A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Piachelyeinek Vizsgálata, Különös Tekintettel a Térségfejlesztési Hatásokra
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet piachelyeinek vizsgálata, különös tekintettel a térségfejlesztési hatásokra PhD-értekezés Nezdei Csilla Témavezető: Majdánné Dr. Mohos Mária PhD Pécs, 2019. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés és célkitűzés ............................................................................................. 4 2. Szakirodalmi összefoglalás ....................................................................................... 11 2.1. Szakirodalmi összefoglalás – fogalmak ............................................................... 11 2.2. Vidék, vidékfejlesztés, térségfejlesztés ................................................................ 18 2.3. A Balaton kiemelt üdülőkörzet területisége, a vidék-problematika ..................... 27 2.3.1. Területiség – jogszabályi alapok ................................................................... 27 2.3.2. Tájtörténet – a területhasználat változása ...................................................... 29 2.4. Balaton és piachelyek ........................................................................................... 35 2.4.1. A piachelyek jelentősége ............................................................................... 35 2.4.2. A piachelyek csoportosítási lehetőségei ........................................................ 41 2.4.3. A piachelyek szerepe a nemzetközi és hazai szakirodalomban ..................... 43 3. Alkalmazott kutatási módszerek ............................................................................... 52 3.1. Másodlagos módszerek ......................................................................................... 52 3.2. Empirikus módszerek .......................................................................................... 55 3.2.1. Adatbázis-építés............................................................................................. 55 3.2.2. Piachely-típusok kiválasztási kritériumai, a piachely-fejlesztési szempontok adatbázisai .................................................................................. 59 3.2.3. Piachelyi kereslet térszerkezeti jellemző ....................................................... 65 3.2.4. Turisztikai potenciál ...................................................................................... 67 4. Eredmények ............................................................................................................... 69 4.1. A BKÜ főbb mezőgazdasági jellemzői ................................................................ 69 4.1.1. A Balaton térség fejlesztési lehetőségei – agrárgazdasági kapcsolódás ........ 69 4.1.2. Területi nézőpontok – szakértői vélemények ................................................ 77 4.2. Adatbázis regionális pontosítása .......................................................................... 81 4.3. Üzemeltetői aspektus ............................................................................................ 86 4.3.1. Piacterek az üzemeltetői tapasztalatok tükrében ........................................... 86 4.3.2. Üzemeltetői gyakorlatok................................................................................ 95 4.3.2.1. A Balaton-felvidéken ............................................................................ 95 4.3.2.2. A déli part kilátása ................................................................................ 99 4.4. Termelői aspektus ................................................................................................. 101 4.4.1. A Balaton-térségi gazdaságok helyzetképe és kilátásai – felmérés eredményei ..................................................................................................... 101 2 4.4.2. Az értékesítők „küldő” területe a balatoni piacokon ..................................... 108 4.5. Fogyasztói aspektus .............................................................................................. 113 4.5.1. A balatoni piacok kereslete – a vevőkör „küldő” területe ............................. 113 4.5.2. Területi különbségek értelmezése északon és délen...................................... 119 4.5.3. Fogyasztói attitűdök az üdülőkörzeti piactereken ......................................... 121 4.5.4. A vásárlói perferenciák a Balaton-régióban .................................................. 130 4.5.5. Piachely-fejlesztési igények meghatározása .................................................. 135 4.6. Termelői piachelyek rekreációs funkcióban ......................................................... 137 4.6.1. A piachelyi csoportosítás vásárlói alapjai ..................................................... 137 4.6.2. A termelői piacok turisztikai szempontú elméleti kategorizálása ................. 139 4.6.2.1. Piac mint program, attrakció: a Hévízi Termelői Piac példája ............. 142 4.6.2.2. Vidékfejlesztés és gasztronómia: vidéki értékek nyomában ................ 142 4.6.2.3. Tihany és a levendula – település a helyi termék mögött ..................... 146 4.7. A piachelyi minősítési rendszer módszertani elve – javaslat ............................... 147 4.8. Pályázati források – A régiós piacfejlesztés pénzügyi fedezete és fenntarthatósága ..................................................................................................... 151 4.9. Biopiacok, biotermékek ........................................................................................ 160 4.10. Marketingfejlesztés a piachelyekre ...................................................................... 172 4.10.1. A marketingstratégiához vezető auditok a piachely, mint termék esetében ......... 172 5. Eredmények összefoglalása ....................................................................................... 176 6. Következtetések és javaslatok ................................................................................... 184 6.1. Piachely-fejlesztés marketinggel ............................................................................... 184 6.2. Branding, védjegy, márka, termékfejlesztés ............................................................. 188 6.3. Bioterméken alapuló jövőkép .................................................................................... 189 6.4. Jogszabályi és pályázati szempontok ........................................................................ 190 6.5. Minősítési javaslat ..................................................................................................... 191 7. Köszönetnyilvánítás .................................................................................................. 192 8. Felhasznált irodalom ................................................................................................. 193 9. Rövidítések jegyzéke ................................................................................................. 216 10. Ábrás és táblázatok jegyzéke .................................................................................... 217 11. Mellékletek ................................................................................................................ 222 3 1. Bevezetés és célkitűzés Területfejlesztés és vidékfejlesztés – két gyakran említett fogalom az utóbbi évtizedek nemzetközi és magyarországi fejlesztési irányai között, amelyek céljukban ugyanúgy egy adott térség életminőségének javulását, társadalmának és környezetének pozitív változását szorgalmazzák. Hatásukat jobb és előnyösebb lehetőségek megteremtésével (annak koncepciójával), intézmény- és eszközrendszerük által képesek nyomatékosítani. Hazánkban a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció foglalja keretbe azokat a rendelkezésünkre álló hazai természeti, társadalmi és gazdasági adottságokat, hosszú távú fejlesztési irányokat, amelyek egyben megfelelnek a területfejlesztés általános (technikai) céljainak.1 Ezen fejlesztési irányzatokat képviselik az értékteremtő és foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés; egészséges és megújuló társadalom; természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme; valamint a térségi potenciálra alapozott, fenntartható térszerkezet (Nemzeti Fejlesztés 2030 – OFTK2). A területfejlesztés elmélete mellett kiemelt hangsúlyt kell helyezni a komplex szemléletet megkövetelő gyakorlati megvalósításra, megvalósíthatóságra is. Egy térség társadalmi- területi konfrontációi, legyenek azok akár önnön fejlődéséből, akár az ember általi beavatkozásból eredeztethetők, újabb és újabb kihívás elé állítják a szakembereket. A területfejlesztési tevékenység hazai szakértői ugyan számos nemzetközi és/vagy hazai jó gyakorlat adaptálására tesznek kísérletet egy-egy fejlesztést igénylő térségben (például sajátos intézmény- vagy eszköz(rendszer), intézkedés bevezetésén keresztül), azonban rövid távon is hatékony megoldást az eddigi időszakban alig figyelhettünk meg. Mindez a társadalmi legitimáció hiányára vezethető vissza (SARUDI CS. 2003; BUDAY-SÁNTHA A. 2004; KAJNER P. 2007; LÁSZLÓ M. – PAP N. 2007). A vidékfejlesztés, a területfejlesztéshez hasonlóan, a területi konfliktusok megoldását tekinti elsődleges céljának, amelyet az alulról szerveződő, helyi összefogásra épülő fejlesztési ötletekkel kíván megvalósítani. A két tevékenység különbsége abban fogalmazható meg, hogy míg előbbi célzottan a vidéki területek társadalmi és 1 A területfejlesztés hat technikai célja a munkahelyteremtés és munkanélküliség mérséklése; a túlnépesedett városközpontokra