A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Kiadványa
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
A KATONAI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLAT KIADVÁNYA 2013 3. szám A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tudományos-szakmai folyóirata Felelős kiadó Kovács József altábornagy, főigazgató A Tudományos Tanács elnöke Szerkesztőbizottság Elnök: Dr. Béres János dandártábornok Tagok: Dr. Magyar Sándor mk. alezredes Dr. Tóth Sándor mk. alezredes Keszman Oszkár alezredes, PhD hallgató Dr. Sabjanics István hadnagy, PhD hallgató Dr. Dövényi Zoltán DSc Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Prof. Szakály Sándor NKE rektorhelyettes Dr. Sz. Kovács Éva Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Dr. Kobolka István ezredes a Tudományos Tanács titkára Szerkesztő: Dr. Kobolka István ezredes Olvasó szerkesztő: Ledács Kiss Jenő nyá. ezredes Tördelő szerkesztő: Szabó Beatrix törzszászlós 2 TARTALOM ORSZÁGISMERTETŐ BÁLINT TAMÁS-DR. ZSIFKÓ MARIANN SZUDÁN ÉS TÉRSÉGE .................................................................................. 5 IFJ. MOLNÁR ERIK KRÍZIS MALIBAN: EGY NÉP, EGY CÉL, EGY HIT? ........................... 27 ÉRTÉKELÉSEK, ELEMZÉSEK, TANULMÁNYOK GÖMÖRI ROLAND A CIA IRÁNBAN ........................................................................................... 43 DR RITECZ GYÖRGY GONDOLATOK A MIGRÁCIÓS KIHÍVÁSOK KAPCSÁN ................... 55 LÓDERER BALÁZS CIMIC KÉPZÉS A „CIVIL SZERVEZETEK” CÍMŰ OKTATÁSI TÉMAKÖR ................ 73 BENE KRISZTIÁN A GESTAPO FRANCIAORSZÁGI TEVÉKENYSÉGE ÉS MŰKÖDÉSE ............................................................................................. 80 DR. TEKE ANDRÁS A MINDENNAPOK BIZTONSÁGSZEMLÉLETE ÉS A BIZTONSÁGSZOLGÁLTATÁS .............................................................. 97 DR. L. RÉDEI MÁRIA D.SC. IDEGENRENDÉSZETI ÉS MOBILITÁS-SZERVEZÉSI ÜGYEK A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN ........................... 114 CSÁSZÁR-CSUTORÁS PÉTER KOMOLY BIZTONSÁGI KOCKÁZATOT JELENTENEK A HAMIS SZOFTVEREK ......................................................................... 142 HAUSEL BENCE AZ AFRIKAI UNIÓ ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ STRATÉGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉSE ...................................................... 149 3 DR. GÁL ISTVÁN LÁSZLÓ A NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEN ALAPULÓ KÖZBIZTONSÁGI CÉLÚ GAZDASÁGI ELŐÍRÁSOK ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁG ÚJ BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN ............ 164 DR. RESPERGER ISTVÁN – DR. TÚRI VIKTÓRIA A STRATÉGIAI GONDOLKODÁS PSZICHOLÓGIAI HÁTTERE .................................................................................................... 182 CZENDER CSILLA-PÉLINÉ NÉMETH CSILLA AZ NRF CBRN JAT FELADATAINAK METEOROLÓGIAI TÁMOGATÁSA ...................................................... 195 AZ OLVASÓHOZ DR. BESENYŐ JÁNOS RECENZIÓ SZAKÁLY SÁNDOR: „AKIK A MAGYAR KIRÁLYI CSENDŐRSÉGET 1919 ÉS 1945 KÖZÖTT VEZETTÉK” CÍMŰ KÖNYVÉRŐL.................................................................................. 205 4 BÁLINT TAMÁS-DR. ZSIFKÓ MARIANN SZUDÁN ÉS TÉRSÉGE Absztrakt Szudán 1956-ban vált függetlené az Angol-Egyiptomi Kondominiumtól. A függetlenedés azonban felszínre hozta az ország határain belül élő eltérő etnikai, vallási, kulturális csoportok között lévő feszültségeket, amely az országot állandó polgárháborús térséggé változtatta. A muzulmán és a más vallási felekezetekhez tartozó lakossága közötti konfliktusok elsősorban az ország déli és nyugati részén jelentkeztek a legélesebben. A konfliktus Szudán déli tartományainak elszakadásához, Dél-Szudán létrejöttéhez vezetett. A fiatal állam a Szudánnal fennálló problémák mellett jelentős számú belső, megoldatlan államszerkezeti és társadalmi kihívással küzd. Az ENSZ csapatok nagyszámú jelenléte ellenére a nyugat-szudáni Darfúr térségben továbbra sem oldódtak fel a szembenálló felek közötti feszültségek és folyatódnak a fegyveres összecsapások. Emellett az érintett országok biztonsági helyzetét veszélyezteti, hogy a határok átjárhatósága miatt a térségben továbbra is várható etnikai-, gazdasági- és ideológiai érdekektől vezérelt csoportosulások határokon átívelő tevékenysége. Abstract In 1956, Sudan became independent from the British-Egyptian Condominium. But the independence brought to the surface the tensions between different ethnic, religious and cultural groups living within the borders of the country. The conflicts of the rivalries made the country to be the region of an ongoing civil war. Conflicts between the Muslim and other religious denominations took place mainly in the south and the west parts of the country. The conflict in Sudan led to the secession of the southern states and the creation of South Sudan. The young state is struggling not only with the existing conflicts with Sudan but the significant internal problems including deficiencies in public institutions and unresolved social challenges. Despite the presence of large number of UN troops in the Darfur region of Western Sudan the deep tension between the opposing parties still remains and contributes to the continuing armed clashes. Because of the porous borders, the security situations of the concerned countries are expected to be thretened by the crossborder activity of groups driven by ethnical-economical and ideological interests. Kulcsszavak: Szudán, Dél-Szudán, Darfúri konfliktus, ENSZ, EU, Csád, Nílus-Medence Kezdeményezés Keywords: Sudan, South-Sudan, Darfur conflict, UN, EU, Chad, Nile-basin Initiative 5 Témafelvetés 2011-ben Szudán a déli tartományok elszakadásról szóló népszavazással hívta fel magára újból a nemzetközi közösség figyelmét. Az ország függetlenné válása reményt ébresztett a szakadár ország területén élőknek és példát adtak több önállóságáért küzdő afrikai etnikai-vallási csoportosulásnak. A helyi lelkesedés mellett a nemzetközi közösség is elvárással tekint az ország biztonsági helyzetének alakulására, mert annak gazdasági-társadalmi kihívásai hatását gyakorolnak többek között az EU térségbeli politikájára is. 1. sz. kép: Szudán és Dél-Szudán in: http://ds-lands.com/south-sudan/ (letöltés ideje: 2013. 10. 7.) Cikkünkben ezért áttekintjük Szudán és Dél-Szudán kapcsolatát, részletesen kitérünk a szudáni Darfúr térség konfliktusaira, majd kitekintést adunk a térség biztonsági kockázataira. 6 Történeti bevezető Az utóbbi 2000 évben Szudán területén elsősorban „nílusi-hámita” nyelveket beszélő és számos bantu etnikai csoport telepedett le vagy tartózkodott ideiglenesen. Kutatások arra mutatnak rá, hogy az adott területen az utóbbi 500 évben is jelentősen változott a lakosság lélekszáma és etnikai összetétele.1 A Dél-Szudán elszakadása előtt az ország lakosságának 60%-a arab2 származású volt, 12%-a a dinka, 7%-a a bedzsa és közel 4%-át a nuer törzsek alkotják. E főbb etnikai csoportok mellett még számos más eltérő nyelven beszélő törzs is található Szudán és Dél-Szudán országhatárain belül.3 Ahhoz, hogy láthatóvá váljon e sokszínűség oka röviden kitérünk Szudán történelmének kulcspontjaira, amelyek megértése hozzájárul a térség összetett biztonsági helyzetével összefüggő dinamikák pontosabb értékeléséhez is. Szudán elemzésénél fontos megállapítani, hogy az ország történelme nagy mértékbe összefügg Egyiptom adott időszakra vonatkozó politikai-gazdasági helyzetével és annak törekvéseivel. Ezt bizonyítja, hogy már az egyiptomi fáraók több alkalommal (i.e. 1950, i.e. 1550-1100) megszállták az akkori Núbia nagy részét, az ott található fontos ásványi anyag kincsek kitermelése és rabszolgák szerzése miatt.4 Az egyiptomi törekvések mellett azonban a területen létezett5 önálló, független államok is szoros politikai-gazdasági kapcsolatot tartottak fent Egyiptommal. Erre jó példa az ókori Kusita Birodalom is, amely Egyiptommal való békés időszakaiban jelentős gazdasági, kulturális, diplomáciai és katonai együttműködést valósított meg. A felek közötti együttműködés jelentős hatást gyakorolt a lakosság vallására, hiedelmeire, szokásaira is. Megjegyezendő, hogy az átvétel mellett a kusiták megőrizték saját hitvilágukat is. Szudán hitvilágára és politikájára jelentős befolyása volt a vezetőség és a lakosság keresztény hitre való áttérése. Először a térségben a Kr.e. 1. században Meroe Birodalomban jelent meg az új hit, majd a város elpusztítását követően6 az új núbiai királyságok lakosai tértek át - görög és kopt, valamint természetesen egyiptomi – hatásra keresztény vallásra. A keresztény hit egyrészt hozzájárult a 1 J.D.FAGE: Afrika története, Osiris Kiadó, Budapest, 2004, 97.o. 2 Juhayna, dzsalin, kawahla arab törzsek. in: Besenyő János: Országismertető Szudán, „Sereg Szemle” kiadvány, OOK-Press Kft, 2010, 37.o. 3 Kutatások szerint a térségben 134 önálló nyelvet beszélő etnikai csoport található. in: Besenyő János: Országismertető Szudán, „Sereg Szemle” kiadvány, OOK-Press Kft, 2010, 37.o. 4 Phylis M. Martin, Patrick O’Meara: Africa Third Edition, Indiana University Press, Bloomington, 1995, 69. o. 5 Kusita birodalom, Meroe birodalom, majd három királyság Nobatia, Makuria, Alodia. 6 Az Axum királyság seregei Kr.u. 350-ben foglalták el és semmisítették meg a várost. 7 lakosság összetartozásának kialakításához, másrészt a kolostorok és iskolák építésével a helyi elit képzéséhez.7 Kr.u. 641-ben az Arab-félszigetről megindult hódító arab törzsek legyőzték az egyiptomi Alexandriában tartózkodó bizánci erőket, amely egyet jelentett az arab invázió térségbeli kezdetével. Kr.u. 641-642-ben az arab törzsek megtámadták és ideiglenesen elfoglalták Makuriát is, amely agresszió sorozat ellen végül sikeresen védekezett a keresztény királyság.8 A harcokat követően a felek szerződésben rögzítették egymással szembeni követeléseiket, amelynek következményeképpen ideiglenesen felhagytak