A Vaskorhoz Vezető Út
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Interdiszciplináris Doktori Iskola A Kárpát-medence és az antik világ népeinek története, kultúrája és kapcsolataik az ókorban DOKTORI ÉRTEKEZÉS Kapcsolatrendszerek a Dunántúl őskorában – a vaskorhoz vezető út TÉMAVEZETŐ: DR. HABIL. FEKETE MÁRIA PH.D KÉSZÍTETTE: MRENKA ATTILA I ॐ ी गणेशाय नमः A Kali-júga 5122. évében (2018) Kr.e. 3102. feb. 18-án kezdődött, Krshna eltávozásával. Jelenleg a Kali-júga hajnalán vagyunk. II „vannak vidékek kietlen messziségekbe veszetten vidéki az őshitnek ahová utak nem visznek de eltalál visszaréved behunyt szemmel is a lélek nyomra lel a szó a dallam kötése köt oldhatatlan” Kányádi Sándor – Oki Asalcsi balladája III Tartalomjegyzék Oldalszám Előszó helyett 1 I. rész A Kárpát-medence és a környező térség történetének vázlatos 3 áttekintése a késő bronzkor végéig I. 1.1. A Kárpát-medence régészeti kitettsége – kapcsolatrendszerek 4 létrejötte a rézkorban I. 1.2. A Kárpátok keleti előterétől a Kaukázusig; az al-dunai folyosó 6 szerepe a neolitikumtól a késő rézkorig; átmenet a kora bronzkorba – vázlatos áttekintés I. 1.3. A Kárpátok északi előtere, Lengyelország és a Baltikum 19 I. 1.4. A Balkán-félsziget 23 I. 1.5. A késő rézkor vége és a kora bronzkor időszaka a Kárpát-medence 26 előterében I. 1.6. A Vučedol-kultúra 33 I. 2.1. A kora- és a középső bronzkor a Dunántúlon 36 I. 2.2. A Halomsíros kultúra megjelenése a Kárpát-medencében és a 46 kialakuló késő bronzkor I. 2.3. Intermezzo – az ideológiai változáshoz 60 I. 2.4. Változások a temetkezésekben – változások a társadalomban? 61 I. 2.5. Szimbólumok Közép- és Kelet-Európában az Urnamezős kultúra 68 időszakában – a nyélnyújtványos kardok jelentősége I. 2.6. A Vogelbarken, Vogelsonnenbarken, ill. a Vogelwagen: 71 jelentőségük és lehetséges értelmezési síkjaik IV II. rész A kora vaskor a Dunántúlon, megkülönböztetett figyelemmel 79 Sopron környékére II. 1.1. A kora vaskor a Dunántúlon és a környező területeken, ill. a Sopron 80 környéki lelőhelyekről, valamint a Kárpát-medence környékéről előkerült figurális ábrázolásokat tartalmazó edényekről II. 1.2. A dunántúli kora vaskor általános jellemzése 81 II. 2.1. Sopron környéki kora vaskor közvetlen előzményei, Északnyugat- 83 Magyarország, mint csomópont II. 2.2. A Sopron-csoport területén található halomsírok általános 92 jellemzése; a Sopron-csoport halomsírjainak helyzete a Hallstatt- kultúrán belül II. 3.1. A Sopronban előkerült, jelenetet/jelenetsort tartalmazó urnák 98 történeti háttere II. 3.2. A Borostyán-út 102 II. 3.3. Az al-dunai folyosó, azaz az Argonauták útja 111 II. 3.4. Sopron-Várishegy (Warischberg)/Károly-magaslat 3. tumulus 112 II. 3.5. Sopron-Várhely (Burgstall) 27. tumulus 112 II. 3.6. Sopron – Várhely (Burgstall) 28. tumulus 113 III. rész A soproni kora vaskori ábrázolások jelentéstartománya, értelmezési 114 kísérletük III. 1.1. A halomsírokban nyugvók és a halomsírokat építők szerepe, 115 cselekvésük mozgatórugója III. 1.2. Motívumok az urnákon 120 III. 2.1. Ló és lovasa; Sopron – Várishegy 3. halom figurális urnája 121 III. 2.2. Dionüszosz – avagy a nagy meghaló és feltámadó istenség; a 126 Halálisten és Sopron – Várishegy 3. halom figurális urnája V III. 2.3. Adoráló alakok – kapcsolat Dionüszosszal 131 III. 2.4. A hüperboreuszok és a görögség 132 III. 2.5. Sopron – Várishegy 3. halom figurális díszű urnájának ábrázolásai, 136 a III.2.1.-III.2.4. fejezetek összefoglalása III. 2.6. Lantjátékosok – zenészek; Sopron – Burgstall 27. halom figurális 136 urnája (128. halom) III. 2.7. A szövés-fonás; Sopron – Burgstall 27. halom figurális urnája (128. 139 halom) III. 2.8. A Sopron – Burgstall 27. halomból (128. halom) előkerült 147 jelenetsort tartalmazó urna ábrázolásának (III. 2.6. – III. 2.7. fejezetek) összefoglalása III. 2.9. Sopron – Burgstall 28. halom urnájának ábrázolása (127. halom) 148 III. 2.10. Ökölvívás, ökölvívók; Sopron – Burgstall 28. halom (127. halom) 148 III. 2.11. A kocsijelenet - Sopron – Burgstall 28. halom (127. halom) 152 III. 2.12. A vadászati jelenet (és az állatok csoportja) - Sopron – Burgstall 28. 160 halom (127. halom) III. 2.13. A jelenetsor párhuzamai 161 III. 2.14. A Sopron-Burgstall 28. halomban előkerült jelenetsoros urna 162 értelmezése (127. halom), a III. 2.9. – 13. fejezetek összefoglalása III. 3.1. Egy különleges ábrázolás – és ami mögötte van 164 III. 3.2. „ ...egy képben csak talán, s csupán a lényeget” – az élet és halál 167 örök ciklikusságának kora vaskori szimbóluma III. 4.1. A hasfalvi korong 177 III. 4.2. Epilógus, a regölyi leletek értelmezése, a kora vaskori folyamatok 178 szintézise VI III. 5.1. Összefoglalás 181 Rövidítések jegyzéke 189 Felhasznált irodalom 192 Képek 274 Lelőhelyjegyzék 311 VII Kapcsolatrendszerek a Dunántúl őskorában – a vaskorhoz vezető út Előszó helyett A Kárpát-medence földrajzi helyzetéből adódóan mindig is összekötő kapocs volt Közép-Európa északi és déli régiói között és meghatározott esetekben ugyanezt a szerepet töltötte be kelet és nyugat között is. A Kárpátok és Alpok által közrefogott régió déli fele szélesen nyitott a Mediterráneum irányába; ezzel egyszersmind, mint egy sapka, úgy fedi a Balkán-félszigetet. A medence sajátos földrajzi zártsága a régészeti korszakokban végig követhető. És éppen zártsága miatt lehet ma már nagyon jó eredményekkel meghatározni, ha valami „idegen” elem jelenik meg az „őshonos” kultúrák között. Disszertációm témájának a Sopron környéki kora vaskori halomsírokban előkerült figurális díszítésű urnák motívumait választottam. Olyan „idegen” elem ez, olyan sokrétű tartalmat hordoz, aminek megfejtéséhez nem elég, ha csak a kora vaskori viszonyokat vizsgáljuk. Az ábrázolások készítői/készítője olyan társadalomban élt(ek), aminek nagyon szoros kapcsolatai voltak a megelőző korszak – általunk késő bronzkorinak titulált – népével/népeivel. Ez a „tömb” – jelenlegi ismereteink szerint – a Kárpát-medence nyugati fele, a Dunántúl és különösen az Alpok lábánál elterülő térség területét szállta meg, és valami olyan kulturális (?) „különállást” élvezett, amit nem lehet pusztán a késő bronzkorból levezetni. Annál sokkal mélyebbre kell ásni, míg végül el lehet jutni oda, ahonnan a kérdés már nem csak egy-egy adott, általunk mesterségesen létrehozott régészeti csoportosulásról szól, hanem olyan ősi, földrajzilag determinált régiók történetéről, amik fölismerésének lehetősége először a történelem során a 21. század Európájában adott. A dolgozat szerkezete – éppen a téma nagysága miatt – tehát jelentősen eltér a klasszikus értekezéseknél megszokottól. A több évezrednyi időszakot, és számtalan régészeti csoportot áttekintő fejezetek miatt nem lehetséges átfogó kutatástörténeti ismertetését adni; in illo tempore a legfontosabb összegző munkák megállíptásait használom kiindulási alapnak; amennyiben ilyen rendelkezésre áll. Ebből következően nem az egymásnak sokszor ellentmondó, ellentétes álláspontokat ismertetem, hanem elsősorban ökológiai, közlekedés földrajzi szempontú megközelítésből vizsgálom a Kárpát-medence helyzetét az őskorban, különös figyelemmel a kora vaskor időszakára vonatkozóan a Nyugat-Dunántúlon, főleg a Kalenderberg-kultúra területén és Sopron környékén. Ilyen átfogó, egy-egy nagyobb régió több évezrednyi régészeti viszonyait vizsgáló munka igénye már másoknál is fölmerült. Az egyelőre még sok esetben hiányos régészeti leletanyag és az eltérő vizsgálati metódusok miatt azonban ma még nincs általánosan 1 Kapcsolatrendszerek a Dunántúl őskorában – a vaskorhoz vezető út elfogadott szerkezete az ilyen jellegű munkáknak. Éppen ezért az eddig általam megismertek szerkezetéhez hasonló rendszert próbáltam készíteni. Ez sok esetben azt is jelenti, hogy bizonyos dolgokat axiómaként kellett kezelni, míg másokat – a végkövetkeztetés szempontjából általam relevánsabbnak tartottakat – bővebben ki kellett fejteni. Ennek másik aspektusa, amikor közismertnek gondolt megállapításokat újra és újra fölelevenítek, ezzel is hangsúlyozva azt, hogy egy-egy alapvetés, bár sokszor nem mondjuk ki, ennek ellenére létezik, és fontos adalékként kell számításba venni az értelmezéskor. Az értekezés módszertani alapja Makkay János dinamikus diakronikus modellje, amit legjobb tudomásom szerint eddig nem használtak a Kárpát-medence őskori kulturális életének elemzéséhez. A modellt a disszertáció tárgyát képező régióra alkalmazva kísérletet teszek kimutatni az eddig még csak bizonyos korszakokban észlelhető – és Károlyi Mária által vázolt – Rába-határ létezését és szerepét a különböző időszakokban. A disszertáció célja tehát egyetlen, viszonylagosan konkrét pontból kiindulva visszafejteni nemcsak azokat a történeti folyamatokat, amelyek a vaskorhoz vezettek, hanem megragadni annak a társadalmi/kulturális/ideológiai rendszernek a létrejöttét, amiben a modern Európa alapjai kialakultak. A dolgozat elkészítésében nyújtott segítségét hálásan köszönöm témavezetőmnek Dr. habil. Fekete Máriának, tanáraimnak, kollégáimnak és barátaimnak, akik utat mutattak a múlt kusza ösvényei között. Külön köszönet szüleimnek, akik megteremtették a feltétleket, hogy ez a dolgozat megszülethessen. Köszönettel tartozom Páromnak, aki a dolgozat képanyagának elkészítésében nyújtott hatalmas segítséget. 2 Kapcsolatrendszerek a Dunántúl őskorában – a vaskorhoz vezető út I. rész A Kárpát-medence és a környező térség történetének vázlatos áttekintése a késő bronzkor végéig 3 Kapcsolatrendszerek a Dunántúl őskorában – a vaskorhoz vezető út I. 1.1. A Kárpát-medence régészeti kitettsége – kapcsolatrendszerek létrejötte a rézkorban Régészeti kitettségnek lehetne leginkább nevezni azt a sajátos