Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély- nyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az Interneten megjelenítse.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel kizárólag oktatási és tudományos, nonprofit célú, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik. Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a Logisztikai központok története, rendszere, kialakulása hazánkban Zsupanekné Dr. Palányi Ildikó Kiss Alexandra Egyetemi adjunktus Kereskedelmi szakmenedzser 2011. 2 NYILATKOZAT a Szakdolgozat leadásához Alulírott Kiss Alexandra a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar, Kereskedelmi Szakmenedzser szakos nappali tagozatos végzős hallgatója nyilatkozom, hogy a Logisztikai központok története, rendszere, kialakulása hazánkban címmel bírálatra és védésre beadott szakdolgozat a saját munkám eredménye, amelynek elkészítése során a felhasznált irodalmat a szerzői jogi szabályoknak megfelelően kezeltem (a szükséges lábjegyzet / végjegyzet hivatkozásokat, valamint az ábrák hivatkozását megfelelően helyeztem el). Alsópáhok 2011. május 20. …………………………………….. a hallgató / tanuló aláírása 3 Tartalomjegyzék Bevezetés 4. 1. Logisztika 5. 1.1. Logisztika története 5. 1.2. Logisztika fejlődési szakaszai 5. 1.3. Logisztikai célok elérésének eszközei 5. 1.4. Logisztika feladata 6. 1.5. Logisztikai rendszer 6. 1.6. Logisztikai folyamat elemeinek kapcsolódása 7. 1.7. Globalizáció 7. 2. Logisztikai központok 8. 2.1. A logisztikai szolgáltató központok fő feladatai 11. 2.2. Logisztikai központok jellemzői 13. 2.3. Logisztikai központok feladatai 14. 2.4. Logisztikai központok formái 14. 2.5. Logisztikai központok jellemző típusai 14. 2.5.1. Disztribúciós központok 14. 2.5.2. Áruforgalmi központok 15. 2.5.3.Logisztikai szolgáltató központok 16. 3. Ipari parkok 20. 3.1. Az ipari parkok kialakulása 20. 3.2. Kialakulásának szükségessége és előzményei Magyarországon 21. 3.3. Az ipari parkok feladatai 21. 3.4. Az ipari parkok típusai 21. 3.5. Az ipari parkok és a logisztikai központok kapcsolata 23. 3.6. Fennálló problémák 25. 4. Coca Cola, mint logisztikai központ 26. 4.1. Kezdjük az elején 26. 4.2. Története 27. 4.3. Coca Cola 29. 4.4. Receptje 30. 4.5. Franchise alapú gyártása 30. 4.6. Üvege és logója 31. 4 4.7. Magyarország 32. 4.8. Palackozóüzemek 32. 4.9. A túra 35. 4.10. Bevétel 36. 4.11. Lean logisztika 37. 5. Összefoglalás 45. 6. Felhasznált irodalom 46. 7. Internetes hivatkozások 47. 8. Mellékletek 54. 5 Logisztikai központok története, rendszere, kialakulása hazánkban Dolgozatomban szeretném áttekinteni a logisztikát röviden, ezen kívül a logisztikai központok általános jellemzését, s ezt alkalmazni a Coca Colára. Célom, hogy rövid összefoglaló jellegű áttekintést adjak a logisztikáról, a logisztika történetéről, fejlődési szakaszairól, céljairól, feladatairól, rendszeréről, logisztikai folyamatáról, valamint a globalizáció hatásáról a logisztikára. Ezt követően térnék át a logisztikai központok bemutatására, fő feladataik elemzésére, jellemzőik kifejtésére, valamint a formáira. Ezek után az ipari parkokat tekinteném át röviden, a kialakulásukat, a feladataikat, a típusaikat, majd kapcsolatba hoznám a logisztikai központokkal, végül ismertetném a fennálló problémákat. Mindezek után egy konkrét logisztikai központ bemutatása a célom. Ez a logisztikai központ pedig a Coca Cola HBC Magyarország Kft. Kezdésnek egy kis történelmi áttekintéssel kezdenék, majd ezt követően térnék át egy kis marketing segítségével az elemzésre, ezután ismertetném a receptjét, és a gyártási eljárását, majd bemutatom az üvegét és logóját, ezek után a fellelhető palackozó üzemeket venném számításba, felvázolnék egy túrát, majd néhány gondolat erejéig megemlíteném a keletkezett bevételeit a Coca Colának. Mindezek után a lean logisztikát mutatom be, konkrétan a Coca Colánál alkalmazva. Dolgozatomat képekkel, ábrákkal színesítem, az adott témához illeszkedően. Dolgozatom alapja tehát a logisztikai központok témakör lesz, viszont ezen ismeretek előtt a logisztika alapjaival vezetném fel a fő témát. 6 1. Logisztika A logisztika anyagmozgatást, fuvarozást egyaránt jelent. A logisztikai rendszer anyagi áramlások, készletek és a velük kapcsolatos vállalati tevékenységek együttes rendszere. Az alapanyagok, termelésközi készletek, késztermékek, illetve a rájuk vonatkozó információk hatékony áramlásának a tervezését, megvalósítását és ellenőrzését szolgáló tevékenységek integrációja a vevői elvárásoknak megfelelően. 1.1. Logisztika története A logisztika alkalmazása a hadseregnél vette kezdetét. A II. világháborút követően a gazdasági szektorban új fogalommá vált. Ezt követően a vállalatok számára az 1950- es évektől kezdve, stratégiai fontosságú volt. 1.2. Logisztika fejlődési szakaszai 1950-es évek: termelés támogatására alkalmazták. 1970-es évek: értékesítés támogatása állt fő középpontban. 1980-as évek: új célként jelent meg a vevő kiszolgálás, vagyis a vevőnek az igényeihez való alkalmazkodás jelentette a fő célt. Napjainkban már a különféle egyedi igények kielégítésére szolgál, illetve az ellátási hálózatra koncentrál. Az ellátási hálózat a megrendelők és a beszállítók kapcsolatára épül. Az ellátási lánc, vagyis ellátási hálózat ahhoz, hogy fenntartható legyen nyersanyagot, gépparkot, munkaerőt és tudásanyagot egyaránt igénybe vesz, és azokat a lehető legkevesebb környezeti terheléssel, valamint az emberi jogok figyelembe vételével használja a termék, vagy a szolgáltatás létrehozásához. 1.3. Logisztikai célok elérésének eszközei 1. fázis: a logisztikai részterületek integrációja költségszemlélet. 2. fázis: más vállalati szakterület felé is nyit. 3. fázis: megegyezik a 2. fázissal. 4. fázis: már túllép a vállalati határokon, vagyis a nyersanyag kitermelésétől kezdődően, egészen a készterméknek a végső fogyasztóig való eljuttatásáig tart és magában foglalja a termékhez kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat is, mint például a szervizelés, vagy a hulladékkezelés. Az informatika fejlődésének és a felgyorsult gazdasági fejlődésnek köszönheti virágzását. 7 1.4. Logisztika feladata A logisztika feladata és küldetése a 7M elvének megvalósítása. Az elv lényege, hogy megfelelő termék, megfelelő helyen, megfelelő időpontban, megfelelő mennyiségben, megfelelő minőségben, megfelelő felhasználónak, megfelelő költségek mellett álljon rendelkezésre. 2002-ben napvilágot látott az úgynevezett 9M elve is: megfelelő információval, megfelelő anyagban, megfelelő energiával, megfelelő személyeknek, megfelelő mennyiségben, megfelelő minőségben, megfelelő időpontban, megfelelő helyen, megfelelő költségek mellett álljon rendelkezésre. 1.5. Logisztikai rendszer A logisztikai rendszer a mai értelmezés szerint, tartalmazza az anyagáramlást és a rájuk vonatkozó információ-, érték-, energia- és munkaerő áramlást. Ez a rendszer 3 részre tagolható: o Beszerzési logisztika: az anyagi inputok külső forrásból történő biztosítása. o Termelési logisztika: termelésközi készletekkel való gazdálkodás. o Értékesítési logisztika: a vevői igény kielégítésének lebonyolítása. A rendszer működésének értékelése 2 tényezőtől is függ, úgy, mint az általa nyújtott szolgáltatás színvonalának megítélése, valamint a logisztika működési költségei. 8 1.6. Logisztikai folyamat elemeinek kapcsolódása Nyersanyag kitermelése, beszerzése Termelés Logisztika Szállítás Logisztika Disztribúció tágabb Raktározás értelemben Vevő, fogyasztó Hulladékhasznosítás 1.7. Globalizáció A piacok globalizációjának 3 fő következménye van. Az egyik ilyen következmény, hogy a nemzeti piacok szükségletét lényegesen meghaladó termelési volumenek valósíthatók meg. A