A SZEGEDI GONDOLAT Írta : GRÓF KLEBELSBERG KUNO

A SZEGEDI GONDOLAT írta : GRÓF KLEBELSBERG KUNO

„Ezer éve, hogy e nemzet Itt magának hazát szerzett, És ha jőne most halála, A jövendő mit találna, Mi neki arról beszélne, Hogy itt hajdan magyar éle ?" (Petőfi : A magyar nemzet)

műalkotások, melyeket az Iparművészet e bír, aminek különösen politikailag nyughatatlan A száma ismertet, a szegedi gondolat jegyében időkben, mozgalmak vagy éppen forradalom ide- jöttek létre. A szegedi gondolatot pedig nem jén van fokozott jelentősége, mikor — megfelelő puszta városszeretet, afféle lokálpatriotizmus, vidéki központok hiányában — a főváros köny- nem is alföldi partikularizmus sugallta, hanem nyebben felhevülő közhangulata minden ellen- egyik szerves alkotórésze az egy egységes nemzeti állás nélkül ragadhatja magával és döntheti koncepciónak. Hiszen csak az olyan politika kalandba az egész országot. Hiába ekkora népes- lehet üdvös valamely országra nézve, amelynél ség megkívántatik ahhoz, hogy egy város művelő- a különféle célok nem tervszerűtlenül hemzseg- dési, társadalmi és gazdasági téren igazi góc- nek, hanem a kisebb-nagyobb részcélok össze- ponttá, a maga országrészében, régiójában irá- függő rendszert alkotnak, a maguk összeségében nyító tényezővé válhasson s mint külön város- tervszerű egészet képeznek. Ebből az emelkedet- egyéniség önálló szerepet tölthessen be a tebb szempontból igyekszem az alábbi sorokban nemzet életében. E hiány részbeni pótlására megmutatni, hogy a szegedi műalkotások és a igyekszünk megteremteni Nagy-Szegedet. szegedi gondolat mint illeszkednek be egy maga- Magának Szegednek 135.131 lakosa van, de ez sabb nemzeti elgondolásba. már most lényegesen lenne emelhető. Kovács Valamely nemzet belső szerkezete, struktúrája Alajos, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke az csak akkor normális, csak akkor egészséges, ha 1930-iki népszámlálás előzetes eredményeiről a társadalmi osztályok réteg ezödése, a vagyon és közzétett érdekes jelentésében idevonatkozólag jövedelem eloszlása arányos éshaanépesség a következőket írja: «Nagy-Szegedhez hozzá az ország területén egyenlete- lehetne számítani Kiskundorozsmát, Tápét, Sző- sen oszlik meg. Ezt mi magyarok mind reget, Deszket, Ó- és Űjszentivánt. Ezzel a hat kevésbbé mondhatjuk el magunkról. A trianoni községgel Szeged lakossága immár 168.472 főre Csonka-Magyarország 8,680.000 lakosából nem rúg s így ha Nagy-Szeged ideája megvalósulna, kevesebb, mint 1,420.000 ember él összetömörülve valószínű, hogy rövidesen — legfeljebb két évtized a közgazdasági Budapesten, vagyis a fővárosban, alatt — elérné a város lélekszáma a elővárosaiban s a körébe tartozó községekben. 200.000-et.» Sőt mivel a 10.526 lakost számláló S a falvak, sőt a városok népessége tovább özönlik Kistelek községet nagyrészt szegedi határ veszi be a központba. Itt tehát veszedelmes és még körül, azért e helység is bevonható lenne. Beszá- folyvást növekvő aránytalansággal állunk szem- mításával Szeged agglomerált népes- ben. Fokozza a bajt, hogy több, mint 100.000 sége 1930-ban 178.998-at tett s az időközi ter- lakossal bíró városunk csak kettő van: Szeged mészetes szaporodás betudásával már most és Debrecen, de ezek is a fenti számot csak kevéssel bízvást tehető 180.000-re. Mindezeknek a helysé- haladják meg s a közel másfélmilliós Budapest és geknek adóereje, közjövedelmei ma elforgácso- a 100.000-es Szeged és Debrecen között nincse- lódnak a helyett, hogy koncentrikusan egy nagy nek olyan 150—300.000 lakossal bíró nagy- város fejlettebb közigazgatását és városfejlesztő vár o s o k, mint Németországban Aachen, Augs- munkáját táplálnák. Átfogó közigazgatási terü- burg, Kassel, Halle, Mannheim, Königsberg és leti reformnak lenne a feladata, hogy a felsorolt Magdeburg; Olaszországban Verona, Bari, Mes- helyek összefoglalásával Nagy-Szegedet megal- sina, Bologna, Catania és Firenze; Francia- kossa, melynek agglomerált népessége és anyagi országban Toulouse, Nantes, Lille, Bordeaux; ereje már elég széles alapot adna egy nyugat- Ausztriában pedig Grác. Már pedig éppen ez az európai értelemben vett magyar a várostípus, városkategória, mely még nem nagyváros kialakítására. csinál versenyt a fővárosnak, még nem idézi fel De a nagyobb lélekszám egymagában nem elég- a kettős vezetés, két vetélkedő gócpont körül séges, ahhoz a városias jelleg erőteljes tömörülő partikuláris széthúzás veszedelmét; de fokozására is szükség volt. És éppen ennél a pont- a fővárossal szemben már megfelelő önállósággal nál kellett beavatkoznia akultúrpolitiká-

ffciil n a k. Mert igaz ugyan, hogy kultúrával egymagá- len nagy egészt fogtuk fel s harmonikus össz- val és a művelődési politika eszközeivel várost megoldásra törekedtünk, melynek keretében az alkotni nem lehet, de viszont nines város urbanitás egyes intézmények épületei csak mint a koncepció és nincs urbanitás magasabb műveltség nélkül. egyes részei jelentkeztek. Mindez azonban nem Szeged fejlesztésénél persze — minthogy nagy- lett volna lehető, ha Glattfelder Gyula, Csanád városról s éppen a n a g yvárosi jelleg kidomborí- műértő püspöke nem csatlakozott volna az állam tásáról volt szó — már a kultúrpolitika és a város építkezéseihez. Csak így lehetett a nagyeszközeihez, a tudomány- dóm térre egységes pályázatot ki- politikához és a művészeti politi- írni, melyet két oldalon a fogadalmi templom kához is hozzá kellett nyúlni. és a püspöki intézmények, két másik oldalon A kultúrpolitikának egyik sarkalatos elve, hogy pedig az egyetem természettudományi és orvosi minden várostípusnak megfelelő iskolafajtát kell karának épületei vesznek körül. Ekként ez a adni. A falunak a népiskola, a kisvárosnak a monumentális tér örök emléke marad az állam és polgári iskola, a középvárosnak a középiskolák az egyház harmonikus együttműködésének, ami különféle fajtája jár ki, igazi nagyváros a népek lelki nyugalmának, a nemzeti és a vallási pedig bajosan képzelhető el fő- érzés összecsengésének nélkülözhetetlen előfelté- iskolák, különösen egyetem nél- tele. Természetes, hogy öntudatos művészeti po- kül. Ez a kultúrpolitikai és városfejlesztési elv litika, tervszerű eljárás s az erők egyesítése követ- vezette a magyar törvényhozást akkor, amikor keztében aránylag csekélyebb költséggel valóban az 1921. évi XXV. törvénycikkel a Kolozsvárról nagy dolgok létesülhettek. S éppen mivel nálunk kiűzött Ferenc József-egyetemnek az emberek az erők szétforgácsolásához mintegy Szegedre helyezését elrendelte. És hozzá vannak szokva s így még nagy kiadások ugyanez az elv, meg a kulturális decentralizáció esetén is szükségképpen csak kisebb eredmények gondolata vezetett, amikor a polgáriisko- mutatkozhatnak, csak azért verhetett a köztu- lai tanárképző főiskolát Budapestről datban gyökeret az a tévhit, hogy a szegedi dóm- Szegedre tettem át. így a magyar tudomány- tér a nemzetnek rendkívüli áldozatába került. politika Szeged nagyvárosi jellegének kidomborí- A 20-as évek alkotásainak középpontjában a tása céljából a 20-as évek folyamán két fő- szegedidóm áll. A középkori olasz és német iskolát telepített át oda. városok büszke polgárságának templomépítő bő- Párhuzamosan azzal, hogy Szeged ekként ha- kezűségére emlékeztet az az áldozatkészség, mely- talmas iskolavárossá fejlődött, két ese- lyel Szeged népe fogadalmi templomát létrehozta. mény egyházi központtá avatta. Az A tervezéssel eredetileg Schulek Frigyes foglalko- egyik a fogadalmi templom befejezése, a másik zott. Az igazi művésznek, ha valamely nagy fel- a csanádi püspökségnek megtelepedése a tisza- adatba beleszeret, a lelke egyszerre megtelik parti metropolisban. Az 1879-iki árvíz borzalmai- reflexiókkal, gondolatokkal, ötletekkel. Ilyen nak közepette Szeged népe az újjáépülés remény- lelkiállapotban volt Schulek, mikor vele éppen ségében megfogadta, hogy templomot emel találkoztam, kivel a budai Halászbástya építésénél Magyarország Nagyasszonyának s 1930-ra, a működtünk együtt. A Szeged név — mondotta — csanádi püspökség alapításának 900. évforduló- nyilván a sziget szóból ered, ami arra mutat, hogy jára el is készült a szegedi dóm. Trianon a város eredetileg a Maros torkolata körül több után pedig a románok elűzték Temesvárról a ágra, több érre szétvált Tisza szigetein épült, ami csanádi püspökséget, mely a pápa hozzá- a középkor viharaiban védte is a lakosságot, járulásával székhelyét Szegedre tette át s ott az akárcsak a lagúnák vize Velence népét. De ettől egyetemi ifjúság számára internátust, meg t h e o - eltekintve Szeged ott délen a Rómából jövő nyu- logiai szemináriumot szervezett, ami a gati s a Bizáncból felható keleti kultúrbefolyások tiszaparti városban immár a har- összetalálkozásánál keletkezett s ezért Schulek madik főiskola. anyugati román és akeleti bizánci Az egyetemnek, a polgári iskolai tanárképzőnek stílusnak azt a vegyülékét tartotta és a püspökség központi intézményeinek hajlék éppen Szegeden helyszerűnek, amelyben Velencé- kellett, ami nagy építkezéseket tett nek és a körülötte fekvő laguna-városoknak több szükségessé, melyekhez még a dóm befejező- temploma és sok palotája épült. A terveket utóbb munkái járultak. így a művészi nagy Foerk Ernő építőművész átalakította s felada- feladatok egész sora állott elő. Nálunk ilyen tát nagy művészettörténeti tudással oldotta meg. esetekben az egyes feladatokat külön-külön, egy- A szegedi dóm két magas campaniléje az Alföldön másra való tekintet nélkül oldják meg. Innen van messze ellátszik, úgyhogy Szeged tanyavilágában például Budapest utcáinak és tereinek nyugtalan — melynek területe nem egy korábbi német feje- kinézése és a széteső városkép. Mi Szegeden delemséggel fölér — a kültelki polgár is büszke- ezzel szöges ellentétben a szintétikus eljárást séggel szemléli azokat és hallgatja a keleti vízi- alkalmaztuk; az összes feladatokat, mint egyet- torony százmázsás harangjának búgását. A temp-

i* 3

\ lom belső térhatása is nagyszerű s a főhajót mű- lem klasszikus eseményévé vált, mert alkal- vésziesen zárja le az apszis mozaikja — melynek mul szolgált egy olyan istenadta nagy tehetség kartonjait Márton Ferenc festőművész készítette felismerésére és kibontakozására, mint amilyen — és a csanádi püspök által emelt baldachinos a Rerrich Béláé volt. Ő nyerte az első díjat márvány oltár. A templom főérdekessége a monu- s megkapta a megbízást a tervezésre. Majdnem mentális orgona, mely a passaui dómé után megoldhatatlannak látszott a feladat, mely elé Európa második legnagyobb ilyen egyházi hang- Berrich állítva volt. Egyfelől a történeti stílusban szere. Magyar ember tervezte, magyar ipá- épített templomhoz kellett megfelelő környezetet ros alkotta meg. Geyer József tanár diszpozí- alkotni, másfelől a modern igényeknek és korunk ciói szerint a pécsi Angster-gyár készítette. 132 szellemének megfelelő épületet kellett emelni, játéka négy helyen van felállítva. A sípok túl- mely kor már elejtette a XIX. század építészeté- nyomó része természetesen a kóruson van, további nek hisztorizáló irányát. Berrich zsenijének sike- regiszterek a kupolában és a szentélyben a fő- rült e belső ellentét kiegyenlítése s a szegedi oltártól jobbra-balra, az oratóriumok felett (kar- templomtérrel odasorakozott legnagyobb meste- orgona) vannak elhelyezve, ami hangjának mű- reink, Fessl, Ybl, Steindl, Haussmann és Alpár vészi hatását rendkívül emeli. Balog István, a mellé. A megoldás sikeréhez nagymértékben szegedi belvárosi plébánia műértő segédlelkésze, járult hozzá az építési anyag szerenesés Európa nagy székesegyházainak legkiválóbb orgona- megválasztása. Abból indultunk ki, hogy az művészeit sorban meghívja Szegedre s ezeket az or- Alföldön, melynek nincsen köve, a terméskő nem gonahangversenyeket a rádió is rendszeresen közve- helyszerű. A rendelkezésre állott anyagi eszközök- títi. A nagy hangszer egyébként maga körül rövid ből terméskőre különben sem futotta volna. Magá- idő alatt szép egyházi zenei életet fejlesztett. A sze- ból az Alföld talajából igyekeztünk tehát monu- gedi dóm — amint minden szükségessel felszerelve mentális építési anyagot kitermelni. És Berrichhel ott áll — valóban nemzeti értéket képvisel s nagy együttműködve a debreceni városi téglagyárnak pillanat volt az, mikor a felszentelés napján a város sikerült is azt a sötéthelioíróp színű k 1 i n k e r- kimagasló polgármestere odatérdelt a főoltár elé téglát kiégetni, amelyből a templomtér épült s s a szegedi polgárság nevében mintegy bejelen- amely talán a nagy magyar róna helyszerű monu- tette Magyarország Nagyasszonyának, hogy a mentális építési anyaga lesz. A szegedi templom- város fogadalmának eleget tett. tér mestere nincs többé, de mégis boldognak neve- A templom éppen nagy méretei következtében zem őt, mert megadatott neki, hogy rövid élete nem hatott volna kedvezően, ha környéke, a alatt nagyot és befejezettet alkothasson. Palánknak nevezett városrész s különösen az Nemsokára ott nyugszik majd a szegedi dóm bolt- előtte fekvő tér nem nyert volna művészi rende- hajtásai alatt s én e sorokkal is egy cipruságat zést. Bégebb megerősített helyeink többnyire két óhajtok tenni egyik legkedvesebb munkatársam alkotóelemből állottak, ú. m. magából a ko- koporsójára. va gy téglafalakkal körülövezett várból és a város- Bészben az új dóm helyén állott Szent De- ból, melyet csak palánk védett. Szegeden a várat meter temploma, amelyet a háború előtt lebon- az 1879-iki árvíz után lebontották s a helyén a tottak. A barokktorony lehordása alkalmával szép Stefánia-sétateret létesítették. A belváros leg- abból csodálatosképpen egy régibb gót tornyot régibb részét ellenben, melyet — mivel valaha itt is hámoztak ki, mely a tatárjárást követő időben, palánkkal volt körülvéve — Palánknak hívtak, a XIII. század második felében vagy a XIV. szá- az árvizet követő nagy városrendezés alkalmával zadban épülhetett. Bár a torony a templomtéren érintetlenül hagyták, mert dombszerű emelkedésen aszimmetrikusan áll, mégsem volt szabad azt el- feküdt s így nem pusztult el. A város köteles volt lebontani, mert az Alföldön a török idők folyamán az egyetemi építkezések számára telket adni s a a magyar keresztény középkornak a legtöbb em- vezetőség ezt alkalmul használta fel arra, hogy a léke annyira elpusztult, hogy rosszakaróink meg- Palánktól, a török időkből Szeged kellő közepén kísérelhették a külfölddel annak elhitetését, hogy megmaradt darab Balkántól megszabaduljon. A mint afféle sátorlakó népség régebben az Alföldön feladat nagy voltára való tekintettel s mivel nagyobb, maradandóbb épületeket nem is emel- művészi megoldásra törekedtünk, a Palánk szabá- tünk. Ennek megcáfolására éppen az Alföldön lyozására, a Templomtér rendezésére és középkori templomaink romjait ki kellene ásat- körülépítésére országos tervpályázatot írtunk ki, nunk ; mindazt pedig, amit az idoli viszontagságai melyben kikötöttük azt is, hogy az épületek meghagytak számunkra, kegyeletesen fenn kell földszíntjét árkádosán kell kiépíteni, mert a tartanunk és lehetőleg restaurálnunk. Szeged e tér körül így keletkező monumentális folyosókból részben még elég szerencsés helyzetben van, mert nemzeti emlékcsarnokot akartunk léte- a Hunyadiak korából épségben fennmaradt a síteni, hol méltó felállítást nyerhetnek nemzeti ferencrendiek alsóvárosi temploma, hol a török nagyjaink szobrai. Ez a pályázat termé- hódoltság ideje alatt sem szakadt meg a hitélet ken ynek bizonyult s a magyar művészettörténe- és az isteni tisztelet, továbbá fennmaradt a

4 templomtér kis gótikus tornya — mindkettő tanú- varázst éppen az ad, hogy a nagy folyót egyenesen ságot téve amellett, hogy Szegednek igenis volt a közrefogja és Szeged is arra törekszik, hogy a középkorban is számottevő kultúrája. A torony Tiszával mintegy összeforrjon. Ryen városépítési lebontásáról annyival kevésbbé lehetett komolyan elgondolás mellett a Tiszapart méltó kiépí- szó, mert sok olasz székesegyház mellett külön tése különös jelentőséggel bír. Az egyetemi épít- keresztelőkápolna, úgynevezett b a 11 i s- kezésekből juttatni kellett tehát a Tiszapartnak t e r i o áll s Igy önmagától adódott az eszme, is, mely levegős, napos front különösen alkalmas hogy a toronynak ezt a közelfekvö rendeltetést a klinikák számára. KorbFlóris, aki a buda- adjuk, azt kercsztelőkápolnává alakítsuk. A pesti külső klinikai telep, meg a kolozsvári és munka vezetését itt is Rerrichre bíztuk, ki a to- debreceni klinikák építése közben e téren első- rony földszintjéből harmonikus helyiséget alkotott, rangú szaktekintéllyé lett, a Rudolf-rakparton ö t melyet Aba-Novák Frigyes díszített Krisz- nagy klinikai épületet emelt. így a tus és az ősmagyarok keresztelését ábrázoló szegedi klinikai építkezések is hozzájárultak a freskókkal. E faliképek modernségük elle- városkép teljesebbé tételéhez. nére is a trecsentó művészetére emlékeztetnek s A cité universitaire, a szegedi így nem ütnek el erősebben magának a toronynak egyetemi városrész esztétikai kialakítá- gótikus stílusától. Szépen és érdekesen rajzolta sához nem csekély mértékben járult hozzá W a e 1- meg Rerrieh a kápolna vasajtaját, melyet az der Gyula építőművész azzal a barokk palotá- «Élet kapujá»-nak nevezett. Úgy e kapu terve- val, melyet a polgári iskolai tanár- zésénél, mint az egész nagy építkezés során vas- képző, aimak gyakorló-iskolája s egy nagy rácsok, függő lámpák és kerítések kivitelénél a fiú és leány polgári iskola számára a Boldog- szószoros értelmében együtt dolgozott a szegedi asszony-sugárúton emelt. Különösen szép az iparosokkal s ez úton a helyi ipart művészi épületnek a Tisza felé néző másik főhomlokzata, irányban jelentékenyen tovább- amely előtt idő multával egy további monumen- fejlesztette. Rerrieh utolsó munkája Sze- tális tér alakulhat ki. geden az volt, hogy e torony felső emeletében De mindezek a műalkotások rettenetes elszige- Szent Imre herceg fehér galambjai számára hajlé- teltségben állanának és a városon belül külön testet kot készített s kedves volt látni, mint buzgólkodik képeznének, ha elődeink az 1879-iki árvíz után a a nagy művész, hogy a kis állatoknak szállást város újjáépítése alkalmával magát a város- csináljon. szabályozást nem emelték volna művészi magas- Előbb azonban még át kellett építenie az latra. Mert bízvást el lehet mondani, hogy Szeged államvasutak feloszlatott leszámítoló szabályozási terve önmagában véve hivatalának palotáját az egyetem böl- műalkotás, aminővel Budapestet is beleértve csészeti és természettudományi kara számára. egyetlen magyar város sem dicsekedhetik. Szeren- A négyudvaros hatalmas épületben sok szoba csénkre a mult század nyolcvanas éveiben, mikor volt ugyan, de mivel hivatalok számára épült, Szeged nagystílű újjáépítése megindult, már ren- nem igen volt benne tanterem céljaira alkalmas delkezésre álltak azok a hatalmas példák, melyeket helyiség. A palotának a Szukováti-térre néző III. Napoleon Párizs és Ferenc József Bécs szabá- széles frontjához félköralakútoldást, úgy- lyozásával hozott létre. A franciák császára fővá- nevezett hemiciklust építettünk tehát hozzá, rosának szabályozására Haussmann bárót hívta melyben Rerrieh nemcsak remek auditórium meg, aki 1853—70-ig állott a Szajna-département maximumot, természettudományi előadó- élén s Párizst az addig ismert legnagyobb mérték- termet és tornacsarnokot helyezett el, hanem e ben átépítette, széles avenueket töretett s a város toldalékkal az épület hosszúra elnyúló homlok- centrumából a munkáselemet kitelepítette; leg- zatát szerencsésen tagolta is és megélénkítette. kiválóbb munkatársa, Alphand kertészmérnök Általában a kietlen bürót a tudományok méltó pedig hatalmas parkokat teremtett, mint a Bois hajlékává igyekeztünk átalakítani s e célból a de Boulogne-t, a Parc Monceaut stb. Az osztrák főlépcsőház falsíkjait Nemessányi Kontuly császár meg 1857 december 20-án írta alá a leg- R é 1 a fiatal festőművésszel — aki a gödöllői felső kéziratot, mellyel elrendelte a Bécs belváro- premontrei rendház refektóriumának mennyezet- sát körülvevő bástyaöv lebontását — melyen a képein komponáló tehetségéről tett tanúságot — körút, a híres Ring jött létre — és városrendezési hat falfestménnyel díszíttettük. A fres- tervpályázat kiírását. 1865 május 1-én, mikor a kók tárgya Madách Kepler-jelenetéből, Jókainak császár a Práterbe kikocsizott, a körutat már át- «A jövő század regénye» című művéből, Arany adhatta a forgalomnak. Nálunk az 1878-iki árvíz «Buda haláláéból, Vörösmarty «Zalán futásá»-ból, után Tisza Lajost nevezték ki Szeged királyi biz- Petőfi «János vitéz»-éből és Vörösmarty «Csongor tosává s mellé adták tervező műszaki főnökül és Tündé»-jéből van véve. Lechner Lajost, ki előzőleg Rudapest álta- Bécs nem igazi dunai város, mert csak közel lános szabályozási tervének elkészítésére hirdetett fekszik a Dunához. Rudapestnek ellenben különös nemzetközi pályázaton a nagydíjat megnyerte és

5 az Andrássy-utat is tervezte. Mikor Lechner a lelkünket, hogy amit Mussolini a XX. század Szeged újjáalkotásának müvét megteremtette, már 30 éveiben a jövőre nézve követelt, azt a mi Tisza értékesíthette a párizsi és bécsi tapasztalatokat, de Lajosunk és Lechner Lajosunk még a XIX. század az egyszerű másolás távol állott tőle s a kis- és nagy- 80-as éveinek elején megtették. Ezért, mikor korúiból, továbbá négy nagyobb és három kisebb su- Csanád nagyérdemű püspökével és Szeged kiváló gárúthól, terekből és parkokból, meg a tiszai rakpar- polgármesterével a munkához hozzáfogtunk, a tokból mint főelemekből összetevődő szegedi szabá- Tisza Lajos koncepcióját vettük alapul és Foerk, lyozási tervvel a városépítés terén ere- Rerrich, Korb és Waelder mesterek is a Lechner detit alkotott. Tisza és Lechner jelentősé- városrendezési terve által megvolt keretekbe gét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy bölcs illeszkedtek bele. így a szegedi városépí- előrelátással terveztek, úgyhogy a tésnek a XIX. század 80-a s éveiben keretek, melyeket félszázaddal ezelőtt megvon- folyt I. ésa XX. század 20-a s éveiben tak, csak legújabban kezdenek kitelni. Mikor lebonyolított II. ciklusa egységes a fasiszta Olaszország Róma legújabb szabályo- egésszé forrt össze, mely biztos alapja zási tervének kidolgozására tudósokból, építé- lesz Nagy-Szeged kialakulásának. szekből, higienikusokból, archaeologusokból és mű- Összefoglalva az elmondottakat, a 20-as évek bírálókból bizottságot alakított, a tanácskozások e műalkotásait Szeged nagyvárosi jellegének, megindulása alkalmával Mussolini a Capitoliumon kultúrgócpont mivoltának erőteljes kidomborítása beszédet mondott, melyben hangsúlyozta, hogy a céljából hoztuk létre. A 180.000 lelket számláló tervezésnél ne az 1830-iki Rómával számoljanak, szegedi agglomeráció nagyvárosi jellegének erősí- hanem az 1950-ikivel, sőt gondoljanak a 2000-beli tésére pedig azért volt szükség, hogy Budapesten Rómára is, hiszen ha Róma megtartja eddigi nép- kívül legyen még nagyvárosunk, hogy a népesség szaporodásának ütemét, 1950-ben már 2 millió az ország területén arányosabban oszoljék meg, lakosa lesz és mintegy 150.000 automobilja. A hogy a nemzet belső szerkezete egészségesebbé duce szerint a bizottságnak igen nagy vonalakban váljék. Ez a szegedi gondolatnak kell gondolkodnia. Hazafias büszkeség töltheti el belső tartalma.

GRÁF KUNO VON KLEBELSBERG : DER SZEGEDER des tvestlichen romanischen und des östlichen byzanti- GEDANKE. Die besprochenen Kunstiverke entstanden im nischen Stils für ortsgemass ; seine Entivürfe tvurden Zeichen des Szegeder Gedankens. Die Struktur einer dann von Emst Foerk umgearbeitet. Die Kartons der Nation ist normál, wenn die Verteilung der Bevölkerung Mosaiken der Apsis sind von dem Maler Franz Márton. gleiehmüssig ist. Ungarn lasst in dieser Hinsicht manches Die monumentale Orgel tvurde naeh den Antveisungen zu ivünschen übrig. Der Gedanke des Schaffens eines Prof. -Josef Geyers von der Pécser Angster-Fabrik her- Gross-Szeged, einer ungarischen Grossstudt im ivest- gestellt. Bei dem allgemeinen Preisausschreiben für den europaischen Sinne, die nieht nur durch ihre Einivohn- Ausbau des Kirchenplatzes — das die Vorschrift einer erxahl, sondern aueh durch ihre Iiultur die Umgebung Lösung mit Arkaden um den ganzen Platz herum, die iiberragt, soll ein Schritt zur Beseitigung dieses Mangels dem Ztvecke einer nationalen Gedachtnishalle dienen sein. Deshalb mnsste zu den grossen Mitteln der Ilultur- sollten, enthielt — tvurde der vorzügliche Platt des ver- politik : ím der Wissenschaft- und der Kunstpolitik storbenen Béla Rerrich angenommen und er erhielt aueh gegriffen tverden. Eine tvirkliche Grossstadt ist ohne den Auftrag zur Ausfiihrung der Bauten. Er traf aueh Iíochschulen, ohne Universitat nieht denkbar. Diese eine gliickliche Wahl des Baumaterials, indem er sicli für Erkenntnis beivog 1921 das Parlament, die atis Kolozsvár den dunklen heliotropfarbenen Klinker entschied. Eine (Klausenburg) vertriebene Franz- Josefs-Universitat naeh besondere Sehensivürdigkeit des Platzes ist ein alter Szeged zu verlegen. Der Gedanke einer kulturellen Turm im gotischen Stil aus dem 13. oder 14. Jahr- Dezentralisation leitete den Verfasser bei der Verlegung hundert, der zu einer Taufkapelle umgestaltet und mit der Hoehsehule für Ausbildung von Bürgerschullehrern Fresken Friedrieh Aba-Nováks verziert tvurde. Ein Palais von Budapest naeh Szeged. So tvurde Szeged eine Hoch- der Staatsbahnen, das früher auf diesem Platze stand, sehulstadt. Naeh der Vollendung des Baus der Votivkirehe, tvurde umgebaut und dann der philosophischen und der der Verlegung des Sitzes des von den Rumünen ver- naturivissenschaftlichen Fakultat der Universitat über- triebenen Bisehofs von Csanád naeh Szeged und der geben. Die Fresken des grossen Treppenhauses sind Errichtung eines theologisehen Seminars tvurde aus der von Béla Kontuly v. Nemessány. Die Klinikgebaude am Stadt aueh ein Kirclienzentrum. Hierdureh ivarén grosse Theissufer (Rudolfsquai) sind naeh den Planen Flórian Bauten erforderlieh und so entstand eine ganze Reihe Korbs erbaut. Zum Ausbau der Cité universitaire trug grosser künstleriseher Aufgaben. Den grosszügigen Bau- Julius IValder mit der Schaffung des schönen Gebaudes planen des Staates und der Stadt sehloss sieh aueh der der Hoehsehule für Ausbildung von Bürgerschullehrern kunstliebende Bischof von Csanád, Julius Glattfelder an bei. Von grossem Vorteil für die ganze Schöpfung ivar, und so konnte für den einheitliehen Ausbau des Dom- dass die Stadt seit dem Hochtvasser 1879 über einen platzes ein Preisausschreiben stattfinden. Naeh diesem vorzüglichen Stadtbauplan verfügt, ivas dem damaligen sollte der Platz von zivei Seiten von der Votivkirehe und Regierungskommissar Gráf Ludtcig Tisza und Ludtvig den bisehöfliehen Gebauden, von den andern zivei Seiten Lechner zu verdanken ist. So verschtnolzen die ztvei aber von den Instituten der naturivissenschaftlichen und grossen Bauzyklen — der der achtziger Jahre (les vorigen der medizinisehen Fakultat der Universitat umrahmt und der der zwanziger Jahre unseres Jahrhunderts — auf tverden. Auf diese il'eise konnte mit verhaltnismassig eine sehr glückliche Weise zu einer organisclien Einheit. niedrigeren Kosten ettvas Grosses geseliaffen tverden. Ungarn neben Budapest noch eine ztveite tvirkliche lm Mittelpunkt der Sehöpftingen der zivanziger Jahre Grossstadt zu geben und den Charakter Szegeds als steht der Dom, an dessen Planen ursprünglich Friedrieh Kulturzentrum kraftig zu betonen : das ist der Kern Schulek arbeitete. Er hielt für Szeged eine Vereinigung des Szegeder Gedankens.

6 COIJXT KUNO KLEBELSBERG : THE IDEA OF SZEGED. made by Fredericli Schulek who has chosen a combinam The artistio tvorks, which will be explained here were tion of Western Román and of the Eastern Byzantine carried out in the mark ofthe Szeged-idea. The structure styles as such which suits to the local character of of a nation is normál when the distribution of its popu- Szeged. The designs have been changed later on by lation is fairly equal. From this point of view there is a Ernest Foerk. The cartoons of the mosaics in the apse defieieney in Hungary, and the idea of Great-Szeged is are by Francis Márton. The monumental organ with serving the amendment of this situation, i. e. to develop 132 pipes was built by the Angster Company of Pécs there a second Hungárián metropolis in the West-Euro- under the instructions of Professor Joseph Geyer. The pean meaning of this tvord, which stands out not only national competition which has been written out for the by the number of its inhabitants but alsó by its cul- regulation and for the buildings of the Church-Square tural standard. It was therefore necessary to take the has been won by the late Béla Rerrich tvith his ex- help of the higher cultural policy especially ívith regard cellent designs. Among the conditions of the competi- of sciences and arts. A real metropolis ean not be tion was the arcadelike solution of the ground part of imagined tvithout high-schools and university. The Hun- the buildings running around the Square and this is ser- gárián parliament has therefore decided to place in ving notv as a national memóriái peristyle. Béla Rerrich Szeged the Francis Joseph University in 1921 after its has alsó very fortunately chosen a dark lieliotrope expulsion from Kolozsvár by the Rumanians. The coloured Dutch-tile brick for building material. A spe- idea of a cultural decentralisation has lead the writer cial curiosity of the Square is the Gothic tower from of this article when he has ordered (as Royal Hungárián the XlIIth or XlVth century which has been recon- Minister of Education) to transfer the Board School structed intő a baptistery the inside of which is deco- Teachers Training College from Budapest to Szeged. rated tvith the frescoes of Frederick Aba-Novák. The Szeged has became so a cultural centre. After the fini- former directorial offices ofthe Hungárián State Rail- shing the Votive-Church and after it has been chosen ways after the rebuilding are now occupied by the Uni- as episcopal seat of the Bishop of Csanád who has been versity Factdties of Sciences and of Medicine. Béla Rer- alsó expelled by the Rumanians, and alsó by founding rich has designed alsó hemicicles intő the palaces. The a Theological Seminary there, Szeged became an ecc- staircases of the buildings are decorated with the frescoes lesiastical centre too. It was consequently necessary of Béla Kontuly. The buildings of the University Clinics to erect new buildings in connection with these changes have been erected on the Rudolph Embankment of the and so has been brought up a long line of new artistic Tisza after the designs of Floris Korb. To the plans problems too waiting for solution in Szeged. Julius of the erections of the Cité universitaire Julius Walder Glattfelder the connoisseur Bishop of Csanád has joincd has alsó added somé designs. It was a great advantage himself to the policy of the state and of the city of that the County Council of Szeged had excellent plans Szeged with regard to the new erections and it was for municiprd buildings since 1879. This was the possible only thus to invite unitedly the tenders for the merit of Count Louis Tisza and of Louis Lechner. The buildings of the whole Church-Square which is now first period of important erections at Szeged in the entirely enclosed from two sides by the Votive-Church Eighties of the XIXth century has thus fortunately and by the Bishop's Palace and from the two other joincd into an organic unity with the second period sides by the buildings of the University Faculties of which has been accomplished during the Twenties of Sciences and of Medicine. By this ivay these monumen- the present century. Szeged must become the second tal erections have been carried out tvith relatively small metropolis of Hungary after Budapest with a powerful costs. In the centre of these erections stands the accenluation of its standard as a cultural centre. This Votive-Church. The designs of this have been oinginally is the substance of the Idea of Szeged.

Reiter László íametszetű könyvdísze.