Logisztikai Központok Története, Rendszere, Kialakulása Hazánkban

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély)

Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni.

Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia.

A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély- nyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az Interneten megjelenítse.”

Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei:

- a közzététel kizárólag oktatási és tudományos, nonprofit célú,

- a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély,

- a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható,

- a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a

Logisztikai központok története, rendszere, kialakulása hazánkban

Zsupanekné Dr. Palányi Ildikó Kiss Alexandra Egyetemi adjunktus Kereskedelmi szakmenedzser

2011. 2

NYILATKOZAT a Szakdolgozat leadásához

Alulírott Kiss Alexandra a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar, Kereskedelmi Szakmenedzser szakos nappali tagozatos végzős hallgatója nyilatkozom, hogy a Logisztikai központok története, rendszere, kialakulása hazánkban címmel bírálatra és védésre beadott szakdolgozat a saját munkám eredménye, amelynek elkészítése során a felhasznált irodalmat a szerzői jogi szabályoknak megfelelően kezeltem (a szükséges lábjegyzet / végjegyzet hivatkozásokat, valamint az ábrák hivatkozását megfelelően helyeztem el).

Alsópáhok 2011. május 20.

……………………………………..

a hallgató / tanuló aláírása

Tartalomjegyzék

Bevezetés 4. 1. Logisztika 5. 1.1. Logisztika története 5. 1.2. Logisztika fejlődési szakaszai 5. 1.3. Logisztikai célok elérésének eszközei 5. 1.4. Logisztika feladata 6. 1.5. Logisztikai rendszer 6. 1.6. Logisztikai folyamat elemeinek kapcsolódása 7. 1.7. Globalizáció 7. 2. Logisztikai központok 8. 2.1. A logisztikai szolgáltató központok fő feladatai 11. 2.2. Logisztikai központok jellemzői 13. 2.3. Logisztikai központok feladatai 14. 2.4. Logisztikai központok formái 14. 2.5. Logisztikai központok jellemző típusai 14. 2.5.1. Disztribúciós központok 14. 2.5.2. Áruforgalmi központok 15. 2.5.3.Logisztikai szolgáltató központok 16. 3. Ipari parkok 20. 3.1. Az ipari parkok kialakulása 20. 3.2. Kialakulásának szükségessége és előzményei Magyarországon 21. 3.3. Az ipari parkok feladatai 21. 3.4. Az ipari parkok típusai 21. 3.5. Az ipari parkok és a logisztikai központok kapcsolata 23. 3.6. Fennálló problémák 25. 4. Coca Cola, mint logisztikai központ 26. 4.1. Kezdjük az elején 26. 4.2. Története 27. 4.3. Coca Cola 29. 4.4. Receptje 30. 4.5. Franchise alapú gyártása 30. 4.6. Üvege és logója 31. 4

4.7. Magyarország 32. 4.8. Palackozóüzemek 32. 4.9. A túra 35. 4.10. Bevétel 36. 4.11. Lean logisztika 37. 5. Összefoglalás 45. 6. Felhasznált irodalom 46. 7. Internetes hivatkozások 47. 8. Mellékletek 54.

Logisztikai központok története, rendszere, kialakulása hazánkban

Dolgozatomban szeretném áttekinteni a logisztikát röviden, ezen kívül a logisztikai központok általános jellemzését, s ezt alkalmazni a Coca Colára. Célom, hogy rövid összefoglaló jellegű áttekintést adjak a logisztikáról, a logisztika történetéről, fejlődési szakaszairól, céljairól, feladatairól, rendszeréről, logisztikai folyamatáról, valamint a globalizáció hatásáról a logisztikára. Ezt követően térnék át a logisztikai központok bemutatására, fő feladataik elemzésére, jellemzőik kifejtésére, valamint a formáira. Ezek után az ipari parkokat tekinteném át röviden, a kialakulásukat, a feladataikat, a típusaikat, majd kapcsolatba hoznám a logisztikai központokkal, végül ismertetném a fennálló problémákat. Mindezek után egy konkrét logisztikai központ bemutatása a célom. Ez a logisztikai központ pedig a Coca Cola HBC Magyarország Kft. Kezdésnek egy kis történelmi áttekintéssel kezdenék, majd ezt követően térnék át egy kis marketing segítségével az elemzésre, ezután ismertetném a receptjét, és a gyártási eljárását, majd bemutatom az üvegét és logóját, ezek után a fellelhető palackozó üzemeket venném számításba, felvázolnék egy túrát, majd néhány gondolat erejéig megemlíteném a keletkezett bevételeit a Coca Colának. Mindezek után a lean logisztikát mutatom be, konkrétan a Coca Colánál alkalmazva. Dolgozatomat képekkel, ábrákkal színesítem, az adott témához illeszkedően. Dolgozatom alapja tehát a logisztikai központok témakör lesz, viszont ezen ismeretek előtt a logisztika alapjaival vezetném fel a fő témát.

1. Logisztika A logisztika anyagmozgatást, fuvarozást egyaránt jelent. A logisztikai rendszer anyagi áramlások, készletek és a velük kapcsolatos vállalati tevékenységek együttes rendszere. Az alapanyagok, termelésközi készletek, késztermékek, illetve a rájuk vonatkozó információk hatékony áramlásának a tervezését, megvalósítását és ellenőrzését szolgáló tevékenységek integrációja a vevői elvárásoknak megfelelően. 1.1. Logisztika története A logisztika alkalmazása a hadseregnél vette kezdetét. A II. világháborút követően a gazdasági szektorban új fogalommá vált. Ezt követően a vállalatok számára az 1950- es évektől kezdve, stratégiai fontosságú volt. 1.2. Logisztika fejlődési szakaszai 1950-es évek: termelés támogatására alkalmazták. 1970-es évek: értékesítés támogatása állt fő középpontban. 1980-as évek: új célként jelent meg a vevő kiszolgálás, vagyis a vevőnek az igényeihez való alkalmazkodás jelentette a fő célt. Napjainkban már a különféle egyedi igények kielégítésére szolgál, illetve az ellátási hálózatra koncentrál. Az ellátási hálózat a megrendelők és a beszállítók kapcsolatára épül. Az ellátási lánc, vagyis ellátási hálózat ahhoz, hogy fenntartható legyen nyersanyagot, gépparkot, munkaerőt és tudásanyagot egyaránt igénybe vesz, és azokat a lehető legkevesebb környezeti terheléssel, valamint az emberi jogok figyelembe vételével használja a termék, vagy a szolgáltatás létrehozásához. 1.3. Logisztikai célok elérésének eszközei 1. fázis: a logisztikai részterületek integrációja  költségszemlélet. 2. fázis: más vállalati szakterület felé is nyit. 3. fázis: megegyezik a 2. fázissal. 4. fázis: már túllép a vállalati határokon, vagyis a nyersanyag kitermelésétől kezdődően, egészen a készterméknek a végső fogyasztóig való eljuttatásáig tart és magában foglalja a termékhez kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat is, mint például a szervizelés, vagy a hulladékkezelés. Az informatika fejlődésének és a felgyorsult gazdasági fejlődésnek köszönheti virágzását.

1.4. Logisztika feladata A logisztika feladata és küldetése a 7M elvének megvalósítása. Az elv lényege, hogy  megfelelő termék,  megfelelő helyen,  megfelelő időpontban,  megfelelő mennyiségben,  megfelelő minőségben,  megfelelő felhasználónak,  megfelelő költségek mellett álljon rendelkezésre. 2002-ben napvilágot látott az úgynevezett 9M elve is:  megfelelő információval,  megfelelő anyagban,  megfelelő energiával,  megfelelő személyeknek,  megfelelő mennyiségben,  megfelelő minőségben,  megfelelő időpontban,  megfelelő helyen,  megfelelő költségek mellett álljon rendelkezésre. 1.5. Logisztikai rendszer A logisztikai rendszer a mai értelmezés szerint, tartalmazza az anyagáramlást és a rájuk vonatkozó információ-, érték-, energia- és munkaerő áramlást. Ez a rendszer 3 részre tagolható: o Beszerzési logisztika: az anyagi inputok külső forrásból történő biztosítása. o Termelési logisztika: termelésközi készletekkel való gazdálkodás. o Értékesítési logisztika: a vevői igény kielégítésének lebonyolítása. A rendszer működésének értékelése 2 tényezőtől is függ, úgy, mint az általa nyújtott szolgáltatás színvonalának megítélése, valamint a logisztika működési költségei.

1.6. Logisztikai folyamat elemeinek kapcsolódása  Nyersanyag kitermelése, beszerzése  Termelés Logisztika  Szállítás Logisztika Disztribúció tágabb  Raktározás értelemben  Vevő, fogyasztó  Hulladékhasznosítás 1.7. Globalizáció A piacok globalizációjának 3 fő következménye van. Az egyik ilyen következmény, hogy a nemzeti piacok szükségletét lényegesen meghaladó termelési volumenek valósíthatók meg. A másik, hogy a méretek és termékjellemzők változatainak széles köre hozható létre. Ennek következményeként pedig horizontális (vízszintes), illetve vertikális (függőleges) termékfejlesztések jönnek létre és mindemellett differenciált termékek is létre jönnek. A harmadik következmény értelmében a termékek beszerzési, illetve elosztási folyamatai világméretűvé válnak, igényei a globális logisztika módszereivel valósíthatók meg. Globalizáció hatása a logisztikára Manapság a világon már mindenhol fellelhetők, illetve vásárolhatók ugyanolyan, egyforma termékek. Ez annyit jelent, hogy elterjedt a globalizált beszerzés, gyártás és összeszerelés, elosztás, valamint a gyűjtés, azaz újrahasznosítás.

2. Logisztikai központok Az utóbbi években a fejlett ipari országokban előtérbe kerültek azon logisztikai módszerek, melyek az anyagáramlás rendszerszemléletű kezelésén alapulnak. Ez a tendencia megfigyelhető volt a termelő és fogyasztó helyeken, valamint a kooperációban dolgozó vállalatok közötti direkt szállítási kapcsolatban, majd ezt követően a tagoltabb, összetett hálózati rendszerekben is. A logisztikai szolgáltató központok, az ellátó-elosztó, valamint az áruforgalmi egységek fontos szerepet játszanak az áruforgalom szervezésében és az összetett hálózati rendszerek optimális kialakításában. A logisztikai szolgáltató központok, valamint az ellátó-elosztó egységek szolgáltatásokat is végeznek saját technológiájú belső folyamataikkal. Ennek értelmében a központok telephelyeinek megválasztása országos, illetve határon túli ismertséget igényel, mind az áruforgalom, mind pedig az információs rendszer kialakítása érdekében. A belső folyamatok és az irányítási rendszerünk nem igényel ilyen széleskörű ismertséget, csupán regionális jellegű vizsgálatokat. A központok létrehozásakor ügyelni kell a megfelelő szállítási szokásokra, változást jelent az eddig használt, alkalmazott közlekedésben, s a technikai, technológiai és szervezési feladatokban is változást jelent az áruszállításnál. Először bilaterális, majd multilaterális anyagáramlási rendszerben jelentek meg a logisztikai szolgáltató központok és ellátó-elosztó egységek, tehát változás lépett életbe az ellátás- termelés- elosztás rendszerében. A fejlett ipari országokban az elmúlt mintegy 20 évben a termékek életciklusa rohamosan csökkent. Ez annak köszönhető, hogy mindig új és újabb termékfajtákat fejlesztettek ki, rövid időn belül a sokadik változat, vagy generáció került piacra. A rövidebb életciklusoknak köszönhetően a beszerzés, gyártás és értékesítés ideje meghatározóbb lett, nagyobb lett a piaci igényekhez való alkalmazkodás. Ennek következményeként a részfolyamatoknak le kell rövidülniük, valamint a raktárak és készletek mennyiségét is csökkenteni kell. Termelési folyamatok gépesítésével, valamint automatizálásával az összetevő részfolyamatok közül, a vállalat a saját fejlesztésével tudja megoldani a termelési átfutási idő lerövidítését. Az ellátó és a felhasználó vállalat, vagy szervezet segítségére azonban a közlekedés környezetének is optimálisnak kell lennie. 10

Az előzőekben megfogalmazott ellátás- gyártás- elosztás reálfolyamatainak problémaköréhez kapcsolódó elvek és azok gyakorlati megvalósítására alkalmazott módszerek, eljárások eredményeképpen, és a gyártási mélység csökkenésével összefüggésben a termelési profilok differenciáltabbakká, a vállalatok, szervezetek közötti kapcsolatok összetettebbekké váltak. Ebben az összetett kapcsolati rendszerben kiemelkedő fontosságú az ellátás-elosztás minél kisebb készletek képzésével való megszervezése, az ütemes anyagáramlás megvalósítása. Ugyanakkor egyre erősödik az a tendencia, hogy üzemek, gyárak, gazdálkodó szervezetek primer feladataik megoldására fordítják elsődlegesen a figyelmüket, és az ún. "termelésidegen" (járulékos) feladatok megoldását specializált vállalkozókra bízzák. E két tendencia integrált eredményének tekinthetjük a logisztikai ellátó-elosztó, majd szolgáltató központok telepítésének megkezdését, a regionális, országos, majd európai rendszerben való gondolkodás ellátás-elosztás területén való felvetését. A termelési folyamatok és a termékek elosztása bonyolult kapcsolati rendszerek kialakulásához vezetett, hiszen rövidültek az átfutási idők, csökkent a gyártási mélység, erősödött a szakosodás. Míg az alapanyag ellátástól kezdődően eljut a késztermék a fogyasztóhoz, addig ezekben az anyagáramlási folyamatokban nem fordulhatnak elő torlódások., tehát úgy kell szervezni és működtetni ezeket a szükséges folyamatokat. A direkt (közvetlen) ellátás, szállítás hagyományos rendszerében a két kooperáló fél (ellátó-felhasználó) közötti anyagáramlási kapcsolat raktártól-raktárba szállítással valósul meg. Ez esetben az ellátó raktárra, a felhasználó raktárból termel. A készletezési, raktározási költségek jelentősek, a szállítási feladatok viszont hagyományos módszerekkel oldhatók meg. A JIT (Just In Time) elv szerint működő rendszerek esetén az ellátó-felhasználó kapcsolatban a pufferek (raktárak, készletek) részlegesen, vagy teljesen megszűnnek. Az ellátó-felhasználó közötti szállítás mozgótárolás szerepét tölti be, a tartalékolás néhány órás, legfeljebb egy-két napos biztonsági készletre korlátozódik. A JIT elv szerint működő rendszerek szigorú követelményeket támasztanak a távolsági szállítás pontosságával, megbízhatóságával, rugalmasságával, a rakományokat megelőző és követő információk hozzáférésével, kezelésével kapcsolatban. Elvárják továbbá olyan járművek alkalmazását, amelyekről megfelelő rakományhordozók alkalmazásával gyorsan és lehetőség szerint automatikusan lerakhatók, közvetlenül a 11 gyártó (szerelő) sorra továbbíthatók a rakományok. E követelmények kielégítése integrált szállító-gyártórendszer megvalósításához vezet, amikor az egymástól nagy távolságra levő ellátót, felhasználót úgy kell elképzelni, mint egymástól néhány méter távolságra levő munkahelyet. Akkor valósítható meg gazdaságosan a JIT elvű közvetlen ellátási, szállítási rendszer, ha a két fél között viszonylag nagy szállítási intenzitással lehet számolni. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor a közvetett ellátás, szállítás különböző változatai jöhetnek szóba. A kihelyezett raktárak kezdetben a felhasználó, majd az ellátó raktározási feladatait is átvették, ezzel, idővel egy-egy ilyen kihelyezett raktár önálló szervezeti keretben működött, ellátó, elosztó központtá fejlődött. A kihelyezett raktár az ellátótól, és a felhasználótól is olyan feladatokat vett át, amelyek centralizált megoldása mindegyik fél szempontjából hatékony. A fejlett ipari országokban sok olyan kihelyezett raktár működik, amelyik egy-egy gyártó termékeinek elosztására, vagy egy-egy termelő ellátására szakosodott. A logisztikai ellátó-elosztó központok több ellátó és felhasználó összekapcsolásával jöttek létre. A logisztikai ellátó-elosztó központok térben kiterjedt termelő-fogyasztó hálózatot kötnek össze, összehangolják az ellátók és a felhasználók igényeit, megtervezik és megszervezik a szállításokat, rendezik az elszámolásokat stb.. A logisztikai ellátó-elosztó központok az ellátók-felhasználók közötti készletezést a kölcsönösség figyelembe vételével, "integrált optimalizálással" oldják meg, lehetőleg a legkisebb tárolási igény felmerülésével. Korlátozott számú ellátó és felhasználó esetében, a JIT elv következetes alkalmazásával a logisztikai ellátó-elosztó központ tárolási feladata minimálisra csökken. Ekkor szokás átmenő (tranzit, terminál jellegű) logisztikai központról beszélni. Egy-egy logisztikai ellátó-elosztó központ jól behatárolható régió, terület kiszolgálására alkalmas, amennyiben mérlegeltük a szállítási távolságot. Más régiók, illetve országok ellátási-elosztási folyamatba kapcsolása már országos, valamint nemzetközi ellátó-elosztó hálózat kialakítását igényli. Az országos ellátó-elosztó hálózat az adott ország határain belüli központok, míg a nemzetközi ellátó-elosztó hálózat az adott termékek előállítási, elosztási, értékesítési folyamatába bekapcsolódó országok termelőinek, elosztó központjainak, felhasználóinak, fogyasztóinak kapcsolatrendszere. Ezen hálózat működésének előfeltétele a kommunikációs és távadat átviteli rendszerek Európa méretű szállításirányításhoz való kifejlesztése. A logisztikai szolgáltató központok megvalósításához az ellátás- 12 elosztás anyagáramlási és információs folyamat hálózatának kiépítése, illetve a termelők további szolgáltatások iránti igényeinek fokozódása vezetett. A logisztikai szolgáltató központok, a szolgáltatások széles skáláját nyújtó ellátó- elosztó központok. Szállítás, rakodás, tárolás és ezekhez kapcsolódó közvetlen tevékenységek mellett, felvállalják és elvégzik azokat a feladatokat, melyek a termék előállítás és értékesítés folyamatainak zavartalan megvalósításához szükségesek. [http://www.logsped.hu/logisztika.htm]

2.1. A logisztikai szolgáltató központok fő feladatai a következők szerint foglalhatók össze . a közlekedési alágazatok összekapcsolása, az alágazatok közötti "fordítókorong" jellegű kapcsolat megteremtése, . a termelőtől a fogyasztóig terjedő szállítási láncok, ellátó és elosztó rendszerek szervezése, megvalósítása, . termelésidegen logisztikai feladatok (mint pl. üzemen belüli szállítás, késztermék raktározás, megrendelések által szabályozott komissiózás, az ügyfél kívánságai szerint irányított végkiszerelés, csomagolás, diszponálás, számlázás stb.) átvétele a termelőtől és a felhasználótól, . az együttműködő partnerek számára az üzemi követelményekhez szükséges infrastruktúra készenlétben tartása, . az együttműködő partnerek számára megfelelő információs és kommunikációs rendszer kiépítése, rendelkezésre állítása. Ezeknek a feladatoknak az elvégzésére a Logisztikai Szolgáltató Központok szervezési felépítésükkel az alábbi funkciókat veszik át: 1. A szerződés lebonyolításhoz kapcsolódó diszpozíciós funkciók:  analízis,  tervezés,  szervezés,  fuvareszköz választás,  útvonalválasztás,  tarifaalkalmazás,  szerződések előkészítése, megkötése,  fuvarokmányok, egyéb kísérőokmányok kiállítása,  szállítmányellenőrzés. 13

2. Szállítási funkciók:  környéki forgalom,  távolsági forgalom,  nemzetközi forgalom. 3. Átrakási funkciók:  az átrakás megszervezése és lebonyolítása,  terminálok, átrakóközpontok és állomások üzemeltetése. 4. Raktározási funkciók:  betárolás, kitárolás, raktározás,  komisszionálás,  a manipulációk elvégzése a raktározással összefüggésben,  raktárak üzemeltetése. 5. Csomagolási funkciók:  a szállítási csomagolás kiválasztása,  szállítási, anyagmozgatási segédeszközök kiválasztása,  be-és kicsomagolás,  egységrakomány képzés. 6. Manipulációs funkciók:  a küldeményre vonatkozó speciális manipulációk (elrendezés, megjelölés) elvégzése,  adott áruféleségre vonatkozó manipuláció (pl. speciális biztonsági intézkedések). 7. Információhoz, adatcseréhez kapcsolódó funkciók:  a szállítás lebonyolításához,  raktártervezéshez,  koordináláshoz,  vezényléshez,  kontrolláláshoz,  az út közbeni árufigyeléshez kapcsolódó információs láncok, adatcsererendszerek kialakítása, felépítése, üzemeltetése. 8. Az eladást elősegítő funkciók:  az eladást elősegítő,  az átvevőt kedvezményező intézkedések megvalósítása.

9. Vevőszolgálati funkciók:  őrzés,  alkatrésztárolás,  alkatrész utánpótlás,  stb. 10. Szállítmányozás:  kockázat kezelés (risk management) a szállítmányozásban,  biztosítási szerződések kötése,  intézkedés,  lebonyolítás káreseményekkel kapcsolatban. 11. Vámkezelés:  vámbejelentés,  vámkezelés. E feladatok és funkciók Logisztikai Szolgáltató Központokba való integrálása a termelők, a kereskedelmi és szolgáltató vállalatok, a szállító és szállítmányozó vállalatok, a felhasználók hatékony együttműködését tételezi fel. Ez a termelő szempontjából azt jelenti, hogy az ellátással-elosztással kapcsolatos feladatokat saját vállalatuktól kihelyezzék és a logisztikai szolgáltatást nyújtó vállalatoknak adják át. E feladatok megoldásának kihelyezése és a JIT elvű termelés, ellátás, elosztás megvalósítása csökkenti a tőkelekötés költségeit, növeli a termelők versenyképességét és ugyanakkor a közlekedést (elsősorban a kombinált szállítások, a környezetkímélőbb szállítási módok megvalósítási lehetőségeinek kiterjesztésével, a szervezett, programozott, megbízható szállítás bevezetésének igényével) újszerű elvárások, kihívások elé állítja. [Magyar Logisztikai Egyesület Évkönyveiben megjelent, neves logisztikai szakértők tanulmányai és tudományos cikkei kivonatszerű feldolgozásával készült.] [http://www.logsped.hu/logisztika.htm#top]

2.2. Logisztikai központok jellemzői A közös infrastruktúra mellett, a zárt telephelyű, telephelyzetű elhelyezkedés, és az áruforgalmi szolgáltatások nyújtása, valamint az értékesítéshez, beszerzéshez kapcsolódó értéknövelő tevékenységek.

2.3. Logisztikai központok feladatai Elsődlegesen a közlekedési ágazatok összekapcsolása. Ezt követően a termelőtől a fogyasztóig terjedő elszállítás, ellátó és elosztó rendszerek szervezés megvalósítása. Mindezeket követően a kapcsolódó logisztikai feladatok (üzemen belüli szállítás, raktározás) ellátása a feladat. Végül az ügyfél kívánsága szerinti végkiszerelés, csomagolás, diszponálás. Ellátandó feladat még az együttműködő partnerek számára az üzemi követelményekhez szükséges infrastruktúra készenlétben tartása. 2.4. Logisztikai központok formái Városi terminálok: a távolsági áruforgalom város transzformálása (city logisztika). Áruforgalmi központok: a multimodális forgalom lebonyolítására alkalmas, a távolsági forgalmat kiszolgáló központok. Ipari és logisztikai parkok: ipari parkokba vagy azok mellé telepített logisztikai központok. Speciális logisztikai terület: tengeri és légi kikötők kiszolgálására létesült. 2.5. Logisztikai központok jellemző típusai Jellemzően a logisztikai központoknak 3 fő típusát különíthetjük el a szakirodalmak szerint. E 3 csoport a következő: 2.5.1. Disztribúciós központok: Feladatuk: Áruszállítási, elosztási, ”áruterítési” igények kielégítése. Az áruk raktározása, kezelése, a felhasználókhoz, (termelő, nagykereskedő, kiskereskedő) vagy fogyasztókhoz történő gyors eljuttatása érdekében (a rakodási és szállítási eszközpark magas fokú kihasználása mellett). Disztribúciós központok Magyarországon: . Regionális disztribúciós központok (RDC) - termelő cégek: +Pfizer Pharmaceuticals Inc. +Michelin +National Instruments +Renault, Nissan +Phillips stb. - logisztikai cégek: +DHL . Európai disztribúciós központok (EDC) A disztribúciós központ helyszínének megválasztása esetén az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

 a közlekedési infrastruktúra megléte,  a piacokhoz való közelség,  a raktárhely költsége,  értéktermelő logisztikai szolgáltatásokhoz szükséges munkaerő,  alternatív közlekedési módok elérhetősége,  multimodális megoldásokat biztosító felszereltség és helyszín.

2.5.2. Áruforgalmi központok (ÁFK): Speciális, csomópont orientált logisztikai üzemek. Olyan logisztikai csatlakozóközpontok, ahol az áruáramláshoz kapcsolódó logisztikai funkciók ellátására megtalálható a funkcióvezető vállalkozók legtöbbje. Az ilyen központok általában a gazdasági centrumok és a nagy városok mellett jönnek létre, azon kívül, de tőlük ésszerű távolságban. Az áruforgalmi központok 4 alapfunkciója:  Az ÁFK-ok segítségével a fuvarozásban, szállításban megvalósíthatóvá válik a forgalmi folyamatok összefogása és ez által az egyes fuvarozási ágak költség-hatékony működése. Az áruk eljuttatásánál a közlekedés-politikának lehetősége nyílik környezetvédelmi szempontoknak megfelelő megoldások alkalmazására.  Az áruáramlások összefogásán keresztül a piaci igényeknek megfelelő tevékenységek gazdaságos elvégzését lehet megszervezni.  Az ÁFK-ok az idetelepülő kis- és középvállalkozások számára új kooperációs lehetőségeket biztosítanak, és ezek ennek révén, az infrastruktúra igénybevételével, magas szolgáltatásminőséget képesek kínálni versenyképes áron.  Az adott régión belül, a city-logisztikán keresztül az áruforgalmi központok tehermentesítik a városokat a környezeti ártalmaktól, mivel a nagy fuvareszközök elkerülik a városközpontokat és lehetőségeket nyújtanak a göngyölegek, csomagolóanyagok eltávolításához, újrahasznosításához, valamint a helyi városi kereskedőknek lehetőségük nyílik a raktározási tevékenység kihelyezésére.

2.5.3. Logisztikai szolgáltató központok (LSZK): Az áruforgalmi központok fejlettebb változatának tekinthetők. Ezek az ÁFK-ból alakíthatók ki fokozatosan, a szolgáltatások körének bővítésével, korszerű információs, kommunikációs és irányítási rendszerek bevezetésével. Általában városok, nagy ipari, kereskedelmi centrumok határában helyezik le. A logisztikai szolgáltató központok fő feladatai: o A közlekedési alágazatok összekapcsolása, az alágazatok közötti "fordítókorong" jellegű kapcsolat megteremtése. o A termelőtől a fogyasztóig terjedő szállítási láncok, ellátó és elosztó rendszerek szervezése, megvalósítása. o Termelésidegen logisztikai feladatok (mint pl. üzemen belüli szállítás, késztermék raktározás, megrendelések által szabályozott komissiózás, az ügyfél kívánságai szerint irányított végkiszerelés, csomagolás, diszponálás, számlázás stb.) átvétele a termelőtől és a felhasználótól. o Az együttműködő partnerek számára az üzemi követelményekhez szükséges infrastruktúra készenlétben tartása. o Az együttműködő partnerek számára megfelelő információs és kommunikációs rendszer kiépítése, rendelkezésre állítása. Logisztikai szolgáltató központok típusai: Intermodális logisztikai szolgáltató központ:  legalább kettő közlekedési alágazat találkozik,  a terület kombinált szállítási küldemények fogadására felkészült,  jelenleg is kombinált szállítási forgalmat bonyolít (közút-vasút, közút-vízi út, vízi út-vasút, légi-közút),  a területnagysága eléri a 15 ha-t, vagy országos szinten 35 ha, legfeljebb 3 telephelyen,  fedett raktározási kapacitása legalább 10.000 m2, vagy országos szinten 35.000 m2 raktár, vagy kombiforgalom 10.000 TEU/év,  a több telephelyes működés feltétele, a tulajdonosi kapcsolat, szerződés,  rendelkezik Vámudvar I-el, vagy vámügynöki szolgáltatással,  közforgalom számára nyitott,  biztosítja egyéb szolgáltatók betelepedésének lehetőségét,  nemzetközi forgalmat is kiszolgál. 18

Regionális logisztikai szolgáltató központ: . több közlekedési ágazat kapcsolódási pontja kiépíthető, . a területnagysága eléri a 10 ha-t, vagy országos szinten 25 ha, legfeljebb 3 telephelyen, . a több telephelyes működés feltétele, a tulajdonosi kapcsolat, szerződés, . rendelkezik Vámudvar I-gyel, vagy vámügynöki szolgáltatással, . fedett raktározási kapacitása legalább 5.000 m2, vagy országos szinten 25.000 m2 raktár, . közforgalom számára nyitott, . biztosítja egyéb szolgáltatók betelepedésének lehetőségét, . nemzetközi forgalmat is kiszolgál. Helyi logisztikai szolgáltató központ:  területnagysága eléri a 3 ha-t,  fedett raktározási kapacitása legalább 3.000 m2,  közforgalom számára nyitott,  biztosítja egyéb vállalkozások betelepedésének lehetőségét,  az a központ, amelynek célja termelő, vagy kereskedő vállalat, vagy vállalatcsoport logisztikai kiszolgálása,  elsődleges célja nem a közforgalom kiszolgálása. Vállalati logisztikai szolgáltató központ:  Célja a termelő, vagy kereskedő vállalat logisztikai kiszolgálása,  Nem a közforgalomé!

Magyarországi logisztikai szolgáltató központok

1. ábra Letöltve: 2011. április 20.

Logisztikai vonzáskörzetek Magyarországon

2. ábra Letöltve: 2011. április 20.

Logisztikai Szolgáltató Központ egyszerűsített működése

3. ábra Letöltve: 2011. április 20.

Logisztikai Szolgáltató Központ szolgáltatásai

4. ábra Letöltve: 2011. április 20.

3. Ipari parkok Az ipari park olyan telepszerűen létesített ipari és szolgáltató létesítmények együttese, amely főként kis- és középvállalkozások számára a kor színvonalán képes biztosítani a korszerű gyártmányok előállításához, a modern technológiák alkalmazásához nélkülözhetetlen feltételeket. A park egyfelől a termelőtevékenységhez elengedhetetlenül szükséges fizikai infrastruktúra (energia, víz, telefon, szennyvíztisztító stb.) igénybevételét teszi lehetővé. Másfelől pedig, olyan szolgáltatásokkal (szellemi infrastruktúra) segíti a vállalkozókat, amelyek ma már nélkülözhetetlen részei a sikeres üzletvitelnek (pl. ügyvitelszervezés, pénzügyi-számviteli ügyintézés, PR, marketing, külkereskedelem bonyolítása, hitel ügyintézés, beruházási, fejlesztési, jogi tanácsadás, stb.). A park körülhatárolt működéséről gazdasági társaság gondoskodik. 3.1. Az ipari parkok kialakulása Az első ipari parkok Angliában és USA-ban ingatlan-ügyletek eredményeként jöttek létre a század első évtizedében. A ’70-es évek közepéig a termelőtevékenységnek helyt adó csarnokok, valamint a raktárépületek voltak a meghatározóak. Az irodák a hasznos területnek csak a 10- 15%-át tették ki. Ezen első generációs park épületei egyszerűek voltak. 1975-1985 között előtérbe kerültek az irodák, a számítástechnikával, illetve kereskedelemmel foglalkozó cégek révén. A második generációra jellemző az igényes építészeti kultúra. A’80-as évek közepétől számíthatjuk a parkok rohamos térnyerését. Meghatározó a területfelhasználás rugalmasságának biztosítása, a szolgáltatások körének kibővítése. A parkok építészetileg mind igényesebbek, az irodai személyzet, az informatikai tevékenység részaránya növekvő. A negyedik generációs ipari parkok (a ’90-es évek közepétől) tipikus épülettípusai az irodaházak, szolgáltató épületek. Fontos szerepet kap a parkokhoz kapcsolódó rekreációs terület, gazdasági szolgáltatásokkal. A raktárak kiszorulnak az ipari parkokból. Meghatározóvá a csúcstechnológiát képviselő cégek válnak. A terület 60- 80%-át irodák teszik ki.

3.2. Kialakulásának szükségessége és előzményei Magyarországon A II. világháború után hazánk fejlődése az 1980-as évek végéig a világgazdasági folyamatoktól elkülönülten, a tervgazdálkodásos-rendszer negatív hatásait viselve ment végbe. Ez a helyzet okozta azt is, hogy az ország iparvállalatai ilyen krízishelyzetbe kerültek. A tőkeszegény vállalatok főként a privatizáció eredményeként remélhettek új termék-piac-tőke-technológia injekciót. A csőd miatt felszabadult nagyszámú, de képzett és nemzetközi mércével mérve olcsó munkaerő pedig az új elgondoláson alapuló „zöldmezős” üzemek építésével nyerhetett lehetőséget a foglalkoztatásra. 1986-92 között az ipari termelés mélyülő válsága, a pénzintézeti átalakulások, a tulajdonosváltás felgyorsulása, a termékszerkezet és az elosztási rendszer teljes átrendeződése ment végbe. Az ipar néhány ágazatában már körvonalazódtak a szerkezetváltás tekintetében a közeljövőben járható utak. Ugyanakkor néhány alapvető területen nem sikerült megtalálni a válságból kivezető utat. Ez a szakasz még nem volt alkalmas gazdasági környezet az ipari park program beindítására. 1992-96 években ez a ”kétarcú” folyamat felerősödött: néhány területen (pl. gépipar) a fejlődés iránya, szerkezete, a termelékenység egyre piacképesebb lett, ugyanakkor más iparágak a nemzetközi tőke által diktált piaci hatások áldozatává vált. A válságból kivezető szerkezetváltozás elkezdődött, elsősorban a külföldi tőke intenzív szerepvállalásának köszönhetően. 3.3. Az ipari parkok feladatai Az ipari park teljes területén biztosítani kell a megfelelő anyag-, energia- és információáramlást. Részt kell venni a megtelepedő vállalkozások optimális üzemszervezetének kialakításában. Segítséget kell nyújtani az önállóvá váláshoz megfelelő ismeretek megszervezéséhez. 3.4. Az ipari parkok típusai Megvalósításuk jellege szerint lehet:  Zöldmezős ipari park: amely mezőgazdasági, vagy művelésbe be nem vont területen létesülő ipari park. Az efféle parkok általában kisebb-nagyobb távolságra helyezkednek el a településtől, ezért infrastruktúrával való ellátásuk jelentős induló tőkét igényel. Előnye, hogy a telepítés során a létesítmények elhelyezésénél nagy szabadságfok mellett lehet a befektetők igényeit figyelembe venni, illetve a park belső struktúráját alakítani. 23

 Rekonstrukciós park: ez a park, ipari létesítmények még használható infrastruktúrájára települ. Az ”örökölt” infrastruktúra részben, vagy egészben használható, illetve a telepítésnél olcsóbb lenne a felújításuk. Hátrány azonban, hogy az elavult technológiák (pl.: kohászati, vegyipari műveletek) esetén olykor többe kerül, mint az infrastruktúra újonnan történő kiépítése. A park belső struktúrájának kialakításánál gondot okozhat a még használható épületek funkcionáltatása, beillesztése a park modern építészeti környezetébe.  ISCAR típusú ipari park: Rendkívül hatékony ipari parktípus, melyet Izraelben fejlesztettek ki. A kezdő kisvállalkozások számára olcsón biztosítanak épületet, magas színvonalú infrastruktúrát és kommunikációs lehetőségeket kapcsolva hozzá, szervezési és képzési feladatokat látnak el központilag. A parknál fontos, hogy a környezetbe illő, megfelelő kialakítású, parkszerű iparkomplexum legyen. A területnek csak maximum 40 %-át lehet beépíteni, a többi parkosítva van. Az épületkomplexum típusépületekből tevődik össze, amelyek kívülről mindenben azonosak. Funkciók szerint:  Tudományos park: a felsőoktatási, kutatási intézményekhez kötődik nagyrészt. Az új technológiákra alapuló vállalkozások létrehozása a feladata, illetve annak elősegítése, a technológiai transzfer lebonyolítása a kutatóintézetek és a parkban működő vállalatok között.  Technológiai park: új technológiát alkalmazó vállalatokat tömörít, főleg a K+F területén. Foglalkozik termeléssel, eladással és vállalati szolgáltatásokkal is. Elsőrendű feladata tehát az infrastruktúra megteremtése, e vállalkozások - többnyire kisvállalatok - részére.  Innovációs központ: feladata a viszonylag magas piaci kockázattal bíró új termékek és technológiák fejlesztésével és eladásával foglalkozó (területileg a központon kívül dolgozó) vállalkozások támogatása pénzügyi, kereskedelmi, kutatási és technológiai tanácsadással. (Ilyen innovációs feladatokat elláthat a technológiai park is).  Kereskedelmi park: többféle kereskedelmi tevékenységet végez (csomagolás, eladás, kiállítás, adminisztratív munkák, termelés is), és nem igényli a kutatóintézetek közelségét. 24

 Technopolisz (francia modell): egy adott terület (többnyire nagyobb régió, esetleg város) egyetemi, kutatási és tudományos-kutatási potenciáljára alapult szervezet, az ott jelenlevő iparvállalatok és egyéb gazdasági szereplők kiszolgálására.  Technológiai pólus (tipikusan olasz forma): azon területet jelöli ki, ahol az innovációs folyamat kialakulásához stratégiailag szükséges elemek jelen vannak: magasan képzett munkaerő, alap- és alkalmazott kutatási tevékenység, legalább néhány inkubátorszolgáltatás, és bankok, vagy az innovációra áldozni hajlandó vállalatok.  Technológiai körzet: itt jelen van a technológiai pólus, fejlett ipari környezet és legalább egy (tudományos) park.

5. ábra Letöltve: 2011. április 20.

3.5. Az ipari parkok és a logisztikai központok kapcsolata Az ipari parkokat sokan teljes mértékben azonosítják a logisztikai központokkal. Kétségbevonhatatlan, hogy sok hasonlóság adódik közöttük, mégis meg kell valamilyen módon különböztetnünk őket egymástól. Említésre került már az a tény, hogy az ipari parkok valójában ingatlanüzletek. Ha az ingatlanüzletre vállalkozó az ingatlanjait ipari termelőknek kívánja értékesíteni, akkor ipari park beruházásról beszélünk. Abban az esetben viszont, ha valaki a logisztikai szolgáltatókat szeretné az ingatlanjára csábítani, logisztikai szolgáltató központ létrehozásáról beszélünk. 25

Az ipari parkok és a logisztikai központok kapcsolatának lehetőségeit vizsgálva megállapítható, hogy az ipari park egyrészt maga is logisztikai központ, másrészt egy-egy ingatlanfejlesztő-üzemeltető területén egymás mellett működhetnek ipari és logisztikai szolgáltató alközpontok. [miau.gau.hu/miau/10/lakatos/diploma.doc]

KÖZÉP-EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK (TEN)

TEN TEN7. TEN5. TEN4. 10.

6. ábra Letöltve: 2011. április 20.

Ráadásul Magyarországon belül az interregionális folyosók egy hibás struktúrában, a korábbi egyközpontú hierarchiát megerősítve épülnek, és kifejezetten akadályozzák egy térszerkezeti struktúraváltás létrejöttét.

7. ábra Letöltve: 2011. április 20.

3.6. Fennálló problémák A fenntarthatóság időbeli vonatkozásai mellett a közlekedés kapcsán a térbeli összefüggésekre is rá kell irányítani a figyelmet. Az érvényben lévő hazai közlekedéspolitika értelmezésekor túlzott hangsúlyt kapott az interregionális kapcsolatok fejlesztésének a szintje, a helyi és a régión belüli kapcsolatok szerepének a rovására. A pán-európai folyosók kialakításakor az Európai Unió a transz-európai hálózat meghosszabbítására, a kelet-nyugati összeköttetésekre helyezte a hangsúlyt és elsikkadt a csatlakozó országok egymás közötti kapcsolatai javításának a fontossága. Ráadásul Magyarországon belül az interregionális folyosók egy hibás struktúrában, a korábbi egyközpontú hierarchiát megerősítve épülnek, és kifejezetten akadályozzák egy térszerkezeti struktúraváltás létrejöttét. Integrált megközelítésre van szükség: ez egyfelől multi-modalitást jelent, másrészt a többrétegűség követelményét (A belső feltárás, a külső megközelítés, a tranzit és az elkerülés funkcióinak arányos kezelése.).

4. Coca Cola, mint logisztikai központ Témaválasztáskor a logisztikai központok bemutatását választottam, itthon és Európában. A Coca Cola terjedelmét és hírnevét tekintve is elég nagy központnak felel meg, s úgy érzem, hogy a tanulmányaim során elsajátított ismereteket alkalmazni is tudom erre a témára. Az iskolai előadások alkalmával, a kereskedelmi tantárgyaknál, szinte minden órán szót ejtettünk a Coca Coláról. Annyira aktuális, és megfelelő a kereskedelem számára, hogy remek példákkal szolgál a diákoknak egy – egy tananyag elsajátításához. Egy felmérés szerint az ”ok”, mint helyeslő szót követően, a második legismertebb kifejezés a Coca Cola. Véleményem szerint a Coca Cola az, ami az emberekből valamilyen szintű érzelmet vált ki. Van, akiből pozitívot, s van, akiből negatívot. Ennek köszönhetően akadnak, akik előszeretettel fogyasztják, s fogadják a Coca Cola termékeit, s vannak, akik fenntartásokkal. A Coca Cola szinte az emberi lét részévé vált. Ha akarjuk, ha nem, se a televízióban, se a kereskedelmi egységekben, de még az utcákon járva sem tudjuk kikerülni a különféle aktualitással rendelkező és a szezonális jellegű reklámokat. Történetek keringnek a cég származásáról, létrehozásáról; a márka kialakulásáról; az ital múltjáról, összetevőiről, készítési módjáról. Ha a Coca Cola emlegetve van, akkor kedvelt téma a különleges és egyedi üvegforma, és a logó is. De érdekesség az is, hogy hazánkba milyen formában került be a termék, a márka, a cég. 4.1. Kezdjük az elején TCCC – Mit is jelent ez? Nos, ez nem más, mint az 1892-ben alapított, a világ legnagyobb alkoholmentes üdítőital- és szirupgyártójának rövidítése, azaz a The Coca-Cola Company. A cég központja az Egyesült Államokban található, Georgia állam Atlanta városában. Legismertebb és legnépszerűbb terméke a Coca Cola. Feltalálását követően, ma már több mint 200 országban forgalmazzák e termékeket. A cég csupán az üdítő előállításhoz szükséges szirup koncentrátumot gyártja le, majd ezt követően az egyes országok franchise tulajdonosai palackozzák és értékesítik az üdítőitalokat. A Coca Colán kívül még körülbelül 400 márka tulajdonjoga a The Coca-Cola Companyé.

4.2. Története John Stith Pemberton gyógyszerész készített 1884-ben egy Pemberton’s French Wine Coca névre keresztelt italt, az úgynevezett cocawine-t. Ez az ital borból és kokainból készült kokabor volt. Az italhoz az ihletet egy korzikai vállalkozó, Angelo Mariani hasonló összetételű és igen népszerű itala, a Vin Mariani adta. Az elkészültét követő évben Atlanta városában és a környező Fulton megyében alkoholtilalmat vezettek be, így Pemberton egy alkoholmentes változaton kezdett dolgozni. Ennek az új italnak adta a Coca Cola nevet, melyben ízesítőként a kóladió található meg, melyben koffein is van, s élénkítőszerként dél-amerikai kokalevél kivonatot tartalmazott. Az atlantai Jacob’s Pharmacy gyógyszertárban kezdték az italt árusítani gyógyhatású készítményként, 1886. május 8.-án, poharanként 5 centes áron. Pemberton azt állította, hogy emésztési zavarokra, morfinizmusra, migrénekre, impotenciára, neuraszténiára (ideggyengeség) hatásos gyógyír a Cola, s az amerikaiak úgy vélték, hogy a szénsavas üdítőitalok használnak az egészségnek. Ám az ital népszerűsítését már 1885. május 29.-én megkezdték az Atlanta Journalban. Ekkor indult meg a Coca Cola ”marketingelése”. Pemberton 1887-ben eladta Asa Griggs Candlernek a cége egy részét, aki 1888-ban megalapította a Coca Cola Corporation-t (Coca Cola Vállalat). Ez idő alatt Pemberton ismét eladta az értékesítő jogokat, E. H. Bloodworth, A. O. Murphey és J. C. Mafield üzletembereknek. Ugyanebben az időben Pemberton egyébként alkoholista fia, Charley is forgalomba hozta saját termékeit. Ez azt jelenti, hogy 1888-ban már 3 különböző gyártója volt a Coca Colának. Ezt követően Pemberton a Coca Cola név kizárólagos tulajdonjogát akarta fia termékének, viszont a másik két cég továbbra is használhatta a bevált receptet. Candler próbálkozott új nevekkel a saját kóla termékének, de azok nem voltak sikeresek, így úgy döntött, hogy jogi útra tereli a névbirtoklás kérdését. Candler megvásárolta a kizárólagos jogát a receptnek, Pembertontól, Doziertől és Walkertől. Ám később, az 1914-es évben Dozier azt állította, hogy hamis aláírás szerepel a szerződésen, ő ugyanis nem írt alá semmilyen adásvételi szerződést. Így nagy a valószínűsége annak, hogy a szerződésen szereplő Pemberton aláírása is hamis volt. Candler 1899-ben mindössze 1 dollárért eladta a Coca Cola kizárólagos palackozási jogát, két üzletembernek: Benjamin Thomasnak és Joseph B. Whiteheadnak. Ők ketten megalapították a Coca Cola Bottling Companyt (Coca Cola palackozó cég). 1919-ben egy atlantai bankárnak, Ernest Woodruffnak adta el a céget Candler. 29

A Coca Cola Company az USA második világháborúba való belépést követően szállított üdítőt a katonáknak, ingyen. A népszerűsítés és a katonákhoz való egyszerűbb eljuttatás céljából már a külföldi országokban is hoztak létre palackozó üzemeket. A cég Németországba és az elfoglalt területekre is igyekezett a háború alatt szirupot eljuttatni a palackozó egységekbe, de mivel ez nehezen volt kivitelezhető, ezért a német palackozó cég igazgatója, Max Keith új üdítőt állított elő, ez volt a Fanta.

Szent kokalevél Kóladió

8. ábra 9. ábra Letöltve: 2011. április 22. Letöltve: 2011. április 22.

John Pemberton

10. ábra 11. ábra Letöltve: 2011. április 22. Letöltve: 2011. április 22.

4.3. Coca Cola A The Coca-Cola Company bejegyzett védjegye, ami azt jelenti, hogy megkülönböztető jelzéssel bír a versenytársak hasonló termékeivel szemben. Jogi védelmet élvez, kizárólagos használtra jogosító márka, vagy márkarész. Számos országban, köztünk így nálunk, Magyarországon sem kötelező a védjegy védett jellegének feltűntetése. Hazánkban az ® szimbólumot szokás használni, vagy a ”Törv. védve” (törvény által védve) feliratot. Az Egyesült Államokban ellenben kötelező a védett jelleg feltűntetése. Mint itthon, úgy az USA-ban is gyakori az ® szimbólum, azaz a regisztrált védjegy, de használatos emellett még a ™ jel feltűntetése, azaz a trade mark, vagy esetenként még a service mark jelölés, amely jelölést akkor használják, ha nincs jegyzékbe felvéve díj ellenében a védjegy, viszont a használója védjegyként tekint rá. A védjegy megkülönböztetésként szolgál, segíti az azonosíthatóságot, ezen kívül a gazdasági verseny eszköze. Valószínűleg azért védetnek le bizonyos márkákat, mert azokat hosszú ideig, tartósan szeretnék használni. Szóvédjegynél ügyelni kell arra, hogy más, a külföldi országokban kimondható-e, illetve, hogy rendelkezik-e más jelentéssel az adott országban. Ábrás védjegyet általában ott használnak, ahol nem megfelelő a szóvédjegy. Az emberek 31 túlnyomó része nagyon vizuális, nekik segíthet a megjegyzésnél, beazonosításnál az ábrás védjegy. Ugyanakkor ez a fajta védjegy a más írásjeleket használó, vagy olvasni nem tudó embereknek is támpontot nyújt a márka felismeréséhez. A világ egyik legismertebb márkaneve. A márka lehet név, kifejezés, jel, szimbólum, formaterv, esetleg ezek kombinációja. Azért hozták létre, hogy a saját termékeit el tudja különíteni, meg tudja különböztetni a konkurencia termékeitől az eladó. A márkának van hangokkal kifejezhető része, ez a márkanév. Viszont van azon része, ami hangokkal nem fejezhető ki, de a márka felismerhető részét képezi, úgymint a szimbólum, a design, a megkülönböztető betű- illetve színkombinációk. A márkázás előnyét képezi, hogy azzal egyszerűbb azonosítani a terméket, a fogyasztó egy adott és általa ismert minőséggel tudja azonosítani, s ez által nagyobb biztonságban érzi magát, mindezek mellett még megkönnyíti az új termék piaci bevezetését. 4.4. Receptje A Coca-Cola pontos összetétele a híres titkok egyike. Az eredeti receptet az atlantai SunTrust Bank páncéltermében őrzik. A bank elődje, a Trust Company vitte tőzsdére a Coca-Cola Company-t 1919-ben. Egy népszerű mítosz szerint csak két igazgató ismeri a receptet, ám mindketten csak a recept felét ismerik. A valóság ennél prózaibb: bár csakugyan két igazgató ismerheti a teljes receptet, mindketten az egészet ismerik, és még többen ismerik a recept alapján működő gyártási eljárást. 4.5. Franchise alapú gyártása A Coca-Cola gyártása és disztribúciója egy franchise rendszeren alapul. A Coca-Cola Company csak a kólasürítményt, a szirupot gyártja. Ezt a szirupot ezután egy vagy két földrajzi területet lefedő franchise-tulajdonosok vásárolják meg. A palackozóüzemekben az üdítőt ivóvízzel és cukorral, illetve mesterséges édesítőkkel keverik, majd palackozás előtt szénsavval dúsítják. A palackozók ezután kis- és nagykereskedelmi csatornákon át értékesítik az italt. A Coca-Cola Company kisebbségi tulajdonnal rendelkezik egy pár nagyobb franchise-tulajdonos palackozócégben, de a világszerte eladott összes kóla felét független palackozók készítik. Mivel az édesítést a helyi palackozók végzik, az ital édessége a helyi ízléseknek megfelelően más és más a világ különböző tájain.

4.6. Üvege és logója A híres Coca-Cola logót John Pemberton könyvelője, Frank Mason Robinson tervezte 1885-ben. A nevet is és a logó jellegzetes, írott betűs formáját is Robinson találta ki. A spenceriánus kézírásként is ismert írásmódot a XIX. század közepén, az Egyesült Államokban fejlesztették ki, és az akkori kor hivatalos folyóírásaként tartották számon. A kólásüveg egyedi formáját 1915-ben Earl R. Dean üvegtervező dolgozta ki, miután a Coca-Cola Company versenyt írt ki a palackozóüzemek között egy olyan üvegre, amelynek segítségével a Coca-Cola ránézésre is más lesz, mint a többi ital. A kiírás egy olyan üvegtervet keresett, ”amelyről egy ember még a teljes sötétben, tapintás alapján is meg tudja mondani, miféle, és amiről ha eltörik, egy pillantás alatt meg lehet mondani, milyen üvegpalack volt.” Az üveg formáját az ital két összetevőjéből, a kokalevélből és a kóladióból szerették volna kialakítani, de nem tudták, hogy ezek hogyan is néznek ki. Dean és a cég belső revizora (könyvvizsgáló), T. Clyde Edwards a közeli könyvtárba siettek, de ott sem tudtak meg semmit. Az Encyclopaedia Britannica egyik kötetében azonban találtak egy képet a kakaóbabról, és ennek alapján készítették el az üveg első terveit. Szabadalmaztatták az üveg formáját 1915-ben. 1916-tól már ebben az üvegben is árultak Coca-Colát, 1920-ra pedig már csak ilyenben. Napjainkban a Coca-Cola üveg formája a világ egyik legismertebb körvonala. Jutalmazásul Dean választhatott egy 500 dolláros jutalom és a teljes életen át tartó foglalkoztatás között. Dean az utóbbi mellett döntött, és egészen az 1930-as évek közepéig a Root Glass Company-nál dolgozott, amikor is a céget felvásárolta egy másik üveggyártól, az Owens-Illinois Glass Company.

Coca Cola üveg Coca Cola logó

12. ábra 13. ábra Letöltve: 2011. április 22. Letöltve: 2011. április 22.

4.7. Magyarország Magyarországon, az 1967-es BNV-n (Budapesti Nemzetközi Vásár) mutatták be, kóstolóval egybekötve, ahol olyan népszerű lett, hogy a rendőrségnek kellett beavatkozni. Hazánkban az első palack Coca-Cola 1968. június 17-én hagyta el a Magyar Likőripari Vállalat Kőbányai Likőrgyárának palackozó gépét. A Coca-Cola volt az első, a háború után Magyarországon előállított amerikai termék. A 1970-es évek elején, a Szeszipari Vállalatok Trösztjének megalakulása után valamennyi hazai szeszipari vállalat megkapta a Coca-Cola palackozásának jogát. (Szabadegyháza, Győr, Kisvárda és Miskolc.) [http://hu.wikipedia.org/wiki/Coca-Cola]

4.8. Palackozóüzemek A TCCC és leányvállalatai általában csak az üdítők alapjául szolgáló szirup koncentrátumot gyártják le, amelyet ezután a Coca-Cola-franchise tulajdonos palackozóüzemek töltenek üvegbe vagy dobozba. A sziruphoz vizet, márkától függően szénsavat és édesítőt adnak. A palackozóüzemek a kész termékeket több- kevesebb köztes cég részvételével kiskereskedelmi egységeken, éttermeken és ital automatákon keresztül értékesítik. 34

2005-ben a Coca-Cola Company-nak 51 palackozó és disztribúciós cégben volt tulajdona, amely az összforgalom 58%-át tette ki. A Coca-Cola Company részvétele a legfontosabb palackozókban:  36% a Coca-Cola Enterprises-ben. Ez a palackozó USA népességének 78%- ának, Kanada népességének 98%-ának, valamint Nagy-Britannia, Franciaország, a Benelux és Monaco népességének egészének palackoz üdítőket.  40% a Coca-Cola FEMSA-ban, amely Mexikó népességének 78%-át, Brazília népességének 16%-át, Kolumbia népességének 98%-át, Guatemala népességének 47%-át, Argentína népességének 30%-át, valamint Costa Rica, Nicaragua, Panama és Venezuela lakosságának teljes egészét látja el Coca- Cola üdítőkkel.  24% a Coca-Cola Hellenic Bottling Company SA-ban, amely az olasz népesség 67%-át, valamint Örményország, Ausztria, Fehéroroszország, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Moldávia, Nigéria, Észak-Írország, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szerbia, Montenegró, Szlovákia, Szlovénia, Svájc és Ukrajna egészét látja el a cég termékeivel.  34% a Coca-Cola Amatil-ban, amely Indonézia népességének 98%-át, valamint Ausztrália, Indonézia, Új-Zéland, Dél-Korea, Fiji és Pápua-Új- Guinea népességének egészét fedi le.  27% a Coca-Cola Bottling Company-ban, amely az USA második legnagyobb palackozója. Az előzőekben fellelhető tehát, hogy nálunk, Magyarországon a Coca-Cola HBC, vagyis a Hellenic Bottling Company (Görög Palackozó Cég) foglalkozik a Coca Cola termékeinek a palackozásával, valamint értékesítésével. Magyarországon forgalmazott termékek:  Coca-Cola  Coca-Cola Zero  Cherry Coke  Coca-Cola light  Fanta  Sprite 35

 Kinley  Lift  Naturaqua  Nestea  Cappy  Cappy Ice Fruit  Powerade  Burn Érdekességek a palackozóüzemekről: Az országban a Coca Cola terjesztésével az Astra- Transz Szállítmányozási Kft van megbízva. A cég székhelye Pest megyén belül található, Dabason. A cég tevékenységi köre a belföldi szállítás és szállítmányozás. Zala- megyében a palackozó feladatokat és szállítmányozásokat ellátó egység Zalaszentgrót - Tüskeszentpéteren helyezkedik el. Innét az értékesítés nem csak Zala- megye területére terjed ki, hanem Vas- megyébe és Somogy- megyébe is. Costa Rica-ban, San Jose-ban a Coca-Cola-ról neveztek el egy nagy piacot és egy buszmegállót, eredetileg itt létesült az első palackozója a területnek. Ha valaki taxival utazik és megkéri a taxist, hogy vigye őt a Coca-Cola-hoz, akkor ahelyett, hogy a Coca-Cola palackozóüzemhez jutna, nagyon valószínű, hogy a piacnál köt ki, mivel annyira közismert ez a piaci megálló. Egy Coca-Cola Beach elnevezésű strand Honduras atlanti oldalán található, Puerto Cortes-ban, amelyet több mint 40 éve neveztek el így a város lakói, mivel egy kicsi Coca-Cola palackozóüzem előtt terül el. Ugyan mára az üzem már megszűnt, azért a strand még viseli a nevét. A legdélebbi Coca-Cola palackozóüzem Argentínában, az Antarktisztól körülbelül 1120 km-re található és a Tűzföldet látja el üdítőitallal. A legnagyobb teljesítményű palackozó az Egyesült Államok területén kívül, a Mexikó Cityben épített Coca-Cola palackozóüzem. A legnagyobb Coca-Cola területet a brazíliai Simoes palackozó látja el. Az Amazonas völgyén kívül, ez a terület magában foglal 6 brazil tartományt és összesen 3 578 500 km2-t tesz ki. 13-szor nagyobb, mint India, míg a lakossága India lakosságának csak 1%-át éri el. A brazíliai Macapa palackozó által ellátott területen az egyik utcát átszeli az Egyenlítő. Gyakorlatilag lehet venni egy Coca-Cola-t a déli féltekén, ha azonban 36

átsétálunk az utca túloldalára, ott vehetünk egy másik Coca-Cola-t az északi féltekén is. A tenger szintje fölött legalacsonyabban lévő Coca-Cola üzem Hollandiában van. A Schiedam palackozó gyár bejárata 2 cm-rel van a tenger szintje fölött. Kuba és Panama volt az első két ország, ahol 1906-ban megindult a Coca-Cola palackozása az Amerikai Egyesült Államokat követően. [http://www.coca-cola.hu/?pid=68]

4.9. A túra Saját tapasztalataimról is be tudok számolni a Coca Cola ”terítésének” kapcsán. Egy- egy munkanapra már az azt megelőző napon készülnek. A zalaszentgróti Cola-ban az irodába érkeznek be a hívások és az üzenetek a különféle rendelésekről. Az ott dolgozók, ezeket a megrendeléseket csoportosítják, összegzik, majd úgynevezett túrákat állítanak elő. Ezeket a túrákat úgy rakják össze, hogy egy-egy sofőrnek egy adott napon belül több, különböző helyre kell elmennie. Ezek a helyszínek úgy vannak összeválogatva, hogy viszonylag közel helyezkednek el egymáshoz. A gróti Cola-n belül a sofőrök csak is kizárólag a saját teherautójukat használhatják. Így mondjuk, egy átlagos hétfői napon bemennek a telepre már korán reggel, hajnalban, és kezükben a túrájukkal megrakodják az autójukat. Kis targoncákkal jön a többi ott dolgozó és pakolja fel az árut a teherautóra. Itt, nem megrendelésenként teszik fel az árukat a teherautóra. Ha a megpakolással elkészültek, akkor a számlákkal együtt a sofőr akár útnak is indulhat. Egy-egy helyszínre érkezvén a sofőr lepakolja az árut az autóról, a számlának megfelelően. Ezt követően kifizetik neki a számla végösszegét. Göngyöleg esetén, a rekeszek és a visszaváltható üvegek, palackok miatt, a számla végösszegéből kell ezek árát levonni. A nap folyamán a sofőrt felhívják, hogy közöljék vele, hogy másnap merre kell mennie, milyen és mennyi szállítmánnyal. Majd miután végzett a túrájával a sofőr, visszaindul a telepre. Ott el kell számolnia a pénzösszeggel, amit beszedett az egész nap során, és le kell pakolnia a teherautót. Ezt követően átveheti a következő túráját. S ha úgy tekinti jónak, az idejébe belefér, vagy akár nem akar korán reggel menni, pakolni, akkor elvégezheti ezt a feladatot még aznap. Egy sofőr általában egy nap kb. 30 helyre szállít árut, ami kb. 300-400 egységnek felel meg. Az üdítőitalokon és göngyölegeken kívül szállítanak még Coca Cola hűtőberendezéseket is, ezen felül pedig még poharakat, napernyőket, stb., ezek mind Coca Cola termékek. 37

4.10. Bevétel 2005. A cég 2005-ös évi jelentése alapján több mint 200 országban értékesítenek Coca- Cola termékeket. A beszámoló szerint a világszerte napi szinten fogyó 50 milliárd adag italból a cég 1,3 milliárd adagot ad el. Csak a Coca-Cola (vagy ”Coke”) márkanév alatti eladásokból kitelik a cég összbevételének 55%-a. Az évi jelentés szerint az eladások földrajzi megoszlása: 27% az Egyesült Államokban 27% Mexikóban, Brazíliában, Japánban és Kínában 46% a világ többi országában. [http://hu.wikipedia.org/wiki/The_Coca-Cola_Company]

2008. Öt százalék körüli mértékben nőtt a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. árbevétele az előzetes adatok alapján. A 2007-es nettó árbevétel 77,5 milliárd forint volt. Az elmúlt két-három évben a piacra bevezetett új termékeknek - ásványvizeknek, gyümölcsleveknek, jeges teáknak - köszönhetően, a cég megduplázta összesített árbevételét, sőt 2007-ben négyszeresére növelte export árbevételét. A kivitel elérte a teljes forgalom mintegy 10 százalékát. A javarészt exportra termelő, tartósítószer- és szénsavmentes italokat - gyümölcsleveket és jeges teákat - palackozó töltősorok beszerzésére több mint 10 milliárd forintot költött a vállalat. A Coca-Cola Magyarország eddig összesen 100 milliárd forintot fordított gyártókapacitásának kialakítására és fejlesztésére. Az üdítők előállításához használt nyersanyagok és alapanyagok kétharmada magyar szállítóktól származik. A cég által értékesített italok mennyisége 2008-ben elérte az 520 millió litert, mennyiségbeli részesedése a teljes alkoholmentes ital szegmensben meghaladja a 20 százalékot. Jelenleg a szénsavas üdítők forgalma értékben csaknem kétszerese az ásványvizekének Magyarországon. A "buborékos" piac nagysága eléri a 120 milliárd forintot, a víz szegmensé meghaladja a 60 milliárdot. Mennyiségben azonban az ásványvízpiac ma már 55 százalékkal múlja felül az üdítőkét. [http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20090217-nott-a-cocacola-bevetele.html]

2010. A vártnál ismét kisebb a Coca-Cola bevétele: A Coca-Cola 2010 első negyedében 1,61 milliárd dolláros nyereséget jelentett az egy évvel korábbi 1,35 milliárd dollárhoz képest. A restrukturálás és az árfolyamhatás költségeit leszámítva a részvényenkénti profit 80 centet tett ki. Az elemzők többsége 75 centes részvényenkénti eredményt várt, 7,72 milliárd dolláros árbevétel mellett. Ezt nem érte el a cég, mivel 7,53 milliárd dolláros árbevételt jelentett. [http://www.vg.hu/vallalatok/ipar/a-vartnal-kisebb-a-coca-cola-bevetele-313353]

2011. A vártnál kisebb bevétel és profit a Coca-Cola-nál: Bevételi, valamint profitsoron is a vártnál gyengébb eredményt produkált a Coca Cola. Egy piacnyitás előtt jelentő atlantai székhelyű cég az idei év első negyedévében 10,52 milliárd dolláros bevételt és 1,9 milliárdos profitot, részvényenként 82 centet ért el. Bár a bevételi számok 40 százalékkal haladták meg a tavalyi számokat, a piac nagyobb, 10,52 milliárdot várt. A profitsor is elmaradt a várt 87 centes részvényenkénti ártól. [http://www.mfor.hu/cikkek/A_vartnal_kisebb_bevetel_es_profit_a_Coca_Cola_nal. html]

4.11. Lean logisztika A Coca-Cola HBC Magyarország Kft. -re alkalmazva A lean menedzsment folyamatosan képes megújulni. Új működési területeken vetik be az egyéni módszereit és elveit a termelési folyamatok mellett. Előkerültek a szakmán belül új kifejezések, a lean termelés, lean szolgáltatások, lean beszerzés, lean logisztika, továbbá a lean ellátási lánc. A Coca-Cola HBC Magyarország Kft.-nél több éve használják a lean elveket. Ez az elv a karcsúsító menedzsmentet foglalja magában. Bevezették kezdetben a termelési folyamatokban, és jelentős sorhatékonyságot értek el vele, valamint költségmegtakarítást, ami a gyártási volumen emelkedését és jelentős export volumennövekedést eredményezett. Ezek az eredmények ragadták meg a logisztikai menedzsment fantáziáját. Felismerték, hogy ezeket az elveket és konkrét megoldási technikákat át lehet és át kell ültetni a logisztika területére is. 39

A lean menedzsment kialakulása és gyakorlati terjedése a termeléshez kötődik. A lean termelés a Toyotánál kifejlesztett termelési rendszer, az úgynevezett Toyota Production System, azaz TPS. Ennek kialakulását, valamint gyors sikerét követően amerikai kutatók elemezték részletesen és elneveztek lean, azaz karcsú, vagy karcsúsított menedzsmentnek. Ugyanakkor más kutatók a rendszert Just in Time elnevezéssel illetik, a központi eleméből adódóan. Két szinten ragadható meg: a karcsú menedzsment stratégiai szintjét alkotó alapelvek és a karcsú menedzsment konkrét megvalósulását biztosító eszközök szintjén. A karcsúsítás megvalósítása öt stratégiai alapelve van:  Az érték elve, vagyis meg kell határozni azon folyamatokat, amelyek értéket képviselnek vevőink számára;  Az értékáram elve, tehát meg kell határozni a folyamatot, amely az érték létrehozásához, előállításához szükséges;  Az áramlás elve, azaz ki kell alakítani a konkrét, csak értéket teremtő tevékenységeket tartalmazó áramlási folyamatot;  A húzó elv, amely biztosítja, hogy az értékteremtő folyamatok kivitelezésére csak a valós vevői igények miatt kerüljön sor;  A folyamatos fejlesztés elve, japánul kaizen. Folyamatainknak a valóságban általában kevesebb mint 10%-a értékhozzáadó, ami azt jelenti, hogy jelenlegi tevékenységeink 90%-a a vevői értékteremtés szempontjából felesleges. Persze ennek a 90%-nak a megszűntetése nem reális cél, de kijelöli azt az elérendő állapotot, melyet a lean menedzsment állandó, kis lépéseken keresztül történő fejlesztéssel végső soron elérni kíván. A vállalat számos konkrét eszközzel egészítette ki ezen elveket, s ültette át a gyakorlatba. A sorozatnagyság csökkentése volt az egyik ilyen eszköz, a kanban kártya alkalmazása volt a másik, valamint az ütemidő elemzése, és az úgynevezett 5S elemzés, a gyors gépátállítások, a vizuál menedzsment eszköztára, a halszálkadiagram, a PDCA ciklus, a Pareto diagram, stb.. A lean lényege stratégiai alapelveken és filozófiában, kultúrában gyökerezik, valamely eszköztár gyakorlati alkalmazásával jön csak létre. A mindennapok részét képezi. A vállalatnál mindenki figyelmére szükség van, hiszen kell, hogy feltűnjön olyan folyamat az ott dolgozóknak, ami nem hozzá a kívánt eredményt, vagyis nem értéknövelő, értékteremtő folyamat. Továbbá azzal is tisztában kell lenni, hogy lehetetlen olyan folyamatot létrehozni, ami ne termelne napi szinten veszteséget. Ez a 40 fajta megközelítés és szemléletmód a mai vállalati gyakorlatban gyökeres kultúraváltást igényel, s ez nem könnyű feladat. Kultúraváltás sikeréhez a változás felismerésének szükségessége kell a vállalati menedzsmentben. Vezetői csapatnak kell összeállnia, amely akarja a változást, továbbá rendelkezik kellő hatáskörrel ahhoz, hogy egy kultúraváltást véghezvigyen. Ezen vezetői csapatnak fogalmaznia kell egy víziót, amiben leírja az elérésre kitűzött célt, állapotot. A későbbiek során a kívánt célt erősen kommunikálni szükséges. A Coca-Cola HBC Magyarország Kft. esetében a kiindulási pont egy erős változási, hatékonyságjavulási igény volt. A logisztikai vezetők elsajátították a lean menedzsment elméletét, gyakorlati példákat tanulmányozták, végül kidolgoztak egy lean logisztikai képzési anyagot. Ezzel egyidejűleg meghatározták az elérni szándékozott ideális állapotot, amit célként kitűztek. Ideális állapot az, amikor nem csinálunk felesleges dolgokat azért, mert a korábbi rendszerben is azt tettük. Ez azt jelenti, hogy törekedni kell arra, hogy minden logisztikai folyamat veszteségektől mentes részfolyamatok összessége legyen, ahol képesek a dolgozók felismerni, megelőzni, vagy akár el is hárítani a lehetséges veszteségforrásokat. Számos tréning került szervezésére, ahol a logisztikában és az italgépek szervizének területen dolgozókat megismertették a céllal és a lean alapelvekkel, valamint konkrét elemzési eszközökkel, módszerekkel is. Ezzel megnövekedett a változást igénylők száma. A Coca-Cola HBC Magyarország Kft.nél a kultúraváltás sikeres volt. A cégnél létrehoztak lean logisztikai díjakat is, pl.: az Év lean műszakja díjat, vagy az Év depója díját. Az érték teremtése a kiinduló alapelv. Ez esetben az érték pedig leegyszerűsítve nem más, mint az, amiért a vevő hajlandó pénzt áldozni, fizetni. Veszteségként könyvelhető el az, amiért a vevő nem fizetne. A veszteség tehát minden olyan erőforrást felhasználó tevékenység, mely nem közvetít értéket a vevő felé. Tehát, ami több mint amennyi valóban szükséges értékteremtő tevékenységet von maga után – felszerelésből, anyagból, alkatrészből, helyigényből és munkaórából – az veszteség. A lean átfogó célja veszteség megszűntetése. A lean menedzsment klasszikusan hét veszteségtípust különböztet meg: a selejtet, a felesleges készleteket, szállítást, mozdulatokat, folyamatokat, a várakozást és a többlettermelést. A mai logisztikai folyamatoknál már a veszteségnek 7+2 típusát különböztetik meg a cégek, így a Coca-Cola is. 41

1. Alapvető veszteségforrás az eltúlzott szolgáltatás. Fogyasztóként számos esetben találkozunk az eltúlzott szolgáltatás esetével. Az alapszolgáltatásokon túl vannak olyan extra szolgáltatások, melyekért a vevők nem hajlandók áldozni, hiszen nekik az pluszköltségként merül fel. A logisztikában több ilyen példával is találkozunk, pl.: amikor túl kis tételekben is kiszállítunk. 2. Veszteségtípus maga a felesleges szállítás, mozgatás, raktáron belül a targoncázás, vagyis a logisztikai fő folyamatok közti mozgás. A fogyasztót nem érdekli, hogy a raktárban mennyi targonca hány órában mozgatta termékünket, vagy hány alkalommal raktuk át egyik helyről a másikra. 3. Veszteséget jelent továbbá az eltúlzott készlet is. 4. A várakozás is veszteségtípus. A vevőt ugyan nem érdekli, hogy a vállalat rendszerénél valamely erőforrás várakozik. A rakodási idő egy autó esetében öt óra, azt valakinek fizetni kell, viszont vélhetőleg a vevő nem kívánja ezt. Amennyiben nincs megoldva, megfelelően kiszámítva az egymásra épülő tevékenységek ütemideje, az várakozást jelent, ami pedig veszteséget von maga után. 5. Túldolgozás is veszteségforrás. Ez azt jelenti, hogy egy-egy folyamat több lépésből áll, mint amire valójában szükség lenne az elvégzéséhez. Túldolgozás, mikor egy kocsirakomány komissiózásának eredménye mondjuk 10 raklap, majd a rakodás megkezdésekor derül ki, hogy a szállítást egy 12 rakodólap, vagy 8 rakodólap kapacitású jármű fogja végezni. Ebben az esetben a 10 raklapból 12, vagy 8 raklapot kell csinálni, az egyenletes terhelés miatt. 6. Az újradolgozás is veszteség, hiszen az selejtet von maga után. 7. Felesleges mozdulatok is felléphetnek veszteségként. Ilyen pl.: a logisztikai folyamatok ellenőrzése. 8. Veszteségforrásként van megjelölve a sérülés is, ami jelentheti a termék, vagy más erőforrás, akár a dolgozó sérülését is. 9. Az elpazarolt értelem is veszteségtípus. Amikor a dolgozókat nem arra használják, amire képesek. Jól fizetett, tehetséges emberek vannak, jól fizető pozícióban, viszont nem használják ki a képességeiket és nem ahhoz méltó feladat elvégzését bízzák rájuk. A logisztikai szolgáltatások esetében a lean alkalmazási, bevezetési feltételeinek vizsgálatakor kiderült, hogy az alkalmazhatóság erőteljesen függ a termék és 42 létrehozásához szükséges folyamatok komplexitásának mértékétől. A lean menedzsment sikeres alkalmazásához közepes és alacsony komplexitású folyamatok szükségesek. Egy termelési és szolgáltatási folyamat komplexitását alapvetően befolyásolja a folyamatok úgynevezett 4V jellemzője:  Volume: a termelési, vagy szolgáltatás-előállítási folyamat kibocsátásának mennyisége;  Variety: a termelési, szolgáltatási folyamat által kínált választék szélessége;  Variation: a kínált termék és szolgáltatás iránti kereslet előre jelezhetőségének, vagyis bizonytalanságának mértékét mutatja;  Visibility: a láthatóság mértéke, ami megmutatja, hogy a vevő, mennyire látja az adott folyamatot. Ha egy folyamat outputja, volumene nagy, akkor a folyamatban vélhetően jelentős ismétlési lehetőségek rejlenek, ennek következményeként nagy a specializáció lehetőségének mértéke is. Ez a specializáció az egyes tevékenységek rendszerszerű kialakítását eredményezi, standard folyamatok létrehozását. Az előállított termékek volumene mellett, azzal jellemzően összefüggő kitűntetett folyamatjellemző a kínált termék, vagy szolgáltatás választékának szélessége. Ha nagy a kínált termékválaszték, akkor egyes folyamatok repetitivitása, vagyis ismétlődésének foka csökken, ezáltal csökken a folyamatban rejlő standardizálási lehetőségek mértéke is. A nagy termék- és/vagy szolgáltatási palettával, széles kínálattal rendelkező folyamatok komplexitását jellemzően az is növeli, hogy azok szükségszerűen szélesebb alapanyag, illetve tágan értelmezett input bázissal működnek. Szintén fontos jellemzője a láthatóság a folyamatoknak. Ennek jelentése, hogy a vevő, a fogyasztó mennyire van jelen, mennyiben képes igényeivel, elvárásaival befolyásolni a termelési, szolgáltatási folyamatot. A láthatóság fok minél erősebb, illetve a vevőnek ez befolyásolási, akár testre szabási lehetősége nagyobb, annál komplexebb lesz maga a folyamat. Az előállítási mennyiség volumene, a termék, illetve szolgáltatás választékának szélessége, a keresleti bizonytalanságok, a láthatóság mértéke befolyásolja a termelési, a szolgáltatás-előállítás folyamatokban rejlő standardizálás mértékét, a repetitivitás, vagyis ismételhetőség fokát, összességében tehát komplexitását. A logisztikai szolgáltatás igen összetett folyamatrendszert igényel. Nagy szerepe van a raktározási folyamatnak, a Coca-Cola HBC Magyarország Kft esetében a közepes komplexitás jellemzi. 43

Lean göngyölegkezelés a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. -nél A göngyölegkezelés lényege a telephelyre visszaérkező üres palackok típus szerinti szétválogatása, a hatékony tárolás és újrahasznosítás előkészítése. A vállalat termékeinek közel 20%-a visszaváltható csomagolásban kerül piacra. A két alaptípuson belül – műanyag és üvegpalack – 16 különböző formájú és méretű palack érkezik be keverten, rekeszekben a raktárakba. A visszaváltható palacktípusok száma megnövekedett, így a korábbi kialakított folyamat a 6-7 féle palacktípus és kisebb volumen hatékony kezelésére már nem működött megfelelően. A fejlesztésre kerülő folyamat magja a lean átalakítás előtt a következőképpen zajlott: A beérkező kamionokról és kisebb teherautókról hosszúvillás és duplavillás targonca rakodta le a göngyöleget. A teherautókról jellemzően vegyesen érkezett be göngyöleg. A lerakodás után a homogén egységrakományokat a számukra kijelölt helyükre, míg a vegyes göngyöleget egy úgynevezett átmeneti tároló részre mozgatták, összetételtől függetlenül. Innen történt a szortírozás. Forma és méret szerint különválogatták a műanyag, visszaváltható műanyag (rövidítve REF-PET) palackokat, az üvegpalackokat. Kézzel történik a válogatás, az inhomogén rakodólapokat a dolgozó üres rekeszes rakodólapokra válogatta szét, homogén raklapokat képezve. A kész rakodólapokat targonca vitte el egy puffer tárolóba, ami így a homogén göngyöleget tartalmazó rekeszek átmeneti tárolója volt. Hasonló módon zajlott az üvegpalackok válogatása is. A homogén raklapok ebből az átmeneti tárolóból kerültek targoncák segítségével a végleges tömbökbe. Jelentős problémát jelentett az operációs területen az anyagmozgatási útvonalak optimalizálásának és standardizáltságának hiánya. A gépi és kézi anyagmozgató eszközökkel történő útvonalak nem váltak el egymástól, a keresztező útvonalak nem kerültek kijelölésre és felfestésre, az anyagmozgatási távolságok nagyok voltak. A göngyölegkezelést egymás akadályozása, feltartása, gyakori várakozása, felesleges mozdulatok, szállítások, és hatékonyatlanság jellemezte. A nem megfelelő ütemezés, ”zsákszerű” elrendezés miatt állandóan torlódások voltak. A dolgozók nem minden esetben tudták, hogy milyen folyamatot pontosan hogyan kell elvégezni, mivel a munkafolyamatok leírása nem követte a komplexitás növekedését, s az egyes részfolyamatok elvégzésének prioritási sorrendje sem volt ismert

14. ábra Letöltve: 2011. május 10.

A folyamat fejlesztése, karcsúsítása érdekében a vállalat létrehozott egy kaizen csapatot, akik a hagyományos lean eszközök használatával feltérképezték a problémák okait és javaslatot tettek az új folyamat kialakítására. A helyes elrendezés (layout) kidolgozása volt a legfőbb. A fő változtatás az átmeneti tároló szerepének megszűntetése, kiváltása volt alternatív elrendezési és szervezési megoldásokkal. A rekeszválogatás input oldalát egy hét csatornából álló fogadó terület alkotja a manipulációs zónában, ahol a padozaton a felfestés egyértelműen mutatja az elrendezést (Vizuál technika, SS). Duplavillás targoncákkal töltik fel ezeket a helyeket. A munkatársak innen szedik ki a még nem szortírozott göngyöleget. A következő csatornában található göngyöleg feldolgozását csak az azt megelőző kiürülése után kezdődhet el. Így biztosítják a húzásos/pull áramlási elv érvényesülését a göngyölegkezelésben. A középső részen válogatják a különböző palacktípusokat egy-egy rakodólapra. Egyből hármas egységekbe rendezik azokat a fal melletti, kisebb volumenű és az oldalsó, gyorsabban forgó termékek helyeire. Innen a hatvillás targonca egy mozdulattal be tudja azokat tárolni a tömbbe. Ezzel az elrendezéssel nem növekszik az anyagáramlási útvonal, nem akadályoztatják egymást a dolgozók. A REF-PET területen szintén felfestéssel és egyértelmű folyamatleírással alapozták meg a rendezett munkavégzést. A targonca a kijelölt inhomogén tömbbe rakodja le a göngyöleget, a dolgozó pedig kiválogatja azokat és hármas egységbe rendezi, a targonca számára jól megközelíthető helyen. A három – minőség szerint – különböző 45 típusú rakodólap válogatásához is kialakításra és felfestésre került egy megfelelő hely.

Göngyöleg a Coca Cola telephelyén

15. ábra Letöltve: 2011. május 10.

A kaizen projekt két hétig tartott a Coca Colánál. Ez idő alatt megfogalmazták a problémákat, feltérképezték a folyamatokat, elemezték azokat, megfogalmazták a fejlesztési javaslatokat, új layout alakítottak ki, oktatták a dolgozókat. Mindezek miatt a folyamat rendezettsége javult, átláthatóbbá vált, így időt és energiát is spóroltak. A vállalat csökkenteni tudta ez által a dolgozók és targoncák számát, ami több mint 5 000 000 Ft-os megtakarítást eredményez évente. A felszabaduló munkaerőt pedig más, kapacitáshiányos területen tudja a vállalat alkalmazni. A kultúraváltás beteljesedéséhez minimum egy-másfél év szükséges. A vállalat vezetése több tízmilliós megtakarításra számított, ettől a mindent átható kezdeményezéstől. [Dr. Gelei Andrea egyetemi docens, tanszékvezető, Budapesti Corvinus Egyetem, Vállalatgazdaságtan Intézet, Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszék Nagy Zoltán Országos Logisztikai és Szerviz Vezető, Coca-Cola HBC Magyarország Kft.] [http://mlbkt.hu/2010/02/gelei-andrea-%E2%80%93-nagy-zoltan-lean-logisztika- igen-a-coca-cola-hbc-magyarorszag-kft-peldaja/] 46

5. Összefoglalás Dolgozatom zárásaként megemlítem, hogy azért választottam ezt a témát kidolgozásra, mert az én érdeklődésemet felkeltette, és sok olyan új információ jutott a birtokomba, amiket nem is gondoltam volna. Véleményem szerint átfogó jelleggel megismerkedtem a logisztikával, míg készült a dolgozat, ugyanakkor a logisztikai központok mélységébe jobban bele sikerült merülnöm. A Coca Cola, mint logisztikai központ bemutatása pedig annak lett köszönhető, hogy a világ egyik legismertebb üdítőitaláról van szó. A cola-t a kereskedelemben szinte bármelyik témakörhöz meg lehet említeni, úgy, mint a logisztikában, vagy a marketingben egyaránt. Népszerűsége a különféle hiedelmek ellenére sem csappant meg az emberek körében, mégis keveset tudnak róla összességében. A 21. században erősödik a nemzetközi verseny, ennek következtében a termék életciklusa lerövidül. A vásárlóknál magasabb minőségi szint a követelmény, viszont alacsonyabb árakkal. Ezekre az igényekre kell reagálniuk a vállalatoknak. A mai világban 2 fő célja van tehát a logisztikának. Az egyik, hogy a logisztikai költségeket csökkenteni tudják, a másik pedig, hogy a vevő kiszolgálási szint magasabb legyen. A vevőkiszolgálás és a logisztika közti kapocs lényege, hogy a kézbesítési sebesség az egyik legfontosabb szolgáltatási elem. Logisztikai természetűek a vevőkiszolgálás domináns elemei. Manapság a logisztika és a termelési költségek csökkentésével tudják a vállalatok növelni a versenyképességüket. A logisztikának természetesen többféle meghatározása is ismert. Ma már filozófiának is tekintik. Dolgozatomban kitértem a főbb témákra, véleményem szerint jól tükröződik általuk, hogy lényegében átfogja a vállalat működését teljes egészében a logisztika, tehát elkerülhetetlen része mind a vállalatoknak, mind pedig a mi saját életünknek.

6. Felhasznált irodalom: Szegedi Z. – Prezenszki J.: Logisztika – menedzsment; Lean logisztikai rész felhasznált irodalma az eredeti szerzők által: Antal N. – Bakos A. – Cimer M. – Sztrapkovics B. – Takács A. T. (2009): Lean Kultúra fejlesztése a Coca-Cola HBC Magyarország Kft.-nél; Jenei I. (2006): How lean management theory can be applied to administrative areas? EurOMA Doctoral Seminar, Glasgow Kotter, J. P. (1995): Leading change – Whay transformation efforts fail; Slack, N. – Chambers, S. – Johnston, R. – Betts, A. (2009): Operations and Process management, Second Edition; FT Prentice Hall Slack, N. – Chambers, S. – Johnston, R. (2010): Operations Management, Sixth Edition; FT Prentice Hall Womack, J. P. – Jones, D. T. (1996): Lean thinking; Simon and Schuster, New York, NY

7. Internetes hivatkozások: 1. ábra: Letöltve: 2011. április 20. http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://www.logsped.hu/lszktk1.gif&imgrefurl =http://www.logsped.hu/lszk.htm&usg=__s5hlCxZLJeG0Go4IZLhE6o- jBoU=&h=226&w=400&sz=9&hl=hu&start=1&sig2=LuNfSaLXpGH4dHTQohflig &zoom=1&tbnid=k0ma_FnVBURUJM:&tbnh=70&tbnw=124&ei=TerTTd2FKoTO sgbN0pzkAg&prev=/search%3Fq%3Dmagyarorsz%25C3%25A1gi%2Blogisztikai% 2Bszolg%25C3%25A1ltat%25C3%25B3%2Bk%25C3%25B6zpontok%26um%3D1 %26hl%3Dhu%26sa%3DN%26biw%3D1024%26bih%3D577%26tbm%3Disch&u m=1&itbs=1

2. ábra Letöltve: 2011. április 20. www.cebc.hu/ppt/2007_02_05.../Logisztika/Kiss_Gyula_1.ppt

3. ábra Letöltve: 2011. április 20. http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://www.logsped.hu/lszkm.gif&imgrefurl= http://www.logsped.hu/lszk.htm&usg=__izF4mo91yHqCPUoVNhSbyJTOt7E=&h= 275&w=370&sz=7&hl=hu&start=0&sig2=8LicXqsZuWOHcIbSVreyqw&zoom=1 &tbnid=8InWHiOIqTytIM:&tbnh=133&tbnw=179&ei=duzTTazbJ4zEsgb3sd3eAg &prev=/search%3Fq%3Dlogisztikai%2Bszolg%25C3%25A1ltat%25C3%25B3%2B k%25C3%25B6zpont%2Begyszer%25C5%25B1s%25C3%25ADtett%2Bm%25C5 %25B1k%25C3%25B6d%25C3%25A9se%26um%3D1%26hl%3Dhu%26sa%3DN %26biw%3D1024%26bih%3D577%26tbm%3Disch&um=1&itbs=1&iact=hc&vpx= 144&vpy=93&dur=454&hovh=133&hovw=179&tx=81&ty=123&sqi=2&page=1&n dsp=13&ved=1t:429,r:0,s:0

4. ábra Letöltve: 2011. április 20. http://www.logsped.hu/lszk.htm

5. ábra Letöltve: 2011. április 20. http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/file s/ipari%2520parkok%2520Magyarorsz%C3%A1gon_0.jpg&imgrefurl=http://enfo.h u/drupal/node/9421&usg=__YXX5N5Y1MVo08o0UFRFsIF5xdfo=&h=565&w=80 0&sz=306&hl=hu&start=0&sig2=JRDHePfjwgoAw4cid_qT1g&zoom=1&tbnid=_- SoXdzZPla0NM:&tbnh=136&tbnw=192&ei=NQTUTb- _N8qCswbN0qDeAg&prev=/search%3Fq%3Dipari%2Bparkok%2Bmagyarorsz%25 C3%25A1gon%26um%3D1%26hl%3Dhu%26sa%3DN%26biw%3D1024%26bih% 3D577%26tbm%3Disch&um=1&itbs=1&iact=hc&vpx=335&vpy=89&dur=1517&h ovh=189&hovw=267&tx=197&ty=125&sqi=2&page=1&ndsp=12&ved=1t:429,r:1,s :0

6. ábra Letöltve: 2011. április 20. www.cebc.hu/ppt/2007_02_05.../Logisztika/Kiss_Gyula_1.ppt

7. ábra Letöltve: 2011. április 20. http://www.logsped.hu/lszk.htm

8. ábra Letöltve: 2011. április 22. http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://static.astronet.hu/db/0E/83/104720-2- d00001E834f57171bc7c4.jpg&imgrefurl=http://www.astronet.hu/ezoteria/magia/sze nt-kokalevel- 45071.html&usg=__MkZI6hzClyE8q2OehT1QmGzWUCk=&h=312&w=330&sz=3 0&hl=hu&start=1&sig2=mICXdYo- P5ho8GHVZRJPMA&zoom=1&tbnid=Ax8ttQJMxzXq0M:&tbnh=113&tbnw=119 &ei=lA3UTb3HMYzwsgaN7rjfAg&prev=/search%3Fq%3Dszent%2Bkokalev%25C 3%25A9l%26um%3D1%26hl%3Dhu%26sa%3DN%26biw%3D1024%26bih%3D57 7%26tbm%3Disch&um=1&itbs=1

9. ábra Letöltve: 2011. április 22. http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commo ns/thumb/d/d6/Kolanut.jpg/180px- Kolanut.jpg&imgrefurl=http://hetkoznapicsodak.network.hu/blog/hetkoznapi_csodak _klub_hirei/the_cocacola_company&usg=__- 2QT_MKI6jB_sCplc1UQgP0RA6Q=&h=270&w=180&sz=14&hl=hu&start=15&si g2=H-H3s- ER0k_ApFGEGIEp7Q&zoom=1&tbnid=nyGKNbjFvaIRcM:&tbnh=118&tbnw=81 &ei=3Q3UTfvOK43GtAb2n6DkAg&prev=/search%3Fq%3Dk%25C3%25B3ladi% 25C3%25B3%26um%3D1%26hl%3Dhu%26sa%3DN%26biw%3D1024%26bih%3 D577%26tbm%3Disch0%2C456&um=1&itbs=1&iact=rc&dur=275&sqi=2&page=2 &ndsp=20&ved=1t:429,r:7,s:15&tx=48&ty=49&biw=1024&bih=577

10. ábra Letöltve: 2011. április 22. http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://www.sit-e.hu/wp- content/uploads/2010/07/Dr.-John-Stith-Pemberton.jpg&imgrefurl=http://www.sit- e.hu/a-coca-cola-megalkotoja-179-eve-szuletett/&usg=__- gT42LzLjmEUbgQ9BA4ZrgtRpd0=&h=608&w=490&sz=30&hl=hu&start=0&sig2 =XOql0pCmJoJ6nbE8SikG_Q&zoom=1&tbnid=yXvQfUT1S30XjM:&tbnh=139&t bnw=121&ei=JhDUTa60IMfJtAbho8TkAg&prev=/search%3Fq%3Dpemberton%26 um%3D1%26hl%3Dhu%26biw%3D1024%26bih%3D577%26tbm%3Disch&um=1 &itbs=1&iact=rc&dur=301&sqi=2&page=1&ndsp=15&ved=1t:429,r:0,s:0&tx=72& ty=48

11. ábra Letöltve: 2011. április 22. http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://drognet.uw.hu/keptar/keptar/cola.jpg&i mgrefurl=http://drognet.uw.hu/drogok/kokain.htm&usg=__mWG7ub3Oi4DHvVyX XjPx48rzblg=&h=494&w=385&sz=55&hl=hu&start=0&sig2=e_QgzmHBTjo1_uti NVbNNw&zoom=1&tbnid=O9z69Tgewtw66M:&tbnh=146&tbnw=114&ei=sQ_UT ej9E8_1sgbYvfjkAg&prev=/search%3Fq%3Dk%25C3%25B3ladi%25C3%25B3%2 6um%3D1%26hl%3Dhu%26sa%3DN%26biw%3D1024%26bih%3D577%26tbm%3 Disch&um=1&itbs=1&iact=rc&dur=222&sqi=2&page=1&ndsp=15&ved=1t:429,r:8 ,s:0&tx=33&ty=91

12. ábra Letöltve: 2011. április 22. http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://www.csinesz.hu/staff/colauveg_csinesz. hu.jpg&imgrefurl=http://csinesz.hu/%3Fp%3D368&h=333&w=250&sz=13&tbnid= EZAfJ0Fzf2cxoM:&tbnh=119&tbnw=89&prev=/search%3Fq%3Dcoca%2Bcola%2 B%25C3%25BCveg%26tbm%3Disch%26tbo%3Du&zoom=1&q=coca+cola+%C3 %BCveg&hl=hu&usg=__A9s0K7dC6mKeOB_FKLX5K7kfcoE=&sa=X&ei=ABH UTfGQNIWMswa12vDeAg&sqi=2&ved=0CEYQ9QEwBA

13. ábra Letöltve: 2011. április 22. http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://news.everest.edu/wp- content/uploads/2009/09/coca-cola- logo.jpg&imgrefurl=http://news.everest.edu/post/2009/09/the-secret-stories-behind- famous-company- names&usg=__GJtFLfS6IKxxNQCxHsQqNvXuOio=&h=321&w=321&sz=22&hl= hu&start=23&sig2=3UjqKDEGXnve1tu8XT- xpw&zoom=1&tbnid=LBIbDx4W8C3YJM:&tbnh=117&tbnw=117&ei=IhHUTYb9 NMnTsgaE77TeAg&prev=/search%3Fq%3Dcoca%2Bcola%2Blogo%26um%3D1% 26hl%3Dhu%26sa%3DN%26biw%3D1024%26bih%3D577%26tbm%3Disch0%2C 912&um=1&itbs=1&iact=hc&vpx=666&vpy=184&dur=1432&hovh=225&hovw=2 25&tx=131&ty=116&sqi=2&page=3&ndsp=20&ved=1t:429,r:10,s:23&biw=1024& bih=577 52

14. ábra Letöltve: 2011. május 10. http://mlbkt.hu/2010/02/gelei-andrea-%E2%80%93-nagy-zoltan-lean-logisztika- igen-a-coca-cola-hbc-magyarorszag-kft-peldaja/

15. ábra Letöltve: 2011. május 10. http://mlbkt.hu/2010/02/gelei-andrea-%E2%80%93-nagy-zoltan-lean-logisztika- igen-a-coca-cola-hbc-magyarorszag-kft-peldaja/

Közgazdasági, Vállalkozás és Emberi Erőforrások Tanszéki Osztály

ZÁRÓVIZSGA DOLGOZAT KONZULTÁCIÓS LAP

Hallgató neve: Kiss Alexandra Születési hely, év: Keszthely, 1989.08.22. NEPTUN kód: OTBB1D Szak: Kereskedelmi szakmenedzser Szakirány

Konzulens neve: Zsupanekné Dr. Beosztása: egyetemi adjunktus Palányi Ildikó

A záró dolgozat címe:

Logisztikai központok története, rendszere, kialakulása hazánkban

Tanszéki konzultációk igazolása

Konzultáció Konzultáció témája Tanszéki konzulens időpontja aláírása 2011.01.19. A dolgozat felépítésének megbeszélése 2011.04.06. A dolgozat eddig elkészült részeinek megbeszélése 2011.04.26. A dolgozat további részeinek megvitatása, javaslatok a véglegesítéshez 2011.január- Folyamatos kapcsolattartás e- április mailben

A záró dolgozat benyújtható!

Zalaegerszeg, 2011. május 03.

…………………………..... Tanszéki konzulens aláírása

8. Mellékletek:

A Coca-Cola Company védjegyeinek listája: A Coca-Cola Company, mint a világ legnagyobb üdítőital gyártó cége, megközelítőleg 400 védjegyet birtokol. Néhányuk, mint a Coca-Cola is, szénsavas üdítőital, de ide tartoznak a gyümölcsitalok, sportitalok, ásványvizek, teák és kávék is. A Coca-Cola védjegyei világszerte:  A: Accent, Ades, Alhambra, Alive, Almdudler, Ambasa, American, Andifrut, Appletiser, Aquactive, Aquana, Aquapure, Aquarius, Aqvaris, Arwa, Aybal- Kin, Aqua Shot  B: Bacardi Mixers, Barq's, Beat, Belté, Beverly, Bibo, Bimbo, Bimbo Break, Bingooo, Bistrone, Bjare, BlackFire, Boco, Bom Bit Maesil, Bonaqua/Qa, BPM, Bright And Early, Bubbly, Burn  C: Caffeine Free Barq's, Caffeine Free Coca-Cola, Caffeine Free Coke II, Caffeine Free Diet Coke/Coca-Cola light, Cal King, Calypso, Cannings, Cappy, Carvers, Cepita, Chaho, Charrua, Chaudfontaine, Cheers, Cherry Coke, Chinotto, Chinotto light, Chippewa, Chivalry, Ciel, Citra, Club, Coca- Cola, Coca-Cola C2, Coca-Cola with Lime, Coca-Cola Zero, Cocoteen, Coke II, Cresta, Cristal, Crush, Crystal, Cumberland Gap  D: DANNON, Dasani, Deep River Rock, Delaware Punch, DESCA, Disney Hundred Acre Wood, Disney Mickey's Adventure, Disney Winnie the Pooh, Disney Xtreme Cooler, Dorna, Drim  E: E2, Earth & Sky, Eight O'Clock, Escuis, Escuis light, Eva Water, Evian  F: Fanta, Finley, Fioravanti, Five Alive, Flavor Rage, Floatz, Fontana, Fraser & Neave, Freezits, Fresca, Frescolita, Freskyta, Fresquinha, Frestea, Frisco, Frucci, Frugos, Frugos Fresh, Fruitia, Fruitlabo, Fruitopia, Freeze, Fruktime, Frutina, Frutonic  G: Genki No Moto, Georgia, Georgia Club, Georgia Gold, Gini, Gold Spot, Golden Crush, Grapette, Guarana Jesus  H: H2OK, Happy Valley, Haru no Mint Shukan, Hawai, Hi-C, Hi Spot, Hit, Horizon, Huang  I: Ice Dew, Ice Mountain, Ikon, INCA KOLA, Izvorul Alb 55

 J: Jaz Cola, Jet Tonic, Jinmeile, Jolly Juice, Joy, Jozuni Yasai, Jurassic Well, Just Juice, Juta  K: Kapo, Kapo Axion, Kapo Super Power, Keri, Kia Ora, Kidsfruitz, Kilimanjaro, Kin, Kin light, Kinley, Kiwi Blue, KMX, Kochakaden, Koumisoukai, Krest, Kuat, Kuat light, Kuli, Keri Orange Juice  L: Leed, Lilia, Lift, Lift Plus, Lilt, Limca, Limonade, Linnuse, Love Body, Lemon & Paeroa  M: Maaza, Mad River, Magnolia, Magnolia Funch, Magnolia Zip, Malvern, Manzana Mia, Mare Rosso, Marocha, Master Chill, Master Pour, Mazoe, Meijin, Mello, Mello Yello, Mer, Mezzo Mix, Miami, Mickey Mouse, Migoro-Nomigoro, Milo, Minaqua, Minute Maid, Minute Maid Juice To Go, Minute Maid Soft Drink, Mireille, Mone, Monsoon, Mori No Mizudayori, Mr. Pibb, Multivita  N: Nagomi, Nalu, Namthip, Nativa, Naturaqua, Nature's Own, Nectar Andina, Nectarin, Nestea, Nestea COOL, Nevada, Neverfail, Nordic Mist, Northern Neck, Nusta  O: Oasis, Odwalla, Old Colony, Olimpija, Orchy, Oyu  P: Paani, Pacific Orchard, Pampa, Pams, Parle, Peats Ridge Springs, Pepe Rico, Pibb Xtra, Piko, Pilskalna, Planet Java, Play, Pocarrot, Pocket Dr., Poiana Negri, Poms, Ponkana, Pop Cola, Portello, POWERADE, POWERADE light, Pulp Ananas, Pump  Q: Qoo, Quatro, Quwat Jabal  R: Ramblin' Root Beer, Real Gold, Red Flash, Red Lion, Refresh Tea, Rimzim, Rio Gold, Ripe N Ready, Risco, Riwa, Robinson Brothers, Roses, Royal Tru  S: Safaa, Safety First, Safia, Samantha, Samurai, Santiba, Santolin, Sarsi, Saryusaisai, Scorpion, Seagrams, Seasons, Seltz, Sensation, Sensun, Senzao, Shichifukuzen, Shock, Signature, Sim, Simba, Simply Apple, Simply Orange, Sintonia, Slap, Smart, Sobo, Sodafruit Caprice Oranges, Sokenbicha, Solo, Sonfil, Soonsoo 100, Sparkle, Sparkletts, Sparletta, Sparletta Iron Brew, Splash, Splice, Sport Cola, Sport Plus, Spring Water, Sprite, Sprite Ice, Sprite Ice Cube, Sprite ReMix, Sprite Light, Sprite Zero, Spur, Squirt, Stoney Ginger Beer, Sun Valley, Sundrop, Sunfill, Sunfilled & Fruit Tree, Supa, Superkools, Superpac, Surge, Swerve 56

 T: TaB, TaB X-Tra, Tahitian Treat, Tai, Tarumi, Tavern, The Tea for Dining, Tea World Collection, Ten Ren, Thextons, Thums Up, Tian Tey, Tian Yu Di, Tiky, Top, Toppur, Tops, Tropical, Tuborg Squash, Turkuaz  U: Urge  V: Valpre, Valser, Vanilla Coke, Vault, Vegitabeta, Vica, Vita, Vital, Vital O, Vitingo, Viva  W: Water Salad, Wilkin's Distilled Water, Wink, Winnie the Pooh Junior Juice Y: Yang Guang, Yang Guang Juicy T, Youki, Yumi

Coca-Cola HBC Regionális Logisztikai Központ

Befektető: XANGA Service Kft. Projekt helyszíne: Debrecen hrsz. 17118/23 Ingatlan mérete: 8.477 m2 Építmény alapterülete: 2.813 m2 Beruházás volumene: 2 millió EUR Építmény funkciója: Logisztikai központ Üzembe helyezés: 2008. június Bérlő: Coca-Cola HBC Kft.