Somogyi Múzeumok Közleményei 3: 347-353. (1978)

A KAPOS FOLYÓ VÖLGYÉNEK RÖVID TÁJTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE ÉS A TÁJ KÖRÜLHATÁROLÁSÁNAK PROBLÉMÁI

A tájértékelés és tájkutatós nem tekint régi múltra mosak, de kavicsot egyiknek ágyazotában sem szem­ vissza, s így a Kapos folyó völgyének értékelése és táj­ lélhetni.” ,.A jobbágyhelységek közt leginkább kitünte­ kutatása sem. E táj értékelésére vonatkozó régebbi tik magukat e tekintetben Attala, Pulya, Aszaló, Ma­ adatok, szakmai leírások inkább egy-egy tájmeghatá­ gyaregres, Gölle, Kánya: úgy, hogy a magyar gazda­ rozó tényező kiemelését tartották szükségesnek. sági egyesületnél júniusi vásárkor a parasztcsikók ju­ A szabályozás előtti Kapos völgy szerteágazó vizei, talmazására évenként kitűzetni szokott jutalmakot még nagy kiterjedésű mocsarai, a körülötte kialakult hatal­ eddig többnyire ezen helységek lakosai nyerték el. mas kiterjedésű erdőségek védelmet biztosítottak a Ezenkívül a lótenyésztés előmozdítására szolgál a He­ Kapos völgyében települt embereknek. Ezért a völgy tesen évenkint tartani szokott lóverseny.”2 régi idők óta lakott terület. Megélhetést biztosított oz A Kapos vízgyűjtő területe 5214 km2, a patakokra, itt élő lakosságnak: a halászat, a vadászat, a szede- mellékfolyókra 632,1 km2 (12 vízfolyás) jut. Ebből kö­ getés, a gyűjtögetés, a nádazás, a faizás, az állatte­ vetkezik. hogy a Kapos mentén sűrű a vízhálózat, nyésztés, a földművelés. Korábban még a hajózás cél­ amely elsősorban a morfológiai viszonyoknak köszön­ jait is szolgálhatta a Kapos folyó. A mellette épült hető. A Kapos folyó Ny-K-i irányú szakaszára É-D, il­ malmok a folyó futását lassították ugyan, de emellett letőleg D—É-i irányú mellékvölgyek torkollanék, s mikro környezeteikben állattenyésztési és élelmezési mindegyikben kisebb-nagyöbb vízfolyás található. A célokat is szolgáltak a szemestakarmány, illetőleg a mellékfolyók, patakok vízgyűjtő területe általában ki­ búza és rozs őrlésével. csi, vízhozamuk nem számottevő. A Kapos szabályozása előtt 18 000 kot. h. volt hasz­ A völgyek kialakulásában a törés, a szél és első­ navehetetlen mocsaras, lápos terület a Kapos völgyé­ sorban a víz (erózió, talajerózió, areális erózió, suva- ben. A lakosság száma 1720-ban 4500 fő körül lehe­ dás, pszeudokarsztosodás) játszotta a legfontosabb tett. A középkor folyamán sűrűn követték egymást a te- szerepet. A bemélyítés és a törmelék elszállítása a je­ epülések. A török hódítások előtt száznál is több lehe­ lenlegi szintig tartott, mivel ebben a mélységben érte tett a falvak, majorok, tanyák és a mezővárosok szá­ el a felszíni mélyítés a vízzáró réteget (szürke és vörös ma. A török hódítások után, a nagyarányú pusztítás pannon agyag). A szerkezeti vonalak mellett kisebb következtében, már csak 35 falusias települést talá­ süllyedésekre is sor került. Az aszimmetrikus völgyek lunk itt. ..i magyarázatát is a törések adják meg. A szabályozást követő idők lényeges változásokat Mivel a völgyekben levő vízzáró rétegek közel van­ hoztak a Kapos völgy termesztési, gazdosági és tár­ nak a felszínhez, ezért a völgyek annak ellenére vize­ sadalmi viszonyaiba. A XIX. században készült tájle­ nyősek, tőzegláposak, süppedősek, hogy a Kapós és a írásokból sokat még nem tudunk meg, de annyi bizo­ mellékfolyók (vízfolyások) szabályozására a legfelső nyos, hogy az állattenyésztés és a földművelés jelentős vízzáró réteg átvágásával került sor. A vízzáró rétegek fejlődésnek indult. Fényes Elek így ír a Kapos folyó dőlése nem jelentős, ezért a talajvíz folyása lassú, a völgyéről: ,,A Kapos Puszta-Korpád körül számtalan völgyek talpai vizenyősek, süppedősek még a szára­ forrásokból, melyek közt végső forrása Gigénél van, zabb időszakban is. Ezeken a területeken rétgazdáiko- származván, Tolnába megy által, s ott Simontornya dás folytatható. Csak a huzamosabb ideig tartó, ki­ mellett a Sárvízzel és Sióval egyesül.” 1 adós esőzések után emelkedik meg a talajvíz szintje, A Kapos szabályozása ellenére egy érdekes jelenség­ s mivel több csapadék, talajvíz kerül a patakokba, a re figyelhetünk föl, amelyet mind Fényes Elek 1847- gyors felszíni lefolyással együtt megduzzadva nagy te­ ben, mind Kogoutowitz Károly 1930-ban leír. Fényes rületeket is elönthetnek. Elek a Kapos szabályozását követő időkben készített A viszonylag kevés vízmennyiség következtében az leírása értelmében: „Végre különös e megyében, hogy Öntözést sem lehet megoldani kisebb-nagyobb víztá­ itt alig van határ, meliyben kisebb vagy nagyobb pos- rolók nélkül (pl. íöröcskei víztároló). A lassú és általá­ vónyság ne volna, itt bereknek hívják; továbbá a for­ ban elég magas talajvíz biztosítja a halgazdálkodás rások a vö'gyben egymást érik, a hegyi patakok szá­ feltételeit. Míg a Kapos és mellékvizeinek a szabályo-

1. FÉNYES E.: Mogyorország leírása. Pest, 1847. 62. I. 2. FÉNYES E.: I. m. 62-64. I. LÓCZY ISTVÁN zására nem került sor, a vizek a jelenlegi ártér széles­ mór az 1860-as években nagy problémát jelentett az ségében terjengve a halászatnak, rákászatnak, a ná­ állat és a termény értékesítése. Bár még 1866-ban a dazásnak kedveztek. Somogy azt írja: „Pár év előtt nehány vállalkozó tár­ Kogoutowitz írja: „Sok minden jelenség, amelyet ma sulatba állván gőzmalmot épített 6 kőre; mely nem­ itt a Kaposvölgy mentén, a folyótól nagyobb távolság­ csak, hogy megfelelt a várakozásnak, a vidék szük­ ban . . . találunk, csak úgy fejthetők meg, ha . . . visz- ségletének, hanem lisztje messze földről keresett, s a szaállítjuk a régi állap o to k at..."3 4 legjobb hitelnek örvend.”c A mezőgazdasági termelés sokféle növényre terjedt A Somogyról Nagy József által 1802-ben készített ki: búza, rozs, árpa, kukorica, zab, burgonya, hajdina, térkép alapján megállapítható, hogy a Kapos folyó és köles, mák. bab, lencse, repce (őszi fekete és tavaszi szinte minden mellékvize a jelenlegi ártér szélességé­ sárga), bivicz, len, kender, dohány, francia lucerna, ben terjengett ott, ahol a vizek esése kicsi. A Kapos Steyer fenyer, magyar lucerna, zabosbükköny, burgun­ folyótól északra ez a jelenség 10-15 km-rel távolabb di és kerek répa, káposzta, petrezselyem, sárgarépa, is észlelhető. Délre, a változatosabb felszín és a rövi- szőlő, szederfa, édes- és keserű mandula, nemesített debb vízfolyások, a nagyobb esés miatt csak a Kapos franciabarack. Állattenyésztés: tehén, ló, ökör, kecske, völgyhöz közvetlenül kapcsolódó 1—2 km-es szakaszon szamár, borjú, liba, réce, sertés, anyabirka, bárány alakult ki az előbb már említett helyzet, de a hosszabb (pl.: Jutón 1600 anyabirka és 500 darab bárány volt patakok vagy szélesebb völgyek esetében a 3—4 km eladó 1866 június elején). hosszúságot is elérik. A gabona szűk piaci értékesítése és az elmaradt Dombóvár környékén jelentősen bővül a Kapos víz­ termelési viszonyok egyre sürgetőbben vetették föl a gyűjtő területe a süllyedék kiszélesedése és centrális gabonanemesítés szükségességét. jellege következtében. Innen északra Külsó-Somogy „Mindig sopánkodunk biztos kivitel miatt . . . Gabo­ vízfolyásai, valamint a Koppány folyó a jelentősek, míg nánk könnyebb eladhatására szolgáló némely eszkö­ a Hegyhát vizei rövidek, nem számottevők, zökről . . . szorgalmas megválasztás és értelmes te­ A Kapos völgy természeti viszonyaiban bekövetkezett nyésztés által" kell törekednünk, olvashatjuk a kora­ változás hatása a gazdasági élet fejlődéstörténetének beli Somogybán.7 „Somogy megye Nagykanizsa pia­ menetében, a társadalmi változásokban (foglalkozás, cára gravitálván termékeivel, mi bizonyosabb, mint az, település, közlekedés, kereskedelem) is megfigyelhető. hogy ott búzánkkal vereséget szenvedünk___s ide­ ,,A Kapos szabályozás előtt 1800 hold volt a haszna­ bent megsülünk termékeinkkel. Nyakig úszunk a zsír­ vehetetlen, berki terület, amelynek ma 99%-a szántó, ban, sőt bele is fúlunk anélkül, hogy szorgalmunk rét és legelő" — írta Kogoutowitz/' Az 1930-as évekre gyümölcsét értékesíthetnék."** így változott a kép a művelési ágakban: A gabonanemesítés mellett a közlekedési hálózat A 150 000 holdból 65% szántó, megfelelő kiépítése is sürgető volt. 9% rét, A mezőgazdaság fejlődésére utal a Botéban, Iva- 9% legelő, nich Antal gépműhelyében megrendelhető gépek 9% erdő. mennyisége és minősége: cséplőgépek 2-3—4 lóerő­ A vidék 36%-a nagybirtok. re; hordozható cséplőgép mozdonnyal 8 lóerőre; Alakosság száma 1880-ban 55 000, 1920-ban 83 000. szecskavágók 1 ember erőre, 1 lóerőre mozdonnyal, 2 Kogoutowitz 38 községet sorol a Kapos völgyéhez, lóerőre mozdonnyal; daráló gépek 1 ember erőre kézi területük nagysága 585 km-. A Kapos völgyi községek: hajtásra, 2 ember erőre kézi hajtásra; szóró rosták 1 Kaposszéplak, Kiskorpád, Szomajom, Kaposfő, Kapós- ember erőre, kézi hajtásra, 2 ember erőre, kézi hajtás­ újlak, Kaposméró, Kaposvár, Őrei, Sántos, Taszár, Ka- ra; sorba vető gép 2 vonó után 13 csoroszlyával ; víz­ poshomok, Baté, Mosdós, Nagyberki, Kisberki, Sza- emelő gép usztatás vagy rét öntözésére 4 lóerőre vagy lacska, Szabadi, Csorna, Attala, Kapospula, Dombó­ gőzgépre, teljesítménye óránként 700 akó; vidatseke vár, Döbrököz, Kurd, Csibrák, Duzs, Mucsi, Görkön, 2 vassal; állítható taligák és egyéb munkák.9 Konda, Gyánti-major, Gyulaj, Szakoly, Szárazd, Re- Az állattenyésztés célját szolgálták a parrag- és göly, Keszőhidegkút, Belecska, Csikóstöttös, Pincehely, laprétek, legelők, a takarmánytermesztés, a makkolta- Tolnanémedi. Duzs község határáról írja Kogoutowitz: tás...... hol a bükk és csermakk díszleni fog, a sert- ,,A Kapos, mely mocsaras talajon számos ágra sza­ vések teleltetéséhez némi segélyt nyújt” .19 Ugyancsak kadva folyik, csak a töltéseken léphető át. A község ezt a célt szolgálta Márkus Jakab „olajmalmában 100 alatt töltés vezet át a folyón . . . nagyon nehéz . . . A és 1000 db. szómra” kapható sárga és fekete repce­ Kapos töltésén való áthajtás."5 6 pogácsa.11 A Kapos szabályozását követő évtizedek során a Ka­ Megemlíthető, hogy pl. Kaposvár ekkor már 800 q pos völgy mezőgazdasága annyira föllendült, hogy mézet is forgalmaz.

3. KOGOUTOWITZ K.: A Dunántúl és a Kisalföld írásban 7. Somogy. I. évf. 19. szóm. és képekben. Szeged, 1930. 229. I. 8. Somogy. 1868. 14. szám. 4. KOGOUTOWITZ К.: I. m. 242. I. 9. Somogy. 1/17. szóm. 5. KOGOUTOWITZ К .: I. m. 234. I. 10. Somogy. I/26. szám. 6. Somogy. 1866. I. évf. 1. szám. 11. Somogy. 1/33. szám. \ KAPOS FOLYÓ VÖLGYÉNEK RÖVID TAJTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE ;9

A Kapos szabályozását követő időszakban a földmű­ nal kialakulását, amelynek kisebb és nagyobb csomó­ velésnek és az állattenyésztésnek belterjessé válása is pontjai (Kaposvár, Dombóvár, Kaposmérő, Baté), állo­ jellemző. Ehhez kapcsolódott még az erdőségek fel- másai a maguk irányába fordították az áru- és a sze­ használása fakitermelés és állattenyésztés céljából. A mélyforgalmat, s így a közlekedési hálózat struktúrá­ mezőgazdasági termelés, a kialakulóban levő feldol­ jában mikro változások történtek. gozóipar sürgette a kereskedelem és a közlekedés fej­ Az áruforgalom növekedése már a XIX. század vé­ lesztését. gén is pozitívan hatott a mezógazdosági termelés in­ A táj fejlődésében, átalakulásában bekövetkezett tenzitására, főleg az egyórás izokron által határolható változások a történelmi kategóriához való tartozást je­ területeken. lentik. Ehhez a folyamathoz nagyban hozzájárultak a Ez a kölcsönhatás szoros kapcsolat kialakulását táj potenciális tényezői, amelyek a sajátos természeti eredményezte a Kapos folyó völgye és a már említett környezetből adódtak. tájak peremterületei között. A közvetlen kapcsolat, az egymással érintkező, bizonyos mértékig eltérő típusú kisebb egységek, altípusok között mind természeti vi­ A KAPOS FOLYÓ VÖLGYÉNEK KÖRÜLHATÁROLÁSA szonyuk, mind gazdasági életük szoros, egymásra utalt összefonódása a táj kialakulását eredményezte. A Kapos folyó völgye nagyjából Kiskorpád és a Sió A primér endogén erők által kialakult, és az oxogén torkolata között süllyedések, törések következtében ki­ erők hatására formálódott Kapos völgy eredetétől a alakult mélyedés, amely Külső-Somogy, a Hegyhát, a torkolatáig — a somogyi és tolnai dombságok között Zselic és Belső-Somogy között fekszik, s a torkolatánál — eltérő karaktere következtében sajátos adottságok­ a Mezőföldre nyílik ki. kal rendelkező táj, amelyet délen és a folyó alsó sza­ A folyó völgye, a mellékvölgyeknek közvetlenül a Ka­ kaszán meredeken kiemelkedő dombság kísér, míg pos völgyhöz kapcsolódó részei (kb. 6-8 km hosszan) északon Gyulajig az enyhe lejtő fokozatosan megy át főleg alluviális térszínek. A mellékvölgyek kapcsolódó a Kapos folyó völgyébe. részei közötti terület — Kiskorpád és Dombóvár között Az eredetétől a torkolatáig aszimmetrikus Kapos völ­ - amely Gyulajig húzódik a hajdani Kapos-süllyedék gye morfológiai szempontból is eltérő vonásokat mu­ (dél—külső-somogyi süllyedek) a riz-würm időszakban tat. A Kapos forrásvidékén Belső-Somogynak felszín­ alakult ki, majd feltöltődött. Később a törések mentén szerkezeti különbségei átmenetet és lezárást is jelen­ kialakult változatos felszínt a lösztakaró egyengette. A tenek az alluviális és löszös szerkezetben, morfológiá­ Kapos folyó völgyét D-ről kísérő Zselic és a DNy-EK-í ban. irányú medrét keleten határoló Hegyhát felszínét lösz­ Északról a dél-külső-somogyi lösszel borított ala­ takaró borította. csonyabb térszín a Koppány völgyéig kíséri, innen a Az említett tényekből logikusan következik, hogy a Sió folyóig a Sió—Kapos menti lösztábla. Délről a Zse­ Kapos folyó völgyében és az. azt kísérő, a Kapos völgy­ lic, délkeletről (Dombóvár környékén) egy rövid szaka­ höz közvetlenül kapcsolódó szomszédos tájak perem­ szon a Völgység, keletről a Hegyhát zárja le. vidékeinek természeti adottságai, a Kapos völgyben A Kapos folyó Kiskorpádtól kb. másfél kilométerrel kialakult jelentős mezőgazdasági kultúra, s az ezzel DK-re, Pöröspusztától ÉK-re, Kaposszéplaktól É-ra kb. kapcsolatos minden gazdasági tevékenység önálló 180 m tszf. magasságban ered, s Kaposvárig 50 mé­ tájnak a kialakulásához vezettek. ter, Kaposvár és Kisbérek (Nagyberek) között — nagy­ A táj domináns potenciálja a Kapos folyó völgyében jából ugyanazon távolságon — már csak 10 méter a és a mellékfolyók völgyeinek alsó szakaszán kialakult folyó esése. Kaposvárig a folyó viszonylag szűk völgy­ alluviális térszín, valamint a Kapos folyót Gyulaj térsé­ ben folydogál, amely csak az ún. Keceli-hegytő: ke­ géig kísérő dél-külső-somogyi süllyedék löszös terüle­ letre szélesedik ki. Északról főleg Kaposvár és Dom­ te, amelyhez északon az ugyancsak két faktor által bóvár között kiszélesedő, több helyen É—D-i irányben befolyásolt, a Mezőföld irányában kiszélesedő terület jól tagolt, lankás, alacsony löszfelszínek kísérik a So- kapcsolódik. Az alluviális térszínek és az alacsonyabb, mogysárd, Mezőcsokonya, Mernye, Gyulcj között húz­ kisebb reliefenergiójú dél-külső-somogyi süllyedék pe­ ható vonalig. Dombóvár és a Koppány folyó torkolata reme, valamint a Kapos alsó szakaszának környezete közötti szakaszon fokozatosan összeszűkül, s csak a kedvező feltételeket biztosított az állattenyésztésnek és Koppány völgyétől É-ra, a Cseregát! völgy, Felsőnyék, a földművelésnek. a Sió és a Kapos által határolt háromszögben szélese­ A Zselic löszös, de nagyobb reliefenergiája hason­ dik ki ismét. lóan Külső-Somogy ÉK-i és a Hegyhát dombságaihoz, A Kapós folyó völgyét az éghajlati hatások alapján valamint Belső-Somogy átnyúló, főleg futóhomokkal két részre oszthatjuk. A két eltérés tényei nagyjából borított felszínéhez részint azonos, részint eltérő gaz­ Dombóvár környékén kulminálnak: a napfénytartam dasági tevékenység kialakulásához vezetett. Dombóvártól Ny-ra 1950 ó; K-re 2050 ó; Dombóváron A Kapos folyó völgyének egy másik domináns po­ 2000 ó. A borultság középértéke 54-56 a Mezóföldre tenciálja az a törésvonal, amely a forrástól Dombó­ nyíló szakaszon, 55—58 a Kapos többi részén. A besu­ várig Ny-K-i, Dombóvártól a torkolatig DNy— ÉK-i irá­ gárzás évi összegének választóvonala ugyancsak nyú. Ez a törésvonal tette lehetővé a hasonló irányú, Dombóvárnál metszi a Kapóst. É-ra 106-108, D-re nemzetközi forgalmat is lebonyolító közlekedési útvo­ 104—106 kcal cm- év nyári félévének összege Dombó­ 350 LÓCZY ISTVÁN várnál 78 kcal/cm2 év; Dombóvártól nyugatra 76 kcal/ folyó völgyéhez kapcsolódva háromszög alakban ki- cm- év; Dombóvártól északkeletre 80 kcal cm2 év. szélesednek. Északról három nagyobb és több kisebb A hőmérséklet évi közepe egységesen 10-11 C fok törésben kialakult völgy tagolja a felszínt: a Magyar­ fölött van. A januári középhőmérséklet Kaposvár— egres—Kaposvár (Toponór) közötti Deseda patak (Oés- Dombóvár között választható két részre: nyugatra — 1 hide), az Őrei patak, valamint az Inám patak, illetőleg fok fölött; К-re, ÉK-re - 1-2 fok. A derült napok évi a Göllei völgy. száma: Kaposvártól nyugatra 50-70 nap; Kaposvártól Nyugaton egy hasonló irányú törésvonal jelölte ki keletre 70-90 nap. A borult napok évi száma a forrás­ a Zselic határát, s о kis Gyótai paták irányát, amely vidék táján és attól nyugatra 100, másutt 80 nap. Az nyugaton egyben le is zárja a Kapos folyó völgyét. évi uralkodó szélirány a forrástól kb. Dombóvár kör­ Délen a Vízárok, a Töröcskei patak, a Zselic csator­ nyékéig É-i, innen a torkolatig ÉNy-i. na (Simonfai patak), a Nádosdi patak, a Surján patak Azonosak: a hőségnapok száma 15-20 (évi); fa­ és a Körös patak É—D-i irányú völgyei osztják külön­ gyos napoké 90-100 (évi); a nyári napok száma 75— böző nagyságú hátakra a Zselic északi részét. 80; a zord napoké 8-12; a fagymentes időszak 200— Az említett patakok (mellékfolyók) völgyei nemcsak 110 nap. kiszélesednek a Kapos folyó völgyére, hanem vizenyő­ A téli napok száma: a forrásvidéken 8 alatt, a tor­ sek, mocsarasak voltak főleg a szabályozások előtt. kolatnál 12—16, a többi helyen 8-12. Mind a Kapos folyó, mind az említett mellékfolyók A csapadék évi összege a forrásvidéken 700-800 völgyét összefüggő vízfelület borította. Ennek a vi­ mm; a torkolatnál 550—600 mm; a többi helyen 600— szonylag összefüggő mocsaras vízfelületnek lett a kö­ 700 mm; nyáron a forrástól kb. Kaposvárig 400-450 vetkezménye az utak ilyen struktúrájú kialakulása a mm; a torkolatnál 300—350 mm; a kettő között 350— XIX. század végén, s hogy néhány település a Kapós­ 400 mm. A hótakarós napok száma a forrásvidéken a tól távolabb indult fejlődésnek. Az utak a Kapos fo­ legtöbb: 40-50, másutt 30-40. A hótakoró magassá­ lyó völgyét és a mellékfolyók torkolatát kerülgették. gának elválasztó vonala Dombóvártól É-ra húzható Az összefüggő vízfelület általában mélyen benyo­ meg. Innen a forrásvidékig 8-10 cm, a torkolatig 6- mult a dél—külső-somogyi alacsony löszfelszínre, illetve 8 cm. a Zselic északi részébe, s így természetes kapcsolatot Az éghajlati adatokból jól kiolvashatók, hogy Ny-ra teremtett a mellékfolyók völgyével. Északon ennek vo­ az óceáni hatás jobban érvényesül. ÉK-felé a konti­ nalát Magyaregres magasságában húzhatjuk meg, no­ nentales erősödése érzékelhető. Ezek választója álta­ ha pl. itt a Vargabonyi- és a Szanai-árokban ettől a lában Dombóvár környéke. vonaltól néhány km-re! északra is volt még vízzel bo­ Ebből is következik, hogy a Kapos folyó völgyét in­ rított terület. dokolt több részre osztani. Az éghajlati elemek terü­ Az Őrei patak völgyét Répáspusztáig általában 1 leti eloszlása alapján 2. illetve 3 rész látszik indokolt­ km széles mocsár borította. Csak valamivel volt keske­ nak. Viszont szerkezeti, geomorfológiai alapokon to­ nyebb a Magyaratád-Baté közötti mocsaras terület, vábbi beosztás is szükségesnek látszik: valamint a Hársas és az Inám patakok völgye, s ezek 1. Kaposszéplak—Pöröspuszta vonaláról, a forrás­ Zimány, Kisgyalán, Gölle vonaláig húzódtak É-ra a tól a Kecel-hegy E-i kiugrásáig, illetőleg Kapos­ dombságok közé. várig; Az említett patakok völgyei É—D-i irányú szerkezeti 2. Kaposvártól Dombóvárig; vonalak mentén - morfológiai adottságuk révén — le­ 3. Dombóvár környéke — a Koppány torkolatáig; hetővé tették a dél-külső-somogyi lösztábla települé­ 4. a Koppány^ torkolata és a Sió közötti szakasz. seinek szoros kapcsolatát a Kapos folyó völgyével, Terjedelem hiányában ezek részletes indokolását je­ amely főleg a Kapos szabályozása után vált intenzív­ len esetben nem bonthatom ki. vé. Toponár a környező kisebb szórt településeket: Ta- szór. Őrei és Zimány forgalmát gyűjtötte össze. Mos­ dós: Fonó, Nagyberki és Kisgyalán, Csorna pedig Sza­ A KAPOS VÖLGY KITERJEDÉSE badi és Gölle forgalmát vonzotta. A Kapos folyótól délre ugyanazt látjuk, csak a Zse­ A Kapos völgy geomorfológiai szempontból viszony­ lic meredek partfallal történő kiemelkedése az északi­ lag könnyű lehetőséget nyújt a pontos határok kijelö­ nál jóval kisebb területen tette lehetővé a szoros kap­ lésére, mert a Dombóvárig nagyjából Ny-K-i irányú csolat kialakulását a Kapos völgyével. törés a völgy kialakulásáért elsődlegesen felel, ame­ Délen a Vízárok völgye Bárdudvarnokig terelte a lyet átformáltak az eróziós, deflációs és deráziós fo­ Kapos völgyéhez a forgalmat. Kaposmérő és Kapós- lyamatok. újlak közvetlen környékét sorolhatjuk még ide. Kapos­ Az ÉD-i irányú törésvonalak a mellékfolyók és völ­ vár települése eleinte nem hatolt mélyen a Zselicbs, gyek kialakulásának voltak a legfontosabb tényezői, csak az utóbbi évtizedekben, főleg a felszabadulást amelyek a folyóvíz és a szél ritmikus változásainak kö­ követően 1950-től kezdve (Keceli-hegy. Kapos'negy, Tö- vetkeztében nyerték el mai felszínüket és felszín alatti röcsksi erdő. Gyertyános völgyek, Róma-hegy, Lonka- szerkezetüket. hegy, Ivónfa-hegy). A Simonfai patak völgyében délen Ezek a mellékvölgyek mind az északról, mind a dél­ messzebbre nyúlik a Kapos völgyhöz tartozó terület, a ről torkolló patakok esetében talajszintjükkel a Kapos Nádasdi paták völgyében viszont csak néhány kilomé- Á KAPOS FOLYÓ VÖLGYÉNEK RÖVID TÁJTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE 351 terre. A Surján patak völgye Sántost közvetlenül, len környezetét nem számítom), a Zselic északi részé­ Szcnlbalózst távolabbról kapcsolja ide. Kaposhomok ben a vízválasztóig egy mezővárost találunk. közvetlen a Kapos völgyére támaszkodik. A Körös Eiiérő a nagyobb reliefenergia, a lösz vastagsága, a patak mentén Kaposkeresztúr képezi a déli határvo­ pannon homok elrendeződése, az erdők nagyobb ará­ nalat. nya, a talaja, s jelentős a suvadás is. A vizenyős völ­ A Nagyberki vasútállomást érintő ÉNy—DK-i irányú gyek kedveznek a rétgozdálkodásnak, a völgy, illetve szerkesztett egyenesen leolvasható távolság a Kapos a domb oldala s a ligetes erdőkkel fedett terület a le­ szélességét 4 krr.-ben mutatja Vadaskert, Kunhalmok geltető állattenyésztést szolgálja. A változatos formák, és az említett pont között. Nyugat felé a völgy újra a nagyobb kiterjedésű erdők vonzzák a turistákat. A összeszűkül, a települések a völgyet É-ról kísérik (Sza­ vadállomány a vadászatnak biztosít jelentős lehetősé­ badi, Csorna, Dombóvár), míg délen a Zselic É-i ré­ get. szébe benyúló völgyek vizenyősek, s alig találni né­ Az eddig említett területek részei a Kapos folyó völ­ hány elszórt települést. gyének. A körülhatárolt területhez a következő telepü­ Problematikusabb a Kapos völgyhöz tartozás elhatá­ lések tartoznak (Dombóvárig): nyugati határa a Kis- rolása a kiskorpád-kaposvári szakasztól északra, mert asszond, Kaposszéplak, Pöröspuszta, Zoltán-majortól a dél-külső-somogyi lösztábla DNy-i része fokozato­ a Somogysárdig húzható vonal. san megy át Belső-Somogy szerkezeti és geomorfoló­ Északi határa: Somogysárd, Mezőcsokonya, Hetes, giai tartományába. Mégis a Hetesi—Jutai- és a Kisgá- Magyaregres, Magyaratád, Büssü, Gölle, Gyulaj. ti-árok közvetlen kapcsolatot talált a Kapos völgybe. Déli határa: Kisasszond, Bárdibükk, Bárdudvarnok, Az előbbiekben részletezett terület a Kapos forrás- Kaposszerdahely, Töröcske, Zselickislak, Szentbalázs, vidékétől Dombóvárig magába fogialja tehát a Kapos Kaposkeresztúr, Kaposszekcső, Mágocs, Csibrák vo­ folyó völgyét, amely általában vizenyős és jelentős nala. mértékben kiszélesedő ártéri terület, ártéri üledékkel Szakály és Regöly térségében a Kapos völgye össze­ (átmosott lösz, szürke és vörös, agyag, szürke homok, szűkül a Koppány északi, majd keleti irányú íve közé kotu, iszap). magasabbra emelkedő tábladarab miatt, és a Hegy­ A Kapos völgye régóta kedvez az állattenyésztésnek, hát dombjainak pereméig, a völgyekben 1—2 km-rel újabban a zö'dségtermeszlésnek is. A Kapos mellék­ beljebb is nyúlik. völgyeiben is kialakulhatott az állattenyésztés. Ezek­ A Koppány torkolatától északra: a Cseregáti völgy— hez kapcsolódott a Zselic északi részén részint a le­ Felsőnyék-Sió és a Hegyhát pereme között elterülő, a geltető, részint a makkoltató állattenyésztés. A rétgaz­ Mezőföld irányában egyre jobban szélesedő, lösszel, dálkodás a dél-külső-somogyi lösztábla déli részén alluviummal borított felszínt soroljuk ide. messze északra nyúló völgyeiben is hasonló lehetősé­ A Dombóvárig terjedő szakaszban a Kapos völgyé­ get biztosított, s így vált lehetővé a Kapos völgy híres hez tartozóriok tartom a következő településeket: állattenyésztésének kialakulása. Ez az a faktor, amely Északon : Somogysárd, Mezőcsokonya, Hetes, Ka- összefüggéseiben és a gazdasági élet fejlődésében posfő,, Kaposméró. Juta, Kaposfüred, Magyaregres, vagy a fejlődés lehetőségeiben egyik domináns, s egy­ Magyaratád, Toponár, Répáspuszta, Őrei, Zimány, ben a Kapos völgy körülhatárolását is nagymértékben Rácegres, Patalom, Büssü, Gyalón, Gölle, Taszár, Bâ­ meghatározza. té, Mosdós, Nagyberki, Szabadi, Csorna, Attala. Ka- A másik fontos potenciálja a tájnak a dél-külső-so­ pospula. mogyi lösztábla lankás, alacsonyabb részének szerke­ Délen: Kiskorpád, Kaposszéplak, Kisasszond, Bárdi­ zeti, geomorfológiai, talajtani hatástényezője, amely­ bükk, Bárdudvarnok, Kaposdada, Kaposújlak, Kapos­ nek hatását a mellékfolyók villás elágazásánál húzhat­ szerdahely, Töröcske, Zselickislak, Kaposszentjakab, juk meg a magasabban levő tábladarabok, hátak Sántos, Szentbalázs, Kaposkeresztúr, Kaposszekcső és előtt. A Kapos folyó völgyét északról kísérő lösztábla a felsorolt településekhez tartozó majorok, puszták, kedvező talaj- és éghajlati adottságai révén megfelelő tanyák. feltételeket biztosított a belterjes földművelés és az A határokat a Kapos hajdani süllyedékén felíöltő- állattenyésztés kialakulásához (pl.: Sard, Gölle), déssel kialakult mai 2 térszíni forma adja, amely az i*t A földművelésnek kedvezett, hogy a barna erdőta­ kialakult gazdasági élet fejlődésének legfontosabb po­ laj, illetve a csernozjom barna és meszes talaja között tenciálja. Az egyik a Kapos folyót északról kísérő ala­ csak elvétve bukkan a felszínre — főleg nyugati irány­ csonyabb. kis reliefenergiájú, váltakozó vastagságú ban — a pannon sárga és szürke homokon kialakult löszfelszín, amely kb. 30 m-rel magasabb a Kapos ár­ talaj. terétől. A harmadik táj, a Zselic. délről kapcsolódik a Kapos A másik az az alluviális térszín, amely északon 8—10, völgyéhez. Az állattenyésztés mellett a földművelés, az délen 3—4 km mélyen benyomult a magasabban fek­ erdőgazdálkodás és helyenként a szőlő- és gyümölcs- vő dombhátak közé. termesztés terjedt el. Talaja az előbb említettekével nagyjából azonos. Települései kisebbek az előbbi tá­ A harmadik potenciálját a tájnak a Zselic természe­ jakétól, számuk is kevesebb. ti viszonyain kialakult gazdasági élet adja. A Kapos völgytől északra о XIX. század második fe­ A negyedik potenciálja a nyugati részén kialakult lében (1836) 4 mezőváros volt (a Kapos folyó közvet­ homokos szerkezetű, morfológiai tartomány. 352 LÓCZY ISTVÁN

A Kapos folyó völgyét 2 vagy 4 részre oszthatjuk a A Kapos szabályozás után megépült vasutak és mű- forrástól a torkolatig : utak révén kialakult vonzási körzet az eddig említett határokat túlnőtte. 1. A forrástól Dombóvárig, Dombóvártól a Mező- A forgalmi viszonyok kialakulásának irányai: a Ka­ földig. Az előbbire a Ny—K-i irányú, az utóbbira pos kelet-nyugati, s az erre futó északi—déli, illetve a DNy-ÉK-i irányú törés a jellemző. dél-északi forgalom — a szerkezeti irányokból adó­ 2. A forróstól Kaposvárig, Kaposvártól Dombóvárig, dóan - a Kapos völgy fejlődésének jelentős tényezői­ Dombóvártól a Koppány torkolatáig, a Koppóny- vé váltak. A forgalom a Kapos folyó völgye felé for­ tól Mezőföldig. dult úgy, hogy a Kapos folyó melléke és az azt kísérő Ezeknek a résztájaknak van egy-egy pontosan meg­ területek állandó kölcsönhatásba kerültek egymással. jelölhető központi területe, ahol az eltérő termelést A Kapos völgy határát tehát ott húzhatjuk meg, ahol folytató táj termékcseréje megtörténik, az összegyűj­ ezek a gazdasági kapcsolatrendszerek, kölcsönhatá­ tő és továbbító (szétosztó) kereskedelem révén. Ilyen sok csökkennek, illetve ahol a tájat meghatározó po­ pl. Kaposvár és környéke, Dombóvár és környéke. tenciálok megváltoznak. Lóczy István

IRODALOM

ACSADI I.: A népesség összeírás 1720-ban. NAGY J.: Mappa Fluvii Kapos a Poss Magyar et Német Pu­ BULLA B.: Magyarország természeti földrajza. Budapest, la, usque Perenuu Opp. Kaposvár. All. Levéltár. Kaposvár, 1974. 1807. BRECHTER J.: Kaposberkének kiegyeztetési terve. 1942. Áll. Somogy megye tájképe, All. Levéltár. Kaposvár, 1802. Levéltár. RUPP J.: Magyarország helyrajzi története. Pest. 1870. FÉNYES E.: Ausztriai birodalom statisztikája. Kaposvár és Somogy. 1866., 1867., 1868., 1869. és az 1900-os évek szá­ földrajzi leírása. Pest, 1857. ma. All. Levéltár. Kaposvár. Magyarország ismertetése statisztikai, földiraíi s történel­ SZILÁRD J.: Külső-Somogy kialakulása és felszínalaktana. mi szempontból. Pest, 1865. Budapesté 967. Magyarország leírása. Pest, 1847. Térképek: II. József korobeli térképek. Áll. Levéltár. Ka­ Földrajzi értesítő: 1976. XXV. évf. 2—4. számából: posvár. M. Kir. Honv. Térk. Intézet: ADÁM L : A komplex természetföldrajzi térképezés a mező­ 1. 1:75000 mértékű. Jovítvo: 1929., 1930. gazdaság szolgálatában. 2. 1:750 000. MAROSI S. : Az MTA Földrojztudományi Kutató Intézet ne­ 1. Kaposvár és környéke. gyedszázados tájföldrajzi kutatásai. 2. Magyarország és о szomszédos területek. PAPP S .: Reprezentatív típusterületek agregeológiai vizsgá­ TÖRÖK F .: Kapos mocsarának plánumo, me'ly annak vizes lata. üdö jórtokor és tökéletes kiszárítását célozza N. Somogy KOGOUTOWITZ K .: Dunántúl és Kisalföld írásban és kép­ V. Pulátul Koposvórig. ben. Szeged, 1930. LÓCZY I.: Posta- és kereskedő utak Somogybon a XIX. sz. VARKONYI I,—KIRÁLY L. : Somogy megye földrajzi nevei. Bu­ végén. Vórostörténeti tanulmányok. Kaposvár, 1976. dapest, 1974. MAROSI S.—SZILARD J.: A természeti földrajzi tájértékelés VÖRÖS L.: Rajzképe Somogy megye VII. járására felosztott elvi-módszertani kérdéseiről. Föld. Ért. 12 p. 1963. területének. Kaposvár, 1850. All. Levéltár. A KAFOS FOLYÓ VÖLGYÉNEK RÖVID TAJTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE 353

KURZER LANDSCHAFTSHISTORISCHER ÜBERBLICK DES KAPOSTALES UND DIE PROBLEME DER UMGRENZUNG DER LANDSCHAFT

Die Landschaftsbewertung und die Landschaftsfor­ schaftstätigkeiten führten zur Ausbildung einer selbst­ schung schaut auf keine alte Vergangenheit zurück, ständigen Region, nicht einmal auch die Bewertung und Landwirtschafts­ Die Zunahme des Warenverkehrs wirkte schon auch forschung des Kapostals. Die älteren Daten, Fochbe- am Ende des XlX-ten Jahrhunderts auf die Intensität schreibungen im Bezug auf die Bewertung dieses Tals der landwirtschaftlichen Erzeugung, hauptsächlich auf hielten mehr die Absonderung einzelner Faktoren, die den von einstündigen Isokronen begrenzten Gebieten. landschaftsbestimmend sind, aus irgendwelchen Grün* Dos Kapostal kann man auch auf dem Grunde sei­ den für nötig. ner Naturbegebenheiten in mehrere kleinere Teile Die Gewässer des nach allen Seiten strömenden zerlegen. Die trennende Linie der klimatischen Wir­ Flusses Kapos, vor der Regulierung, ihre weitreichen­ kung, die die landwirtschaftliche Erzeugung bedeu­ den Sümpfe, die um sie ausgebildeten mächtigen tend beeinflusst, zieht sich in der Gegend von Dom­ Wälder versicherten Schutz für die in dem Kapostal bóvár. Westlich davon ist das Klima immer mehr oze­ sich angestedelten Menschen. Darum ist das Tal seit anisch. Nordöstlich von Dombóvár kommt die konti­ alten Zeiten ein bevölkertes Gebiet. nentale Wirkung in der Richtung nach Mezőföld in Vor der Eroberung durch die Türken konnte die An­ immer gesteigertem Masse zur Geltung. zahl der Dörfer, Meierhöfe, Gehöfte und Marktflecken Die zum Kapostal gehörenden Gebiete sind: die neben der Kapos mehr als hundert sein. Nach den niedrige Lössoberfläche von südlichen Aussen-So- grossangelegten Verwüstungen der türkischen Ero­ mogy, die Nordseite des Zselic und die Mündungen berungen finden wir da nur 35 Dorfonsiedlungen. der Täler mit Bächen, die sich zwischen die Hügel­ rücken einkeilen, das Kapostal von Dombóvár bis zum Die nach der Regulierung folgenden Zeiten brach­ Koppány zwischen den Rändern von Aussen-Somogy ten wesentliche Veränderungen in die Natur-, Wirt- und Tolnaer Bergrücken, und endlich der nach Nor­ schofts- und Gesellschaftsverhältiiisse des Kapostales. den von der Mündung des Koppánys in der Richtung Vor der Regulierung der Kapos macht das unnütz­ nach Mezőföld immer breiter gewordene, dreieckiger liche Haingebiet nur 1800 Joche aus. Nach der Re­ gulierung blieb insgesamt nur noch dessen 1%, das Teil. Zum Kapostal gehören - zwischen der Quellenge­ übrige wurde zum Ackerfeld, Wiese und Weide. gend und Dombóvár — die folgenden Ansiedlungen: Auch die Anzahl der Bevölkerung veränderte sich: Im Norden: Somogysárd, Mezőcsokonya, Hetes, Ka- im Jahre 1880 55 000, posfő, Kaposméró, Juta, Kaposfüred, Magyaregres, im Jahre 1920 88 000. Magyaratád, Toponár, Répáspuszta, Őrei, Zimány, Aber das 36'Vo des Gebietes blieb ein Latifundium. Rácegres, Patalom, Büssü, Gyalón, Gölle, Taszár, Bâ­ Während der die Regulierung der Kapos folgenden té, Mosdós, Nagyberki, Szabadi, Csorna, Attala, Ka- Jahrzehnte kam die Landwirtschaft des Kapostals so sehr in Aufschwung, dass die Verwertung der Tiere pospula. und Naturalien schon in den 1860-er Jahren ein Prob­ Im Süden: Kiskorpád, Kaposszéplak, Kisasszond, lem bedeutete. Infolge des Problems der Verwertung Bárdibükk, Bárdudvarnok, Kaposdada, Kaposújlak, vom Getreide, der engen Markt — und zurückgeblie­ Kaposszerdahely, Töröcske, Zselickislak, Kaposszentja- benen Produktionsverhältnisse wurde die Notwendig­ kab, Sántos, Szentbalázs, Kaposkeresztúr, Kaposszek- keit der Getreideveredelung und des Ausbaues ent­ cső und die zu den vorgezählten Ansiedlungen ge­ sprechenden Verkehrsnetzes immer dringender auf­ hörende Meierhöfe, Pussten, Gehöfte. gestellt. Der nach der Regulierung der Kapos durch die er­ Der grösseren Entwicklung der Tierzucht dienen die richteten Eisenbahnen und Kunststrassen sich ausge­ Futtererzeugung, die Brachfelder und Sumpfwiesen, bildeter Anziehungsbereich hat die bisher erwähnten die Weiden, die Eichelmästung und die gelben und Grenzen überwachsen. Der Verkehr wendete sich nach schwarzen Rapskuchen, die in der Ölmühle von Jakob dem Kapostal so, dass die Kaposgegend und die sie Markus nach vielen hunderten und tausendten begleitenden Gebiete miteinander in eine stete Stücken zu kaufen waren. Wechselwirkung geraten sind. Wir können also die Die Naturbegebenheiten des Kapostales und der Grenzen des Kapostals dort ziehen, wo diese wirt­ begleitenden, sich zum Kapostal unmittelbar knüpfen­ schaftliche Verknüpfungsysteme, Gegenwirkungen den benachbarten Rand'andschaften, die in dem Ka­ nachlassen, respektive wo die Landschaft bestimmen­ póstól sich ausgebildete bedeutende landwirtschaft­ den Potenziale sich verändern. liche Kultur und alle mit dieser verbundene Wirt­ I. Lóczy