Kultúra, Művelődés, Agrárium Speculum
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
KULTÚRA, MŰVELŐDÉS, AGRÁRIUM TANULMÁNYOK IFJ. BARTA JÁNOS 80. SZÜLETÉSNAPJÁRA SPECULUM HISTORIAE DEBRECENIENSE 29. (A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete Kiadványai) Sorozatszerkesztő: PAPP KLÁRA Kultúra, művelődés, agrárium Tanulmányok ifj. Barta János 80. születésnapjára Szerkesztette: PAPP KLÁRA – BÁRÁNY ATTILA – KEREPESZKI RÓBERT – PALLAI LÁSZLÓ Debrecen, 2020 KIADJA A DEBRECENI EGYETEM TÖRTÉNELMI INTÉZETE A kötetet lektorálta: EGYED ÁKOS akadémikus (Kolozsvár) Technikai szerkesztő: H. BALÁZS ZSUZSANNA A kötet kiadását támogatta: az NKFI K 120197 azonosítószámú pályázata, a Debreceni Egyetem, a DE Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolája, a DE Nemzetközi Inter-regionális Társadalomtörténeti és Néprajzi Kutatási Központja ISSN 2060-9213 ISBN 978-963-490-208-9 © Debreceni Egyetem Történelmi Intézete Nyomta a Kapitális Kft., Debrecen Felelős vezető: Kapusi József TARTALOM Barta János köszöntése (OROSZ ISTVÁN akadémikus) .................................. 9 BAZSA GYÖRGY: 80 éves a Debreceni Szemle főszerkesztője ..................... 13 IMRE LÁSZLÓ: Arany László és a 21. század ............................................... 19 FORISEK PÉTER: A classis Pontica rövid története ....................................... 25 TAKÁCS LEVENTE: A római földmérők földrajzi horizontja ........................ 33 BÁRÁNY ATTILA: Magyarország és Anglia az európai politikában az 1290-es években ................................................................................. 45 SOLYMOSI LÁSZLÓ: Szentek az Árpád-kori oklevelekben ........................... 75 PÓSÁN LÁSZLÓ: Szobrászat, festészet és ötvösművészet a középkori Poroszországban ...................................................................................... 89 KÓNYA ANNAMÁRIA: Vay Ábrahám és a szlovák reformátusok ................. 103 KÖRÖSPARTI PÉTER: Szeghalom egyházai a 18. században ......................... 113 KÓNYA PÉTER: Adalékok a felső-zempléni mezővárosok társadalmához a 18. században ........................................................................................ 121 BOZZAY RÉKA: Bátori Sigray Mihály élete és emlékezete .......................... 135 POÓR JÁNOS: A jozefinista rendszer felszámolásáról ................................... 153 PAPP KLÁRA: „Túl sokat fáradoztam, … és mindent jól és rendesen elindítottam…” Raisz György tevékenysége Zichy Jozefa szolgálatában ........................................................................................... 179 OROSZ ISTVÁN: Szirmay Antal egy zempléni mezővárosról ........................ 201 LÉVAI CSABA: A rabszolgák felfegyverzésének kérdése a Brit birodalomban az amerikai forradalom előtti időszakban ........................ 211 8 TARTALOM MANFRED JATZLAUK: Helmuth von Moltke katonapolitikai koncepciója és politikai nézetei a német egység létrejöttének időszakában................. 227 SCHREK KATALIN: Az 1887-es földközi-tengeri egyezmények megkötésének első szakasza és gróf Károlyi Alajos közbenjárása ......... 243 PREPUK ANIKÓ: Neológ rabbik a magyar nyelvű izraelita felekezeti publicisztikában a 19. század utolsó harmadában ..................................... 255 BARTA RÓBERT: Trianon brit bírálója. Carlile Aylmer Macartney (1895–1978) és Magyarország ................................................................ 277 PÜSKI LEVENTE: Vélemények és adatok: Hitbizományok a két világháború közötti Magyarországon ...................................................... 295 SZAKÁL IMRE: Hajótöröttek. A kárpátaljai magyar tisztviselők helyzete 1918 után ................................................................................................. 309 ANGI JÁNOS: A trianoni béke hatása Debrecen fejlődésére (1920–1944): Néhány kulturális aspektus ..................................................................... 321 CSATÁRY GYÖRGY: Kárpátalja levéltárai a Magyar Királysághoz való tartozás idején (1938–1944) .................................................................... 327 CSISZÁR IMRE: A nagyüzemi mezőgazdasághoz vezető út, és a termelőszövetkezetek működése Magyarországon 1945-től a 70-es évek elejéig .............................................................................................. 341 VÁRADI NATÁLIA: Kárpátalja gazdasági helyzete a Hruscsov-korszakban (1953–1964) ............................................................................................ 363 MOLNÁR D. ERZSÉBET: Koncepciós perek Kárpátalján a második világháború után ...................................................................................... 393 A kötet szerzői .............................................................................................. 405 Barta János köszöntése Ennek a kötetnek a szerzői – beleértve a szerkesztőket és a lektort is – a 80 éves Barta János barátai, tisztelői, munkatársai, kutatótársai, akik tisztelgésnek te- kintik írásaikat, amellyel köszöntik a debreceni egyetem professzorát, s a Böl- csészettudományi Kar Történelmi Intézetének emeritus professzorát, aki a hosszú 80 évből több mint öt és fél évtizedet töltött a tudomány művelésével, a történe- lem oktatásával, s olyan érdemes munkát végzett és végez még ma is, amellyel kitörölhetetlenül beírta nevét a Kossuth Lajos Tudományegyetem, majd a Deb- receni Egyetem életébe. A tudományos életben máig is ifj. Barta Jánosként isme- rik. Az ifj. jelzőt, némi unszolásra, amelyben én is szerepet vállaltam, ő válasz- totta magának, hogy írásait meg lehessen különböztetni édesapjáétól, Barta Já- nos akadémikus irodalomtörténészétől, aki szintén egyetemünk jeles professzora volt. A történelem és az irodalomtörténet nem áll messze egymástól, mégis öcs- csével, a korán elhunyt Barta Gáborral együtt inkább a történelem iránt érdek- lődtek. Persze ennek is volt családi hagyománya, hiszen nagybátyjuk, Barta Ist- ván a magyar reformkor történetének nagyra becsült kutatója volt, sőt egyik unokatestvérük, Barta László is a levéltáros, történetkutató pályát választotta. Barta János 1963 óta egyetlen munkahelyen, a BTK Egyetemes Történeti Tanszékén, s néha testvérintézményekben, például a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is dolgozott, akkor is, ha a Tanszéket időnként másként nevezték. Volt beosztottam és főnököm, de bármilyen minőségben dolgoztunk is együtt, az igazi munkatársi jó viszony, sőt az egyre erősödő barátság kapcsolt és kapcsol össze bennünket. Reá is, mint az én fél évtizeddel idősebb generációmra a történészek közül nagy hatást gyakorolt Szabó István professzor, aki ugyanolyan emble- matikus alakja volt az egyetem Bölcsészettudományi Karának, mint édesapja, Barta János. Ünnepeltünk Szabó István nyugdíjba vonulása előtt még hallgat- hatta Szabó professzor nagy ívű, a magyar jelenségeket mindig európai kontex- tusban tárgyaló előadásait. Tanították Szabó István tanítványai is, közöttük e so- rok írója is, akivel már hallgató korában barátságot kötött. Megtisztel azzal, hogy tanítványaim közé számítja magát s tréfásan azt szokta emlegetni, mivel Szabó István tanítványai is tanították, valójában Szabó István unokájának te- kinthető. Abban is szerencsésnek tarthatta magát, hogy történelem–angol sza- 10 KÖSZÖNTŐ kosként hallgatója lehetett Országh László professzornak, akit szótáríróként má- ig is az egész ország ismer, s akinél nemcsak az angol nyelvet, de az angolszász művelődéstörténetet sem ismerte jobban senki. A családi útravalóval, az egyetemi mesterek irányítása mellett Barta János jól sáfárkodott tehetségével. Kezdetben főként egyetemes történeti művek kerül- tek ki kezei közül. Anglia mellett Poroszország abszolutizmus kori történetének vált szakértőjévé, majd aligha függetlenül Szabó István és tanítványai hatásától, egyre több agrártörténeti jellegű írása is megjelent. Az 1960–1970-es évek sa- nyarú viszonyai közötti tanulmányútjain, amelyek a keleti blokk országaiban vol- tak, igyekezett megismerkedni az adott ország kiadatlan forrásaival is. Így jutott arra a következtetésre, hogy Európa történetét művelni feltáratlan források alapján Magyarországról sok nehézségbe ütközik. Ez okozhatta, hogy egyre többször dolgozott fel magyar történeti témákat, páratlan szorgalommal és erő- feszítéssel. Barta János a legtöbbet publikáló magyar történészek közé tartozik. Fő kutatási területe az újkor története, elsősorban a 18. századé. E korszakról, de a megelőző és a következő századról is számos monográfiát, szintetikus össze- foglalást és több száz tanulmányt írt. Ebben a rövid köszöntőben eddigi életmű- vének akár csak vázlatos áttekintésére sincs lehetőségünk, de szólnunk kell a II. Frigyes porosz király gazdaságpolitikájáról szóló értekezéséről, a II. József éle- tének drámai fordulatát elemző „A nevezetes tollvonás”-ról, amely arról szól, hogy három kivétellel, hogyan és miért vonta vissza halálos ágyán a császár, a felvilágosodás eszméit tükröző rendeleteit. E kötet újabb változata „A kalapos király emlékezete” címmel jelent meg. Említenünk kell a Mária Terézia életmű- vét bemutató modern életrajzát, a 18. század szintézisét tartalmazó kötetét, de olyan írásait is, mint a Habsburgok magyarországi uralmának változásait elem- ző „A kétfejű sas árnyékában” címűt, vagy a „Budavár visszavételét”. Aligha kétséges, hogy ma Magyarországon Barta János a felvilágosult abszolutizmus, de azt is mondhatom, hogy a 18. század eszmetörténetének legjobb szakértője. Saját bevallása szerint az agrártörténet iránti érdeklődését Szabó István és tanítványai mellett elsősorban Wellmann Imre keltette fel. Könyvet írt a 18. szá- zad mezőgazdasági szakirodalmáról, könyvrészletet a magyar mezőgazdaság 18. századi történetéről, részese volt a Debrecen