MEV 2012 3-4.Szam
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNETI VÁZLATOK ESSAYS IN CHURCH HISTORY IN HUNGARY 2012/3–4 MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNETI ENCIKLOPÉDIA MUNKAKÖZÖSSÉG BUDAPEST Kiadó — Publisher MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNETI ENCIKLOPÉDIA MUNKAKÖZÖSSÉG (METEM) Pannonhalma–Budapest METEM INTERNATIONAL SOCIETY FOR ENCYCLOPEDIA OF CHURCH HISTORY IN HUNGARY Toronto, Canada HISTORIA ECCLESIASTICA HUNGARICA ALAPÍTVÁNY Szeged www.heh.hu A kötet megjelenését támogatta Alapító † Horváth Tibor SJ Fõszerkesztõ — General Editor CSÓKA GÁSPÁR Szerkesztõbizottság — Board of Editors HUNGARY: Balogh Margit, Barna Gábor, Beke Margit, Csóka Gáspár, Dóka Klára, Érszegi Géza, Kiss Ulrich, Lakatos Andor, Mészáros István, Mózessy Gergely, Rosdy Pál, Sill Ferenc, Solymosi László, Szabó Ferenc, Török József, Várszegi Asztrik, Zombori István; AUSTRIA: Szabó Csaba; GERMANY: Adriányi Gábor, Tempfli Imre ITALY: Molnár Antal, Németh László Imre, Somorjai Ádám, Tóth Tamás; USA: Steven Béla Várdy Felelõs szerkesztõ — Editor ZOMBORI ISTVÁN Felelõs kiadó — Publisher VÁRSZEGI ASZTRIK Az angol nyelvû összefoglalókat fordította: PUSZTAI-VARGA ILDIKÓ ISSN 0865–5227 Nyomdai elõkészítés: SIGILLUM 2000 Bt. Szeged Nyomás és kötés: EFO Nyomda www.efonyomda.hu TARTALOM TANULMÁNYOK — ESSAYS CSÁKÓ Judit Szent Ányos püspök franciaországi és magyarországi kultuszáról 5 On the Cult of Saint Anianus of Orleans in France and Hungary András ALBERT The Romanian national minority’s religious right issues in Transylvania at the end of the 17th century (1697-1704) A román nemzeti kisebbség vallásjogi kérdései a 17 századvégi Erdélyben (1697–1704) 23 KÁPOLNAI Kázmér Jozef Viktorin (1822–1874). Katolikus pap, irodalomszervezõ, kiadó, közíró, mecénás a magyarországi idegenforgalom és mûemlékvédelem elindítója illetve kezdeményezõje 31 Jozef Viktorin (1822-1874) NÉMETH László Zágon József (1909–1975) 39 Imre József ZÁGON (1909-1975 CSÍKY Balázs Az elsõ bécsi döntés hatása az Esztergomi Fõegyházmegyére 1938–1945 79 The Effect of the First Vienna Arbitration on the Archdiocese of Esztergom (1938-1945) BALOGH Margit Fakultatív hitoktatás és a konkordátum-fiaskó. Hitoktatási küzdelem és körülményei, 1946–1947 109 Optional Religious Instruction and the Failure of the Concordate. Struggle over Religious Instruction in Hungary, 1946-1947 CSAPODY Miklós Az európai „Keresztény Unió”. Bálint Sándor keresztényszocializmusa 121 The European ‘Christian Union’ Christian Socialism and Sándor Bálint Ifj. Dr. RABÁR A Szent Keresztrõl nevezett Irgalmas nõvérek Ferenc vázlatos története (1863–1950) 137 Brief History of Sisters of Mercy of the Holy Cross (1863-1950) 3 FORRÁSOK — SOURCES SOMORJAI Ádám Vatikáni források a szlovák államiság kezdeteire, 1918–1927. OSB A szlovák–magyar közös egyháztörténelem egyoldalú szemlélete igényes tudományos publikációkban? 165 Vatican sources concerning the beginning of the Slovak state, 1918–1927. A unilateral look into the common Slovak-Hungarian Church history in scientific publications? Piotr STEFANIAK A magyarországi domonkos apácák története a 20. században 221 History of Dominican Nuns in Hungary in the 20th Century MÓDSZERTAN, ADATTÁR, SZEMLE METHODOLOGY, DATA STORE, SURVEYS MIKLÓSHÁZY Attila Az emigráns római katolikus magyar egyházközségek SJ. vázlatos története Svájcban 237 Brief History of the Pastoral Care of Emigrant Hungarians in Switzerland after the 2nd World War KÁPOLNAI Iván Kiegészítõ adalékok az angyalföldi Szent Mihály templom történetéhez 241 Contributions to the Construction of the Saint Michael Church in Budapest-Angyalföld EGYHÁZTÖRTÉNETI KÖNYVEK ÉS KIADVÁNYOK BOOK REVIEW MISÓCZKI Lajos: A vallás- és egyházügy a Rákóczi-szabadságharc idején (Ism. Szecskó Károly 213 KISS Péter: Az Egri Fõegyházmegyei Könyvtártól a Líceumig (Ism. Szecskó Károly) 215 VECSEY József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Ism. Somorjai Ádám OSB) 218 Források az Apostoli Szentszék és Mindszenty bíboros kapcsolatához. Somorjai Ádám könyveirõl (Ism. Csíky Balázs) 222 4 MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNETI VÁZLATOK ESSAYS IN CHURCH HISTORY IN HUNGARY 2012/3–4 CSÁKÓ JUDIT SZENT ÁNYOS PÜSPÖK FRANCIAORSZÁGI ÉS MAGYARORSZÁGI KULTUSZÁRÓL* „Abban az idõben András király monostort alapított a Balaton tava mellett Szent Ányos tiszteletére azon a helyen, melyet Tihanynak hívnak” – olvashatjuk a bencés apátság 1055. évi alapításával kapcsolatban a 14. századi krónikakompozíció I. András uralkodá- sáról beszámoló caputjainak egyikében.1 Megnevezi a monostor Szent Ányos-patro- cíniumát a tihanyi alapítólevél is, amelynek szövege szerint „a legkeresztényibb jogar- hordozó” András király az okiratban felsorolt javakat Szûz Mária, valamint Szent Ányos püspök és hitvalló egyházának adományozza.2 Az oklevél számos alkalommal képezte már diplomatikai, illetve nyelvtörténeti elemzések tárgyát,3 és az apátság korai történeté- nek részletes feldolgozása is megtörtént a medievisztikai szakirodalomban.4 Jelen írásban * Jelen írás a Tihanyi Bencés Apátságban 2010. november 30-án, a monostort alapító I. András halálának 950. évfordulója alkalmából megrendezett konferencián azonos címmel elhangzott elõadás tanulmányváltozata. A dolgozat szorosan kapcsolódik a korai magyarf–rancia összeköttetések kérdését is érintõ, az ELTE BTK Tör- ténelemtudományi Doktori Iskolájának Történelem Segédtudományai Doktori Programján Az Árpád-kori Magyarország a francia területen keletkezett kútfõk tükrében címmel készülõ disszertációmhoz. Ezúton sze- retném megköszönni segítségét, tanácsait témavezetõmnek, Dr. Körmendi Tamás adjunktusnak. 1 Képes Krónika. Ford.: BOLLÓK János. A fordítást gondozta és a jegyzeteket készítette: SZOVÁK Kornél VESZPRÉMY László. Az utószót írta, a függeléket és az irodalomjegyzéket összeállította: SZOVÁK Kornél. Bp., Osiris, 2004. (Millenniumi magyar történelem. Források) (a továbbiakban: Képes Krónika) 59. A kró- nikakompozíció I. András tihanyi temetésérõl szólva is megemlékezik a monostor francia védõszentjérõl: „Szent Ányos hitvalló monostorában temették el, amit õ alapított királyként Tihanyban a Balaton tava mel- lett.” (Képes Krónika 64.) 2 A tihanyi monostor alapítólevele (1055). Ford., bev. jegyz.: PITI Ferenc. In: Írott források az 1050–1116 közötti magyar történelemrõl. Az elõszót írta, a szövegeket válogatta, a kötetet szerkesztette: MAKK Ferenc –THOROCZKAY Gábor. Szeged, Szegedi Középkorász Mûhely, 2006. (Szegedi Középkortörténeti Könyv- tár 22.) (a továbbiakban: ÍF 1050–1116) 16–25., az idézetet l.: 15. Az alapítólevél magyar fordítását l. még: I. András király tihanyi alapítólevele, 1055. Ford.: HOLUB József, ÉRSZEGI Géza. A hátoldalt fordította: VESZPRÉMY László. In: Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon: Kiállítás a Pannonhalmi Bencés Fõapátságban 2001. március 21-tõl november 11-ig. Szerk.: TAKÁCS Imre. Pan- nonhalma, Pannonhalmi Bencés Fõapátság, 2001. (a továbbiakban: Paradisum plantavit) 550–552. 3BÁRCZI Géza: A tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék. Bp., Akadémiai Kiadó, 1951. (Nyelvésze- ti tanulmányok 1.); KOMJÁTHY Miklós: A tihanyi alapítólevél kérdésének problémái. Levéltári Közlemé- nyek, 26. (1955) 1. sz. 27–47.; KUMOROVITZ L. Bernát: A magyar pecséthasználat története a középkor- ban. Der Gebrauch von Siegeln in Ungarn im Mittelalter. Bp., Magyar Nemzeti Múzeum, 19932.(AMa- gyar Nemzeti Múzeum mûvelõdéstörténeti kiadványa) 31–33. 4ERDÉLYI László: A Pannonhalmi Szent-Benedek-rend története X. A tihanyi apátság története. Elsõ kor- szak: Az apátság önállósága 1055–1701. Bp., Stephaneum, 1908. (a továbbiakban: ERDÉLYI 1908); 5 nem kíséreljük meg ezen kutatások eredményeinek felsorakoztatását, csupán arra az egyébként már számtalan alkalommal feltett részkérdésre próbálunk meg választ keresni, miért éppen a Meroving-kortól tisztelt francia szent, a legenda szerint a hunok támadásától Orléans-t megmentõ Ányos tiszteletére alapított monostort az alig fél évszázada létrejött keresztény magyar állam uralkodója. Úgy véljük, a rendelkezésünkre álló gyér for- rásanyag alapján csupán részlegesen megválaszolható kérdés tanulmányozásához elen- gedhetetlen annak vizsgálata, milyen tiszteletnek örvendett Ányos a kora középkori frank államban, milyen területeken terjedt el kultusza a Karolingok, majd a születõ Capeting- monarchia idején. Érdemes röviden kitérnünk arra is, hogy hogyan láthatjuk az apátság patrocíniumát azon korai kapcsolatok fényében, amelyek a fiatal Magyar Királyság és a francia területek5 között Tihany alapításának idején léteztek. 1. SZENT ÁNYOS FRANCIAORSZÁGI KULTUSZA A francia nyelvû szövegekben Aignan, a latin forrásokban Anianus néven szereplõ Szent Ányos Orléans városának 5. századi püspöke volt, akivel kapcsolatban elsõsorban azt szokás megemlíteni, hogy imádságaival szabadította meg városát Attila hunjainak ost- romától. A szent életérõl, francia földön kialakult kultuszáról a magyar szakirodalomban a Pannonhalmi Rendtörténet rövid beszámolója nyújt valamivel bõvebb tájékoztatást,6 és a késõbb Szent Ányost említõ munkák is az Erdélyi László által a 20. század elején össze- gyûjtött adatokat veszik át, egészítik ki néhány apróbb részlettel.7 Úgy véljük, nem telje- HERVAY F[erenc] Levente: A bencések és apátságaik története a középkori Magyarországon. Történeti ka- talógus. In: Paradisum plantavit 461–547., különösen 520–522. 5 A 11. század közepén még nem beszélhetünk egységes Franciaországról: a nyelvjárásaikban is különbözõ grófságok, hercegségek egy része legfeljebb névlegesen ismerte el a francia király fõségét. Így amikor munkánkban francia vidékeket említünk, semmiképpen sem érthetünk ezek alatt egy akkor egységes állam- hoz tartozó területeket. Kissé anakronisztikusnak