Folia Anthropologica 16
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT BERZSENYI DÁNIEL PEDAGÓGUSKÉPZŐ KÖZPONT FOLIA 16. kötet ANTHROPOLOGICA Szerkeszti TÓTH GÁBOR 16. kötet FOLIA ANTHROPOLOGICA SZOMBATHELY 2020 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT BERZSENYI DÁNIEL PEDAGÓGUSKÉPZŐ KÖZPONT FOLIA ANTHROPOLOGICA Szerkeszti TÓTH GÁBOR 16. kötet SZOMBATHELY 2020 FOLIA ANTHROPOLOGICA Tudományos és módszertani folyóirat ALAPÍTOTTA 1997-ben Kápolnásnyéken, a Vörösmarty Mihály Emlékmúzeumban, a FIATAL ANTROPOLÓGUSOK TÁRSASÁGA Szerkeszti: TÓTH GÁBOR Szerkesztőbizottság: BERNERT ZSOLT BUDA BOTOND KUSTÁR ÁGNES SUSKOVICS CSILLA SZIKOSSY ILDIKÓ TARGUBÁNÉ RENDES KATALIN A KARI KIVÁLÓSÁGI PÁLYÁZAT TÁMOGATÁSÁVAL Kiadja az ELTE SEK Felelős kiadó: Dr. Lenner Tibor PhD Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ BDPK Igazgató Nyomdai munkák: CC Printing Kft. HU ISSN 1786-5654 A szerkesztő címe: Editor: Dr. G. A. Tóth, PhD. ELTE Savaria University Centre, Dr. habil. Tóth Gábor PhD. Institute of Biology BDPK, Biológiai Tanszék 9700 Szombathely, 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. Károlyi G. tér 4. [email protected] HUNGARY https://sek.elte.hu/biologia/kiadvanyok/folia-anthropologica?m=516 A tanulmányok két lektor véleményének figyelembe vétele után kerültek közlésre. Folia Anthropologica 16; 3. (2020) TARTALOM Éry Kinga Csákvár késő római kori népességének embertani vázlata 5. Marcsik Antónia Rácz Piroska Treffner, Johanna Cross asymmetry of the upper and lower limb bones 29. Kirchengast, Sylvia among early medieval Avar skeletons from Austria Czékus Géza Spanyolnátha Szabadkán 41. Tóth Gábor Körmendi Növekedésvizsgálat 2018 71. Suskovics Csilla (Előzetes eredmények) Sántha Ágnes Nemzeti kisebbségi lét és egészségi állapot Erdélyben 81. Lendvai Rezső Elsősegélynyújtás fogyatékossággal élve 87. Lendvai Andrea Tóth Nóra L. Az agyrázkódás felismerésének vizsgálata 97. Dolnegó Bálint szabadidő- és versenysportban Szikossy Ildikó Medical history cases on the naturally mummified 103. Hungarian mummies from the 18th Century Tóth Gábor 85 éve halt meg Csörsz Károly ideggyógyász, a hazai 113. populációgenetikai és alkattani vizsgálatok egyik úttörője Szabó T. Attila Irodalmi szemle 115. Straub Péter Könyv ismertetés 117. 3 Folia Anthropologica 16; 5−28. (2020) CSÁKVÁR KÉSŐ RÓMAI KORI NÉPESSÉGÉNEK EMBERTANI VÁZLATA Éry Kinga1, Marcsik Antónia2, Rácz Piroska3 1 2 Budapest, SzTE, Szeged 3 Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest Abstract: Anthropological sketch of the Late Roman Period population from Csákvár. At Csákvár- Széchenyi úti kertek site (Hungary, Fejér county) there was excavated a part of a huge Late Roman Period cemetery. 1911 graves came to light, from which 1656 skeletons could be examined. There were 593 infant, 101 juvenile, 454 male and 508 female skeletons. In the adultus age group the mortality rate of the males were higher than that of the females. The traumatic alterations show as well that men were exposed rather to physical stress. The population belonged to the Europoid great race mainly with a dolichocranic skull and tall stature, and shows similarity with the series from Esztergom-Bánomi-dűlő, Tác-Margittelep and Pécs-István-tér. There were 17 artifically deformed skull in the material. In a double grave two decapitated men were buried. No archaeological analysis was accomplished by this time. Keywords: Paleoanthropology, Late Roman Period, Pannonia, Artificial skull deformation, Decapitation Bevezetés A Vértes hegység déli lankáin fekvő Csákvár városa (Fejér megye) római kori falakra épült. Feliratos kövei és bélyeges téglái nyomán Kuzsinszky Bálint 1903-ban az épületek korát az 1–2. századra keltezte, felvetve egyúttal annak lehetőségét, hogy a hely a forrásokból ismert Floriana városával azonos. Az építmények korai keltezéséhez képest a város területén feltárt csontvázas temetkezéseket első értékelőjük, Marosi Arnold 1937-ben a késő római időszakra vélelmezte. De ugyanezt erősítette meg kisebb leletmentések során Fitz Jenő 1963-ban, Jungbert Béla 1981-ben és Fülöp Gyula 1985-ben; majd pedig Nádorfi Gabriella 1981 és 1992 közötti ásatásai. A feltárások régészeti jellemzőiről mindössze Salamon Ágnes és Barkóczi László 1971-ben írott tanulmánya, valamint Nádorfi Gabriella ásatási jelentései és 1996-ban megjelent rövid összegzése szolgál ismeretekkel. E szerint a temetkezések kezdete a 3–4. század fordulójára, felhagyása az 5. század közepére tehető, utóbbira a sírok hun kori, gót és alán leletei utalnak. A csákvári késő római kori népesség embertani jellemzőiről 16 csontváz alapján elsőként Nemeskéri János adott hírt 1956-ban, ezek a leletek azonban mára nem találhatók. Jelen munkánk Nádorfi Gabriella Csákvár-Széchenyi úti kertek néven bejegyzett ásatásának 1656 csontvázát elemzi, melyek közül az első a 82-es, az utolsó az 1911-es sírszámú. A vizsgálat az alábbi szerzők módszereit követte. Mérés és leírás: Martin, R. 1928; Martin, R. és Saller, K. 1957. Testmagasság-számítás a mindkét oldali karcsont, orsócsont, combcsont és sípcsont alapján: Sjøvold, T. 1990. Életkor-meghatározás magzatnál és újszülöttnél: Kósa, F. 1989; 1–14 évesnél Schour, I. és Massler, M. 1941; 15–19 évesnél Schinz, H. et al. 1952; 20–x évesnél: Nemeskéri, J., Harsányi, L. és Acsádi, Gy. 1960. Nemmeghatározás: Éry K., Kralovánszky A. és Nemeskéri J. 1963. Halandóságszámítás: Coale, A. J. és Demeny, P. 1983. Távolságszámítás és dendrogramszerkesztés: Penrose, L. S. 1954; Knussmann, R. 1967; Creel, N. 1968; átlagszórás és dimorfikus koefficiens: Alekszejev, V. P. és Debec, G. F. 1964. A leletek a székesfehérvári Szent István Király Múzeum embertani gyűjteményében találhatók, részben leltározottak 83.1.1.–83.1.343. és 84.1.1.–84.1.310. leltári számok alatt. 5 Eredmények Életkori és nemi megoszlás A vizsgált 1656 csontmaradványból 593 (35,81%) gyermek, 101 (6,10%) ifjú (15-19 éves), 962 (58,09%) felnőtt. A felnőttek közül 454 (47,19%) férfi, 508 (52,81%) nő. Halandósági mutatók Csákvár-Széchenyi úti kertek lelőhely csontvázainak korcsoporti jellemzőit rövidített halandósági táblában1 adjuk meg, feltüntetve rajta Coale és Demeny Kelet 5. szintű modelljének értékeit is, amelyek történeti sorozatok esetében irányadónak tekinthetők (1. táblázat). Az adatokat grafikusan is szemléltetjük (1. ábra). 1. ábra: Csákvár-Széchenyi úti kertek. Halálozási görbék Figure 1. Csákvár-Széchenyi úti kertek. Mortality curves A csákváriak halandósági mutatói szerint alacsony a 0 évesek száma, amely a feltárt egyének 1 százalékát sem éri el. A csecsemőkorú halottak várhatónál alacsonyabb jelenléte azonban régi korok temetőiben másutt is megfigyelhető, s okát a kutatás a sekélyebb mélységű gyermeksírok pusztulásá- val vagy valamely temetkezési szokással magyarázza (Éry et al. 1997, Merczi 2005). Az össz- népességben legkedvezőtlenebb az 5-9 éves korosztály halandósága. A felnőtt népességet tekintve a halálozási görbe mindkét nemnél kétcsúcsú, a 35–39 és a 45–49 éves korcsoportokban jelentkezik a legmagasabb a halandóság. Jelentős különbség viszont, hogy a 35–39 éves korcsoportban és az adultus kor egészében is a férfiak halandósága kedvezőtlenebb, míg a nőknél a 45–49 éves korcsoportban és a maturus kor folyamán magasabb a halandóság. Ez a jelenség talán a férfiak fokozott testi igénybevételének lehet a következménye. A koponyák metrikus és formai jellemzői Mindkét nemre érvényesen a csákváriak agykoponyája hosszú, középszéles és alacsony- középmagas (M 1, 8, 17, 20, 8:1, 17:1, 17:8), koponyaalapja középhosszú (M 5), homloka középszéles (M 9), arcváza rövid, középszéles és középmagas (M 40, 45, 47, 48, 47:45, 48:45). A szemüreg a férfiaknál középszéles, a nőknél középszéles-széles (M 51); mindkét nemnél középmagas (M 52); a szemüregjelző szerint mindkét nemnél alacsony (M 52:51). Az orrüreg középszéles és középmagas (M 1 Ezúton is köszönjük Bernert Zsoltnak a csákvári halandósági tábla kiszámítását. 6 54, 55, 54:55), az állkapocs középszéles-széles (M 65, 66). E jellemzésnél az átlagokat és az osztályok közötti megoszlást egyaránt figyelembe vettük (2–3. táblázat). A méretek és jelzők osztályeloszlását tekintve a legnagyobb gyakoriság mindkét nemnél többnyire azonos helyen található, csupán az archossz, a szemüregszélesség és a szemüregjelző eseté- ben van eltérés (M 40, 51, 52:51) (3. táblázat). Szórás és szóráshányados tekintetében és ugyancsak mindkét nem esetében az átlag körüli érték a jellemző. Szignifikánsan nagy szórás mindössze a férfiak szemüregmagassága és két jelzője (M 52, 8:1, 20:1), a nők koponyaszélessége és három jelzője (M 8, 8:1, 17:8, 54:55) esetében észlelhető. Szignifikánsan kis szórás mindössze a férfiak arcmagassága (M 47) és a nők járomívszélessége (M 45) esetében mutatkozik (2. táblázat). Alaki sajátosságokban is csekély a nemi különbség. Mindkét nemre jellemző az erőteljesen ívelt nyakszirt, a mérsékelten hátrafutó homlok, a mérsékelten előreálló felső állcsont és a mély szemfogi árok. Számottevőbb nemi különbség csupán a férfiaknál erőteljesebben kiugró orrtövis (4. táblázat). A vázcsontok metrikus jellemzői Az átlagértéket tekintve a férfiak közepes (166,82 cm), a nők nagyközepes (156,15 cm) termetűek; ugyanakkor a legnagyobb gyakoriságot mindkét nemnél a magas termetűek osztályában találjuk (5–6. táblázat). Traumás elváltozások Jelen publikációban a kóros elváltozások közül csak a traumákra (s azokra is röviden) térünk ki (7. táblázat). Vágási sérüléseket 15 év felettieken és többségében férfiakon találtunk, előfordulásuk a koponyán gyakoribb, mint a vázcsontokon. Utóbbiból két esetben lefejezés (feltehetőleg szabályos kivégzés) történt,