A SZEGEDI GONDOLAT írta : GRÓF KLEBELSBERG KUNO „Ezer éve, hogy e nemzet Itt magának hazát szerzett, És ha jőne most halála, A jövendő mit találna, Mi neki arról beszélne, Hogy itt hajdan magyar éle ?" (Petőfi : A magyar nemzet) műalkotások, melyeket az Iparművészet e bír, aminek különösen politikailag nyughatatlan A száma ismertet, a szegedi gondolat jegyében időkben, mozgalmak vagy éppen forradalom ide- jöttek létre. A szegedi gondolatot pedig nem jén van fokozott jelentősége, mikor — megfelelő puszta városszeretet, afféle lokálpatriotizmus, vidéki központok hiányában — a főváros köny- nem is alföldi partikularizmus sugallta, hanem nyebben felhevülő közhangulata minden ellen- egyik szerves alkotórésze az egy egységes nemzeti állás nélkül ragadhatja magával és döntheti koncepciónak. Hiszen csak az olyan politika kalandba az egész országot. Hiába ekkora népes- lehet üdvös valamely országra nézve, amelynél ség megkívántatik ahhoz, hogy egy város művelő- a különféle célok nem tervszerűtlenül hemzseg- dési, társadalmi és gazdasági téren igazi góc- nek, hanem a kisebb-nagyobb részcélok össze- ponttá, a maga országrészében, régiójában irá- függő rendszert alkotnak, a maguk összeségében nyító tényezővé válhasson s mint külön város- tervszerű egészet képeznek. Ebből az emelkedet- egyéniség önálló szerepet tölthessen be a tebb szempontból igyekszem az alábbi sorokban nemzet életében. E hiány részbeni pótlására megmutatni, hogy a szegedi műalkotások és a igyekszünk megteremteni Nagy-Szegedet. szegedi gondolat mint illeszkednek be egy maga- Magának Szegednek 135.131 lakosa van, de ez sabb nemzeti elgondolásba. már most lényegesen lenne emelhető. Kovács Valamely nemzet belső szerkezete, struktúrája Alajos, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke az csak akkor normális, csak akkor egészséges, ha 1930-iki népszámlálás előzetes eredményeiről a társadalmi osztályok réteg ezödése, a vagyon és közzétett érdekes jelentésében idevonatkozólag jövedelem eloszlása arányos éshaanépesség a következőket írja: «Nagy-Szegedhez hozzá az ország területén egyenlete- lehetne számítani Kiskundorozsmát, Tápét, Sző- sen oszlik meg. Ezt mi magyarok mind reget, Deszket, Ó- és Űjszentivánt. Ezzel a hat kevésbbé mondhatjuk el magunkról. A trianoni községgel Szeged lakossága immár 168.472 főre Csonka-Magyarország 8,680.000 lakosából nem rúg s így ha Nagy-Szeged ideája megvalósulna, kevesebb, mint 1,420.000 ember él összetömörülve valószínű, hogy rövidesen — legfeljebb két évtized a közgazdasági Budapesten, vagyis a fővárosban, alatt — elérné a város lélekszáma a elővárosaiban s a körébe tartozó községekben. 200.000-et.» Sőt mivel a 10.526 lakost számláló S a falvak, sőt a városok népessége tovább özönlik Kistelek községet nagyrészt szegedi határ veszi be a központba. Itt tehát veszedelmes és még körül, azért e helység is bevonható lenne. Beszá- folyvást növekvő aránytalansággal állunk szem- mításával Szeged agglomerált népes- ben. Fokozza a bajt, hogy több, mint 100.000 sége 1930-ban 178.998-at tett s az időközi ter- lakossal bíró városunk csak kettő van: Szeged mészetes szaporodás betudásával már most és Debrecen, de ezek is a fenti számot csak kevéssel bízvást tehető 180.000-re. Mindezeknek a helysé- haladják meg s a közel másfélmilliós Budapest és geknek adóereje, közjövedelmei ma elforgácso- a 100.000-es Szeged és Debrecen között nincse- lódnak a helyett, hogy koncentrikusan egy nagy nek olyan 150—300.000 lakossal bíró nagy- város fejlettebb közigazgatását és városfejlesztő vár o s o k, mint Németországban Aachen, Augs- munkáját táplálnák. Átfogó közigazgatási terü- burg, Kassel, Halle, Mannheim, Königsberg és leti reformnak lenne a feladata, hogy a felsorolt Magdeburg; Olaszországban Verona, Bari, Mes- helyek összefoglalásával Nagy-Szegedet megal- sina, Bologna, Catania és Firenze; Francia- kossa, melynek agglomerált népessége és anyagi országban Toulouse, Nantes, Lille, Bordeaux; ereje már elég széles alapot adna egy nyugat- Ausztriában pedig Grác. Már pedig éppen ez az európai értelemben vett magyar a várostípus, városkategória, mely még nem nagyváros kialakítására. csinál versenyt a fővárosnak, még nem idézi fel De a nagyobb lélekszám egymagában nem elég- a kettős vezetés, két vetélkedő gócpont körül séges, ahhoz a városias jelleg erőteljes tömörülő partikuláris széthúzás veszedelmét; de fokozására is szükség volt. És éppen ennél a pont- a fővárossal szemben már megfelelő önállósággal nál kellett beavatkoznia akultúrpolitiká- 2 ffciil n a k. Mert igaz ugyan, hogy kultúrával egymagá- len nagy egészt fogtuk fel s harmonikus össz- val és a művelődési politika eszközeivel várost megoldásra törekedtünk, melynek keretében az alkotni nem lehet, de viszont nines város urbanitás egyes intézmények épületei csak mint a koncepció és nincs urbanitás magasabb műveltség nélkül. egyes részei jelentkeztek. Mindez azonban nem Szeged fejlesztésénél persze — minthogy nagy- lett volna lehető, ha Glattfelder Gyula, Csanád városról s éppen a n a g yvárosi jelleg kidomborí- műértő püspöke nem csatlakozott volna az állam tásáról volt szó — már a kultúrpolitika és a város építkezéseihez. Csak így lehetett a nagyeszközeihez, a tudomány- dóm térre egységes pályázatot ki- politikához és a művészeti politi- írni, melyet két oldalon a fogadalmi templom kához is hozzá kellett nyúlni. és a püspöki intézmények, két másik oldalon A kultúrpolitikának egyik sarkalatos elve, hogy pedig az egyetem természettudományi és orvosi minden várostípusnak megfelelő iskolafajtát kell karának épületei vesznek körül. Ekként ez a adni. A falunak a népiskola, a kisvárosnak a monumentális tér örök emléke marad az állam és polgári iskola, a középvárosnak a középiskolák az egyház harmonikus együttműködésének, ami különféle fajtája jár ki, igazi nagyváros a népek lelki nyugalmának, a nemzeti és a vallási pedig bajosan képzelhető el fő- érzés összecsengésének nélkülözhetetlen előfelté- iskolák, különösen egyetem nél- tele. Természetes, hogy öntudatos művészeti po- kül. Ez a kultúrpolitikai és városfejlesztési elv litika, tervszerű eljárás s az erők egyesítése követ- vezette a magyar törvényhozást akkor, amikor keztében aránylag csekélyebb költséggel valóban az 1921. évi XXV. törvénycikkel a Kolozsvárról nagy dolgok létesülhettek. S éppen mivel nálunk kiűzött Ferenc József-egyetemnek az emberek az erők szétforgácsolásához mintegy Szegedre helyezését elrendelte. És hozzá vannak szokva s így még nagy kiadások ugyanez az elv, meg a kulturális decentralizáció esetén is szükségképpen csak kisebb eredmények gondolata vezetett, amikor a polgáriisko- mutatkozhatnak, csak azért verhetett a köztu- lai tanárképző főiskolát Budapestről datban gyökeret az a tévhit, hogy a szegedi dóm- Szegedre tettem át. így a magyar tudomány- tér a nemzetnek rendkívüli áldozatába került. politika Szeged nagyvárosi jellegének kidomborí- A 20-as évek alkotásainak középpontjában a tása céljából a 20-as évek folyamán két fő- szegedidóm áll. A középkori olasz és német iskolát telepített át oda. városok büszke polgárságának templomépítő bő- Párhuzamosan azzal, hogy Szeged ekként ha- kezűségére emlékeztet az az áldozatkészség, mely- talmas iskolavárossá fejlődött, két ese- lyel Szeged népe fogadalmi templomát létrehozta. mény egyházi központtá avatta. Az A tervezéssel eredetileg Schulek Frigyes foglalko- egyik a fogadalmi templom befejezése, a másik zott. Az igazi művésznek, ha valamely nagy fel- a csanádi püspökségnek megtelepedése a tisza- adatba beleszeret, a lelke egyszerre megtelik parti metropolisban. Az 1879-iki árvíz borzalmai- reflexiókkal, gondolatokkal, ötletekkel. Ilyen nak közepette Szeged népe az újjáépülés remény- lelkiállapotban volt Schulek, mikor vele éppen ségében megfogadta, hogy templomot emel találkoztam, kivel a budai Halászbástya építésénél Magyarország Nagyasszonyának s 1930-ra, a működtünk együtt. A Szeged név — mondotta — csanádi püspökség alapításának 900. évforduló- nyilván a sziget szóból ered, ami arra mutat, hogy jára el is készült a szegedi dóm. Trianon a város eredetileg a Maros torkolata körül több után pedig a románok elűzték Temesvárról a ágra, több érre szétvált Tisza szigetein épült, ami csanádi püspökséget, mely a pápa hozzá- a középkor viharaiban védte is a lakosságot, járulásával székhelyét Szegedre tette át s ott az akárcsak a lagúnák vize Velence népét. De ettől egyetemi ifjúság számára internátust, meg t h e o - eltekintve Szeged ott délen a Rómából jövő nyu- logiai szemináriumot szervezett, ami a gati s a Bizáncból felható keleti kultúrbefolyások tiszaparti városban immár a har- összetalálkozásánál keletkezett s ezért Schulek madik főiskola. anyugati román és akeleti bizánci Az egyetemnek, a polgári iskolai tanárképzőnek stílusnak azt a vegyülékét tartotta és a püspökség központi intézményeinek hajlék éppen Szegeden helyszerűnek, amelyben Velencé- kellett, ami nagy építkezéseket tett nek és a körülötte fekvő laguna-városoknak több szükségessé, melyekhez még a dóm befejező- temploma és sok palotája épült. A terveket utóbb munkái járultak. így a művészi nagy Foerk Ernő építőművész átalakította s felada- feladatok egész sora állott elő. Nálunk ilyen tát nagy művészettörténeti tudással oldotta meg. esetekben az egyes feladatokat külön-külön, egy- A szegedi dóm két magas campaniléje az Alföldön másra való tekintet nélkül oldják meg. Innen van messze ellátszik, úgyhogy Szeged tanyavilágában például Budapest utcáinak és tereinek nyugtalan — melynek területe nem egy korábbi német feje- kinézése és a széteső városkép. Mi Szegeden delemséggel fölér — a kültelki polgár is büszke- ezzel szöges ellentétben a