekben szórványos, kisebb-nagyobb szórványos csoportok (VW 2001); Puputeve, csoportokban (1992–2011). – M ENYHÁRTH (558.) kisebb csoport (VW 2010, M ENYHÁRTH 1877). a Duna túlfelér ől és Szekszárd mell ől közli. Dunaköml őd: Forrás-hegy, több tucat t ő (VW Centaurium littorale (TURNER ) GILMOUR subsp . 2010).. Megritkult, veszélyeztetett szántóföldi uliginosum (W ALDST . et K IT .) M ELDERIS gyomfaj (PINKE – PÁL 2005). Dunaköml ődre új! – Paks : Cseresznyés, kiszáradó láprétek, kotrott ML 368.: „Földvárott a Nagyhegyen sz őll ők (1970-es évek, körtöltés építés) váztalajon, között.” kedvez ő években többszázas populáció; Ürge- Cenchrus incertus M.A. CURTIS (ÉAm) mez ő, üde lapályokon ingadozó, kedvez ő években Paks : Rendkívül kellemetlen, xerofil homokpionír többezres összállomány (1992–2011). – özöngyom, minden bizonnyal közelmúltbeli MENYHÁRTH (560.) Akasztó mell ől közli. behurcolás. Belváros, gyomos zöldsávon kis cso- Centaurium pulchellum (S W.) DRUCE port (VW 1999); Ürge-mez ő, útrézs űn, amelynek Paks : Ürge-mez ő, az el őző fajnál jóval ritkább, mentén 1990-es évek végén gáz-távvezetéket buckaközi mélyedések iszapján (1999–2011, fektettek le. (VW 2000). Kés őbb egyre több VOIGT 2000). – ML 559.: „Szikes réteken, nedves homoki út mellett mutatkozott, legutóbb a Kis- és vizeny ős helyeken mindenütt…”. hegyen, városi belterületen, 2011-ben lefektetett Cephalanthera damasonium (M ILL .) D RUCE biogáz-távvezeték vonalán. Egyel őre nem gyakori. Paks : Imsósi-erd ő, vágáskorú nemesnyárasban A területre új! (VW 1999–2011). többezres állomány, Epipactis helleborine -vel, Centaurea calcitrapa L. Platanthera chlorantha -val együtt (VW 1992; Madocsa : közlegel ő, csak néhány t ő (F ARKAS S. - VOIGT 1996). Paksra új! 1998-ban ezt az erd őtagot VW 1994; VW 2005). Paks : Ürge-mez ő, hodály kivágták, kiforgatták, majd magyar k őrissel mellett, juhitatónál, er ősen taposott talajon beültették. Azóta a faj onnan nem került el ő (VW egyetlen t ő (VW 1994; V OIGT 1996). A területre 2000–2011); Atomer őmű É-i bejáróút D-i oldalán, új! – ML (497.) a Duna túlfelér ől közli: vágáskorú nemesnyárasban kis, vegyes populáció: „Legel őkön, utak mellett, utcákon és mocsárok C. damasonium - 2 t őcsoport, C. longifolia - 4 körül.” tőcsoport, C. × schulzei - 2 t őcsoport (FARKAS S. Centaurea cyanus L. ex verb.1996; VW 1996; F ARKAS 1999). Az 1990- Cece : országút menti gabonatábla peremén több es években kezd ődhetett a faj betelepülése. Utóbb száz t ő, pipaccsal társulva (VW 2010). Paks: a szemközti nyárasban is el őkerülve többezres, Faluhely, szántóperemeken szórványosan, vegyes állomány alakult ki. 2011-ben az úttól É-ra pipaccsal társulva (VW 2004). – ML 489.: „Az teljes, szemközt részle-ges tarvágás történt (VW egész vidéken f őleg vetések közt gyakori”. 1996–2011). – MENY -HÁRTH (884.) Kalocsán Centaurea stoebe L. s. l. találta, az érseki kertben. A terület löszpusztagyepeiben az egyik Cephalanthera longifolia (L.) F RITSCH leggyakoribb imola. Szórványos, száraz D-i Paks : Atomer őmű mellett, lásd el őző taxon lejt őkön gyakori-tömeges (VW 1990–2011). (FARKAS S. ex verb. 1996, F ARKAS 1999, VW Dunaköml őd: Imsósi-erd ő, ÉK-i rész, akácosodó- 1996–2011); Homok-erd ő, szürkenyáras ligetben cserjesed ő irtásterületén szórványos (VW 2007). A hármas-tő (VW 1998-2004); Cseresznyési- KIRÁLY – PENKSZA (2009) által megadott, ével ő lápterület mellett, üde nyíres-erdeifenyvesben alfaj (subsp. micranthos (G UGLER ) HAJEK szórványos (VW 2008-2010). Paksra új! jogosultsága er ősen kétségbe vonható. A Cephalaria transsylvanica (L.) S CHRAD . Rothmaler-féle alaphatározó (15. kiadás, 1994) a Madocsa : Faluszéli szántómezsgyén ezres Centaurea stoebe L. taxonra nem jelez alfaj állomány (VW 2005). Németkér : Gyapa fel ől, meglétét, említi viszont, hogy kétéves vagy ével ő országút menti szántómezsgyén több tízezres életformájú lehet. A KIRÁLY – PENKSZA (2009) állomány (VW 2007). Habár B OROS (1959) által megadott, egyéb bélyegek átfed ők, és löszpusztagyepb ől említi, általában alig tud a él őhelyi-területi elkülönülésr ől sem esik szó. – ML természetes növénytakaróba beépülni, hanem f őleg 494.: „Gyakori a halmos vidéken; homokos szántóperemekr ől, útrézs űkr ől kerül el ő. Ebb ől talajon…ritkábban fordul el ő.” Közöl egy további kiviláglik, hogy a földm űvelés terjeszkedése vizsgálatot igényl ő, ével ő változatot is (495.): nyomán érkezett ójövevénnyel van dolgunk. VOIGT W. – S OMAY L.: Florisztikai adatok Paks környékér ől 45
Eredeti hazája vélhet őleg az anatóliai-kaukázusi mez ő, félszáraz gyepterületeken nagy telepek régió hegyláncolatai közti, megm űvelt alluvial- (1997–2011). – ML 974.: „Legnagyobb fennsíkok. – ML 408.: „Utak mellett és sz őll ők elterjedést…Földvár mellett s a Tápéi pusztán közt. – …tömegben fordul el ő a Paksi sz őll ők mutat.” közt.” Circaea lutetiana L. Cerasus fruticosa (P ALL .) W ORONOW Paks : Imsósi-erd ő, gyöngyvirágos-tölgyesben igen Bölcske : Lubik-gödör, É-i lejt ő szegélyén kis gyakori (1986–2011, VOIGT 1996). – ML 318.: állomány (2000, M ENYHÁRTH 1877, F ARKAS „Árnyas Duna-melléki ligetekben.” 1994). Dunaföldvár : Puputeve, kilométerhosszú Cirsium boujartii (P ILLER et M ITTERP .) S CH . B IP . cserjesávok (2000-2010, M ENYHÁRTH 1877, Bölcske : 2000. szeptember 10.-én el őkerült a ZÓLYOMI 1958, L ENDVAI –HORVÁTH 1994). – ML Leányvári-völgy K-i lejt őjén egy ismeretlen aszat- 280.: „…különösen gyakori a Földvár-Bölcskei taxonnak 6 utóvirágzó töve (VW 2000, fotókkal Kanacs-Gy űrűs völgyekben.” dokumentálva; M ENYHÁRTH 1877) Cerasus avium (L.) M OENCH subsp. avium Magyarországról újrakimutatva. Határozóval Németkér : Barát-erd ő, tölgyesekben szórványos (S IMON 1992) sem lehetett megnyugtatóan elegyfa (2009). Paks : Cseresznyés, rekettyés beazonosítani; ott egyedül a C. eriophorum (L.) mellett, rontott (nemes nyár), eredetileg lápos SCOP . subsp. degenii (P ETRAK ) J ÁV . kínálkozott, erd őben egy nagy fa (VW 2007); Magyaripuszta, de – Türingiából ismerve a t őfajt – ez nem volt dunai keményfa-ligeterd őben igen szórványos eléggé meggy őző. Felmerült viszont már akkor a (VW 2011). C. boujartii lehet ősége, melyet S OÓ –JÁVORKA Cerasus mahaleb (L.) M ILL . (1951) az országból kipusztultnak tekint. CSIKY et Bár a területen csak adventív, létezik néhány al. (2005) publikációja ezt a fajt igazolta. Ebben figyelemre méltó el őfordulás. Dunaköml őd: arról is beszámolnak, hogy M ENYHÁRTH S. J. Vörösmalom-völgy, a Forrás-hegyr ől patakhíd felé herbáriumi gy űjtéseib ől is el őkerült a faj. Nem vezet ő út mentén id ős, 10 m magas fasor, ismervén viszont M ENYHÁRTH (1877) munkáját vélhet őleg ültetett (1997–2011) Paks : Homok- (C SIKY J., 2011, ex litt.), elkerülte a figyelmüket, erd ő, 20 éve lefektetett gáz-távvezeték fölötti hogy nevezett szerz ő ebben a növényt le is sávon hosszú, cserjés állomány; 6-os f őút, az közölte. Mégpedig, a maga részér ől P ILLER – atomer őmű D-i bejáró határolta, 20 éves vegyes MITTERPACHER (1783) munkáját nem ismervén, erdei-, feketefenyvesben (50 ha) s űrű, tízezres jobb híján (a kombinációként illegitim) Cirsium populáció. (VW 2001–2011). spathulatum (M ORETTI ) K ERNER név alatt. – Az Chamaecytisus austriacus (L.) L INK eddigiekb ől is kit űnt, mennyire nehéz a A faj löszvidéki el őfordulásait, ahol változatlanul nemzetségbeli „gyapjaspikkelyes” Eriolepis igen gyakori, itt nem részletezzük. Paks : Homok- (C ASS .) D UMORT sectio rendszerezése. Itt a erd ő, felhagyott sz őlős buckán, löszös homokon fajképz ődési folyamat még intenzív szakaszában többszáz töves telep, amely az M6 építése során van. Az említett, amúgy délalpesi spathu- (2009) keletkezett szervizút miatt részben latus (~ um ) növényen már auktorok egész sora megsemmisült (VW 1992–2011). – ML 212.: próbálkozott, a mai napig konszenzus nélkül [2, „Helyenkint igen gyakori a Paks-Bölcskei 3]. – 2006-ban fenti populáció már 52 tövet lőszdombok mez őin és sz őll ők közt.” számolt, a legtermetesebb (274 cm) 150-nél több Chamaecytisus ratisbonensis (S CHAEFF .) R OTHM . fészket hordott (VW 2006). További Bölcske : Leányvári-völgy, Ny-i lejt ő alján id ősebb el őfordulások: Alsószentiván: Hangosi-völgy (80 cm magas) csoport (1999, FARKAS 1994). A talpán elszórtan (F ARKAS S. - VW 2005). területre új! – M ENYHÁRTH (211.) a Kiskunságról Dunaköml őd: Vörösmalom-völgy, szürke- közli. marhákkal legeltetett tavi lejt őn szórványos Chorispora tenella (P ALL .) DC. (2009). Paks : Cseresznyés, kiszáradó lápréten Alsószentiván: Hangosi-völgy, lejt őaljak erodált néhány t ő (VW 2004); Kis-hegy, régi, löszös foltjain és völgytalpi itatóvályúk körül nagy homoki parlagon 1 (2006), majd (2011) ugyanott 6 csoportok, többezres állomány (VW 2005). A tő (VW). Területen kívüli, de igen jelent ős területre új! el őfordulás: Szakadát (Tolnai-hegyhát), R őzse- Chrysopogon gryllus (L.) T RIN . hegy, az őszi f űzértekercs-populáció okán védetté Az ismert, tömeges löszvölgyi el őfordulásain nyilvánított löszös lejt őn erd őszer ű, 10-20 ezres [1997–2011, M ENYHÁRTH 1877, F ARKAS 1994, állomány. A juhász elmondása szerint (nagy LENDVAI –HORVÁTH (2010) 2011] túl: birkatelep van a területen) ebbe már a juhok sem Dunaköml őd: Köml ődi-hegy, DNy-i aszólejt őkön mernek behatolni (VW 2006). – ML 470.: igen nagy állományok (1997–2011). Paks : Ürge- „Legel őkön és homokos halmokon. – A Kanacs- 46 KITAIBELIA 18 (1-2): 35–72. ; 2013.
völgyben (Földvár), a Zádori révnél (G. Lak.) s Crepis rhoeadifolia M. B IEB . Pataj mellett a Sziliditónál.” (A Zádori-rév ma is Paks : Ürge-mez ő és környez ő homoki parlagok, összeköttetés Paks és Géderlak között; Pataj = igen gyakori, helyenként tömeges (1997–2011). – Dunapataj; Sziliditó = Szelídi-tó, kunos kiejtésben ML 526.: „…töménytelen mennyiségben lepi el a – Voigt W.) halmos vidék homokos talaját.” Clematis integrifolia L. Crepis setosa H ALLER 527. Németkér : Barát-erd ő, tölgyes szegélyeken Dunaköml őd: Forrás-hegy, ÉK-i lejt ő fels ő, szórványos (2009). Paks : Cseresznyés, kiszáradó teljesen elgalagonyásodott részébe irtott vadászles lápréten 1 t ő, mára term őhelye elcserjésedése nyiladék el őtti vadbeetet ő-helyen kis telep (VW folytán onnan kipusztult (VW 1991-1999, VOIGT 2010). – M ENYHÁRTH (527.) a Duna túlfelér ől 1996). Paksra új!; Dunaköml ődi-főcsatorna közli: „Szántóföldeken és azok közelében”, Paks mentén, a hajdani Duna-meder félüde részein környékén csak egyetlen helyr ől: szórványosan, a vasúti töltésoldalban is (1998- „Köml őd…mellett.” 2007); Imsósi-erd ő, irtásréten kis csoport (VW Crocus reticulatus S TEVEN 1992, VOIGT 1996). – M ENYHÁRTH (1.) a Duna Paks : Hegyes-puszta, a Csárda-hegy K-i, túlfelér ől közli: „Réteken és bokros erd őszéleken.” hagyományosan juhokkal, kés őbb viszont, az Clematis recta L. er ősen degradált állapotból ítélve, feltételezhet ően Németkér : Barát-erd ő, tölgyes szegélyeken szarvasmarhákkal is legeltetett löszlejt őin, szórványos (2009). Paks : Imsósi-erd ő, tölgyes valamint szemközt, az országút D-i oldalán, szegélyeken szórványos (VW 1992-2007, VOIGT telepített (és id őközben levágott) erd ő ( Celtis 1996). Paksra új! – M ENYHÁRTH (2.) Faddról és a occidentalis L.), spontán cserjésed ő területén, Duna túlfelér ől közli: „Bokros helyeken.” sokezres állomány (C SEREMISZKY 1820, BOROS Colchicum autumnale L. 1959; 1997-2010). Ennek a pionírfajnak nem Paks : Imsósi-erd ő, fokmenti, üde gyepen kis kedvez az immár helyi védelmet élvez ő, legel ős csoport (VW 1989, VOIGT 1996); Magyaripuszta, területrészen a birkákkal való legeltetés dunai ligeterd őben, nyiladékban kis csoport (VW elmaradása. Az állományt – nem szerencsés 2003). Paksra új! – M ENYHÁRTH (916.) a Duna módon – néha „tengelici”-ként szokták emlegetni. túlfelér ől közli. Felfedez ője, a „Gindly Antal Tábla Bíró Úrnál” Colutea arborescens L. vendégesked ő, fiatal jogász C SEREMISZKY Miklós KITAIBEL (1799: „Paks”) óta a terület (1820) a következ őt írja róla: „Tolna löszvidékér ől ismert, és – eltekintve az V(árme)gyének (…) Növevényei között, a’ Alsószentiván (L ENDVAI –HORVÁTH 1994) adattól – mellyeket nagyobb számmal meghatároztam, MENYHÁRTH (1877) által közölt; azóta többször akadtam egyre, a’ melly Bieberstein Kaukazus meger ősített. Saját adattal itt csak két jelent ősebb Hegybeli Florája, és halhatatlan Atyánk Linné el őfordulásra térünk ki: Dunaföldvár : Puputeve, a Károly Alkotmányjának…újabb kiadása szerént - vonulat D-i részén id ős, 100-200 cserjés populáció Retzés Sáfrányt, Crocus Reticulatus (2010, LENDVAI –HORVÁTH 1994). Dunaköml őd: találtam…Tengelitzen, t.i. ennek erdejében; a’ Köml ődi-hegy, É-i aszó, DNy-i lejt őn 21 id ősebb Duna-Szent-Györgyi sz őlők között, a’ Kölesdi út cserje. Az állomány telente nagyon szenved a mellett fekv ő völgyében, és berkében a’ Tengelitzi vadrágástól. A völgyrendszer többi lejt őjén sz őlők felett, és Tengelitzt ől egész Tolnáig szórványos, nem ritka (1993–2011; VOIGT 1996). mindenütt az erd őben.” Az általa felsorolt Dunaköml ődr ől újrakimutatva. – ML 255.: „Nem lel őhelyek zöme a Györkönyi-löszhát egyik ritka a Paks-Földvári bokros halmokon.” nyúlványán, a hármashatárú Csárda-hegyen Corylus avellana L. található, Dunaszentgyörgy és Paks-Hegyespuszta A terület tölgyeseiben alapvet ő és gyakori (1981– területén, közel a Gindlyék (majd Benyovszkiék), 2011). Azon túl: Dunaköml őd: fels ő Vörösmalom- ma fels ő-tengelici kastélyához. Az említett erd őség völgy, rontott erd ős lejt őn ritkás (2011). épp, hogy súrolja a 12 szórványból álló, mai Dunaköml ődr ől újrakimutatva. – ML 837.: Tengelic község határát, a Sz őlőhegy „Löszhalmok lejt őin. – Vadon fordul el ő a résztelepülésnél. (Az őskori, Fels ő-Tengelic Köml ődi sz őll ők körül.” környéken létezett, majd a honfoglalás után Corynephorus canescens (L.) P. B EAUV . beseny ő szállásterületre tartozó, beseny ő – és Paks : Ürge-mez ő, homokbuckákon helyenként véletlenül a madárnévvel egybecseng ő – nev ű aspektusképz ő (2000–2011). Paksra új! Tengelic a török id őkben elpusztult. A kés őbb a Crambe tataria S EBEÓK térségben létesült, uradalmak és majorok alkotta A Gy űrűsi-völgyrendszerben új helyen. „Gindlycsalád faluja” csak 1907-től nyert el saját Dunaföldvár : Puputeve-hát, 32 t ő (2000). közigazgatást, Kis-Tengelic, majd 1931-től – VOIGT W. – S OMAY L.: Florisztikai adatok Paks környékér ől 47
Tolna megye legfiatalabb településeként – lapályokban szórványos, belvizes években gyakori Tengelic néven.) Mint akkor, ma is az állomány (VW 1999–2011, V OIGT 2000). Paksra új! – ML legjelent ősebb része Paks-Hegyespusztán 925.: „Földvárott a Kanacsi völgyben s a található. Tengelic határában csak szórványok Föls őtóban.” akadnak. A fajnak egy másik, dél-mez őföldi Cyperus fuscus L. populációja Szedres határában terem, a Sárvíz Paks : Duna-part, iszapon és id őleges zátonyokon egyik magasparti lösznyúlványán (K ALOTÁS 1990, gyakori, helyenként tömeges (VW 2003-2007); VW 1994-2005). Visszatérve C SEREMISZKY -re: Ürge-mez ő, mocsaras lapályokban gyakori, „Másokkal is közlöttem én ezen Növevényt, úgy belvizes években keréknyomokban is (VW 1999– mint: Sádlerrel Pesten, Bártschtsal, és másokkal 2011, V OIGT 2000). – ML 926.: „…a Duna Bétsben…” Konkrétan erre vonatkozóan, mentében mindenütt közönséges, ritkább a halmos befejezésül, még egy B OROS (1959) idézet: „mely vidéken.” adat kés őbb sokáig elkerülte a tudomány figyelmét Cyperus glomeratus L. (G OMBOCZ 1945)”. Paks : Duna-part, iszapon és id őleges zátonyokon Cruciata laevipes O PIZ szórványos (VW 2003-2007) Paksra új! – Paks : Imsósi-erd ő, tölgyesek mentén gyakori; MENYHÁRTH (927.) a túlsó Duna-partról említi. Ürge-mez ő, zsombékos nádas peremén nagyobb Dactylorhiza incarnata (L.) S OÓ állomány (1992–2011). – ML 399.: „Ligetekben. – Bikács-Kistápé : lápréten gyakori (VW 1992, 2009, …a Tápéi pusztán.” KALOTÁS 1990). Cece : lápréten, nedves réten Cruciata pedemontana (B ELLARDI ) E HREND . szórványos (VW 2006). Németkér : Látó-hegy, Paks : Ürge-mez ő, homoki legel őn szórványos lápréten többszázas populáció (VW 1991, 1993, telepek (2001–2011). Paksra új! – M ENYHÁRTH 1999, 2005, 2009, KALOTÁS 1990). Paks : (400.) a Duna túlfelér ől közli. Cseresznyés, zsombékosban és kiszáradó Cucubalus baccifer L. lápréteken 100-200 töves összállomány (VW Paks : Cseresznyés, lápréti rekettyésekben ritkás 1991-2010); Kis-hegy, a strandtól ÉNy-ra, (VW 1990-2006, VOIGT 1996); Dunamenti buckamélyedésekben többszázas populáció (VW ligeterd ők, Imsósi-erd ő, szegélyeken szórványos 1986). Paksra új! Még ebben az évben (1999–2011); Ürge-mez ő, magaskórós ledózerolták ezt a homokbuckás, ürgekolóniás buckamélyedés peremén t ő (VW 1999-2010). – területet, majd búzát vetettek rajta, végül MENYHÁRTH (140.) a Duna túlfelér ől közli. beakácosították (2011, V OIGT 1996); Faluhely, Cuscuta campestris Y UNCK . zsombékosban szórványos (VW 2004); Ürge- Paks : Dunaköml ődi-főcsatorna mente, ruderális mez ő, buckaközi lapályokban, zsombékosban 100- helyeken, szántóperemeken szórványos, f őleg 200 töves összállomány (VW 1988–2011). Ambrosia artemisiifolia -n és Polygonum Dianthus pontederae A. K ERN . aviculare -n (1998–2011). A terület löszvidékén szórványos, egyes Cuscuta epithymum (L.) N ATH . subsp. kotschyi (D ES homokpusztákon (Németkér : Látó-hegy) igen MOUL .) ARCANG . gyakori (1991-2005, B OROS 1959, K ALOTÁS Dunaköml őd: Vörösmalom-völgy, Forrás- és 1990). Paks: Imsósi-erd ő, É-i rész, régi irtás- Köml ődi-hegy több lejt őjén szórványos, általában tisztáson kisebb, elszórt csoport (VW 1986). – ML Chamaecytisus austriacus -on (SL 1996, 1999- 135.: „…Paks és Köml őd körül 2010). – M ENYHÁRTH (563.) csak a vidékbeli Dianthus serotinus W ALDST . et K IT . gazdanövényeit (35 taxont) sorolja. Paks : védett homokterületeken és a környez ő, régi Cuscuta lupuliformis K ROCK . parlagokon szórványos–gyakori, helyenként Paks : Duna-véd őgát mellett, a Dunaköml ődi- tízezres, összefügg ő populációk. Utóbbiak egyikét, főcsatorna mentén nagy telep, Cornus sanguinea az M6-vadátjáró melletti parlagon 2009-ben cserjéken (VW 2000). Paksról újrakimutatva. – területrendezéssel részben megsemmisítették (VW ML 566.: „A Duna ligetjeiben, 1986–2011, V OIGT 1996). Paksról meger ősítve. árokpartokon…nem ritka.” Gyakori a terület egész homokvidékén (1994– Cymbalaria muralis G. G AERTN ., B. MEY . et 2011, M ENYHÁRTH 1877, B OROS 1959). – ML SCHERB . 137.: „Legnagyobb tömegben észleltem a Tápéi Paks : belváros, Anna utcai Duna-átjáró, árnyas pusztán és átalában Paks környékén.” tűzfalon nagy telep, s bizonyára onnan, az alagút Dianthus superbus L. kijárata mellett, a Duna-véd őgát bazalttömbös Cece : üde lápréten, rekettyés mellett, többszáz t ő rézs űjén nagy telep (VW 2003). (VW 2009), Hardi-ér mentén szórványos (2009). Cyperus flavescens L. Németkér : Látó-hegy, lápréten gyakori (1993, Paks : Ürge-mez ő, karám melletti mocsaras 2005, 2007, 2009, KALOTÁS 1990). Paks : 48 KITAIBELIA 18 (1-2): 35–72. ; 2013.
Cseresznyés, lápréteken igen szórványos, 50-80 tő Echinocystis lobata (M ICHX .) TORR . et A. G RAY (VW 1989-2006, V OIGT 1996). K EVEY (1995) a Paks : Faluhely, Csámpa-patak menti, mocsaras- Mez őföld homokvidékéről meger ősített taxonként lápos erd őkben igen gyakori (VW 2003). közli. – ML 136.: „a Tápéi pusztán.” Echium italicum L. Dichostylis micheliana (L.) N EEES Dunaköml őd: Vörösmalom-völgy, aszóf ők és utak Paks : Duna-part, iszapon és id őleges zátonyokon mentén, marhalegel ők terel ősávjain elszórt gyakori (VW 2003-2007) Paksra új!. – csoportok (1992–2011). A Gy űrűsi-völgyekben is MENYHÁRTH (927.) a Duna túlfelér ől közli. hasonló elterjedés ű (1998-2008). – ML 580. Dictamnus albus L. „Nagy csoportozatokat képez Köml őd mellett; Bikács-Kistápé : Öreg-nyíres, tölgyes szegélyen gyakori a Gy űrűs és Kanacs völgyek halmain”. egy csoport (VW 1992, KALOTÁS 1990). Eleocharis palustris (L.) ROEM . et S CHULT . Dunaföldvár : Puputeve, gerincen kisebb állomány Paks : Cseresznyés, tocsogós zsombékosban (2000, LENDVAI –HORVÁTH 1994). Dunaköml őd: nagyobb állomány (VW 2000); Ürge-mez ő, Forrás-hegy, néhány t ő (SL 1998). Paksra új! karámkerítés melletti zsombékosban nagyobb BOROS (1959) a területr ől löszpusztagyepb ől állomány, és ez évben földutak keréknyomaiban is említi, helymegadás nélkül. megjelentek kiterjedt állományok (VW 1999, Diplotaxis muralis (L.) DC. VOIGT 2000). – ML 930.: „Gyakori az egész Dunaköml őd: Forrás-hegy, szántóra vezet ő földút vidéken”. peremén kis állomány (VW 2010); Köml ődi-hegy, Elymus hispidus (O PIZ ) MELDERIS meredek DDNy-i lejt őn, üregi nyúl-kotrásokon Dunaköml őd: Sánc-hegy, Lussonium-telep szórványos (2011). MENYHÁRTH (1877). A melletti partoldalban nagy állomány (VW 1998). területr ől újraközölve. – ML (60.) a var. ramosa - Dunaföldvár : Kanacs-völgy, DNy-i lankán ról: „Én Köml őd mellett találtam a sz őll ők árnyas nagyobb telep, itt a sz őrös toklászú subsp. utain.”; a t őalakot a Duna túlfelér ől említi. barbulatus (S CHUR ) MELDERIS , vitatott érték ű alfaj Dipsacus fullonum L. (1998). Paks : Sánc-hegy, oromtet őn zárt állomány Paks : Dunaköml ődi-főcsatorna mentén (1998-2010); Ürge-mez ő, DNy-i erd ősávon túl, szórványos, helyenként a gyakoribb D. laciniatus - löszös homokon szórványos telepek (VW 1992– szal együtt (VW 1992–2011, V OIGT 1996). – ML 2011). – ML 1047.: „a Köml ődi halmokon”. Említ 407.: „az Imsóson Köml őd alatt fordul el ő.” még, faji rangon, két „ritka”, ma szinonimaként Dipsacus pilosus L. fenti fajba sorolt alakot (ML 1046., 1049.), az Paks : Faluhely, csatorna melletti irtástisztáson els őt „Utak mellett homokos helyeken.”, a másikat nagyobb állomány (VW 2007); Cseresznyés, („Spiculae…hirsutissimae vel glabriusculae.” – láperd őben nagyobb állomány (2000-2007); sz őrös vagy kopaszodó füzérkékkel) K ERNER Dunaköml ődi-főcsatorna mentén szórványos herbáriumából: „…in arena mobili ad Kecel et D.- (2011); fels ő Vörösmalom-völgy, ártéri Földvár” (Kecelen és Dunaföldváron, magaskórós peremén szórványos (2011); Imsósi- futóhomokon). erd ő, fok mentén szórványos (VW 1992–2011). – Epipactis atrorubens H OFFM . ex B ESSER MENYHÁRTH (taxon-felsorolás végi pótlás, sorszám Paks : Kis-hegy, szürkenyár-ligetben term ő, ma is nélkül: „A Dunamelléki ligetekben. (B RANDIS S. létez ő, 10-60 töves állomány (VW 2004–2011, J.)”. VOIGT 2005). Ez a Mez őföldre új el őfordulás nem Dorycnium herbaceum V ILL . nyert felvételt K IRÁLY (2009) munkájába, ahol Bölcske : Leányvári-völgy, Ny-i lejtőn több igen csak: „NA (D–T)” szerepel. Az állomány nagy (pl. 10x30 m-es) sarjtelep (VW 1997, 2004, felfedezése óta valakik quaddal behatoltak a herbár példánnyal, fotókkal dokumentálva); ligetbe, ahol egy több álló személyre méretezett, Lubik-gödör, É-i lejt ő, kis populáció (1999). A derékszöges lövészárkot ástak. A szürkenyáras területr ől újrakimutatva. F ARKAS (1994) bölcskei közelében az országosan ritka, csak kevés adata („ D. germanicum ”) bizonyára téves. lel őhellyel rendelkez ő, f őleg puhafákban kifejl ődő, Dunaköml őd: Forrás-hegy, nagyaszó É-i lejt őjén mediterrán-közelkeleti Stenopterus flavicornis közepes telep (2010, MENYHÁRTH 1877). KÜSTER cincért sikerült kimutatni (VW 2011). – Németkér : Barát-erd ő, tölgyes szegélyeken MENYHÁRTH (885.), W IESBAUR S. J. nyomán, a szórványos, kis sarjtelepek (VW 2009). – ML Duna túlfelér ől közli. 243.: „a Paks-Köml ődi halmokon.” Epipactis helleborine (L.) C RANTZ Dryopteris filix-mas (L.) S CHOTT Paks : Imsósi-erd ő, tölgyesekben, f őleg a Paks : Homok-erd ő, erdeifenyves-tagokban szegélyeken, nemesnyárasok peremén, több csoportonként többfelé; Cseresznyés, üde, nyíres helyen, összesen mintegy 120 t ő. A teljes virágzás erdeifenyvesben több csoport (VW 1996-2008). július közepére esett, a maximális termet 116 cm VOIGT W. – S OMAY L.: Florisztikai adatok Paks környékér ől 49
volt (VW 1986, VOIGT 1996). A Mez őföldre új! Eryngium planum L. Több erd őtag kivágása folytán az ezredfordulóra a Paks : Imsósi-erd ő, K-i rész, régebbi irtásterületen faj már csak ritkán, szálanként mutatkozott. 2011. szórványos (VW 2007, MENYHÁRTH 1877) Paksról július végén, öreg tölgyesben el őkerült egy 14 újra közölve. – ML 341.: „Dunamelléki réteken, töves, éppen nyílásuk teljében lev ő populáció. utak mellett és ligetek szélein. – …a Paksi Szokatlan kései virágzásuk alacsony termettel szigeten.” (max. 70 cm) párosult (VW 2011); Kis-hegy, Euonymus verrucosus S COP . lakótelep peremén, tenisztelep melletti Németkér : Barát-erd ő, tölgyes szegélyen 2 id ősebb szürkenyárasban hármas t ő (VW 1994). 1999-ig és 9 fiatal példány (VW 2010–2011, F EKETE - minden évben mutatkozott, aztán a parlagf ű elleni VARGA 2006). háborúnak áldozatul esett. Euphorbia maculata L. Epipactis palustris (L.) C RANTZ Paks : Kishegyi-lakótelep, multifunkcionális, Németkér : Látó-hegy, lápréten többszáz t ő (VW bels őudvaros téglaépület körüli térkövezet 1993; 2005, 2007, K ALOTÁS 1985). Paks : Kis- fugáiban 50-80 t ő (FARKAS S. ex verb. 2005, VW hegy, a strandtól ÉNy-ra, buckamélyedésekben 2005–2011). Annak ellenére tartja magát, hogy mintegy 100 t ő (VW 1986). Még ez évben szinte minden évben herbiciddel kezelik. megsemmisítették a term őhelyet (V OIGT 1996), Euphorbia palustris L. országos „sz űzföldek meghódítása” akció során.; Paks : Dunaköml ődi-főcsatorna mente, mocsaras Ürge-mez ő, több buckaközi lapályban szórványos, réteken, nádasban (régi Duna-meder) szórványos, egy helyen (nádas) 100–200 töves állomány (VW helyenként gyakori (1992–2011). – ML 812.: 1988–2011); Cseresznyés, lápréteken szórványos– „több helyen a Duna mellett különösen a Zádori gyakori (1991–2006). KEVEY (1989) a Mez őföldre révnél és az Imsóson Köml őd alatt.” újnak közli. Euphorbia platyphyllos L. Eriophorum angustifolium H ONCK . Paks : Ürge-mez ő, karám környéke, üde réten Paks : Ürge-mez ő, két helyen, üde, ill. mocsaras néhány t ő (VW 1999-2009). – ML 811.: „a Duna lapályban, 200 töves összállomány (VW 1989- melletti legel őkön közönséges.” 2006, VOIGT 1996; VOIGT 2000). Paksra új! Euphorbia villosa W ALDST . et K IT . Szárazodás miatt egyre ritkábban mutatkozik Paks : Cseresznyés, lápréteken szórványos, a (2011). – ML 942.: „Földvárott a Föls őtó mellett körtöltésen belüli zsombékosban nagyobb, id ős és Kecel körül.” polikormon-telep (VW 2000–2011, M ENYHÁRTH Erodium ciconium (J USL .) L’H ÉR . 1877). A területr ől újrakimutatva. – ML 813.: Paks : Sánc-hegy, halászcsárda fölötti ormon „Nedves homokos réteken. – A Tápéi pusztán mintegy 50 t ő (1998-2010, B OROS 1959). Paksról (Wiesbaur)”. újraközölve. – ML 199.: „Ver őfényes dombokon – Euphorbia virgata W ALDST . et K IT . Egyszer találtam a Paks-Köml ődi sz őll ők közt.” Dunaköml őd: Vörösmalom-völgyrendszer, Eryngium campestre L. löszpusztagyepes lejt őkön szórványos (1998– A terület löszpusztagyepes lejt őin igen szórványos 2011). Paks : Cseresznyés, kiszáradó lápréteken (1997–2011). Paks : a homoki legel őn szórványos, gyakori (VW 2000–2011); Szelel ő-hegy, Ny-i félszáraz gyepterületeken és túllegeltetett helyeken lejt őn szórványos (1999). – ML 820.: gyakori, régi parlagokon igen gyakori-tömeges „…Köml őd.” (VW 1986–2011, V OIGT 1996). Florisztikailag Euphrasia stricta W OLF (incl. Euphrasia tatarica nem túl értékes, de az itteni állományok a FISCH .) viráglátogató rovarok számára ínséges nyár A terület löszvölgyeiben általánosan elterjedt, derekán pótolhatatlan táplálékbázist jelentenek, gyakori, f őleg délies lejt őkön (1992-2010, sőt, némelyiknek az egész életterét. Utóbbiakhoz MENYHÁRTH 1877). Paks : Ürge-mez ő, félszáraz tartozik a védelemre érdemes Cerocoma schreberi laposokon, buckaközök mentén, általában löszös FABRICIUS torzcsápúbogár, melynek környékbeli homoktalajon, helyenként gyakori-tömeges (VW el őfordulását jelen szerz ők (kistápéi Ökör-hegy, 1994–2011). – ML 651.: „Nem ritka a Köml őd- VW 2009; paksi Ürge-mez ő, 2009) mutatták ki Földvári halmokon különösen a Kanacs völgyben, (2009-2010), valamint a védett, és addig csak Weiherthalban” (= Vörösmalom-völgy) „és a pontszer űen a kiskunsági futóhomok-vidékr ől Tápéi pusztán.” ismert Macrosiagon bimaculata FABRICIUS Filago arvensis L. darázsbogár, melyet jelen szerz ők (SL 2008, in Paks : Ürge-mez ő, homoki utak mentén, zavartabb MERKL -VIG 2009; VW 2009) a Mez őföldr ől (Paks: gyepekben szórványos, egyes években tömeges, Ürge-mez ő) kimutattak. – ML 340.: „Gyakori az aspektusképz ő (VW 1986–2011). – ML 435.: „A egész vidéken.” homokos vidéken igen gyakori.” 50 KITAIBELIA 18 (1-2): 35–72. ; 2013.
Filago lutescens L. f. Dunaköml őd: Köml ődi-hegy, D-i aszólejt őn A terület száraz gyepterületein igen gyakori, többszáz t ő (2001, 2004, fotókkal dokumentálva). homokon helyenként tömeges (VW 1986–2011, A Mez őföldre új! VOIGT 1996). – ML 902.: „Homokos halmokon. – Filago vulgaris L. s. str. …és a Köml ődi halmos legel őkön.” Paks : Homok-erd ő, M6-vadátjáró mellett 37 t ő, Gagea villosa (M. B IEB .) DUBY régi parlagon (VW 2011, herbár példánnyal, Paks : Homok-erd ő, akácos mellett néhány csoport fotókkal dokumentálva); fels ő Vörösmalom-völgy, (VW 2001). – ML 900.: „Köml őd, Földvár és Paks M6 híd alatt, ruderálterületen néhány t ő (2011). környékén nem ritka.” Mindkét helyen vélhet őleg az M6 építkezéssel Galanthus nivalis L. behurcolva. A Mez őföldre új! Paks : Imsósi-erd ő, lokálisan gyakori-tömeges, Filipendula ulmaria (L.) M AXIM . degradált erd őtagokban is (VW 1981-2010; VOIGT Bikács : Kistápé, tó ÉK-i szegélyén, mocsaras 1996). magaskórósban nagy állomány (VW 1992, Galega officinalis L. LENDVAI -KALOTÁS 1990. Paks : Imsósi-erd ő, tölgyes szegélyeken szórvá- Frangula alnus M ILL . nyos, ritkuló (VW 1987–2011; VOIGT 1996). – Paks : Cseresznyés, lápterületeken szórványos. A MENYHÁRTH (257.) a Duna túlfelér ől említi. területet kiszáradás, akácosodás, de f őleg Galeopsis pubescens B ESSER erdeifeny ő-invázió aggasztó mértékben veszélyez- Paks : ligeterd ők zavartabb részein, irtásokon, teti (1997-2010); Homok-erd ő, Fehértó-dűlő felé, szegélyeken szórványos (2000–2011). – felhagyott kosarasf űz-bokrosban (lásd alább, a MENYHÁRTH (692.) a Duna túlfelér ől említi: helyén), Betula pendula ROTH -tal vegyes, százas „Ligetekben.” állomány (VW 2000, 2007). A környez ő, rontott Galeopsis speciosa M ILL . erd őterületen igen gyakori Salix rosmarinifolia L. Paks : Imsósi-erd ő és ligeterd ők, szegélyeken szintén a terület láperedetére utal. Ebb ől szórványos (2003–2011). – M ENYHÁRTH (694.) a egyértelm űen az következik, hogy a dél-mez őföldi Duna túlfelér ől említi: „Árnyas ligetek és erd ők lápterület DK-en nem Cseresznyésnél ér véget szélein.” (Dél-Mez őföld konferencia, Paks, 2011, L ENDVAI Galium album M ILL . subsp. pycnotrichum (H EINR. G.), hanem Pakson, ahol a lösztáblarög határáig és BRAUN .) KRENDL (Ürge-mez ő, Faluhely láposai) a Dunáig terjed Dunaköml őd: Köml ődi-hegy, É-i aszólejt ő alján, (VW 2011). – ML 209.: „Mocsáros erd őkben. – szántó közelében néhány csoport (2011). …ritkább…a Tápéi pusztán”. Galium boreale L. Fraxinus ornus L. Paks : Cseresznyés, nyíres-cinegefüzes, kiszáradó Dunaköml őd: Vörösmalom-völgy, a Forrás- lápréten nagyobb populáció (VW 2004). Paksra hegyr ől lejt ő földút patakhídja el őtt id ős (80-100 új! – M ENYHÁRTH (397.) a Duna túlfeléről közli, éves), 12 m-es fa, bizonyára ültetett (2011). Az ahol igen gyakorinak találta. 1950-es évekig a völgyrendszer területén több Galium glaucum L. puszta, gazdaság létezett, jelen helyen a Petrich- A terület löszvölgyeiben gyakori, május végén puszta. helyenként aspektusképz ő. Bölcske : Gy űrűs-völgy Fumaria schleicheri S OY .-WILL . (1998, F ARKAS 1994). Dunaföldvár : Kanacs-völgy Paks : Sánc-hegy, halászcsárda fölötti ormon (1998). Dunaköml őd: Vörösmalom-völgyrendszer, csoport (2000-2010). – ML (51.) Dunaköml ődr ől szórványos–gyakori (1998–2011). Paks : Szelel ő- közli: „Vetések közt és árnyas sz őll őutakon”. hegy, szórványos (1999). – ML 388.: „A halmos Fumaria vaillantii L OISEL . vidéken elég gyakori”. Paks : óváros, (egyre inkább elt űnő) régi házak Galium odoratum (L.) S COP . talpazatán, kerítésfalain szórványos (1986-2010); Paks : Imsósi-erd ő, tölgyes tagokban elszórtan Hegyes-puszta, sz őlőültetvény mellett szórványos nagy sarjtelepek (VW 1992–2011, V OIGT 1996). (1995) – ML 50.: „…Paksi, Paksra új! Köml ődi…sz őll őutakon”. Galium palustre L. Gagea lutea (L.) K ER G AWL . Paks : Cseresznyés, zsombékosokban ( Carex elata , Dunaköml őd: Vörösmalom-völgy, bokros C. appropinquata ) igen gyakori. A term őhelyek szegélyeken szórványos (2000). Paks : Imsósi-erd ő vízellátottsága nem kielégít ő, elnádasodnak. (VW és dunai ligeterd ő, szórványos (VW 1981-2010; 1999-2010); Ürge-mez ő, karámkerítés melletti VOIGT 1996). – ML (901.) a Duna túlfelér ől említi: zsombékosban ( Carex elata ) gyakori (VW 1999- „Árnyas ligetekben.” 2006). – ML 392.: „…még ritkább…Földvár és Gagea pusilla (F.W. S CHMIDT ) SCHULT . et S CHULT . Paks környékén.” VOIGT W. – S OMAY L.: Florisztikai adatok Paks környékér ől 51
Genista tinctoria L. subsp. tinctoria újrakimutatva. Kizárólag a MENYHÁRTH (1877) óta Paks : Cseresznyés, láperdei peremeken szórványos a Pannonicum -ból nem közölt f. tricolor : a (VW 1992-2008). A mérsékelt atlanti (nem szirmok ujjbegy alakú, vékonyan fehérrel szubatlanti!), Nyugat-Szibériáig terjed ő faj szegélyezett fekete t őfoltját széles, félkörös piros tőalakja a pannon régióban üdébb term őhelyekhez zóna, majd a sziromhossz közel felét kitev ő, meleg ragaszkodik (Paks környékén Molinietalia -faj), tónusú halványsárga szegélysáv követi. A amit a recens határozó (PIFKÓ 2009 Genista L., in term őhely szántó felőli peremét Hyoscyamus niger KIRÁLY , szerk. 2009) már nem említ. – tövek kísérik, a lejt őben Salvia nemorosa dominál, MENYHÁRTH (210.) még együtt tárgyalja az alábbi Verbascum chaixii austriacum , Hypericum alfajjal: „Kalocsa közvetlen környékén ritka, perforatum , Carduus acanthoides és Nepeta különben f őképpen a löszhalmokon és pannonica nagy abundanciája mellett. – homokdombokon igen gyakori.” MENYHÁRTH (46.) paradox módon nem itt látta a f. Genista tinctoria L. subsp. elata (M OENCH ) DOMIN tricolor -t: „Földvárott (Öreghegy), Pakson A terület löszpusztagyepes lejt őin általánosan (Hidegvölgy), Nádudvár mellett a sz őll ők között. elterjedt, szórványos–gyakori, helyenként Ez utóbbi helyen f. Gl. tricolorBernh. Reich. Ic. F (Dunaföldvár : Kanacs-völgy, aszóbevágás Ny-i 4478. tab. 12. Az el őbbi helyeken pedig f. Gl. lejt ő, 1998) állományképz ő (1992-2010; V OIGT rubrum Sm. Reich. Ic. F 4470. tab. 11. fordul el ő.” 1999). Csak e meleg- és fénykedvel ő alfaj (A Hideg-völgy a Forrás-hegyr ől a paksi óvároson található Quercetalia pubescentis-petraeae keresztül torkollik a Dunára, Nádudvár pedig a erd őkben, Festuco-Brometea gyepekben. Bács-Kiskun megyei Nemesnádudvar.) Gentiana cruciata L. Glyceria × pedicellata T OWNS . Bölcske : Ürge-völgy, Ny-i lejt őn ingadozó, laza Paks : Ürge-mez ő, karámmal szembeni mocsaras sarjtelep-állomány, 100-300 t ő (VW 1997-2008, lapályban kisebb, a kerítése melletti zsombékosban FARKAS 1994. (Carex elata ) nagyobb állomány (VW 2000, Gentiana pneumonanthe L. 2011). – M ENYHÁRTH (1021.) az egyik szül őfajt Cece : Hardi-ér mentén (VW 1991; 2009) és (G. fluitans (L.) R. B R.) közli: „Mocsáros országút menti, védett rekettyés lápréten gyakori vizekben és árkokban. – …a Köml ődi (2009, K EVEY 1989). Németkér : Látó-hegy, Weiherthalban.” lápréteken gyakori (2007, K ALOTÁS 1985). Paks : Glycyrrhiza echinata L. Cseresznyés, kiszáradó lápréteken legalább ezres Paks : Duna-gát, csatornazsilip utáni rézs űjén 24 állomány (VW 1992-2010, VOIGT 1996). Paksra tő, vegyes Dipsacus fullonum , D. laciniatus új! – M ENYHÁRTH (557.) a Duna túlfelér ől közli. állománnyal társulva (VW 2008). – M ENYHÁRTH Geranium columbinum L. (258.) a Duna túlfelér ől közli, ahol: „A Dunaköml őd: Forrás-hegy, D-i aszólejt őn Dunamelléki áradásos vidéknek igen jellemz ő szórványos (2010–2011). Paks : Hegyespuszta, D-i növénye.” löszlejt ő, tölgyes peremén szórványos (VW 1995). Glycyrrhiza glabra L. Geranium sanguineum L. Paks : Imsósi-erd ő, tölgyes szegélyeken igen ritka Dunaföldvár : Kanacs-völgy, szálkaperjés É-i (VW 1992). aszólejt őn nagy telep (1998-2010; V OIGT 1999, Gnaphalium luteoalbum L. MENYHÁRTH 1877, L ENDVAI –HORVÁTH 1994). Paks : Kishegy, a strand melletti, vele együtt az Dunaköml őd: Forrás-hegy, szálkaperjés É-i 1990-es években létesített tavas park gyepjében és aszólejt őn kisebb populáció (VW 1992-2008, a tó partrézs űjén ritkásan, mintegy 20 t ő (VW MENYHÁRTH 1877). Paks : Kapitány-kút fel ől a 2000, 2006, MENYHÁRTH 1877). A területr ől Vörösmalom-tó felé, löszmélyút-bevágás peremén újrakimutatva! – ML 437.: „…Paks mellett kisebb telep (VW 1999-2009, MENYHÁRTH 1877). azonban tömegesen fordul el ő.” Dunaköml ődr ől, Paksról újrakimutatva. – ML Gnaphalium uliginosum L. 194.: „Paks körül, a Tápéi pusztán és a Földvári Paks : A Duna-part hullámterén, zátonyokon halmokon.” gyakori, aszályos években tömeges (VW 2003, Glaucium corniculatum (L.) R UDOLPH f. tricolor 2007). – ML 436.: „…Köml őd alatt elég gyakori”. BERNH . Gratiola officinalis L. Dunaköml őd: Köml ődi-hegy, DNy-i aszólejt őn, Paks : Ürge-mez ő, kékperjés lapályon (kortanúk Salvio nemorosae -Festucetum rupicolae szerint régebben sekély tó) tömeges, kisebb pannonicum gyepben kisebb sarjtelep (SL 2010), lapályokban szórványos–gyakori (VW 1991–2011; SOMAY (ex verb. 2010) nyomán ugyanott, platós VOIGT 1996). – ML 607.: „Gyakori”. szántó közelében mintegy 50 t ő (VW 2010). A faj Gymnadenia conopsea (L.) R. B R. MENYHÁRTH (1877) óta a Mez őföldr ől Bikács-Kistápé : lápréteken szórványos (VW 2009, 52 KITAIBELIA 18 (1-2): 35–72. ; 2013.
KALOTÁS 1990). Cece : Paks felé az országút 21-es löszös gyepben egy t őcsoport (VW 2010). – ML km-jelz őnél, mocsaras réten néhány t ő (1994, 534.: „A Paksi, Köml ődi, Földvári…sz őll őkben”). 2005). Németkér : Látó-hegy, félszáraz gyep – Hylotelephium telephium (L.) H. O HBA subsp. láprét átmeneti zóna, ezres állomány (VW 1991, maximum (L.) H. O HBA 1993, 2005, 2007, K ALOTÁS 1990). Paks : Sánc-hegy, halászcsárda fölötti oromtól a Gypsophila paniculata L. (volt) magasparti letörésen végig, többszázas Paks : Kis-hegy, régebbi parlagok stabilizált, állomány (VW 1981–2011). Paksról másodlagos homoki vegetációjában ( Artemisia újrakimutatva. – ML 333.: „Paks és Földvár campestris , Aster linosyris , Dianthus serotinus , mellett a sz őll ők közt, a Tápéi pusztán”. Koeleria glauca , Xeranthemum annuum ) gyakori, Hyoscyamus niger L . helyenként állományképz ő. A területek nagy része Alsószentiván: Hangosi-völgy, völgytalp taposás- az M6 létesítése folytán megsemmisült; Ürge- erodált helyein szórványos (F ARKAS S. - VW mez ő, homoki utak mentén elvétve. (VW 1986– 1997). Dunaköml őd: Forrás-hegy, platói szántók 2011; VOIGT 1996). – ML 132.: „Igen gyakori peremén elszórtan (1999); Köml ődi-hegy, Paks körül…”. aszóperemeken gyakori (2010), kaszálón százas Helianthemum ovatum (V IV .) D UNAL in DC. állomány (2011). – M ENYHÁRTH (596.) idején még Paks : Ürge-mez ő, félszáraz, löszös gyepekben jóval gyakoribb volt. szórványos–gyakori (VW 1991–2011, V OIGT Hypericum elegans STEPHAN ex W ILLD . 1996, M ENYHÁRTH 1877). Paksról újrakimutatva. Dunaföldvár : Kanacs-völgy, aszóvölgy fölötti – ML 111.: „A vidéken ritka. A Paks-D.-Földvári dombháton 15 t ő (1998, M ENYHÁRTH 1877, halmokon s erd őszéleken, a Tápéi pusztán…fordul LENDVAI –HORVÁTH 1994). – ML 183.: „Kanacs és el ő.” Gy űrűs völgyekben (Földvár-Köml őd).” Helichrysum arenarium (L.) M OENCH Hypericum tetrapterum F R. Paks : Ürge-mez ő, igen ritka, elt űnőben. Paks : Biritói-tavak, mederiszapban szórványos– Nagybucka tetején nagy sarjtelep (VW 1992-1998, gyakori (VW 1992); Ürge-mez ő, karámkerítés VOIGT 1996), ralizás, sárkányrepül ős rajtolás melletti zsombékosban gyakori (VW 1992–2011, folytán megsz űnt. Az É-i részen még tartja magát VOIGT 1996). – ML 182.: „A köml ődi egy kis telep (VW 1999–2011). M ENYHÁRTH Imsóson…gyéren fordul el ő (Wiesbaur).” (1877) óta Paksról újrakimutatva. – ML 438.: Inula britannica L. „…Földvári alatt s a Tápéi pusztán.” Paks : Köml ődi-főcsatorna mellett szórványos Helictotrichon adsurgens (SCHUR ex S IMONK .) (VW 1993); Ürge-mez ő, lapályokon ritkás (V OIGT CONERT 1996); Vizes-dűlő, nedves réten viszonylag Dunaköml őd: Köml ődi-hegy, DNy-i lejt őn gyakori (2000). – ML 429.: „…Földvár mellett s a szórványos–gyakori (2011). Paks : Ürge-mez ő, Duna mentében.” félszáraz, löszös gyepekben nagyobb állományok Inula ensifolia L. (VW 2009). Paksra új! Dunaföldvár : Puputeve, DNy-i lejt őn több Hesperis tristis L. sarjtelep (VW 2003, ZÓLYOMI 1958). Alsószentiván: Hangosi-völgyrendszer, több Dunaköml őd: Forrás-hegy, ÉK-i lejt őn kis lejt őn, szórványos (F ARKAS S. - VW 1997). sarjtelep (2000); Köml ődi-hegy, aszólejt őkön Dunaköml őd: Forrás-hegy, ÉK-i lejt őn szórványos–gyakori (SL 2010; 2011). MENYHÁRTH szórványos, 50 t ő körül (VW 1992–2011, VOIGT (1877) óta Dunaköml ődr ől újrakimutatva. – ML 1996); Köml ődi-hegy, aszólejt őn 1 t ő (2011). 426.: „A Paksi és Földvári sz őll őhegyekben.” MENYHÁRTH (1877) óta a területr ől újrakimutatva. Inula germanica L. – ML 62.: „D.-Földvárnál a Föls őtó körül.” Bölcske : Leányvári-völgy, K-i lejt őn nagy Hieracium macranthum T EN . sarjtelep (VW 2008); Lubik-gödör, É-i lejt őn több Paks : Ürge-mez ő, elszórtan, löszös homokon igen nagy sarjtelep (1999); Ürge-völgy, K-i lejt őn gyakori, részben nagy sarjtelepek (2001–2011). több nagy sarjtelep (1998, FARKAS 1994). Hieracium sabaudum L. Dunaföldvár : Kanacs-völgy, DNy-i lejt őn nagy Paks : Homok-erd ő, Cseresznyés felé, telepek (1998, LENDVAI–HORVÁTH 1994). szürkenyáras-ligetben elszórtan (V OIGT 2000 i); Dunaköml őd: Köml ődi-hegy, gyakori, sok M6 el őtt, szürkenyáras ligetben egy csoport (VW sarjtelep (2001, 2011). – ML 424.: „Egyszer 2004). Új Paksra! találtam a Paksi halmokon.” Hieracium umbellatum L. Inula hirta L. Dunaföldvár : Kanacs-völgy, igen szórványos Dunaföldvár : Kanacs-völgy, DNy-i lejt őn (1998). Dunaköml őd: Forrás-hegy, ÉK-i lejt őn többezres állomány (1998, L ENDVAI –HORVÁTH szálanként (1994). Paks : Ürge-mez ő, félszáraz, 1994). Dunaköml őd: Köml ődi-hegy, É-i VOIGT W. – S OMAY L.: Florisztikai adatok Paks környékér ől 53
aszólejt őn nagyobb populáció (SL 2010; 2011). buckákon szórványos (VW 2005). Németkér : Dunaköml ődre új! Látó-hegy, elszórtan többfelé (VW 1993), egy Inula oculus-christi L. helyen tízezres populáció (VW 2005). Paks : Dunaföldvár : Kanacs-völgy, DNy-i lejt őn Homok-erd ő, erd őmentes buckán százas többezres állomány (1997-2008, LENDVAI – kisállomány (VW 2012). Paksról újrakimutatva. – HORVÁTH 1994). ML 538.: „Homokos halmokon. – Paks körül Inula salicina L. (Brandis S. J.), Földvárott a sz őll ők között.” Németkér : Barát-erd ő, tölgyes szegélyen Juniperus communis L . szórványos (VW 2009). Paks : Ürge-mez ő, löszös Dunaföldvár : Kanacs-völgy, aszó Ny-i lejt őjén 2 buckaközben igen nagy sarjtelep (VW 1997– hever ő egyed (VW 2006-2010). Dunaföldvárra új! 2011). M ENYHÁRTH (1877) óta a területr ől Jurinea mollis (L.) R CHB . újrakimutatva. – ML 425.: „Nedves réteken és Bölcske : Ürge-völgy, Ny-i lejt őn nagy populáció ligetek szélein. – a Duna mentében helyenkint.” (1994-2008, F ARKAS 1994, L ENDVAI –HORVÁTH Iris arenaria W ALDST . et K IT . 1994). Dunaföldvár : Puputeve, DNy-i lejt őn Bikács-Kistápé : Ökör-hegy, K-i részén 12 példány néhány t ő (VW 2010, LENDVAI –HORVÁTH 1994). (1997, B OROS 1959). Paks : Ürge-mez ő, homokbucka tetején 1 t ő (VW Iris pumila L. 1993, VOIGT 1996). – ML 458.: „A Tápéi pusztán, Dunaköml őd: Juhász-völgy, DNy-i lejt őn a Paks-Köml ődi sz őll ők között”. szórványos telepek (2004); Vörösmalom- Kochia laniflora (S.G. G MEL .) B ORBÁS völgyrendszer, löszpusztagyepes lejt őkön Paks : Nyílt vagy zavart homoki gyepekben szórványos–gyakori (1995–2011). Paks : Sánc- tömeges (VW 1986–2011). – ML 755.: „A száraz hegy, löszpusztagyepes mezsgyéken, homokos talaj mindenkori kísér ője.” lejt ősávokban elszórt sarjtelepek (VW 1981); Koeleria cristata (L.) PERS . em. B ORBÁS ex D OMIN Ürge-mez ő, több részpopuláció, tízezres állomány Dunaföldvár : Kanacs-völgy, löszdombokon (VW 1986–2011, V OIGT 1996, M ENYHÁRTH 1877, helyenként gyakori (2004). Németkér : Látó-hegy, BOROS 1959). Paksról újrakimutatva. – ML 887.: helyenként aspektusképz ő (2000). Paks : Ürge- „Földvárott, Köml őd és Paksnál a sz őll ők közt, a mez ő, igen gyakori, helyenként tömeges (VW Tápéi pusztán futóhomokban”. 1986–2011, V OIGT 1996). – ML 1002.: „Mez őkön, Iris sibirica L. réteken, halmokon és homokos mez őkön.” Cece : Hardi-ér mente, egy csoport (VW 2005, Koeleria glauca (S PRENG .) DC. KALOTÁS és LENDVAI ined. in: KEVEY 1995). Paks : Száraz, löszös buckahátak nyílt gyepében Isatis tinctoria L. domináns, vagy Stipa borysthenica -val Dunaköml őd: Vörösmalom-völgy, tavi DNy-i kodomináns pázsitf ű-faj lehet (Ürge-mez ő, régi lejt őn százas állomány (1998), Forrás-hegy, parlagok; VW 1986–2011). – ML 1003.: gerincösvény mentén szórványos (1998, 2011); „Homokos mez őkön.” Haramiás-völgy, ÉK-i lejt őn szórványos (VW Lappula marginata (M. B IEB .) 1987); Imsósi-erd ő É-i részén, felhagyott kert Dunaföldvár : Kanacs-völgy, meredek D-i melletti, magasabb, löszös térszínen szórványos aszólejt őn, nagyon erodált (üregi nyúl-kolónia) és tövek (VW 1992). Paks-Dunaköml ődr ől KITAIBEL zavart ( Onopordum acanthium ) növényzetében (1799), onnan újrakimutatva. Szórványosan a néhány t ő (VW 2004, 2008). M ENYHÁRTH (1877) terület többi löszvölgyében is (1997-2008). A óta a területre újrakimutatva. – ML 570.: „A Paks- recens határozóban (BARINA 2009) megadott, Köml ődi sz őll ők közt közel az országúthoz.” jellemz ő termet (50-120 cm) er ősen alulméretezett. Lapsana communis L. A területen eddig tapasztalt átlagtermet 160-200 Paks : Imsósi-erd ő, gyakori-tömeges (1997–2011.). cm; a bölcskei Leányvári-völgyben akadt, – ML 500.: „Ligetekben és árnyas sz őll őutakon.” galagonyabokorból kinyúlva, egy legkevesebb 3 Lathraea squamaria L. m-es példány (VW 2004, fotókkal dokumentálva). Paks : Sánchegy, halászcsárda fölötti oromtet ő, – ML 99.: „A Földvári-Bölcskei Kanacs és Gy űrűs közvetlenül a zártkertek menti, fás-bokros völgyek halmain tömegesen és gyakran fordul szegélyen, Ulmus minor -on 1 t ő (VW 1981). el ő.” KEVEY (1989) a Mez őföldre újnak közli. Jasione montana L. Lavatera thuringiaca L. Bár az itteni homokvidékr ől már M ENYHÁRTH Dunaköml őd: Juhász-völgy és Vörösmalom- (1877) közlése óta ismert, utoljára B OROS (1959) völgyrendszer, szórványos (1992–2011), miként említi, a „kistápéi homok”ról. Bikács-Kistápé : az egész löszvidéken (1995–2011). – ML (191.) homokbuckákon szórványos (VW 1992); Ökör- szintén a löszvidékr ől általánosan említi, hegy, helyenként szórványos (VW 2003). Cece : szórványosként. 54 KITAIBELIA 18 (1-2): 35–72. ; 2013.
Leontodon autumnalis L. (2006, 2011). Dunaköml ődre új! – M ENYHÁRTH , Paks : Ürge-mez ő, üde lapályokban igen bár kalocsai éve alatt nem találkozott vele, szórványos (1999–2011, V OIGT 2000). – ML leírásból ismeri, mint az a Linaria vulgaris M ILL . (502.) a Duna túlfelér ől közli. (613.) f. macrantha -hoz f űzött megjegyzéséb ől Lepidium campestre (L.) R.B R. kiderül: „… L. Biebersteinii Bess. in DC., cui Paks : Ruderális el őfordulásain túl, Ürge-mez ő, egy capsula subglobosa attribuitur.” helyen, félszáraz löszös gyepterületen tömeges Lindernia dubia (L.) P ENNELL (VW 1992-2008). – ML (103.) a Duna túlfelér ől Paks : Téglagyárnál Duna-zátonyon, Dichostyli- közli. Gnaphalietum uliginosi -ban néhány t ő (S ZALAI - Leucojum aestivum L. DOBOSNÉ MÁRTA Mária – VW 2003, det.: Paks : Dunaköml ődi-főcsatorna menti üde- MOLNÁR V.A.). mocsaras helyeken ( Leucojo aestivo-Salicetum ) Linum austriacum L. tömeges (VW 1981-2009, VOIGT 1996); dunai Bölcske : Ürge-völgy, Ny-i lejt őn szórványos (VW ligeterd őben szórványos, helyenként gyakori 1999). Dunaföldvár : Kanacs-völgy, délies, száraz (1992-2009); Faluhely, zsombékosban b őséges lejt őkön szórványos populációk (1994-2006). (VW 2004). Új Paksra! – ML (889.) a Duna Dunaköml őd: Forrás-hegy, D-i sovány, száraz túlfelér ől közli. lejt őn szórványos (VW 1992, VOIGT 1996; 1997, Libanotis pyrenaica (L.) B OURG . subsp. pyrenaica 2011); tavi DNy-i lejt őn szórványos (2001). Paks : Németkér : Barát-erd ő, cserjésed ő (f őleg Corylus Cseresznyés, a települést ől ÉK-re, a Homok-erd ő avellana L.) tölgyes szegélyeken, tarvágásokon egyik buckahátas irtásgyepében nagy állomány létesített, fiatal csemetekertekben több száz t ő (VW 2009). – M ENYHÁRTH (178.) a Duna (VW 2010–2011, L ENDVAI 1990). Az alfaji túlfelér ől közli. besorolás annyiban problémás, hogy a Linum catharticum L. differenciáló bélyegek szerint t őalak (az alsó Dunaköml őd: Vörösmalom-völgy, szórványos (SL levelek 2–3× szárnyasak, az összes cimpa hegyes), 1997). Paks : Ürge-mez ő, üde lapályokban az erre megadott 15–50 cm-es termettel szemben szórványos (2000–2011). – ML 174.: „Igen ritka a viszont az itteni tövek 165–215 cm magasak. – homokos vidéken, de nem hiányzik”. ML (356.) „Ligetekben, homokos vidéken. – A Linum flavum L. Tápéi pusztán (Wiesb.) és a Paks-Köml ődi sz őll ők Bölcske : Lubik-gödör, É-i lejt őn gyakori (1999), közt.” MENYHÁRTH 1877, F ARKAS 1994). Dunaföldvár : Limosella aquatica L. Kanacs-völgy, É-i aszólejt őkön szórványos (VW Paks : Duna-part iszapján és id őleges zátonyokon 1997; 1998-2010; V OIGT 1999, MENYHÁRTH 1877, gyakori, helyenként tömeges (VW 2003-2007). – LENDVAI –HORVÁTH 1994). Dunaköml őd: ML 636.: „a Duna partjain iszapos nedves talajon. Vörösmalom-völgy, É-i lejt őn, Brachypodietum - – Az Imsóson Köml őd alatt, a Zádori révnél”. ban szórványos, részben igen nagy sarjtelepek Linaria angustissima (L OISEL .) B ORBÁS (1998-2004, in: F ARKAS 1999); Köml ődi-hegy, É-i Dunaföldvár : Kanacs-völgy, a hosszú DN-i lejt őn aszólejt őn több nagy polikormon (2011). 11 töves csoport (SL 1996; 1998, fotókkal és Dunaköml ődr ől újrakimutatva. – ML 180.: „a biometriai mérésekkel dokumentálva.). Köml őd-Bölcskei halmokon s a Kanacs völgy MENYHÁRTH (1877) óta a Mez őföldr ől (Földvár) halmain nem ritka.” újrakimutatva. Horváth (2002) még említi a Linum hirsutum L. mez őföldi flóralistájában (Bels őbáránd, 1997), Bölcske : Löszpusztagyepes lejt őkön szórványos– mint ritka és általános elterjedés ű taxont. gyakori a Gy űrűs-, Leányvári-völgyben, Lubik- LENDVAI –HORVÁTH [(2010) 2011 ] munkájukban gödörben. Az Ürge-völgy K-i lejt őjén tömeges, viszont ezt tévesnek min ősítik, és megjegyzik – többezres állomány (VW 1994; 1997, tévesen – hogy a Mez őföldön a faj eleddig nem MENYHÁRTH 1877, F ARKAS 1994). Dunaköml őd: került el ő. – ML 612.: „Homokos, erd ős helyeken. Forrás-hegy, aszókban elszórt csoportok (VW – A Tápéi pusztán.” 1992; 1998-2006); Haramiás-völgy, K-i lejt őn Linaria biebersteinii B ESSER tömeges (VW 1986, V OIGT 1996); Köml ődi-hegy Dunaföldvár : Kanacs-völgy, DNy-i lejt őn elszórt és aszói, a napos lejt őkön tömeges, tízezres telepek, 200-300 t ő (1998, 2002, LENDVAI – összpopuláció (2010, 2011). A településr ől HORVÁTH 1994). Dunaköml őd: Forrás-hegy, MENYHÁRTH (1877) meger ősítése. – ML 175.: nagyaszó DNy-i lejt őjén 250 töves populáció (VW „Közönséges az egész Paks-Földvári halom- 1995, VOIGT 1996; 1998) és az ÉK-i lejt ő lancolatán s befelé egészen N.-Kéérig”. harántaszói mentén elszórt csoportok (1998, Linum tenuifolium L. 2006); Köml ődi-hegy, DNy-i lejt ő, szórványos Dunaföldvár : Kanacs-völgy, két száraz, D-i VOIGT W. – S OMAY L.: Florisztikai adatok Paks környékér ől 55
aszólejt őn szórványos (VW 1997; 1998-2010; hegy, száraz D-i aszólejt őn szórványos (SL 1997; Puputeve, DNy-i lejt őn kisebb populáció (2010).). 2004). Paks : Szelel ő-hegy, Ny-i lejt őn gyakori- Dunaköml őd: Forrás-hegy, DDNy-i, sovány, tömeges (1999-2004). – ML 647.: „M űvelt száraz lejt őn ritkás (VW 1994, 1996). helyeken…homokos dombokon, löszhalmok”. Dunaföldvárról, Dunaköml ődr ől újrakimutatva. – Menyanthes trifoliata L. ML 179.: „Leggyakoribb Köml őd körül, de a Németkér : Hardi-ér mente, vízállásos, s űrűn vidék halmos vidékén sehol sem hiányzik. rekettyefüzes zsombéklápban néhány medd ő t ő Többnyire szálankint fordul el ő.” (F ARKAS S.-VW 1995, LENDVAI in KEVEY 1989). Loranthus europaeus J ACQ . Minuartia glomerata (M. B IEB .) D EGEN A terület eredend ő tölgyes állományaiban gyakori Paks : igen lokális, Ürge-mez ő és környez ő, régi (VW 1981-2010, V OIGT 1996). parlagok buckáin szórványos–gyakori (1997– Lychnis coronaria (L.) D ESR . 2011, VOIGT 2001). – ML 153.: „Futóhomokban – Németkér : Barát-erd ő, tölgyes szegélyen Helyenkint igen nagy mennyiségben födi a Tápéi szórványos (2009–2011). puszta kopár homokdombjait.” Lythrum hysoppifolia L . Minuartia setacea (T HUILL .) HAYEK A területen igen ritka. Paks : Vizes-dűlő, nedves Paks : Ürge-mez ő, egy buckavonulaton nagy szántón elszórtan (VW 2000). Az árokrendszerrel állomány; a környez ő parlagok másodlagos nyílt kiszárítani kísérelt terület mocsárréti részén akkor homokpusztai vegetációban szórványos (1997– megfigyelt fajok: Carex vulpina , Inula britannica , 2011, VOIGT 2001) – ML 154.: „…a Paksi Mentha pulegium , M. longifolia , Pastinaca sativa, homokban, a Tápéi pusztán (Wiesbaur), Földvár Rumex palustris , a szántón pedig Anagallis körül”. foemina , Epilobium tetragonum , Ranunculus Molinia caerulea (L.) MOENCH sardous , Roripppa palustris , Setaria pumila . Paks : Kiszáradó, nyár elejéig id őnként tocsogós Paksra új! – ML (325.) a Duna túlfelér ől közli. lápréteken (Cseresznyés), buckaközökben, Lythrum virgatum L. lapályokon (Ürge-mez ő) állományalkotó (VW Bölcske : Leányvári-völgy, üde réten elszórt 1988–2011) – ML 1023.: „a Tápéi pusztán.” csoportok (VW 2006). Paks : Duna-főgát, Muscari tenuiflorum T AUSCH töltésoldalban egy csoport (VW 2011). Bölcske : Lubik-gödör, D-i lejt ő alján szórványos, MENYHÁRTH (1877) óta Paksról újrakimutatva. – néhány t ő (VW 1999, fotóval dokumentálva.). A ML 324.: „A Duna-melléki réteken és Földvárott Közép-Mez őföldre új! igen ritka.” Myosotis sparsiflora J.G. M IKAN Malcolmia africana (L.) R.B R Bikács : Kistápé, üde lápréten szórványos (VW Dunaföldvár : Baranya-völgy, út menti, zavart 2009). Paks : Magyaripuszta, dunai ligeterd őben, gyepben néhány t ő (VW 2007, fotóval irtásnyiladék mentén tömeges (VW 2009). A dokumentálva). A Mez őföldre új! területre új! Malus sylvestris (L.) M ILL . Neotinea ustulata (L.) R.M. B ATEMAN , A.M. Németkér : Barát-erd ő, égerlápok körül szórványos PRIDGEON et M.W. C HASE (VW 2010). Paks : Dunai ligeterd őkben Bölcske : Ürge-völgy, Ny-i lejt őn 1 t ő (VW 1994). szórványos (1990–2011). – ML (310. alatt) az Dunaföldvár : Kanacs-völgy, DNy-i lejt őn és aszó almafa el őfordulásokat elvadulásnak tartja. határolta dombtet őn, jó évben mintegy 300 t ő Medicago minima (L.) L. (1998-2008, K ALOTÁS 1990, LENDVAI –HORVÁTH Paks : A területen löszön szórványos, nyílt vagy 1994). zavart homoki gyepekben gyakori-tömeges (1998– Neottia ovata (L.) BLUFF et F INGERH . 2011, VOIGT 2001). – ML 223., 224., 225. Bikács-Kistápé : védett lápterület és Öreg-nyíres, Medicago prostrata J ACQ . több száz t ő (VW 2009, K ALOTÁS 1990). Paks : Ürge-mez ő, lokális, nyílt homokpusztai Németkér : Barát-erd ő, tölgyesekben tízezres gyepes buckavonulatokon gyakori (1998–2011). populáció (2009–2011); Látó-hegy, láperd ő, több Védettségre érdemes! – ML 222.: száz t ő (VW 1991, 2005, 2007, K ALOTÁS 1990). „Futóhomokban… – …a Tápéi pusztán”. Paks : Cseresznyés, égeres szegélyén 1 t ő (SL Melampyrum arvense L. 1998); Atomer őmű É-i bejáróút D-i oldalán, Paks : Szelel ő-hegy, Ny-i lejt őn (SL 1997). – ML vágáskorú nemesnyárasban 1 t ő (VW 2008). 648.: „A Paks-Földvári halmokon”. Paksra új! Tengelic : Fels ő-Tengelic, tó melletti Melampyrum barbatum W ALDST . et K IT . tölgyes, több százas populáció (VW 2011, K EVEY Dunaföldvár : Kanacs-völgy, DNy-i aszólejt őn kis 1989). M OLNÁR V. A. (2011) művében a faj hazai állomány (VW 2004), Puputeve, b őségesen összállományra megadott becslés már itt a (2010). Dunaköml őd: Vörösmalom-völgy, Forrás- területen teljesül! Ebb ől extrapolálva, az országos 56 KITAIBELIA 18 (1-2): 35–72. ; 2013.
adat inkább milliósra tehet ő. (VW 2002-2010). Paksról újrakimutatva. – ML Nepeta cataria L. 577.: „A Tápéi pusztán és Paks körül. Földvárnál a Paks : Szelel ő-hegy, bokros szántószegélyen Föls őtó mellett”. néhány t ő (1998); Ürge-mez ő peremén, Ophioglossum vulgatum L. galagonyás szegélyen 1 t ő (VW 1996). Paksról Bikács-Kistápé : Öreg-nyíres, üde lápterületen több újrakimutatva. – ML 685.: „A halmos száz t ő (VW 2009, K EVEY 1989, LENDVAI - vidéken…szálankint…el őfordul”. KALOTÁS 1990). Nepeta pannonica L. Ophrys sphegodes M ILL . Bölcske : Leányvári-völgy, Ny-i lejt őn 2 t őcsoport Dunaföldvár : Kanacs-völgy, löszaszóban százas (1998, MENYHÁRTH 1877, F ARKAS 1994). populáció (1998-2010, V OIGT 1999). Még ez a Dunaköml őd: Forrás-hegy, nagyaszó ÉNy-i lejt őn mindent ől távol es ő, úttalan, völgyes-dombos és ÉK-i lejt őalj harántaszóiban csoportok (VW löszvidék sem ússza meg a súlyos bolygatást: 1993; 1997-2004); Köml ődi-hegy, több lejt őn, néhány évvel a faj ottani felfedezése után illegális tízezres összállomány (2010–2011). motokrossz-pálya létesült ott, ami pont ezen a Dunaköml ődr ől újrakimutatva. – ML 686.: „Igen tucatnyi védett fajokat felmutató területen gyakori a Köml őd-Földvári halmos vidéken, áthaladva, 2 méter széles irtássávot hagyott maga hol…gyönyörüen ékesiti a számos völgy által után (2011). Paks : Ürge-mez ő, félszáraz löszös átszőtt l őszfelvidék bokros lejt őit.” gyepterületen 2 t ő (GENYE Zsolt ex verb. (2011) Odontites lutea (L.) CLAIRV . nyomán VW 2011). Paksra új! Tengelic : Alsó- Bikács-Kistápé : Ökör-hegy, homokpusztai Tengelic, védett nedves réten 50 t ő (F ARKAS S.- gyepben helyenként igen gyakori (VW 1994; VW 1995, 1996), onnan K-re, közel az 2009). Dunaföldvár : Kanacs-völgy, helyenként országúthoz, üde réten 2 t ő (VW 2006). gyakori (2000). Dunaköml őd: Forrás-hegy, D-i Orchis militaris L. lejt őn igen gyakori (VW 1994; 2000). – ML 653.: Paks : Cseresznyés, kiszáradó lápréten 1 t ő (VW „Földvárott a Kanacs-völgyben.” 1999). Utána, az évenkénti ellen őrzés során ez a t ő Onobrychis arenaria (K IT .) DC. többé nem mutatkozott. 2005-ben viszont, onnan Bölcske : Ürge-völgy, szórványos (VW 1997, 10 m-re ikert ő került el ő, amely mostanáig (bár 2004). Dunaföldvár : Kanacs-völgy, DNy-i lejt őn nem minden évben virágzik) megvan (VW 2005– szórványos (1998, 2008); Puputeve, szórványos 2011, in F ARKAS 2011). Paksra új! (2010). Dunaköml őd: Forrás-hegy, ÉK-i lejt őn Orchis purpurea H UDS . szórványos (VW 1992; 1997); Köml ődi-hegy, Németkér : Barát-erd ő, tölgyes szegélyén, DNy-i lejt őn gyakori (2004). – ML 276.: „Paks csemetekerten belül 4 t ő (VW 2009, K ALOTÁS mellett a sz őll őkben, Köml ődnél a Weiherthalban, 1990, KEVEY 1995). Földvárott a Föls őtó körül”. Origanum vulgare L. subsp. vulgare Ononis pusilla L. Bölcske : Lubik-gödör, É-i lejt őn, Paks : Szelel ő-hegy, ÉK-i lejt őn 100-200 t ő (VW Brachypodietum -ban ritkás (VW 1999). 1994, fotókkal dokumentálva). A Mez őföldre új! Dunaföldvár : Puputeve, DNy-i lejt őn szórványos, Dunaköml őd: Forrás-hegy, száraz D-i lejt őn több száz t ő (2003, 2010). Dunaköml őd: Köml ődi- elszórt állományok (VW 2011); Köml ődi-hegy, hegy, É-i aszó DNy-i lejt őjén szórványos–gyakori meredek, száraz D-i lejt őn többszázas populáció (2011). A területr ől újrakimutatva. – ML 679.: „a (SL 1998, VW 2004). vidék halmos-homokos mez őin nem ritka”. Onosma arenaria W ALDST . et K IT . Ornithogalum boucheanum (K UNTH ) A SCH . Bikács-Kistápé : Ökör-hegy, K-i részén igen Paks : Kis-hegy, akácosokban nem ritka; a szórványos (1997, 2009, M ENYHÁRTH 1877, belterület peremén, régebbi parlagon 15 éve BOROS 1959, KALOTÁS 1990). Bölcske , Leányvári- létesített akácültetvényben többszáz töves völgy, K-i lejt őn ritkás, a Ny-i lejt őn 21 t őcsoport populáció, Anthriscus cerefolium subsp. (VW 1997, 2004, 2011, F ARKAS 1994). trichospermus -szal társulva (VW1986–2011). – Dunaföldvár : Puputeve, DNy-i löszlejt őn ML 898. szórványos, közel százas populáció (2003, 2010). Ornithogalum kochii P ARL . Németkér : Látó-hegy, homoki legel őn szórványos Paks : Ürge-mez ő, szórványos–gyakori; félszáraz (VW 1993, 2005, 2007, K ALOTÁS 1990); Paks : löszös gyepterületeken tömeges, ahol jellemz ően Ürge-mez ő, szálanként többfelé, lazán nyárligetes április végén – május elején, az ugyanott tömeges (Populus simonii CARRIÉRE ) buckavonulaton Euphorbia cyparissias -szal, illetve az egyik százas állomány (VW 1986–2011, VOIGT 1996, területen Anacamptis morio -val együtt nyílik. MENYHÁRTH 1877, B OROS 1959); Cseresznyés, (VW1989–2011). Virágai kicsik (~ 2 cm ∅), öreg feketefenyves buckavonulaton néhány t ő kecsesek. A növény oligotróf. – ML 896.( O. VOIGT W. – S OMAY L.: Florisztikai adatok Paks környékér ől 57
umbellatum L. alatt): „Földvár mellett a Föls őtó „Paks mellett a Malomhegyen (Wiesbaur), körül homokos talajon f. O. tenuifolum Guss. Földvárott a Nagyhegyen és Köml ődnél a fordul el ő.” Weiherthalban.” – Elkerülte LENDVAI –HORVÁTH Ornithogalum refractum K IT . in W ILLD . [(2010) 2011 ] fígyelmét, hogy MENYHÁRTH (1877) Paks : atomer őmű területén, zöldfelületeken, az Orobanche purpurea J ACQ .-t is közli (ML 643.: parkolók körül, valamint É-i bejárója mentén, „Földvárott a Nagyhegyen.”). akácosok mellett szórványos–gyakori (F ARKAS S. Orobanche lutea B AUMG . ex verb. 2004, VW 2004–2011). A taxon Paksra Dunaföldvár : Kanacs-völgy, aszó alján 3 t ő, új! A nemzetség mediterrán-kisázsiai eredet ű. Medicago falcata -n (1998-2008). Paks : Sánchegy, Leírt fajai száma az 1970-évek óta kb. 100-ról halászcsárda fölötti orom DNy-i hátán, Medicago ideiglenes 160-ra (1990) felszökött, ma 140 körül falcata -n, évjárattól függ ően 2-32 t ő (VW 1998- tart (2009). Hogy ezek közül mennyi vagy melyik 2004). A területre új! El őtte már két másik közép- jutott el a mérsékeltebb Európába, pontosan máig mez őföldi term őhelyen sikerült a fajt kimutatni: nem tudni. Az O. umbellatum agg. tagjainak Kulcs, magasparti rézs űn és Nagykarácsony, mérgez ő mivoltából evidens, hogy legelés Róbert-völgy (F ARKAS S. – VW 1995). A nyomására alakult ki. A fenti lel őhelyr ől közölt Mez őföldre új! Horváth (2002) említi a mez őföldi növény els őként nyílik a képviselt taxonjai közül, flóralistájában (Bels őbáránd, 1997), mint ritka és március közepét ől április közepe-végéig. Virágai bizonytalan elterjedés ű taxont. igen nagyok (~ 4 cm ∅), kocsányai éréskor er ősen Orobanche ramosa L. visszatörtek. Ez viszont beazonosítás Paks : Homok-erd ő, erdei út mentén, Cannabis szempontjából álbélyeg, és csak Európából sativa subsp. spontanea -n néhány tucat t ő, de legalább tíz „csilláros” taxon ismeretes. számára kedvez ő évben (VW 2008) több százas MENYHÁRTH (1877), a term őhelyb ől ítélve, populáció mutatkozott. Az ismert lel őhelyek 99%- leginkább ezt a szubmezotróf taxont láthatta. a még ugyanebben az évben megsemmisült, az utat Nehezen elképzelhet ő viszont, hogy azonos lenne keresztez ő M6 pályateste „alá” kerülvén (VW KITAIBEL , május közepén – június elején nyíló 1996-2008). A területr ől újrakimutatva. – ML (Vértes, Gánt: dolomitsziklagyepen 1 t ő, F ARKAS (644.): „…és Köml ődnél a Weiherthalban, ez S. - VW 1994. jún. 3.), viszonylag kisvirágú, utóbbi helyen végtelen mennyiségben”. oligotróf sztyepnövényével. – ML 897.: „Homokos Orobanche reticulata W ALLR . subsp. pallidiflora töltéseken. – A Meszesi révnél Nagy Sándor VII. (W IMM . et G RAB .) H AYEK oszt. tanuló födözte föl.” Bölcske : Gabonás-völgy, legalább százas állomány Ornithogalum umbellatum L. s. l. (2000). Dunaföldvár : Kanacs-völgy, fels ő szakasz, Paks : félüde, inkább árnyas, zavart, mezotróf ÉK-i lejt őn nagy csoport, részben 70 cm-es term őhelyeken szórványos. Virágzása, néha tövekkel (2000). Dunaköml őd: Forrás-hegy, ÉK-i átfedésekkel, fenti két fajé közé tehet ő, április lejt őn szórványos (VW 1992; VOIGT 1996-ban közepére. Virágai mérete is köztes. Leginkább még tévesen Orobanche elatior S UTTON -ként kultúrkövet ő, máshol szekunder (VW 1986–2011). említve), még a Paks-Németkéri országút mentén – ML 896.: „Mez őkön, ligetekben, kertekben és is; Vörösmalom-völgy, tavi DNy-i lejt őn 30-50 t ő művelt talajon. – Igen gyakori az egész vidéken”. (1999–2011); Köml ődi-hegy, DNy-i lejt őn több Orobanche alba S TEPHAN ex W ILLD . subsp. alba száz t ő, egyik aszó DNy-i lejt őjén tömeges, Dunaköml őd: Vörösmalom-völgy, tavi DNy-i legalább ezres populáció (2011). Ez évben már lejt őn kb. 20 t ő, Thymus glabrescens -en (SL április végén kezdett virágozni, egyes töveknél az 1997). A Mez őföldr ől újrakimutatva. – ML (638.): éppen csak a földb ől kinyúló virágzat már teljes „A Kalocsai Herbárium szerint a vidékr ől.” nyílásban állt, miközben gazdanövényük Orobanche arenaria B ORKH . legfeljebb kezdett kihajtani. Teljes termetet (40-60 Paks : Sánc-hegy, halászcsárda fölötti orom D-i és cm) és virágzást a populáció a megszokott K-i löszletörésen kb. 15 t őcsoport, Artemisia id őszakban, május-június fordulóján mutatta, campestris -en (VW 1986-2005; VOIGT 1996-ben június közepére elnyílt. Helybeli gazdanövénye még tévesen Orobanche purpurea J ACQ .-ként Carduus acanthoides L. A Mez őföldr ől említve). Id őszakos löszomlások miatt a populáció újrakimutatva (SOÓ 1968: Ercsi). – Taxonómiai helyzete változó (VW 2011); Homok-erd ő, régi helyzete vitatott, itt U HLICH (2009) [4] nyomán, parlagokon igen szórványos, évjárattól függ ően 2- röviden bemutatva: A subsp. pallidiflora (W IMM . 23 sarjtelep, szintén Artemisia campestris -en. Az et G RAB .) H AYEK alacsonyabb fekvések 40-70 cm itteni lel őhelyek egy része az M6 építkezés során magas, er őteljes növénye, halványsárga, ritkán (szervízút, vadátjáró) megsemmisült (VW 1996– felül lilás-barnás futtatású és er ű pártával. Igazolt 2011). A területr ől újrakimutatva. – ML (642.): gazdanövényei Carduus , Cirsium fajok. A 58 KITAIBELIA 18 (1-2): 35–72. ; 2013.
Pannonicum -ban kizárólagosan ez a taxon van id őközben ott felnövekedett s űrű erdeifeny ő- jelen. A subsp. reticulata W ALLR . magas állomány miatt kiszorult (2011). A határos hegységek 30 cm-nél kisebb, jellemz ően 10-20 erdeifenyvesr ől bekövetkez ő, folyamatos és cm-es növénye, pártája (halvány)sárga, felül tömeges maginvázió jelenti itt a legnagyobb, mindig (antociántól, UV sugárzás elleni védelem) szüntelen irtás nélkül megsemmisít ő erej ű veszélyt ibolya- vagy bíborosbarna. Igazolt gazdanövényei a láprétekre! Paksra új! – M ENYHÁRTH (128.) a Carduus , Cirsium fajokon kívül esetenként Duna túlfelér ől közli. Knautia , Scabiosa . A két taxon közötti, nem Peucedanum alsaticum L. igazán alapvető különbségekb ől adódik, hogy a A terület löszvölgyeiben szórványos, É-ias külön faj elmélete elvethet ő. V IRÓK (ex litt. 2011), lejt őkön, árnyas szegélyeken nem ritka (1992- elégtelen kikutatottságra hivatkozva, a 2010). – ML 360.: „Paks és Köml őd környékén pallidiflora -t egyel őre a reticulata term őhelyi ritkábban fordul el ő.” változatának tekinti. Közölt kulcsában ezért, nem Peucedanum arenarium W ALDST . et K IT . praktikus módon a két alak jellemzése Bikács-Kistápé : Ökör-hegy, többezres állomány összemosódik, holott a reticulata taxon az (1994-2010, B OROS 1959). Dunaföldvár : Kanacs- országban legfeljebb marginálisan, dealpin vagy völgy, DNy-i lejt ő löszpusztagyepében 2 t ő decarpatin fordulhat el ő. Egyrészt, a hagyományos (F ARKAS S. – VW 1999; VW 2004, fotóval fajfogalommal szemben az alfaji rang inkább dokumentálva). A Mez őföld löszvidékér ől (tulajdonképpen tisztán) szubjektív kategória, újrakimutatva. – ML 359.: „Paks mellett Köml őd másrészt minden alfaj fokozatosan elkülönül ő felé a sz őll ők közt.” változatból ered. Jelen esetben az orográfiai Peucedanum cervaria (L.) LAPEYR . elkülönülés miatt célszer űnek látszik az alfaji rang Dunaköml őd: Vörösmalom-völgy, Forrás-hegy, D- megadása. W ALLROTH (1825) négy évvel el őbb i, száraz lejt őn ritkás (F ARKAS S. – VW 1994; SL írta le a reticulata -t, mint W IMMER és G RABOWSKI 1998). A területre új! – ML 636.: „a (1829) a filogenetikailag törzsalak pallidiflora -t. Várszegierd őben Fadd mellett.” Oxytropis pilosa (L.) DC. Phleum bertolonii DC. Dunaszentgyörgy : Csárda-hegy, K-i lejt ő, hajdani Paks : Ürge-mez ő, kizárólag (fél-)üde sz őlőteraszon 30 töves sarjtelep (F ARKAS S. loc., buckaközökben – lapályokon, ott viszont csopor- 1998), jelenleg még kb. 10 t ő, spontán akácosodás tosan és nem ritka (VW 2012). Az e term őhelyeket szorításában (2009). itt kiterjedten körülvev ő száraz gyepekben viszont Padus avium M ILL . subsp. padus nem terem a faj, szemben a Füvészkönyv (P ENK - Németkér : Barát-erd ő, az égerlápok körül SZA 2009) vélekedésével. Az Apium repens szórványos (2009, JÁVORKA S. in S OÓ -JÁVORKA (J ACQ .) L AG . új term őhelyét bemutató munkában 1951). Paks : fels ő Vörösmalom-völgy, az erd ősült (V OIGT 2000) szubkonstans kísér őként említett DNy-i lejt ő alsó, a patakmenti magaskóróst Phleum pratense L. adat téves, és fenti fajra szegélyez ő részén szórványos, kisebb-nagyobb értend ő. Az újabb határozómunkák sajnos mell ő- példányok (1995–2011). zik fenti két közelrokon taxon leglátványosabb, és Padus serotina (E HRH .) B ORKH . adott esteben már kis távolságból is szembeötl ő, Cece-Németkér : Hardi-ér menti lápvidéken elválasztó bélyegét, a portokok színét. A Ph. gyakori (VW 1995-2006). Paks : Cseresznyés pratense -é eleinte ibolyaszín űek, a Ph. be-tolonii -é környéki lápvidéken szórványos (VW 1999-2010). pedig hófehérek. Id ővel azonban mindkett őé Papaver dubium L. subsp. albiflorum (B OISS .) fakósárgára hervad. Paksról újrakimutatva. – ML DOSTÁL 991., Ph. pratense cikkében: „…Köml őd körül. F. Paks : Ürge-mez ő, löszös homoki legel őrész P. nodosum L. gyakoribb mint a typicus alak.” bokros peremén 6 t ő (VW 2012); Sánc-hegy letö- Phlomis tuberosa L. rése mentén a téglagyártól a régi vasútállomásig Dunaszentgyörgy : Csárda-hegy, ÉNy-i lejt ő, szórványos (VW 1995, 2004). – ML (44.): hajdani, immár teljesen erd ősült (akác, ostorfa) „Vidékünkön túlnyomólag fehér virág- sz őlőteraszon két sarjtelep (S OMAY L. loc. 2008; gal…Földvárott és Pakson a sz őll ők közt gyakori”. 2009, VW 2012: 36 t ő). Dunaszentgyörgyre új! Parnassia palustris L. Phytolacca americana L. Paks : Cseresznyés, az 1970-es években, körtöltés Paks : Homok-erd ő, a Cseresznyés körüli, üdébb építés során kotort laposokon kialakult, tavasszal erdeifenyvesekben igen szórványos. A 2000-es gyakran tocsogó, kékperjés lápréteken években felt űnt, 2002 óta terjed ő tendenciával. szórványos–gyakori (VW 1994-2006; VOIGT Phytolacca esculenta van HOUTTE 1996). Legnagyobb, többezres részállománya Paks : Hegyes-puszta, a Csárda-hegy K-i léjt őjén, 1998-ban mutatkozott; err ől a részterületr ől az tarvágáson, régi sz őlős tanyahelyen burjánzó akác- VOIGT W. – S OMAY L.: Florisztikai adatok Paks környékér ől 59
bozótosban szórványos (VW 2012). Paksra új! ligeteket alkot (VW 1999–2011, V OIGT 2005). Plantago altissima L. Regressziós sorozatai miatt sokszor félreismert, Paks : Cseresznyés, égeres láperd ő peremén, tájtörténeti jelent őségében pedig messze értéken szántóföld szélén megmaradt, üde láprét sávon kis alul kezelt taxon. Miközben az egyik szül ője, populáció (VW 2000, fotóval dokumentálva); Populus alba L. ab ovo folyami ligeterd ők faja (a Ürge-mez ő, kiszáradó, nagyrészt elnádasodott másik, a területen alig képviselt P. tremula L. zsombékosban néhány t ő (VW 1989, azóta talán sovány erd ők pionírfaja), addig fenti hibrid kipusztult). Tengelic : Fels őtengelici-rét, Éri-patak szárazabb él őhelyekre adaptált erd őssztyep faj. menti, nagy kiterjedés ű nedves réten (2010 óta Ligetei, utódtársulásként, mutatják a rég kitermelt már négyötöd részre felszántva!), rekettyefüzes buckaközi tölgyligetek helyeit. Mindezt a paksi mellett tízezres állomány (VW 2011). A területre szürkenyárasokban a kevés megmaradt tölgyes (s. új! – ML 735.: „Gyakori a Duna mentében nedves l.) flóraelemeken (pl. Astragalus glycyphyllos L., réteken”. Hieracium sabaudum L.) kívül néhány Plantago maritima L. tölgykísér őként ismert gombafaj jelzi ( Lactarius Dunaföldvár : a város D-i határában, védett acerrimus BRITZ ., Russula persicina KROMBH .). mocsárréten tömeges (FARKAS S. ex verb. 2005; Pakson homoki szürkenyárasokhoz köt ődő, vagy VW 2005, 2008). – ML 740.: „ el őszeretettel ezekben el őforduló értékes gombák Platanthera bifolia (L.) RCHB . továbbá Helvella fusca GILL . sensu B RES ., Helvella Németkér : Barát-erdő, terjedelmes, többszáz töves leucopus PERS ., Lactuca controversus (P ERS .: FR.) állomány (VW 1989; 2010, K EVEY 1989). FR., Leccinum duriusculum (K BR . & SCHUL . in FR.) Platanthera chlorantha (C USTER ) RCHB . SING ., Paxina acetabulum (L.) KUNTZE , Peziza Paks : Imsósi-erd ő, vágáskorú nemesnyárasban ammophila DURIEU & MONT ., Pluteus közel 80 t ő (VW 1986-1998, V OIGT 1996). A aurantiorugosus (T ROG ) SACC ., Xerocomus Mez őföldre új! Figyelemreméltó volt a tövek rubellus (K RBH .) QUÉL . A Paks körüli vitalitása, 65-70 cm-es átlagmagassága. Az szürkenyárasokban élnek az Archiearis notha erd őtagot 1998 júniusában (a faj virágzásakor) HÜBN ., A. puella E SP . nappaliaraszolók, a kivágták, kituskózták, majd magyar k őrist Catocala nupta L. övesbagoly, miközben faodvai telepítették. Aljnövényzetét ma is bolygatásflóra a védett Nyctalus noctula SCHREBER denevér uralja, els ősorban Galium aparine L. Azóta csak legfontosabb búvóhelyei. Minden felsorolt taxon elvétve, szálanként mutatkozott a határos saját fotókkal dokumentálva (VW 1994–2011). erd őtagokban, mígnem 2011-ben egy Újbirtokos faanyag-értékesít ők, érzéketlen- szürkenyárasban kisebb populáció el őkerült rugalmatlan, ilyen-olyan vonalvezetés tervez ők (SZALAI -DOBOSNÉ MÁRTA Mária – VW 2011). munkája nyomán a térségben kisliget, kisliget után Polygonatum latifolium (J ACQ .) D ESF . kerül kivágásra (VW 1999–2011). – ML 850.: A terület gyöngyvirágos-tölgyeseiben gyakori- „…sokkal ritkábban fordul el ő.” tömeges: Németkér : Barát-erd ő (VW 1989–2011). Potentilla erecta (L.) RAUSCH Paks : Dunamenti ligeterd ők és Imsósi-erd ő (VW Paks : Cseresznyés, üde lápréten néhány t ő (VW 1987–2011); Tengelic : Fels őtengelici-erd ő (VW 2000). Paksról újrakimutatva. – ML 289.: „Turfás 2011). – ML 891.: „Ligetekben. – …a Tápéi réteken. – …a Tápéi pusztán.” pusztán”. Potentilla heptaphylla L. Polygonum arenarium W ALDST . et K IT . Németkér : Barát-erd ő, tölgyesek napos szegélyén Paks : Ürge-mez ő és környez ő parlagok, szárazabb- szórványos (VW 2009). – ML 292.: „Löszdombok nyíltabb gyepterületeken kora őszt ől lejt ős mez őin – …Köml őd mellett…, Földvárnál”. aspektusképz ő (VW 1986–2011, V OIGT 1996). – Potentilla recta L. subsp. recta ML 791.: „laza homokban mindenütt”. A terület löszpusztagyepeiben szórványos (1996– Polypodium vulgare L. 2011). A homokvidéken ritka, jelzi a löszösebb Paks : Homok-erd ő, Ürge-mez ővel határos homok helyeit. Paks : régi parlagon egy helyen, erdeifenyvesben 2 t ő, Dryopteris filix-mas csoport mintegy 100 töves populáció (VW 2008-2010). mellett (VW 1996, fotókkal dokumentálva). Paksról újrakimutatva. – ML 286: „Löszdombok Populus nigra L. bokros lejt őin és sz őll ők közt. – A Paksi vidéken.” Paks : Dunamenti ligeterd ők és Imsósi-erd ő, igen Az általa szintén löszr ől közölt (287.) subsp. szórványos, utóbbi helyen szép, öreg példányokkal obscura (W ILLD .) A RCANG . még nem került el ő (2003–2011). – ML 851.: „Vadon…a (2011). Dunamelléki ligetek és kertekben.” Potentilla supina L. Populus × canescens S M. Paks : Magyaripuszta, Dunai-ligeterd ővel határos, A terület homokvidékén gyakori, általában külön iszapos szántó peremén gyakori (VW 2005); 60 KITAIBELIA 18 (1-2): 35–72. ; 2013.
Vizes-dűlő, mocsaras rét melletti nedves szántón Pulsatilla grandis W ENDER . elszórtan (VW 2000). Paksra új! – M ENYHÁRTH Dunaföldvár (M ENYHÁRTH 1877): Kanacs-völgy, (283.) a Duna túlfelér ől közli. löszdomb Ny-i lejt őjén 15 töves populáció Prunella grandiflora (L.) SCHOLLER (F ARKAS S.-VW 1994, 1997–2011, L ENDVAI – Dunaföldvár : Kanacs-völgy, löszaszó É-i, HORVÁTH 1994). Sokáig ez volt az egyetlen szálkaperjés lejt őjén több százas populáció, lel őhelye a területen. Az 1999-es évt ől jelen Prunella × dissecta W ENDER .-rel (mintegy 50 t ő) szerz ők, alkalmanként S ZALAI -DOBOSNÉ MÁRTA társulva. A term őhely utóbb illegális motokrossz- Mária közrem űködésével, terepkutatásaik során a pálya miatt felerészben megsemmisült. Egyéb, fajt a völgyrendszer összesen 11 új helyér ől hasonló lejt őkön ritka (1998-2010, V OIGT 1999). kimutatták: Dunaföldvár : Baranya-völgy, DNy-i A területre új! lejt őn t őcsoport (S ZALAI -DOBOSNÉ MÁRTA M. – Prunella laciniata L. VW 2007); Kanacs-völgy, mindkét oldalon, nyolc A terület löszpusztagyepeiben szórványos, aszóf őnél kis csoport (2001) és szurdokaszó helyenként gyakori (1995–2011, V OIGT 1999). A oldalperemén 14 t ő (S ZALAI -DOBOSNÉ MÁRTA M. homokvidéken ritka, csak löszösebb talajon. Paks : – VW 2009); Puputeve-hát, D-i lejt őn néhány t ő Ürge-mez ő, félszáraz, löszös területeken (SL 1999; 2000). – ML 10.: „D.-Földvár vidékér ől szórványos, 500 t ő körül (VW 1991-2009). Paksra néhány szárított példányban láttam.” új! – ML 711: „Halmos mez őkön. – Köml őd Pulsatilla nigricans S TÖRCK mellett”. Bikács-Kistápé : Ökör-hegy, homokpusztagyepben Pseudolysimachion longifolium (L.) OPIZ többezres állomány (1997, 2010, K ALOTÁS 1990). Dunaköml őd-Paks : Dunaköml ődi-főcsatorna – ML 11.: „tömegesen fordul el ő Földvárott és melletti puhafás-partisz őlős növényzetben Pakson a sz őll ők között”. szórványos csoportok, el őszeretettel szegélyeken Pyrus pyraster (L.) BURGSD . vagy régebbi irtásokon (VW 1992-2007; VOIGT Bölcske : Leányvári-völgy, völgytalpon id ős, 1996). Paksról újrakimutatva. – ML 626., 627.: „a terebélyes fa. (1997–2011). Dunaföldvár : Kanacs- Paksi szigeten…a Zádori révnél.” völgy, DNy-i lejt őn id ős, két terebélyes fa. (1997– Pseudolysimachion spicatum (L.) OPIZ 2011). Dunaköml őd: Vörösmalom-völgy, A terület löszpusztagyepes lejt őin szórványos– Köml ődi-hegy, É-i aszó, DDNy-i lejt őn id ős, gyakori (1996–2011). Paks : Ürge-mez ő, félszáraz terebélyes fa. (2010); Forrás-hegy, szórványos fák gyepterületeken igen gyakori, egyes években (1995-2010). Németkér : Barát-erd ő, tölgyesekben tekintélyes sarjtelepekkel (VW 1987–2011). – ML szórványos–gyakori (2009). Paks : Cseresznyés, 623.: „A Paks-Bölcskei löszhalmokon igen rekettyés lápterület peremén egy helyen néhány gyakori”. példány (VW 1991-2008). – ML (310.: P. Pseudolysimachion spurium (L.) RAUSCHERT communis L. alatt, ett ől nincs elválasztva): „A Bölcske : Lubik-gödör, É-i lejt őn, Brachypodium - Dunamelléki ligetekben nagyon ritkán…El őfordul os gyepben 21 t ő (1999, M ENYHÁRTH 1877, a Tápéi pusztán (Wiesb.)”. FARKAS 1994). – ML (625.) közlése Quercus robur L. figyelemreméltó: „A Köml őd-Földvári halmok A területen eredetileg a legfontosabb erd őalkotó, között igen gyakori különösen Kanacs és Gy űrűs megmaradt állományait itt külön nem részletezzük. völgyekben. Többnyire társasan Nepeta Bölcske : Gy űrűs-völgy, tó el őtti DNy-i lejt őn laza, pannonicá -val.” id ős liget, vélhet ően ültetett (1999, F ARKAS 1994). Puccinellia limosa (S CHUR ) H OLMB . Több helyen a völgyrendszerben ültetett, Paks : Ürge-mez ő, karámmal szemközti mocsaras összefüggő középkorú állományok (Leányvári-, lapályban, iszapon kis telep, Glyceria × Baranya-völgy), amelyekben azonban tölgyesre pedicellata -val társulva (VW 2000). A területre új! jellemz ő aljnövényzet nem alakult ki (1997–2011). Pulicaria vulgaris G AERTN . Paks : Magyaripuszta, szántómezsgyén, szabadon Paks : Vizes-dűlő, mocsaras réten néhány csoport álló famatuzsálem, mely a roppant, részben elhalt (2000). Paksról újrakimutatva. – ML 430.: törzsét s űrűn penetráló nagy h őscincér-járatok „Árkokban, mocsáros helyeken… – …a halmos miatt koleopterológusok körében országos hír ű vidéken szintén nem ritka.” (2004–2011). – ML 835.: „Homokos Pulmonaria mollissima A. K ERN . talajon…Paks és Földvár környékén.” Németkér : Barát-erd ő, tölgyesek napos szegélyein, Quercus × pseudopubescens D OBRESCU et B ELDIE irtástisztásain szórványos–gyakori (VW 1989- (Qu. dalechampii TEN . × Qu. pubescens W ILLD .) 2009). – M ENYHÁRTH (581.) a Duna túlfelér ől Paks : Hegyes-puszta, K-i lejt őn kis állomány közli. valamint a legel őn néhány szabadon álló, matuzsálem korú faegyed (1990–2011, V OIGT VOIGT W. – S OMAY L.: Florisztikai adatok Paks környékér ől 61
1996). A Mez őföldre új! Németországban is egyre terhesebb. Az európai Ranunculus illyricus L. inváziós góc pedig Magyarország, és azon belül Dunaköml őd: Vörösmalom-völgyrendszer, jelen mez őföldi terület az egyik jelent ős szórványos, (1995-2010). Paks : Hegyes-puszta, termesztési centruma (VW 1981–2011, V OIGT löszpustagyepes aszóban szórványos (1995); 1996). – M ENYHÁRTH (256.) 1877-ben Anton Ürge-mez ő, két félszáraz, löszös gyepterületen Kernert idézi: „Die Akazie erfreut sich auch so néhány száz t ő (VW 1990–2011, V OIGT 1996). sehr der Gunst der Magyaren, dass man ihr den Paksra új! – ML 28.: „Földvár mellett nagy Namen ’Magyarfa’ beigelegt hat.” (Az akác mennyiségben a Föls őtó körül, Köml ődnél továbbá olyannyira örvend a magyarok kegyeinek, legel őkön.” hogy magyarfának is nevezik.) Ez a tényállás, mint Ranunculus trichophyllus C HAIX ismeretes, máig nem változott. Paks : Biritói-halastavak, nagy állományok Rosa corymbifera B ORKH . (VW1992). A tórendszer az 1990-es évek végére A terület löszpusztagyepes lejt őin szórványos, nem kiszáradt, lényegében megsz űnt (VW 2000). ritka (1998–2011). – ML 302.: „Ver őfényes Tengelic : Alsó-Tengelic, védett pókbangós rét löszdombokon. – Paks mellett a Malomhegyen.” körüli vizesárokban szórványos (VW 2007). – ML Rosa gallica L. 17.: „…Földvár mellett a Föls őtóban.” Bölcske , Ürge-völgy, K-i lejt őn 2 t ő (1998, 2004, Reseda inodora R CHB . FARKAS 1994). Dunaköml őd: Köml ődi-hegy, Paks : Sánc-hegy, halászcsárda fölötti ormon, DNy-i lejt őn több nagy, medd ő sarjtelep és É-i Elymus hispidus gyepében 10-15 t ő (FARKAS S. ex aszó, DNy-i lejt őn igen nagy (20x5 m), szintén verb. 2000; VW 2000, 2005; M ENYHÁRTH 1877). medd ő sarjtelep (2009); Vörösmalom-völgy, É-i A Mez őföldr ől újrakimutatva. – ML 125.: lejt őn 4x2 m-es, medd ő sarjtelep (VW 2004). „Wiesbaur szerint a Paksi halmokon.” Paks : Vörösmalom-tó felé, mélyút peremén Reseda phyteuma L. mintegy 50 töves, virágzó populáció (VW 1999- Dunaköml őd: Köml ődi-hegy, DNy-i aszólejt őn 1 2009). Paksra, Dunaköml ődre új! – ML 300.: „A tő (2011). Dunaköml ődr ől újrakimutatva. – ML Földvári Kanacs völgyben. Ritka.” 124.: „Paks és Köml őd mellett…gyakori”. Rosa jundzillii B ESSER Rhinanthus serotinus (S CHÖNH .) O BORNY agg. Paks : Szelel ő-hegy, ÉNy-i lejt őn néhány csenevész Dunaköml őd: Forrás-hegy, ÉNy-i aszólejt őn 30-80 tő (1998). Területre új! töves telep (1998-2004), a levelek fogazottsága Rosa rubiginosa L. alapján a subsp. serotinus , a murvalevélfogak Bölcske : Ürge-völgy, K-i lejt őn szórványos (VW szerint subsp. borbasii (D ÖFL .) K IRÁLY . Ezt a 2001). Paks: Hegyes-puszta, löszaszóban néhány lejt őt valaki, ismeretlen jogcímen, rendszeresen, tő (F ARKAS S. – VW 1995, V OIGT 1996); Kis-hegy, évente többször kaszálja, a jelek alapján régi parlagon öreg cserje; Ürge-mez ő, félszáraz, műtrágyázza, s talán f űmaggal felülveti. Az elmúlt löszös területen öreg cserje (VW 1990–2011). években az eredeti löszflóra (incl. Nepeta Paksra új! pannonica ) ott már nem mutatkozott (2006–2011). Rosa spinosissima L. subsp. spinosissima A területr ől újrakimutatva. Problémás, sokszerz ős Bölcske : Lubik-gödör, É-i lejt őn közepes gy űjt őfaj, amelyr ől talán DNS vizsgálattal lehet állomány (1999, 2002, F ARKAS 1994); Leányvári- bizonyosságot nyerni. Talán a term őhelytipus völgy, aszóbevágás peremén szakaszos fel őli megközelítés adhat támpontot. A fajt sarjállomány (VW 1999-2006). Dunaföldvár : alapvet ően nedves rétekr ől ( Molinetalia ) közlik. Puputeve, kilométerhosszú sarjállományok (2000, Türingiai félszáraz Mesobromion -gyepekben 2009-2010, M ENYHÁRTH 1877, B OROS 1959). ostorszer ű, 70-80 cm-es példányok nem ritkák Paks : Szelel ő-hegy, ÉNy-i lejt őn egy t ő (1998). (VW 1999). – ML 650.: „Nedves homokos Dunaföldvárról, Paksról újrakimutatva. – ML réteken. – …a Tápéi pusztán.” 299.: „Paks, Köml őd, Földvár…vidékén.” Ribes rubrum L. s. str. var. rubrum L. Rumex acetosella L. Németkér : Barát-erd ő, két égerlápon, talpas Paks : Ürge-mez ő és környez ő parlagok, égertörzsek körül, legalább 50 példány (a területek helyenként tömeges, nyár eleji aspektusképz ő csak kis részben bejárhatók). (2009-2010). (VW 1992–2011, V OIGT 1996). Az Ős-Sárvíz Robinia pseudoacacia L. hordalékkúp homokja löszpor tartalma miatt A területen mindenhol, agresszíven terjeszked ő alapvet ően meszes, ugyanakkor mai felszíni rétege jelleggel. Legalább a természetközeli él őhelyekr ől eróziós hatások folytán sok helyütt mészben irtani kell, levágás után nyomban kontakt- szegény. Szüntelenül hat a szemcsefizika, melynek herbiciddel bekenve. Szemlátomást terjed az törvényei szerint a homok mozgatása során (szél, elmúlt évtizedekben ÉNy-ra, mára Dél- és Közép- taposás) a finomabb szemcsék (a dolomitmeszes 62 KITAIBELIA 18 (1-2): 35–72. ; 2013.
löszfrakció) egyre mélyebb kerülnek, ezáltal a lejt őn ritkásan (1998, 2004). – ML (676.) a Duna durvább kvarc-mikrokavics frakció a felszínre. Ezt túlfelér ől közli. a hatást er ősíti a csapadékvíz, amely saját Salvia verticillata L. savtartalmával, de f őleg a növénytakaróból oldott- Dunaföldvár : Puputeve, DNy-i lejt ő alján gyakori szállított humuszsavak révén, kilúgozza a (2010). Dunaköml őd: Forrás-hegy, DNy-i lejt ő homoktalaj fels ő szintjét. Az eredmény nagyon jól alján, földút mellett (VW1992, 2011). – ML 678.: tanulmányozható az Ürge-mez őn, ahol gyakran „a Paks-Köml ődi sz őll ők között, a Gy űrűs és sekélyen gyökerez ő, mészkerül ő fajok foltjaiban Kanacs völgyekben (Bölcske-Földvár).” mélyen gyökerez ő, mészkedvel ő növények Sanguisorba officinalis L. mutatkoznak (VW 2011). – ML 804.: „a Tápéi Cece : Hardi-ér menti láp- és mocsárréteken pusztán”. szórványos–gyakori (2009, K ALOTÁS 1990). Rumex maritimus L. Németkér : Látó-hegy, lápréteken szórványos– Paks : Dunaköml ődi-főcsatorna mentén szórványos gyakori (2007-2009, K ALOTÁS 1990). Paks : (VW 2007); Fehér-tó, mederiszapon nagyobb Cseresznyés, lápréteken szórványos, helyenként állomány (VW 2000, 2006). – ML (794.) a állományképz ő. Az egyik lápréten hosszú évek óta szemközti Duna-partról közli. illegális kaszálás folyik, ami a láprét-vegetáció Rumex palustris S M. pusztulásához vezetett (VW 1987-2010 ); Ürge- Paks : Ürge-mez ő, karámkerítés melletti mez ő, kékperjés lapályon ritkás (VW 1991-2009). zsombékos lapályon szórványos (VW 1999, V OIGT – ML (306.) a Duna túlfelér ől közli. 2000); Vizes-dűlő, iszapos részeken gyakori (VW Scabiosa canescens WALDST . et K IT . 2000). – ML (795.) a Duna túlfelér ől közli. Dunaköml őd: Forrás-hegy, ÉK-i lejt ő, a meredek Salix cordata M ÜHL . cv. részt kilométerhosszan végigkísér ő, áthatolhatatlan Paks : Homok-erd ő, lovastanya felé, felhagyott galagonya-bozótba irtott vadászles-nyiladékban ültetvény, mintegy 7 ha (VW 2000-2007). többszázas állomány, incl. lus. alba , lus. rosea . Eredetileg É-Amerikából származó, az 1960-as (1998-2010); Forrás-hegy, nagyaszó évekre kosárfonóknál K-Európában is elgalagonyásodó Ny-i lejt ő szabad részein gyakori közkedveltté vált, cserjés f űz. A recens határozók (1998-2006). Paks : Ürge-mez ő, félszáraz, löszös már nem említik. gyepterületeken gyakori, többszázas összállomány, Salix rosmarinifolia L. a környez ő régi parlagokon ritkás (VW 1990– Paks : Buckaközi lapályokon (Ürge-mez ő), 2011, V OIGT 1996, MENYHÁRTH 1877, B OROS természetközeli vagy beerd ősül ő láprét-területeken 1959). Dunaköml ődre új! Paksról újrakimutatva. – (Cseresznyés, Fehértó-dűlő, Homok-erd ő) ML 411.: „A Paksi szigeten és a Tápéi pusztán.” szórványos–gyakori, helyenként tömeges, Schoenoplectus lacustris (L.) PALLA s. str. állományképz ő (VW 1986–2011, V OIGT 1996). Itt Cece : Hardi-ér, egy csoport (VW 2006). – ML érdemes szem el őtt tartani, hogy a Nagyalföldön, 935.: „Az egész vidéken el őfordul”. Mez őföldön nem ritka „Fehér-tó” elnevezések (a Schoenoplectus tabernaemontani (C.C. G MEL .) területen, Pakson kívül Németkérnél is van ilyen) PALLA mind szikes sekélytóra utalnak. A hajdani Ős- Paks : Ürge-mez ő, árokszer ű, nyár elejéig Sárvíz menti, mai szikes területek ugyanis – vízállásos lapályon többszáz töves állomány (VW BOROS 1959 („…nyomokban Cecéig sziksóban 1998–2011). – ML 936.: „Homokos és szikes gazdag szikesek vannak, melyek nagyrészt ma is talajon többször csoportosan található.” vízállásos, vagy ma már kiszárított szikes tavak Scilla vindobonensis SPETA köré csoportosulnak.”) vélekedésén túlmen ően – Paks : Imsósi-erd ő és ártéri ligeterd ők, gyakori, egészen Paksig kimutathatók. – ML még két helyenként tömeges, tavaszi aspektusképz ő (VW taxonként kezeli (847., 848.): „…a Tápéi pusztán.” 1981–2011, V OIGT 1996). Paksról újrakimutatva. Salvia aethiops L. – ML 903.: „A Dunamelléki füzesekben”. Bölcske : Leányvári-völgy, DNy-lejt őn 4 t ő (VW Scirpoides holoschoenus (L.) SOJÁK 2004); Ürge-völgy, Ny-i lejt őn 14 t ő (1998, Buckaközökben. A terület homokbuckás vidékén FARKAS 1994). Dunaköml őd: Köml ődi-hegy, mindenhol, szórványos–gyakori (VW 1986–2011). aszólejt őn, szántóhoz közel mintegy 100 töves – ML 939.: „a Tápéi pusztán nem ritka.” állomány (SL 2009; 2011). Dunaköml ődr ől Scleanthus polycarpos L. újrakimutatva. – ML 675.: „Igen el van terjedve a Paks : Ürge-mez ő, buckákon tömeges (VW 2001– Paks-Földvári halmokon”. 2011). Paksra új! Salvia austriaca JACQ . Scorzonera parviflora JACQ . Cece : Hardi-ér mente, üde réten nagyobb állomány Dunaföldvár : várostól D-re, védett nedves réten (VW 2005). Dunaföldvár: Kanacs-völgy, DNy-i tömeges (VW 2005, 2008). – ML 509.: VOIGT W. – S OMAY L.: Florisztikai adatok Paks környékér ől 63
„…Köml ődnél a Weiherthalban.” S. – VW 1994; VW 2005-2009). Paks : Duna- Scrophularia umbrosa DUMORT . subsp. neesii gáttól É-ra, Dunaköml ődi-főcsatorna mentén (W IRTG .) E. M AYER nagyobb szórványállomány (SL 1998, in FARKAS Dunaköml őd: Vörösmalom-völgy, patakmenti 1999; 1998-2008). Paksról újrakimutatva. – ML magaskórósban ritkás (VW 2004, 2011). – ML 462.: „A Köml ődi Imsóson”. 606.: „A Paksi sz őll őkön túl Biritó felé Senecio vernalis WALDST . et K IT . (Wiesbaur).” Paks : homoki legel őn, stabilizálódott parlagokon Scutellaria galericulata L. szálanként. Város körüli, bolygatott helyeken, Paks : Cseresznyés, üde lápréteken szórványos, fiatal parlagokon és nehézgéppel kaszált körtöltésen belüli zsombékosban tömeges (VW (gyakorlatilag gyalult) útrézs űkön tömeges (1995– 1992-2006, V OIGT 1996); Ürge-mez ő, 2011). karámkerítés melletti zsombékosban szórványos Serratula tinctoria L. (VW 2000, 2006). – ML 708.: „A Duna mentében Paks : Cseresznyés, lápréteken szórványos (VW igen gyakori (f őleg az Imsóson s a Paksi 1992-2010, V OIGT 1996). – ML 484.: „ritkább a szigeten)”. halmos vidéken”. Scutellaria hastifolia L. Seseli hippomarathrum JACQ . Cece : üde réten gyakori (VW 2005). Paks: Dunaköml őd: Köml ődi-hegy, DNy-i aszólejt őn Cseresznyés, kiszáradó, bokros lápréten egy szálanként (2000). A területr ől újrakimutatva. – csoport (VW2000); Imsósi-erd ő, irtásréten kis ML 355.: „Egy példányban birom a vidékr ől, populáció (VW 1992, 2004). – ML 709.: „Mint az melyet valószinüleg Köml őd körül szedtem, hol el őbbi, de sokkal gyakoribb…kevésbbé nedves eléggé elterjedtnek látszik.” réteken.” Silene conica L. Sedum urvillei DC. subsp. hillebrandtii (F ENZL ) Paks : Ürge-mez ő és környez ő, stabilizálódott D.A. W EBB parlagok, nyílt vagy taposott-zavart homoki Paks : Ürge-mez ő, buckákon gyakori, helyenként gyepekben gyakori-tömeges (VW 1990–2011, kiterjedt sarjtelep-állományok (VW 1987–2011, VOIGT 1996). – ML 142.: „Paks körül…, BOROS 1959). Paksról újrakimutatva. – ML 336. Köml ődön…és az Imsóson”. (kisbet űs toldalékban): „…hogy vidékünkön Silene multiflora (W ALDST . et K IT .) P ERS . hiányoznék, nagyon valószín űtlennek tartom.” Cece : Hardi-ér mente, üde lápréteken szórványos Senecio doria NATH . (2009). Németkér : Látó-hegy, lápréteken Dunaföldvár : Kanacs-völgy, ÉNy-i aszólejt őn szórványos (2005-2009). – ML (145.) Földvárról néhány t ő (VW 2000). Madocsa : közlegel őn, és a Duna túlfelér ől közli. dunai öntéstalajon nagy állomány (VW 1994– Silene nutans L. 2011). Paks : Duna-főgát, töltésoldalban néhány t ő Bölcske : Lubik-gödör, É-i lejt ő, Brachypodietum - (VW 2008). – ML 463.: „El őfordul…Paks és ban 5 t ő (VW 1999). Cece : védett láprét peremén Köml őd környékén.” szórványos (VW 2005-2009). Németkér : Barát- Senecio erraticus BERTOL . erd ő, tölgyesek peremén szórványos (VW 2009). – Dunaköml őd: Vörösmalom-völgy, patakmenti ML 144.: „Nagyobb mennyiségben van elterjedve magaskórósban ritkás (SL 1996). Paks : a halmos vidéken s különösen Köml őd körül”. Dunaköml ődi-főcsatorna mente, egy csoport (VW Silene otites (L.) W IBEL subsp. otites 2011); Faluhely, nedves, kékperjés lápréten Dunaköml őd: Vörösmalom-völgyrendszer, száraz, szórványos (VW 2004). – ML (465.) a Duna erodáltabb löszlejt őkön szórványos, ott maximális túlfelér ől közli. tőtermet 165 cm (VW 2004–2011). Paks : Ürge- Senecio erucifolius L. mez ő és környez ő, stabilizálódott parlagok, nyílt Paks : Cseresznyési-lápterületen igen gyakori vagy taposott-zavart homoki gyepekben igen (VW1992-2010, VOIGT 1996); Fehértó-dűlő, gyakori (VW 1990–2011, V OIGT 1996). – ML nyíres-cinegefüzes lápterületen szórványos (VW 147.: „Igen közönséges az egész vidék homokos 2000); Ürge-mez ő, lapályokon szórványos (VW talaján.” 1992–2011). – ML 467.: „Formam S. tenuifolium Sisymbrium altissimum L. Jacq. frequenter notavi in...Köml őd, Földvár”. Paks : Ürge-mez ő, homokbuckákon szálanként Senecio jacobaea L. (VW 2000). – ML 71.: „A Tápéi pusztán”. A terület löszpusztagyepes lejt őin szórványos– Sisymbrium orientale L. gyakori (1997–2011). – ML 466.: „…Paks, Paks : zavart löszös homokon, M6-os ruderáliában, Köml őd”. utak mentén szórványos–gyakori (VW 2009– Senecio paludosus L. 2011). – ML (70.) a Duna túlfelér ől közli. Cece : védett mocsaras réten kis állomány (FARKAS 64 KITAIBELIA 18 (1-2): 35–72. ; 2013.
Solidago virgaurea L. is el őkerült, nagyságrendileg nagyobb számban. A Paks : Homok-erd ő, régi parlagokon igen gyakori, több tízezres összállomány kifejezetten pionír ezres állomány (VW 1991–2011); Ürge-mez ő, jelleget mutat, a növény legeltetett vagy égetett löszös buckavonulaton szórványos, 50 t ő körül gyepekben, galagonyatövek körüli csupasz talajon (VW 1991–2011). – ML 423.: „…Paks környékén jellemz ő, kitettségt ől és domborzattól függetlenül. és a Tápéi pusztán”. A termékenységi ráta 5% körül volt (2011). Sonchus palustris L. Stipa borysthenica KLOKOV ex P ROKUDIN Paks : fels ő Vörösmalom-völgy, patak mentén Paks : Ürge-mez őn és környez ő, stabilizálódott tőcsoport (2011). F ARKAS (2011) Magyaripusztán parlagokon, Homok-erd őbeli birkalegelőn találta. – ML (525.) a Duna túlfelér ől közli. gyakori-tömeges, foltszer űen vagy nagyobb, Sparganium erectum L. összefügg ő állományokban (VW 1986–2011). Dunaköml őd: Vörösmalmi-patakban szórványos Rendhagyó évben tömeges októberi végi (1998-2010). Paks : Ürge-mez ő, karámmal másodvirágzást produkált (VW 2000). Paksra új! szemközt, dagonyában néhány t ő (VW 2006). – MENYHÁRTH 1877, B OROS 1959 S. pennata L.-től ML 877.: „…Köml ődnél a Weiherthalban fordul még nem különböztetik meg. el ő.” Stipa capillata L. Spergula pentandra L. Dunaköml őd: Vörösmalom-völgyrendszer, Paks : Ürge-mez ő, nagydombon többezres szórványos, helyenként gyakoribb (SL 1997). állomány (F ARKAS S. ex verb. 2010, VW 2010). Paks : Ürge-mez ő, félszáraz, löszös Mez őföldre új! gyepterületeken és Homok-erd ő, régóta legeltetett, Spiranthes spiralis (L.) CHEVALL . kiszáradó lápréten nagyobb populációk (1998- Németkér : Látó-hegy, homoki legel őn, augusztus 2010). – ML 1000.: „A halmos vidéken elég végén 2 t ő (F ARKAS S. - VW 1994, K ALOTÁS gyakori”. 1990). Dunaföldvár : Kanacs-völgy, két aszóban, jó Stipa pennata L. évben mintegy 50 t ő (VW 1999-2009, SL 2009, Dunaköml őd: Köml ődi-hegy, DNy-i lejt őn KALOTÁS 1990, L ENDVAI –HORVÁTH 1994). szórványos–gyakori (2011). Dunaköml ődre új! – Stachys germanica L. ML 1000.: „Homokos mez őkön…én azonban Dunaköml őd: Forrás-hegy, nagyaszó DNy-i sehol sem szedtem”. lejt őjén szórványos (1995–2011), Köml ődi-hegy, Stipa pulcherrima K. KOCH DNy-i lejt őn szórványos (2011). Madocsa : Dunaföldvár : Kanacs-völgy, aszólejt őn több közlegel őn nagy csoportok, 100-200 t ő (VW csoport (1998-2008, L ENDVAI –HORVÁTH 1994). 2011). Paks : Imsósi-erd ő, tölgyesek, irtások KALOTÁS (1990) „ Stipa stenophylla ”-t ( S. tirsa mentén szórványos (1998–2011); Ürge-mez ő, STEVEN em. ČELAK .) említ innen, ami igencsak félszáraz, löszös területen néhány kisebb csoport kétes adat (más szerz ő által nincs meger ősítve), és (VW 1999–2011). – ML 695.: „…a homokos valószín űleg erre a fajra értend ő. Telefonon vidéken nedves helyeken igen gyakori.” KALOTÁS elmondta, hogy ő akkoriban egyáltalán Stachys palustris L. nem volt biztos ebben a beazonosításban, és Cece : Hardi-ér mente, gyakori (2009). Paks : könnyen lehetséges, hogy az Stipa pulcherrima Cseresznyés, üde lápréten, égeres mellett volt (K ALOTÁS ex verb., 2012. 01. 03.). szórványos (VW 1996-2008). – ML 697.: „…a Succisa pratensis MOENCH Tápéi pusztán”. Paks : Cseresznyés, lápréteken szórványos (VW Stachys recta L. 1991-2010, V OIGT 1996). – ML 413.: „a Tápéi Dunaköml őd: Vörösmalom-völgyrendszer, északi- pusztán s itt-ott a Földvár-Bölcskei völgyekben”. as lejt őkön igen szórványos (1997–2011). – ML Syrenia cana (P ILLER et M ITTERP .) N EILR . 699.: „Bokros helyeken és halmos mez őkön.” Paks : Ürge-mez őn és környez ő, stabilizálódott Stachys sylvatica L. parlagokon gyakori-tömeges, kedvez ő években Németkér : Barát-erd ő, tölgyes szegélyeken gyakori aspektusképz ő (VW 1992–2011). – ML 66.: „A (2009, Z ÓLYOMI 1967). Paks: Imsósi-erd ő, tölgyes Tápéi pusztán, Paks körül”. szegélyeken gyakori (VW 1992–2011). Paksra új! Tanacetum corymbosum (L.) S CH .BIP . – ML 696.: „Igen ritka. A Tápéi pusztán”. Bölcske : Lubik-gödör, É-i lejt őn ritka (1998, Sternbergia colchiciflora WALDST . et K IT . FARKAS 1994). Dunaköml őd: Forrás-hegy, É-i Dunaköml őd: a faj, jelen szerz ők által 1998-ban a lejt őn ritka (VW 1993-2004). Dunaköml ődr ől Vörösmalom-völgyrendszerben (Forrás-hegy, újrakimutatva. – ML 452.: „A Tápéi pusztán és Vörösmalom-völgy) felfedezett, mintegy 2000 Paks körül.” töves populáción (V OIGT –SOMAY 1999) túl, 2011 Taraxacum laevigatum agg. tavaszán, új helyen, a Köml ődi-hegy több lejt őjén Paks : Ürge-mez ő, száraz buckaaljakon igen VOIGT W. – S OMAY L.: Florisztikai adatok Paks környékér ől 65
gyakori (VW 1986–2011). – ML 515.: Thesium ramosum H AYNE „Löszhalmokon és homokos Dunaköml őd: Forrás-hegy, erodált D-i lejt őn ritkás dombokon…gyakori”. (1997). – ML 808.: „Bizonytalan helyr ől birok pár Taraxacum serotinum (W ALDST . et K IT .) P OIR . ágat (Paksi sziget?).” Dunaköml őd: Vörösmalom-völgyrendszer, Thrincia nudicaulis (L.) D OSTÁL suvadásos lejt őkön szórványos–gyakori (VW Paks : Ürge-mez ő, üde-nedves lapályokban ritkás 1992, 1996–2011, V OIGT 1996). Paks : Ürge-mez ő, (VW 2001–2011). Gyengén sót űrő fajként egy helyen, félszáraz, löszös területen néhány t ő aláhúzza azt a nem kell őképpen ismert-elismert (VW 2000–2011). – ML 517.: „A Paks-Köml ődi tényt, hogy az Ős-Sárvíz mentén kialakult és Földvári sz őll ők közt helyenkint igen el van szikesség gyengén még Paksnál is kimutatható terjedve.” (V OIGT 2001). Mez őföldre új! Teucrium chamaedrys L. Thymelaea passerina (L.) C OSS . et G ERM . Dunaköml őd: Vörösmalom-völgyrendszer, délies, Dunaföldvár : Kanacs-völgy, D-i aszólejt őn erodáltabb lejt őkön gyakori, helyenként tömeges, szórványos (1998). Dunaköml őd: Köml ődi-hegy, igen nagy sarjállományokkal (1992–2011). Paks : DDNy-i lejt őn szórványos–gyakori, kedvez ő Ürge-mez ő, szórványos, de helyenként kiterjedt években tömeges (2004–2011). Paks : Hegyes- sarjtelepekkel (VW 1986–2011, V OIGT 1996). – puszta, legeltetett aszóvölgyben szórványos ML 718.: „a halmos vidéken…Paks- (F ARKAS S. - VW 1995, V OIGT 1996) – ML 805.: Földvár…eléggé van képviselve”. „csak a homokos talajon látszik hiányozni.” Teucrium scordium L. Thymus glabrescens WILLD . Paks : Ürge-mez ő, nedves lapályokban szórványos Dunaköml őd: Vörösmalom-völgyrendszer, szórvá- (VW 2000–2011). – ML 717.: „a Duna mentében nyos, a Köml ődi-hegy erodált D-i lejt őjén bőven van elterjedve.” tömeges. Problémás formakör, az itteni populáció Thalictrum aquilegifolium L. taxonómiai helyzete nincs megnyugtatóan Németkér : Barát-erd ő, tölgyes szegélyen néhány t ő tisztázva. Nagyon valószín ű, hogy a nemzetségnél (VW 1989, B OROS 1959). A területr ől a morfológia cs ődöt mond, és a valós helyzet csak újrakimutatva. – ML (4.) a Duna túlfelér ől közli. DNS-vizsgáló módszerrel deríthet ő ki (1992– Thalictrum flavum L. 2011). Paks : Szelel ő-hegy, löszlejt őn gyakori Paks : Dunaköml ődi-főcsatorna mentén szálanként (1999); Ürge-mez ő és régebbi parlagok, (VW 1992–2011). – ML (9.) a Duna túlfelér ől szórványos, részben tekintélyes sarjtelepekkel, itt a közli. subsp. glabrescens (VW 1986–2011, V OIGT Thalictrum lucidum L. 1996). – ML (680. alatt): „Kalocsa közvetlen Paks : Dunaköml ődi-főcsatorna mentén szórványos környékén f. T. glabrescens Willd. található.” (VW 1992–2011). – ML (8.) a Duna túlfelér ől Thymus pannonicus ALL . közli. Dunaköml őd: Vörösmalom-völgyrendszer, Thalictrum minus L. szórványosan többfelé található gy űjt őfaj (1992– Dunaköml őd: Vörösmalom-völgyrendszer, 2011). – ML 680.: „Paks és Köml ődnél a sz őll ők szórványosan elterjedt (VW 1992, 1996–2011, közt, Földvárott”. VOIGT 1996). Paks : Hegyes-puszta, aszóvölgyben Tragus racemosus (L.) A LL . ritka (VW 1995); Ürge-mez ő, félszáraz, löszös Paks : Homokvidék, az egyre gyarapodó (védett területen egy t őcsoport (VW 2005). – ML 5.: területen is), improvizált úthálózat mentén „Földvárott és Köml ődön a sz őll őhegyeken, a gyakori-tömeges (1998–2011). – ML 975.: „A Kanacsi és Gy űrűs völgyekben”. homokos talaj és homokbuckák Thelypteris palustris SCHOTT jellemz ő…növénye”. Paks : Cseresznyés, égeres láperd őben, Csámpa- Tribulus terrestris L. subsp. orientalis (A. K ERN .) patak mentén 50 töves populáció (SL 1997, 1998- DOSTÁL 2007, in F ARKAS 1999). Paksra új! Paks : Ürge-mez ő és környez ő parlagok, taposással Thesium dollineri MURB . zavart (az elmúlt években több száz birka helyett Dunaköml őd: Forrás-hegy, szántó mellett 1 t ő, több száz szürkemarha) gyepterületeken igen alfaja nem lett határozva (F ARKAS S. - VW 1995). gyakori, szárazabb években kiterjedt, sz őnyeg- Területre új! szer ű sarjállományokkal (VW 1986–2011, V OIGT Thesium linophyllon L. 1996). – ML 204.: „A Tápéi pusztán, Paks körül”. Paks : Homok-erd ő, löszös parlagokon szórványos Trifolium alpestre L. (VW 1997–2011, V OIGT 2001); Ürge-mez ő, löszös Dunaföldvár : Kanacs-völgy, É-i aszólejt őn ritka buckavonulaton ritkás (VW 2000). – ML 806.: (1998-2008). Dunaköml őd: Forrás-hegy, É-i „…Paks környékén.” aszólejt őn ritka (SL 1997); Köml ődi-hegy, É-i 66 KITAIBELIA 18 (1-2): 35–72. ; 2013.
aszólejt őn ritka (2011). Mindenhol (Pakson 466 mm, VW 2010). A következ ő évben Brachypodietum -ban. Dunaföldvárra, ugyanott már csak néhány példány mutatkozott Dunaköml ődre új! (VW 2011). A Mez őföldre új! Trifolium arvense L. Triglochin palustre L. Paks : ismét egy mészkerül ő, amely az Ürge-mez őn Paks : Ürge-mez ő, vizes lapályokban lokálisan gyakori, s őt, helyenként aspektusképz ő (VW gyakori-tömeges. Belvizes-csapadékos években 1990–2011, V OIGT 1996). – ML 237.: „A lényegesen több helyen, vizes keréknyomokban is homokos és halmos vidéken gyakori”. (VW 1999-2010, V OIGT 2000). Dél-Mez őföldre Trifolium diffusum EHRH . új! – ML (860.) a Duna túlfelér ől közli. Paks : Ürge-mez ő, 2 helyen, félszáraz löszös Trinia glauca (L.) D UMORT . gyepterületen, 6 ill. 21 t ő (VW 1999-2010). Dunaföldvár : Kanacs-völgy, D-i domblejt őn Mez őföldre új! szórványos (1998–2011). A területre új! Trifolium fragiferum L. subsp. fragiferum Trollius europaeus L. subsp. transsylvanicus Paks : belváros, Kishegyi-lakótelep, nyírt gyepen 2 (S CHUR ) S IMONK . nagy sarjtelep (VW 2011); Ürge-mez ő, nedves Bikács : Kistápé, magassásos lápon úgy 150 t ő, lapályokon tömeges (VW 1999–2011, V OIGT 2009-ben már Solidago gigantea AITON 2000). S OJÁK alfaja inkább formának t űnik, f őleg szorításában, mintegy 20 t ő; Öreg-nyíres, üde ha nincs megadva el őfordulásának tér-, id ő-, vagy lápréten, szintén aranyvessz ő rengetegben, életmódbeli elkülönülése. – ML 238.: „a növény szórványos (VW 1992; 2009, L ENDVAI -KALOTÁS igen változatos alakokat vesz föl.” 1989). Trifolium hybridum L. subsp. hybridum Typha angustifolia L. Paks : Dunaköml ődi-főcsatorna mente, nedves Dunaköml őd: tó K-i part vizében (SL 1998). – ML réteken gyakori (VW 1997–2011); Kis-hegy, (875.) a Duna túlfelér ől közli. bokros sáv É-i, árnyas peremén ritkás (VW 1999). Typha latifolia L. A Füvészkönyben (K IRÁLY G. szerk., 2009) Paks : Ürge-mez ő, árokszer ű lapályban nagyobb elszalasztott lehet őség, hogy tévedése állomány (VW 1990–2011). – ML 876.: „Földvár hangsúlyozása helyett Linné érdemét mellett a Föls őtóban”. méltányoljuk: Svéd here. – ML 241.: „Helyenkint Ulmus laevis PALL . a Duna mentében,…Bölcske völgyeiben, Paks : Imsósi-erd ő és ártéri ligeterd ők, szórványos különösen a Gy űrűsben.” (VW 1998–2011). – ML (834.): a Duna túlfelér ől Trifolium incarnatum L. közli. Paks : Hegyes-puszta, országút-kanyar mentén kb. Urtica kioviensis ROGOW . 60 t ő, bizonyára vet őmag-szállításból (VW 2007). Németkér : Barát-erd ő, égerlápokban tömeges Azóta onnan nem került el ő, máshonnan sem (VW (2009); Hardi-ér menti lápos-rekettyés, szórványos 2011). (1995, K EVEY 1995). Trifolium medium L. subsp. medium Valeriana dioica L. Paks : Cseresznyés, félüde, nyírligetes Németkér : Barát-erd ő, égerlápokban szórványos gyepterületeken szórványos (VW 1998-2010); (2009). Paks : Cseresznyés, üde, rekettyés Ürge-mez ő, két helyen, lapálymenti, félüde, árnyas lápréteken és zsombékos égeresben szórványos bokros szegélyen kisebb populációk (VW 2007– (VW 1991-2006); Ürge-mez ő, zsombékos 2011). – ML 233.: „Paks és Köml őd körül”. rekettyésben szórványos (VW 1991-2009). Trifolium montanum L. Mez őföldre új! Dunaköml őd: Forrás-hegy, szórványos (SL 1998). Valerianella dentata (L.) P OLLICH Paks : Ürge-mez ő, félszáraz löszös gyepterületeken A terület összes löszpusztagyepes lejt őjén gyakori- szórványos–gyakori (VW 1999–2011). – ML 239.: tömeges (1999–2011). – ML 403.: „Paks, Köml őd „…Köml őd mellett, Földvárott”. és Földvár mellett”. Trifolium pratense L. subsp. pratense Veratrum album L. subsp. album Paks : Dunaköml ődi-főcsatorna mente, nedves Bikács : Kistápé, Öreg-nyíres, üde lápréten réteken szórványos–gyakori (VW 1999–2011); szórványos (VW 1992; 2009, L ENDVAI -KALOTÁS Ürge-mez ő, üde lapályok, igen szórványos (VW 1989). Németkér : Barát-erd ő, égerlápok és Hardi- 1999–2011). – ML 235.: „A vidéken elszórva”. ér mente, ezres állomány (VW 1991; 2009, K EVEY Trifolium striatum L. 1989). Paks : az Ürge-mezőn 2010-ben, el őzmények Verbascum blattaria L. nélküli, tömeges el őfordulás ((FARKAS S. ex verb. Paks : Dunaköml ődi-főcsatorna mente, üde réteken 2010). A jelenség okozója, kizárásos alapon, a szálanként (1998–2011) – ML (604.) a Duna rendkívüli nyárelejei csapadékmennyiség lehetett túlfelér ől közli. VOIGT W. – S OMAY L.: Florisztikai adatok Paks környékér ől 67
Verbascum chaixii VILL . subsp. austriacum Veronica anagalloides GUSS . (S CHOTT ) H AYEK Dunaköml őd: Vörösmalom-tó, parti iszapban Dunaköml őd: Vörösmalom-völgyrendszer, szórványos (1992-2010). – ML 616.: „Mocsáros löszpusztagyepes lejt őkön szórványos, lokálisan helyeken…igen gyakori az egész vidéken”. gyakori, s őt, állományképz ő (VW 1986-1996, Veronica austriaca L. VOIGT 1996; 1996–2011). – ML 601.: „A vidéken Dunaköml őd: Vörösmalom-völgyrendszer, nem gyakori s csak a Paks-Köml ődi úton, a löszpusztagyepes lejt őkön szórványos, erodált Földvári sz őll ők között…találtam.” délies lejt őkön tömeges (1992–2011, V OIGT Verbascum lychnitis L. 1996). – ML 621.: „Gyakori a Paks-Köml ődi Paks : Ürge-mez ő, homoki legel őn elvétve, sz őll ők között”. taposott–zavart területeken gyakoribb, homoki Veronica catenata PENNELL parlagokon viszont gyakori vagy tömeges (VW Paks : Ürge-mez ő, karámkerítés melletti 1986–2011, V OIGT 1996). A Pakson gyakori, zsombékos szélén néhány példány (VW 2000). Shargacucullia lychnitis RAMBUR csuklyásbagoly Paksra új! fő tápnövénye (2000–2011). – ML 599.: „A Veronica chamaedrys L. s. str. halmos és homokos vidéken mindenütt.” Dunaköml őd: Forrás-hegy, ÉK-i lejt ő, galagonyás Verbascum phlomoides L. szegélyeken szórványos (1997–2011). Paks : Paks : Hasonló elterjedéssel, mint az el őző faj Imsósi-erd ő, tölgyes szegélyeken, irtások peremén (néha hibridizálnak is), de a homoki legel őn gyakori (VW 1992–2011, V OIGT 1996). – ML gyakoribb. Védetté nyilvánítása el őtt, az 1990-es 618.: „…Köml ődnél az Imsóson, itt-ott a Paks- években több hasznosítási kísérlet elszenved ője Földvári l őszhalmokon.” volt az Ürge-mez ő. A Paks felöl viszonylag közeli Veronica prostrata L. állattartó telepr ől származó hígtrágyát, Dunaköml őd: Forrás-hegy, igen szórványos (SL silókukoricát szórtak nagy területen az ÉK-i 1997). Paks : Ürge-mez ő és környez ő, régi részén. Azóta ott, a csalánon kívül jelen faj is parlagok, degradált homoki gyepek, szórványos– tömeges. (VW 1986–2011, V OIGT 1996). A gyakori (VW 1992–2011, V OIGT 1996). – ML szórványosan el őforduló Shargacucullia verbasci (622.) „a homokos és dombos legel őkön és L. csuklyásbagoly f ő tápnövénye (2000–2011). – mez őkön eléggé gyakori”. ML 598.: „leggyakoribb a homokos talajon, hol Veronica serpyllifolia L. néha föltün ő nagy csoportozatokat Paks : Imsósi-erd ő, pocsolyás erdei utakon igen képez…farkkóró-mez ők”. szórványos (VW 1995-2007, V OIGT 1996). – ML Verbascum phoeniceum L. 628.: „Árnyas ligetekben.” Dunaköml őd: Vörösmalom-völgyrendszer, Veronica triphyllos L. löszpusztagyepes lejt őkön elvétve, igen Paks Ürge-mez ő és környez ő, régi parlagok, száraz szórványos (SL 1997). A Gy űrűsi- buckaoldalakon igen gyakori mészkerül ő (1997– völgyrendszerben jóval gyakoribb (1998-2008). 2011). – ML (632.) „Közönséges f őképpen vetések Paks : Ürge-mez ő, egy helyen, löszös, félszáraz közt és ugarokon.” gyepterületen gyakori, többszáz t ő (VW 1987– Viburnum lantana L. 2011), kivételes évben (2008) ugyanott tízezres A területen a löszvidék összes völgyében tömegállomány, incl. lus. rosea , lus. alba . szórványos, els ősorban északias kitettségekben Sokéves, empirikus tapasztalatom szerint antocián- (1995–2011). Németkér : Barát-erd ő, tölgyesekben vegyület virágszín ű taxonoknal az apochromiát szórványos (2009). Paks : Imsósi-erd ő, eredményez ő génhiba gyakorisága mintegy egy tölgyesekben szórványos (1995–2011). – ML ezrelék. Ebb ől elég jól következtetni lehet egy 383.: „L őszhalmok bokros mez őinek nem ritka adott populáció méretére, ha annak felmérése kiegészít ője.” valami okból nem lehetséges, ha teljességében Viburnum opulus L. nem okvetlenül mutatkozik (pl. kosborféléknél), A környék lápos területein mindenhol, szórványos, vagy már részlegesen megsemmisült (VW 2008). – természetesen beleértve Paksot (1999–2011). ML (603.) a Duna túlfelér ől közli: „Átalában véve Németkér : Barát-erd ő, égerlápok körül és Hardi-ér nem gyakori.” mente, szórványos (2009–2011). Paks : Imsósi- Veronica anagallis-aquatica L. erd ő, Köml ődi-főcsatorna mente és dunai Paks : Cseresznyés, Csámpai-patak menti égeres, ligeterd ők, szórványos (VW 1986–2011, V OIGT iszapban szórványos (2007); Duna, hullámtér és 1996). – ML 384.: „Árnyas ligetek cserjéje.” zátonyok, szórványos (VW 2003, 2007). – ML Vicia grandiflora SCOP . subsp. grandiflora 615.: „El őfordul helyenkint a Duna partján”. Paks : Kis-hegy, lakótelep peremén, szürkenyár ligetben kis csoport. 1999 óta a város ezt a 68 KITAIBELIA 18 (1-2): 35–72. ; 2013.
területet (is) havi rendszerességgel nyíratja. (VW Vinca minor L. 1991-1999, fotóval dokumentálva). Mez őföldre Paks : fels ő Vörösmalom-völgy, tóhoz közeli, új! rontott-erd ős DNy-i lejt őn legalább fél hektáros Vicia grandiflora SCOP . subsp. sordida (W ALDST . et sarjállomány, kivadulásból (VW 1995, 2003). KIT .) D OSTÁL Ezen a fels ő völgyszakaszon, Gyapa magasságáig, Cece : Németkér fel ől, országút menti búzatábla- az 1900-as évekt ől az 1950-es évekig puszták mezsgyén szórványos (VW 2010). Paks : Faluhely, létesültek, kert(észet)-gazdálkodás folyt, aminek csatorna menti, félüde réten nagy állomány, Vicia ma már csak közvetett nyomait, az ártéren villosa ROTH . subsp. villosa -val társulva (VW gyümölcs-, a lejt őben kultúrfákat lehet találni. A 2004); Ürge-mez ő, Homok-erd ő peremén, akácos- rontott erd őállományt f őképpen Acer negundo L. galagonyás útmezsgyén kis csoport (VW 2000- (65%) alkotja, gyakori még Fraxinus excelsior L., 2008). Fraxinus pennsylvanica M ARSHALL , Pinus Vicia lathyroides L. sylvestris L., elszórtan Acer campestre L., Robinia Paks Ürge-mez ő és környez ő, régi parlagok, száraz pseudoacacia L., alatta gyakori Crataegus buckaoldalakon igen gyakori (1994–2011). – ML monogyna J ACQ ., szórványos Cornus sanguinea 261.: „…Kömlődön.” L., ritkás Corylus avellana L., Viburnum lantana Vicia pannonica CRANTZ subsp. striata (M. B IEB .) L. Egy helyen, viszonylag közel egymáshoz, a NYMAN következ ő kifejlett, 80-100 éves fák találhatók, Paks : Kis-hegy, löszmélyút szántómezsgyéjén mindegyik több példányban: Acer platanoides L., nagyobb állomány (VW 1998–2011). A területre Acer pseudoplatanus C., Juglans nigra L., új! – ML (264.) a Duna túlfelér ől közli: „A Populus × euamericana (D ODE) GUINIER , Quercus halmos-homokos vidéken nem találtam.” cerris L., fiatal faként 1-1 Betula pendula R OTH , Vicia pisiformis L. Quercus petraea (M ATT .) LIEBL ., Quercus Németkér : Barát-erd ő, egy helyen, tölgyes virgiliana TEN . (fenntartással, nem volt terméses szegélyen csoport (VW 2009). Mez őföldre új! hajtása), liánként pedig Parthenocissus inserta (A. Vicia tenuifolia R OTH . subsp. tenuifolia KERN .) FRITSCH (2011), Vitis vulpina L. – Ebben a Dunaszentgyörgy : Csárda-hegy, K-i, degradált, fényben KEVEY (1989) Carpinus betulus L. másodlagos löszgyepes lejt őn néhány sarjtelep adatánál (Paks-Gyapa „Máriatelep”) az autochton (1998). – ML 266.: „Általam csak a Kömlődi mivolta kizárható. Weiherthalban a temet ő közelében észleltetett, hol Viola ambigua WALDST . et K IT . tömegesen j ő el ő.” A terület löszpusztagyepes lejt őin általánosan Vicia villosa ROTH . subsp. villosa elterjedt, gyakori (1992–2011, V OIGT 1996). – ML A területen általánosan elterjedt, gyomos mezs- 114.: „Homokos dombokon és ver őfényes gyéken, útrézs űkön, tarlókon szórványos–gyakori löszhalmokon.” (1990–2011). Paks : leglátványosabb állománya a Viola elatior FR. subsp. elatior halászcsárda fölötti orom D-i letörésén található, Paks : Imsósi-erd ő, tölgyesbeli, üde utak mentén incl. lus. alba (VW 1990–2011). – ML (267.) a szórványos (VW 1990-2009, V OIGT 1996). – ML subsp. pseudovillosa (S CHUR ) M URR –ra is tesz 122.: „A Paksi szigeten nagyobb csoportban”. utalást: „A Paks-Köml ődi uton…el őfordul egy Viola hirta L. els ő tekintetre föltün ő alak floribus albidis, apice Németkér : Hardi-ér mente, szárazabb gyepekben violaceis, caeterum omnio V. villosa L. , csak nem szórványos (VW 1995-2009). Paks : Hegyes- volna talán ez V. dasycarpa Grisb. Et Schenk …?!” puszta, löszlejt ő bokros peremén szórványos (VW Vinca herbacea WALDST . et K IT . 1995-1997, V OIGT 1996); Imsósi-erd ő, irtásrét- Bikács : Kistápé, Ökör-hegy, régen felhagyott foltokon, füves erdei utakon szórványos (1999- homoki legel őn százezres állomány (1997-2009). 2006). – ML 113.: „a Duna mentében ligetekben.” Dunaköml őd: Vörösmalom-völgyrendszer, lösz- Viola kitaibeliana ROEM . et S CHULT . pusztagyepes lejt őkön igen szórványos (1997– Paks : Ürge-mez ő és környez ő, régi parlagok, 2011, M ENYHÁRTH 1877, B OROS 1959). Paks száraz buckaoldalakon, erodált helyeken gyakori- Ürge-mez ő, több ponton, jellemz ően buckák É-i, tömeges (VW 1990–2011, V OIGT 1996). – ML árnyas oldalán. Kis csoportok, egy laza telep és két (123.) a Duna túlfelér ől közli. nagyobb, s űrű sarjállomány (VW 1991–2011, Viola reichenbachiana JORD . VOIGT 1996, M ENYHÁRTH 1877, B OROS 1959). Németkér : Barát-erd ő, tölgyesek alatt szórványos Paksról, Dunaköml ődr ől újrakimutatva. – ML (2009). – ML (119.) Faddról közli. 553.: „A Tápéi puszta erd őiben;…Köml ődnél Viola rupestris F.W. S CHMIDT (Weiherthal).” Paks : Ürge-mez ő és környez ő, régi parlagok, félüde buckaközökben, buckák északi, árnyas VOIGT W. – S OMAY L.: Florisztikai adatok Paks környékér ől 69
lejt őin szórványos polikormon-csoportok, Xeranthemum annuum L. szürkenyár-ligetekben néha nagyobb telepek. Dunaköml őd: Haramiás, ÉK-i lejt őn nagyobb Napos, száraz, nyílt homoki gyepekben itt nem telepekkel (VW 1987), máshol a Vörösmalom- fordul el ő (VW 1992–2011, V OIGT 1996). – ML völgyrendszerben szórványos el őfordulások 118.: A Paksi sz őll ők körül s a Tápéi pusztán.” (1997-2009). Paks : Sánc-hegy, a halászcsárda Viscum album L. subsp. album fölötti orom D-i letörésén tömeges, zárt állományt Paks : Egyetlen egyszer került el ő, a Fehértó- alkotva (VW 1981-2010, V OIGT 1996); Ürge- dűlőben, láperedet ű ligetesben, nemesnyáron (VW mez ő, zavart, nyíltabb helyeken igen szórványos, a 1991, V OIGT 1996). – ML (380.) nem találkozott környez ő, régi parlagokon viszont gyakori- vele, csak hallott két egyedi el őfordulásról (Fadd, tömeges (VW 1987–2011). – ML 499.: Az egész Kalocsa). Paks-Földvári…vonalon helyenkint csoportosan fordul el ő.”
Összefoglalás
Jelen dolgozat Paks környéke 440 növénytaxonjáról szolgáltat el őfordulási adatokat. Ezek közül a kimutatási évben 22 újnak bizonyult* az egész Mez őföldre ( Apium repens , Cardamine pratensis subsp. pratensis, Carex disticha , Epipactis atrorubens , Epipactis helleborine , Filago lutescens , Filago vulgaris , Lathraea squamaria , Malcolmia africana , Ononis pusilla , Orobanche lutea , Platanthera chlorantha , Quercus x pseudopubescens, Spergula pentandra , Sternbergia colchiciflora , Thrincia nudicaulis , Trifolium diffusum , Trifolium striatum , Triglochin palustre , Valeriana dioica , Vicia grandiflora subsp. grandiflora , Vicia pisiformis ), 3 a Közép-Mez őföldre ( Althaea hirsuta , Androsace maxima , Muscari tenuiflorum ), 3 a Dél- Mez őföldi homokvidékre ( Anacamptis morio , Anacamptis palustris, Epipactis palustris ), 18 jelen területre, 61 pedig egy-egy község területére. Több mint 50 év után újra sikerült kimutatni 1 taxont Magyarországról ( Cirsium boujartii ), 6-ot az egész Mez őföldr ől ( Campanula cervicaria , Glaucium corniculatum , Linaria angustissima , Orobanche alba subsp. alba , Orobanche reticulata subsp. pallidiflora , Reseda inodora ), 1-1-et a Mez őföld homok- ( Dianthus superbus ) és löszvidékér ől ( Peucedanum arenarium ), 17-et jelen területr ől, és 49 taxont egy-egy községhatárból. (* Az „új” illetve „újra” min ősítéssel természetesen nem szándékozzuk a megadott kimutatási évnél kés őbb, más szerz ő által jogosan újnak publikált adat els őbbségét vitatni. Ezt tiszteletben tartva, az e munkában közreadott kimutatási évszámok még tények maradnak.) Hosszú éves terepmunkánk megmutatta, hogy a geomorfológiai és florisztikai tekintetben igen összetett, makro-, meso- és mikroszinten mozaikosan rendkívül strukturált terület még mindig milyen gazdag természeti értékekben. Amellett viszont azt is tapasztalnunk kellett, hogy sok terület, köztük védettek is, aktuálisan vagy potenciálisan veszélyeztett. Jellegzetes flóraelemek, fitocönózisok, degradátumok alapján megállapítottunk, hogy a Dél-Mez őföldön mind a mozaikos, buckaközi láposság, mind az Ős-Sárvíz menti szikesség (utóbbi gyengén) egészen Paksig kimutatható. Munkánk további hozadéka annak felismerése, mennyire értékes él őhelyek az általában szórványgyümölcsös sz őlők felhagyása után, homokos löszön (pl. a paksi Kis-hegy és Homok-erd ő területén) kialakult régi parlagok, a stabilizálódott, keverten nyílt homoki – zavarást űrő – jövevény – löszpusztagyep vegetációjukkal. Ez a zuzmókérgével (például Cladonia magyarica ), gombaközösségével (például Cyathus olla pohárgomba, Geastrum floriforme és G. nanum csillaggombák , Geopora arenicola parti-csészegomba , Peziza ammophila csészegomba, Tulostoma kotlabae és T. pulchellum nyelespöfetegek), mohasz őnyegével (pl. Tortula ruralis ), terofitáival (például Medicago minima, Minuartia glomerata, Vicia lathyroides, Viola kitaibeliana, Xeranthemum annuum ), pázsitfüveivel (például Bromus squarrosus, Festuca vaginata, Koeleria glauca, Secale sylvestre, Stipa borysthenica ), hemiterofitáival (például Centaurea arenaria, Oenothera spp. , Verbascum spp.), bokrosodó ével őivel (például Artemisia campestris, Asclepias syriaca, Aster linosyris, Euphorbia seguieriana, Eryngium campestre, Galium verum, Gypsophila paniculata, Linaria genistifolia, Solidago virgaurea ), fél- és törpecserjéivel (például Chamaecytisus austriacus, Dianthus serotinus, Fumana procumbens ), cserjéivel ( Crataegus monogyna, Rosa spp.), megmaradt gyümölcsfáival, és f őként szórványos szürkenyár-ligeteivel gazdagon strukturált növénytakaró lényegesen több és értékesebb életteret biztosít a pusztai fauna számára, mint például egy természetközeli, homoki legel ő buckavegetációja. A különböz ő területrendezéseknél ezért az ilyen él őhelyek általában tapasztalható semmibe vétele nagy és sokszor pótolhatatlan vesztességgel jár a helyi biodiverzitás számára. 70 KITAIBELIA 18 (1-2): 35–72. ; 2013.
2009-től intenzívebben foglalkoztuk a németkéri Barát-erd ő unikális flórájával és vegetációjával. Az enumerációban felsorolt, igen értékes florisztikai adatok mellett több olyan, elválaszthatatlanul hozzátartozó faunisztikai érték is el őkerült, mint az Európa-szerte ritka Liometopum microcephalum PANZER nev ű tölgyfahangya (VW 2009). A 2010-es évben megkezdtük a Paks-dunaköml ődi Vörösmalom-völgyrendszer szisztematikus florisztikai(-faunisztikai) feltárását, ami a szakma részér ől az elmúlt, hosszú-hosszú id őszakban, méltatlanul háttérbe szorult. A mez őföldi löszflóra kutatásában igen aktív és eredményes H ORVÁTH András, a 2002-es munkája szerint a Gy űrűsi-völgyrendszerben 51 terepnapot töltött, a Vörösmalom-völgyrendszerben csak egyetlenegyet (HORVÁTH 2002). Saját, ottani munkánk során az a meglep ő felismerés ért, hogy a majdnem 2 km-re kiszélesed ő, középs ő völgyszakasz keleti részét, az Ürge-hegy aszóvölgyeit M ENYHÁRTH László óta (1876!) nem járta flórakutató. Vizsgálataink során az is kiderült, hogy több erd őssztyep-faj regionális (például Anemone sylvestris ), de akár Pannonicum-viszonylatban is jelent ős állományával (például Ajuga laxmannii, Nepeta pannonica, Orobanche reticulata subsp. pallidiflora ), a térségben unikális flóra és fauna elemeivel (például Filago lutescens, Ononis pusilla, Sternbergia colchiciflora, Meloe decorus nev ű nünüke), országosan ritka archeofitonjaival (például Althaea hirsuta , Glaucium corniculatum ) e völgyrendszer semmivel sem kisebb érték ű, mint a természetkutatási „zarándokhelynek” számító Gy űrűsi-völgyrendszer.
Köszönetnyilvánítás
Köszönetünket szeretnénk kifejezni Bauer Norbertnak, Csiky Jánosnak, Farkas Sándornak, Genye Zsoltnak, Király Gergelynek, Molnár V. Attilának, Pelles Gábornak, Pinke Gyulának a terepi munkában való alkalmi részvételért, florisztikai adatok átengedéséért, vagy szakmai segítségükért. Molnár V. Attilának és Szalai-Dobosné Márta Máriának köszönjük a kézirat gondozását, utóbbinak, Voigt W. részér ől külön, a sokrét ű és nélkülözhetetlen támogatását. Befejezésül, Bauer Norbertnak és Horváth Andrásnak köszönjük a gondos lektori munkájukat és hasznos kiegészítéseiket.
Zusammenfassung Floristische Angaben zur Umgegend von Paks W. V OIGT – L. S OMAY
Der Artikel beinhaltet eine Auflistung von 440 floristischen Daten der letzten 30 Jahre aus der Umgegend der am Südostrand der zentralungarischen Region Mez őföld gelegenen Stadt Paks. Den historisch bedeutendsten Anteil an der Erforschung der Flora dieses Gebietes hatte L. M ENYHÁRTH (1877), dem diese Arbeit gewidmet ist, und dessen Fundangaben den unseren als originalgetreue Zitate beigefügt wurden. Im Rahmen unserer Feldforschungen konnten wir zahlreiche Taxa für das Gebiet oder eine seiner Gemeindefluren als neu nachweisen, wiederauffinden oder neu belegen. Bezogen auf das Auffindungsjahr, erwiesen sich 22 Taxa ( Apium repens , Cardamine pratensis subsp. pratensis, Carex disticha , Epipactis atrorubens , Epipactis helleborine , Filago lutescens , Filago vulgaris , Lathraea squamaria , Malcolmia africana , Ononis pusilla , Orobanche lutea , Platanthera chlorantha , Quercus x pseudopubescens , Spergula pentandra , Sternbergia colchiciflora , Thrincia nudicaulis , Trifolium diffusum , Trifolium striatum , Triglochin palustre , Valeriana dioica , Vicia grandiflora subsp. grandiflora , Vicia pisiformis ) als neu für die Flora der Region Mez őföld, weitere 6 konnten nach mehr als 50 Jahren wiederaufgefunden werden ( Campanula cervicaria , Glaucium corniculatum , Linaria angustissima, Orobanche alba subsp. alba , Orobanche reticulata subsp. pallidiflora , Reseda inodora ), eine Art sogar für ganz Ungarn ( Cirsium boujartii ). In dem vom Donautal-Alluvium abgeschlossenen Gebiet treffen mächtige, pleistozäne Lößablagerungen auf den Sand-Schuttkegel des Urstromes Ős-Sárvíz, wo die Autoren anhand von Salzfluren-Kennarten, wie Apium repens , Puccinellia limosa den aus dem mittleren Abschnitt dieses Urstromtales seit langem bekannten und manifesten Natronsalzgehalt des Bodens in abgeschwächter Form bis Paks nachweisen konnten. Des weiteren verweisen sie auf die oftmals unterschätzte Bedeutung von stabilisierten Altbrachen (ehemaligen Reb- und Streuobstkulturen) und sekundären Graupappelhainen (an vormaligen Stieleichenhain- Standorten) für eine naturnahe, konservierende Biodiversität. Wie landesweit zu beobachten, gefährden leider auch in diesem Gebiet invasive Neophyten, wie Asclepias syriaca , Robinia pseudoacacia , Solidago gigantea in bedenklichem, bei moorigen Zönosen teilweise katastrophalem Maße die naturnahe Steppenvegetation. Neben ausgedehnten Kiefern-, Pappel- und Robinien-Nutzholzkulturen existieren erfreulicherweise noch naturnahe Restwaldbestände im Gebiet. Entlang der Donau finden sich neben Weichholzauen (mit Leucojum aestivum , Senecio paludosus ) noch fragmentarische Convallario-Quercetum roboris – Stände, mit Epipactis helleborine , Platanthera chlorantha und Massenvorkommen von Galanthus nivalis , Scilla vindobonensis . In VOIGT W. – S OMAY L.: Florisztikai adatok Paks környékér ől 71 der Sandregion des Gebietes gedeihen Restbestände eines für Ungarn unikalen Übergangstyps dreier Laubmischwald-Formationen ( Querco robori-Carpinetum , Convallario-Quercetum roboris , Aceri tatarico- Quercetum pubescentis-roboris ), mit entsprechend artenreicher und vielfáltiger Flora und Fauna. Schließlich konnten wir in den reich strukturierten Erosionstälern des Lößplateaus neben einigen relativ gut erforschten Teilgebieten auch seit Menyhárths Zeiten in Vergessenheit geratene Lößpußta-Zönosen aufspüren, mit Massenvorkommen östlicher Steppenpflanzen ( Ajuga laxmannii , Anemone sylvestris , Nepeta pannonica, Orobanche reticulata subsp. pallidiflora , Sternbergia colchiciflora) sowie, entlang der seit Jahrtausenden kultivierten Plateauflächen, einer Anzahl seltener und zunehmend verschwindender Archeophyten, wie Althaea hirsuta , Glaucium corniculatum .
Irodalom
BORHIDI A. (1993): A magyar flóra szociális KEVEY B. (1995): Adatok Magyarország flórájának magatartás típusai, természetességi és relatív és vegetációjának ismeretéhez VII. – Botanikai ökológiai értékszámai. – KTM TVH – JPTE, Pécs. Közlemények 82 (1-2): 45-53. 93 pp. KIRÁLY G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. BOROS Á. (1959): A Mez őföld növényföldrajza. – Magyarország hajtásos növényei. Határozó- In: ÁDÁM L. – MAROSI S. – SZILÁRD J. (szerk.): A kulcsok. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Mez őföld természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Jósvaf ő. 616 pp. Budapest. pp.: 365–383. KITAIBEL P. (1799): Iter Baranyense. In: GOMBOCZ CSEREMISZKY M. (1820): Retzés Sáfránynak E. (szerk.) (1945): Diaria Itinerum Pauli Kitaibelii (Crocus Reticulatus ) leirása. – Tudományos II. – Természettudományi Múzeum, Budapest. Gy űjtemény 12 : 99–102. LENDVAI G. (1990): A Tengelici-homokvidék északi CSIKY J. – F ARKAS S. – K IRÁLY G. – P ÁL R. – részének vegetációja (áttekintés). – Botanikai PURGER D. – T ÓTH I. Zs. (2005): A Cirsium Közlemények 77 (1–2): 9–16. boujartii (Pill. et Mitterp.) Schultz Bip. újrafelfe- LENDVAI G. – H ORVÁTH A. (1994): Adatok a dezése Magyarországon. – Flora Pannonica 3: 69- Mez őföld löszflórájához. – Botanikai Közlemé- 77. nyek 81 (1): 9–12. FARKAS S. (1994): Bölcske község határának LENDVAI G. – H ORVÁTH A. [(2010) 2011 ]: Adatok a természetes növénytakarója, florisztikai értékei. – Mez őföld löszflórájához II. – Kitaibelia 15 (1–2): In: S ZABÓ G. (szerk.): Bölcskei tanulmányok 1. 119–132. Múlt és jelen Bölcskén. – Bölcske. pp.: 37-54. LENDVAI G. – K ALOTÁS Zs. (1990): A zergeboglár FARKAS S. (1999): Paks határának védett növényei – (Trollius europaeus L.) új alföldi term őhelye a Paks Városi Múzeum, Paks. 96 pp. tengelici homokvidéken. – Botanikai Közlemények FARKAS S. (2011): Paks határának védett növényei – 77 (1–2): 25–29. Paks Város Önkormányzata, Paks. 160 pp. MAROSI S. (1959): Dél-Mez őföld. – In: Á DÁM L. – FEKETE G. – M OLNÁR Zs. – H ORVÁTH F. (szerk.) MAROSI S. – S ZILÁRD J. (1959): A Mez őföld (1997): A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó természeti földrajza. – Akadémiai Kiadó, Buda- Rendszer II. – Magyar Természettudományi pest. pp. 97-115. Múzeum, Budapest. 374 pp. MENYHÁRTH L. (1877): Kalocsa vidékének növény- FEKETE G. – V ARGA Z. (szerk.) (2006): tenyészete. – Budapest. 198 pp. Magyarország tájainak növényzete és állatvilága – MERKL O. – V IG K. (2009): Bogarak a pannon MTA Társadalomkutató Központ, Budapest. p. régióban. – Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, 174. Szombathely. 494 pp. HILLEBRAND , F. (1857): Beitrag zur Flora von MOLNÁR V. A. (szerk.) (2011): Magyarország Ungarn. – Verh. zool.-bot. Vereins in Wien 7: 39– orchideáinak atlasza. – Kossuth Kiadó, Budapest. 42. 504 pp. HORVÁTH A. (2002): A mez őföldi löszvegetáció MOLNÁR Zs. (2006): A Mez őföld. – In: F EKETE G. – términtázati szervez ődése. – Synbiologia Hunga- VARGA Z. (2006): Magyarország tájainak rica 5: 1–174. növényzete és állatvilága. – MTA Társadalom- KALOTÁS Zs. (1985): Veszélyeztetett reliktumok kutató Központ, Budapest. pp.: 170–174. Tolna Megyében. – Pályam ű (kézirat). NÉMETH I. (szerk.) (1976): Paks Monográfiája. – KALOTÁS Zs. (1990): A tolnai Mez őföld természeti Nagyközségi Közös Tanács, Paks. 410 pp. kincsei. – Pannon Nyomda, Veszprém. PILLER M. – M ITTERPACHER L. (1783): Iter per KEVEY B. (1989): Adatok Magyarország flórájának Poseganam, Sclavoniae provinciam mensibus és vegetációjának ismeretéhez V. – Botanikai junio, et julio anno MDCCLXXXII. susceptum. – Közlemények 76 (1–2): 83–95. Budae. 147 pp. 72 KITAIBELIA 18 (1-2): 35–72. ; 2013.
PINKE Gy. – P ÁL R. 2005): Gyomnövényeink cseresznyési láprétek. Hegyes-puszta környéke. A eredete, term őhelye és védelme. – Alexandra Vörösmalmi-völgy. Az Imsósi-erd ő. – In: V OIGT , Kiadó, Pécs. 231 pp. W. – F ARKAS S. (1996): A paksi határ növényvilá- RIEZING N. (2001): Ophrys apifera Huds. és Apium ga. – Paks Város Önkormányzata, Paks. pp.: 4-62. repens (Jacq.) Lagasca el őfordulása a Vértesben. – VOIGT , W. – S OMAY L. (1999): Vet ővirág Kitaibelia 6(2): 371–375. (Sternbergia colchiciflora W. et K.) a Dél- ROTHMALER , W. (1994): Exkursionsflora von Mez őföldön. – Kitaibelia 4(1): 303. Deutschland. Band 2 (15., durchgesehene VOIGT , W. (1999): Az Ophrys sphegodes Mill. Auflage). – Gustav Fischer Verlag, Jena. 640 pp. ökológiai-cönológiai viszonyai, egy újrafelfedezett SCHULTZE -MOTEL , J. (1981): Apioideae alcsaládja. – lel őhely kapcsán. – Kitaibelia 4(2): 381-390. In: Urania Növényvilág. Magasabbrend ű VOIGT , W. (2000): Az Apium repens (Jacq.) Lagaska növények II. 2. (változatlan) kiadás. – Gondolat új el őfordulása Pakson. – Kitaibelia 5(1): 87-92. kiadó, Budapest. p.: 162. VOIGT , W. (2001): Tragopogon floccosus W. et K. - SIMON T. (1992): A Magyarországi edényes flóra új védett faj Pakson. – Kitaibelia 6(1): 211–212. határozója. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. VOIGT , W. (2005): Epipactis atrorubens (Hoffm.) 892 pp. Schult. a Mez őföldön. – Kitaibelia 10 (1): 194– SIMON T. (2002): A Magyarországi edényes flóra 196. határozója. 5. kiadás. – Nemzeti Tankönyvkiadó, ZÓLYOMI B. (1958): Budapest és környékének Budapest. 976 pp. természetes növénytakarója. – In: PÉCSI M. SOÓ R. (1968): Magyarország flórájának és (szerk.): Budapest természeti képe. – Akadémiai vegetációjának rendszertani–növényföldrajzi kézi- Kiadó, Budapest. pp.: 509–642. könyve III. – Akadémiai Kiadó, Budapest. ZÓLYOMI (mscr.): Salvio (nutantis-nemorosae) - SOÓ R. – J ÁVORKA S. (1951): A magyar növényvilág Festucetum sulcatae cönológiai tabella (Dunántúl kézikönyve. 2. kötet. – Budapest. és Pest megye). – Kézirat, Vácrátót. SPETA F. (1990): Ornithogalum sibthorpii G REUTER ZÓLYOMI B. (1967): Mez őföld: Természetes növény- und Ornithogalum sigmoideum F REYN & SINT . zet. – In: PÉCSI M. (szerk.): A dunai alföld. – sind nicht identisch. – Linzer biologische Beiträge Akadémiai Kiadó, Budapest. pp.: 285–288. 22 (2): 787–829. VOIGT , W. (1996): Bevezetés. Az Ürge-mez ő. A
Világháló oldalak
[1] Index synonymique de la France – http://www2.dijon.inra.fr/flore-france/index.htm (letöltve: 2011.08.02.) [2] Eu-Nomen: Cirsium spathulatum (Moretti) Grandin – http://www.eu- nomen.eu/portal/taxon.php?GUID=6D461135-1635-443D-A628-AEC8F323EB25 (letöltve: 2011.10.09.) [3] The Euro+Med Plant Base. Details for: Cirsium spathulatum – http://ww2.bgbm.org/euroPlusMed/PTaxonDetail.asp?UUID=6D461135-1635-443D-A628- AEC8F323EB25 (letöltve: 2011.10.09.) [4] OroWiki: Orobanche reticulata subsp. pallidiflora – http://orowiki.org/wiki/Orobanche_reticulata_subsp._pallidiflora (letöltve: 2011.11.05.)