Károlyfalvi József Giovinezza, giovinezza Az Olasz Szociális Köztársaság rövid története 1943-45 Kecskemét 2012 ISBN 978-963-12-3332-2 TARTALOM 1. Bevezetés............................................................................................................................. 3 2. A megkésett fejl ődés........................................................................................................... 5 3. A történeti fasizmus ............................................................................................................ 8 4. A husky elindul – Szicília 1943. július 10. ....................................................................... 33 5. A július 24-25-i államcsíny............................................................................................... 41 6. Szeptember 8..................................................................................................................... 44 7. A magárahagyott ellenállás............................................................................................... 48 8. A szükséges köztársaság ................................................................................................... 50 9. A fasiszta állam újjászületése............................................................................................ 53 10. Az RSI f őszerepl ői ............................................................................................................ 57 11. Pártkongresszus a koncertteremben .................................................................................. 75 12. Az er őszak elszabadulása.................................................................................................. 78 13. A Déli Királyság ............................................................................................................... 80 14. Az RSI hadigazdasága....................................................................................................... 83 15. A köztársaság fegyveres er ői ............................................................................................ 88 16. A veronai per..................................................................................................................... 97 17. Háború, ellenállás............................................................................................................ 102 18. A végkifejlet.................................................................................................................... 113 19. Az olasz fasizmus, az RSI Budapesten ........................................................................... 125 20. Értékelés, utóélet............................................................................................................. 127 21. Irodalom .......................................................................................................................... 130 22. Képek .............................................................................................................................. 132 2 Bevezetés A világban, hazánkban Magyarországon is rendkívül sokan, sokat emlegették a fasizmust. E kifejezés a mai nap is mintegy szitokszóként szerepel a f őként baloldali és liberális politikai er ők és körök szóhasználatában, többnyire politikai ellenfeleik lejáratását célozva. Egészen nevetséges, történetietlen módon alkalmazzák e terminust a legkülönfélébb politikai rendszerek min ősítésére, politikai törekvések f őként erkölcsi célzatú rágalmazására. Annak ellenére, hogy azokra a rendszerekre, politikai er őkre, célkit űzésekre, személyekre, melyekre vonatkoztatják, sok esetben egyáltalán nem is illeszthet ő e fogalom. Hazánkban, egy volt uniós képvisel ő által felheccelt kisebbségi állampolgárok kiabálnak ellenfeleikre e jelz ővel, vagy fenyegetik a vélt, általuk fasisztának min ősített ellenfeleiket. Anélkül, hogy tudnák, mit is jelent a kifejezés. A nemzetközi politika területén is gyakorlattá vált e kifejezéssel történ ő negatív el őjel ű dobálózás. Talán a legfrissebb példa, északi szomszédunk államf ője min ősítette fasisztaként azt a magyar politikust, aki a rendkívül bonyolult történelmi viszonylatrendszerben páratlanul sokat tett az üldözött kisebbségekért, az alkotmányosságért, az emberi jogokért. Összesen csak azért, mert az említett magyar politikus kiállt hazánk etnikailag jogos, teljesen indokolt, nemzetközileg elfogadott határaiért, a Felvidék déli részének visszatéréséért, és hazánkhoz történ ő integrálásáért. Fel sem merült benne, hogy pontosan hazája volt az ország, mely els ő állami létezése meg- születését követ ően, 1939-45 között szinte teljesen kritikátlan módon, meglehet ősen felszínes formában plagizálva, a küls őségeket, az ideológiát, egészen az államszervezet több elemét is átvéve, gyakorlatilag átmásolta az olasz fasiszta rendszer számos jelképszer ű megnyilvánu- lását, intézményét. Természetesen csak felszínesen, jelent ősen szenvedve a saját mélyebb történeti és kulturális hagyományok hiányától. Valószín űleg nem tudná pontosan definiálni a fasizmus fogalmát. Egészen fiatalon, érdekl ődve az olasz nyelv, kultúra történelem irányába a 70-es, 80-as évtizedben meglehet ősen torz állásponttal lehetett találkozni hazánkban a két világháború közötti olasz történelem, és a fasizmus megítélése kapcsán. Akkoriban természetesen érdekes lehet őség volt, ha egészen ritkán találkozni és beszélgetni lehetett a hazánkba látogató olasz állampolgárokkal. Olyan zárt világban, amikor f őként a hazánkba látogató szovjet, és más, keleti blokkhoz tartozó állampolgárokkal, személyekkel lehetett találkozni, „eszmét cserélni”. A probléma a Magyarországra érkez ő olaszok nagy részével azonban az volt, hogy a hazánkba szervezetten látogatók többnyire a különféle testvérvárosi, párt- és szakszervezeti delegációk tagjai voltak, vagy baloldali fiatalok, akiket érdekelte a „létez ő szocializmus” országa. Mindannak ellenére, hogy nagy részük nagyon kedves, jó szándékú emberként nyilvánult meg, politikai hovatartozásukból következ ően meglehet ősen egyoldalú képet festettek hazájuk a két világháború közötti, vagy a második világháború alatti történetér ől. Mindannak ellenére, hogy többen közöttük felvetették példaként a hazánkban állomásozó szovjet hadsereg és az egypártrendszer kérdéskörét. 3 Találkozni lehetett történelmi kérdések felvetésekor agresszív megnyilvánulásokkal, példa- ként a Giovinezza dal, induló egyáltalán említése kapcsán fenyeget őzésekkel. Másrészt volt olyan id ős ember is, aki meghatóan, őszintén érvelt az ellenállás, a Resistenza történelmi szükségszer űsége, értéke mellett. A 70-80-as évek magyar oktatása, a tömegkommunikáció, a bemutatott, importált filmek az egyoldalú partizán-romantikát hirdették, a történelem más szempontjai fel sem merülhettek. Bár e témakörben, hazánkban a rendszerváltást követően differenciáltabb szempontokat tükröz ő m űvek is jelentek meg, ennek ellenére talán szükséges lehet a magyar érdekl ődők számára egy terjedelmében, mélységében behatárolt, eddig ismeretlen szempontokat is felvet ő megközelítés, rátekintés e kérdéskörre. Hazánkban, e témában természetesen nem monografikus mélységre, inkább az eddigi szem- lélet helyett más megközelítésre, érvekre lehetne szükség, ezért a történelem többoldalú meg- közelítését szeretné szolgálni az alábbi tanulmány, feltárva az olasz és európai história ezen ellentmondásos és tragikus periódusát. 4 A megkésett fejl ődés A Risorgimento, az olasz nemzeti egység, emlékezetében romantikus, h ősies hagyománnyá vált, történetileg dics őséges folyamata csak látszólag teremtett egy er ős és egységes államot. Az 1861-ben kikiáltott, 1870-ben az Örök Várost is megszerz ő Olasz Királyság, ugyan Európa és a világ szemében nagyhatalomnak t űnhetett, de valójában mégsem volt sorolható a korabeli világ jelent ős hatalmai közé. Az 1870 és 1915 közötti periódusban Itáliát számtalan bels ő konfliktus, ellentmondás gyötörte. E konfliktusok, kontrasztok megközelíthetőek több oldalról, illet őleg szempontból. A Savoiai-ház koronája alatt egyesített Itália közjogi értelemben tekintve alkotmányos monarchia. Közjogi tekintetben megfelelt a korszak Európája alkotmányos monarchiáinak. Működik a korlátozott választójog alapján megválasztott parlament, el őtte felel ős a végrehajtó hatalom, tevékenykedhetnek a különféle irányzatú pártok, a szakszervezetek. Létezik a szabad sajtó, a gondolkodás, a tudomány szabadsága. Az olasz liberálisok által dics őségesnek beállított Risorgimento folyamata, a „Novarától Vittorio Venetóig”, vagyis 1848-1918 között kialakított nemzeti államot azonban súlyos hiányosságok jellemezték. A déli, a modernizáció által alig érintett területeken konzerválódtak a régi feudális struktúrák, szembet űnők voltak a társadalmi ellentétek. A parasztság jelent ős részének földnélkülisége, szegénysége megoldatlan problémák sorozatát jelentette. Az északi területeken viszonylag gyors iparosodás zajlott le, megszülettek az olasz ipar fellegvárai: FIAT, Pirelli, Montedison, Ansaldo. Ilva és egyéb nagyvállalatok. Az ipari munkásság létszáma gyorsan növekedett, azonban jelent ős rétegei szegénységben, nyomorban éltek. Gyenge és fejletlen volt az állami szociálpolitika, hiányoztak a munkásvéd ő intézke- dések. A századfordulón jelent ős lendületet vett a nincstelen tömegek kivándorlása. A f ő cél az Újvilág volt, az USA, illet őleg Latin-Amerika országai, els ősorban Uruguay és Argentína. Az említett államok nagyszámú olasz kolóniái ebben az id őszakban jöttek létre. Az olasz munkásság jelent ős csoportjai érdekképviselet nélkül voltak.