ÜZENET A MAI SZERÉMSÉGBŐL PENAVIN OLGA: A szerémségi magyar szigetek nyelve. Nyelvtudományi Értekezések 79. Akadémiai Kladó, Budapest, 1972. Földrajzi fekvésénél, történelmi sze- tapasztalt dialektológusa, ezekben a repénél, etnikai összetételénél fogva falvakban kutatott: Kamanc - Ka- kétségtelen, hogy Vajdaság legizgal- menica, Urög - Ing, Verbica - Vr- masabb teriileténk a Duna és a bica, Dobrodol puszta - Dobrod'ol, &áva tklnthető. »Mivel a Szerém- Vrdnik Prnyavor - Vrdnik Prnja- ség két hajózható ďolyó lkõzt, a Du- vor, Maradék - Maradik, Satrinca na és a Száva köt fekszik, állandó - Šabrinei, Vogány - Voganj, Her- mezáHás célja volt. Területén kóca - Hrtkovci, Nyékinoa - Ni- megfordru1bk az idak folyamán üli- kinci, Pietics - Platičevo, Erdővég rek, kelták, ~-a-iak, keleti gótok, - Erdevik. A tizenkét község nyel- longobárdok, avarok, frankok, bol- vi anyagát béilképeken rögzítette, gárok, bizánciak, ezlávok, magyarok, melyeken az egyes címszavak né- törökök« - írja bevezet őjében Pe- met értelmezése áIi. Így található navin Olga. Igy nem is csoda, hogy a mintegy negyven oldalas alapos a nyelvés'sek sem közörnbäsek az bevezetés és tudományos összefog- idevonatkozó dkiratak, szórványem- lalás után a könyvben 112 térkép. lékeik és a ma is 'itt él népek nyelv- ő Közülük az első a kutatópontokat járása iránt. Ha csak az ą t4SbhI évek mutatja. szerémségi vonatkozású feldolgozá- A nyelvatlasz-módszerrel készí- sait nézzük - Veiuimk Mihai'lovi ć : tett térképekr ől könnyen leolvasha- Drimonimi Fruške Gore - Az Üj- tó egy-egy település hangrendszere, vidéki Egyetem Bölcsészettudományi szókinese és alaktana. Külön kiemeli Kara kÜnyvtárának kézirattávából; a szerző a magánhangzókat ás a Dušan Popovié: Srbi u Sremu do mássaihangzakat, valamint ezek vál- 1736-37 god., Beograd, 1950; Pena- tozásait. Az alaktani részben a szó- vén Olga: A szerémségi magyarok töveket, a névszóragozást, a szókép- nyelve - A Novi Sad-i Bölcsészeti zést, a birtokos személyragozást. a Kar Ěvkänyve, XIII/2 1970; Dr J0- névmásokat és az igeragozást tár- van Kašić : Vinogradska leksika u gyalja. Végül minden község nyel- Sremu - Godišnjak Filozofakog f a- vének elkészíti az összefoglalóját. kulteta u Novom Sadu, Knjiga Habár e vidéken nem beszélhetünk XIV/l. 1971. - ezekb l is jól lát- ő őslakosságról, mert - 'ahogy Pena- ha'tjiik, hogy ez a vidék egyre in- vin Olga megállepltja - »Szerérri- kább vonzza a kutatókat. ség mai magyar lakossága a XIX. A szerémségi magyar szigetek század uŤo]ó éveiben és a század- nyelvének feltárása elengedhetetlen fordulón vagy még kés őbb Magyar- követelménye azoknak a dialektoló- ország és a mai Jugoszlávia legkü- gizi vizsgálatoknak, amelyek az Új- lönbözőbb területeiról települt mos- vidéki Magyar Tanszéken folynak, tani lakhelyére a horvát, illetve né- de ugyanígy szolgáltathat fontos met lakosság szom<szédságába«, na- adatokat a Magyar Tudományos A- gyon sok értékes nyelvi adat került kadémia nyelvj'áváskutató csoport- az atlaszokra. A kibocsátó nyelvjá- jának is, hiszen külön jegyei, saját- rás jellegzetességei csaknem minde- ságai vannak. Nyilván ezek a gon- nütt leolvashatők, 'mert egy-egy el- dolatok vezérelték Penavin Olgát Is, szigetelt település lakosai meg őriz- amikor a 118 ké.rdésből összeállt ték, megtartották mindmáig őket. kérdőívvel megindult a szerémségi E százötvennyolc oldalas könyv ér- magyardk közé. Mint Os űry Bálint tékét tehát nemcsak abban kell ke- tanítványa, minta Magyar Tudomá- resnürk, hogy ismert dialektológu- nyos Akadémia Nye}vtudományj In- sunk nehéz feladatot teljesített, ami- tézetének régi inuríketársa, s mint kor bejárta a Fruška Gora lankáin Jugoszlávia magyarlakta vidékeinek meghúzódó legtávolibb és legeldu- 176 gottabb magyar lakta falvakat, ha- gyarlakta vidék tájnyelvi jellegze- nem az ott felszínre került anyag tességeivel. Kár volna, ha Penavin bemuba'tásában Ja. A nyelvjárásku- Olga ás tanttványai nem foąytatnák tatás mai, legszemléletesebb mód- továbbra Is a nyelvjárásgyűjtést szerelt választotta adatailnek rögzí- ezen a területen, mert a százti- tés~, vaiamennyien könnyen le- zennyolc kérdőív anyaga Is azt bi- zonyftja, hogy megérné a fáradsá- olvasha'tjnk, ellenőriahetjiik egy-egy szó bClyét, változatát az említett sze- got. A szerémségi magyar szigetek rámségi falvakban, megismerhetjük nyelve Értékes üzenet a Duna És a a vidék 2iangrenck~4ét, alaktani vo- Száva könéről valamennyiünknek, natkozásait. ~lett a nagy Mai de egyben példamutató munkának mind Magyar NyelrvjárásÖlc At!lazza Ja bő- is a gyümölese mind a !ku!Ďatás, vült egy elég távoli, de nyelvi fel- pedig az anyagfekhYigozás telvinte- pításében sokban hasonló más ma- tében. MA TIJEVICS LAJOS A TŐKÉS TÁRSADALOM KRITIKÁJA C. WRIGHT MLLLS: Az uralkodó elit. Gondolat, Budapest, 1972. Ha etimológiailag vizsgáljuk C. W. menj (»technokraták elitje») És a 11- Mills; főművének címét, megrajzoló- beralista elitteóriákban (Veblen, dik előttünk a mű témaköre. A la- Mannhenn, Sdielsky stb.) kerül ki- tin eligere (kiválasztani) infinitiv'us- fejezésre a társadalmi viszonyok bü- felis- bél kép2iőd&tt a francia l'eUte főnévi rokratizágiós tendenciájának alak,1 amely áttételesen, a társadal- merése. Az uraLkodó elit című Milis- mi viszonyokba szituálva annyit je- mű adalék az általános elitelmélet- lent, hogy a társadalomnak arról a hez. Kitűnő polgári szociológus ál- kisebbségéről van szó, amely legtöb- tal pzim4sztikusan, kiutat nem ta- bel járul hozzá a társadalomhoz, láló módon megrajzolt prblémavizs- vagy pedig legtöbbet ér a társada- gálásról van sző, amely a huszadik lomnak. századi amerikai társadalom viszo- Talán itt kellene idézni C. W. nyalt tárgyalja. MiUs elidefinídióját. Mégis úgy tart- A szerző, az amerIkai »kritikai juk helyesebbnek, ha bevezet&ül rö- szociológia» egyik legjelesebb képvi- óját viden ismertetjük az elitről alkotott selője.2 A szociológia funkci elméletek sorrendjét; pontosabban: vizsgálva arra a megállapításra ju- itt csak a modern elitizmiusról lesi tott, hogy az ideológiai funkció (sze- szó, melynek gyökereit az arisztok- rinte ugyanis a szociológiának két ráciának a francia burzsoá forra- funkciója van: 1. bürokratikus És dalom ellen irányuló reakciójában 2. Ideológiai) egyik tartalmi Össze- találjuk. De Mestre És De Bonald tevője a hatalom adott rendj ének a társadakn3átási né- tanítása eklatáns példa erre. Kés őbb kritikája. Ezt a a soreli (a »morális elit), paretói zőpontot két konstituensre bonthat- Milis esetÉben: Marx szo- (az »elit oruláciĆ ja»), miehe]s-i juk C. W. («minden emberi oéjszervezetben ciológiai hatására egytfelől És a szer- immanens o]&garebikus vonások ta- ző történelmi beállítottságára más- lá]ihatók»), moskai (törvénye a »ke- fel l. Ezek azonos mértékben deter- ő Mills munkásságát. vesek vezető szerepéről"), saint-si- minálják C. W. 177 .