53 KITAIBELIA XV. évf. 1–2. szám pp.: 53–63. Debrecen (2010) 2011

Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez IV.

BAUER Norbert

MTM Növénytár, H–1476 Budapest, Pf. 222., [email protected]

A Balaton-felvidék flórájának különleges elemei, legfontosabb jellemvonásai, nagy vonalakban már BORBÁS (1900), PILLITZ (1910) monográfiái alapján láthatók. A Borbás-flóraművet tanulmányozva rögtön feltűnik, hogy kitűnő alapmunkákra támaszkodhatott, Kitaibel és a keszthelyi botanikusok (Szenczy, Hutter, Wierzbicki) nevén túl ki kell emelni Simonkai Lajost, akit a Balaton mellékén is számos értékes növényfaj első megfigyelőjeként említhetünk, Füred, és Badacsony körüli gyűjtései igen jelentősek (SIMONKAI 1874). A terület flórájának kutatása a 20. században is folyamatosnak mondható, Soó Rezső munkásságát (SOÓ 1928, 1930, 1931, 1932) követően változó intenzitással folyt. A később inkább jellemző vegetációkutatások is számtalan értékes adatot szolgáltattak (pl. FELFÖLDY 1950, DEBRECZY 1966, 1967, 1968, KOVÁCS–TAKÁCS 1995, PENKSZA et al. 1996). A flórára, a fajok pontos elterjedésére, a növényföldrajzi kép tisztázására irányuló dolgozatok nagyobb számban csak az 1990-es évektől jellemzőek (ALMÁDI 1998, BAUER et al. 1999, 2000, 2004, BARINA 2004, MÉSZÁROS – SIMON 2009). A Balaton-felvidék flórájának szisztematikus kutatása, a viszonylag jó feltártság ellenére, még napjainkban is számos új eredményt hoz, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy flórájának kutatása, a taxonok elterjedési viszonyainak pontosítása még hosszabb távon munkát ad a területen dolgozó botanikusoknak. E dolgozatba a cikksorozat korábbi részeinek (BAUER et al. 1999, 2000, 2004) megjelenése óta, a területen végzett florisztikai adatgyűjtéseim eredményeiből válogattam ki néhány ritkább, ill. a Balaton-felvidék egyes részterületeire korlátozódó elterjedésű, növényföldrajzi szempontból fontos fajra vonatkozó megfigyeléseimet. Az enumerációban a tájföldrajzi értelemben vett Balaton-felvidékről származó adatokon túl, ezúttal néhány Tapolcai-medencei, ill. a Balaton É-i partjának nádas övéből származó megfigyelés is található. Az új adatok között kiemelést érdemel az Orobanche bartlingii Griseb., Lycopsis arvensis L., Centunculus minimus L., Centaurea scabiosa L. subsp. vertesensis (Boros) Soó, Euphorbia angulata Jacq. és két érdekes, hibrid eredetű taxon előkerülése (Euphorbia × angustifrons Borb., Prunella × intermedia Link). Az elmúlt néhány évben, hosszabb idő után sikerült bizonyítani a Lepidium graminifolium L., Trifolium retusum L., Herniaria incana Lam., Campanula rapunculus L., Crepis praemorsa (L.) Tausch. aktuális előfordulásait. A terület szisztematikus kutatásának köszönhetően lassan letisztul számos növényföldrajzi szempontból fontos taxon elterjedési képe. Úgy tűnik a keleti peremterületekre (~Vilonyai-hegyek) koncentrálódik, pl. a Hypericum elegans Steph., Silene bupleuriodes L., Serratula radiata W. et K., Ornithogalum comosum L. regionális elterjedése, kapcsolódva a Keleti-Bakony érintkező peremrészeihez. Ide tartozó faj az Agropyron pectiniforme R. et Sch. is, annak ellenére, hogy előkerült egy meglepő előfordulása jóval nyugatabbra, a – különféle reliktumokban gazdag – Csobáncon is. Számos növény kelet felől jellemzően Balatonfüred, Aszófő, Tihany környékéig, némelyikük ettől kissé nyugatabbra is jellemző; ilyen az Artemisia alba Turra, Crupina vulgaris Pers. in Cass., Seseli leucospermum W. et K., Viola ambigua W. et K., Taraxacum serotinum (W. et K.) Poir. A tájegység csaknem egészét végigkísérő, de elszórtan előforduló elemnek látszanak, pl. az Inula germanica L., Artemisia pontica L., Alcea biennis Winterl, Echium italicum L., Muscari tenuiflorum Tausch., Trifolium striatum L.. A közölt, ritka fajok közt kiemelés érdemel a Hieracium wiesbaurianum Uechtr. ex Baenitz, mely nagyobb sziklaalakzatokhoz kötődő (dolomiton, bazalton egyaránt megjelenő), ritka reliktumnak tűnik. A Galium austriacum Jacq. ehhez kicsit hasonlóan viselkedik, előfordul több bazalt tanúhegy sziklás lejtőin, de dolomitsziklákon az eddigi adatok szerint a Balaton-felvidéken – a Keszthelyi-hegységgel és a Keleti-Bakonnyal ellentétben – ritka. A Dunántúl Ny-i részével közös taxonok a vizsgált terület kicsiny részterületeire korlátozódnak (pl. Silaum silaus (L.) Schinz. et Thell., Carex fritschii Waisb.) a Balaton-felvidék Ny-i peremvidékén. Érdekes adat a Cyclamen purpurascens Mill. újabb, ezúttal Balatonfüred mellett előkerült kis populációja, mely alapján a faj Balaton- felvidék keleti felén való őshonosságának kérdése (vö. BAUER 2009) is megoldódni látszik. Munkám egyik fontos részcélja a Balaton-felvidéken is egyre jobban pusztuló, fokozatosan beépülő, nyaralóövezetté alakuló szőlőhegyek ritka gyomfajainak dokumentálása, melyek közül néhány (Althaea cannabina L., Erodium ciconium (L.) L’Hérit, Tordylium maximum L.) az enumerációban is szerepel, a gyakoribbakra, kevésbé

54 BAUER N.: Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez IV. veszélyeztetettekre (pl. Adonis aestivalis L., Calepina irregularis (Asso) Thell.) e dolgozat nem tér ki. Egy- egy, főképp a Balaton-parti nádas övhöz, ill. a Tapolcai-medence térségéhez kötődő, ritkább mocsári-/lápi növény (pl. Peucedanum palustre (L.) Mönch, Urtica kioviensis Rogow., Rumex maritimus L.) újabb adatai is megtalálhatók a válogatásban. E dolgozat néhány kivételtől eltekintve nem foglalkozik a területen csaknem általánosan elterjedt, ill. megfelelő élőhelyein gyakori fajokkal [pl. Anacamptis pyramidalis (L.) Rich., Pulsatilla nigricans Störck, Inula oculus-christii L., Coronilla coronata L., Linum tenuifolium L., Paronychia cephalotes M. Bieb. Polygala major Jacq. stb.], illetve azokkal sem, melyek elterjedési viszonyai már elég pontosan tisztázódtak (pl. Allium moschatum L., Aethionema saxatile (L.) R. Br., Hepatica nobilis Schreb.). Az enumerációba felvett taxonok nomenklatúrája KIRÁLY (ed. 2009) munkáját veszi alapul (néhány kivételtől eltekintve), ellenben a sorszámozás itt is a cikksorozat korábbi részeiben követett Soó-féle rendszert (HORVÁTH et. al. 1995) követi. Az alább közölt adatok igen jelentős része herbáriumi példánnyal dokumentált adat (BP). Az előfordulási adatok földrajzi nevének megadásakor alkalmazott rövidítések a következők: á. – árok; e. – erdő; h. – hegy; d. – domb; p. – patak; v. – völgy.

Enumeráció

8020.00 Ophioglossum vulgatum L.: : 288.00 Medicago monspeliaca (L.) Trautv.: Tihany: Tóti-tető alatti lápréten; (SZABÓ 1987, BAUER et Szélmarta-sziklák D-i oldalán, Nyereg-h., Csúcs- al. 2000). h. gerincén, felnyíló, száraz gyepekben, 8039.00 Gymnocarpium robertianum (Hoffm.) bazalttufán; (SIMONKAI 1874, BORBÁS 1900, Newm.: Balatonfüred: Koloska-forrás, a kiépített Boros ap. RÉDL 1942: „Pétfürdő”, BAUER 2008). forrás kőfalán él néhány töve; (BORBÁS 1900, 297.00 Medicago rigidula (L.) All.: Balatonfüred: MÉSZÁROS – SIMON 2009). Száka-h., Győr-h., szőlők közti köves 26.00 Anemone sylvestris L.: Litér: Mogyorós-h.; mezsgyéken; Balatonszőlős: Dobogó, murvás Öskü: Péti-h., Peremartoni-e.; : Szent úton; Aszófő: Öreg-hegy-alja, murvás út szélén; Mihály-h.; : Csákány-h.; : Öreg- (ALMÁDI 1998, BAUER et al. 1999, 2004, MÉSZÁROS h.; Balatonfüred: Kéki-v.; Aszófő: Giligó; mész- – SIMON 2009). kedvelő-tölgyesekben, erdőszegélyeken szórvá- 311.00 Trifolium retusum L.: Köveskál: Fekete-h., nyosan; (BORBÁS 1900, PILLITZ 1910, BAUER – egykori legelőn, földúton; Tihany: Öreg- MÉSZÁROS 1998, BAUER et al. 1999, 2000). Levendulás (Somlyay Lajossal), Apáti-h., 61.00 Thalictrum aquilegiifolium L.: Balatonalmá- Kiserdő-tető, Szélmarta-sziklák taposott, száraz di–Vörösberény: Hársas-v.; Balatonalmádi: Sátor- gyepjeiben; (először Jávorka és Felföldy h.; Szentkirályszabadja: Kő-hegy-v.; Szentbék- gyűjtötték „Köveskál felett” 1959 BP). kálla: Bocskor-kút-v.; (BAUER – MÉSZÁROS 1998). 317.00 Trifolium diffusum Ehrh.: Kisapáti: Szent 64.02 Thalictrum simplex L. subsp. galioides György-h., a Vércse-szirt alatt szőlők közti (Nestler) Borza: : Tó-fő, degradált mezsgyén és csúcs körüli gyepekben; Pécsely: kiszáradó-lápréten; Csengő-h. alja, a hegy Ny-i lábán, löszös sztyeprét 71.00 Nymphaea alba L.: : Kerek- szélén; (SIMONKAI 1874: Tihany, BAUER et al. sziget, Nádas-tó (=Derítő-tó); Alsóörs: Szerda- 2004: Csobánc). helyi-öböl, Balaton; (BORBÁS 1900, KÁRPÁTI – 328.00 Trifolium striatum L.: Balatonalmádi: LANTOS 1978, MÉSZÁROS – SIMON 2009). Halacs, Köcsi-ó körüli tölgyesek szélén; Felsőörs: 93.00 Amelanchier ovalis Medik: Vilonya: Szent Forrás-h., Cinege-d.; Alsóörs: Suhatag-dűlő; Mihály-h., a dolomitpúp csúcsának É-i letörésén; Tótvázsony: Csatár-h.; Veszprémfajsz: Kálvária- (BORBÁS 1900, PILLITZ 1910, FORSTER – BÖLÖNI h.; Balatonfüred: Győr-h.; Tihany: Óvár (töme- 1999, PENKSZA et al. 1996, BAUER et al. 2000). gesen), Diós-tető, Kiserdő-tető, Szélmarta-sziklák, 235.00 Prunus fruticosa Pall.: Öskü: Péti-h.; Nyereg-h., Apáti-h., Öreg-Levendulás, Kerek-h.; Monoszló: Ajma-h.; Köveskál: Harasztos; Aszófő: Gyékényesi-dűlő; Szentbékkálla: Kő-hát, Kővágóörs: Tüskés; (BORBÁS 1900, SEREGÉLYES – Fekete-h.; Köveskál: Sásdi-legelő; Kővágóörs: CSOMÓS 1995, BAUER et al. 2000). Tüskés; minden bizonnyal másutt is. A korábban 243.00 Sedum hispanicum L.: Balatonalmádi– csak a Tihanyi-félszigetről (SOÓ 1930, 1932) Káptalanfüred: Halacs, Köcsi-tavi geológiai ismert növény ma a Balaton-felvidék számos feltárás körüli vöröshomokkő törmeléklejtő- pontján jellemző. gyepekben; (Boros 1918-ban már gyűjtötte itt 365.00 Vicia pisiformis L.: Badacsonytördemic: /BP/, BOROS 1938). A környéken sziklás Badacsony, a Tördemici bánya felett; Badacsony- mezsgyéken kerítéseken gyakran láthatók kerti tomaj: Rózsakő és a Tomaji-bánya közti tölgye- sziklakertekből kiszökött példányai. sekben; és : Szent György-h.

KITAIBELIA 15(1–2): 53–63.; (2010) 2011. 55

nyugati oldalának bokorerdeiben; ritka; (BORBÁS Halacs, Köcsi-tavi geológiai feltárás melletti 1900). tölgyes szélén; Alsóörs: Felső-mál, szőlők közt, 366.00 Vicia dumetorum L.: Szentbékkálla: Fekete-h., Csere-h.; Jobbágyok-erdeje, Alsó-h. erdőszélein; Bocskor-kút-v. gyertyános-tölgyesben; Badacsony- Lovas: Szent Kereszt-h., Kis-h.; Csopak: Öreg-h.; tomaj: Badacsony gyertyános-tölgyeseiben Balatonfüred: Péter-h., Koloska-v.; Dörgicse: szórványos, a Tomaji-bánya feletti gyertyános- Agyaglik; Monoszló: Hegyestű; bokorerdők tölgyesekben gyakori; (BORBÁS 1900: „Bd”). szélén, száraz gyepekben, felhagyott szőlők 367.00 Vicia sparsiflora Ten.: Felsőörs: Cinege-d.; mezsgyéin; (SIMONKAI 1874, BORBÁS 1900). Csopak: Öreg-h., Kopasz-d., Csákány-h.; 514.00 Seseli leucospermum W. et K.: Vilonya: Balatonfüred: Kéki-h., Sárkány-e., Száka-h., Peremartoni-e. Szent Mihály-hegyén (=Szent Mi- Sándor-h.; Pécsely: Pogány-pince platóján; Bada- hály-szőlőhegy feletti kopár tetejű dolomit-domb a csonytomaj: Kőkapu; (BORBÁS 1900, DEBRECZY Peremartoni-erdőben), a csúcs körül tömegesen; 1968, BAUER et al. 1999, 2000, 2004, MÉSZÁROS – Sóly: Tanárok dombok; (SIMONKAI 1874: „Füred SIMON 2009). mellett a Tamáshegyen”, BORBÁS 1900, PENKSZA 385.00 Lathyrus venetus (Mill.) Wohlf.: Felsőörs: et al. 1996, MÉSZÁROS 1997, BAUER et al. 2000, Malom-v.; Balatonfüred: Koloska-v., Sándor-h., MÉSZÁROS – SIMON 2009). Kéki-v., Szőlősi-séd-v. (=Malom-v.); Csopak: 520.00 Oenanthe silaifolia M. Bieb: Köveskál: Csákány-h.; Balatonalmádi: Remete-v.; Juhászok-kútja körül, és a forrás felett a plató Szentkirályszabadja: Vödör-v., Kő-hegy-v.; mocsárrétjén tömeges; (SOÓ 1930, Galambos is (BORBÁS 1900, DEBRECZY 1967, BAUER – gyűjtötte 1981-ben /BTM /). MÉSZÁROS 1998). 524.00 Silaum silaus (L.) Schinz. et Thell.: Lesence- 388.01 Lathyrus pannonicus (Jacq.) Garcke: tomaj: Csík-v., mocsárréten, Tóti-tető alatti lápré- Lesencetomaj: Tóti-tető alatti láprét, Molinietum- ten tömeges; Lesenceistvánd: Gárdonyi-dűlő, mo- ban; kis populáció, a Tapolcai-medence belső csárréten szálanként; : Bozót és Kongó- láprétjein erős állományai ismertek. rétek (Alsó-Kongó), csatornák gyepes oldalán 388.02 Lathyrus lacteus (M.Bieb.) Wissjul.: szálanként; az elmúlt évtizedben gyűjtött adataim Balatonalmádi: Vár-h.; Felsőörs: Cinege-d., Piaris- alapján a tágabb értelemben vett Balaton-felvidé- ta-e.; Csopak: Kopasz-d., Csákány-h.; Balaton- ken elterjedése a Tapolcai-medencére korlátozó- füred: Tamás-h., Sándor-h.; Pécsely: Hideg-h.; dik, itt kaszálókon, kékperjés lápréteken, árkokban (SIMONKAI 1874, PILLITZ 1910, DEBRECZY 1968, jellemző, néhány ponton tömeges; (BORBÁS 1900: BAUER et al. 1999). „a bd-i öböl rétjén”, ANON. in KIRÁLY 2009 390.00 Lathyrus palustris L.: Hegymagas: Ávorsai- szerint „Balaton-fv.?”). rét, nádasodó mocsárréten; (BORBÁS 1900). 532.00 Peucedanum palustre (L.) Mönch : 398.00 Lathyrus hirsutus L.: Köveskál: Nyúl-sza- : a vasúti megállótól DK-re a Bala- lasztó; Mindszentkálla: Kereki-dűlő, Rozs-kúti- ton parti nádas övének külső, Juncus subnodulo- dűlő; parlagokon, cserjés mezsgyéken. sus állományában; : Balaton-part, 399.00 Lathyrus sphaericus Retz.: Alsóörs: Somlyó- Balatonakali: Berek-árok torkolata körüli nádas- h., felhagyott kőbányában, Suhatag-dűlő É-i ban („Csehszlovák üdülőtelep”-től Ny-ra); Zánka: részén, felhagyott szőlőterület néhány éves Vér-kút körüli nádasokban; Révfülöp: Napfény parlagján kialakult, száraz gyepben tömegesen; Kemping melletti nádasban; Badacsonytomaj: Lovas: Kis-h., a Malom-v.; Badacsonytomaj: Örsi- parti nádasban; Balatongyörök, : h., felett felhagyott szőlőben; (NÉMETH 1979, Alsó-Csetény, Alsó-Kongó; nádasokban, Juncus BAUER et al. 1999, 2004). subnodulosus állományokban; (BORBÁS 1900). 404.00 Daphne cneorum L.: Vilonya: Peremartoni- 541.00 Tordylium maximum L.: Litér: Mogyorós-h., e., a Szent-Mihály-h. egyik É-i nyúlványán, Bendola, Cser-e.; Csopak: Csákány-h., Öreg-h. bokor-erdő szélén él kis populációja; a Balaton- szőlőhegyi részén, Berek-rét, a Kerekedi-öböl felvidéken igen ritka faj; (BAUER et al. 2000). feletti parlagokon; Balatonfüred–Balatonarács: 435.00 Hippuris vulgaris L.: Badacsonytomaj: Kereked; Balatonfüred: Bocsár-szőlők, Száka-h., Kerek-sziget, Nádas-tó (=Derítő-tó), tömegesen Győr-h., Meleg-h., Péter-h.; Szentbékkálla: (SOÓ 1928: „Kisbalaton”). Fekete-h., Bocskor-kút-v.; Köveskál: Csicserke, 445.00 Acer tataricum L.: Aszófő: Giligó cseres- Harasztos; Káptalantóti: Tóti-h.; Badacsonytomaj, tölgyes állományaiban; (BAUER et al. 1999, Badacsonytördemic: Badacsony szőlőiben; MÉSZÁROS – SIMON 2009). (MÁGOCSY-DIETZ 1914, BAUER et al. 2000, 2004, 496.00 Bupleurum praealtum L.: Szentkirály- PINKE et al. 2003). szabadja: Kő-h., Apáca-fara; Balatonalmádi: Vár- h., Vörös-h.; Balatonalmádi–Káptalanfüred:

56 BAUER N.: Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez IV. 576.00 Galium austriacum Jacq.: Litér: Mogyorós- 642.00 Geranium divaricatum Ehrh.: Badacsony- h. ÉNy-i kitettségű, dolomitsziklás lejtőn; a Bala- tomaj: Badacsony, Ranolder-kereszt környékén, ton-felvidéken néhány bazalthegyen gyakori (vö. erdei ösvények mentén; Badacsonytomaj–Bada- BORBÁS 1900, SOÓ 1930, BAUER 2008), karboná- csonyörs: Örsi-h. gerincén, degradált mészkerülő- tos területein ritka, ellentétben a Keleti-Bakony- tölgyesben; (BORBÁS 1900). nyal és a Keszthelyi-hegységgel, ahol a dolomit- 655.00 Erodium ciconium (L.) L’Hérit: Dörgicse: hegyek sziklás élőhelyein is gyakrabban látható. Szent Balázs-h., Agyaglik; Vászoly: Alsó-haraszt; 587.00 Valerianella coronata (L.) DC.: Csopak: Balatonszőlős: Új-h.; Aszófő: Vörös-mál; Tihany: Öreg-h., déli lejtőn, löszös gyepfolton tömeges; Kiserdő-tető, Gödrös; Balatonfüred: Száka-h., Balatonfüred: Tamás-h., Lóczy-barlang felett, a Győr-h., Meleg-h.; Csopak: Öreg-h., Kopasz-d., gerinces, köves tisztásokon; Szigliget: Kamon-kő, Csákány-h.; Paloznak: Nagy-h.; Lovas: Öreg-h., Rókarántó, Vár-h., szőlőkben, száraz gyepekben; Kis-h.; Alsóörs: Somlyó-h. alja, Felső-mál; (SIMONKAI 1874, BORBÁS 1900, BAUER 2008). Balatonalmádi: Vár-h., Új-h.; a Balaton-felvidék 601.00 Cephalaria transsylvanica (L.) Schrad.: keleti felének szőlőterületein, főleg ezek löszös Pétfürdő: Péti-h., szemétdombon; Mindszentkálla: mezsgyéin még elég gyakori; (SIMONKAI 1874, Rozs-kúti-dűlő; Káptalantóti: Kőmagasi-dűlő, BORBÁS 1900, PILLITZ 1910, BAUER et al. 2004, mezsgyén; (BORBÁS 1900, PILLITZ 1910). MÉSZÁROS – SIMON 2009). 608.00 Scabiosa canescens W. et K..: Pétfürdő: Péti- 669.00 Euphorbia angulata Jacq.: Pécsely: Derék- h.; Öskü: Péti-h.; Vilonya: Szent Mihály-h.; Sóly: h., erdőszegély gyepben; Balatonfüred: Kéki-v., Séd-v.; Litér: Kása-h.; Balatonalmádi: Rom-kúti- Sárkány-erdő, mészkedvelő-tölgyesben; korábban v.; Felsőörs: Asztag-hegyi-legelő; szikla- nem jelezték, a Balaton-felvidéken igen ritka faj, gyepekben, sztyepréteken; Salföld: Kisörspuszta, ellentétben a Keszthelyi-hegységgel és a Déli- zárt, mészkerülő homoki gyepekben; (BORBÁS Bakonnyal, Bakonyaljával, ahol elég gyakori. A 1900, MÉSZÁROS 1997, BAUER et al. 2000, 2004). Bakony-vidéken ÉK felé ritkul (vö. BAUER 2007 617.00 Althaea hirsuta L.: Balatonszőlős: Kósbika, adatai). szántón; Tihany: Kerek-h. és az Akasztó-h. között, 680.00 × 681.00 Euphorbia × angustifrons Borb.: parlagon; (BORBÁS 1900, BAUER et al. 2004, Felsőörs: Asztag-hegyi-legelő, a szülőfajok közt, BAUER – SOMLYAY 2007, PINKE et al. 2003). legeltetett sziklafüves lejtősztyepréten. 618.00 Althaea cannabina L.: Balatonalmádi: Új-h., 700.00 Gentiana pneumonanthe L.: Köveskál: Vár-h., Vörös-h.; Alsóörs: Felső-mál; Lovas: Fekete-h., Juhászok-kútja feletti mocsárréten; Öreg-h., Kis-h.; Csopak: Öreg-h.; szőlők közti : Fekete-h., Jégfarkú-kút feletti mezsgyéken, az újabb nyaralótelkek kialakítása, a mocsárréten; Káptalantóti: Tóti-rét, kiszáradó- motoros fűkaszálás és gyomirtás miatt pusztulóban lápréten, Molinietum folton néhány példány, más (BORBÁS 1900). értékes fajokkal, pl. Succisa pratensis Moench, 620.00 Alcea biennis Winterl: Felsőörs: Asztag- Iris sibirica L.; : Réti-földek, néhány hegyi-legelő; Lovas: Kis-h.; Paloznak: Nagy- példány, degradálódó mocsárréten; Lesencetomaj: mező; Balatonfüred: Bocsár, Felső-mező; Balaton- Tóti-tető alatti láprét; utóbbi helyen, kiszáradó- szőlős: Dobogó, Kós-Bika, Nyerges-h.; Pécsely: lápréten tömegesen, Allium suaveolens Jacq., Iris Hideg-h., Koldustelek, Csengő-h. Ny-i lábán; sibirica L., Sesleria uliginosa Opiz, Taraxacum Aszófő: Gyékényesi-dűlő, Vörös-mál; Tihany: palustre (Lyons) Symons stb. fajokkal; (BOROS – valamennyi legelőterületen, Apáti-tető lejtőjén VAJDA 1957, SEREGÉLYES – CSOMÓS 1995, tömegesen; Balatonudvari: Csapás-melléke; Bala- KOVÁCS – TAKÁCS 1995). tonakali: Köves-eleje, Nagy-mező, Pántlika-sző- 708.00 Vinca herbacea W. et K.: Vilonya: Szent lők; Dörgicse: Szent-Balázs-h., Agyaglik; Köves- Mihály-h.; Balatonalmádi: Vár-h., Vörös-h., Sá- kál: Harasztos, Koldus-mező, Sásdi-legelő; tor-h.; Szentkirályszabadja: Kő-h.; Alsóörs: Som- Kővágóörs: Felső-Kőhát; Gyulakeszi: Szélmegyei- lyó-h., Felső-mál, Nagy-kő-orr; Lovas: Kis-h., d., száraz legelőkön, útszéli mezsgyéken, néhány Pia-rista-e.; Paloznak: Nagy-h.; (BORBÁS 1900, éves parlagokon; (SIMONKAI 1874, BORBÁS 1900, PIL-LITZ 1910, DEBRECZY 1966, DEBRECZY – PILLITZ 1910, SEREGÉLYES – CSOMÓS 1995, BAUER HARGITAI 1971, MÉSZÁROS 1997, BAUER et al. et al. 2004, PINKE et al. 2003, 2006). 1999, 2000, 2004, PENKSZA et al 2002, MÉSZÁROS – 628.00 Linum flavum L.: Paloznak: Nagy-h., szőlők SIMON 2009). felett, az erdőszegély félszáraz gyepjeiben; 734.00 Anchusa azurea Mill.: Balatonszőlős: Csite- Balatonszőlős: Nyerges-h.; Vászoly: -h., h. lankás ÉNy-i oldalán, fiatal parlagon, 2005. az É-i lejtő félszáraz gyepjeiben, Hosszú-mező, a május-júniusban tömegesen (ezrével); (BORBÁS Hűvös-v. felett; (BAUER – MÉSZÁROS 1998, BAUER 1900, SOÓ 1930, BAUER et al. 1999). et al. 1999, 2000)

KITAIBELIA 15(1–2): 53–63.; (2010) 2011. 57 735.00 Lycopsis arvensis L.: Tihany: Óvár délnyu- 947.02 Orobanche pallidiflora Wimmer et Grabow- gati lábán, bazalttufán, felnyíló, gyomos, száraz ski: Pétfürdő: Péti-h., a község nyugati szélén, gyepben került elő, más ritkább, de a Tihanyi- építési törmelékkel borított, gyomos területen; félszigeten nem szokatlan gyomokkal, pl.: Adonis Aszófő: Köves-földek, a 71-es út melletti flammea, Erodium ciconium, Medicago rigidula. mezsgyén; a gazdanövény mindkét helyen Cardu- BORBÁS (1900) szerint „Kh [Keszthely] mezein us acanthoides L.; (Polgár a Badacsonyon, szálonként ritka”. Jávorka Tihanyban már gyűjtötte (BP), PILLITZ 754.00 Onosma arenarium W. et K.: Sóly: Séd-v. 1910: Vörösberény, BAUER 2001: Veszprém). sziklagyepjei; Litér: Mogyorós-h., Kása-h.; 956.20 Orobanche bartlingii Griseb.: A faj eurázsiai Balatonfüred: Péter-h., a tető bokorerdő-tisztásain, kontinentális elterjedésű, kelet-európai súlypont- Nagy-mező; Tihany: Kiserdő-tető; Balatonudvari: tal. Kiterjedt areáján belül sporadikus, nagy terüle- Dongó-mező Ny-i részén, degradált sztyepréten; tekről hiányzó, ritka növény (KREUTZ 1995). Az (BORBÁS 1900, DEBRECZY 1966, BAUER – Orobanche bartlingii mintegy 20–25 virágzó tőből MÉSZÁROS 1998, BAUER et al. 1999, 2004, álló populációja 2009. 05. 29-én került elő PENKSZA et al. 2002, MÉSZÁROS – SIMON 2009). Paloznak szőlőhegyén, a Nagy-hegyi-dűlőn. A 763.00 Ajuga laxmannii (L.) Benth.: Öskü: szőlők közti mezsgyéken, kisebb cserjés Mesterföldek feletti dombon; Balatonalmádi: Új- gyepfoltokon itt nagy tömegben fordul elő gazda- h., Vörösberényi-szőlőhegy, szőlőmezsgyén; Hár- növénye a Libanotis pyrenaica (L.) Bourg., az sas-v., sztyeprét-folton, erdőszegélyen; (PILLITZ Orobanche bartlinggii állomány azonban csak egy 2 1910, MÉSZÁROS 1997, PENKSZA et al. 1996, kisebb, ~50 m -es foltra koncentrálódik. Az élő- BAUER et al. 2004). hely egybevág a faj élőhelyigényével, mely szerint 773.00 Scutellaria columnae All.: Badacsonytomaj: száraz- és félszáraz gyepekben, meszes, bázikus Badacsony; Szentbékkálla: Fekete-h.; Szentkirály- talajokon jellemző (KREUTZ 1995). A területet szabadja: Kő-hegy-v.; (BORBÁS 1900, PILLITZ érintő flóraművek (BORBÁS 1900, PILLITZ 1910) és 1910). cikkek a fajt nem említik. Legközelebbi gyűjtései 785.10 Prunella × intermedia Link: Pécsely: Lovasberény mellől valók (BP: Boros, Polgár Meggy-h., felhagyott mészkőbánya cserjésedő 1937). VIRÓK (2009) alapján nálunk az Északi- szélén, a szülőfajok közt; (SOÓ 1931 a Keszthelyi- középhegység néhány pontjáról és a Budai-hegy- hegység bazalttömbjéből jelzi: „Lázhegy”). ségből ismert, de hazai elterjedése vizsgálandó. A 788.00 Phlomis tuberosa L.: Öskü: Péti-h., fajt korábban az O. alsatica változatának tekintet- Mesterföldek felett, Plányova dombjain; Sóly: ték [var. libanotidis (Rupr.) Beck], de attól morfo- Sólyi-szőlőhegy, szőlők közti mezsgyén, Sólyi-e., lógiailag, gazdanövényét és elterjedését tekintve is Rácz-úti-dűlő, Séd-v. cserjés gyepjei; eltér. NIESCHALK – NIESCHALK 1968 egyfajta 817.00 Melissa officinalis L.: Balatonfüred: Péter-h. ökológiai elkülönülést is említ, mely szerint az O. és a Kereszt-h. között, cseres-tölgyesben; (BORBÁS bartlingii a hűvösebb szubmontán, nagy hő- 1900: „Vászoly és Aszófő között árnyékos különbségekkel jellemezhető területeken jellem- völgyben”) zőbb, míg az európai O. alsatica az állandóbb 820.00 Calamintha menthifolia Host. subsp. klímájú, meleg helyeken, ill. alacsonyabb sylvatica (Bromf.) Menitskij: Balatonalmádi: dombvidékek szőlőterületein nő. Sátor-h., Malom-v., Vár-h.; Felsőörs: Malom-v.; 965.00 Plantago arenaria W. et K.: : Csár- Csopak: Öreg-h.; Aszófő: Giligó; Pécsely: sziget-d., feketefenyő ültetvényben tömegesen; Pogány-pince; Balatonfüred: Szőlősi-séd-v.; Bala- Badacsonytomaj: Kerek-sziget alatt, útrézsűn; tonszőlős: Hegyesmál, Nagy-Gella; Dörgicse: Kű- (BORBÁS 1900). v.; : Rendesi-h.; Badacsonytomaj– 969.00 Plantago argentea Chaix: Öskü: Plányova; Badacsonyörs: Örsi-h.; Badacsonytördemic: Bada- Vilonya: Szent Mihály-h.; Balatonalmádi– csony platóján; száraz, sziklás tölgyesekben Vörösberény: Hársas-v.; Balatonalmádi: Sátor-h., szórványosan; (BORBÁS 1900, PILLITZ 1910, Vár-h., Vörös-h.; Csopak: Csákány-h., Kopasz-d., PENKSZA et al. 1996). Öreg-h.; Balatonfüred: Kéki-h., Száka-h.; Dörgi- 942.00 Orobanche arenaria Borkh.: Csopak: Öreg- cse: Kis-Les-h.; (BORBÁS 1900, SOÓ 1930, DEBRE- h., déli lejtőn, a szőlők és az erdő között, egy még CZY 1966, TAKÁCS – KOVÁCS 1995, MÉSZÁROS nem beépített löszös gyepfolton került elő kis 1997, BAUER et al. 1999, 2004). populációja, a példányok gazdanövénye az 1009.00 Conringia orientalis (L.) Dumort.: Pécsely: Artemisia campestris L.; (BORBÁS 1900, BAUER – Vekenye, Koldustelek; Balatonszőlős: Kós-bika; SOMLYAY 2007, MÉSZÁROS – SIMON 2009). (BORBÁS 1900, PINKE et al. 2003).

58 BAUER N.: Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez IV. 1015.00 Lepidium graminifolium L.: Gyulakeszi: 1176.00 Campanula rapunculus L.: Balatonalmádi– Szélmegyei-d., földút szélén tömegesen; Szigliget: Káptalanfüred: Halacs, Köcsi-tavi geológiai Vár-h., Kisfaludy utcában, útrézsűben és kőfalon; feltárás melletti tölgyesek szélén; Szentbékkálla: Szigligeten már Kitaibel megtalálta (ld. LŐKÖS Kő-h., a kőtenger száraz gyepjeiben; aktuálisan 2001) 1808-ban; (SIMONKAI 1874, SZÉP 1890, igen ritka faj a Balaton-felvidéken; (BORBÁS 1900 BORBÁS 1900, MÁGOCSY-DIETZ 1914, BAUER csak Keszthely hegyeiről jelzi, Lengyel Géza a 2007). Csobáncon /1915/, Jávorka Sándor a 1033.00 Myagrum perfoliatum L.: Mindszentkálla: Balatonalmádi Káptalani-e.-ben /1933/ gyűjtötte Kereki-dűlő; Tapolca: Külső-köleshely; szántó- korábban). kon; (SOÓ 1930, BAUER et al. 2000, 2004, PINKE et 1191.02 Aster sedifolius L. subsp. canus (W. et K.) al. 2003, 2006). Merxm.: Mindszentkálla: Kopár-rét (Rozs-kúti- 1035.00 Bunias orientalis L.: Tihany: Rátai-csáva dűlő); (BAUER et al. 2004). körül, szőlők, cserjések szélén tömeges; Aszófő: 1192.00 Aster amellus L.: Szentkirályszabadja: vasúti megálló mellett. Bagó-h.; Balatonalmádi: Sátor-h., Vár-h., Vörös- 1047.00 Draba muralis L.: Tihany: Gejzírmező, h.; Lovas: Nagy-h., Öreg-h., Kis-h.; Pécsely: Apáti-h., útszéli száraz, köves gyepekben; Szekrény-v.; Vászoly: Noszlop-h.; Dörgicse: Les- (SIMONKAI 1874). h.; bokorerdőkben, erdőszegélyeken szórványos, 1082.00 Hesperis tristis L.: Öskü: Péti-h.; Vilonya: felhagyott szőlőterületek gyepjeiben ritkán Szent Mihály-h., Peremartoni-e.; Sóly: Séd-v., Őr- tömegesen is látható; (BORBÁS 1900, SOÓ 1930, h., Rácz-úti-dűlő; Tihany: Diós-tető, Óvár, Szél- TAKÁCS – KOVÁCS 1995, MÉSZÁROS 1997, BAUER marta-sziklák, Kerek-h., Apáti-h., Nyereg-h., et al. 1999, 2004). Csúcs-h., Hálóeresztő; Gyulakeszi: Csobánc; 1193.00 Aster tripolium L. subsp. pannonicus (Jacq.) : Herkentyű-d.; (BORBÁS 1900, PILLITZ Soó: Tihany: Diósi-rétek, Aszófői-sarok, 1910). mocsárréten, valamint a Belső-tó partján, nádas 1112.00 Helianthemum canum (L.) Baumg.: Öskü: szélén; (SIMONKAI 1874, BORBÁS 1900, PILLITZ Péti-h., Plányova; Vilonya: Szent Mihály-h., 1910, SOÓ 1930, FELFÖLDY 1950). Külső-h., Tündér-h.; Sóly: Séd-v., Őr-h.; Király- 1203.00 Bombycilaena erecta (L.) Smolj.: szentistván: Felső-h., Ugri-h.; Litér: Mogyorós-h., Balatonszőlős: Dobogó, egykori legelőn; (BORBÁS Kis-Nyerges-h., Kása-h.; Balatonalmádi: Megye- 1900, PINKE et al. 2003, BAUER et al. 2004). h., Rom-kúti-v. feletti kőbányás dombok; 1206.00 Filago minima (Sm.) Pers.: Balatonalmádi: Felsőörs: Asztag-hegyi-legelő; (BORBÁS 1900, Halacs, Köcsi-tavi geológfiai feltárás melletti PILLITZ 1910). tölgyes szélén tömegesen; Alsóörs: Nagy-kő-orr 1120.00 Viola collina Bess.: Balatonszőlős: Hegyes- csúcsán, Somlyó-h. és az Alsó-h. között, mál; Balatonfüred: Kéki-v., Robogó-v.; Balaton- felhagyott vöröshomokkő bányában; Monoszló: almádi–Vörösberény: Hársas-v.; (BAUER et al. Hegyestű, kőtörmelékes útszélen; (Jávorka a 2004). „Kisörsi hegyen” gyűjtötte/1933/ BP). 1121.00 Viola ambigua W. et K.: Öskü: Péti-h., 1218.00 Inula germanica L.: Lovas: Kis-h., Piarista- Mesterföldek; Sóly: Győri-úti-irtás; Vilonya: e., erdőszegélyeken, Öreg-h, szőlők közti mezs- Peremartoni-e., Szent-Mihály-h.; Szentkirály- gyén; Paloznak: Nagy-h.; Csopak: Szőlők-alja, a szabadja: Cser-halom; Balatonalmádi: Vár-h.; „Perm-Triász határ” védett geológiai feltárásnál, a Tihany: Szarkádi-e.-ben, Hálóeresztő alatti szaka- vasút mellett; Balatonfüred: Péter-h., a DNy-i dóparton; (BORBÁS 1900, DEBRECZY 1966, oldalon, Cotino-Quercetum szélén, Dobogó-hídi- DEBRECZY – HARGITAI 1971). dűlő, nyílt molyhos tölgyes tisztásán; Balaton- 1124.00 Viola rupestris F.W. Schmidt: Aszófó: szőlős: Szénégető-h., Vekenye, erdőszegélyeken; Öreg-h., sziklafüves lejtősztyepréten, kis állo- Csengő-h. Ny-i lábán, száraz gyepben tömegesen; mány; a Balaton-felvidéken ritka, ellentétben a Hegymagas: Szentgyörgy-h., a Vércse-szirt felett, Keszthelyi-hegységgel, ahol meglehetősen gya- a platóperem sztyeprétjén; Gyulakeszi: Csobánc, kori; (BORBÁs 1900). bokorerdőben, a plató D-i peremén; Tapolca- 1152.00 Hypericum elegans Steph.: Litér: Diszel: Kula-d., Ny-i lejtőn, zárt homoki gyepben; Mogyorós-h., az aszóvölgyek félszáraz gyepjeiben (SIMONKAI 1874, BORBÁS 1900, MÉSZÁROS 1997, és sziklafüves-lejtősztyepréten; Öskü: Péti-h. BAUER et al. 1999, 2004). Mester-földek feletti dombon; a Balaton- 1266.00 Artemisia pontica L.: Öskü: Plányova, Péti- felvidéken csak a Vilonyai-hegyeken él, Bakony- h., Mesterföldek feletti d.; Balatonszőlős: vidéki elterjedése még a Keleti-Bakony K-i Szénégető-h., Dobogó; Pécsely: Derék-h., peremterületein jellemző. (BAUER 2007, Szekrény-v., Meggy-h., Koldus-telek, Csengő-h. MÉSZÁROS –SIMON 2009). alja; Tihany: Kiserdő-tető gerincén; Vászoly:

KITAIBELIA 15(1–2): 53–63.; (2010) 2011. 59 Noszlop-h.; Köveskál: Harasztos; Szentbékkálla: 1372.00 Scorzonera hispanica L.: Vilonya: Szent Fekete-h.; Hegymagas: Szent György-h., Mihály-h.; Balatonalmádi: Vár-h., Sátor-h.; Lovas: Szigliget: Vár-h.; Gyulakeszi: Csobánc, plató déli Piarista-e.; Paloznak: Nagy-h.; Csopak: Csákány- peremén, bokorerdő szélén; a Balaton-felvidéken h.; Balatonfüred: Tamás-h., Kéki-v., Sárkány-e., xerotherm erdőszegélyeken, sztyepréteken, Meleg-h., Győr-h., Száka-h.; Pécsely: Derék-h., idősebb, stabilizálódott szőlőmezsgyéken Hideg-h.; Vászoly: Noszlop-h., Hosszú-mező; jellemző; (SIMON-KAI 1874, BORBÁS 1900, SOÓ Monoszló: Tar-h., Hegyestű; bokorerdőkben, 1930, BAUER 2008). SEREGÉLYES – CSOMÓS xerotherm erdőszegélyeken; (BORBÁS 1900, (1995) a Sásdi-rét körüli sztyeprétekről, KOVÁCS – PILLITZ 1910, SOÓ 1930). TAKÁCS (1995) a Balaton-felvidéki bazalthegyek 1379.00 Taraxacum serotinum (W. et K.) Poir.: némelyikéről (Szent György-h., Köves-h.), BAUER Sóly: Séd-v.; Királyszentistván: Felső-h. et al. (2000), a Derék-hegyről és a Hangyás-tetőről (Martonvári-h.); Balatonalmádi: Új-h.; Alsóörs: Artemisia alba Turra fajt jelez, azonban ezeken a Felső-mál, Felsőmáli utca, löszös útrézsűben; helyeken ez a faj nem fordul elő, viszont Lovas: Öreg-h.; Tihany: Akasztó-h., Cser-h., Artemisia pontica L. állományok vannak, minden Hálóeresztő alatti szakadópart, Kiserdő-tető, Óvár, bizonnyal e taxonnal való tévesztésekről van szó. Diós-tető; (SIMONKAI 1874, BORBÁS 1900, 1269.00 Artemisia alba Turra: Sóly: Séd-v., Őr-h..; PENKSZA et al. 1996, MÉSZÁROS 1997, BAUER et Vilonya: Szent Mihály-h., Külső-h., Tündér-h.; al. 2004, MÉSZÁROS – SIMON 2009). Királyszentistván: Felső-h., Hosszú-mező, Ugri-h.; 1391.00 Sonchus palustris L.: Balatonfűzfő: Litér: Mogyorós-h. Kis-Nyerges-h., Kása-h.; Jachtkikötő melletti mocsár; Tobruk, Alsó- Balatonalmádi: Rom-kúti-v., Vár-h.; Lozsánta, Szalmásitelep nádasaiban tömegesen; Szentkirályszabadja: Kő-h.; Felsőörs: Asztag- Tihany: Sajkod, nádasban; Balatonakali: hegyi-legelő, Forrás-h., Cinege-d.; Csopak: Öreg- Hidrometeorológiai állomás melletti mocsár; h., Kopasz-d.; Balatonfüred: Péter-h., Meleg-h., Zánka: Vérkúti-nádas; Révfülöp: Rétsarok alatti Száka-h., Bocsár, Nagy-mező; Balatonszőlős: nádas; Balatonrendes, Pálköve: parti nádas; Dobogó; (SIMONKAI 1874, BORBÁS 1900, PILLITZ Badacsonytomaj–Badacsonyörs: Kerek-sziget, 1910, DEBRECZY 1966, PENKSZA et al. 1996). Tomaji-öböl; a Balaton nádasaiban és a közeli 1323.00 Cirsium brachycephalum Juratzka: mocsarakban nem ritka; (BORBÁS 1900, NÉMETH Balatonfűzfő: Fűzfői-öböl, Jachtkikötő melletti 1979, MÉSZÁROS – SIMON 2009). mocsár, Tobruki-nádas felett, Alsó-Lozsánta, a 1397.00 Crepis praemorsa (L.) Tausch.: Pécsely: vasút mellett; Tihany: Diósi-rétek, Aszófői-sarok Derék-h., Hideg-h., félszáraz gyepekben, mocsárrétjén; Ábrahámhegy: Bökorr; Kékkút: erdőszegélyeken; a Balaton-felvidéken, aktuálisan Bozót; Mindszentkálla: Bácsi-dűlő; Szigliget: igen ritka; (SIMONKAI 1874: „Füreden”, PILLITZ Bozót, Szigliget: Kétöles-p. torkolata körül, 1910: „Vörösberény”). csónakkikötő m.; : Piroscser-major 1398.00 Crepis pulchra L.: Öskü: Peremartoni-e.; közelében; (SIMONKAI 1874, BORBÁS 1900, Sóly: Őr-h., Séd-v.; Királyszentistván: Felső-h.; PILLITZ 1910, MÉSZÁROS – SIMON 2009). Litér: Mogyorós-h.; Balatonalmádi: Rom-kúti-v.; 1331.00 Crupina vulgaris Pers. in Cass.: Pétfürdő és Felsőörs: Hosszú-dűlő; Alsóörs: Felső-mál; Öskü: Péti-h.; Szentkirályszabadja: Kő-h.; Paloznak: Nagy-hegyi-dűlő; Csopak: Öreg-h.; Balatonalmádi: Vár-h., Vörös-h.; Alsóörs: Felső- Pécsely: Gát-h.; Pécsely: Zádori-h.; Balatonszőlős: mál; Lovas: Kis-h.; Csopak: Kopasz-d., Öreg-h., Kós-bika, Szőlők-alja, Nyerges-h.; bolygatott Szőlők-alja; Balatonfüred: Péter-h., Tamás-h., gyepekben, szántókon; Hegymagas: Szent Meleg-h., Nagy-mező; Győr-h.; Aszófő: Öreg-h.; György-h., Vércse-szirt körül, bokorerdőben; bokorerdő tisztásokon, meleg sztyeplejtőkön, (BORBÁS 1900, PINKE et al. 2003, 2006, BAUER löszös útrézsűkben; (SIMONKAI 1874, BORBÁS 2007, MÉSZÁROS – SIMON 2009). 1900, DEBRECZY 1966, BAUER et al. 2000). 1403.00 Crepis nicaeënsis Balb. ex Pers.: 1334.00 Serratula radiata W. et K.: Öskü: Plányova Balatonfüred: Tamás-h., Péter-h.; Csopak: Öreg- dombjain, Mesterföldektől K-re; Sóly: Séd-v. h., Kopasz-d., Csákány-h., mindenütt Cotino- cserjés gyepjei, Rácz-úti-dűlő; Vilonya: Szent Quercetum-ban, kisebb tisztásokon; (SIMONKAI Mihály-h.; Balatonalmádi–Vörösberény: 1874, BORBÁS 1900, SOÓ 1931, BAUER – BÖLÖNI Részvény-e., Hársas-v., Megye-h., Új-hegyi 2007). szőlők feletti erdőkben; (PILLITZ 1910, MÉSZÁROS 1404.00 Crepis capillaris (L.) Wallr.: 1997, BAUER 2007, MÉSZÁROS – SIMON 2009). Badacsonytomaj: Kereki-dűlő, Badacsonyi- 1341.02 Centaurea scabiosa L. subsp. vertesensis szőlők; ritka, útszélen, szőlők közt; (BORBÁS (Boros) Soó: Litér: Mogyorós-h., Kis-Nyerges-h., 1900). dolomiton, sziklagyepekben.

60 BAUER N.: Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez IV. 1418.40 Hieracium wiesbaurianum Uechtr. ex (fenti megfigyelések ideje 2003. ősze, amikor a Baenitz: Csopak: Kopasz-d., Nosztori-v. feletti Balaton vízszintje szokatlanul alacsony volt); feketefenyvesített dolomitsziklán; Balatonfüred: Mindkét lelőhely közeléből vannak régi adatok is: Koloska-v., Koloska-szikla, függőleges BORBÁS 1900 a Balaton É-i partja mentén a sziklafalon az Aurinia saxatilis (L.) Desv.-es Badacsony „partján” már találta; SOÓ 1930 szikla alsó, árnyasabb harmadában; dolomiton kis „Lepsény-Balatonfőkajár sóshelyein”. A Balaton- állományok, bazalton a – Badacsonyról és Szent felvidéken is előkerült: Balatonhenye: Fekete- György-hegy-ről közölt – populációk erősebbek; hegy platóján, a Monostori-tó nyugati partján, (BORBÁS 1900, PILLITZ 1910, DEGEN 1921, BAUER magas-sásos és mocsárrét határán. 2008, BAUER et al. 2008). 1634.00 Urtica kioviensis Rogow.: Badacsonytomaj: 1438.00 Agrostemma githago L.: Balatonszőlős: Tomaji-öböl; Szigliget: a Szigligeti-öbölben a Kós-bika, Szénégető-h.; Raposka: Gyűrű-bokor Bozót alatt, Alsó-Kongó, Kétöles-p. torkolatánál, dűlő; utóbbi helyen, egy egyéves parlagon nádasoban; az említett nádasokban, horgász- mintegy 0,5 hektáron tömeges, domináns elemként bejárók mentén gyűjtöttük 2005-ben (SOÓ 1928: jelent meg (több tízezer tő); (BORBÁS 1900, „Kisbalaton”). PILLITZ 1910, BAUER et al. 1999, 2004, PINKE et 1715.00 Gagea villosa (M. B.) Duby: Pécsely: al. 2006). Klárapuszta, szántón; Balatonudvari: Temető, 1449.00 Silene bupleuroides L.: Öskü: Plányova templom melletti rézsű; Aszófő: Vörös-mál; dombjain; Sóly: Séd-v.; (BORBÁS 1900, BAUER Tihany: Kiserdő-tető, Cser-h., pincék körül; 2004, 2007, MÉSZÁROS – SIMON 2009). Dörgicse: Agyaglik, mezsgyén; Balatonrendes: 1456.00 Silene dichotoma Ehrh.: Pécsely: Meggy-h., Rendesi-h., mezsgyén; Badacsonytördemic: Bada- felhagyott kőbányában tömeges; (BAUER 2007, csonylábdihegy; Gyulakeszi: Csobánc, szőlőkben; MÉSZÁROS – SIMON 2009). (BORBÁS 1900, BAUER et al. 2004, PINKE et al. 1462.00 Gypsophila paniculata L.: Tapolca–Diszel: 2006). Kula-d. felhagyott homokbányában; (BORBÁS 1716.00 Gagea bohemica (Zauschner) R. et Sch.: 1900). Alsóörs: Somlyó-h., Nagy-kő-orr; Balatonrendes: 1470.00 Dianthus superbus L.: Révfülöp: Rétsarok, Rendesi-h.; vöröshomokkő sziklákon; (BORBÁS a benzinkút alatt, vasút melletti árokban; a 1900, PILLITZ 1910, BAUER et al. 1999, 2002, Tapolcai-medence rétjein helyenként még 2004, BAUER 2008). nagyobb egyedszámban előfordul, keletebbre igen 1724.00 Allium atropurpureum W. et K.: Balaton- ritka; (BORBÁS 1900). füred: Győr-h.; Balatonszőlős: Szénégető-h., 1524.00 Herniaria incana Lam.: Szentbékkálla: Dobogó, Kós-bika; Tihany: Kiserdő-tető, Cser-h.; Fekete-h., a bazaltplató D-i peremén, felnyíló, szántók, szőlők szélén, cserjésekben; (BORBÁS száraz gyepben; (SIMONKAI 1874: „Tihany napsü- 1900, PILLITZ 1910, SEREGÉLYES – CSOMÓS 1995, tött lejtőin”, BORBÁS 1900; Boros Ádám Pétfürdő BAUER et al. 2000, 2004, PINKE et al. 2003, 2006). mellett /1927/, Károlyi Árpád Tihanynál /1948/ 1742.40 Scilla vindobonensis Speta: Badacsony- gyűjtötte/BP/). tomaj: Badacsony É-i lejtőjén több ponton, 1574.00 Amaranthus graecizans L. subsp. sylvestris Kőkapu alatt, Köböl-kúti-e., gyertyános-tölgyes és (Desf.) Asch.: Mindszentkálla: Rozs-kúti-dűlő; törmeléklejtő-erdőkben tömegesen; (VOKÓ in Tapolca: Sörény, Birkás-major körüli parlagokon. BAUER et al. 2004, BAUER 2009). 1585.00 Samolus valerandi L.: Badacsonytördemic: 1743.00 Prospero elisae Speta: Balatonalmádi: Vár- Badacsonylábdihegy v.m., Kemping melletti árok; h.; Felsőörs: Asztag-hegyi-legelő; Alsóörs: Csere- Balatongyörök: Becehegy vasúti m. alatt; h., Jobbágyok erdeje; Balatonfüred: Bocsár-h., Szigliget: Cigány-tábla; (BORBÁS 1900, MÉSZÁROS Száka-h.; (SIMONKAI 1874, BORBÁS 1900, PILLITZ – SIMON 2009). 1910, MÁGOCSY-DIETZ 1914, DEBRECZY 1966, 1593.00 Centunculus minimus L.: Zánka: Bálint-h., MÉSZÁROS 1997, BAUER – MÉSZÁROS 1998, Hegy-tó partján, nedves, köves pionír felszínen, BAUER et al. 1999, 2000, 2004, PENKSZA et al 2002, más mészkerülő fajokkal (pl. Vulpia myuros, Aira MÉSZÁROS – SIMON 2009). caryophyllea stb.). 1748.00 Ornithogalum comosum L.: Öskü: Plányova 1594.00 Cyclamen purpurascens Mill.: dombjain; Sóly: Őr-h.; Vilonya: Peremartoni-e., Balatonfüred: Szőlősi-séd völgyében, a Bocsár- Szent-Mihály-h.; Litér: Kása-h.; dolomit- dűlőtől délre, a szeméttelep közelében; (JÁVORKA sziklagyepekben; (BAUER 2007). 1940b, SZABÓ 1987, BAUER 2009). 1753.00 Muscari tenuiflorum Tausch.: Csopak: 1614.00 Rumex maritimus L.: : Bala- Öreg-h.; Balatonfüred: Péter-h., Száka-h.; tonban, nádas belső szélén; Badacsonytomaj: Balatonszőlős: Nyerges-h.; Pécsely: Meggy-h.; Balaton nádasában egy horgászbejáró mellett; Aszófő: Öreg-h.; Tihany: Kiserdő-tető, Apáti-h.;

KITAIBELIA 15(1–2): 53–63.; (2010) 2011. 61 Monoszló: Tar-h.; Gyulakeszi: Csobánc; 1926.00 Carex supina Wahlbg.: Veszprémfajsz: Káptalantóti: Tóti-h.; lejtősztyepréteken, Kálvária-h.; Tótvázsony: Csatár-h.; lejtősztyep- bokorerdőkben; (Radics gyűjtötte elsőként a Tóti- réteken ritka; (SIMONKAI 1874: Tihany, Füred). hegyen 1965-ben /BP/, TAKÁCS – KOVÁCS 1995, 1930.00 Carex halleriana Asso: A Balaton-felvidék KIRÁLY – KIRÁLY 2006, BAUER 2008). mészkedvelő-tölgyeseiben gyakori, néhol tömeges 1769.00 Sternbergia colchiciflora W. et K.: faj, a bazalt tanúhegyeken ritka, kis populációja a Szentkirályszabadja: Kő-h.; Balatonalmádi: Vár- Badacsonyon (Badacsonytomaj), a platóperem egy h., Vörös-h.; Alsóörs: Somlyó-h., Felső-mál, Alsó- sziklás bokorerdejében került elő; (BAUER et al. h.; Csopak: Csákány-h., Nosztori-v.; Öreg-h.; 1999, 2004). Balatonfüred: Nagy-mező, Felső-mező; Pécsely: 1947.00 Carex pseudocyperus L.: Balatonakali: Csengő-h. alja; Aszófő: Séd-v., Giligó; Dörgicse: Berek-árok torkolata körüli nádas („Csehszlovák Öcs-h.; Köveskál: Harasztos; (BORBÁS 1900, üdülőtelep”-től Ny-ra); Badacsonytomaj– PILLITZ 1910, DEBRECZY 1966, SEREGÉLYES – Badacsonyörs: Tomaji-öböl; Badacsonytördemic: CSOMÓS 1995, BAUER et al. 1999, 2004). Badacsonylábdihegy v.m. alatt, Kemping melletti 1778.00 Iris pumila L.: Szigliget: Vár-h. a gerinc nádas; Badacsonytomaj – Badacsonyörs: Savanyú- déli peremének bazalttufa szikláin; a Balaton- forrás mellett; felvidéken sziklagyepekben, sztyepréteken 2035.00 Agropyron pectiniforme R. et Sch.: gyakori (adatait itt nem részletezzük), de a Királyszentistván: Felső-h. (Martonvári-h.) DNy-i Tapolcai-medence bazalt tanúhegyein eddig csak lábán, Ugri-h. és Hosszú-mező, a vasút feletti itt került elő; (BORBÁS 1900). bolygatott gyepekben; Balatonfűzfő: 1799.00 Iris arenaria W. et K.: Felsőörs: Asztag- Szalmásitelep, útrézsűben; Gyulakeszi: Csobánc, a hegyi-legelő, legeltetett sztyepréten; (BAUER et al. tanúhegy platóján (több a Bakony-vidéken inkább 2000, 2004, MÉSZÁROS – SIMON 2009). K-i súlypontú fajjal: Nepeta nuda L., Hesperis 1815.00 Epipactis microphylla (Ehrh.) Sw.: tristis L.), másodlagos száraz gyepben, mintegy 10 Balatonrendes: Rendesi-h.; Zánka: Szűcs-h., m2-en tömeges; utóbbi adat meglepő, a fajt eddig a Bálint-h., mészkerülő cseres-tölgyesekben Balaton-felvidék és a Bakony K-i (Avenella flexuosa, Vicia cassubica, Hieracium peremterületeiről ismertük. (BORBÁS 1900, maculatum, Lychnis viscaria által jellemezhető PILLITZ 1910, MÉSZÁROS 1997, BAUER 2004, 2007, állományokban); Monoszló: Tar-h., mészkevelő- BAUER – SOMLYAY 2007). tölgyesben; (SOÓ 1930, 1931, TAKÁCS – KOVÁCS 2085.10 Phleum bertolonii DC.: Aszófő: Giligó; 1995, MOLNÁR – SULYOK 1996, BAUER – Pécsely: Pogány-pince; Szentbékkálla: Fekete-h.; MÉSZÁROS 1998, BAUER et al. 1999, 2000, 2004). üdébb erdőszegélyeken. 1821.00 Spiranthes spiralis (L.) Chevall.: 2110.00 Eragrostis cilianensis (All.) Vignolo ex Balatonalmádi: Rom-kúti-v. feletti dombok zárt Janch.: Badacsonytördemic: Badacsonylábdihegy, sztyeprétjein; (BAUER et al. 1999, 2000, 2004, Badacsonytomaj: Badacsony; Tapolca – Diszel: MÉSZÁROS – SIMON 2009). Csobánc; Tihany: Vadparlag; útszéleken; (BORBÁS 1925.00 Carex fritschii Waisb.: Káptalantóti: 1900). Mohos-tető, borókás Callunetum-ban; 2119.99 Panicum capillare L.: Balatonfüred: Laki- Badacsonytomaj–Badacsonyörs: Örsi-h.; dűlő, útpadkán; a Tapolcai-medence környékén Ábrahámhegy: Bagó-kő, mészkerülő már közönséges, keletebbre azonban (még) ritka. bokorerdőkben; Kővágóörs: Kis-Hegyestű; Szentbékkálla: Kő-hát, legelőn, erdőszegélyen; (JÁVORKA 1940a).

Köszönetnyilvánítás

Köszönetem fejezem ki Bata Kinga, Cservenka Judit, Kenyeres Zoltán, Mészáros András, Papp Gábor, Petróczi Imre, Takács Béla, Tóth Sándor, Simon Pál, Somlyay Lajos kollégáknak, akik a terepi munkában való alkalmi részvétellel, vagy egyéb szakmai segítséget nyújtva járultak hozzá munkám eredményességéhez. Galambos Istvánnak a gondos lektori munkájáért mondok köszönetet.

Abstract Data to the flora of Balaton-Highland IV. N. BAUER

In the last years several new taxa have been revealed from the Balaton-Highland thanks for the systematic floristic research of the Balaton Region. (e.g. Orobanche bartlingii, Lycopsis arvensis, Centunculus minimus, Centaurea scabiosa subsp. vertesensis, Euphorbia angulata, Euphorbia ×

62 BAUER N.: Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez IV. angustifrons, Prunella × intermedia). Presence of Lepidium graminifolium, Trifolium retusum, Medicago monspeliaca, Herniaria incana, Campanula rapunculus, Crepis praemorsa were confirmed. Local status of these species has been obscure for a long time. Regular examinations drive more and more close to knowing regional distribution of several taxa having plant geographical importance. Results show that for example regional occurrences of Hypericum elegans, Silene bupleuriodes, Serratula radiata, Ornithogalum comosum are concentrated to the eastern margin of the studied area (~Vilonyai-hegyek) caused by the connections with the neighbouring Eastern-Bakony. Agropyron pectiniforme is also a characteristic element in the eastern margins of Balaton-Highland neighbouring Mezőföld, but a particular data of this species was also found in the western part of the region (Csobánc hill). Range of several plant species (e.g. Artemisia alba, Crupina vulgaris, Seseli leucospermum, Viola ambigua, Taraxacum serotinum) reaches till the region of Balatonfüred, Aszófő, Tihany from East. Inula germanica, Artemisia pontica, Alcea biennis, Echium italicum, Muscari tenuiflorum, Trifolium striatum are known almost all of the area of Balaton-Highland, but they occur sparsely. Hieracium wiesbaurianum, Galium austriacum are rare relicts growing on large rocks, rocky slopes. Local distribution of taxa common with western part of Transdanubia (e.g. Silaum silaus, Carex fritschii) is restricted to small areas of the western margin of Balaton-Highland. New data of some rare weed species (e.g. Althaea cannabina, Erodium ciconium, Tordylium maximum) of urbanizing vineyards and marshy species (e.g. Peucedanum palustre, Urtica kioviensis, Rumex maritimus) related to reedbeds of , and to Basin of Tapolca are also published.

Irodalomjegyzék

ALMÁDI L. (1998): Néhány aktuális adat a Balaton- Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez III. – felvidék florisztikai ismeretéhez. – Kitaibelia 3(2): Kitaibelia 9(1): 207–219. 253–254. BAUER N. – SOMLYAY L. (2007): Sisymbrium BARINA Z. (2004): A Dunántúli-középhegység polymorphum (Murray) Roth és más florisztikai növényföldrajzának főbb jellemzői. – Flora Pannonica adatok a Nyugat-Mezőföldről. – Kitaibelia 12 (1): 2(2): 37–55. 52–55. BAUER N. (2001): Florisztikai adatok a Bakonyból és a BOROS Á. (1938): Florisztikai közlemények II. – Bakonyaljáról. – Fol. Mus. Hist. Nat. Bakonyiensis, Bot. Közlem. 35: 310–320. Zirc, 17: 21–35. BOROS Á. – VAJDA L. (1957): A Bakony és a BAUER N. (2004): Florisztikai adatok a Bakonyból Balatonfelvidék Sphagnumos lápjai. – Ann. Inst. és a Bakonyaljáról II. – Kitaibelia 9(1): 187–206. Biol. Hung. Tihany. 24:283–287. BAUER N. (2007): Florisztikai adatok a Bakonyból DEBRECZY ZS. (1966): Die xerothermen Rasen der és a Bakonyaljáról III. – Kitaibelia 12(1): 41–51. Péter- und Tamás-Berge bei Balatonarács. – Ann. BAUER N. (2008): Sziklagyepek és lejtősztyeprétek a Hist.Nat.Mus.Nat.Hung. 58:223–241. Balaton-felvidék bazalt- és bazalttufa hegyein. – DEBRECZY ZS. (1967): Über die Eichen- Kitaibelia 13(1): 149. Hainbuchenwalder des Balaton-Oberlandes neben BAUER N. (2009): A Cyclamen purpurascens Mill. új elő- Balatonfüred und Csopak. – Ann. Hist. Nat. Mus. fordulása a Balaton-felvidéken. – Kitaibelia 14: 30–31. Nat. Hung. 59: 175–189. BAUER N. – MÉSZÁROS A. (1998): Adatok a Pécselyi- DEBRECZY ZS. (1968): Der Flaumeichen-Hochwald medence peremhegyi növényzetének ismeretéhez (Orno-Quercetum pannonicum) des Balaton- (Balaton-felvidék). – Kanitzia 6: 121–139. Oberlandes. – Acta Bot. Hung. 14:261–280. BAUER N. – MÉSZÁROS A. (2000): A Viola collina DEBRECZY ZS. – HARGITAI L. (1971): Die Bess. új előfordulásai és cönológiai viszonyai a zönologischen und bodenkundlichen Verhaltnisse Bakonyban. – Fol. Mus. Hist. Nat. Bakonyiensis, der xerothermen Eichenwalder des Permer- Zirc, 16: 75–92. Rotsteines im Balatonoberland. – Ann. Hist. Nat. BAUER N. – MÉSZÁROS A. – GALAMBOS I. (2002): A Mus. Nat. Hung. 63: 117–152. Gagea bohemica (Zauschn.) Schult. et Schult. DEGEN Á. (1921): A Notholaena Maranthae (L.) R. élőhelyválasztásának vizsgálata. – Kitaibelia 7 (2): Br. felfedezése a Balaton mellékén. – Bot. 215–223. Közlem. 19: 105–109. BAUER N. – MÉSZÁROS A. – SIMON P. (1999): Adatok a FELFÖLDY L. (1950): Studies on the shore Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez. – Kitaibelia vegetation of Lake Belső-tó at Tihany. – Magy. 4(1): 43–50. Biol. Kut. Int. Évk. 1: 135–146. BAUER N. – MÉSZÁROS A. – SIMON P. (2000): Adatok a FORSTER E. – BÖLÖNI J. (1999): Szirti fanyarka - Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez II. – Kitaibelia Amelanchier ovalis Medik. – Tilia 7: 233–242. 5(2): 351–356. HORVÁTH F. – DOBOLYI Z. K. – MORSCHHAUSER T. BAUER N. – MÉSZÁROS A. – SIMON P. (2004): Adatok a – LŐKÖS L. – KARAS L. – SZERDAHELYI T. (1995):

KITAIBELIA 15(1–2): 53–63.; (2010) 2011. 63

FLÓRA adatbázis 1.2. Taxonlista és attribútum- PINKE GY. – SCHMIDT D. – SCHMIDTMAJER Á. – állomány. – Vácrátót. KIRÁLY G. – UGHY P. (2003): adatok a Dunántúli- JÁVORKA S. (1940a): A Carex Fritschii Waisb.-ről. – középhegység és a Nyugat-Magyarországi Acta Geobot. Hung. 3(1): 148–150. peremvidék gyomflórájának ismeretéhez I. – JÁVORKA S. (1940b): Növényelterjedési határok a Kitaibelia 8(1): 161–184. Dunántúlon. – Math. Term. Tud. Ért. 59(3): 967– RÉDL R. (1942): A Bakonyhegység és környékének 997. flórája. Magyar flóraművek V. – Egyházmegyei KÁRPÁTI I. – LANTOS T. (1978): Bioindikátor vizi Könyvnyomda, Veszprém, 159 p. makrofitonok kutatása a Balatonon I. Elterjedési SEREGÉLYES T. – S. CSOMÓS Á. (1995): A Sásdi- viszonyok. – Agrártudományi Egyetem, Keszthely. rétek (Káli-medence) botanikai értékei és A Keszthelyi Mezőgazdaságtudományi Kar élőhelyrekonstrukciója. – Kanitzia 3: 33–50. Közleményei 21 (9): 41 p. SIMONKAI L. (1874): Adatok magyarhon edényes KIRÁLY G. (szerk., 2009): Új magyar füvészkönyv. – növényeihez. – Math. és Term. Tud. Közl. 11: ANPI, Jósvafő, 616 p. 157–211. KIRÁLY G. – KIRÁLY A. (2006): Adatok és SOÓ R. (1928): Adatok a Balatonvidék flórájának kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez II. – ismeretéhez I. – Magy. Biol. Kut. Int. Munk. Kitaibelia 10(1): 88–103. (Arch. Balat.) 2: 132–136. KOVÁCS J. A. – TAKÁCS B. (1995): A Balatonvidék SOÓ R. (1930): Adatok a Balatonvidék flórájának bazaltvulkáni növényzetének sajátosságairól. – és vegetációjának ismeretéhez II. – Magy. Biol. Kanitzia 3: 51–96 Kut. Munk. 3: 169–185. KREUTZ C. A. J. (1995): Orobanche Die SOÓ R. (1931): Adatok a Balatonvidék Sommerwurzarten Europas 1. Mittel- und vegetációjának ismeretéhez III. – Magy. Biol. Kut. Nordeuropa (The European broomrape species 1. Int. Munk. 4: 293–319. Central and Northern Europe). – Maastricht, 159 p. SOÓ R. (1932): Adatok a Balatonfelvidék LŐKÖS L. (szerk., 2001): Diaria itinerum Pauli vegetációjának ismeretéhez IV. – Magy. Biol. Kitaibelii III. 1805–1817. – Hungarian Natural Kut. Int. Munk. 5: 112–121. History Museum, Budapest, 460 p. SZABÓ I. (1987): A Keszthelyi-hegység MÁGOCSY-DIETZ S. (1914): Adatok a Balaton és növényvilágának kutatása. – Fol. Mus. Hist.-Nat. környéke flórájának ismeretéhez. – Bot. Közlem. Bakonyiensis 6: 77–98. 13: 117–127. TAKÁCS B. – KOVÁCS J. A. (1995): A Tar-hegy MÉSZÁROS A. (1997): Adatok Várpalota botanikai értékei. – Kanitzia 3. 143–158. környékének flórájához. – Kitaibelia 2(1): 51–55. VIRÓK V. (2009): Orobanchaceae – Vajvirágfélék MÉSZÁROS A. – SIMON P. (2009): Adatok Veszprém családja. In: KIRÁLY G. (ed.): Új magyar megye flórájához I. – Kitaibelia 14(1): 69–85. füvészkönyv. – ANPI, Jósvafő, pp. 381–385. MOLNÁR A. – SULYOK J. (1996): Néhány adat Ma- SRAMKÓ G. – MAGOS G. – MOLNÁR Cs. – URBÁN gyarország flórájának ismeretéhez. – Kitaibelia 1: L. (2008): Adatok a Mátra és környéke edényes 56–59. flórájának ismeretéhez. – Kitaibelia 13(1): 74–93. NÉMETH F. (1979): Neue floristische Angaben von TÍMÁR L. (1954): Adatok a Tiszántúl (Crisicum) Ungarn. – Stud. bot. hung. 13: 75–77. flórájához. – A Magyar Tudományegyetemek Bio- NIESCHALK A. – NIESCHALK Ch. (1968): Orobanche lógiai Intézeteinek Évkönyve 2: 491–499. libanotidis Ruprecht (=O. bartlingii Grisebach) in TUTIN, T. G. (1968): Medicago L. – In: TUTIN, T. Hessen. – Hessische Floristische Briefe 17: 35–42. G. és mtsai (szerk.): Flora Europaea 2. – PENKSZA K. – KÁDER F. – BENYOVSZKY B. M. Cambridge University Press, pp.: 153–157. (1996): Vegetációtanulmány a Balatonalmádi VOJTKÓ A. (1996): Szarvaskő vegetációja (Bükk (Vörösberény) melletti Megye-hegyről. – Bot. hegység) és sziklagyepjeinek fitocönológiája. – Közlem. 83: 71–90. Bot. Közlem. 83: 7–23. PILLITZ B. (1908, 1910): Veszprém vármegye VOJTKÓ A. (1998): A Bükk hegység szikla- növényzete. – Veszprémvármegyei Múzeum Kiad- gyepjeinek és sztyeprétjeinek jellemzése. – In: ványai 2., 4. sz. Veszprém, 167 p. CSONTOS P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai PINKE GY. – PÁL R. – MESTERHÁZY A. – KIRÁLY G. – kutatása. – Scientia Kiadó, Budapest. pp.: 133– SZENDRŐDI V. – SCHMIDT D. – UGHY P. – 155. SCHMIDTMAJER Á. (2006): Adatok a Dunántúli- VOJTKÓ A. (szerk. 2001): A Bükk hegység flórája. középhegység és a Nyugat-Magyarországi perem- – A Bükk hegység növényvilága I. – Sorbus 2001 vidék gyomflórájának ismeretéhez II. – Kitaibelia Kiadó, Eger 340 pp. 10(1): 161–184. VÖRÖSS L. Zs. (1971): Néhány újabb adat Baranya flórájához II. – Botanikai Közlemények 58: 46.