Napkor Község Története a Levéltári Források Tükrében
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
XiEKLI BÉLA: Napkor község története a levéltári források tükrében (I. rész) Bevezetés Furcsa nevű község fekszik a Nyírség szívében, Napkornak hívják. A falut az aranyló homokbuckák gyűrűje veszi körül. Sőt. itt emelkedik Szabolcs középső területének legmagasabb dombja is, a Golyóbis (v. Nyár- jas, v. Várdi szőlő) hegy, melynek tetejéről a Nyírség legszebb kilátása nyílik. A dombok tövében nádasokkal borított apró tavak húzódnak ma is, száz évvel a nyír-víz szabályozása után. A szabályozás előtt pedig szinte a falu belsejéig lopakodott a víz az egykori Nagy u. kertjein, a Sáros ut cán, a Kenderesen, a Kígyóson keresztül. Évszázadok nyíreseiből és újab ban akácosaiból éhes farkasok, még a múlt század végén is, be-betörtek az udvarokba, emberek, jószágok életét egyaránt veszélyeztetve. A magyar nép létét is fenyegető történelmi viharokban (tatár-, tö rök-, német-dulás, belviszályok), természeti csapások alatt (pestis, kole ra, árvíz), már-már eltűnt a falu, mint ahogyan elsüllyedt mellette — az ördöngös kátyúban — a Tesár nevű község, mint ahogyan eltűnt körülötte több település (Töt, Apayteleke, talán Boznudada) is. Ezt a települést a sors megkímélte, de a falu múltjának — szájhagyományok útján is terje dő — emlékét a XVIII. századi pestis (a lakosok nagy részével együtt) majdnem teljesen elvitte. Időszerű tehát a falu történetét az írásos emlé kek, földrajzi helynevek, szájhagyományok segítségével feleleveníteni, még mielőtt az újabb változások újabb és újabb részleteket nem törölnek ki a kis település történelmi emlékezetéből. Hogy a település múltja mennyire nem ismert bizonyításul, elöljá róban, két igen jellemző példát idézünk. Ezek jelentik egyúttal a község nek szentelt két legterjedelmesebb írásos emléket is. Sajnos mindkettő csak a XIX. századból való. Az egyik a Napkori Római Kat. Egyház His tória Domus-ának Napkor történetére vonatkozó leírása (1807), a másik Pesty Frigyes helységnévgyűjteményében a község nevére, történetére, lakóira, helyneveire, a falu jegyzője által 1869-ben összeállított adatszol gáltatás. A História Domus-ban a következőket olvassuk: „Mielőtt elkezdem azonban a napokri paróchia történetét leírni, ta nácsosnak ítéltem idekapcsolni néhány dolgot magának a falunak a fenn állásáról. Napkor igen régi település; ugyanis, ha mélyebben megnézzük magának a kettéválasztott Nap és Kor névnek a magyarázatát (etymon), akkor mi mást jelölhet, mint a nap teljességét? Az elnevezés pedig, joggal tűnik úgy, a régi (ős) magyarok által kapcsolódik ehhez a helyhez, akik a szkíták (szittyák) idején, Szabolcs vezetésével, akitől itt ez a megye is nevét viseli, ezekben a falvakban szerteszét szóródtak. Amikor ugyanis ők Ungvár várát elhagyva e falu felé vették útjukat, déli nap idején, ami a Nap legteltebb, legérettebb állapotában szokott lenni, ide érkezve, ma guk, scytha jószágukkal együtt pihenni készülve, déli időben ezen a sík ságon letelepedtek, hogy a hosszabb út fáradalmát kipihenjék és kifújják magukat. És innen, mivel a Nap a legteljesebb állapotban volt, az állo máshelynek a Napkor nevet adták; s nem mást jelöl, mint a Nap kora, a Nap ideje. Mivel pedig a nyájaikat legeltető pásztorok egynéhány kunyhó ja már akkoriban látható volt ezen a síkságon, joggal lehet következtetni, hogy ezen az igen napsütötte vidéken települést létesítenek maguknak. A szomszédos vidékekről kálvinisták, a Scythákhoz sokban hasonló rutének és valachok jönnek itt össze, ennél fogva, három-négy latin ritasu ház ki vételével, kezdetben az egész falu, kisszámú ruténnel és valachhal keve redve — kálvinista volt; következésképpen az ősi egyház is, amely itt túlságosan kicsiny volt, jog szerint a kálvinistáké volt, akik mivelhogy, miként a rutének és valachok, kis számmal voltak, semmiféle Isten igéjét hirdető helyi szolgának vagy prédikátornak nem örvendettek, ezért való színűbb, hogy vagy a kálló-semjéni, vagy az apagyi prédikátor filialistái voltak, miként emberemlékezet óta a rutének a nagy-kállói rutén paroc- hus filialistái, a valachok pedig a kálló-semjéni valach parochus filialis tái. Minthogy pedig ez a kis település kezdettől a Kállayak tulajdonát ké pezte, akik közül Tekintetes László, István és Ferenc urak itt élték le éle tüket, ezeknek az igen kegyes katholikus uraknak a tevékenysége folytán először udvari, majd a Minorita rendből való, majd az egyházi rendből való káplánok (capellani) gondoskodtak a hívő napkori római katholiku- sokról. Következésképpen, miután Fenséges Mária Therézia királynő és az ő fényességes fia, a fenséges Császár és Imperátor II. József, a sváb nemzetiségű lakosságot ide telepítette, a falunak 1762-ben parochust ad tak, akit Michael Megyerinek hívtak; hogy a káplánság mely állomásáról, nem tudom, elég az hozzá, hogy ő az első itteni parochus, akihez a püs pök a következő fiókegyházakat (filiales) kapcsolta: az apagyit, halászit, kemecseit, sényőit, turait, ezek közül a halászit és a kemecseit a napkori anyaegyházról leválasztották, az előbbit 1804-ben az ibrányi helybéli ká polnához csatolták, az utóbbit pedig 1806-ban az újból felépített Kereszt úti, másképpen Kótaji, helybeli kápolnához. Hogy ezek az evilági urak a könnyebb fennmaradás érdekében mit segítettek ennek a parochusnak, aki alig számlált tíz saját szertartású katolikus házat Napkoron? Lásd jóindulatú olvasó! Ennek a könyvnek a végén maga ez az első parochus tudatja." Mi hámozható ki a régies szövegből? A települést a schita (szittya) eredetű magyarok alapítják a honfogla lás idején. A honfoglalás korából származó magyar helységnév (Nap-kor) a Nap és kor szavakból keletkezett. Korábban kisszámú ruténnel és va- lachhal keveredő kálvinista vallásúak voltak (3—4 róm. kat. család kivé telével!) A falu a Kállayaké kezdettől fogva, akik gondoskodnak a lakos ság róm. kat. vallásáról káplánok segítségével, majd amikor Mária Te rézia és II. József sváb nemzetiségűeket telepített ide, plébánost (paro- chust) is adnak hozzájuk. így lesz Napkoron róm. kat. anyaegyház, amelyhez egy időre az apagyi, halászi, kemecsei, sényői, turai fiókegyhá zakat is csatolják. A fentiekről is lefejtve más írásbeli forrásainkkal nem igazolható megállapításokat, a következő néhány közismert és általános gondolat marad a falu nemzetiségi jellegére, vallására és földesurára vonatkozóan: Napkor régi magyar település és helységnév lehet. Urai a róm. kat. Kállayak. A kisszámú ruténnel és a valachhal keveredő magyar kálvinis tákhoz, M. Terézia idején, róm. kat. svábokat telepítettek be nagy szám ban, s így a róm. kat. egyház anyaegyházzá erősödött. Ez bizony nagyon sovány ismeret egy igen régi településről. Pesty Frigyes helységnévgyűjteményében pedig a következőket ta láljuk Napkorról: „A Kis-várdai járás Főszolgabírói Hivatalához tartozik. A községnek csak a jelenlegi neve ismeretes. A Tek. Kállay Család levéltárában létező adományozási okiratban Nuncupor név alatt van leírva. Napkor község, már az 1210-ik évben kelt okiratnál fogva, András király által Ubul Mihály gr-nak — mint akkori szatmári főispánnak — adományoztatott. Nuncupor és Tuth (a vele szomszédos Téth) a testvére dalmátországbeli haláláért adományoztatott. A községben már 1332-ben paróchia volt. A Rákóczi forradalomkor a község tökéletesen elpusztulván, akkori földesura Kállay György Erdélyországból szászokkal és oláhokkal meg népesítette, — kiknek maradékai a mostani svábok és oroszok, de már annyira elmagyarosodtak, hogy magyar nyelven kívül másként nem tud nak beszélni. A község nevének eredetéről semmit sem lehet tudni." A község határának dűlői, főbb részei: Bornyú kút, Bodzás, Rókalyuk, Golyóbis hegy, Ludas tó, Pap úr kert. Pesty Frigyesnél már sok fontos konkrét adatot találunk Napkorról, de az adatok olykor tévesek, gyakran pedig pontatlanok. A fenti két dokumentum példája jól mutatja, hogy mennyire szüksé ges eredeti forrásokra támaszkodva rekonstruálni a helység történetét. Napkor település honfoglalás előtti előzményei A régészet eredményei szerint a nyírségi táj kb. 6000 évvel ezelőtt — a maihoz hasonló természeti környezet kialakulása után — népesült be.(l) A Napkor község határában előkerült eddigi legkorábbi régészeti leletek a bronzkorból származnak. A Ludastó szőlőben a múlt század végén, a Pi- ripucon századunk 60-as éveiben bukkantak nagyszámú bronzkori tárgy ra. A Ludastó szőlőben előkerült Fekete János-féle lelet egy szárnyas balta töredékéből, 3 db fűrésztöredékből, 5 db különböző rendeltetésű bronzlemezből, 4 db nyitott végű kívül vonalakkal díszített karperecből, 3 db kisebb, egymásra hajlított végű karikából és ilyennek töredékéből, kardpenge töredékéből, 10 db bronzrögből, 2 db „vegytiszta ónból öntött" ép sarlóból és egy „ilyen anyagból való öntőcsapból" (unikum) áll.(2) A Piripucon(3) előkerült lelet az előbbit is messze felülmúló gazdagságával tűnik ki. E véletlenül megtalált bronzkori tárgyak egyértelműen bizo nyítják, hogy az ember Napkor határát, akárcsak az egész Nyírség válto zatos domborzati viszonyait, igen alkalmasnak találta arra, hogy ott meg telepedjék. A magasabb dombokon meghúzódhatott, a közvetlenül mel lette levő lapos, veszélytelen tavakban könnyen halászhatott, a tavak melletti mezők (füves) az állatok számára gazdag legelőt kínáltak, az er dők pedig kitűnő vadászterületet. Napkor település a honfoglalás után 1950-ben, a Nyíregyháza—Vásárosnamény közti 4 l-es műútvonal építésekor, a falu szélén húzódó egyik domb átvágása alkalmával, néhány sírra bukkantak. Az 1977-es régészeti feltárás alkalmával egy jelentős, kb. 1000 éves, I. István korabeli temető bontakozott ki. A feltárt több mint 20 sír mellett legalább ugyanannyit