DOCSLIB.ORG

Üzenet a Mai Szerémségből

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Üzenet a Mai Szerémségből ÜZENET A MAI SZERÉMSÉGBŐL PENAVIN OLGA: A szerémségi magyar szigetek nyelve. Nyelvtudományi Értekezések 79. Akadémiai Kladó, Budapest, 1972. Földrajzi fekvésénél, történelmi sze- tapasztalt dialektológusa, ezekben a repénél, etnikai összetételénél fogva falvakban kutatott: Kamanc - Ka- kétségtelen, hogy Vajdaság legizgal- menica, Urög - Ing, Verbica - Vr- masabb teriileténk a Duna és a bica, Dobrodol puszta - Dobrod'ol, &áva tklnthető. »Mivel a Szerém- Vrdnik Prnyavor - Vrdnik Prnja- ség két hajózható ďolyó lkõzt, a Du- vor, Maradék - Maradik, Satrinca na és a Száva köt fekszik, állandó - Šabrinei, Vogány - Voganj, Her- mezáHás célja volt. Területén kóca - Hrtkovci, Nyékinoa - Ni- megfordru1bk az idak folyamán üli- kinci, Pietics - Platičevo, Erdővég rek, kelták, ~-a-iak, keleti gótok, - Erdevik. A tizenkét község nyel- longobárdok, avarok, frankok, bol- vi anyagát béilképeken rögzítette, gárok, bizánciak, ezlávok, magyarok, melyeken az egyes címszavak né- törökök« - írja bevezet őjében Pe- met értelmezése áIi. Így található navin Olga. Igy nem is csoda, hogy a mintegy negyven oldalas alapos a nyelvés'sek sem közörnbäsek az bevezetés és tudományos összefog- idevonatkozó dkiratak, szórványem- lalás után a könyvben 112 térkép. lékeik és a ma is 'itt él népek nyelv- ő Közülük az első a kutatópontokat járása iránt. Ha csak az ą t4SbhI évek mutatja. szerémségi vonatkozású feldolgozá- A nyelvatlasz-módszerrel készí- sait nézzük - Veiuimk Mihai'lovi ć : tett térképekr ől könnyen leolvasha- Drimonimi Fruške Gore - Az Üj- tó egy-egy település hangrendszere, vidéki Egyetem Bölcsészettudományi szókinese és alaktana. Külön kiemeli Kara kÜnyvtárának kézirattávából; a szerző a magánhangzókat ás a Dušan Popovié: Srbi u Sremu do mássaihangzakat, valamint ezek vál- 1736-37 god., Beograd, 1950; Pena- tozásait. Az alaktani részben a szó- vén Olga: A szerémségi magyarok töveket, a névszóragozást, a szókép- nyelve - A Novi Sad-i Bölcsészeti zést, a birtokos személyragozást. a Kar Ěvkänyve, XIII/2 1970; Dr J0- névmásokat és az igeragozást tár- van Kašić : Vinogradska leksika u gyalja. Végül minden község nyel- Sremu - Godišnjak Filozofakog f a- vének elkészíti az összefoglalóját. kulteta u Novom Sadu, Knjiga Habár e vidéken nem beszélhetünk XIV/l. 1971. - ezekb l is jól lát- ő őslakosságról, mert - 'ahogy Pena- ha'tjiik, hogy ez a vidék egyre in- vin Olga megállepltja - »Szerérri- kább vonzza a kutatókat. ség mai magyar lakossága a XIX. A szerémségi magyar szigetek század uŤo]ó éveiben és a század- nyelvének feltárása elengedhetetlen fordulón vagy még kés őbb Magyar- követelménye azoknak a dialektoló- ország és a mai Jugoszlávia legkü- gizi vizsgálatoknak, amelyek az Új- lönbözőbb területeiról települt mos- vidéki Magyar Tanszéken folynak, tani lakhelyére a horvát, illetve né- de ugyanígy szolgáltathat fontos met lakosság szom<szédságába«, na- adatokat a Magyar Tudományos A- gyon sok értékes nyelvi adat került kadémia nyelvj'áváskutató csoport- az atlaszokra. A kibocsátó nyelvjá- jának is, hiszen külön jegyei, saját- rás jellegzetességei csaknem minde- ságai vannak. Nyilván ezek a gon- nütt leolvashatők, 'mert egy-egy el- dolatok vezérelték Penavin Olgát Is, szigetelt település lakosai meg őriz- amikor a 118 ké.rdésből összeállt ték, megtartották mindmáig őket. kérdőívvel megindult a szerémségi E százötvennyolc oldalas könyv ér- magyardk közé. Mint Os űry Bálint tékét tehát nemcsak abban kell ke- tanítványa, minta Magyar Tudomá- resnürk, hogy ismert dialektológu- nyos Akadémia Nye}vtudományj In- sunk nehéz feladatot teljesített, ami- tézetének régi inuríketársa, s mint kor bejárta a Fruška Gora lankáin Jugoszlávia magyarlakta vidékeinek meghúzódó legtávolibb és legeldu- 176 gottabb magyar lakta falvakat, ha- gyarlakta vidék tájnyelvi jellegze- nem az ott felszínre került anyag tességeivel. Kár volna, ha Penavin bemuba'tásában Ja. A nyelvjárásku- Olga ás tanttványai nem foąytatnák tatás mai, legszemléletesebb mód- továbbra Is a nyelvjárásgyűjtést szerelt választotta adatailnek rögzí- ezen a területen, mert a százti- tés~, vaiamennyien könnyen le- zennyolc kérdőív anyaga Is azt bi- zonyftja, hogy megérné a fáradsá- olvasha'tjnk, ellenőriahetjiik egy-egy szó bClyét, változatát az említett sze- got. A szerémségi magyar szigetek rámségi falvakban, megismerhetjük nyelve Értékes üzenet a Duna És a a vidék 2iangrenck~4ét, alaktani vo- Száva könéről valamennyiünknek, natkozásait. ~lett a nagy Mai de egyben példamutató munkának mind Magyar NyelrvjárásÖlc At!lazza Ja bő- is a gyümölese mind a !ku!Ďatás, vült egy elég távoli, de nyelvi fel- pedig az anyagfekhYigozás telvinte- pításében sokban hasonló más ma- tében. MA TIJEVICS LAJOS A TŐKÉS TÁRSADALOM KRITIKÁJA C. WRIGHT MLLLS: Az uralkodó elit. Gondolat, Budapest, 1972. Ha etimológiailag vizsgáljuk C. W. menj (»technokraták elitje») És a 11- Mills; főművének címét, megrajzoló- beralista elitteóriákban (Veblen, dik előttünk a mű témaköre. A la- Mannhenn, Sdielsky stb.) kerül ki- tin eligere (kiválasztani) infinitiv'us- fejezésre a társadalmi viszonyok bü- felis- bél kép2iőd&tt a francia l'eUte főnévi rokratizágiós tendenciájának alak,1 amely áttételesen, a társadal- merése. Az uraLkodó elit című Milis- mi viszonyokba szituálva annyit je- mű adalék az általános elitelmélet- lent, hogy a társadalomnak arról a hez. Kitűnő polgári szociológus ál- kisebbségéről van szó, amely legtöb- tal pzim4sztikusan, kiutat nem ta- bel járul hozzá a társadalomhoz, láló módon megrajzolt prblémavizs- vagy pedig legtöbbet ér a társada- gálásról van sző, amely a huszadik lomnak. századi amerikai társadalom viszo- Talán itt kellene idézni C. W. nyalt tárgyalja. MiUs elidefinídióját. Mégis úgy tart- A szerző, az amerIkai »kritikai juk helyesebbnek, ha bevezet&ül rö- szociológia» egyik legjelesebb képvi- óját viden ismertetjük az elitről alkotott selője.2 A szociológia funkci elméletek sorrendjét; pontosabban: vizsgálva arra a megállapításra ju- itt csak a modern elitizmiusról lesi tott, hogy az ideológiai funkció (sze- szó, melynek gyökereit az arisztok- rinte ugyanis a szociológiának két ráciának a francia burzsoá forra- funkciója van: 1. bürokratikus És dalom ellen irányuló reakciójában 2. Ideológiai) egyik tartalmi Össze- találjuk. De Mestre És De Bonald tevője a hatalom adott rendj ének a társadakn3átási né- tanítása eklatáns példa erre. Kés őbb kritikája. Ezt a a soreli (a »morális elit), paretói zőpontot két konstituensre bonthat- Milis esetÉben: Marx szo- (az »elit oruláciĆ ja»), miehe]s-i juk C. W. («minden emberi oéjszervezetben ciológiai hatására egytfelől És a szer- immanens o]&garebikus vonások ta- ző történelmi beállítottságára más- lá]ihatók»), moskai (törvénye a »ke- fel l. Ezek azonos mértékben deter- ő Mills munkásságát. vesek vezető szerepéről"), saint-si- minálják C. W. 177 .
Load more

Recommended publications
  • Republic of Serbia Ipard Programme for 2014-2020
    EN ANNEX Ministry of Agriculture and Environmental Protection Republic of Serbia REPUBLIC OF SERBIA IPARD PROGRAMME FOR 2014-2020 27th June 2019 1 List of Abbreviations AI - Artificial Insemination APSFR - Areas with Potential Significant Flood Risk APV - The Autonomous Province of Vojvodina ASRoS - Agricultural Strategy of the Republic of Serbia AWU - Annual work unit CAO - Competent Accrediting Officer CAP - Common Agricultural Policy CARDS - Community Assistance for Reconstruction, Development and Stabilisation CAS - Country Assistance Strategy CBC - Cross border cooperation CEFTA - Central European Free Trade Agreement CGAP - Code of Good Agricultural Practices CHP - Combined Heat and Power CSF - Classical swine fever CSP - Country Strategy Paper DAP - Directorate for Agrarian Payment DNRL - Directorate for National Reference Laboratories DREPR - Danube River Enterprise Pollution Reduction DTD - Dunav-Tisa-Dunav Channel EAR - European Agency for Reconstruction EC - European Commission EEC - European Economic Community EU - European Union EUROP grid - Method of carcass classification F&V - Fruits and Vegetables FADN - Farm Accountancy Data Network FAO - Food and Agriculture Organization FAVS - Area of forest available for wood supply FOWL - Forest and other wooded land FVO - Food Veterinary Office FWA - Framework Agreement FWC - Framework Contract GAEC - Good agriculture and environmental condition GAP - Gross Agricultural Production GDP - Gross Domestic Product GEF - Global Environment Facility GEF - Global Environment Facility GES
    [Show full text]
  • The Enchanting Pannonian Beauty – Fruška Gora Tour Guide
    Tourism Organisation of FREE COPY Vojvodina FRUŠKA GORA TOUR GUIDE The Enchanting Pannonian Beauty www.vojvodinaonline.com SERBIA Čelarevo NOVI SAD PETROVARADIN BAČKA PALANKA Veternik Futog Šarengrad DUNAV Begeč Ilok Neštin Susek Sremska Kamenica DANUBE Čerević Ledinci Banoštor Rakovac SREMSKI Beočin KARLOVCI Šakotinac Bukovac Man. Rakovac Popovica St.Rakovac Orlovac Testera St.Ledinci Lug Man. Paragovo FT Sviloš Grabovo Andrevlje Beočin PM Vizić Srednje brdo Stražilovo Brankov grob Man. Divša FT Osovlje Zmajevac PM Sot Ljuba Brankovac Šidina Akumulacija Dom PTT Bikić Do Sot PM Debeli cer Crveni čot V.Remeta Berkasovo Lovište Vorovo Moharac PM Iriški venac Man. Velika Lipovača Privina Akumulacija Ravne Remeta Papratski do Glava Moharač Stara Bingula Venac Letenka Man. Man. Grgeteg Privina glava Jezero Grgeteg Bruje Man. Petkovica Man. Stari Man. VRDNIK Man. Jazak Ravanica Kuveždin Man. Šišatovac Šišatovac Ležimir Man. Krušedol Man. Jazak Man. Neradin Krušedol Erdevik Bešenovo Man. Mala Divoš Remeta Gibarac Jazak Akumulacija M.Remeta Šelovrenac Akumulacija Remeta Akumulacija Grgurevci IRIG Bingula Manđelos Šuljam ČORTANOVAČKA ŠUMA Bačinci Bešenovo Manđelos DUNAV Čalma Akumulacija Akumulacija Kukujevci Vranjaš Kudoš Akumulacija Stejanovci Čortanovci 2 Stejanovci An Island in the Sea of Panonian Grain ruška gora is an island-mountain, an island in the sea of Panonian grain. It is sit- uated in Vojvodina, in the north of Serbia. It is immersed in the large plain of the FPanonian basin. Once it was splashed by the waves of the Panonian Sea, where- as today, towards its peaks climb regional and local roads that reveal beautiful local sto- ries about nature, ecology, the National Park, monasteries, tame mountain villages and temperamental people.
    [Show full text]
  • Full Text-PDF
    2018 Anthropologist, 31(1-3): 1-10 (2018) DOI: 10.1080/09720073.2018.1424545 The Influence of Economic Development on Dynamic of Commuting in Srem Region, Republic of Serbia Aleksandra Malić Sibinović1, Danica Šantić2, Mikica Sibinović3, Marija Antić4, Igor Miščević5, Abosa Hadud6 and Ibrahim Sabri7 1, 2, 3University of Belgrade, Faculty of Geography, Studentski trg 3/III, Belgrade, 11000 Serbia Fax: +381112184065, E-mail: 1<[email protected]>, 2<[email protected]>, 3<[email protected]>, 4<[email protected]>, 5<[email protected]>,6<[email protected]>,7<[email protected]> KEYWORDS Labor. Functional Centers. Industry. Investments. Demography ABSTRACT This paper reviews the findings of the study carried out in Srem region, to establish whether non- permanent population mobility is a phenomenon of social, economic, and demographic significance for the region itself and a country as a whole. This well-known immigration area in Serbia was inhabited for centuries because of its specific economic and political reasons, and recently became one of the most important regions in the country in terms of commuting process of commuting. Very intensive absorption of commuters is the result of the economic development regarding the new investments in this region. Agrarian settlements became a base for the labor force in recent period. The aim of the paper is to highlight how commuting correlates with economic development. INTRODUCTION lies in the intentions of individuals and the na- ture and level of their commitment to particular Different forms of temporal migrations are places, and such phenomena defy attempts to neither a new phenomenon nor a new form of establish temporal criteria.
    [Show full text]
  • Influence of Natural Factors on the Position of Settlements and Their Morphological Characteristics in the Example of the Municipality of Irig
    Influence of Natural Factors on the Position of Settlements and their Morphological Characteristics in the Example of the Municipality of Irig Influence of Natural Factors on the Position of Settlements and their Morphological Characteristics in the Example of the Municipality of Irig Miljković, Ljupče, Davidović, Rade1 Introduction tlements in the western part: Vrdnik, Mala Pavlović, Mila2 The municipality of Irig is situated in the Remeta, Jazak and Rivica, while there are central part of Srem (Vojvodina). The ter- seven settlements in the eastern part of the ritory of the municipality covers two relief territory: Velika Remeta, Grgeteg, Krušedol – Abstract units: loess plateau of Fruška gora and south Selo, Neredin, Šatrinci and Dobrodol. Settlements on the territory of the munici- slope of Fruška gora. In relation to other The position of settlements and their pality of Irig were mostly formed under the municipalities of Vojvodina, the territory of morphology considerably depend on nat- influence of physical geographic elements. the municipality of Irig is characterized, for ural physical-geographic conditions and Except physical geographic elements, oth- the conditions of Vojvodina, by large verti- in the example of the municipality of Irig, er elements, socio-geographic for exam- cal indentation of relief. The southern part they especially depend on the relief and ple, which are used for the settlement for- of the municipality in the Borkovački potok hydro-geographic ones. The social con- mation are of secondary importance and valley (the district of Rivica) is situated on ditions for forming the settlements are they are not excluded. Springs with a lot of 110 m (a.s.l.) altitude.
    [Show full text]
  • IZVOD - 0 500 1000 1500 2000M
    DP RAKOVAC II PROSTORNI PLAN OP[TINE OP[TINA BEO^IN REDA NOVI SAD OP[TINA NOVI SAD BEO^IN S . DP I R I G I 3 . REDA OP[TINA SR.KARLOVCI . - IZVOD - 0 500 1000 1500 2000m . NAMENA PROSTORA 2 . 7 POQOPRIVREDNO5a ZEMQI[TE 1 8 V.REMETARATARSKO - VO]ARSKO - VINOGRADARSKE ZONE 6 LIVADE I PA[WACI 4 5` 1b 5POQOPRIVREDNO ZEMQI[TE U ZONI NACIONALNOG PARKA "FRU[KA GORA" GRGETEG [UMSKO ZEMQI[TE 1 OP[TINA IN\IJA 1 5 [UME I [UMSKO ZEMQI[TE NACIONALNOG PARKA "FRU[KA GORA" 1v 3 5e 4 OSTALE [UME I ME[OVITO [UMSKO I POQOPRIVREDNO ZEMQI[TE 5| 2 5v VODNO ZEMQI[TE5b 5d AKUMULACIJE5g ( POSTOJE]E / PLANIRANE ) VRDNIK VODOTOCI1 I KANALI 1 NERADIN PLANIRANI GLAVNI KANALSKI SISTEM KRU[EDOL KRU[EDOL SELO 1 BRANA ( POSTOJE]A / PLANIRANA ) 1a PRWAVOR 1 IRIG GRA\EVINSKO ZEMQI[TE GRA\EVINSKO PODRU^JE NASEQA MARADIK JAZAK PREDLOG PRO[IREWA GRA\EVINSKO PODRU^JE NASEQA E - 75 M.REMETA II REDA KOMPLEKS REHABILITACIONOG CENTRA SA STANOVAWEMDP 1 - 2 RADNE POVR[INE ( PLANIRANE ) MANASTIRSKI KOMPLEKSI 3 2 RIVICA ZONA KU]A ZA ODMOR I REKREACIJU ( od 1 - 5 ) AK. ME\E[1 - 5 6 - 8 TURISTI^KO-REKREATIVNE POVR[INE ( POSTOJE]E / PLANIRANE ) 2 PRE^ISTA^ ( PLANIRANI ) 2 KOMUNALNI SADR@AJI 2 3 KOMPLEKS ZOOHIGIJENSKE SLU@BE 1 GROBQE 4 SAKUPWA^KI CENTAR - RECIKLA@NO DVORI[TE OP[TINA SREMSKA MITROVICA SREMSKA OP[TINA POVR[INE POSEBNE NAMENE BANKOVCIZONA ZABRAWENE GRADWE ZONA KONTROLISANE GRADWE SAOBRA]AJNE POVR[INE 4 DR@AVNI PUT I REDA PLANIRANI TUNEL AK.
    [Show full text]
  • The Map of the Bosnia Or Đakovo and Syrmia Diocese
    ISSN 1330-3651 (Print), ISSN 1848-6339 (Online) https://doi.org/10.17559/TV-20170310083225 Preliminary communication The Map of the Bosnia or Đakovo and Syrmia Diocese Brankica MALIĆ, Stanislav FRANGEŠ Abstract: The article describes the early thematic map of the Bosnia or Đakovo and Syrmia Diocese from the year 1826 (later in text Diocese of Đakovo and Syrmia). The map is a valuable historical document that elaborates more than just ecclesiastical contents. The diocese was partly situated in the area of today’s Republic of Croatia and Republic of Serbia. It is situated in the area surrounded by the rivers Sava, Drava and Danube which constitute the south, north and east borders of the diocese, whereas the west border roughly spreads from Slavonski Brod to Donji Miholjac. Possible map originals, as well as their authors, Demetrü Görög and Joannis Lipszky, are mentioned. The text contains the historical overview of development of the diocese. Ecclesiastical, secular and natural contents of the map are elaborated in detail. The legend is also translated and tabular views are given about different religions of the area. Keywords: cartographic symbols; diocese; language; religion; thematic map 1 INTRODUCTION thicker contour frame and the inside of the frame includes stylized leaves on a hatched background. The article elaborates the map of the Bosnia or Đakovo The title of the map is placed in the upper left corner and Syrmia Diocese, with the original title: "Mappa inside the rectangular vignette and except the title, the Dioecesium Bosnensis seu Diakovariensis et Syrmiensis". name of bishop Raffay, who ordered the map, is written.
    [Show full text]
  • PDF Dokumentum
    Községnév Helységnév Községnév Helységnév Sorszám magyarul magyarul szerbül szerbül 1.* Ada Ada Ada Ada Ada Mohol Ada Mol Ada Völgypart Ada Obornjača Ada Valkaisor Ada Sterijino Ada Törökfalu Ada Utrine 2. Alibunár Alibunár Alibunar Alibunar Alibunár Károlyfalva Alibunar Banatski Karlovac Alibunár Petre Alibunar Vladimirovac Alibunár Kevedobra Alibunar Dobrica Alibunár Illancsa Alibunar Ilandža Alibunár Újsándorfalva Alibunar Janošik Alibunár Végszentmihály Alibunar Lokve Alibunár Temesmiklós Alibunar Nikolinci Alibunár Ferdinándfalva Alibunar Novi Kozjak Alibunár Keviszőlős Alibunar Seleuš 3.* Antalfalva Antalfalva Kovačica Kovačica Antalfalva Torontálvásárhely Kovačica Debeljača Antalfalva Udvar Kovačica Idvor Antalfalva Nagylajosfalva Kovačica Padina Antalfalva Kovačica Putnikovo Antalfalva Számos Kovačica Samoš Antalfalva Újozora Kovačica Uzdin Antalfalva Cserépalja Kovačica Crepaja 4. Apatin Apatin Apatin Apatin * Apatin Bácskertes Apatin Kupusina Apatin Bácsszentiván Apatin Prigrevica * Apatin Szilágyi Apatin Svilojevo Apatin Szond Apatin Sonta 5.* Bács Bács Bač Bač Bács Bácsújlak Bač Bačko Novo Selo Bács Bogyán Bač Bođani Bács Vajszka Bač Vajska Bács Palona Bač Plavna Bács Bácsújfalu Bač Selenča 6.* Begaszentgyörgy Begaszentgyörgy Žitište Žitište Begaszentgyörgy Udvarnok Žitište Banatski Dvor Begaszentgyörgy Vida Žitište Banatsko Višnjićevo Banatsko Begaszentgyörgy Žitište Karađorđevo Begaszentgyörgy Torák Žitište Begejci Begaszentgyörgy Párdány Žitište Međa 1 Községnév Helységnév Községnév Helységnév Sorszám magyarul magyarul
    [Show full text]
  • Sustainable Development Strategy of the Municipality of Irig for the Period 2014 – 2020
    SUSTAINABLE DEVELOPMENT STRATEGY OF THE MUNICIPALITY OF IRIG FOR THE PERIOD 2014 – 2020 Sustainable development strategy of the Municipality of Irig for the period 2014-2020 Contents: 1. Introduction ....................................................................................................................................... 6 2. Drafting methodology of the development strategy ................................................................... 8 3. New strategic framework Europe 2020........................................................................................ 10 4. Serbia and Vojvodina – strategic framework 2020 ..................................................................... 11 5. Socio-economic analysis of the area ............................................................................................. 12 5.1. Position of the Municipality of Irig ....................................................................................... 14 5.2. Natural features and cultural and historical heritage ......................................................... 17 5.3. Demographic characteristics and trends .............................................................................. 19 5.4. Economic development ......................................................... Error! Bookmark not defined. 5.4.1. Industry ............................................................................ Error! Bookmark not defined. 5.4.2. Agriculture ........................................................................................................................
    [Show full text]
  • Demographic Features and Functional Classification of Settlements of Srem
    Researches Reviews of the Department of Geography, Tourism and Hotel Management 42/2013. Original scientific paper UDC 314+911.37(497.113 Srem) DEMOGRAPHIC FEATURES AND FUNCTIONAL CLASSIFICATION OF SETTLEMENTS OF SREM Aleksandar KrajicI Received: 21.02.2013. | Accepted: 30.04.2013. ABSTRACT: In the region of Srem, the 778.828 inhabitants lived in about 132 villages (in 2011. year). Republic Institute for Statistics of Serbia recognizes the 128 settlements, which classifies the city (18 of them) and other settlements. In this worke, they are clas- sified according to the size in seven classes, and on the basis of the systematization of M. Grcic, which is based on the activities of the local population, are also classified into sev- en types. The rural villages of Srem by model Dj. Simonovic, which is based on the pres- ence and capacity of the functions that generate, share in the six species. The population of the same is also analyzed according development, gender and age structure, the rate of natural population growth and some activities. Key words: structure of the population, position of the population, actions of the popula- tion, settlements of Srem. INTRODUCTION The territory of Srem is a unique natural surroundings with clear natural boundaries (except his west boundery). However, in the statistical analysis of the Census of Popula- tion, Households and Dewllings, carried by the Statistical Office of Serbia in 2002nd and 2011th years, this territory is divided into Srem District and South-Bačka District and the city of Belgrade. Srem District make next municipality: Indjija, Irig Pećinci, Ruma, Sremska Mitrovica, Stara Pazova and Sid.
    [Show full text]
  • Second Report Submitted by Serbia Pursuant to Article 25, Paragraph 1 of the Framework Convention for the Protection of National Minorities ______
    Strasbourg, 4 March 2008 ACFC/SR/II(2008)001 ___________ SECOND REPORT SUBMITTED BY SERBIA PURSUANT TO ARTICLE 25, PARAGRAPH 1 OF THE FRAMEWORK CONVENTION FOR THE PROTECTION OF NATIONAL MINORITIES ___________ (received on 4 March 2008) FRAMEWORK CONVENTION FOR THE PROTECTION OF NATIONAL MINORITIES Second Periodic Report Submitted to the Secretary General of the Council of Europe pursuant to Article 25 of the Framework Convention Republic of Serbia Belgrade, January 2008 TABLE OF CONTENTS Part I I. Background Information................................................................................…………..…......9 1.1. Geographic Location .............................................................................................................9 1.2. Historical Development ........................................................................................................9 1.3. Demographic Data …….….................................................................................................10 1.4. Basic Economic Indicators ….............................................................................................12 1.5. Indicators of Social Life ………..........................................................................................15 1.5.1. Education …..............................................................................................................15 1.5.2. Culture ......................................................................................................................17 1.5.3. Media ........................................................................................................................19
    [Show full text]
  • Voivodina Center for Human Rights (Vhrc)
    VOIVODINA CENTER FOR HUMAN RIGHTS (VHRC) VOIVODINA/ SERBIA Alternative Report submitted pursuant to Article 25 Paragraph 1 of the Framework Convention for the Protection of National Minorities September, 2007 Supported by the FUND FOR AN OPEN SOCIETY – SERBIA 2 The basic idea of the Voivodina Center for Human Rights1 in drawing up the Alternative Report on the Implementation of the Framework Convention for the Protection of National Minorities2 was directly to include in its compiling representatives of national minorities’, national councils of national minorities, NGO representatives and experts dealing with this issue, for the purpose of obtaining a more objective presentation of the position of minority communities. In view of this, the report represents a synthesis of the individual reports of the following protagonists: Experts: • Prof. Marijana Pajvančić, Ph.D. (Analysis of the constitutional and legal framework for national minority rights) • Prof. Saša Kicošev, Ph.D. (Demographic data) • Dubravka Valić-Nedeljković, Ph.D. (Media) • Aleksandra Vujić, M.A. (The synthesis of all reports, a review on the Opinion of the Advisory Committee and the Resolution of the Committee of Ministers on the first State Report). • Janoš Oros (Official use of the language and script) • Stanislava Pribiš (Education) Organizations: 1. Voivodina Center for Human Rights 2. National Council of the Hungarian national minority 3. National Council of the Romanian national minority 4. National Council of the Slovak national minority 5. National Council of the Ruthenian national minority 6. National Council of the Roma national minority 7. National Council of the Macedonian national minority 8. National Council of the Bunjevac national minority 9.
    [Show full text]
  • Spisak Opština U Republici Srbiji
    Naziv i sedište Naseljeno mesto Katastarska opština 12 3 1. Ada Ada Ada Sterijino Mol Mol Obornjaèa Obornjaèa Utrine Utrine 2. Aleksandrovac Aleksandrovac Aleksandrovac Bzenice Bzenice Bobote Bobote Boturiæi Boturiæi Bratiæi Bratiæi Velika Vrbnica Velika Vrbnica Gornja Velja Glava Velja Glava Vitkovo Vitkovo Venèac Vraogrnci Vraogrnci Vranštica Vranštica Vrbnica Velika Vrbnica Garevina Garevina Gornja Zleginja Gornja Zleginja Gornje Rataje Rataje Donje Rataje Gornji Vratari Gornji Vratari Gornji Stupanj Gornji Stupanj Grèak Grèak Dašnica Dašnica Dobroljupci Dobroljupci Panjevac Donja Zleginja Donja Zleginja Donji Vratari Donji Vratari Donji Stupanj Donji Stupanj Drenèa Drenèa Jelakci Jelakci Koetin Koetin Koznica Koznica Latkovac Latkovac Laæisled Laæisled Lesenovci Lesenovci Leskovica Leskovica Ljubinci Ljubinci Mrmoš Mrmoš Novaci Novaci Parèin Parèin Pleš Pleš Ploèa Ploèa Popovci Stari Popovci Starci Puhovac Puhovac Raklja Raklja Ranica Ranica Rogavèina Rogavèina Naziv i sedište Naseljeno mesto Katastarska opština 12 3 Rokci Rokci Rudenice Rudenice Stanjevo Stanjevo Strmenica Strmenica Stubal Stubal Subotica Subotica Trac Trac Trnavci Trnavci Tuleš Tuleš Šljivovo Šljivovo 3. Aleksinac Aleksinac Aleksinac Varoš Aleksinac van varoš Aleksinaèki Rudnik Aleksinaèki Bujmir Bujmir Aleksinaèki Bankovac Bankovac Beli Breg Beli Breg Belja Belja Bobovište Bobovište Bovan Bovan Bradarac Bradarac Vakup Vakup Veliki Drenovac Veliki Drenovac Vitkovac Vitkovac Vrelo Vrelo Vræenovica Vræenovica Vukanja Vukanja Vukašinovac Vukašinovac Glogovica Glogovica
    [Show full text]