DOCSLIB.ORG

A Mar&Itszipteii Látott Bét Tekintélyes Szerzetes Reainet Eredete

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
A Mar&Itszipteii Látott Bét Tekintélyes Szerzetes Reainet Eredete az I-ső századtól a jelenkorig és a Mar&itszipteii látott bét tekintélyes szerzetes reainet eredete, rendeltetése, főbb szabályai, színezett öltözete s rövid történelme. Négy füzetben, negyven ábrával. Irta : PRI p. pYÖF.GY, tanár. t. és Hü. flöset 20> ábrával. 7 (? Ára egy füzetnek 10 ábrával 50 kr. Itbóu*u^ouiáa ¿a n. jUjiba-s ¡Off* ^rnrihvtbxüR. KASSA, ,)dANNONIA"-KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓ-RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG 1875. ói "ν 22193 MÉLTÓSÁGOS És FŐTISZTELENDŐ PRELÁTUS I RXAK, A JÁSZÓVÁRI PREMONTREI KANONOKREND APÁT-PRÉPOSTJÁNAK, KER. SZT. JÁNOSRÓL CÍMZETT JÁSZÓVÁRI, SZT. KERESZT- RŐL CÍMZETT LELESZI ÉS SZT. ISTVÁN ELSŐ VÉRTANÚRÓL CÍMZETT NAGYVÁRAD-HEGYFOKI SÜVEGES PEÉ POSTNAK, A KASSAI SZT. SZÉK ÜLNÖKÉNEK, A TUDOMÁNYOK, MŰVELTSÉG, NEVELÉS- ÉS TANÜGY BUZGÓ PÁRTFOGÓJÁNAK HÁLA ÉS TISZTELET JELÉÜL AJÁNLJA ^ "ía.ó-oucLíotb, fa,t.ácáonijaoa. 23=áw. 1874. A SZERZŐ. Előszó. Magyarország méltóságteljes főfolyamának, a Dunának szeme, hazánk fővárosának Budapestnek pedig szemefénye mindenesetre Margitsziget. Nagy- szerűsége évről-évre, mondhatni napról-napra tün- döklőbb, s messzeragyogó fénytüzének sugarai ma- holnap a világra lövellődnek szét s a világhírt fog- ják a sziget cégéül kitűzni. Minél varázsabb bájt kínál a jelen, minél biz- tosabb a még nagyobb jövőnek igérkezése, annál inkább helyén van, hogy a múltba is vissza pillant- sunk, megszellőztessük az ódon idők számos adatait, melyek mind nemzeti, mind történelmi tekintetben elég méltók arra, hogy velők közelebbről megismer- kedjünk s meggyőződjünk arról, hogy Margitsziget jelenlegi magas ' tulajdonosának, József cs. kir. fő- herceg ő fenségének hazafias akaratú és irányú figyelmét, kegyeletét, Margitsziget — már csak múltjára nézve is —- nem méltatlanul vonta magára. Ha oly kedvesen bámuljuk a sziget jelenét, — ha oly édesen édelgünk annak kifogyhatlan élvein, ne sajnáljuk a csekély fáradságot és időt, — lapoz- zuk át a következőket, kapcsoljuk egybe a jelennek nagyságát a múltak érdekességeivel, és egészítsük ki ekként a sziget máig terjedő történelmének ismetárát. E mű még 1871-ben készült a következő kút- források, hiteles történészek műveinek felhasználá- 1 JLL sával: £0)-cheologiai közi. 1861. II. és 1868. VIL k.— Sdcta 9$larissarum posoniensiwm, Rupp Jakab után. — Reel Mátyás. Kistoria <UrUs Bnd. — Bonfin História Hungáriáé. — Brock'hauss) Oonvers. Lexicon. 1820. Leipzig. — cű>zinár~SkucksThoffer Monasterologia. — 0üánielik; „A Premontreiek." Scelesia Warner. Rupp Jakab után. — ¿felér Cocl. dipl. — ¿felér Régi Geogr. — 3erra,ris; De ordine dominieanorum in Hung. — Kevenessy. K. I. Korneck. — Korvátl dlilály. • — Káufler Budapest. Jstvánfy Hist. Hung. — Jllyria Vetus. — Jásza,y Pál. Jesuitae Budenses. — Katona István. — Kéza. — Kaprvnay, Hung. dipl. — ifj. Ku- linyi ¿ferenc. $átafalussy Kornél, .,Nagyvárad-hegy- foki prépostság." 0luh JUHós. — 0rdinis Paulinorum - Annales. — Palaczky, Ueber Formenbücher. — Pod- Iraczky. Chron. Bud. — Podlraezky Béla kir. névt. jegyző. — Péterfy, Conc. Hung. — Pray; Sz. Margit élete. — 7iadványi) Margitsziget. Korner dloris; Margit- sziget régiségei. — ftupp Jakab Budapest. — Sclmid, Eppi agrienses. — Schönvizner Mon. veteris Budae. — Schönvizner után: Ammianus Marcellinus, Dio Cassius, Antoninus, Ptolomaeus, Panceroli, Peutinger, Vege- tius, Oodex Natitiarum imperii romani. — Schema- tismus Gleri Strigon. — Selematismus Ord. S. Franc, prov. Marianae. — Szalag Magy. tört. — Szerelmei dliklót Margitsziget. — fhaly Kálmán Árpád sirja. — fimon. — Jheiner; História Hung. sacrae. — Jhurócy. ' — Wagner Mntal Scepus. — I. k. Wietz. Mivel pedig a mű csak ez évben került sajtó alá, és időközben, 1872-ben Margitszigetről Törzs Kálmántól is jelent meg egy érdekes kötet, — hogy itt minél kimerítőbben kezelhessem a tárgyat, a most hivatkozott kötetnek is felhasználtam némely még nem birt és jó szolgálatot tett helyeit. Szerző. Margitsziget történelmét azon legrégibb időtől fogva, melyből ide vonatkozólag részint biztos, ré- szint többékevésbé valószínű, de legalább némileges adataink vannak, 4 korra lehet beosztani. 1-ső kor a „Római kor", az első századtól az Y-ik század elejéig. 2-ik kor a: „Fejlődés, virágzás és enyészet kora", az V-ik század elejétől a 18-ik század utolsó tizedéig, 1790-ig. 3-ik kor: az „Újkor", 1790—1865-ig. 4-ikkor: a „Fénykor", 1865-től a jelen időig s adja Isten, hogy a végetlen jövőig terjedjen. ^ 1* X. Római kor. Ezen korból biztos adatunk, még nagyon kevés is, csak alig hogy van. — Amit e korból elmondhatunk, majdnem csupán vélelmezésekből áll, s hogy e vélelmezések is mintegy megállhassák helyöket, Ó-Budára kell átmennünk, mert csak onnan bírunk időkori lehozásokat vonni Margitszigetre, melynek ez időbeli múltja is oly érdekesnek mutatkozik, hogy azt jelen munkában mellőzni, hibás mulasztásul rovathat- nék fel. ... ' • Virágzási állapotában a római birodalom határai leg- nagyobb részben a Fekete- és Közép tenger külszélei,, — Spanyol- és Franciaországnak az Atlanti tengerre eső part- jai, — Nagy Brittannia,— északról Franciaországnak Germá- niával volt határos szólei és a Duna folyam voltak. Különösen a Duna nemcsak az alsó, más néven Vale- riana Pannoniát, de a felsőt is, tehát Magyarországból az egész dunántúli kerületet, mint szinte a római birodalomhoz tartozott részt, határolta el északról azon tartományoktól, melyek már nem Kómát uralták. " E szerint O-Buda mint dunántúli város, a rómaiak által birlaltatott és Aquincumnak, Acincumnak neveztetett általok. A Duna jobb partja a rómaikhoz tartozott Pannónia körül, de a bal parton, felülről kezdve: Vandalok, Marko- mannok, Quadok, Jazygok, Sármáták, Góthok és Dákok ural- kodtak, s addig, mig a római roppant hatalom védereje ezen barbár szomszédoktól távolabb, inkább a birodalom belseje felé pontosítatott; átkelvén e szomszédok a Dunán, mindun- talan háborgatták a rómaiakat. • Ezen örökös berontások ellen, a római császárok mind- járt kezdetben, mint -Tiberius és Claudius, leginkább s később Vespasian, Traján, Marck Aurél, Septimius Severus, a Duná- nak jobb partján, s a hol csak tehették, bal partján is több helyütt erősített városokat építettek s azokat elegendő fegy- veres őrséggel rakták meg. · így keletkeztek: Salva-Esztergom, — Cirpimansio, Vácz körül, — Bregetium, O-Szőny helyén, — legfőkép pedig Aquincum, Ó-Buda helyén, — melyhez átellenben a balparton, a pesti oldalon is építettek a rómaiak egy erősséget, külvá- rat, mely a többi külvárhoz hasonlóan praetenturának nevez- tetett. ' Pest körül 1848-ban nagyobb sáncolások tétetvén, ezek ásatásakor e praetenturának alapfalai s egyéb romjai meg- találtattak, az ördög-árka torkolatánál, de szétromboltattak. Aquincum a római birodalom északi határainak legfon- tosabb, legnevezetesebb fővárosa volt. ' . •Mindjárt az első században a római Il-ik segódhadtest főtáborozási, tulajdonkép telephelyévé tétetett.. E hadtestet a rómaiak „Legio Il-a adjutrix, pia, fidelis" cimen nevezték.· Felhozzák itt némelyek azt, hogy ezen Legio Il-a adj. Augustus alatt (742. K. e. — 14. K. u.) Dalmathonban feküdt és Augustus után el is töröltetett több légióval együtt, — ez Pancerolinál (Dign. Imp. orient.) olvasható ugyan, és Dio Cassiusnak azon állítása, miszerint Augustus alatt 23 sőt 25 legio volt, később pedig csak 19 állott fenn, egy részben még igazolja is, — de szinte Panceroli mondja azt is, hogy. a Il-a Legia adj. Vespasian által újra felállítatott, és egyenesen Pannoniában, Aquincumban helyeztetett el. Az által, hogy e fő hadtest Aquincumban helyeztetett el, a város mindjárt az első században nagyon ki lett tün- tetve és fölemelve, — mert a rómaiak minden fő hadtestnek, légiónak székhelyén, tehát Aquincumban is tartottak külön- féle kézműves századokat, (Vegetius L. II. de re militari) — ácsokat, építészeket, szekerészeket, kovácsokat, festőket, gé- pészeket stb. Mucianus és Fabiánus római consulok, (201. körül) Cajus Julius Severust nevezvén ki az aquincumi katonai kéz- 7 művesek mesterévé, — Magister Fabrum — a most nevezett consulok tiszteletére C. Julius egy nagyszerű ugró kutat ké- szítetett hálából saját költségén. Schönvizner. 167. 191. ' Szoktak a rómaiak az ily fő hadtesti állomásokon nagy- szerű fürdőket is építeni, melyeknek" egy része scholae nevet viselvén, a katonai osztály fürdő helye volt. Az egész római birodalomban ritkaság gyanánt tekintettek az aquin- cumi fürdők, melyeknek máig is nagyszerű nyomai láttatnak mind Ó-Budán a város alatt, mind az O-budai hajógyárban a föld alatt. A II-ik században Aquincum már municipiummá téte- tett, — ami ismét nagy kitüntetés ós emeltetés volt; — mert municipium alatt a rómaiaknál oly város értetett, mely római hatalom alatt állott ugyan, de saját alkotmányát meg- tartotta, s bár lakói nem római eredetűek, hanem idegenek, — peregrinusok — voltak, mégis a rómaiak társaivá — so- ciusok — lettek, azaz római polgárjogot nyertek, még pedig különösen ezen pannóniai municipiumok, tehát Aquincum is szavazati joggal, mit azon tény is világosan tanúsít, hogy Septimius Severust császárrá leginkább a pannóniai légiók túlnyomó szavazattöbbsége választotta meg a Il-ik században 193-ban. A „Notitia dignitatum"-ban említtetik, hogy Aquincum nagyon népes, igen beépített és látogatott város volt, — többször említtetnek az Aquincumi katonák, mílites acincenses, — említetik a vért, vagyis pajzs-gyár, Scutaria acincensis, itt gyártattak több legio számára a vértek. Aquincumot a rómaiak Acincumnak is nevezték, — mi az ugyanazonosságra nézve legkisebb kételyt sem idézhet elő, mert Ptolomaeus földrajza és a Tabula Peutingeriana Aquin- cumnak, Ammianus Marcellinus ós a Notitia Imperii pedig Acincumnak nevezi,
Load more

Recommended publications
  • Štúdie O Dejinách
    Štúdie o dejinách HISTORIA NOVA 6 Editor Peter Podolan Bratislava 2013 FILOZOFICKÁ FAKULTA UNIVERZITY KOMENSKÉHO V BRATISLAVE Katedra slovenských dejín Štúdie o dejinách HISTORIA NOVA 6 Editor Peter Podolan Bratislava 2013 Štúdie o dejinách HISTORIA NOVA 6 Editor Peter Podolan Bratislava 2013 HISTORIA NOVA 6 recenzenti prof. PhDr. Miroslav Daniš, CSc. doc. PhDr. Pavol Valachovič, CSc. zodpovedný redaktor Mgr. Peter Podolan, PhD. redakčná rada prof. PhDr. Jozef Baďurík, CSc. Mgr. Milota Floreková, PhD. prof. PhDr. Roman Holec, CSc. PhDr. Ľubomír Gašpierik, CSc. prof. Martin Homza, Dr. Mgr. Peter Podolan, PhD. prof. PhDr. Ján Lukačka, CSc. Mgr. Martin Vašš, PhD. PhDr. Peter Zelenák, CSc. © autori – Tomáš Adamčík, Eva Benková, Zofia Brzozowska, Mária Gaššová, Juraj Jankech, Lukáš Krajčír, Eduard Laincz, Ľudmila Maslíková, Pavol Matula, Adam Mesiarkin, Andrea Námerová, Peter Podolan, Jana Sofková, Vladimír Vlasko © Katedra slovenských dejín Filozofickej fakulty Univerzity Komenského © STIMUL – Poradenské a vydavateľské centrum Filozofickej fakulty UK adresa redakcie Katedra slovenských dejín Filozofická fakulta UK [email protected] Gondova ul. 2 P. O. Box 32 http://www.fphil.uniba.sk/index.php?id=historia_nova 814 99 Bratislava ISBN 978-80-8127-082-6 HISTORIA NOVA 6 HISTORIA NOVA 6 obsah ––––––––––––––––––––––– Ceci n'est pas une pipe (Peter PODOLAN) 8 štúdie Jana SOFKOVÁ Začiatky írskeho monasticizmu a kristianizačná činnosť írskych mníchov 11 Vladimír VLASKO Počiatky vlády Anjouovcov v Uhorsku 26 Ľudmila MASLÍKOVÁ Vývoj osídlenia a mestotvorný proces v najzápadnejšej časti Nitrianskej stolice do začiatku 15. storočia 48 Eva BENKOVÁ Dejiny vinohradníctva na panstve Červený Kameň v druhej polovici 18. storočia 71 Peter PODOLAN Sláwa Bohyně a původ gména Slawůw čili Slawjanůw..
    [Show full text]
  • CEU Department of Medieval Studies in 2014/2015
    ANNUAL OF MEDIEVAL STUDIES AT CEU VOL. 22 2016 Central European University Budapest ANNUAL OF MEDIEVAL STUDIES AT CEU VOL. 22 2016 Edited by Judith A. Rasson and Zsuzsanna Reed Central European University Budapest Department of Medieval Studies All rights reserved. No part of this publication may be reproduced, stored in a retrieval system, or transmitted in any form or by any means without the permission of the publisher. Editorial Board Gerhard Jaritz, György Geréby, Gábor Klaniczay, József Laszlovszky, Judith A. Rasson, Marianne Sághy, Katalin Szende, Daniel Ziemann Editors Judith A. Rasson and Zsuzsanna Reed Technical Assistant Kyra Lyublyanovics Cover Illustration Copper coin of Béla III (1172–1196), CNH 101, Hungary. Pannonia Terra Numizmatika © (reproduced with permission) Department of Medieval Studies Central European University H-1051 Budapest, Nádor u. 9., Hungary Postal address: H-1245 Budapest 5, P.O. Box 1082 E-mail: [email protected] Net: http://medievalstudies.ceu.edu Copies can be ordered at the Department, and from the CEU Press http://www.ceupress.com/order.html Volumes of the Annual are available online at: http://www.library.ceu.hu/ams/ ISSN 1219-0616 Non-discrimination policy: CEU does not discriminate on the basis of—including, but not limited to—race, color, national or ethnic origin, religion, gender or sexual orientation in administering its educational policies, admissions policies, scholarship and loan programs, and athletic and other school-administered programs. © Central European University Produced by Archaeolingua Foundation & Publishing House TABLE OF CONTENTS Editors’ preface ............................................................................................................ 5 I. ARTICLES AND STUDIES ........................................................... 7 Johanna Rákos-Zichy To Bury and to Praise: The Late Antique Bishop at His Parents’ Grave ..............................................
    [Show full text]
  • MICAE MEDIAEVALES VII. Fiatal Történészek Dolgozatai a Középkori
    MICAE MEDIAEVALES VII. Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról mmicae_2018.inddicae_2018.indd 1 22018.05.16.018.05.16. 118:25:198:25:19 mmicae_2018.inddicae_2018.indd 2 22018.05.16.018.05.16. 118:25:208:25:20 MICAE MEDIAEVALES VII. Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról SZERKESZTETT E Farkas Csaba, Ribi András, Veres Kristóf György ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola Budapest 2018 mmicae_2018.inddicae_2018.indd 3 22018.05.16.018.05.16. 118:25:208:25:20 ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola Tanulmányok – Konferenciák 12. kötet A tanulmányokat lektorálták: Dreska Gábor, Érszegi Géza, Stephan Heilen, Hunyadi Zsolt, Körmendi Tamás, Novák Veronika, Péterfi Bence, Tóth Sándor László, Veszprémy László, Zsoldos Att ila Sorozatszerkesztő Draskóczy István, Körmendi Tamás, Nagy Balázs A kiadványt tervezte Kiss Béla A kötet megjelenésére a Rektori Kulturális Támogatás, az ELTE-BTK Hallgatói Önkormányzat Tudományszervezési és Kutatási Pályázat és a Magyar Lajos Alapítvány támogatásával került sor. A tanulmányok szerzői © Csermelyi József, Farkas Csaba, Katona Csete, Júlia Kotrusová, Kozák-Kígyóssy Szabolcs László, Lados Tamás, Novák Ádám, Pozsár Dániel, Somogyi Szilvia, Szanka Brigitt a, Veszprémy Márton A kötet szerkesztői © Farkas Csaba, Ribi András, Veres Kristóf György ISBN 978-963-284-973-7 ISSN 2062-2198 Nyomta és kötött e a Pátria Nyomda Zrt. Felelős vezető: Orgován Katalin mmicae_2018.inddicae_2018.indd 4 22018.05.16.018.05.16. 118:25:208:25:20 Tartalomjegyzék Draskóczy
    [Show full text]
  • Das Bistum Und Die Bischofsstadt Im Mittelalter
    PUBLIKATIONEN DER UNGARISCHEN GESCHICHTSFORSCHUNG IN WIEN BD. II. PÉCS (FÜNFKIRCHEN) DAS BISTUM UND DIE BISCHOFSSTADT IM MITTELALTER TAMÁS FEDELES und LÁSZLÓ KOSZTA WIEN 2011 Pécs (Fünfkirchen) Das Bistum und die Bischofsstadt im Mittelalter FFedeles-Kosztaedeles-Koszta elejeeleje nyomdaba.inddnyomdaba.indd 1 22011.05.16.011.05.16. 20:1520:15 PUBLIKATIONEN DER UNGARISCHEN GESCHICHTSFORSCHUNG IN WIEN BD. II. PÉCS (FÜNFKIRCHEN) A PÜSPÖKSÉG ÉS A PÜSPÖKI VÁROS A KÖZÉPKORBAN FEDELES TAMÁS ÉS KOSZTA LÁSZLÓ Bécs 2011 FFedeles-Kosztaedeles-Koszta elejeeleje nyomdaba.inddnyomdaba.indd 2 22011.05.16.011.05.16. 20:1520:15 PUBLIKATIONEN DER UNGARISCHEN GESCHICHTSFORSCHUNG IN WIEN BD. II. PÉCS (FÜNFKIRCHEN) DAS BISTUM UND DIE BISCHOFSSTADT IM MITTELALTER TAMÁS FEDELES UND LÁSZLÓ KOSZTA Wien 2011 FFedeles-Kosztaedeles-Koszta elejeeleje nyomdaba.inddnyomdaba.indd 3 22011.05.16.011.05.16. 20:1520:15 Publikationen der ungarischen Geschichtsforschung in Wien Herausgeber Institut für Ungarische Geschichtforschung in Wien Collegium Hungaricum, Wien Ungarische Archivdelegation beim Haus-, Hof-und Staatsarchiv, Wien Redaktionskollegium Dr. István Fazekas, Dr. Márton Méhes, Dr. Csaba Szabó, Dr. Gábor Ujváry, Dr. Péter Tusor Die Veröffentlichung dieses Bandes wurde gefördert von: Universität Pécs Universität Szeged TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 Kulturverein für die Pécser Geschichtswissenschaft Deutsche Minderheitenselbstverwaltung Pécs © Dr. habil. Tamás Fedeles, Dr. habil. László Koszta, 2011 ISSN 2073–3054 ISBN Herausgeber: Dr. Csaba Szabó, Direktor Institut
    [Show full text]
  • Archivum Europae Centro-Orientalis
    C. A. MACARTNEY STUDIES ON THE EARLIEST HUNGARIAN HISTORICAL SOURCES. 1. The Lives ol St. Gerard. I. The Lives of St. Gerard contain some of the most interesting material extant in any form, not only on the history of Hungary in the 11th century, but on the missionary work and organisation of the Church during the same period. We can, however, only make use of this information to the extent to which we are satisfied of its authenticity and antiquity; and on that point, unfortunately, distinguished scholars have expressed grave doubts. The present essay constitutes an attempt to re-examine these disputed ques­ tions in the light of certain new considerations. It also suggests what effect the conclusions to which it arrives may have on the answers to be given to certain enigmas in Hungarian history. The Life of St. Gerard has come down to us in two versions: a Vita Minor1 and a Vita Major.2 Of these, the Vita Minor is a comparatively straightforward piece of work. It mentions briefly Gerard's origin (c. 1); his arrival in Hungary and his detention there by St. Stephen, followed by his retirement for 7 years to the hermitage of Bél (c. 2) ; his appointment as bishop to Marosvár and foundation there of the Church of St. George (c. 3) ; the endowment of and ceremonials in that church (c. 4) ; details of the Saint's holy life (cc. 5— 7) ; his sermon against Samuel Aba (cc. 8—9) ; his pro­ phecies of coming trouble (c. 10); his martyrdom (c. 11); his sub­ sequent reburial in Marosvár (c.
    [Show full text]
  • Specimina 7 MS Végleges
    ȱȱ ȱ ȱ ȱ ȱ ȱ ǯȱ ȱ ȱ ȱ ȱ ȱ ȱ ȱȱȱȱȱ ȱ ȱȱȱȱ ȱȱȱ ȱ ȱ ȱ ȱ·ȱ¤¢¢ȱ 㣷ȱ·ȱ øȱ ã·ȱ£··ȱã·ȱ㣷¢ȱ ȱ ȱ ȱ ·ǰȱŘŖŗřȱ ȱ DZȱ ·ȱ¤¢¢ȱȱ ã·£¤¢ȱ ȱȱ ã·ȱ ·£ȱ 㣷ȱ·ȱ øȱȱ ã·ȱ£·ȱȱ ȮŝŜŘŚȱ·ǰȱàȱǯȱŘǯȱȱ ǯȦ¡DZȱǻƸřŜȱŝŘǼȱśŖŗȮśŝŘȱ ȱ ȱ ȱ ȱ ȱ ȱ ȱ ȱ ȱ ȱ ȱ ȱ ȱ ȱ ȱ ȱ ȱ ȱ ȱ ȱ ȱ ·ȱ¤¢¢ȱȱ ȱȱȱȱȱȱ ã·£¤¢ȱ ȱȱ ȱȱȱDZȱ ã·ȱ ·£ȱ 㣷ȱ·ȱ øȱã·ȱ£·ȱȱ ȮŝŜŘŚȱ·ǰȱàȱǯȱŘǯȱȱ ǯȦ¡DZȱǻƸřŜȱŝŘǼȱśŖŗȮśŝŘȱ ȱȱȱȱDZȱ ȱ DZȦȦ£ǯǯǯǯȦȦŗřśȦŗŖśȱ ȱ ȱ SPECIMINA NOVA PARS PRIMA SECTIO MEDIAEVALIS VII. Dissertationes historicae collectae per Cathedram Historiae Medii Aevi Modernorumque Temporum Universitatis Quinqueecclesiensis A Pécsi Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Történeti Tanszékének Történeti közleményei Pécs, 2013 Contributionem ad publicationem huius voluminis assignaverat: TÁMOP‐4.2.2/B‐10/1‐2010‐0029 Tudományos képzés műhelyeinek támogatása a Pécsi Tudományegyetemen Editorial board Márta Font – Gergely Kiss – Endre Sashalmi (University of Pécs) Norbert Kersken (Herder Institut, Marburg) Eduard Mühle (Deutsches Historisches Institut, Warschau) Klaus Herbers (Friedrich‐Alexander‐Universität, Erlangen‐Nürnberg) Katalin Szende (Central European University, Budapest) Redegunt: Márta Font – Gergely Kiss HU ISSN 1558‐8002 © Tünde Árvai © Gábor Barabás © Tímea Bótor © Judit Csákó © Péter Farkas © Gergely Kiss © Viktória Kovács Typographia: Virágmandula Kft. TABLE OF CONTENTS PREFATIO ................................................................................................................... 7 PÉTER FARKAS : Die Prädialisten (kirchlichen Edlen) des Kapitels Wesprim im 14. Jahrhundert .............................................................................................................. 9 GÁBOR BARABÁS : Der Einfluss der Papsturkunden auf die Schreiben der päpstlichen delegierten Richter in Ungarn in der ersten Hälfte des 13. Jahrhunderts ........................................................................................................ 19 VIKTÓRIA KOVÁCS : Causae coram nobis ventilatae.
    [Show full text]
  • Istorie – Arheologie Tom Xviii
    MINISTERUL EDUCAŢIEI, CERCETĂRII ŞI TINERETULUI UNIVERSITATEA DIN ORADEA ANALELE UNIVERSITĂŢII DIN ORADEA ISTORIE – ARHEOLOGIE TOM XVIII 2008 ANALELE UNIVERSITĂŢII DIN ORADEA SERIA ISTORIE – ARHEOLOGIE CONSILIUL ŞTIINŢIFIC COLECTIVUL DE REDACŢIE: Prof. univ. dr. Nicolae BOCŞAN Redactor-şef Prof. univ. dr. Gheorghe BUZATU Prof. univ. dr. Barbu ŞTEFĂNESCU Prof. univ. dr. Vasile DOBRESCU Redactor-şef adjunct Prof. univ. dr. Roman HOLEC (Bratislava) Conf. univ. dr. Antonio FAUR Prof. univ. dr. Toader NICOARĂ Membrii Prof. univ. dr. Alexandru Florin PLATON Prof. univ. dr. Sever DUMITRAŞCU Prof. univ. dr. Nicolae PETRENCU (Chişinău) Prof. univ. dr. Viorel FAUR Prof. univ. dr. GYULAI Eva (Miskolc) Prof. univ. dr. Ioan HORGA Prof. univ. dr. Frank ROZMAN (Maribor) Prof. univ. dr. Mihai DRECIN Prof. univ. dr. Ioan SCURTU Prof. univ. dr. Ion ZAINEA Secretar de redacţie Lector. univ. dr. Radu ROMÎNAŞU Manuscrisele, cărţile, revistele pentru schimb, precum şi orice corespondenţă se vor trimite pe adresa colectivului de redacţie al revistei „Analele Universităţii din Oradea”, seria Istorie – Arheologie. The exchange manuscripts, books and reviews as well as any correspondance will be sent to the adress of the Editorial Staff. Les manuscrits, les livres et les revues proposés pour échange, ainsi que toute corespondance, seront adresses à la redaction. Responsabilitatea asupra textului şi conţinutului articolelor revine în exclusivitate autorilor. Acest număr al Analelor a apărut cu sprijinul financiar al Asociaţiei Culturale „Crişana” ADRESA REDACŢIEI: UNIVERSITATEA DIN ORADEA Departamentul de Istorie Str. Universităţii nr. 1 410087 - Oradea, jud. Bihor, România Tel.: (040) 259 408 167 Fax: (040) 259 408 443 FASCICOLA ISTORIE – ARHEOLOGIE ISSN 1453-3766 Tipar: METROPOLIS SRL Oradea, str.
    [Show full text]
  • Download (13MB)
    « Y Ö R 1 TÖRTENELM Us REGESZETI F Ü Z E T E K. sm o s jfAwros GYÖRIPÜSPÖK Ö MELTOSAGA PARTOLÄSA MELLETT K I A » .1 A K A MAGYAR TUDOMÄNYOS AKADEMIA TAGJAI. sit a pud te honor antiquitati. Ifjabb Plinius. III. KÖTET. (2 REZ- ES 6 FAMETSZETTEL.) --------- --------------------------------------- NYOMATOTT SAUERVEIN GEZÄNÄL. /M .ACADKM Lf\ VKÖNYVTÄRAJ M’A.GY. A K A iy fI KÖNYVTÄRA A III. kötet tartalma: Lap. Botka Tivadar: A RAk6czyak ifjabb A g a ..................................................... 1 , „ : BiUori Zsöfia — II. RAk6ezy György prdelvi fejedelem özvegye — Bars megyet meghivja, fiAnak Ferenc- nek Zrinyi Iloiu'ival törtenendö lakadalmAra . 183 Csery Jözsef: Korpona vArosAnak ismertet^se..........................................75 263 „ „ : AsTT&TO-afld Kassai orszAg-gyül<5s naplija .... 126 „ „ : Korponai löszer leltAra 1620-b an ..........................................369 Csukiisi KAroly: MihAly vajdAnak követi utasitAsa Rudolf kirAlyboz . 141 Frankl Vilmos: EgyhAzi r % is 6 g e k ................................................................. 88 „ „ : A becsi bdkekütes 1606-ban ............................... 158 245 158 * Henszlman Imro: A görög nem-egyesiiltek teinploma RAckeven . 289 HorvAth Elek: ÄrpAdkori o k m A n y o k ........................................................... 298 JÄesai A. Lajos: A Rottensteini v /ir -r o m ..................................................... 116 Kubinyi Ferenc (ifj.): A SAgi convent legregibb hitoles kiadvAnya . 284 „ „ : Adalek a Budai regestAkhoz...................................
    [Show full text]
  • Micae Mediaevales Vii
    MICAE MEDIAEVALES VII. Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról mmicae_2018.inddicae_2018.indd 1 22018.05.16.018.05.16. 118:25:198:25:19 mmicae_2018.inddicae_2018.indd 2 22018.05.16.018.05.16. 118:25:208:25:20 MICAE MEDIAEVALES VII. Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról SZERKESZTETT E Farkas Csaba, Ribi András, Veres Kristóf György ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola Budapest 2018 mmicae_2018.inddicae_2018.indd 3 22018.05.16.018.05.16. 118:25:208:25:20 ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola Tanulmányok – Konferenciák 12. kötet A tanulmányokat lektorálták: Dreska Gábor, Érszegi Géza, Stephan Heilen, Hunyadi Zsolt, Körmendi Tamás, Novák Veronika, Péterfi Bence, Tóth Sándor László, Veszprémy László, Zsoldos Att ila Sorozatszerkesztő Draskóczy István, Körmendi Tamás, Nagy Balázs A kiadványt tervezte Kiss Béla A kötet megjelenésére a Rektori Kulturális Támogatás, az ELTE-BTK Hallgatói Önkormányzat Tudományszervezési és Kutatási Pályázat és a Magyar Lajos Alapítvány támogatásával került sor. A tanulmányok szerzői © Csermelyi József, Farkas Csaba, Katona Csete, Júlia Kotrusová, Kozák-Kígyóssy Szabolcs László, Lados Tamás, Novák Ádám, Pozsár Dániel, Somogyi Szilvia, Szanka Brigitt a, Veszprémy Márton A kötet szerkesztői © Farkas Csaba, Ribi András, Veres Kristóf György ISBN 978-963-284-973-7 ISSN 2062-2198 Nyomta és kötött e a Pátria Nyomda Zrt. Felelős vezető: Orgován Katalin mmicae_2018.inddicae_2018.indd 4 22018.05.16.018.05.16. 118:25:208:25:20 Tartalomjegyzék Draskóczy
    [Show full text]
  • This Paper Discusses a Special Aspect of the Papal-Hungarian Relations
    This paper discusses a special aspect of the Papal-Hungarian relations, the emergence of the canonical regulations in the archbishop and bishop elections in the Hungarian church from the late twelfth century. The study focuses on the actions of the popes regarding those elections. Furthermore, it examines how the regulations of the canon law influenced the situation in Hungary, and in which cases and under what circumstances the members of the cathedral-chapters, or the suffragan-bishops turned to the Apostolic See in cases of disputed elections. The paper also inquires into the role the Hungarian rulers played in the elections of the thirteenth century and looks at how they managed to help their candidates to receive the offices they sought. A further focus is on the question of whether there were significant clashes between ecclesiastical and lay power, sacerdotium and regnum in thir- teenth century-Hungary and whether the elections really were a source of conflict between the popes and the Hungarian kings. Lastly, the paper identifies and analyzes which tenden- cies existed until the outset of the fourteenth century regarding the above-mentioned ques- tions, and, because a comparative approach is also necessary, evaluates these tendencies in light of the situation in other regions of Western Christendom. Ein besonderer Aspekt der päpstlich-ungarischen Beziehungen war die Rolle, die die Päpste und die ungarischen Herrscher bei der Besetzung von (Erz-) Bistümern im 13. Jahrhundert spielten. In wechselnder Intensität waren die entsprechenden Abläufe auf beiden Seiten von Kooperation und Konflikt ge- prägt. Dieses Thema ist deshalb von großer Relevanz, weil im ausgehenden 12.
    [Show full text]
  • The Mongol Domination and the Detachment of the Romanians of Walachia from the Domination of the Hungarian Kingdom1
    MISCELÁNEA De Medio Aevo ISSN-e: 2255-5889 The Mongol domination and the detachment of the Romanians of Walachia from the domination of the Hungarian Kingdom1 Alexandru Madgearu2 Recibido: 13/07/2018 / Aceptado: 02/08/2018 / Publicado: 15/08/2018 Abstract: The expansion of Hungary outside the Carpathians, a process which involved colonization and military presence, was stopped at the middle of the 13th century by the Golden Horde domination over this area. The Mongol domination allowed the development of small Romanian political organizations ruled by voievodes or cnezi, in the region east of Olt, while west of Olt the Hungarian domination survived in certain forms until 1291, when a new offensive extended along the Danube, up to Serbia, the domination of the Isaccea emirate ruled by Nogai. In northern Oltenia, the voievode Litovoi tried in 1278 to liberate his land from the Hungarian vassalage, and to extend it east of Olt. The Golden Horde hegemony provided stability, being a condition for the establishment of the first Romanian state in northern Walachia. The legendary founder Negru Vodă came from the Transylvanian (Făgăraş area) with his military suite in 1290, after the confiscation of their properties. The Hungarian domination over the voievodate of Curtea de Argeş, established around the middle of the 13th century was replaced with the protection of the Golden Horde. Keywords: Golden Horde; Walachia; Hungary; Transylvania; Bulgaria. [es] El dominio mongol y la separación de los rumanos de Walachia del dominio del Reino húngaro Resumen: La expansión de Hungría fuera de los Cárpatos, un proceso que involucró la colonización y la presencia militar, fue detenida a mediados del siglo XIII por el dominio de la Horda de Oro sobre esta área.
    [Show full text]
  • The Gesta Hungarorum of Anonymus, the Anonymous Notary of King Béla
    1 THE GESTA HUNGARORUM OF ANONYMUS, THE ANONYMOUS NOTARY OF KING BÉLA A TRANSLATION by Martyn Rady Introduction The Gesta Hungarorum of the Anonymous Notary of King Béla is the oldest extant chronicle of the history of the Hungarians. It remains ‘the most famous, the most obscure, the most exasperating and most misleading of all the early Hungarian texts.’1 Purporting to be an account of the background, circumstances and immediate aftermath of the Hungarian conquest of Pannonia in the late ninth century, it was most probably composed in the early years of the thirteenth century by a chancellery clerk who had formerly been in the service of King Béla III of Hungary (1172-1196). The extant version, which survives in a late thirteenth century copy, is apparently incomplete.2 The sole MS, consisting of 24 folios, was first noted in the library of Schloss Ambras, outside Innsbruck, in the seventeenth century, from where it was moved to Vienna in 1665, and much later, in 1928, to Budapest.3 Although details of the MS were included in two printed seventeenth-century catalogues of the imperial library, its text was not published until 1746.4 Between then and the end of the nineteenth century, the MS was re-published more than a dozen times.5 A scholarly edition, with critical annotation, was first published by Gyula Pauler and László Fejérpataky in 1900,6 and a revised edition by Emil Jakubovich and Dezső Pais in the first volume of Imre Szentpétery’s Scriptores Rerum Hungaricarum (2 vols, 2 Budapest, 1937; hereafter, SRH).7 The Latin text has been translated several times into Hungarian, most notably by Pais,8 as well as into Romanian and German.9 What follows is the first rendering of the Latin text into English.
    [Show full text]