Download (19MB)

Total Page:16

File Type:pdf, Size:1020Kb

Download (19MB) jiy x: <7 ШсоИ ALL ATT AN I каюш . KÖZLEMÉNYEK A MAGYAR BIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÁLLATTANI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA 4 ^ h S ^ (> v. • SZERKESZTI ANDRÁSSY ISTVÄN LXXI. KÖTET ínffT 1 Ш йьУ AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST, 1984 ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK A MAGYAR BIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÁLLATTANI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA SZERKESZTI ANDRÁSSY ISTVÁN L X XI. KÖTET II II VL-LLiПЗ -JУ AKADÉMIAI KIADÓ, BUD APEST, 1 984 Az Állattani Közlemények a Magyar Biológiai Társaság Szakosztályának folyóirata. A folyóiratban — a Rövid Közleményeket kivéve — csak azok a cikkek közölhetők, amelyek tartalmáról a szerzők a Szakosztály ülésein beszámoltak. A szerkesztőség kéri a szerzőket, hogy közlésre szánt kéziratukat az illető előadás elhangzása után, lehetőleg nyomban juttassák el a szerkesztő címére: DB. ANDRÁSSY ISTVÁN ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék Budapest, VIII. Puskin u. 3. — 1088 A kéziratokat két gépelt példányban, oldalanként 25 — 30 sorral (ritka sorközzel gépelve), tipizálás (aláhúzás) nélkül kell benyújtani. Az esetleges megjegyzéseket, kívánalmakat külön lapon kell mellékelni. Az egyes cikkek terjedelme az egy nyomtatott ívet nem haladhatja meg. Az ábrák lehetnek fehér kartonra vagy pauszpapírra készített vonalas tusrajzok, illetve repro- dukcióra alkalmas, éles pozitív fényképek. Az irodalomjegyzék összeállítására nézve a jelen kötet irodalomjegyzékei az irányadók. Minden kézirathoz rövid összefoglalást kell mellékelni az idegen nyelvű kivonat számára. ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK A MAGYAR BIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÁLLATTANI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA Szerkeszti: DR. ANDRÁS SY ISTVÁN 1984. LXXI. kötet, 1—4. füzet. Megjelent 1985. EMLÉKEZÉS GEBHARDT ANTALRA (1887-1972)* írta: VASS ANNA (Janus Pannonius Múzeum, Pécs) Pécsett született 1887. április 9-én. Apja takarékpénztári tisztviselő volt. Elemi iskolai tanulmányait a pécsi Belvárosi Elemi-iskolában, közép- iskolai tanulmányait a Zirciek Gimnáziumában végezte. ÁGH TIMÓT ciszter- cita természetrajz tanára keltette fel az érdeklődését a természet szeretetére és vizsgálatára, és szerettette meg vele az állattant annyira, hogy dombóvári bíró korában is az volt a legnagyobb öröme, ha Pécsre jöhetett a Mecsek állat- világát tanulmányozni. Mint mondta, kettőt szeretett nagyon: a természetet és a művészetet — s mégis jogásznak kellett mennie, mert abban az időben nem volt Pécsnek más főiskolája, csak a Jogakadémia, öten lévén testvérek, így arról szó sem lehetett, hogy más városba menjen tanulni, mert nem bírta volna a „családi költségvetés". Jogtudori oklevelét 1910. október 29-én, politikai tudori oklevelét 1911. június 27-én szerezte meg Kolozsvárott. Bölcsészdoktori oklevelét biológia — őslénytan és állatföldrajz tárgykörből, summa cum laude, a Pécsi Egyetemen 1929. április 24-én szerezte meg. Az egységes bírói és ügyvédi diplomáját 1915. október 18-án a budapesti egységes bírói és ügyvédvizsgáló bizottság előtt nyerte el. A Pécsi Egyetem Bölcsészkarán 1933. június havában állatföldrajzból egyetemi magántanári képesítést nyert, amelyet a Vallás- és Közoktatási miniszter 1933. július 21-én megerősített. Az egyetemen rendszeres előadá- sokat tartott tárgyköréből: „Állatföldrajz" és „A mérgező és kórokozó álla- tok" címmel. Ez utóbbi tárgykörből, volt hallgatói még a miízeumban is fel- keresték több alkalommal problémáikkal. 1911. február 3-án nevezték ki bírósági joggyakornokká, 1914. február 7-én jegyzővé, 1919. június 27-én Dombóvárra járásbíróvá, és 1939. július 8-án ugyanott a bíróság elnökévé. 1948. november 10-én kinevezték a Pécsi Felsőbíróság tanácselnökévé. * Előadta a szerző az Állattani Szakosztály 1983. január 7-én tartott 731. ülésén. 1* 3 Pécs város polgármesterének 1948. március 22-én kelt felkérésére a pécsi természettudományi múzeum állattárának kezelését végezte, mint tiszteletbeli múzeumőr. Ezt a megbízását június 30-án véglegesítették, majd az Országos Múzeumi Központtól megkapta a megbízást a Janus Pannonius Múzeum Ter- mészettudományi Osztályának vezetésére. 1924-től végzett rendszeres kutatómunkát. 1924 —30-ig a baranyai — mecseki kutatásai mellett, kutató gyűjtőmunkát végzett a Déli-Kárpátok- DR. GEBHARDT ANTAL (1887-1972) ban, a Retyezát-hegységben. 1931—33-ban az abaligeti és a mánfai barlangok, valamint a Mecsek forrásainak élővilágát kutatta. A mecseki barlangokat különösen szerette. Amikor foglalkozni kezdett az abaligeti barlanggal, onnan még csak 8 állatfaj volt ismeretes. A kutatások eredményeként 1934-ben meg- írta „Az abaligeti barlang élővilága" c. monográfiáját, s abban már 184 fajt tudott kimutatni. Dr. EMBRIK STRAND rigai egyetemi tanár 60 éves jubileu- mára, a nemzetközi kutatók által írt emlékkönyvbe, 1937-ben a Mecsek mánfai barlangjának élővilágáról írt tanulmányt. A mecseki barlangokban gyűjtött két állatot róla neveztek el a kutatók: Lartetiagebhardti és a Niphargus fireli gebhardti. 1934 — 38-ban a felső-ausztriai Hochschwab alpesi tájainak faunisztikai viszonyait kutatta, és gyűjtött a területen. 1939-ben a Capella- és a Velebit- hegységben dolgozott, 1940-ben a Triglav gleccsertavainak élővilágát kutatta. 1938-ban az isztriai Rovignoban, 1939-ben a dalmát tengerparton, Splitben végzett kutatómunkát. 1940-ben ismét a rovignoi tengerbiológiai állomáson dolgozott. 1941—43-ban, ugyancsak állami kiküldetésben, az erdélyi Gyilkostó, 4 a Hargita és Bálványosvár környékének állatvilágát kutatta. Kutatóútjai során a Nemzeti Múzeumnak gyűjtött. Párhuzamosan számtalan ismeretter- jesztő előadást tartott, természettudományi szemináriumokat vezetett, s írta ismeretterjesztő cikkeit a Természettudomány Közlönybe, a Tolnai Világ- lapjába, a Búvárba. A felsőbíróságok megszűntekor saját kérésére nyugdíjba vonult, hogy minden idejét a múzeumi szolgálatnak és a természettudományos kutató- munkának szentelhesse. Ő szervezte a múzeum első, 1950-ben nyílt állandó természettudományi kiállítását, majd ennek lebontása után az 1966-ban nyílt állandó kiállítást is. Mint a Természettudományi Osztály vezetője tevékenyke- dett egészen 1968-ig. 20 éves múzeumi munkája alatt megalapozta a termé- szettudományi osztály állattani-, kőzet- és őslénytani gyűjteményét. Külö- nösen gazdaggá tette annak gerinctelen állattani részét, kiemelten a Coleoptera és a Mollusca csoportokat. Ez alatt az idő alatt fő kutatási területe Baranya megye — tekintettel múzeumunk akkori gyűjtőterületére —, de végzett gyűjtőmunkát a Zselicség területén, annak Somogy megyei részén is, valamint a Mátra-hegységben. Tudományos tevékenysége e területek faunisztikai, állat- földrajzi, környezeti és társulástani viszonyainak felderítésére összpontosult. 1956-ban a „Malakológiai vizsgálatok a Mecsek-hegységben és a Harsányi- hegyen" c. disszertációjával elnyerte a biológiai tudományok kandidátusa fokozatot, majd 1963-ban ,,A Mecsek-hegység környékének és déli síkjának malakofaunisztikai, környezettani és állatföldrajzi vizsgálata" című értekezé- sével a biológiai tudományok doktora fokozatot. 1967. április 4-én élete munkája elismeréseként megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát. 1968. június 1-vel vonidt nyugalomba. Ebben az időben már sokat szen- vedett tüdőasztmája miatt. Szeretett olyan időpontokban gyűjteni, amikor más nem gyűjt. A téli harsányi-hegyi gyűjtőiítjai során megfázott és tüdű- mellhártyagyulladást kapott, amelyet minden kérés ellenére, 40 fokos lázzal, lábon hordott ki. Ennek következménye lett a lassan kifejlődő tüdőasztmája. Nyugalomba vonulása nem jelentette a múzeummal és az állattani kutatások- kal való szakítást; rendszeresen, szinte a legutolsó napjáig nyomonkövette a zoológiai kutatások eredményeit, figyelemmel kísérte, mi történik a múzeum- ban. 1972. február 22-én egy újabb asztmaroham érte, és mire az orvos odaért, már nem tudott segíteni. Mindnyájan, akik ismertük, becsültük roppant munkabírását, példaként szolgáló természetszeretetét, hivatás- és kötelességtudását, s azt, hogy munka- társainak jóban-rosszban igaz barátja volt. A fiatal kutatókkal, a természet- tudomány különböző ágai iránt érdeklődőkkel mindig szívesen foglalkozott, ellátta őket útmutatással, tanáccsal. Példamutatásának és munkásságának eredménye tanítványainak a munkájában él tovább. Végül álljon itt befejezésül néhány szava: „Nagyon szerettem a barlan- gokat és a zenét. A barlangok sok százezer esztendős csendjében, mint az élet lüktetése, szabályos időközönként lehullott egy csepp víz, építve a csodálatos cseppköveket. Ez a cseppenés a világ legcsodálatosabb muzsikája. Az emberi tudomány is ilyen cseppekből épül fel, de nemcsak a tudomány, az emberi megértés és a jóakarat is. Joghallgató koromban sokszor hegedültem a szintén joghallgató SURÁNYI MiKLÓssal jótékony hangversenyeken. A húrok hangjai elszálltak, s a szívekbe hullva maradtak meg. Az emberekben levő jószándék és jóakarat erősödéséhez így járultam hozzá én is, s talán ennyit az emberiség tudományához is". 5 Állattani Közlemények, LXXI, 1984 GONDOLATOK A NEMATODÁK EVOLÚCIÓS RENDSZEREZÉSÉRŐL* Irta: ANDRÁSSY ISTVÁN (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest) Akár a legmodernebb rendszertani—származástani munkákat vesszük is kézbe, azok vissza-visszatérő mottója az a sajnálkozó megállapítás, hogy a fonálférgek (Nematoda) rokonsági viszonyairól alig valamit, származásukról pedig gyakorlatilag semmit sem tudunk. A nemrég elhunyt KAESTNER pro- fesszor sok kötetes, monumentális rendszertani munkájában (1965) egyenesen így fogalmaz: ,,Die Phylogenie der Nematoden ist durchaus rätselhaft". Meg- lepőnek tűnik ez a pesszimista hang ma, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy az állatvilág egyik legtekintélyesebb, de mindenképpen legsokoldalúbb
Recommended publications
  • Lepidoptera: Macrolepidoptera)
    DOI:10.24394/NatSom.2007.10.303 Natura Somogyiensis 10 303-330 Kaposvár, 2007 Faunisztikai adatok a Keszthelyi-hegység nagylepke faunajának ismeretéhez (Lepidoptera: Macrolepidoptera) 1ÁBRAHÁM LEVENTE, 2HERCZIG BÉLA, 3BÜRGÉS GYÖRGY 1SMMI Természettudományi Osztály H-7400 Kaposvár Fõ utca 10.; Hungary; e-mail: [email protected] 2KEM MGSZH, H- 2890 Tata Új u 17. Hungary; e-mail: Herczig. [email protected] 3Pannon Egyetem Georgikon Mezõgazdaságtudományi Kar 8360; Keszthely Deák F. u. 16. Hungary ÁBRAHÁM L., HERCZIG B. & BÜRGÉS GY.: Contribution to the knowledge of the butterfly and moth (Macrolepidoptera) fauna of the Keszthelyi Mountains (Hungary). Abstract: Faunistic data and characterization of some rare species of the Keszthelyi Mountains are published. Faunistic surveys were carried out in three different periods; the first period took from the early twentieth cen- tury till 1968. At the beginning, only scattered faunistic samples, later (between 1952 and1967) data from light trap network of plant- and forest protection network were known. In the second period (between 1979 and 1984) an intensive faunistic investigation was carried out by light trapping and lighting in the southern part of the Keszthelyi Mountains. Finally, in the third period (between 2001 and 2004) the different nature conserva- tion areas were sampled in the southern and northern parts of the mountains. From the Keszthelyi Mountains, altogether 896 species of butterflies and moths are known based on 6596 faunistic data. The number of the pro- tected species is 72 . Keywords: Lepidoptera, faunistical survey, Hungary Bevezetés A Keszthelyi-hegység a Bakonyvidék középtáj legnyugatabbra fekvõ kistájcsoportja. Területe 450 km2, amely felépítését és szerkezetét tekintve két jellegzetesen elkülönülõ északi, vulkanikus és déli, üledékes kõzetekbõl álló részre osztható.
    [Show full text]
  • Kiss Diána IV
    ЗАТВЕРДЖЕНО Вченою радою ЗУІ Протокол № „3” від „20” квітня 2017 р. Ф-КДМ-1 Міністерство освіти і науки України Закарпатський угорський інститут ім. Ференца Ракоці ІІ Кафедра біології та хімії Реєстраційний № _____________ Дипломна робота ФАУНІСТИЧНЕ ДОСЛІДЖЕННЯ ВИДІВ МЕТЕЛИКІВ (LEPIDOPTERA) С. ПАЛАДЬ КОМАРІВЦІ (УЖГОРОДСЬКИЙ РАЙОН) КІШ ДІАНА ЗОЛТАНІВНА Cтудентка IV-го курсу Cпеціальність: біологія Oсвітній рівень: бакалавр Тема затверджена на засіданні Кафедри біології та хімії Протокол № 2 від 10 жовтня 2019 р. Науковий керівник: Коложварі Степан Васильович доктор філософії, в/о доцента Завідувач Кафедрою біології та хімії: Когут Ержебет Імріївна доктор філософії з ботаніки, в/о доцента Робота захищена на оцінку ____________, „___” __________ 2020 р. Протокол № ______ / 2020 р. ЗАТВЕРДЖЕНО Вченою радою ЗУІ Протокол № „3” від „20” квітня 2017 р. Ф-КДМ-1 Міністерство освіти і науки України Закарпатський угорський інститут ім. Ференца Ракоці ІІ Кафедра біології та хімії Дипломна робота ФАУНІСТИЧНЕ ДОСЛІДЖЕННЯ ВИДІВ МЕТЕЛИКІВ (LEPIDOPTERA) С. ПАЛАДЬ КОМАРІВЦІ (УЖГОРОДСЬКИЙ РАЙОН) Виконавець: студентка ІV-го курсу спеціальність біологія освітній рівень: бакалавр Кіш Діана Золтанівна Науковий керівник: Коложварі Степан Васильович доктор філософії, в/о доцента Рецензент: Желіцкі І. Й. спец., ст. викладач Берегово 2020 ЗМІСТ ВСТУП ...................................................................................................................................... 6 І. ЛІТЕРАТУРНИЙ ОГЛЯД .................................................................................................
    [Show full text]
  • Priorisierung Österreichischer Tierarten Und
    PRIORISIERUNG ÖSTERREICHISCHER TIERARTEN UND LEBENSRÄUME FÜR NATURSCHUTZMASSNAHMEN Klaus Peter Zulka REPORT Wien, Oktober 2014 Projektleitung Maria Stejskal-Tiefenbach Autor Klaus Peter Zulka unter Mitarbeit von Andreas Eckelt, Tiroler Landesmuseum Ferdinandeum Innsbruck (Verantwortlichkeiten Holzkäfer) Andreas Ranner, Landesregierung Burgenland (Durchsicht Vögel) Günter Gollmann, Universität Wien (Durchsicht Amphibien und Reptilien) Lektorat Irene Oberleitner Umschlagphoto Lestes dryas W. F. Kirby, 1890 (Glänzende Binsenjungfer). Die Glänzende Binsenjungfer ist der österrei- chischen Roten Liste in der Kategorie Critically Endangered (CR, vom Aussterben bedroht) eingestuft. Gemäß errechnetem Priorisierungsindikator ist die Art in der Priorisierungs-Farbkategorie Orange einge- ordnet. Foto: Christian Fischer; Wikimedia Commons unter der Creative Commons Attribution-Share Alike 3.0 Unported license. Dank Die Arbeit beruht auf Konzepten und Methoden, die von Georg Bieringer und Klaus Wanninger im Projekt „Handlungsbedarfsanalyse Naturschutz Niederösterreich“ entwickelt und erprobt worden waren. Georg Bieringer stand vorliegender Analyse stets beratend zur Seite und gab wertvolle methodische Hinweise, wofür ihm besonderer Dank gebührt. Diese Publikation wurde als Beitrag zur österreichischen Biodiversitätsstrategie im Auftrag der Bundesländer er- stellt. Weitere Informationen zu Umweltbundesamt-Publikationen unter: http://www.umweltbundesamt.at/ Impressum Medieninhaber und Herausgeber: Umweltbundesamt GmbH Spittelauer Lände 5, 1090 Wien/Österreich
    [Show full text]
  • Rote Listen Von Rheinland-Pfalz
    Naturschutz und Landschaftspflege Rote Listen von Rheinland-Pfalz Quelle: Standardartenliste vom 08.11.2006 (Ref. 41) Herausgeber: Landesamt für Umwelt, Wasserwirtschaft und Gewerbeaufsicht Rheinland-Pfalz Kaiser-Friedrich-Str. 7 55116 Mainz Ansprechpartner: Standardartenliste und Redaktion: Claudia Röter-Flechtner Tel.: 06131 / 6033 - 1428 [email protected] : Rote Listen: Ludwig Simon Tel.: 06131 / 6033 - 1434 [email protected] Dr. Dieter Rühl Tel.: 06131 / 6033 - 1430 [email protected] Auflage: 1. Auflage, Dezember 2006 2. erweiterte Auflage, September 2007 Einleitung...................................................................................................................................... 1 Kategorien der Rote Listen........................................................................................................... 2 Rote Liste Krebse – Crustacea .................................................................................................... 3 Rote Liste Libellen – Odonata...................................................................................................... 4 Sortierung nach wissenschaftlichen Artnamen ................................................................... 4 Sortierung nach deutschen Artnamen ................................................................................ 6 Rote Liste Geradflügler – Orthoptera ........................................................................................... 8 Sortierung nach wissenschaftlichen Artnamen ..................................................................
    [Show full text]
  • E-Acta Naturalia Pannonica 7: 1–191
    Acta Naturalia Pannonica 7 Redigit: Fazekas Imre Regiograf Intézet – Regiograf Institute H–Komló, 2014 e-Acta Naturalia Pannonica 7: 1–191. (2014) A folyóirat évente 1–2 kötetben zoológiai, botanikai, állatföldrajzi, természetvédelmi és ökológiai tanulmányokat közöl. Ezenkívül helyet biztosít geológiai, paleontológiai és arc- heológiai írásoknak, rövid közleményeknek, híreknek, könyvismertetőknek. Az archivált publikációk az Országos Széchenyi Könyvtár Elektronikus Periodika Adatbázis és Archí- vumban (EPA) érhetők el: http://epa.oszk.hu/e‐Acta_Naturalia_Pannonica A nyomtatott kötetek a szerkesztő címén rendelhetők meg. A serial devoted to the study of Hungarian natural sciences and is instrumental in defin- ing the key issues contributing to the science and practice of conserving biological diver- sity. The journal covers all aspects of systematic, biogeographically and conservation biology. E‐Acta Naturalia Pannonica may be obtained on a basis of exchange. Archives: http://epa.oszk.hu/e‐Acta_Naturalia_Pannonica Szerkesztő – Editor FAZEKAS IMRE E‐mail: [email protected][email protected] Szerkesztőség – Editorial Board Buschmann Ferenc (H-Jászberény) Pastorális Gábor (SK-Komárno) Szeőke Kálmán (H-Székesfehérvár) Kiadó – Publisher Regiograf Intézet – Regiograf Institute – Komló, Hungary Kiadványterv, tördelés, tipográfia – Project, make‐up, graphic: Fazekas Imre Nyomtatás – Print: ROTARI Nyomdaipari Kft., Komló http://www.actapannonica.gportal.hu http://epa.oszk.hu/e‐Acta_Naturalia_Pannonica Megjelent – Published: 2014.04.15. – 15.04.2014 Minden jog fenntartva – All rights reserved © Regiograf Intézet – Regiograf Institute – Hungary, 2014 HU ISSN 2061–3911 e-Acta Naturalia Pannonica 7: 1–191. (2014) Tartalom – Contents Ágoston J. & Fazekas I. Újabb adatok a paradicsom-sarlósmoly (Tuta absoluta Meyrick, 1917) magyarországi elterjedéséről és biológiájáról Recent data on the distribution and biology of Tuta absoluta Meyrick, 1917 in Hungary (Lepidoptera: Gelechiidae) ..……………….
    [Show full text]
  • Data to the Knowledge of the Macrolepidoptera Fauna of the Sălaj-Region, Transylvania, Romania (Arthropoda: Insecta)
    Studia Universitatis “Vasile Goldiş”, Seria Ştiinţele Vieţii Vol. 26 supplement 1, 2016, pp.59- 74 © 2016 Vasile Goldis University Press (www.studiauniversitatis.ro) DATA TO THE KNOWLEDGE OF THE MACROLEPIDOPTERA FAUNA OF THE SĂLAJ-REGION, TRANSYLVANIA, ROMANIA (ARTHROPODA: INSECTA) Zsolt BÁLINT*, Gergely KATONA, László RONKAY Department of Zoology, Hungarian Natural History Museum ABSTRACT. We provide 984 data of 88 collecting events originating from the Sălaj-region of western Transylvania, Romania. These have been assembled in the period between 22. April, 2014 and 10. September, 2015. Geographical, spatial and temporal records to the knowledge of 98 butterflies (Papilionoidea) and 225 moths (Bombycoidea, Drepanoidea, Geometroidea, Noctuoidea and Sphingoidea) are given representing the families (species numbers in brackets) Hesperiidae (8), Lycaenidae (28), Nymphalidae (28), Papilionidae (3), Pieridae (13) Riodinidae (1), Satyridae (17) (Papilionoidea); Arctiidae (11), Ctenuchidae (1), Lymantriidae (1), Noctuidae (119), Nolidae (2), Notodontidae (6) Thyatiridae (4), (Noctuoidea); Drepanidae (3) (Drepanoidea); Geometridae (73) (Geometroidea); Lasiocampidae (2), Saturniidae (1) (Bombycoidea); Sphingidae (2) (Sphingoidea). According to the most recent catalogue of the Romanian Lepidoptera fauna 31 species proved to be new for the region Sălaj. The following 43 species have faunistical interest, therefore they are briefly annotated: Agrochola humilis, Agrochola laevis, Aplocera efformata, Aporophila lutulenta, Atethmia centrago, Bryoleuca
    [Show full text]
  • Lepidoptera) No Sul Do Brasil:Ferro Relação & Teston Entre Tipos De Vegetação E Entre a Configuração Espacial Do Hábitat
    278Composição de espécies de Arctiidae (Lepidoptera) no sul do Brasil:Ferro relação & Teston entre tipos de vegetação e entre a configuração espacial do hábitat Viviane Gianluppi Ferro1 & José Augusto Teston2 1Departamento de Zoologia, Laboratório de Ecologia de Insetos, Instituto de Biociências, Universidade Federal do Rio Grande do Sul. Av. Bento Gonçalves 9500, Bloco IV, Prédio 43435, 91501-970 Porto Alegre-RS, Brasil. [email protected] 2Faculdade de Ciências Biológicas, Universidade Federal do Pará, Campus Universitário de Altamira. Rua Coronel José Porfírio 2515, 68372-040 Altamira-PA, Brasil. [email protected] ABSTRACT. Composition of the Arctiidae species (Lepidoptera) in southern Brazil: relationship among vegetation types and among habitat spatial configuration. We describe the beta-diversity pattern of the Arctiidae in Rio Grande do Sul State (RS) and assess whether this pattern is related to similarities in vegetation type or geographic distance among areas. We analysed 9420 specimens in 13 scientific collections, as well as two published checklists. Three hundred twenty nine arctiid species were recorded for 55 localities. This richness corresponded to 5.6% of the Neotropical fauna, and 16.5% of the estimated Brazilian fauna. Fifty two species (15.8%) were recorded for the first time in the state. There was no relationship between beta-diversity (Sorensen distance) and geographic distance among the localities, suggesting that the spatial configuration of the habitat did not influence significantly the locomotion of the Arctiidae moths among landscapes. The multivariate analysis suggested that the Arctiidae fauna differ among vegetation types. The composition of the fauna at the Floresta Ombrófila Mista (Araucaria forest) is very distinct from other vegetation type faunas.
    [Show full text]
  • Insecta) of the Razelm-Sinoe Lagoon Complex (Dobrogea, Romania
    J. Wetlands Biodiversity (2018) 8: 113-148 THE MACROLEPIDOPTERA (INSECTA) OF THE RAZELM-SINOE LAGOON COMPLEX (DOBROGEA, ROMANIA) Levente Székely Received: 04.06.2018 / Accepted: 04.07.2018 Abstract: The Danube Delta is one of the most important biosphere reserves of Europe. The most important component of this reserve stands for the Razelm-Sinoe Lagoon Complex placed in the southern part of the Danube Delta. In this work are shown the outmost results of Macrolepidoptera fauna (Insecta: Lepidoptera) of this region, based on faunistic research carried out during 2007-2018, in over 40 collecting trips. 552 species of Macrolepidoptera are listed, and as a new approach, the species are presented according to the most characteristic habitats they can be found in. The most important Macrolepidoptera species in this area are Megaspilates mundataria (Stoll, 1782), Eublemma porphyrinia (Freyer, 1845) and Cucullia argentina (Fabricius, 1787), only to be found in Europe in this region (on The European Union territory). A special attention shall be paid to a series of very rare species, located in this region, that are known in Romania, especially on the territory of the Razelm-Sinoe Lagoon Complex, e.g.: Lasiocampa eversmanni (Eversmann, 1843), Narraga tessularia (Metzner, 1845), Chariaspilates formosaria (Eversmann, 1837), Scopula orientalis (Alphéraky, 1876), Idaea sericeata (Hubner, [1813]), Eupithecia variostrigata (Alphéraky, 1876), Eupithecia biornata (Christoph, 1867), Ocnogyna parasita (Hübner, 1790), Rhyparioides metelkana (Lederer, 1861), Grammodes bifasciata (Petagna, 1787), Clytie syriaca (Bugnion, 1837), Leucania punctosa (Treitscke, 1825), Protarchanara brevilinea (Fenn, 1864), Dychagyris melanura (Kollar, 1846), Cervina (Gortyna) cervago (Eversmann, 1844), Cucullia biornata (Fischer v. Waldheim, 1840), Episema lederi (Christoph, 1885), Saragossa siccanorum (Staudinger, 1870), Saragossa porosa (Eversmann, 1854), Cardepia hartigi (Parenzan, 1981), Agrotis desertorum (Boisduval, 1840) etc.
    [Show full text]
  • Insecta: Lepidoptera) from Stânca, Iași, Moldova Region (Romania)
    Mnemosyne 2015, nr. 6: 31 – 47 ISSN 2068 - 7370 First contribution to the study of lepidopteran fauna (Insecta: Lepidoptera) from Stânca, Iași, Moldova region (Romania) 1,2 3 4 5 Cosmin-Ovidiu MANCI , Cristian SITAR , Constantin CORDUNEANU and Cătălin BALAN 1 OP3, CP719, 700213 Iași, Romania, [email protected] 2 S.E.O.P.M.M. Oceanic-Club, Constanța 3 Muzeul Zoologic, Universitatea Babes Bolyai, 5/7 Clinicilor St., 400006 Cluj-Napoca, [email protected] 4 “Dimitrie Negreanu” High School Botoşani, 9 Dimitrie Ralet St., 710202 Botoşani, Romania, e-mail: [email protected] 5 “Gheorghe Asachi” Technical University, Faculty of Chemical Engineering and Environmental Protection, 73 Prof. Dr. Docent Dimitrie Mangeron St., 700050 Iaşi, Romania, e-mail: [email protected] Abstract / Rezumat First contribution to the study of lepidopteran fauna (Insecta: Lepidoptera) from Stânca, Iași (Romania) With this papers the authors present a first contribution to the knowledge of lepidopteran fauna (Insecta: Lepidoptera) from Stânca, Comarna, Iași County. All data from Stânca, Comarna, Iași County were gathered mostly in 2014. The locality is situated in North-East of Romania near Prut River, at cca 20 km South-East of Iași city, in the Moldavian Plain and is part of Continental biogeographical region. In this first year of study a number of 342 species of Lepidoptera were recorded. The following species have been recorded for the first time in the region of Moldova: Ancylolomia tentaculella (Hübner, 1796), Chrysodeixis chalcites (Esper, 1789), Cucullia xeranthemi Boisduval, 1840, Cucullia gnaphalii (Hübner, 1813), Cucullia dracunculi (Hübner, 1813) and Mythimna congrua (Hübner, 1817). Key words: Lepidoptera, new records, distribution, faunistic, Romania.
    [Show full text]
  • Acta Rerum 17.Indb
    Acta rerum naturalium 17: 69–84, 2014 ISSN 1803-1587 Význačné nálezy motýlů Znojemska (Lepidoptera) Signifi cant records of butterfl ies and moths of the Znojmo Region (Lepidoptera) JAN ŠUMPICH1, PAVEL VÍTEK2 1 Entomologické oddělení, Národní muzeum, Cirkusová 1470, CZ-193 00 Praha 9 - Horní Počernice; e-mail: [email protected]; 2 Za Plovárnou 1, CZ-671 81 Znojmo; e-mail: [email protected] Abstract: In the paper, the faunistic data for 94 species of butterfl ies and moths recorded in the territory of the Znojmo Region, excluding the territory of Podyjí National Park, are presented. Out of these, 16 species are completely new to the Znojmo region – Elachista griseella (Duponchel, 1843), Coleophora thymi Hering, 1942, Agonopterix putridella (Denis et Schiffermüller, 1775), Ethmia dodecea (Haworth, 1828), Epermenia petrusellus (Heylaerts, 1883), Phalonidia manniana (Fischer von Röslerstamm, 1839), Pelochrista subtiliana (Jäckh, 1960), Eucosma wimmerana (Treitschke, 1835), Epiblema junctana (Herrich-Schäffer, 1856), Cydia intexta (Kuznetsov, 1962), Phragmataecia castaneae (Hübner, 1790), Parahypopta caestrum (Hübner, 1808), Cupido alcetas (Hoffmannsegg, 1804), Pyralis perversalis (Herrich-Schäffer, 1849), Gastropacha populifolia (Denis et Schiffermüller, 1775) and Scopula subpunctaria (Herrich-Schäffer, 1847). An additional 30 species included here were previously known only from the territory of Podyjí National Park and at the same time the occurrence of some previously recorded species which are rare in the Znojmo Region was confi rmed – Perizoma lugdunaria (Herrich-Schäffer, 1855), Laelia coenosa (Hübner, 1808), Pelosia obtusa (Herrich-Schäffer, 1852), Sedina buettneri (Hering, 1858), Phragmatiphila nexa (Hübner, 1808), Xylena exsoleta (Linnaeus, 1758) and Dichagyris signifera (Denis et Schiffermüller, 1775). Overall, these locations in the territory of the Znojmo Region could be considered the most signifi cant refuges for many rare or endangered species in the Czech Republic.
    [Show full text]
  • Hors Série Numéro 1
    Octobre 2010 Les Cahiers du Musée des Confluences Si conserver les collections est une activité fondamentale d'un musée, assurer leur valorisation en est un devoir. L’étude documentaire des collections, conduite en interne ou en partenariat, ou encore les études scientifiques menées par des chercheurs extérieurs, aboutissent généralement à des publications qui participent de cette valorisation. La série « Études scientifiques » des Cahiers du Musée des Confluences permet, notamment, de rendre compte de ces travaux. Études Scientifiques n°1 Volume 5 : Études Scientifiques n°1 Prix : 9,50 € N°ISSN : 1966-6845 Revue thématique Sciences et Sociétés du Musée des Confluences Cahiers du Musée des Confluences Sommaire Éditorial 3 Bruno JACOMY In memoriam 5 Roland BÉRARD Les Macrohétérocères de la Région Rhône-Alpes 9 Roland BÉRARD, Jacques BORDON, Claude COLOMB, Michel SAVOUREY, Cédric AUDIBERT, Yves ROZIER, Joël CLARY Egregia marpessa : nouveau genre et nouvelle espèce de Fulgoridae de Bornéo (Hemiptera : Fulgoromorpha) 43 Steven CHEW KEA FOO, Thierry PORION & Cédric AUDIBERT Cinq nouveaux Fulgoridae asiatiques (Hemiptera : Fulgoromorpha) 51 Steven CHEW KEA FOO, Thierry PORION & Cédric AUDIBERT Étude des espèces d'Élatérides décrites par Mulsant et al., désignation des lectotypes, changements de statut et de combinaison (Coleoptera : Elateridae) 65 Par Lucien LESEIGNEUR LES CAHIERS DU MUSÉE DES CONFLUENCES ÉTUDES SCIENTIFIQUES N°1 1 LES CAHIERS DU MUSÉE DES CONFLUENCES 2 ÉTUDES SCIENTIFIQUES N°1 Éditorial Avec ce premier numéro des Études scientifiques, le Musée des Confluences renoue avec une tradition, aussi ancienne qu’essentielle, de l’institution. S’inscrivant dans la lignée des Archives du Muséum, des Cahiers Scientifiques et des plus récents Cahiers du Musée des Confluences, cette nouvelle série vient rendre compte de la vie et du travail, souvent souterrains et parfois méconnus du grand public, que mènent les chercheurs sur les collections importantes et diverses du Musée des Confluences.
    [Show full text]
  • Mitteilungen Der Münchner Entomologischen Gesellschaft
    © Münchner Ent. Ges., Download from The BHL http://www.biodiversitylibrary.org/; www.biologiezentrum.at F. Daniel u. J. Wolfsberger: Die Föhrenheidegebiete des Alpenr.iumea II. 21 Mesonotum übergeht, die geringere Körpergröße und die etwas abweichende Skulptur von Gesicht und Hinterleib (bei C. pro- cerus Hai. ist hier eine deutliche Skulptur wahrnehmbar). Das Männchen müßte nach Marshall als C. elegans Curt. bestimmt werden, unterscheidet sich aber von letzterer Art durch die schwarzen Palpen. In der vorliegenden Arbeit wurden zur Bezeichnung des Flügelgeäders folgende Abkürzungen verwendet: r — Radius, rl — r3=l;—3. Radialabschnitt, cuqu 1 und cuqu2 — l.und 2. Cubitalquernerv, cu 1 —cu3 = l. —3. Cubitalabschnitt, n. rec. — rücklaufender Nerv, n. par. = Parallelnerv, m = Media, d == Discoideus, R = Radialzelle, Cu2 = 2. Cubitalzelle, D = Discoidalzelle, B = Brachialzelle. Anschrift des Verfassers: Dr. Max Fischer, Wien I, Burgring 7 Die Föhrenheidegebiete des Alpenraumes als Reiugien wärmeliebender Insekten II. Der Sonnenberghang bei Naturns im Vintschgau (Südtirol) *) Von Franz Daniel und Josef Wolfsberger unter Mitarbeit von H. Pröse (Mit 2 Karten und Tafeln I— III) Unserem lieben Freund, Herrn Bernhard Ast fäll er, dem langjährigen er- folgreichen Lepidopterologen von Naturns in dankbarer Erinnerung zugeeignet. Inhaltsübersicht I. Allgemeiner Teil A. Vorwort 22 B. Lage 23 C. Geologie 25 D. Klima 25 E. Flora 28 F. Zusammensetzung und Ursprung der Lepidopterenfauna 29 1. Allgemein in Mitteleuropa verbreitete Arten 29 2. Alpine Arten .••." 29 3. Arten, die im Vintschgau die absolute Nordgrenze erreichen . 30 4. Arten, die innerhalb des Alpenraumes im Vintschgau ihre Nord- grenze erreichen 30 5. Arten, die über den Alpenhauptkamm nach Norden ausstrahlen 31 6. Wärmeliebende Arten, die noch ins Münstertal reichen ...
    [Show full text]