A Putnoki, a Feketevölgyi És Az Edelényi Szénbányászat Társadalmi És Természetföldrajzi Vizsgálata Molnár Judit-Dobos Endre Miskolci Egyetem
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
id177744828 pdfMachine by Broadgun Software - a great PDF writer! - a great PDF creator! - http://www.pdfmachine.com http://www.broadgun.com A putnoki, a feketevölgyi és az edelényi szénbányászat társadalmi és természetföldrajzi vizsgálata Molnár Judit-Dobos Endre Miskolci Egyetem ás célja: A kutat ányák bezárása után a ület örnyezeti problémáinak és környezeti A nevezett b ter k ágainak érése és feltárása, valamint az egykori bányákban dolgozók helyzetének adotts felm álata õképpen a humánerõforrás szempontjából. vizsg legf ódszerek: M ációforrások és saját adatgyûjtés együttes alkalmazása történt. Hivatalos inform A ányavagyon ító á ésünkre álló dokumentumok Borsodi B -hasznos Rt. ltal rendelkez ányozása után felkerestük azokon a t üléseken élõ egykori bányászokat, ill. a tanulm elep ányák alkalmazottjait, akik a szóban forgó üzemekben dolgoztak a bezárás elõtt. b 262, ányában dolgozó megkérdezett, 9 településrõl került be a mintába, ami azt jelenti, egykori b árás idõszakában ott do ók közel 10% ételezés ábra) hogy a bez lgoz -ra terjedt ki a felv (1-2 . ása számítógéppel történt. Az adatok feldolgoz álat második felében megnéztük a bányászat környezetre kifejtett hatását, valamint A vizsg ük a terület környezeti adottságait, melyek azok a lehe õségek, amik a bányászat, mint elemezt t épességet eltartó iparág megszûnése utáni helyzetben, segíthetnek a lakosság a helyi n élhetésében. A vizsgálatok alapját a terepbejárások, begyûjtött adatbázisok és elemzések meg ása jelentette. A terepbejárá án számba vettük a felszíni tájsebeket, komplex feldolgoz sok sor õhányókat, üzemi területeket, amelyek potenciális környezeti terhelést jelenthetnek, medd áltuk az érintett falvak környezeti jellemzõit – ágok, valamint megvizsg talajtulajdons ülethasználat, növényzet, termé édelmi értékek – és jellemzése a helyi ter szetv melyek ismerete õ és erdõgazdasági, valamint turisztikai kisvállalkozók, kisgazdálko ók számára fontos. mez - d ális földhasználati információkat az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlõdésért Az aktu ítvány légi ételek alapján készített adatbázisainak ûrfelvételek alapján történt Alap felv álásával szereztük. aktualiz ért eredmények: El A humánerõforrás vizsgálata: A putnoki, a feketevölgyi és az edelényi bányászat történetébõl últ század : a m özepétõl folyt jelentõseb ányászat a nevezett területeken. Legrégebbi múltra a putnoki k b b ár a 40 évek elején megindult az üzemszerû széntermelés. 1952 tekinthet vissza, ahol m -es -53- õdött a bányászat a feketevölgyi, és 1957 ényi bányákban. ban kezd -ben az edel évek végétõ évek második feléig voltak a legkedvezõbb idõszakai a A hetvenes l a nyolcvanas ányáknak, ekkor üzemenként 1700 õt foglalkoztattak. Ez a foglalkoztatási szám b -2400 f ökkent le a kilencvenes évek második felére a három bánya vonatkozásában 2000 fõ alá, cs úgy, hogy az e ényi bánya már 1994 árt, a putnokiban 1378 fõ, a feketevölgyiben del -ben bez õ dolgozott 1998 ölgyi bányaüzem is bezárt, a pedig 597 f -ban. Napjainkban pedig a feketev ámolás alatt van, ahol ma már csak 40 fõt foglalkoztatnak. A térségben az putnoki felsz á épest (ahol 10% körüli) is kedvezõtlenebb a munkanélküli helyzet, itt a orsz goshoz k élküliek aránya 18 érintett bányászlakta településeken esetenként még munkan -19%, de az él is magasabb értékkel találkozhatunk. enn ási térképek alapján látható, hogy a bányabezárás sok Az 1998-as foglalkoztat ülést érintett, a putnoki bánya esetében 49, a feketevölgyibe pedig 39 településrõl jártak telep ábra). dolgozni (3-4. ábra A vizsgált bányák települései és a kérdõíves felmérésbe bevont települések 1. á é Ormosb nya Ser nyfalva á é Putnok Kurity n Edel ny ó Saj velezd á Kir ld ó Borsodb ta á S ta Miskolc á jelmagyar zat õú f tvonalak ú N fontosabb tvonalak ú vas t á á üé W E b ny k telep l sei: putnoki ö feketev lgyi S é edel nyi é é üé felv telez s telep l sei ábra A bányák ülései (putnoki: Putnok, Királd; feketevölgyi: án, Felsõnyárád, 2. telep Kuritty ókaza, Jákfalva; edelényi: Edelény és a felvételezés települései ényfalva, Putnok, Saj ) (Ser áld, óvelezd, Borsodbóta, Sáta, Ormosbánya, Kurittyán, Edelény) Kir Saj É Ny K D á á Ormosb nya jelmagyar zat é õú Ser nyfalva f tvonalak é Putnok á Edel ny ú Kurity n fontosabb tvonalak ú ó vas t Saj velezd á á üé á Kir ld b ny k telep l sei: ó putnoki Borsodb ta ö á feketev lgyi S ta é edel nyi é é üé felv telez s telep l sei Miskolc ábra A putn és a feketevölgyi bányaüzemek foglalkoztatási vonzáskörzetei 1998 3. oki -ban Aggtelek õ á á Fels ny r d É Putnok Ny K á Kurity n D á Jelmagyar zat: Ó õú zd f tvonal ö ú fontosabb k z t ú vas t üé á telep l sek, ahonnan j rtak dolgozni: ö á á feketev lgyi b ny ba á á ó putnoki b ny ba Arl Miskolc õ Kazincbarcika mindkett be ábra A putnoki és a feketevölgyi bányák vonzástelepülései a foglalkoztatottak száma 4. szerint É õ á á Fels ny r d Putnok Ny K á Kurity n D á Kir ld á Jelmagyar zat: õú f t ö ú fontosabb k z t Ó Kazincbarcika ú zd vas t ó é á üé é dolgoz i l tsz m telep l senk nt: õ ö ö 1 - 10 f k z tt õ ö ö 11 - 30 f k z tt õ ö ö 31 - 50 f k z tt õ ö ö 51 - 75 f k z tt Miskolc õ ö ö 75 - 100 f k z tt õ é ö ó 100 f n l t bb Borsodb ta ényi üzemrõl nem tudtunk ilyen részletes adatokhoz hozzájutni, miv Sajnos az edel el a ányát már 1994 árták, az irataihoz a hozzáférés nem volt lehetséges. Vonzáskörzete b -ben bez átfedésben lehetett a feketevölgyi bányáéval. A 3 ábrákon is látszik, hogy még a nagy -4. ásik két bánya esetében is a bezárást megelõzõ években is, Borsod ú én m -Aba j-Zempl ének a Miskolctól É, ÉNy õ majd minden települése érintve volt a bezárással megy -ra es értékben, de leginkább Ózd, Putnok, Kazincbarcika, Felsõnyárád, Kurityán, kisebb-nagyobb m áld és Borsodbóta, ahonnan a legtöbben jártak dolgozni ezekbe a bányákba. Kir ásunk egyik célja az volt, hogy az egykori dolgozók jelenlegi helyzetérõl A kutat épet, és megpróbáljuk a továbblépésük esélyeit felvázolni. 262 fõ került a kapjunk k álatba, az átlagéletkoruk év, a legfiatalabb 20, a legidõsebb megkérdezet éves vizsg 54,7 t 87 érfi, 6 % õ volt. érettségivel, (45 % volt. 94 %-uk f -uk n 88 %-uk nem rendelkezett -uk ás volt), 10 % özépfokú és csak 2 % õfokú végzettsége szakmunk -uknak volt k -uknak fels (5. ábra). ábra A megkérdezettek iskolai végzettsége 5. % 50 40 30 20 10 0 y y õ a a l l l l z á á o o t t p k k z z é s s s s i i k o o p õ s f é á 8 8 z k t s ö n n k i o u n m m á l , k a b a t l z b á s e s e v e k átlagéle ól már következtetni lehet a nyugdíjasok nagy arányára, a A magas tkorb ányabezáráskor azonban többen nem érték még el a nyugdíjkorhatárt, de más lehetõséget b átva, éltek a korkedvezményes nyugdíjazással. A rokkant nyugdíjasokkal együtt, nem l ányuk megközelíti a munkanélküliek ánya meghaladja a 20 % ar 60 %-ot. A ar -ot, de ha a ában szereplõ nyugdíjasokat és rokkant nyugdíjasokat nem veszzük számításba, akkor 55 mint élküli és csak 45 % ült valahol elhelyezkedni (6. ábra). %-uk munkan -uknak siker A élküliek 27 % án általános vagy annál kisebb végzettsége van, 64% munkan - ak 8 -uknak ásképzõ és 9 % özépfokú végzettsége van. A felmérés alapján az derült ki, szakmunk -uknak k általános vagy annál kisebb végzettséggel rendelkezik, annak háromszor hogy akinek 8 élye arra ál munkát, mint arra, hogy talál; akinek szakmunká nagyobb az es , hogy nem tal s égzettsége van, annak öbb esélye van arra, hogy nem talál, mint arra, hogy igen; aki v kicsivel t ább középiskolai végzettséggel rendelkezik, az 72 % éllyel juthat viszont legal -os es ához. érdezettek közül egy aktív korú volt, aki felsõfokú végzettséggel bírt, és õ munk A megk ételezés idõszakában. dolgozott is a felv élküliek ának nincs elképzelése a jövõjérõl. Közülük 52 % nem A munkan 55 %- új szakmát tanulni, 48 % észt venne átképzésen. Azok közül, akiknek konkrét szeretne -uk r övõjüket illetõen, azoknak 67 % átképzésen vesz terveik vannak a j -a tervezi, hogy valamilyen észt. Az összes munkanélküli 44 % íván új szakmával ismerkedni. A majd r -a az, aki nem k érdezettek többsége (a válaszadók 90,5 öltözni jelenlegi lakhelyérõl, megk %-a) nem akar elk éhány ember, aki viszont igen (23 fõ közül 13 ák is, hogy miért), azok egy az a n -an indokolt étellel munkalehetõség miatt változtatnának lakhelyet. Mindezekbõl arra a következtetésre kiv é égben élõ egykori bányászok különbözõ okok miatt a kedvezõtlen lehet jutni, hogy a t rs ándorlással kívánnak javítani, hanem többnyire tanácstalanok, sokan helyzeten nem az elv állalják a továbbtanulást, az újra tanulást sem, egyszerûen csak sodródnak sorsukkal. nem v ábra A érdezettek gazdasági aktivitása és az aktívak munkahelyének gazdasági 6. megk ágazata % 50 40 30 20 10 0 i t t r r l s s l g a a o ü a a o á t j j z p k í í z s i k l s s d d a e é á a g g d z n l y z s u u a á n y y a r k v á n n g e n b i t õ u m c z n r e m e a e n t k m k o r ülésekrõl van szó, 84 % ádi házban lakik, fontos szerepe lehet Mivel falusi telep -uk csal élhetésükben a háztáji gazdálkodás összes megkérdezett 84 % a meg .