DOCSLIB.ORG

A ROMA LAKOSSÁG HOZZÁFÉRÉSE AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOKHOZ Szabolcs-Szatmár-Bereg És Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
A ROMA LAKOSSÁG HOZZÁFÉRÉSE AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOKHOZ Szabolcs-Szatmár-Bereg És Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében KADÉT ERNŐ | VARRÓ GABRIELLA A ROMA LAKOSSÁG HOZZÁFÉRÉSE AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOKHOZ szabolCS-szatMár-bereG és borsoD-abaÚJ-zeMPlén MEGYében Budapest, 2010. március A ROMA LAKOSSÁG HOZZÁFÉRÉSE AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOKHOZ SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG ÉS BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN KADÉT ERNŐ - VARRÓ GABRIELLA Budapest, 2010. március TASZ Romaprogram keretében a Szólj bele! projekt kutatása A kutatást az Open Society Institute támogatta Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd! http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/hu/ Tartalom KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................ 5 BEVEZETŐ ............................................................................................................................... 7 SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ........................................................................... 15 I. Uniós források esélyegyenlőségi szempontú eloszlása Szabolcs-Szatmár-Bereg megye LHH kistérségeiben - összefoglaló .................................................................................................... 16 1. Roma népesség ..................................................................................................................... 17 2. Szegregátumok ................................................................................................................. 18 3. Infrastruktúra .................................................................................................................... 20 4. Oktatási szegregáció ......................................................................................................... 21 5. Problématérkép ................................................................................................................. 22 6. A kistérségek forráslehívó képessége .............................................................................. 24 7. Területi egyenlőtlenségek................................................................................................. 27 II. Részletes adatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye LHH kistérségeiről............................... 29 1. Baktalórántházi kistérség ................................................................................................. 29 1.1. Szegregátumok .......................................................................................................... 29 1.2. Roma lakosok aránya ................................................................................................ 33 1.3. Infrastruktúra ............................................................................................................. 33 1.4. Közoktatási helyzet ................................................................................................... 37 1.5. A kistérség forráslehívó képessége ........................................................................... 38 1.6. Néhány esélyegyenlőség szempontjából releváns projekt ........................................ 39 2. Csengeri kistérség ............................................................................................................ 42 2.1. Szegregátumok .......................................................................................................... 42 2.2. Roma lakosok aránya ................................................................................................ 44 2.3. Infrastruktúra ............................................................................................................. 45 2.4. Közoktatási helyzet ................................................................................................... 46 2.5. A kistérség forráslehívó képessége ........................................................................... 47 2.6. Néhány esélyegyenlőség szempontjából releváns projekt ........................................ 48 3. Fehérgyarmati kistérség ................................................................................................... 50 3.1. Szegregátumok .......................................................................................................... 50 3.2. Roma lakosok aránya ................................................................................................ 51 3.3. Infrastruktúra ............................................................................................................. 54 3.4. Közoktatási helyzet ................................................................................................... 57 3.5. A kistérség forráslehívó képessége ........................................................................... 57 3.6. Néhány esélyegyenlőség szempontjából releváns projekt ........................................ 61 4. Mátészalkai kistérség ....................................................................................................... 63 4.1. Szegregátumok .......................................................................................................... 63 4.2. Roma lakosok aránya ................................................................................................ 65 4.3. Infrastruktúra ............................................................................................................. 66 4.4. Közoktatási helyzet ................................................................................................... 67 4.5. A kistérség forráslehívó képessége ........................................................................... 68 4.6. Néhány esélyegyenlőség szempontjából releváns projekt ........................................ 69 5. Nyírbátori kistérség .......................................................................................................... 71 5.1. Szegregátumok .......................................................................................................... 71 5.2. Roma lakosok aránya ................................................................................................ 73 5.3. Infrastruktúra ............................................................................................................. 74 2 5.4. Közoktatási helyzet ................................................................................................... 77 5.5. A kistérség forráslehívó képessége ........................................................................... 78 5.6. Néhány, esélyegyenlőség szempontjából releváns projekt ....................................... 79 6. Vásárosnaményi kistérség ................................................................................................ 81 6.1. Szergegátumok: ......................................................................................................... 81 6.2. Roma lakosok aránya ................................................................................................ 81 6.3. Infrastruktúra ............................................................................................................. 82 6.4. Közoktatási helyzet ................................................................................................... 84 6.5. A kistérség forráslehívó képessége ........................................................................... 85 6.6. Néhány esélyegyenlőség szempontjából releváns projekt ........................................ 85 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ................................................................................ 87 I. Uniós források esélyegyenlőségi szempontú eloszlása Borsod-Abaúj-Zemplén megye LHH kistérségeiben - összefoglaló .................................................................................................... 88 1. Roma népesség ................................................................................................................. 89 2. Szegregátumok ................................................................................................................. 90 3. Oktatási szegregáció ......................................................................................................... 90 4. Problématérkép ................................................................................................................. 91 5. A kistérségek forráslehívó képessége .............................................................................. 92 6. Területi egyenlőtlenségek................................................................................................. 94 II. Részletes adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségeiről ......................................... 96 1. Abaúj-Hegyközi kistérség ................................................................................................ 96 1.1. A roma népesség ....................................................................................................... 96 1.2. Lakóhelyi szegregáció ............................................................................................... 97 1.3. Foglalkoztatottsági, iskolázottsági mutatók .............................................................. 98 1.4. Közoktatási helyzet ................................................................................................. 100 1.5. A kistérség forráslehívási képessége ....................................................................... 102 1.6. Néhány esélyegyenlőség kapcsán releváns projekt ................................................. 103 2. Bodrogközi kistérség ...................................................................................................... 107 2.1. A roma
Load more

Recommended publications
  • Establishing Forecasts Pointing Towards the Hungarian Energy Change Based on the Results of Local Municipal Renewable Energy Production and Energy Export
    Establishing forecasts pointing towards the Hungarian energy change based on the results of local municipal renewable energy production and energy export B. Kulcsár Abstract—Professional energy organizations perform analyses I. INTRODUCTION mainly on the global and national levels about the expected N the course of the extremely fast-paced spread of renewable development of the share of renewables in electric power generation, heating and cooling, as well as the transport sectors. There are just a I energy sources worldwide, more and more municipalities few publications, research institutions, non-profit organizations and aim to satisfy their own energy demands from renewable national initiatives with a focus on studies in the individual towns, sources. Most of the energy is utilized in the settlements, and settlements. Issues concerning the self-supply of energy on the therefore it is evident that the most economical and most gentle settlement level have not become too wide-spread. The goal of our procedure is to produce energy locally and from renewable energy geographic studies is to determine the share of local renewable energy sources. Nevertheless, just few studies and energy sources in the settlement-based electricity supply across Hungary. organizations deal with the implementation possibilities of The Hungarian energy supply system defines four categories based on electricity self-sufficiency or the measurement of results. the installed capacities of electric power generating units. From these The goal of the studies is to find out in what proportions categories, the theoretical annual electricity production of small-scale small-scale household power plants (SHPP) that belong to the household power plants (SSHPP) featuring installed capacities under category of small-scale power plants in the most decentralized 50 kW and small power plants with under 0.5 MW capacities have locations and among local power plants, as well as small power been taken into consideration.
    [Show full text]
  • The Bat Fauna of the Aggtelek National Park and Its Surroundings (Hungary)
    Vespertilio 9–10: 33–56 , 2006 ISSN 1213-6123 The bat fauna of the Aggtelek National Park and its surroundings (Hungary) Sándor BOLDOGH Aggtelek National Park Directorate, H–3758 Jósvafő, Tengerszem-oldal 1., Hungary; [email protected] Abstract. The bat fauna of the Gömör-Torna Karst region has been studied for several decades, in par ti cu lar that of the Aggtelek Karst (Hungary). The earliest research was mainly conducted in the well-known Baradla cave system, whilst other sites in the region were somewhat neglected. At the end of the 1980s a new research programme started, when studies on house-dwelling bat species and a comparative analysis of results was systematically carried out. These results played an important role in the conservation strategies for the protection of roosts (e.g. in churches). Some of these roosts were of international im por tan ce. During the third period of research, a survey of man-made caverns and of forest-dwelling bat po pu la ti ons began. This research revealed that 26 bat species inhabited the administrative area of the Aggtelek National Park (24 species in the proper area of the national park). These fi gures prove that there is a very rich bat fauna in terms of both species and their populations. The latest faunistical studies and the pro te cti on of these populations have both signifi cantly improved our knowledge on the distribution and occur ren ce of several species. At the same time, it became necessary to reassess all previous data. Bats, faunistics, nature conservation, monitoring, Hungary Introduction A drastic decline in bat populations was observed in the second half of the twentieth century in several European countries (Stebbings 1988).
    [Show full text]
  • A TISZÁNINNENI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET LELKÉSZEI — a Kezdetektől a Millenniumig — Adattár
    A TISZÁNINNENI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET LELKÉSZEI — A kezdetektől a Millenniumig — Adattár Szerkesztette: Ugrai János Lektorálta: Dienes Dénes Sárospatak – Tiszaújváros, 2005. Készült a Nemzeti Kulturális Alapprogram Levéltári Szakkollégiumának támogatásával Tartalomjegyzék Bevezetés 3-6. A. Abaúji Egyházmegye 7-59. B. Alsó-borsodi Egyházmegye 60-92. C. Felső-borsodi Egyházmegye 93-120. D. Gömöri Egyházmegye 121-162. E. Tornai Egyházmegye 163-177. F. Ungi Egyházmegye 178-204. G. Alsó-zempléni Egyházmegye 205-241. H. Felső-zempléni Egyházmegye 242-261. Helynévmutató 262-274. Személynévmutató 275-297. 2 Bevezetés Az alábbiakban arra teszünk kísérletet, hogy a Tiszáninneni Református Egyházkerület területén található gyülekezetek lelkészi névsorát összeállítsuk. Munkánk gerincét az a millenniumi összeírás alkotja, amelynek révén elvileg minden egyházközség lelkésze köteles volt saját gyülekezetének történetét a megadott szempontok alapján kutatni és az eredményeket közölni. Ezen kérdőív 32. pontja követelte meg az egykor a településen szolgált prédikátorok névsorának közlését. Jobbára ezekből az adatokból készítettük a gyülekezeteknél található táblázatos felsorolásainkat — az adott helyen pontosan megjelölve a millenniumi kérdőív gyülekezetre vonatkozó példányát. (Ezek a források, s minden egyéb hivatkozott levéltári irat a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában található.) A kutatásunk kiindulópontjául szolgáló kérdőívek meghatározták vállalkozásunk időhatárait is: a száz évvel ezelőtti szándéknak megfelelően eredetileg a kezdetektől a millenniumig terjedő időszakra igyekeztünk a névsorokat összegyűjteni. Ez annál is inkább célszerűnek tűnt, mivel tudomásunk szerint jelenleg is folyik egy kutatás, amely az egyházkerület XX. századi lelkészi névsorait igyekszik összegyűjteni. Eredeti szándékunktól azonban egyelőre el kellett térnünk. A millenniumi kérdőívek 32. pontjára adott feleletek viszonylag nagy hányada pontatlan és főleg hiányos. Így különösen a XVIII. század első felét, esetenként a század közepét megelőző időkre meglehetősen kevés adatot tartalmaz.
    [Show full text]
  • A Íalvak Foglalkozási Szerkezetének Átalakulása Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében
    A íalvak foglalkozási szerkezetének átalakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében BODNÁR LÁSZLÓ tanszékvezető docens Borsod-Abaúj-Zemplén megye falusi településhálózata a közelmúlt- ban lényegi változásokon ment keresztül. A végbement koncentráció kapcsán már több helyütt felmerültek azok a sokágú kapcsolatok, amelyek a hálózati nagyságrendi struktúrát és a funkcionális struktúrát fűzik szoros egységbe. A funkcionális fejlődést, egy-egy megye országos fejlődési áramkörbe való gyorsabb bekapcsolódását éppen az ott uralkodó hálózati struktúra lassítja vagy éppen meggátolja. Módosításuk, cLZclZ ct társadalom új térbeli igényeihez való „igazításuk" magas beruházási költségkihatásain jelentkezik. A múltbeli örökség mellett — amely a korábbiakból átöröklött eredmé- nyek összegzője, s egyben a fejlődési folyamatosság biztosítója — a hálózat funkcionális felépítettségc tölti ki tartalommal a településhálózat funkcioná- lis szerkezetét. Ezek, az egymással bonyolult kölcsönkapcsolati rendszerben álló funk- ciók, mint a társadalom alapvető „életjelenségei", mindegyikének sajátos térbeli rendje van, együttesük pedig a funkcionális hálózat térbeli rendszeré- nek meghatározója. A múltbeli rendhez képest új térbeli hálózati struktúra kialakítását, azaz az adott térségnek a maga meglévő igényeihez való formálását tükrözi a településhálózat szerkezete. A településhálózat funkcionális szerkezetének aránytalanságai — azaz a közeli és régmúltból öröklött egyenlőtlen gazdasági fejlettség — miatt, a ter- mészeti erőforrások adta területi pontenciáltól nem kellő
    [Show full text]
  • Észak-Magyarország
    Fidel beteg Nem jár Pont és esély Csupa 5-ös Castro átadta Az utókezelésekért A magas ponthatár Vadasparki a hatalmat saját ezentúl nem jár nem ad belépôt kaptak öccsének /2. külön pénz /3. munkát is /4. lapunktól /8. F ÜGGETLEN Ma: A labdarúgó NAPILAP ÉM megyei II. LXII. évf., 179. sz. osztályainak Ára: 79 Ft, elôfizetôknek: 54 Ft sorsolása 2006. augusztus 2. Szerda Ma kellemesebb hômérsékletû idô lesz. 2299ooCC Délelôtt napsütés, délután esô. Ingyen utókezelnek a kórházak Reggel Délben Este n A kórházak nem kap- dául maga a mûtét. A kor- rintba kerül. Ezt a pénzt a változott meg a finanszíro- mány augusztus elsejétôl kórház megkapja, de az zás. nak külön pénzt a mûté- életbe lépô rendeletét sokan egészségügyi kormányzat Az általunk megkérdezett tek után visszarendelt kifogásolják. Molnár Lajos szeretné elkerülni, hogy a orvosok szerint az egészség- betegek utókezeléséért. szakminiszter ellenérve az, gyógyító intézmény abban le- ügyet érintô újabb megszorí- Miskolc és környéke hogy a társadalombiztosítás gyen érdekelt, hogy a beteget tásról van szó, mely sem a Miskolc (ÉM – KHE) – Pe- egy összegben kifizeti egy- minél többször rendelje vis- gyógyítás, sem a gyógyulni kiadás dig a mûtét utáni és a kór- egy gyógyítás árát, a kórhá- sza, s így jusson nagyobb be- vágyók céljait nem szolgál- házi ellátást követô kontroll- zak pedig döntsék el, hány vételhez. Ezért van az egysze- ja. /3. vizsgálat vagy a varratkisze- utókezelés, kötözés indokolt. ri keret, mellyel a kórházak- dés, sebkezelés ugyanolyan Hozzátette: egy vakbélmûtét nak kell gazdálkodniuk – in- http://emtippek.boon.hu orvosi tevékenység, mint pél- például nagyjából 130 ezer fo- dokolta Molnár Lajos, miért Egészségügyi zöldkönyv (PDF 1 MB) Az avasi támfal építése november végére fejezôdik be.
    [Show full text]
  • Act Cciii of 2011 on the Elections of Members Of
    Strasbourg, 15 March 2012 CDL-REF(2012)003 Opinion No. 662 / 2012 Engl. only EUROPEAN COMMISSION FOR DEMOCRACY THROUGH LAW (VENICE COMMISSION) ACT CCIII OF 2011 ON THE ELECTIONS OF MEMBERS OF PARLIAMENT OF HUNGARY This document will not be distributed at the meeting. Please bring this copy. www.venice.coe.int CDL-REF(2012)003 - 2 - The Parliament - relying on Hungary’s legislative traditions based on popular representation; - guaranteeing that in Hungary the source of public power shall be the people, which shall pri- marily exercise its power through its elected representatives in elections which shall ensure the free expression of the will of voters; - ensuring the right of voters to universal and equal suffrage as well as to direct and secret bal- lot; - considering that political parties shall contribute to creating and expressing the will of the peo- ple; - recognising that the nationalities living in Hungary shall be constituent parts of the State and shall have the right ensured by the Fundamental Law to take part in the work of Parliament; - guaranteeing furthermore that Hungarian citizens living beyond the borders of Hungary shall be a part of the political community; in order to enforce the Fundamental Law, pursuant to Article XXIII, Subsections (1), (4) and (6), and to Article 2, Subsections (1) and (2) of the Fundamental Law, hereby passes the following Act on the substantive rules for the elections of Hungary’s Members of Parliament: 1. Interpretive provisions Section 1 For the purposes of this Act: Residence: the residence defined by the Act on the Registration of the Personal Data and Resi- dence of Citizens; in the case of citizens without residence, their current addresses.
    [Show full text]
  • Az 1249. Évi Szalonnai Határjárás És a Félreolvasott Yrmeg, Helyesen Yrmes Potoka
    AZ 1249. ÉVI SZALONNAI HATÁRJÁRÁS ÉS A FÉLREOLVASOTT YRMEG, HELYESEN YRMES POTOKA 1. A Szalonna név. – A Szalonna helynév eredetileg víznév volt. A Bódva jobb partjától nyugatra, a Rudabányai-hegység lábánál fakadó langyos forrás vizét a Vízgaz- dálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) vízkémiai laboratóriumában analizál- tattam. A vegyelemzés kimutatta, hogy a forrás vize enyhén sós. EbbPl arra következtet- tem, hogy a Szalonna helynév indítéka a forrás és a Bódvába torkolló patakja vizének sós volta lehet. A patakot bizonyára a honfoglaláskor itt meghódolt délszláv szolganép (l. alább) nevezhette el a maga nyelvén slana-nak, azaz ’sós’-nak. A honfoglaló magya- rok nyelvén lett ebbPl utóbb Szalonna, hasonlóan a disznó sóval tartósított, tehát ugyan- csak sós szalonná-jához. E szófejtésemet 1974-ben publikáltam, és ezt KISS LAJOS a FNESz. 1978. évi kiadásában, dolgozatomra utalva, a Szalonna helynév egyik származási lehetPségének ismerte el. E helynév tehát elPször a sós viz^ forrást és patakját jelölhette, majd a forrás környékét is. 1249-ben már a környezP nagybirtok neveként szerepel, vé- gül a birtok központjában kialakult település neve lett (DÉNES 1974: 703, 1983: 44–5). A 13. század elsP felében, a tatárjárás idején, a Bódva folyó partján egy nagyobb bir- toktest, Zolouna ~ Zolovna, azaz Szalonna birtok, amely a mai Szalonna és Martonyi községek együttes területét foglalta magában, az Örsúr nemzetség több családjának kö- zös tulajdonát képezte. A tatárjárás pusztításai után, 1249-ben adásvételi szerzPdés szü- letett, amelyet én úgy értelmezek (GYÖRFFY alább idézett álláspontja ettPl eltér), hogy a nemzetség ott birtokos családjai, egy kivételével, a maguk ottani birtokrészét, amelyet közös örökség jogán bírtak, a Nógrád megyébPl odaszármazott Tekus sárosi ispánnak és testvéreinek eladták.
    [Show full text]
  • Prehistoric Exploitation of Limnosilicites in Northern Hungary: Problems and Perspectives Zsolt Mester and Norbert Faragó
    Archaeologia Polona, vol. 54: 2016, 1 – 5 PL ISSN 0066 - 5924 Editorial The first scientific investigations of the sources of flint in Poland were undertaken by archaeologist Stefan Krukowski and geologist Jan Samsonowicz in the early 20th century. Krukowski used archaeological materials to identify the macroscopic char- acteristics of ‘chocolate’ flints, described their differences, and showed the potential location of the deposits (Krukowski 1920: 189–195; Budziszewski 2008: 33). In the search for deposits of flint, their outcrops, and prehistoric mines, Krukowski was accompanied by young geologist Jan Samsonowicz. The result of their cooperation was the discovery in 1921 of in situ deposits and surface accumulations of limestones containing fragments of flint and, in 1922, the identification of a prehistoric mine at Krzemionki Opatowskie (Krukowski 1923; Samsonowicz 1923; Bąbel 2014). This long tradition of studying siliceous rocks has continued at the Institute of Archaeology and Ethnology, Polish Academy of Science. In 1965 Zygmunt Krzak published the first characterization of gray white-spotted (świeciechów) flint (Krzak 1965) and five years later he described Turonian flint from Ożarów (Krzak 1970). In 1971 Romuald Schild devised a classification of ‘chocolate’ flint from the north-east margin of the Holy Cross (Świątokrzyskie) Mountains (Schild 1971, 1976) and Bogdan Balcer investigated a flint mine in Świeciechów, Kraśnik district, and the use of gray white-spotted (świeciechów) flint during the Neolithic (Balcer 1975, 1976). In 1980 Jacek Lech discussed the geology of Jurassic-Cracow flint and showed its relevance to archaeology (Lech 1980). Since that time Polish archeologists have carried out many investigations on different types of flint (e.g., Budziszewski and Michniak 1983/1989; Pawlikowski 1989; Budziszewski and Michinak eds 1995; Schild and Sulgostowska eds 1997; Matraszek and Sałaciński eds 2002; Gutowski 2004; Borkowski et al., 2008; Migaszewski et al., 2006, Krajcarz et al., 2014).
    [Show full text]
  • Terkep Tablazatos
    NÉPRAJZI GYÛJTEMÉNY, GÖMÖRSZÔLÔS RÁKÓCZI MÚZEUM, SÁROSPATAK KAZINCZY FERENC EMLÉKCSARNOK, A múzeum a történelmi Gömör értékeit gyûjti 1950-ben kezdte meg mûködését a vár falai SZÉPHALOM egybe. A régi iskola épületében lévô Kisgaléria a között. A vár építését, a Rákóczi család Sátoraljaújhelytôl 3 km-re, az egykori Kazinczy- környékbeli mûvészek alkotásainak, a könyvtárnak történetét, a XVI-XVII. század fôúri életét, kúria parkjában, 1873-ban Ybl Miklós tervei alap- és a kéziratgyûjteménynek ad otthont. A régi gaz- a Tokaj-hegyaljai szôlômûvelést, Zemplén ján épült a neoklasszicista mauzóleum, amelynek dasági épületben a gömöri kerámia, asztalosipari néprajzát és különleges enteriôröket, hutaü- kiállítása a neves nyelvújító, költô, irodalmár Ka- tárgyak, a háztartások eszközei láthatók. vegeket és habán kályhacsempéket mutat be. zinczy Ferenc életpályáját idézi fel. Síremléke a Az udvaron álló gazdasági épületben alakították ki A vár a hazai késô reneszánsz építészet védett parkban áll. Nem csupán irodalmi emlék- a néprajzi gyûjteményt. A szabadtéri gyûjtemény remekei közé tartozik, a Vörös-torony tetejérôl hely, hanem a Kazinczy-kultusz központja is. a hagyományos gazdálkodás eszközeit és szerszá- Pazar kilátás nyílik a környékre, híres terme a A szomszédos Sátoraljaújhelyen érdemes felke- mait mutatja be. A maga nemében páratlan apró Sub Rosa, ahol a Wesselényi-féle összeesküvés resni a Levéltárat, ahol Kazinczy dolgozott. falucskában hagyományos gazdaság és szövôdött. Falai között számos rendezvényt A kertet a Magyar Tudományos Akadémia
    [Show full text]
  • 2011. Évi Népszámlálás 3
    Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Debrecen, 2013 © Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-412-5 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Debreceni főosztályán az Informatikai főosztály, a Népszámlálási főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Malakucziné Póka Mária Összeállította: Csizmazia Tamásné Kissné Majtényi Mónika Malakucziné Póka Mária Sólyom Ildikó A táblázó programot készítette: Papp Márton A kéziratot lektorálta: Dr. Hajnal Béla Tördelőszerkesztők: Bulik László Dobróka Zita Kerner-Kecskés Beatrix Zombori Orsolya Weisz Tamás További információ: Novák Géza Telefon: (+36-52) 529-809, e-mail: [email protected] Internet: www.nepszamlalas.hu [email protected] (+36-1) 345-6789 (telefon), (+36-1) 345-6788 (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2013.056 TARTALOM Köszöntöm az Olvasót! ................................................................................................5 Összefoglaló .................................................................................................................7 1. A népesség száma és jellemzői ..................................................................................9 1.1. A népesség száma, népsűrűség..........................................................................9 1.2. Kormegoszlás, a férfi ak és a nők száma ................................................................11
    [Show full text]
  • VARGA A.: a Magyarországi Bodrogköz Mollusca Faunája
    Varga_Bodrogkoz_Mollusca.qxd 2009.01.12. 13:28 Page 27 FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2008 32: 27–55 A magyarországi Bodrogköz Mollusca faunája VARGA ANDRÁS ABSTRACT: This study reports the occurrence of 84 species from the Bodrogköz region of northeastern Hungary. The 65 species known from literature data are now extended with 19 species, which represent new records from this area. Theodoxus transversalis is believed to be extinct, and the presence of Anisus calculi- formis is dubious. Remarkable finds are the discoveries of live populations of Valvata macrostoma and Gyraulus riparius. This territory is inhabited by nine protected species, namely: Anisus vorticulus, Bielzia coerulans, Borysthenia naticina, Helix lutescens, Helix pomatia, Monachoides vicinus, Perforatella bidentata, Pseudanodonta complanata, Unio crassus. The species list is extended with 36, apparently non-indigenous species that were found in the flotsam of the Tisza and Bodrog Rivers. Bevezetés A Bodrogköz magyarországi területének (TUBA & SZIRMAI 2007) puhatestûivel foglalkozó átfogó dolgozatot a hazai malakológiai irodalomban (VARGA, FÜKÖH & KROLOPP 2005) nem találunk. Szórványos adatok elõfordulnak a publikációkban, de a terület szisztematikus fel- tárása még váratott magára. Az 1960-70-es években megtörtént több hazai problematikus genus revíziója (Aegopinella, Carychium, Oxychilus, Vallonia, Vitrea, stb.), s ezzel párhuzamosan megindult a magyarországi Mollusca fauna rendszeres felmérése, a hazai gyûjteményekben fellelhetõ adatok UTM rendszerû adatbázisba
    [Show full text]
  • Régészeti Kutatások Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében 1979
    RÉGÉSZETI KUTATÁSOK BORSOD-ABAŰJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN 1979. ÉVBEN B. HELLEBRANDT MAGDOLNA—SIMÁN KATALIN Abaújkér, Sárpatak I. (encsi j.) Az Abaújkérről az Aranyos patak völgyébe és az Abaúj szántóról Abaúj- alpárra vezető út 161,2 m-es magassági ponttal jelzett kereszteződésétől északra mintegy 150 x 50 m-es területen későbronzkori település nyomait figyeltem meg. A kerámia- és paticstöredékek mellett a szántásban egy helyen nagyméretű kövek voltak. Az anyagban néhány késő-középkori cserép is volt. Losits Ferenc Abaújkér, Sárpatak II. (encsi j.) Az Aranyostól Abaújalpár felé vezető út mellett, azon a részen, ahol az út észak felé kanyarodik, az attól nyugatra levő szántásban az út közelében né­ hány későbronzkori és késő-középkori cserép került elő. Losits Ferenc Abaújkér, Verőmáj-dűlő (encsi j.) Aranyoson, az Erdőbénye felé vezető úttól északnyugatra, a 161,2 m-es magassági ponttal jelzett útkereszteződéstől 200 m távolságban az Aranyos patak jobb oldalán levő domboldalon bronzkori cserepek kerültek elő a szán­ tásból. Losits Ferenc A baújvár- Vár (encsi j.) Az ispánsági vár területén a korábbi években feltárt templom É-i oldalán folytattuk a temető és település területének kutatását. Az 1978-ban megkezdett szelvényekben elvégeztük a nagyméretű Árpád­ kori hulladékgödör feltárását, felmérését, a szelvények metszetrajzolását. Az újonnan nyitott szelvényekben a templom É-i falának omladékát bontottuk ki. Elvégeztettük a templomrom felmérését is. Felmérő: dr. Horváth Alice építész­ mérnök. A templom alapfalait a felmentő falcsonkok szintjéig visszatemettük. Az ásatáson részt vett Wolf Mária régész. Gádor Judit 88 B. HELLEBRANDT MAGDOLNA—SIMÁN KATALIN Alsóvadász-Várdomb (encsi j.) A várdombon végzett rongálásokat 1978-ban jelentették a Herman Ottó Múzeumnak. Ezt követően 1979 tavaszán Nováki Gyula és Sándorfi György elvégezte a földvár szintvonalas felmérését.
    [Show full text]