Irodalom • Művészet Társadalomtudomány

Total Page:16

File Type:pdf, Size:1020Kb

Irodalom • Művészet Társadalomtudomány IRODALOM • MŰVÉSZET TÁRSADALOMTUDOMÁNY IN MEMÓRIÁM STEVAN DORONJSKI STEVAN DORONJSKI EMLÉKEZÉSEI TITÓVAL VALÓ UTOLSÓ TALÁLKOZÁSAIRA BÉLA DURÁNCINAK A FORRADALMI EMLÉKMŰVEKRŐL SZÓLÓ TANULMÁNYÁNAK BEFEJEZŐ RÉSZE TIN UJEVIĆ VERSEIBŐL INTERJÚ SZELI ISTVÁNNAL NÉMETH ISTVÁN ÉS TARI ISTVÁN PRÓZÁJA VARGA ZOLTÁN: EMBERÉLET ÉS EMBERI ÉLET (ESSZÉ) AZ IRODALMI KRITIKÁRÓL — VÜK KRNJEVIĆ, SLAVKO GORDIĆ ÉS SRBA IGNJATOVIĆ ÍRÁSA KÖNYV- KRITIKA 1981 Szeptember HÍD IRODALMI, MŰVÉSZETI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT Alapítási év: 1934 XLV. évfolyam SZERKESZTŐI TANÁCS Ács Károly, Andruskó Károly, Bányai János, Blahó József, Bordás Győző, dr. Bori Imre, dr. Burány Béla, Burány Nándor, Deák Ferenc, [Gál László,| Lackó Antal, Németh István, dr. Pap József, Pándi Oszkár, Petkovics Kálmán, Sinkovits Péter, Srőder János, Szabó Ida, Szekeres László, dr. Szeli István és Vicsek Károly A Szerkesztő Tanács elnöke: dr. Pap József Fő- és felelős szerkesztő: Bányai János Szerkesztő: Bordás Győző Műszaki szerkesztő: Kapitány László TARTALOM Jovan Veselinov Žarko: Életét a forradalomnak szentelte 957 Stevan Doronjski: Utolsó találkozásaim Titóval 960 Béla Duránci: A kegyelet és a büszkeség emlékművei II. (tanul­ mány) 982 Tin Újévié verseiből 1005 Burányi Nándor: Tudomány és közélet (interjú) 1011 Brasnyó István: Pilinszky János emlékére (vers) 1022 Böndör Pál: Vígeposz (részlet) 1023 Veszteg Ferenc: Várom udvarias levelét Thomas Mann (vers) 1030 Németh István: Sérelem (novella) 1039 Tari István prózái 1045 Fülöp Gábor: (Effektus: bomba le-föl) (rádiójáték) 1053 Varga Zoltán: Emberélet és emberi élet (esszé) 1064 XLV. évfolyam, 9. szám 1981. HÍD szeptember ÉLETÉT A FORRADALOMNAK SZENTELTE JOVAN VESELINOV 2ARKO Amikor a nálunknál fiatalabb harcostársaink nélkül maradunk, akikkel forradalmi harcunk utóbbi néhány évtizedének minden nehézségét és szép napjait együtt éltük át, akikkel együtt arattuk győzelmeinket és együtt éreztük a vereség keserűségét, akkor va­ lamennyiünknek úgy tűnik, hogy velük magunkat is temetjük kis­ sé, s ez jobban fáj, mintsem elképzelhető. Stevan Doronjski halála súlyosan érintett. Elment a mi Stevónk, a Fruška gora-i lankák halk szavú embere, szülőföldje dolgozóinak és föld nélküli parasztjainaik közkedvelt elvtársa, aki önzetlenül segédkezett a jogfosztottaknak, hogy megszervezzék igazságos har­ cukat, eltávozott a lázadó egyetemista, felkelő, s fasiszta meg­ szállók elleni harc szervezője, a partizán politikai biztos és az ifjú- kommunista tribün, aki maga köré tudta gyűjteni az ifjúságot, aki élükre állt és felelős kommunista forradalmárként életét és jövőjét a forradalmi eszmék célkitűzései megvalósításának szentelte mind­ végig. Negyven évvel ezelőtt találkoztam vele a fegyveres felkelés tü- zében, amikor a szerémségi síkságon szerveztük az első partizán­ osztagokat és a fasiszta megszállók elleni harcot. Azóta, életének utolsó pillanatáig, sohasem váltunk el. Habár nagyon fiatal volt, Stevo a felkelés és forradalom sorsdöntő napjaiban tapasztalt har­ cosként cselekedett. Akkor is, amikor a fegyveres akciót szervez­ tük, vagy cikket kellett írni, s kinyomtatni, terjeszteni a partizán­ újságot, s akkor is, amikor egybe kellett gyűjteni a népet, s meg­ magyarázni annak a harcnak a lényegét, amelyet a kommunisták Titóval az élükön terveztek és vezettek. Köztudott volt, hogyha Stevo elvállalt egy feladatot, akkor azt sikeresen és idejében el is végezte. A harcosok mindig igyekeztek egy alakulatba kerülni 958 HÍD vele, az akciókban mindenütt szívesen látták, szívesen várták, s bárhol is jelent meg a szerémségi falvak szállásain, vagy illegális harcosként Tito felszabadító egységeinek üzenetét hozván, min­ denki szerette és tisztelte. Ilyennek maradt meg a forradalom győzelme után is. Sohasem volt saját magával elfoglalva. Életének értelmét a munka és az ember felszabadításáért folytatott harcban látta. „A forradalom — mondta Doronjski — életem legjobb részét képezi. S ha nem lett volna az, aíkkor is boldog lennék, ha fenntartás nélkül el­ mondhatnám, hogy a forradalom az én életem, a hitem, mindaz, amit adtam, s amit a forradalom többszörösen visszaadott. Ezt mondhatom, ha társadalmi fejlődésünk utóbbi négy évtizedére te­ kintek vissza, amennyi idő elmúlt azóta, hogy bekapcsolódtam a forradalomba napjainkig.” Stevóra a párt és a társadalmunk a legfelelősségteljesebb felada­ tokat bízta, s ezeket ő ifjúkommunista lelkesedéssel vállalta és vit­ te véghez. Munkás, harcos és jó ember lévén mindenütt tárt ka­ rokkal fogadták, s mindenki magáénak tekintette Vajdaságban is, Belgrád'ban is, Szerbiában is, s egész Jugoszláviában is. Valameny- nyi feladatát és megbízatását egyforma felelősséggel és odaadással teljesítette. Ilyen volt mint az ifjúkommunisták titkára, s mint a párt és az állam magas rangú funkcionáriusa. Ezzel magyarázható a tekintély, amelyre szert tett, s a töretlen fejlődés, amelyet tár­ sadalmunkban megvalósított mint Tito elvtárs közeli és nagyra becsült munkatársa. Társadalmi és politikai angazsáltsága szerteágazó és sokoldalú volt. Számára a munka és a dolgozó volt minden értékelésnek az alapvető mércéje. A munkásosztály döntő szerepének megvalósí­ tásáért folytatott harcban társadalmi életünk és munkásságunk minden területén azért szállt síkra, hogy érvényt szerezzen ezen értékelés módszereinek és az eszmei-politikai harc élgárdájának, a Kommunista Szövetség eszméje megvalósításának, mert ebben lát­ ta kitűzött célunk valóra váltásának zálogát. Forradalmunk ne­ hézségei alkalmával, a dilemmák és megpróbáltatások óráiban — 1941-ben, 1945-ben, 1948-ban, az 1970-es években és sok más al­ kalomkor is — Stevan Doronjski nem tétovázott, mindig szilár­ dan és következetesen megmaradt szocialista önigazgatásunk titói útján. Határozottan szembeszegült minden nyomással, amelynek fejlődésünk során ki voltunk téve mindazokkal, amelyek „jobb­ ról”, mind pedig azokkal, amelyek „balról” jöttek. Szembeszegült ÉLETÉT A FORRADALOMNAK SZENTELTE 959 a bürokrata önkény szűklátókörűségével csakúgy, mint a kispol­ gári lazasággal, ösztönszerűséggel és felelőtlenséggel. Állandóan em­ lékeztette harcostársait, különösképpen a fiatalabbakat, hogy a forradalom nem folyik nyugodt mederben, hanem, hogy állandó heves harcot jelent az új társadalmi viszonyokért, s e harc vala­ mennyi szakasza áldozatokat is követel. A dolgozók élgárdájának tekintélyét és hatását sohasem választotta el az élgárda minden tagjának, minden egyénéneik tekintélyétől és erkölcsi magatartásá­ tól. Nem tűrte az opportunizmust, az ingadozást és következet­ lenséget, aminek veszélyére különösen az utóbbi évek során figyel­ meztetett valamennyiünket, mondván, hogy ebben fejlődésünk je­ lentős kerékkötője rejlik. Síkraszállt nemzeteink és nemzetiségeink egyenjogúságának kö­ vetkezetes megvalósításáért, mint forradalmunk egyik legnagyobb vívmányáért. Elsőrendű feladatának tekintette, hogy a több nem­ zetiségű Vajdaságnak kommunistái csakúgy, mint egész országunk valamennyi kommunistája, ezt tekintse legfontosabb feladatának. Állandóan hangsúlyozta, hogy ez az állam a szabad és egyenran­ gú emberek országa, s lakóit nem aszerint értékeljük, hogy mi­ lyen nemzethez vagy nemzetiséghez tartoznak, hanem, hogy mi­ lyen a viszonyuk az ember szabadságáért, a szocializmusért és az önigazgatásért vívott harchoz. Stevo közkedvelt volt valamennyi környezetben, ahol dolgo­ zott és politikailag tevékenykedett. Rangos funkciói nem válasz­ tották el az „átlagemberektől” , mint ahogy azt sem engedte meg, hogy magával ragadja a vezető posztokkal járó elidegenülés ve­ szélye. Szívesen találkozott az emberekkel a gyárakban, falvak­ ban, az ifjúsági akciók alkalmával vagy vadászatokon. E találko­ zások a közös öröm pillanatai voltak, a véleménycsere, a megbe­ szélés óráit képezték, s ha kellett, akkor vitát is folytatott. Becsü­ letével, egyszerűségével és nyíltságával, amely olykor a jó és tisz­ tességes emberek naivitásával volt határos, mindenkit elragadott. Mindezért Stevan Doronjski emlékét tartósan meg fogjuk őrizni, s forradalmi tevékenysége értékes örökségként megmarad vala­ mennyi nemzedék számára, mindazok számára, akik a forradalom ugyanazon eszméiért szállnak síkra. UTOLSÓ TALÁLKOZÁSAIM TITÓVAL STEVAN DORONJSKI EMLÉKEZÉSEI Más elvtársakhoz hasonlóan Stevan Doronjski, a JSZSZK és a JKSZ Elnökségének tagja is arra hivatkozott nyilatkozatának kez­ detén, hogy felidézve a Titóval való utolsó találkozásokat sok más, korábbi eseményről is szólnia kell: „Tudom, kötelességem a Tito elnökkel való utolsó találkozá­ saimról beszélni. Ám ha ezekre gondolok, önkéntelenül is emléke­ zetembe tolulnak más, régebbi emlékek is... Az utolsó találko­ zások többnyire Karadordevón játszódtak le. Egyébként számta­ lanszor találkoztunk ezen a helyen, számtalanszor beszélgettünk a legkülönfélébb dolgokról. Ilyen esetben Tito elvtárs kifejtette gon­ dolatait, elképzeléseit, s gondolatainak gazdagsága engem is, má­ sokat is új föladatok vállalására serkentett. Nem tehetem meg, hogy ezek közül legalább egyet ne említsek m eg.. Nem véletlenszerű, hogy Stevan Doronjski régebbi dolgokról is kívánt beszélni. Akkor lépett a kommunisták soraiba, amikor Tito a JK P élére került: Tito harcosainak sorában állt 1941-ben, a háború kezdetén; a háború befejezése után — mint maga mondja — mint „fiatal káder”, az ifjúsági szervezetben vállalt különböző megbízatásokat, majd évekig különféle állami és párttisztségeket töltött be Vajdaságban. Később köztársasági, majd szövetségi szin­ ten kapott megbízatásokat. így hát gyakran volt Tito közelében, gyakran volt vendéglátója, s ott volt, valahányszor elnökünk Ka- radordevóra érkezett.
Recommended publications
  • Student Movements: 1968, 1981 and 1997 the Impact Of
    Student Movements: 1968, 1981 and 1997 The impact of students in mobilizing society to chant for the Republic of Kosovo Atdhe Hetemi Thesis submitted in partial fulfilment of the requirements for the degree of Doctor of East European Languages and Cultures Supervisor Prof. dr. Rozita Dimova Department of East European Languages and Cultures Dean Prof. dr. Gita Deneckere Rector Prof. dr. Rik Van de Walle October 2019 i English Summary This dissertation examines the motives and central visions of three student demonstrations, each taking place within different historical and political contexts and each organized by a different generation of Kosovo Albanian students. The years 1968, 1981 and 1997 witnessed a proliferation of student mobilizations as collective responses demanding more national rights for Albanians in Kosovo. I argue that the students' main vision in all three movements was the political independence of Kosovo. Given the complexity of the students' goal, my analysis focuses on the influence and reactions of domestic and foreign powers vis-à-vis the University of Prishtina (hereafter UP), the students and their movements. Fueled by their desire for freedom from Serbian hegemony, the students played a central role in "preserving" and passing from one generation to the next the vision of "Republic" status for Kosovo. Kosova Republikë or the Republic of Kosovo (hereafter RK) status was a demand of all three student demonstrations, but the students' impact on state creation has generally been underestimated by politicians and public figures. Thus, the primary purpose of this study is to unearth the various and hitherto unknown or hidden roles of higher education – then the UP – and its students in shaping Kosovo's recent history.
    [Show full text]
  • Zánik Jugoslávie Jako Státoprávní a Ústavní Problém
    Právnická fakulta Masarykovy univerzity Ústavní právo a státověda Katedra ústavního práva a politologie Disertační práce Zánik Jugoslávie jako státoprávní a ústavní problém JUDr. David Kolumber 2015/2016 „Prohlašuji, že jsem disertační práci na téma »Zánik Jugoslávie jako státoprávní a ústavní problém« zpracoval sám. Veškeré prameny a zdroje informací, které jsem použil k sepsání této práce, byly citovány v poznámkách pod čarou a jsou uvedeny v seznamu použitých pramenů a literatury.“ Ve Zlíně dne 29. srpna 2016 ……………………………………… JUDr. David Kolumber Rád bych z tohoto místa poděkoval svému školiteli prof. JUDr. Janu Filipovi, CSc. za veškerou nápomoc. Mé velké poděkování patří mé přítelkyni, která mi nejen pomáhala, ale také se mnou prožívala psaní disertační práce a byla mi po celou dobu oporou. Poděkování pak patří nejen jí, ale i mým rodičům, babičce a dědovi za pomoc a podporu na celé cestě k této práci. Abstrakt Předložená disertační práce „Zánik Jugoslávie jako státoprávní a ústavní problém“ se zabývá otázkou zániku Jugoslávie v letech 1990 až 1992. Práce se člení na čtyři základní části. Nejprve je rozebráno teoretické a státovědné ukotvení celkové problematiky. Dále se disertační práce zabývá hlavními ústavními institucemi (parlamentem, hlavou státu, vládou a ústavním soudem) a takzvaným „pilířům“ Jugoslávie (Josip Broz Tito, Jugoslávská lidová armáda, Svaz komunistů Jugoslávie, společný jazyk a idea bratrství a jednoty). Čtvrtá část se věnuje rozpadu Jugoslávie v letech 1990 až 1992 z ústavněprávního a státovědného hlediska. Abstract The thesis “Break-up of Yugoslavia as a state-law and constitutional problem” deals with the matter of the break-up of Yugoslavia (1990-92). The thesis is divided into four parts.
    [Show full text]
  • Party Outcomes in Hybrid Regimes in the Western Balkans and Beyond
    Party Outcomes in Hybrid Regimes in the Western Balkans and Beyond By Ivan Vuković Submitted to Central European University Department of Political Science In partial fulfillment of the requirements for the degree of DOCTOR OF PHILOSOPHY Supervisor: Professor Zsolt Enyedi Budapest, May 2014 Abstract Most political parties that had been ruling in hybrid regimes lost power as these regimes ceased to exist i.e. democratized. Yet, some of these parties remained politically dominant notwithstanding the regime change. This PhD thesis aims to offer a plausible explanation of their different political fates (here defined as party outcomes). Its main focus is on the incumbent parties in hybrid regimes that existed in Serbia, Croatia, and Montenegro during the last decade of the 20th century. In addition, the thesis looks at a larger population of similar cases with the ambition to contribute to a better general understanding of the diverging party outcomes. The thesis puts forward a theoretically innovative model explaining the party outcomes, founded upon the two assumptions: (1) the diverging fates of dominant parties in hybrid regimes are determined by these parties’ (lack of) institutionalization; (2) (the lack of) their institutionalization is determined by the salience of the national question in the process of political mobilization leading to the regime establishment. Process tracing method is employed to test the presence in the three cases under observation of the thus constructed causal mechanism linking the hypothesized conditions (nationalist mobilization and the lack of party institutionalization) and party outcome (the loss of power). The theoretical relevance of the results of the analysis, supported by numerous causal process observations (including, among others, 27 in-depth interviews), is subsequently assessed within a broader empirical domain.
    [Show full text]
  • European Academic Research
    EUROPEAN ACADEMIC RESEARCH Vol. IV, Issue 12/ March 2017 Impact Factor: 3.4546 (UIF) ISSN 2286-4822 DRJI Value: 5.9 (B+) www.euacademic.org The scientific cooperation between Kosovo and Albania during 1968 KOSOVAR BASHA Independent researcher for XX century Institute of History “Ali Hadri “ – Prishtina Department of Contemporary History Prishtina, Kosovo Abstract: The 60s of the 20th century marked significant events for Albanians in two sides of the border. The improvement of relations between Yugoslavia and Albania, affected Kosovo to start the collaboration for which Kosovo waited for approximately 20 years. The relations after 1968, should be seen from several perspectives between Yugoslavia and Albania. First of all some of the major factors which encouraged a decent beginning were the circumstances created in Czechoslovakia after the Soviet Union invasion. Albania’s reaction was immediate, which supported Yugoslavia during the invasion. The second factor are the Albanians from Kosovo, to whom Albania with Enver Hoxha’s influence had started to play the nationalistic card namely, national-communism. Thirdly, Tito’s attempts were clear after Plenum of Brione, he wanted to balance the politic between Yugoslavia and various clans but also different nations and nationalities. In the meantime, the roots of the relations between Kosovo and Albania date from 1966, the beginning of this relation were the market trades which opened the road for further cooperation in education and culture between Kosovo and Albania. In this research we have been focused on elaborating the scientific collaboration of these two countries, the effects, the results and the cultural activities that were held in this important year for the Albanians in general.
    [Show full text]
  • Međunarodni Pogledi Na Krizu U Jugoslaviji 1980.- 1987
    Međunarodni pogledi na krizu u Jugoslaviji 1980.- 1987. Kasalo, Branko Doctoral thesis / Disertacija 2017 Degree Grantor / Ustanova koja je dodijelila akademski / stručni stupanj: University of Zadar / Sveučilište u Zadru Permanent link / Trajna poveznica: https://urn.nsk.hr/urn:nbn:hr:162:006240 Rights / Prava: In copyright Download date / Datum preuzimanja: 2021-10-01 Repository / Repozitorij: University of Zadar Institutional Repository of evaluation works SVEUČILIŠTE U ZADRU POSLIJEDIPLOMSKI SVEUČILIŠNI STUDIJ JADRAN - POVEZNICA MEĐU KONTINENTIMA Branko Kasalo MEĐUNARODNI POGLEDI NA KRIZU U JUGOSLAVIJI 1980.-1987. Doktorski rad Zadar, 2017. SVEUČILIŠTE U ZADRU POSLIJEDIPLOMSKI SVEUČILIŠNI STUDIJ JADRAN - POVEZNICA MEĐU KONTINENTIMA Branko Kasalo MEĐUNARODNI POGLEDI NA KRIZU U JUGOSLAVIJI 1980.-1987. Doktorski rad Mentor Prof. dr. sc. Mithad Kozličić Komentor Doc. dr. sc. Zlatko Begonja Zadar, 2017. SVEUČILIŠTE U ZADRU TEMELJNA DOKUMENTACIJSKA KARTICA I. Autor i studij Ime i prezime: Branko Kasalo Naziv studijskog programa: Poslijediplomski sveučilišni studij Jadran - poveznica među kontinentima Mentor: prof. dr. sc. Mithad Kozličić Komentor: doc. dr. sc. Zlatko Begonja Datum obrane: 13. lipnja 2017. Znanstveno područje i polje u kojem je postignut doktorat znanosti: Humanističke znanosti, povijest. II. Doktorski rad Naslov: Međunarodni pogledi na krizu u Jugoslaviji 1980.-1987. UDK oznaka: 94(497.1)"1980/1987" Broj stranica: 248 Broj slika/grafičkih prikaza/tablica: 0/6/5 Broj bilježaka: 516 Broj korištenih bibliografskih jedinica i izvora: 118 Broj priloga: - Jezik rada: hrvatski III. Stručna povjerenstva Stručno povjerenstvo za ocjenu doktorskog rada: 1. Izv. prof. dr. sc. Ante Bralić, predsjednik 2. Dr. sc. Mario Jareb, znanstveni savjetnik, član 3. Doc. dr. sc. Zlatko Begonja, član Stručno povjerenstvo za obranu doktorskog rada: 1.
    [Show full text]
  • Journal of Balkan and Black Sea Studies Year 4, Issue 6, June 2021, Pp
    Journal of Balkan and Black Sea Studies Year 4, Issue 6, June 2021, pp. 101-130. The Yugoslav State Security Service and Physical Violence in Socialist Kosovo Isabel Ströhle Abstract: As the movement toward decentralization in Yugoslavia accelerated following the Brioni Plenum of 1966, the Kosovo branch of the League of Communists sought to support its demands for an expansion of the province’s autonomy and Albanian nationality rights by revealing so-called “deformations” (deformacije), including violence of the state security service in Kosovo province. While it formally succeeded in that effort, on a local level this strategy undermined the political legitimacy of Yugoslav Communist rule in multi-ethnic Kosovo. Using court case files and documented interrogations of security service officials by party commissions, the article first reconstructs one of the most-debated incidents of extreme state violence in Yugoslav Kosovo: the confiscation of weapons from villagers in 1955–1956. The article then explores, using archival materials of the League of Communists of Kosovo and Serbia, the ways in which the Kosovar Communist leadership debated the state security and intelligence agencies’ excessive use of violence a decade later The author argues that the leadership’s aspiration to reshape the memory of the earlier phase of Yugoslav Communist rule in Kosovo through releasing selected pieces of information caused outrage locally and undermined the leadership’s effort to legitimate its rule more fully, particularly as the promised lustration
    [Show full text]
  • The Political Inmates from Gjakova and Its Vicinity in 1945-1966 Based
    Volume 4, issue 11, 2015 e-ISSN: 1857-8187 p-ISSN: 1857-8179 Review Article Political Sciences The Political Inmates from Gjakova and Its Vicinity in 1945-1966 based from the Gleam of Keywords: Political inmates, Gjakova, Archive, Achive Sources Group of Gjakova, Sources. Shefqet Dinaj Center for Albanian Studies, Tirana, Albania. Abstract The matter of my theme will be the patriotic activity of political inmates from Gjakova and its vicinity during period of time 1945-1966 based from the gleam of archive sources. Related to this, I will focus in the matter of Kosovo as an inevitable expansion of the existence and the role of National Albanian Matter. In the matter I am working on, I will make a survey of a repeated process of the violence that Kosovo Albanian people experienced from the former Federative Yugoslavian country especially during the trials and imprisonments of individuals and groups of ethnic Albanians from Gjakova and its vicinity during the period of time 1945-1966. I can point out “The group of Gjakova” who were judged and sentenced in 1957. Five main members of the group were proclaimed guilty with imprisonment 40 years in total. As for the topic I am working on, while searching at the Regional Archive of historical matters for Gjakova with its vicinity and as conducting other researches to some family and municipal archives, I was able to get historical records and other sources which so far were not published. Introduction The political movement and the resistance of the Albanians in former Yugoslavian country from 1945 to 1981 can be figured out only then when we have a clear view about the illegal movement, its arrangement and the structure of the main leaders.
    [Show full text]
  • Download This PDF File
    July 2021 e-ISSN: 1857-8187 p-ISSN: 1857-8179 https://doi.org/10.5281/zenodo.5121994 Research Article History Keywords: Yugoslav, Albanian, KOSOVO: SPRING OF 1981 Serbian, federal unit, Josip Broz Tito, A HERALD OF CHANGE IN YUGOSLAVIA The Constitution of 1974, demonstrations, Autonomous Provinces. Ministry of Education Science Technology and Innovation Arbër Salihu Republic of Kosova Abstract This article argues that a number of factors, both internal and international were the cause of the 1981 demonstrations in Kosovo. There were three internal factors: Yugoslav, Serbian and Albanian. External factors include the international context at the time of the events and the influence coming from Albania. Among the internal factors, the Yugoslav factor in itself is quite complex. Josip Broz Tito, an incomparable balancer, had managed to put under control inter-ethnic relations and encourage any initiative for economic development of the country. But since the beginning, the economy faced a number of problems, the foreign debt had gone up, and the gap between the Republics and the Autonomous Provinces had deepened. Kosovo had remained the most underdeveloped region all the time. The Constitution of 1974 marked an important step towards national equality; however, this caused dissatisfaction among Serbs due to the increased level of rights of the two provinces controlled by Serbia. Albanians were also dissatisfied with the new degree of federal element, while their demand was a federal unit, i.e. for a republic. The Serbs had tried to regain their “rights” they had been deprived of, but Tito prevented them. Among Albanians, the Kosovo leadership considered the constitutional changes as part of an evolutionary process, a process which could lead to a republic for Kosovo.
    [Show full text]
  • Thesis. Finale 2009
    The Status of Kosova Debated The 1967–1974 internal constitutional and political debates in Kosova Candidate Gani Asllani Mentors: Dejan Jovi ć PhD & Professor Graham Timmins PhD. MPhil dissertation Department of Politics University of Stirling 1 CONTENTS Map of Kosova 3 Map of Yugoslavia’s ethnic composition 4 Abstract 5 Introduction 7 Literary Review 15 Methodology 21 Chapter One Kosova in Yugoslavia: Historical Overview 24 Chapter Two Yugoslavia seen from Kosova 65 Chapter Three Debates and Reactions in and about Kosova 107 Chapter Four The Approval of the 1974 Constitution and its Aftermath 140 Conclusion 160 Interviews and Newspapers Consulted 168 Archival Material 169 Bibliography 171 2 www.kosova.org/al/qytetet/citymap/index.asp 3 www.commons.wikimedia.org/wiki/File:Yugoslavia_ethnic_map.jpg 4 ABSTRACT The 1968-74 period is a very important time in the history of the former Yugoslavia. In addition to ground-breaking political, social, economic and cultural changes, legal, ethnic and constitutional changes were at the forefront of developments in the federation. This thesis examines the currents of political debate among intellectuals, workers, party activists and politicians in Kosova, an autonomous province of Yugoslavia, prior and during this period. It is important to consider such debates, which in many instances penetrated deep into the ideology and political thought of the system and the party, sometimes even questioning the existing system. Only by considering such developments can one understand why Yugoslavia was perceived as the most liberal society amongst the countries of the communist block, and why such intense debate was allowed in Kosova, a small and not especially important unit of the federation.
    [Show full text]
  • Kosovo During the Tense Relations Between Albania and Yugoslavia in Sixties and Seventies of the Twentieth Century
    INTERNATIONAL RELATIONS QUARTERLY , Vol. 5. No.2. (Summer 2014/2) KOSOVO DURING THE TENSE RELATIONS BETWEEN ALBANIA AND YUGOSLAVIA IN SIXTIES AND SEVENTIES OF THE TWENTIETH CENTURY ETHEM ÇEKU ∗ (Abstract) Kosovo during the tense relations between Albania and Yugoslavia in the sixties and seventies of the twentieth century is the object of this paper. This period distinguished for the raise of the autonomous institutions of Kosovo. This study is based on a more contemporary analysis of the Albanian, Serbian and international historical research, as well as on the latest documents of the American, Russian, Serbian and Albanian provenance. The Albanian scholarship has considered these relations as a result of the tense international relations during the Cold War, especially between the two cams: the eastern and western ones, but also as a result of internal changes within Yugoslavia. The Albanian state found its interest in these developments. Independently from the secondary documents that emerge, the internal developments in Kosovo, and further on, the political assessments and also those cultural and scholarly promoted from Tirana and Pristina show that in their essence, they were delineated by the national paradigm. Meanwhile, this did not impede the Albanian or Yugoslav parties to not use these activities for international propaganda: good neighbors (Albanians) and political and cultural development of the minorities (Yugoslavs). In reality, more than Albanians or Yugoslavs, Albanian Kosovars profited from this, not only by raising their own political, economic, educational, cultural and social institutions, but also by enhancing the national spirit, which in 1981 exploded into a movement, which would prepare the crisis and the final countdown of the Yugoslav Federation.
    [Show full text]
  • Albanian Catholic Bulletin Buletini Katholik Shqiptar
    , AlrtTRIA J r ALBANIAN ^~-^~^ONOA«r/ ffUMAMA ) <> A >,X~ YUGOSLAVIA \ ITALY V ^X 7 CATHOLIC •OLOAWA (8J*cliSe» BULLETIN c-—^ >^>y—£i— PUBLISHED PERIODICALLY BY THE ALBANIAN CATHOLIC INFORMATION CENTER VOL. /, A/O' / P.O. BOX 881, SANTA CLARA, CA 95053, U.S.A. /9£0 ••- ••:. Albania is nestled on the eastern shores of the Adriatic and Ionian seas between Yugoslavia and Greece. Her size is about 11,100 square miles. The climate and land are like that of central California. The \ estimated nuntoer of Albanians is nearly six million, but only half live within the phy­ BULETINI sical boundaries. They call themselves SHQIPTARE "sons of the eagle," and their land SHQIPERI "eagle's country. In terms of religious distribution, Albania is 68% Muslim, 19% Albanian Orthodox and 13% KATHOLIK Roman Catholic. However the present govern­ ment strictly prohibits its citizens from exercising their religion in public or SHQIPTAR private. MATERIAL FROM THIS !:;;=t ALL OQRRESPCNDBKK BULLETIN MAY BE .* J| 7<j; SHOULD BE SENT TO; REPRODUCED OR TRANS- is. |c ALBANIAN CATHOLIC LATED, ALTHOUGH :^| §^ INFORMATION C&1TER, PROPER ACKNOWLEDG- VC j?£ P.O. BOX 881, SANTA MENT OF SOURCE IS CLARA, CALIFORNIA, REQUESTED. U.S.A. 95053 EDITED BY: L&+ US SUftfU? 4U* U>OfiJt Tift W DOtlCr... Gjon SINISHTA Barbara KEY For the past eight years the Albanian Catholic Information Center has tried to keep the public abreast of the religious situation in Albania through news letters and press releases. Now, for the first time, we present our efforts in a new format. It has been a labor of love by a volunteer group of people concerned for the respect of human rights in Albania.
    [Show full text]
  • Memories of the Second World War
    BELOW THE RADAR Memories of the Second World War in Kosovo Seventy years ago the Second World War ended, and the struggle to control memory began. In Kosovo, different memories have claimed to be the only true memory of the war: there is the memory of the heroic anti- fascist resistance, the memory of partisans’ ethnic killings, and the mythical stories of life under Italian and German occupation as either heavenly or tragic. Each of them has become, at different times, the official one, leaving the others below the radar. With this exhibit we want to challenge the idea that there is only one truth of the history of Kosovo during Second World War, or that a unique group – whether it is Albanians or Serbs, nationalists or socialists – possesses the truth. There is no truth in homogeneous memories that are based on some abstract notion of people. Homogeneous memories are false because they are uncritical and deny uncomfortable realities, for example the war crimes committed by their own people. But they are especially false because they do not recognize the diversity that exists within any group. This is what oral history allows us to do: to break the monopoly of truth, whether held by the state, a nation or a political group, so we can hear the stories below the radar. We introduce here shorts narrations about individuals who happened to be protagonists of great events. They identified with larger groups, but made individual choices when it was almost impossible to freely choose, as greater movements of people and ideas swept Kosovo.
    [Show full text]