Putnok Város Településfejlesztési Koncepciója

„Észak-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ITS 2014 Konzorcium:

Külzetlap

BELÜGYMINISZTÉRIUM

Putnok Város Településfejlesztési Koncepciója

2015. év

Készítették az „ITS 2014 Konzorcium” tagjai:

ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Berki Judit Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezető

Végh József ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Korlátolt ügyvezető Felelősségű Társaság

Virágh Péter OPUS TEAM Üzleti Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezető

Putnok Településfejlesztési Koncepciója Aláírólap

Régiós koordinátor:

Dr. habil. Mező Ferenc Megyei koordinátor:

Klein György okleveles építészmérnök É/05-0070; TT 05-0070 Felelős tervező:

Balku Katalin okl. építészmérnök É/1 15-0038 Településtervező:

Klein György okleveles építészmérnök É/05-0070; TT 05-0070 Energiaközmű szakági tervező:

Verba József üzemmérnök TE 15-0289 Településtervezési energia-közmű szakértő TH 15-0289 Településtervezési hírközlési szakértő Energiaközmű szakági tervező munkatárs:

Kosztolányi Konrád villamosmérnök Közlekedésági szakági tervező:

Gulyás Imre okl. építőmérnök Tkö 09-0057- Településtervezési közlekedési szakértő Viziközmű szakági tervező:

Gellén László okl. mélyépítő üzemmérnök VZ-TEL 15-0164 - Települési víziközmű tervező TV 15-0164 - Településtervezési vízközmű szakértő

Putnok Településfejlesztési Koncepciója

Környezetvédelmi szakági tervező:

Szalai Sándor környezetmérnök SZKV-1.2. 15/0640 Levegőtisztaság-védelem szakértő SZKV-1.4. 15/0640 Zaj- és rezgésvédelem szakértő Zöldfelületi és tájrendezési szakági tervező:

Lipcsei Ágnes okl. táj- és kertészmérnök TK 15-0299 Régészeti szakértő:

Dr. Bálint Marianna régészeti szakértő Műemléki szakértő:

Szilágyi- Fekete Anikó műemléki szakértő Társadalompolitikai szakértő:

Papp György társadalompolitikai szakértő Gazdasági Szakértő:

Málik Csilla gazdasági szakértő Anti-szegregációs szakértő:

Kurtyánné Szilágyi Valéria anti-szegregációs szakértő

Közreműködők:

Tamás Barnabás Váradi Attila Putnok Város települési koordinátor polgármestere

Putnok Településfejlesztési Koncepciója Tartalom

1. Bevezetés ...... 6 2. Putnok város jövőképe ...... 7 2.1 Putnok jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan ...... 7 2.2 Putnok jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan ...... 9 2.3 A településfejlesztési elvek ...... 10 3. Célok ...... 11 3.1 A település átfogó fejlesztését szolgáló célok ...... 11 3.3 Részcélok és a beavatkozások területi egységeinek meghatározása ...... 15 3.3.1 Részcélok ...... 15 3.3.2 A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata ...... 20 A koncepció illeszkedése Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztési koncepciójához ...... 23 3.3.3 A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre ...... 26 4. Kiinduló adatok a további tervezési feladatokhoz ...... 28 4.1 A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása ...... 28 4.2 A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra ...... 30 4.3 Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére...... 31

Putnok Településfejlesztési Koncepciója

1. Bevezetés

Jelen dokumentum tartalmazza Putnok város településfejlesztési koncepcióját. A város településfejlesztési koncepciója a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet „a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről” alapján készül. A város településfejlesztési koncepciója egy hosszú távra szóló dokumentum, amely kijelöli a város elérendő jövőképét a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetre vonatkozóan. A koncepció meghatározza a város átfogó fejlesztését szolgáló célkitűzéseket, az azokhoz kapcsolódó részcélokat. Továbbá a koncepció meghatározza a településfejlesztés alapelveit.

A 2014-2020-as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben fontos szerepe van a megfelelő módon előkészített, megalapozott településfejlesztési terveknek, így a településfejlesztési koncepciónak. A településfejlesztési koncepció kidolgozását egy részletes megalapozó vizsgálat (helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés) előzte meg. A koncepcióban kijelölt fejlesztési irányok a megalapozó vizsgálatban feltárt adottságok és a hosszú távon elérni kívánt állapot közötti utat jelölik ki.

Putnok Településfejlesztési Koncepciója 2. Putnok város jövőképe

2.1 Putnok jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan

A jövőkép Putnok hosszútávon bekövetkező víziója, azt az ideális állapotot határozza meg, amelyet szeretnénk, hogy városunk 2030-ban legyen.

Putnok 2030-ban…

A város demográfiai folyamatai igen kedvezőek. Putnok lakosságszáma gyarapodik, amely egyrészt a természetes szaporulatnak, másrészt a vándorlási nyereségnek köszönhető. Egyre több gyermek születik, a jobb kereseti lehetőségeknek köszönhetően egyre több gyermeket vállalnak a családok. Egyre több fiatal választja lakóhelyének Putnokot, így a város korszerkezete is sokat javult. Putnok lakosságát erős városi identitástudat és lokálpatriotizmus jellemzi. A helyi közösségek erősek, öntudatosak és büszkék városukra. Egyre több civil szervezet alakul, a társadalmi felelősségvállalás és az önkéntesség szerepe egyre fontosabb, a helyi közösségek egyre aktívabb részesei a közösségi ügyeknek. A civil szervezetek közösségi szolgáltató szerepe egyre erősebb, ennek hatására a közösségi élet szervezésének katalizátorai.

Jelentősen csökkent a munkanélküliek száma, a foglalkoztatottak száma pedig dinamikusan növekedett, a munkaerő piaci folyamatok kedvezővé váltak. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a vállalkozások foglalkoztatási szerepe megerősödött, a kis és középvállalkozások munkaerő szükséglete növekedett. A foglalkoztatottak túlnyomó része a helyi vállalkozások alkalmazásában áll. A helyi szolgáltatások biztosítását elsősorban helyi vállalkozások végzik, akik helyi munkaerőt alkalmaznak. Számos mikrovállalkozás alakult a helyi szolgáltatási szükségletek kielégítésére. A jövedelmek kiáramlását sikerült mérsékelni.

Putnok gazdasági súlya sokat növekedett. A város korszerű üzleti infrastruktúrával támogatja a helyi kis és középvállalkozásokat, az önkormányzatot vállalkozásbarát fejlesztéspolitika jellemzi. A városban a vállalkozások piacra jutásának lehetőségei sokat fejlődtek. Több sikeres helyi termék mentorálás valósult meg, melynek eredményeként Putnok és térsége széles körű helyi termék kínálattal rendelkezik. A helyi termékek piacra jutása stabilan biztosított. A városi lakosság fogyasztói szemlélete sokat javult, melynek eredményeként sokat erősödött a belső kereslet a helyi termékek iránt. A város üzleti infrastruktúrái a legkorszerűbbek a térségben. A város olcsó, előközművesített területkínálattal rendelkezik, emellett a vállalkozások széleskörű üzleti szolgáltatásokat is igénybe vehetnek. A városban megteremtődtek az ipatelepítés feltételei, a barnamezős területek gazdasági célú rehabilitációja befejeződött, melynek hatására újraéledtek az alulhasznosított és funkcióvesztett gazdasági célra hasznosítható területek. A város területkínálata kiszolgálja a befektetői igényeket. A helyi vállalkozások számára korszerű szolgáltató centrumok állnak rendelkezésre, amelyek támogatják a városközpont gazdasági újjáéledését, a kiskereskedelmi szolgáltatások bővülését számos városrehabilitációs program támogatta. A belváros funkciógazdag és vállalkozásbarát.

Az önkormányzat aktív közreműködésének köszönhetően a szociális gazdaság szerepe megnőtt, elsősorban a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló lakosság számára biztosít tartós és hasznos munkát. Több sikeres közfoglalkoztatási programnak köszönhetően sikerült katalizálni a szociális gazdaság bizonyos területeit. Elsősorban az élelmiszergazdaság és a környezetipar területén jelentek meg szociális szövetkezetek, amelyek a helyi közösség igényeit szolgálják ki. A szociális gazdaságnak köszönhetően a város önellátó képessége sokat javult, elsősorban az élelmiszerellátása és energiaellátása területén. Putnok és vonzáskörzetének önfenntartó képessége megerősödött.

Putnok Településfejlesztési Koncepciója Ennek legfőbb oka, hogy a helyi erőforrásokra alapozva a Putnok és vidéke képes megteremteni és kielégíteni saját szükségleteit. A vidék energiaszükségletét, élelmiszerszükségletét és szolgáltatásszükségleteinek egy részét saját erőforrásaira építve elégíti ki. A helyi élelmiszer alapanyaggyártás szervezetten és jól működik, amely kiszolgálja a helyi igényeket. A termelni tudó és akaró emberek egymással együttműködve, jó szervezeti mechanizmusok között végzik munkájukat, a folyamatosan növekvő keresleti igényeket kielégítve. Rövid ellátási láncokon keresztül a mezőgazdasági termékek a termelőtől az asztalig, a helyben termelt élelmiszerek, helyi feldolgozáson keresztül jutnak el. A helyi élelmiszer feldolgozás feltételei megteremtődtek, a térségi feldolgozó kapacitások kiépültek, amelyek képesek kielégíteni a helyi lakosság élelmiszeripari igényeit. A helyi élelmiszeripari termékek iránti kereslet jelentősen megnőtt, a belső fogyasztás igen jelentőssé vált a tudatos vásárlói magatartásnak köszönhetően. A korszerű termelői piacoknak és a helyi termékbarát kereskedelmi láncoknak köszönhetően széles körben megvásárolhatóakká váltak a helyben termelt élelmiszerek. A város vendéglátó egységei, a helyi önkormányzati intézmények rendszeres felvásárolói a helyi élelmiszereknek, amely stabil és folyamatos keresletet támaszt a helyi termelők számára. A város energiafüggősége jelentősen visszaesett, sőt a megújuló energia előállítása új perspektívát kínál. A zöldgazdaságban dolgozó emberek száma megnőtt, a megújuló energiafelhasználás részaránya a közszolgáltatások működtetésében dominánssá vált. A város vonzáskörzete fontos szerepet tölt be Putnok megújuló energiaszükségletének kielégítésében.

Putnok a feltörekvő Gömör turisztikai desztináció központja. A Gömör desztináció, magában foglalja a magyarországi és szlovákiai gömöri területek turisztikai kínálatát. A Gömör brand egyet jelent a vonzó, impozáns, unikális kulturális és természeti örökséggel, a látogatóbarát turisztikai attrakciókkal, a pezsgő kulturális élettel. Gömör élményeket kínál a turisták számára. A vendégéjszakák számának folyamatos növekedése jelzi, hogy Putnok idegenforgalmi pozíciói sokat erősödtek. A város polgárai, vállalkozói közül egyre többen látnak üzleti lehetőséget a turizmusban. Az idegenforgalomnak köszönhetően Putnok imázsa sokat javult. Több sikeres turisztikai termékfejlesztés valósult meg a Gömör-vidéken számos országos marketing kampány indult, a város híres lett nevezetes és színvonalas kulturális rendezvényeiről. Az önkormányzat inkubáló tevékenysége jóvoltából több sikeres turisztikai vállalkozás nőtte ki magát, akik fontos szerepet töltenek be a turistafogadás feltételeinek megteremtésében és a minőségi szuprastruktúrák kínálatfejlesztésében. Az önkormányzat és a vállalkozások együttműködésének köszönhetően Putnok idegenforgalmi potenciálja megerősödött, a város felkerült a belföldi turizmus térképére.

A város környezeti és közösségi szempontból is vonzóbb lett. Mára a lakosság fokozatos visszaáramlása jellemző. Egyre több fiatal akar helyben családot alapítani, egyre több fiatal számára kínál gazdasági, környezeti és közösségi perspektívát a város. Vonzó, esztétikus településkép és települési környezet jellemzi Putnokot, ahol a helyi kulturális és természeti örökséget nagy becsben tartják a közösségek és büszkén ajánlják a turisták figyelmébe. Szinte tapintható a hangulatos kis városban a hely szelleme.

A település közszolgáltatásai minőségi fejlődésen estek át, a közszolgáltatások szervezése racionális, olcsóbb és ügyfélbarát. A városfejlesztés alapja és motorja a közösségvezérelt városfejlesztés lett, vagyis elsősorban olyan városfejlesztési beavatkozások valósultak meg, amelyet segítették a helyi közösségi élet kohézióját, megerősödését. A közösségvezérelt városfejlesztés több sikeres beavatkozásának eredményeként az emberek szeretnek Putnokon élni, kötődnek hozzá. Ennek egyik kulcsterülete, hogy a város kiemelt életterei minőségi fejlődésen estek át. A helyi közösségfejlesztés legfontosabb színtereivé az oktatás-nevelési, a sport/rekreáció, vallási és kulturális életterek váltak, melynek fejlesztését a város kiemelten kezelte, abból a megfontolásból, hogy ezek az életterek a katalizátorai a helyi közösségi integráció erősítésének. A városközpont és a városi közterek a közösségi élet legfontosabb találkozási pontjaivá váltak, ahol számos kulturális és közösségi program, szolgáltatás várja a város polgárait. A város humán közszolgáltatásai szintén minőségi fejlődésen mentek keresztül, melynek köszönhetően a lakosság elégedettsége sokat javult.

Putnok Településfejlesztési Koncepciója Az egészségügyi, szociális és közigazgatási közszolgáltatások ügyfélbaráttá váltak. Az energetikai beruházásoknak köszönhetően az önkormányzati fenntartású intézmények üzemeltetési költségei csökkentek és környezetbaráttá váltak. Minőségi városi közszolgáltatások, korszerű infrastruktúrák, fejlett városi életterek jellemzik a települést. A város szolgáltatat polgárai számára.

A városi környezet fejlesztése során több környezeti infrastruktúra fejlesztése is megtörtént. A város kommunális infrastruktúrái korszerűsödtek, a városüzemeltetési közszolgáltatások minőségi fejlődésen estek át. A helyi közösség környezettudatossága is sokat fejlődött. A környezettudatos viselkedésmintákat ösztönző kampányok eredményeként a lakosságoz energiatudatos, közlekedéstudatos és környezettudatos attitűd jellemzi.

2.2 Putnok jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan

Putnok a Gömör kapuja, az egykori Gömör vármegye Magyarországon maradt részének természetes központja, amelyet a járásközponti funkciói biztosítják. Putnok egy funkciógazdag járásközpont, a járás minőségi szolgáltató központja. A járási funkciók, a köz és közösségi szolgáltatások széles körben elérhetőek a város vonzáskörzete számára. A város meghatározó jelentőséggel bír az oktatás- nevelési, a szociális, az egészségügyi, az igazgatási és közösségi funkciók biztosításában. Putnok, mint járásközpont minőségi közszolgáltatásokkal támogatja a környező települések lakosságának életminőség javulását. Putnok nem csak saját polgárai, hanem a járás polgárai számára is szolgáltat.

Putnok vonzáskörzetének nem csak közszolgáltatási, hanem gazdasági, foglalkoztatási és idegenforgalmi központja is. A szomszédos településekről ingázók száma egyre erőteljesebben növekszik. Putnok biztosítja a járás vállalkozásai számára a legfontosabb üzleti szolgáltatásokat és infrastruktúrákat. Putnok elérhetősége sokat javult a szomszédos települések számára. A város kerékpárutakon, közösségi közlekedéssel és jó minőségű közutakon egyaránt jól megközelíthető. Ezeket a közlekedési fejlesztéseket az ingázók számának növekedése tette elsősorban indokolttá.

Putnok a katalizátora lett a Gömör-desztináció kialakulásának, a város intenzív együttműködési rendszereket alakított ki a szomszédos településekkel és desztinációkkal, melynek eredményeként sikerült hálózatba szerveznie a gömöri térség turisztikai vonzerőit és szolgáltatásait. Több sikeres turisztikai termékfejlesztés valósult a térségben, közös marketing kampányok indulnak, a turisztikai szervezetrendszer fejlesztése térségi alapon zajlik. Sikerült aktívan bekapcsolni a szlovákiai gömöri településeket is a turizmusfejlesztési folyamatokba, így egy határon átnyúló desztináció született, melynek alapja a történeti Gömör kulturális és természeti örökségének bemutatása a turisták számára.

Putnok a történeti Gömör egyik gazdasági és közösségi decentrumává vált. A történelmi és természeti gömör kapujaként Putnok Város nagy hangsúlyt fektetett a határon átnyúló kapcsolatok ápolására, építésére, melynek eredményeként gazdasági és közösségi térszervező funkciói átsugároznak a határ túloldalára is.

A Gömörben erős, patrióta és szolidáris közösségek élnek, akik aktív részei akarnak lenne közösségeiknek. Az emberek helyi identitása, helyi büszkesége sokat erősödött, az itt élő emberek büszkék származásukra, szülőföldjükre, kultúrájukra. A társadalmi szolidaritás és a közösségben való gondolkodás, a közösségvezérelt cselekvés az egyik legerősebb értékké vált.

A város és vonzáskörzete között intenzív együttműködés bontakozott ki a fejlesztési projektek összehangolása érdekében, a térség forrásabszorciós képessége javult.

Putnok Településfejlesztési Koncepciója 2.3 A településfejlesztési elvek

A településfejlesztési irányok kijelölése során vannak olyan meghatározó alapelvek, amelyek indikátorokkal ugyan nem feltétlenül mérhetőek, ám meghatározóak a város fejlesztésének egésze, a beavatkozások tervezése, a források allokálása szempontjából. Putnok településfejlesztési alapelvei az alábbiak:

Integrált fejlődés: Az integrált megközelítés egyszerre tartalmazza a fizikai és az ágazati szemléletet. Az integrált fejlesztési szemlélet legfőbb alapelemei a következők:

 Olyan fejlesztésekre van szükség, amelyek egyszerre járulnak hozza a város fizikai, társadalmi, gazdasági, környezeti és műszaki környezetének fejlődéséhez.  Az infrastruktúrák kizárólagos fejlesztése helyett, olyan városi fejlesztéspolitika bontakozzon ki, amely a „soft” beavatkozási típusokat is kiemelten kezeli.  A pontszerű fejlesztések helyett, a komplex, egymással szinergikus hatással bíró fejlesztéseket kell előtérbe helyezni.  Az integrált fejlesztési szemlélet része, hogy a városfejlesztési politikában az önkormányzati fejlesztések ösztönzik a magánerő, magántőke mobilizálását.

Fenntartható növekedés: Környezetileg fenntartható növekedés elősegítése, amely elsősorban a meglévő erőforrások hatékonyabb felhasználását, a környezetbarát városfejlesztést segíti. A város fejlesztési koncepciója a klímabarát növekedést alapelvnek tekinti. Bármilyen fejlesztés is valósul meg a jövőben, az bizonyíthatóan járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez, csökkentse a környezeti terhelést.

Harmonikus növekedés: A város fejlesztése során kiemelt szempont a harmonikus társadalmi, gazdasági és területi fejlődés elve. A városi fejlesztések során figyelembe kell venni az eltérő fejlettségű városrészeket és figyelembe kell venni az eltérő életminőségű társadalmát a településnek.

Komparatív előnyök kiaknázása a versenyelőnyök kialakulása érdekében: Kiemelten kell azokra a területekre fókuszálni, ahol a gömöri térség és Putnok komparatív előnyei, vagyis egyedi adottságain alapuló versenyelőnyei koncentrálódnak. Ezeknek a területeknek a fejlesztésével biztosítható, hogy stabilizálódjanak és kibontakozzanak a térség tartós versenyelőnyei.

Helyi erőforrásokra alapozott városfejlesztés: Az állami fejlesztéspolitika ezekben a térségekben ugyanis minden erőfeszítése ellenére csekély eredményeket ért el az elmúlt évtizedek alatt. Jellemző, hogy ezekben a térségekben dinamikusan korszerűsítették az infrastruktúrákat, amelytől a területi leszakadás megállását vagy legalább mérséklődését várták, azonban a gazdaság és a társadalom leépülése tovább erősödött és most is erősödik. Ezek a térségek Magyarország akut foglalkoztatási válságövezetei maradtak továbbra is, amelyeket erőteljes szegregálódás, elvándorlás, gazdasági sorvadás jellemez. Ebből eredően különösen fontos a helyi adottságokra, erőforrásokra és a helyi kezdeményezésekre épülő gazdaságfejlesztési kezdeményezések támogatása, közösségi alternatív gazdaságfejlesztés kibontakozásának segítése különösen indokolt a gömöri területeken.

Putnok Településfejlesztési Koncepciója 3. Célok

3.1 A település átfogó fejlesztését szolgáló célok

Putnok településfejlesztési koncepciója átfogó fejlesztési célokat határoz meg, amelyek hozzájárulnak a jövőképben megfogalmazottak realizálódásához. A három átfogó cél kijelöli a város legfontosabb gazdasági, társadalmi, környezeti, műszaki kihívásokra adott válaszait, pozícionálja a várost és kijelöli a legfőbb hosszútávon megvalósítandó céljait. A város jövőképének legfőbb alkotóelemei, pillérei az átfogó célok.

Gömör kapuja – Putnok gazdasági és közösségi térszervező

szerepének erősítése

Putnok egy patinás, történelmi település. Putnok, a történelmi Gömör majd a 18. századtól Gömör - Kishont vármegye legdélebbi városa volt. Putnok a gömöri tájegység kapuja is. A trianoni békediktátumot követően a kettészakított Gömör és Kis-Hont vármegye Magyarországnál maradt részének székhelye lett 1920 és 1923 között, akkor azonban a megyetöredék kis mérete miatt Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye része lett. A két világháború között fontos térszervező településsé vált, azonban a második világháború utáni években Putnok folyamatosan veszített jelentőségéből, szerepét több értelemben is Ózd és Kazincbarcika vette át. A történelmi és természeti gömör kapujaként Putnok Város nagy hangsúlyt fektet a határon átnyúló kapcsolatokra. Ennek talán legsikeresebb példája a Sajó - Rima Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés megalapítása. Putnok geopolitikai helyzete révén, Gömör dél-keleti kapujaként az elmúlt évszázadokban jelentős településsé vált. Közhivatali, oktatási-közművelődési intézményei, ipara és kereskedelme, kézműipara és vásártartása, de döntően mező-, szőlő- és erdőgazdasága miatt a Miskolc – Rimaszombat, illetve az Eger – Rozsnyó városokkal határolható és jellemezhető térségben fontos szerepet töltött be. Vonzáskörzetének a Gömör tájegységként meghatározott települések tekinthetőek. A fentiekből következően Putnok településfejlesztési koncepciójában a város pozicionálása, mint Gömör kapuja jelenik meg, amely egyértelmű kulturális, gazdasági üzeneteket fogalmaz meg.

Egyrészt Putnok, mint a Gömör-kapuja a történeti Gömör Magyarországon maradt részének természetes központja. A történeti Magyarország területi feldarabolásával együtt járó határok meghúzását követően az ország keleti és északi új határai mentén egy olyan elmaradott rurális övezet kialakulása kezdődött meg, amely jórészt a megmaradt megyecsonkokból képződött. Az egykori vármegyeközpontok, centrumok, középvárosok, amelyek többségében gazdasági centrumok voltak, a határ túloldalára kerültek, de a vonzáskörzeteik a csonka vármegyékkel együtt itt maradtak. A centrumok elvesztésével egy városhiányos térség alakult ki a határterületeken, ahová a jelenlegi megyeszékhelyek már nem tudják kiterjeszteni gazdaságfejlesztési hatását. Részben ebből ered, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi határtérsége akut válságövezetté alakult. Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi perifériáin meglévő városhálózat, mint az az elmúlt száz év gazdasági trendjeiből is látszik, nem képes dinamizálni ezeket a területeket. Azonban a külső perifériák városhálózata a fentiekből eredően mindenképpen felértékelődött. A külső perifériák Magyarországon észak-keleti határai mentén ugyanazokból az okokból alakultak ki és ugyanazok a folyamatok jellemzik őket. Ezek a válságövezetek, a mai napig Magyarország válságövezetei, ahol a hátrányos helyzet halmozott és a leszakadás koncentráltabb. A megye határmenti területei hátrányos helyzetű, fokozatosan leszakadó térségek, mely részben a vonzásközpontok határon túlra kerülésével magyarázható.

Putnok Településfejlesztési Koncepciója Putnok, egy ilyen Magyarországon maradt vármegyecsonk természetes központja, lényegében járásközponti szerepe is ennek köszönhető. Azonban a putnoki járás is, csakúgy, mint az ország többi külső perifériája egy akut válságövezetnek tekinthető. Putnok mellett, Borsod-Abaúj-Zemplén megye észak-nyugati perifériának a gazdasági dinamizálását Ózd és Kazincbarcika, mint szocialista iparváros látta el 1945 után fokozatosan, ezzel párhuzamosan Putnok veszített gazdaság térszervező képességéből.

Putnok településfejlesztési koncepciójában a magyarországi gömöri területek gazdasági dinamizálását, a hanyatlás megállítását meghatározó célnak tekinti. A gazdaságfejlesztési célok a város és vonzáskörzetének felzárkóztatását, a rurális övezetek hanyatlásának megállítását sürgetik. Putnok, mint természetes központja a térség nem kizárólag közigazgatási centruma, hanem gazdasági motorja is a járásnak. A város, hosszú távú céljaiban az egyik legfontosabb iránynak a térségi szerepkör erősítését, a járás területének gazdasági dinamizálását tekinti.

Másrészt Putnok, mint a történeti Gömör egyik történelmi városa, célként fogalmazza meg a magyar- szlovák határtérségben található gömörvidék gazdasági és kulturális integrációjának erősítését. Általánosságban elmondható, hogy a külső perifériák erős határontúli, határmenti kapcsolatokkal rendelkeznek. Ezeknek a kapcsolatoknak az alapját többségében, egykori történelmi egységük adja a határmenti területek településeivel. Ez az egykor összetartozó terület természetes településközi kapcsolatokkal rendelkezik, de ami fontosabb a helyi közösségek közötti kapcsolatok is hagyományosak, sokszínűek és erősek. A külső perifériák és ezáltal a putnoki járás fejlesztésének egyik záloga a határmenti gazdaság, társadalmi kapcsolatok megújítása. Az elkövetkező évek egyik fejlesztési prioritása a határmenti gazdasági együttműködések fókuszált fejlesztése.

Putnok gazdaságfejlesztési stratégiájában a turizmus fejlesztése tekinthető az egyik legfontosabb területnek. Jelenleg a város attrakcióhiányos, azonban a megvannak a kulturális és természeti adottságai a turisztikai termékfejlesztés lehetőségének. A turizmusfejlesztés Putnok esetében kizárólag térségi szinten képzelhető el, ugyanis ez biztosíthatja egy versenyképes desztináció létrehozásának feltételeit. A turizmusfejlesztés alapja a jövőben a gömöri térség integrált termékfejlesztését és térségmarketing szemlélet kialakítását célozza, amelynek része a magyarországi és a szlovákiai gömörvidék egyaránt.

A történeti Gömör kulturális és társadalmi integrációjának erősítését részben az indokolja, hogy a határon túli gömöri területek nagy részét magyar többségű települések alkotják. A településközi kapcsolatok fejlesztésének eredménye a határtérség közösségei közötti kohézió erősödése is. A gazdasági kapcsolatok erősítése mellett a társadalmi és kulturális kapcsolatok fejlesztése is kiemelt feladata Putnok városának az elkövetkező években. Ennek legfontosabb pillére a gömöri identitás, vagyis az a kulturális és emocionális kötelék, amely tradicionálisan összeköti ezt a vidéket.

Foglalkoztatási helyzet javítása

Az Európai Unió által meghatározott legkedvezőtlenebb helyzetű régiótípusok közül Magyarországon a vidéki térségek, az ipari átalakulás által érintett térségek és a határon átnyúló régiók találhatóak meg. Többségük periférikus elhelyezkedésű, amely a társadalmi és gazdasági leszakadásának eredője. Az elvándorlás kiemelten veszélyezteti a gazdaságilag erőtlen vidéki térségeket, a munkalehetőségek beszűkülésével visszaesik a népesség vonzó és megtartó ereje ezeknek a térségeknek. Az elvándorlás elsősorban a magasan kvalifikált lakosságot érinti, ezáltal kritikus helyzetbe kerülnek a helyi közösségek, ahol az értelmiség elvesztésével a közösségfejlesztés esélyei leredukálódnak. A

Putnok Településfejlesztési Koncepciója kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatok a helyi közösségek működését negatívan befolyásolja. A külső perifériákon a legerősebb a foglalkoztatók számának visszaesése és a munkanélküliség tartóssá válása. Szükséges olyan alternatív és innovatív foglalkoztatási formák keresése, amely a helyi munkaerőre és a helyi tudásra épít. Ezen a területen különösen fontos a közszféra munkaerő piaci szerepvállalása. A perifériák felzárkóztatásának legbiztosabb módja, ha a helyi adottságaik figyelembevételével, helyi erőforrások felhasználásával, gazdasági fejlődés indítható el. A külső perifériák felzárkóztatásának célja, hogy helyi stratégiák mentén, külső erőforrások bevonásával és a belső erőforrások feltárásával lehetőleg közösségi részvétellel zárkózzanak fel és újuljanak meg.

Egy erős és önellátó Gömör megteremtése kizárólag a belső erőforrások feltárásával, mobilizálásával és fejlesztésével lehetséges. A város és vonzáskörzete fejlődése érdekében meg kell fékezni az erőforrások és a térségben keletkező jövedelem kiáramlását, ezeket minél hosszabb ideig bent kell tartani. Ennek érdekében egyaránt szükséges fejleszteni a belső kínálatot és generálni a belső keresletet. Több olyan területet lehetséges azonosítani, ahol realizálható az önellátás, ezek közül elsősorban az élelmiszerellátás, az energiaellátás és a szolgáltatás ellátás biztosítása emelkedik ki. A helyi önellátás biztosításának másik lényeges területe a keresleti igényeknek megfelelő humán erőforrás, mint belső erőforrás biztosítása (szakképzett munkaerő, foglalkoztathatóság javítása). Mind a négy területen már középtávon realizálhatóak önellátó mechanizmusok kialakulása, ehhez azonban paradigmaváltásra és szemléletváltásra van szükség a helyi fejlesztéspolitika tekintetében. A paradigmaváltás a belső fogyasztás megszervezését és ösztönzését célozza, amellyel keresletet lehet generálni a helyben termelt termékek és szolgáltatások iránt. Lényeges, hogy a kereslet és kínálati oldal szisztematikus fejlesztése párhuzamosan történjen.

Putnok város helyi gazdaságfejlesztési stratégiájának fókuszában egyértelműen a foglalkoztatási helyzet javítása áll, amelyet két fejlesztési irány mentén kíván a város megvalósítani:  egyrészt olyan értékteremtő szociális gazdaságfejlesztési kezdeményezések felkarolása, amelyben Putnok Város Önkormányzata katalizátor szerepet tölthet be.  másrészt a város és a járás kis és középvállalkozásainak segítése a helyi gazdaság fejlődése érdekében

Az elkövetkező évek egyik kiemelt fejlesztéspolitikai célja a munkaerőpiacról kiszakadt emberek visszavezetése a munka világába. Fontos, hogy azok közül is minél többen juthassanak munkához, akik a nyílt munkaerőpiacon nem versenyképesek – ennek érdekében meg kell erősíteni az értékteremtő szociális gazdaságot. A szociális gazdaságon belül azonban a közmunka helyett, olyan közfoglalkoztatást kell elősegíti, amely tartós munkahelyeket hoz létre, és hasznos munkát ad az embereknek. Putnokon az elmúlt évek során számos előremutató és jó kezdeményezés indult el az értékteremtő szociális foglalkoztatás irányában. Ezeknek a jól működő kezdeményezéseknek a fenntartása és bővítése lenne az elkövetkező évek egyik legfőbb feladata.

Másrészt napjainkban az önkormányzatok számára egyre fontosabb feladatként jelenik meg a helyi gazdaságfejlesztés, mint önkormányzati feladat. Ennek egyik legfőbb területe a vállalkozásfejlesztés, a helyi vállalkozások segítése. Mint ismert a KKV szektornak a legnagyobb és legfontosabb foglalkoztatásban betöltött szerepe. Az önkormányzat elsősorban a vállalkozói környezet fejlesztésével, illetve beszállítói hálózatok létrehozásának katalizálásával tud hozzájárulni a helyi kis és középvállalkozások megerősítéséhez. A középtávú városfejlesztés kiemelt célja az üzleti környezet fejlesztése, amely magában foglalja a barnamezős, alulhasznosított vagy funkcióvesztett területek struktúraváltása és gazdasági hasznosulásának segítése, illetve zöld mezős gazdasági területek kialakítása. Az üzleti környezetfejlesztés másik iránya a városközpont szolgáltatáskorszerűsítése. Befektető-barát városközpont rehabilitációs programok indításával ösztönzőleg léphet fel az önkormányzat a városközpont gazdasági revitalizációja érdekében.

Putnok Településfejlesztési Koncepciója

Városi környezet fejlesztése

Putnok város településfejlesztési koncepciójának harmadik átfogó célja a városi környezet fejlesztését célozza. Ez a cél integrálja azokat a „hagyományosabb” településfejlesztési, városrendezési célokat, amelyeknek az elvégzéséért elsősorban az Önkormányzat a felelős. A városi környezetfejlesztési átfogó cél egyszerre integrálja az épített, természeti, műszaki és lakó környezet fejlesztését, valamint a közszolgáltatások korszerűsítését.

A város műemléki és természeti értékeinek megőrzése és fenntartható hasznosításának ösztönzése a városi környezetfejlesztés egyik fejlesztési iránya. Ennek a fejlesztési szegmensnek szerves részét alkotja a kulturális örökség revitalizációjának ösztönzése és a hozzá kapcsolódó identitásformálás. A kulturális örökség megőrzése mellett azonban kiemelt feladat a védett illetve közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természetvédelmi helyzetének és állapotának javítása, a természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeinek javítása, illetve az ehhez kapcsolódó szemléletformálás is.

A városi környezetfejlesztés másik kulcsterülete a történelmi városmag közösségi és kulturális megújítása. Elsősorban olyan vonzó, esztétikus, hangulatos városi környezet kialakítása a cél, ahol érzékelhető a hely szelleme, elsősorban az autentikus települési atmoszférának a megteremtését kell generálni a településfejlesztés során. Ehhez Putnoknak kifejezetten jó adottságai vannak, hiszen egy reprezentatív történelmi városmag található a város szívében. A városközpont területén olyan közösségi tereknek a létrehozását és fejlesztését célozza a koncepció, amelyek a város legfontosabb közösségi élettereivé válhatnak már rövidtávon. Elsősorban a városközpont meghatározó közösségi térré formálódása tekinthető a legfőbb feladatnak, továbbá a városközpontban olyan közösségi és kulturális funkciók telepítése, amelyek hozzájárulnak a közösségi élet fellendüléséhez. A városközpont fontos szerepet tölt be a járási funkciók fogadásában, hiszen itt koncentrálódnak azok a közszolgáltatások, szolgáltatások, amelyet a járás lakossága is igénybe vesz. A járási funkciók fejlesztése tehát területileg egybe esik a történelmi városmag területével.

Putnok kiemelt célnak tekinti a városi környezetfejlesztés vonatkozásában a városi közszolgáltatások minőségi és környezetbarát fejlesztését. A városban élők életminőségének fontos alapfeltétele a megfelelő színvonalú humán szolgáltatások elérhetősége. Putnokon kiépült, fejlett infrastruktúra jellemzi a humán szolgáltatások szinte valamennyi területét, ezért a hangsúlyt a szolgáltatások színvonalának, minőségének további javítására, szükségletekhez igazodó fejlesztésére szükséges helyezni. A lakosság egészségi állapotának javításában a korszerű egészségügyi ellátás biztosítása mellett kiemelt szerepet kell kapnia a prevenciónak (megelőzés, szűrés, tájékoztatás, egészséges életmód terjesztése), valamint az aktív egészségmegőrző programoknak. A szociális ellátások terén fontos szempont a szükségletekre reagálás, mind a kisgyermekellátás, mind az idősek, rokkantak, rászorultak ellátása terén. A demográfiai tendenciákhoz igazodva kiemelt figyelmet szükséges fordítani az időseket ellátó, foglalkoztató helyszínek fejlesztésére. A magas színvonalú oktatás- nevelés biztosítása nem csupán társadalmi, hanem gazdasági szempontból is elengedhetetlen. A 2014-2020-as programozási időszak egyik meghatározó fejlesztési iránya az önkormányzati közintézmények energetikai korszerűsítése. Azonban nem elegendő az épületek energetikai korszerűsítése, emellett a megújuló energiafelhasználás arányának növelése is kiemelt cél, mind a lakossági, mind az önkormányzati energiafelhasználásban. Ez lehet az alapja egy olcsó, fenntartható, környezetbarát városi energiagazdálkodásnak. Az energiagazdálkodás korszerűsítésének fajsúlyos eleme a lakosság energiatudatosságának erősítése, a helyi közösségek szemléletformálása.

Putnok Településfejlesztési Koncepciója A lakóövezetek fejlesztése egy magas életminőséget kínáló város megteremtésének alapfeltétele, egy olyan városé, amely biztonságos, tiszta, esztétikus, komfortos és erős közösségi kohézióval rendelkezik. A vonzó lakóterületek, a kulturált és korszerű lakókörnyezet fontos szerepet játszik abban, hogy az emberek szeressenek itt élni. Ebből eredően ez a terület is lényeges szerepet tölt be a városimázs formálásában, hozzájárul a város attraktivitásának, vonzerejének növeléséhez. A városi életterek fejlesztésében fontos szerepe van a lakosságot kiszolgáló rekreációs tereknek és a reprezentatív városképnek, közterületeknek. A lakóterületek fejlesztése két terület mentén koncentrálódik: szegregációval veszélyeztet területek fejlesztése és a kertvárosok fejlesztése.

3.3 Részcélok és a beavatkozások területi egységeinek meghatározása

3.3.1 Részcélok

A történeti Gömör gazdasági és közösségi integrációja - Putnok térségi szerepkörének erősítése

Putnok geopolitikai fekvéséből, korábbi és jelenlegi térségi szerepéből eredően a magyarországi gömöri területek természetes központja, vonzáskörzete a járás területére terjed ki, de a határ túloldalára is erős kisugárzó hatása. Putnok városfejlesztési céljai között hangsúlyosan jelenik meg a város térségi szerepének erősítése. A város térségi szerepének erősítését két területen kívánja erősíteni, gazdasági és közösségi vonatkozásban. Putnok a magyarországi gömöri területek gazdasági központja is. A város fontos szerepet szeretne betölteni a térség munkaerő piaci krízisének mérséklésében, a foglalkoztatási lehetőségek bővítésében. A város-vidék harmonikus együttműködésének ez az egyik legfontosabb eszköze. A külső perifériák válságának egyik eredője, hogy hiányoznak azok a nagy városok, amelyek a gazdaságot képesek lennének dinamizálni. A határmenti területek vonzáscentrumai a határon túl vannak, itt koncentrálódnak a jelentősebb gazdasági centrumok is. Az elkövetkező évek egyik fejlesztési prioritása a határmenti gazdasági együttműködések fókuszált fejlesztése a határon túli vonzáscentrumokkal, a határtérség gazdasági integrációjának erősítése. Másrészt Putnok vonzáskörzetének nem csak gazdasági és igazgatási, hanem közösségi centruma is. A városi közszolgáltatások biztosításában, a térség közösségfejlesztésében Putnoknak kiemelt jelentősége van. Egyrészt Putnok biztosítja a legfontosabb köz és közösségi szolgáltatásokat. A közösségi kapcsolatok erősítésében szintén fontos szerepe van a városnak. Putnok intenzív és katalizáló szerepet szeretne betölteni a gömöri területek közösségi kapcsolatainak erősítésében a határmenti kapcsolatainak fejlesztésével.

Gömör-desztináció, turizmusfelesztés ösztönzése Gömör kulturális és természeti örökségre alapozva

A Gömör-desztináció kialakítása egy több lépcsőből álló, komplex turizmusfejlesztési program, amely magában foglalja a turisztikai termékfejlesztést, a városi szuprastruktúrák fejlesztését, a térség vonzerőinek hálózatba szervezését egy önálló desztináció létrehozása érdekében és a létrejövő gömöri desztináció ismertségének növelését. Putnok attrakcióhiányos város, de rendelkezik azokkal a kulturális és természeti adottságokkal, amely alapja lehet a turisztikai termékfejlesztésnek. Elsődleges feladat a város kulturális és természeti örökségére alapozva a turisztikai vonzerőfejlesztés előmozdítása. Figyelembe véve a turizmus nemzetközi és belföldi trendjeit, a turisták megnövekvő igényeit a termékfejlesztés során kiemelt

Putnok Településfejlesztési Koncepciója figyelmet kell koncentrálni a vonzerők látogatóbarát fejlesztésére, a turisztikai kínálat élményorientált fejlesztésére. A megváltozott turistaigények jelentős kihívásokat támasztanak a vonzerők számára, amelyhez csak nehezen tudnak alkalmazkodni a kulturális és természeti örökségen alapuló turisztikai attrakciók. A valódi kihívást az élménygazdaságba történő átmenet jelenti, vagyis a kínálati oldal jellegének megváltoztatása, élményközpontúvá tétele. Ebből eredően Putnok város turisztikai termékfejlesztése során figyelembe kell venni a megváltozott turista igényeket és trendeket. Ez lehet a letéteményese a versenyképes turisztikai termékek létrehozásának. A következő beavatkozási terület a város turisztikai szuprastruktúráinak fejlesztése, a turistákat fogadó kapacitások korszerűsítése. A város rendelkezik a turistafogadás feltételrendszerével, elsődleges szuprasturktúra elemek (szálláshely szolgáltatás, vendéglátás) találhatóak Putnokon. Elsősorban a fogadó kapacitások mennyiségi és minőségi fejlesztésére szükséges törekedni, illetve a másodlagos szuprastruktúra bővítésére. A program harmadik célterülete a térség vonzerőinek hálózatba szervezése és ezzel a Gömör desztináció alapjainak megteremtése. A város vonzerejének és versenyképességének növelése nagymértékben múlik a térségben működő attrakciókon. Putnok közvetlen szomszédságában található az Aggteleki Nemzeti Park, amely világörökségi helyszín. Ezt leszámítva azonban a térségben hiányoznak azok a vonzerők, amelyek nemzetközi jelentőségűek lennének, a térség egyetlen attrakciója sem alkalmas arra, hogy önmagában megfelelő létszámú keresletet generáljon és hosszú tartózkodási időt biztosítson. Ebből eredően kiemelt fontosságú a turisztikai kínálat hálózatosodásának megteremtése, a vonzerők hálózatba szervezése és közös termékké formálása.

A program további beavatkozási területe a határmenti területek turisztikai integrációja és egy Magyarországra és Szlovákiára kiterjedő Gömör desztináció kialakítása. A történeti Gömör kulturális és ökológiai egységének megteremtése, érzékeltetése az idegenforgalom segítségével lehetséges. Mind a határon átnyúló természetvédelmi területek és a határon túli örökségek integrációját segítheti a turizmus gömör-vidéken. Az ilyen határmenti örökségeket integráló turisztikai ajánlatok sokkal vonzóbbá válnak bizonyos turisták számára, jobban kommunikálhatóak és olcsóbbak.

Gömör-identitás, Közösségi megújulás

A legnagyobb társadalmi és demográfiai problémákat a fiatalok elvándorlása, az elöregedés, az újratermelődő mélyszegénység, a szétesett helyi közösségek jelentik a határtérségek így Putnok számára is. Elsősorban ezeknek a folyamatoknak a megfordítása, megállítása érdekében szükségesek a közösségvezérelt közösségfejlesztések támogatása, melynek célja a helyi közösségek megerősítése. A helyi kötődés erősítése, a lakossági identitás pozitív irányú orientálása egy tudatosabb, értékőrző közösségi modell alapja. A helyi identitás erősítésére tett erőfeszítések a globalizáció és a gazdasági folyamatok által teremtett társadalmi kihívásokra adott válaszreakciója a város fejlesztési stratégiájának. Tudatában annak, hogy ez egy rendkívül komplex emocionális és szociológiai kérdés az individuum szintjén, amelyet a családi, oktatási, kulturális, vallási tényezők egyszerre alakítanak, a városnak alapvetően ezt a területet kommunikációs, marketing eszközökkel lehet kezelni, de emellett több területen szükséges párhuzamosan beavatkozni (oktatás, kultúra, civil szféra). Putnok közösségfejlesztési stratégiájában a gömöri-identitás erősítése jelenik meg, amely a város és vonzáskörzet történeti örökségére, a határtérség közösségi és kulturális integrációjának erősítésére épít. A határmenti kulturális és közösségi kapcsolatok építése a város és vonzáskörzete számára egyaránt fontosak, csakúgy, mint a határ túloldalán élő magyarság számára, amely a közösségi megújulásnak fontos katalizálója lehet.

Putnok Településfejlesztési Koncepciója Értékteremtő szociális gazdaságfejlesztés

A közfoglalkoztatási programoknak köszönhetően sikerült az elmúlt években mérsékelni a munkaerő piaci krízist a városban. A közfoglalkoztatásnak köszönhetően már a település egyik legnagyobb foglalkoztatója az önkormányzat lett. A közfoglalkoztatás mára egy olyan potenciállá változott, amelynek gazdasági erőt is képvisel. A közfoglalkoztatásnak azonban fokozatosan el kell mozdulnia a szociális gazdaság irányába, hogy fenntartható váljon. A szociális gazdaságfejlesztés során egyszerre kell fókuszálni a kínálatfejlesztésre és a keresletélénkítésére, ennek érdekében két célterületnek a fejlesztése jelölhető ki.

a) Helyi önellátás feltételeinek megteremtése, javítása: A kínálati oldal fejlesztése, vagyis azoknak a kulcsterületeknek a fejlesztése, ahol középtávon realizálható a belső erőforrások mobilizálása és az önellátás kibontakozása szociális gazdaság keretében. Két kulcsterületet lehetséges azonosítani az élelmiszerellátást, a megújuló energiaellátást. Az élelmiszerellátás vonatkozásában elsősorban a nyersanyagellátás biztosítása, és közösségi feldolgozó kapacitások kialakítás a cél. Ezen a területen különösen lényeges a szociális gazdaság piactorzító hatásait kiküszöbölni. A másik terület a megújuló energiatermeléshez kapcsolódóan a megújuló energiatermelés és felhasználás feltételeinek megteremtése. Lényegében a célterület önkormányzati energiaültetvények telepítését és gondozását irányozza elő, illetve a helyi intézmények ellátása megújuló energiahordozókkal. Ezzel párhuzamosan állami támogatással, az önkormányzati intézményeket ellátó energetikai rendszereket át kell állítani megújuló energia felhasználására. b) Belső fogyasztás ösztönzése és szervezése: A kínálati oldal fejlesztése mellett párhuzamosan szükséges megteremteni a keresleti feltételeket, illetve meg kell teremteni az önellátás szervezési mechanizmusait. A belső fogyasztás ösztönzését és szervezését Putnok Város Önkormányzatának kell végeznie, ezeknek a folyamatoknak ő a katalizátora. A helyi önkormányzatnak ugyanis rendelkezésére állnak azok az eszközök, amellyel segíteni tudják a belső fogyasztás erősödését (rendelet alkotás, szemléletformálás, infrastruktúrafejlesztés, tárgyalási pozíció, közintézmény hálózat). Meg kell szervezni a belső fogyasztást, ennek érdekében a helyi termelés vertikális és horizontális megszervezése az önkormányzat egyik feladata. Az önkormányzatoknak ösztönözniük kell, hogy a helyi kereskedelmi láncok, a helyi vendéglátó egységek és közintézmények a helyi termékeket vásárolják fel elsősorban, ezáltal mesterséges keresletet lehet generálni a szociális gazdaság által előállított termékek számára. Továbbá lényeges azoknak a kereskedelmi infrastruktúráknak a fejlesztése, ahol szabályozott körülmények között tudnak a helyi termékek piacot találni.

Kis és középvállalkozásokat kiszolgáló gazdasági környezet fejlesztése

A kis és középvállalkozások fejlődését az önkormányzat közvetett eszközökkel tudja segíteni. Elsősorban olyan infrastruktúrák és szolgáltatások létrehozásával tud hozzájárulni fejlődésükhöz, amelyek a működési feltételeiket és a piacra jutásukat javítják. Ennek szellemében a gazdasági környezetfejlesztés négy nagy területre fókuszál:

a.) Kis- és középvállalkozások működéséhez szükséges üzleti infrastruktúrák és szolgáltatások fejlesztése, a termelő ipari vállalakozásokat kiszolgáló üzleti környezet fejlesztése. A célterület magában foglalja a barnamezős, alulhasznosított vagy funkcióvesztett területek, épületek struktúraváltását és gazdasági hasznosulásának segítését, illetve zöld mezős gazdasági területek kialakítását. b.) A gazdasági környezetfejlesztés másik iránya a városközpont szolgáltatáskorszerűsítése, befektető-barát városközpont kialakítása város rehabilitációs programok indításával. Az

Putnok Településfejlesztési Koncepciója önkormányzat a belváros rehabilitációja során fontos szerepet tud játszani a szolgáltatások betelepülésének ösztönzésében. c.) A helyi mezőgazdasági szereplőkkel együttműködve célunk a minőségi kínálatfejlesztés ösztönzése az élelmiszergazdaságban. Elsősorban olyan helyi termékek létrehozására kell fókuszálni, amelyek helyi mezőgazdasági termékeken alapuló késztermékek. Másrészt kiemelt feladat ezeknek a helyi termékeknek a piacra jutásának segítése, illetve hozzá kapcsolódó keresletélénkítő folyamatok generálása, elsősorban a belső piacokon. d.) A szolgáltatásszervezés vonatkozásában elsősorban a hiányterületeken a helyi mikrovállalkozások alapításának, beruházásaik támogatásának ösztönzése és szolgáltató centrumok kialakításával, fejlesztésével.

A négy célterület egyszerre szolgálja a termelő ipari befektetések betelepülésének támogatását, a szolgáltatások és az agrárvállalkozások piacra jutásának segítését.

Természeti és kulturális örökség értékek megóvása, fenntartható hasznosítása

Putnok településfejlesztési koncepciójában kiemelt területként szerepel a település környezeti állapotának javítása, környezeti értékeinek megóvása és a fenntartható városfejlesztés biztosítása. A városi környezet fejlesztése elsősorban a város klimatikus viszonyainak javítását, a biodiverzitás növelését célozza, javítva ezzel a település környezeti állapotát. Ennek a területnek fontos eleme a természeti értékek, a természet közeli helyszínek megőrzése. A város kulturális örökségének megóvása, revitalizálása és fenntartható hasznosításának ösztönzése szintén kiemelt célja Putnok városfejlesztési koncepciójának.

Történelmi városmag kulturális, közösségi célú megújítása, járásközponti funkciók fejlesztése

A városközpont a település legfontosabb szolgáltató és közösségi tere. Itt koncentrálódnak a város legfontosabb közszolgáltatásai, a település közösségi életet katalizáló terek nagy része, a térségi szerepkört biztosító közfunkciók, a kiskereskedelmi szolgáltatások és a turisztikai vonzerők nagy része. Putnok esetében egyértelműen azonosítható egy történelmi városmag, amely tradicionálisan szervezte és szervezi a város és vonzáskörzetének életét. A város történeti településmagja meghatározó jelentőséggel bír a települési identitás formálásában. Az identitás és a hagyomány egyik legfőbb forrása az organikusan fejlődő és alakuló központi épített tér, amely a helyi hagyományok kialakulásának egyik kötődési pontja. Putnok fejlesztési koncepciójában a történelmi városmag kulturális és közösségi célú megújítása elsősorban azoknak a funkcióknak a fejlesztését, betelepítését ösztönzi, amelyek hozzájárulnak, hogy egy funkciógazdag, a helyi közösségek, az ide látogató vendégek és a város vonzáskörzete számára nyitott városközpont formálódjon. A városközpont fontos szerepet tölt be a járási funkciók fogadásában, hiszen itt koncentrálódnak azok a közszolgáltatások, szolgáltatások, amelyet a járás lakossága is igénybe vesz. A járási funkciók fejlesztése tehát területileg egybe esik a történelmi városmag területével.

Gondoskodó város - Városi köz és közösségi szolgáltatások minőségi és környezetbarát fejlesztése

Putnok kiemelt városfejlesztési céljai között szerepel a városi közszolgáltatások fejlesztése, amely egy közösségi szolgáltató városi modell megteremtését támogatja. A közösségi szolgáltató városi modell kialakításában, egy olyan közszolgáltatási rendszer működtetése a legfőbb feladat, ahol a városi közszolgáltatások fenntartása olcsóbb, minősége azonban magas színvonalú és ügyfélbarát. A részcél két területen javasol komplex beavatkozásokat. Egyrészt az önkormányzati tulajdonú városi humán

Putnok Településfejlesztési Koncepciója infrastruktúrában jelentkező kedvezőtlen/korszerűtlen műszaki állapotok felszámolását ösztönzi, a humán közszolgáltatások minőségi fejlesztését, másrészt a városi közszolgáltatások energiahatékonyságának fejlesztését.

A városban élők életminőségének fontos alapfeltétele a megfelelő színvonalú humán szolgáltatások (egészségügy, szociális ellátás, oktatás-nevelés, közigazgatás) elérhetősége. Putnokon kiépült, fejlett infrastruktúra jellemzi a humán szolgáltatások szinte valamennyi területét, ezért a hangsúlyt a szolgáltatások színvonalának, minőségének további javítására, szükségletekhez igazodó fejlesztésére szükséges helyezni. Egyrészt a lakosság egészségi állapotának javításában a korszerű egészségügyi ellátás biztosítása mellett kiemelt szerepet kell kapnia a prevenciónak (megelőzés, szűrés, tájékoztatás, egészséges életmód terjesztése), valamint az aktív egészségmegőrző programoknak. A város kezelésében lévő egészségügyi intézményrendszer megfelelő egészségügyi ellátást biztosít, azonban tárgyi feltételeit fejlesztésre szorulnak. Másrészt a szociális közszolgáltatások korszerűsítése kiemelt szerepet kap a város fejlesztési stratégiájában. Számos olyan fejlesztést irányoz elő az önkormányzat, amely a szociális intézményrendszer kapacitásbővítését és minőségi fejlesztését segíti. A rászoruló lakosság számának emelkedése a központi finanszírozás problémái miatt is szükségesek a fejlesztések. Megkerülhetetlen a kapacitás bővítése és a meglévő intézmények folyamatos felújítása. A feladatot egyrészt magasabb szintű elvárások kötelezettségként jelenítik meg, másrészt a növekvő igények a lakosság magasabb szintű ellátásának szempontjából teszik fontossá. A városi közszolgáltatások fejlesztésének harmadik célterülete a magas színvonalú oktatás- nevelés biztosítása, amely nem csupán társadalmi, hanem gazdasági szempontból is elengedhetetlen. A nevelési intézmények minőségi fejlesztése, a bölcsődék és óvodák fejlesztésével a nők munkaerő piaci integrációját és a gyerekek szocializációját, fejlődését egyaránt segítik. Az oktatási intézmények a társadalmi versenyképesség javításának letéteményesei. A városi közszolgáltatások fejlesztésének negyedik területe az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése. A gondoskodó város koncepciójában a közösségi terek fejlesztése szintén kiemelt fejlesztési terület. A közösségfejlesztés alapvetően bizonyos szervezetek, intézmények szintjén és közösségektől kiindulva, elsősorban különböző programokon keresztül történik. A közösségfejlesztés legfontosabb színterei és tevékenységei a közművelődési terek, a sport tevékenység, a vallási, szakrális terek, illetve a civil szervezetek tevékenységéhez kötődik. A közösségfejlesztés tehát bizonyos terek fejlesztésével, bizonyos társadalmi csoportok intenzív bevonásával történhet meg. A közösségfejlesztést a közösségfejlesztést katalizáló terek gerjeszthetik, így térben differenciáltan, pontszerűen szükséges ezeket a fejlesztéseket összpontosítani. Az egyháznak rendkívül fontos szerepe van a közösségfejlesztésben. Ebből eredően az egyházi kezdeményezésű közösségfejlesztő tevékenységeknek szükséges a megfelelő tereket megteremteni, bővíteni, illetve a hozzá kapcsolódó közösségi programokat folyamatosan szervezni. A közösségfejlesztést másrészt a közművelődési intézmények gerjesztik, a kulturális programokon keresztül. A kulturális terek fejlesztése esősorban a kulturális programkínálat bővítése, minőségi fejlesztése érdekében indokolt. A közösségi fejlesztés harmadik területe a sport. Elsősorban a lakóterületeken, lakótelepeken, szegregátumokban szükséges kis léptékű sportfejlesztésekkel és hozzá kapcsolódó szervezett szabadidős programokkal generálni a közösségfejlesztést.

Településfejlesztési cél a települési energiahatékonyság növelése, a klímavédelmi és energiahatékonysági szempontokat előtérbe helyező közszolgáltatás fejlesztése, az önkormányzat által fenntartott, önkormányzati tulajdonú, közfeladatokat ellátó intézmények rekonstrukciója. Fejlesztési területek az önkormányzati tulajdonú közfeladatokat ellátó intézmények, önkormányzati tulajdonú lakóépületek, középületek energiahatékonyságának fejlesztése, az épületek üzemeltetésében a megújuló energiafelhasználás növelése.

Putnok Településfejlesztési Koncepciója Lakható város - Városi lakókörnyezet minőségi fejlesztése

A legfőbb városi életterek a lakóövezetek. A lakóövezetek fejlesztése egy magas életminőséget kínáló város megteremtésének alapfeltétele, amely biztonságos, tiszta, esztétikus, komfortos és erős közösségi kohézióval rendelkezik. A lakótelepek megújítása komplex város rehabilitációs programokkal valósítandó meg, amelyek öt fő cél mentén kezelendőek: lakófunkciók fejlesztése, lakótelepek társadalmi, szociális, közösségi regenerációja, lakótelepek környezeti regenerációja, a lakótelepek fizikai környezetének regenerációja és a lakossági szolgáltatások minőségi fejlesztése. A kertvárosok fejlesztése pontszerű beavatkozásokkal kezelendő, mivel ezeken a területeken az önkormányzat nem rendelkezik a területek megújításában döntési pozíciókkal (a területek nagy része a lakosság tulajdonában áll). A kertvárosok fejlesztésénél elsősorban az alábbi feladatokra kell koncentrálni: a kertvárosok fizikai környezet regenerációja és a kertvárosok környezeti regenerációja. A fiatalok lakóhelyhez jutását segíteni szükséges, a város lakásgazdálkodását ennek szellemében szükséges fejleszteni.

3.3.2 A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata

A városnak rendelkeznie kell egy olyan hosszú távú jövőképpel, amely egy tudatos értékválasztást tükröz, illetve kijelöli azt a célállapotot, amelyet a város 2030-ra akar elérni. A város jövőkép egy olyan vízió, amely a helyzet meghatározásból származó megállapításon alapul. Az átfogó célok a város középtávú, vagyis 5-7 éves fejlesztéspolitikai céljait rögzítik. A jövőkép elérése érdekében kerülnek meghatározásra az átfogó célok, vagyis a jövőkép teljesülésének előfeltételei. Azokat a középtávon realizálandó fókuszpontokat rögzítik, amely a városfejlesztés súlypontjai lesznek. Esetünkben a célállapot az átfogó célok esetében 2020. év. A településfejlesztési koncepció feladata továbbá részcélok kijelölése, amelyek már főbb fejlesztési területi illetve ágazati irányai lesznek a település fejlesztésének. Mindezek alapján Putnok város településfejlesztési koncepciója három átfogó célon alul, amelyek kilenc különálló részcélt integrálnak. A város előzetes célrendszerét az alábbi ábra tartalmazza.

Putnok város településfejlesztési koncepciójának átfogó céljai:

1. Gömör kapuja 2. Foglalkoztatási helyzet javítása 3. Városi környezet fejlesztése

Putnok város településfejlesztési koncepciójának részcéljai:

1. A történeti Gömör gazdasági és közösségi integrációja, Putnok térségi szerepkörének erősítése 2. Gömör-desztináció, turizmusfelesztés ösztönzése Gömör kulturális és természeti örökségre alapozva 3. Gömör-identitás, Közösségi megújulás 4. Értékteremtő szociális gazdaságfejlesztés 5. Kis és középvállalkozásokat kiszolgáló gazdasági környezet fejlesztése 6. Természeti és kulturális örökség értékek megóvása, fenntartható hasznosítása 7. Történelmi városmag kulturális, közösségi célú megújítása, járásközponti funkciók fejlesztése

Putnok Településfejlesztési Koncepciója 8. Gondoskodó város - Városi közszolgáltatások minőségi és környezetbarát fejlesztése 9. Lakható város - Városi lakókörnyezet minőségi fejlesztése

Putnok város településfejlesztési koncepciójának horizontális céljai:

1. Integrált növekedés 2. Fenntartható növekedés 3. Harmonikus növekedés 4. Komparatív előnyök kiaknázása a versenyelőnyök kialakulása érdekében 5. Helyi erőforrásokra alapozott városfejlesztés

Putnok város településfejlesztési koncepcionális célrendszer belső koherenciáját az alábbi ábra szemlélteti.

Putnok Településfejlesztési Koncepciója

Gömör kapuja Foglalkoztatási helyzet Városi környezet fejlesztése Putnok Gazdasági és közösségi javítása térszervező szerepének erősítése

A történeti gömör gazdasági, Természeti és kulturális örökség társadalmi és kulturális értékek megóvása, fenntartható integrációja, Putnok térségi hasznosítása Értékteremtő szociális szerepkörének erősítése gazdaságfejlesztés Történelmi városmag kulturális, közösségi célú megújítása, Gömör-desztináció járásközponti funkciók fejlesztése Turizmusfelesztés ösztönzése Gömör kulturális és természeti örökségre alapozva Gondoskodó város Városi közszolgáltatások minőségi Kis és középvállalkozásokat és környezetbarát fejlesztése kiszolgáló gazdasági környezet Gömör-identitás fejlesztése Lakható város Közösségi megújulás Városi lakókörnyezet minőségi fejlesztése

Helyi Komparatív Integrált Fenntartható Harmonikus erőforrásokra előnyök növekedés növekedés növekedés alapozott kiaknázása városfejlesztés

Putnok Településfejlesztési Koncepciója

A koncepció illeszkedése Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztési koncepciójához

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2014-ben elfogadott területfejlesztési koncepciója 5 átfogó és 6 stratégiai célt jelöl ki. A megye kitűzött átfogó célja, hogy ipari hagyományaira, potenciális munkaerő- kínálatára, kiváló természeti adottságaira és erőforrásaira fenntartható módon építve, földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyeit kihasználva elérje, hogy a megye versenyképessége 2020-ig a megyék átlaga feletti mértékben erősödjön. Ennek érdekébe az alábbi átfogó célokat határozza meg a koncepció:

1. A foglalkoztatás bővítése 2. A gazdaság teljesítő képességének javítása 3. A társadalom alkalmazkodó képességének javítása 4. A térségi együttműködések ösztönzése 5. A természeti és kulturális erőforrások hatékonyabb és fenntartható hasznosítása

Borsod-Abaúj-Zemplén megye területfejlesztési koncepciójának stratégiai céljai a következők:

 Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése: technológiai park, high-tech zóna létrehozása. A megye három kiemelt, jelentős foglalkoztatási potenciált magában foglaló térségében szükséges a térségi gazdasági versenyelőnyök kihasználásnak ösztönzése (Borsodi tengely térsége: Mezőkövesd- Tiszaújváros-Miskolc-Kazincbarcika-Ózd térsége, Zemplén és Tokaj-hegyalja, Abaúj-Cserhát térség). Gazdaságfejlesztés finanszírozási rendszerének megújítása, a megyében a gazdaság fejlődése szempontjából preferált térségekben és ágazatokban összehangolt különféle pénzügyi ösztönzők nyújtása. Gazdaságfejlesztést ösztönző intézményrendszer kialakítása, a gazdaságfejlesztést támogató megyei intézményrendszernek a vállalkozások igényeit jobban kiszolgáló és stabil működés megteremtése a megye egész területén. Gazdaságfejlesztés finanszírozási rendszerének megújítása (A kormány a leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztésére vállalkozási övezet program részeként beruházások, illetve új munkaerő foglalkoztatása esetén adókedvezményeket határozott meg. ) Vidéki térségek fejlesztése. Logisztikai bázis fejlesztése. A transznacionális áruforgalom kiszolgálására építő logisztikai centrumok kialakítása. A vállalkozások versenyképességét támogató információs technológiai fejlesztések megvalósításához szükséges informatikai infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek feloldása. A szlovák-magyar gazdasági együttműködés fejlesztése.

 Helyi társadalom munkaerőpiaci igényekhez történő alkalmazkodó képességének javítása: A gazdaság igényeire, piaci kihívásokra rugalmasan reagáló képzési, szakképzési rendszer működtetése. Leszakadó csoportok felzárkóztatása. Egészségi állapot javítást szolgáló programok és intézményrendszeri fejlesztések. Szociális ellátási kapacitás bővítése és újszerű megoldások alkalmazása. Határ menti társadalmi kapcsolatok javítása.

 A munkaerőpiaci központok elérhetőségének javítása: Miskolc vasúti elérhetőségének javítása. A megyén belüli, elővárosi jellegű közösségi közlekedés fejlesztése. A munkaerő- piaci központok elérhetőségének javítása. Ózdon és Mezőkövesden intermodális személyszállítási központ kialakítása, Szerencs és Sátoraljaújhely között a vasútvonal villamosítása, az állomások és megállóhelyek, valamint az utas-kiszolgáló rendszerek korszerűsítése. Sátoraljaújhelyen a vasúti közlekedés fejlesztése,

Putnok Településfejlesztési Koncepciója valamint a mezőzombori deltaág helyreállítása a térség kelet-nyugati vasúti elérhetőségének javítása érdekében. Rugalmasan működő integrált (helyközi és helyi) közösségi közlekedési megoldások alkalmazása a kistelepülések és a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása érdekében. A határon átnyúló közlekedési útvonalak fejlesztése. A megyei főutak hálózatának továbbfejlesztése: a települések belterületeinek elkerülése, szolgálva a települési környezeti állapot javítását az alábbi főutak mentén. A megyei mellékutak karbantartása, fejlesztése és korszerűsítése. Új térségi jelentőségű közúti közlekedési kapcsolatok (mellékutak) létesítése Szlovákia irányába. A kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése.

 Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása: Természeti és kulturális örökségértékek turisztikai célú fenntartható hasznosítása. Zöldség- és gyümölcstermesztés, állattenyésztés, valamint a helyi, tájjellegű élelmiszeripari termékek kisipari előállítása, hűtőházak és elsődleges feldolgozók létesítése, öntözés támogatása. Felszín alatt található nyersanyagok energetikai célú fenntartható hasznosítása.

 Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése: A megújuló energiaforrások hasznosítása a térségi decentralizált energiatermelő, tároló, elosztó és integráló rendszerek létrehozásával, amely egyszerre segíti a nagyobb intézmények, ipari területeken koncentrálódó vállalkozások, illetve távfűtőművek energiaköltségeinek csökkentését, valamint - különösen a biomassza alapú fűtési célú energiatermelés esetén - a helyi foglalkoztatás bővítését és az energiára fordított jövedelmek helyben tartását. A kiemelten fontos gazdasági központokban a hatékony és olcsó energia eléréséhez szükséges energetikai beruházások megvalósítása. Az energiafogyasztás csökkentésének és a megújuló energiaforrások alkalmazásának ösztönzése a lakosság, az intézmények és a vállalkozások körében, illetve az energiaveszteség minimalizálása a fogyasztó és termelő rendszereknél.

 Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása: A megyében keletkezett, elsősorban ipari hulladék újrahasznosítási arányának növelése érdekében az érintett szereplők együttműködésével a hulladék-hasznosítási és az ipari ökoszisztéma rendszerek (pl. szelektív gyűjtés) fejlesztése (minden termékkörre, pl. üveg), illetve célszerűen a lerakók és hulladékkezelők közelben lévő energetikai és vegyipari (metanol) célú hasznosítása. A megyén átfolyó jelentősebb folyók mentén (Tisza, Hernád, Sajó, Takta, Bodrog), valamint a hegyvidéki vízfolyásoknál ár- és belvízvédelemi beavatkozások megvalósítása együttműködve a szomszédos térségek hatóságaival, kiemelten a Tisza mentén. A települési környezet minőségének javítása, különös tekintettel a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok által lakott lakókörnyezeti területeken. Miskolcon és a nagyobb városokban (Ózd, Kazincbarcika, Mezőköved, Sátoraljaújhely, Szerencs, Sárospatak, Encs, Sajószentpéter) a szén-dioxid kibocsátás csökkentése és a biztonságos közlekedés érdekében a kerékpáros közlekedés- rendszerek további fejlesztése. Kistelepülések természet-közeli szennyvízkezelési programjának folytatása, az egészséges ivóvíz biztosítása érdekében az ivóvízbázisok védelme, vízminőség javítása. Táj-rehabilitáció, természetvédelem és a szennyezett területek kármentesítése a megye iparosodott vidékein. A szennyezett területek kármentesítése elsősorban Miskolc ipari telepein, Kazincbarcika, Tiszaújváros, Ózd térségében kiemelt feladat. Illegális hulladéklerakók teljes körű felszámolása, kialakulásuk megakadályozása. Táj- rehabilitáció megvalósítása a bányászat és az ipar által létrehozott tájsebekkel sújtott térségekben (Miskolc - Kazincbarcika – Edelény - Rudabánya térségében, illetve Ózd környezetében és Bükkábrány térségében). A megye biológiai sokféleségének, így ritka növényfajai és állatfajai életterének, élőhelyének megóvása. Tokaj-hegyalján a világörökségi kultúrtáj magterületének kibővítése.

Putnok Településfejlesztési Koncepciója

Putnok Város Településfejlesztési Koncepciójának célrendszere összhangban áll a megyei koncepció stratégiai céljaival. A két stratégiai dokumentum célrendszerének kapcsolódási pontjait az alábbi ábra szemlélteti.

Putnok A történeti Gömör- Gömör- Értékterem Kis és Természeti és Történelmi Gondoskod Lakható településfejlesztés Gömör desztináció, identitás, tő szociális középvállalko kulturális városmag ó város - város - i koncepciójának gazdasági, turizmusfeleszt Közösségi gazdaságfej zásokat örökség kulturális, Városi Városi célja társadalmi és és ösztönzése megújulás lesztés kiszolgáló értékek közösségi célú közszolgálta lakókörnye kulturális Gömör gazdasági megóvása, megújítása, tások zet Borsod-Abaúj- integrációja, kulturális és környezet fenntartható járásközponti minőségi és minőségi Zemplén megyei Putnok természeti fejlesztése hasznosítása funkciók környezetb fejlesztése Területfejlesztési térségi örökségre fejlesztése arát koncepció céljai szerepköréne alapozva fejlesztése k erősítése Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremt és és innovációs tevékenységek ösztönzése Helyi társadalom munkaerőpiaci igényekhez történő alkalmazkodó képességének javítása A munkaerőpiaci központok elérhetőségének javítása Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése Környezeti állapot és környezetbiztonsá g javítása

Putnok Településfejlesztési Koncepciója 3.3.3 A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre

Putnok esetében négy városrészt azonosított a megalapozó vizsgálat:

1. Belváros 2. Lakóövezet I. panel 3. Lakóövezet II. kertváros 4. Külterület, ipartelepek

Putnok településfejlesztési koncepciójának célrendszerében egyértelműen kimutathatóak a területi fókuszok. A célok és a városrészek közötti koherenciát a alábbi táblázatban foglaltuk össze.

Fejlesztési célok Fejlesztési célok Kapcsolódás bemutatása kapcsolata az egyes városrészekkel A történeti Gömör Belváros A térségi szerepkört biztosító közfunkciók a gazdasági, társadalmi és Külterület, ipartelepek városközpontban összpontosulnak elsősorban, kulturális integrációja, azonban a gazdasági funkcióknak egy része a Putnok térségi külterületen található. szerepkörének erősítése

Gömör-desztináció, Belváros A város életében meghatározó idegenforgalmi turizmusfelesztés vonzerők a település központjában ösztönzése Gömör koncentrálódnak, így a turizmusfejlesztési kulturális és természeti fejlesztési cél kifejezetten a városközpontra örökségre alapozva összpontosul.

Gömör-identitás, Belváros A közösségi életterek fejlesztésének legfőbb Közösségi megújulás Lakóövezet I. panel területe a város központja és lakóterületei. Lakóövezet II. kertváros

Értékteremtő szociális Külterület, ipartelepek A szociális gazdaságfejlesztés lehetőségei gazdaságfejlesztés elsősorban a külterületeken biztosítottak (mezőgazdasági termelés, energiaültetvények)

Kis és középvállalkozásokat Belváros A vállalkozó, üzleti környezetfejlesztése kiszolgáló gazdasági Külterület, ipartelepek elsődleges az iparterületeket érinti. A környezet fejlesztése városközpontban elsősorban az idegenforgalmi és más szolgáltató profilú vállalkozások betelepülésének ösztönzése történhet meg.

Természeti és kulturális Belváros A történelmi településközpont területe és a örökség értékek megóvása, Külterület, ipartelepek városi műemlékállomány egyértelműen a fenntartható hasznosítása városközpont területére koncentrálódik. Ebből eredően ennek a célnak a területi fókusza a városközpontot érinti. A természeti értékek nagy része a külterületeken található, így a

Putnok Településfejlesztési Koncepciója

részcél területi fókusza a külterületekre is kiterjed.

Történelmi városmag Belváros A történelmi városmag fejlesztése kifejezetten kulturális, közösségi célú területi fókuszú, amely a városközpontra megújítása, járásközponti fókuszál. funkciók fejlesztése

Gondoskodó város - Városi Belváros Putnok humán közszolgáltatásai a közszolgáltatások minőségi városközpontban koncentrálódnak, ezáltal a és környezetbarát fejlesztési cél a városközpontot érinti. fejlesztése

Lakható város - Városi Lakóövezet I. panel A lakófunkciók elsősorban a város két lakókörnyezet minőségi Lakóövezet II. kertváros lakóterületén vannak jelen. fejlesztése

Putnok Településfejlesztési Koncepciója 4. Kiinduló adatok a további tervezési feladatokhoz

4.1 A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása

A településfejlesztési koncepció kidolgozását egy részletes megalapozó vizsgálat (helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés) előzte meg. A megalapozó vizsgálat részletesen bemutatja a város jelenlegi helyzetét, a gazdasági, társadalmi, környezeti folyamatokat, tendenciákat. A koncepcióhoz és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatokat a kijelölt átfogó és részcélok mentén lehet kijelölni. Az adatok körének kijelölésekor elsődleges szempont, hogy ezen adatokkal a kívánt változások mérhetőek legyenek. Az alapadatok mellett feltüntettük, a hozzá kapcsolódó mutató, annak mértékegységét és adatforrását. Lényegében ezeknek a mutatóknak a segítségével mérhető a településfejlesztési koncepcióban meghatározott fejlesztési irányok realizálódása.

Gazdasági alapadatok

Gazdasági Mutató Mértékegység Adatforrás alapadatok A városi gazdaság Működő gazdasági szervezetek és millió Ft NAV teljesítménye egyéni vállalkozók éves nettó árbevétele (cél: növekedés)

Vállalkozások Működő vállalkozások száma db KSH száma Vállalkozások által millió Ft NAV aktivált beruházások volumene Vállalkozói A helyi vállalkozások megoszlása fő KSH szerkezet a foglalkoztatotti létszám alapján Újonnan A településre újonnan betelepült db Polgármesteri Hivatal betelepült vállalkozások száma vállalkozások száma Vállalkozások Iparűzési Adó növekedésének Ft Polgármesteri Hivatal jövedelmezősége vizsgálata A város Kiskereskedelmi egységek száma db KSH kereskedelmi szolgáltatásai Munkanélküliségi A munkanélküliek aránya a % KSH ráta gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva Foglalkoztatottsági A foglalkoztatottak aránya a % TEIR ráta gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva Aktivitási ráta Az aktív korú népesség aránya a % KSH teljes lakónépességen belül Vendégéjszakák Kereskedelmi és vendég-éjszaka KSH

Putnok Településfejlesztési Koncepciója

száma magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (cél: növekedés)

Társadalmi alapadatok

Társadalmi Mutató Mértékegység Adatforrás alapadatok Lakónépesség A településen élők száma fő KSH száma A város 0-14 éves és a 60 év fölött ezrelék KSH korszerkezete, korosztály aránya a népességen öregedési mutató belül, öregedési index értékelése Vándorlási A településre el és a településre ezrelék KSH egyenleg beköltözők arányának vizsgálata Természetes Élve születések számának ezrelék KSH szaporulat/fogyás vizsgálata a lakónépességen belül mértékének változása A városi lakosság Átlagkereset vizsgálata Ft NAV jövedelme Foglalkoztatott Az aktív kereső nélküli, aktív korú db KSH Népszámlálás nélküli háztartások taggal rendelkező háztartások száma száma A társadalom segélyezettek száma és % Szociális iroda elszegényedése megoszlása az egyes segélyezési típus alapján Szegregátumok, A szegregált körülmények között fő Polgármesteri Hivatal szegregációval élők száma veszélyeztetett területek népességszáma Társadalmi Civil szervezetek száma db Polgármesteri Hivatal önszerveződés fejlődése Kulturális Színházi előadások látogatóinak fő Polgármesteri rendezvények száma + kulturális és Hivatal, résztvevőinek ismeretterjesztő rendezvények, száma előadások résztvevőinek száma (cél: növekedés)

Környezeti adatok

Társadalmi Mutató Mértékegység Adatforrás alapadatok Rehabilitált városi Városfejlesztési beruházzással m2 Polgármesteri Hivatal terület nagysága érintett terület nagysága Barnamezős Hasznosított funkcióvesztett Polgármesteri Hivatal területek épületek, barnamezős területek

Putnok Településfejlesztési Koncepciója

funkcióváltása, nagysága revitalizációja Rehabilitált A felújítással, energetikai % Polgármesteri Hivatal lakásállomány korszerűsítéssel érintett lakások nagysága aránya Megújuló energiák Megújuló energiák használatának % Polgármesteri Hivatal felhasználásának aránya a város teljes energia növekedése felhasználásán belül Energia A városi közintézmények % Polgármesteri Hivatal megtakarítás energiafogyasztásának mértéke a csökkenése közintézmények működtetésében Kerékpárutak Bel- és külterületén lévő km Polgármesteri Hivatal hossza kerékpárutak hossza Zöldfelületek Zöldfelületek aránya a városi % Polgármesteri Hivatal nagyságának területekhez viszonyítva növekedése

4.2 A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra

Terület-felhasználási változások

A lakható és versenyképes város megteremtéséhez szükséges a város egyes térszerkezeti elemeinek felülvizsgálata és újra gondolása. Az infrastrukturális és természeti elemek alkotta településszerkezeti korlátozó tényezők, valamint a tervezett fejlesztések terület igényeinek figyelembe vételével az alábbiak szerint:

 a gazdasági tereknek, területeknek az újrapozícionálása, összekapcsolása, kibővítése újabb területekkel, a szinergikus hatások erősítése  közterületi aktív, zöldterületek befogadó területek/övezetek kijelölése, a meglévők bővíthetőségének biztosítása  a településközpont városiasabb jellegének erősítése, rehabilitációk végrehajtása  az új közlekedéshálózati elemek (a 26-os út települést elkerülő szakaszai mentén) megjelenésével felértékelődő területek térszerkezetbe való integrálása

Infrastrukturális változások

A városon keresztül halad a 26. sz. főút, a 92-es és a 87-es jelű vasúti vonal, amelyek az országos és a térségi közlekedés hálózat főbb elemeit képezik. A település történelmi magján keresztül haladó 26- os út kiváltására a hatályos településrendezési eszközök tartalmaznak alternatívát, amely délről kerüli a várost. Ezzel tehermentesítve a központot a tranzit forgalom terhelése alól. Ezek részben a város gazdasági pozícióját, dinamikus fejlődésnek motorját segítik, ugyanakkor térszerkezeti korlátozó és befolyásoló tényezők is egyben. Ezért szükséges ezeknek az elemeknek a

Putnok Településfejlesztési Koncepciója térbeli rendjét meghatározni, az azokat kiegészítő, kiváltó új elemek térszerkezetre gyakorolt hatását vizsgálni, az általuk feltárt területek potenciáljának értékelésével. További fejlesztések:

 Tervezett iparterületi bővítések előközművesítése (ivóvíz, szennyvíz hálózat kiépítése, megújuló energia ellátó rendszer kialakítása)  A város közigazgatási területének vízrendezése  Közvilágítás korszerűsítés  Kerékpárút építése Putnok-Kelemér-Gömörszőlős-Serényfalva között  Szennyvízhálózat bővítése (3. ütem)  Belterületi úthálózat elemeinek (pálya szerkezet, járdák, hidak, ..stb.) felújítása

4.3 Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére

A kulturális örökség védelmét a 2001. évi LXIV. törvény szabályozza. A törvény hatálya a régészeti örökségre, műemléki értékekre, kulturális javakra terjed ki. A művi értékeket is magába foglaló fejlesztések szabályozási kereteinek meghatározásánál, elsődleges szempont kell, legyen az adott érték védelme mellett a hasznosítására irányuló infrastrukturális beruházás szigorú kereteinek rögzítése egyedi jelleggel. Továbbá a közvetlen környezet illeszkedési elvét is, különös tekintettel lakó és gazdasági területek határvonalánál. A helyi építési szabályzatban a feltétel rendszerét ki kell dolgozni, figyelembe véve a fenntarthatóságot.

Régészeti örökség Nyilvántartott régészeti lelőhelyek a település teljes közigazgatási területén mindenhol megtalálhatóak. A jelenleg ismert 8db megkutatott lelőhelyen túl vélhetően nagyszámú régészeti érték húzódik meg a területen, mivel a régebben víz borította területek magas pontjainak elnevezése lakott térségre utal.

Régészeti érdekű terület:  Római katolikus templom környezete  Egykori várkastély (ma Serényi-kastély) környezete

Műemléki értékek Országos műemléki védelem alatt az alábbi építmény, építmény együttes áll:  Római katolikus templom  Serényi kastély  Kisnemesi kúria (Kossuth u. 20)  Nepomuki Szent János szobor  Lakóház (Andrássy u. 7)  Református parókia, lakóház (Andrássy u. 5)  Serényi-kripta

Helyi védelem alá helyezet és javasolt épületek az alábbiak:  Városháza  református templom  Serényi Béla Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola  a volt bíróság épülete

Putnok Településfejlesztési Koncepciója

 a Serényi László Általános Iskola  a Gömöri Múzeum épülete  a Holló László Galéria  a Vasútállomás épülete  Soldos Emília Óvoda  az Evangélikus imaház  a vadászház  a volt pénzügyőr laktanya épülete  az Andrássy D. út 93. szám alatt álló lakóház  a Rákóczi út 4. szám és 24. szám alatt álló Kollégiumok épülete  VÁM Vendéglő Étterem  a Malom irodaház  a Serényi tér 6. szám alatt álló lakóház  a volt Vattay-féle ház  a Serényi majorsági épület  izraelita temető  az első világháborús emlékmű  a Tóth Ede és a Tomori emléktáblák  Gömör megye Putnok járás feliratú határkő  a városi temetőben található Kálniczky Endre, Gilde József, Sonkoly Endre, Dusza József, Pájer János, Dr. Balogh B. és Dr. Balogh A.; Dr. Szkala Bertalan, Dr. Dajka Gyula síremlékek

A hatályos helyi építési szabályzat területi, településszerkezeti védelmet nem jelöl ki a városban. A műemléki, régészeti területek lehatárolását a hatálybalépés időpontjában ismeret adatok szerint tartalmazzák a szabályozási tervek.