október 2019 9

ISSN 0866-2185 765 Ft 19009

9 770866 218000 október Felforgatók: Schwitters, Schnabel, Tót,Király Schnabel, Schwitters, Felforgatók: 2019 szürrealisták a Magyar Nemzeti Galériában Nemzeti Magyar a szürrealisták Andalúziai kutyából nem lesz szalonna:lesz kutyábólnem Andalúziai 9 A Hantai-siker nyomábanHantai-siker A 2019. OKTÓBER 2. NOVEMBER 10. NOVEMBER 2019. 2. OKTÓBER Őszi lehalászás Őszi a Magyar Művészeti Akadémia székháza, székháza, Akadémia Művészeti a Magyar Munkácsy Mihály-díjas festőművész, festőművész, Mihály-díjas Munkácsy Budapest V.Budapest Vigadó tér 2. kerület, az MMA rendes tagja kiállítása rendes tagja MMA az .NVKAD ÁS ANDR NOVÁK M. VIGADÓ, Ó D A G I V I T S E P V. kiállítóterem emeleti minden, ami művészet mma.hu www.mutargykonferencia.hu főtáMogató Műtárgybefektetési k 2019. november 12. onferencia Müpa, Müpa, a uditorium

szervező október 2019 9

Anadalúziai kutyából nem lesz szalonna Favicc A festészet többet tud, mint a fotó Kiváló holttestek diétás menüben Klaus Littmann: For Forest – The Unending Beszélgetés Székely Annamária Attraction of Nature 28 háromdimenziós kísérleteiről 46 A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig 4 Tayler Patrick Nicholas——— Muladi Brigitta——— Győrffy László———— Absztrakt kalandok Dimenziók Felforgatók Egy siker anatómiája A tér lebontása A MAOE VI. tematikus kiállítása 48 A Hantai-szerződés hazai vonatkozásai 31 D. Udvary Ildikó——— Kurt Schwitters Merz-katedrálisa 10 Mészáros Flóra——— Lesi Zoltán——— Olvasó Kék-arany ragyogások Emlékül, ismerni akaróknak Ropogós, zamatos, fanyar nyomatok Molnár László festményeiről 34 E. Csorba Csilla – Sipőcz Mariann: Arany Julian Schnabel grafikái 13 Lóska Lajos——— János és a fényképezés. Országh Antal Tolnay Imre——— fotográfus (1821–1878) pályaképe 52 Farkas Zsuzsa——— Tulajdonságok nélküli 0000 és örömök Szín-kör Eltérő utakon Tót Endre: TÓTalZÉRÓK és TÓTalÖRÖMÖK 16 Last minute Sipos Imre videóinstallációja elé 36 Kollár Dávid——— A szín arca Gulyás Gábor——— Gál András: Radikális festmények A paradoxon gyönyörűsége Körkép 2008–2018 56 Tót Endre táblái a Ludwig Múzeumban 18 Buenos Aires – Párizs – Miskolc Sinkó István——— Bordács Andrea——— Szalay Lajos 110 38 A múlt komor árnyai fénytörésben A végtelen kreativitás mestere Sümegi György——— Roman Uranjek és Radenko Milak közös Király Tamás –műfaji határokon túl kiállítása 20 Négy kiállítás képei 57 Jankó Judit——— Marczinka Csaba——— Konkoly Gyula, Kondor Attila, Lajta Gábor és Present continuous Szotyory László kiállítása 41 Felfedezők 2.0 Sinkó István——— Budapest Art Mentor program – a második Halak a hálóban évfolyam kiállítása 24 M. Novák András tárlata 44 Jankó Judit——— Balázs Sándor———

Gombos Andrea: Sebi, ne gyere ide, mert itt az én világom van!, 2019, vegyes technika,

38×42×50 cm Orsolya Egressy fotó:

1 Az utca nem játszótér Otthon jó A gördeszkázás Kaszás Tamás, Balra át, története Keserue Zsolt Budapesten és Várnai Gyula jobbra át 1978–2019 kiállítása Művészeti és politikai Deák 17, Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D), Ajánló 2019. szeptember 6. – december 14. Dunaújváros, radikalizmus a 2019. szeptember 13. – október 26. Kádár-korban „Az utca nem játszótér” – hallhatták gyakran a gördeszkások az idősebb Mit jelent Dunaújvárosban élni, itt válni képzőművésszé, maradni vagy elhagyni generációtól a 80-as években. A kiál- Blinken OSA Archívum, lítás a hobbiból szubkultúrává vált a meghatározó várost? Mit jelent tuda- Centrális Galéria, alternatív sport, a gördeszkázás törté- tosan vagy akár tudat alatt használni a 2019. október 3. – november 24. netét követi végig a 70-es évek gyermekkor emlékeit, a város építésze- második felétől napjainkig. Célja, hogy tének motívumkészletét vagy akár a Hogyan ér össze a művészeti és poli- bemutassa a változó Budapesten „csinált város” sokszínűségét, nyitott- tikai radikalizmus? A világszerte egy akkor felnövekvő generáció útke- ságát? Létezik-e a 21. század elején megjelenő 68-as mozgalmakat képvi- resését, a „nyugati” életérzés helyi dunaújvárosi művészet, amely óhatat- selő Orfeo és az 1970-es évek értelmezését, és olyan fontos jelleg- lanul karakterizálja az alkotót? Vajon undergroundjától a 80-as évek poli- zetességekre világítson rá, mint a milyen belátásokat hozhat a dunaúj- tikai ellenzéke felé mozduló Inconnu kreativitás, a kockázatvállalás és a városi művészek munkáinak egymás csoport más-más évtizedekben és közösségteremtés. mellé rendelése? Az anyag- és motí- vumhasználat, a szimbolika vagy a módokon kritizálta az államszoci- A tárlat a gördeszkázás fejlődését, gondolatiság terén megmutatkozó alizmus rendszerét. Eltérő pályaí- a design történetét, a mozdulatok, közös jegyek a város és a világ válto- veik megmutatják, hogy milyen felté- trükkök kialakulását vizsgálja eredeti zásával vajon erősebb filterként visel- telei és lehetőségei voltak a radikális tárgyak, archív fotók és filmfelvé- kednek-e, és idővel határozottabban művészeti és politikai kritikának a telek, valamint az alkalomra készí- fogják össze e dunaújvárosi műveket? Kádár-korban. tett rövid interjúfilmek segítségével. A kiállítás három képzőművész – Az Orfeo és az Inconnu élet és művé- A gördeszkás kultúra budapesti törté- Kaszás Tamás, Keserue Zsolt és Várnai szet egyesítésére tett kísérletein, poli- netén keresztül a látogató megtud- Gyula – válogatott műveinek bemuta- tikai és ideológiai elvein, az amatőr hatja, hogy a hobbi iránti elkötele- tásával próbál felelni ezekre a kérdé- művészethez való kapcsolódásain és zettség milyen áldozatvállalásokhoz sekre. Nem pusztán illusztrációkat a férfi-női viszonyain keresztül látha- (mint például a testi épség kockáz- vonultat fel, hanem arra keresi a tóvá válik, hogy a két csoport törté- tatása), leleményességhez vezet választ, hogyan jelennek meg a kortárs nete több, mint történeti érdekesség. a rendelkezésre álló lehetőségek képzőművészetben a Dunaújvárosban A rendszerkritikus, az állammal és a kihasználásával. szerzett tapasztalatok. művészeti élet szabályaival összeüt- közésbe kerülő pályakezdő művészek története mindenki számára ismerős lehet. Ezért a kiállítás nemcsak a Kádár-kori politikai és kulturális akti- vizmusról, hanem ennek az utóéletéről és mai lehetőségeiről is beszél.

Tiszadob, Andrássy kastély, 1983, Részlet a kiállításból, Kortárs Az Inconnu csoport matricája, az Urbán Tamás felvétele, Művészeti Intézet (ICA-D), 1980-as évek közepe Fortepan 125965 Dunaújváros, 2019

október 2 Manuális műveletek A nagy Hegedűs 2 László könyvlopás kiállítása

Francia Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár, könyvkiállítás a 2019. október 10. – december 1. vasfüggöny mögött Hegedűs 2 László, munkáit tekintve, leginkább a Bálint Endre-i, kissé groteszk montázstechnika foly- Szentendrei Képtár, tatójának tekinthető. A kollázsa- 2019. szeptember 20. – 2020. január 19. iban és montázsaiban egyfajta posztszürrealista gondolkodás Megfoghatatlan 1959-ben a Műcsarnokban francia jellemző. Gyakran használ kiegészítő könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes objektet: a gomb (a csoportképeken az Kortárs kínai nyitvatartási idő végére a könyvek arcok ekvivalensei), a bakelitlemez, a nagy részét ellopták a látogatók. dominó, a cseresznyeszem, a mérőléc kiállítás A tárlat a magyar kultúrtörté- stb. szerves részévé válik a képnek. netnek ezt a lappangó epizódját tárja A többszólamúság érvényes művésze- fel, megidézve a könyvkultúra és tére. A vizuális műfajokból és az iroda- Ybl Budapest Kreatív Ház, a képzőművészet társadalmi-poli- lomból egyaránt merítő gondolko- 2019. október 10. – november 3. tikai kontextusát az 50-es években. dása és eszközhasználata túlmutat a hagyományos műfajokon. Hegedűs 2 Bemutatja a korabeli magyarországi Az Ybl Budai Kreatív Ház 2018. májusi ezt így fogalmazza meg: „Ahhoz, hogy vizuális kultúra szürkeségét, valamint nyitása óta a hazai mellett impo- a matematikában 2 legyen a végered- az ekkoriban tapasztalható elzárt- záns bemutatóhelyévé vált a távol-ke- mény, végtelen variáció létezik. Ezeket ságot: a könyvhöz, információhoz és leti kortárs képzőművészetnek. Ennek a verziókat én vizuálisan, intuitív képzőművészeti reprodukciókhoz való jegyében, a magyar–kínai diplomáciai módon végzem el, aminek eredménye hozzájutás nehézségeit. kapcsolatok 70. évfordulója előtt tisz- a kép. A színek és formák a képen telegve, az intézmény most tizenegy A hatvan évvel ezelőtti „tolvajok” és lehetnek bonyolultabb és egyszerű kortárs kínai művészt felvonultató kiál- látogatók között nagy számban szere- viszonyban, ugyanúgy, mint egy mate- lításnak ad otthont. A kiállítás szán- peltek főiskolás művészek és művé- matikai számítás vizuális lenyomatai déka, hogy megmutassa a kortárs kínai szettörténet szakos egyetemisták, akik az iskolai táblán.” Hegedűs 2 László művészet sokféleségét és annak vita- a következő évtizedekben szakmájuk manuális műveleteinek és vizuális litását az ország társadalmi átalaku- kiemelkedő képviselőivé váltak. A velük képleteinek végeredménye a mostani lásának közepette – ennek érdekében rögzített interjúk az 1950-es, 1960-as kiállításon látható. évekre vonatkozó páratlan, színes gazdag tartalmat, sokféle kifejezési forrásanyagot alkotnak, amelyből a formát és számos művészeti ágat kiállításon részletek tekinthetők meg. foglal magában. A tárlat megvalósí- tásában közreműködő partner volt a pekingi Hanwei International Art Center és az Erdész Galéria.

A kiállítás részlete. Olvasó lány, Hegedűs 2 László: Modellkép, 2014, Zhou Song: No. 9, 2018, olaj, vászon, Sándor György felvétele, 1958, 110×93 cm 180×100 cm FSZEK Budapest Gyűjtemény, Fortepan 116811

október 2019 9 3 Fejezetcím???? Anadalúziai kutyából nem lesz szalonna lesz nem kutyából Anadalúziai Kiváló holttestek diétás menüben A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig G y ő r f f y L á s z l ó Magyar Nemzeti Galéria, 2019. X. 20-ig

„Nietzsche, Freud, II. Bajor Lajos ízesített omlettet egyensúlyozva, és Karl Marx éneklik tanaikat ahányszor csak az omlett lecsúszik a utolérhetetlen virtuozitással, szép vízbe, jön egy portugál, és megint tesz sorjában felelgetve egymásnak, egyet a fejére” – részletezi Salvador Bizet zenéjére. Ez a jelenet a Dalí 1953-as naplóbejegyzésében Vilabertran-tó partján fog játszódni, a soha meg nem valósult filmtervének, tó közepén pedig, derékig a vízben egy a Hús-vér talicskának egyik jelenetét, torreádornak öltözött vénséges vén nő amelyet többek között felrobbanó fog állni, a hidegtől reszketve, kopaszra valódi hattyúk és más grandiózus borotvált fején finom fűszerekkel megoldások követtek volna.

október 4 Az abortált forgatókönyvek frusztrációja lengi be A szürrea- lista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben című meglehetősen diétás válogatást, amely hústalan és vértelen formában tálalta a szürrealista lakomát, a még könnyebb emészthetőség kedvéért egy kis Picassóval és Brassaïval fűszerezve. A szoron- gásig fokozott ismeretterjesztő szándék a korabeli dokumentu- moktól a portréfotókig mindent bevetett, hogy történetileg eligazítsa a nézőt a korszakról, csak épp hiányzott az a tébolyult vizuális örvény, amely berántotta volna a látogatót, hogy kalandra induljon az irracionális meghó- dításához – a felettes én által uralt textualitás erőteljesebb volt, mint az ösztön-én termelte képzőművészeti anyag, amely inkább takarékos tanulmányil- lusztrációnak hatott. Alberto Giacometti Kidobandó kelle- metlen tárgya (1931) elegánsan frivol fallikusságánál vagy André Masson Eksztázisánál (1938) a szürrealizmus tudott jóval kellemetlenebb és extatikusabb is lenni – például a Man Ray által fotózott kellemesen pornográf, 1929 című fényképes breviáriu- mában, amely a kiállítás kataló- gusában még elfért, de a tárlaton a művész fabábuival eljátszott szexjelenetek kiskorúsították a közönséget. A szürrealizmus világfővárosában, ahol Dalínak múzeuma van a Montmartre-on, Paul Éluardról tér van elnevezve, és paranoiakritikus Camembert sajtok mutatják az elfolyó időt, izgalmas lehet a szürrealista mozgalom belső konfliktusait Philippe Migeat, Dist. RMN-GP Múzeum, Művészeti Modern és Nemzeti Központ Pompidou fotó: bemutatni a nagyközönségnek René Magritte: A vörös modell, 1935, olaj, vászon, karton, 56×46 cm André Breton zöld pipáján Pompidou Központ és Nemzeti Modern Művészeti Múzeum, Párizs (Ez nem pipa!) vagy Georges Bataille Napánuszán keresztül volna kezdeni mindent, hogy ne érhessen bennünket a látvány- vizsgálva az 1929-es évet, ám ugyanez elvűség mocskos ragálya: a művészettörténet leghosszabb Magyarországról zavaróan sok és kevés lehet REM-fázisa a Második kiáltvány címlapján érhető tetten, ahol egyszerre, ha úgy kell bekapcsolódni a Les Magritte képe körül a csoport tagjai megálmodják a mozgalom Deux Magots kávézó hátsó helyiségében zajló folytatását – mint kiderült, mindenki nagyon máshogyan. orgiába, hogy még a teraszig se jutunk el. Nálunk soha nem volt szürrealizmus, mert az A lehunyt szemnél csak a szem kinyomásával kerülhetünk út vagy csatakos (Mednyánszky) vagy poros mélyebbre: az Andalúziai kutya (1929) 16 és fél perces (Munkácsy), és a por vagy a sár pont olyan lidércnyomásában a Patyomkin páncélos (1925) vérző szemű magasra csap fel, hogy ne lássunk semmit dajkájának közelije kísért a kettévágott szemgolyó nyitóké- René Magritte nehézsúlyú felhőiből. Odilon pében és a rothadó szamár szurokkal elárasztott tekintetében. Redont követve eleve csukott szemmel kellett A szürrealista reggeli adekvát helye a szemüreg: Victor Brauner

október 2019 9 5 fotó: Thyssen-Bornemisza Múzeum és Gala-Salvador Dali Alapítvány és Gala-Salvador Múzeum Thyssen-Bornemisza fotó:

Salvador Dalí: Álom, melyet a gránátalma körül repkedő méh váltott 1931-ben megfesti a Kioperált szemű önarcképet, majd ki egy pillanattal az ébredés előtt, 1944, olaj, fa, 51×41 cm hét évre rá egy verekedés során az Oscar Dominguez Thyssen-Bornemisza Múzeum, Madrid által elhajított üveg örökre kiüti bal szemét. Bataille számára nem a látás az alkotás kulcsszava, hanem a vakság, mert a szem hazug szerv: a megismerés valódi eszközeként a bikaszarv kilöki otthonos fészkéből az áruló golyóbist, hogy lágytojásként kedveskedjen

október 6 a testnek. Ha nem is a határsértés, mint inkább a hiány esztétikája révén a nem látás határozta meg a kiállítás pozícióját, amely kényszeresen az 1929-es év jegyében fogant. A year zero lehetett volna akár 1924 is, az első szürrealista kiáltvány megjelenése az önműködő írás bűvöletében, vagy 1925, amikor Budapesten Léderer Gusztáv felesége segítségével összefüggéstelen darabokra vágta Kodelka Ferenc holttestét, miközben Párizsban hasonló, de ellentétes irányú gyakorlat vette kezdetét: a Rue du Château 54. szám alatt a kollektív szekreterjátékból megszületik a Kiváló holttest (az először összeollózott „a kiváló holttest újbort iszik” mondatból), hiszen „a költészetet nem egyvalakinek kell csinálnia, hanem mindenkinek” (Lautréamont). A titok és a véletlen összjátékából kirajzó hibridek arzenálja örökös hálával tartozik a közös szürrealista agynak Burroughs cut-up technikájától Jake and Dinos Chapman bárdolatlan rézkarcmutánsaiig. A kiváló holttest az a szupermetafora, amely nemcsak tökéletesen használható keretet biztosít a 20. század nyálkás és formátlan monstrumának, hanem a szürrealista csoport közös portréja is: megannyi indokolatlan végtag vagy kinövés, csattogó vagina dentata, kényelmetlen hipertrófia vagy üszkösödés, belső törés, megsokszorozódó és önmagukat felfaló fejek, a szivárvány minden színében tündöklő májak és tüdők, földig érő vagy szégyenükben leváló péniszek, leharapott ujjak és égnek álló hajak. Ez a szürrealista csoport története, amelynek mentén az esztétikai együtthatókat felfejteni Philippe Migeat, Dist. RMN-GP Múzeum, Művészeti Modern és Nemzeti Központ Pompidou fotó: érdemes, és amihez képest irreleváns, hogy Max Ernst: A vízbe fulladt ember elegáns gesztusa, 1929, 1929-ben Breton kizárja Desnost, Massont kollázs, papír, karton, 16,2×14,7 cm vagy Artaud-t: persze a kisrealista beszámolók Pompidou Központ és Nemzeti Modern Művészeti Múzeum, Párizs igézetében el lehet időzni a grundon a teremtés impotenseinek táncán, miközben amiből csak ki kellett venni a velőt egy csipesszel, hiszen az udvar végében található deszkabudiban „a szépségnek ehetőnek kell lennie”. Lenin a Tell Vilmos Bataille onanizál a Mélység felett. talánya (1933) című festményen szaturnuszi étvággyal A Nagy Depresszió árnyékában valódi fordu- készül elfogyasztani a gyermek Dalít: az első világháború lópont volt Dalí csatlakozása a csoporthoz, utáni korszak szimbolikus támasza, a mankó Dalínál vagy az Andalúziai kutya bemutatójának masszív alátámasztást jelentett Leninje több méteres váratlan sikere – kár, hogy a tárlaton épp fenekének is, mely csak akkor lágyul meg, mikor átvi- 1929-ből nem szerepeltek Dalí-képek, viszont harzik a tájon a vágy szele, hogy azután mindent kővé felbukkant egy 1931-es éber hallucinációja dermesszen a Halál. Dalí egész életében a Holtak szige- (Részleges hallucináció: hat Lenin-kép a tének belsejét festette az Ampurdan síkságra költöz- zongorán). A Camembert-húsú Dalí-embrió az tetve azt: szélsőséges geológiai és légköri viszonyok ödipuszi színház legfenyegetőbb dramatur- uralta sivatagi festészet ez csakúgy, mint Yves Tanguy giáját követve vergődött a Hitlerré változott „kétségtájainak” precíz piktúrája. Dalí soha nem járt arctalan, párnás hátú dajka és a Tell Vilmos-i Afrikában, ezért azt olyannak álmodhatta, amilyennek apa között, aki szuperfallikus számszeríját akarta; Tanguy járt ott 1930-ban, és olyannak festette, a bűnös gyümölcs helyett arcára szegezte. mint amilyen az egész Föld lesz az utolsó kataklizma Sigmund Freud szerint a hős az, aki az apai után vagy egy idegen planétán, ahol a biomorf nyüzsgés tekintély ellen fellázad: saját apja után Dalít poszthumán bizonytalansága uralkodik: élő és élettelen újabb és újabb kéretlen apák terrorizálták édeskésen szenvtelen egyesülése zajlik az oxigén nélküli Tell Vilmos maszkjában – ilyen volt Lenin és kásás levegőben a félig felzabált látóhatár előtt – de a művésznek a kommunista párthoz való legalább emberek nélkül. viszonyát mindennél feljebb helyező Breton, 1929-ben Breton a kisstílű tisztogatás közepette aki Bataille szerint „vallásos vállalkozását egy visszavette a csoportba Tristan Tzarát – aki annak idején forradalmi frazeológia álcája alatt vitte véghez”. a Megszomorított Országot maga mögött hagyva a A Breton által kizárt tagok gyilkos pamflettel véletlenelvből létrehozta Zürichben a Dadát, elvégre reagáltak (Egy hulla, 1930), melynek címlapján „a művész a véletlenhez van láncolva” (Jean Dubuffet). az instant hulla Jézus fejével lepleződik le. Pontosabban: el kell fogadnia „az ellenszegülő anyag Breton holtteste Dalí számára nem volt kiváló, hajlandóságait és ellenszegüléseit”, mint amilyen Bataille csak kemény, agya pedig ízetlen, nem úgy, alantas anyaga is, amely nem hal meg, csak megszűnik mint Freud koponyája, melynek felismerte létezni. „A Dada összezúzta a világot, de a törmelék morfológiai titkát: csigaként jelenítette meg, élvezetes” – jelentette Henri Lefebre 1923-ban a Dada

október 2019 9 7 fotó: magángyűjtemény fotó:

André Masson: Az eksztázis, 1938, bronz, 92,3×61,3×31,6 cm hiszen Rosalind E. Krauss szerint a tudatalatti megfe- magángyűjtemény leltethető a labirintus modelljének, melynek struktúrája rejtélyes és nem hierarchikus, uralkodó képe pedig a és a szürrealizmus közti vékony hasadékból, Minotaurosz. A szürrealista mozgalom második jelentős ahol Max Ernst is megtalálta a kollázs szabad- folyóiratában (Minotaure) felélesztette tetszhalotti ságát, azaz „két látszólag összebékíthetetlen álmából a szörnyet, de nem hozta ki a labirintusból: az valóság társítását egy látszólag oda nem 1937-es szám címlapját ismét Magritte asszociációi illő térben”, vagyis az esernyő és a varrógép díszítették perverz lábmetonímiájával a sarokban véletlen találkozását a boncasztalon. A 100 (A vörös modell, 1935). Magritte dadaista gyökerű fej nélküli nő (1929) kollázsregényének kettős racionális iróniája ott van minden képén, ami nem más, értelmű címében ott burjánzik egyfelől a mint az abszolút gondolat leírása, melynek értelme épp kiváló holttest hidratermészete, másfelől a annyira felismerhetetlen marad, mint a világ értelme. dadaizmus rombolása és Bataille fej nélküli emberképe. A kollázs a Dada öröksége, de a A Breton-Bataille ellentét csak lerágott szeméremcsont: Dada nem nagyon álmodozott, mert Francis valójában Breton mindenen áthatoló tekintete, transz- Picabia gyufaszálai és Hans Arp lapfűrészei parenciára való törekvése és Bataille pusztító, fekete peckelték ki a szemhéját, hogy tartós inszom- Napból eredő sötét humora és miszticizmusa egymás niában végezze támadását a korrumpált tökéletes kiegészítői voltak. „Minden jel arra mutat, hogy Értelem ellen. Bataille „titkos” társasága és az emberi szellem elér egy pontra, ahonnan az életet antidialektikus kiadványa, az Acéphale 1936-os és a halált, a valóságost és a képzeletbelit, a múltat és címlapján Masson lefejezett, a vitruviusi a jövőt, a közölhetőt és a közölhetetlent, a fentet és a embert megcsúfoló ábrája a ráció szerve, a fej lentet már nem fogja fel ellentétekként”– írja Breton hegemóniája által uralt modernizmuseszmény a második kiáltványban a szürrealizmus feladatáról, ellen tüntet: „Bataille egy olyan megváltó, ami ennek a pontnak a megkeresését jelenti. „A halott aki az áldozati logikát alkalmazva felmenti Marcelle kevésbé állt távol tőlem, mint az élő, abban a modern embert az alól az elviselhetetlen az értelemben, hogy, mint én gondolom, a létezés teher alól, hogy Isten helyére önmagát állítsa” abszurditásának mindenhez joga van” – fogalmaz (Horváth Márk – Lovász Ádám). Az Acéphale Bataille narrátora A szem története című kisregényében, központ nélküli, kaotikus mivoltát a centrumba pesszimizmusával kormozva be azt a befelé nyíló helyezett labirintusszerű bélrendszer jelöli, ablakot, amit Breton minden képben keresett. A kortárs

október 8 fotó: Pompidou Központ és Nemzeti Modern Művészeti Múzeum, Philippe Migeat, Dist. RMN-GP Múzeum, Művészeti Modern és Nemzeti Központ Pompidou fotó: művészet esztétikáját előrevetítő formátlanság Salvador Dalí: Láthatatlan alvó nő, ló, oroszlán, 1930, olaj, vászon, 50,2×65,2 cm ott lapul Bataille folyóirata, a Documents Pompidou Központ és Nemzeti Modern Művészeti Múzeum, Párizs (1929–1930) hasábjain: Jacques-André Boiffard szétnyomott legyeket ábrázoló túladagolta a Veronálját, filmbéli partnere, Simone fotóin vagy Eli Lotar könyörtelenül tárgyilagos Mareuil pedig idővel felgyújtotta magát szülővárosa belsőségein és véres mészárszékhulladékain közepén. Fáklyája nem a „rejtett zugok bevilágítására” (A Vilette vágóhídjain, 1929) – az erőszak alkalmas szürrealista „képfény” volt, amit Breton ígért, s felvállalásával azt a transzgressziót tűzve ami a mozgalom tüzéből fokozatosan kihunyt, miközben poétikája zászlajára, melynek elkendőzésével az 1959-es párizsi E.R.O.S. (Exposition InteRnatiOnale du Bataille szerint a Breton-féle út egy „émelyí- Surréalisme) kiállításon megtörtént az Utolsó Vacsora tően utópisztikus szentimentalizmus” felé is, egy felülstilizált kannibállakomával, ahol Marcel haladt. Ahhoz, hogy megtudjuk, mi felé is Duchamp még igazított kicsit a terítéken, majd eltűnt haladt, el kellett volna hagyni az 1929-es évet: a sarkon. A szürrealizmus feltalálta az installációt, Deleuze és Guattari az Anti-Ödipuszban (1972) de életében nem tudta elég naggyá növeszteni. Dalí az állítja, hogy a tudatalatti nem figuratív és utolsó álmában talán olyannak láthatta a Port Lligat-i nem reprezentatív, hanem gépies és produktív: tengerpartot, amilyennek mindig is szerette volna: a a pszichoanalízis által passzivitásra ítélt neuro- végső dantei panorámaként, fák helyett a dűnékbe tikusnál jobb a sétára induló skizofrén, aki ültetett háromezer elefántkoponyával, derékig a igazi utópistaként a világ megváltoztatásáért homokba temetve bebalzsamozott fejjel és égnek száll harcba. A neoavantgárd művészet aktív szegezett antennákkal. Magritte sírja súlyos sziklaként világmegváltó sétáját a földbe döngölte ’68 lebeg a Semmi felett, s valahol a távolban Man Ray csődje, a csodából pedig 4D-s szilíciumdarabok üvegkönnycseppjei potyognak egy ismeretlen modell maradtak, leginkább veszélyes hulladéknak. szürkepenész arcáról, ahogy a savas eső kioldja a „Megoldás-e az öngyilkosság?” – tette fel ragasztót. A kiváló holttest nem iszik többé újbort, mert a kérdést a Révolution Surrealiste legelső az időközben megecetesedett, csak hagyja, hogy kidur- száma, amire René Crevel igennel felelt, talán rant, ragacsos, fekete luftballonhoz hasonló tetszőleges nem akarta megvárni, amíg a lakoma kihűl. tagjából kisarjadjon egy harmatos rózsa rémképe: „Kék Az Andalúziai kutya tetemén sokan áthajtottak egemről az álmok lombja / Büdös virágokra potyog / az elmúlt kilencven évben, de a rövidfilm Álomban látok álmodozva / Hájas tigrist hűlt csillagot” sztárja, Pierre Batcheff pár évvel később (Guillaume Apollinaire).

október 2019 9 9 A tér lebontása Kurt Schwitters Merz-katedrálisa L e s i Z o l t á n

Tatta tatta tuiiEe tuiiEe Tatta tatta tuiiEe tuiiEe Lümpf tümff tümff trill Felforgatók Ziiuu lenn trill Ziiuu lenn trill Rrumpff tilff too

Kurt Schwitters: Részlet az ősszonátából A Merz elnevezés a Commerz- und Darlehenbank második szótagjából ered. A Merz az objet trouvén alapul, de jóval több annak egyszerű továbbfejlesztésénél. A hétköznapok átfestett tárgyai, a plakátok, villamosjegyek, prospektusok, újságkivágások, drót- és fadarabok, akár a szeméttelepen nyíló színes virágok, felkavaró kompozícióvá válnak. Kurt Schwitters elégedetlen volt a festészet korlátozott anyaghasználatával. A Merz fogalma a különféle művészi célra használt anyagok egyenértékűségén alapszik. Nem csupán vásznat, festéket, ecsetet és palettát használ, hanem minden érzékelhető anyagot és eszközt.1 Ezt a gondolkodást Schwitters továbbvitte a költészetbe és az építészetbe. Az általa felhasznált tárgyaknak sajátos értéket tulajdonított, és a művészetet ezen értékek egyensúlyaként, harmóniájaként írta le. Művészete következetesen politikamentes volt, olyan tartalmakat kívánt kifejezni vele, amelyeknek nincs sem nyelvi, sem képi megfelelője. Művészete 1919 után haláláig a Merz-koncept alapján készült: képeit, verseit, színpadterveit, még az újságját is Merznek nevezte. A berlini dadamozgalom fotó: Michael Herling és Aline Gwose, © Sprengel Múzeum Hannover, Kurt Schwitters Archívum Schwitters Kurt Hannover, Múzeum © Sprengel és Aline Gwose, Michael Herling fotó: felbomlása után Raoul Hausmann és Hannah Höch is Schwittershez csatlakozott, organikusan bővíthető építkezés számított alapelvnek. többször dolgoztak közösen. Ha talált egy tárgyat, amely vizuálisan kiegészítette a meglévő alkotást, akkor beépítette, és az egész mű Schwitters feleségével 1915-ben költözött a ritmusának megfelelően festette be. A geometrikus szülei házába, a hannoveri Waldhausenstraße formák, a beépített színes fényforrások határozták meg 5-be, ahol műhelyét is kialakította. a mű hangulatát. Schwitters egyre fokozódó rendsze- A Merzbau fokozatosan épült – először olyan rességgel dolgozott a ház belsejében fából, gipszből és kisplasztikákkal gyarapodott, mint a Kéjbitó, más anyagokból odúk és „ereklyetartók” kialakításán. a Kultúrpumpa, a Szent Aggodalom, a Merz- Egy 1928-as fotón felismerhető, hogy Raoul Hausmann oszlop vagy az Erotikus szenvedés katedrálisa fotója mögött takarásban a Mona Lisa található. (KdeE), melyek később beépültek a műbe. Schwitters ezt a részletet Mona Hausmannak hívta. Schwitters az 1923-as Merz című újságban megjelent jegyzetében, az Én és céljaimban2 Kurt Schwitters az 1919-ben megjelent Anna Blume- írja le részletesen a későbbi Merzbau alapjául versekkel vált ismertté. Akkor két újságíró készített szolgáló Erotikus szenvedés katedrálisának interjút vele a lakásán,3 melyet így jellemeztek: „Inkább építését. A befejezetlenség és a városszerű, keltette egy asztalosműhely benyomását, mint egy

október 10 művészét: cigarettásdobozok, egy Merz- 1925 körül tovább terjeszkedett a műterem melletti plasztikához félretett babakocsikerék, a folyosóra, a balkonra, a pince két helyiségére, a második szegekkel rögzített képekhez szükséges szer- szintre és a padlásra is. számok újságpapírba csomagolva.” Különös Schwitters a Merzbaut egy független építménynek gondossággal tárolta Schwitters a törött szánta, amely a benne élőkre és látogatóira meditatív villanykapcsolókat, a Camembert-dobozok hatással van. Dietmar Elger azt írja,4 hogy a Merzbau színes tetejét, a sérült önkioldókat, amelyek arra vezet rá minket, hogy a hagyományos építészet egy későbbi alkotáshoz esetleg szükségesek nem használja ki az épületek érzelmi hatását. Egy lehetnek. A földszinten több impresszionista szoba túlságosan precíz egyensúlya, üressége festmény lógott. A második emeleten voltak például zavarhatja az oda belépőt. Schwitterst a a művész legintimebb munkái, így a Merz- tér művészi lebontása érdekelte, és ennek rendelte festmények és a Merz-plasztikák. alá a saját otthonát is.

Merzbau-rekonstrukciója az 1933-as állapotában, Egy 1923-ban készült fotón karcsú oszlop Peter Bissegger áll a középpontban, a tetején egy fejkendős 1981–1983, festék, fa, gipsz, poliészter, fényképek és üveg, 393×580×460 cm Sprengel Múzeum Hannover, © Peter Bissegger babafej. Alatta számos kollázselem, Merz- rajzok, szövegrészletek. A babafej Kurt Schwitters építészeti koncepciójára az olyan Schwitters csecsemőként elhunyt gyermekére expresszionista filmek díszletei, mint a Metropolis utal. A fotó hátterében egy ajtóra akasztott vagy a Dr. Caligari, valamint a konstruktivisták festmény, az 1914-es Elárasztott mezők mellett Bruno Taut és a költő, építész Paul látható. A majdnem plafonig érő oszlop a Scheerbart voltak nagy hatással. 1931 után a szoba negyedét foglalta el. Innen az asszamb- Merzbau új fázisa kezdődött el. A kollázsok és az lázs továbbterjedt, és hamarosan az egész oszlopok közti teret elkezdték átstrukturálni a ház burjánzó dadaista fogalmi kápolnává gipszből, fából és gittből épített barlangocskák, változott, barlangok rendszerévé, amelyekben s a Merzbaut kiteljesítették a művészi szentélyek Schwitters a talált tárgyakat vagy a plasztikáit és az odúcskák. A szentélyek valójában különféle mint szent ereklyéket helyezte el. A műhely a plasztikák voltak néha egy-egy kortárs művészre Merzbautól szinte átjárhatatlanná vált, ezért

október 2019 9 11 emlékezve az azokat szimbolizáló láthatták. (A 1930-as évek elején több külföldi művész tárgyakkal: a Theo Doesburg barlangocs- és művészettörténész, így Katherine S. Dreier, Alfred H. kájában egy darab nyakkendő található, Barr és Philip Johnson is járt a Merzbauban.) Mies van der Rohéjéban az építész A hannoveri Merzbaut 1943 októberében a Brit ceruzája, egy harmadikban Moholy-Nagy Királyi Légierő támadásakor bombatalálat érte, de feltételezett zoknijának egy darabja épült ekkor már Schwitters nem lakott ott. be egy plasztikába. Schwitters 1934 nyarát a norvég Hjertøya szigetén töltötte, ahol egy kis kőkunyhót bérelt, ott konstruktivista architektúrával foglalkozott. A töredékként hátrahagyott műveket hatvan évvel később fedezték fel, és 2015-ben kezdték el restaurálni. Hjertøya szigetén készült egy hatalmas Merz-oszlop is, Schwitters legnagyobb kültéri szobra. Az emigrációban elkezdett második Merzbau (Ház a domboldalon) a norvég Lysakerben 1951-ben leégett. Erről a műről csak néhány vázlat maradt fenn. Schwittersnek 1940-ben a nácik elől Nagy-Britanniába kellett menekülnie, ahol nehezen fogadták be, és minden pénze elfogyott. Ekkor kért segítséget Barrtól,5 aki a MoMA igazgatójaként a Kubizmus és absztrakt művészet című kiállításon húsz korai művet állított ki tőle. Végül részletekben 3000 dollárt ajánlottak neki, hogy építse fel újra a hannoveri Merzbaut, de ez akkor nem volt lehetséges, így a művész egy Newcastle közeli istállóban kezdett dolgozni. Folytatta, amit Hannoverben elkezdett, az istálló falaiba vésett odúkat, újság- és könyvkollázsokat ragasztott rájuk, gipszet öntött, festett. Erre a harmadik Merzbaura, a Merz-istállóra mondta Andrew Graham-Dixon,6 hogy a legjobb dolog, ami a modern brit művészetben történt. Sajnos Schwitters hamarosan bekövetkező halála miatt nem tudta befejezni ezt a munkáját. Később az istálló falát az épületről leválasztották, és egy helyi múzeumban állították ki. Az archív fotók, rajzok és leírások alapján, Harald Szeemann kurátor ösztönzésére, Peter Bissegger 1980 és 1983 között rekonstruálta a Merzbau legfontosabb részletét,7 ez a hannoveri Sprengel múzeumban megtekinthető. A precíz újraépítésben segített Ernst Schwitters, a művész fia is. Addig a nagyközönség a Merzbaut mindössze három, Wilhelm Redemann által készített fotó alapján ismerhette. Bisseggernek a kamera és a lencse típusából, valamint a fókusztávolság alapján kellett kitalálnia a Merzbau valós méreteit. Szerencsére volt egy pont, amely mindhárom fotón szerepelt, ez segített megalkotni a háromdimenziós modellt. Természetesen ezek a fotók csak egy adott pillanatban mutatják meg a művet, amely alapján a rekonstrukciót el lehetett végezni, annak ellenére, hogy a Merzbau egy folyamatosan alakuló tér volt, amely bármikor egy-egy új és új oszloppal, szentéllyel bővül- hetett. Az eredmény: őrületes keveréke a barlangnak, a katedrálisnak, a várnak és az elefántcsonttoronynak. fotó: Michael Herling és Aline Gwose, © Sprengel Múzeum Hannover, Kurt Schwitters Archívum Schwitters Kurt Hannover, Múzeum © Sprengel és Aline Gwose, Michael Herling fotó:

Peter Bissegger Merzbau-rekonstrukciója az 1933-as állapotában, Jegyzetek 1981–1983, festék, fa, gipsz, poliészter, fényképek és üveg, 1 Kurt Schwitters: Die Merzmalerei. In Der Zweemann I., Nr. I, Hannover, 1919, 18. 393×580×460 cm 2 Kurt Schwitters: Merz No. 21. Erstes Veilchenheft: Ich und meine Ziele. Sprengel Múzeum Hannover, © Peter Bissegger Hannover, 1931, 106–117. 3 J. Kaltendorf: Der Mann an der Liftaßsäule. Hannoversche Allgemeine Zeitung, 27. 9. 1962, 7. Schwitters felvetette, hogy a Merz- 4 Dietmar Elger: Der Merzbau. Walther König Verlag, Köln, 1999. szempontok alapján új épületeket is lehetne 5 Adrian Sudhalter: Kurt Schwitters and The Museum of Modern Art in New tervezni, sőt akár egy Merz-metropolisz is York. In Kurt Schwitters and the Avant-Garde: International Symposium, létrejöhetne. Ezek az ötletek nem valósultak Sprengel Museum, Hannover, 2007. 6 https://merzbarnlangdale.wordpress.com/the-merzbarn/ meg, és mire a hannoveri Merzbau kész lett, influence-of-the-merz-barn/ addigra már szerencsésebb volt a felkavaró 7 Karin Orchard, ‘Kurt Schwitters: Reconstructions of the Merzbau’, in Tate összművészeti munkát a nácik elől elrejteni, Papers, no.8, Autumn 2007,https://www.tate.org.uk/research/publica- tions/tate-papers/08/kurt-schwitters-reconstructions-of-the-merzbau, így azt csak Schwitters művészbarátai accessed 4 July 2019.

A cikk megjelenését a B. Braun támogatta.

október 12 Ropogós, zamatos, fanyar nyomatok Julian Schnabel grafikái T o l n a y I m r e Művészetek Háza – Csikász Galéria, Veszprém, 2019. X. 5-ig

Az új táblaképtől a filmen át a grafikáig Julian Schnabel: Cím nélkül (Kölni székesegyház), 2016, szénnyomat, vászonra ragasztott papír, 80×106×0,3 cm Nem ehető műalkotásoknak készül itt a reklám, a © 2019 Julian Schnabel / ARS, New York/ maradandónak szánt dolgok, így a szóban forgó grafikák vizuális fogyaszthatósága pedig, lássuk lesznek. A képzőművészek egyik nagy része álmait-vágyait, másik jelentős be, viszonylagos, és nem is a magaskultúra hányada élményeit jeleníti meg, és vannak persze mások is, sokfélék. elsődlegesen áhított szempontja. De maradjunk Pannónia közepén, a Bakony alatt és a Balaton fölött elterülő Veszprém a gasztronómiai párhuzamnál: a szokványos és várában most egy jelentős tengerentúli képzőművész grafikáit láthatjuk. nem szokványos alapanyagokból felejthetetlent Hogy Schnabel melyik kategóriába sorolható, nehéz eldönteni. főzők, alkotók között vagy egyre nehezebb eredetit találni, vagy az idő koptatja el műveik valós-vélt A királynék városa, 2023 Európai Kulturális Fővárosa nemcsak a erejét-ízét. Aki a gasztrokultúrában vagy a vizuális Veszprémfesten fogad sztárokat, hanem a múzeumaiban is. Ez utóbbiak művészetek valamely műfajában bátor, erőteljes kortárs képzőművészeti kiállítóhelyeit és azok tárlatait, gyűjteményeit íz- és anyagtársításokat létrehozva maradandót (bár a Művészetek Háza kezeli házigazdaként. Egyik épületükben, a Csikász az étkeknél ez igencsak relatív) alkot, annak művei Galériában szerepel grafikai munkáival az amerikai kortárs művészet kategóriáik megkerülhetetlen igazodási pontjai évtizedek óta világhírű alkotója, Julian Schnabel, akinek még nem volt térségünkben önálló bemutatkozása. A még köztünk élő vagy már csak

október 2019 9 13 Julian Schnabel: Gyermekkor I., 2016, szénnyomat rézkarcpapíron, Julian Schnabel: Gyermekkor IV., 2016, szénnyomat papíron, 130×93 cm, © 2019 Julian Schnabel / ARS, New York/ 80×57 cm, © 2019 Julian Schnabel / ARS, New York/

műveikkel velünk lévő, ismert-elismert művé- A pop-art művészei – közéjük (is) sorolható az intel- szek megítélésekor gyakran felmerül a kérdés, lektuálisan öntörvényű Schnabel – szívesen nyúltak a mivel váltak-válnak sztárokká. Schnabel klasszikus technikákhoz, azokkal mások produktumait valószínűleg sokoldalúságával és azzal a vagy egyszerű környezetkultúra-termékeket (mint markáns vonásával, hogy bármihez nyúl, az például tapéta, plakát) hoztak sajátosan helyzetbe, szinte mindig erőteljes és egyéni. Legyen az értelmeztek át, lehetetlenítettek el. Hogy ez egyéni törött tárgyak sokaságából összerakott kép, hatalmas vitorlavászon, selyem, szőnyeg, zászló mint képfelület, bátran felülírt hagyo- mányos grafika vagy film. Pop-art, magánmitológia vagy újromantika? Egyre nehezebb és egyre viszonylagosabb korunk képzőművészeit kategóriáinkban egyértelműen elhelyezni, többnyire ők maguk is viszolyognak a skatulyáktól. Változnak a fogalmak, a művészetek produktumai vaskos rétegekként rakódnak egymásra, miként Schnabel esetében amúgy is sok a szokatlan alkotói matéria. Ahogy a „nép” fogalma és szerepe folyamatosan változik vagy inkább gazdagodik a tengeren túli és inneni kortárs népművészet (popkultúra) megjelenése óta, illetve azzal párhuzamosan, úgy írják felül és át e kategóriát is a képzőművészek. Az Egyesült Állomokban képzőművészetet létrehozni hasonlóan erős identifikációs-civilizációs indíttatású kényszer lehetett másfél évszázada és később is, amely létrehozta egész anyagi és szellemi kultúrájukat. Julian Schnabel: Bill (rövid csönd után), 1998, szitanyomat papíron, kézi festés, műgyanta, 152,4×122 cm © 2019 Julian Schnabel / ARS, New York/

október 14 kérdésfeltevés, pop-artos válaszkeresés vagy egy sajátos sokrétegűségre-többértelműségre épülő újromantikus magánmitológia, az szinte mindegy – nagyjából mindegyik egyszerre. Minden egész eltörött, írta Ady 1909-ben személyes metaforaként, de egyetemes századeleji érzést megfogalmazva. Majd’ száz évvel később, egyik legjelentősebb kortárs festőnk, Szűcs Attila mondta, hogy ő a művészet szemétdombján kutat, és abból építi fel festészetét. Schnabel is a kollektív vagy személyes emlékezet tárházából merítve értelmezi újra a képzőművészet realitásával a közelmúltat, a megtörténtet, a jelent. Cseréptöredékeiből rakja újra össze a világot, azaz vizuális-kulturális hordalékából gyúrja össze, építi fel grafikáit. Mindennapjaink élményvilága, történései és arcai a jelenünk és a történelmünk, azaz mi magunk. Higgyétek el, felebarátaim, egy hely, tágabb közösség megismeréséhez az ottani templom-kocs- ma-hulladéktemető viszonylat tanulmányo- zása révén juthatunk el, illetve kerülhetünk legközelebb. Ugyanakkor Schnabel grafikái nem a hétköznapok hulladékából építkeznek, nyomatai inkább szellemi vagánysággal fűszerezetten reprezentatívak, expresszíven életigenlők. Az amerikai művész képi világa, bár hétköznapi értelemben periférikus, az európai, még inkább kelet-közép-európai intellektuális rusztikával mégsem igazán rokon. Az ikont felülíró gesztusok

Nem látunk ikont a veszprémi Schnabel- Julian Schnabel: Invierno sexo primaveral, 1995, kézi festés, szitanyomat, anyagban. Azért említendő itt a fogalma, mert műgyanta, 101,6×76,2 cm, © 2019 Julian Schnabel / ARS, New York/ az ikon képmást jelent, és a képmáskeresés, -tagadás vagy -felülírás mindig fontos volt Schnabel grafikai munkái szinte mind kapcsolatba hozhatók a hagyo- és maradt mind a Kelet, mind a Nyugat mányos képi műfajokkal, portréval, zsánerrel, csendélettel, tájképpel. képiségében. A Schnabel által alkalmazott Ezekkel való önkényes alkotói bánásmódja tette azonban műveit pazar színvilág egyfajta kortárs barokk emblematikus korlenyomatokká. Gesztusai ikonikussá vált vizuális alkotóvá teszi őt. Szivárványszínek, a grafikák botrányok, szellemi-képi beintések, tudatos esztétikai devianciák. két dimenzióját radikálisan átértelmező és vizuálisan determináló, öntörvényűségükben A grafikai nyomat és a portré új anatómiája is elegáns lakkok mediterrán hevületet adnak Képzőművészeti tartalmú szövegeket gyakran olvasók számára nyomatainak. Az oly gyakran felbukkanó a gesztus leginkább vizuális jelhagyási mód, pedig a hétköznapok gyanta és lakk egyfajta romantikus máz, jóval szélesebb spektrumán minden kifejező mozdulat, hatást keltő ugyanakkor antinosztalgikus réteg is a megnyilvánulás, meghatározó cselekedet is annak tekintendő. képen, egyúttal a fedés, feltárás, kiemelés Schnabel klasszikus hatású barna grafikákat, expresszív aquatin- és konzerválás anyaga, jelképe és módja is. tagesztusokból felépülő portrékat, természetolvasatokat is kiállít A művész címadási gyakorlata, képi elemekkel, Veszprémben. Gesztust tett nemcsak a nyomhagyási módot illetően, jelképekkel, felületképző anyagokkal való (bár hanem a műfajok (arckép, természetanatómia) tekintetében is, egyéni nem könnyen felfejthető) sajátos ténykedése ízű-szemléletű anatómiát hozott létre, ráadásul szokatlan hordozóra, azonban a veszprémi tárlaton kommentárt bársonyra nyomtatva. igényelt volna: az alkotót tárgyilagosan bemu- tató és a műveket a nagyközönség számára Az örök pimasz kölyök üzenete olvashatóbbá tevő magyarázatokat. A Childhood című sorozatáról néhány konkrétumot is tudunk. A nyugati, keresztény gyökerű kultúra egyik Az amerikai függetlenség 240. évfordulójára készített kollekció, melyen építészeti-szakrális képmása, spirituális a Fehér Házból származó tapéta narrativitását saját képi-festői háza, azaz térikonja a templom. Schnabelnek látványvilágával társítja – fogalmaz a veszprémi tárlat egyik kurátora, a kölni dómról készült iskolai tanmetszetet Alexander Tolnay. A baljós történelmipannó-sorozat egyik főszerep- átdolgozó, gesztustársításokkal manipulált lőjeként furcsa prémsapkával látható kecske afféle ironikus tényező. munkája is a képmás helyzetbe hozása. Az önmaga szerepét túldimenzionáló gőgös teremtmény eszelősen Fekete foltok, gesztusok és drapérialenyomat, és önzően nyomul a világban, egy brooklyni születésű, ma már Long rózsaszín ecsetnyom egy hagyományos Island-i, hetven felé járó örök kölyök pedig megfesti, lenyomtatja és metszeten. Kortárs ikonográfia a régin, más pimaszul összefirkálja a tablót. Az elején használt gasztronómiai párhu- közelítésben a klasszikus mű megsebzése, zamhoz visszatérve Schnabel (boszorkány)konyhája felejthetetlen, szellemi birtokbavételének egyik módja, ropogós, de nem könnyen emészthető, fanyar falatokat kínál. Iróniája ha úgy tetszik, aktualizálása. mögött azonban kijózanító, szembenézésre ösztönző kritika rejlik.

október 2019 9 15 Tulajdonságok nélküli 0000 és örömök Tót Endre: TÓTalZÉRÓK és TÓTalÖRÖMÖK K o ll á r D á v i d Vass László Gyűjtemény, Veszprém, 2019. X. 26-ig

Tót Endre az 1970-es években szakított korai az 1971 és 2006 között készült Öröm- és Zéró-műveken festőkorszakával és a konceptuális művek felé keresztül. Értelmezésem szerint a művek által kifeszített fordult. Bár kezdeti konceptes, mail-art munkái interpretációs tér az információs kor sajátos életvitelét is bizonyos szempontból a szocialista rendszer tematizálja, amelynek meghatározó elemei közé tartozik szelekciós nyomására adott exaptív reziliens1 a „végső alap” elvesztésének elfogadása és az önmeg- válaszoknak is tekinthetők, termékenyebb, valósítás szótárainak ironikus-kreatív destrukciója. ha projektjeit a kreatív destrukció kultúrá- jának2 paradigmatikus eseteiként kezeljük. TÓTalZÉRÓK és TÓTalÖRÖMÖK A veszprémi Művészetek Házában rendezett Tót Endre Zéró-művei olvasatomban az univerzális TÓTalZÉRÓK és TÓTalÖRÖMÖK című kiállítás Tót ontológiák3 paradigmatikus dekonstrukciójának sajátos Endre két meghatározó – gondolatiságában az manifesztumai, amelyek az értelmezői pozíció megala- életmű egészét átfogó – projektjét mutatja be pozatlan megalapozására reflektálnak. Állításomat jól árnyalja a 0 etimológiája: a 0 az arab szifr (zéró) és a latin nullus (nulla) szavakra vezet- hető vissza.4 Előbbi eredeti jelentése üres, utóbbié semmi. Ezzel összhangban a bevett zéróértelmezések a nullát leggyakrabban a semmi, az üresség és a hiány fogalmaival rokonítják. Ez pedig könnyedén összhangba hozható azokkal az értelmezésekkel, amelyek a nullát a hiány percepcióján keresztül ragadják meg.5 Eszerint a hiány, a nulla nem pusztán az ürességet reprezentálja, hanem rafinált másodlagos reprezentációk révén a kizárás, az

Tót Endre: Üres zér0 mindenkinek, senkinek és nekem, 1977/2005, 1977/2005, akril, karton, 150×100 cm

Tót Endre: Örülök, hogy odaadhatom ennek a zér0nak a felét, 1977/2005,

fotó: Navratil Ferenc Navratil fotó: akril, karton, 150×100 cm

október 16 fotó: Áfrány Gábor Áfrány fotó: eltüntetés aktusával éppen a kizárt műveletek Tót Endre: TÓTalZÉRÓ-sorozat, akril, karton, egyenként 150×100 cm vagy eltüntetett struktúrák komplexitását denotálja. A kép eltüntetésének egyik legmeg- Örül individuális-epizodikus életünk kreatív destrukciójának, határozóbb aktusa Robert Rauschenberg örül annak, hogy értelmezéseink végső megalapozatlansá- nevéhez köthető, aki 1953-ban De Kooning gának elfogadása révén olyan értelmezésekre reflektálhatunk egyik rajzát kiradírozta, az így üressé váló papírt „amelyeket más emberek vagy [művek] tartottak végsőnek”.9 pedig a saját nevével szignózta, bekeretezte Tót Endre persze azáltal, hogy a „boldogságot kiváltó esetek és Radírozott De Kooning-rajz címmel állította körét abnormálisan kitágítja”,10 merőben ironikus (nyelv)játékot ki.6 Rauschenberg Tót Endre Zéró-műveihez játszik. A komplexitás hullámait derűsen megülő ködlovag – művészkönyveihez és Távollévő képeihez alakját megidézve tisztában van azzal „hogy érzelmeink es (amelyekből néhány szintén látható a veszp- gondolataink sem csak a sajátjaink”.11 Miközben örül annak, rémi kiállításon) – hasonlóan a mű eltüntetése, hogy az egyik mondatot a másik után írhatja, vagy éppen a hiány hangsúlyozása révén ráirányította a kurvára örül azoknak a napoknak, amikor semmi sem történik figyelmet a komplexitás végső megalapozá- vele, kivéve, hogy reggel felkel és este lefekszik, rávilágít arra, sának korlátaira. Azáltal, hogy Tót a nyelvi és hogy értelmezéseink, szótáraink, önleírásunk és világlátásunk vizuális kifejezőerőt meghaladó komplexitás is esetleges. Az esetlegesség elfogadásának ironikus derűje komplementerét (0) ábrázolja, és a lehetséges pedig egy olyan létmód körvonalait rajzolja meg, amelyben értelmezések terét radikálisan kitágítja, olyan a semmit semmiző művész, néző és kritikus „azért ismer műveket hoz létre, amelyek többé nem írhatók meg és sajátít el új [értelmezéseket], hogy eddig ismeretlen le olyan tulajdonságok révén, amelyek a világ módokon határozhassa meg önmagát”,12 s ezáltal új ön- és egyetlen adekvát leírására vonatkoznának. Ezt világértelmezésekre tehessen szert, amelyek hatására megél- programszerűen illusztrálja Tót Endre Ez nem heti epizodikus élete folyamatos kreatív destrukcióját. nulla című alkotása, amely René Magritte A képek árulása című munkájának parafrázisa. Jegyzetek A kép egy nullát ábrázol, alatta a felirat: Ceci 1 Az exaptív reziliencia egy komplex rendszer azon képességét jelöli, amely n’est pas un zeró (Ez nem nulla). A nulla ebben a révén egy exogén hatásra olyan endogén választ adnak, amelynek során egy tulajdonság, amely korábban egy adott, partikuláris funkciót töltött be, textusban bármi lehet, ha a befogadók képesek kooptálódik egy új használatra, vagy egy tulajdonság, amelynek korábban nem áttörni a konvenciók „kiüresedett burkát”,7 és volt funkciója, kooptálódik a jelenlegi használatra. Lásd Kollár Dávid – Kollár József: The Art of Shipwrecking: The Rise of Exaptive Resilience. Dialogue and „intuíciójukra, megérzéseikre, devianciájukra Universalism, 2019/3. hagyatkozva ráéreznek a szavakon túlmutató 2 Manuel Castells: A hálózati társadalom kialakulása. semmi ízére”.8 Az egyetlen objektív alap Gondolat Kiadó, Budapest, 2005. keresésének keresztény gyökerű karteziánus 3 Kollár D. – Kollár J., i. m. programja helyett Tót Endre Zéró-művei a 4 Magyar etimológiai szótár. 5 Neil P. Barton: Absence perception and the philosophy of zero, 2019, kreatív destrukció kultúrájának sajátszerű prog- Synthese, 1–28. https://doi.org/10.1007/s11229-019-02220-x ramját kínáljak, amelynek textusában az alkotó, 6 Bordács Andrea – Kollár József – Sinkovits Péter: Tót Endre. a néző és a kritikus nem csupán beismeri, hogy Új Művészet, 2003, 24. az értelmezései megkérdőjelezhetők, hanem 7 vö.: Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Gondolat Kiadó, Budapest, 1982; Hidas Zoltán: Törékeny értelemvilágaink – A világalakítás rendje ezt a belátást strukturáló elvként használja fel és szabadsága. Gondolat Kiadó, Budapest, 2018. művei vagy értelmezései létrehozása közben. 8 Bordács A. – Kollár J. – Sinkovits P., i. m., 34. A kommunikációképtelenség nihilista felfogá- 9 Richard Rorty: Esetlegesség, irónia, szolidaritás. Jelenkor Kiadó, 1994, 89. sával szemben, Tót Endre, miközben a szabad- 10 Bordács A. – Kollár J. – Sinkovits P., i. m., 39 ságtól enyhén mámorosan, az információs 11 Kollár Dávid – Kollár József: Tulajdonságok nélküli társadalom. Jel-kép, 2017/3. kor megalapozatlan tébolyának elborzasztó DOI: 10.20520/JEL-KEP.2017.3. 12 Pápay György: Demokrácia filozófiai megalapozás nélkül. szépségét szemlélve nullákat pötyög, örül. Ráció Kiadó, Budapest, 2010, 73.

október 2019 9 17 A paradoxon gyönyörűsége Tót Endre táblái a Ludwig Múzeumban B o r d á c s A n d r e a

Szeret, nem szeret… játszottuk gyerekko- runkban virágszirmokat tépkedve. Ez az egyszerre meglévő, ellentétes érzelempár már Catullus Gyűlölök és szeretek című versében is megjelenik: „Gyűlölök és szeretek. Tán kérded, mért teszem én azt / Nem tudom, ám érzem, s szerteszakít ez a kín.” Hát, Tót Endrét egyáltalán nem szakítja szét ez a kín, hanem kifejezetten szórakoztatja. Sőt, két új táblája – „Ha ezt a szemközti táblát elolvasod, szeretni foglak.” „Ha a szemközti táblát elolvasod, utálni foglak.” – valójában nem is szeretetről és gyűlöletről szól, hanem egy ambivalens helyzetről. Magáról az ellentmondásról, a helyzet, az ötlet, a projekt ambivalenciájáról, nem pedig saját érzéseiről. Tót magának az ambivalenciának a megjelení- téséhez kapcsol egy ambivalens dolgot, egy, az ellenkezőjébe könnyen és rendszerint átcsapó érzést (szeretet-utálat), viselkedést. fotó: Ludwig Múzeum Ludwig fotó: Ugyanakkor Tót érzelmekre utaló kifejezései, A tábla átadása. és szövegei, ahogy korábban az Öröm-projektjei Bordács Andrea Tót Endre sem érzelmekről szólnak, hanem sokkal inkább a logikáról, a játékosságról. A mostani virággyerek-alteregója szájára fagyott mosollyal adja a táblákhoz hasonlatos korábbi munkái is közönség tudtára fokozhatatlan örömét. A logókarakter az Öröm-projekthez kötődnek. Az „Örülök, nem egy, az élet terhétől beszürkült, átlagos kisembert hogy itt állhatok”-táblát először a budapesti formáz, de nem is a felelősség súlya alatt szorongó Artpool Művészeti Kutatóközpont egykori vezetőt. Sármosan szélfútta hajával az entellektüelek kiállítóhelye előtt a Paulay Ede utcában, szivacsos puhányságán és a testüket edző izomkohá- később a debreceni MODEM belső kertjében szok acélmosolyán egyaránt gúnyosan mosolygó hobó avatták, majd Sümegen, a művész szülőháza megtestesülése. A világ, benne a művész változik, de előtt (azt megelőzően a kölni Ludwig Múzeum a projekt központi hőse mosolygós, kócos hippi marad. tetőteraszán – úgy tűnik, már lassan a Olyannyira, hogy ez a logókép az idők folyamán nem Ludwig-hálózat részévé válik). változott. Ez jelzi, hogy ugyan a „test öregszik”, de Tót lélekben ugyanaz az örök játékos hippi ma is. Az „Örülök, hogy itt állhatok”-táblák és az Öröm-munkák sajátossága, hogy az alkotó az Ennek a játékosságnak az újabb változata ez a két örömöket kiváltó esetek körét abnormálisan tábla. A mostani idea első megjelenését még 1972-ben kitágítja. Ezeknek a TÓTálÖrömöknek a készítette olajfestékkel. Saját bevallása szerint ekkor leggyakoribb alanya – ahogy a mostani használt utoljára olajat, akkor ezt betűsablonnal készí- táblájának is – a logójává vált fotója, amelyen tette falemezre. Az ideát az évtizedek során többször a művész a 60-as évekből itt maradt feldolgozta különböző médiumokban: Szombathelyen,

október 18 fotó: Áfrány Gábor Áfrány fotó:

Tót Endre: TÓTalZÉRÓ-sorozat I-VI., 1975–77, zománctábla, 22×17 cm fotó: Bordács Andrea Bordács fotó:

Debrecenben (MODEM), villanyújságon, Tót Endre: Ha a szemközti táblát elolvasod, szeretni foglak, 2019, gránit, 33×60 cm szitanyomaton, vásznon, és nemrég adta ki a hamburgi múzeum pólóra nyomva. Pár éve a üzenetét. Szeretném, hogy szeressenek, de londoni Tate Modernben volt kiállítva a logó egy csak azért is elolvasom a szemközti táblát, vagy variációja a 70-es évekből. nem szeretném, hogy utáljanak, ami esetleg Ezek az új darabok belső térben, alkalmaz- erősebb, mint a kíváncsiságom, és tényleg kodva az architektúrához, két szemközti nem olvasom el a másikat. falrészbe vannak beépítve, mintegy a Mindenesetre Tót műve nem klasszikus logikai legideálisabb prezentálásaként az ideának. és nyelvfilozófiai paradoxon, hisz nem az Ugyanis az eredeti, „If You read the right side állításból magából következik (mint például I’ll love You / If You read the left side I’ll hate az arisztotelészi „ez a mondat hamis”, s nem You / Endre Tot” szöveg (például a pólón is) is térek ki az ennél bonyolultabb Tarski-, olvasható, befogadható egyszerre is, ám így, Russell- vagy Yablo-paradoxonra), hanem a hogy egymással szemben vannak, egymásra helyzetből. A paradoxonba helyezett szubjektív való referálásuk sokkal intenzívebb. és érzelmi momentumok (szeretni/utáni foglak) Minden nézői aktivitásra inspiráló munka eleve kivonják a művet a klasszikus logika és esetében felmerül, hogy a néző mennyire a nyelvfilozófia köréből, ugyanakkor a projekt tekinti azt játéknak, logikai paradoxonnak, nem is érzelmi szinten működik. Tót Endrénél az esetleg történik-e valamifajta érzelmi megfe- önmaguknak ellentmondó állítások öröméről, a leléskényszer, és szó szerint veszik-e a táblák paradoxon gyönyörűségéről beszélhetünk.

október 2019 9 19 A végtelen kreativitás mestere Király Tamás –műfaji határokon túl J a n k ó J u d i t Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, 2019. IX. 15-ig

Király Tamás (1952–2013) a 80-as évek undergroundjának fontos figurája. Újságcikkekben nevezték már magyar divatpápának; külföldön mindig nagyon izgalmasnak tűnt, hogy a vasfüggöny mögött, a szürkének titulált életkörülmények közt is él egy avantgárd divattervező, akinek ráadásul lehet, hogy nem is a divathoz, hanem a művészethez van szorosabb kapcsolódása. A rendszerváltás előtt két perccel mutatkozott be Nyugat-Berlinben, s akikkel akkor együtt mutatta be a ruháit (például Vivienne Westwooddal és Yoshiki Hishinumával), azok később tényleg a divat pápái lettek. Ő pedig itthon öltöztette a kor alternatívjait élő kira- katos belvárosi New Art butikjából. Újhullámos zenekarok, mint az URH, a Kontroll Csoport és a Sziámi felvezetéseiként mutatott be show-kat a Petőfi Csarnok színpadán, Xantus János és Bódy Gábor filmjeihez tervezett jelmezt, Bachman Gáborral együtt látványt. A felsorolásból is látszik, hogy Király Tamás élete és munkássága számtalan irányba kibontható. A Ludwig Múzeum Király Tamás. Out of the Box című életmű-kiállítása most kihúzott egy szálat a gombolyagból, de annak feldolgozása, hogy ki is volt Király Tamás – hordhatatlan ruhákat tervező autodidakta divat- tervező, divatművész, esetleg performanszművész? –, még korántsem elvégzett feladat. A kiállítás kurátorával, Timár Katalinnal beszélgettünk. fotó: Rosta József Rosta fotó:

A Baltazár Színház Baltazáréji álom Tímár Katalin: Egy kiállítás című előadásához készült jelmezek, általában nem a boldog végkifejlet év végén megjelenő katalógusban jóval Budapest, 2011 vagy a beteljesülés szimbóluma, több anyag szerepel majd, mint ami hanem csak egy állomás a a kiállítótermekbe bekerült. : Jogos a kérdés, ha onnan nézzük, feldolgozás folyamatában. Király T. K. hogy általában a világban iparművészeti Tamás életművére vonatkoztatva Tamás munkásságára mindig is jellemző vagy designmúzeumokban, tárgykultú- hangsúlyosan igaz ez. Sokkal inkább volt, hogy nem különálló ruhákban gondol- rával foglalkozó intézményekben szokás kiindulópont volt ez a kiállítás, kodott, és főként nem statikusan képzelte el az ilyen típusú tárlatokat megrendezni. mintsem a vége valaminek. Nagyon azokat, hanem mozgásban, „akció” közben. Leghíresebb ezek közül a londoni Victoria sok feldolgozni valót, kutatni valót Tematikus divatbemutatókat rakott össze & Albert Museum, ahol mostanában kínál Tamás hagyatéka, szakdol- belőlük a kezdet kezdetétől, ezt szerettem Chanel, Dior és Mary Quant életművét gozókat különösen biztatnék, hogy volna visszaadni. Amikor 1981–87 között bemutató kiállítások követték egymást. vessék rá magukat a témára, mert két társával, Koppány Gizellával és Kováts De Király Tamás mind személyében, szerteágazó és gazdag életműről Nórával együtt működtették a Petőfi Sándor mind munkásságában nem csupán a van szó, sok kérdést fel lehet még utcai New Art Stúdió butikot, ott időről divathoz kapcsolható, hiszen a 80-as tenni. A kiállítás előkészítésekor az időre megjelentek a kirakatban élő, hús-vér években az underground művészeti volt a célom, hogy a ruhákat állítsuk modellek – állítólag maga Király Tamás szcénának volt része, a képzőművé- fókuszba. Szerencsére elég sok is többször beállt az üveg mögé –, mert szekkel együtt az FMK-ba járt, sok ruha fennmaradt a hagyatékban, ennyire fontos volt számára, hogy a ruha munkatársa és barátja volt ebből a túlnyomó részük Király Tamás fiánál, nem önmagában, hanem viselőjével együtt, körből, és mindig is erős képzőművészeti Király Iliásznál lelhető fel, ő adta mozgásban mutatkozzék meg. kapcsolatrendszerrel bírt. A divatban számunkra is kölcsön őket. A kiállítás kapcsán többen feltették radikális és formabontó megoldásokat Tematikus blokkokat állítottunk a kérdést, hogy mit is keres egy hozott elő, gyakorlatilag sosem készített össze a ruhákból, az egyes show-k divattervező a kortárs képzőművészeti hordható és eladható ruhákat, ezért sem voltak a kiindulópontok. Sajnos, múzeumban. Hogyan került a Ludwig volt a divatvilág szerves része – innen így is van, ami kimaradt, de az Múzeumba ez az anyag? nézve érthető, hogy a Ludwig Múzeum

október 20 vállalta fel az életmű bemutatását. És mert ez egy határterületen mozgó kiállítás, a látványterv elkészítésére É. Kiss Piroskát kértük fel, aki a színház világához kötődik, abban járatos. A kiállítás központi termében lévő nagy kifutót például egy 1989 környékén készült Szilágyi Lenke-fotóból kiindulva tervezte meg. A képen egy úgynevezett csillagruha látható, ami több változatban is elkészült, de sajnos egy sem maradt fenn. A csillagforma kialakítására szolgáló pálcák háromszögeket idéző vonalait használta fel Piroska a kifutó megtervezésére, s ezen egy-egy korszak emblematikus ruháját helyeztük el. Szerepelt itt hajtogatott ruha, elektromos kábelekből készített úgyne- vezett kábelruha, „hurkaruha”, átlátszó műanyag balerinaruha az 1997-es Pécsi Nemzeti Színház egyik bemutatójáról, colstokruha, ami azért is izgalmas, mert a colstokok kihúzásával térbeliséget kap. Igyekeztünk a legfontosabb vonulatokat, trendeket bemutatni. Király Tamás újra és újra felhasználta a ruhákat, átalakította, szétszedte és más-más formában összerakta őket, nehéz is sokszor megmondani, melyik volt az ősváltozat. A fejfedők is fontosak

voltak, sőt a fejfedő és ruha kapcsolata József Rosta fotó: is, ahogy a színek. Tamás szerette a csillogó felületeket, kedvenc színei közé Enteriőr, elöl az 1986 körül készült hajtogatott ruha, mögötte a 2000-es években tartozott az arany, az ezüst és a bronz készült arany hurkaruha az alapvetésnek számító fekete-fehér és piros mellett. Néha az volt a célja, hogy idéződött meg. Ez a kezdet. A vége pedig amely a hernyóruhán fantasztikus a női test ismert idomait erőteljesen az utolsó show a 2013-as ELLE divathéten hernyószőrré vált. Tetten érhető itt kihangsúlyozza, néha az, hogy ellene bemutatott piros ruháinak néhány darab- a Királyra jellemző egyedi látásmód menjen ezeknek a közhelyeknek, és jával szintén központi helyet kapott. és végtelen kreativitás, azaz hogy olyan részleteket hangsúlyozzon, amiket lehet a legegyszerűbb dolgokból A „fekete teremben” a 2010-es VAM egyébként nem szoktunk kiemelni. fantasztikus látványt csinálni. design centerbeli fashion show, A hölgy Ez a törekvés is nagyon jellemző a egy kissé bogaras idéződik meg. A fekete 1983-tól vett részt filmes és gondolkodásmódjára, máshová teszi a az egyik kedvenc színe volt, szerette a színházi produkciókban jelmez- hangsúlyokat, mint ahová szokták. félelmetes, sejtelmes, darkos hangulatot. és látványtervezőként. Koppány Azt mondtad, hogy show-k köré A „Baltazár-teremben” azok a műanyagból Gizella, aki társa volt a New Art szervezted a kiállítást. Mely bemu- készült fehér jelmezek láthatók, amelyeket Stúdió butikban, jelmeztervező tatók idéződnek meg? Király a Baltazáréji álom című színházi volt, talán innen jöttek a filmes előadáshoz tervezett. 2009-től működött kapcsolatok, meg aztán akkoriban T. K.: A 80-as évek második felében együtt a Baltazár Színházzal, három darabot az alternatív kultúra egy kis kör a Petőfi Csarnok volt a fő helyszíne a is csináltak közösen. A Baltazáréji álom volt, mindenki ismert mindenkit. bemutatóknak. A mai fiatalok talán már bemutatója 2011. szeptember 13-án, Sokak szerint Tamás legnagyobb semmit se tudnak a Pecsáról, amely a Tamás születésnapján volt. Ezt a termet dobása az 1988-as nyugat-berlini 80-as években az alternatív szubkultúrák azért szeretem nagyon, mert itt mutatható bemutató volt, amihez a korabeli helyszíneként funkcionált. Az intézmény meg talán a legjobban Tamás hihetetlen installáció egy kiállítótermi válto- irányítói nyitottak voltak a köztes műfa- kreativitása a miltonkapcsok és gyorskö- zatát készítettük el. Királyról akkor jokra is. Király Tamás négy bemutatója, tözők használatával. Az iratfűző kapocs az olyan divatlapok is beszámoltak, a Baby’s Dream, Boy’s Dream, Animal’s mint díszítőelem az egyik kedvenc eszköze mint az i-D és a Vogue, és később Dream, illetve az utolsó, a Király’s volt, sok korszakban visszatér, de itt nagyon a Stern is nagy anyagot szentelt Dreams 89-ből, plakátokon és fotókon hangsúlyos. Vagy a műanyag gyorskötöző, munkásságának. Az egész úgy

október 2019 9 21 fotó: Rosta József Rosta fotó:

Az Open Doors című bemutató ruhái és dokumentációi, 1988, Hamburger Bahnhof, Berlin

Kábelruha, 2003 Almási J. Csaba fotó: kezdődött, hogy Claudia Skoda Egyébként állítólag kapott ajánlatokat – épp Belépve a Ludwig kiállítóterébe divattervezőt felkérték egy divat- a berlini siker miatt – külföldi cégektől, hogy mintha a 80-as évek idéződött volna fesztivál megszervezésére, ez volt a eladható kollekciókat is tervezzen, amin el meg, noha dátum szerint 2013-ig Dressater show, ahová nyolc divat- is gondolkozott, de valószínűleg úgy ítélte mentünk el. Mennyire tükrözi Király tervezőt hívott meg, köztük egyetlen meg, hogy túl sok kompromisszummal járna Tamás életműve a 80-as éveket? kelet-európaiként Király Tamást. egy ilyen felkérés. Divat és társadalmi változások – Bemutatójának a Nyitott kapuk ez maga a 80-as évek? A Ludwig Múzeum kiállítása a ruhákra címet adta. Vivienne Westwood koncentrál, de a műhelyként, munkatérként : Nehéz erre így válaszolni. Tamás a fesztivál egyik résztvevőjeként T. K. szolgáló lakása, a közvetlen környezete is szerintem időtlenül tehetséges alkotó nagyon elismerően nyilatkozott róla. kap némi indirekt figyelmet. A hölgy egy volt, de persze hatottak rá a 80-as A bemutatót követően Tamás kissé bogaras című fotósorozaton látható évek, amikor a pályája elindult és amikor adott egy partit, ahol paprikás asztal a lakásában például – ahogy a ki is teljesedett. A kevés pénz és sok krumplit szolgáltak fel, a nemzetközi barátai mesélték – textillel volt leborítva szabadidő kombinációja jó táptalaja vendégsereg gyűszűből itta a alatta domborulatokkal, hogy véletlenül volt a kreatív megoldások szárba magyar pálinkát, és magyaros zene se lehessen funkciója szerint használni. szökkenésének a rendszerváltást szólt. Ez is jelzi azt, hogy Tamás Gyakran kérték fel lakberendezési lapok, megelőző években. milyen eredetien közelített a népi hogy hadd fotózzák le a lakását, ami sosem kultúrához, amit Abody Dóra is volt kétszer ugyanolyan, mert mindig Az elején említetted, hogy sok kiemelt a kiállításhoz kapcsolódó átrendezte. Ott élt és dolgozott – lakása, kutatási feladat van még. Felsorolnál egyik kerekasztal-beszélgetésen. munkahelye és inspiráló tere volt egyszerre. néhány témakört, amivel érdemes Dóra szerint az, ahogy Király Tamás A berlini bemutató előkészületeiről készült lenne foglalkozni? nyúlt a népi kultúrához, minden fotók is a lakást mutatják. T. K.: Jó lenne néhány táblázat össze- divattervezőnek példaértékű lehet. rakásával kezdeni, azok kirajzolnák a Úgy emelte be az örökséget, hogy kutatási irányokat. Az egyik táblában részben nagyon is komolyan vette, szerepelnének a ruhák fotói, az összes részben pedig idézőjelbe tette.

október 22 fotó: Rosta József Rosta fotó:

Ruhák az ELLE Fashion Show-ról, Millenáris, Budapest, 2013

Kiállítási installáció az 1986-os Váci utcai séta fényképe és az 1980-as, 1990-es és 2000-es években készült ruhák és

fotó: Rosta József Rosta fotó: kiegészítők felhasználásával variációjuk és a felsorolás, hogy melyik Aztán ott a hagyaték számtalan fotója. Mi a legfontosabb ebben az show-n szerepeltek. Aztán kéne egy A Ludwigban bemutatott fotók nagy részét életműben, ha egy mondatban olyan táblázat, ahol az összes show és Almási J. Csaba készítette, aki még gyerek- kéne összefoglalni? a rendezőjük, valamint a legfontosabb ként találkozott Király Tamással egyszer munkatársak vannak felsorolva. Például abban a vidéki kisvárosban, ahol felnőtt, T. K.: Talán a legendás 1986-os Padi Marianna rendezte a 80-as évek majd amikor Budapestre jött, bekerült az Váci utcai divatséta lehetne az show-it, aki aztán disszidált Hollandiába, alternatív szcénába, személyesen is megis- emblematikus összefoglaló. Egy majd öngyilkos lett valamikor a 90-es merkedett vele, és az egyik leghűségesebb kazettás magnóval és néhány években – keveset tudunk róla, ahogy dokumentátora lett. Az ő öt-hatezer fotó- lánnyal kimentek a Váci utcába, amit az alternatív szcéna több, azóta járól nagyjából tudjuk, hogy mikor készültek, kifutóként használtak egy ad hoc visszavonult vagy elhunyt szereplőjéről de számos olyan felvétel, papírkép és divatbemutató erejéig. Ez az akció is. A munkatársak összegyűjtése a negatív szerepel Tamás hagyatékában, összefoglalja mindazt, ami Tamást 80-as évek kapcsolati hálózatának amelyekről nem tudjuk, hogy ki csinálta őket művészként foglalkoztatta, és ahogy feltérképezésében, az egymásra hatások és mikor. Ezeket is jó lenne feldolgozni. Ezek ezeket a művészi kérdéseket megol- vizsgálatában nagy segítséget jelentene. mellett persze szükség lenne elemzésekre dotta. Őt az átalakulás és a folya- Egy másik példa Bachmann Gábor, aki is társadalmi, divattörténeti, színházi stb. matok érdekelték, mindig mindent szintén Tamás barátja volt, ő is nagyon szempontból. Ezt a kutatást Muskovics szétszedett, újrahasznosított – sokat segített neki a berlini show Gyula és Soós Andrea részben elkezdték, ebben is megelőzte a korát. Az adott előkészületeiben. Ha megvan a ruhák, a de még sok munka maradt. helyzetre kereste a legérvényesebb show-k és az alkotótársak listája, jöhet- választ. De nem akarom megkerülni nének a modellek, ki hogyan találkozott a kérdést: a végtelen kreativitás. Királlyal, aztán a zenelisták, kelléklisták, forgatókönyvek stb. Ezeket most kellene összegyűjteni, mert még élnek és megszólaltathatók a közreműködők.

október 2019 9 23 Felfedezők 2.0 Budapest Art Mentor program – a második évfolyam kiállítása J a n k ó J u d i t Ybl Budai Kreatív Ház, 2019. VIII. 29. – IX. 29.

Presentcontinuous A Budapest Art Mentor programba nyilvános pályázat útján lehet beke- rülni. Szakdiplomával rendelkező képzőművészek jelentkezhetnek, akik nem töltötték be a 40. életévüket. Kétlépcsős felvételi során szakem- berek nézték meg a portfóliójukat, hogy meggyőződjenek tehetségükről, ezután egy beszélgetés keretében a tudatosságukat és elkötelezettsé- güket vizsgálták. A programot kiállítás zárta az Ybl Budai Kreatív Házban.

műtárgyvásárlásoknál elengedhe- A mentorprogram két féléve tetlen, hogy egy életmű fel legyen alatt a mentoráltak betekintést építve, gyűjtők nélkül viszont nem kapnak az összes olyan területre, kerül be senki a körforgásba. melynek ismerete elengedhetetlen napjainkban egy művészkarrier A zárókiállítás, amelynek az Ybl felépítéséhez, megismerik milyen Budai Kreatív Ház adott otthont, lehetőségek állhatnak előttük, és lehetőség a bemutatkozásra személyiségükből adódóan melyik és a tanultak alkalmazására. a számukra megfelelő azok közül. Bérczi Linda szerint egy iskolai A pénzügyi és jogi alapismeretek tanév alatt nem lehet teljes mellett betekintést nyernek a szemléletváltást elérni, az magyar és a nemzetközi szcéna eredmény két-három vagy viszonyrendszerébe. Útmutatást akár öt év múlva fog látszódni. és javaslatokat kapnak, hogyan A képzőművészek között ritka, prezentálják magukat a célközön- aki tudja magát promotálni, ségüknek a mindennapi életben még ritkább, aki szeretné is vagy akár az online világban, hol ezt a tevékenységet. „Úgy találhatóak a nekik szóló pályázatok, látom – fogalmaz Bérczi Linda –, és hogyan állítsák össze azokra hogy amolyan aha-élményeket anyagukat. Kapcsolatépítésre éltek át a résztvevők, és évek is lehetőségük nyílik gyűjtőkkel, múlva áll majd össze, hogy miről galériavezetőkkel és intézményi beszéltünk. Ugyanakkor fontos, kurátorokkal egyaránt. A program hogy a mentorprogram résztvevői létrehozója Bérczi Linda művészeti közösséggé válnak, iskolai manager, a L Art Management osztály lesz belőlük, tagjai hatnak vezetője, akinek nevéhez a egymásra, támogatják egymást. Nyitott Műtermek Délutánja és A most végzett második évfo- a Budapest Art Week programok lyam magasabb átlagéletkorú az is kapcsolódnak. Meggyőződése előzőnél, jóval több befutottnak szerint ma már elengedhetetlen számító, kész művészt vettünk a saját képzőművészeti brand fel. Az egyetemről épp kikerült felépítése, mert sem a diploma, sem friss diplomások mellett ott a tehetség nem elegendő ahhoz, vannak a 10 éve végzettek, mint hogy valaki automatikuson kitűnjön Majoros Áron, Németh Marcell a tömegből, nagyon tudatosan kell vagy Horváth Ágnes, de nemcsak felépíteni egy életpályát, és ehhez a korosztályban, hanem műfajban

művészek tanulmányaik során nem is nagyon vegyes a mezőny, Orsolya Egressy fotó: sok segítséget kapnak. Ráadásul van köztük festő, szobrász, mindez a gyűjtők biztonságát üvegművész, fotós. Emiatt sem Ábel Tamás: Infinite Love, 2019, is szolgálja, a befektetési célú volt könnyű dolga a kurátornak.” homokfúvott, festett tükrök, egyenként 7×7×1,5 cm

október 24 fotó: Egressy Orsolya Egressy fotó: Orsolya Egressy fotó: Bérczi Linda és Tóth Pál Sándor

Az idei kurátor, Tóth Pál Sándor a meglévő tárgyakkal dolgozik: a kisajátítás Négy héten keresztül maguk a kezdetektől együttműködik a mentor- és reprodukálás jelensége foglalkoztatja, művészek tartottak tárlatveze- programmal, ami szerencsés körülmény, amely által a tárgyak múltja és egyben új téseket, ezek közül a szobrászok mert jól ismeri a művészeket és az utat, kontextusa egyszerre jelenik meg a térben. vezetésén jártam, mert különösen amit bejártak. Sokféle művészt kellett Diósi Máté digitális és analóg fotográfiái izgalmasnak találom, hogy ők összefésülnie egy kihívásokat jelentő aktuális, lokális és globális jelenségekre hogyan szólítják meg a közönséget. többszintes térben úgy, hogy sokáig reflektálnak, míg Fülöp Gergő monumentális csak az új munkák terveit ismerhette. képein és installációin a Sokat beszélgetett a művészekkel, majd jelen bizonyosságainak párokat alkotott belőlük gondolkodás- megingatására törekszik, módjuk, illetve az elkészült tárgyaik párhuzamos valóságok alapján. A felső térben – a gyönyörű feszülnek egymásnak dunai panoráma miatt – a levegővel és rajtuk. Gombos Andrea a vízzel kapcsolatba hozható tárgyakat különböző technikákkal és helyezte el, Horváth Ágnes, Ábel Tamás, anyagokkal kísérletezik, Pál Katja, Mézes Tünde, Németh Marcell, amelyekkel az individuum Gombos Andrea, Mikola Tamás munkáit. létét, annak szerepét Lent pedig a föld, az anyag és a matéria értelmezi. Horváth Ágnes domborodott ki, itt Diósi Máté halállal saját generációjának foglalkozó fotósorozata, Balázs Nikolett a social mediáról konstrukciói, Fülöp Gergő szénára alkotott tapasztalatait, a felépített installációja, Klájó Adrián sárga magánéletre és nyilvános- oszlopai (felnagyított és megégetett ságra gyakorolt hatásait óriási gyufái) és megfonnyadt birsei, sűríti különböző ellentét- középen Majoros Áron szobrai láthatók. párokba. Mikola Tamás Ez utóbbi esetében az anyaghasználat munkásságában központi szintén hangsúlyos, ugyanakkor ezzel a szerepet játszanak a gesztussal az anyagi, földi világ központ- maszkok mint felvett jába az ember helyeződött. Tóth Pál társadalmi szerepek Sándor kiemelte, hogy szájhagyomány megtestesítői – a figurák útján terjed a mentorprogram híre, egyre a társas interakció és többen értesülnek róla, az idei harmadik az egótól való megsza- évfolyam jelentkezői közül számosan badulás lehetőségeit említették, hogy szakmabeli barátjuk kutatják. Németh Marcell javaslatára adták be jelentkezésüket. két és három dimenzió között egyensúlyozó A kiállításon látható művészek érdek- fémlemezein ember lődési körét mind műfaji, mind témabeli alkotta tájak, autópályák, heterogenitás jellemzi: Ábel Tamás az elektromos vezetékek, üveg, Majoros Áron pedig a szobrászat boltozatok bukkannak médiumán át vizsgálja a transzparencia, fel. Pál Katja festményein a fény és a színek aspektusait, az általuk magát a médiumot és közölt gondolatiság lehetőségeit. Balázs annak a nézővel való Nikolett és Klájó Adrián közvetlen kapcsolatát vizsgálja. környezetük anyagainak felhasználásával a peremlétről és az általa kapott vizuális örökségről mesélnek. Mézes Tünde is

Majoros Áron: Hatás, 2019, kompozit, acél, 180×40×30 cm Orsolya Egressy fotó:

október 2019 9 25 Az inoxlapokból álló papír, kitört a ceruza hegye, szóval itt Koncentráció című kezdődhetett szerintem, hogy minden szobor is transzparens. munkámban benne van a vésett vonal” Asszociálhatunk róla – mesélte a tárlatvezetésen. „Erős a fa évgyűrűire vagy vonalakat húzok, aztán kiradírozom, a vízcsepp által vetett aztán újat húzok, szóval már a rajzon sok gyűrűkre. Majoros vésett vonal van. Eredetileg agyaggal kedveli, ha a szobor nem kezdtem így kísérletezni, a belehúzott zárt tömeget alkot – bár vonal fekete lett, és annak mentén ilyet is csinál –, hanem kettévált az anyag. Ezt akartam aztán át tud rajta hatolni a átültetni acéllemezre. A diplomamun- fény. A Metszet című kámnál alkalmaztam először, hogy két szobor, amely egy 150 síkot dolgozok össze, egy vésett lemezt kilogrammos acéllapból és a hegesztett rátéteket. Mostanában kivágott emberi sziluett, pedig megfestem a felület egy részét.” egy művésztelepen A Felfedezők 2.0 című kiállításon látható készült Komló mellett. munkái olyan terekre utalnak, melyek A harmadik szobor, a mellett nap mint nap elmegyünk, nem Hatás kompozitanyagból foglalkozunk velük, de érzékeljük őket, készült, üveglapra észrevétlenül beleivódnak gondolata- fektetett élő modell inkba. „Azt kutatom, hogy az ember alapján. „Az üveglap milyen viszonyban van a környezetével. olyan láthatatlan gátat Munkáim nagyrészt valós terekből jelképezett, ami ott van indulnak ki, de az alkotói folyamatban a maga torzító hatásával változásokon mennek át, leszedek róluk mindannyiunk életében, dolgokat, elforgatom a térbe azokat, de az ebből való kiemel- megváltoztatom az eredeti arányokat. fotó: Egressy Orsolya Egressy fotó: kedésre koncentráltam, A daru ikonikus elem a felfogásomban, a választott sárga szín, ami megmutatja az ember erejét. Az első Gombos Andrea: Együtt a toitoiban, 2016, a nap színe is valamiféle tárgy, ami megjelenik egy foghíjtelken az festett kerámia, 49×45×29 cm feloldás felé visz. Azt építkezésnél, és akkor viszik el, ha befe- akartam, hogy ennek a jezték az épületet. A daru szoborszerű- Majoros Áron 2008-ban végzett a feszültségnek, ami a szoborban van, legyen sége, monumentalitása és térbelisége Magyar Képzőművészeti Egyetem feloldása” – mondja szobráról a művész, ragadott meg. Az erre a tárlatra készült szobrász szakán, mestere Kő Pál a mentorprogramról pedig úgy véli, hogy Újból új című sorozat témája egy szocreál volt, a kisképzőben is kőszobrász rendszerbe szedte az eddig összeszedett korszakban épített beton sportléte- szakra járt, most mégsem kővel információit a szcénáról. „A szobrászok sítmény felújítása. Azzal a gondolattal dolgozik. Már vannak galériás elvonultan dolgoznak egy műteremben, játszottam el, mit is nevezhetünk újnak. tapasztalatai is, Faur Zsófi vitte nem tudtam, hogy a storytelling és a Az építészet gyakran használ régi különböző külföldi vásárokra, személyesség mennyire elengedhetetlen formákat, megoldásokat újabb techno- magángyűjtemények mellett külföldi a műtárgy mellé. Szeretem, ha van lógia, új anyagok felhasználásával. Új közgyűjteményekben is szerepelnek visszajelzés” – ad magyarázatot arra, miért lesz-e a felújított tér? Nagyon érdekel az munkái, például a mexikói New jelentkezett a programra tíz évvel a diploma építészek gondolkodásmódja, igyekszem Museumban és az isztambuli Elgiz után. „Nehéz, de hasznos volt a feladat, kitalálni, mi volt az eredeti szándékuk.” Museumban. Három különböző hogy beszéljünk a munkáinkról. Láttam, technikával készült szoborral vesz hogy sok embert megérintett a szobrom, Németh Marcell koracél lemezzel részt a kiállításon, s már több és ez jó érzés volt.” dolgozik, nem ad esélyt arra, hogy az mint tíz éve kísérletezik azokkal a anyag alakítsa a munkákat. „Uralni Németh Marcell 2007-ben végzett az technikákkal, melyekkel dolgozik. akarom az anyagot, végigvinni a gondo- MKE szobrász szakán, utána Derkovits- Az emberábrázolás érdekli, de latokat, melyeket kitaláltam. Mindig ösztöndíjas volt, az idei évben pedig a ügyel rá, hogy szobrainak ne legyen izgulok, hogy a fény úgy működik-e a Műcsarnok Külön ter(m)ek című kiállításán karakterük, csak nemük és koruk. kész munkán, ahogy eredetileg a papír- és Szlovákiában a Jan Koniarek Galériában „A testet és a testhiányt megfor- lapon kitaláltam. A művészek mindig azt állított ki, tehát ő sem pályakezdő. málva, az emberi alak autentikus mondják a munkamódszerükről, hogy Leginkább azok a terek érdeklik, ahol látszik megjelenítési lehetőségeit kutatva nagyon bonyolult, nos, az enyém tényleg az ember keze nyoma, de ahonnan maga valójában a lelket keresem” – az. Mire eljutok az acéllappal – homokfú- az emberi jelenlét hiányzik. A zsúfolt terek fogalmaz Majoros Áron. Szobrairól vással, csiszolással – odáig, hogy olyan magányára, a tudatalatti érzelmekre fóku- azt tartja, hogy azok hidat képeznek legyen a felület, mint egy üres papírlap, szál, bár nagyon szemérmesen. „Amikor a klasszikus plasztikai gondolkodás már az hosszú út.” és a napjainkat megújító, layerekből írni tanultam, borzasztó erősen rányomtam építkező képi szemlélet között. a ceruzát a papírra, és mindig kiszakadt a

október 26 fotó: Egressy Orsolya Egressy fotó:

Németh Marcell: Újból új 1-4., 2019, vésett, festett koracél lemez, 50×50×4 cm

A mentorprogramról úgy fogalmaz, hogy nippek vizuális megjelenésével, negédes hallottunk, pedig szükséges tizenkét évvel a végzés után is tudtak témáival vonta párhuzamba ezeket a köztéri egy átfogó kép arról, hogyan neki újat mondani. Azért jelentkezett, szobrokat. Átvéve ezt a vizuális nyelvezetet, működik a szcéna, miként mert be akart kerülni a vérkeringésbe. témáiban mégis mai témákat feszeget. oszlanak meg a feladatok. „Úgy éreztem, nehezen találom az utat Mindegyik munka személyes élményből Tulajdonképp mostanra látom a közönség felé, messze vannak tőlem, nőtt ki, több közülük például kutyasétáltatás tisztán, hogy mi a dolgom. és a galériákkal is nehezen tárgyalok. közben érte. „Vidéken nőttem fel, egész Az egyetemről kikerülve csak Nekünk másfajta művészi hozzáállást gyerekkoromban voltak kutyáim, de amikor rózsaszín álmok vannak a tanítottak. Ma egy művész üzletember is, felkerültem Budapestre, megfogadtam, fejünkben, pedig tudni kellene, számlát ad, tárgyal, szerepel a médiában, itt nem lesz, mert a nagyvárosi környezet hogy az elkészült munka csak az tud kommunikálni a saját munkájáról.” nem kutyának való. Ám eltelt néhány év, első lépés, utána jönnek azok a és úgy éreztem, nem élhetek a nélkül az feladatok, melyek arról szólnak, Gombos Andrea 2010-ben végzett a érzés nélkül, amit a kutyatartás adhat. miként kell kommunikálni, Képzőművészeti Egyetemen, szobrász Az egyik szobor annak a délutánnak az hogyan juthatok el emberekhez, szakon. Tanulmányai alatt sokat utazott emlékét hordozza, mikor felismertem, hogy hogy látható legyek. Ez azért is Ludwig- és Erasmus-ösztöndíjjal, tanult milyen ösztönös szükségletei vannak egy nehéz, mert másképp vagyunk a stuttgarti képzőművészeti akadémián. kedvtelésből tartott háziállatnak. Az Együtt összerakva. Azért lettem szob- 2015–2017 közt Derkovits-ösztöndíjas a toitoiban látszólag kutyasétáltatós sztori, rász, mert vizuális eszközökkel volt. Egyszerre több projekten dolgozik, de valójában társadalom- és korrajz, tudom magam kifejezni, de meg szereti, ha munkái hatnak egymásra. ahogyan a Sebi, ne gyere ide, mert itt az én kell tanulnom verbálisan is, még Itt most kerámiaszobrokkal van jelen, világom van című szobor is archaikus kérdé- akkor is, ha nem szeretek és a sorozatot három éve kezdte el. seket feszeget az emberi természetről. nagyon nem is tudok beszélni. Kortárs szobrászként foglalkoztatja az A mentorprogram belevisz a jelenség, hogy az egyre több helyen A mentorprogramra baráti ösztökélésre olyan kényszerhelyzetekbe, ahol felbukkanó, üresnek tűnő figurális jelentkezett. „Egy barátnőm elvégezte az muszáj gyakorolnom ezeket.” bronzszobrok a közönség körében első évfolyamot, és nemcsak azt láttam, valószínűleg azért lettek népszerűek, hogy mennyire lelkes, hanem a változást mert érthetőnek érezték azokat a is. Tíz éve végeztem, és csak most kapom kortárs művészet „érthetetlenségével” meg ezeket a szükséges információkat, szemben. A nagyszülők polcain található melyekről az egyetemen semmit sem

október 2019 9 27 Klaus Littmann:Favicc For Forest – The Unending Attraction of Nature T a y l e r P a t r i c k N i c h o l a s Wörthersee Stadion, Klagenfurt, 2019. IX. 8. – X. 27.

A stadion gigantikus lelátóján az enyhe szélmozgásban tanács- talanul sétálok ide-oda a több tízezer ülőhely közt. A pálya helyén elterülő mesterséges, négyszögletű erdő csúcsain fénynyaláb botladozik. A frissen leleplezett látványosságot – a hipermodern stadionban installált erdőt – egy csapat újságíró nézi. Van, aki napozás közben szemléli a valószerűtlen együttállást, mások a pálya melletti korlátig ereszkednek. Az őslényként dramatizált fák láthatatlan, visszametszett gyökerei becsomagolva, szorosan egymás mellett pihennek a mulcsréteg alatt a földben. Átmeneti szállás ez, hiszen a növények csupán 2019. szeptember 8-tól október 27-ig tartózkodnak a klagenfurti Wörthersee Stadionban. Ezután állandó helyet kapnak, ahol végre igényeiknek megfelelően létezhetnek. Tudniillik a fák élőlények… A stadion mint tér specifikus nézési formát hív elő. Míg a kilátók sajátossága, hogy a tájat hunyorgó őrszemként, 360 fokban tudjuk feltérképezni, addig a lelátó gyűrűs szerkezet, melyben az embertömeg egyrészt önmaga megsok- Tayler Patrick Nicholas: Vázlat 1., 2019, szorozott képével szembesül, filc, digitálisan színezett rajz, 17,5×13,5 cm másrészt pedig közösséggé kovácsolódik a tekintet számára méretű változata az eredményjelző helyén függ. kijelölt, centralizált, fix játékteret szuggerálva. Installációja kategorizálására a művész az intervenció A Wörthersee Stadionban nincsen belátha- kifejezést használja – ezzel talán a mű által felvetett tatlan távlat és tériszony: olyan nyugodtan kérdések égető aktualitására szeretett volna utalni nézegethetjük a műanyagszékről Klaus –, valójában azonban, ha az eredeti rajzot és a most Littmann, svájci képzőművész For Forest – The megvalósult művet összevetjük, az illusztráció szó talá- Unending Attraction of Nature1 (2019) című lóbbnak tűnik, hiszen az új, élő szereplős verzió csupán művét, mint egy jól sikerült képeslapot. Ezt egy grandiózusabb bemutatása a rajz formájában már a hatást erősíti fel, hogy a referenciaképként adekvát módon megvalósult gondolatnak. Vajon nem felhasznált, azonos című, 1970-71-ben figyelemreméltóbb-e az osztrák művész kiindulópont- készült Max Peintner-ceruzarajz hirdetőtábla ként felhasznált, koncepciót és víziót szolgáltató rajza,

október 28 mint a nagy erőkkel megvalósított installáció? e – talán túl komolyan vett – disztópikus Mi az, amit a befogadó az új verzió által geg a maga agresszivitásával ugyanilyen nyer? Egy térbeli környezet létrehozása akkor babérokra tör: virális tartalommá akar válni. lenne indokolt a grafikával szemben, ha az Ha mégis sikerül eltekintenünk a szerzőség bejárható lenne a látogatóknak, viszont itt problémájától és a természetet a maga ugyanolyan akadályokba ütközünk, mintha természetességében óvni akaró attitű- egy bekeretezett kép üveglapján akarnánk dünktől, akkor elmerenghetünk a mű által átférkőzni: ugyanúgy nem léphetünk a pályára, felvetett gondolatokon: a külső és belső tér mintha épp meccs lenne. szürrealista egybejátszásán, hogy miként Felmerül továbbá a természet fogalmának lehet egy intézmény – építészetileg is kissé felelőtlen használata a mű összefüggés- rögzített – funkcióját eltéríteni gerillaker- rendszerében: „érintetlen természetet” nem tészeti módszerekkel, vagy azon, hogy az lehet emberi és ipari erőforrásokkal létrehozni. ilyen tudatosan kibillentett helyzetek milyen Nem csupán egy újabb pontszerzés ez a új viselkedésmódokat és gondolatokat természet ellen, a technikai apparátus felvo- ébresztenek fel az emberben, mit hívnak nultatása? Peintner ceruzarajzán a stadion és elő a tudattalanból. Mert tagadhatatlan, az erdő is csupán virtuálisan léteznek, nem hogy van valami lenyűgöző a közel konkrét valóságként. Itt a logisztikai, anyagi és háromszáz darab hattonnás fa látványában emberi erőforrások felhasználásának indokolt- a luxussportintézményben. Persze annál

Tayler Patrick Nicholas: Vázlat 2., 2019, Tayler Patrick Nicholas: Vázlat 3., 2019, filc, digitálisan színezett rajz, 17,5×13,5 cm filc, digitálisan színezett rajz, 17,5×13,5 cm sága – a projekt minden transzparenciája elle- mégsem abszurdabb, hogy Ausztria és nére – azonban kérdéses marad. Nem elég a Magyarország között az évszázadok óta gondolat? Kézen fogva kell vezetni a befogadó zajló fakitermelés miatt többnyire csak képzeletét? Nem szimpatikusabbak mindenki telepített erdők vannak. Talán nem is annyira számára a fluxusművészek megvalósulatlan egyértelműek a természet és az ember ötlettárai? A közösségi médiában vándorló alkotta környezet közötti határvonalak? apokaliptikus képsűrítmények közhelyes, Littmann célja egy átlagos közép-európai kattintásgeneráló igazságai is eszünkbe vegyeserdő nem artisztikus képének juthatnak az installációról („brutális képet fest újrateremtése volt. A fák szándékos ez a grafikus a jövőnkről” stb.). Littmann műve,

október 2019 9 29 Absztrakt kalandok Absztrakt Max Peintner: A természet véget nem érő vonzása, 1970-71, ceruzarajz, ismeretlen méret

sokfélesége azonban több száz év kertesz- Klagenfurtban található MMKK-ban (Museum tétikai párbeszédének érintőleges hatásáról Moderner Kunst Kärnten) megrendezett Touch is árulkodik: a pittoreszk kiszól az Enzo Enea Wood című társkiállítás az osztrák festészet tájkertész és faspecialista tervei alapján múltjában keresi a projekt előképeit. Így konkretizált formációból. Radikalitás helyett Littmann művének értelmezésekor felmerül tehát a festészettörténetben kiérlelt esztétikai az erdő mint korai pleinair-laboratórium kategóriák lépnek működésbe. Az installáció minden mellékzöngéje is. festményként működik: rutinos nézőként figyeljük az ágak sápatag sziluettjeit, a tűle- Jegyzetek velűek vadabb gesztusait és a lombok között 1 Az erdőért – A természet véget nem érő vonzása. átszűrődő fényt. Nem véletlen, hogy a szintén

Klaus Littmann: Az erdőért: a természet véget nem érő vonzása, 2019, művészeti intervenció, Wörthersee Stadion, Klagenfurt fotó: Max Peintner fotó: október 30 Egy siker anatómiája A Hantai-szerződés hazai vonatkozásai M é s z á r o s F l ó r a Kálmán Makláry Fine Arts, 2019. IX. 26. – X. 16.

Szeptember elején érkezett a hír, hogy a képviselője, mint Richard Serra, Ed Ruscha, Georg kalandok Absztrakt világelső Gagosian galérialánc – amely New Baselitz vagy Jeff Koons, Le Bourget-ban Anselm Kiefer Absztrakt kalandok Absztrakt York mellett számos világvárosban tart kiállításával nyitott, de megrendezték itt Koons, Walter fenn galériákat – képviseli ezentúl Hantai de Maria vagy Alexander Calder tárlatát is. Hantai 2019 Simon életművét. Sőt, az 1980 óta működő október 13-ától majd fél éven át, 2020. március 14-éig galériahálózat idén Párizsban önálló kiállítással itt látható tárlata a magyar művész újító jellegű műveire, is adózik a magyar származású, franciaországi az 1969-től 1997-ig terjedő időszakra, és kiemelten kötődésű alkotó tevékenysége előtt Les Noirs fekete és fehér festményeire, nyomataira fókuszál. du Blanc, Les Blancs du Noir (A fehér feketéi, a A Le Bourget kiállításának másik magyar vonatkozása, fekete fehérei) címmel. hogy a művészt évek óta a hazai közegben bemutató A Gagosian 2012-ben nyitotta meg második Kálmán Makláry Fine Arts is kölcsönöz néhány művet. párizsi galériáját a belvárostól tíz kilométerre A magyar galéria mindezt megelőzve, mintegy erre fekvő Le Bourget-ban, ahol egy több mint reflektálva Budapesten külön tárlatot rendez Hantainak, 1200 négyzetméteres csarnok áll rendelkezé- ahol a képeket Reigl Judit műveivel együtt lehet sére. Az elhelyezkedés a potenciális vásárlók megtekintetni. Ezen a kiállításon Hantai másik periódusa szempontjából sem véletlen: Le Bourget az üzleti járatok első számú központja Európában. Az intézmény, amely olyan művészek Reigl Judit: Villámlás, 1953-54, olaj, vászon, 90×109 cm A Kálmán Makláry Fine Arts jóvoltából fotó: Kálmán Makláry Fine Arts fotó:

október 2019 9 31 fotó: Kálmán Makláry Fine Arts fotó:

Hantai Simon: Cím nélkül, 1951, olaj, vászon, 66×69 cm Ami a kanonizáló tárlatot illeti, arra Franciaországban A Kálmán Makláry Fine Arts jóvoltából került sor. 2012-ben a párizsi Centre Georges Pompidou rendezett életmű-kiállítást három évvel a művész halála kerül a középpontba, a Reigllel közös pont: után. A tárlatot követően egy évvel 720 ezer euróról 2,464 a szürrealista és gesztusalapú festészet, millió euróra ugrott egy Hantai-kép értéke. Művei emellett valamint az 1950-es évek világa. több intézmény kollekciójába bekerültek, így a Solomon Hantai népszerűsége nem véletlen, a neves R. Guggenheim Múzeumba vagy a párizsi Musée d’Art galériák előszeretettel csapnak le egy-egy moderne de la ville-be. Tavaly bejárta a világsajtót, hogy művészre egy nagy árverési siker vagy kanoni- Emmanuel Macron francia elnök irodájában az íróasztal záló, retrospektív tárlat után. Hantai esetében felett Hantai Écriture Rose (Rózsaírás) című műve díszeleg. az árverési szenzáció három évvel ezelőtt A hazai kortárs aukciós árak még nem a nyugati történt, amikor a Sotheby’s aukcióján 4,4 millió szinten pozicionálják a magyar kortárs művészetet. eurós rekordáron kelt el egy pliage-technikával Túlságosan nagy szakadék húzódik a klasszikus, a készült műve 1960-ból. A népszerűséget jól klasszikus modern és a kortárs alkotók árai között. példázza, hogy ez a kép 2005-ben 560 ezer Még a Hantai-kör művei is alulértékeltek itthon annak eurót ért a Christie’s aukcióján. Bár Hantai ellenére, hogy idehaza külön kategóriát képeznek a Simon amerikai retrospektív bemutatása külföldön élt vagy élő magyar művészek alkotásai. még várat magára, de kisebb kiállítások révén S bár Hantai Simon mára a francia kánon evidens ott is ismerik – például a Mnuchin Gallery tagja, itthon mindmáig probléma valós jelentőségének pliage-központú tárlata nyomán (2015, New felismerése és a kiállításokhoz, aukciókhoz köthető York) –, 2017-ben pedig magas aukciós áron sikerek legitimitása. Franciaországban nemcsak őt, kelt el egy műve a Mariale-sorozatból. hanem Reiglt, Vasarelyt vagy akár Miklós Gusztávot,

október 32 Beöthy Istvánt saját alkotójuknak tekintik a franciák. Magyarországon is fel kéne ismerni, hogy nemzetközi színvonalú alkotók ők, akik sajnálatos módon itthon alulértékeltek. Pedig kereskedelmi értékük azonos a kortársakéval, például Beöthy műveinek ára 20–40 ezer euró között mozog, akárcsak a korabeli francia szobrászoké. Baj, hogy a magyar vonatko- zásaik háttérbe szorulnak, kevés a magyar kiindulópontú kutatás, a magyarországi reprezentációjuk hiányos, rossz kontextusban vagy hazai stíluskategóriák mentén zajlik. Pedig a külföldi sikereik és drágulásuk miatt szinte lehetetlenné válik itthoni igényes, telje- sebb bemutatásuk. Erre példa Moholy-Nagy László esete, akinek reprezentatív kiállítása szinte csodaszámba menne. Mindezek alapján szomorú, de érthető, hogy a magyar közönség meglepetéssel fogadja a nagy külföldi sike- reket, így az itthon laikusok előtt ismeretlen Hantai népszerűségét is. Igaz ez az 1920-as, 1930-as évek külföldre emigrált generációjára, de a későbbi nemzedékekre is. Hantai, aki a pollocki gondolkodás nyomán az elsők között engedte, hogy a vászon önmagát alakítsa, éppen pályájának a csúcsán, a Velencei Biennálén való szereplését követően, 1982-ben – ahol egyébként Franciaországot képviselte – vonult vissza. A műtárgypiacon betöltött sikere után ironikus belegondolni, hogy a visszavonulás indoka éppen a műkereskedelmi spekulációtól való félelem volt. Hantai teljes mértékben idegenkedett attól, hogy a művészete márkajeggyé váljon. Kálmán Makláry Fine Arts fotó: Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy : Guano, 1959-62, vegyes technika, vászon, 90×83 cm a kommercializációtól való félelme ellenére Reigl Judit A Kálmán Makláry Fine Arts jóvoltából mindig tudatosan építette, formálta a pályáját. Eredetisége és úttörő munkássága mellett Hantai és felesége ezután Franciaországba teszi át a székhe- ez is indok arra, hogy napjainkra alkotóte- lyét 1948-ban, míg Reigl Judit a vasfüggöny leereszkedésekor vékenysége ilyen ismertté vált. Így vélekedik előbb hazatér, és csak 1950-ben megy Franciaországba. a témáról a művészt itthon szerepeltető Hantai állítólag Breton trükkös meggyőzésével kerül be Makláry Kálmán is: „Hantai valahol a szíve a szürrealisták körébe. A Breton vezette Galerie L’Étoile mélyén szerette volna, hogy sztár legyen. scellée-ben kerül sor első önálló bemutatójára. De ez valójában Hantai önmagát célirányosan felépítő személyiségének a jele, például Hantai ezt követően elhagyja a szürrealizmust, míg Reigl ahogy lerakta a festményét Breton ajtaja később tér a szürrealizmus útjára, de aztán ő is továbblép. előtt. Berecz Ágnes a disszertációjában ezt Mindketten az új keletű gesztusfestészet vizeire eveznek. a tudatosságot már finoman kiemelte. Reigl Hantait itt sokkal erősebben foglalkoztatja a lecsurgó anyag, a Judit nem foglalkozik ilyen szinten a pénzzel vászon uralásának kérdése, a külső erők megnyilvánulása, míg és a hírnévvel, őt maximum a nagy muzeális Reiglt mind a Robbanás-, mind a Tömbírás-sorozatnál a belső intézményekben való szereplés érdekli, az, akaratból megszülető expresszív kifejező forma és a művész hogy kikkel kerül egy falra. Összességében jelenléte érdekli. Eddig a pontig követi végig a budapesti tárlat a művészi attitűdje is eltérő ettől. Ezért is kettejük útját arányos felépítésben, erőteljes, a korszakokat tartjuk fontosnak, hogy Reigl menedzselését reprezentatívan mutató művekkel. S bár a Ludwig Múzeum mi magunk vállaljuk.” 2014-ben egy időben rendezett tárlatot a két alkotónak, a közös fókuszú kiállítások sorában ez az első. Ebből a szempontból is érdekes a Makláry galériában kettőjük közös bemutatója, hiszen a Azt nem lehet tudni, hogy az ilyen bemutató mennyire segíti hasonló stíluskorszakok és szoros barátságuk más francia vagy nemzetközi kötődésű művészek itthoni érté- ellenére a művészethez való hozzáállásuk kének növelését. Mindenesetre már most Reigl tartja az élő ellentétes. Ugyanakkor a párhuzamba állítás kortárs magyar alkotók művei között a legmagasabb aukciós sem véletlen, a kezdet, maga az indulás, sőt a értéket 412 ezer euróval. A Gagosian Hantai-képviselete, Franciaországba költözés időszaka is hasonló. amennyire alátámasztja a művész műveinek értéknövekedését Hantai Simon és Reigl Judit egy időben jártak – így a magyar tulajdonban lévőket is –, annyira korlátozza is a a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol megszerezhető képek eladási lehetőségeit. Mindenesetre azt közeli barátok lettek, majd egy időben hagyták érdemes hangsúlyozni, hogy a Gagosian vállalkozása rendkívül el Magyarországot. Mindkét művész úticélja pozitív következményekkel járhat. A galéria folyamatos először Olaszország: mesterük, Szőnyi István felvásárlásai révén az aukciós piacon való részvétel biztosított, ajánlásával a Római Magyar Akadémiára amelyet a Franciaországon kívüli kiállítások és egy későbbi mennek, és római tárlatokon is részt vesznek. amerikai retrospektív tárlat még inkább segíthet.

október 2019 9 33 Alfred Manessier, Maurice Estève – munkásságával. Felvették a kapcsolatot Hamvas Bélával, és a volt Európai Iskola képviselőivel, Gyarmathy Tihamérral, Korniss Dezsővel, Veszelszky Bélával, Kék-arany Martyn Ferenccel is. A L’École de Paris művészeitől ihletett organikus nonfiguratív stílus mindenekelőtt Hortobágyi Endre, Molnár Sándor és Molnár László piktúrájára hatott ragyogások a múlt század 60-as éveiben. Molnár László e látványalapú, Molnár László festményeiről korai absztrakt korszakának meghatározó darabjai többek között L ó s k a L a j o s a sárga-piros színű, tépett leveleket B32 Galéria, 2019. IX. 18. – X. 11. idéző formákból felépülő Téli táj (1966) vagy a Sárkányölő Szent György című (1967) kompozíció. Ez utóbbi örvénylő motívumaira a Molnár László legújabb képeivel ismerkedhet futuristák mozgást dicsőítő kifejezésmódja is hatott. a látogató ősszel a B32 Galériában. Mielőtt Később, a 70-es évek közepén készített néhány szerke- a festőnek zömmel az elmúlt három évben zetes-expresszív figurális képet is (Akt, 1974, Önportré, készült, elsősorban a fényre és színre építő 1975). A következő évtized második felétől viszont a nonfiguratív vásznairól szólnék, időzzünk a vallási tematika foglalkoztatta (Golgota I–IX., 1986–87, tiszteletet parancsoló, ötven esztendőt megha- Égő csipkebokor, 1997–98). Ezzel párhuzamosan az ladó pálya néhány meghatározó állomásánál. 1990-es évek elején megfestette a Hamvas-írásoktól A művész az 1960-as évek első felében a Zuglói ösztönzött Archai-sorozatát, majd visszatért a szakrális körből indult. A társulás a nevét onnan kapta, témához. 2001 és 2008 között elkészítette a torinói hogy az akkor főiskolás fiatalok egy csoportja lepel ihlette mozgalmas, huszonnyolc darabos Lepel című nem tartotta megfelelőnek az intézmény realis- szériáját, amit a Budapest Galéria hajdanvolt Szabadsajtó ta-posztimpresszionista oktatási módszerét, és úti kiállítótermében mutattak be 2008-ban. Mint ahogy ezt ellensúlyozandó, Molnár Sándor vezetésével a katalógusában írja, „A lepel léte üzenet. Akarva, akarat- kvázi önképzésbe kezdett a festő zuglói lakásán. lanul a kérdések és kérdőjelek sorát teszi fel. Jézus leple Megismerkedtek az akkor tiltott modern beborítja ezt a világot, és az emberi szenvedés drámája irányzatokkal, többek között a Párizsi Iskola azon átvérzik.” Molnár e hullámzó, valós alakzatokból organikus absztrakt festőinek – Jean Bazaine, fotó: Berényi Zsuzsa Berényi fotó: Zsuzsa Berényi fotó:

Molnár László: Vörös-kék, 2018, Molnár László: Belső táj, 2019, olaj, vászon, 150×100 cm, olaj, vászon, 150×110 cm,

október 34 absztrahált, sokszor plasz- tikus, gyűrt felületű munkáin a drapéria mozgalmas, egyszerre elfedő és sejtető tulajdonságait emeli ki (Barokk lepel, 2003). Meg kell említenem a 2011-ben, a Csepel Galériában rendezett több mint harmincöt esztendő termését felvonultató retrospektív tárlatát, melyen ott voltak az új évezred első évtizedében született, az organikus nonfiguratív formákat ragyogó kristályokká szublimáló kompozíciói is (Fénykristály, 2007). A Fény, szín, tér című kiállítás anyagát nézve azt a követ- keztetést vonhatjuk le, hogy a festő a legelvontabb képeit gyűjtötte egybe. A bemutató az elmúlt két-három esztendő termésével indul, ám zömében az idén készült vásznak vannak jelen. Néhány héttel ezelőtt nála jártam, és a művei mibenlé- téről faggattam. Kérdésemre annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a művé- szet szakrális tevékenység, és fő célja a teljesség megra- gadása. Legújabb munkáinak minden eleme éteri, transz- cendens egységet alkot, szemben a korábbiakkal, amelyek még megidéznek bizonyos látványelemeket. A valós és transzcendens kettőssége tetten érhető ugyan rajtuk, de legfőbb jellemzőjük a világot átható fény megjelenítése. Zsuzsa Berényi fotó:

A fény, amely a káosz Molnár László: Hommage à Vincent, 2017, olaj, vászon, 120×100 cm, sötétsége után beragyogja a világmindenséget, az Isten, etapját. Fontos hangsúlyozni, hogy Molnár Lászlónál – szemben a szellem jelképe. A világosságot, amelynek a tárgyakat a színeikért és nem önmagukért megfestő, a ellentéte a sötétség, a különböző kultúrákban fényábrázolás mibenlétét tudományos módszerekkel magyarázó általában a nap jelképezi. A zsidó-keresztény impresszionistákkal –a fény a szakralitás része. kultúrkör azonban a világosságot nem a nap Nézzük meg tehát, hogyan jelentkezik a fénykultusz a fényeként értelmezi, s ennek magyarázata a legújabb vásznain. A Ragyogás (2015) című kompozíció Bibliában gyökeredzik. A teremtő ugyanis első kék-sárga koloritja a levegő és a fény villódzásának cselekedeteként a világosságot elválasztotta lenyomata. A Belső táj (2019) töredezett formái, a zöldeskék sötétségtől, a nap és a hold csak később került alapon megjelenő rózsaszín foltok egy virágzó fa képzetét az égboltra. A keresztény ikonográfiában ennek is felkelthetik. A keményebb, hangsúlyosabb Vörös-kék ellenére már a 4. századtól stilizált napsuga- (2018) című művén a képszélnél megjelenő erős kék színfolt rakként ábrázolják a szentek glóriáit a festők. kibukkan a fölötte lévő, felhasadó vörös tér alól. A Hommage A szakralitás a szláv miszticizmus, a nonfiguratív à Vincent (2017) a fényt előszeretettel festő Van Gogh képein kifejezésmód 20. század eleji megteremtőinek, megjelenő aranysárga napot idézi meg. Kazimir Malevicsnek és Vaszilij Kandinszkijnak a festészetében is meghatározó szerepet játszik. Nem véletlenül hívják segítségül a nonfiguratív festményekről Természetesen a kortárs magyar művészetben értekező kritikusok a zenét a művek bemutatásánál. Kállai is találunk a fényfestészetre példákat. A vilá- Ernőről ismerjük azt az anekdotát, hogy amikor megkérdezték gosság, az abszolútum keresése jellemzi például tőle, mit is ábrázol egy nonfiguratív kép, azt válaszolta, hogy Tóth Menyhért fehér periódusát, de ugyancsak mindjárt elfütyüli. Molnár László absztrakt művei is valahogy így a szakralitás inspirálta a Molnár generációjához működnek: nem a látványt jelenítik meg, hanem színharmóniá- tartozó Türk Péter művészetének utolsó jukkal, formáikkal, ritmusukkal keltenek gondolatokat, érzéseket.

október 2019 9 35 Eltérő utakon Sipos Imre videóinstallációja elé G u l y á s G á b o r Art 9, 2019. VIII. 30. – IX. 1.

Szín-kör A Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és a minden menthetetlenül hétköznapi. Így telik el az élet, Váci Dunakanyar Színház együttműködésében mondhatni unalmasan. De nemcsak az unalmunkat mutatták be Csehov Ványa bácsi című darabját osztjuk meg másokkal. Időről időre bejön, szinte betör a a 2018/19-es színházi évadban, Yaroslav világunkba valami más, és éppenséggel ez a másság az, Fedoryshyn rendezésében. A címszerepet ami letérít bennünket arról az útról, amin járunk. alakító Sipos Imre színművész videónaplót Ez történik a Ványa bácsiban is: miután a nyugalmazott készített a próbafolyamat idején, amit az Art9 egyetemi tanár, Szerebrjakov vérforralóan fiatal, 27 éves Galéria önálló videóinstallációként mutatott be. feleségével, Jelena Andrejevnával megérkezik abba a Számomra Csehov darabjainak egyik falusi közegbe, ahol mint híres rokonra, mint valódi „nagy alapkérdése az út: eljutni valahonnét emberre” tekintenek rá, oda nem illő életmódjával rögvest valahová. Ténylegesen és jelképesen is. Noha felborítja a mindennapok megszokott rendjét. Letéríti a drámákban közvetlenül nincsenek ilyen a megszokott útról Vojnyickij életét is, aki lányának, jelenetek, mindegyikben van két visszatérő, Szonyának a nagybátyja – a címbeli „bácsi” szó is ezt hangsúlyos motívum, ami óhatatlanul is ebbe a viszonyt emeli ki, hiszen a 47 esztendős Ványa a az irányba terel: a megérkezés és az elindulás szereplők közül egyedül Szonya számára bácsi. Egyedül aktusa s ezektől nem függetlenül a kezdés Szonya esetében van remény arra, hogy a jó úton induljon és újrakezdés vágya. Nem ismerek másik el, hiszen ő még az útkeresés stádiumában van. Mi olyan drámaírót, akinek a darabjaiban olyan vonzza ezt a lányt? Mindenekelőtt a szerelem, amit a hangsúlyosan tudnának megérkezni vagy éppen ragyogó intellektusát leépülésében is meg-megvillantó, eltávozni a szereplők, mint Csehovnál. De hová sármos orvos, Asztrov iránt érez, talán a hírnevet hozó megyünk, Anton Pavlovics? A boldogság felé? kiemelkedő teljesítmény is, amire édesapja az eleven Na, ne bolondozzunk! Felnőtt emberek vagyunk, példa, de legerősebben alighanem a munka becsülete, a az életünket mégsem rendelhetjük alá egy olyan tisztességes, munkás életmód, amit Vojnyickij képvisel, regényes illúziónak, mint a saját boldogságunk. akivel sokkal inkább képes megélni természetes gyer- Igen? Akkor merre tovább? Ez Csehov hőseinek mek-szülő kapcsolatát, mint a vér szerinti apjával. Épp másik attribútuma: a jövőn való aggódás a akkor jön rá, hogy számára Ványa bácsi világviszonyulása félresikerült múlt és jelen keretében, s persze egyfajta minta, amikor Vojnyickij számára saját élete a beteljesületlen vágyak tükrében. Megállni az értelme kérdésessé válik. Mindezt Szerebrjakovnak úton, s csak úgy mellékesen, ahogyan az ember köszönheti, pontosabban annak, hogy rádöbben, a a napi rutinját végzi, végiggondolni, honnan professzor mindeddig gátlástalanul kihasználta, s persze jövünk, és merre tartunk. a fiatal, vonzó feleségének, Jelena Andrejevnának, aki értelmezni sem tudja a kapuzárási pánikkal fenyegetett „Boldog vagy?” – senki sem tudja ezt a férfi szerelmi rajongását. Ők azok, akik eltérítették az nehezen kimondható patetikus kérdést olyan útjáról, de azok is ők, akik végső soron számvetésre magától értetődő természetességgel feltenni, késztették. Anélkül, hogy az egyes szereplők jellemét, mint Csehov fiatal nőhősei egzisztenciálisan motivációit elemeznénk, azt bátran kijelenthetjük, hogy ez megszenvedett csalódásaik után. S nem kis az orosz falusi udvarház mindannyiuk számára a szám- megnyugvással veszik tudomásul: mások vetés helye lesz. A gondolkodás, a reflexió, az önreflexió sem boldogok. Mások sem találták meg az helye és ideje. S mindez egy apróság miatt: mert az odavezető utat. De miért járunk mindannyian unalmas mindennapokba bejött valami más. rossz úton? A körülmények, de leginkább a közvetlen környezetünkben lévő emberek Pro forma valami hasonló történt a Váci Dunakanyar miatt, akik kényszerűen letérítenek a helyes Színház és a Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház közös útról. Pedig nem történnek igazán nagy Ványa bácsi-előadásával is. A hagyományos magyar dolgok, az élet a szokásos medrében folyik: színházi világba bejött valami más, egy másfajta az emberek vágyakoznak, többnyire másra, színházeszmény, és ez az apróság folyamatos reflexióra mint ami beteljesüléssel kecsegtethetne, a és önreflexióra késztette a résztvevőket. Ez látszik az sikertelenségük miatt csalódottak, a csaló- egyébként kitűnő előadáson is, tudniillik, hogy nem dottságuk miatt szenvednek. Semmi különös: rutinból, hanem sok-sok gondolkodás révén született

október 36 meg. Hatalmas szellemi kaland volt a színé- annyira fontos az előadásban a látvány, Alla Fedoryshyna munkája. szek számára – ezt érzékelteti a címszerepet Mert a színre vitt érzetek a végletekig esztétizáltak. Ilyen módon alakító Sipos Imre videónaplója, amely hatnak ránk a képek, a hangok, a mozdulatok. Gesamtkunstwerk, végigvisz bennünket az alkotás folyamatán. összművészeti alkotás lett a színpadon a Ványa bácsiból abban az értelemben, ahogyan – Wagner nyomán – Edward Gordon Craig Mitől lehet érdekes ez? Mindenekelőtt használta ezt a terminust, vagyis egyfajta álomszerű egységben. az előadástól. Ha egy szerény esztétikai A rendezőnek és a látványtervezőnek – akit némi túlzással színvonalú produkció született volna, senkit társrendezőnek is nevezhetünk – nem pusztán értelmezése, nem érdekelne, hogy mennyi szellemi kaland hanem víziója is volt. Arról, hogy ez milyen termékennyé tette a volt a létrehozásában. Ám egy kiemelkedően színészi aktivitást, Sipos Imre egymásba fonódó monológjaiból jó előadás esetében – mint amilyen ez is – sok mindent megtudhatunk. Itt ugyanis nem pusztán konzekvens, kifejezetten izgalmas értesülni arról, hogyan pontos alakításról beszélhetünk, hanem ihletett megformálásról, jött létre. Pontosabban: azt megtapasztalni, s az ebből adódó hitelesség a címszereplő mellett élményszerűvé hogy milyen gondolatok, szellemi keservek és tette a Jelena Andrejevnát alakító Erdélyi Tímea, Szerebrjakov örömök mentén épült fel egy szerep, tanúja szerepében Ivaskovics Viktor vagy a Szonyát megformáló Tarpai lenni egy színész őszinte feltárulkozásának Viktória színpadi jelenléteit is. Nincs mód itt mindenkit megemlíteni, – az nem csupán izgalmas. Ez egyfajta de Kútvölgyi Erzsébet öreg dajkaként olyan erős színpadi jelenléttel beavatás az alkotás misztériumába, mert cövekelte le a mindenki által jól ismert asszonysorsot, ami a rég Sipos Imre gondolatai számunkra, nézők megunt sztereotípiákat is újra elevenné tette – így őt súlyos számára is átélhetővé válnak. méltánytalanság lenne kihagyni egy ilyen felsorolásból.

Sipos Imre: Gondolatok Csehov Ványa bácsija körül, 2019, videóinstalláció Alapvetően ez különbözteti meg a dokumen- tumfilmtől: itt nem pusztán dokumentálásról van szó, hanem egy napról napra alakuló Gesamtkunstwerk, mondtam az imént az előadásról, de lélektani folyamat megjelenítéséről. Mindez azért az mégiscsak színház. Az alkotói folyamat közben azért is lehetséges, mert a megszülető előadás született film, Sipos Imre műve pedig egy művészeti nem az úgynevezett valóságról szól – amen�- galériában képzőművészeti alkotásként értelmeződik. nyiben valóságon a bennünket körülölelő világot Miközben a Ványa bácsiról szól, le is válik róla. Nem és a napi rutinunkat értjük. Az előadásnak szükséges feltétlenül ismerni az előadást a videónapló persze ez a matériája, de a színészek nem befogadásához, anélkül is szembesülhetünk azzal, annyira erre fókuszálnak, mint inkább arra, mit jelent a reflexió, az önreflexió kényszere. És ez a hogy miképpen bicsaklik meg ez a valóság, szembesülés katartikus lehet. Rajtunk is áll, a mi nyitott- mihelyst gondolataink harapófogójába kerül. ságunkon és érzékenységünkön. Ahogyan a színművész Például úgy, hogy illúzióvá válik, vagy éppen Sipos Imrének ez a próbafolyamat lehetőséget adott csak érzetekké, szabatos mondatokkal nehezen az elmélyült gondolkodásra, és ezt kamera előtt tette, kifejezhető módon. Mert amit Csehov több mint úgy ad lehetőséget nekünk, nézőknek a reflexiókra az egy évszázaddal ezelőtt megírt, az néha túl elkészült film – a galéria vetítőtermében. S ha kizökkent van a szavakon. Azt hiszem, ezért is bíz olyan bennünket a bevett sémáinkból, végképp elérte a sokat az ukrán rendező, Yaroslav Fedoryshyn az célját, mert elindulhatunk egy újabb szellemi úton. atmoszférateremtő zenére, amely önmagában Ki-ki a maga útján. is erős érzeteket kelt. És alighanem ezért

október 2019 9 37 Buenos Aires –

Párizs – MiskolcSzalay Lajos 110 S ü m e g i G y ö r g y Museo de Artes Plásticas Eduardo Sívori, Buenos Aires, 2019. II. 9. – III. 10.; Musée Bernard Boesch, Le Pouliguen, 2019. IV. 4. – VI. 30.; Miskolci Galéria, 2019. VI. 22. – IX. 28.; Chateau de Courcelles, Montigny, 2019. XI. 9. – 2020. I. 12. Körkép Én azt mondom, mindannyian Szalay meghatározó, az argentin rajzművészeten jól fölismer- Lajos köpönyegéből bújtunk elő. hető hatással volt (lásd Enrique Barilari munkásságát). Argentínai alkotói periódusában szabadon kísérletezett, Szász Endre (Kurír, 1992. március 5.) készített litográfiákat, domborműveket, kompozícióit két ötvös vasdomborműbe tette át. A festőnek tanult és a Bármely évforduló alkalmat kínál megemlé- budapesti Képzőművészeti Főiskolán festményeivel több kezésre: művekkel, programokkal megidézni hallgatói díjat nyert Szalay talán Argentínában festett az alkotót. A 110 évvel ezelőtt született a legtöbbet. Már nem a lassan száradó olajfestést, képzőművészek egyikéről, Amerigo Tot hanem a rajzolói alkatának jobban megfelelő, gyorsabb szobrászművészről nemrég jelent meg Nemes végeredményt adó akvarellt és temperát használta. Péter szobrászművész művészettörténeti hitelességű életrajza. Szalay Lajos is 110 éve látta meg a napvilágot, munkásságát, annak releváns részeit több helyszínen is bemutatták. Budapest testvérvárosában, Buenos Airesben az itthoni legnagyobb Szalay-kollekciót birtokló Kovács Gábor Művészeti Alapítvány anyagából argentínai periódusát (1948–1960) tárták a közönség elé. A Párizsból 1948-ban Buenos Airesbe érkező Szalay először az ismeretlen nagyvárost járta rajztömbjével, és jellemző, meghatározó vizuális értéket képviselő városképi együtteseket (Colón Színház, El Cabildo, Belgrano, La Boca stb.) és esemé- nyeket örökített meg. Ezekből 25 rajzát önálló kötetben is kiadta a város. A sorozat kezdő darabja a Savariában, Szombathelyen született Szent Márton, akiről a bevezetőben írta az alkotó: „azért jöttem, hogy köpenye oltalmába vegyen”. S jó sorsot kapott Szent Márton oltalmában: tanított a tucumáni állami egye- temen, kiállításokon szerepelt, és (folytatva az itthoni gyakorlatát) további két rajzkönyve jelent meg.1 Tucumáni rajzgyűjteménye átfogó képet ad addigi munkásságáról. Az 1957-es pedig Baudelaire A romlás virágai illusztrációit és a Szegény hazám című, az 1956-os magyar forradalmat megidéző rajzciklusát adta közre. 1956-os rajzai további magyar és argentin kiadványokban szerepeltek,2 e könyveit is bemutatták a kiállításon. A korabeli argentin kritika szerint az argentin grafikában két korszak különíthető el: a Szalay előtti és a Szalay utáni periódus. Ugyanis tucumáni, majd Buenos Aires-i tanári működé- sével, korrektúráival s a bemutatott műveivel Szalay Lajos: Magyar sors, 1956 k., papír, akvarell, tus, 35,9×17,5 cm Kovács Gábor Művészeti Alapítvány,

október 38 Szalay Lajos: A tiltott fa (Ádám és Éva), 1955 k., papír, vegyes technika, 37,9×38,2 cm Kovács Gábor Művészeti Alapítvány

Szalay Lajos: Faktúra III., 1950-es évek második fele, papír, vegyes technika, 18,3×24 cm Kovács Gábor Művészeti Alapítvány

október 2019 9 39 A vonal mestere című tárlatot a Párizsi Magyar Intézet után még két helyszínen láthatta és láthatja a franciaországi közönség. Az argentin, izraeli, francia- és magyarországi magángyűjteményekből Sergio Moscona argentin képzőművész szervezte a kiállítást (százoldalas katalógus is készült hozzá, amelynek bevezetőjét Jean-Luc Bohl írta). Moscona 2012-ben Buenos Airesben már rendezett két fontos Szalay-bemutatót (Lajos Szalay: La línea maestro, Museo de Artes Plásticas Eduardo Sívori; Lajos Szalay Dibujante e Ilustrador, Museo del Dibujo y la Ilustracion) – mindegyikhez hézagpótló katalógust is megjelentettek. A KOGART-kollekció spanyol és angol nyelvű kataló- gusának magyar–angol változatát is kiadták Szalay 110. Az argentin periódus címen a Miskolci Galériában a Múzeumok Éjszakáján megnyitott, kissé redukált, 57 művet közreadó bemutatóra. Kivételes évforduló volt ez Miskolcon, mert Szalay születésének az évében, 1909-ben, vagyis ugyancsak 110 évvel ezelőtt nyerte el a város az önálló törvényhatósági jogot. A kettős jubileum különös akusztikát teremt, ugyanis 2018. április végén bezárták az 1992-ben megnyílt, állandónak tervezett Szalay-kiállítást a Petró-házban. Szalay Lajos két jelentős rajzkollekcióját adományozta Miskolc városának és 1988-as hazatelepedésekor további 450 rajzát magyarországi múzeumoknak – ajándékozó levele szerint azért, hogy „szülőhazám iránt érzett szeretetemet és hálámat ezzel is kifejezzem”. Az adományához nem fűzött a művek állandó kiállításon való szerepeltetését meghatározó klauzulát. Ez annak fényében látszik fölerősödő hiánynak, hogy a Petró-ház termeit Szász Endre-művek foglalták el, amelyekhez az özvegye kikötéseket társított. Pedig Szász Endre még csak nem is dolgozott a Kondor-generáció Szalay Lajos: Illusztráció Ciro Alegria Piedra y Cruz című művéhez, tagjaival a miskolci grafikai műhelyben, művészetének 1950 k., papír, tus, 44,2×31,7 cm semmiféle ottani kötődését nem sikerült kideríteni. Kovács Gábor Művészeti Alapítvány Ugyanakkor saját nyilatkozata is ellentmond az állandó Mitológiai jelenetek, bibliai kompozíciók, fakturális kiállításnak: „Szász-múzeumot nem akarok csinálni, kísérletek, stációképek és argentin szerzők azt ízléstelennek tartanám.”4 A Miskolc város által műveihez készült szakrális tematikájú illusztrációk támogatott mostani bemutató megnyitóján azonban egyaránt készültek a műtermében. Mindezekből reményt keltő mondatok hangzottak el Vargáné dr. Pápai a KOGART-gyűjtemény tartalmazza és állította Ildikó jegyzőtől: „Szalay Lajos szellemi hagyatékának, ki a leggazdagabb együttest – 78 kompozíciót kulturális örökségének és értékrendjének megőrzése – Buenos Airesben, Szalay életének fontos Miskolc számára kötelesség, ugyanúgy bemutatása a helyszínén. nagyvilágnak, és új generációkkal való megismertetése is. E mostani kiállítás egy új korszak kezdete. Szalay Szalay Lajos 1930–31-ben, főiskolás időszakában Lajos iskolateremtő művészete újra megkapja a neki fél évet töltött Párizsban, majd a béketárgyalások kijáró ismertséget, tiszteletet, és Miskolcnak egy újabb hivatalos rajzolójaként tartózkodott ott (1946–48). világraszóló értéke válik megismerhetővé.” Ezekben az években rendszeresen, szinte hetente jelentek meg illusztrációi, s ezek alapján mondhatta Miskolc a grafika fővárosává vált a grafikai biennálék és állítólag róla Picasso: „A világ következő legnagyobb az alkotóház grafikai műhelyében létrejött grafikatörté- grafikusa valószínűleg egy magyar, akit Szalay neti jelentőségű alkotások sora – Kondor Béla, Pásztor Lajosnak hívnak.” Harmadjára ösztöndíjasként tért Gábor, Csohány Kálmán, Lenkey Zoltán művei – révén. vissza Párizsba (1971. június – 1973. február). A szabadiskola centenáriumán s a Miskolci Művésztelep Ennek a termékeny alkotói időszaknak 25 műve (ennek fölfedezettje Szalay) megalakításának évfordulója került a kiállítás centrumába. Kompozícióin, legyenek (2020) előtt a Miskolci Galéria új vezetése a krakkói és akár mitológiai, bibliai (Dániel, Salome stb.) vagy a csíkszeredai grafikai biennálékkal egy közép-európai hétköznapi ihletésűek, kiütközik egyéni stílusa, ahogy képzőművészeti összefogást teremtett meg. Ehhez is ő fogalmazott: a vonal deklinálása és konjugálása. fontos fundamentum Kondor Béla és Szalay Lajos (a Ugyancsak termékeny párizsi periódusához – noha tervek szerint ősszel visszaállításra kerülő) állandó kiál- a műveken nincs évszám – sorolhatók Pablo Neruda lítása. Ahogy Kónya Ábel, a Miskolci Galéria igazgatója A Macsu Pikcsu ormai című kötetéhez3 kiadott fogalmazott sokak egyetértésével: „annak örülnék, ha rézkarcmellékletének előtanulmányai (13 rajz) Szalay visszatérne”. a nap és az ember közvetlen relációjáról, a fény természetéről. A két központi sorozathoz a korai Jegyzetek művek fölvezetőként csatlakoztak, s hozzájuk társult 1 Dibujos – Drawings 1937–1954, Tucumán, 1954; Dibujos – Drawings, néhány lap a Kafka- és Baudelaire-sorozatból, Buenos Aires 1957. 2 Például Liras en las Catacumbas, Buenos Aires, 1959. valamint az 56-os rajzokból egészen az 1980-as 3 Magyar Helikon, Budapest, 1974. keletkezésű művekig, bemutatva a teljes pályaívet. 4 Koltay Gábor – Risko Gábor: Szász Endre. Budapest, 1983, 99.

október 40 Négy kiállítás képei Konkoly Gyula, Kondor Attila, Lajta Gábor és Szotyory László kiállítása S i n k ó I s t v á n Műcsarnok, 2019. IX. 18. – XI. 17.

Úgy gondolom, a festészet olyasvalami, Kondor azt a környezetet (is) megjeleníti, melyet az amit valaki egyedül, a szobájában, a emberi élettér különböző helyszíneiként ismerünk: saját mozdulataival, gondolataival és építményeket, tereket, parkokat. A másik három festő talán modelljével végez. Hatással vannak viszont számos figurát ábrázol képein. Sőt, ezek kapcso- ugyan rá a körülményei, korának elvá- latai töltik be a képmező tartalmi részét. Ugyanakkor a rásai és eseményei, de ő tűnik számomra Kondor által feldolgozott tér egyes elemei (parkok, épít- az egyetlen koherens egységnek. mények, szerkezetek) feltűnnek Lajta Gábor és Szotyory László képein is. Konkoly Gyula tájai sem maradnak Frank Auerbach egyedül, hiszen hasonló természeti vonatkozásokkal Tiszta szívvel festeni. Ezt az összefoglaló teljesek. Ezekben a mozzanatokban érzékelhető a címet kapta a magyar figuratív festészet négy rendezői szándék, a koncepció, mely egy nevezőre, jelentős alakjának közös nevezőre hozott, egy légtérbe emelte a négy alkotót. Vannak azonban mégis önálló kiállítása. A négy szereplő más rejtett közös vonások, melyek az egyes kiállítási „másfél” generáció tagja, Konkoly a doyen, anyagok megtekintése nyomán bukkannak felszínre a Kondor Attila a maga 45 évével a legfiatalabb néző számára. Erős hívószó lehet az idő a négy festő közülük. Négyük munkásságában egyaránt képeiben, azaz a valós, a történeti és a filozófiai idő. jelen van a tárgyhoz – figurához, tájhoz, Lajta miniretrospektívje alkotói időutazás, fejlődés- (?), szituációhoz – való erős realista kötődés és annak felülírása az érzelmi, esetleg stiláris Lajta Gábor Az oroszlán nyelve I., Készülődés (2015, olaj, vászon, 130×230 cm) szempontok alapján. és Függőleges rés-fény (1987, olaj, vászon, 100×100 cm) című műve fotó: Berényi Zsuzsa Berényi fotó:

október 2019 9 41 konceptes elemeket idéznek, az oroszlánok és nők egymással való kontaktjai (Lolita, Diána) legalábbis pop-artos attitűdök. Az anyagban az egyik legdominánsabb elem az aktok, félaktok, csoportok háta mögött megjelenített, hihetetlenül intenzív kék szín. Ez a kék a maga távolságtartó végtelen erejével feltűnik néhány Kondor-képen is (például a Műteremváros című filmjének festékporos üvegein vagy a Tükröződő égboltozat című képén). Kondor misztikus parkjai, lux aetherna fényei (melyek impozáns kivitelezésű és érzékeny filmjein a mozgás által még hatásosabban jelennek meg) bölcseleti jellegű festői magatartást idéznek. A negatív és pozitív harmóniája, a fényben égő parkok és víztükörképek, az egymásra simuló képi és időrétegek a Műcsarnok apszisában s annak két oldalter- mében egy meditatív tér illúzióját keltik. Kondor parkjai és szökőkútja, itáliai képélmé- nyei a bal oldali három teremben Szotyory képein köszönnek vissza. Kondor fegyelmezett rétegfestészetével, finom árnyalataival szemben Szotyory széles gesztusú, expresszív, ugyanakkor melankolikus érzületű műveket alkot. Vonal és folt aránya itt is hasonló, mint Kondor fegyelmezett, reneszánszos képeinél, de ő inkább az érzelmeket tükrözteti heves és laza ecsetvonású képein. A Szökőkutak, a Fekete pálmák vagy az Út a dzsungelbe a delacroix-i romantikus magatartást ötvözi a Heftige Malerei szertelen szabadságával. Lajta Gábor a Műcsarnok jobb oldali három termében egy történetmesélő, a konstruktivizmusból, a geometrikus absztrakt felől az időben fotó: Berényi Zsuzsa Berényi fotó:

Szotyory László: Út az erdőben, 2000, olaj, vászon, 140×120 cm, Szalóky Gyűjtemény, esetleg változástörténet. Konkoly most csak az utóbbi időből emel ki egy szegmenst, nála az időfo- galom a művészettörténeti átlépésekben jelenik meg. Kondor és Szotyory az álomidőnek, a filozófiai és lételméleti időfogalomnak állít képi emlékeket. Az egyes kiállítások képei egymásra is rímelnek. A Műcsarnok három középső termét Konkoly Gyulának az utóbbi tíz évben festett aktjai, fürdőzőjelenetei uralják. Fantasztikus fényorgia, erős színek, bravúros festészeti megoldások keverednek a korábbi pop-art, koncept fenegyerek előző korszakaiból származó elemeinek felidézésével. A Monet és Eric Fischl hatását sem nélkülöző (s talán büszkén vállaló)

mester a figurativitás Zsuzsa Berényi fotó: totalitásában tobzódik. Címei azonban ironikus, Kondor Attila: Könyvtár, 2015, olaj, vászon, 109×84 cm, magántulajdon,

október 42 fotó: Berényi Zsuzsa Berényi fotó:

– a művészeti és életidőben – ballagó alkotót Konkoly Gyula: Leukipposz lányainak elrablása, 2010, mutat be. Az első termek szigorú racionalitása, akril, vászon, 240×205 cm, témazáró nagy fehér festménye (Egy ajtó fehér árnyéka) erősebben köti őt egyik választott Lajta és Konkoly mozgalmas jelenetei látszólag hasonlatosak mesteréhez, Molnár Sándorhoz. A festészeti egymáshoz. Bár más festészeti nyelven, de mindketten különös utazás a következő termekben aktokat, történeteket mesélnek. Ám míg Konkoly fényben mártózó jeleneteket, éjjeli fényekben úszó tájakat tár figurái egy örök nyár megmerevedett illúziójában kerülnek elénk. Történetei, akciói – akár női aktokkal, elénk, Lajta sötétre hangolt világában az eltűnt idő nyomai néha akár kocsmai és koncertjelenetekkel vagy nyomasztó, máskor titokzatos módon jelennek meg. Az oroszlán nyelve című sorozatának egyes E tárlaton az alkotók és műveik folyamatos útkereséseit darabjaival Paula Rego gondolatait juttatják láthatjuk egy szinte álló időben. Oda és vissza utaznak hőseink eszünkbe: „A kitalált történetek ugyanolyan képben és filmben, keresve a változatlan állandót és a vissza- fontosak, mint ha valóban megtörténtek volna, térő elmúlást. Az élet idejét. nincs köztük semmi különbség.” A művek között négy remek katalógus is segíti az eligazodást.

október 2019 9 43 Halak a hálóban M. Novák András tárlata B a l á z s S á n d o r Vigadó Galéria, 2019. X. 2. – XI. 10. fotó: Balázs Péter fotó:

M. Novák András: '56 – Nem, felejtünk! 2015, farost, vegyes technika, 132×133 cm

A festészet napi gyakorlata számtalan vívódás Hagyományos művészi térben dolgozik, építkezik: terepe. A festő folyamatos döntéskényszerben táblaképeket fest, többnyire nagy méretű vásznakat – áll, és szeretné magát abba a helyzetbe nem hagyományos módon, atipikus szemlélet jegyében. transzponálni, hogy valóban dönthessen: mi Díszletek közé rendezi a valóságot, de nem eljátssza azt, az, amit képein vállalhatónak tekint, s milyen hanem megjeleníti visszásságait, kontrasztjait. Alkotásai tartalmak megszólítására hivatott. Ehhez kell „szépen megfestett szomorú tartalmak” hordozói, egy formát találnia, mégpedig a legmegfelelőbbet. elrongyolódó, noha még tündökölni látszó világ képei. Lehet a festék koszos, a felület roncsolt, újra- Aggodalmai képeire ülnek: a művészetet illetők éppen hasznosuló ipari és természetes anyagokkal úgy, mint az utódok jövőjét, létezését féltők. (nejlon, kátrány, halbőr) teletűzdelt, kollázsolt Művészetét a régi, Riegl-féle fogalom, a művészet akarása és ragasztott, ha mindez a műalkotás hitelét éppúgy jellemzi, mint közelebbi korszakunk alkotói maga- és meggyőző erejét szolgálja – miként ezt tartásformája. Azonban nem abban az értelemben, hogy M. Novák András gyakorlata mutatja.

október 44 az alkotó kora uralkodó tendenciáit követné, tetsző megosztottság jegyében fogant, arányaiban pedig vagy azoknak engedne. Éppen ellenkezőleg: az egyes korszakok idejét is jelzi. A kép alsó kétharmada kissé kívülálló, noha persze maga is érintett, s a távolabbi múltat idézi, a rendszerváltást megelőző képein látleletet ad megélt koráról, korszakáról, időszakot: a véráldozatot, háborús sírhelyet, a szögesd- annak felemás viszonyairól. A régebbiről, róttal és határőrbódéval védett pártállamot, a vas és acél amelyben alkotóművésszé választódott és a országát, amely ábrándként, de romlottan hullott darab- mostaniról – de a kezdeti időszak művészeti jaira. A fölső harmadban fejtetőre állított, csökött, de vérbő felfogása, annak irányelvei szerint, amely figura függ, lóg. Háttere-közege rózsaszín, a hús, a máj, a pályája során nemigen módosult. Megmaradt belsőségek érzéki látványával, a jóléti társadalmat repre- saját generációja művészeti kritériumainak, zentáló bevásárlókosárral, de börtönablakszerű rácso- művészetfelfogásának közegében, s életműve zattal. A felemás rendszerváltás a kép tanúsága szerint a ott jegyez markáns képformálási útvonalat. rabság új formáit hozta el. A boldogság ígéretét-reményét csillantja meg, de azt az egyre távolabbi jövőbe tolja, Jubileumi a tárlat, hiszen M. Novák András 75 végtére is elodázza. Kárpótlásként a hedonizmus világát éves. A kiállítás rendhagyó módon mégsem gyűjteményes, nem hosszabban és mélyebben az életmű egészére vissza- tekintő, a rostáló szándék egy szűkebb intervallumra korlátozódik. A kiállításcím, az Őszi lehalászás praktikus gyakorlatra utal: a halak terelésére, halágyba kényszerítésére, hogy onnan könnyebben kiemelhetők legyenek. E halgazdasági vonatkozás megidézése indokolt, hisz ki tudja, mióta szenvedélye a horgászat, noha a tárlat kontextusában a cím szimbolikus értelmet nyer. Most mind- össze az elmúlt hat év munkáit terelte össze, ezekre enged rátekinteni néhány alkotást többedszerre is megméretve, hogy ebben a mostani összefüggésben, a művek egymásmellettiségében miféle konstelláció kerekedik ki: vajon át- vagy felértékelődhetnek-e egyes darabok, netán elmaradnak az életműben kiemelkedőktől? E tárlaton, az alkotó szándékának megfelelően, a művek nem csupán önértéküket mutatják, de egymást is mérik. Művészként a képein felvetett társadalmi vagy környezeti problémákat megoldani nyilván nem tudja, de felhívni rájuk a figyelmet igen – a látszólag távoli problémákra, amelyek valójában talpunk alatt égő közeliek, akár régről is. Mint Erdély Miklós említi, a művész „illetékessége mindenre kiterjed, ami létét érinti, akár közvetlenül, akár közvetve”. Korszerűtlenül is hathat e művészet, amely vállaltan tartalomcentrikus, valamit mondani, üzenni akaró, ugyanazt felhánytorgató. Ám mindez nem ok nélküli. A felhívó jelzések festői rendben, a kompozíció feszességében, a romlás találékony Miklós Sulyok fotó: tálalásában jelennek meg. Annak : Hal, víz, kátrány, 2017, „szabadnejlon”, vegyes technika, 220×170 cm feloldhatatlan kettősségében, hogy a múlt M. Novák András csöbrének vödre a jelen, s hogy mindkettő egyaránt „érdes”, ha más vonatkozásban is. találja fel, várt új forrása nem az, amitől vagy aminek révén Az alkotó mindezt aggodalommal, féltéssel ember az ember, hanem a fogyasztás. vegyes iróniával szemléli. Így tekint korára, A kiállításcím és a mögé felsorakozó művek többszintű nemkülönben önmagára, a festői gyakorlatára, értelmet nyernek. Szükséges volt ugyan szűrni, lehalászni amely mégis megtartó erőt hordoz. a megjelenő műveket, de az alkotóban már ezt megelő- A Rendszerváltás című munkája például azt a zően végbement egy még feszesebb rostálás: egyáltalán kérdést veti fel a festészet kombinált-kollázsolt miről érdemes releváns képet alkotni? A kisebb „halak” eszközeivel és a belénk ivódott képi szim- nyilván kicsúsztak, a nagyobbak meg mindenféle horda- bólumok, emblémák megidézésével, hogy a lékokkal, a kátrányban lubickolva fennakadtak. M. Novák korábbihoz képest vajon valóságos alternatívát András képei láttán aligha feledhető, hogy végső soron jelent-e az 1989-et követő időszak. A kép mi magunk vagyunk a halak a hálóban. eleve a kettősség, az összebékíthetetlennek

október 2019 9 45 A festészet többet tud, mint a fotó Beszélgetés Székely Annamária háromdimenziós kísérleteiről M u l a d i B r i g i t t a RAM, 2019. X. 24. – XI. 24.

A festészet a digitális korszakban sokadszor talál magára. A fényképezés és a mozi sem szorította ki a mindenkori modern ember vizuális univerzu- mából. A képzőművészet történetének talán a legmeglepőbb fordulatokra Melyik volt az első ilyen műved? képes műfaja. Székely Annamária a kétdimenziós festészet háromdimen- zióssá tételével kísérletezik. A művészek és a természettudósok jóval a Sz. A.: Úgy gondoltam, hogy visszatérek fényképezés feltalálása előtt ismerték azt a jelenséget, miszerint a két a stúdiumok hierarchikus sorrendjéhez. szemünk nem ugyanazt a képet közvetíti az agynak. Dürer feljegyzéseiből, Egy klasszikus beállítást, egy drapériás, rajzaiból tudjuk, hogy a perspektívát több szálon is tanulmányozta, és almás csendéletet, majd egy fehér gipsz- rajzolt sztereóképhez hasonló kettős rajzot. W. H. Fox Talbot nemcsak fejet festettem meg három dimenzióban, dagerrotípiákat, hanem sztereóképeket is készített és adott el sok száz de ezek csak a tanulási folyamatot példányban a 19. század közepén, Charles Wheatstone pedig még ez előtt, segítették, a cél a városképek három- dimenziós ábrázolása volt. A portrét 1838-ban tanulmányt publikált a sztereopszisról. Ma a Canon kínálatában nem tartom alkalmasnak erre, mert megtaláljuk a sztereófényképezőt, amelyhez sztereónézőkét is adnak. ahhoz nagyon mélyen kell megismerni Egyetlen készülék segítségével azonban ma sem képes az ember térbeli az embert, nézni, beszélgetni vele, képet létrehozni, Székely Annamária a festészet eszközeivel éri el ezt. hogy autentikus portré készülhessen el. Ma erre nincs igény, és az idő is kevés. Borremans portréit például hitelesnek Mi ösztönzött arra, hogy ezt a rend- érzem, nagyon szeretem, de hozzám a kívüli precizitást igénylő feladatot városképek állnak közelebb. tűzd ki magad elé?

Székely Annamária: Állandóan foglalkoztat, hogy a televízió, a film, a videó magasra teszi a lécet a festők számára. Az a kérdés, hogy egy festő hogyan kelhetne versenyre a média mindenhatóságával, a filmek hatalmas változatossággal dolgozó, ingerekben gazdag vizualitásával. Kezdetben téri konstrukciókkal, mértani alakzatokkal bontottam meg a felületet, kockaszerű, gömbszerű, homorú, domború benyomódásokat imitáltam, különböző általam torzított felületekre festettem fel a képet, vagy sérült felületeket hoztam létre. Aztán a színekkel kísérleteztem, és így jutottam el a háromdimenziós ábrázoláshoz. Arra láttam példát, hogy fekete-fehér fotót használtak erre a célra, de olyat még nem, hogy egy festményt három dimenzióban készítettek volna el. Ez jelentette a legnagyobb kihívást. Székely Annamária: Híd X., 2013, olaj, vászon, 40×50 cm

október 46 Székely Annamária: Különféle pozíciók XIX. M.u., 2019, olaj, vászon, 79×120 cm

Úgy tűnik, hogy a világon a legtöbb módosulásaival játszottam el – tükröződő láttam a térbeliség legfejlettebb fotót épületekről, városokról készítik felületekben visszacsillanó architektúrák, változatát, a háromdimenziós és töltik fel a közösségi oldalakra. homlokzat egy összegyűrt fotón, golyóval képet. Ez jelentette számomra a Nehéz ebben a műfajban újat átütött üvegtáblán visszatérő épületképek… kihívást és az inspirációt. mutatni. Miért ezt érezted a legalkal- A művek ekkor is több darabból álltak masabbnak erre? össze, mintha a látás folyamatában egy-egy Hogyan jöttél rá a technikára? részletre fókuszáló szem és a látványt A sztereónézők nem segítettek : Az építészet a napjaim része. Sz. A. összeállító agy munkájának fázisait mereví- abban, hogy ellesd a technikát? Épületrestaurátor vagyok, mindig nagyon teném ki és illeszteném össze. érdekeltek a térproblémák, a látvány Sz. A.: A sztereónéző más hatásme- geometrikus alapformákra bontása. A minden apró részlet körvonalait chanizmus alapján működik, mivel Kezdetben saját tereket alakítottam ki kirajzoló, a térmélységet érzékeltető két kép van, amit külön fotóznak üveglapokból, tükröződő felületekkel. Azt módszer kemény precíziós folyamat, le. Nem a színekkel érik el a hatást, figyeltem meg, milyen délelőtt, délután, kimért mérnöki pontosságot kíván. Ma hanem a szem távolságát számolják aztán szinte színfoltokká váltak a képek, program alakítja át háromdimenzióssá ki, és az imitálja a térbeliséget. Még mint ahogy az impresszionistáknál a képet, neked viszont manuálisan az elején, a gipszfejnél jöttem rá, látjuk. A folyamat letisztulást hozott, kell ezt elérned. Hogyan inspirálódsz hogy a háttér és a modellálásra de nem akartam egy új Malevics lenni, újra meg újra? használt színek viszonya határozza ezen túljutottam. Aztán a perspektívák meg a térhatást. Rátértem kedvenc kötötték le a figyelmemet, majd a fény Sz. A.: Sokat utaztam, fényképeztem, aztán témáimra, a városképekre, a hidakra, és az árnyék szerepe. Raszterekre itthon újranéztem a képeket, hogy milyen aztán az utcaképekre. A legújabb osztottam a vásznat, négyzethálóban, módon festhetnék újakat. A fotókat álta- képeim már bonyolult utcarészletek. sakktáblarendszerben festettem, majd lában csak mankónak használom, magam Ahhoz, hogy a kép a festményen feldaraboltam a képet. Az volt a cél, is alakítom a látványt közben. A római háromdimenziós lehessen, három hogy a néző egyszerre ne csak egy teret utazásomon jutott eszembe, hogy kivágjam körvonalat kell megfesteni. A vörös, láthasson, több legyen a kép, mint egy a Pantheon ablakát, és egy tengerparti illetve a kék árnyalatai segítenek szokásos épületfotó. Néhány részleteket képet fessek bele. (a szemüvegek két színe), de a kép ábrázoló képből állítottam össze a Azt szeretném hangsúlyozni – amit koloritjához is idomulni kell. A klas�- teljes látványt, de nem a szokásos Richard Estes mutatott meg nekem – szikus sztereónéző fekete-fehér módon, négyszögű keretben, hanem hogy a festészet igenis tudhat többet, volt, kék és vörös színű szemüvegen megmozgattam a képeket egymáshoz mint a fotó. A hiperrealistáktól, akiknek át vált háromdimenzióssá, s képest. Egyre inkább a térrel, a térérzé- munkáival utazás közben is találkoztam, nekem az volt a célom, hogy keléssel, annak torzulásaival, különböző sokat tanultam. De még náluk sem színes képet hozzak létre.

október 2019 9 47 installálás a műalkotásokat minél áttekinthetőbb módon igyekezett elrendezni, kontextusba szervezni. A speciális installációs struktúrát a kiállítások tema- tikáinak, látványterveinek, katalógusainak ötletgazdája, Sárkány Győző tervezte. A 2013-ban megrendezett második kiállítás a négy elem Dimenziók témája köré szerveződött négy helyszínen. Ennek részeként A MAOE VI. tematikus kiállítása a szentendrei Vizes Nyolcas Uszoda és Szabadidőközpontban D . U d v a r y I ld i k ó 72 mű nagyított printjeiből állt REÖK Palota, Szeged, 2019. IX. 16. – XI. 17. össze a Víz alatti tárlat, melynek rendhagyó helyszíne az uszoda medencéje volt. 2014-ben a Labirintus A Magyar Alkotóművészek Országos című kiállítást a szentendrei MűvészetMalom Egyesülete 2019-ben, immár hatodik udvarán felépített, 63 négyzetméter alapterületű alkalommal rendez „szalon jellegű” tematikus Labirintus-ház kísérte, melynek falaira a 610 alkotó kiállítást tagjai számára, ezúttal Dimenziók műveinek digitalizált másolatai kerültek fel többszörös címmel. Az elmúlt évtizedekben számos ismétlődésükkel erősítve fel a labirintusélményt. hasonló kiállítás, konferencia és szimpózium A Harmónia-kiállításhoz kapcsolódott 2015-ben a V8 is szerveződött, körüljárva a fogalom uszoda falán elhelyezett 500 négyzetméteres installáció jelentéstartalmának bővülését. A korábbi 11 művész 6×6 méteresre nagyított alkotásával. Ekkor alkalomhoz hasonlóan a kiállítás termeiben került kialakításra a folytonosan variálható, úgynevezett most is digitális printekkel találkozhatnak a Harmónia-Tér-Kép is, (1×1,8×12 m) ahol az alkotások és látogatók. A 2012-ben elsőként rendezett a művészek portréi egy 15×15 centiméteres négyzetlap Valóság és illúzió című tematikus kiállítás két oldalán jelentek meg. a MACIVA és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének közös rendezvénye A dimenzió fogalma a meghatározottság és a szabadság volt a cirkusz és varieté témakörében, a világának közös alapja, rendezője. A kifejezéssel a tudo- Fővárosi Nagycirkusz épületében. A helyszín mány számos területén találkozhatunk a matematikától speciális installációs rendszert és téralakítást a fizikán, csillagászaton, pszichológián át egészen a kívánt, ezért ezen a kiállításon szerepeltek művészetig, a szó alkalmazási területe rendkívül széles. először eredeti művek helyett azok digitális Köznapi értelemben kiterjedés, nagyságrend a leggyak- másolatai. A rendszerszerűen kialakított rabban használt jelentése, de eredeti latin tartalma fotó: Barák Péter fotó: Barák Péter fotó:

Oliver Arthur: Légy, 2018, Hérics Nándor: Hommage à Borsi Flóra, 2019, vászon, akril, 120×100 cm akril, neon, kevert technika, 90×65 cm,

október 48 alapján („felmérés”) az érzékelésre, a tudatos- ságra is utal. A tudományok és a mindennapok szóhasználatában közismert dimenziófogalom a művészet területén is megkerülhetetlen – a gyakran hallott szófordulat, a „más „dimenzió” –, akár a közvetlen érzékelhetőségre vonat- koztatjuk, akár átvitt értelemben használjuk a kifejezést. A köznapi felfogás szerint a körülöttünk található világ háromdimenziós, ahol a három térbeli kiterjedéshez járul negyedikként az idő. Bár az elméleti fizika és matematika művelőitől hallhattunk már sokdimenziós terekről, modellekről is, a legtöbb ember számára szinte felfoghatatlan a gondolatkísérletek olykor misztikusnak tűnő szövevénye. A művészt azonban az anyagi és szellemi világ érzékelésére, megjelenítésére és átformálására irányuló vágya számtalan nem hétköznapi közelítésmód felé is elvezetheti. 2019-ben az előző évhez hasonlóan ismét több mint hatszáz alkotó munkái láthatók a REÖK Palota termeiben, ez jelzi a MAOE tagjainak aktivitását. A beérkezett művek műfaji megoszlása, kifejezőeszközei, stílusjegyei összességében alig térnek el a korábbiaktól. A munkákat idén is a nyelvi pluralizmus jellemzi, ezt a szoros rendbe sorolt reprográfiák helyezik közös dimenzióba. A dimenziófogalom első programszerű értel- mezése a művészetben Tamkó Sirató Károly 1936-ban Párizsban közzétett Dimenzionista manifesztumához1 köthető. A dimenzionizmus a 20. század első felében végbement változá- sokra adott különleges válasz volt, alapállását tekintve a századelő és a 20. század első harmadának művészi törekvéseihez illeszkedve a korábbi – behatárolt és véglegesnek tekintett – műfajok és evidenciák szétfeszítésére töre- kedett. A természettudomány, a matematika Barák Péter fotó: és az elméleti fizika új eredményei által erősen befolyásolt projekt mintegy a futurizmus iker- Verebics Katalin: Átváltozás II., 2018, testvérének tekinthető. (A kiáltvány maga is a vászon, vegyes technika, 90×70 cm, kubizmust és a futurizmust említi forrásként.) A tudományos fejlődés és a művészi látásmód szoros kapcsolatára a művészettörténet régebbi korszakaiból is számtalan példát találhatunk, ám a tudomány művészetformáló – paradox módon a korábbi kötöttségek alól felszabaduló művészetet új módon determináló – jellege csak ez idő tájt vált nyilvánvalóvá. A nyitás az új művészi érzékelés és gondolkodásmód irányába szinte kötelező lett minden alkotó számára. A korabeli művészi törekvések elméleti alapjukat immár olyan tudományterületeken kezdték keresni, mint az atomfizika vagy a szférikus tér matematikája. A kor természettudósainak munkássága kiváló kiindulópontot kínált mindehhez, s a dimenzió kérdéskörével foglalkozó művészek magától értetődő természetességgel hivatkoztak a matematikus-filozófus Poincaré korábbi megállapításaira.2 A természettudományokhoz egyre több szálon kapcsolódó művészek számára rendkívüli inspirációt jelentettek a negyedik dimenzióval3 vagy a tér-idő kontinuu- mokkal foglalkozó teóriák. „El kell fogadnunk, hogy a tér és az idő nem különböző kategóriák, Barák Péter fotó: egymással szembenálló abszolútumok, : Genezis, 2019, márvány, gránit, kőszobor faragás, 39×54×23 cm, mint ezt régebben hitték és természetesnek Boldi

október 2019 9 49 tartották, hanem a nem euklidészi koncepció értelmében összefüggő dimenziók. Ezt a felfogást ösztönösen érezve vagy tudatosan magunkévá téve: egyszerre eltűnnek előlünk a művészetek összes régi határai és válaszfalai” – olvashatjuk a Dimenzionizmus manifesztumában. Az új tudományos világkép a művészetben is fordulatot hoz: a sík kompozíció zárt egysége darabokra hullik a kubista kép több nézőpontú, relativizált látványában, a futurista művészek alkotásaiban új értelmet kap a mozdulat mint a tér és az idő metszéspontja. Egyes esetekben maga a folyamat válik a művek központi toposzává. Calder, Arp és Giacometti újraértelmezik a szobrászat korábbi felfogását, létrejönnek a mobilszobrok. Tér és tömeg viszonylatában kiemelt szerephez jut a betöltetlen vagy betöltendő üresség. (A futurisztikus és kubisztikus alkotási mód kiegészül a korszak másik meghatározó irányzatával, a szürrealiz- mussal, mely az előző két „objektív” attitűd természetes párjaként a szubjektum világára helyezi a hangsúlyt. A szürrealizmus és az immár autonóm tudománnyá váló pszichológia – pszichoanalízis – kapcsolata szintén a tudomány és a művészetek összefonódását példázza, bár az előbbi két művészi törekvéssel szemben az ábrá- zolás helyett a megjelenítés problémái foglalkoztatják.) A mostani kiállítás a modern természettudomány és a művészetek kapcsolódásának másfajta megközelítését mutatja. Mozgó szobrok, videóinstallációk, lézerfények és kinetikus alkotások helyett a hagyományos művészi attitűddel készült alkotások egy redukciós folyamaton mennek keresztül: eredeti fizikai dimenzióiktól megfosztva, síkba transzponált jelzésekké válnak. Eltekintve e folyamat művészetszociológiai vonatkozá- saitól (mint például a reprográfia kérdése), e redukció eredményeként a kiállítás egésze újrafogalmazza a cím által definiált tematikát. Az azonos méretűre transzfor- málás a fizikai kiterjedés redukálásával tesz kísérletet a művek esztétikai dimenzióinak feltárására. Ilyen érte- fotó: Barák Péter fotó: lemben ez a bemutató a korábbi kiállítások sorozatában a leginkább „teoretikus”, egyszerre operál a cím fizikai, esztétikai és hétköznapi definíciójával. Az eredeti művek átméretezésével, síkba transzponálásával az euklideszi világfelfogás irányába mozdul el, egyben az esztétikai dimenziók transzformálhatóságát is vizsgálja. A kiállított művek között is számos alkotásban fedez- hetők fel tudományos, elméleti kérdések, asztrofizikai, matematikai összefüggések vizuális átiratai, reprezen- tációi. A kiállítók egy része a természettudományos elméletekből kiindulva filozófiai kérdésekre reflektál. A dimenzió fogalmának mai alkalmazása szinte határ- talanná vált, sokan kozmikus értelemben, a mikro- és a makrokozmosz, a rész és az egész viszonyában közelítették meg a témát. A tematika több szempontból összegzi a korábbi kiállítások (a négy elem, a káosz és rend, a harmónia) tartalmi képleteit is. Másrészt idén is többen választották a klasszikus értelemben vett kifejezésmódokat, kompozíciós toposzokat, lemondva a konceptuális művészi attitűd kínálta lehetőségekről. Többeknél a plusz dimenzió a transzcendens megnyil- vánulását jelentette olykor konkrét szakrális utalásokkal összekapcsolva. Elsősorban egyes ószövetségi eseményeket preferáltak az alkotók, ennek megfelelően a világ teremtésére, a kozmikus robbanásra, a világűr,

Péter Ágnes: Éter, 2018, pvc, vinil, digitális print, 100×70 cm,

Bojti András: Piros Moholyink, 2019, krómacél, színes

fotó: Barák Péter fotó: üveg, lézervágás, 20×30×40 cm, október 50 fotó: Barák Péter fotó:

a természet formai jelenségeinek Székács Zoltán: Üzenet a falon, 2019, vászon, vegyes technika, 50×50 cm, gazdagságára vonatkozóan változatos anyagot találunk a kiállított művek A Dimenziók című kiállításon az alábbi alkotók között. A transzcendens dimenzió nem részesültek szakmai elismerésben: mindenütt köthető a szakralitáshoz, sok esetben inkább a tudományos felfede- Árvay Zolta, Ázbej Kristóf, Berzy Katalin, Bojti András, Boldi, zésekhez kapcsolódó képzetekre, eddig Bugyi István József, Gyárfás Gábor, Gyémánt László, Hérics ismeretlen dimenziók megsejtésére Nándor, Hévizi Éva, Kányási Holb Margit, Kéri Mihály, Kovács fókuszáltak az alkotók. Johanna, Könyv Katalin Éva, Markovics Ferenc, Módos Gábor, Nagámi, Nagy Barbara, Oliver Arthur, Péter Ágnes, Pirk László, A MAOE minden tematikus tárlatához Rényi Krisztina, Szávoszt Katalin, Székács Zoltán, Szepessy készült a kiállított művek színes Béla, Tamus István, Vajda János, Varga-Amár László, Verebics reprodukcióit tartalmazó, kétnyelvű Katalin, Weszelits András. (magyar és angol) katalógus, mely a műfaji sokszínűség és az alkotások stiláris változatossága ellenére egységes Jegyzetek arculatot mutató kísérő kiadványa a 1 1936-ban Párizsban megfogalmazott avantgárd művészeti kiáltvány, melyet számosan elfogadtak és aláírtak. kortárs magyar művészet egy jelentős 2 Henri Poincaré művei magyarul is megjelentek a század elején. Tudomány szegmensének. A korábbi alkalmakhoz és föltevés című 1908-ban kiadott könyve például részletesen foglalkozik hasonlóan idén is lehetőség nyílt a nem euklideszi geometria és a térképzetek kapcsolatával 3 A művészetek és a negyedik dimenzió matematikai alapjainak kapcsolatát szakmai elismeréseket átadni mintegy elemezve Stephen Lipscomb az előzményeket egészen Dantéig vezeti 30 alkotó számára. vissza. Nézete szerint az Isteni színjáték a modern fizika és matematika által evidenciaként kezelt szférikus világegyetem leírása. (vö. S. L. Lipscomb: Art Meets Mathematics in the Fourth Dimension, 2011).

október 2019 9 51 Olvasó Emlékül, ismerni akaróknak E. Csorba Csilla – Sipőcz Mariann: Arany János és a fényképezés. Országh Antal fotográfus (1821–1878) pályaképe F a r k a s Z s u z s a Petőfi Irodalmi Múzeum, 2019, 103 oldal

A 2018-ban a Petőfi Irodalmi A második szövegrész Országh Antal átlapozni, tusrajzok, litográfiák, tempera- Múzeumban megrendezett Arany fényképész élettörténetét, műveinek és akvarellrajzok, albumin fénykép, János-kiállítás esszenciáját bemutató milyenségét tárgyalja. Milyen szerencse, porcelánpapír és kerámiaporcelán is kötet három tanulmányból áll. Az első hogy a korábban kevéssé ismert mester látható volt. Mint ő maga írta az utolsó kettő a kurátor, E. Csorba Csilla munkája, az új kis vizitkártya kapcsán előtérbe lapra: „A huszti vár felépült, de én magam melyben először Arany János és a kerülhetett. A festő-fotográfusok közé rommá lettem…várom valamely sövény fényképezés kapcsolatát tárta fel. sorolt, grafikusként elismert művész mögötti kimúlásomat.” Ugyan lerajzolta E kapcsolati háló a magyar fotótörténet hétéves párizsi fényképészeti munkálko- magát holtan, egy kerítés mögött, de jeles pillanatait, vitáit és neves fotómű- dása után, az újabb osztrák amnesztia- még további három évet élt. A lap aljára vészeit a nagy költővel való kapcsolatán hullám elérkezésével térhetett vissza az a testvére feljegyezte, hogy a fényképész keresztül vizsgálja. Ez a tanulmány azzal Osztrák Birodalomba. Pesten felállított 1878. április 6-án, déli 12 órakor golyót a kiváló, igen különleges képpel kezdődik, fényképműterme igen rövid életű volt: röpített a szívébe, szörnyű cselekedete amely Arany Jánost és családját ábrázolja 1863-ban állt fenn csupán. Fényképei a okaként az ínséget és nyomort említette. 1863-ban. A kép a kor más fényképeitől magyar fotótechnika-történet számára A kötet harmadik tanulmánya Sipőcz eltérő: fekete-fehér színezetben, kissé mindig fontosak voltak, hiszen páratlanok Mariann munkája, aki a fényképésznek a furcsa csoportosításban mutatja be a a korban. Porcelánképeknek nevezte Nemzeti Színházzal való kapcsolatát tárta híres költőt és családját. Arany, felesége, azokat, és gondosan előkészített fel. A művész párizsi tartózkodása alatt leánya és veje, valamint fia, Arany László papírra másolta a kópiákat. Mint sokat fordított a színház számára, és két látható teljes alakban. A képen mindenki kiderült, Párizsban szabadalmaztatta önálló darabot is írt. Állandó levelezője más irányba néz, és maga Arany kissé is az eljárását. Sajnos Ország Antal a volt a Délibábnak és a Divatcsarnoknak, elkülönülve réved a semmibe. Ez a kiváló fényképészettel nem tudta eltartani szinte minden héten megírta a különféle Országh Antal-fénykép, mely hosszú magát, és végül hivatali állást vállalt, de ismertetőit. Milyen jó azonban, hogy lappangás után, a kiállítás előtt került néhány mesternek még abban az évben ehelyett a költő megörökítőjeként, a PIM-be, igazi szenzáció. Alkalmat megtanította különleges kísérleteinek Arany fényképészeként vált érdekessé, adott arra, hogy Arany fényképészeti eredményét, így néhány porcelánszerű és munkásságából egy aprólékosan és meglátásait, arcképeinek a korban való munkát mások is alkottak nálunk. tetszetősen összeállított kötet született. elhelyezését feltárja olyan szemmel, Országh legkülönlegesebb alkotása a A történet folytatódik tovább, hiszen mely a tavaly elkészült Arany János- nagy méretű Huszt-album, amelyet Flesch Bálint a porcelánkép mibenlé- ikonográfiát is pontosítja, értelmezi. saját rajzaival és felvételeivel illusztrált tének vegytani vizsgálatával tovább az 1870-es években. Az album lapjain, pontosítja az eddig homályban maradt amit a kiállításon egy kivetítőn át lehetett fotótörténeti momentumokat.

október 52 Elölről nézve Konok Tamás: Emlékkövek. Fejezetek egy önéletrajzból Új Művészet, Budapest, 2019, 252 oldal, 3900 forint

Abszurd kalandok a történelem árnyé- kapaszkodót. Rajtuk kívül a kor fontos és kiállítások révén – egyre több időt tölt kában, derűs és szomorkás történetek, jellegzetes értelmiségi-baráti társaságai, Magyarországon, hogy aztán hazatérve a festők, írók, zenészek, műgyűjtők, „szigetei” (a füredi Lipták-ház, Borsos kortárs magyar művészet immár megke- galériások, szélhámosok kavargó Miklós és köre) segítették túlélni ezeket az rülhetetlen mesterévé váljon. felvonulása, sodró lendületű elbeszélés… időket, s formálták művészi szemléletét. Egy immár eltűnt polgári világ emlékeiből, Akár így is jellemezhetnénk Konok Tamás Ezt a jótékony és egyben korlátozó burkot a történelem sorspróbáló fordulataiból, festőművész visszaemlékezéseit, az törte szét a forradalom és a Derkovits- a magyar és nemzetközi művészeti Emlékkövek azonban jóval több ennél. ösztöndíj biztosította párizsi tanulmányút. közeg keserédes epizódjaiból, barátok Művészi önvallomás, családtörténet, Először még csak a szabadság ízével és ismerősök sorának érzékletesen társadalom- és korrajz is egyben, és ismerkedett meg – egy ugyan korántsem felvázolt portréiból, művészi hitvallásának tanulságos adalék a tekintetben, hogy tökéletes, de mégis szabad világgal –, töredékeiből áll össze Konok Tamás milyen lehet, hogyan változhat a művész majd az itthoni vegzálások és a második könyve, melyben nemcsak róla tudunk és a művészet helyzete a diktatúrában és párizsi tartózkodásakor a nagykövetségen meg többet, de a művészeti életről, s a a demokráciában. érvénytelenített útlevél okán az emigráció korról is, amelyben élt. Így Konok Tamás Konok az egyéni életút eseményein korántsem könnyű útját választotta. írását méltán sorolhatjuk a legjelentősebb túl feleleveníti egy nagypolgári Különféle nehézségek, groteszk kalandok, magyar művészönvallomások, Barabás művész-értelmiségi família mindennapjait változatos találkozások jellemezték ezeket Miklós, Róna József, Kunffy Lajos, Csók a 20. század első felében, a hozzájuk az éveket, s közben lassan, fokozatosan István, Rippl-Rónai, Bernáth Aurél és csapódó különcöket és ködlovagokat, művészete is változni kezdett. Először Borsos Miklós visszaemlékezései közé. és érzékletes képet rajzol egy jeles lebegő, sodródó motívumok laza, tarka „A Franklin utca meghibásodott vidéki gimnázium szereplőiről. Tragikus halmazává vált, majd a 70-es évek elejétől lépcsőfoka között még mindig virágzott a és abszurd helyzetekben egyaránt kezdve kialakult a – mutatis mutandis – pitypang, mint ahogy húsz évvel azelőtt. bővelkedik a kiskamasz hányattatása a Konok művészetét máig fémjelző, kevés Úgy álltam ott a dermedt múltban, II. világháború frontjain az ellenállásban számú elemmel operáló, a geometriai mintha csupán egy álom lett volna Párizs, részt vevő katonatiszt édesapa oldalán. formák fegyelmét ritmikus ellenpontokkal Kalifornia és minden, amit a vasfüggönyön Majd a pályaválasztás dilemmái után és egyéni duktusokkal oldó képi világ. túl megéltem. Az ötödik dimenzió a jelen, jönnek a művésszé válás nehézségei Talán nem véletlen, hogy ekkortól már múlt és jövő egyidejű állapota. A hely- és a sztálinizmus legsötétebb, a szocreál megosztja otthonát és műtermét a időnélküliség, a sine loco et anno mint legmerevebb éveiben, a Képzőművészeti sokszínűbb Párizs és a józanabb, a életérzés a mai napig kísért, és megjelenik Főiskolán, ahol csak a polgári humanizmus folyamatos alkotómunkára alkalmasabb, festményeimben is.” értékeit őrző tanáregyéniségek, Bernáth művészetére fogékonyabb Zürich Aurél és Berény Róbert nyújthattak némi között. A 80-as évektől pedig – először Hamarosan a könyvesboltokban!

október 2019 9 53 A Hadik-ház a Bartók Béla Boulevard központjában Warith Zaki és Amir Amzar: Seed of Life, 2019, designkoncepció A deezen.com jóvoltából A deezen.com A világ egyik legjobb Bambuszból építkeznének a Marson Szélesvászon városnegyede A NASA 2018-ban designpályázatot hirdetett 3D-nyomtató technológi- ával megalkotott lakóépületek tervezésére, amelyeket a Marson építenének A brit Time Out magazin világszerte közvéle- meg. A maláj tervezőpáros, Warith Zaki és Amir Amzar Seed of Life (Az élet mény-kutatást tartott helyi lakosok körében a magja) elnevezésű designvíziója az alternatív építőanyagok felhasználására kedvenc városrészeiket illetően. Olyan élhető szeretné felhívni a figyelmet: a kolónia építményeit bambuszból építenék fel és lakható helyeket kerestek, amelyekben a vörös bolygón, ráadásul úgy, hogy a szükséges alapanyagot nem a Földről a szórakozási lehetőségek mellett galériák, szállítanák a Marsra, hanem bambuszpalántákat nevelnének a helyszínen stúdiók és kulináris élmények is várják a láto- fóliasátor alatt, amelyeket a bolygó felszíne alatti jégrétegek megolvasz- gatókat – így került bele az 50 legjobb város- tott vízével táplálnának. A bambusz gyorsan nő, így rövid időn belül kiter- negyedet összesítő listájukba a budapesti melhető lenne az építőanyag. Tervük teljesen hipotetikus, mégis a jövő egy Bartók Béla Boulevard is. olyan vízióját tárja elénk, amellyel a természetes anyagok is megjelennének a Mars-kolóniák létrehozásakor. Híd és galéria egyben

A norvégiai Kistefos Múzeum- és Szoborpark szemet gyönyörköd- tető építménnyel gazdagodott. A dán építésziroda, a BIG által megálmodott híd elsődleges funkciója, hogy megkön�- nyítse a múzeumkomplexum bejárását, de a The Twist nevű épület egy kiállító- térnek is otthont ad. A kialakítás amel- lett, hogy a multifunkcionalitást szol- gálja, a kártyapaklihoz hasonlítható, acéllemezekből álló építményének lenyűgöző esztétikájával különleges A The Twist művészeti galéria épülete a norvégiai Kistefos Múzeum- és Szoborparkban Tervezőiroda: BIG élményben részesíti a látogatót. fotó: Laurian Ghinitoiu, A deezen.com jóvoltából Laurian Ghinitoiu, A deezen.com fotó: Ez a legdrágább Banksy-alkotás?

A titokzatos Banksy nem csak street art műveket alkot. Egyik leghíresebb, Devolved Parliament című festménye október elején kerül kalapács alá a Sotheby’s árverésén. Az előzetes becslések szerint a mű 1,5–2 millió fontért (mintegy 560–750 millió forintért) is elkelhet, így várhatóan ez lesz majd Banksy legdrágább műve. A négy méter széles festményt 2009-ben a Bristol Múzeumban láthatta a nagyközönség. A tárlat hatalmas siker volt, több mint 300 ezer látogatót vonzott. Talán nem véletlen, hogy a mű éppen idén került elő újra: ismeretlen tulajdonosa esetleg a Brexit-vita visszhangját kihasználva próbálja felsrófolni az Banksy: Devolved Parliament, 2009, olaj, vászon,

árát, hiszen a téma ma aktuálisabb, mint valaha. jóvoltából A Sotheby’s

október 54 Fedő és fedett

Lazán, közel párhuzamosan futó, rivalizáló, néhol egymást keresztező, egymás alá vagy fölé keveredő színes vonalsávok, szövedékek kapcsolódnak egymásba és töltik ki rendezett rendetlenségben a képmezőt. A festészet egyik kérdésére keresik – válasz nélkül – a megoldást: ábrázolhatók-e objektíven a tér dimenziói a sík felületen? Az is felvetődik, hogy ez a (mozgás)tér egyáltalán létezik-e? A képsorozatot végig- szemlélve maradhatunk abban a boldog, naiv illúzióban, hogy igen, az emberi létben a való- ságos és szellemi tér szabadon rendelkezésünkre áll. Matzon Ákos Munkácsy-díjas festőmű- vész kiállítása 2019. október 18. és november 10. között látható a Matzon Ákos: Fedő és fedett – 8615, 2018, akril, vászon, 20×70 cm Klebelsberg Kultúrkúriában. David Hockney cigarettázni szeretne A brit kortárs festő végleg megelégelte, hogy Los Angelesben nem élhet korlátlanul szenvedélyének, a dohányzásnak, ugyanis az amerikai nagyvá- rosban még az éttermek és bárok előtt sem szabad rágyújtani. A művész ezért Normandiába költözött, ahol kedvére festhet és dohányozhat. Franciaországi otthona azonban nem csak amiatt bűvölte el, hogy akkor gyújt rá, amikor akar. Gyönyörű kertjének olyannyira megszállottja lett, hogy szinte minden négyzetcentiméterét megrajzolta La Grande Cour (A nagy udvar) című, 24 panelből álló művében, amelynek megalkotásában David Hockney dohányzás közben a kínai tekercsek illusztrációi és a bayeux-i falikárpit is inspirálta. Kevés a női művész

Tíz éven át tartó adatgyűjtése eredményeképpen az In Other Words & artnet News megjelentette kutatását, amelyből kiderül, hogy a világ művészeti aukcióin értékesített műalko- tásoknak mindössze két százaléka kötődik női művészekhez. Ez a csekély arány ráadásul nagyon egyenlőtlenül oszlik meg a világ női alkotói között, ugyanis ennek az értéknek a 40 száza- léka csupán öt alkotó munkáiból kerül ki, közülük is kiemel- kedik Yayoi Kusama életműve. A kutatás nemcsak az értéke- sített műveket vizsgálta, hanem a múzeumok által beszerzett kiállítási anyagokat is. A szám itt is megdöbbentő: a gyűjtemé- nyek csupán 11 százalékát adták nők, és a kiállításoknak csak 14 százalékában szerepeltek női művészek egyénileg vagy csoportosan. A kutatások igyekeznek felhívni a figyelmet arra, hogy mennyi mindennek kell még változnia addig, amíg elju- Yayoi Kusama az egyik festménye előtt a műtermében tunk a nemek közötti teljes egyenlőségig a képzőművészetben. Híres művészpárok inspiráló történetei

A művészettörténetben és a kortárs alkotók között is számos híres szerelmespárt ismerünk: Pablo Picasso és Françoise Gilot, Frida Kahlo és Diego Rivera, Christo és Jeanne-Claude, Jackson Pollock és Lee Krasner, Man Ray és Lee Miller, Gilbert és George. Kate Bryan 34 ismert és kevésbé ismert művészpár történetét meséli el The Art of Love: the Romantic and Explosive Stories behind Art’s Greatest Couples című könyvében. A történeteken belül hangsúlyosan megjelenik egy női vonal, amely kevésbé a művészi együttműködés, mint inkább a karakteres női alkotószemélyiség oldaláról világítja meg az életutakat, a másik jelentős vonulat pedig az elválaszthatatlan művészpárok közös munkájának titkait tárja elénk.

Kate Bryan: The Art of Love: The Romantic and Explosive Stories Behind Art’s Greatest Couples Illusztráció: Asli Yazan

október 2019 9 55 A szín arca Gál András: Radikális festmények 2008–2018 S i n k ó I s t v á n Budapest Galéria, Lajos utca, 2019. IX. 11. – X. 13. Last minute Last fotó: Juhász G. Tamás fotó:

Enteriőr No colour. Colour blinds. Reinhardt kinyilatkozásával – a színek nem vakok. Sőt, látnak, és láttatnak. Az egyes képek mintha a színek Gál András Ad Reinhardt Untitled green arcképei, portrésorozatai lennének, melyek egy nemesi (2018, olaj, Gál András radikális képei a festő életművének ház portréfalairól néznének ránk. A színek arcai. „A fest- vászon, erős állításait, kép-szín-felület kísérleteit mény egyszínű képként való felmutatásának célja pedig 90×90 cm), mutatják meg a Budapest Galéria Lajos utcai ugyanígy nem csupán egy színes tárgy készítése, hanem Untitled light kiállítótermében. A két szinten elhelyezkedő egyben az ábrázolt egyedi szín belső természetének a grey (2017, tárlat dátumozás nélkül építi egymás mellé Gál feltárása” – írja Zsikla Mónika a kiállítás megnyitójában. kísérleteit az egyes pigmentek minél inten- olaj, vászon, Valóban, az egyes festmények nemcsak színeikben, de zívebb vászonra hordásának folyamatában. 50×50 cm) és festésmódjukban, a felhordott anyag kezelésében, a Mindazt, amit a vastag rétegekben felhordott festék textúrájában is mások és mások. Untitled light festékrétegek alkotójuk munkamódszeréről, a green (2018, születés, a genezis állapotáról vallanak meg a E képeket surlófényben, oldalról is meg kell tekinteni. olaj, vászon, nézőknek, a színrendszereknek, a színviszony- Itt azt észlelhetjük, hogy hány réteg kerülhetett a 100×100 cm) latoknak a kiállítótérhez való viszonyában vászonra, illetve milyen ecset- vagy spaklibarázdák című műveivel érthetjük meg igazán. rendszere szövi át meg át a felületet. Gál minimalista felfogású absztrakt képei Akár az erdő fáinak kérge, éppúgy jellegzetesen eltérőek önmagukban izgalmas szín- és felületjátéknak Gál festményeinek felületei is. Így, lassan beléjük hatolva, tűnhetnek, de minél mélyebben hatolunk be – a kiállítás egyes darabjai is megnyílnak, nincs mindig a kiállítás kezdetén a földszinti első termekben szükség az építészeti környezettel való harmonikus elhelyezett szürke képek segítségével – a együttlét felismerésére, a színportrék egymásra felelteté- festő logikájának megismerésébe, egyre inkább sére. A kép (a szín) önmaga, sajátos arcként tekint vissza egyértelművé válik a szándék; itt és most új, ránk, s nyitja meg festékben fogant vonásait. eddig nem látott egységben érzékelhetjük a Gál András művei egy szigorú alkotó barátságos festői gondolatot. Ebben leginkább a felső „gyermekei”. Jó rájuk tekinteni, érdekes elmélyedni termek egymásba nyíló terei segítenek. A két bennük. Bár az első pillantásra „nem látogatóbarát szobával arrébb feltűnő lilásrózsa festmény festészet” (Zsikla Mónika) ez, a kiállítás hatalmas egy darabjának a közelebbi terem zöld és/vagy színes ívet húzó egésze mégis elvarázsolja, lenyűgözi sárga képeihez való viszonya új értelmezési a szemlélőt. S közben hallani véljük Steve Reich tartományokat nyit. Igenis – ellentétben Electric Counterpoint című művét.

október 56 A múlt komor árnyai fénytörésben Roman Uranjek és Radenko Milak közös kiállítása M a r c z i n k a C s a b a Molnár Ani Galéria, 2019. X. 5-ig

A két posztjugoszláv képzőművész Dates 9 Bauhaus-évforduló, a hirosimai atomtámadás évfordulója stb.) adják az című kiállítása fontos és sok tanulsággal szol- apropót a motívumok és asszociációk gondolati ütköztetéséhez. Például gáló tárlat. Valószínűleg a kiállító galéria is a Bauhaus-évfordulóra készített kompozíción Uranjek montázselemeire így gondolhatta, hisz a szokásos kiállítási (kereszt és mellette egy trikón Marina Abramović manifesztumának időn túl nyár elejétől egészen az ősz közepéig híres mondata: „Egy művész ne essen szerelembe semmilyen másik tart nyitva az alkotópáros közös és egyéni művésszel!”) reflektál Milak pontosan másolt Bauhaus-plakátja a 20-as műveinek válogatása. évekből (utalva az ott alkotó művészházaspárokra). Hasonló ellenponto- zásos alkotói logikával készült a Matisse-évfordulóra utaló kép. A híres A két művész egyik központi témája – belga szocialista grafikus, Masereel linóinak felnagyított akvarellváltozata mondhatni természetesen – az évfordulók mellé került egy Matisse-mű raszteres plexi kivitelezésben. A történeti és a történelmi tragédiák drámája. Milak évfordulók ábrázolása is hasonlóan ironikus hangulatú. akvarelljei a magyar 56-ot ábrázolják, talán a kiállítóhelynek tett gesztusként is. A címadó A közös alkotásokon kívül – a galéria hátsó részében – helyet kaptak a ciklus egy dátumokon és évfordulókon alapuló két képzőművész egyéni alkotásai is. Uranjek egy Malevics-motívumra képzőművészeti sorozat. reflektáló érzékeny hangulatú plexinyomatot állított ki többek közt, Milak pedig a magyar 56-ot és az azt követő eseményeket ábrázolta monokróm A két művész közös alkotói projektje 2014- akvarelljein korabeli fotók alapján. Felbukkan az 50-es évek Budapestje, ben indult. 2017-ben a Velencei Biennálén a Sztálin-szobor ledöntése, egy ötvenhatos menekülteket ábrázoló kép, mutatkoztak be sajátos hangulatú közös amely akár a mostani „migránsválság” dokumentálása is lehetne. alkotásaikkal. Mind a szlovén Uranjeket, mind az ifjabb, bosnyák Milakot erős közéleti érdeklődés, a társadalmi valóságra való reflexivitás jelle- mezte már korábban is, mely közös munkásságukban tovább foly- tatódott. Az 1961-ben született Uranjek és az 1980-as születésű Milak között – minden nemzedéki és kulturális különbség ellenére – kezdettől fogva sok volt a közös vonás. Mindkettejüket befolyásolta a jugoszláv és posztjugoszláv avantgárd művészet akcionista öröksége. Uranjek már a 80-as évektől kezdve aktív tagja volt az IRWIN csoportnak, s azon belül is a Neue Slovenische Kunstnak (NSK). Már ekkor jellemző volt művészetére a konkrétum és az absztrakció ötvözése, valamint a kollázs- és montázstechnika iránti vonzalom. A fiatal Milak is hasonló utat járt be valamivel később, már a polgárháborús időkben. Rá leginkább a Zvono- és a Maximum- csoport munkássága hatott. fotó: Matija Pavlovec fotó: A címadó Dates- (dátumok) és : 2007. június 13. (Ad Reinhardt), 2018, ciklusban a két művész aktuális dátumokra, Radenko Milak Roman Uranjek évfordulókra reagált sajátos montázstechni- vegyes technika, 70,5×90 cm a Molnár Ani Galéria jóvoltából kával ötvözve a fotó és a festészet eszközeit. Különböző évfordulók (Freud halálának, Matisse születésének, Luther halálának évfordulója, a

október 2019 9 57 Szalai Tibor X. 7. – XI. 4. A Bohár András Múzeum válogatott Vigadó (V. Vigadó tér 2.) Gaál Imre Galéria (XX. Kossuth L. u. 39.) kiállítása 2. X. 9–31. Belső terek mesterei – Iparművészet a Meszlényi János IX. 11. – X. 26. MKE, Barcsay Terem (VI. Andrássy út 69-71.) belsőépítészetben IX. 20. – XI. 17. 30 éves a Gaál Imre Galéria IX. 18. – XI. 2. I. Budapesti Illusztrációs Fesztivál Glassyard (VI. Paulay Ede u. 25–27.) X. 12–30. acb Galéria (VI. Király u. 76.) Lakner Antal IX. 27. – XI. 30. MKE – Parthenon-Fríz Terem Tót Endre IX. 24. – X. 24. (VI. Andrássy út 69-71.) Godot Galéria (XI. Bartók Béla út 11.) acb Attachment (VI. Eötvös u. 2.) Bukta Imre, drMáriás, feLugossy László, Komoróczky Tamás X. 1–12. M. Novák András X. 2. – XI. 10. Dobokay Máté IX. 24. – X. 24. Monostori betonszobrászati művésztelep Gaál József, Nagy Kriszta, Ujházi Péter, X. 15–26. acb NA (VI. Király u. 76.) Szikora Tamás IX. 4. – X. 12. Szobrászat épített térben X. 29. – XI. 9. Hübner Aranka IX. 24. – X. 24. Haas Galéria (V. Falk Miksa utca 13.) Molnár Ani Galéria (VIII. Bródy Sándor u. 36.) aqb (XXII. Nagytétényi út 48-50.) Modern klasszikusok – klasszikus Benczúr Emese X. 11. – XI. 30. Még mindig, már nem X. 1–15. modernek XVI. 2019. X. 14. – 2020. X. 3-ig Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum Viltin Galéria (VI. Vasvári Pál u. 1.) Aranytíz Kultúrház (V. Arany János utca 10.) Hegyvidék Galéria (XII. Királyhágó tér 10.) (XI. Ménesi út 65.) Andreas Werner IX. 11. – X. 19. Baán Katalin és Csató Tamás X. 15. – XI. 28. A XXIII. Hegyvidéki Nemzetközi Kortársak – sorstársak? 2019. IX. 14. – 2020. II. 1. Vízivárosi Galéria (II. Kapás u. 55.) Ari Kupsus Galéria Művésztelep X. 8–17. Műcsarnok (XIV. Dózsa György u. 37.) Miniképek X. 16. – XI. 19. (VIII. Bródy Sándor utca 23/b) Schrammel Imre X. 24. – XI. 14. Szotyory László IX. 18. – XI. 17. Ybl Budai Kreatív Ház (I. Ybl Miklós tér 9.) Révész Anna IX. 19. – X. 11. Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Konkoly Gyula IX. 18. – XI. 17. Kínai kortárs művészek X. 10. – XI. 3. Art9 Galéria (IX. Ráday u. 47.) (VI. Andrássy út 103.) Lajta Gábor IX. 18. – XI. 17. Kováts Gergő és Péli Barna X. 8–25. Made in Asia. Százéves a Hopp Múzeum Kondor Attila IX. 18. – XI. 17. Balatonfüred 2019. V. 30. – 2020. VI. 30. Artézi Galéria (III. Kunigunda útja 18.) Vaszary Galéria (Honvéd u. 2-4.) Szín-tézis – Az MKISZ Interdiszciplináris Az éltető víz VI. 15. – XI. 17. Szakosztályának kiállítása X. 12. – XI. 6. Balassagyarmat Art Salon Társalgó Galéria Horváth Endre Galéria (II. Keleti Károly u. 22.) Sylvia Plachy X. 4. – XI. 24. (Rákóczi fejedelem út 50.) Benkő Cs. Gyula VIII. 31. – X. 24. PAF IX. 27. – X. 11. Inda Galéria (V. Király u. 34.) Serge Bloch és Frédéric Boyer X. 11. – XII. 1. B32 Galéria (XI. Bartók Béla u. 32.) Grace Ndiritu IX. 5. – XI. 8. Osztrák Kulturális Fórum Kontra Ágnes IX. 16. – XI. 8. (VI. Benczúr utca 16.) MKE, Festő szak IX. 18. – XI. 8. Kollár Dalma Eszter IX. 20. – XI. 8. Események

Szerbtemplom Galéria (Szerb u. 5.) Józsefvárosi Galéria (VIII. József körút 70.) Soltész Boglárka X. 5. – XI. 21. Sulyok Gabriella X. 4. – XI. 4. Budapest Galéria (III. Lajos u. 158.) Óbudai Társaskör Galéria (III. Kiskorona u. 7) Debrecen IX. 11. – X. 13. Kahan Art Space Galéria Gál András Molnár Judit Lilla X. 16. – XI. 10. (VII. Nagydiófa u. 34.) Hal Köz Galéria (Hal köz tér 3.) Capa Központ (VI. Nagymező u. 8.) IX. 30. – XII. 23. X. 10. – XI. 2. Ősz a Hal Közben Nadja Massün IX. 19. – X. 27. Kőszeghy Flóra Karinthy Szalon (XI. Karinthy Frigyes út 2.) MODEM André Kertész X. 4–20. (Baltazár Dezső tér 1.) Robert Capa 2019. XII. 31-ig ELTE SEK, Vizuális Művészeti Tanszék IX. 26. – X. 11. K.A.S. Galéria (XI. Bartók Béla út 9.) Petőfi Irodalmi Múzeum Bíró Sándor IX. 27. – X. 19. (V. Károlyi Mihály u. 16.) FFS újtagos kiállítás X. 22. – XI. 13. I. Budapesti Illusztrációs Fesztivál díjazott Centrális Galéria (V. Arany János u. 32.) pályamunkái X. 16–31. Panellét, közösség, esztétika VIII. 3. – XI. 17. Irina Botea Bucan, Jon Dean és Loránt Platán Galéria (VI. Andrássy út 32.) Családi okok miatt VIII. 17. – XI. 3. Anikó X. 3. – XI. 24. b24 Galéria (Batthyány u. 24.) Csepel Galéria (XXI. Csete Balázs u. 15.) Síró Lajos IX. 23. – X. 18. Bunda János szakköre X. 10–30. Dunaújváros Deák 17 Galéria (V. Deák Ferenc u. 17.) ICA-D (Vasmű út 12.) A gördeszkázás története Budapesten, Kassák Múzeum (III. Fő tér 1.) Tadeusz Rolke IX. 5. – X. 31. Kaszás Tamás, Keserue Zsolt és Várnai 1978–2019 IX. 6. – XII. 14. Gorgona 1959–1968 2019. IX. 14. – 2020. I. 5. Lengyel Patchwork Egyesület X. 10–31. Gyula IX. 14. – X. 26. Mesél a múlt, beszél a jelen IX. 18. – X. 26. Kálmán Makláry Fine Arts Stúdió Galéria (VII. Rottenbiller u. 35.) Győr Deák Erika Galéria (VI. Mozsár u. 1.) (V. Falk Miksa u. 10.) Szécsényi-Nagy Loránd X. 29. – XI. 8. Esterházy-palota (Király u. 17.) Nemes Márton és Malgorzata Reigl Judit és Hantai Simon IX. 25. – X. 19. Egry József és Szőnyi István IX. 18. – X. 30. Szymankiewicz IX. 6. – X. 26. Kieselbach Galéria (V. Szent István krt. 5.) Hetven vagy hatvan – Válogatás a Esernyős Galéria (III. Fő tér 2.) 62. Őszi aukciós kiállítás IX. 27. – X. 10. múzeum képzőművészeti gyűjteményéből Kisterem (V. Képíró utca 5.) X. 10. – XII. 1. Más visszhangok pedig a kertben laknak Plakáttörténetek: 1969 X. 10. – XII. 31. IX. 17. – X. 18. Szenecsár Galéria (IX. Üllői út 69.) Magyar Ispita (Nefelejcs köz 3.) Klebelsberg Kultúrkúria (II. Templom u. 2-10.) Hopscotch IX. 18. – X. 18. Filmplakát kiállítás IX. 5. – X. 31. Nyíri Zsolt IX. 24. – X. 13. Marcali Gábor és Andre Mennesker Széphárom Közösségi Tér (V. Szép u. 1/B.) IX. 26. – X. 13. Gáll Ádám X. 4. – XI. 30. A Cittadellarte és Michelangelo Pistoletto Innovated by Design X. 18–27. IX. 17. – X. 18. Szépművészeti Múzeum Hódmezővásárhely Élő magyar festészet X. 20. – XI. 10. (XIV. Dózsa György út 41.) Rembrandt és tanítványai Tornyai János Múzeum 2019. IX. 19. – 2020. I. 5. (Dr. Rapcsák András út 16-18.) Dobóczky Zsolt X. 15. – XI. 10. Ámmer Gergő X. 5. – XI. 10. Matzon Ákos X. 18. – XI. 10. Kaliczka Patrícia X. 5. – XI. 10. KOGART Ház (VI. Andrássy út 112.) Rózsa Luca Sára X. 5. – XI. 10. Csernus Tibor V. 8. – XII. 31. Alföldi Galéria (Kossuth tér 8.) Ludwig Múzeum (IX. Komor M. u. 1.) 66. Vásárhelyi Őszi Tárlat X. 5. – XI. 10. Faur Zsófi Galéria (XI. Bartók Béla út 25.) Westkunst. Ostkunst. Rubens, Van Dyck és a flamand festészet Kápolnásnyék fénykora 2019. X. 29. – 2020. II. 16. Dóka Béla X. 8. – XI. 8. 2017. VIII. 1. – 2019. XII. 31. Halász-kastély (Deák Ferenc utca 10.) Fészek Galéria (VII. Kertész u. 36.) A Bosch+Bosch csoport és a vajdasági Tobe Gallery (VIII. Bródy Sándor u. 36.) 19. századi magyar festészet a KOGART- neoavantgárd mozgalom IX. 13. – XI. 17. Lossonczy Tamás, Fábián Zoltán és Bánki Bruno Veiga IX. 11. – X. 19. gyűjteményben VII. 20. – XI. 10. Ákos X. 8. – XI. 1. Az áthágás technikái 2019. X. 4. – 2020. I. 6. Álovits Bálint X. 24. – XI. 23. Mintázat és dekoráció 2019. X. 5. – 2020. I. 5. Kaposvár Fészek Galéria, Herman-terem Trafó Galéria (IX. Liliom u. 41.) Együd Árpád Kulturális Központ (VII. Kertész u. 36.) Mécs Miklós, Mécs Miklós, Mécs Miklós és (Nagy Imre tér 2.) Mécs Miklós (+ Fischer Judit és a Sz.A.F.): Poroszlai Eszter X. 8. – XI. 1. Fülöp Klaudia IX. 30. – X. 19. POSZTADOKKAPOKALIPTIKUS IX. 28. – XI. 3. FISE Galéria (V. Kálmán Imre u. 16.) Zenekedvelők X. 7–26. A design igaz története X. 8–18. Várkert Bazár – Testőrpalota Vaszary Képtár (Nagy Imre tér 2.) (I. Ybl Miklós tér 2.) Fővárosi Képtár – Kiscelli Múzeum Tűzzománcművészek Magyar Társasága Mai Manó Ház (VI. Nagymező u. 20.) Szubjektív – Az Iparművészeti Múzeum új (III. Kiscelli út 108.) IX. 7. – X. 12. Nobuyoshi Araki 2019. X. 16. – 2020. I. 19. szerzeményei 2019. VII. 12. – 2020. I. 31. Miskolc Magyar Nemzeti Múzeum (I. Várfok u. 11.) Várfok Galéria (Rákóczi u. 2.) (VIII. Múzeum krt. 14-16.) Jovanovics Tamás és Esther Stocker Miskolci Galéria, Rákóczi-ház Közös időnk, 1989 I. 22. – XII. 30. IX. 20. – X. 19. Bogdándy Szultán IX. 28. – XI. 23. World Press Photo kiállítás IX. 19. – X. 23. Várfok Project Room (I. Várfok u. 14.) Miskolci Galéria, Feledy-ház (Deák tér 3.) Borsi Flóra IX. 19. – X. 23. Orr Máté IX. 20. – X. 19. Balló Andrea IX. 25. – XI. 22. Magyar Nemzeti Galéria Petró-ház (Hunyadi u. 12.) Ragyogj! – Divat és csillogás (I. Szent György tér 2.) Szász Endre 2018. V. 10. – 2019. X. 18. 2019. X. 11. – 2020. III. 15. A szürrealista mozgalom Dalítól Teátrum Pincehely Galéria (Déryné u. 3.) Magritte-ig VI. 28. – X. 20. FUGA Építészeti Központ Secco Falka III. IX. 12. – XI. 30. (V. Petőfi Sándor u. 5.) László Fülöp 2019. IX. 26. – 2020. I. 5. Nyíregyháza Breuer Marcell X. 7–23. MAMŰ Galéria (VII. Damjanich u. 39.) Vasarely Múzeum (III. Szentlélek tér 6.) Zalotay-ház. Ziegelried. SETUP X. 11. – XI. 1. Pál Gyula Terem (Vay Á. krt. 18.) Homage à Vera Molnar 2019. X. 10. – 2020. I. 19. Horváth János, H. Németh Katalin, Szerkezetrekonstrukció. X. 7–28. MET Galéria (XI. Bölcső u. 9.) Lucien Hervé és Rodolf Hervé X. 7. – XI. 4. Szolanics Elvira X. 18. – XI. 10.

október 58 Paks Linz Sztrájk Zachęta, XI. 17-ig Pompei és Szantorin Gurlitt, a műkereskedő-gyűjtő Scuderie del Quirinale, X. 11. – I. 6. Paksi Képtár (Tolnai utca 2.) Nagy-Britannia A békesség pavilonja X. 5. – XI. 15. Lentos, X. 4. – I. 19. Velence Bristol Velencei biennále Pécs Belgium Feminizmus, gender, ellenállás Giardini és más helyszínek, XI. 24-ig Pécsi Galéria (Széchenyi István tér 10.) Brüsszel Arnolfini, XII. 15-ig Tommaso Morosini, az utolsó hős Hybrid, a kortárs design útkeresése Dalí és Magritte, a két szürrealista ikon Edinburgh Museo Correr, I. 6-ig X. 4. – XI. 10. Musée Royaux des Beaux-Arts, X. A kollázs 400 éve National Gallery, X. 27-ig 11. – II. 9. Luc Tuymans Palazzo Grassi, I. 6-ig m21 Galéria (Zsolnay-negyed) Liverpool Munkácsy Mihály V. 17. – XI. 10. Brâncuși BOZAR, X. 2. – I. 12. Románia Kemence Galéria (Major u. 21.) Csehország Bukarest Sokszorosító grafika IX. 19. – X. 13. Pilzen Keresztes Zoltán X. 18. – XI. 10. Gyűjtők és gyűjtemények, 1600–1960 Egy angol lady ruhatára Janus Pannonius Múzeum (Papnövelde u. 5.) Zapadočeská galerie, X. 25. – II. 23. Walker Art Gallery, X. 25. – III. 1. Arczok és láthatárok 2019. XI. 10-ig Prága Kettős fantázia: John és Yoko Kép-mozgások VI. 20. – XI. 10. Giacometti NG Veletrzny palác, XII. 1-ig National Museum, XI. 3-ig Bartis Attila fotói Muzeul Naţional de Arta, X. 30-ig Szeged Daniel Pitin Rudolfinum, XII. 29-ig London REÖK Palota (Tisza L. krt. 56.) Helmut Newton Muzeum Kampa, X. 28-ig Gauguin portréi National Gallery, X. 7. – I. 26. Mattis Teutsch: avantgárd és realizmus Rezidenţa BRD, X. 25-ig Dimenziók. A MAOE kiállítása X. 5. – XI. 17. Laterna magica MeetFactory, XI. 10-ig A buddhizmus British Library, X. 25. – II. 23. Szentendre Az iszlám és a nyugati művészet Kolozsvár Dánia Birtalan Zsolt (Bogdányi út 32.) British Museum, X. 10. – I. 26. MűvészetMalom Koppenhága Korunk Stúdiógaléria, X. 12-ig A tolcsvai Természet művésztelep William Blake Tate Britain, II. 2-ig X. 6. – XII. 1. Nam June Paik Tate Modern, X. 17. – II. 9. Nagyvárad Czóbel Múzeum (Templom tér 1.) Maurer Dóra Tate Modern, VII. 5-ig Jovián György Wanted – Czóbel elveszett művei Maurer Dóra White Cube, XI. 3-ig Körösvidéki Múzeum, X. 27-ig 2019. IV. 7. – 2020. IV. 12. Rembrandt fényei Sepsiszentgyörgy Újragondolt Czóbel 4.0 2019. IV. 26. – 2020. IV. 12. Dulwich Piture Gallery, X. 4. – II. 2. Transzmisszió EMÜK, X. 11. – XI. 10. Szentendrei Képtár (Fő tér 2-5.) A dán aranykor Bridget Riley Hayward Gallery, X. 26. – I. 26. Kovács Kinga EMÜK, X. 11-ig A nagy könyvlopás 2019. IX. 20. – 2020. I. 19. Statens Museum for Kunst, XII. 8-ig Ételek V&A, X. 20-ig Vizor Magma, X. 10. – XI. 15. Antony Gormley Royal Academy, XII. 3-ig (Fő tér 21.) A gazdagok világa Lousiana, II. 16-ig Temesvár Kmetty Múzeum A Fluxus és a zene Kmetty János 2020. I. 12-ig Marsden Hartley Louisiana, I. 19-ig Abakanowicz Muzeul de Arta, X. 25-ig Whitechapel Art Gallery, II. 1-ig Odense SubReal: Calin Dan, Iosif Király MANK Galéria (Bogdányi utca. 51.) Jecza Gallery, X. 26-ig Csáki Róbert IX. 30. – X. 21. Anton Corbijn Brands Fotomuseet, XI. 17-ig Németország Cseke Szilárd X. 30. – XI. 24. Egyesült Államok Berlin Spanyolország ÚjMűhely Galéria (Fő tér 20.) Kínai médiaművészet Kulturforum, I. 26-ig Barcelona Denver Afro: haj és divat Tünékeny valóság IX. 19. – X. 20. Claude Monet Art Museum, X. 21. – II. 2. Feminizmusok! CCCB, I. 6-ig Szüret X. 24. – XI. 17. Kunstgewerbemuseum, XII. 1-ig Madrid New York Fantáziabörtönök Székesfehérvár Mapplethorpe Guggenheim, I. 5-ig Sofonisba Anguissola Sammlung Scharf-Gerstenberg, XI. 10-ig Prado, X. 22. – II. 2. Basquiat Guggenheim, XI. 6-ig Jövőfantáziák 1900-ból Magánélet – köztereken Az impresszionisták és a fotó Museo Bröhan-Museum, X. 27-ig Thyssen-Bornemisza, X. 15. – I. 26. MoMA, X. 21. – VII. 20. A valódi Bauhaus Delphine Seyrig és a feminista videó Pope L. MoMA, X. 21. – I. 1. Berlinische Galerie, I. 27-ig Reina Sofia, III. 23-ig Pelikán Galéria (Kossuth Lajos u. 15.) Félix Valloton Metropolitan, X. 29. – I. 26. Bukovácz Lajos IX. 27. – X. 31. George Grosz: csirke a fejben A művészet genealógiája Käthe-Kollwitz-Museum, X. 27-ig Fundación Juan March, X. 11. – I. 12. Bonn Kaliforniai álmok Svájc Kunst- und Ausstellungshalle, I. 12-ig Bázel Düsseldorf Nézd csak, vak vagyok! Kortárs művészet és a muzulmán világ Kunstmuseum, XII. 1-ig Városi Képtár – Deák Gyűjtemény A kék forró, a vörös hűvös. Penck- BRIC Rotunda, XI. 17-ig tanítványok Kunsthalle, X. 12. – XI. 10. Arany és dicsőség. A bázeli Münster (Oskola u. 10.) kincsei Kunstmuseum X. 11. – I. 19. Ziffer Sándor 2019. X. 11. – 2020. II. 2. Franciaország Edvard Munch Kunstsammlung NRW K 20, X. 12. – III. 1. A Staechlin-gyűjtemény Tihany Nantes Riehen, Fondation Beyeler, X. 29-ig Chaplin – az avantgárd szemével Essen Kogart Tihany (Kossuth Lajos utca 10.) Genf Musée d’art, X. 18. – II. 2. Moholy-Nagy László Kondor Béla VI. 15. – XI. 15. Museum Folkwang, I. 12-ig Malick Sidibé Takáts Márton IX. 21. – XI. 24. Párizs Én voltam a robot. Sci-fi és popkultúra Musée Barbier-Mueller, I. 12-ig Leonardo Louvre, X. 24. – II. 24. Veszprém Museum Folkwang, X. 11. – III. 15. Lugano Degas az Operában Musée d’Orsay, I. 19-ig William Wegman MASI, I. 6-ig Csikász Galéria (Vár u. 17.) Francis Bacon Centre Pompidou, I. 20-ig Frankfurt Molnár Farkas X. 19. – XI. 27. Marisa Merz MASI, I. 12-ig Toulouse-Lautrec Grand Palais, X. 9. – I. 23. Van Gogh és a német művészet Städel, X. 23. – II. 16. Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény El Greco Grand Palais, X. 16. – II. 10. Zürich Az élet fái. Történetek a veszélyeztetett Matisse: metamorfózisok (Vár u. 3-7.) Fák Fondation Cartier, XI. 10-ig Földről Kunstverein, X. 10. – I. 19. Kunsthaus, XII. 8-ig Tót Endre VI. 29. – X. 26. Kortárs arab fotó MEP, XI. 24-ig Wilhelm Leibl Kunsthaus, X. 25. – I. 19. Dubniczay-palota, Magtár (Vár utca 29.) Hátoldal Musée Bourdelle, XI. 19-ig Köln Stefan Tcherepnin Kunsthalle, XI. 17-ig Maczky László és Prokop Gizella Reneszánsz remekművek az Átjárható testek Museum Ludwig, I. 19-ig IX. 14. – X. 20. Alava-gyűjteményből Lucia Moholy Museum Ludwig, X. 12. – II. 2. Svédország Dubniczay-palota, Várgaléria (Vár utca 29.) Musée Jacquemart-André, I. 20-ig München Göteborg Géczi János IX. 21. – XI. 17. Hantai Simon A Thonet-bútor Te vagy. Művészet, politika, társadalom Le Bourget, Gagosian, X. 13. – III. 14. Pinakothek der Moderne, II. 2-ig Kunstmuseum, XI. 17-ig Ausztria Van Dyck Alte Pinakothek, X. 25. – II. 2. Toulouse Stockholm Bécs Édes álmok. Kortárs spanyolok Markus Lüpertz Haus der Kunst, I. 26-ig Dürer Albertina, I. 6-ig 1989 – Kultúra és politika Les Abbatoirs, XI. 31-ig Nationalmuseet, I. 12-ig Maria Lassnig Albertina, XII. 1-ig Jan van Eyck három műve Hollandia Szerbia Kunsthistorisches Museum, X. 20-ig Amszterdam Belgrád Utcai fotók KunstHaus, II. 16-ig Rembrandt – Velázquez Marina Abramović MoCAB, I. 20-ig Pierre Bonnard Rijksmuseum, X. 11. – I. 19. Kunstforum, X. 10. – I. 12. A Vogue 40 éve Villa Stuck, X. 10. – I. 12. Újvidék Makart nővére vándorolni kezd Chagall, Picasso és a többiek. Külföldi Jelena Buljić Künstlerhaus, XII. 21-ig művészek Párizsban Stuttgart Tiepolo Staatsgalerie, X. 11. – II. 2. Museum of Contemporary Art, X. 13-ig Szomjas az idő Kunsthalle, X. 30. – I. 16. Stedelijk Museum, II. 2-ig Millet-Van Gogh Wiesbaden Szlovákia Most! Fiatal német festők Van Gogh Museum, X. 4. – I. 12. Museum, I. 19-ig Kassa Haarlem Olaszország Frantyšek Foltyn Gyerekek a 19. század művészetében Bergamo Vychodoslovenské galerie, X. 20-ig Richard Gerstl Leopold Museum, I. 20-ig Teylers Museum, I. 5-ig Divat és művészet Accademia Carrara, X. 21-ig Kassai modernek Vychodoslovenské galerie, X. 20-ig Szédülés. Op-art és illúzió a művészetben Hága Firenze 1520–1970 MUMOK, X. 26-ig Nicolas Maes Mauritshuis, X. 17. – I. 19. Tony Cragg Giardino di Boboli, X. 21-ig Nyitra Kultúrák dialógusa Weltmuseum, I. 7-ig Művészetet csinálj, ne háborút A szabadság arcai (több magyar művész) Wolfgang Paalen Horvátország Nitrianska galeria, XI. 21-ig Rijeka/Fiume Palazzo Medici-Riccardi, X. 20-ig Unteres Belvedere, X. 4. – I. 9. De Chirico Pozsony J. I. Mildorfer, a barokk rebellis Nem szeretjük őket. Migráció és művészet A. P. Weisz-Kubinčán SNG, XI. 10-ig MMSU, X. 4. – XI. 11. Palazzo Medici-Riccardi, X. 31. – II. 18. Oberes Belvedere, I. 6-ig Laco Teren SNG, I. 12-ig A vörös Bécs Genova Wien Museum, I. 19-ig Lengyelország A háború emlékezete Rimaszombat Drozdik Orshi Hans Knoll Galerie, XI. 16-ig Łódz Palazzo Reale, XI. 3-ig Nők a stafeláj előtt Graz Lengyel fotó 1918–39 Muzeum Sztuki, X. 27-ig Róma Mestská galeria, XI. 27-ig Összekötve Kunsthaus, X. 26-ig Varsó Elkerülési technikák. Magyar neoavantgárd Szlovénia Krems Rembrandt – 36-szor a 60-as, 70-es években Jegy a Holdra KunstHalle, XI. 2-ig Lendva Királyi Palota, X. 5. – XI. 3. Palazzo delle Esposizioni, X. 4. – I. 6. Christo és Jeanne-Claude: Rejtett világ Érintsd meg a művészetet Valadier és a római settecento Galeria-muzej, I. 31-ig CAC U-jazdowski, X. 20-ig Galleria Borghese, X. 30. – II. 2.

október 2019 9 59 fotó: Alapfy László fotó:

M. Novák András: Nagypapa meséi Zoénak, 2019, farost, plextol, 90×140 cm A következő számunk tartalmából Maurer Dóra Londonban Tiltott absztraktok Kiadja Új Művészet Alapítvány Vezető szerkesztők P. Szabó Ernő A Bosch+Bosch és a Gorgona csoport Pataki Gábor [email protected] Balra át, jobbra át Rudolf Anica [email protected] Viennacontemporary Képszerkesztő Csatlós Judit [email protected] Rovatszerkesztő [email protected] Lakner Antal Lóska Lajos Állandó munkatársak Jankó Judit Bács Emese Muladi Brigitta

Számunk szerzői Sinkó István Sípos László (Berlin) Győrffy László képzőművész, művészeti író Fotó Berényi Zsuzsa [email protected] Lesi Zoltán költő, műfordító Szerkesztőségi titkár Körmendi Krisztina [email protected] Lapterv Koronczi Endre [email protected] Tolnay Imre képzőművész, a Széchenyi István Egyetem tanára Nyomdai munka Pharma Press Nyomdaipari Kft. Kollár Dávid szociológus, költő, PhD-hallgató (PPKE BTK) Felelős vezető Fabók Dávid Bordács Andrea esztéta, műkritikus, kurátor, Szerkesztőség 1065 Budapest, Nagymező utca 49. II. em. 4. az ELTE SEK docense +36 70 626 2392 Tayler Patrick Nicholas festőművész, művészeti író Terjeszti Lapker Zrt., 1092 Budapest, Táblás utca 32. +36 1 347 7300, +36 1 347 7303, [email protected] művészettörténész, Mészáros Flóra és alternatív terjesztők. a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalban és a Gulyás Gábor filozófus, Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központjában a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója (Budapest, VII. Vörösmarty utca 16–18.) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással az Új Művészet Sümegi György művészettörténész MKB Zrt.-nél vezetett 10300002-20337629-70073285 Balázs Sándor művészeti író számú számláján. Egy példány ára: D. Udvary Ildikó művészettörténész, 765 Ft a Pesterzsébeti Múzeum igazgatója Előfizetés egy évre: 7800 Ft Előfizetés fél évre: 4200 Ft Farkas Zsuzsa művészettörténész, A megjelent szövegek másodközlése csak az Új Művészet a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa és a szerzők jóváhagyásával lehetséges. Marczinka Csaba költő, író © Új Művészet © Szerzők Helyesbítés www.ujmuveszet.hu Szeptemberi lapszámunk 34–35. oldalán a Nemzetközi HU ISSN 08662185 Alternatív Textil Symposion 2019 címmel közölt riport képaláírásában hibásan szerepelt a békésszentandrási Alapító főszerkesztő: Sinkovits Péter műhely neve, amely helyesen ARAX Kft. Az érintettektől Tisztelt Szerzők! elnézést kérünk. Az Új Művészet 2013-tól csak saját névre vagy cégre kiállított számla ellenében tudja kifizetni a cikkeikért járó honoráriumot. Megértésüket köszönjük! A 4. oldalon Yves Tanguy Négy órakor nyáron, a remény…, Támogató (1929, olaj, vászon, 129,5×97 cm) című képének részlete látható. Pompidou Központ és Nemzeti Modern Művészeti Múzeum, Párizs fotó: Pompidou Központ, MNAM-CCI, Jacques Faujour, Dist. RMN-GP

október 2019. OKTÓBER 2. NOVEMBER 10. NOVEMBER 2019. 2. OKTÓBER Őszi lehalászás Őszi 2019. OKTÓBER 2. NOVEMBER 10. NOVEMBER 2019. 2. OKTÓBER Őszi lehalászás Őszi a Magyar Művészeti Akadémia székháza, székháza, Akadémia Művészeti a Magyar a Magyar Művészeti Akadémia székháza, székháza, Akadémia Művészeti a Magyar Munkácsy Mihály-díjas festőművész, festőművész, Mihály-díjas Munkácsy Munkácsy Mihály-díjas festőművész, festőművész, Mihály-díjas Munkácsy Budapest V.Budapest Vigadó tér 2. kerület, az MMA rendes tagja kiállítása rendes tagja MMA az Budapest V.Budapest Vigadó tér 2. kerület, .NVKAD ÁS ANDR NOVÁK M. az MMA rendes tagja kiállítása rendes tagja MMA az .NVKAD ÁS ANDR NOVÁK M. VIGADÓ, Ó D A G I V I T S E P V. kiállítóterem emeleti VIGADÓ, Ó D A G I V I T S E P V. kiállítóterem emeleti minden, ami művészet minden, ami művészet mma.hu mma.hu www.mutargykonferencia.hu

főtáMogató www.mutargykonferencia.hu főtáMogató Műtárgybefektetési Műtárgybefektetési k k 2019. november 12. onferencia 2019. november 12. Müpa, Müpa, onferencia Müpa, Müpa, a a uditorium uditorium

szervező szervező október 2019 9

ISSN 0866-2185 765 Ft 19009

9 770866 218000 október Felforgatók: Schwitters, Schnabel, Tót,Király Schnabel, Schwitters, Felforgatók: 2019 szürrealisták a Magyar Nemzeti Galériában Nemzeti Magyar a szürrealisták Andalúziai kutyából nem lesz szalonna:lesz kutyábólnem Andalúziai 9 A Hantai-siker nyomábanHantai-siker A