Dévaványa Nagyközség Története
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
DÉVAVÁNYA NAGYKÖZSÉG TÖRTÉNETE DÉVAVÁNYA NAGYKÖZSÉG TÖRTÉNETE DÉVAVÁNYA 1978 AZ I. RÉSZT DR. GAÁL JÓZSEF NY. FŐORVOS, A II. RÉSZT A NAGYKÖZSÉG KOLLEKTÍVÁJA ÍRTA SZERKESZTETTE: DR. GAÁL JÓZSEF KIADTA: DÉVAVÁNYA NAGYKÖZSÉG TANÁCSA Lektorok: Dr. Györffy Lajos régész, múzeumigazgató (Túrkeve) Dr. V. Kovács Sándor irodalomtörténész, egyetemi adjunktus (Budapest) ELŐSZÓ 1975-ben hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára készülve, taná csunk tagsága javasolta Dévaványa nagyközség múltjának, jelenének meg örökítését az utókor számára. A régi települések arculatát formálta a lete lepedett nép szorgalmas munkája, szokása és a talajviszonyok. Egy település történelmi fejlődését nem lehet az ország fejlődésétől elválasztani, de az mégis sajátos. E könyvben kívánjuk bemutatni a múlt hatóerőit, hibáit és erényeit, hogy megismerjük belőle, mi volt az az erő, ami vitte előre a fejlődést és gátolta. Szeretnénk rávezetni a község lakosságát, az olvasót, hogy saját korának nemcsak passzív résztvevője, szemlélője, hanem építője és alkotója is. A je lenben tanulnunk és okulnunk kell a múlt hagyományaiból és elődeink szívós, szorgalmas munkájából. Igazán csak akkor tudjuk értékelni szocialista fej lődésünk eredményeit, ha megismerjük a múltat, a megváltozott gazdasági, társadalmi, politikai viszonyainkat. Mint a kötetben is megírtuk, községünk nem volt történelmi nevezetességű település, de elődeink legjobbjait ott találjuk a parasztfelkelésekben. (Ványai Ambrus) Igaz nem kerültek ki évszázadokon át településünkből nevezetes személyiségek, de a ványai ember mindenütt és mindenkor szorgalmáról és helytállásáról volt nevezetes. A z a lelkes kollektíva, amely e tanulmányt összeállította, fáradságot nem ismerve dolgozott, hogy egy valósághoz hű képet adjon településünk múlt járól és jelenéről. E kiadvány több mint 600 évet ismertet meg községünk éle téből az olvasóval. Ajánlom e könyvet Dévaványa nagyközség valamennyi lakosának, mert hiszem azt, hogy e könyv elolvasása nagyban hozzájárul eddigi munkánk és eredményeink megbecsüléséhez és segíti szocialista társadalmunk célki tűzésének valóra váltását. 5 Dévaványa nagyközség lakói nevében ezúton szeretném megköszönni a szerzőknek és azoknak, akik e mű összeállításában közreműködtek, fárad ságot nem ismerő, áldozatos munkájukat. Dévaványa, 1976. április Molnár István tanácselnök A SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG ELŐSZAVA Kádár János elvtárs a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára, egyik beszédében azt mondta: „amelyik nemzet nem tiszteli a múltját, az nem szereti a jelenét, és nem érdemli meg a jövőjét sem.” Dévaványa nagy község Tanácsa e gondolatok jegyében hozta meg azon határozatát, hogy megírja a község történetét. A régmúltat és a jelent is, mert mi ványaiak na gyon tiszteljük a múltunkat, örülünk és szeretjük a jelenünket, és nagy biza kodással nézünk a jövőbe. A z 1974 november 26-án tartott ülésén született meg a dévaványai Tanács nak az a határozata, amely a Helytörténeti Bizottság megalakulását hatá rozta el azzal, hogy írja meg a község történetét. A szerkesztő bizottság tag jai lettek: Szűcs Lajos községi párttitkár, Molnár István tanácselnök, Takács László vb-titkár, Dr. Gaál József ny. főorvos, Gellai Béla iskola- igazgató, községi H N F elnök, Tóth István iskolaigazgató, Nagy József Aranykalász M tsz elnöke, Kiss Ferenc Lenin M tsz elnöke, Boros Mihály Csepel Autógyár helyi részlegének igazgatója, Seres István ÁFÉSZ- igazgató, Schwalm Gyula a művelődési ház igazgatója, Dr. Pallaghy Sán- dorné a Községi Könyvtár vezetője. A bizottság elnökéül Dr. Gaál Józsefet választották meg. A szerkesztő bizottság célja egyrészt az volt, hogy a múlt történeteinek megírásával iga zoljuk a régmúlt hagyományait, amely szerint községünk igen nagy múltra tekint vissza, s a középkorban mint mezőváros, nagy tekintélynek örvendett. Másrészt a felszabadulás óta eltelt 30 év történetének a megörökítésével, meg akartuk írni ezen időszak küzdelmeit, az átalakulás sok-sok nehézségét, nem hagyva ki a hibák felemlítését sem. A z elmúlt 700 esztendő megírását Dr. Gaál József vállalta magára és végezte el. A könyv második részét, mely a felszabadulási idő eseményeit öleli fel, a kollektíva írta meg. A több mint három éves gyűjtőmunka befejezést nyert, és megtörtént az adatok fejezetbe foglalása, és a könyv kialakítása. A megírás nem törekedett tökéletességre. Egyrészt ebben korlátozta a tervezett oldalszám, másrészt a 7 részletességhez nagyobb régészeti felkészültség és részletesebb anyagisme retre lett volna szüksége a szerkesztő bizottság tagjainak. E z egyben nagyobb speciálisabb tudást is tételezett volna fe l a szerkesztő bizottsági tagok részé ről. - Viszont célunkul tűztük ki, hogy írásunkban a község minden lakója számára érthető módon ismertessük az elmúlt eseményeket. Igyekeztünk az anyagot mesélő módon, élvezhető formában leírni, hogy az inkább regény- szerűbb, mintsem szárazabb tudományos mű benyomását keltse. Ezért mun kánkból sok, különben oda illő statisztikai adat kimaradt. Megemlítjük és felsoroljuk a munkánk folyamán elolvasott műveket. Nagy segítségünkre voltak a helyi egyházak, amelyek irattárukat rendelkezésünkre bocsájtották. Külön ki kell emelni a ref. egyház irattárát amelyben nemcsak a régi pres biteri jegyzőkönyvekbe és iratokba volt módunk betekinteni, de Józsa László nagytiszteletű úr ide adta néhai Szügyi Dániel feljegyzéseit a dévaványai ref. egyház történetéről, amelyben azonban nemcsak az egyház történetére vonatkozóan találtunk adatokat és használtuk fe l azokat, de nagyon sok feljegyzést leltünk a község történetére vonatkozóan is. Munkánk azzal hogy sok régi jegyzőkönyv számát leltük feljegyezve, melyeket a megyénél vettek fel és amelyekben Ványára vonatkozó adatok találhatók, rendkívüli módon megkönnyebbült. Hasonlóképpen sok régi emlék feljegyzését találtuk a kat. egyháznál 1848-ig vezetett ún. „Hystoria Domusokban” , melyek a hitközösség minden napi életéről is tartalmaznak feljegyzéseket. A z egyházak Anyakönyveiből nemcsak a születések és halálozások feljegyzéseit találtuk meg, de a lezajlott fertőző betegségekről, járványokról történt bejegyzéseket is. Ványa évszázadokon át Heves megyéhez tartozott. Így természetes, hogy a legtöbb adatot az egri Levéltárban találtuk meg. De vannak régi okiratok a szolnoki Levéltárban s a török idők emlékét őrzi az Országos Levéltárban található 64 levél fordítása a töröknek, melyeket a ványaiakhoz írt. Ha sonlóképpen itt találhatók a legrégibb Zsigmond király idejéből való okiratok, főleg a főúri családok között létrejött szerződések, melyekben Ványa inint családi birtok szerepelt és adásvétel tárgyát képezte. A gyulai Levéltárban egyetlen levelet találtunk, amelyet a török Ványa község vezetőségéhez írt a kötelező adó beszolgáltatása ügyében. A z iparosodás történetét az Iparos Székházban ma is őrzött régi jegyző könyvekből vettük. A felszabadulás utáni időkre vonatkozó adatokat pedig a ma is meglévő jegyzőkönyvekből részben pedig a ma is élő öregektől, az ese mények tanúitól nyertük. Munkánk végzése közben, bármerre jártunk min denfelé csak nagy segítőkészséget tapasztaltunk, s ezért ezúton is köszönetét mondunk. Munkánk lektorálására Dr, V. Kovács Sándor irodalomtörténészt, a buda 8 pesti Tudományegyetem adjunktusát, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársát és Dr. Győrffy Lajos muzeológust, a túrkevei múzeum igazgatóját kértük fel. Mindketten örömmel tettek eleget kérésünknek s tanácsukkal segítő munkájuk nem kis mértékben járult hozzá, hogy íme, vállalkozásunkat siker koronázta és Dévaványa története megjelenhetett. Hisszük, hogy könyvünkből a ványaiak megismerik szülőföldjük nagyon sokszor küzdelmekkel teli múltját, az ősök helytállását, és kitartását, mely erőt adott nekik a legnehezebb időkben is az újra kezdéshez és a mind nagyobb terhek vállalásához is. De amint látjuk, a szívósság meghozta gyümölcsét, mert annyi megpróbáltatás után mindig új élet sarjadt ki ezen a küzdelmek kel teli földből, s bár a község nemegyszer teljesen le is égett, el is pusztult, de pár év alatt a hamuból újra házak nőttek ki, és új élet indult el a fejlődés útján. Ványa lakóinak évszázados küzdelme, a sok-sok reménytelen helyzet át vészelése, népének a jövőbe vetett sok-sok reménye végül is meghozta az ered ményt és jutalmat akkor, amikor a hosszas elnyomatás után megérte a köz ség 1945-ben a felszabadulást. Ennek a felszabadult életnek a megindítását, kezdeti nehézségeit, majd a biztossá vált út beteljesedését mondja el a könyv második része. Bizony az elmúlt harminc év sem múlt el gondtalanul. Sok küzdelem jellemezte nem egy buktatóval. De hogy ma ott állunk és hogy biza lommal nézhetünk a községünk felett elszállt több mint 700 esztendő után az újabb 700 év elé, annak bizonyítékát adták községünk szorgalmas, élel mes, élni akaró lakói. A szerkesztő bizottság azon reménnyel és kéréssel bocsájtja munkáját a község lakói elé, hogy fogadják olyan szeretettel, mint amilyennel azt a szer kesztő bizottság összeállította. Dévaványa, 1976. április 15-én. A szerkesztő bizottság nevében: Dr. Gaál József ny. főorvos DÉVAVÁNYA NAGYKÖZSÉG TÖRTÉNETE 1945-IG A KÖZSÉG NEVE Dévaványa eredetileg Ványa volt. A legelső írott okmányok, amelyek a községre vonatkoznak, ilyen néven említik. Ez a római pápa számára sze dett segélypénz jegyzékének Békés megyére vonatkozó kimutatásaiban található először az 1330-as évben. Ekkor Dionisius nevű papja, majd 1336-1340-ig András nevű papja a pápa segély jegyzékére 3 garast fize tett. A későbbi okmányokban is csak Ványa szerepel „déva” jelző nélkül, ilyen változatokban mint; Vannya, Wánya, Vanya.